A jelek elfordulsa

Jelek az let minden terletn,

folyamatosan elfordulnak:
segtenek tjkozdni
Tjkoztatnak
Gazdagtjk a mondanivalt
Kiegsztik s sokszor helyettestik a verblis
kommunikcit

A gesztusok fajti

Arckifejezs: a testbeszd legkevsb ellentmondsos

Szemkontaktus: a szem a llek tkre de knnyen lehet a

szemlyisg is
Jrs: mindenkinek nazonost, jellemz jrsa van, ami
felismerhetv teszi

Magatartsformkat ksr gesztuscsoportok

Nyitottsg: Ha sokat elemznk gesztusokat, mg arra is kpesek

lehetnk, hogy megllaptsuk: valaki hazudik-e vagy nem.

Kudarcrzs: A kudarcrzs kt legjellemzbb gesztusa az klbe

szortott kz s a kztrdels. Legtbbszr akkor jelentkezik, ha az
ember szortott helyzetben van, illetve ki kell magyarznia magt.

A testbeszd
s ami mgtte van

Magatartsformkat ksr gesztuscsoportok

A magabiztossg s az nuralom sszefgg egymssal. A
magabiztossg eredmnyezhet nuralmat s fordtva, de az
nuralom knnyen szlhet idegessget s kudarcrzst.

Magabiztossg: jelei a htul sszekulcsolt kezek, ami feszes,

merev testtartssal prosul, illetve az asztalra tett lbak, ami a
terleti jogainkat is kifejezi.

nuralom: Furcsa, de a szort kezek az nuralom egyik jele. l

helyzetben az sszekulcsolt boka s ha van - a szk karfjt
gyengn szort kezek.

Magatartsformkat ksr gesztuscsoportok

Mirt van az, hogy klbe szortott kezekkel jvnk a vilgra, s
kinyjtott ujjakkal tvozunk? - Talmud

Az idegessg: Amikor ltjuk valakin, hogy feszlt, prbljuk meg

megmagyarzni: ltni fogjuk, hogy nincs knny dolgunk, mert a
felfogott gesztusokat sokszor tudat alatt rzkeljk.
Jellemz gesztusa a mocorgs a szkben, vagy a trkkszrls.
Ezek a gesztusok fokozott trelmet ignyelnek rsznkrl, mert ki
kell vrjuk, vagy el kell rjk, hogy a szemly elrulja problmjt.

Az unalom: tipikus jelei a firklgats s az res tekintet. Ha valaki meredten nz rnk,

felmerlhet a gyan, hogy nem figyel. Ezt iskolban, a teljes rdektelensg jeleknt
rtelmezhetjk. A firklgats ugyanennek az aktvabb formja, mikor a szemly nincs
transzban, nem alszik nyitott szemmel, de a vgletekig unatkozik.