A Szakirodalom Feldolgozasanak Modszerei

A szakirodalom
feldolgozásának módszerei
Pedagógiai kutatásmetodika 1
A szakirodalom feldolgozásának
módszerei
• A szakirodalom tanulmányozásának célja,
funkciói
• A szakirodalomi tájékozódás bázisai,
forrásai
– Előzetes források
– Másodlagos források
– Elsődleges források
• A szakirodalom feltárásának lépései
• A szakirodalom feldolgozásának technikái
1. A szakirodalom tanulmányozásának
célja, funkciói
• A szakirodalom ismeretének jelentősége
– Válaszok gyakorlati problémák megoldására
– Problémafelvetésben
– Hipotézis alkotásban
– Módszerek, eszközök megválasztásában
– A kutatási eredmények értelmezésében
A témára vonatkozó szakirodalom

feltárása, feldolgozása
célja, funkciói
Releváns szakirodalom
– Ugyanazokat a kérdéseket, változókat
vizsgálja
– Azonos elméleten alapul
– Ugyanazon elmélet empirikus igazolására
támaszkodik
– Hasonló gyakorlatot elemez
A releváns szakirodalom nem mindig
korlátozható a pedagógia területére.
célja, funkciói
A szakirodalom áttekintése
• Egy gondosan körülhatárolt témára vonatkozóan

a meglévő ismeretek állapotát magas szinten,
kritikusan elemezzük
• A témára vonatkozóan szintézist teremtünk
célja, funkciói
A szakirodalom áttekintése
Fontos
• A viszonylagos teljességre törekvés, minden lényeges
ismeret összegyűjtése
• Más tudományok vonatkozó irodalmának figyelembe vétele
• A feldolgozott irodalom megbízhatóságának,
érvényességének ellenőrzése
• A tapasztalható ellentmondások okainak felderítése
• Visszanyúlás az eredeti művekhez
• Az általánosan elfogadott megállapítások, vitatható nézetek,
a feltáratlan „fehér foltok” kiemelése
célja, funkciói
A szakirodalom gondos elemzésének előnyei
• Lehetőséget ad a probléma pontos körülhatárolására,
megfogalmazására
• El tudjuk helyezni a kutatásunkat mind történeti perspek-
tívában, mind pedig a jelenkori megközelítésmódok között
• Elkerülhetjük a szükségtelen ismétlődéseket
• Lehetővé válik tudományos eredményekkel alátámasztott
kijelentések megfogalmazása a hipotézisekben
• Megtudhatjuk, hogy mely kutatási módszerek és eszközök
bizonyultak eredményesnek, ill. alkalmatlannak a miénkhez
hasonló problémák megválaszolásában
• Segít kutatási eredményeink megfelelő értelmezésben
2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai,
forrásai
• Könyvtár
• Levéltár
(Történeti kutatás)
• Internet
forrásai
Könyvtárak
Országos Széchényi Könyvtár
– Nemzeti könyvtárunk
– Köteles példány
– Külföldön megjelent magyar
vonatkozású kiadványok
– Betűrendes, szak-, sorozati és
folyóirat katalógus
– Magyar Nemzeti Bibliográfia
– Központi Címjegyzék (külföldi
könyvek)
forrásai
Könyvtárak
Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára
– Társtudományok
– Disszertációk
forrásai
Könyvtárak
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
– A szociológia szakkönyvtára
(nevelésszociológia)
forrásai
Könyvtárak
Országgyűlési Könyvtár
– Az állam- és jogtudomány szakkönyvtára
(ENSZ és UNESCO kiadványok)
forrásai
Könyvtárak
Egyetemi Könyvtár
– Az ELTE központi könyvtára
forrásai
Könyvtárak
Oktatáskutató Intézet Könyvtára
– Kutatási beszámolók
AVKF könyvtára
forrásai
Könyvtárak
Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum
– Alapítva 1958-ban
– Gyűjtőköre
• Neveléstudomány, pszichológia, közművelődés,
gyermek- és ifjúságvédelem, az ifjúsági mozgalmak,
szakképzés, pedagógusképzés
– Külön gyűjteményei
• Az iskolai értesítők (évkönyvek)
• Tankönyvek
• Ifjúsági és gyermekirodalom
– Katalógusok, bibliográfiák, referáló folyóiratok
forrásai
A szakirodalom forrásai
1. Előzetes források
• Katalógusok
• Referáló folyóiratok
• Bibliográfiák
forrásai
Katalógusok
– Betűrendes katalógus
• Szerzők, szerkesztők
(mű címe) alapján
• Névelőt, ékezetet
nem veszik
figyelembe
forrásai
Katalógusok
– Szakkatalógus - betűrendes tárgymutató
• Megmutatja, hogy a szakkatalógus melyik
alosztályában található egy adott témára
vonatkozó irodalom
• Az ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás)
rendszere szerint épül fel
– Főosztályok (0 – 9)
– Osztályok
– Alosztályok
forrásai
Katalógusok
– Folyóirat katalógus
• A folyóiratcímek betűrendjében
• A megjelentető ország betűrendje szerint
• A cédulán feltüntetve, hogy mettől meddig járt a
könyvtárba
forrásai
Katalógusok
– Sorozati katalógus
• Kiadványsorozatok katalógusa
• Megtudható, hogy az egyes sorozatok keretében
mi jelent meg
forrásai
Katalógusok (OPKM)
– Fordítások betűrendes és szakkatalógusa
– Tankönyvek tantárgyak és iskolatípusok szerinti
katalógusa
– Ifjúsági könyvek katalógusa
– Középiskolai értesítők katalógusa
– UNESCO kiadványok katalógusa
forrásai
Katalógusok (OPKM)
– Témabibliográfiák betűrendes és időrendi
katalógusa
– Könyvek Központi Katalógusa pedagógiai
vonatkozású anyaga
forrásai
Referáló folyóiratok
– Időszakos kiadványok (egy-két havonta)
– Az újonnan megjelent szakirodalomról közölnek
annotációkat
– kereső indexek: szerző, tárgyszavak, kibocsátó
intézmény, a publikáció típusa
– A folyamatos tájékozódás forrásai
– Visszatekintő tájékozódáshoz: összesítő kötetek
(kommulációk)
forrásai
Referáló folyóiratok
– Magyar Pedagógiai Irodalom
– Külföldi Pedagógiai Információ
– Resources in Education
– Current Index to Journals in Education
forrásai
Bibliográfiák
– Minden fajta irodalmat feltárnak
– Nemzeti bibliográfiák
• Egy ország kiadványai
– Szakbibliográfiák
• Egy tudományterület kiadványai
forrásai
Bibliográfiák
– Magyar nemzeti Bibliográfia
• Kiadja az Országos Széchényi Könyvtár
forrásai
Bibliográfiák
– Pedagógiai
szakbibliográfiák
• OPKM
forrásai
Bibliográfiák
– Témabibliográfiák (OPKM)
• Gyermek- és ifjúságvédelem
• Pedagógus továbbképzés
• Távoktatás
• Óvodai nevelés
• Értékválság a pedagógiában stb.
forrásai
2. Másodlagos források
• Az elsődleges források, azaz a kutatásról készített
beszámolók, disszertációk alapján készített
összefoglalások
– Lexikonok
– Enciklopédiák
– Kézikönyvek
– Tankönyvek
– Jegyzetek
– Monográfiák
– Tanulmánykötetek
– Szakszótárak
forrásai
• Lehetővé teszik a kutató számára, hogy áttekintő
képet kapjon
– A kutatás egy területéről
– Az alapvető problémákról
– A kutatási irányzatokról
– A jelentősebb kutatókról
– A kutatóhelyekről
– A téma jelenlegi állásáról
– A főbb eredményekről
forrásai
Hazai másodlagos források
• Pedagógiai lexikon
– Nagy Sándor
– 1976-78.
forrásai
• Pedagógiai kézikönyv
– 1982. szerk.: Báthory Zoltán és Gyaraki Frigyes
• Tanulmányok a Neveléstudomány Köréből
– Tanulmánykötet sorozat
forrásai
• Tankönyvek
– Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák – különbségek
(Bp. Tankönyvkiadó, 1992.)
– Nagy Sándor: Az oktatáselmélet alapkérdései
(Bp. Tankönyvkiadó, 1981.)
– Nagy Sándor: Az oktatás folyamata és módszerei
(Bp. ELTE, 1993.)
forrásai
Külföldi szakirodalom (OPKM)
– Általános pedagógiai enciklopédiák
– A pedagógia részterületeivel foglalkozó enciklopédiák
– Kézikönyvek
– Szakszótárak
– Évkönyvek
– Áttekintő folyóiratok
forrásai
3. Elsődleges források
• minden olyan dokumentum, amely közvetlenül számol be
eredeti kutatási eredményekről, új elméleti
általánosításokról.
– pedagógiai szakkönyvek: Pedagógia időszerű
kérdései, Pszichológia nevelőknek, Korszerű nevelés
(ezek sorozatok, Tankönyvkiadó); Közoktatási
Kutatások (sorozat, Akadémiai Kiadó és Educatio
Kiadó)
– disszertációk
– kutatási beszámolók
– folyóiratok
3. A szakirodalom feltárásának lépései
A szakirodalom feltárásának 2 módja van:

a) folyamatos tájékozódás: ha lépést akarunk tartani az új
eredményekkel
b) visszatekintő (retrospektív tájékozódás): ha egy adott
időpontban akarjuk feltárni a minket érdeklő téma irodalmát
Hogyan érdemes a szakirodalom feltárását végezni?

 „Optimális stratégia”:
1. A kutatás problémájának pontos körülhatárolása
2. Friss, releváns másodlagos források áttekintése (lexikonok,
enciklopédiák stb.), majd a probléma pontosítása
3. A jelentősebb referáló folyóiratok legfrissebb számainak
áttekintése
3. A szakirodalom feltárásának lépései
4. A kulcsszavak listájának összeállítása – kulcsszavak

kapcsolódása
5. A referáló folyóiratok legfrissebb számaiból a releváns
tanulmányok összegyűjtése
6. A kigyűjtött elsődleges források beszerzése
7. Az elsődleges források elolvasása, jegyzetelése
8. A jegyzetek rendszerezése, a tanulmányunk struktúrájának
megtervezése
9. A kritikus áttekintés megírása, logikus szerkezetbe
integrálva az olvasott műveket
4. A szakirodalom feldolgozásának
technikái
A szakirodalom feldolgozása
– Az összegyűjtött, feltárt irodalom

• elemzése
• értelmezése,
• rendszerezése,
• szintetizálása és
• kritikus ismertetése
technikái
Jegyzetelés
– Pontosság
– Visszakereshetőség
– Időtakarékosság
• A jó jegyzetanyag
– Más rendszerbe könnyen átalakítható
– Csoportosítható
– Összehasonlítható
– Rendszerezhető
– Visszakereshető
technikái
A jegyzetelés formái
Naplózó kivonatolás
– Összefüggő, füzetbe egymás után írt jegyzet
– A lényeges gondolatok, kulcsszavak kiemelése
(aláhúzással, számozással, színnel)
• Alkalmazása
– Ha csak egy, vagy néhány mű feldolgozására kerül sor
– A jegyzetanyagot egyetlen célra kívánjuk felhasználni
(előadás, szemináriumi dolgozat stb.)
– A feldolgozott mű struktúrája nem tér el lényegesen az
általunk írni kívánt műétől
technikái
Cédulázás
– Az irodalom egy-egy gondolati egységét külön cédulára
írjuk
• Bibliográfiai jegyzet
– Egy kiválasztott , vagy feldolgozott mű pontos adatait
tartalmazza
– Célszerű katalóguscédulára készíteni
– Felhasználható az irodalomjegyzék elkészítéséhez is
technikái
Cédulázás
• Bibliográfiai jegyzet könyv esetén
technikái
Cédulázás
• Bibliográfiai jegyzet könyvfejezetek, konferencia-előadások,
gyűjteményes kötetek esetén
technikái
Cédulázás
• Bibliográfiai jegyzet folyóiratcikk esetén
technikái
Cédulázás Motiváció Gage – Berliner, 1975. 328. o.
• Tárgyi jegyzet
technikái
Cédulázás
• Tárgyi jegyzet
– Az álláspontok illusztrálására, alátámasztására,
összehasonlítására használható fel
– Tartalma lehet:
• Tények, adatok, nevek, statisztikák, definíciók
• Érvek, leírások, magyarázatok, kérdések, illusztrációk
• Saját kommentárok
• Összefüggések, következtetések, értelmezések
• További vizsgálódást, ellenőrzést igénylő megállapítások
technikái
Cédulázás
• Tárgyi jegyzet
– A problémát és a hipotéziseket szó szerint célszerű
leírni
– Rögzíteni kell a módszereket, a minta sajátosságait, a
mintavétel módját, a kutatási eszközöket, a fontosabb
eredményeket
– A jegyzetelés
• A passzív másolástó a kritikai szempontok alapján történő
átfogalmazásig
technikái
Cédulázás
• Tárgyi jegyzet
– A készítés szabályai
• Minden gondolati egység új cédulán (csak a cédula egyik
oldalán)
• Jól olvashatóan, tollal
• Egyértelmű rövidítések alkalmazása
• Elkülönített rétegei: - szószerinti idézet
- a szerző átfogalmazott gondolata
- saját észrevételeink
technikái
Cédulázás
• Tárgyi jegyzet
– A készítés szabályai
• Idézetek idézőjelben
saját megjegyzések zárójelben
a hibás szöveget is betűhíven kell közölni (sic!)
saját kiemeléseik jelölése (kiemelés – vezetéknév)
a kihagyott szövegrészek jelölése: …
• Fontos a kritikai észrevételek feltüntetése már a jegyzetelés
során
Korszerű információkereső
rendszerek a kutatás
szolgálatában
1. Az információkereső rendszerek
alapfogalmai
• Releváns dokumentum
– A felhasználó számára
információt hordoz
• „Zaj”
– Az információkeresés során
visszahívott dokumentumok
azon része, mely nem
releváns a felhasználó
kérdése szempontjából
alapfogalmai
• Az információkeresés célja
– Lehetőleg minden releváns dokumentum
kiválasztása a gyűjteményből
– Minél kevesebb legyen a visszakeresett nem
releváns tételek száma
• Dokumentum
– Az ismeretek, információk hordozója,
„lelőhelye”
– A felhasználónak a benne foglalt ismeretekre
van szüksége
alapfogalmai
• Információgyűjtemény
– A dokumentumokban lévő ismereteket, információkat
tartalmazza
Bibliográfiák, könyvtári katalógusok, referáló lapok

– Az információgyűjtemények az eredeti dokumentumok
feldolgozása révén jöttek létre (információveszteség!!)
– Az információgyűjteményben a keresés soha nem

„tökéletesen” eredményes
2. A számítógépes információkereső
rendszerek
• A számítógép megjelenése forradalmi

változást hozott az információkeresés
területén
könyvtári katalógusok
referáló folyóiratok
2. A számítógépes információkereső
rendszerek
ADATBÁZIS
Két funkcionális adatállomány
Bibliográfiai adatállomány Invertált adatállomány

(dokumentum file v. master file) (invertált file v. index file)
• A dokumentumok, • Betűrendes file, amiben a keresés

kezdődik
információforrások • Az egyes kifejezésekhez kapcsolódó
bibliográfiai leírását, azonosítók vezetnek el a bibliográfiai
adatállományhoz, azaz a kifejezés
esetenként tartalmi helyéhez
ismertetését tárolják • Táblázat, melynek első oszlopa „abc”
sorrendben tartalmazza a kereshető
• Egy dokumentumot egy kifejezéseket, további oszlopai pedig,
rekord reprezentál hogy azok mely dokumentumokban
találhatók
3. Az adatbázisokban való keresés fő
lépései
1. A keresőkérdés megfogalmazása
2. A keresési stratégia kidolgozása
3. A keresés végrehajtása
lépései
1. A keresőkérdés megfogalmazása
• A felhasználó által keresett téma pontos,
szabatos meghatározása
– Esetleges korlátozás (nyelv, dokumentum típus,
időszak stb.)
• Eldöntendő:
– Minden releváns rekordot Zajos lesz a
(dokumentumot) keressen a program keresés
vagy Nem minden

releváns rekord
– Csak releváns rekordokat kapjunk kerül be
lépései
• A természetes nyelven megfogalmazott kérdés
számítógépes keresésre való átalakítása
(profilszerkesztés)
PROFIL
– A keresőkérdés gépi információkeresésre
alkalmassá tett változata
– Elemei: - keresőszavak
- a Bool-algebra logikai operátorai
- keresést segítő elemek (csonkolás,
korlátozás stb.)
lépései
a) A keresőszavak kiválasztása
– Külső forrásból (tárgyszójegyzék, saját kútfő,
tezaurusz stb.)
– Invertált adatállományból
– Bibliográfiai adatállomány szöveges
adatmezőiből (cím, referátum stb.)
lépései
Példa
Keresett téma:
A pályamódosítás gyakorisága az angol
pedagógusok körében
1. Az invertált adatállományban szerepelnek-e a
fenti kifejezések?
– A „pályamódosítás” és az „angol” nem szerepel
– Helyettük van: „pályakorrekció” és „Anglia”
Keresőszavaink gépi keresésre átalakítva:
– Pedagógus, pályakorrekció, Anglia
lépései
2. Valamennyi keresőszót kiválasztottuk?
bővítés:
pedagógus tanár, tanító, óvónő
Anglia Nagy-Britannia
• A keresést a későbbiekben kiterjeszthetjük a
bibliográfiai adatállomány szöveges adatmezőire
is
– Itt szerepelhetnek az „angol” és a „pályamódosítás”
szavak is (természetes nyelvű szöveget
tartalmaznak ezek a mezők)
lépései
b) A keresőszavak összekapcsolása
– A megfelelő logikai operátorokkal
– Az operátorok a keresőszavak egymáshoz való
viszonyát (a keresőszavakkal kiválasztott
rekordhalmazok viszonyát) határozzák meg
– Operátorok nélkül
• Minden olyan rekordot megkapunk, melyekben benne van
a keresőszavak egyike (értelmetlen keresés)
– Nekünk csak olyan tételek kellenek, melyek
egyidejűleg mindegyik keresőszavunkat tartalmazzák
Logikai kapcsolódás feltüntetésével érhető el
lépései
Logikai operátorok
• Logikai összeadás: „vagy” operátor
– A „vagy” B
A B
– A-t vagy B-t vagy mindegyiket tartalmazza
lépései
Logikai operátorok
• Logikai szorzás: „és” operátor
– A „és” B
A B
– A-t is és B-t is tartalmazza
lépései
Logikai operátorok
• Logikai kivonás: „nem” operátor
– A „nem” B
A B
– Azok a rekordok, melyekben A előfordul,

kivéve azokat, melyekben B is
lépései
Profilok
• Pedagógus „és” pályakorrekció „és” Anglia

Vagy
• (pedagógus „vagy” tanár) „és” pályakorrekció „és” Anglia
Vagy
• (pedagógus „vagy” tanár „vagy” tanító) „és” pályakorrekció
„és” (Nagy-Britannia „vagy” Anglia)
lépései
Példa logikai kivonásra
Téma: A középiskolák igazgatóinak

kinevezése, kivéve a szakiskolákat.
Keresőszavaink:
középiskola, igazgató, kinevezés, szakiskola
A keresőprofil:
(középiskola „nem” szakiskola) „és” igazgató „és” kinevezés
lépései
c) A keresés korlátozása
– A megadott keresőszó csak akkor vegyen részt a
keresésben, ha a rekordok egy általunk
meghatározott adatmezőjében szerepel
– Pl. egy szerző neve a keresőszó, de csak a szerzői
adatmezőben előforduló találatokat kérjük
– Meghatározhatjuk az adatmező konkrét tartalmát: pl.
a kiadás éve adatmező tartalma: 1990.
– Adatbázisonként eltérő lehetőségek
lépései
d) Csonkolás
pl.: „iskola” és „iskolák” helyett iskol*
iskola* iskolatitkár
iskolaszék
iskolarendszer stb.
• A megfelelő profilszerkesztéshez
– Nagy szakértelem szükséges
– Jól kell ismerni az adatbázis szerkezetét és
– Az alkalmazott információkereső programrendszert
lépései
3. A keresés végrehajtása
– Keresési utasítások, parancsok segítségével
parancsnyelv
– Keresőrendszerenként változik
– Az ember és a számítógép közötti
kapcsolattartás eszköze
– Általában angol nyelvűek (Pl.: Select, Expand,
Display, Print stb.)

A Szakirodalom Feldolgozasanak Modszerei

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

A Szakirodalom Feldolgozasanak Modszerei

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

A szakirodalom

A témára vonatkozó szakirodalom

• Egy gondosan körülhatárolt témára vonatkozóan

A szakirodalom feltárásának 2 módja van:

Hogyan érdemes a szakirodalom feltárását végezni?

4. A kulcsszavak listájának összeállítása – kulcsszavak

– Az összegyűjtött, feltárt irodalom

Bibliográfiák, könyvtári katalógusok, referáló lapok

– Az információgyűjteményben a keresés soha nem

• A számítógép megjelenése forradalmi

Bibliográfiai adatállomány Invertált adatállomány

• A dokumentumok, • Betűrendes file, amiben a keresés

vagy Nem minden

Logikai kapcsolódás feltüntetésével érhető el

– A-t vagy B-t vagy mindegyiket tartalmazza

– A-t is és B-t is tartalmazza

– Azok a rekordok, melyekben A előfordul,

• Pedagógus „és” pályakorrekció „és” Anglia

Téma: A középiskolák igazgatóinak

You might also like