A N

A IÁB
E M G
N LÓ
I O
LM CH
A C I
AD Z
S P S
ÁR ÁL
T CI
A O
SZ
KÖVETELMÉNYEK
ZH: 20 db feleletválasztós kérdés (min. 50%-ot kell teljesíteni), 1 esszé
(2 választható téma) -> 30 pont
30-27 =5
23-26 =4
19-22=3
15-18=2
<15=1
Év közben is lehet plusz pontokat szerezni:
• kvízzel
• kiselőadással (+5 pont)
BIOLÓGIAI ÉS TÁRSADALMI NEM
Biológiai nem: biológiai, fizikai eltérések a férfi és nő testek között
Társadalmi nem: társadalmilag és kulturálisan létrehozott különbségek férfiak és nők között
(egyéni, intézményi, társadalmi)
Mivel foglalkozik a genderkutatás? -> nők és férfiak számára a társadalom olyan
különböző szerepeket ír elő, amelyek az élet különböző területein egyik vagy másik nem
számára hátrányt okozhatnak
Kapcsolódó fogalmak:
nemi szerepek: elvárt, normatív nézőpontból megfogalmazott, társadalmi státuszhoz
kötődő viselkedések, amelyeket a társadalom a biológiai nemük alapján elvár az
egyénektől <-> A nemi szerepek elfedik a társadalomban rejlő hatalmi
egyenlőtlenségeket, statikusan szemlélik a nemeket
maszkulitiás: a férfi szerephez kapcsolódó tulajdonságok, jellemzők
feminitás: a férfi szerephez kapcsolódó tulajdonságok, jellemzők
A biológiai nem változatlan, míg a társadalmi nemhez életszakaszonként más szerepek
kapcsolódnak
pl: idősödés, hűtlenség, szexuális partnerek száma, szülőség.
ÚTMUTATÓ
BEVEZETÉS - A BIOLÓGIAI ÉS TÁRSADALMI NEM
• Biológiai meghatározottság -> a társadalom ráépít egy elvárás- és
lehetőségrendszert a két nem számára, és a társadalmi egyenlőtlenségek egy
része ebből az eltérő konstrukcióból ered.
• A szocializmus állami feminizmusa -> nők tömeges munkába állása: elmúlt két
évtizedben megerősödött a közvéleményben a vélemény, hogy a munkavállalás a
szocializmushoz tartozó, a nők számára kényszerként megélt társadalmi folyamat
volt
• 20. század második felében a fejlett országokban számos fontos változás történt a
férfi és női szerepekben és a családdal és az ezekkel kapcsolatos értékekben,
attitűdökben
• Attitűdök szintje: premodern, tradicionális és patriarchális társadalom
• Valós viselkedés szintje: emberek nemi szerepekkel, a családdal kapcsolatos
viselkedését -> modern, az európai társadalmak sorába illeszkedő ország.
• a magyar társadalom értékrendjének konzervativizmusa <-> a társadalmi nemek
egyenlőtlenségeket generáló szerepének megismerése, befogadása előtt. 
A TÁRSADALMI NEMEK PSZICHOLÓGIÁJA
Miért társadalmi?
Szociálpszichológiai kutatások szerint:
• biológiai nem egyén helye a társadalmi hierarchiában, szexuális
kapcsolatokban és a munkaerőpiacon
• a 30 év alattiak harmada a munkavállalást férfifeladatnak tartja,
míg a nyugati országokban, ebben a korosztályban már 10 % körül
vagy alatta van az így gondolkodók aránya
• => a nők vezetővé válása és karrierjük kiépítése számos szemléleti
akadályba ütközik: számos előítélet és elutasítás él a női vezetőkkel
szemben => így ők kettőzött erőfeszítéssel próbálnak tradicionális
háziasszonyi szerepüknek is megfelelni, miközben munkájukban is
helytállnak
NEMI KÜLÖNBSÉGEK AZ OKTATÁSBAN
Magyarországon (és a többi akkori szocialista országban) az 1970-es
években a családok más-más stratégiát alakítottak ki fiaik és
lányaik általános iskola utáni továbbtaníttatására
-> a fiúkat tipikusan szakmunkásképzőbe vagy érettségit és szakmát is
adó technikumba, szakközépiskolába küldték <-> lányokat
általános műveltséget biztosító gimnáziumokba => a főiskolai
férőhelyek szaporodásával egyre több női hallgató került be a
felsőoktatásba
Þ a 1980-as évek elejére megfordult a trend a felsőoktatásban és
magasabb lett a női hallgatók száma, mint a férfiaké
Þ Az EU tizenöt országában átlagosan csak 15 évvel később alakult ki
ez a helyzet. 
NEMI KÜLÖNBSÉGEK A MUNKAERŐPIACON
• nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőtlenségek: munkaidő-
szabadidő aránya
• házimunka = a női munka
• Nem csak ott, ahol a férfi a kereső, de ott is, ahol mind a férj, mind a
feleség teljes munkaidőben dolgozik. összehasonlítva
a többi
• a gazdaságilag aktív nők átlagosan napi 152 percet
megkérdezett
országgal, a
magyar nők
• a gazdaságilag aktív férfiak 58 percet fordítanak házimunkára
voltak a
legelégedettebb
• a kisgyerekes magyar nők napi 221 percet fordítanak házimunkára
ek a férjük
teljesítményével

• https://www.youtube.com/watch?v=bH9AyDYbrEc
GENDER EQUALITY INDEX / MAGYARORSZÁG
 MIBŐL ÁLL A GENDER EQUALITY INDEX?
Foglalkoztatási arány
Munkával töltött évek száma
Oktatásban, egészségügyben
és szociális munkában
foglalkoztatottak száma
Diplomások száma
Formális/nem formális
oktatásban résztvevők
Miniszterek, parlamenti tagok
aránya
Arány nagy cégek /bankok/
médiumok/ tudományt
finanszírozó szervezetek
igazgatóságában
Fizikai/szexuális erőszakon
átesett nők aránya 15 éves
koruk után és az elmúlt évben
Gyilkosság áldozatául esett
nők aránya
• Havi átlagkereset
• Létminimum alatt élők
aránya
• Gyerekek/unokák,
fogyatékkal élők/idősek
gondozására fordított idő
• Napi házimunkát végzők
aránya
• Házon kívül kikapcsolódni
tudok és önkéntes munkát
vállalók aránya
• Észlelt egészségi állapot
• Születéskor várható
élettartam, egészségben
eltöltött évek száma
• Nem
dohányzók/alkoholizálók
aránya és rendszeres
testmozgást végzők
aránya
 A FEMINIZMUS SZOCIÁLPSZICHOLÓGIÁJA

Milyen egy feminista?

FISKE SZTEREOTÍPIA TARTALOM MODELLJE
Fiske (2002): egyes kisebbség csoportok megítélésekor a feltételezett
kompetencia és a szeretetreméltóság egymást kizáró dimenziókként
működnek
MIÉRT KEVÉS A FEMINISTA?
• nem tradicionális – és potenciálisan a férfiuralmat veszélyeztető –
nőkre irányuló negatív sztereotípiáknak az a funkciójuk, hogy
„elrettentik” a nőket => nemi hierarchia fenntartása
szalmabáb-effektus: nem a másik fél álláspontját cáfoljuk meg vagy
támadjuk, hanem annak egy szándékosan elbutított, eltorzított
változatát, amit sokkal nehezebb megvédeni. Eközben persze azt a
látszatot próbáljuk kelteni, hogy az eredeti érvet cáfoltuk meg. ->
feminizmuskép: torz hiedelmek és előítéletek rendszere, nem valós
reprezentációja a feminista nézeteknek/csoportoknak
 MI A FEMINIZMUS?
Feminizmus: a nemek közötti egyenlőség elvét valló nézetrendszer, és
ezen alapvető cél gyakorlati megvalósításának társas cselekvéseket
motiváló társadalmi mozgalma
Feminizmus <-> tradicionális értékek, nyilvános és privát szféra
kettéválása
liberális radikális szocialista/mar kulturális feminizmus
feminizmus feminizmus xista
feminizmus

• a férfiak és a nők • a nők • az elnyomások • a társadalom maszkulin

egyenlősége és társadalmi elválaszthatatla értékek (pl.
„lényegi elnyomása nul agresszivitás, érzelmek
egyformasága” alapvető, a összefonódóak, elfojtása) elvén
• egyenlő jogok és többi így együttesen szerveződik, melyek
lehetőségek elnyomás érthetőek meg a nagyra értékeltek,
számára rendszer miközben a femininnek
modellként szintjén tartott értékek (pl. béke,
szolgál törődés, érzelmesség)
alulértékeltek
FEMINIZMUS MINT IDENTITÁS
Nem domináns csoporttal történő azonosulás -> kisebbségi identitás (Baily,
2012)
Nemi identitás modell -> társas identitás kategória, a nők csoportjával való erős
azonosulás + elköteleződés a progresszív nemi szerep attitűdök mellett
1, progresszívan azonosuló nők: elutasítják a szexizmust és a hagyományos
szerepeket
2. tradicionális azonosulók: hagyományos szerepek és férfi-nő kapcsolat
elfogadása és a családi szerepek előnyben részesítése (pl. háziasszonyok).
3. progresszív nem azonosuló” nők : elutasítják a hagyományos nemi
szerepeket és karriert építenek, a nők csoportjával nem azonosulnak és
inkább maszkulin vonásokat és értékeket tulajdonítanak maguknak
4. „tradicionális nem azonosuló” nők: bár a hagyományos szerepeket vallják, a
nők csoportjához való tartozás kevéssé meghatározó számukra
FEMINISTA ÖNMEGHATÁROZÁS, MINT FEJLŐDÉSI FOLYAMAT

Feminista öndefiníció: fejlődési folyamat eredménye, amelyet a feminista tudatosság

változása jellemez:
1. alapvető élmény: az egyenlőtlen viszonyok, a nők mint csoport hátrányos helyzetének
megtapasztalása (Downing és Roush, 1985)
2. passzív elfogadás: a hagyományos nemi szerepek és a férfidominancia „természetes
voltát” tételezi fel
3. reveláció: a negatív saját élmények ráirányítják a figyelmet az igazságtalanságokra: a
hagyományos nemi szerepek megkérdőjelezése -> erős érzelmek, férfiakkal szemben
érzett düh, bűntudat a saját felelősség felismerése miatt
4. Beágyazódás: saját tapasztalatok megosztásával és mások élményeinek felderítése
5. Szintézis: korábbi tapasztalatok átstrukturálása, sztereotípiák meghaladása: a személy
képes a „rendszer” szintjén is átlátni azokat a folyamatokat, amelyek a nemi
egyenlőtlenségek fenntartásáért és megerősítéséért felelősek
6. aktív elköteleződés: a feminizmus -> nyíltan felvállalt identitáspozíció, motivációt ad
olyan cselekvésekhez is, amelyek a status quo megváltoztatását célozzák.
 A
EK
T N
H E
JÖ
S )
(I K
T S E
OS D É
M R
KÉ Irodalmak
Tóth Olga: Nőnek lenni – társadalmi nem (gender) az
egyenlőtlenségek rendszerében
http://www.matud.iif.hu/07dec/13.html
Szabó Mónika – Kovács Mónika: A feminizmus
szociálpszichológiája:attitűdök, identitás és cselekvés