1.

B
Algoritmus: Az adatokat mozgató, manipuláló lépések,
instrukciók sorozata melyek egy feladat megoldásához vezetnek.
Jellemzők
Az algoritmus lépésekből áll.
•
• Minden lépésnek egyértelműen végrehajthatónak kell lenni
• Egy algoritmusban hivatkozhatunk összetett lépésekre is,
• A végrehajtatandó instrukciónak valamilyen célja van.
Változás következik be (megváltoznak az adatok értékei).
• Véges számú lépésekben megoldhatónak kell lennie.
• Az algoritmusnak általában vannak bemenő (input) adatai,
• Legalább egy kimenő (output) adatot produkálnia kell.
• Úgy kell megtervezni, hogy elronthatatlan legyen.
Program: A számítógép által érthető algoritmus.
Jellemzői:
• összetett lépésekből (algoritmus) áll
• célja van (az utasításnak)
• felhasználóbarátnak kell lennie
• A végrehajtásnak mindig van tárgya. Ezeket a tárgyakat a
programozásban adatoknak nevezzük. Az adatoknak
tulajdonságai vannak. Az adatoknak csak azon tulajdonságait
vesszük figyelembe, amelyek a feladat végrehajtásához
szükségesek. Ezt a válogatási eljárást absztrakciónak
nevezzük.
• Az algoritmus által leirt és a végrehajtás során megtett lépések
sorozatát folyamatnak nevezzük.
Az algoritmus-tervezés helye és szerepe a szoftverfejlesztésben
A 3. Tervezési fázisban.
A szoftverfejlesztés fázisai
1. Követelményfeltárás 2. Analizis
3. Tervezés
A feladat lényegi megoldása, egy olyan dokumentáció
előállítása, melynek alapján a forráskód már elkészíthető.
Dokumentációja a programterv.
1
 4. Kódolás 5. Tesztelés 6. Dokumentálás

Algoritmusok építő elemei

1. Szekvencia: Egymás után végrehajtandó tevékenységek sorozata.
2. Szelekció: Programelágaztatást jelent; egy adott ponton a
tevékenység végrehajtása feltételektől függ.
3. Iteráció: Megadott tevékenységek ismételt végrehajtása. A
ciklusmagot nullaszor, egyszer vagy sokszor hajtjuk végre a ciklus
feltételétől függően.
4. Feltétel nélküli ugrás: Vezérlés átadása az algoritmus egy
megadott pontjára

Algoritmuslépések és programutasítások kapcsolata

Az algoritmusok lépéseit valamilyen programnyelven lekódoljuk.

Programvezérlési szerk. egy választott progr. nyelvben

Szekvencia (összetett utasítás)Egymás utáni tevékenységek sorozata.
A szekvenciát a nyilak irányában felsorolt egymás utáni
tevékenységek alkotják.
Szelekció
1. Egyágú szelekció (if) a megadott feltétel teljesülése esetén
végrehajt egy utasítást (vagy utasítássorozatot), egyéb esetben pedig
kikerüli a feltételes részt és folytatja a program szekvenciális
végrehajtását.
2. Kétágú szelekció (if..else) azt jelenti, hogy ha teljesül a megadott
feltétel, akkor a hozzá kapcsolódó tevékenységet kell végrehajtani,
egyébként egy másikat. Az elágazás után pedig folytatódik a program
szekvenciális végrehajtása. (if = ha, else = egyébként)
3. Egymásba ágyazott szelekciók
Az if utasítás megfelelő ágán akármilyen utasítás állhat, akár egy újabb
if utasítás. Ilyenkor fokozottan vigyázni kell a tiszta programszerkezetre,
mert könnyen elkeveredhetünk.
Mindig egyértelműen látni kell a program struktúráját.
4. Többágú szelekciók (else if és switch ) esetén a feltételek közül
legfeljebb egy teljesülhet, ha az egyik teljesül, a többi már szóba sem

2
 jöhet. Utolsó ágként megadható egy else ág, melyre akkor kerül a
vezérlés, ha egyik feltétel sem volt igaz.
switch többágú szelekció kódolására használatos, de csak akkor, ha egy
kifejezés jól meghatározott, különálló értékeire szeretnénk bizonyos
utasításokat végrehajtani.
A case érték után akárhány utasítás állhat, nulla is, breaket sem
kötelező megadni. Az esetek sorban egymás után kerülnek végrehajtásra,
ezt csak a break bírálja felül. Break hatására a switch blokk végére
kerül a vezérlés. Ha egyik eset sem igaz, akkor a default hajtódik végre.
5. Független feltételek vizsgálata
Független feltételek vizsgálata esetén nem többágú szelekcióról van
szó, hanem egyágú szelekciókból álló szekvenciáról. A feltételek
egymástól függetlenek, azokat egymás után meg kell vizsgálni, a
hozzájuk tartozó tevékenységeket a feltétel teljesülése esetén végre
kell hajtani:
Iterációk Az iteráció egy vagy több tevékenység feltételtől függő
ismételt végrehajtását jelenti.
1. Elöltesztelő ciklus (while) esetén a program még a ciklusba
való belépés előtt megvizsgálja a belépési feltételt, és ha ez teljesül, a
ciklusmag végrehajtódik. A ciklusmag ismételten végrehajtódik,
amíg a belépési feltétel teljesül. Ha a feltétel nem teljesül, akkor a
vezérlés a ciklus utáni utasításra kerül. Ha nem teremtjük meg a
lehetőséget, hogy a vezérlés kikerülhessen a ciklusból, végtelen
ciklust kapunk.
Tipikusan olyan feladatokhoz, ahol az induló feltételek határozzák
meg a ciklusmag végrehajtásának szükségességét.
2. Hátultesztelő ciklus (do while) esetén a ciklus magja egyszer
mindenképpen végrehajtódik, majd a ciklus végén történik egy
feltételvizsgálat, ami eldönti, bent maradunk-e a ciklusban, vagy nem.
Ha a feltétel igaz akkor a ciklusmag újból végrehajtódik.
Nagy elővigyázattal kell alkalmazni, mert a program a ciklusba ész
nélkül belemegy.Tipikusan olyan feladatokhoz, ahol a program
használójától egy elfogadható bevitelt várunk.
3. Léptető ciklus (for) A for ciklusban egy vagy több ciklusváltozó
szerepelhet, melyek minden egyes ciklus végrehajtásakor automatikusan

3
 lépnek egyet. Van egy feje és egy blokkja. A fej zárójeles elemének
három része van, melyet pontosvesszők választanak el (pontosan kettő).

2.B
Szoftverfejlesztési módszer és módszertan
 Útmutatást ad a csoportmunka irányítására
 Meghatározza, hogy milyen termékeket kell kifejleszteni és
mikor
 Meghatározza az egyes fejlesztőknek, valamint a
csoportnak a feladatát
A szoftverfejlesztési módszertan különböző szabályok,
eljárások, módszerek halmazának tekinthető, amely egy
szoftvertermék elkészítését segíti elő.

A vízesés módszer összehasonlítása az inkrementális és

iterációs módszerekkel
A vízesés modell
A követelményelemzés, a tervezés, az implementáció és az
integráció szigorúan egymás utáni végrehajtására épül.
Megköveteli az ügyféltől, hogy véglegesítse a követelményeket
mielőtt a tervezés megindul. A tervezőnek pedig az implementáció
előtt ki kell választania a tervezési stratégiákat. Előnye, hogy
egyszerűen menedzselhető végeredményként olyan robosztus
rendszerekhez vezetnek, amelyek alkalmatlanok az esetleges menet
közbeni változtatásokra. A hiba csak a végén derül ki.
Inkrementális módszer
Kombinálja a többi modell előnyét. A megrendelő nagy
körvonalakban meghatározza a rendszer által nyújtandó
szolgáltatásokat és, hogy melyek fontosak illetve kevésbé fontosak.
Ezután következik az első inkremens fejlesztése. Ha elkészült a
megrendelő már működtetheti is. Ahogy a többi inkremens elkészül
integrálni kell a már meglévő inkremensekhez. A megrendelőnek
4
nem kell megvárni míg a teljes rendszer elkészül. Kisebb kockázata
van, hogy a teljes projekt kudarcba fulladjon. Minden inkremenst a
legmegfelelőbb módszertannal fejleszthetünk.

Iterációs

A RUP legfőbb jellemzői:

• Komponensalapú A szoftvert egyes komponensekből építi fel,
amelyek külön-külön zárt egységeket képeznek, és egymással a
megfelelő interfészeken keresztül kommunikálnak. Ennek
köszönhetően a rendszer funkcionalitása különféle
komponensek hozzáadásával könnyen alakítható, a megrendelő
igényeihez igazítható.
• Modellszemléletű A rendszert különféle modelleken
(elsősorban UML) keresztül közelíti meg, ezáltal igyekszik
elérni a megfelelő funkcionalitást.
• Iteratív és inkrementális
A módszertan iteratív és inkrementális.
Életciklus
1. Indítás. Célja a rendszer üzleti vonatkozásainak tisztázása.
Ha nem hoz nyereséget a rendszer, akkor itt a vége.
5
 2. Előkészítés. Célja a probléma megértése, az architekturális
keretrendszer biztosítása,a projektterv kifejlesztése és a
kulcs kockázati tényezők azonosítása. Végterméke: a
rendszerkövetelmények modellje (UML), architekturális
leírás, a szoftver fejlesztési terve.
3. Létrehozás. A rendszertervvel, a programozással és a
teszteléssel foglalkozik. Végterméke: működő
szoftverrendszer és dokumentáció.
4. Átadás. A rendszer fejlesztői környezetből felhasználói
környezetbe történő átültetése. Végterméke: dokumentált
szoftverrendszer, amely megfelelően működik az
üzemeltetési környezetében.
Nézetek
A RUP felismeri, hogy a konvencionális folyamatmodellek a
folyamatoknak csak egy egyszerű nézetét adják. Ezért a RUP
alapesetben három perspektívával jellemezhető:
1. dinamikus perspektívával, amely a modell fázisait mutatja
2. statikus perspektívával, amely a végrehajtandó
folyamattevékenységeket mutatja
3. gyakorlati perspektívával, amely jól hasznosítható
gyakorlatokat javasol a folyamat alatt

Modellek A munkafolyamatok leírása UML modellekkel történik.

Munkafolyamat Leírás
Üzleti modellezés Az üzleti folyamatokat használati esetekkel
modellezi
Követelmények A rendszerrel kapcsolatban álló aktorok
azonosítása meg történik és a
rendszerkövetelményeket haszálati esetekkel
modellezik.
Elemzés és tervezés Létrejön a dokumentált tervmodell, az
architekturá- lis modellek, a komponens
modellek, az objektum modellek és
szekvenciamodellek felhasználásával.
Implementálás A rendszer komponensei implementálásra
kerülnek, kialakul az alrendszerszerkezet. A
6
 tervmodellből kód állítható elő.

Kapcsolatuk
A RUP statikus perspektívája a munkafolyamatokra fókuszál.

3. B
Típus = változó tulajdonsága, amely meghatározza a
hozzárendelhető értékek halmazát. Minden változónak van egy
jól meghatározott típusa. Típusnak nevezünk egy adathalmazt és
a rajta értelmezett műveletek összességét.
Változó Egy programban a változók olyan névvel azonosított
memóriaterületek, melyek különböző értékeket vehetnek fel.
Egy változónak az algoritmus végrehajtása során változhat az
értéke. Egy változónak értékadási utasítással adhatunk értéket.
Mindig van neve, adott méretű memória helye, típusa és aktuális
értéke.
A dobozokban
lévő értékek
változhatnak,
ezért a dobozokat
változóknak
nevezzük.

Egyszerű adattípusok
• egész szám (Integer)
• karakter (Char) = ASCII karakter
• logikai (BOOLEAN)
Összetett adattípusok
• változók sorozata (=szekvenciális), pl.: karakterlánc
(String)
• tetszőleges típusú adatok halmaza pl.: Rekord
• tulajdonságaik alapján csoportosított adatok pl.: tömb
vagy tábla
Adatok láthatósága az objektumokban
7
 Nyilvános (public) Védett (protected) Privát
(private)
Az objektumnak csak a publikus deklarációit lehet elérni. A
privát és védett deklarációkat az objektum megszólításával
nem lehet használni.
Közvetlen és közvetett hivatkozású (ref/din) változók
Minden változó addig él ameddig egyértelműen hozzá van
rendelve egy memóriahely. Minden objektumreferenciának
van egy statikus típusa, melyet deklaráláskor határozunk
meg. Ez a referencia a program futása közben különböző
osztályú objektumokat azonosíthat.
Az objektumreferencia által azonosított objektum osztálya a
referencia valódi, dinamikus típusa. Fontos, hogy a
referencia statikus típusa a dinamikus típussal egyenlő, vagy
annak egy őse legyen. Ellenkező esetben futási hiba
következhet be.
Statikus változó: A program betöltésekor létrejön, és a
futásának ideje alatt létezik. Más néven osztályváltozó, az
osztályhoz tartozó változó, az egyes példányokban nem
szerepel. Osztály-,és példánymetódussal egyaránt elérhető.
Globális változó a program bármely részéről elérhető.
Lokális változó Csak a program adott részéről érhető el
Dinamikus változó: Az adott függvényen belül létező, és
minden meghíváskor létrejövő változók. Dinamikus változót
program futása során hozunk létre (a New operátorral) ill.
szüntetünk meg.
Az SQL adattípusai
A táblázat egy-egy oszlopában elhelyezkedő adatoknak
kötelezően azonos fizikai jellemzőkkel kell rendelkezni.
Jellemző adattípusok:
1. Rögzített vagy változó hosszúságú karaktersorok
• CHAR(n) : típus egy rögzített hosszúságú
karaktersor
• VARCHAR(n) : legfeljebb n hosszúságú
karaktersor
8
 2. Rögzített vagy változó hosszúságú bitsorok
• BIT(n) : rögzített hosszúságú bitsor
• BIT VARYING(n) : legfeljebb n bitből álló
bitsor
3. Egész számok tárolására
• INT
• SHORTINT
4. Fixpontos értékek tárolására
• DECIMAL(n , d) : ahol n: számjegy, d:
tizedesjegy
5. Lebegőpontos értékek tárolására
• FLOAT (másnéven REAL)
• DOUBLE PRECISION : nagyobb
pontosság
6. Dátum és idő tárolására
• DATE
• TIME

4.B
Az adatmodell alapelemei
Az adatmodell
Az adatmodell egy séma, melyben megadjuk mely
tulajdonságok határozzák meg az egyedeket, mely
egyedek szerepelnek a sémában, és ezek közt milyen
kapcsolatok vannak.
Az adatmodell alapelemei
• Egyed (ő a fájl): Minden olyan dolog (objektum), ami
minden más dologtól (objektumtól)
megkülönböztethető, és amiről adatokat tárolunk.(pl.
dolgozó, autó, stb.) Egy konkrét értéke: előfordulás
• Tulajdonság: Az egyed belső szerkezete. Az egyedeket
tulajdonságokkal írjuk le. A dolgozó nevű egyed
tulajdonsága pl. név, fizetés, stb. Ha egy tulajdonság,
vagy tulajdonságok egy csoportja egyértelműen

9
 meghatározza, hogy az egyed melyik értékéről van szó,
akkor ezeket együtt kulcsnak nevezzük.
• Kapcsolat (kapcsolattípus): Az egyed külső szerkezete.
Az egyedek közötti viszony. A konkrét értékek a
kapcsolat előfordulásai.

Adatmodell típusok és jellemzőik

A hálós adatmodell szerkezetét gráffal adjuk meg. A

gráfban a csúcspontok az egyedek, az élek pedig a
kapcsolatok.
A hierarchikus adatmodell szerkezetét szintén gráffal
adjuk meg, de a gráf egy fa. Az adatok alá-, és
fölérendeltségi viszonyban állnak.
A relációs adatmodellnél az egyedet táblázattal adjuk
meg, a táblázat oszlopai a tulajdonságok, sorai pedig az
egyed értékei (előfordulásai).

10
Kulcsok kategóriái
A reláció kulcsa a reláció egy sorát azonosítja
egyértelműen. A reláció nem tartalmazhat két azonos sort,
ezért minden relációban létezik kulcs. A reláció kulcsnak a
következő feltételeket kell teljesítenie
• az attribútumok olyan csoportja, melyek csak egy
sort azonosítanak
• a kulcsban szereplő attribútumok egy részhalmaza
sem alkot kulcsot
• a kulcsban szereplő attribútumok értéke nem lehet
definiálatlan

11
 Külső/idegen kulcs: az a tulajdonság (vagy több tulajdonság
együttese) amely kulcsa egy másik relációnak.
Pl. a személyiszám a törlesztésben külső kulcs
Kapcsolatok felállítása

Az adatmodellek és a szakt. modellek kapcsolata,

összefüggése
A szakterületi modellezés
Ez a fázis egy elemzési (analízis) jellegű fázis, ahol
programozási koncepciók helyett a valós világ
objektumainak és azok kapcsolatainak rendszerében
szokás gondolkozni.
Adatmodell Véges sok egyednek, azok véges számú
tulajdonságainak és kapcsolataiknak az együttese.
12
 Mindkettő a valós világ objektumainak és azok
kapcsolatainak rendszerében gondolkozik.

5.B
Rutin
A rutin egy külön névvel ellátott összetett tevékenység.
- Meghívható a nevére történő hivatkozással
- Lehetnek paraméterei
- Lehet visszatérési értéke, mely a hívás helyén
használható fel.
A visszatérés nélküli rutint eljárásnak, míg a visszatérési
értékkel rendelkező rutint függvénynek nevezzük.
Metódus
A metódus olyan rutin (eljárás, vagy függvény), amely az
objektum adatain dolgozik. Az objektumot a feladatokra
üzenetek által lehet megkérni. A metódus, utasítások
(tevékenységek) összessége, melyet meghívhatunk a
metódus nevére való hivatkozással.
Eljárások, függvények
Egy metódust, attól függően, hogy van visszatérési értéke
vagy nincs, eljárásnak, vagy függvénynek nevezünk.
Az eljárás (void) visszatérési típusa void (semleges), a
visszatérési típus nincs definiálva. (pl. System.out.println();
vonalhuz())
Eljárást akkor írunk, ha egy-egy hasonló feladatot
többször akarunk elvégezni a programban. Az eljárást még
hívás előtt deklarálni kell.
Előnyök:
• Módosításkor, javításkor csak egy helyen kell
belenyúlni a programba,
• Az általános célú eljárásokat később újra fel lehet
használni.
A függvény (int) sokban hasonlít az eljáráshoz, a
különbség csak annyi, hogy a függvény mindig egy értéket
ad vissza egy előre meghatározott típus szerint.
13
 Az eljárás és a függvény deklarációja a Javában formailag
azonos, és mindkettőt metódusnak nevezzük. Az eljárás
visszatérési értéke semleges és nem hívható meg
függvényként. A függvény ezzel szemben meghívható
eljárásként, ekkor a visszatérési érték a szemétbe kerül.

Paraméterátadás, - átvétel
A metódusoknak paraméterek adhatók át. Nézzük meg,
hogyan kell felkészíteni egy metódust a paraméterek
fogadására.

A metódus fejében deklarált paramétert formális

paraméternek nevezzük, hiszen egészen addig csak
formális, míg az eljárást meg nem hívjuk valamilyen
aktuális paraméterrel. Egy metódusnak akárhány (0, 1,
vagy több) formális paramétere lehet. A formális
paraméterlista formális paraméterdeklarációk vesszővel
elválasztott sorozata. Az aktuális paraméter bármilyen
kifejezés lehet, amely a formális paraméterrel értékadás
szerint kompatibilis.
Példány és osztálymetódusok
14
 Példánymetódus
Az osztály azon metódusait, amelyek példányokon
dolgoznak, példánymetódusoknak nevezzük. Az osztály és
példánytagokat egyaránt látja.
Osztálymetódus (statikus metódus) az osztály saját
metódusa, amely csak osztályváltozókon dolgozik. Egy
osztályt csak osztálymetódussal lehet megszólítani; egy
objektumok meg lehet szólítani példánymetódussal és
osztálymetódussal egyaránt.
Objektumok nélkül is tud dolgozni. Az osztálymetódus a
példány adatokat nem éri el, az csak az osztályváltozókat
manipulálhatja.
Egy osztálymetódus meghívható az osztálynak küldött
üzenettel:

Eseménykezelő metódusok
Az eseményvezérelt program a main meghívásával kezdődik
és a metódusok ugyanúgy kerülnek meghívásra mint az
algoritmus vezérelt programnál. De itt van egy
eseményelosztó szál, benne egy esemény elosztó ciklussal
ami folyamatosan figyeli, hogy történt-e esemény. Ha igen a
ciklus odaadja az eseményt a jogos tulajdonosnak, hogy az
lekezelhesse. A lekezelést az eseménylekezelő metódusok
végzik. A programozó dolga megírni az objektum
eseménylekezelő metódusát, és közölni a rendszerrel, hogy
ezen az objektumon milyen eseményeket figyeljen. Ha azt
szeretnénk, hogy az objektum reagáljon bizonyos
eseményekre, akkor a következőt kell tennünk:
• Meg kell írnunk a megfelelő lekezelő metódusokat az
objektum osztályában
• Az objektumot rá kell tennünk a megfelelő
figyelőláncra.

Függvények az SQL-ben
Függvények (beépített függvények és a behívó nyelv
függvényei)
15
 A függvények szerkezete : függvénynév (argumentum)
Aggregáló függvények: különböző számításokat végez
COUNT: megszámolja a megadott oszlop elemeinek a
számát.
SUM: összegzi a numerikus típusú oszlop értékeit.
AVG: a numerikus értékek átlagát képezi.
MIN: a minimális értéket adja vissza
MAX: a maximális értéket adja vissza.
Karakter típusú függvények: SQL részei nincsenek.
Dátum típusú függvények: SQL részei nincsenek.
Logikai függvények: Az SQL tartalmaz néhányat (ezeket
predikátum függvényeknek hívjuk)
• BEETWEN függvény (igaz, ha egy érték benne van
egy intervallumban)
• IN függvény (igaz, ha egy érték benne van egy
listában)
Konverziós függvények (konverziót végeznek egyik
adattípusból a másikba)

6.B

Kifejezés
Egy kifejezés operandusokból, és operátorokból áll. A
kifejezés állhat egy vagy több operandusból, és bármelyik
operandus lehet egy újabb kifejezés.
Kifejezések kiértékelése , a műveletek
precedenciája
A kifejezések kiértékelési sorrendjét a zárójelek és az
operátorok határozzák meg.
A kiértékelés a következő szabályok szerint történik:
• Először a zárójelekben található kifejezések
értékelődnek ki
• Ezen belül előbb mindig a nagyobb prioritású
művelet hajtódik végre

16
 • Ha a műveletek prioritása egyforma, akkor a művelet
asszociativitásától függően jobbról balra (←) vagy
balról jobbra (→) történik a kiértékelés.
Precedencia szabály
A többoperandusú műveletek végrehajtásánál felmerülhet
az a kérdés, hogy milyen sorrendben kell a jelölt
műveleteket végrehajtani. Ennek a sorrendnek a
megállapításához ad segítséget az ún. precedencia szabály.
Például az SQL-ben használatos kifejezések kiértékelési
sorrendje, vagyis precedencia szabálya, mely szerint az
azonos szinten levő műveletek eredménye balról jobbra
kerül meghatározásra. Ez a sorrend a következő:
• zárójelek, belülről kifelé
• függvényhívások
• matematikai, szöveg és dátum műveletek
• Előjelváltás
• Hatványozás
• multiplikatív műveletek (szorzás, osztás)
• összevonási műveletek (összeadás, kivonás)
• összehasonlító műveletek: =, >, >= , <, <=, <>, !
=, ^=
• logikai műveletek: NOT, AND, OR
Egy választott programozási nyelv aritmetikai,
logikai és relációs műveletei (Java)
Aritmetikai műveletek
Számok: aritmetikai műveletek: + - * / %
Pl.: 2 + 3 [5], 3.2 / 1.6 [2.0], 7 % 3 [1], 2 * 1.1 [2.2]
Minden program végez aritmetikai számításokat. Az
aritmetikai operátorokat a következő táblázatban foglaljuk
össze:

Java művelet Aritmetikai Algebrai Java kifejezés

operátor kifejezés
17
Összeadás + A+9 A+9
Kivonás - Q-P Q–P
Szorzás * QP Q*P
(Egész)Osztás / P/Q P/Q
Maradékosztás % P%Q

Az egészosztás eredménye egy egész szám; a 9 / 4

kifejezésé például 2, a 25 / 7 kifejezésé pedig 3. Az
egészosztás során keletkezett maradékot a rendszer
figyelmen kívül hagyja. Ezeket maradékosztással lehet
megkapni. Maradékosztásnál 9 / 4 eredménye 1, 25 /
7 eredménye 4 lesz. Figyeljük meg, hogy a maradékosztás
eredménye is egész szám.
Logikai műveletek: && || ! (ÉS, VAGY, NEM)
Pl.: !true [false], 2 < 3 || 4 > 5 [true]

Egyszerű elágazás és relációs műveletek Amennyiben a

feltétel igaz, akkor az utasítások végrehajtódnak, de ha a
feltétel hamis, akkor nem.
A feltételeket a relációs operátorok segítségével lehet
megfogalmazni.
== X == Y X egyenlő Y-nal
!= X != Y X nem egyenlő Y-nal
> X>Y X nagyobb, mint Y

18
 < X<Y X kisebb, mint Y
>= X >= Y X nagyobb vagy egyenlő,
mint Y
<= X <=Y X kisebb vagy egyenlő,
mint Y

Kifejezések az SQL-ben
Kifejezések
Oszlopneveket, konstansokat, függvényeket, valamint
műveleti jeleket és összehasonlításokat tartalmazhatnak az
adattípusokon belül.
Az SQL a kifejezések szerkezete és tartalma tekintetében
megegyezik más nyelvekkel.
• Aritmetikai kifejezések: Numerikus vagy dátum típusú
oszlopnevekből, változókból, konstansokból, műveleti
jelekből (+, -, *, /, **) és zárójelekből állnak.
Szerepelhet bennük aritmetikai függvény is.
• Karakter-kifejezések: Karakter típusú oszlopnevekből,
változókból, szöveg konstansokból, műveleti jelből (+,
a konkatenáció jele) és zárójelekből állnak. A szöveg
konstansokat idézőjelek vagy aposztrófok közé tesszük.
(„ab”+”lak”=”ablak”)
• Logikai: Logikai típusú oszlopnevekből, változókból,
konstansokból, műveleti jelekből (AND, OR, NOT,
relációs operátorok <>=…) és zárójelekből állnak.

7.B
Osztály és objektum fogalma

Objektum: információt tárol, és kérésre feladatokat hajt

végre. Az objektum logikailag összetartozó adatok és rajtuk
19
 dolgozó algoritmusok (rutin, metódus, programkód)
összessége. Az objektum felelős feladatai elvégzéséért.
Üzenetek által lehet megkérni a feladatok elvégzésére.

Osztály: olyan objektumminta vagy típus, amelynek

alapján példányokat (objektumokat hozhatunk létre)
(sablon) Minden objektum egy jól meghatározott
osztályhoz tartozik.

Egységbezárás Az adatstruktúrákat és az azokat kezelő

metódusokat egy egységként kezeljük és elzárjuk őket a
külvilág elől. Az így kapott egységeket objektumoknak
nevezzük.

Osztály definiálása egy választott fejlesztő

környezetben
Az osztály egy fejből és egy blokkból áll.

Fej Az osztály feje tartalmazza az esetleges módosítókat, a

class kulcsszó után az osztály azonosítóját, majd
opcionálisan az extends kulcsszó után az ősosztály
azonosítóját és az implements kulcsszó után az implementáló
interfészek azonosítóit.

Módosítók:
• Hozzáférési: csak a public használható.
20
 • Egyéb: abstract (nem lehet példányosítani, arra való,
hogy örökítéssel továbbfejlesszék) és final (végleges,
nem lehet örökíteni). Kizárják egymást.

Extends A deklarált osztály az itt megadott OsztályAzon-t

terjeszti ki (belőle származik). Az extends után max. egy
osztály adható meg (egy őse lehet). A Java összes osztálya az
Object-ből származik, ezt nem kell megadni.

Implements Az osztály implementálja a felsorolásban

megadott interfészeket. Egy osztály több interfészt
implementálhat.

Blokk
Osztály szintű deklarációk
• Osztálytagok (osztályváltozók és osztálymetódusok)
• Példánytagok (példányváltozók és példánymetódusok)
• Konstruktorok
• Osztályinicializáló blokkok
• Példányinicializáló blokkok
• Belső osztályok
A deklarációk sorrendje a blokkon belül tetszőleges. De
érdemes betartani valamelyik ajánlást.

Jellemzők (properties)
Az objektum beállítható és lekérdezhető tulajdonságát
jellemzőnek nevezzük. A beállítást a set metódus végzi el, a
lekérdezést a get, illetve boolean típusú jellemző esetén az
is metódus.

Az osztálymodell kapcsolata az adatbázis-modellel

Az adatbázis a legnagyobb névvel ellátott objektum.
Az osztály példányai objektumok

21
 8. B
Objektumok közötti kapcsolatok
Az objektumok csak úgy tudnak együttműködni, ha társítási
kapcsolatban állnak egymással. Az objektumokat és azok
kapcsolatait ábrázoló diagramot
objektum(példány)diagramnak nevezzük (az osztálydiagram
előfordulása, példánya).
Kétféle társítási kapcsolat létezik:
• Ismeretségi: két objektum ismeretségi kapcsolatban van
egymással, ha azok léte egymástól független, és legalább az
egyik ismeri, ill. használja a másikat. Az ismeretségi
kapcsolatban álló objektumok közül bármelyik
megszüntethető, csak arra kell vigyázni hogy a “túlélő ”
objektum a továbbiakban ne hivatkozzon a “meghaltra” és
ne maradjon hivatkozatlanul az-az objektum, melynek még
üzenetet akarunk küldeni. Pl. a nyomtatót használó két
alkalmazás ismeri a nyomtatót, egyik megszűnésekor a
másik objektum nyomtathat.
• Tartalmazási: két objektum tartalmazási kapcsolatban
van egymással, ha az egyik objektum fizikailag tartalmazza
vagy birtokolja a másik objektumot. A rész objektumot
senki más nem látja, csak a tartalmazó, összetett objektum.
A rész objektum léte az egész objektumtól függ, vagyis ha
az egész objektumot megszüntetjük, vele együtt “pusztul” a
rész is.
A tartalmazás lehet:
• gyenge: ha a rész kivehető az egészből
• erős: ha a rész nem vehető ki az egészből
Kompozíciónak nevezzük azt a tartalmazást, ahol az egész
létrehozásakor összeáll a végleges kompozíció és később
nem vehető ki belőle egyetlen rész sem.

Osztályok közötti kapcsolatok

Az osztályok közötti társítási kapcsolat, az objektumok
közötti társítási kapcsolat általánosítása. Kifejezi, hogy az
22
egyik osztály egy- egy objektuma hány objektummal állhat
kapcsolatban a másik osztályból, és milyen lehet ez a
kapcsolat. Az osztályokat és azok kapcsolatait ábrázoló
diagramot osztálydiagramnak nevezzük

Az osztályok közötti kapcsolatokat a kapcsolat foka

alapján osztályozzuk:
• Egy-egy kapcsolat: Az egyik osztály egy példánya a
másik osztály legfeljebb (0…1) példányával áll
kapcsolatban.
• Egy-sok kapcsolat: Az első osztály egy példánya, a
második osztály sok példányával állhat kapcsolatban. A
második osztály egy példánya viszont legfeljebb egy
példánnyal állhat kapcsolatban az első osztályból.
• Sok-sok kapcsolat: a sok-sok kapcsolatban mindkét
osztály akármelyik példánya a másik osztály sok
példányával állhat kapcsolatban.

A kapcsolatok implementálása (megvalósítása)

A kliens (kérő) objektumnak ismernie kell a szerver
(kiszolgáló) objektumot másképpen nem tudja azt
megszólítani. A program készítésekor a társítást nyelvi
szinten meg kell valósítani. Ezt úgy tehetjük meg, hogy a
kliensobjektumban felveszünk egy szerverre vonatkozó
referenciát. A kapcsolatokat megadó tulajdonságokat csak
a program megvalósításakor, a kódban (pszeudokód) kell
felvennünk.

Egy – egy kapcsolat esetén a referencia kétféleképpen

kaphat értéket:
• A kliens maga létrehozza a szervert, ekkor a referencia
automatikusan azonosítja az új objektumot:
autó = new Autó()
• Egy már létező objektumra hivatkozunk. Ennek
érdekében a kliensobjektumban feleszünk egy
referenciatulajdonságot, és ezt ráirányítjuk a már létező
23
 szerverobjektumra, pl. dávid. autó= anita. Autó Ez azt
jelenti, hogy Anita autója Dávidé is lett. Dávid autója
most senkié. Anita autója közös.
A kapcsolat minden jellemzőjét (multiplicitás,
tartalmazási/ismertégi stb.) a programozónak kell
megvalósítania: a programot úgy kell kódolnia, hogy
érvényesüljenek a megadott szabályok.

Egy-sok kapcsolat
Az egy-sok kapcsolatot tipikusan
konténerobjektumokkal valósítunk meg, de
megvalósítható több referenciatulajdonság (auto1, auto2,
auto3, … : Auto) definiálásával is. A konténer a
„beledobott” objektumokat tárolja, megjegyzi azok
sorrendiségét, abban egy adott objektumot megkeres, és ha
kell „kiadja” a kért objektum referenciáját (az objektum a
konténerben marad, csak a kliens kapcsolatba kerül a
konténerben „lakó” szerverrel). A kiadott objektumnak aztán
üzeneteket lehet küldeni. A konténer objektumot az
osztálydiagramon az „egy” és a „sok” objektumok közzé kell
iktatni. A konténerobjektum tipikusan implementációs (a
program kódolását elősegítő) objektum.
Öröklődés
Öröklődés: két osztály közötti kapcsolat; az abban
szereplő utód (kiterjesztett)osztály az ősosztály
specializálása (kiterjesztése, származtatása,
továbbfejlesztése) során keletkezett.
Az öröklődés az OO programozásban egy megvalósítási,
kódolási könnyebbség. Lényege, hogy a már meglévő
osztályokat fejleszthetjük tovább. Az utódosztály az ős
specializálása.
Specializálás: egy meglévő objektum leírásához egyedi
jellemzőket adunk hozzá
Általánosítás: több objektum leírásából kiemeljük a közös
jellemzőket.
24
Öröklődés szabályai
• Egy osztályból több osztály is származtatható
• a hierarchia mélysége tetszőleges
• az öröklés tranzitív (ha A örökli B-t, és B-C-t, akkor A
örökli C-t)
• Példányadatok öröklése
1. Példánymetódusok öröklése
• Az utódosztály az ősosztály kapcsolatait is örökli.
Polimorfizmus (többalakúság) Azt jelenti, hogy
ugyanarra az üzenetre különböző objektumok
különbözőképpen reagálhatnak; minden objektum a saját,
az üzenetnek megfelelő metódusával.
Virtuális metódus:A virtuális metódusokkal átdefiniálható az
ősosztály azonos nevű metódusa, így csak a futás közben
dől el, hogy éppen melyik metódust kell használni.
9.B
Felhasználói felület: kapcsolat a felhasználóval,
adatmegjelenítés, stb. Részei: menü, ablakkezelés, súgó
Realizáló objektumok sztereotípusai: Határ (interfész)
objektum: a külvilággal kapcsolatot teremtő objektum (pl.
menü, ablak, stb.)
Alkalmazáslogika szerepe Felelős a teljes alkalmazás
helyes működéséért. Adatvédelem, hatékony és kényelmes
adatkezelés
Realizáló objektumok sztereotípusai: Kontroll
objektum: vezérlést, számolást végrehajtó objektum. (pl.
egy folyamatvezérlő vagy egy statisztikai adatgyűjtő
objektum)
Adatbázis-logika szerepe Az adatok nyers tárolását végzi.
Logikai típusú oszlopnevekből, változókból,
konstansokból, műveleti jelekből (AND, OR, NOT)
zárójelekből áll.
Realizáló objektumok sztereotípusai: Információ
hordozó objektum: Információt tárol. Gyakran
25
 adatbázisban tárolják. Az egyed objektum egy valós
világbeli személy, dolog, hely, fogalom, vagy esemény.
(pl. bank, ügyfél, számla)
Az egyes alkalmazás-rétegek jellemző komponensei
(Delphy)
Adatmegjelenítés: felhasználói felület
TDBText (szövegmező), TDBCheckBox (jelölőmező),
TDBComboBox (kombinált lista)
Adatelérés:alkalmazáslogika
TTable (a tábla adatainak elérése)
TQuery (lekérdezések)
Adatforrás: adatbázis logika
TDataSource

10. B
Alapelvek
1. Felhasználói jártasság Feleljen meg a
felhasználók tapasztalatainak
2. Konzisztencia Hasonló műveleteket hasonló
módon realizálja
3. Minimális meglepetés ne okozzon meglepetést a
felhasználónak
4. Visszaállíthatóság Olyan mechanizmusok,
melyekkel hiba után vissza lehet állítani a rendszert.
5. Felhasználói útmutatás A felületnek hiba estén
értelmes visszacsatolást kell biztosítania és
környezetérzékeny súgóval kell rendelkeznie
26
 6. Felhasználói sokféleség A felületnek megfelelő
interakciós lehetőséggel kell rendelkeznie a különféle
felhasználók számára.
Szabványok
• IBM SAA/CUA
– Nagyszámítógépes modell (Entry model)
– Grafikus modell
– Hibrid modell
• A Windows-interfész
• Más rendszerek (Macintosh, Sun, stb.)
Szabványtól eltérés okai (játék, multimédia, meghökkentés)
Windows:- Asztal –Startgomb –Gyorsindítás –Taszksor –
Értesítésiterü.

Szabályok
• Instrukciós szabályok
• Címke és felirat szabályok
• Szövegdoboz szabályok
• List View szabályok
• Tree View szabályok
• Parancsgomb szabályok
• Hivatkozás szabályok

27
• Dialógusablak szabályok
• Menü kialakítási szabályok
• Feltáruló menü kialakítási szabályok

28
Eseményvezérelt program
Egy keret létrehozásával a program eseményvezéreltté válik.
Ez azt jelenti,hogy elkezd futni egy ún. AWT programszál,
amely állandóan figyeli a felhasználó által keltett
eseményeket (pl. egér, billentyű). A main metódusnak,
vagyis a program fő szálának lefutása után a program nem
fejeződik be – az AWT programszál tovább fut.
Kapcsolat az operációs rendszerrel
A grafikus felhasználói felület eseményvezérelt vagyis a
programot futás közben keletkezett események vezérlik.
A windows üzenetvezérelt rendszer, az üzenetekeet
események váltják ki.
29
Eseményvezérelt programozás megvalósítása (Java)
A grafikus felhasználói interfész (felület) eseményvezérelt,
vagyis a programot a futás közben keletkezett események
vezérlik.

30
Az ActionEvent eseménnyel kapcsolatos osztályokat és
interfészeket a java.awt.event csomag definiálja (//1)
Ahhoz, hogy a keret figyelje a gombon keletkező
eseményeket a következőket kell tenni:
• A gombot rátesszük a tulajdonosi hierarchiára (//3)
• A keret osztályában implementáljuk az ActionListener
interfészt (//2) és ki is fejtjük annak egyetlen
actionPerformed(ActionEvent ev) eseménylekezelő
metódusát(//5).
• A btPittyeg forrásobjektum figyelőláncára felfűzzük a
keretet (//4)

31
 11. B
Egy vizuális fejlesztőeszköz birtokában a fejlesztő a
program nagy részét nem forráskód írásával készíti,
hanem interaktív módon, a fejlesztőrendszer eszköztára
által felkínált vizuális elemek kiválasztásával, azok
tulajdonságainak beállításával. A JBuilder integrált
fejlesztői környezet.
A JBuilder főablakát alkalmazásböngészőnek nevezzük.
Az alkalmazásböngésző részei:
• Főmenü
• Fő eszköztár
• Projektpanel. Ez mutatja a projekt elemeit
fastruktúrába rendezve. A panelen van a projekt
eszköztára.
• Tartalompanel. A tartalompanelen ott van az összes
nyitott állomány.
• Struktúrapanel. A tartalompanel aktuális elemének
struktúráját mutatja.
• Üzenetpanel. Itt jelennek meg a hibaüzenetek, és a
keresések, futtatások eredményei.
• Az alkalmazásböngésző státuszsora. Egysoros
információ az alkalmazás állapotáról.
Projekt megnyitás
• File/Open Projekt, File/Open File
Projekt Bezárás
• Projekt eszköztár/Kék X bezárja az aktuális projektet
• File/Open File Megjelenik az Open File dialógus
ablak
Projekt fordítás
• Projekt/Make Projekt. Lefordítja az időközben
módosított állományokat.
• Projekt Rebuild Projekt. le
32
 Projekt futtatás
• Run/Run Projekt (Fő eszköztár/zöld háromszög).
Futtatja a projektet, ha még nincsenek lefordítva a
projekt forráskódjai, akkor lefordítja őket.

Osztálymodell
Az osztály egy fejből és egy blokkból áll.
Fej
Az osztály feje tartalmazza az esetleges módosítókat, a class
kulcsszó után az osztály azonosítóját, majd opcionálisan az
extends kulcsszó után az ősosztály azonosítóját és az
implements kulcsszó után az implementáló interfészek
azonosítóit.
Módosítók:
• Hozzáférési: csak a public használható.
• Egyéb: abstract (nem lehet példányosítani, arra való,
hogy örökítéssel továbbfejlesszék) és final (végleges,
nem lehet örökíteni). Kizárják egymást.
Extends
A deklarált osztály az itt megadott OsztályAzon-t terjeszti ki
(belőle származik). Az extends után max. egy osztály adható
meg (egy őse lehet). A Java összes osztálya implicit módon
az Object osztályból származik, azt sosem kell megadni.
Implements
Az osztály implementálja a felsorolásban megadott
interfészeket. Egy osztály több interfészt implementálhat.
Blokk
Osztály szintű deklarációk
• Osztálytagok (osztályváltozók és osztálymetódusok)
• Példánytagok (példányváltozók és példánymetódusok)
• Konstruktorok
• Osztályinicializáló blokkok
• Példányinicializáló blokkok
• Belső osztályok
33
 A deklarációk sorrendje a blokkon belül tetszőleges. De
érdemes betartani valamelyik ajánlást.
Jellemzők (properties)
Az objektum beállítható és lekérdezhető tulajdonságát
jellemzőnek nevezzük. A beállítást a set metódus végzi el, a
lekérdezést a get, illetve boolean típusú jellemző esetén az is
metódus. A beállító és lekérdező metódusok nevei a jellemző
nevéből és típusából adódnak.
A jellemzőknek a 4GL technikával való programozásnál van
kiemelkedő szerepe, ahol a jellemzők értékei vizuálisan
állíthatók.
Komponensek
Egy Java alkalmazás grafikus felhasználói interfésze (GUI)
komponensekből áll. A komponensek téglalap alakú
képernyőfelületek, amelyeknek meghatározott
tulajdonságaik vannak (elhelyezés, méret, szín, stb.), és
előre megadott szabályok szerint különböző
eseményekre reagálnak (egér, billentyű, stb.)
Adatbázis-kezelési lehetőségek
OO adatbázis-kezelő rendszerek segítségével az
objektumokat adataikkal és viselkedésével együtt
prezisztens módon (maradandóan, a programfutás idején
túl is) el lehet tárolni, és különböző szempontok szerint
visszakeresni.
• Objektumorientált adatbázis-kezelő rendszerek. Nem
igazán népszerűek, mert bonyolultak, lassúak, és
nincs meg a megfelelő matematikai hátterük.
• Relációs adatbázis-kezelő rendszerek. Megbízható,
használata egyszerű, szabványos lekérdező nyelve az
SQL.
• Hibrid adatbázis-kezelő rendszerek. Ezekbe OO
funkcionalitást építenek be, így az adatbázis
használója „OO szemüvegen” át látja a relációs
adatbázist.
Adatbázisok adatainak megjelenítése
34
 Az adatmegjelenítési komponensek csupán megjelenítési
célokra kifejlesztett komponensek, amelyek az adatelérési
komponensekhez kapcsolódnak az adatforrásukon
keresztül, így ezek pillanatnyi állapotát tükrözik. Az
adatmegjelenítési komponensek a felhasználói felület
elemei. Azt mutatják, amit a hozzájuk kapcsolt
adathozzáférési komponenstől kapnak. Helyük azon az
űrlapon van, amelyen az adatokat meg akarjuk jeleníteni.
Mindannyian rendelkeznek egy DataSource jellemzővel,
amelyen keresztül kapcsolódnak – a TDataSource
közbeiktatásával -az adatmodul valamely adatforrásához.
Ennek az adatforrásnak a tartalma jelenik meg, íráskor
pedig ezt módosítjuk.
Az adatok megjelenítése:
A Data Controls palettán elhelyezkedő komponensek
segítségével megjeleníthetjük és módosíthatjuk egy
adatforrás tartalmát.
- TDBGrid:táblázatszerűen jeleníti meg egy adatforrás
több rekordját
- TDBListBox,TDBComboBox: adott adatforrás adott
mezőjének értékét jeleníthetjük meg, és szerkeszthetjük.
A lebomló lista tartalmát beállíthatjuk.
- TDBNavigator: rekordok közti mozgáshoz
navigátorgombok
Felhasználásához a kiválasztott komponenst el kell helyezni
az ablakon, majd a DataSource jellemzőjét a megfelelő
adatforrásra kell állítani.
Az eszköz dokumentáltságának ismertetése
Dokumentálás: A szoftver fejlesztésének, illetve
működésének leírása megőrzési és megértési célból.
o Fejlesztői dokumentáció: A fejlesztőknek szóló
dokumentáció, mely az egyes fejlesztési szakaszok
eredményeit rögzíti.
• Analízismodell (feladatspec., szakterületi modell,
használati esetek)

35
 • Tervezési modell (programterv, képernyőtervek,
listatervek)
• Implementációs modell (forrásprogram)
• Telepítési modell, Tesztelési modell (általában csak
nagyobb szoftverek esetén adják meg)
o Felhasználói dokumentáció: A felhasználóknak szóló
dokumentáció, mely útmutatást ad a szoftver használatára.
• A feladat leírása (kinek a részére, milyen célból készült a
program, a használati esetek megadása)
• Szükséges hardver- és szoftver környezet (a számítógép
típusa, a minimálisan szükséges konfiguráció, az
operációs rendszer, a futtatáshoz szükséges kiegészítő
szofterek)
• A program betöltése, indítása
• A program általános használatának leírása: billentyűk
használata, működési leírás minden részletre kitérően, a
segítségkérés lehetőségei
• A program menüfunkcióinak részletes leírása
• Képernyőképek, listaképek
• Hibaüzenetek felsorolása, útmutatás, teendők
• Biztonsági előírások (pl. adatok időszakos mentése)

12. B
Relációs adatbázisok
A relációs adatbázis olyan adatbázis, ahol az egyedek
táblázatok, a táblázat oszlopai pedig a tulajdonságok.
A reláció az adatelemek megnevezett összetartozó
csoportjából kialakított olyan kétdimenziós táblázat,
amelyik sorokból és oszlopokból áll, és ahol az oszlopok
egy-egy tulajdonságot írnak le. Ahhoz, hogy egy
táblázatot relációnak lehessen tekinteni, a következő
feltételeket kell kielégítenie:
• Nem lehet két egyforma sora
• Minden oszlopnak egyedi neve van
• A sorok és oszlopok sorrendje tetszőleges
36
 A reláció sorai konkrét egyed-előfordulásokat, oszlopai
pedig konkrét tulajdonságértékeket adnak meg. A
relációs adatbázisok általában nem egy, hanem több,
logikailag összekapcsolható relációból (táblázatból)
állnak. Az egyes táblázatokat közös oszlop köti össze
(kulcsoszlopok).
Funkcionális függőség fogalma
A P attribútum-részhalmaz funkcionálisan meghatározza a
Q attribútumhalmazt, ha minden P-hez tartozó értékhez (a
P attribútumának oszlopaiban álló értékekhez) pontosan
egy Q-hoz tartozó értéket tudunk hozzárendelni. (Vagyis P
értékei egyértelműen meghatározzák Q értékeit)
Hátránya: az adatbázisba nem vihető fel pl. olyan személy,
akinek két címe van, olyan esetben, ahol a lakcim
funkcionálisan függ a névtôl.
Speciális függőségek szerepe
Az adatok redundáns tárolásának megszüntetése miatt
vezetünk be további speciális függőségeket, ezek
segítségével végezzük majd el az adatok több táblára
való bontását.

Teljes függőség: A P→Q (Q funkcionálisan függ P-től)

Teljesen függ, ha a részeitől külön nem függ.
Tranzitív függőség: S tranzitíven függ P-től P→S, ha
P→Q , Q→S teljesül, de úgy, hogy Q → P, S → Q nem
teljesül.

Normálformák, a normalizálás célja

Az adatbázisok belső szerkezetét jellemzik a
normálformák.
• 1NF: Egy R relációról azt mondjuk, hogy első
normálformában van, ha minden sorában pontosan
egy attribútumérték áll. Az adatbáziskezelők csak
olyan adatbázist fogadnak el, amelyek legalább 1 NF-
ben van.

37
 • 2NF: Egy R relációról azt mondjuk, hogy második
normálformában van, ha első normálformában van,
és ha minden másodlagos attribútum teljesen függ a
kulcstól, de nem függenek a kulcs részeitől (ha a kulcs
több attribútumból áll). Ha a kulcs egy attribútumból áll
akkor a reláció 2NF.
• 3NF1. (3. definíció): Egy R relációról azt mondjuk,
hogy harmadik normálformában van, ha második
normálformában van, a másodlagos attribútumok között
nincsen funkcionális függőség.

A normalizálás lépéseinek szemléltetése példán

Nincs normálformában

Első normálformában van

38
Második normálformában van

Harmadik normálformában van

39
40
Az adatbázis-terv dokumentációja

41
 13. B
Adatbázis
A táblák adott csoportja adatbázist alkot az SQL-ben.
Az adatbázis: táblák névvel ellátott együttese.
CREATE DATABASE paranccsal hozzuk létre. Neve
max. 8 karakter hosszú. Az adatbázis a legnagyobb névvel
ellátott objektum.
Adattábla
Oszlopokból és sorokból (rekordokból) áll. A táblaneve
max. 8 karakter hosszú lehet.

42
 Az SQL relációs adatmodellt kezel, így a nyelv fő
objektuma a reláció, amit az SQL-ben táblának nevezünk.
A táblát egy erre a célra szolgáló paranccsal (CREATE
TABLE) definiáljuk. Az SQL parancsainak operandusa a
tábla. Oszlopokból áll.

Adattábla szerkezetének módosítása

Az SQL-ben nincs mód igazi módosításra, csak új
oszlopok hozzávételére. Minden más változtatást úgy
tudunk elvégezni, hogy létrehozunk egy új táblát (és ezt a
meglévő táblázatból töltjük fel).

43
 Kulcsok, külső kulcsok megadása

Külső kulcsok megadása

44
Kapcsolatok beállításai
Két reláció csak akkor áll kapcsolatban egymással, ha az
egyik külső kulcsként tartalmazza a másik kulcsát.
További megszorítások elhelyezése

A tábla definiálásakor más megszorítások is megadhatók

Ennek legegyszerűbb esete az, amikor a megszorítás az
egyes attribútumok értékeire vonatkozik. A NOT NULL
opció azt jelenti, hogy az adott attribútum nem vehet fel
NULL (üres) értéket. A CHECK kulcsszó után tetszőleges
feltételt adhatunk.

45
 A feltétel ellenőrzése sor beszúrásakor, vagy az
attribútum módosításakor történik.
14. B
SQL adattábla sorainak felvitele, módosítása,
törlése
Beszúrás (INSERT): Az INSERT utasítás sor(oka)t
helyez be egy táblázatba vagy nézetbe. Egyszerre egy sort
visz be. A táblázatba helyezett új sor fizikailag a meglévő
utolsó sor után tárolódik. További sorok az INSERT
parancs ismételt kiadásával szúrhatók be.
Módosítás A SET után felsorolt oszlopokat az
egyenlőségjel utáni kifejezéssel módosítja (ez lesz az
oszlop új értéke), de csak azokat amelyek eleget tesznek a
WHERE-ben szereplő logikai kifejezésnek. Ha nincs
WHERE akkor minden sorra ugyanazt az értéket írja be.

Törlés (DELETE):

A DELETE
utasítás sor(oka)t töröl egy táblázatból. A táblázat az
összes sor törlése után is megmarad.

Lekérdezés adatbázisból, a lekérdező parancs

összeállítása, végrehajtása Az adatbázis kezelés egyik
legfontosabb művelete a lekérdezés, mely a SELECT
paranccsal hajtható végre.
A SELECT parancs:
• összetett parancs, mert több alparancsból áll.
46
 • végrehajtásának eredményeként egy új tábla
keletkezik, melyet eredménytáblának (E-tábla) hívunk,
ez csak ideiglenesen jön létre. Ha nem mentjük el,
akkor bármely parancs hatására eltűnik.
• szerkezete kötött, melyben az alparancsok csak egy
megadott sorrendben írhatók fel.
• A SELECT paranccsal kiadható lekérdezések típusát
az alparancsok adják meg.

Belső lekérdezés lehetősége, a nyelv kifejezései

Jogok kiosztása és visszavételezése

47
 15. B
Modellező nyelvek és eszközök szerepe az alkalmazások
tervezésében és dokumentálásában
A modellező nyelv az elkészült tervek, modellek leírásához
biztosít:
• Jelkészletet (nyelvi szintaktika) Mindazok a grafikus
jelek, melyeket a modellezésben használunk
• Metamodellt (nyelvi szemantika)
Az UML modellező nyelv felhasználható az alkalmazás
tervezésénél és dokumentálásánál, tartalmaz grafikus és
szöveges lehetőségeket.
Alkalmas a fejlesztési folyamat fázisaiban elkészült
tervezési-modellezési termékek:
• Szemléltetésére
• Specifikálására
• Dokumentálására
UML diagramok
• Használatieset diagram Megadja, hogy a felhasználó
mire tudja használni a rendszert
• Objektumdiagram Megadja a rendszer objektumait, az
azok közti kapcsolatokat.

48
 • Kommunikációs diagram (Együttműködési) Megadja
a rendszer objektumait, az azok közti kapcsolatokat és
üzeneteket.
• Állapot diagram Egy adott osztály vagy alrendszer
állapotváltozásait írja le.
• Osztály diagram Megadja a rendszer osztályait, és az
azok közti társítási és öröklési kapcsolatokat.
• Komponens diagram Megadja a szoftver fizikai
felépítését
• Osztályleírás (az osztály dokumentációja) A
következőket tartalmazza: Osztály neve, Feladatleírás,
Közvetlen ős, Objektumok száma (opcionális),
Kapcsolatok (opcionális), Adatok, Metódusok
16. B
A kliensoldali programozás alapelemei az
Internetes alkalmazások fejlesztésénél
A kliensoldali VBScript illetve JavaScript technológia:
lehetővé teszi számos funkció (pl. felhasználói adatok
szintaktikai és szemantikai ellenőrzése)
ActiveX vezérlőelemek, illetve Java appletek beépítésével
jelentősen bővíthető a kliensoldali funkcionalitás.

A kapcsolódó technológiák rövid bemutatása

HTML

49
XHTML

50
XML
Platform független adatátadás. Óriási előnye, hogy
egyszerű adatoktól kezdve, az objektumokon át akár egy
komplett adatbázis szabványos módon átadható
különböző platformú rendszerek között.
Egyetlen egyedi gyökérelemből kell állnia. A Html-lel
ellentétben (pl-<IMG>, <BR>)minden XML elemnek
rendelkeznie kell nyitó és záró taggal is.

51
Az XML előnyei:
• Keresések értelmesebbek
• Egy XML a szervertől függetlenül is kezelhető,
módosítható
• Nem kell az egész lapot letölteni, ha csak egy adatsor
változott
• Jól tömöríthető
CSS
A CSS technika alapvető célja, hogy szétválassza a
dokumentum tartalmi részét a megjelenítési stílus
elemektől.
A stíluslapok alkalmazásának nagy előnye, használatukkal
hatékonyabbá, gyorsabbá és rugalmasabbá tehetjük a
webszerkesztést, elfelejthetjük a „lassan” töltődő
táblázatokat, a korlátozott formázási lehetőségeket stb.,
segítségükkel átláthatóbbá tehetjük forráskódjainkat.

52
XSL
Az XSL a legújabban megjelent szedési nyelv,
szintaxisának alapjául az XML szolgál.

53
A kliensoldali script nyelvek használata
A HTML oldalakba ágyazott kliensoldali JavaScript
utasítások válaszolhatnak a felhasználói eseményekre
(egérkattintás, űrlap adatbevitel, stb...). Például, írhatunk
olyan JavaScript függvényt, amely ellenőrzi, hogy a
felhasználó által beírt adatok érvényesek-e (telefonszám,
irányítószám, stb...). A HTML oldalba beágyazott
JavaScript minden hálózati adatátvitel nélkül meg tudja
vizsgálni a beírt adatot és ha a felhasználó érvénytelen
adatot írt be, arra párbeszédablak megjelenítésével
figyelmeztetheti.
A kliensoldali scriptek olyan programrészletek amelyek
forrásnyelvi alakban a HTML dokumentum keretében
töltődnek le a felhasználó számítógépre.
A scripteket a böngészőprogram hajtja végre. A
végrehajtás bekövetkezhet:
- egérmozgatás a HTML dokumentum
objektumára
- egérkattintás, vagy
- a HTML dokumentum letöltése miatt.
Fontos megjegyzés:
A böngészőprogramnak tudnia kell interpretálni az
alkalmazott script nyelv utasításait.

Kliensoldali scriptek
• programrészletek, amelyek forrásalakban
töltődnek le a kliensre
• a böngésző valamely esemény hatására
végrehajtja a programot
• a két legismertebb scriptnyelv:
 VBScript (Visual Basic alapú)
54
  Jscript, JavaScript (Java alapú)

17. B

A szerveroldali programozás alapelemei az

Internetes alkalmazások fejlesztésénél.
A szerveroldali programozás esetében a szerveroldali
scriptek a Web szerveren futnak le és dinamikus HTML
oldalakat hoznak létre.
A egyik legelterjedtebb szerveroldali programozási
technológia az ASP – Active Server Pages.
Alapelve: a Web oldalba olyan programkódot építünk be,
amely a szerveroldalon lefut mielőtt a felhasználó
böngészője beolvassa a Web lapot.
Az ASP dokumentum tartalmazhat:
 HTML elemeket
 szerveroldali scriptek
 kliensoldali scriptek
 egyéb komponensek (ActiveX, Java)
A szerveroldali objektumok bemutatása.
Beépített szerveroldali objektumok
• Request (a böngészőből ékező adatok elérése)
• Response (segítségével a felhasználónak
küldendő információt lehet vezérelni)
• Application (amikor az első alkalmazás elindul
létrejön, amikor az utolsó felhasználó kilép az
alkalmazásból, illetve ha a Web szervert lezárják
megszűnik, egy példányban létezik)
55
 • Session
Session objektum
• akkor jön létre, amikor egy felhasználó
belép a weblapra
• akkor szűnik meg, ha a felhasználó elhagyja
a weblapot (vagy a session lejár)
• minden felhasználóhoz külön létrejön
A Session objektumban értékek is tárolhatók.
Session és Cookies
• a kliensoldalon tárolt ülésszak (session)
hatókörű változókat cookies-nak (sütinek)
nevezzük
• a cookies használatával, tehermentesíthető a
szerver
• a cookies kliensoldalon letiltható (a
böngésző programban)
• Server (hozzáférést biztosít a kiszolgáló
metódusaihoz és tulajdonságaihoz)
Adatbázis-kezelés webűrlapokkal.
Web megoldásokat nyújtó adatbázis-kezelõk
A nagy adatbázis-kezelő gyártók hamar felismerték a Web
technológia által nyújtott előnyöket. Ma már nincs olyan
rendszer, amely ne kínálna valamilyen megoldást a Web
és az adatbázisok összekapcsolására. A megoldások
azonban nem egységesek, ahány gyártó annyi technológia.
Ki lehet azonban emelni néhány általánosan nyújtott
szolgáltatást, mint pl. a dinamikus HTML generálás, a
CGI támogatás, a Web szerverek API-jeinek támogatása
és a Java támogatás.

56
 Az adatbázis-kezelő gyártók természetesen fejlesztő
eszközöket is kínálnak termékeikhez. Ezek az eszközök
azonban ma még elég kiforratlanok és használatukhoz az
illető rendszer alapos ismerete szükséges. Ráadásul az
ügyfél oldali fejlesztőeszközök általában csak egy
adatbázis-kezelő rendszerrel használhatóak, amely óriási
hátrány a kliens-szerver technológia adatbázis-kezelő
független fejlesztő környezeteivel (pl. Delphi) szemben.
A teljesség igénye nélkül felsorolunk néhány terméket (és
gyártóikat), amelyek Web megoldást kínálnak: DB2
(IBM), Online Dynamic Server (Informix), Open Ingres
(CA), Oracle (Oracle), Progress (PS), SQL Server
(Microsoft), SQL Anywhere (Sybase) [1].

Egy szerveroldali programnyelv rövid bemutatása,

jellemzése.
Szerveroldali JavaScript
HTML oldalakba szerveroldalon is beágyazható
JavaScript. A szerveroldali utasítások különböző gyártók
relációs adatbázisait kapcsolhatják össze, megoszthatják
egy alkalmazás adatait a felhasználók között, hozzáférést
nyújthatnak a szerver fájl- rendszeréhez. A szerveroldali
JavaScript-tel ellátott HTML oldalak magukban
foglalhatnak kliensoldali JavaScript utasításokat is.
A JavaScript alkalmazások létrehozása kétlépcsős
művelet.
Az első lépcsőben, létre kell hozni a HTML oldalakat
(amelyek tartalmazhatnak kliensoldali és szerveroldali
JavaScript utasításokat is) és JavaScript állományokat.
Ezek után az összes fájlt egy végrehajtható állományba
kell fordítani.
57
A második lépcsőben az alkalmazás egyik lapját lekéri
egy kliens böngésző. A futásidejű motor a végrehajtható
alkalmazást használja, hogy kikeresse a forrásoldalt és
dinamikusan létrehozza az elküldendő HTML oldalt. Az
futtat minden szerveroldali JavaScript utasítást, ami az
oldalon található. Az utasítások eredménye a HTML
oldalhoz adhat új HTML elemeket, vagy kliensoldali
JavaScript utasításokat is. A futásidejű motor ezután a
hálózaton keresztül elküldi a kész oldalt a
böngészőkliensnek, amely lefuttatja a kliensoldali
JavaScripteket és megjeleníti a végeredményt.

18. B

Az informatikai biztonság fogalma

Az informatikai biztonság a védelmi rendszer olyan, a
védő számára kielégítő mértékű állapota, amely az
informatikai rendszerben kezelt adatok bizalmassága,
sértetlensége és rendelkezésre állása szempontjából zárt,
teljes körű, folyamatos és a kockázatokkal arányos.

A biztonsági rendszer tervezése, a tervezés

szakaszai

58
 Olyan megoldásokra van szükség, melyek a biztonsági
követelményeket a lehető legkisebb kockázattal és
egyenlő szinten elégítik ki. Ezek az intézkedések egy
összefüggő, egységes rendszert alkotnak, amely az
informatikai rendszer különböző életszakaszaiban más-
más feladatot jelentenek:
• Az informatikai rendszer tervezésénél már feltétlenül
be kell építeni a biztonságot megteremtő módszereket
• A számítástechnikai eszközök (hardver és szoftver)
beszerzésénél, elhelyezésénél, és az üzemeltetési rend
kialakításánál az egyik fő szempont a biztonság
megteremtése.
• Nem elég ezeket az intézkedéseket meghozni, hanem
betartásukat folyamatosan ellenőrizni kell.

Az egyes tervezési szakaszok fő feladatai

I. A védelmi igények feltárása
Ebben a szakaszban kiválasztjuk azokat az
informatikai alkalmazásokat amelyek a szervezet
szempontjából a legfontosabbak, és később már
csak ezekkel foglalkozunk.

II. Fenyegetettség elemzés

Megkeressük az informatikai rendszer gyenge
pontjait és azokat a fenyegetéseket, amelyek a
kiválasztott alkalmazásokra veszélyt jelenthetnek
III. Kockázatelemzés
Itt azt vizsgáljuk meg, hogy az informatikai
rendszerre milyen káros hatása lehet a fenyegető
59
 tényezőknek. Meghatározzuk a lehetséges kár
gyakoriságát és a kárértéket.
IV. Kockázat-menedzselés
Kiválasztjuk a fenyegető tényezők elleni
intézkedéseket és azok hatását értékeljük.
Megnézzük , hogy az egyes intézkedések milyen
költségekkel járnak és milyen hasznot hoznak.
A kockázatelemzés célja és lépései
Kimutatja az elviselhető és nem elviselhető kockázatokat.
Ezek ismeretében rátérhetünk a kockázat-menedzselésre.
Lépései:
• A fenyegetett rendszerelemek értékelése
• A károk gyakoriságának meghatározása
• A fennálló kockázat értékelése

Az informatikai rendszerek elleni támadások

típusai.
• az informatikai rendszer fizikai környezete és
infrastruktúrája,
• hardver rendszer,
• szoftver rendszer,
• kommunikációs, hálózati rendszerek
• adathordozók,
• dokumentumok és dokumentáció,
• személyi környezet (külső és belső).

19. B
A megbízható informatikai rendszer alapfunkciói

60
Az ITSEC nyolc biztonsági alapfunkciót ír le, amelyek a
három alapkövetelmény, a bizalmasság, a sértetlenség és a
rendelkezésre állás megvalósítását biztosítják.
• Azonosítás, Hitelesítés

• Jogosultság kiosztás, Jogosultság ellenőrzés

• Bizonyíték biztosítás
• Újraindítási képesség
• Hibaáthidalás, a rendeltetésszerű működés biztosítása
• Átviteli biztonság
Biztonsági követelményeit szabályozó hazai és
nemzetközi szabványok, ajánlások,
dokumentumok.
• TCSEC - Biztonságos Számítógépes Rendszerek
Értékelési Kritériumai (Narancs Könyv)
• ITSEC - Információtechnológia Biztonsági
Értékelési Kritériumok (Fehér Könyv)
• FC - Az Információtechnológia Biztonságára
vonatkozó Szövetségi Kritériumok
• CTCPEC - A Biztonságos Számítástechnikai
Termékek Értékelési Kritériumai Kanadában
• CC - Közös Követelmények
• OSI ISO 7498-2 (X.800) szabvány a nyílt
hálózatok felépítésénél szükséges biztonságos
szolgálatokról és az ezeket megvalósító
mechanizmusokról.
Hazai ajánlások A Miniszterelnöki Hivatal teszi közzé az
ITB ajánlásait. Ezek az ajánlások adaptálják a nemzetközi
ajánlásokat a magyar viszonyokra, és jól használhatóak az
üzleti területen működő szervezeteknél is.
Az informatikai rendszer elleni támadások
kivédésének eszközei.
• Infrastruktúra

61
 o Védett elhelyezés, Tűz-, Víz-, Sugárzásvédelem
o Áram biztosítása, Betörésvédelmi berendezések
o Belépés ellenőrzés, Hozzáférés-védelem
o Naplózás, Ellenőrzés
• Hardver
o Beszerzések, Elhelyezés, Javítás, Üzemeltetés,
Nyilvántartás
• Adathordozó
o Adathordozó-adminisztráció kialakítása
o Tárolás, Mentések, Ellenőrzések, Előírások
o Az adathordozók tartalmának védelme
• Dokumentumok
o Szabályozás, Nyilvántartás

• Szoftver
o Beszerzés, Ellenőrzés (sértetlenség, vírus, privát
szoftv.)
• Adatok
o Üzemviteli előírások (adatmentésre, őrzésre, stb.)

o Tranzakció-kezelés(adatvesztés ellen, biztosítás

fájlszerverrel osztott rendszerekben)
o Az adatbevitel ellenőrzése, Hozzáférés-
jogosultságok
• Kommunikáció
o Adatátviteli vezetékek védelme illetéktelen
behatolástól
o Kábelkoncentráció kerülése véd a tűz és vízkárok
ellen
o Azonosítás és hitelesítés a kommunikáló feleknél és
egy-egy üzenet küldőjénél
62
 • Személyek
o Ergonómiailag korrekt munkahelyek
o Motiváció fenntartása, Illetékességek rögzítése
o Informatikai alapképzés, biztonsági képzés
o Távozó személyektől a jogosultságok visszavonása
Kriptográfiai módszerek és eszközök, azok
gyakorlati alkalmazásai
Kétféle alapmódszer van
1. behelyettesítés A nyílt szöveg minden karakteréhez
valamilyen algoritmus szerint hozzárendelünk egy vagy
több másik karaktert.
2. keverés A nyílt szöveg karakterei változatlanok
maradnak de a sorrendjüket megváltoztatjuk.
Eszközök
• Ceasar-féle helyettesítés az abc betűit eltoljuk.

• Fésűs módszer Az üzenet betűit váltakozva írják a

felső illetve az alsó sorba.
• Enigma Gépesített rejtjelezés, matematikusokat is
bevontak.(Németek 2. világháború)
• Navaho nyelv Navaho nyelven küldik az
információt. (Amerikaiak 2. világháború)
• Lucifer A bináris bitfolyamot blokkokra osztja és a
blokkokon belül hajtja végre a keveréseket és a
behelyettesítést.
Szimmetrikus (titkos kulcsú) rejtjelezés: jellemzője,
hogy a titkosításra és a dekódolásra ugyanazt a kulcsot
használjuk, amelyet mind a küldő félnek, mind a fogadó
félnek ismernie kell. Gyenge pontja a kulcs, ha idegen
kézbe kerül, vége a titkosságnak.
Aszimmetrikus (nyilvános kulcsú) rejtjelezés: A
rendszer lényege, hogy a kommunikáló feleknek nem
63
 kell előre megegyezniük egy közös titkos kulcsban,
mindenkinek két kulcsa van: egy titkos és egy
nyilvános. A titkosat csak tulajdonosa ismeri, a
nyilvánost bárki. Ezután a feladó a címzett nyilvános
kulcsával egy olyan rejtjelezett szöveget tud generálni,
amit csak és kizárólag a címzett titkos kulcsa tud
megfejteni. Előnye, nem kell a kulcsot elküldeni,
biztonságosabb, de lassú.
20. B
Az információs rendszer fogalma és összetevői
Információk, a rájuk vonatkozó információs események,
az információkon végrehajtott tevékenységek, az
előzőekkel kapcsolatos felhasználók és erőforrások,
valamint a mindezeket szabályozó eljárások szervezett
együttese.
Információs rendszer: kiindulópont + végpont +
információs csatorna
Adat, infó, tevékenység, esemény, felhasználó,
szabvány
Adat Értelmezhető, de nem értelmezett ismeret.
A számítástechnikában:
• A számítógépes állományok meghatározott része
(minden ami nem program)
• Adat mindaz, amivel a számítógépek a
kommunikációjuk során foglalkoznak (kimenő és
bemenő adat)
Információ
Olyan új illetve feltárt ismeret, amely a már meglévő
ismeretek (adatok tények) rendszerezéséből,
összevetéséből, elemzéséből, értékeléséből, modellszerű
felhasználásából stb. származik.
Információs tevékenység

64
 Az adatok kezelését és előállítását célzó illetve az
előbbieket vezérlő műveletek szervezett egységét tekintjük
információs tevékenységnek.
Információs esemény Információs eseménynek az
információs tevékenységet kiváltó illetve az azt lezáró
momentumot nevezzük.
Felhasználó Az információs rendszer által kezelt és
előállított ismeretekkel kapcsolatban álló ember (csoport).
Szabvány A szabvány az információs rendszerben vagy
annak környezetében levő tényezőkre vonatkozó
megegyezés.
Az információs rendszer szintjei és nézetei
Fogalmi szint A valóságnak a kompromisszumoktól
mentes képe.
Logikai szint Adott környezet korlátjainak megfelelően
átalakított, kompromisszumokat tartalmazó fogalmi kép
Fizikai szint Adott környezet konkrét fizikai adottságaira
alkalmazott, tehát ilyen módon felhasznált és átalakított
logikai kép.

65
Rendszerszervezési életciklus
I. Követelmények meghatározása, elemzés
1. A feladat és a célok meghatározása
2. Megvalósíthatósági tanulmány készítése
3. Rendszerelemzés
II. Rendszertervezés
4. Koncepcionális tervezés
5. Részletes tervezés
III. Megvalósítás
6. Kivitelezés
7. Átállás
66
 8. Kiértékelés és üzemeltetés
Tervezés, szervezés, modell.
• Tervezés: Az információs rendszer -mint szervezett
együttes- absztrakt természetű tényezőit (adat,
esemény, tevékenység) a tervezés szintjeinek
megfelelően meghatározzuk, illetve az egymással és a
konkrét tényezőkkel való viszonyukat is definiáljuk.
• Szervezés: A feladatok és az erőforrások
összehangolása
• Modell: az optimum-kritériumoknak megfelelő terv.
Szervezetek strukturálási módjai

67
Átvilágítás, diagnosztizálás

21. B
Az SSADM szerepe Az SSADM dokumentációs és
műszaki szabványok strukturált gyűjteménye; olyan
tudományos alapú eljárás, amely kifejezetten a
rendszerelemzést és –tervezést, valamint a
szoftverfejlesztést támogatja (a szükséges
hardverkörnyezetet is meghatározva), és alkalmazásának
célja egy információrendszer létrehozása.
Az SSADM szerkezete: (modulok, szakaszok, lépések)
• Megvalósíthatóság elemzése
o Megvalósíthatóság vizsgálat
68
 • Követelmények elemzése
o Jelenlegi helyzet vizsgálata
o Rendszerszervezési alternatívák kialakítása
• Követelmények specifikálása
o Követelmények meghatározása
• Logikai rendszerspecifikáció elkészítése
o Rendszertechnikai alternatívák meghatározása
o Logikai rendszertervezés
• Fizikai rendszertervezés
o Fizikai rendszerterv elkészítése
Logikai adatmodellezés Két technikával, relációs
adatelemzéssel (Codd eljárása) vagy a Bachman által
kifejlesztett egyed- tulajdonság- kapcsolat modellezéssel. A
Codd eljárás a részletek felől halad a rendszer teljes
adatmodellje felé. A Bachman modell felülről lefelé haladva
határozza meg a rendszer adatmodelljét. A két megközelítést
az SSADM módszertan egymás kiegészítésére és a rendszer
adatmodelljének megerősítésére használja.
Folyamatmodellezés

69