A szuper-tárlat hét részre tagozódik,

kezdjük el hát a gyönyörködést !

A festészet tudománya

E rész az illúziókeltő ábrázolás

kialakulását, a távlattan, az optika,
a geometria, az arányok
alkalmazását és változását
mutatja be a kiállított képeken.
 Botticelli:
Szent Ágoston
Caporali: Angyali üdvözlet
Bellini:

Angyali
Üdvözlet
Perugino: Jézus születése
Lorenzo
Costa:
Vénusz
Pesellio: Két epizód Griselda
történetéből
(„Dekameron”)
 Emberarcok, angyalarcok

E részben a reneszánsz
egyéniségkultuszának
legnyilvánvalóbb „tárgyi bizonyítékait",
valamint néhány olyan Botticellitől,
illetve műhelyétől, valamint
Raffaellótól származó képet
láthatunk, melyek bizonyítják: a
természethűségre való törekvés együtt
élt az eszményi szépség utáni
vággyal .
 Botticelli:
Madonna és a
gyermek
Jézus
Raffaello:
Esterhazy
Madonna
Bellini:

Cornaro
Katalin,
ciprusi
királynő
Perugino:
Francesco
delle
Opere
képmása

A kezek a
németalföldi
Hans Memling
hatását
tükrözik
Francesco de
Cossa:
Férfi képmása

Kezében gyűrűt
tart; a képet
valószínűleg
eljegyzési
ajándéknak
szánták..
Raffaello:
Áldást osztó
Krisztus
 Reneszánsz, határok nélkül

E korszakban nyitott volt a határ

a gótikus múlt felé, eleven a
kapcsolat nem csak itáliai városok
és festőműhelyek, hanem az itáliai
és az Alpokon túli irányzatok
között is.
Mantagna: A három királyok imádása
 Pannonio:
Thália
A gótikus nőalak
antikizáló
elemekkel díszített
reneszánsz
trónuson ül,
gyümölcsökkel és
virágokkal
körbevéve.
A komédia múzsája
itt a növényültetés
istennőjévé válik.
Crivelli:
Szent
György
 Veneto:
Flóra
A rajz düreri
keménységet
tükröz, de a kép
Luca Granach által
készített portrékra
is emlékeztet.

A festmény
modellje Lucrezia
Borgia volt, aki
golyóálló üveg
mögött várja a
 A tárlat "koronája" Leonardo da
Vinci
„Hölgy hermelinnel” című
alkotása.

A Krakkói Nemzeti Múzeumhoz

tartozó
Czartoryski Múzeum e képének
megszerzése volt a legnehezebb
feladat. (Szerintem nem túl ízléses
indoklású) diplomáciai
közbenjárásra is szükség volt a kép
 Leonardo 1489-1490 körül festette
híres képét (őt is golyóálló üveg védi),
melynek kapcsán több érdekességre is
felfigyelhetünk:
a mű készülésének idején új
technikának számított
az olajjal való festés, de ugyanígy
újdonság volt
a modell szemközti beállítása.

A megfestett hölgy Ludovico Sforza

szeretőjeként jegyzett kamaszlány,
Cecilia Gallerani tekintetében a
frissen birtokba vett nőiesség
Raffaell
o:
Kettős
portré

(..aki
szembe
néz
velünk:
a festő..)
 Paolo
Vecchio:
La Bella
 E szekcióban az érett reneszánsz vezető
velencei mestereinek, Giorgionének és
Tizianónak a művei láthatóak.

A velencei mester legendás kolorizmusa

évszázadokra meghatározóan befolyásolta
az európai festészet fejlődését.

Újításai - a laza ecsetjárás, az inkább

tónusokra, mint árnyékolásra építő
modellálás - világossá tették: az összegző,
egyes részleteket kiemelő, másokat elhagyó
festői módszer inkább van összhangban
látásunk természetével, mint a minden
részletet egyenletes gonddal kidolgozó,
Giorgione:
Ifjú képmása
 Tiziano:
A kesztyűs
férfi

A képet, mely
a későbbi
barokk kori
portréfestész
et mintájául
szolgált,
könnyed
elegancia
jellemzi.
Tiziano:

Mária
Magdolna
Tiziano:
Trevisan
dózse

Egy idős,
beteg,
hatalma
tudatában
lévő férfi
portréja.
 Tiziano:
Krisztus és
Ciréniai Simon
Azt a korszakot mutatja be, amikor
Velence politikai hatalma
hanyatlani kezdett, ám a
művészetben nagyhatalommá
vált.
Többek közt ekkor alkotott
Tintoretto és
Paolo Veronese, az érett
reneszánsz utolsó képviselője,
akinek képei olyan
látványosságok, amelyek
magasztos derűvel és letisztult
Tintoretto:
Szent András
és
Szent Jeromos
 Veronese:
Venus és
Adonis

A rokokót
megelőlegező
játékossággal és
nyílt erotikával
ábrázolja a mítosz
szereplőit.
Buonarotti után: Léda a hattyúval,
1530
Dosso Dossi:

Az ölelés
 Brescia:
Tullia
d'Aragona,
Salome-ként
A kép latin
felirata:
„Aki a táncért
kapta meg János
szent fejét”
 Melzi:
Szent Anna
Máriánál
Boltraffino:
Fiatal férfi
arcképe
 Bazzi:
Szent
Sebestyén

Sodoma
Bordon: Venus és Amor
 A reneszánsz válsága és a
manierizmus
Az ebben látható képek azt mutatják, hogy a
humanizmus optimista világképének
megrendülése új világot termett.
Az itt kiállított képek arról tanúskodnak,
hogy a XVI. század folyamán a világias
szellem és transzcendens gondolkodás
között az egyensúly
- az utóbbiak javára - megbomlott.
Madonna
de
Magnificat
A kordivat
szerint
magánájtatossá
gra (tonda)
szolgált a kép,
ahol a földi
szépségben
megsejthető
isteni szépség
misztikus
sóvárgást vált ki
a transcendens
Baccafumi:
Penelopé
 Arcimboldi következő
alkotása:
„A kertész”
játékosan allegorizáló mű,
melyet ha egyik irányból
nézünk, akkor egy
csendélet, ha a másikból,
akkor pedig egy groteszk
arcot ad ki.
Íme  …
A kiállítás egy valódi mesebirodalom,
melynek színei és fényei az
impresszionistákkal vetekednek…
E remekművek
zöme a tavaly
februárban
nálunk
vendégeskedő
Medici család
mecenatúrája és
nagyvonalú
megrendelései
nélkül létre se
jöhett volna...

A képes „ízelítő”
után kellemes
személyes