sejtek, szövetek és szervek képezik, amelyek

-a testfelületek és belső folyadékterek felügyelésére felelősök

-és a potenciális káros anyagokra reagálnak

-lymphocyták – érett, az immunrendszer effektor sejtjei

-a szervezetbe jutó antigének specifikus eltávolításában
vesznek részt

-diffúz nyirokszövet, nyiroktüszők

-nyirokcsomó, lép, vörös csontvelő, thymus, nyálkahártyák

nyirokszövete
az immunrendszer működését szabályozzák

*nyirokerek – összekötik a vér keringő rendszerrel

Nyirokrendszer sejtjei → járulékos sejtek/támasztó sejtek

-monocyták, macrophagok
→ lymphoid sejtek:
-dendriticus sejtek (DC), follikularis
dendritikus sejtek (FDC), Langerhans
sejtek
-B -
-T - -granulocyták: Neu, Eo, Ba
-NK -lymphocyták -retikulum sejtek

-hámretikulumsejtek
*kis lymphocyta, lymphoblast,
*plasmasejt -endothelsejtek

**fontos szerepet játszanak

-az antigén bemutatásban a lymfocyták
számára, és
-az immunválasz szabályozásában
Nyirokszövet
 Morphológiailag a nyirokszövet szerkezete 2 fő
szerep betőltésére alkalmazkodott

lymphopoesis
átszűrés - gátló és filtráló
Nyirokszövet
/lymphopoesis
-az összes nyirokszervekben
-két megjellenési fórmája

-nyiroktüszők
elsődleges – magzatban, újszűlötben, kis lymphocyták

és másodlagos –szűletés után atg érintkezés után

-centrum clarum/germinativum
-lymphocyta hüvely (köpeny)

 lymphocyta beszűrődések - lymphoid infiltráció→tíz vagy néhánszór

száz nyiroksejtből álló kisseb csoportok (lymphocytamagok csoportulása)

Elrendezve
diffúz nyirokszövetek – különböző szervek bélelő hámjuk alatt
aggregátumok formájában – mandulák, Peyer plakk
Nyirokszövet/átszűrés - gátló és filtráló
→sinusoid capillarisok →hézagok→retikuláris/ rácsrostos kötőszövet által
képződött
→ rácsrostok →háromdimenziós hálozatot →elágazási
pontjainál

→retikulumsejtek →nyúlványaikkal ráhúzódnak a

rácsrostokra és behüvelyezik azokat

A sinusoid capillarisok falát:

-endothel sejtek bélelik - +/- alaphártya
-retikulumsejtekkel +rácsrostok
-lymphocytákkal és macrophágokkal körűlvéve

-a hézagait → nyiroksejtek és egyéb kisegítő sejtek töltik ki

→lymphoreticuláris szövet

**-kivételt → a thymus →hámreticulum sejtek, rostok hiányzanak

Nyirokrendszer - szervek
-két kompartimentum 

központi kompartimentum/primer
-korán jelenik meg a magzati életben fennmarad 7.életkórig
-elpusztitása/eltávolitása lymphocyta elszegényedését+a szervezet
immunvédekezési képességét veszélyezteti
-sejtek ‘’betanitása’’ atg felismerésére és eltávolítására immunkompetens
sejtekké válva

-thymus – T Ly érett sejtekké válnak ,

-vörös csontvelő - Ly alakulnak ki; B Ly érett sejtekké válnak

perifériás kompartimentum/szekunder
-a magzati élet késői időszakban vagy születés után alakulnak ki
-eltávolitásuk nem jár súlyos következményekkel
-az érett Ly effektor sejtekké

-nyirokcsomó, lép, MALT

 Csecsemőmirigy - thymus
-a mediastinum superiorban,
-a sziv és a nagy erek előtt
elhelyezkedő
-kétlebenyű nyirokszerv

-korai időszakban →kizárolag

hámsejtekből álló szervtelep
→hálozat → hámreticulumot
hoznak létre

-később →benépesítik nyiroksejt

előalakok
→csontvelői
eredetű lymphoid őssejtek
Thymus
→két típusú szövet építi:

-endodermális eredetű
→hámreticulumsejtek (epithelioreticularis sejtek)
→alapváza
+endokrin működésel

-mesenchimális eredetű
→nyiroksejtek
←csontvelői eredetű őssejtek → multipotens lymphoid őssejtek
(multipotent lymphoid stem cell – CFU-L)
→ezekből differenciálódnak a T(thymus) lymphocyták

→a thymus →lymphoepithelialis nyirokszerv

 Thymus
 két lebenyből (lobus)

 kötőszövetes tok (capsula)

 →sövények (interlobularis septum) →kisebb
egységekre
 - lebenykékre (lobulus) tagolják, de nem
tökéletesen

-föleg kollagén rostok, kevesebb elasztikus rost

-elszórtan plasmasejtek, hízósejtek

-a tokban+ sövénjekben →haladnak a thymus erei és

az elvezető nyirokér

-a lebenykék – 0,5-2 mm Ø,
-egy széli, sötétebben festődő, tömöttebb
szerkezetű perifériás része →kéreg (cortex)
-egy centrális, világosabb állomany → közös
→ velőállomány (medulla)
Thymus
 Thymus
 stroma →hámreticulum sejtek
(epithelioreticularis sejtek)

-endoderma eredetű, megnyúlt hámsejtek

-háromdimenziós hálózatot képeznek
→hámreticulum sejtek

→rácsrostok nem vesznek részt

-a hálózat térségeit a differenciálódó T-lymphocyták

töltik ki

 parenchyma →mesodermalis eredetű sejtek

 →nyiroksejtek
 – thymocyták vagy T- sejtek

 más sejtek
 -macrophagok →elszórtan
 -dendriticus sejtek →velőállományban
Thymus
 T - Lymphocytak

→a kéregállományba – a T –sejtek 80%-a

→kéreg periferiáján, a tok alatt→nagyobb méretű lymphoblastok→9 μm  →ezek
a sejtek →
→a thymusba érkezett lymphopoeticus őssejtek leszármozattai,
-nagy részük osztódó sejtek

→sűrűn elhelyezkedő fejlödő T-lymphocyták = thymocyták

→ 4-5μm 
-sötéten festödő sejtmaggal,
-kevés cytoplasmával

→a velőállományba – a T-sejtek, 10 - 20%-a

→lazán elrendeződő nagy T-lymphocyták
-halványan festödő sejtmaggal,
-gazdag cytoplasmával

-a thymocyták érése során a diff. thymocitáknak több mint 80% - 90%-a apoptosissal elpusztul
Thymus
 A hámreticulum sejtek

→nagy, ovális és eukromatikus sejtmaggal

→nagy méretűek, csillag alakúak

→sejtnyúlványokkal
→anasztomozálodnak egymással →sejthálózatott létrehózva

-több típusát lehet elkülöníteni (EM és IHC módszerek segitségével):

Thymus
Thymus
→speciális elhelyezkedésük -szerep szerint lehetnek:
szerint:
-subcapsularisan -I. típusú hámretikulum sejtek→ vér-
thymus gátat

-belső kérgi -II. típusú →dajka sejtek

-III és
-kéreg/velőállomány határ -IV. típusú → a kéreg és velő közöti
határnál → funkciónális barriert

-velőállományi -V. típusú → II. típusúakal hasonlóak

→a velőben

-VI. típusú → Hassal testeket →

-Hassal testeket alkotva hormon termelés → thymosin,
thymulin, thymopoietin
Thymus
→hámsejtekkel való közös jellemzőjük:
-desmosomák (macula adherens)/zonula occludens révén kapcsolódnak
egymáshoz
-lamina basalis veszi őket körűl
-citoplasmájukban →hámsejtekre jellemző citokeratin intermedier
filamentumok találhatók

→szerepűk:
-különböző antigén túlajdonsággal rendelkeznek
-vér-thymus gátat képezík
-a T-sejtek differenciálodást és maturácioját (érést) indukálják
-T-sejtek amelyek T-sejt –receptorral rendelkeznek
-a szervezet saját antigéneikkel szemben toleránsak
-bizonyos specifikus anyagokat termelnek
Thymus
 I. tipusú hámreticulum sejtek

-amelyek subcapsuláris+perivasculáris hámsejtek

→vér-thymus gátat képezik

-desmosomák+zonula occludenssel ellátott

hámsejtek+lamina basalisal →összefüggő hámbarriert

-a sövénjekből kilépő erek adventitiáját körbeveszik →

hámsejtlemez

→elzárja a thymus parenchymáját a kötőszövetes

térségektől (lymphocyták/vértől)-
→a fejlödő T-lymphocytákat izolálják a kötőszövettől

→újabban→
-szelektív áteresztőképességel→a thymus állományába
makromolekuláris saját antigének juthatnak be→hogy
ezekkel szemben tolerancia alakuljon ki
Thymus
A lymphocytákat a vértől elválasztó
rétegek:
-I. tipusú hámreticulum-sejtek
-hámreticulumsejt lamina basalisa

-perivascularis kötőszövet +
macrophagjai

-pericyta

-az endothel lamina basalisa

-capillaris-endothel (endothel
sejtek között occludens tipusú
kapcsolatok) – a barrier legfontosabb
alkotóeleme, makromolekulák számára
szinte teljesen impermeábilis
→a vér-thymus gát
Thymus
 II. tipusú hámretikulum sejtek

-belső kéregállományi hámsejtek

→dajkasejtek (nurse cell)

-macula adherensek (desmosomák) kapcsolják össze

-a cytoplasmájuk – nagy számban intermedier fillamentumokat tartalmaz
-MHC-I és II molekulákat expresszálnak

→nyúlványaikkal teljesen körbeölelik, szinte magukba zárják (akár több száz) a

fejlödő thymocytát
→elösegítik a velő felé vándorló thymociták:
érését,
differenciálodását,
szelekciót
→szerepűk van a thymocyták pozitív szelekciójában
Thymus
 III. tipusu hámretikulum sejtek
-a szomszédos sejtek egymáshoz kapcsolódnak lemez-szerű cytoplasma
nyúlványai között occludens tipusú struktúrák révén
-a kéreg és velő közöti határnál → funkciónális barriert alkotnak
-ezek is MHC-I és II molekulákat expresszálnak

 Macrophagok is
-találhatók a kéregállományban
-azokat a T-sejteket phagocytálják amelyek nem tudják teljesiteni a számukra
kirótt tanulási követelményeket
-PAS (perjódsav-Schiff) festéssel mutathatók ki → PAS-sejteknek is nevezzük
Thymus
 IV. tipusu hámretikulum sejtek
-a kéreg és velő közöti határnál

-a III. tipusú sejtek szomszédságában

-occludens tipusú sejtkapcsoló struktúrák segitségével számos kapcsolatot
létesitenek
-egymással
-és a III.tipusú sejtekkel

-barriert képeznek

-ezek is MHC-I és II molekulákat expresszálnak

Thymus
 V. tipusu hámretikulum sejtek
-a velőállomány egész területén
megtalálhatók
-desmosomák által egymáshoz kapcsolódnak -
támasztóhálozatot létrehozva

-saját antigéneket termelnek

→ IHC - legkülönfélébb fehérjék (PTH,
tiroglobulin, inzulin stb.) expressziója
mutatható ki
→aminek szerepűk van a thymocyták
negatív szelekciójában
 VI. tipusu hámretikulum sejtek - Hassal-testek
alakitják ki

→a velőállomány egyes helyein→a hámreticulum

sejtek→ellapulva és koncentrikusan egymásra
rétegeződve

-hagymalevélszerűen elrendeződött, eosinophilen

festödő hámsejtek, lapos sejtmaggal→ desmosomával
kapcsolódnak egymáshoz

-centruma felé haladva→a hámsejtekben

→keratohialin-granulumok és
→nagyszámú citokeratin intermedier
filamentum
→és zsircseppek figyelhetők meg

-a centrális sejtek keratinizálódnak→ degenerálodnak,

akár kalcifikálodhatnak is

-életkorral, stressz után→nagyobbak

-a velőállomány jellegzetes, antigéneket hordozó, aktiv

multicellularis alkotóelemei
-hormonokat, IL-4, IL-7 termelnek

Thymus
Thymus
Thymus – a T-sejtek tanitásának a helye
 A sejttanitási folyamat

-az őssejtek immunkompetens T-sejtekké való differenciálódása és érése

-amely specifikus CD-antigének (clusters of differentiation)

expressziójával és deletiójával jár

-CFU-L – multipotens nyirokőssejtekből differenciálódnak→

-progenitor sejtek →amely a postcapillaris venulákból
→a velőállományba jut
→majd a thymuslebeny perifériás részére vándorol

-a hámreticulum sejtek által szekretált anyagok irányitják a vándorlásukat:

-interleukinek, kolóniastimuláló faktorok, interferon γ,
-thymosin, thymopoietin
Thymus – a T-sejtek tanitásának a helye
 Subcapsularisan/külső kérgi zonában

-találhatók lymphoid progenitor T sejtek

-vörös csontvelőből bevándorolt sejtek, kéreg-velő határ szintjén, már magzati
kórban
-élénk klonális szaporodást mutatnak
-és majd differenciálódnak
-közben - a velő féle vándorolnak

-a T-sejtek korai differenciálodás kezdeti szakaszát jelzi

→CD2 és CD7 molekulák expressziója

-a T-sejtek korai differenciálodás középső szakaszát jelzi

→a CD1 molekula expressziója követi

-felszinükröl hiányoznak az érett T Ly jelemző specifikus felszini receptorok (TCR,

CD4, CD8) – dupla negativ T sejtek
Thymus – a T-sejtek tanitásának a helye
 Kéreg belső része
-a differenciálodás előrehaladásával – a T sejtek expresszálnak specifikus atg
→a T sejtek felszinén → TCR, CD3, CD4, CD8 molekulák jellenek
meg
– dupla pozitiv sejtek
-ezeknek a T-sejteknek belesznek mutatva
- saját MHC-I és II molekulákat amit II és III tipusu hámretikulum sejtek
expresszálnak és
-saját- antigének

-ha a T-sejtek felismerik a sájat MHC molekulákat → akkor túlélnek

-pozitiv szelekció

-ha nem ismerik fel – akkor a T-sejtek elhalnak apoptozis folyamat során

-azok a sejtek, amelyek átmennek a pozitív szelekción

→ sájat MHC molekulák felismerésére – lesznek betanítva

→közbe CD4+ vagy CD8+ thymocytává érnek és érősitík a TCR expresszióját

→a kéregállományból → a velőállományba vándorolnak

Thymus – a T-sejtek tanitásának a helye
 Velőállomány
-itten a T-sejtek átesnek egy újabb szelekciós folyamaton

→ azok a T sejtek amelyek a saját MHC molekulák által bemutatott saját atg felismerik
→apoptosissal elpusztulnak
-negativ szelekció
→e folyamat kiszűri az autoreaktiv T-sejt-receptorral rendelkező sejteket, illetve a T-
sejteket amelyek képesek felismerni és ezáltal aktiválódni a self atg jelenlétükben

→ a túlélő T sejtek → tovább differenciálódnak, TCR molekula expressziója megnő és mint

- vagy CD8 cytotoxikus T Ly
-vagy CD4 T helper Ly bekerülnek a keringésben

– egyedi pozitiv sejtek

-amelyek a szervezet saját antigéneikkel szemben toleránsak

→a Ly - érett de naiv (még nem erintkeztek idegen atg-nekel) TLy differenciálódnak

→innen keringésben kerülnek nyirokereken (efferens nyirokerek)

vagy vérereken keresztűl (postcapilláris venulák)
→benépesitik a peripheriás, másodlagos nyirokszerveket
Thymus

 a velőállományban, a Hassal-testek melett egészséges felnőttek

thymusában→cystákat figyelhetűnk

-légúti hámmal~csillós hengerhámsejtekkel,

-kehelysejtekkel,
-neuroendokrin sejtekkel,
-illetve az un. Hammar-féle myoid sejtek (aktin+miozin
filamentumokkal)
Thymus
 Thymus funkciója:

1.-T-sejtek differenciálodása
→T-sejt-receptorral (TCR) rendelkező T-sejtek
→amelyek a szervezetben előforduló saját antigénekkel szemben
toleránsak

A differenciálódás →
-a T-progenitor sejtek intenziv osztódása
-T sejt felszini markerek megjelenése → különböző specificitású atg
jelegű T-sejt-receptorok + CD co-receptorok (CD4, CD8)
-saját MHC-t felismerő sejtek kiválogatása
-autoreaktiv sejtek szelekciója
Thymus
2.-endokrin szerepe – egész életen át
→ thymosin, thymopoietin, thymulin
→T lymphocyták differenciálodásat

3.-immunvédekezésben →thymus dependens sejtek →T Ly →sejtes

védekezése hordózói

4.-egyes anyagcsere folyamatokban →viz, ásványi anyag, Ca, Phosphor,

lipidek
 Thymus
A thymus vérellátása !nincs hilúsa

-a thymus artériái (az alsó pajzsmirigy- és alsó mell

artéria)
a kötőszövetes tokon sövények lebenyekben
a velő és kéreg határán körkörös arteriális
hálózat
capillarisok:
nagyobb számbanfolytonos
falalkéregállományba vér-thymus gátat
capillaris és lymphocyták között

kisebb számban fenestráltak

velőállományba

postcapillaris venulák  2 plexust centro- és

extralobularis
-magas endothelel ezek az érszakaszok a lymphoid
sejtek ki- és bevándorlásának a helyei
Thymus involuciója
Thymus involuciója - eléri a maximális súlyát
pubertásban

Az involuciója:
-limphocyták depléciójából
-Ly száma fokozatos
csökkenése
-de nem tűnnek el
teljesen
-kiss számban
fennmaradnak→a testnek további
TLy biztosítva

- és zsírszövet felhalmozódásból áll