Nyirokcsomó (nodus

lymphaticus)
-nyirokutakba iktatott nyirokszervek
Szerepük 
-Ly aktiválódása és plasmasejtek képzése
-nyirok megszűrése
a nyirokkeringésbe kerülő
atg elleni immunválaszban
Nyirokcsomó

-bab alakú szerv 0,1-2,5 cm-es képlet

-domború felszine belépnek odavezető nyirokerek vasa

afferentia

-konkáv, behúzódó oldala (hilus) elvezető nyirokerek

vasa efferentia
Nyirokcsomó
Szerkezete:

-tok
-stroma
-parenchyma

-tokja tömött rostos kötőszövetes capsula

kollagénrostokban gazdag+rugalmas rostok, kevés
simaizomsejt
 indulnak kötőszöveti sövények (trabeculák)
konvergálnak a hilus felé
Nyirokcsomó

-stroma
a trabeculák

+a trabeculák közötti terek reticularis kötőszövet

rácsrostok
sejtek -retikulum sejtekcsillag alakúak
hálózat
nagy hézagok sinusoid capillarisok nyirok kering
kis hézagok  reticulum sejtek bélelik a parenchyma
sejtjei tömött nyirokszövet
Nyirokcsomó
-parenchyma

kéregállomány (cortex) a parenchyma legnagyobb részét

-külső zónája nyiroktüszők (folliculusok) –kerekded képletek
-belső zónája paracortex  Ø nyiroktüszők

-sinus marginalis, sinus paratrabecularis

velőállomány (medulla)
-velőkötegek – a kéregből származó nyúlványok

-velősinusok

*** nyiroksinusok – endothellel bélelt járatok

labirintikus sinusok rendszere
az afferens és efferens nyirokerek között
Nyirokcsomó
 Nyirokcsomó
 kérégállomány

perifériás zónája  nyiroktüszők/folliculusok-

B-dependens területek
-primér tüszők kis B Ly atg nem érintkeztek
-másodlagos tüszők
-két zónával:
1.-centrum clarum/germinativum
halványabb
ahol centro-follikuláris sejteket
centrocyták  kisebb Ly
centroblastok közepes és nagy Ly ezek atg által aktivált Ly,
erősen osztódnak

retikulum sejtek  határt  a központi /perifériás rész között

2.-köpeny (Ly korona)kis lymphocytákból álló

-subcapsularis sinusok
-paratrabecularis sinusok
 Nyirokcsomó
A kéregállomány sejtjei
-B-sejtek - az aktiváció különböző stádiumáiban megtalálhatóak

- a köpeny szintjén,
kis naiv B-Ly és B-memória Ly (CD20, CD22, CD24, IgG, IgM-et
expresszálnak)
-a centrum clarumban aktivált B Ly (centrocyták differenc. elöbszőr  azutan
centroblasztok  immuno-/lymphoblastok formájában elhagyák a tüszőt) (CD, IgM-et
expresszálnak, de nem IgG-et)
paracortexben vagy velőben Ig termelő plasmasejtekké vagy memória B-Lyká
differenc.
-T helper Ly – a köpenybe aktiválják a BLy
-NK Ly – kis számban

-macrophagok (tingible body macrophag) atg bemutató sejtek, valamint phagocytályák az

apoptosisos B sejteket
-follicularis dendriticus sejtek (FDC) atg-t megőrzík a felszínen hosszú ideig B Ly-nak
bemutasák (az alacsony affinitású felszini Ig-kel rendelkező B sejtek, apoptosis által
elhalnak)
-átvándorló dendritikus sejtek (IDC)
-támasztó reticulum sejtek

*-interfollicularis területek T-dependensek

Nyirokcsomó
Nyirokcsomó

mélyebb zónája  paracortex – T-dependens terület

-sejtjei:
-kis lymphocytákat túlnyomórésze T-sejtek  vérből – a
magas endothelű venulákon keresztűl a nyirokcsomóban jutnak
Ezek az atg bemutató sejtek jelenlétében aktíválodhatnak  
-lymphoblastokká átalakulnak proliferálnak
-antitest képződést serkentik (helper T sejt)
-vagy mint aktivált Ly vagy memória T sejt  efferens
nyirokereken keresztűl
kötőszövetben jutnak (ahonnan az atg
származott) immunvédekezést biztositva (homing)

-B Ly átvándorlóak
a magas endothelű venulákbólkéreg felé
immunoblasztok formájábanvelő felé ahól
plasmasejtekké diff. Ig termelnek
-kisszámú dendriticus sejtek (IDC)antigénprezentáló
-macrophagok atg feldolgozását, bemutatását

-magas endothelű venulák Ly be/kivándorlásáért (homing) felelősek

Nyirokcsomó
Nyirokcsomó

 velőállomány – B-dependens terület

Felépétíse:
-velősinusok
egymásba ömlő járatok
lelapult sejtek bélelik sinusendothelsejtek
nyirok tölti ki
bennük nyiroksejtek,
macrophagok nyúlványai

-velőkötegek
sinusok között tömött nyirokszövet

Velőállomány sejtjei
aktivált B-sejtek – immunoblasztok
plasmasejtek és előalakjai
kevés T-sejtek
macrophagok
Nyirokcsomó
Nyirokcsomó

 Nyirokcsomó sinusai
-a vasa afferentia tok alatt széli sinus/subcapsularis
vagy sinus marginalisba

a trabeculák mentén befelé vezető sinusok ágaznak le

intermedier sinus – (para)trabecularis sinus

a velőállomány tágas öbleibe velősinus vagy sinus

medularis ömlenek össze vasa efferentia

*billentyűk egyenirányítják a nyirokkeringést

-a sinusokat endothel béleli
Nyirokcsomó
Nyirokcsomó
 Nyirokcsomó
A sinusok endothelje 

-lapos sejtekből áll – sinusendothelsejtek

-folytonos – a kötőszövet felé néző felszine
-nem folytonos - a nyirokszövet feléa
réseken keresztűl:

Ly vándorolhatnak át mindkét irányban

macrophagok nyúlványai a sinus
lumenébe
ellenőrzik a nyirkot, atg
phagocitályák

-alatta nincs lamina basalis

-rácsrostok és azokat behüvelyező

reticulumsejtek hidalják át
hálozat - reticulumsejtekkel beburkolt
rácsrostok
Nyirokcsomó

A sinusok hálozátos szerkezete (retikulum sejtek) egy fontos

mechanikai és biológiai szűrőt képez:
lassitja a nyirokáramlást
megkönnyiti a macrophagok számára a nyirokban keringő atg,
korpuszkuláris anyagok, daganat sejtek felvételét
Nyirokcsomó

A nyirokcsomóban külső kéreg

-a nyirokkeringésen keresztül érkezhetnek
atg/immunkomplexek a folliculusban kerülnek a
FD (follikuláris dendritikus) sejtek felszinén hosszú ideig
megmaradnak ahol:
irányitják a B-sejtek antitestképzést
(immunoblasztok/plasmoblastok plasmasejtek)
és a B-memória sejtek kialakulását

A B-plasmoblastok elvándorolnak a folliculusból

velőkötegekbe plasmasejtté alakulnak IgG-t és
IgM-t termelnek a nyirokban kiválasztva

A B-memória-sejtek vasa efferens elhagyák a

nyirokcsomót
Nyirokcsomó

A sejt szállitota atg-ek (interstitialis/interdigitált dendritikus

sejtek által felvett és a nyirokcsomóba szállitott atg-ek)
a paracortexben
T-sejteket aktiválják, amelyek:
bevándorolhatnak a folliculusba az
ellenanyagképződést serkenti (helper T-sejt)

mint aktivált vagy memória-T-sejt elvezető nyirokereken

keresztül elhagya a nyirokcsomót véráram utján
arra a területre ahonnan az aktiválódásáért felelős
atg is származott (homing)
Nyálkahártyák
nyirokszövete
(mucosa-associated
lymphatic tissue -
MALT)
MALT

Nyálkahártyák nyirokszövete

-a szervezet külső/vagy a külvilággal összekötetésben lévő

belső felszinei ki vannak téve idegen anyagok,
kórokozók behatolásának
-ezek érzékelésére és kivédésére az ilyen felszinek alá a
kötöszövetbe specifikus immunvédekezési
sejtek+járulékos sejtek nyirokszövetet telepítenek

→így nyiroksejtek társulnak a bőrhöz – SALT (skin)

→vagy szerveket bélelő nyálkahártyákhoz – MALT
(mucosa)
tápcsatorna, légutak, női ivarutak, húgyutak
nyálkahártyájának lamina propriája
***
GALT – gut associated lymphoid tissue (tápcsatorna)
BALT – bronchus associated lymphoid tissue (légutak)
MALT
1.-nem rendelkeznek saját tókkal
2.-egy hámszövet allat elhelyezkedő nyirok képletek
3.-megjelenhetnek
nagy nyiroksejt aggregátumok formájában (szájpad
mandulák, Peyer plakkok)
nyálkahártyákban disszeminált nyirokszövet mint
(légcső, hörgők, bél) mint
-egyedülálló folliculusok(folliculi solitari) vagy
-diffúz nyirokszövet
MALT szövet feletti hámban elhelyezkedő lymphocyták
(cytotoxikus és supresszór T Ly és NK Ly)

4.-B Ly, plasmasejtek  a folliculusokban – B dependens

területek
-T Ly  interfolliculáris területek – T dependensek
**járulékos sejtek macrophag, FD sejtek, M sejtek
5-csak efferens nyirokerekkel rendelkeznek

6.-átmeneti vagy állandó nyirok képletek (mandulák, Peyer-plakkok,

féregnyúlvány)
MALT
Mandulák (tonsillák)
→a nyálkahártyák nyirokszövete →legfejlettebb szervvé
szerveződött formája →a tonsillák
Mandulák

-nyálkahártyába ágyazott nyirokszervek

-a garat bejáratánál körben helyezkednek el →
WALDEYER-féle lymphaticus gyűrűt alkotva;

-tagjai:
-szájpadmandula (tonsillae palatinae)
-nyelvgyöki mandula (tonsilla lingualis)
-fülkürtmandula (tonsillae tubariae)
-garatmandula (tonsilla pharyngea)
Mandulák – általános szerkezete

-nincs kötőszövetes tokjuk (*szájpadmandula)

-2 fő alkatórészük van:

-tonsilláris hám és az allata fekvő

-nyirokszövet + kötőszövet
Tonsillák – tonsillaris hám

-többrétegű el nem szarusodö laphám (szájpad- és

nyelvgyöki mandula)

-légúti hám - többmagsoros csillós hengerhám

+kehelysejtekkel
(fülkürt- és garatmandula)
Tonsillák – tonsillaris hám

-a hám betüremkedik →cryptákat létrehozva (fossulae

tonsillares):
-sekélyek és tágasak →tonsilla lingualisban
-mélyek, kissszámúak →tonsilla pharyngeában
-sok (10-12), szűk, mélyre terjedő, elágazóak →tonsilla
palatinálisban

-crypták üregében →gyakran láthatók →baktériumok,

fehérvérsejtek (Neutr, Ly) és eosinophil exsudatum
Tonsillák – tonsillaris hám

-a hám (felszini- és cryptahám) jelentős részét →fehérvérsejtek,

főként lymphocyták árasztják el
→a hám nehezen felismerhetővé válik

-a bevándorló sejtek → a hámsejteket szétnyomják egymástól

→csillag alakúvá válnak →hálózatos strukturát hoznak létre
→reticularis hám

-a szabálytalan/csillagalakú hámsejtek közötti járatokban

zömében →nyiroksejteket (B-Ly), neutrophil granulocytát,
macrophagot, esetenként baktériumok

-ezek a járatok →csatornaként (afferens nyirokerek helyet) is

műkődhetnek, mely a hámfelszíniről a nyirokszövetbe vezetnek
→ antigén afferentáció
Tonsillák
Tonsillák – lymphoreticularis
szövet
A hám alatti nyirokszövet →
-szekunder folliculusok, nagy csíracentrumokkal
→B-Ly-dependens
-interfollicularis nyirokszövet:
-számos kis lymphocyta + lymphoblastok,
macrophagok, plasmasejtek
→T-Ly-dependens
Tonsillák
 A hámsejtek érzékelik és átszálitják (afferens nyirokerek
szerepét betőltve) az Ag-ket nyiroksejtek felé
 Ag érintkezés utján
  Ly aktiválódnak
 efferens nyirokerek utján regionális nyirokcsomókban
vándórolnak
 ahol proliferálnak és aktiv, effektor T és B lymphocytákká
differenciálódnak
 nyirok-/vérkeringés utján
 visszakerülnek a nyálkahártyaban ahonnan elindultak (ahonnan az
Ag származott) vagy más területekre
 recirkuláció vagy „homing”
 a visszatért B Ly  végleges érési folyamaton keresztűl
plasmasejtekke differenciálódnak összes fajta Ig-t termelve
Tonsillák – lymphoreticularis
szövet
A mandulák follicularis B-sejtjei
→nagyrészt IgG-pozitivek
→kevés →IgA-pozitivek
→antibakteriális immunválaszban vesznek
részt

*az IgA-pozitiv sejtek

→a csiracentrumban történt aktiválodásuk után
→plasmoblastokká differenciálódnak
→elhagyák a mandulát
→és pl. →a nyálmirigyekbe vándorolnak
→érett IgA-szekretáló plasmasejtté alakulnak
→IgA-ja a nyállal ürül
 Peyer-plakkok
 -nyiroktüsző aggregátumok az
ileumban

 -10-200 (embernél 30)

másodlagos nyiroktüsző – B Ly
 -interfolliculáris nyirokszövet – T
Ly
 macrophagok
 postkapilláris venulák

 felszini hám – egyrétegű

polymorph hengerhám
amelyeben enterocyták +
 → M sejteket találhatunk
 Ag érzékelésre és szálitására
speciálizálodott sejtek
Az enterocyták
→Toll-féle receptor
által – megkötik az
atg
→egy B-sejt
aktivátor faktor
(BAF) termelődik
→a plasmasejtek
képzését serkentve
→IgA termelnek
Peyer-plakkok
A fő sejtek
-az M sejtek – specializált hámsejtek amelyek felszinükön keresztűl felveszik az atg-t
és proteázokat (E cathepsin) tartalmazó vezikulákban csomagolyák
-dendritikus sejtek (IDC) – amely nyúlványai a hámfelszin felé kiterjednek, átvéve az
atg-t
Az atg-ek
→ transcytosis által lesznek szállitva, az M sejteken és IDC keresztűl,
→ és immunkompetens sejteknek (B-Ly) bemutatva, amelyek intraepitheliális
zsebecskékben helyezkednek el
→Ig receptorok által a B-Ly felszinéhez lesznek kötve
A B-Ly
→hám alatti ABS (DC) átutályák az atg-t
A dendrikus sejtek (IDC és FDC)
→a helyi mesentericus nyirokcsomókban vándorolnak →egy adaptativ
immunválaszt indukálva → T-sejteket aktiválják → Th1 és Th2-sejtek
differenciálódnak → az ileum lamina propriában vissza kerülnek →adaptativ
immunválaszt kiváltva
Az aktivált T sejtek
→B-Ly aktiválnak →plasmasejtekké differenciálódnak → Ig A termelnek
A bél hám felszinére jutot IgA antitestek

→ megakadályozzák a baktériumok és
toxinok a hámsejtekhez való
csatlakozását