A hepatobiliaris betegségek

laboratóriumi diagnózisa

Májbetegségek
A máj funkciói
 Szénhidrát anyagcsre: glikogén
raktározás, éhezés esetén
állandó glükózforrás,
 Fehérje anyagcsere: a legtöbb
plazmafehérje szintézise,
 Lipid anyagcsere: a koleszterin
felvétele ée szintézise,
zsjrsavak és foszfolipidek
felvétele, metabolizmusa,
lipoproteinek szintézise,
zsíroldékony vitaminok
tárolása,
 Epe termelése,
 Endogén és exogén
detoxikálás: glikoproteinek,
hormonok, gyógyszerek,
toxinok, bilirubin, urobiliniogén,
epesavak felvétele és www.shands.org/health/In-depth%20Reports/10/000075.htm

metabolizmusa/konjugációja
Hepatocellularis májbetegségek
okai
Akut betegségek:
 Vírusos hepatitis (A, B, C)
 Alkoholos hepatitis
 Toxikus májártalom
 Ischaemias májbetegség
 Ritkán: Más vÍrushepatitisek (D,E, CMV,
EBV, herpes vÍrus), autoimmun
hepatitis, Wilson betegség,
Krónikus májbetegségek:
 Krónikus hepatitis (B, C)
Hepatobiliaris betegségek okai
Epeutak hiánya: biliaris atrézia
Epeutak elzáródása:
 Cholelitiasis
 Cholangitis
 Primér biliaris cirrhosis
 Primér sclerotizáló cholangitis
 Műtét utáni stricturák
 Paraziták
Epeutak összenyomása:
 Hasnyálmirigyrák
’Májpanel’
 Vizelet Bi- és UBG- szint
 Szérum bilirubin- és albuminszint
 AST (GOT)
 ALT (GPT)
 ALP és/vagy GGT
A sejtmembrán integritásának
zavarai
Hepatocelluláris betegségek:
 Alanin aminotransferáz (ALT)
 Aspartat aminotzransferáz (AST)
 Lakát dehidrogenáz (LDH)
Epeút betegségek:
 Alkalikus foszfatáz (ALP)
 Gamma-glutamiltransferáz (GGT)
Plazmaenzimek felosztása
 Fehérjék, a sejtekben szintetizálódnak,
 Szerepük betöltésének helye szerint:
 Intracelluláris enzimek:
 funkciójuk sejthez kötött, maguk is sejtalkotók,
 Sejt újraképződés során kerülnek kis mennyiségben a
véráramba,
 Normális körülmények között csekély aktivitással
rendelkeznek,
 Pl.: GOT, GPT
 Extracelluláris enzimek:
 szintézisüket követően kikerülnek a sejtből és a
véráramban töltik be szerepüket,
 Fiziológiás körülmények között aktivitásuk a plazmában
magas,
 Pl.: az alvadási enzim rendszer,
 Enzimek tulajdonságai
 Biológiai katalizátorok – csak kis mennyiség szükséges a
kémiai reakció létrejöttének segítéséhez,
 Reakcióspecifikusak – konkrét kémiai reakciót csak egy
bizonyos enzim katalizálhat,
 Szubsztrátspecifikusak – egy enzim csak egy bizonyos
anyaggal vagy anyagcsoporttal reagálhat

8
 Szérumenzimek
 A szérumban található enzimek elválasztás eredményeként
kerülnek a plazmába.
 A kóros enzimkibocsátás okai:
 A sejthártya közvetlen sérülése (vírusok, vegyi anyagok)
 Hipoxia, anoxia, ischaemia
 Az enzimkibocsátás függ:
 Az intra-és extracelluláris tér enzimgradiensétől,
 Az intracelluláris enzimeloszlástól,
 A szerv kóros elváltozásának természetétől és okától,
 A szövet oxigénhiányának mértékétől és időtartamától,
 A szerv perfúziójától és adott anyagcsere-aktivitásától.
9
 Szérumenzimek
 Fokozott enzimtermelés:
 A szöveti sejtek számának és/vagy biokémiai aktivitásának
növekedése, (ALP aktivitásának fokozódása serdülőknél az
osteoblastok számának és aktivitásának fokozódása miatt)
 Enzimindukció: a szöveti sejtek fokozott enzimtermelése – pl. A
májsejtek fokozott GGT-termelése, ha a sejtet alkohollal,
barbiturátokkal, phenytoinnal stimuláljuk,
 Szérumenzimek ürítése:
 A kis molekulasúlyú enzimek a veséken ürülnek (pl. α-amiláz)
 Gyakran először inaktiválódnak a plazmában, majd
receptorkapcsolt endocytosissal felveszoi őket a reticulo-
endothelialis rendszer.
10
 Alanin-aminotranszferáz (ALT) és
aszpartát-aminotranszferáz (AST)
 ALT- glutamát-piruvát transzamináz, GPT
 AST – glutamát-oxálacetát transzamináz, GOT
 Klinikai jelentőség:
 Hepatocelluláris és izomkárosodások diagnózisa és monitorozása
 Az ALT májspecifikus enzim,
 Az AST sokféle szövetben előfordul: máj, szívizom, vázizom,
vese, agy, pancreas, tüdő, leucocyta, erthrocyta, de a
legnagyobb aktivitást a máj és a vázizom adja,
 Az AST és ALT paralell emelkedése mindig májkárosodásra utal

11
 Emelkedett AST okai
 >10 X ULN  Rendszerint >5 ULN
 Akut hepatitis és májnekrózis fölött
 Nagy zúzódásos sérülések
 Élettani (újszülöttek)
 Súlyos szöveti hypoxaemia
 Egyéb májbetegségek
 5 -10 X ULN
 Szívizom-infactus
 Pancreatitis
 Mútét vagy trauma után  Vivo és in vitro)
 Vázizombetegség
 Cholestasis
 Krónikus hepatitis

12
 Γ-Glutamil-transzferáz (GGT)
 Klinikai jelentőség: differenciálgiagnózis és monitorozás
hepatobiliaris kórképekben, krónikus alkoholizmus
monitorozása
 Emelkedés oka:
 Fokozott szintézis (alkohol és drog okozta enzimindukció)
 Sejtmembrán-sérülés (toxinok, alkohol, fertőzés)
 Cholestasisban az epesavak detergens hatásának következtében a
membránhoz kötött enzim felszabadul
 Nagy koncentrációban van jelen a májban, vesében,
pancreasban

13
 Emelkedett plazma GGT néhány
oka
 >10 X ULN: cholestasis, alkoholos májbetegség

 5-10 X ULN: hepatitis (akut és krónikus), cirrhosis

(cholestasis nélkül), egyéb májbetegségek, pancreatitis

 Rendszerint < 5 X ULN: jelentős mennyiségű alkohol

fogyasztás, enzim-indukáló gyógyszerek,
szívelégtelenség

14
 Alkalikus foszfatáz (ALP)
 Klinikai jelentőség: Az ALP nem egységes enzim, számos
izoenzimből áll (máj, epeút, csont, bél, tumor, placenta).
 Emelkedett értékek:
 hepatobiliaris kórképek: elzáródásos sárgaság, biliaris cirrhosis,
hepatocelluláris károsodás, primer májtumor, májáttétek ,
 a csontváz betegségei: Paget-kór, osteomalacia, osteogenesis
imperfecta, D-vitamin mérgezés, csonttumor,
 Csökkent értékek: familiaris hypophosphataemia,
csontbetegség dializált betegek esetében, hypothyreosis, stb.

15
 Kreatinkináz (CK)
 Klinikai jelentőség: akut izomkárosodás,
pl. Vázizomsérülés vagy szívizom
infarktus után a vérben emelkedni kezd
az össz-CK-aktivitás
 Emelkedett plazma-CK-aktivitás okai:
 >10 X ULN
 Polymyositis, Rhabdomyolysis, Duchenne-
izomdytrophia, Szívizom-infarctus
 5-10 X ULN
 Műtét után, vázizomtrauma, intenzív
fizikai munka, gand-mal görcsök, myositis
 < 5X ULN
 Élettani (Karib-szigeti őslakók),
hypothyreosis

16
 Laktát-dehidrogenáz (LDH)
Izoenzim Szövet Betegség

Anodális: Szívizom Szívizomsérülés,

LDH1+LDH2 haemolysis, ineffektív
Erithrocyta erithropoesis,
vese izomdistrophia,
veseinfarktus

Köztes: LDH3 Lép, tüdő, nyirokcsomó, Thrombocyta szétesés,

thrombocyta, endokrin lépinfarktus, lympho-
mirigyek retikuláris
megbetegedés, malignus
tumor,

Katód:LDH4 +LDH5 Máj, vázizom Hepato-biliaris

megbetegedés,
jobbszívfél elégtelenség,
vázizom sérülés,prostata
carcinoma, malignus
17 megbetegedés
 Enzimarányok különböző
májbetegségekben
Feltételezett diagnózis Enzimarányok

Heveny vírusos Nagyfokú aminotranszferáz emelkedés: ALT>AST -LDH>>GGT –

májgyulladás ALP, AST/ALT ≤ 1

Heveny májelhalás Nagyfokú aminotranszferáz emelkedés: LDH >AST >ALT,

AST/ALT > 2

Alkoholos májgyulladás Enyhe- közepes aminotranszferáz emelkedés: GGT> AST>

ALT>ALP, AST/ALT ≤ 1

Epevezeték- elzáródás Enyhe-kisfokú aminotranszferáz emelkedés: ALP- GGT> ALT>AST,

AST/ALT < 1

Idült aktív hepatitis Enyhe-közepes aminotranszferáz emelkedés: AST >ALT –LDH -

GGT>ALP, AST/ALT > 1

Májzsugorodás Enyhe aminotraszferáz-emelkedés: AST> ALT-GGT (hepatitis utáni

18 májzsugorodás), GGT > > AST (alkoholos májzsugorodás):
AST/ALT > 2
Akut hepatitis
 Feltételezett
májbetegség
esetén kezdeti
kivizsgálások:
 Vizelet bilirubin és
UBG,
 Klinikai
megfigyelés
(sárgaság)
 Szérum bilirubin
koncentráció http://www.shands.org/health/graphics/images/en/19512.jpg
Akut hepatitis
 Preictericus fázis: GOT, GPT
aktivitás emelkedett
 Vizeletben bilirubin és UBG,
 Sárgaság megjelenáse: a
transzaminázok a normál
éerték 6-100X-osára nőnek,
 Fakó széklet
 ALP aktivitás emelkedése,
(kifejezett emelkedés
cholestazisban: alkoholos
májártalom)
 Ált. Gyorsan lezajlik, az
eltérések néhány hét alaktt
normalizálódnak,
 Krónikus perszisztáló hepatitis:
transzaminázok és az epesavak
hónapokon át magas értéket
mutatnak
Szérum bilirubin
 A hemoglobin bomlásterméke
 Összbilirubin: direkt bilirubin és
indirekt bilirubin koncentráció összege
 Indirekt bilirubin (nem konjugált):
 Emelkedett indirekt bilirubin a fokozott
bilirubintermelés következménye,
amikor a máj nem tudja az egész
mennyiséget konjugálni,
 Direkt bilirubin (konjugált): albumin
szállÍtja
Szérum bilirubin
Referencia tartomány:
 Összbilirubin: ≤1,0 mg/dl
 Indirekt bilirubin:≤0,7 mg/dl
 Direkt bilirubin:≤0,3 mg/dl

Emelkedett értékek:
 Indirekt bilirubin: hemolitikus
anémia, újszülött ikterusz, Gilbert
szindróma,
Icterusok csoportosÍtása
Prehepatikus Hepaticus Poszthepatikus
Fokozott hemlÍzissel járó epekövek
állapotok (DIC, TTP, HUS)
Rendellens vvt membrán, vvt Szűkület
enzim hiba
Újszülöttkori hemolÍzis Cholangitis
Gilbert-szindróma Pancreas vagy epeút
carcinoma

Szérumban jellemzően Szérumban jellemzően Szérumban jellemzően nő

nő nő DIREKT bilirubinszint
Indirekt Bi Direkt és indirekt Bi
Vizeletre jellemző Vizeletre jellemző Vizeletre jellemző
Fokozott UBG UBG és Bi fokozott ürÍtése UBG negatÍv, Bi ürÍtés
NegatÍv Bi fokozott
Hyperbilirubinaemia
kivizsgálása
 Indirekt szérum bilirubin emelkedés
 HemolÍzis?
 IGEN
 LDH↑, Haptoglobin↓
 AzonosÍtani kell a
hemolÍzis okát: DIC,
TTP, HUS, autoimmun
eredet, vvt membrán-
vagy enzimhiba, kóros
hemoglobinforma
Hyperbilirubinaemia
kivizsgálása
 Indirekt szérum bilirubin emelkedés
 HemolÍzis?
 NEM:
 AzonosÍtani kell az etiológiát:
 Fiziológiás ikterusz
 Anyatejes táplálás
 Gilbert-szindróma
 Crgler-Najjar-szindróma
Hyperbilirubinaemia
kivizsgálása
 Direkt szérum bilirubin emelkedés
 ALT, AST emelkedés › ALP, GGT
emelkedés
 Hepatocelluláris etiológia:
 Vírus hepatitisz
 Autoimmun hepatitisz
 Toxinok, alkohol
 Wilson-kór
Hyperbilirubinaemia
kivizsgálása
 Direkt szérum bilirubin emelkedés
 ALT, AST emelkedés ‹ ALP, GGT
emelkedés: specifikus epeúti ok:
 Cholestasis, cholangitis, biliaris
carcinoma
 Közös eredet:pancreatitis, pancreas
carcinoma, májtumor
A máj sajátos tevékenységéhez
kapcsolódó vizsgálatok
Máj tevékenysége Mérendő analitok
Anyagcsere Ammónia, szénhidrátok, lipidek,
fehérjék, aminosavak
Szintézs Albumin, alvadási faktorok, alfa-1
antitripszin, cöruloplazmin
Transzport funkció Bilirubinok, epesavak
Tárolási szerep Glükóz, vas, ferritin, réz,
cöruloplazmin, B12- és D-vitamin
Biotranszformáció és méregtelenÍtés Bilirubinok, lipidek, galaktóz-
terhelés, C-kilégzési tesztek
Kiválasztási funkció Bilirubinok, epesavak, vizelet Bi és
UBG
Immunválasz Autoantitestek, CEA, AFP, (IgA, IGG,
IGM)
Májspecifikus autoantitestek
 Autoimmun hepatitisz, primer biliaris
cirrhosis, primer szklerotizáló
cholangitis: gyulladás, epepangás
(AST, ALT, ALP, GGT) figyelhető meg,
 Autoimun hepatitis esetén normális az
alfa-1 antitripszin, réz, cöruloplazmin,
negatÍv a vÍrus szerológia
Autoimmun hepatitisz
 Antimitokondriális antitest (AMA)-
primer biliáris cirrhosisban
diagnosztikus értékű
 Simaizom elleni antitest (SMA)- az I.
Típusú autoimmun májgyulladás
jelzője, elsősorban preimér biliaris
cirrhosis, krónikus aktÍv hepatitisz
 Májspecifikus proteinek elleni
antitestek (LSP, a máj citoszol elleni
antitest (LC1) és máj-vese