Babes- Bolyai Tudományegyetem

Testnevelés és Sport Kar

Kinetoterápia Szak

A SZABADIDŐ TESTNEVELÉS
ÉS SPORT

Készítette: a 106-os csoportból:

Bartinczki Yvette
Csiszér Zalán- Botond
Fodor Balázs- Csongor
Mihály Zoltán
2010. 11. 15. Pap Zsuzsa
Kolozsvár Szikszai Helga
 Tartalomjegyzék

1. Bevezető.......................................................................................................3

2. Szabadidős sporttevékenységek...................................................................3

2.1. Gyaloglás, szaladás, Nordic Walking..................................................4

2.2. Téli sportok..........................................................................................5

2.3. Gördülősportágak.................................................................................6

2.4. Más szabadidős testmozgások..............................................................7

3. Szabadidős labdajátékok..............................................................................8

4. Fogyatékos emberek szabadidős tevékenysége............................................9

5. A szabadidő sport és testnevelést befolyásoló tényezők............................10

6. Miért hasznos a szabadidősport?................................................................12

7. Irodalomjegyzék.........................................................................................14

2
 A munka és a szabadidő a modern ipari társadalomban különült el. A szabadidő a nem
munkával töltött idő. Az angol nyelv kétfajta szabadidőt különböztet meg: „leisure”-t és „free
time”-ot. A “free time” alatt értjük, mikor a mindennapi embernek van egy kis szabad ideje, amit
ízlésének és lehetőségeinek megfelelően tölthet el. A “leisure”-ben viszont az ember a szabadság
érzését és lehetőségét teljesíti ki, úgy hogy közben megvalósítja önmagát. A "free time" tehát a nem
munkával töltött idő, míg a "leisure" a minőségi szabadidő.
Vitányi (4) a szabadidős viselkedési típusokat négy részre osztotta. A passzívak csoportjába azok
tartoznak, akik szabadidejükben nem csinálnak semmit, esetleg televíziót néznek, vagy kocsmába
mennek. A rekreatívak nevükhöz híven a szabadidejüket felüdülésre, rekreációra használják. Az
akkumulatívak minden iránt érdeklődnek, de nem kötelezik el magukat semmihez, nincs
szenvedélyük. Az inspiratívak értelmiségiek, akik a magasabb kultúra iránt érdeklődnek, és nekik
fontos önmaguk építése, képzése és az értékek ápolása. A későbbiekben főleg a rekreatív és
akkumulatív típusokkal foglalkozunk.
A testnevelés a testi nevelésnek olyan megjelenési formája, amelynek legfőbb céljai az
ember mindenoldalú testi képzése, szervrendszereinek fejlesztése, mozgásműveltségének növelése
s így egy kedvező személyiségvonás kialakítása. Továbbá a testnevelés egy olyan céltudatos,
tervszerűen irányított folyamat, amely sajátos művelődéstartalmával a mozgásos játékok és
testgyakorlatok révén a mindenoldalúan képzett személyiség kialakítására irányul. Míg a sport,
meghatározás szerint egy társadalmi jelenség, amely előre meghatározott szabályok szerint zajlik,
céltudatos és tervszerű tevékenységet igényel művelőjétől. Intenzív fizikai tevékenységet jelöl,
küzdelmet egy ellenféllel – amely lehet személy, idő, akadály, távolság, stb. A sport egy magasabb
szintű teljesítmény elérése, vagy egy korábbi rekord megdöntése érdekében történő cselekvés. Ez
az eredménycentrikus jelleg különbözteti meg a sportot a testneveléstől.
A szabadidősport „alterületeként” említjük a diáksportot (vagy iskolai sportot), amely
esetében szervezett, iskolai keretek között sportolhatnak a diákok. Ez nagyon fontos, mint az egyén,
mint pedig társadalmi szempontból, hiszen ha már az iskolában sikerül ránevelni a gyerekeket a
rendszeres mozgásra, nemcsak fejlődésük lesz tökéletesebb, hanem nagy valószínűséggel életük
folyamán is kevesebb egészségügyi problémával fognak küszködni. Köztudott tény, hogy azoknál
az embereknél, akik nem végeznek rendszeres testmozgást sokkal hamarabb jelentkeznek szív- és
érrendszeri megbetegedések, mint azoknál akik edzésben vannak. Az egészségmegőrzés mellett a

3
szabadidő sport és testnevelés céljai közé tartozik, hogy közben kikapcsolódunk, felfrissülünk,
teljesítő- és állóképességünket javítjuk vagy pusztán természetes mozgásigényünket elégítjük ki.
A szabadidősport előfeltételei lehetnek: megfelelő mennyiségű szabadon felhasználható idő
(becslések szerint Magyarországon a felnőtt lakosság 40 %-a rendelkezik vele), megfelelő
életszínvonal, pénz és megfelelő szemlélet (30%-nak van), melyek közül talán a legmeghatározóbb
a szemléletmód. Ha mindezeket összevetjük sajnos elég kicsi azon személyek száma, akik végül
sportolás mellett döntek

2. Szabadidős sporttevékenységek

A fizikai munka hiányát változatos mozgással, tudatos testedzéssel pótolhatjuk, ami

különböző testnevelő gyakorlatok révén valósítható meg: legyen az otthon végzett gimnasztikai
gyakorlat, szobabiciklizés vagy éppen egy hétvégi túra a közeli erdőbe, de akár egy hosszabb séta is
megteszi ugyanazt a hatást. A lényeg, hogy rendszeres legyen. Ha több időt nem is tudunk
kiszorítani mindennapjainkból, legalább 15-20 percet ajánlatos szakítani valamiféle testnevelő
gyakorlat végézsére.

A következőkben további, szabadidőnkben végezhető testnevelési és sporttevékenységeket

említünk meg:

2.1. Gyaloglás, szaladás, Nordic Walking

A gyaloglás előnyeit a csontritkulás megelőzése és kezelése szempontjából magyar orvosok

is hangsúlyozzák. Ajánlott a napi fél óra gyaloglás, szép egyenes testtartással. Az álló testhelyzet
hatásosabb ingere a csontépitésnek, mint a fekvő testhelyzetben kifejtett aktivitás ( pl. az úszás).
Svédországban egy kutatócsoport összehasonlította az aktivitásul közös gyaloglást választók és a
nem aktív idősek erőnléti képességeit. A gyalogló csoport tagjai fizikailag aktívabbak lettek, a női
résztvevőknél nagyobb lett a térdet nyújtó izom ereje, és a gyaloglás sebessége is.

Kocogás és a futás. Napjainkban a futás, illetve kocogás népszerűsége növekvő tendenciát

mutat, amely főleg praktikusságának köszönhető: szinte semmi felszerelést nem igényel, csak egy
4
jó futócipőt. Bárhol (városban, faluban, tengerparton, focipályán, stb.) végezhető, hiszen majdnem
mindenhol találhatunk olyan területet, ahol egy kicsit átmozgathatjuk magunkat egy fél-egyórás
kocogással, futással. Nem kötött életkorhoz és nagyon sokféle edzettségi szinten is élvezetes lehet.
Vannak, akik soha nem kedvelték a futást, mások 60 éves koruk után kezdték, és azóta nem tudnak
nélküle élni. Olyanok is akadnak, akik viszont mindig kedvelt mozgásformaként tekintettek a
futásra. Futásnak a legalább 8km/h vagy annál gyorsabb iramot nevezzük, míg a kocogás a 8km/h
alatti tartományba esik. Az intenzív gyaloglótempó kb. 6km/h-s sebességet takar.
A Nordic Walking vagy ski walking (magyarul északi gyaloglás, síjárás) lényege, hogy egy
pár speciális bot és egy különleges gyaloglótechnika segítségével rendkívül hatékonyan,
ugyanakkor kímélő módon fejleszthetjük állóképességünket, izomerőnket, mozgáskoordinációnkat.
A nordic walking egyesíti a gyaloglás vagy futás és a sífutás előnyeit. A speciális botok
alkalmazása miatt a kar és a felsőtestünk izomzata többet teljesít és ez kifejezetten fontos a gerinc
mély hátizmainak erősítéséhez. A botok helyes használatánál javul a testtartás és így aránylag rövid
időn belül megszűnik a gyakori, sokszor évek óta tartó fájdalom a váll- és nyaki izomzatban.
Természetesen erősíti a lábakat is és mindezek mellett nem terheli meg a szervezetet annyira, mint
a futás. Fontos különbség a sétához képest a botok használata, melyek révén önkéntelenül is
hosszabbakat lépünk, hogy a kezek és a lábak természetes, a járáshoz elengedhetetlen ellentétes
mozgása megmaradjon. A bot használata dinamikát, ritmust ad a gyaloglásnak.

2.2. Téli sportok

A téli sportról elsőre mindenkinek a sízés jut az eszébe, hiszen télen ez a sport a
legnépszerűbb és a legnagyobb szabadságot biztosító sport, amely a test majdnem minden izmát
egyenletesen megmozgatja.
A gyerekek talán egyik legkedveltebb téli mozgásformája a szánkózás, amely nagyon
szórakoztató. A lejtő aljáról mindig fel kell mászniuk a domboldal tetejére, hogy ismét
lecsúszhassanak, ami nagyon jól megmozgatja őket...
Komolyabb és embert próbálóbb téli sport a hegymászás, melynek szerelmesei minden
évben kisebb nagyobb csoportokban útra kelnek a mindig fordulatokkal teli és izgalmas túrákra.
Az inkább fiatalabb korosztály csapatjátéka a jégkorong, ahol minden felgyülemlett
agressziót és idegességet könnyen levezethetnek a sport kedvelői.

5
 Nagyon kecses és szép téli sport a jégkorcsolya melyet műjégpályákon űzhetünk vagy ha az
időjárás kegyes hozzánk rámerészkedhetünk a nagyobb befagyott tavakra is.

2.3. Gördülősportágak

Napjainkban minden ember végez valamilyen szabadidős sportot. A gördülősportágakkal a

gyerekek testi és lelki adottságait harmonikusan fejleszthetjük. Nincs szórakoztatóbb állóképesség-
fejlesztő sportezköz, mint a görkorcsolya, a gördeszka és a kerékpár, ráadásul ezeket a sportágakat
a természetben, szabad levegőn űzhetjük. Fejlesztjük velük az egyensúlyérzéket, az ügyességet, a
mozgáskoordinációt és a dinamikus erőt. Ezek az újszerű, divatos sportágak kiválóan alkalmasak a
kollektív élmény nyújtására, a sikerélmény nyújtására, a sikerélmény és tevékenység örömének
átélésére.
Görkorcsolyázás
A görkorcsolyázás a téli sport örömét próbálja a kerekeken való suhanás közben nyújtani.
Már gyermekkorban is el lehet kezdeni megtanulni vele a közlekedést, hogy később minnél
könnyebb legyen végrehajtani az alapvető mozgásokat: haladás, megállás, gördülés, kanyarodás.
Görkorcsolyázáskor fontos a helyes testtartás, erősíti a karizmokat, a vádlit, combizmokat és
fejleszti az egyensúlyérzéket.
Vannak akik nem csak sima korizásra használják, hanem különböző akrobatikus elemeket is végre
tudnak hajtani. Ezeket általában nagy tereken, lépcsőkorlátoknál és pályákon hajtják végre. A
balesetek elkerüléséért érdemes viselni térd-, könyök-, csukló- és fejvédőt. Sok nyugati országban a
görkorcsolya közlekedési eszköznek számít, kicsi, gyors és még a környezetet sem szennyezi.
Gördeszkázás
A gördeszka nagyszerű kombinációs lehetőségeket ad a szörf, hódeszka, a görkorcsolya és
símozgás érzékeléséhez. Legtöbbet a tizenévesek gördeszkáznak.Vannak akik csak hobbiból és
vannak akik versenyszerűen gördeszkáznak, a fiatalok körében nagyon elterjedt.
Nem veszélytelen sport, mivel ha csak egy kicsit megcsúszik a deszkán a láb egy trükknél, könnyen
eltörhetjük a kezünket vagy lábunkat.
1970 után jelentek meg az első mai értelemben vett gördeszkák. Különböző parkokat építettek
változatos lejtőkkel és rámpákkal a hirtelen megforduláshoz és akrobatikus mutatványokhoz, ahol

6
deszkázni tudtak a fiatalok. Legnépszerűbb stílus, az utcai stílus, ami a ’70-es évek freestyle-jának
és streetjének a keveréke, minden olyan utcán előfordult akadály amit trükökkel lehet végrehajtani,
pl: átugrani, lecsúszni róla, meg lehet fordulni.
Kerékpározás
Sokak szerint a legjobb szabadidős sport a kerékpározás. A gyerekektől egészen idősebb
korúakig egyaránt népszerű. A kerékpártúrák az idegrendszerünkre nyugtató hatást gyakorolnak,
legtöbbet az alsó végtagokat mozgatjuk meg vele, sokat dolgoznak a combizmok, farizmok és
lábszárizmok. A karizmokat terepbiciklizéskor vesszük igénybe, amikor a test súlypontja előre
irányul. Nem csak hobbi szinten lehet űzni, az emberek sokat használják a városban, eljutni a
munkahelyükre vagy különböző helyekre. Mivel a városban kisebb távokat és főkent sík terepen
tesszük meg, könnyen megterhelhetjük a lábunkat bemelegítés nélkül. Nagyobb túrákra
felkészíthetjük magunkat kisebb távok megtételével, az izmok bemelegítésével, a végén pedig
nyújtás ajánlott.
A manapság használt kerékpárok fő típusai:
• Országúti kerékpár (könnyű vázú, vékony kerekű biciklik)
• Hegyi kerékpár (erős vázú, széles kerekű, teleszkóppal felszerelt)
• BMX (kis kerekű, kis vázú kerékpár)

2.4. Más szabadidős testmozgások

Úszás
Az úszást versenyszerűen is lehet űzni, de szabadidős tevékenységként is kedvelik.
Sok izomcsoportot mozgat meg egyszerre, így erőnket, állóképességünket, rugalmasságunkat,
testtartásunkat javíthatjuk vele. Sokan amiatt választják az úszást szabadidős tevékenységüknek,
mert kicsi a sérülés veszélye. Szívbetegeknek és börbetegeknek nem ajánlott a vízbe menni. A
szívbetegek könnyen begörcsölhetnek és a vízbe fulladhatnak.
Manapság nagyon elterjedt a babaúszás. Nagyon jó hatással van a gyerekek izmának és a
csontozatának fejlődésére, nagyjából 6-7 hónapos korukig ösztönösen zárják le orrnyílásaikat és
szájukat. Legtöbb gyermek a vízben felszabadultan érzi magát.
Tánc
“A tánc olyan vers amelynek a mozdulatok a szavai”
7
 Már kicsi kortól kezdve ajánlatos részt venni különböző tánccsoportokban, mindenféle
stílusban. Nonverbális kommunikációként is tekinthető. Táncelemeket tartalmaz: a torna,
műkorcsolyázás és a jégtánc is. A tánc lehet ünnepélyes, versenyszerű, de van aki csak hobbiból
táncol. Jó hatással van a keringésre és stresszoldó, izmainkat és csontjainkat aktívan tartja, javítja
testtartásunkat és egyensúly érzékünket.
Többféle táncstílus alakult ki az idők folyamán:
-Standard táncok (tango, slowfox, angol keringő)
-Latin-Amerikai táncok (mambo, rumba, samba)
-Modern táncok (hip-hop, funky, gogo, disco)
-Klasszikus táncok (balett, jégtánc)
-Néptáncok (capoeira, Magyar néptánc, Ír néptánc)
-Orientális táncok (hastánc, törzsi tánc)
-Egyéb táncok (step, versenytánc, társastánc, Polka, lambada )

3. Szabadidős labdajátékok

A különbféle sportjátékokra minden korosztálynak szüksége van az egészségük, fittségük,

kiegyensúlyozott életmódjuk és kellemes kedélyállapotuk megőrzése érdekében. Ilyen szabadidős
játékok például: a kosárlabda, foci, kézilabda, röplabda, tenisz, squash, asztalitenisz, tollaslabda,
golf stb., melyek közül háromról részletesebben beszélünk:

A fallabda vagy squash a teniszben használatoshoz hasonló ütőkkel és gumilabdával, külön

erre a célra kialakított teremben játszott sport. Általában két játékos játssza, de páros mérkőzések
esetén négyen vannak a pályán. Minden játszmát kilenc pontig játszanak. A játékos abban az
esetben nyeri meg a labdamenetet, ha ellenfele a tinre, vagy a határvonalakon kívülre üti a labdát,
illetve ha nem tud beleütni a labdába, mielőtt az másodszor is pattanna a padlón. Ez a játék sok
mozgást, nagy figyelmet és jó reflexeket igényel. Bárki játszhatja korosztálytól függetlenül.
A labdarúgás az egyik legnézetteb és legfelkapottabb sport napjainkban. Az úgynevezett
univerzális sportok közé tartozik, végezhetik nők, gyerekek és idősebb emberek is. Egy nemzetközi
8
felmérés szerint a játékot világszerte több mint 240 millió ember játssza rendszeresen, több mint
200 országban. A világ minden táján ismerik és űzik ezt a játékot. A labdarúgas eredetileg férfi
sport volt de ma már a nők is ugyanúgy játsszák. Számos országban tiltó rendelkezésekkel
akadályozták meg gyakorlását, de később mégiscsak engedélyezték a női játékot (elsőként
Dániában, ezt követően több nyugat-európai országban). Női labdarúgó klubok is létrejöttek azóta -
főleg Németországban és Spanyolországban. A sportág a televíziós közvetítéseknek is
köszönhetően, olyan népszerű lett, hogy ma már a nőknek is van külön bajnokságuk, sőt világ- és
európa bajnokságot is szerveznek nekik. A kor és nem ebben a játékban nem akadáj, mivel a foci
iránti szeretet és szenvedély mindezt legyőzi, maga mögé utasítja. Bárhol játszhatjuk, egy labdán
kívül semmi nem kell hozzá: csak leteszünk két fölösleges pólót a földre a kapu megjelöléseként és
máris indulhat a játék.
Az utolsó sport a golf. Ez egy, azon kevés labdajátékok közül, amelyeket az idősebbek
általában előszeretettel játszanak - de természetesen nemcsak az idősebb generáció tölti
szabadidejét a golfpályán a labdát terelgetve. A golf egy füves pályán játszható sport. A játék célja,
hogy a labdát a lehető legkevesebb ütéssel az elütőhelyként megjelölt sík területről a golf szabályai
szerint egy, legalább 100 méteres körzetben elhelyezett lyukba bejuttassuk. A játéktér az
úgynevezett golfpálya, 18 szakaszból áll, a teljes hossza meghaladhatja a 7 km-t is.
Szabályok: Minden szakasz egy meghatározott par számot definiál. Ez az a pontszám, amelyet egy
jó golfozó átlagban elérhet a lyukba találva. A par megállapítása a lyuk távolságát és nem az
elérhetőségét tekintve történik, az akadályok, mint a bunker, domb, víz stb. a pálya nehézségi fokát
határozzák meg. Egy lyuk ritkább esetben par 6-nak vagy többnek is számíthat. Egy jó golfozónak a
par eléréséhez a parnál két ütéssel kevesebbel kell tudnia elérni a greent és legfeljebb két lökéssel
be kell juttatnia a labdát a lyukba. Egy 18 lyukas pályán általában négy par 3-as lyuk van, tíz par 4-
es és négy par 5-ös, így összesen 72 par érhető el. Egy 9 lyukas pályán ennek az összegnek a felét
lehet elérni, ott általában két par 3-as, öt par 4-es és két par 5-ös lyuk van. Ha a labda az
elütőhelyről egyetlen ütéssel a lyukba kerül, akkor az eredményt „Hole-in-one”- nak vagy "Ásznak"
nevezik.

4. Fogyatékosok szabadidő testnevelése és sportja

9
 Ahogy általánosan elmondható, hogy a szabadidősportban cél a szemlélet- és attitűdváltás,
az egészsé+ges és mozgásgazdag életmód igényének elterjesztése a társadalom egész számára, úgy
igaz ez a fogyatékos emberek esetében is.
A fogyatékos emberek számára először a rehabilitació nyithat utat a mozgás
megszerettetésére, mozgásgazdag egészséges életmód feltételeinek a megteremtésére. A mozgás
megszerettése és gyakorlása eredményezheti számukra is az egészséges aktív életet. Ezúton
megismerik képességeiket, a fizikai aktivitás örömét, a sportolás lehetőségeit, esetenként a
részvételt a szabadidősport eseményeként. Fontos kiemelni, hogy a szabadidősport rendezvények a
legkönnyebben befogadók a fogyatékos személyek felé. Így teremtve lehtőséget a fogyatékos
emberek sportolasi lehetőségeinek jelentős bővítésére és a szélesebb rétegeket megmozgató
rendezvenyeken való megjelenésre (pl. utcai futóversenyek).
A játékos ismerkedés, fogyatékos személyekkel együtt végzett közösségfejlesztő játékok
lehetnek: sakk, darts, kis kapura rúgás, kosárlabda – kosárra dobás, ping-pong, csocsó bajnokság,
bowling, lengő teke, ügyességi versenyek: labdadobás felfordított zsámolyba (kosárba), stb.
A foglalkozások időtartama lehet más és más, de célszerű a játék idejét növelni. Javasolt a
mozgásos játékokra alkalmanként 40-60 percet szánni. A csoportlétszám a résztvevőktől és a játék
fajtájától függően is alkítható, de átlagosan 8-14 fő.
Foglakozások menete:
- Bemelegítő, rávezető gyakorlatok: légzőgyakorlatok, és átmozgató gyakorlatok: a nyak,
vállöv, vállizületek, felső-, alsó végtag és a törzsmozgások mindenirányú átmozgatása
nyújtó-, lazító-, ügyességet fejlesztő gyakorlatok segítségével.
- Sportjátékok: célba dobások/rugások, sorjátékok, labdagurítások, stb.
- Levezető gyakorlaok: lassú nyújtó hatású, illetve légzőgyakorlatok végzése.

5. A szabadidő sport és testnevelést befolyásoló tényezők

10
 A mozgásszegény életmód, a mozgató szervrenszerünk egyoldalú megterhelése fiatal
korban is okozhat kisebb panaszokat. Az évek múltával azonban a korral járó élettani változások
valamint betegségek és nem utolsó sorban személyes életmódunk miatt egyre kevesebbet mozgunk.
Testtartásunk romlik és olykor észre sem vesszük, hogy egyre görnyedtebben ülünk vagy
előrehajolva járunk annak ellenére, hogy tudnánk egyenesen is menni.
Az idősek izomrendszere nagy mértékben változik, ,,zsugorodik”. Az izomegyensúly
megbomlása - a farizmok működésének csökkenése, gyengülése - helytelen tartás kialakulásához
vezet. A koordinációs képesség is csökken az életkor előrehaladtával, de az egyensúlyérzék és
rugalmasság rendszeres tornával visszaszerezhető, ami csökkenti az elesés valószinűségét.

Belső befolyásoló tényezők:

Az egészségügyben a mozgással kapcsolatos tanulmányok azt tanúsítják, hogy a (megmért)
fittség és az aktivitás hiánya nagyobb súlyú rizikó tényező a bonyolult egészségűgyi betegségekre,
mint a hagyományos rizikó tényezők: magas vérnyomás, lipid eltérések, dohányzás. Az ismeretek
átvétele a klinikai ellátásba és az egészségügyi vezetés látóterébe ugyancsak késik. Egy terheléses
teszt megfigyelésekor több szó esik az latjató és érezhető jelekről, mint az aerob kapacitásról, holott
az utóbbi legalább olyan fontos adat. A testmozgásról az orvosok 10-34%-ban beszélnek a beteggel,
legkevésbé az ülő életmódú és a szegény betegekkel. El kell terjedjen az orvosi közösségben, hogy
a fizikai aktivitás terén történő eligazítás, bátorítás, számonkérés az orvosi ellátás integráns része.
A női és a férfi szervezet felépitése és teljesitőképessége általában külömbözik egymástól. A
külömbség a test méreteiben, aszervek működésében és a sportbeli teljesitőképességben is
kifejezésre jut. Általában a férfiak súlyosabbak és magasabbak a nőknél, így a teljesitőképességük
nagyobb (bár ez vita tárgyát képezheti).
A rendszeres testnevelésre és a sportra a nőknek is feltétlenül szükségük van, mert növeli
teljesitőképességüket, javítja a szülés lefolyását és egészségvédelmüket is szolgálja. Természetesen
a nők sportolásánál figyelemmel kell lenniük a testi adottságokra, és arra a hullámzó változásra,
amelyet a menstruációs ciklusok jelentenek. Célszerű olyan testgyakorlatokat végezni, amelyek a
törzs és a hasfal izomzatát erősitik. Ezek egyrészt a szülés könnyebb lefolyását biztositják, másrészt
a gerincelferdülések megelőzésében is nagy szerepet játszanak. Törekedni kell arra, hogy
testgyakorlatoknál az izmok ritmikus összehúzódását megfelelő ellazulás kövesse. Nem ajánlatos a
nők számára az erőgyakorlatok, tehát birkózás, súlyemelés stb.

11
Külső befolyásoló tényezők:
A szabadidő sportokat nagy mértékben befolyásolják a külső tényezők. Első fontos ilyen
tényező a levegő. A levegő szennyezettsége bizonyára kellemetlen körülményeket teremt a
sportolni vágyók számára. A hőmérséklet néha nehezíti, néha viszont könnyíti az esetleges
sportokat. Hasonló tényező a levegő nedvességtartalma is (magas nedvességtartalom esetén nehéz
szaladni). A levegő mozgásai is komoly befolyásoló tényezők lehetnek a szabadidősportok
űzésében: gondoljunk itt az erős szembe- vagy hátszélre a különböző sportágakban, vagy épp az
óceánban szörfözőkre, akik enélkül a parton üldögélhetnének. Egy másik fontos tényező a sugárzás,
mely főképpen a szabadban folytatott sportágakra, sporttevékenységekre van hatással. Egyes
sportágaknál, mint például az úszásnál, nagy hangsúly fektetődik a víz tisztaságára és
hőmérsékletére is. A szilárd helyeken végzett sportokat a talaj minősége befolyásolja nagy
mértékben. A fedett helyeken folytatott sporttevékenységek kényelmességét meghatározza az illető
hely fűtöttsége is.

6. Miért hasznos a szabadidősport...

 az egyénnek?
A rendszeres sportolás a jelenben és a jövőben egyaránt hozzájárul a testi egészség és a jó közérzet
kialakulásához és megőrzéséhez, valamint a hosszú élethez. További pozitív hatások lehetnek: lelki
egészség megőrzése, szellemi frissesség fenntartása, szellemi és fizikai munkavégzőképesség
növekedése, rekreálódás, pozitív önkép kialakulása, testsúlykontroll, jellem és akarat erősítése,
javítása, feszültség, stressz levezetése, jó közérzet elérése. A sport olyan készségeket, képességeket
fejleszt, amelyek mind a munka, mind az élet egyéb területeire transzferálhatóak. A szabadidősport
természetesen nem csak az egészségmegőrzést segíti elő, hanem élvezetet, izgalmat, jól-lét érzést, a
verseny örömét, a játék örömét, a győzelem örömét és annak az örömét is nyújthatja művelőjének,
hogy együtt lehet barátjaival, családjával.

 a társadalomnak?

12
Ha sportolnak az emberek, egészségesebbek lesznek, így kisebb teher hárul az egészségügyre, a
társadalombiztosításra. Nemzetközi kutatási eredmények alapján történt becslések szerint a magyar
sportoló lakosság arányának 16%-ról 24%-ra való emelkedése pusztán a táppénzkiadások területén
csaknem 6 milliárd forint megtakarítást eredményezne (Háttéranyag a Sport XXI Nemzeti
Sportstratégiához, 2005). A gyógyításra fordított összegek mellett elkerülhető a betegség okozta
jövedelemkiesés, valamint a jó kondíció nagyobb termelékenységhez vezethet. Tehát az egészségi
állapot javulása pénzben mérhető költségmegtakarítással vagy bevétel-növekedéssel jár. A
sportolás értelmes szabadidő eltöltés, ahol le is lehet vezetni a fölös energiákat. A
szabadidősportban való részvétel növekedésével csökkenhet a bűnözés és ezzel együtt javulhat a
társadalom többi tagjának közérzete. Felfogható közösségformáló erőként, a szociális kohézió, a
közösségi szellem erősítőjeként is.
 a gazdaságnak?
A szabadidősportnak – az egészséges társadalomnak – köszönhetően nő a gazdaság
teljesítőképessége, termelékenysége, és nő a GDP is. A szabadidősport munkahelyeket teremt,
költést, adóbevételeket generál. A turisztika egyre fontosabb részét képezik a szabadidősportok.

13
Irodalomjegyzék:
1. Dr. Arday László (2001) A testnevelés tanítása. Budapest: Korona Kiadó

2. Dr. Kereszty Alfonz (1964) A testnevelés és sport egészségtana. Budapest:

Sport Kiadó

3. Sándor József (2008) Testneveléselmélet. Kolozsvár

4. Vitányi, I. (1993): Szabadidő és társadalmi átalakulás. Magyar Szabadidő

Társaság, Budapest, 382-386.
5.http://www.noisport.hu/hu/ajanlott+mozgasformak/nordic+walking/nordic+w
alking+-+mindenki+sportja+1.html

6.www.nowa.hu

7.http://www.sportolonemzet.hu/DesktopDefault.aspx?menuid=12369

8.www.wikipedia.hu

9.www.sulinet.hu

14