BARTH KAROLY

KIS DOGMATIKA

FORDITOTTA

PllDER MARIA

ORSIAGOS REfORMATUS MISSIIOI MUMKAKOIOSSEG BUDAPEST, XIV., ABO~nl-U. 21.

FORDITOTIA

A MO EREDETI CIME:

BARTH KA,ROLY

DOGMATIK'IM GRUNDRISS

KIS DOGMATIKA

Ez a forditas a szerzo as a kiad6 (Evangelischer Vet'lag-G., Zollikon';'ZOrich) szives engedelmevel keszolt.

PILDER MARIA

EVANGELIUMI MEGUJUlAS MUNKAKOZOSSEGE

Felelos kiado: dr. Kadar Imre

SylVtlBtel' Rt., Budapest, XIV., Herrnina-nt 51. F. v·: Schlitt Hearik

ORSZAGOS REFORMATUS MISSZIOI MUN K'AKOZOSSEG BUDAPEST, XIV., ABONYI-U. 21.

.I~

TARTALOM

Oldal

EI6szO - - - - 7

1. §. A feladat -_ - 9

2. §. A hit bizalom - 14

3. §. A hit megismeres - - - - - - - - - 20

. 4. §. A hit vallastetel - 24

5. §. A magassagos Isten 30

6. §. Az Atya-Isten - _;_ 35

7. §. A mindenhato Isten .38

8. §. A teremto Isten 42

9. §. Menny es fold - - 49

1.0. §. J ezus Krisztus 54

11. §. 'A MegvaIto as az Dr szolgada - 60

12. §. Isten egysziilBtt Fia 68

1.3. §. Mi Urunk - - - - - 72

H. §. A karaosony titka: es csodaia 78

15. §. Aki szenvedett 83

16. §. Pontius Pilatus alatt - - 88

17. §. Megfeszittetett, meghalt, eltemettetett, szalla alii. poklokra - - - - - - - - - - - 93 ·18. §. Harmadnapon halottaibol feltamadott - - - - 98 19. §. Felmene a mennyekbe s iile a mindenhato Atya [obb-

jan - - - - - - ___, - - - - - 100

20. §. J ezus Krisztus, a Biro jBvendoje - - - - - 104 ~l. §. Hlszek Szentlelekben - - - - - - - - 110

22. §. 'A gyiilekezet egysege, szentsege as egyetemessege - 113

23. §. A biinBk boesanata - - - - . 120 :24. §. A testnek Ieltamadasa €a az orokelet - - - - 123

ELOSZO.

Bonnban, a lelig rombad6lt valaszt6fejedelmi kastelyban (amibe kes6bb az egyetem k6lt6z6tt), tartottam meg ezeket az elOadasokat, reggel 7-kor, miutdn felserkentesunkre egy-egy zsoltdrt, vagy egyhdzi eneket enekeltunk. Reggel 8-kor az ujjdepites eszrevehet6en jelentkezett az udvar fel6l egy kattog6, z6rg6 gep formdjdban, amely a k6tOrmeteket zueta ossee kisebb darabokra.(Megemlitem, hogy kivdncsian jdrkdlvdn a romok k6zott, egy teljesen ep Schleiermachermellszoborra bukkantam, amit azutdn kimentettek es megfele16 helyre juttattak.) Hallgat6sdgom egyreszt theologusokb6l, nagyobbreszt azonban mas fakultdsok hallgat6ib6l dllott. Nemetorszdqban ma csupa olyan ember van, akik - kiki a maga helyen es a maga m6djdn _. szinte ereiukon. felUli dolgokat eltek dt. Bz bonni didkjaimon is megldtszott .: Komoly arcukkal, amelyeknek ujb6l meg kellett tanulni mosolyogni, igen mely hatdst tettek ram, viszont en is, mint regr6l val6, sokfele biresztelesekkel k6rillvett idegen, erdekes voltam a szamukra. Ezt a helyzetet sohasem fogom elfelejteni •. Veletlenill epp ez volt az 50. elaad6i szemeszterem. S amikor vegere jutottam, ugy ereztem, hogy valamennyi k6zul ez volt szdmomra a legszebb.

Tusakodtam azon, hogy kiadjam-e ezeket az e16adasokat k6nyvformdjdban is? Hiszen az "Apostoli hitvallds"-nak mar ket paraphrdsisat tettem k6zze: a "Credo"-t 1935-ben es a "Confession de la Foi de l'Eglise"-t 1943~ban. ·Aki ezt a mostani k6nyvemet figyelmesen elolvassa, az nem sok uj anyagot fog ebben a harmadik kiserletben. f6lfedezni, azok pedig, akik a ,;Kirchliche Dogmatik" nagy k6teteit olvassak, eppenseggel nem. Ehhez az is hozzajarul,hogy ez alkalommal - eietemben elc5szor - nem sz6szerint megfogalmazott sz6veget adtam ela, hanem ehelyett szabadon fejtegettem az

(itt a konyvben minden teiezet elen cursiv-ban szedett) vezerteteteket. A oisszatere» azokba az osatlapotokba, amelyeket Nemetorszaqban taldltam, eUendllhatatlanul kenyszetitett arm, hogy "prelegdlds" helyett "beszeljek". 19y jott letre _ egy konnyeden dtsimitott es dtjavitott gyorsir6i lejegyzes nyomdn _ a jelenlegikonyv. Sokan taldn itt-ott hidnyolni togjdk azt a preciziot, amelyre mindenkor becsidetesen torekszem s amelyre termeszetesen ez esetben is sulyt helyeztem. De killOnosen a vegetele eszreoeheto, kogy kirfogy tam az idob6l s hogy egyebkent is nagyon el voltam foglalva, az el6addsokon kivill is. De azok, akik szeretik a kozvetlenseget, taldn elonynek togjdk erezni ezt a hdtrdnyt. S amikor mindezt viva voce eloadtam, nagy. oromom telt benne., Most, hogy nyomtatdsban kitom az eqeseet, erzem a fogyatekossdgdt s nem togo~ haragudni azokra a birdl6kra, akik ezt majd telr6jjdk nekem.

Bogy vegill meqis engedtem a surgetesnek, amellyel killonosen az Evangelischer-Verlag-ZoUikon oezetoie szorongatott, ugy azzal a gondolattal tettem, vagy hagytam azt megtortenni, hogyez, avagy amaz, amir6l itt 8z6ltam, taldn ebben a teUazitott tormdjdban job ban megmagyardz egynemely dolgokat, amelyeket mdsutt szigorubban es tomorebben, de epp azert keoesbbe esereoetetoen es kevesebbek dltal meqerthetoen ieieztem ki. Mdsok viszont taldn azert olvassdk sziuesen ezt a kis konyvet, mert epp ebben a formdjdban _ meg hogyha nincs is benne tul sok aktudlis uonatkozas _ valahogyan megis olyan dokumentum-teleje lett ennek a mi mostani id6nknek, amely ujb6l "Zwischen den Zeiten", ido lett, megpedig nemcsak Nemetorszdgban. VegUl pedig ugy uelem, hogy a keresztqen hitvallds nemcsak elbirja, hanem egyszer meg is kooetelhet«, hogy olyan hangnemben es ilyen temp6ban tdrgyaljdk, mint ahogy ez itt meqtortent,

Ha valakinek ajdnlani akarndm ezt a konyvet, ugy bonni didkjaimnak es hallgat6imnak dedikdlndm, ,akikkel 1946 nyardn, ezeknek az el6addsoknak tartama alatt _ s ee ketseqtelenu; bizonyos _' j 6 l tOltOttilk el az idonket.

1. §. A FELADAT

8

Basel, 1947. tebrudrj(iban.

A dogrnatika ae a tudornany, arnelyben ae egyhdz, mindenkori meqiemeresenek. rnegfelelOen, igehirdetesenek iartalnuirol kritikailag - azaz a Szentiras rnerteke alatt ee hitvallasaink ,utasitasa szerint - szarnot ad '1naganak.

A dogmatika tudornany. Hogy tulajdonkeppen mia tudomany, arrol minden idobe~ vegt.e}eniil. soka~ go~do~koztak. ,~?szeltek es irtak. Ezeket a diskussiokat Itt meg celzas for~aJaban sem targyalhatjuk, De adok Onoknek egy olyan tudoman~fogalmat, ami alkalmas a mogvitatasra es alapulszolgalhat, f~Jtegeteseinknek. Ajimlom: ertstink tudomany alatt egy kise;letet megpedig a megertesnek es kifejtesnek, a kutatasnak es

. a ta~nak egy meghatarozott targyra es mfikodesi te:ti~etre vo: natkoz6 kiserletet, Semmifele emberi tenykedes nem igenyelheti azt, hogy tobb legyen a kise:letnel, a, tu?o~im.! sem. ,Azz~l, hogy kiserletnek nevezztik, minden tovabbi nelkul megallapithatiuk egyeloro-valo es korlatol~ voltat, Eppen o.tt, ~hol gyakorlatilag egeszen komolyan veszik a tudomanyt, tisztaban van: nak azzal, hogy mindaz, ami embertol telik, sohasem nevezheto a legfobb bolcseseg es legteljesebb miivesz~t vallal~ozasa.nak, mert ugvszolvan az egbol alaszallott, abszolut tudoman! n~nc.:' tgy a keresztyen dogmatika is kiserlet, a megertesnek es ~lfeJtesnek kiserlete annak a megprobalasa, hogy bizonyos tenyeket lassunk, hahjunk, megallapitsunk, hogy ezeket a te~!eket Osszeegyeztesstik, egybeszerkessztik es egy tannak a formaJ~~~~ leszdgezztik. Minden tudomanyban egy targyrol (is egy mukodesi tertiletrfil van szo. Semmifele tudomany nem lehet esak tisztan elmelet, vagy csak tisztan gyakorlat, hanem mindig egyresit elmelet masreszt pedig ebbdl az elmeletbol folyo gyakorlat is. Dogmatika alatt tehat szinten ezt a kettos dolgot ertjtik: kutatas es tan, egy targyra es egy mtikodesi teriiletre vonatkoztatva,

A dogmatika szublektuma a keresztyen egyhaz. Egy tudomanvnak esak az lehet azalanya, akinek az illeto targy ~ mtikodesi tertilet jelenvalo es ismercs, 'I'ehat nem jelentheh a dogmatika, mint tudomany fogalmanak semmifele korlatoza-

10

11

sat es megkarositasat, ha megallapitjuk, hogy ennek a tudomanvnak az egyhas az alanya. (j az 'a hely, az a kozosseg, akire rabizatott az a targy es az a eselekves - t. i. az evangelium hirdetese ~ amelyre a dogmatika vonatkozik. Ha az egyhazat a dogmatika alanyanak nevezziik, azt ertjiik alatta, hogy theologia, akartanulas, akar tanitas Iormaiaban, nem mtivelhetc, hanem csak az egyhaz kereten beliil. Aki ugy akarna dogmatika'val foglalkozni, hogy tudatosan az egyhazon klviil mtivelje azt, annak szamolnia kell azzal, hogy idegen marad neki a dogmatika targya S' nem csodalkozhatnek, ha rovidesen osszezavarodna, illetve rombolast eredmenyezne, A targgyal valo meghitt kaposolat a dogmatikaban is kovetelmeny, es ez eppen az egyhaz eletevel valo meghitt kapcsolatot [elenti. De ebbdl nem az kovetkezik, hogy a dogmatikaban valami olyat kell tanitani, amit regi vagy uiabb iddkben valamely egyhasi tekintely megalla pitott.: ugyhogy nekiink esak ismetelni szabadna azt, amit az eloirt, Meg a katholikus dogmatika sem ertelmezi igy a feladatat. Ha mi az egyhazat a dogmatika alanyanak nevezziik,akkor ezen egyszerfien csak azt ertjiik, hogy aki ezzel a tudomanynyal foglalkozik, akar tanulas, akar tanitas formajaban. annak felelosen az egyhaznak es munkajanak talaiara kell allnia. Ez a sine-qua-non feltetel. De j61 ertsuk meg: az egyhaz eleteben valo szabad reszvetelrdl van sm. arrol a fele1ossegrol, amit a keresztyennek ebben a kerdesben is vallalnia kell.

Az egyhaz a dogmatika tudomanyaban mindenkori megismeresenek megfelelOen ad szamot maganak, Mondhatnank, hogy ez a tudomany fogalmanak elobbi meghatarozasa alapjan magatol ertetodik. De msgsem ertetodik magatol, ha tekintetbe vessziik azokat a kiilbnos elkepzeleseket a dogmatikarol, arnelyek egvnemely fejekben motoszkalnak. Ismetlem: a dogmatika nem olyasmi, ami az egbOl szallott ala. S ha valaki azt Ielelne: de azert megis nagyszerti lenne, ha letezn~k egy ilyen mennyhOI alaszallott, abszolut dogmatika, arra csak azt mondhatnok: igen, ha angyalok lennenk! De mivel Isten akaratabol nem vagyunk azok, meg ken elegednunk azzal, hogy csak fOldi, emberi dogmatikank van. A keresztyen egyhaz nem a mennyben letezik, hanem a foldon as idoben. S habar az Isten ajandeka, megis foldi as emberi viszonylatokba helyez1!e azt s ennek megfelelo mindaz, ami most benne tortenik. Az egyhaz a foldon, a tortenelemben el azzal a draga kinccsel, amit Isten reaja birott. Ennek a draga kincsnek a birtokaban, mint ennek a sMara, megy a torMnelmen at a mag a utjiLn, eroben es erotelensegoon; hiisegben es hutlensegben, engedelmessegben es engedetlensegben, megertve es felreertve azt, ami mondatott neki. Annak a torlenesnek kOzepette, amely itt a foldon lejatszwik, van egyhaztortenet is, ugy mint ahogy van termas~ti tortenes es kulturtortenet7 erkolcstortenet es vallaSitortenet, muveszettorte.net e.s tudomanytorlenet, tarsadalom- es allamtortenet. -Az egyhaztortenet, is emb&-

ri es fOldi tortenes s azert ne~ lehet egeszen elharitani azt, a~t Goethe mond rola, hogy minden idoben a tevedesnek as az eroszaknak kevereke volt. Ha mi keresztyenek oszintek vagyunk. be kell ismerniink, hogy ez bizony eppen ugy vonatkozik az egyhaztortenetre, mint a vilagt5rtene~emre. ~ivel .ez igy v~n. osakis szerenyen as alazattal beszelhettink arrol, ann az ~gyhazt61 telik, tehat arrol az egyhazimunkar61 is, amivel jelenleg foglalkozunk: a dogmatikarol is. A dogm,~tika mindig c~k a,z egyhas mindenkori allapotanak megfeleloen Iogia tudni elvegezni a maga feladatat, Az egyhaz tudataban l~ven a I?aga k~~Iatainak, felelosseggel es szamadassal tartozik a kines felol. ami safarsagra ۤJ gondozasra bizatott rea, annak, Akitol ezt a kincset kapta, Eq,a szamotadas es igazolas sohasem Iesz tokeletes, sOt a keresztyen dogmatika mindig is csak relativ as tevedesrekepes, gondolkozas, kutatas as abrazolas marad .. A dogmatika is - legjobb tudasa as lelkiismerete szerint - mindig esak val ami jobb utan tndakozodhatik s mindig tudataban Iesz annak, hogy utanunk masok as kesobbiek jonnek: 8 aki hu ebbe,n a munkaban, mindig csakazt remelheti, hogy azok a masok ~ kesobbiek jobban as 'melyebben ertik es mondjak majd azt, amit mi probaltunk megerteni as elmondani. Osendes j6zansaggal es j6zan esendessegben fogjuk igy munkankat vegezni. ugy ssabad hasznalnunk megismerestinket, ahogy az rna adatott nekfink. Mint szolga, aki kevesen hfi, nem sajnaIhatjuk ezta keveset. Ennel a hfisegnel tobb nem koveteltetik toliink~

A dogmatika, mint tudomany, szamot ad maganak a keresstyen egyhaz, [gehirdetesenek tartalmarol. Nem lenne dogmatika, sot egyaltalan theologia sem, hogyha nem lenne az egvhaz eentralis feladata as evangelium hirdetese, az Istentol kapott Igllrl)l val6 bizonysagtetel. Ez mindenkor ujra jelentkez6 feladat, ez a problema, amely kezdettol adatott az egyhazn~, a tanitas, a tan,. a bizonysagtetel, az Igehirdetes problemaja, valoban nemcsak mint a theologusok as lelkeszek kerdese aI! az egyhas egyeteme elott: nekiink keresztveneknek mi is tulajdonkeppen a mondanivalonkt Mert ketsegtelentil olyan helynek kellene lennie RZ Egyhaznak, ahonnan Ige hangzik bele a vilagba. S azert, mert az Egyhaz feladata valoban az Lsien dlltat szolt 1ge hirdetese, amely egyuttal emberi cselekves is, sziikseg- 8zeruen adodott ebMl kezdettOl fogva a theologia kovetelmenye, valamint az. amit rna - kb. a XVII. srezadt6l kezdve - dogmatikanak neveziink. A theologiaban megvan a forrliSnak a tudakolilsa, az Ige hcmnan- janak kerdese serre az e180 kerdesre va16 feleletet mindenkor annak a disciplinanak ken megadni, amit exegesisnek neveziink. De masreszt felmeriil a hogyan kerdese is, amely az Egyhazra bizott igehirdetas formajara es alakjara v{)natkozik. Ezzel pedig mar a gyakorlati theologia mezejen jarunk. Ponto~n az exegesis as gyakorlati theologia k5zott all a dogmatika, vagy Atfog6bban kifejezve: a: rendszeres theo'lcr

12

13

gia,. A dogmatikaban nem azt kerdezztlk, hogy honnan szarmazik, vagy hogyan alakul az egy hazi igehirdetes, hanem itt azt kerdezziik: mit kell gondolnunk es mondanunk' De j61 ertsiik meg: esak azutan, hogy az Irasbol mar megtanultuk, hogy ezt a mit honnan meritettiik s csak ana va16 tekintettel, hogy nemesak elmeletileg van valami mondaniva16nk,hanem hogy a vilagba kell valamit belekialtani. Eppen a dogmatika fe101 kell megvilagosodnia annak, hogy az egess theologia egyreszt nem puszta historica, hogy a tortenet ervenyes ugyan, de csak az a tortenet, ami belemegy a jelenbe itt es most. De masreszt persze a predikaeio nem fajulhat el puszta teehnikava sem, Eppen a mai nyomorusag idejen, inkabb, mint yalaha, Iontos az a kerdes: mi legyen a tartalma az Igehirdetesnekj Ennel a mi-nel lSooretnem Onoket egy kiesit megallitani, Ennek a kerdesnek az erdekeben kell nemesak az exegesis-t es gyakorlati theologiat, hanem eppen a dogmatikat is miivelni. De hogy ki ne hagyjam az egyhaztOrMnetet, hozzafiizom, hogy ennek encyklopedikus feladata van. A'T. a kiildnds dicsosege, hogy ugyszolvan mindentitt ott kell lennie, s eppen ezert helve kell legyen a keresztyan oktatasban is.

A dogmatika kritikai tudomany, Nem annyib61 all tehat, mint azt nemelyek velik, hogy itt egyszeriien esak megallapitanak val ami regi, vagy lij teteleket, amelyeket aztan keszen haza lehet vinni. Me!t ha egyaltalan letezik kritikai tudomany, amelynek mindig uibol elolrol kell elkezdenie mindent ligy a dogrnatika az. Hiszen kiilsdleg abbol a tenybOl keletkezik hogy az egyhaz igehirdetese a tevedhetes veszedelmeben forog. A dogmatika az egyhazi tan es igehirdetas megvizsgalasa, megpedig nem ssabadon valasztott allaspontrol valo dnkenyes vizsgalat, h,anem az egyhaz allaspontjarol valo, amely itt az egyetlen, a targynak megfelelf allaspont, Ez konkreten azt jelenti, hogy a dogmatika az Egyhaz igehirdetesst a telies Szentiras - 0- es Ujszovetseg - merteke ala allftja, A Szentiras az Egyhaz fundaI?entum~nak, Itlghelso eletenek dokumentuma, Isten .Igejenek a J ezus Krisstusban va16 megjelenese dokumentuma. Az Egyhaz eletfundamentumanak ninesen mas dokumentuma, esak ez az egy, s ahol az Egyhaz elo, ott mindig lijb61 ezt a merteket ken onmagara alkalmaznia. Nem lehet dogmatikat mtivelni a nelktil, hogy ez a mertek mindenkor ne legyen lathato, Mindig lijb61 fel ~ell tenni a kerdest: Mi a bizonysagtetel t Nem az errgondolataimnak, nem az en szivemnek bizonysagtetalo, hanem az apostoloke es profetake, mint Isten onbizonysagtetelenek bizonysaga. Az a dogmatika, amely szem elol tevesztene ezt a merteket, nem felelne meg tobbe a targyanak.

A vezerteteloon masodik helyen emlitettiik: Hitvalltisaink utasitasa szerint. A Szentiras ~ a hitvallasok nem ugyanazon a sikon allanak. N em viseltethetiink 'egyforma: tis~telettel es szeretettel a Biblia es a hagyomany irant, megha ennek a legtiszteletremelt6bb jelensegeirol lenne is sz6.Semmifele hitvalla.s -

akar reformaeiokorabeli, akar napjainkb61 val6 az - nem tarthat Igenyt a mindenkori Egvhaznak ugyanolyan mertekfi tiszteleletere, mint amilye'n a Szentirasnak, mint Egyetlennek kijar. De ez nem valtoztat azon a tenyen, hogy az Egvhazban az at yak bizonysagtetele is sz61 es tiszteletben reszesul. Nem Isten szavat halliuk benne, mint -Ieremiasnal es Palnal, de megis nagy es komoly jelentosege van szamunkra. S engedelmeskedve a "Tiszteld atyadat es anyadat" paranesanak, nem vonakodunk attol, hogy tiszteletben tartsuk az igehirdetes Ieladataban s epPtln esert a dogmatika tudomanyos feladataban is azt, amit atyaink mondtak nekiink. A Szentirasnak kotetezo tekintelye van. Nem allithatiuk ugyanezt a hitvallasokrol is, de van nem-koteleeo es megis nagyon komolyan veendo tekintely is. Mint ahogy testi sziileink sem Istenkent allanak elotttink s megis tekintellyel birnak, ligy itt is egy viszonylagos tekintelyrol van szo, Ehhez a mertekhez merve magat IS ilyen ertelemben kritikusan, fog a dogmatika a maga feladatahoz, ahhoz, hogy szamot adjon maganak az igehirdetes tartalmarol, arr61a viszonyr61, ami fomiall a tenyleges Igehirdetes es akosott, aminek hfiseges ismetlesekent annak, ami az Egvhaznak mondatott - ervenyestilnie kellene abban, Azt, aminek mint Isten szava reprodukalasanak, ervenyesnek kellene lennieaz Egvhazban, nevezziik doqmanak, Az Egyhaz azt kerdi s allandoan ezt kell kerdeznie onmagatol: mennyiben felel meg a dogmanak az, ami az Egvhazban hirdettetikt A eel egyszerfien az, hogy jobba tegyiik az Egyhas igehirdeteset, A korrekturaja, elmelyitesa.a preeizioja annak, amit Egvhazunk tanit, osakis Isten sajat mtive lehet, de nem emberi igyekezet nelkiil. Ennek az igyekezetnek egy resze a dogmatika.

Most esak a dogmatika 'alapvonasait targvalhatiuk meg.

Egy ilyen rovid nyari szemeszter alatt csakis vazlatrol lehet sz6. Mondaniva16imat egy kl.asszikus vezerfonalhoz, az apostoli hit·vallashoz kapcsolom.

A keresztyen dogmatikanak nincsen olyan modszere, amely onmagaban kenyszeritd, abszolut eloirasli lenne. Azaz az lit, amelyet adott esetben kovetni akar, mindig annak a legjobb tudasatol es lelkiismeretetol fiigg, aki esetenkent ezzel a kerdessel foglalkozik. Az bizonyos, hogy az evszazadok Iolyaman kiformal6dott egy lit,'. amely ugyszolvan ssokvanvossa lett; egy lit, amely kortilbeltil a keresztven Tsten-gondolat felvazolasat koveti: Atya-F'iu-Szentlelek-Isten. De a reszletekben vegtelentil 80kfele lit lehetseges es kovetheto, Mi a legegyszerfibbet valasztjuk, a mindnya,junk altaI ismert egyhazi hitvallaset, amely vasarnapr61-vasarnapra felhangzik istentiszteleteinken. Most nem a torteneti kerdessel foglalkoz..J.nk. Hiszen Onok tudjak. hogy az apostoli hitvallas elilevezese idezOjelbe teendO. Nem az apostolok rnondtak el ezt a hitvallast, mert a mai formajabanva16sziniileg a III. szlizadb61 szarmazik, de visszamegy arra az osformulara, amit a r6mai gyiilekezet elfogadott es vallott. Ez azutlm

14

15

2. §. A mr BIZALOM

ami benniink tortent s nem szoltak tohM arrol, am,it hinniink szabad. Mikozben a hitvallas hallgat a ssubiektivumrol s egyediil osak az objektiv Credo-rol beszel, a legszebben, a legmelyebben es lsgtokeletesebben beszel arrol is, ami ekozben velfink, emberekkel tortenik, amit nekiink volt szabad megtenni as megerni. Itt is ervenyes az, hogy aki meg akarja tartani az 0 cleret; elveszti azt, aki pedig elveszti as 0 eletet en erettem, megtala1ja: azt. Aki meg akarja menteni es tartani a ssuhiektfvumot, az el Iogja vesziteni azt, deakiaz objektivum kedveert foladja, 'az megmenti azt. Hiszek - igen, ez az en tapasztalasom, ez emberi eselekves, az emberi letforma, De az a "hiszek" mindenestol Valakivel val6 talalkosasban megy vegbe, azzal, aki nem ember; hanem az Atya, Fin, Szentlelek-Isten, S azzal, hogy hiszek, hitemnek targya mlndenestol betolt as meghataros engem. Amiengem erdekel, az nem en magam vagyok, es nem az en hitem, hanem AZ. AKlBEN hiszek, S kozben megtapasztalhatom, hogy mialatt reaja gondolok es reaia tekintek, en is a legjobban jarok. Hiszek ... -ben, credo in, ez azt jelenti, hogy nem vagyok egyediil. Mi emberek minden diesdsegtinkkel es nyomorusagunkkal egyiitt nem vagyunk egyediil. Isten elenkbe jon s mint a mi Drunk es Mesteriink egeszen elvallal benniinket. Es ebben az Istennel vall> egyirttletben vagyunk, eseleksziink, szenvediink Jo es rossz napokban, fonak es egyenes voltunkban egyarant. Nem vagyok egyediil, mert lsten talalkozik velem; Igy, vagy ngy, de minden kdrulmenyek kozott Vele vagyok egyiitt. Ezt jelenti: hiszek az Atya, Fin, Szentlelek-Istenben. Az Istennel valo ez a talalkozas, a kegyelem 1gejevel valo taIalkozas, amit Jezus Krisztusban jelentett ki.

A hit ngy bessel az Atya, Fin, Szentlelek-Istenrdl, mint arrol, aki veliink talalkozik, aki hitiinknek targya, azt mondja errol az .Istenrol, hogy 0 onmagaban egy, onmagaban eggye lett mierettiink es uibol eggye lett az emberekhez vall> szabad, ingyenva16 es Ieltetlen szeretetenek orok tanaesaban, amit az idok teldessegeben veghez vitt, mint kegyelmenek vegzeset, lsten kegyelmes hozzank: ez az;amit a hitvallas az Atya, Fin, SzentIelekrdl mond. Ez azt foglalja magaban, hogy mi magunktol nem tudjuk, nem tudtuk .es nem is fogjuk tudni veghez vinni azt, hogy egyiitt legyiink vele; nem erdemeltiik meg,hogy 0 a mi Isteniink, nines jogunk hosza ~ nem rendelkezhettink vele, de hogy 0 ingyen j6voltabol, felsegenek szabadsagaban, onmagat61 akart az emberek Istene, a mi lsteniink lenni. S hogy ez igy van, azt meomondia nekiink. Isten azt mondja nekiink:

"Kegyelmes vagyok hozzatok". Ez az isten 1geje; ez a kozponti fogalma minden keresztyen gondolkodasnak. !sten 1geje az 0 Kegyelmenek 1geje. S ha azt kerdezik tolem: hoI haHhatjuk Istennek ezt az IgejeU akkor osakis reaja utalhatok, aki ezt meghallatja veliink es osak a hitvallas nagy kozepso reszevel felelhetek, a maoodik artikulUBB'al: !sten kegyelmi 1gejet, amely-

altalanos ervenyii alapformulava lett a keresztyen Egyhll.1.ban as igy jogosan valasztottuk ki magunknak mint klasszikus szOveget.

. A hitvallas ezzel a jelent6segteljes szoval kezdOdik: hiszek.

Magat61 ad6dik, hogy mindazt, amit az elottunk leva feladat megalapozasakent elmondhatunk, a hitvallasnak ehhez az egyszerii else szavahoz kapcsoljuk. Harem vezer.tletel1e1 keW.jiik, amelyek a hit lenyeget irjak koriil.

A keresztyen hit ajandeka annak a talalkozasnak~ amelyben emberek szabadda lesenek arra, hogy ugy halljak meg Isten kegyelmenek a Jezus Krisztusban kim ondott igejet~ hogy mindannak ellenere~ ami ellene sz6l~ megis egyszersmindenkorra~ kizar6lagosan es telje.sen az (j £geretehez es utas£tasahoz tartsak magukat.

A keresztyen hit, az Egyhaz igehirdetese, amely megallapitasunk szerint a dogmatika ertelme es Ietalapja ,arrol swl, hogv ... igen, vajjon mirdl is 8zol, Arrol, hogy mit es hogyan hisznek a keresztyenektTenyleg, lehetetlen egessen kizarni as igehirdetesbol ezt a tenyt, a hitnek ezt a szubjektiv formajat: a fides qua oreditur-t, Valahol az evangelium hirdettetik, ott mindeniitt sztlksegszertien azt is kell hirdetni, hogy vannak emberek, akik meghallottak es elfogadtakaz evangeliumot, De az a teny, hogy mi hisziink, kezdettol fogva mar esak Iolyton hatterbe szoru16, kiesive es lenyegtelenne valo tenyew lehetazzal a tulmagasloval es lenyegszerfivel ssemben, amirol a k:ereszty(m Igehirdetes tulajdonkeppen sz61: hogy mit hisz a keresztyen, 'hogy mi az, aminek hitenek tartalma as targyakent ki kell allania a probat, mi az, amit hirdetnie kell, a targy, amirdl as aposioli hitvallas 8z61: hiszek az Atya, Fin, Szentlelek-Istenben. Nepi nyelven ezt a hitvallast ,.A hit"-nek neveiik, de "A hit" alatt .csak igen kis reszben ertendf az a teny, hogy mi hisziink. Mert 'hiszen a keresztyen hitben dontoen egy· talal1oozdsT61 van sz6. Hiszek ... ben, igy sz6l a hitvallas 8 minden ezen ... -ben-en, ezen az eis-en, ezen az in-en mulik, A Credo ezt a ... -ben-t magyarazza, a hitnek azt a targyat, amibol a mi szubjektfv hitiink el. Erdemes megfigyelni, hogy a hitvallas ezen az elsa szOn kiviiI: "HISZEK", teljesen hall gat a hit szukjektiv tenyerol. S nero' j6 idok voltak azok, amelyekben ez a viszony megfordult. amikor a keresztyenek nagy bObeszediiseggel sz6ltak a maguk tenykedeseirol, a hit elmenyenek izgalmarol as mozgahnassagar6l.

16

17

ben veliink talalkozik, Jezus Krisztus-nak hivjak, aki Istennek Fia es embernek Fia, igaz Isten as igaz ember, Immanuel, Isten veliink ebben az Egyben. A keresztyen hit az Immanuellel, a J ezus Krisztussals benne az Isten elo Igejevel val6 talalkozas, Ha a Szentirast Isten Tgejenek nevezziik, (s azert nevezziik igy, mert csakugyan az), akkor ugy ertjiik alatta a Szenttrast, mint a profetak as az apostolok bizonvsagtetelst Istennek ez egy Igejerol, J ezusrol, az Izraelbdl valo emberrol, aki Istennek Krisztusa, oroktol fogva Urunk as Kiralyunk, S ha ezt valljuk, ha az Egyhaz igehirdeteset Isten Igejenek merjiik nevezni, akkor csakis a J ezus Krisztus hirdeteset szabad alatta erteniink, a rola val6 beszedet, aki igaz Isten as igaz e.mber a mi javunkra. Benne talalkozik veliink az Isten, S ha ezt mondjuk: hiszek Istenben, ez konkreten azt jelenti: hiszek az Dr Jezus Krisztusban.

Ezt a talalkozast aiandelenak: neveztem. Ez az a talalkozas, amelyben emberek felszabadutnak arra, hogy meghalljak az Isten Igejet. Az ajandek as a felszabadulas osszetartosnak. Az ajandek, a szabadsag ajandeka: aze a nagy szabadsage, amely minden mas szabadsagot magaban foglal, Nagyon szeretnem, ha sikeriilne ebb en a szemeszterben ujb61 megszerettetnem Onokkel ezt az oly sokszor- rosszul hasznalt as megis legnemesebb sz6lt, szabadsag, megpedig ebbola centrumbol, ebbol a: kozepbdl kiindulva. A szabadsag Isten nagy adandeka, a Vele val6 talalkozas ajandeka, Miert ajandek s miert eppen a szabadsag ajandeka ¥ Mert az a talakozas, amirdl a Credo beszel, nem tortenik hiaba, Nem emberi lehetosegen as kezdemenyezesen alapul, nem azon, hogy nekiink embereknek van arra kepessegfink, hogy talalkozzunk az Istennel as meghalljuk az 0 szavat. Ha szamba vessziik azt, amire az ember kepes, hiaba probalnank barmit is felfedezni,amit valamikeppen is az Isten Igejere val6 dispositio-nak nevezhetnenk, A resziinkrol val6 minden lehetoseg nelktil lep bele az eletiinkbe Isten nagy lehetosege s lehetove teszi azt, ami reszunkrdl lehetetlen, Istsn ajandeka, Isten szabad, a mi reszttnkrdl semmivel sem elokaszitett ajandeka az, hogy talalkozhatunk Vele s ebben a talalkozasban meghallhatjuk az o Igejet, Az Atya, Eiu, Szentlelekrol sz616 Credo mind a harem cikkelyben egy, az ember szamara teljesen uj, hO'zzaferhetetlen as mefO'ghatatlan lenyrol as tenykedasrol beszel. S amikeppen az Atya. Fiu, Szentleleknek ez a lenye as tenykedese szabad kegyelem veliink szemoon,eppenugy ujb61 kegyelem az is, ha szemiink as fiiliink megnyittatik a kegyelem szamara. Amikeppen Isten titka az,amirol a hitvallas beszeI, eppen ugy benne vagyunk a titO'k kozepen, ha azmegnyilatkO'zik elottiink, ha szabadO'kka lesziink arra, hO'gymegertsiikes eljiink benne. "Hi- 6zem, hO'gy nem sajat ertelmembol es eromMI hihetek Uramban a Jezus Krisztusban as nem magamt61 mehetek hozzit" - mO'ndja Luther. Hiszek, ez mar magaban hitvallas, ha tudO'm, hO'gy !sten c.sakis Isten altaI ismerheto meg. S ha ezt hitben utans

mondhatjuk, azt jelenti: halat adok as magasztalom Istent azert a tfmyert. hogy 0, mint Atya, Fiu, Szentlelek az, aki eselekszd,' amit cselekszik, hogy nekem kinyilatkoztatta magat s onmagat nekem szanta s engem maganak rendelt, Halatadok as magasztalom latent azert a tenyert, hogy kivalasztott, hogy elhtvott, hO'gy Uram szabadda tett onmaga szamara, Ennek az .alapjan hiszek, Amit azzal eselekszem, hogy hiszek, az az en dolgom, amire meghivast kaptam, amire felszabaditott az, aki megteheti azt, amit en onmagamtol semel.nem kezdhetek, sem veghes nem vihetek. Felhasznalom aztazajandekO't, amelyben Isten onmagat adta nekem. Lelekzem, es immar boldogan lelekzem,

_ szabadO'n lelekzem, abban a szabadsagban, amit nem en szereztem, amitnem kerestem s amit magamtol meg sem talaltam, hanemamelyben Isten jOltlt hozzam s vette fel gondomat, A.rr6l a szabadsagrol van szo, amelyben az ember ugy hallja meg a kegyelem Igejet, hogy ahhoz tarthatda mag at. Ha en az Igeh~ tartom magam, az azt jelenti, hogy hitele van elottem ennek a. sz6nak. A vilag tele van szavakkal s ma megertfuk, hogy mit jelent az, ha bekdvetkezik a szavak inflacioja, azaz, ha minden Tagi sOO elveszti az erteket, ha nincsen arfolyamuk tobbe, Ahol az ovangeliumban hisznek, ott bizalomra lelt 'a sz6, ott ugy hallatszott az Ige, hogy a hallgato nem terhetett ki elfile. Ott asso, mint .Ige ertelmet nyert as ervenyre jutott.Th a kiilon& sz6, amiben a hit hiBz, az Isten Igeje, Jezus Krisztus, akiben Isten egyszersmindenkcrra sz6ltaz emberekhez, igy jelent bizalmat a: hit.

A bizalom az az aktus, amelyben az ember rahagyhatja magat egy masiknak a hfisegere ugy, hogy ervenyesnek tartja IItZ Igenetet es elfogadja azt, hogy amit az a masik kovetel, azt sztiksegkeppen koveteli, Hiszek., ez annyit jelent: bizom, Mar nem onmagamban kell biznom, mar .nem szorulok arra, hogy dnma'gamat igazoljam l\s mentegessem, hogy onmagamat akarjam megtartani ee meg6rizni. Targytalanna lett mar az embernek az a legosibb igyekezete, hogy magaban bizzek es maganak adjonigazat. Hiszek - nem magamban -, hiszek az Atya, Fiu, Szentlelek-Istenben. :Es feleslegesse es hiabavalova lett ezzel a kiilonfele kOzvetitesekben valo bizakodas is, amelyek megbizhato horgonykent szeretnenek felkinalkozni, hogy benniik megfog6dzam. Feleslegesse e.s hiabaval6va lett barmifele balva": ~yO'kba vetett bizalom is. Ezek azok az istenek. amelyeket emberek regtlSl fog:va mOBtanig. azert allitottakfel maguknak. !bogy tisztelj6k as imadjak awkat: tekintelyek, amelyekben megbizunk., akar eBzmek legyenek azok. akiir so'rsdonto hatalmak. vagy akarminek is hivjak oketo A hit megszabadit ezektol M istenektol, a belejiik vetett bizalO'mt61 s ezzel egyiitt a toliik val6 felelemt61 s a csal6dasokt61 is, amiket ezek sziiksegszeriien okoznak nekiink. SzabadO'k lehetiink. bizva abba:n, aki megerdemli. hO'gy bizznnk benne. SzabadO'k abban, hO'gy tartjuk magunkat ahhoz, aki - minden mils hatal:rnassltgt6l elteroen ~ hii as az

~

is marad. Mi sohasem vagyunk hivek onmagnnkhoa E:mbari utunk, mint ilyen, egyik hfitlensegtdl a masikig viss, Ugvanes mondhato as e-vilagbeli istenek utjar61 is. Nem tarljak meg, amit megigertek. 'A~ert sohasem is adnak valodi nyugalmat es vilagossagot, Htiseg egyedul Istennel van s: a hit az a bizalom, amellyel hozza, az 0 igereteh~ as utasitasahoz tartiuk magunkat. Istenhez tartani magunkat annyit jelent: bizom abban, hogy Isten az enyem es ebben a bizonyossagban elek, Ez az az Igeret, amit Isten nektink ad: a tied vagyok. De es aa igeret egyben utasitae is. Nem enged at az en onkenyemnek eseszmeimnek hanem itt van szamomra a paranee, amelyhes Igazodnom-kell f~Hdi Ietem egesz idede alatt, A Credo egyben mindig evangehum, Isten oromiiumete az emberekhez, az Irnmanuelrol val6 hiradas, akiben Isten veliink es erttink van,de mint ilyen, sztiksegszertien torveny is, Evangelium es torveny nem vaIaszthat6 el egymastol, hanemegyek olykeppen, hogy : as evangelium aa elsodleges, hogy az oromhir volt eldbb s mint ilyen magaban foglalja a torvenyt, Mert Isten erettiink van. azert szabad' n'ekiink is eretto lennunk, Mert () nekiink a.jandekozta. mag at ha.labol mi is neki adhatfuk azt a keveset, amink van. lste~hez tartani magunkat tehat mindig ast Jelenti: mindent teljesen es eg~n .Istentol kapni s ebben egeszen as teljesen erette lenni.

S mindezt "annak ellenere, ami el,lene sz6t, eg'J/szersmi1lr denkorra, kizar6lagosan es teljesen". Ebben a. negy kategoria~an jellemezheto megegvsser a hit, mint bizalom, Ha azt mondJuk, hogy a: hitben egy daeos magatartasrol yan sz6, amely egyszersmindenkori, kizarolagos as teljes, ezzel azt is IcszOgezz.iik, hogy a hit "szabad", nem pedig "kell". Amint ez a dolog idealis esette valik, rogton kiesilnk a hit dic&'lBegebOl. Mert a. hitnek a diesosege nem abban all, hogy olyan eselekvesre sz6littatunk fel S olyasvalamivel terheltettink meg, ami tulhaladja eroinket. SOt inkabb az a helyzet, hogy szobtul hinniink, engedelyt kapunk ar;a, hogy higyjiink: Szabadsaga van a hivc5nek arra; hogy mindenben Isten IgeJehez tarthatia magat, ellenero annak, ami ellen~ 8z61. Mert bizony ugy van: sohasem .,azert",vagy ,.annak alanian" hisziink, hanem a hit mindig csak mindennek ellenere ebred fel benniink. Gondoljanak esak a Biblia embereire! Nem valamifele bizonyitekOk alapjan [utottak hitre, hanem egyS2Jer csak megtortent veliik, hogy szabad volt hinniiik, II aztlin :versza mar hinniiik kellett, mindennek. ellenere. lsten az 0 1gejen kiviil rejtve van elottiink. De nyilvanva16 szamunkra a Jezus Krisztusban.Ha nem Reaja neziink, akkor nem csodaIkozhatunk azon, hogy nem talaljuk meg az latent, hogy tevediink es csal6- dunk, hogy sotetnek latjuk a: vilagot. bten, elrejtett voltanak ellenere Iroll .hinniink, ha hisziink .. lstennek· ez 6Z el:t"ejtettvol t& sziiksegszeriien ,emIekeztet emberi korlatunkra. Nero a;. aajat ertelmiinkbc51 as eronkbOl hisziink. Aki igazan hi~ tudja ez~. A hit .legnagyobb akadalya egys~men mindig emberi sziviink g6gje ee felelme. Nem kivanunk kegyelemMl elni. ERJ ellen &r0-

lyesen tiltakozik benniink valami, Nem kivanunk kegyelmezettek lenni. a legjobb esetben is magunkeseretnenk megkegyelmezill onmagunknak. Ez a gog es a felelem kOz.Otti ide-oda tepettseg a7.i ember elete, 'A hit mindketten attor. Sajaterejeb6l nemkepeserre az ember. Nem szabadithatjuk meg magunkat sem gogiinktol, sean eletfelelmiinktol, es mindig esak mindennek ellenere, sOt onmagunk ellenere tortenik meg veliink. Ha mind- 6Zt, ami ellene szola hitnek, egybefoglaljuk "az sllentmondaahatalma" eime alatt, akkor megsejthetjtik, hogy mit Jelent.as Ordog a' Szentirasban. "Osakugyan azt mondta-e Isten, hogy ... " Vaj:fOOl igaz-e az Isten IgejeY Hahisziink, fittyet hanyhatunk az (h·dogD.ek. De azert a hit nem emberi hostett, Orizkedjiink attol, hogy Lutherbol valami heroszt esinaljunk. Luther nem tartotta mag at annak, hanem tudta: ha szabad dacolnunk, ugy az valohancsak ,,szabad". Engedely, ssabadsag csupan, amit csak a

legmelyebb alazattal lehet elfogadni, '

'.' .':IDs a hitben egyszersmindenkorra valo dontesrolvan sro. A hit nem velemeny, amit Ihelyettestteni lehetne valami mas velemennyel is, Aki idorehisz, az nem tudja, mi a hit. A hit vegleges viszony. Mert hiszen a hitben Istenrti! van szo, arrol, ~mit 0 egyszersmindenkorra eselekedett eretttink. Ez nem zarja ki aozart a hitben valo megingast, De a targyara nezve, a hit vegleges dolog, Aki hisz, az egyszersmindenkorra hisz, De ne ijedjenek meg ettol, hanem tekintsek est is ugy, mint meghtvast, :Mlegzavarodhatik valaki, ketelyei is lehetnek, de aki egyszer .hiss, aa valami eharaehter indelebilis-Ielevel bir. Vigasstalcdhatdk azzal, hogv megtartatik, Mindenkinek, aki hitetlenseggel ·kiizkOdik. azt ajanlom, ne vegye tulsagos komolyan a: maga hitetlenseget, Osak a hitet kell komolyan venni. S ha esak mustarmagnyi hitriink van is, mar az is elegseges arra, hogy az ordog elveszttse a jatszmat.

. . Harmadssor egy olyan dologrol vansso, amelyben kizar6- ~agosan tarthatjuk magunkat Istenhez, Kizarolagosan azert, mert Isten as Egyetlenegy, aki hii. Van emberi hfiseg is, Istennek aa a hfisege, amely teremtmenye feloll9Ugarzik vissza reank, $ orvendeztetes .erOsit meg minket, de ahol ilyen htiseg letezik, annak az alapja mindig azTsten husege, 'A hit az a szabadsag, amellyel egyediil benne bizunk, sola gratia es sola fide. Ez nem jelentiaz amberelet megszegenyed~et, hanem ellenkez6leg azt, ,hogy !sten eges7.i gazdagsaga nekiink tulajdonittatik.

., S vegiil egeszen az lsten 1gejehez tarthatjuk magunkat.

A hitben nam egy spooialis teriiletrol, teszem a vallas teriilete- 1"01 van sz6, hanem a val6 eletrol, a magaegesz ooljessegeben, ugy a kiilsO, mint a belsO kerdesekr61, ugy a testiekrol, mint a szellemiekrc5l, eletiinknek ugy a vilagossagar6l, mint a sOtetse.geirol. Arr6l van sz6, hogy rabizhatjuk magunkat az Istenre, magunkat es masokat, az eg~ emberiseget is. Az el~ol es a halaIr6l vansz6, teljes eg~iikben. Szahadnak lenni ilyen at-

fog6 ertelemoon vett bizalomra: ez a hit. z-

18

20

3. §. A HIT MEGISMERES

A keresztyen hit ae ertelem megvilagosodasa~ amelyben emberek felszabadulnak arra, hogy a J ezus Krisztus igazsagaban eljenek s ezzel bizonyossa lesenek eletiik ertelme es minden tortenes oka es celja felol.

Lehet, hogy Ielttinik Onoknek az "ertelem" Iogalmanak Ielbukkanasa, Szandekosan elek vele. Ezt a j,elszot: "Vesd esak meg az ertelmet es a tudomanyt, az ember Iegkivalobb erejet", nem egy profeta, hanem Goethe Mephistoja adta ki! A keresztvenseg es a theologia mindig rossz tanaesra hallgatott, ha ast velte, hogy valami raiongas, vagy valami theologiai koneepeio kedvoort az ertelem-ellenseg taborahoz kell esatlakoznia, A keresztyen egyhaz felett, mint Isten kijelentesenek es mfivenek Osszfogalma, mint az 0 letalapja, ott all az Ige, .,Az Igs testte lett." A Logos emberre lett. Az Egyhaz igehirdetese beszed, meg pedig nem esetleges, nem onkenyes, nem kaotikus, nem erthetetlen, hanem olyan, amely az igazsag igenyevel lep fel, amely a: hazugsaggal szemben ervenyt is szerez maganak, N e engedjtlnk ennek az allitasnak vilagossagabol l Mert abban az Igeben, amit az E'gyhaznak hirdetnie kell, HZ igazsagrolnem valami egvelorevalo, masodlagos ertelemben van szo, hanem maganak az Igenek

. elsodleges ertelmeben: a Logos-rol van szo, aki az emberi ertelemben az emberi hus elott, mint Logos, azaz mint ortelem, mint megertendo Igazsag bizonvitja meg es jehmti ki magat, A keresztylm igehirdetes Igejeben a Ratio-nil, az Ertelemrol van sw. amelyben aztan az emberi ratio is visszatilkrozve megtalalhatia magat, 'A keresztyen Igehirdetes, a theologia, nem Ossze-vissza beszed, nem makogas, nem propaganda, amely nem birja el az igenylest: Vajjon igaz-e, amirdl itt beszelnek, valoban ligy is van, ahogy mondiakj Bizonyara mar Onok is szenvedtek olyasfele predikaeiok es kegyes beszedek miatt, amelyekrol nagyon is kivilaglott, hogv igen hangosan as retorikai terepazarlassal beszelnek ugyan, de nem bir.iak el a mondottak igazsaga felOli tudakozodasnak legegvezertibb kerdeset sem, A keresztyen hit Credoja ismereten alapszik. Es valahol a Credot mondiak es valljak, azzal a szandekkal tortenik ez, hogy ebbol Ujra megismeres jojjon letre. A keresztyen hit nem irrationalis, nem antirationillis, nem ruperrationalis, hanem helyes er1Jelemben veve rationalis. 'Az Egyhaz, amely a Credot kimondja, amely azzal az oriasi ig{mnyel lep fel, hogy predikilljon, hogy hirdesse az oromiizenetet, abbol indul ki, hogy valamirol ertesillt - az erlelem ertesiilesool fakad - s errol az erlesiilesrol masokat is' ertesiteni akaI'. Mindig rOSSZ idol( voltak azok a kereszty{m egyhazban, amikor a keresztyen dogmatika- es thoologia:-tol'lfknet a gnosiSt es piStist kiilonvillasz-

21

totta. A helyesen ertelmezett pistis valoban gnosist a hitnek helyesen erlelmezett aktusa egyben a megismeresnek aktnsa is. 'A hit megismeres, De miutan est megallapitottuk, azt is ki kell jel~nteniink, hogy a keresztyen hitben megvilrigosodott ertelem:rQI van szo. A keresztyen hitnek azzal a: targgyal - az Atya-. Fin-, Szentlelek-Istennel - van dolga, amirol a Credo bessel, Ennek a targynak - &:z Atya-, Fifl, Szentlelek-Istennek - azonban all' a lenyege es termeszete, hogy nem ismerheiti meg az em'Peri .megismeres kepessegenek alapjan, hanem egyediil Isten tulajdonszabadsitganak, dontesenek es akeioianak alapjan foghato fel'es erlheto meg. A2., amit az ember a .sajat erejebOl,a 8ajatesze es erzese terrneszetes kepessegei merteke szerint megIsmerhet, legfel.iebb valami legf'obb let, valami abszolut lenv Iehet, egy onmagaban szabad hatalomnak, egy mindenekf'elett allo lenynek' a; fog alma. De ennek az abssolut as legfelsObb lenynek, ennek a legvegsobbnek es legmelyebbnek, ennek a "Ding an sich"-nek semmi kOze sinesen Istenhez, Az emberi ertelem, az emberi konstrualas intuitioi es Iegszelsobb Iehetosegei ko~

tartosik esupan, Az ember ezt a h~nyt kigondolhatda, 00 ezzel nem Istent gondolta el. Isten esak akkor elgondolhato es Ielismerheto, ha Isten a maga sajat szabadsagaban meaerteii magrit veliink, Isten lenyegerdl es termeszeterdl maid kesdbb fogunk beszelni.ide mar itt meg kell mondanunk, hogy Isten mindig az, aki sajat, kiielenteseben ismerteti meg magat az 'emberrel,nem pedJ_g az, akit az ember gondol ki maganak es nevez Istennek, Mar a megismeres kerdeseben is vilagosan elktilontilnek egymast61 az igaz Isten es a hamis istenek, Isten megismerese nem valami vitathato lehetoseg dolga, Isten minden valosagnak ~zesege, megpedig a magat nekiink kiielentc valosage. Isten .megismerese ott jon letre, ahol tenylegesen megtortenik aZ, hogy Isten szol, ahol ugy all oda az ember ole, hogy ez kep.telen ot meg nem latni es meg nem hallani; ahol az ember abban a.helyzetben, amelyben erlhetetlenne valik onmaga szamara, s'Illelyet nem onmaga idezett fel, szembekeriil azzal a tennyel, hogy Istennel 01 es Isten ovele, megpedig azert, mert Istennek 'figy tetszett, Isten megismereso ott jon letre, ahol isteni kijeleniesvan, ahol Isten, ez a paratlan tanito, megvilagositda az embert a meggy6zi es megoktatia ertelmet. AbbOl indultunk ki, hogy a keresztven hit talalkozas, Keresztyen hit es keresztyen hitismeret ott jon letre, ahol az isteni ertelem, az isteni Logos azemberi ertelem tereben felallithatja a mag a torvenyet, amelyp.ek az emberi, a teremtett ertelem ala kell vesse magat. E tOrtenes kozoon jut me.gi>smeresr~ az ember; rnikozben Isten fel- 4llitja a: maga torvenyet gondolkozasaban, latasaban, hallasaban ea, erzesebBlIl, tortenik az embed ertelem igazsaganak kije--

lentese is, az ember kijelentese is, amit ez mag a nem tud letreh~i, amit eppen ezert Isten rnaga; hoz letre. MegismerhetO-e ~z Isten T .Az !stent meg lehet ismerni, amennyiben tenyleg as

22

vaI6b.?-n ,i?az, hogy 0 onmaga altal megismerheto. Mialatt ez megtortenik, az ember felszabadul, Ielhatalmazast nyer kepesse lesz a~a,,- on~aganak is titokkeppen - hogy megiscierjeaz Istent. Az Isten-ismerat olyan ismeret, amelvetegvedul a targya: ~ga az ~ten' hoz letre es hataroz meg. De eppen esaltal yalodl ismeret, eppen igy a legmelyebb ertelemben vett szabad ~meret. Persze relativ, a teremtmeny korlatai koze szoritott ismeret marad, persze, eppen r6la all az, hogy eserepedenyben hordozzuk a: mennyei kincset. A mi fogalmaink nem elegsegesek ,a:ra, hogy est a kineset felfoghassuk. Eppen ott, ahol ez a valodi l~ten-lsmeret letrejon, vilagossa valik 'az is, hogy semmi okunk smesen a btiszkelkedesre, Mert az ember mindig tehetetlen marad s a teremtett ertelem mindig korlatosott, De tetssett ~tenne~, hogy eppen a teremtmeny elegtelensegeben jelentse ki magat. S mert azember ebben a tekintetben is dore a boles m~rt = embe~ ki~iny, a nagy, .mert az ember eIegtelen: azIste~ elegseges, "Eleg neked az en kegyelmem. Mert az-en erom erotlenseg altalvegeztetik el." Ervenyes ez az isme:ret kerdeseben is.

" Avezer~e~elben ~-z:.t ~ondtuk, hogy a keresztyen hitben az ertelem megvilagosodasarol van szo, amelyben emberek Ielszabadulnak ~rr~ ~ogy a ,Jezus Krisztns igazsagaban eljenek. ~ keresztyen hit ismeretenek megertesehez Ienyegszerfien sziik~gesa~nak a me~ertese, hogy J ezus Krisztus igazsaga elet-igazsag es l~~ere<te elet-ismeret, Ez nem az.'b jelent], hogy itjOOl' VlSSz~unk !,bba a teves Ielfogasba, hogy alapjaban vev:emegsem, ismeretrtil vail sz6. Mert a: keresztyen hitnem valami meghata;o~hatatlan erzelem, alogikus erzes, elmeny as tapasztalas. A ~lt ismeret, Isten-Logos-ara vonatkozik s azert mindenestdl IOglku,s dolog. J ~us Krisztus igazsaga a legegyszertibbertelem~n ve;re IS ,tenYlgazsag. Kiindulo pontja, a J ezus Krisstus fel~ tam~?a~.a, te~y, amely ;terben es idoben tortent, ugy, ahogy azt az UJszove~eg, el~o~dJa. ~z apostolok nem valami helsO tenyt ak~rtak ler~gzltem, o~ :;rrol beszeltek, amit lattak es hallottak, aIDlt. a ~ezukke:l ,mege:mthettek. S a Jezus Krisz.tus igazsaga a . teliesseggel vilagos, onmagaban rendezett s eppen megkotottsegeben seabad emberi gondolkodasnak dolga is. De ezeket a dolgokatn~m szapad szetvalasztani:elet-igazsagr61 van szo. A ~eres.ztyen meglsmeres leirasahoz nem elegendo a: tudasnak. a s~lentIa-nak !ogalma. Hogy a theologia tudasat a mag a teljes~ge~? fel~ogJuk, vi~ kell menniink alTa, amit az Qszovetseg bo~cses~~nek" a gorog sophia-nak as a latin sapientia-nak nevez. A bolcseseg nem abban kiilOnbOzik a tudastol, mintha. ne~ tarialmazna magaban tudast is, htmem abban, hogy ezenfel~l ez a: fogalom olyan tudasr61 beszel, amely praktikus tudas, 8.~ az embe; egesz ex!sz~nciajat ma,gaban foglalja. A bolcseseg az a ~das, amelyMI tenylegesen es gya:ko:datilag eliink az az empina es az a theoria, melynek abban van a hatalma h~gy azonnal gyakorlatta lesz, men olyan tudas, amely az eIettlnkon

23

uralkodik, amely valoban "ooiVenyiinknek vilagossaga". Nem JI)legcsodaIni es megbamulni val6 vilagossag, nem arra valo, h<>gy mindenfele tiizijatekot gyujtogassunk vele ~ megha a legmelyebb ertelmti filowfiai spekulaciok lennenek is azok! ~

4ha.nem osvenyuftknek vilagossaga, amely ott all cselekvesilnk 6;. bes7-OOiink fele11t; egeszseges es beteg napjainknak vilagos" s{tga, seegenvsegunknek as gazdagsagunknak vilagossaga, N emeeak akkor fenylik, amikor azt veljtik, hogy vilagos pillanataink . vannak, hanem elkiser holondsagainkban is, nem alszik ki akkor sem, amikor minden e1soteiiil, amikor elettink celja a: halalban lathatova letl~. Ebbol a vilagossagbol, ebbol az igazsagb9lelni- ez a: keresztyen ismeret, Keresstven ismeret annyit Jelent, mint elni a Jezus Kriseius igazsagaban. Ennek az igassagnak vilagossagaban eliink, mosgunk es vagyunk (Csel, 17), hogy aU5le, a-altaI a es Reanezve lehesstink, a:hogy a R6m. 11.

. mondja, A keresztyen ismeret tehrut legmelyebb valosaga szerint egyenlo azzal, amit az ember Isten igeje iranti bizalmanak newztiink. Ne engedjenek soha, ha ebben a dologban sWtvalasztasra:, elkulonttesre akarjak ravenni Onoket, Nem bizhatunk valosagosan, tartosan es gyozelmesen az Isten 1gejeben iigy. hogyannak ne az a igazsaga lenne az alapja es viszont nincsen ismeret, theologia, vallastetel, sem Iras-igazsag, amely ne birna rogrt;,On ezzel. az elet-igazsag jelleggel. Mindig sztlkseges lesz az egviket a masikhoz merni, ogvmason megvizsgaIni segymaSSial

igazolni 6ket. '

S eppen azzal, hogy mint-keresztyenek a J ezus Krisztus Igazsagaban, azaz Isten ismeretenek vilagossagaban, azaz megvilagosodott ertelernmel elhetiink, lesziink bizonyosokka eletiink ertelme es minden tortenes oka as celia fel61. Ez lat6koriinknek meg egy Ujabb, roppant megtagulasat jelzi: ezt a targyat &' maga igazsagaban megismerni val6ban nem jelent Be kevesebbet, SIe tobbet, mint minden dolgot megismerni, az embert is, onmagunkatt is, a kosmost es a: vilagot is. A J ezus Krisztus igazsaga nem egyik Igazsag a tobbi kozott, hanem ae igazsag, aa egvetemes, minden mas igazsagot letrehozo igazsag, olyan biztoe, amilyen bizonvos az Isten igazsaga, a prima veritas, amely egyben as ultima verjtas is. Men lsten a Jezus :Kr~usban teremtett mindeneket, minket is. Nem Ieteziink nelkiile hanem Benne, akil.r tudjuk ezt, akar nem. Az. egesz kosmoSi sern. le'tezik neIkiil~ hanem Benne, a mindenhat6 1gehen, amely hordooza. atmegismerc ni annyi, mint mindent megismerni. Ha a: Lelek ebbena viszony,<-

, latban megerint es megragad minket, akkor elvezereltetiink mi.nden igazsagra. Aki hiszi ea. ismeri az Istent, az nem kerdezheti tobM: mi az ertelme az eletemnek' - mert azzal, hogy hisz, mar eli az elete ertelmet, teremtmenyi as egyeni voltanak ertelmet, ennek korlatai kozott,' exisz.tenciajanak nyomorusa,gaban. a bunben, amelyoon leledzik,. amelyben naponta es 6rankent vMkezik, de azzal a segitseggel is, amelyben naponkent es 6rankent reszesiil, azzal, hogy futen, ardeme ne1kiil es sajM maga

24

ellenere kOzbeU~p erette, Megismeri a feladaJot, ami mindebben adatott neki, s a remenyseget, amit ebb en es e&.el a Ieladattal kap ajandekba, annak a kegyelemnek as alapjan, amelvbol elhet sa dicsoseg magasztalasat, amely megigertetett neki, amely minden kiesisegeben mar itt es most titkosan koriilvesu. AId his~ ezzel eletenek 'ez.t az ertelmet vallja. A ker~tyen Credo Istenrol beszel, mint minden letezdnek okarol es celjar61. Az egesz kosmos oka es eelja Jeeus Krisztus. S ki kell es ki lehet mondanunk a hallatlan dolgot: ahol keresztyen hit van, ott azzal, hogy Istenben biznak, legbelsobb meghittseg is van minden dolog es minden tortenes okaval es celjaval; ott az ember mindannak ellenere, ami ellene van. abban a bekessegben 61, amely minden ertelmet feliilhalad es amely eppen ezaltal az a vilagossag, ami megvilagosttja az ertelmiinket.

4. §. A HIT V ALLASTETEL

A keresztyen hit ae a dontes, amelyaltal emberek felszabadulnak arra, hogy Isten Igeje iranti bizoimuko; es J eeu« Krisztus igazsaganak ismeretet az egyhaz nyelven megvalljak, de evilagbeli allasfoglalassal s mindenekelott megfelelO cselekedetekkel es magatartassal nyilvanosan is vallaljak.

A keresztyen hit dontes. Ezzal a tetellel kell es akarjuk kezdeni, A keresztyen hit persze az Isten es az ember kowtt titokban lejatszOO6 esemeny; a ssabadsagiesemenye, amelyben Isten ezzel az emberrel szemben eselekszik, s amelyet meg ad az embernek. De az nem zarja ki, 86t magaban Ioglalja azt, hogy ott, ahol a Credo ertelmeben hisziink,t5rtenelem jatsz6dik Ie: hogy ott as ember az idoben vallalkozik valamirecelvegez as keresztiilvisz valamit. A hit az Isten titkanak kirobbanasa; a hit az Isten szabadsaga es az ember ssabadsaga a eselekvesben. Ahol- s ezt j61 ertstik meg! - nem az iddben lathatoan as hallhatoan tdrtenik valami, ott nem lehet hitrol ·szO. Merl a keresz'tyenhit Istenben val6 hit s ha akereszty(m hitvallaa lstent Atyanak, Fiunak, Ssentleleknek nevezi, ezzel arra utal, hogy Isten a mag a bel86 leteben es lenyeben nem halott, nem paszsziv, nem tetlen, hanem hogy az Atya-, Fiu-, Szentlelek-lsten belsO kolcsonOssegben es moz,galmassagban letezik. s ezt csakugyan tortenetnek, tOrUmesnek lehet nevezni. lsten maga nem tortenetfeletti, hanem tortenelmi. S ez az lsten valamit elhatarozott onmagaban, orokkeval6 vegzes.t hozott, amely alapja mindannak, amirol a Credo beszel. Aty8.ink ezt a teremtes, a.

25

$zovetseg es a valtsag dekretumanak neveztek, Isten ezt a vag~est az idoben hajtotta vegre, egyszersminde,~orre, J e~~ Kri~ztusnak abban a mfiveben, es abban az 1geJeben, akirol a hitvallas 2. cikkelye konkretan igy tanuskodik: " ... szenvedett Pontiu.s Pilatus alatt, megfeszittetett, meghalt es eltemettetett .. .'~ Ieten eme tortenelmi letenek, lenyenek as eselekvesenek e~b,~.rI megfeleloje a hit. A hitnek azzal az lstennel van dolg~~ a~l onmagaban torteneti, aki olyan vagzest hozott, amely t~rtenetre iranyul saki ezt a tortenetet elinditotta es veghez is vitte, Keresztyen hit, amely maga is nem volna tortenet, nem ker~s:z.ty(m ,bit ... -ben, Ahol keresztyen modon hisznek, ott tortenetI ~akZa.t test keletkezik es novekedik, ott egyidejiileg es nem egyidejiil~g letew emberek kdzt. kozosseg, egyfittlet, testverise~ j,on letre. De ott, ahol hisznek, ezen feliil a kOzOsseg altal .s~ukse~&:z.eriien emberi bejelentes, iizenet-kOzles is tamad a mlag fele, amely kiviil van ezen a kozossegen as testverisegen. Itt vilagossag gyUlt ki, amely mindenek Iele fenylik. akik a haz?an vannak, Egyswval: ahol keresztyen hit van, ott Isten gyulekezete keletkezik es ela vilagban a vilagert, ott Izrael gyiilekezik kiilonvaltan a vilag nepeitol, ott Egvhas, a szentek kozossege is epiil; onmagaban s megsem onceluan, hanem mint Isten ama sZ()lgajanak' a megjelenese, akit Isten mindenki szamara rendelt, a Krisztus teste. S ez a tortenet - s most eriink e~ a~h~z aaemberi tenykedeshez, amely megfelel Isten kegyelmi kivalasztasaban megnvilvanulo tenykedesnek es lenyenek - enoedelm~ssegben megy vegbe, A hit engedelmesSeg, tehat nem csak valami passziv engedes, Ahol engedelmesseg van, ott az ember valaszt, a hitet valasztja, ennek ellenkezoje, a hitetlenseg h~lyett, a bizalmat a gyanakvas helyett, az ismeretet a nem-tudas heIyett, A hit valasztas, hit as hitetlenseg s tevhit es babona kozt. A hit a~a tett, amelyben az ember olyan magatart~t va~lal Isten elfitt, ami megfelel Istennek, Mert ezzel a cselekvessel kII6- piink az Istennel szembeni kozombOssegbOl, a:z iranta valo kotelezettsegnelkilli let viszonyabol, ki a maganelet atmoszferajabol bele az elszantsagba, a feleI6ssegre-vonhat6sagba, a nyilvanossagba, Az a hit, amely nem a nyilvanossag fele iranyul, lamely el akarja keriilni ezt a nehezseget, marie hitetlenseg, tevhit es babona, Mert az a hit, amely az Atya-, F'iu-, Szentlelek- Istenben hisz, nem harithatja el magatol a nyilvanossagra kertilest,

"A keresztyen hit az a dentes, amelyben emberek felszabadulnak ana ... ", ezt mondtuk a vezertetelben. Mert a nyilvanossag vallalasahoz is egy - az embernek adott - engedelyrol van sz6, nyitott ajt6r61, tehat szabadsagr61. A hizalom szabadsagahoz es az ismeret szabadsagahoz sziiksegkeppen csatlakozik a felelOsseg szabadsaga. Itt nem lehet az egyik szabadsagot amasikt61 elv81asztani. Aki csak arraakarna szabadsagot, hogy az lstenben bizzek, de lemondana a megisIlleresrol, az val6ban bizni sem tudna. S akinek egesz bizodalma es teljes ismerete

26

volna s nem lenneszabadsaga arra, hogy ezt a bizodalmat es ismeretet nyilvanos Ielelosseggel vallalia, arra biz vast raolvashatjuk: baj van ugy a bizodalmaddal, mint az ismereteddel! Hiszen az Isten maga is. a keresztyen egyhaz hitvallasa szerint, olyan lsten, aki nem akar titokban maradni, aki nem akart es nem akar egyediil magaert Isten lenni, hanem aki kiralyi Iensegeben kilep a titokzatossagbol, isteni exisztenciadanak magassagabol s alaszall az altala teremtett kosmos alacsonysagaba. Isten maga az, aki Isten-voltaban nyilvanvalova lesz.. Aki ebben az Istenben hisz, az nem akarhatja elrejteni ennek az Istennek ajandekat, ennek az Istennek szeretetet, ennek az Istennek vigasztalasat es vilagossagat, sem a maga bizodalmat ras 0 1geje Irant, sem a maga R6la va16 ismeretet, Lehetetlen, hogy a hiv6 ember szava as cselekedete kozomboe, kotelezettsegnelktlli sz6 as tett maradjon. Ahol hisznek, ott sziiksegkeppen az tortenik, hogy lsten doxaja, gloriaja, dicsdsege asfenyessege nyilvanvalova lesz ezen a foldon. S ahol Isten diesosege nem igy ragyogna - meg ha embervoltunk neveletlensege el ishomalyositja es megtdrie is azt! - ott nem lenne hit sem, ottkideriilne, hogy nem fogadtuk el Isten vigasztalasat as vilagossagat. Isten dicsosege a kosmosban, a Szentnek neve a foldon szenteltetik meg, ahol emberek hisznek, ahol Isten nepe, lsten gyiilekezete egybegyiil as akci6ba lep, Ahol hit van, ottaz embernek -a maga korlatolt, tehetetlen, elveszett es bolond voltaban - szabadsaga, egesz alaesonysagaban kiraly! szabadsaga van arra, hogy a doxanak, a glorianak, az Isten dicsosegenek ezt afenyet ragyogtassa, Tobb nem koveteltetik toliink, de ez igen, Isten 19ejeben va16 bizodalmunknak, .J·ezus Krisztus Igazsaga ismeretenek ez a nvilvanos vallalasa egyestil abban a fogalomban, amit keresztyen ertelemben vallti,stetelnek, hitvatlasnak neveziink.

Nyilvanos vallalasrol van sz6 az egyhaz nyelven, de allasfoglalasban s mindenekelott megfelelo eselekedetekben as magatartasban is. E harm as meghatarozottsagban van kifejezve a keresztyen bizonysagtetelnek az a harem Iormaja, amely egymastol el nemvalassthato, egymas ellen ki nem jatszhat6. hanem sztlksegszerfien esak egyiitt gondolhato el, mert ez a szuksegszerti letformaja a keresstyen hitnek, A kovetkew Iejtegetesek tehat synthetilmsan ertelmezendok.

1. A hitben szabadsagunk van ana, hogy bizodalmunkat es ismeretiinket nyilvanosan megvalljuk az egyh6z nyelven. Mit jelent ezT lsten gytilekezetenek .mindenkor meg volt es megvan a maga sajatos nyelve. Ezen nem lehet valtoztatni. Hiszen a tortenelemben is megvan a sajat tortenete s a maga sajatos utja. Ha vallast tesz, akkor erre a sajatos tortenetre va16 tekintettel beszel. Abban az egaszen sajatos, konkret tortenelmi. Osszefiiggesben all, amely kezdettol fogva formalta nyelvet 8 mindig is formaIni fogja. A hit nyelve ,a nyilvanos bizonysagtetel nyelve, amelyen mint keresztyenek sziiksegszeriien sz6-

lU:n.k, eppen azert elkeriilhetetleniil, mindenkeppen es egeszen egyszeriien a Biblia nyelve lesz, a heber as gorcg Biblia es forditasainak a nyelve, a keresztyen hagyomany nyelve, az a nyelv, Dielynek gondolatai, fogalmi as eszmei formaiban a keresztven egyhaz az evszazadok folyaman megszerezte, megvedte es megmagyarazta a maga ismeretet, Van egy specifikus egyhazi nyelv. &' rendben is van. Mondjuk ki a kozismert nevetr van egy kanaa.n.i nyelv". S ha a keresztyen vallast tesz hiterol, ha ar-

t61van sz6,hogy ragyogtatni kell a benntik meggyujtott vilagossagot, senki sem kertilheti el s nem is szabad elkertilnie azt, hogy ezen a sajatos nyelven szoljon, Ez mar igy van ~ ne~ ma.skent: ha a hit dolgait, ha bizodalmunkat Isten as az (j 1geJe irant pontosan, ugysz61van a maguk sajatossagaban akarjuk kifejezni ~ serre a dolgok tisstasodasa erdekeben nagyon is 6ziikseg van - kikertilhetetlenne valik, hogy egesz batran merjiiir hasznalni Kanaan nyelvet, Mert bizonyos fenyjelzesekes iltjelz6k as vigasztalo figyelmeztetesek kozvetlenul osakis eze~ a nyelven fejezhetok ki. Aki ebben tultapintatos akarna lenni, aki itt tulgyengeden akarna kezelni a maga lelket (en hiszek, de a hitem olyan mely as benseseges, hogy egyszerfien nem .tudOInszajamra venni a Biblia kifejezeseit, hogy nehezemre esik mar. az Isten nevet is kiejteni, nemhogy a: Krisztust, vagy eppenseggel a Krisztus veret, vagy a Szentlelket emlegetni), aki fgy beszelne, annak ezt mondanam: Kedves Baratom, lehet, hogy nagyon bensoseges ember vagy, de vigyaz,z, hogy hited nyilVIln08 megvallhatasara talaltassal meltonak, Mert vajjon a te allttolagos tartozkodasod nem att61 valo huzodozas-e, hogy kotelezettsegnelkuli privat-athmoszferadbol kilepjY Kerdezd csak ezt meg magadtoll - Az az egy biztos, hogy ahol a keresztyen ~gyhaz nero mer a maga saiatoe nyelven vallasttenni, ott egyaltalan nem szokott bizonysagot tenni. Ott a hallgatagok kozos- 8egeve lesz, amelynel esak remelhetd, hogy ne valjon a nema ebek gyillekezeteve. Ahol hisznek, ott mindig stirgosen jelentkezik a kerdes, hogy nero kell-e vidaman es bizakodva pontosan 8ZOn a nyelven 'beszelni, amelyet a Biblia hasznal, amelyen az egyhaz egykor szolt, es most is beszel s amelyen miridig is sz6- lania kell. Ahol szabad as boldog hit van, ott az Isten dicseretet bizonyara ezen a nyelven szoljak as eneklik,

2. De ez meg nem lehet az egesz bizonvsagtetel. Ennek teljes fogalmahoz tobb kell, mint esupan ez. Orizkedjiinkatt61 az . elgondolast61, hogy a bizonysagtetel a hit dolga, aminek csupan az "egyhaz teren" beliil lehet as kell felhangzania. S hogy ennel a bizonysagtetelnellegfeljebb arr611ehet sz6,hogy ezt a teret liltltat6vategYiik segy kicsit kitagitjuk a vilag fele. Az egyhaz tere a vilagban vari."-Mint ahogy kiilsoleg is a templom egy fa- 1uban, vagy varosban az iskola, a mozi, vagy az allomas mellett

an . .A,z egyhaz nyelve nem akarhat oncelu lenni .. Lathat6~a ken vaInia annak, hogy az egyhaz a v.ilagert van s hogy a vIlagos-

28

sag a sotetsegben fenylik. Mint ahogy Krisztus S8m azert jott, hogy neki szolgaljanak, ugy a keresztvenek sem tehetik meg azt, hogy ugy eljenek hitlikben, mintha iesak magukert lennenek. De ez azt jelenti, hogy a bizodalom es ismeret nyilvanossateteleben a hittol sztiksegszerfien megkivantatik a vilagban vat6 hattirozoit 6,tlasfoglalas is. Ahol a bizonysagtetel tiszta es komoly, ott az okvetlentil lelordiihato kell legyen mindenki nyelvere, az utean jarka16 fe·rfiak es nok nyelvere, azoknak nyelvere, akik nem szoktak Bibliat olvasni, zsoltar-t enekelni hanem akiknek egeszen mas a terminologiaja es az erdekkor~. Ez as a vilag.vamelybe Krisztus a mag a tanitvanyait kiildte, s amelyben mi is mindnyajan eltink, Kozlillink senkisem csak keresztven, mert mindannyian egy darab vilag is vagyunk. S igy okvetlenlil sz6 van vilagi allasfoglalasrol is, arrol, hogy bizonysagtetelimket erthetove tegylik e tertilet fel{~ is. Mert a hit bizonysagtetelet arra az eletre vcnatkoztatva kell vegrehajtani, amelyet mindnyajan ellink, tenyleges exisztenciank problemaiban, mindennapunk elmeleti es gvakorlati kerdeseiben, Ha valosagos a hitiink, annak bele kell szolnia az elettinkbe, A keresztven hitvallas a maga 6si egyhasi hangzasaban mindig ki less teve annak a Ielreertesnek, hogy a keresztven a Oredo-t lelkiismereti es szivligynek tekinti, es hogy itt a fOld on, a vilagban mas Igazsagok ervenyesek, A vilag ebben a felreertesben eles azt hiszi, hogy a keresztvenseg esupan valami kedves .. btivolet", amelya "vallas terebe" tartozik s ezt tiszteletben kell tartani, nem kell bantani s ezzel aztan el is van intezve az egesz! De ez a Ielreertes beliilrol is johet, mert lehetne az is, hogy a keresz~yen valoban maganak akarna megtartani ezt az egeszet s ugy felteni a hitet, mint valami nebantsviragot! Szelteben-hosszahan ugy fogjak fel az egvhaz es a vilag viszonyat mint valami hatarrendezos kerdeset, amelyben mindket fel biztosithatja magat a hatarai mOJ!ott. megha alkalmilag adodnanak is holmi hatarszeli esete-patek. De az egvhaz fe161 nezve a kerdest semmiMle ilven hatarrendezes nem meritheti ki feladatat, A~ egyhaz IenyeJ!ebOl kifolyolag osakis egy lehetseges: a bizonysagtetelnek at kell csendlilnie a vilag tertiletera is! De most mar nem ,,Kanaan nyelvan", hanem azon az egeszen j6zan, esoppet sem epliIetes nyelven, amit "odaklinn" beszelnek. Farditasr6l van sz6, peldaul a napi1apok nyelvere is. Ana van szlikseg, hogy ugyanazt. amirol az egyhazi nyelv formaiban beszellink, protanul is megmondjuk. A keresztYennek nem szabad felnie att61, hogy alkalomadtan "nemepliletes" m6don is sz6ljon. Aki erre nem ke~, az am lassa, hogy valaha. is tudott-e az egyhaz nyelven tenylegesen epliletes m6don beszelni1 Ismerjlikazt a ,,sz6szekes oltarnyelvet", amelyaz egyhazon kivlil ugy hangzik, mintha kinaiul volna! {j.rizkedjlink att61, hogy elakadjunk s netudjunk eljutni az evilagbeli allasfoglalashoz. Pelda: 1933-ban Nemetorszagban sok komoly~ mely, 1310 keresztyenseg es bizonysagtetel

29

'volt - Istennek MIa! ~ de a nemet egyhaznak ez a hite es bizonysagtetele sajnos megrekedt az egyhas nyelveben s azt, aJ:nit az egyhaz, nyelven kittinoen megmondott, nem tolmacsolta a~ akkor sztiksegea politikai allasfoglalas nyelven, amely altal 'Vilagossa valt volna az, hogy az evangeliumi egyhaznak nem-et kell mondania a nemzeti szoeialista allamra, megpedig radikalis nem-et. A keresztyenseg bizonysagtetele ebben a formaban akkor nem hangzott el. Kepzeljek el, mi tortent volna, ha az !,,'Vangeliumi egyhaa ukkor ivilagi es politikai allasfoglalas forJnajaban is kifejezi a maga ismeretet! Erre nem volt kepes s a kovetkezmenyek most nyilvanvaloak. Masik peldae rna is letezik komoly, 1310 keresztyenseg. Biztos vagyok abban, hogy az eeemenyek folyamata sokakban ehseget es szomjusagot keltett a~ Isten Igeje irant s hogy az egyhaz rna nagy id6k fordulojan. all. Barcsak ne megint az tortenne, hogy ujb61 esak az egyhaz taret epitsek es erosttsek meg s a keresztvenek megint esak maguk kozt gyiiljenek egybe, Persze, hogy nagy ssiikseg van most atheologia komoly muvelesere, De baresak latnank meg jobban, mint 12 evvel ezelott, hogy annak, ami az egyhazon beltil tortenik, vilagi allasfoglalasok formajaban kell kisugaroznia, Az evangeliumi egyhaz, amely peldaul rna hallgatnaa bekovetkezett esemenyekben valo vetkesseg kerdeseben, az egyhaz, amely ezt akerdest, amelyre a jovo erdekeben mindenkeppen felelni kell, nem akarna meghallani, mar eleve meddosegre Itelne magat. Az az egyhaz, 'amely nem volna tisztaban azzal, hogy feladata van ezzel a nyomorusagra jutott neppel szemben, megpedig nemcsak azzal, hogy kozvetlentil nyujtson neki keresztyen tanitast, hanem azzal is, hogy ezt a keresztyen tanitast lathatova te_gye olyan szavakban,amelyek belenyulnak a jelen napok problemaiba: az egyhaz, amely nem aggodnek azon, hogy vajjOIl,tud-e ilyen szavakat talalni, mar eleve temetfi-sarkaba vonult e1. Bar minden egyes keresztven tisstaban lenne azzal,hogy .p.j;ne4dig esigahaz a hite, amelvben j61 erzi magat, de nem torodik nepe eletevel, amig tehat ilven dualizmusban 131, addig nem is'hisz igazan, Ez a osigahaz nem kivanatos tartozkodasi hely. Ebben nem j6 lenni. Az ember valami egesz, s esak igy mint egesz letezhetik,

. Vegezettll a vezertetel utols6 szavai ezek: megfelelO csele-

1redetekben es magatartasban. SziLndekosan klilonbOztettem meg ezt, mint harmadik tenyez6t, a masodikt61. Mit hasznalna az embernek, ha a leger6teljesebb szavakkal sz61na es vallana is, de ILem volna benne szereteU A bizonysagtetel az elet bizonysagtetele. Akihisz, az felsz6litast kapott arra, hogya szemelyevel fizessen. "Payer de sa personne". Ezen a szegen fUgg minden.

30

5. §. A MAGASSAGOS ISTEN

Lsten ae, aki a Szentiras szerintszabad szereteU ... ' nek a J eeu« Krisztusban elhatarozott esveghezvittmilveben. van [elen, el, cselekszik es kijelenti magat: 6. az egyetlen.

A hitvallas, amely fejtegete.siink alapjaul swlgaI, ezekkel B szavakkal kezdodik: Hiszek Istenben. Ezzel kimondtuk a nagy soot, azt,amelynek :\cifejtese,.a keresztyen Credo. Isten targya a hitnek, amelyrol a legutobbi orainkon OOszeltiink. Egybefoglaloan nezve es kifejezve, Isten a keresztyen gyiilekezet ig&hirdetesenek tartalma. De most az eMtt a tenyelott aIlunk, hogy ez a sz6, fogalom, eszme: Isten, olyan valosagnak latszik, amit minden vallas- es filozofia-tortenet ismer valahogyan. MielOtt tovabb mennenk, meg kell egy pillanatra allanunk, hogy megkerdezztlk: hogyan viszonylik ez az ,,!sten" szo abban az ertelemben, ahogy a keresztven hit hasznalja azt, mindahhoz, amit a vallas- e.s filozofia-tortenetben minden kor, minden. nep annak nevezetU 'I'isztaban kell lenniink azzal, hogy mit neveznek "lsten"-nek a keresztyen hiten kiviil. Ha az ember isteni termeszetrol, isteni lenvegrol, vagy egyszerfien csak Istenrdl ibeszel, ugy ez alatt az altalanosan meglevo as hat6 vagyakozRstargyat erti, amit az ember egyseg utanfhonvagva as remenysege k&-' res, mint sajat Ietenek es a vilagnak az ertelmet, Erti alatta egy olyan lenynek letetes termeszetetcaki a tole kiilonoow realitiL-, sokkal ilyen, vagy olyan Osszefiiggesben a legffibb, minden letezot meghatarozo as minden Ielett uralkodo valosag. S bavegig tekintiink az emberi vagyakozas torteneten, mindazon, amit emberek errol a Ienyrol allttottak: az elso as legerosebb benyomasunk az, hogy az emberi kitalalo-kepesseg milyen sokoldaluan tevekeny es sokfele utra kanyarod6 tevekenvseg. Azutan pedig az, hogy az emberi onkeny mennyire kenye-kedve szerint banik ezzel az isteneszmevel. EbbOl aztan vegteleniil sokfele, latszolag mind az ember kezetigyebe eso eredmeny kepe adodik, ami egyiittveve megis nagy bizonytalansag es ellentmondas benyomasat kelti. 'I'isztaban kell lenniink azzal, hogy ha a keresztyen hit ertelmeben beszeltlnk Istenrdl, az, akit itt Istennek hivnak, nem azoknak a fogalmaknak es eszmeknek folvtatasa as kib&vtilese, amiket az altalanos vallasos gondolkozas szokott az lstenrol alkotni. A keresztyen hit lstene nines az istenek soraban. Nem talalhat6 meg az emberi kegyesseg as vallasos lelemeny panthoonjaban. Tehat nem ugy all a dolog, mintha az e;nberisegnek, altalanos termeszeti adottsag folytan, egyetemes istenfogalma volna, ami aztan egy meghatarowtt ponton azt is magaban foglalna, akit mi keresztyenek neveziink lstennek es mint ilyet, hissziik as valljuks igy a keresztyen hit egy voma a tobbi

31

"kQzOtt, esupan egy eset az altalanos szabalyon heliil. Joggal mon(dotta egyszer az egyik keresstyen egyhazatya: Deus non est in .' gt'nere. Isten nem specialis esete egy nemnek. - Ha mi, keresztyenek "lsten"-rol beszeltink, tisstaban kell e.s szabad lenniink 'azzal,hogy ez a sz6 mar elejeto.l fogva az alapvetoen mast Jelenti:kezdettol valo felszabadulast az emberi kereses, talalgatas. volekedes, kepzelodes es szemlelodes egesz vilagatol, Nem Ugy van, hogy az isteni utani vagy es kereses hosszu utjan v&. giilis olerhetnenk egy bizonyos allomast a keresztyen hitvallas formajaban. A keresztyen hit Istene kulonbozik minden istentoLNemkitalalt es megtalalt, nem az emberektol vegre es vegiil 'felfedezett Isten, nem a legfobb, legteljesebb es legiobb betelje,siilese annak, amit az ember amugy is meg akart keresni es talani.Mi, keresstyenek arrol beszelunk, aki kizarolagosan Iep mindannak helyere, amit egyebkent "lsten"-nek neveznek, s igy mindazt felreallitja es kizar.ia, Tgenyli, hogy egyediil 0 az igazsag. Ahol ezt meg nem ertettek meg, ott nem tudjak, hogy miriH van sz6. Amikor a keresztyenegyhaz azt vallja: hiszek Istenben, az embernekazzal a valosaggal valo talalkozasarol szol. akltaz ember soha es semmikeppen 'magatol nem kereshetett es nemtalaIhatott volna meg. "Amiket szem nem latott, fiil nem hallett es embernek szive meg sem gondolt, azokat keszitette elJsten az Ot szeretoknek": mondja errol Pal. S mi sem beszel-

hettink r6la maskent, A keresztyen hitvallas ertelmeben Isten yegervenyesen maskent van as Ietezik, mint mindaz., amit egyebkent isteninek mondanak. Es igy mas a termeszete es a lenyege, mint minden allit6lagos istene, Mindazt, ami a keresztyen hitvallas ertelmeben Istenrdl mondhato, ebben asz6ban foglaljuk &sze:amagassa,gos Isten. Mindnyaian tudjuk, honnan yettem ezt Q. kifejezest, Luk. 2: 14-ben igy hangzik: "Dicsoseg a magasSagos mennyekben az Istennek", Ezt a .,magassagban"-letelt, ezt as "in excelsis"-t probalom a kovetkezokben megmagyarani. Az eddig mondottak szerint ez a "magassagban"-letel egyszeTuen azt jelenti: 0 az, aki felettilnk van; felette legmagasabb as legmelyebb erzelineinknek, igvekveseinknek, meglatasainknak: 'felette az emberi szellem legtisztultabb alkotasainak is. Visszatekintveaz eddig elmondottakra: a magassagos Isten semmikepPen Bern okolhato meg beldlunk, semmikeppen sem puszta megfeleloje az emberi adottsagnak as lehetosegnek, hanem minden'keppen egyediil csak onmagabol okolhato meg s osakis igy valosagos. Szamunkra sohasem sajat emberi keresesiink es talalasunk, erzesiink es gondolatunk alapjan. hanem mindenkor csakis onmaga altaI nyilvanul meg as lesz nyilvanva16va. Eppen ez a magassagos lsten, mint ilyen, fordult az ember fele, adta ma-

, -gat az embernek es ismertette meg magat vele. A magassagos Ieten nem, olyan egaszen mas valaki, akinek semmi dolga sines veliink, akihez nincsen koziink, aki orokre idegen toliink. Keresztyen hitvallasunk ertelmeben 3i magassagos !sten az,aki

32

a magassagbol lehajolt, eljott hozaank, a mienk lett. Magassagos az az Isten, aki valosagos Istennek bizonyul, azaz olyannak, aki' semmikeppen sinesen a keztinkben, de aki ennek ellenere s eppen igy vette fel iigyiinket. Egyooiil 0 erdemli meg ezt a nevet, megkulonbostetve minden balvanyistentol as minden egyebtdl, ami letezik, magis sajat akaratabol osszekotve veliink. Mikor a keresztyen hitvallassal azt mondjuk: Hiszek Tstenben, akkor ezeel az Istennel van dolgunk.

Probaljuk meg azt, amitezsel elOzetesen kifejeztem, most nehany konkret kdrtiltrassal kozelebbrol meghatarozni. Az,t mondtam, hogy Isten az, aki a Szentiras szerint itt van, el, cselekszik es kijelenti magat, Ezzel a meghatarozassal valami alapvetoen mast rmivelek, mintha egy vsgtelentll legmagasabb lenyrol-fogalmilag szerkesztett kepzeteket probalnek a szemiik ele allitani. Ebben az esetben spekulalnek, De nem spekulaeiora hivom Iel Onoket, sOt megmondom, hogy ez alapvetoen hamis lit, amely sohasem vezet Istenhez, hanem esupan egy hamis ertelemben vett, mondvaesinalt valosaghoz. Isten az, akirdlaz 0- es UjszOvetseg kdnyvei beszelnek. Isten keresztven definici6ja egyszerfien ebben a meghatarozasban all: itt r6labeszelnek, tehat hallgassuk meg, hogy mit mondanak r6la. Az, aki itt lathato es hallhat6, az az Isten, J61 figyeljiik meg iaz egesz Bibliaban, azQ- as Ujszovetsegben sehol sem tortenik a legkisebb kiserlet semarra nezve, hogy Istent bebizonuitsck. Ezzal a kiserlettel mindig esak az Isten bibliai folfogasan kiviil probalkoztak s mindig csakott,ahol elfelejtddott, hogy kivel van dol gunk, amikor Istenrol beszeliink. Milyen probalkozasok is stiltek ki abbol, amikor megkisereltek a sok tokeletlen leny mellott egy tokeletesnek a bizonvitasat: a vilag IetezesebOl annak vegso es legfelsobb Iokat, az Istent! Vagy a vilag allitolagos rendjebdl a rendezo hatalmat! Vagy az emberi lelkiismeret tenyebOl aa li. n, erkolesi Isten-bizonvttekotl Nem akarok Ioglalkozni ezekkel az Isten-cbizonvitekokkal". Nem tudom, eleg gyorsan fe~ismerik-e ezeknek a bizonyitekoknak a humorat es repedezett voltat l Ezek a bizonyitekok esak az allitolagos isteneknek hasznalhatnanak. S ha az lenne a feladatom, hogy ezekkel az allitolagos legfelsobb lenyekkel ismertessem meg Onoket, akkor elovennem az ot hires Isten-bizonyitekot, A Bibliaban nem igy ervelnek. A Bibliaban egyszerfien ligy beszelnek Istenrol, mint olyanrol, aki nem szorul bizonyitekokra, Itt .olvan Istenrfil be- 8zelnek, aki hflpten-nyomon (Jnmagrit bizonyitja: Itt vagyok s azzal, hogy vagyok, elek es cselekszem~ feleslegesse valik, hogy meg be is bizonyitsanak engem. Ennek az onbizonysagtetelnek az alapjan beszelnek apr6fetak es apostolok. A kereszty(m egyhazban nem lehet maskent beszelni Istenrol. IstEm semmikeppen sem szorul a bizonyitekainkra. Akit a Szentiras Istennek nevez, azkifiirkeszhetetlen, azaz nem emberek fedeztek feI. S ha rola ugy beszeliink, mint ismerosrol, aki onmagunknal is 'kozelebb

ye;/tan hozzank, ismerosebb es val6sagosabb nekiink minden mas '~al6sagnitl, az nem azert van, mintha lettek volna olyan killo, ~~nkegyes emberek, akiknek sikeriilt ezt a tenyt kikutatniok, h:anem azert, mert 0, aki elrejtett benniinket, felfedte elottiink

otunagat.

S ezzel fiiggOssze az, hog;y Isten nemesak bebizonyithatat-

lanes kifiirkeszhetetlen, hanem megfoghatatlan is. A Bibliaban nem tortenik kiserlet az Isten meghatarozasara, azaz nem pro-

baljakOt a mi fogalmainkban kifejezni, mert a Bibliaban nem ufW smlegetik az Isten nevet, mint ahogyan azt a filozofia teszi. Nem mint a vilag felett tornyosulo, idfitlen, idegen, legmagasabb lenynek a nevet, hanem ligy mint elo, eselekvd, haw s magatmegismerteto alanvet, A Biblia Ietenrdl tbeszel, beszamol tetteirol, a magassagos Istennek itt a foldon, az embervilagban v'egbemeno torteneterol. A Biblia tanusagot tesz ennek a eselekvesnek es tdrtenesnek fontossagarol es jelentosegerol s tou bizonyitja be Isten 'letet, igy jellemzi Isten lenyet es termeszetet, Isten megismerese a Biblia esa hitvallas ertelmeben az 0 letenek, eletenek, eselekvesenek, kijelentesenek miiveben valo megIsmerese. S igy a Biblia nem filoz6fiai, hanem tortenetkonyv:

Isten nagy tetteinek konyve, amelyben Isten megismerhetove less,

A Szentiras Isten mfivet Irja le es pedig 1. a teremtes'm1ivet. Isten maga melle valami mast allit, tole kiilonbowt: a teremtmenyt, a nelkiilvhogy szuksege lenne ra, mindenhat6sitganak erejeben, szent szeretetenek tularadasaban, 2. Isten szavet- 8eget allit fel maga as teremtmenyeinek egyike: az ember kozOtt. Ujabb megfoghatatlan teny: mierteppen Isten es az ember kOzOtt, aki kezdettolfogva halatlan az Isten [rant, aki biinOs' Ennek a bnnnek ellenere, ezen szuverentil tullepve, j6vatetelet maganak fenntartva, tortenik Istenmagaodaadasa. Odaadia magat arra, hogy egy kicsi, megvetett eloazsiai nepnek, Izraelnek Istene legyen. Odaadja magat arra, hogy () maga is tagjava legyen ennek a nepnek, mint kisgyermek, es hogv azutan meghalion. 3. Vegre, - noha ez az egesz egy mti a Ssentirasban - a megvriltas mfiverdl van szO, Istennek az ember as a vilag iranti szabadazeretetssandeka leleplezeserol s mindannak a megsem:m.isfteserol, ami ezt a szandekot meg akarna gatolni. Az uj eg as. uj fOld nvilvanvalova es lathatova tetelertil. Mindez a JezUS Krisztus nevenek jele alatti egyazon lit, az ember J ezus Krisstuse alatti. Akiben Isten maga lett lathat6va es cselekvove a foldon, aki Izrael nepe tortl'metenek vegcelja; az egyhaz kezdete as kiindul6 pontja s egyben a valtsag kijelentese, 'az egeszriek ooteljesooese. Isten egesz miive ebben az egy szemelyben van es el. Aki a Szentiras ertelmeben azt mondja: lsten, azsziiksegszeriien minduntalan JezU8 Krisztus-t fog mondani.

A teremtesnek, a szOvetsegnek es a valts~gnak ez a miive az a val6sag, amelyben Isten itt van, el, cselekszik es megismer- 3

M

teti magat, Ettol a miitol nem lehet elvonatkozni, ha.Isten letet as lenyet meg akarjuk ismerni. Ebben a mfiben Isten az a szemely, aki onmagat abrazolja s igy alanya ennek a miinek. Ez az Isten szabad szeretetenek muve. Szabad es lehet ezt a valosagot, amit ez a mii abrazol, Isten termeszetet as leny-et azzel aket fogalommal kortlltrnirszabadsag, szeretet. De azert ajanlatos az ovatossag. Nehogy megint kiessiink a konkretumbol az abstraktumba, a tortenetbol az eszmek vilagaba, Nem mondanam igy: as Isten szabadsag, vagy az Isten szeretet. Meg akkor sem, ha ez utobbi kijelentes bibliai kitetel, Nem tudjuk, hogy mi a szeretet as mi a szabadsag, hanem Lsien a szeretet, Isien a szabadsag, Hogy mi a szabadsag es mi a szeretet, azt esak tole tanulhatjuk meg. Ennek az alanynak az all itmanyakeppen mondhatiuk: 0 a szabad szeretetnak Istene. A teremtes, a szovetseg as a valtsag mfiveben ilyen Istennek bizonyitja meg magat, Itt megtapasztalhatjuk, hogy mi a szeretet: a masiknak onmagaert valo kivanasa ugv, hogy az egyik mar nincsen egyediil, hanem egeszen es teljesen a masikkal egyiitt, Ez a szeretet Isten szabad szeretete. Isten nem maganyos a vilag nelkiil sem, Nines szuksege a masikra es megis szeret, E,zt a szerefetet nem lehet megerteni szabadsaganak a Ielsege nelkiil. Az az lsten szeretete, hogy 0, az Atya, szereti a Piut, aki maga is Isten. Ami mfiveben lathat6va lett, az legbensobb lenye e titkanak Ielfedese, amelyben minden szabadsag es minden szeretet,

. S most Wan erthetove valik" a eim: a magassagos Isten.

Eppen ez altal magassagos Isten, hogy a Jezus Krisztusban vai6 rmiveben Atya,Fiu es Szentlelek, akinek termeszete es lenye abban all, lete abban bizonyitja meg magat, hogy alassall .a melybe. A magassagos Isten az irgalom, aki odaadja magat teremtmenyeert, megpedig a teremtmeny exiszteneiajanak legmelyebb melyeig. Neni annak ellenere es ellentetekeppen, hogy kio, hanem mert abban van az Isten magassaga, hogy igy alaszallott.Ez a szabadszeretet az 0 Ienseges lenyege. Aki valami .mas magassag Iele tekint, az meg nem ertette meg az Istenben az egeszen Mast, az meg a poganyok utian jar, akik az latent a vegtelensegben keresik. De 0 egeszen mas. mintamilyennek, mi balvanyainkat gondoljuk, 0 az, aki A brahamot elhivja, an e~ a nyomorusagos nepet a pusztan atvezerli, aki1l nem ingat meg ennek a nepnek szazadokon at tam hfitlensege es engedetlensege, aki hagyja, hogy Bethlehemben, mint kisgyermek megsstllessek, &ki meghalta Golgotan, Dicseseges es isteni. Mege'rtik, hogy mit jel'ent a monotheizmus a keresztyen hitoon' !sten tudja, hogy nem az I-ben val6 bolond gyonyorkodestl Nem errol az I--es szamr61 van sro, hanem ari6l az a:lanyr61. aki kizii.r6lagosan Egy es Mas minden egyeb massal szemben. kiilonbozve mindama nevetseges balvanyt61. amit az emoorek kitalalnak. Ha ezt egySoor meglattuk, akkor csak kacaghatunk ezeken-a figurakon Ii. az egesz Biblian vegigvonul ez a kaeagaa. Ahol egyeoor meglat-

35

t&lt az Igaz Istent, oUt porba omlanak a balvanyok, ott egyedill bazEgyetlen marad meg. "En, az Dr vagyok a te Istened, ne l~gyenek neked mas isteneid en elobtem!" Ez az imperativusz pzar. minden mas lehetoseget, ~i mag~t. mell~tte l.st~~ek neve'd az csak az ember veszett vagyakozasanak arnyekava lehet, a~~ek keserves kovetkezmenyei vannak. S a masodik par an~Iat is teljesen vilagossa valik: "N e esinal] ~agadnak fa~agott kepet, hogy azt imadd!" Ez sem az lzraelita gondolk?zaspi6d jele s nem. is all mogotte a lathatatlansagnak valamilyen filt,)Z6fiai Iogalnia, Hanem az.hogv Isten a maga onkiabrazola~ sara: nezve mar mindent megtett. Hogy abrazolhatna Ot ki az ember, amikor 0 mar megalkotta a maga kepaM J6szandekiL valami a: keresztyen mtiveszetnek ez az egesz ,.latvanyossaga", j6szandeku, de tehetetlen. Mert Isten mar kiabrazolta On~a~~t. Aki ezt megertette: magassagos- Isten, annak lehetetlenne valik lninden gondolati vagy masfele abrazolni-akaras,

"',1· .

6. §. AZ ATYA·ISTEN

Az egy - I sten termeszetszerint es oroktol fogva :Atlla) Fianak s ezzel egyutt a Szent Leleknek ~rede~e. Ilyen Utformajanak erejeben kegyelembol AtYJa m1/n~ den.embernek) akiket az idoben Fiaban es Lelke altal elhivott) hogy gyermekei legyenek.

A71 egy, magassagos, egyetlen Isten: Atya. 'Ahogy ezt a sz6t: Atya, a Hitvallas elso eikkelyevel kimondjuk, rogton oda kell pillantanunk a masodikra: (j a Fiu, es a harmadikra: 0 a Bzent Lelek, 0 az egy Jsten, akirdl a Hivallas harem artikulu~a besael. Nem harem Istenrol, nem onmagaban meghasadt es szejjelvalt Istenrol van sz6. A Szentharomsag nem harom Isten, -hanem eppen a Szentharomsag szol Ujb61 as Igazan. osakis az

-egyetlen egy Istenrol, 'A keresztven egyhaz mindig Is igy. er-

tette, mert az Irasban is csak est talalhatta, S ez nem valami elmeletl dolog hanem ellenkezdleg, minden awn mulik, hogy a harem hitcikkelY nem valaszthato el egymastol, Az, amirol a harom eikkelyben sz6 van: a teremtd Istenrol, Isten miiverol a Jazus Krisstusban es Istenrdl a Szent Lelek altall cselekveseoon, :nem egy-egy kormanyz6 alatt all6 harom isteni kormany~ag. Az egy !sten egy miiverol van sz6, de arr61 az egy miirol, -amely onmagan beliil tevelrenykedo. Mert az az Isten. akiben '1Di keresztyenek hihetiink, nem halott ]Sten. nem maganos !sten. Bar az egyetlen. de onmagaban, isteni feIsegenek mag8Bs3.gaban meg sincsegye<iiil. Ezert miive is, amelyben veliink talaIkozik, amrelyben Ot megiBmerhetjiik, Qumagaban tevekeny.

a·

86

elo mil. 0 onmagaban, termessetszerint, oroktol Iogva as s~amunkra az Idoben: az Egy, letenek harom. iornuikibom. A regi egvhazi nyelv ezt igy fejezi ki : egy Isten harom szemelyben, lJgy, ahogy a regi egyhaz a szemely Iogalmat ertelmezte, ez a Iogalom megtamadhatatlan, Mert a ssemely ugy a latin, mint a gorog szohasznalatban azt [elenti, amit Em "IMforma"-va:l (Weise zu sein) fejeztem ki. De ha ma beszeltink szemelvrol, ugy onkentelenttl es szinte kikeriilhetetleniil olyanfele kepzetiink

. tamad, mint az, amelyet sajat emberi szemelytinkrdl alkotunk.

S eppen ez a kepzet a legkevesbbe alkalmas arra, hogy kifejezze azt: mi az Atva-F'iu-Szent Lelek lsten. Kalvin egyszer esufondarosan megjegyezte: Nem szabad a Szentharomsagot ugy elkepzelni, mint ahogy azt az OsSZIeS fesrt;ok abrazoltak: mint harom emberket "marmousets". E,z nem a; Szentharomsag. Ha a keresztyen egyhaz a harom-egy Istenrol beszel, azt erti alatta, hogy Isten nemesak. egyfele modon letezik, hanem eppen ugy Atya, mint F'iu, es Szent Lelek. Haromszor Egy as Ugyanaz, harem, de midenekelott harmasan-eggr, 0 az Atya, a Fiu as a Szent Lelek onmagaban, Iensegeben as kijelenteseben.

Mindenekoldtt tehat azt kell megallapitanunk, hogy ha Istent "Ait.ya"-nak, "Mi Atyank"-nak htviuk, valami olyat mondunk rola, ami ervenyes as igaz, meg pedig lenyenek legrnelyet illetoen es orokkon-orokke. 0 az Atya. S ugyanez all a Fiurol es a Szent Lelekrol is. Isten Atya-neve tehat nem esupan jelzo, amit mi emberek aggattunk Istenre, Ebben az esetben a helyzet az volna, hogy az ember veli: isrner valami atyasag-Ielet, mint az ember es testi atyja kozotti viszonyt s ezt a viszonyt visziat Istenre, mikozben aZJt gondolja, hogy annak lanye vegfilis egeszen mas s nincsen semmi kijze ahhoz, amit mi atyasagnak neveziink. Eszerint az, hogy Isten Atya, a reank vonatkozo kijelentesere all. de nem tudjuk, hogy mi 0 onmagaban, orokWlfogva. Mikor kilep trtkabol, lesz Atyankka. Ez azonban nem fejezi ki egeszen azt a tenyallast, amelyrdl itt valoban S'Z6 van. Ha a Szentiras es vele egyfitt az egvhaz Hitvallasa Istens Atyanak nevezi, ugy az a meggvozodese, hogy lsten mindenekelOtt Atya. Onmagaban, termaszetJszerirut es orokkon-orokke az. S teremtmenyei szama.racsak ezutan e8 ezart lesz azza. Nem ugy all a dolog, hogy elOswr van emberi atyasag es azutan valami ugynevezett isteni ·Atyasag. Hanem eppen forditva: az igazi, a: tulajdonkeppeni Atyasag az lstennel van. EbbOl az Atya:sagb61 szarmazik az, amit mi magunk kozott mint emberi atyasagot ismeriink. Az isteni Atyasag az eredet6 mindenemberi atyas:agnak. Mint ahogy az efezusiakhoz irt level mondja: ,,:Akirol neveztetik minden rutyasag mennyen as fold on". Ha lstent mindenestiil es lenyegiSooriien Ayanak latjuk, ha Ot, mint Atyat ismerhetjiik s gyermekeinek neveztetheltunk, igazsagot gondo-. lunk, megpedig az elsOt as a tulajdokeppenit.

Atya Jsten: ez laten letformaja (Seinsweise), amely for-

as eredete egy masik isteni letformanak, amely az els6WI KlUUllIJV.wLn. as megis az (j letformaja es igy istensegeben vele 'i.~gyenlo. Isten olyan medon Isten, hogy Atya, akinek Fia van. . : .. ;Fiaban onmagat allitja s onmaga altal meg egyszer Isten, aki al-

'·.lltjl'J., de nem teremti meg egyszer onmagat a F'iuban. De az Atyanak.as a Fiunak ez a viszonya meg nem meriti ki a valosagot, az

iI.sten termeszetet, Mert nem ugy van, hogy Istennok ez a postulalasa es postulal tsaga veszelyezteti az Isten egyseget, Az. A tya as 8.iJJ'iu egyiitt az, aki az Isten egy-voltat harmadszor is meegerot:ltti a Szent Lelekbon. Az Atya Isten es a Fin Isten egyiitt eredete a: Szent Leleknek. Spir-itus qui proeedif a Patro Filioque. ~az, amit a keleti egyhaz szegenv lelkei sohasem ertettek meg teljesen: hogy a nemzf es a nemzett egyii!t,t eredetaa Szent Leleknek es igy eredete egysegiiknek. 'A Szent Lelket Vinculum ~aritatis-na:k neveztek. Megvan az egvseg, nem nona Isten Atya ~.' Fiu, hanem mert Isten Atya es F'iu, aki onmagat allitia, onmaga altaI van, mint Isten a maga istensegeben, ktilonbozd as megis egy onmagaban, De eppen igy nom maganyos onmaga"ban. Nines szuksege a vilagra, Az elet minden gazdagsagat, a ~lekvas es a kozi:isseg minden teljosseget onmagaban bfrja, mert 0 a harmas egy. 0 a: mozgas es 0 a nyugalom. Ebbol lathatjuk, hogy mindaz, amit szamunkra jelent, mint teremto, mint Jezus Krisztusban magat nekiink ado s a: Szent Lelekben minket magaval egyesito, -' seabed kegyelme teljessegenek kicsordulasa.Nekiink semmivel sem tartozo, tularado irgalom! Nemesak omagaban, hanem ne'kiink is az akar lenni, aki orokWI fogva, Hogy Isten a maga: orok Atyasaganak erejehen szabad k~gyelemool - nem azert, mert ez a mestersege! - a mi 'Atyank .~. akar lenni, nem valami altalunk kigondolt .igazsag. Mivelh9gy' 0 az, aki: - mfive is CSJak atyai lehet, Teremt egy, a Fint.ol as igy :tole is kiilonhoz,Q masikat, akiert lenni akar, Ez pedig nem egyebet Jelent, mint azt, hogy a maga reszeseive tesz minketo "Az isteni termeszet reseeseive lesziink" (II. Peter 1: 4). Mikor Istent Atyanknak nevezztik, se tobbet, se kevesebbet nem mondunk ennel, Szabad Ot ugy nevezniink, ahogyO nevezi znagat a Fiuhan. Az ember, mint ember, nem gyermeke, hanem teremtm{mye az Istennek, factus as nem genitulSl! A teremtett ember, ameddig a szem ellat, !sten ellen lazad6, iSitentelen as . e:nnek ellencre laten gyermeke. Hogy ez lehet, az lsten szalr.ld . llliive,alahajlasa es irgalma. Mert 0 Atya es mert Omaga tett minket gyermekeive, azok vagyunk mindannak ellenere, amik vagyunk. Mi lsten gyermekei vagyunk a Fiuban, a Szent LeZek ~ta:l, tehat nem' valami k<mtiink Os ko·zotte letezo direkt kapcsolat folytan, hanem annak alapjan. hogy Isten Onmagaaltal r~t ad nekiink a: maga termeszetebOl, eletebOl es lenyebOl. lsten j6akarata es vegzese az, hogy a mag a IenyebBn, Fiallak nemzeseoon hozzank valo viszonya is bennefoglaltatik .. Benne, a Fiu-

ban, a Szent Lelek altaI gyermekeinek neveztethetiink, ugyan-

38

awn vinculum earitatis altal, amely az Atyat es a: Fint egyesiti. Az is Istennek orok dekretuma, hogy a Szent Lelekben valo letformajaban a: mi elhivatasunk is benne foglaltatik. Isten a F'iuban r6lad bessel, neked sz61 es a te javadra cselekssik. Es ami igaz Isten termesseteben, az igaz lesz. az idoben is. Sem tobb, sem kevesebb nem tdrtenik az idoben, mint az isteni elet megismetlese, amit mi nem kezdemenyeshettlnk as nem szereehetiinkmeg, de amit Isten vegbe akar vinni teremtmenyenek vilagaban, tehat kiviil a maga istensegen, Mikor Istent AdJyanknak nevezztlk, el6swr ezt mondjuk: "Dics6s.eg az Istennek a magassagban!" 'Azutan ezt: .,Bekesseg a fOldon!" Mert nem Atya 0 ~ ~iu nelktil es mert mindketten erettunk, ,,8: j6akarat emberei"ert vannak.

7. §. A MINDENRATO ISTEN

Isten hatalma abban kulonbozik a tehetetlensegtol? a~ban van folenye minden mas hatalom [elett, abban duuialma« ellentete ae "onmagaert val6 haialom" -nak (Macht an sich ), hogy as igazsag haialma, aeae a J ezu.<:; Krisztusban kijelentett es cselekvove lett szeretete es f,gy osszfogalma, meghataroz6ja es haidra a hatalommole, minden val6sagban es minden val6sag felett.

A HitvanaS ezzel az elnevezessel: "mindenhat6", Istennek egy tuladdonsagst jelOli meg, annak egyik tokeletesseget, akit elobb Atya Istennek nevezett A Hitvallas esak ezt as egy tuladdonsagot ismeri, 'Amikor kesobb megktsereltek.vhogy rendszeresen besseljenek Istenrol es koriilirjak h~nyet, bObeszedubbe vitltak. Beszeltek Isten aseitasarol, onmagaban val6 megalapozottsagar61 .. Beszeltek Istennek a terben es iddben val6 vegtelensegerol es Igazsagossagarcl, Irgalmarol es ttirelmerol. De tisstaban kell lenniink azzal, hogy barmit is mondunk Istenrdl az ilven emberi fogalmakkal,az mindig csak titalas lehet rea magara, Mert sommifele Ilyen fogalom valosagosan meg nem fog-:hatja Isten lenyet, Isten megfoghatatlan. Hogy mi az Isten j6- saga, szentsege, az nem hataroshato meg a j6sagnak es a szentsegnek semmifele fogalmaval, Azt esak maga Isten hatarozza meg. 0 as "Or, 0 az Igazsag. Mi az 0 Igejet, osakis leszarmaztatva:, osakis masodlagosan merhetjiik a szadunkra venni. A'.li apostoli Hitvallils,ban az Isten l(myenek minden' egyeb lehetc> megjelOlese helyett csupan ez az egy sz6 all: mindenhat6 es pedig jellegzetes Osszefiiggesben ez:ool a kifejezessel: "Atya", .Az egyik sq;6 magyarazza a masikat: az 'Atya a mindenha.tl>sag (is a Mindenhat6sag az Atya.

39.

Isten mindenhato, Ez eloszOr azt Ielenti, hogy Isten hataA hatalom pedig tudast, kepesseget, a megvalosulas lehejelenti. Ahol meghatarozott as maradand6 valosag letemint alap, fenn all a lehetoseg is. Istenrol szolva, 0 ren-

le.f.:Kt;,W..n.. assal a lehetoseggel es kepesseggel, hogy valosagot Ie ~tse:n. hatarozzon meg es tartson fenn, megpedig, mivel min-

az ove, mindenhat6 hatalommal cselekszi ezt, E~rt minden as valosagnak 0 maga az alap[a es merteke, as sines, ami ebben korlatozhatna vagy akadalvozhatna ot. meg akar tenni, azt meg is teheti, Isten hatalmat tehat ,.;,''I!"",~~ $zabadsaga:nak is nevezhetnok. Isten teljesen es egaszen ·.;':;r'8z:q.Dl:l.U. Ezek a fogalmak: orokkevalosag, mindentitt-ieleuvalo.'" ..•. , ...... ,[J" vegteleneg, mind benne foglaltatnak ebben. Neki hatalma ··;>i/.'illfJit1r; mindazon, ami a terben as idoben lehetseges, Merteke es as idonekas a ternek, neki nines hatara. De mindez naIZY,OlllLS filoz6fia-izti s ezzel egyaltalan nem kozelitettiik meg mit jelenta mindenhatosag, mint Isten tulajdonsaga. neveznek hatalomnak, ami szerethe mindenhatosag ennek semmi kow sincsen az Isten mindenhatosagahoz. kell attol, hogy altalanos fogalmakat kon-

,,;A~veqkrtetel harem tokot, hatart jelol meg: Isten hatalma ,lfili:SnbBzik a tehetetlensegtdl, minden mas hatalom felett all es

diadalmas ellentete az "onmagaert val6 hatalom"-nak.

i •.. ,Isten hatalma kut(jnbOzik minden iehetetiensetttol, Van li:a,talma ·80 tehetetlensegnek is: a lehetetlennek teljes va,gy resz~~ges Iehetesege. De Isten se teljesen, se reszlegesen nem tehete~len, hanem val6di hatalom. N em az, aki semmire sam kepes, . ne:rn .az, 'aki ne Ie nne mindenre kepes, hanem abban ktilonbozdk ~n.den egyeb tehetetlensegtol, hogy megteheti azi, amit meg olfartenni. Ahol tehetetlensegrdl van szo, ott semmiesetre sem Istenrol beszelfmk. Qyenge valaki a tavolinak, felrevonultnak k~p~lt Isten, Nem arnvek az, aki minden tehetetlensegnek elJentete.

i, IstenIelette all minden mas hatalomnak: Egyeb hatalmak ~geszen maskent lepnek tel, mint az Isten, Csak latszatai a tulajdonkeppeni valosagnak. Isten nem egysorban letezik ezekkel a 1Vilagi hatalmakkal, nem is a legnagyobb kozottiik, hanem falette all minden hatalomnak, nem fiigg toliik, nem korlatozhatJak, mert Oaz uraknak Ura, aki ralyok Kiralya, Vannak ugyan vilagi hatalmak, de elejetol fogva Isten hatalmanak labai alij, Tettetve. Ennek a hatalomnak ninesenek versenytarsai.

Iston nem"onmagaert" vaw hatalom. Ez az utolso as legfontosabb fok, mert itt Ienyeget a legtobb tevelygas. Minden hatalom OBszesege: tudas, lehetoseg, semleges as abszolut szabadsag, elvont kepesseg, onmagaert val6 hatalom: ez megreszegit6

gondolat.Vajjon Isten minden szuverenitas Osszfogalma, a p0- tentia teljessege' Nagyon s()kszor ertelmeztek igy, mert olyan

40

kooolfekvo, hogy errol a potentiarol, errol az onmagaert valo hatalomrol ~t kepzeljtik, hogy ez isteni, a legmelyebb, a legigazabb es a legszebb, hogy esodaljuk ezt as onmagaert vale) hatalmat, hogy tiszteljiik, imadjuk es ugy magasztaljuk, mint a let titkat, Bizonyara emlekeznek, hogy Hitler, ha Istenrol beszelt, mindig .,a Mindenhat6"-nak nevezte Ot. De Isten nem a "Mindenhato", nem a hatalom legmagasabb hatvanya. Aki a "Mindenhat6"-t Istennek nevezi, az a legrettenetesebb medon Ielrebessel, Mert a "Mindenhat6" gonosz, mintahogy az "Onmagaert valo hatalom" is gonosz, A "Mindenhat6" a chaos,' a gonosz, la Satan. Mert eppen a Satant nem lehetne talalobban jellemezniink as meghataroznunk, mint ha megprobalnok megalkotni az onmagaban alapulo szabad, szuveren kepesseg Iogalmat, A hatalomnak ez a reszegito elgondolasa a chaos, a tohu wabohu, amit Isten a teremtesben Ielretett, amit nem akart, amikor az eget es a foldet teremtette, Ez Isten elleniete, ez az a veszedelem, amely az Istentol teremtott vilagot szflntelentil fenyegeti: a szabad.onkenv lehetosege, a lehefetlen Iehetoseg Qffenzivaja, amely esak onmagaert akar potentia lenni. igy akar ervenyes:iilni as uralkodni. Ahol az onmagaert valo hatalmat tisztelik tis beesiiIik, ahol : az onmagaert valo hatalom tekintely akar lenni as jogot kovetel, ott a "nihilizmus forradalmar-val van dolgunk, Onmagaert valo hatalom a nihil s ha ez a hatalom keriil szinre es ez a:ka.r uralkodni, nem rend letestil, hanem a forradalom tor ki. Az onmgaert valo hatalom gonosz, mindennek a vege. !Az Isten hatalma as igazi hatalom, ellen tete ennek az onmagaert valo hatalomnak. Ezzal szemben is fOlenyes. hatalom es tobb ennel: az ellentete, Isten nem-et mond a nihilizmus forradalmara, Diadalmas ellentete is, mert mikor Isten megjelenik, a nap keresztul tor a kOdon: az onmagaert vale) hatalom osszedol es porba omlik. Leleplezodik ennek a fogalomnak minden Iszonvatossaga, elveszti beosuletet. A demonoknak elkell menekiilniiik. .Isten a lehetonek, az onmagaert vale) hatalom pedig a lehetetlennek osszfogalma.

Mennyiben ellentete Isten hatalma az onmagaert vale) hatalomnak, mennyiben all felette minden mas hatalomnak, mennyiben ktllonbosik minden tehetetlensegtdl l

A Szentiras Isten hatalmarol, annak bebizonyulasarol tis gyozelmerol sohasem beszel ugy, hogy kiildn vaIasztana azt az Igazsag fogalmatol: Isten hatalma kezdettol Iogva az igazsag hatalma, Nem puszta potentia, hanem potestas, tehat wrv{myes, Igazsagon alapulo hatalom,

Mit jelent az igazsagY Visszapillantva azt ken mondanunk: Isten hatalma abban es ugy az igazsag hatalma, hQgy az Atya Isten mindenhat6saga. Itt arra kell gQndolnunk, amit ugy irtunk Ie, mint az Atya-Isten eletet, aki Fianak Atyja, mint annak az Istennek . eletet,aki onmagaban nem maganyos, hanem orokkon-orokke. el es uralkodik, mint Fianak Atyja, aki

41

\ile,!!DeU!~ lete szerint ebben a kozossegben letezik. Isten minden,'n'3tcNSaigU, mint az igazsag hatalma, annak az Istennek hatalma,

Vll.llJ.<"eQ,U<:tll szereiet. Ami e szeretet ellen hadakozik, ami maes maganyos onamitas, az mint ilven, nem igazsag nem is igazi hatalom. Erre nemet mond az Isten, Amit helyesel, az a rend, mint ahogy Istenben magaban, ko-

...... ULTv.v. Fia as a Szent Lelek kozott is rend all fenn. Isten hatalma ·':'rend-hatalom. Szeretete rendjenek hatalma, amely a rend utjan ··'·ervenyesiil as '3 rend eeljaihoe vezet. Isten hatalma szent, Igaz'liagos, irgalmas, tiirelmes, j6sagos hatalom. Az kulonbozteti meg

,"" " hatalmat a tehetetlensegtol, hogy 0 a SzentharoIIlBag

'··· .. ;lst~n. . .

',' '" Istennek ez a hatalma szabad szeretetenek hatolma, amely

Jezua Krisztusban lesz cselekvove as nvilvanvalova, Tehat 1o#'''6 .... t az Isten mfivere kell tekinteniink, mint minden leheto-

nek es valosagosnak osszfogalmara. Amit Isten a maga kegvel'meWl jelent es cselekszik, azosszfogalma mindannak, amit ke.~egnek, szabadsagnak es lehetosegnek neveziink. Isten ha-

talma nem jellemtelen hatalom s azert targvtalan minden afele 'gyerekes kerdes; hogy vajjon Isten megtehetne-e ast, hogy ketszerkettobOl ot legyen, mert az ilyen kerdesek mogott a "kepes. 'EI!3g"-nek valami elvont fog alma all. Aza hatalom, amelyik ha-

',~udhatnek, nem lenne valodi hatalom, Tehetetlenseg, nihilhatalom volna, amely azt veli, hogv mindent allithat es mindent elrendelhet, Semmi koze Istenhez, semmi kose a valodi hatalom'.' , ,4oz. Isten hatalma~6di hatalom, S Igyall mindennek Ielette, "En vagyok a mindenhato Isten es kegyessegben jarj elottem". Emez :En fe101 igazolodik az, hogy ki a mindenhato Isten es mi a mindenhatosag. Va.gy: "Nekem adatott minden hatalom mennyen es .foldon". Neki, a J·ezus Krisztusnak adatott, Istennek e mnveben nlindenhat6saga Iesz nyilvanvalova es elove, mint udvosseges ~ Igazsagos hatalom. 19y Isten az Osszfogalma, a meghatarozasa es hatara minden lehetonek. S to» all minden valosag fe.lett, mint transcendens Isten es igy immanens Isten minden .val6sagban. 0 as alany, aki est a szent. as j6 iget kimondja as iaki szent es j6 mtivet veghez viszi.

42

8. §. A TEREMTO ISTEN

Azzal, hogy Isten emberre lett, ae is nyilvanval6vli es elhihetove lett, hogy o nem akart csak magaban aeae egyedul lenni. Sziuesen. engedelyez (gonnt) sajat' volosagot, alkatot (Art) ee szabadsagot a Tole kulonbozQ v_ilagnak. Az Ige letenek, mint teremtmenynek, ereje:

Ugy teremti, tartja fenn es kormanyozza a vilagot mint dicsosegenek szinteret ee benne ae emberi, mint 'dicso-, segenek tanujat.

Hiszek Istenben, mindenhat6 Atyaban, mennvnek es foldnek teremuiieben.

Ahhoz az Igazsaghoz, amelyet a keresztyen egyhaz ezzel a sz6val vall: "teremW", esak ugy kdzeledhetfink, ha megertjiik~ hogy mar itt is a hit titkaval allunk szemben, amelynek megIsmerese egyediil Isten kijelentese altal lesz valosagossa, Az elso artikulus, amely az Atya Istenrol es az 0 miiverol szol, nem a poganyok "tomaca", amelyben keresztyenek, zsid6k es poganyok, hivok es hitetlenek egyiitt lehetnek s kOzOsen allhatnak meg a valosag elOtt, amelyreriezve aztan esetleg megegyezhetnek abban is, hogy azt a teremtd .Isten mfivenek nevezik. Az Isten teremto-voltanak es a toremtes munkajanak titka epp ugy el van rejtve elolunk, mint a Hitvallas minden egyeb tartalmae. A teremto Istenben hinniink nem konnyebb, mint ahban, hogy Jezus Krisztus a Szent Lelektol fogantatott es Sziiz Mariat61 szuletett. -Ne gondoljuk, hogy a teremto Isten igazsaga szamunkra kozvetlentil hoszaferheto s esupan a masodik artikulus igazsagara nezve szorulunk a kijelentesre. .Itt is. ott is azonos megismeresi lehetoseggel allunk Istennek es mtivenek titka elott.

Mikor a Hitvallas mennyet es folder mond, legfennebb mellekesen beszel 'a vilagrol. Nem azt mondja: hiszek a teremtett vilagban, meg azt sem: hiszek a teremtes mtiveben hanem azt: hiszek a teremt6 Isienben; Amit a teremtesrfil mond, teljesseggel ettol az alanytol fiigg, minden alhtmanvt ez hataroz meg. Ez a szabaly ervenyes a teremtesro is. A teremto megismerese a ponto s csak utana es belole kovetkezik a teremtes mtivenek megertese,

Mivel a teremtf Istenrol van szo, beszelhetiink miiverol, mint teremtesrbl, a mennynek es foldnek teremteserdl, Ha komolyan vessziik ezt a fogaImat, kozveteniil megviIagosodik elottiink, hogy i,tt nem olyan teriiletrol van szo, amely emberi szemIelet vagy gondolkozits szeribt megkozelitheto lehetne. A termeszettudomany fejlOdeserol tanH es evmiIli6kr6l beszel, mialatt a viIagegyetem folyamatos kibontakozasa vegbement. De mit tudhat yalaha is maganaka viIagnak, a letnek tenyerol,

43

~61, ami fejlodik es kibontakozikY A teremto as a teremtes foga.lma a tenyleges kezdettel fiigg ossze: a folytatas egeszen mas valami. Teremtes-mithoszokr6l beszelni tehat alapjaban "Jeve tevedes, A mithosz a legjobb esetben iscsak parallelje az exaltt tudomanynak, azaz a mithosz is csak szemlelteti, ami mar

~llSbb is' itt volt es mindig itt is lesz, A mithosz az elet es hal aI, az alom es Ielebredes, a sztiletes es meghalas, a reggel es este, a:D.appal ea ejszaka nagy problemajat abrazolja. Ez a tema Drinden idoben Ioglalkoztatja az embert s annyiban idotlen kerdes is. A mithosz a vilagot ugysz6lvan 'a hatara feItH szemleli, . de mindig esak mar a meglevfi vilagot, 'I'eremtes-mithosz nines, merta teremtes eppen a mithosz szamara hozzaferhetetlen. 19y ~ldaul egeszen vilagos, hogy a babiloniai teremtes-mtthoszban a keletke~rol es elmulasrol van sz6,amely semmifele vonatkozitsba nem hozhato a Gen. 1. es 2-vel. Legfeliebb bizonyos p:q:thikus elemek talalhatok fel benne, de ahogy azokat a BibIia hasznalja, annak nines parallelje a mithoszban, Ha megis nevet

'~]mrunk adni a bibliai tudositasnak, illetoleg be akarjuk sorozni. v.alami1yen kategoriaba, akkor "mondli"-nak neveshetnok. 4-Biblia a Gen. 1. es 2-ben olyan esemenyeket kowl, amelyek kjviil esnek torteneti megismeresilnkdn, azonban megis olyan i$meret alapjan beszel roluk, amely valosagos tijrtenetre vonat-

, Kozik. A bibIiai teremtes-tortenetekben eppen az a nevezetes, hogy szoros osssefuggesben allnak Iertiel tOrtenetevel s igy Isteneselekvesenek tortenetevel, az emberekkel valo szovetsegben, .. ~ atortenet az OszOvetseg szerint mar azzal kezdodik, hogy Isten megteremti a mennyet es a foldet. U'gy HZ also mint a ma&o:I:lik tudosttas a teremtesrfil, Osszefiiggesben van a~ Oszovetseg te~ajaval: az elso tudositas a szombat szerzeseben a szovetseget, mint celt .mutatja fel, a masodik tudositas, mint a teremtes mfivanek fQlytatdsrit.

•... A teremto Istennek es mfivenek ismerete olvalaszthatatlan Istennek az emberrel val6 oselekvese ismeretetol. A teremto Is~tes~iivet csak ugy ismerhetjiik meg, ha arra neztink, amit '8.. Szentharomsag Isten Jezus Krisztusban eretttink, emberekert tett.A teremtes az idoi, Istenen kiviil helyezett hasonlata a benne!l'-ag;ihan vegbemeno tortenesnek, aminek alapjan Isten AtYJa a F'iunak. A vilag nem Isten fia, nem "nemzette", hanem ~Temtette, de az.amit Isten, mint teremW cselekszik, keresztyen ertelemben esak ugy tekintheto es ertheto, mint visszaverddo ~enye, halvany vetiilete az Atya-Isten es a Fiu belso, isteni viszonyanak. Ez az ertelme annak, hogy a Hitvallas 'a teremtes ~~vet az AtyanoJc tulajdonitja. Nem azt jelenti ez, hogy egyedul 0 a Teremto, hanem azt, hogy ez a vonatkozasall fenn a teremtes miive es az Atya es Fiu viszonya kOzOtt. A teremtes is-

merete Isten-ismeret es ezert hit-ismeret, a sz6 legmelyebb as legvegso ertelmeben. Nem elsO to mac, amelyben a termeszeti theologia (theologiai naturalis) helyet talalhatna. Hogyan is-

44

merhetndk meg Isten Atya-voltat, ha nem a Fiuban jelentene azt ki nektink l 'Iehat nema vilag sokfelesegebol olvashatjuk ki azt, hogy Isten a teremtdje, A vilag a maga banataval es boldogsagaval mindig esak homalyos tiikor lesz szamunkra, amelyrtil lehetnek optimista vagy pesszimista gondolataink, de a teremto Istenrdl Ielvilagositast nem kapunk tole. Mert valahanyszor az ember a napbol, holdbol, esillagokbol, vagy sadat magabol akarta kiolvasni az igazsagot, mindannyiszor balvanvkep lett az eredmeny. De ahol megismertek as aztan a vilagban ujb6l felismertek Istent, ugy hogy ebben a teremtesben valo boldog dicsditese lett, az csak -Iezus Krisztusban tdrtent, akiben egyediil kereshetjiik as talalhatjuk meg Ot. Azzal, hogy Isten a J ezus Krisztusban emberre lett, az is nvilvanvalova as elhihetove valt, hogy () a vilag teremtoje. Nines meg egy, masodik forrasa a kiielentesnek,

A teremtdrfil as a teremtesrdl szolo artikulus azt a donto megismerest tartalmazza, hogy Isten nem onmagaban letezik, hanem van egy tole kttlonbdzdvalosag, a vilag. Hannan tudjuk ezU N em kerdeztiik-e mar mindnyajan onmagunktol, hogy ez aa egesz vilag nem latszat as alom-e csupan T N em lepte-e meg Onoket meg soha az a legvegso ketely, - nem Istenre nezve, mert ez ostoba ketely volna -, hanem onmaguk felon Valosag-o hat az, amit valosagnak tartunk l Nemesak a "Maya fatyla", puszta Iatszat ez az egesz varazslat, amiben eliink¥ Egyetlen le'hetdseg szamunkra, hogy ennek az "alom"-nak minel hamarabb a vegere erve, elmeriilhessiink a Nirvanaban, ahonnan jottiink~ A teremtesrol valo tanitas szembeszall ezzel a swrnyii gondolattal. Horman tudhatjuk meg ervenyesen, hogy ez fonak dolog, hogy az eletunk nem alom, hanern valosag, hogy en magam vagyok as hogy a kdrilldttem levf vilag van? A keresztyen hitvallas szerint esak egy feleletet adhatunk. A Hitvallas szive, a masodik eikkely azt mondja, hogy lstennek tetszett emberre lenni, J ezus Krisztus ban mag a val az lstennel, a teremtdvel talalkozunk, aki teremtmennye lett, terben esidoben teremtmenykent letezett, ott, akkor, ugy, ahogy mi mindnyajan letesilnk, Isten a Krisztusban volt. Minden azzal a Ieltevessel kezdodik, hogy ez igaz, Itt van az a pont, ahol a teremtmeny a valosagban elenk lep es megismerheto, Mert ha a teremtd maga lett teremtmennye, ha az lsten-ember, ~ minden keresztYen megismeres kezdete,- val6sag. akkor J ezus Krisztusban megnyilik elOttiink a teremtonek, miivenek as teremtmenyenek titkk a elottiink all az elso artikulus tartalma. Mivelhogy IsOOn emberre lett, nem I&het tobbeketseges az, hogy v,an teremtmeny~ Jezus Krisztusra tekintve, akivel egyazon rerben eliink, halljuk, amit az 1ge mond nekiink a Teremtorol, az 0 miiverol es miivenek legcsodalatosabbikarol: az emberrol. Csak bolondok gondoljak sziviikben azt, hogy a teremtesnek keresztyen modon ertelmezett titka leg-

45

eliiisz(jr azt a problemat illlitja elenk: van-e Isten, mint letoka : vilagnak¥

, ',! Keresztven ertelemben nem Iehet eloszOr a vilag valosa-

felteteIezni s azutan kerdezni: van-e Isten T

" '.' ,,' , Mi azzal kezdjiik, hogy van Atya, Fiu, Szentlelek Isten J:'&ebbOl all elo a nagy keresztyen problema: csakugyan igaz, ',:1:J.qgy Isten nem akar onmagaban lenni, hanem rajta kiviil meg

.,a.Vilag is letezik as mi mellette as rajta kiviil vagyunk? Ez a 'iJ,l'ejtely. AId csak kicsit is megprobalja Istent ugy szemlelnias ;.>megerteni, ahogy magat nekiink kijelentette: titokzatos, magas'~agos lstennek, mindenhato Szentharomsagnak, azon fog eso."dlUkozni, hogy mi es a vilag mellette es rajta kivul Ietezunk. Iswnneknincs sziiksege .rank, nem szorul a vilagra, sem a menny,;re, sem a foldre. Onmagaban gazdag. Benne van az elet teljessage, minden dicsoseg, szepseg, jOsitg es szentseg. Eleg Onma-

ganak.Onmagaban boldog Isten, Mire valo tehat a vilagT Hiszenbenne, az elo Istenben minden megvan, Hogyan letezhetnek xliel1ette valaki, amire nines szuksege'l Ez a teremtes rjtelye, Serre azt feleli a teremtesrol sz6lo tanitas. Isten, akinek nineBen sziiksege reank, a mennyet, a Ioldet es engem is "csupa atyai j6sagbOl as irgalombol teremtett, minden erdemem as melto yoltomnelkiil s hogy mindezert tartozom Ot dieserni ' as magasztalni, neki szolgalni es engedelmeskedni. Ez bizonnyal igaz". Megerzik e szavakon, hogy Luther milyen .ahitatosan osodalkosik a teremtesen, az Isten j6sagan, aki nem akar egye-

'eliH maradni, hanem a maga melletti valosagot is akarja,

A teremtes kegyetem: a legszeretcbb hodolattal, felelemmel as halaval kell leborulnunk ennek igazsaga elott, Isten seioese« engedi (gonnt)ennek a tole kiilonbOzo valosagnak azt, hogy letezzek, szivesen engedi, hogy legyen sajat valosaga, letmOdja es szabadsaga. A teremtmenynok ezaz Isten melletti Jete a nagy rejtely es esoda. Ez az ,a nagy kerdes, amelyre azzal avalasszal Ielelhettink es kell felelniink, amit az Isten 1geje ad .meg nekiink. Ez az igazi letkerdes, amely lenyegesen as teljesen klilonbOzik attol a tevedesen valapulo kerdestol: van-e Isten I 1I0gy vilag van, ez a leghallatlanabb valami, ez az Isten kegyelmenek csodaia, A lettel as a sajat lettinkkel szembo nezve, esak 'csodaIkozhatunk azon, hogy az valo es igaz; hogy nekem es a vilagnak szabad lennilnk, annak ellenere, hogy Istentol killonbozO valosag vagyunk as hogy a vilag - belefoglalva az embert ~ sajat magamat is - nem Jsten. A magassagos lsten, a Szentharomsag lsten, a mindenhato Atya, nem onhatalmu; szivesen engedelyezi a letet ennek a masiknakis. SOt nemcsak engedi, hagyja, hanem adja neki. Mi emberek, a menny es a fOld, minden sejtett vegtelensegevel egyiitt azert vagyunk, mert !sten adja nekiinka letet. Ez az elso eikkely nagy nyilakozata.

De mindez egyuttal masvalamit is jelent. lsten ennek a vilagnak engedelye.zi a letet, azt, hogy sajat val6saga, alkata as

46

szabadsaga legyen. Mindazaltal nem azt mondjuk, hogy maga ez a vilag Is ten, mint ahogy a pantheista tevelyges mindegyre hangoztatja, Nem ugy all a dolog, hogy ilyenforman Isten vagyunk, mert. mindenkor karhozatos tevedes, ha "olyanok akarunk lenni. mint 0". Nem igaz a regi es ujkeletii gnozis kijelentese, hogy az, amit a Biblia Isten F'ianak nevez, alapjaban veve a teremtett vilag. Vagy pedig hogy a vildg termeszetszerint az Isten. gyermeke. Az is tevelyges, ha vilag alatt Isten kiaradasat, emanatiojcit ertik, mint isteni anvagot, amely folyamkent szakadt fel a Iorrasbol, Istenbol, Ez nem valosagos teremtes, hanem esak Istennek eletmozgasa, Onmaga kifejezese lenne, A teremtes azonban mast jelent: Istentol kUliYnbozo val6-' sagot, Vegfil nem szabad a vilagot ugy ertelmeznunk mint Isten vetii,letet (Erscheinung), mintha Isten essme Ienne. Az. egyik letezo az egyediil valosagos, Ienyegszerti es szabad Isten, a masik a menny es a fold,az ember es a Kosmos s ez a masik nem Isten, hanem Isten ciltal van. Tehat ez a masik nem onall6 nem onmagan alapul6, mintha sajat principiummal birna s i~y Istennel szemben onallo. es fiiggetlen volna, ugy hogy felOle lete,zhe~nek ugyan az Isten, de csak tole messze, elkiilOniilten 8 igy ket birodalom, ket vilag leteznek: ez a vilag sajat valosagaval es torvenyszerfisegevel segeszen mashol es maskeppen az isteni vilag, az 0 orszaga es vilaga, amit talan szep es gazdag szinekkel l~het leirni, esetleg az evilag es tulvilag viszonyaban, esetleg ugy, hogyaz ember "utkozoon" lehet innen oda. De ez a vilag nem Isten altal, nem tole lenne, nem tartoznek mindenestiil hozza es nem mindenesttil rajta alapulna.

Isten ennek a vilagnak teremtmenyi valosagot alkatot as szabadsagot engedelyez. Olyan letet, ami neki valo. A vilag nem latszat, a vilag van, de a teremtmeny modjan, Szabades lehet n~k~ Isten mellett lennie. 'I'eremtmenyi valosag, "creatio ex nihilo 'on alapu16 valosag, semmibol val6 teremtes, Ahol semmi sem volt - meg csak valami osanyag sem! - ott Isten altal lett az, '~mi most ktllonbdzik tole. S azert, hogy most valami van, hogy m~ vag'lJunk, az isteni kegyelem alapjan percig sem sza?ad ~lfelejte~iink: letilnk es az egesz vilag letenek alapja az Iste.lll teremies, amely nemcsak egyszerfien eselekves, Mindazt, amI lstenen kiviil van, 0 tartja szilardan a semtni felett. A teremtmenyi a~kat)elenti az idoben es a tarben val6 letet, amelynek kezdete es vege van, amely lesz, hogy MOO1 elmuljek. Egyszer meg nem volt es egyszer mar nem lesz. S azonfeliil nem egy, hanem sokfele: egykor es most, itt es ott is van.

A vilag ebben az atmenetben: ido es ebben a szetvalaszto~tsagban: ter. lsten azonban orokeval6. Ez nem azt jelenti, mmtha benne nem leteznek ido, de ez mas ido, mint a mienk, akiknek tulajdonkeppen soha sincsen jeleniink es akiknek szamara a ter szetvaIasztottsagot jelent. lsten ideje es tere szabad mindatt61 a korlatt6l, axpiben mi el tudjuk kepzelni az idot es

41 teret. Isten Ura az idonek es a ternek. Azert, hogy () az..ereezeknek a formaknak is, ezek benne se nem korlatoltak,

", nem tokeletlenek, mint a toremtmenvi letben.

Vegiil a teremtmenyi szabadscig azt jelenti: van a letezO.egy osztalvresze, a teremtmenynek .,adott esetben, ilyen movaM letezese" (je so da sein) s az emberi teremtmenynek es esetben ilyen m6don val6 letezese" mindenesetre don-

ssabadsagot jelent, hogy igy is, ugy is tehetne. De .ez a szaesupan a teremtmenynek kijar6 szabadsag lehet, akininesen valosaga onmagaban s.-Ietmodja terben es idoben van, Bar igazi szabadsag, meghatarozza, korlatozza az a tor:fenyszeriiseg, amely a vilagegyetemben mindeniitt erzekelhe-

''Wen ervenyesiil; korlatozza a tobbi teremtmeny lete, masfeldl az Isten szuverenltasa. Mert ha szabadok vagyunk, esak vagyunk azok, mivel teremtonk vegtelenill szabad. Minden r: ".' ' , szabadsag esak tokeletlen tukorkepe at. isteni szabadsag,,Il,a,k.A teremtmenvt veszelyesteti a nemletnek es a pusztulasnak ',~~ediil az Istenre nezve kizart lehetosege, A teremtmeny, aki

" 1l(ltn, a maga Ietmodjaban csak akkor maradhat meg, ha Isten ,1gy akaria, Mihelyt nem akarja, mindenfelol rank kell tornie ~i,nemletnek_ A teremtmeny nem mentheti es nem tarthatia meg '::Wa.gat. Az embernek Istentol kapott szabadsaga nem a j6 es ,~l'08SZ kozott val6 dentes szabadsaga. Az ember nem valasz,llton allo Herkules. A gonosz nem tartozik az Isten teremtme,Jlyenek lehetosegei koze. Dontesenek szabadsaga csak abban all, ,f,ogy donthet az egyetlen mellett, igent mondhat annak, aki tel'~mtette, akaratanak vegrehaitasa, vagyis az engedelmesseg :J;:\:!.ellett. De dontesi szabadscigr6l van Bro. S itt fenyeget a vesze-

. 4elem is. Ha megtortennek, hogy a teremtmeny masra haszn~ilna szabadsagat, mint az egyediil lehetsegesre, ha ki akarna , lepni sajat valosagabol, ha vetkezni akarna, azaz "elkiiloniilni" . I~tentOl e:: sajat magatol, mi mas tortenhetnek, mint hogy ellen•. tetbe kerulne Isten akarataval, el kellene buknia engedetlen~~geben, engedetlensegenek lehetetlensegeben, ebben, a teremtesben elore nem latott lehetosegben I Veszedelmeve kell valnia

a?~ak, hogy idoben es terben letezik, mert bele kell pusztulnia let~nek a keletkezesebe es elmulasaba, abba az itt es ott-Jaba, Be kell kovetkeznie a nihilba val6 zuhanasnak, Lehetne-e maskepp~nY Csak azert beszelek r6la, hogy mindarr61, amit gonos~nak neveziink: halal, biin, ordog es p<>kol, megaIlapitsam: mindez nem lsten teremte.se, hanem ellenkezoleg az, amit lsten a teremt~sel kizart, amire nem-et mondott. Ha a gonosznak van realitasa, az csak ennek a kizartnak es megtagadottnak realititsa lehet. Az. lsten hatamegetti val6sagga, amelyet elme1l6zott, 'amikor a vilagot teremtette as j6nak teremtette azt. "Es lata lsten, hogy minden, amit teremtett vala, ime igen j6." Ami nem j6. azt nem lsten teremtette, az nem bir teremtmenyi lettel as ha egyaltalan tulajdonithato neki let, - 8 nem inkabb azt kellene

48

mondanunk, hogy ez a nemletezdf - ugy az osakis annak a letnek hatalma lehet, amely az isteni ,,nem" sulyaool ered. N em szabad Istenben magaban keresntink a sotetseget, 0 a vilagossag Atyja. Ha Deus absconditus-rol kezdiink beszelni, mar halvanyrol beszeltink. A teremto Isten szivesen engedelyez letet teremtmenyenek s ami van, ami igazan valosagos, az Istennek ebbol a kedvezesebol van.

Isten Tgeje az ereje minden teremtmeny letenek, Isten teremti, kormanyozza es tartja fenn azt, mint dicsosegenek szinhelyet, Ezzel a teremtes atapjara es celjara akarok ramutatni, de a ketto vegtilis egy es ugyanaz,

A teremtes alapja az Isten kegyelme 13 hogy (liZ az isteni kegyelem van, ez az Isten Igejeben lesz szamunkra valosagossa, jelenvalova, elove es erosse Akozben, hogy Isten szolta a maga Igej et Izrael torteneteben, a J ezus Krisztus ban, a J ezus Krisztus gyillekezetenek alapitasaban es mind maig, es fogja szolni mindvegig, volt, van es lesz a teremtmeny is. Nem onmagatol az, ami, hanem Isten Igeje altal, az Isten Igejeert, az Igenek ertelme esszandeka szerint (Zsid. 1: 2). ,,Hatalmaszavaval Ienntartja a mindenseget, ta panta" (v. o. Jan. 1: 1. s kov, es Kol. 1.). A mindenseg altala es erette teremtetett, Az Isten Igeje, melyrdl a Ssentiras tanuskodik, Izraelnek, Jezus Krisztusnak es gyiilekezetenek tortenete az elsti, az egesz vilag pedig fenyevel es arnyekaval, melysegevel es magassagaval esak a masodik, A vilag azTge altal van. Csodalatos megforditasa-az egesz gondolkozasunknak! Ne zavartassak magukataz idofogalom nehezsegetdl, ami ebbol szarmazhatnek, A vilagot a Betlehemben sziiletett Kisded, a Golgotan meghalt esharmadnapon Ieltamadt Ferfi hozta letre es hordozza, Ez a teremtes Igeje, amely altal lett minden, ami van. Onnan jon a teremtes ertelme es ezertall a Biblia elejen ez: kezdetben teremte Isten az eget es a foldet es nwndaaz Isten: Legyen ... Istennek ez a hallatlan szava a Biblia ama felelmetes elso fejezeteben l Ne gondoljanak a Mindenhato varazseredere ennsl' a szonal, mellyel egyszerre eloallitotta a vilagot, hanem halljak meg Isten konkret beszedet, ahogy errol a Ssentiras tamiskodik. Ez a beszed volt Isten valosaga kezdettol fogva, ezaltal lett minden, ami van: a vilagossag, a menny, a fold, a novenyek, az allatok es vegul az ember.

Miert lett ez az egesz, az eg es a fOld es minden teremtmenv l A teremtes celja utani kerdezoskodesre nem tudok mast felelni, mint ezt: dicsosegenek szintere. Hogy Isten megdicsoittessek: ez az ertelme, Doxa Gloria egyszeriien azt jelenti: nyilvanval6va lenni. Isten lathat6va akar lenni a vilagban. Ennyiben van ertelme az Isten teremtesenek. "Es ime igen j6 volt." Barmilyen kifogasokat lehetne is emelni a vilag val6saga ellen, megfoghatatlan j6saga abban all, hogy Isten dicsosegenek 8zintere, az ember pedig e dicsosegnek a tanuja lehet. N em szabad elOre tudnunk, hogy mi a j6sag s azutan zugol6dnunk, hogy

nem Ielel meg ennek. Amire Isten teremtette ezt a vij6 is. Dicsosegenek szintere, "theatrum gloriae Dei", a Kalvin. Tanuja ennek az ember, aki ott lehet, ahol Isten nnrh{',Q() ttetik. Nem passztv tanu, hanem olyan, aki bizony":"(" ftn,,"''''T, tesz arrol, .amit latott, Ez az ember termeszete: kepes arra, ezt megtegye, tamija legyen az Isten tetteinek. Istent, mint """'.L",cutot, ez a szandeka "igazolja".

9. §. MENNY ES FOLD

<'i .A menny az a teremtmeny, amely az embernek meg"t9g~atatlan, l1: fold p.edig az, am;i me~togkat? fZ ~mb~:r \,fi,.Wa teremtmeny, ah a menny es a fold kataran letezile, "A~ Istennekaz emberrel kotott szovetsege ae alapja es :,:c~lja a mennynek, foldnek ee mindenteremtmenynek.

i:.,!

, , "Mennynek es foldnek teremtoje" - mondja a ~itval~~. .aztmondhatjuk es ken mondanunk, hogya menny es a fol.d f6galmaban, ktilonleteben es egyiivetartozasaban latjuk azt, amit ~/keresztyen tanitas teremtmenynek nevez. Ez a ket fogalom i:tZoXiban nem egyenertekfi azzal, amit ma viMgkep-nek nevezilnk, hitbar azt is mondhatjuk,hogy valami visszatiikrozodik benniik :~regi vilag-kepbol, De se a Ssentirasnak, se a keresztven hit-

il.~k - amelynek targyaval most foglalkozunk - nem dolga, #Ogy ,egy bizonyos vilagkepet kepviseljen. A keresztyen hit nfries kotve sem egy regi, sem egy modern vilagkephez, A ke:r~ztyen hitvallas az evszazadok folvaman nem egy vilagkepet ~lt tul, Kepviseldi rossz tanacsrahallgattak, ha azt veltek, hogy ~z •. ' vagy az a vilagkep egvenerteku kifejezese annak, amit az e~yhiLi.nak, eltekintve a teremtmenytol, gondolnia kell. A kereszflyBllSeg teljesen szabad minden vilagkeptol, azaz azoktol a kiserle.tektol, amelyek a mindenkori uralkod6 tudomany esskozeivel lliS' ):nert6ke szerint akarjak megerteni a: letezot, A koresztyen

,€moort nern ejtlreti rabul semmi regi, vagy ujonnan fellepo es liralomra jut6 vilagszemlelet. MindenekelOtt pedig nem szabad ·aZegyhaz iigyet tarsitani azzel vagy azzal a viMgnezettel. A vi-

!(I.gnezet meg atfogobb jelentesti, mint a vilagkep, mivel az > 6mberrol valo fUoz6fiai-metafizikai felfogas is belecsendtil. :,,6rizkedjek a lrereszty6n ember {is az egyhaz att61, hogy barmi'fele vilagneoothez is odalSoogOdjek. Mert a vilagnezet egeszen k6ze1 all a ,.vallils"-hoz. De a Bihlia donto ta.rtalma, Jezus KriBztus, semmikeppen sem kotelez arra, hogy ma:gunk6va tegyiink oilrmifele vilagnezetet. Egyszersmindrenkorra: felmentett att61 a kiserlettol, hogy magunk fe101 ertsiik meg a 16tewt, hogy a ve: ger{l jarjunk a dolgoknak IS IstenDiell, vagy Isten nelkiil valanu

4

vilagszemleleti egysegre .jussunk. Azt tanacsolom Onoknek., h~gy ha talalkoznak ilyesmivel, tegyek f{~lre, meg ha kereszt'J/~ vilagnesetnek nevezne is magat! Ezt a figyelmez.tetast Nenietorszagban kiilonos hangsullyal ken ellatnunkl (~ a BOO, hogy: .. vilagszemlelet", eppen ugy, mint a "vil1limhaboru", esak a nemet nyelvben fordul elo.Az angoloknak jellernzO m6don nemettll kell ideznifik e szavakat, ha hassnalnl akarj8.k. azokat.)

. Nagyon nevesetes, hogy itt a: teremtmenv ~ogalma

"niennyel €a folddel" van koriilirva,· "Kez.dethEln 'teremtette Jsten a mennyet es a foldet". 'A Biblia ez. elsO mondatabol vette a Hitvallas ezt a ket Iogalmat, De azert megkerdezhetjiik, hogy mennyiben felel meg eppen ez a ket fogalom a teremtmenynek' Luther a Kiskateban megprobalt tulmennl eeeken, mikor ezt Irta I az elsO artikulus magvarazataban: "His71em. hogy Isten engem minden mas teremtmennyel egyiitt teremtett". Luther tehat a menny €a a Iold helyere az embert tette, meg pedig konkreilen kieleave igy: ,;engem". A Credo 'ilyen megvaltoz.tatasanak, V;igy esendes helyesbitesenek j6 ertelme van, Asonnal arra a teremtmenyre mutat ra, akirol a Hitvallasban, mint lenyegesrdl. van sz6: az emberre, De akkor miert mondja 8. Hitvallas mffislkeppen T .Miert bessel mennyrdl as foldrol as egyaltaIannem a21 emberrol T Kihez csatlakoz.zunkT Lutherhes, vagy a HitvalIashoz' ~alan van .valami Ielseges abban, hogy a Credo mindjart ieg:el6sz.or teliesen mellOzi az embert, mint egesz.en jelentektelenU Gondolhatjuk azt is - s a magam reszerol ezt javal.,. lorn - hogy 8: Hitvallas, eppen mivel mennyr6l as foldrol be- 8001, feltilmulhatatlan medon emeli ki azt a helyet, ahova az ember tartozik. Koz.vetve nem jelentOsebben bessel az. emberrdl igy eppen azaltal, hogy el6szor nem 82161 r6la' Menny es fOld azt a'. teljesen meghatarozott tOrtenes szamara kesziilt &interet jelOlik meg, amelynek kozeppontjan, a mi lataBunk szerlnt valoban az ember all. Nem eppcn olyari leirasa ez a teremtmenynek, amely tartalma sserint dontOen utal egyenesen az emberret Ebbol a leirasbol bizonyosan megtudhatduk, hogy a menny es a fOld nem onmagukert valok, onmagnkb61 nem lehet c'5ket megertenl es megmagvarazni. Letiikertelmevel, a k0z6ppontjukban ;in6 emberrel egyiif,t Istentol. vannak, hozz.a. tartoznak, a Hitvallas ertelmeben egyiittesen jelentik a teremtmenyt 8 csak ISIt.enitel, a21 0 akaraMval es tettevel &sz.efiiggllsoon szemlelh.etc5k. Itt van az ·elvi kiilonbseg minden vilagneoot es akOzott, amit a SoontiritB €a a hit mondanak. A vilagnez.et a JetezO jelentesebOl i:p.dul ki, .hogy a melybOl eljusson az Isten fogalmahoz. A Szentiras ellenoon a m~nnyrol, a: foldrol ets az emberrol teljessegben csa:k 'ebb en az OOszeftiggesben sz6l: Hisz.ek Istenben, mennynek as foldnek teremt6jeoon. Ebben a szarmaztatasban l~ nyilvanva16va, hogy nem a teremtmenyben, hanam a; teremto Istenben hlsziink.

'A menny az a teremtmeny? amel.,. az emben:t& megfiJ{I-

51

~1.Ud~IiU.·I·Ii. A fold pedig az, amely megfoghat6. Ezzal a nicaeait:m>w.u'UIJLC:<.!,vJ.~· hitvallas magyarazatahoa .esatlakozom, arnea mennyrol es a fOldr6l ad: vislbilfa et invisibilia,

Em a: ,,l3.that6"-t es "lathatatlan"-t probalom visszaadni "nregfoghat6" as ,,.megfoghatatlan". Ha a Szenttrasban

amelynek nvelvhasznalatahos kapcsol6dunk - van sz6 a nom egyszertien azt erti alatta, amit mi neveziink \";n\~E~nnlyn.eK, az athmoszferikus vagy sztratossferikus eget, hanem a teremtett val6sJagot, amely ennek a "menny"-DJek tobbszO.-

felette van. Az antik vilagkepben, ktilonosen a kBzelkelfti,..

ugy gondoltak el a lathato vilagot, hogy nagy. harangalaku borul foleje, az ugynevesett egbolt. Ez az egbolt Ieloltink /,V/,"A~r.VA ugysz61van a lrezdcte a mennynek, annak a valosagnak, nom lehet latni. Az egbolt felett kovetkezik a: roppant .: . .. amelyet az egbolt valaszt el a foldtol es csak as Ocean

· i·felett kezdodik a: harmadik, a tulajdonkeppeni menny, az [sten ;.·:.'1x;oousa. Ezt csak azert mondom, hogy megmutassam {)noknek:

· .. > ~l'Yen elkepzeles all vilagkepssertien a bibliai "menny"-foga::jlom mogott. A menny valosaga az emberrel szemben s egyuttal

·,~le:tte is van, de mint teremtett va16sag. Ezt az egesz tulvilagot, ··~m.elY kivtll esik az emberen s reszben fenyegetoon, reszben di.. ~gesen all ssemben vele, semmikeppen sem szabad osssete-

··~e&zteniink az Istennel. Osak a: szamunkra megfoghatatlanhos ~rliink el, de nem az Istenhez, esupan a mennyhez, Ha Istennek )1eveznok a szamunkra megfoghatatlan valosagot, akkor az nem f~nne kevesbbe teremtmenyistenites, mint amikor az U. n. "pri· tnitav" ember a napot imadia, Tgen sok filozofus kovetett el Uyen teremtmenvistenttest, Megismerestink hatara nem Isten-

·'USI valasst el benniinket, hanem csupan a mernny as fold hatara, ':ahogy a Hitvallas nevezi. A menyei valosag, amely mindenk.eppen titok a: szamunkra, a teremtett vilagon belUl van .

.. '., Semmi kOze ninesen Istenhes, de annal inkabb van az Isten ·'41tal alkotott teremtmenvhez, A teremtett vilagon beliil is meg:foghatatlan titok elOtt allunk, a let melyei elott, amelyek mind-

. ~gyre megijesztenek as megorvendestetnek, A fil0z6fusok es . ·koltok, akik errol beszeltek es enekeltek, nem tevedtek, A letnek , .. vannak melysegei as magassagai s mint keresztvenek is elismer. ',h&tjiik, hogy itt es most sokfele titok V6SZ koriil as boldog az a~

;.ember, aki tudja, hogy sok mindenfele van a mennyben es a told on, amirol iskolai tudasunk meg csak nemis almodik! Mai":gana:k a teremtesnek van odafent egy mennyei komponense~ de ;;;'~zert &t nem Szabad Istenkent felni as tisztelni. ~ a mennyei ·.·.'2komponenlS ebben a vilagban jelszerf1en emlekeztet arra a va16-

· ..i'sagra:, amely meg a mennytol is egeSmn kiilonhowen van fe"'lettunk: a mennyen-t,uli val6sftgra, a mennynek es fOldnek 'I1e':remtojere. De nehogy Osszetevessz.iik a jelet magaval a dologgaI! . Ezz.el a felsO teremtmennyel szemben van az alsO teremt:,,,·;·;m.eny. a fold, mint a szamunkra megfogha.t6 teremtmeny Ossz-. ~.

52

fogalma, mint hataron beliili teremtmeny, amelynek koreben a legtagabb ertelemben veve .latni, hallani, erezni, gondolkozni es szemlelni tudunk. 'A keresztyen Hitrcallas ertelmeben a fOld mindaz, ami emberi-szellemi kepessegeink hatarain belfil van, az is, amit intuicioval Ioghatunk feI. Mindenkeppen a foldhoz tartozik az is, amit a Iilozofus az esz vagy az eszmek vilaganak nevez, Meg ebben az also vilagban is ujb61 szetagasik az erz.eki (::.; a szellemi, de ezek a Ioldi vilagon beliili szetagazasok. E fOldi. vilagon beliil van az ember eredote: Isten az embert a foldnek porabol Iormalta; A fold az ember vilaga, letenek es tortenelmenek tere, de egy uttal az ember termeszetes celja is: "ismet porra Ieszesz", Ha az embernekvan meg mas eredeteTs, mint ez a fOldi, mas eelja is, mint az, hogy ismet porra legyen, annale valosaga osakis Istennek az emberrel kotott szovetsegen alapulhat. Hogyha az embert tobbrebecstil.iuk a menny alattd foldi Ienyegenel, mar mindig az Isten kegyelmerol beszelunk. Elvontan nem letezik ember-vilag, Tevooes volna, ha az ember meg nem ertene azt, hogy Ielfoghato vilag:it a megf'oghatatlan hatarolja, J6 hogy vannak gyermekek, koltok es talan filosofusok is, akik mindegyre emlekeztetnek bennilnkef torteneti valosagunknak erre a magasabb oldalara, A fOldi vilag val6ban esak egyik oldala a teremtesnek. De a mennyei vilagban eppen olyan kevesse vagvunk az Isten orszagaban, mint a foldi vilagban. 8 azert ervenyes az elsO es a masodik parancsolat: "Ne esinal] magadnak faragott kepet es semmi hasonlot azokhoz, amelvek fenn az egben, vagy alant a foldon vannak ... " Sem a fOldon, sem a mennvben nem Ietezik olyan hatalom, amelyet szeretniink es felnilnk kellene,

Az ember a menny as a fold hataranak teremimenue.

A fOld on van as a menny alatt, 'Az a lany, aki kornyezetet, az alsO Kosmost felfoghatja, lathatja, hallhatia, megertheti as uralkodhatik rajta: "Mindenek:et labai ala vete-ttel". A foldi vilagban 0 a szabadsag lenvegenek hordozoia. De ugyaneza teremtmeny all a menny alatt a lathatatlannal, megfoghatatlannal szemben, amivel nem rendelkezhetik, arnely Ielett legkevesb be sem uralkodik, amelvtol mindenesttil fiigg. Amennyire az ember tuda maga foldi teremtmeny-tarsairol, annyira tudatIan az egi vilaggal ssemben, A teremtmeny belso hataran all, mintha mar teremtmeny-voltaban ezt a lentet es Ientet kellene abrazolnia, s igy mar mint teremtmeny jele a maga rendeltetesenek, a magassag es melyseg egeszen mas sikjaban, mint a menny es a fold viszonya:. A teremtesen beliil az ember az It pont, ahol a teremtmeny teliessegre jut s egyuttal magan tul is utal: a pont ahola teremtesen belill 1sten dics6itt.etni akaT es dics6itheto l~z.

Aionban meg nem mondtuk ki az utl()ls6 es donro srot. a teremtesrol, ha nem fiizziik hozza azt, hogy a mennynek: foldnak as igy az egesz teremtett vilagnak erlelme, dicsosege, ~lapja

001j:a az Isten es ember kozotti szooeiset). Ezz.el latszolag, de . Iatszolag tulleptilnk az elsO artikulus ismereten es hitMert amikor azt mondjuk: szovetseg, Jezu« KriSztus-t De nem ugy all a dolog, mintha az Isten es ember szovetseg ugysrolva masodik, jarulekos esemenv volna.

'~~;'Hn,+c·;;,n olyan regi, mint maga a teremtes. Istennek az emvalo dolga a teremtmeny letevel kezdodik. Mert minden, , letezik, mar annyira az emberre nezve van elrendezve, hogy

. latha t6va teszi Tsten eselekvesi sz.audekat, amelyaztan

as hatova lesz a J ezU8 Krisztussal valo szovetsegA szovetseg nemcsak olyan regi, mint a teremtes, hanem b annal. Mie16tt a vilag, a menny es a fold Iottek, mar Isten dontese, decretuma ana a tortenesre nezve, 1slten kozosseget akart vaflalni az emberrel, amint megfoghatatlanul igaz valosagga lett a JezHs Krisztusban.

. . a teremtmeny letenek ertelmet, alapjat es celjat tuda-

, . az Isten es ember kozotti sz6vetsegr61 kell megemlekez-

Most takintstink vissza meg egyszer a teremtmeny lapida-

leirasara: a menny es fold - as az ember, mint a kettd Talan tulsagos mereszseg as a spekulacio veszedelme mondhatiuk: menny as fOld ugy viszonylanak egymasa szovetsegben Isten esember, ugv hogy mar a teremis egyetlen nagy signum, 1sten akaratanak jcle. teremtmenv a lent-nek es a Ient-nek, a megfoghat6nak es a .In\m~~gfoghatatlannak, a vegtelennek e.s a koclatoltnak talalkozase ttlete, Mindez meg' a vilag. De azzal, hogv a vilagon . valosagosan van es egymassal szemben all az alant es a

r .. ,""'...,w,'·· minden leIekzetveie'liinkben, gondolatunkhan, ember-

"'w.~~~u . .ll.K minden kicsiny as nagy tapasztalataban egyutt van a ;".'.Wm,n,y eaa fOld, koszontik, vonzzak es taszitjak egymftst es me-

.' '.': .OL"Szetartoznak: letlink, amelynek Isten a: teremtoie, j16l1, uta. ~~ .es Igeret lesz arra, aminek a toremtmenyben es a toremtme'<uyen meg kell tortennie: a Teremt6 P.s a toremtmenv egysegere. (ta}illkoza.sara, egyiittletere es kozossegere a J ezus Krisztusban-

54

10. §. JEzUS KRISZTUS

A keresztyen hit kozponti targya I sten ama tettenek Igeje, melyben (j erettiink orokt8l fogva emberre akart lenni, qz id8ben erettunk emberre lett s ae orokkervalosagban erettunk ember marad. Isten Fianak ee a; muve as Atya muvet, mint el8feltetel(, a Szent Lelele milvet pedig mint kovetkezmenyt foglalja magaban.

Ezzel a paragrafussal belepiink a keresztyen Hitvallas nagy kozeppontjaba, amely mar szovegeben is ktilonleges reszletessegevel tfinik fels nemcsak ktilsdleges elhelyezeseben kdzepe az egesznek. Mar ennek az eloadasnak bevezeteseben, ahol a hitrol szoltunk es elso reszeben, ahol a mindenhat6 Atyar6l. mennynek es fOldnek Teremtojerol beszeltiink, semkeriilhettiik el, hogy folytonosan ne utaljunk erre a kozeppontra. Lehetetlen volt az elsO hitcikkelyt lenyegenek megfeleloon .megmagyarazni a nelkiil, hogy allando elolegeket ne vettunk volna fel innen s ne a masodik cikkely tudataban magvarazzuk az elsot, Mert a masodik hiteikkely nemesak koveti az elsot s me,gelozi a harmadikat, hanem az a fenyforras, amelvbcl a masik ketto is megvflagosodikcTortenetileg is kimutathato, hogy a keresztyen Hitvallas egy rovidebb, sOt egeszen rovid 6sformulab61 ant elo, amely esak azt tartalmazta, amit rna a masodik eikkelyben vallunk, Az eredeti ikeresstven hitvallas feltetelezhetoencsak harem ssobol allt: "Jezus Krisztus 'Or", s csak kesObb jarult ehhez az elso as a harmadik eikkely, Targyi szempontbol is fontos tudni, hogy a masodik artikulus tortenetileg Iorrasa az egesznek, Keresstven az, aki a Krisztust vall'[a s a keresztyen Hitvallas as UrJezus Krisztusrol val6 bizonysagteves,

, Mindazt, amit az Atya Istenrol as a Szent Lelek Istenrol

vallunk, a kozepponti igazsag kiegeszitesenek kell tekinteniink. A keresztyentheologusok probalkozasa, hogy elvontan es kOzvetlentil a teremtO Istenrol konstrualjanak theologiat, mindig tevelygesnek bizonyult, meg akkor is, ha mely tisztelettel igyekeztek errol a magassagos Istenrdl gondolkozni es beszelni, U gyani,gy tevelyegtek azok a theologusok is, akik az elso artikuIus magassagos Istenenekfheologiajaval ellentetben a rharmadik artikulus theologiajahoz akartakeljutni, Lelek-theologiahos, elmeny-theologiaho2l. Talan a Schleiermacher je,gyeben alla egesz modern theologiat ugy lehetne es kellene ertelmezniink. hogy ez a thoologia a XVIL as XVIII. sz:izad bizonyos fejlemenyeitol elokeszitve, egyoldaluan csak a Szent Ulekkel fo,glalk0z6, vagyis a l1armadik cikkely theologiajava lett. Ez a theoIogia nem gondolta meg azt, hogy a harmadik cikkely csak :a. masodiknak ma,gyarazataul szolgalhat arra nezve, hogy mit

r

a .mi Drunk Jezus Krisztus nekiink, embereknek, EgyeJ ezus KrisztusbOl Iathatjuk es erthetjiik meg, hogy mit je'keresztyen ertelemben Isten as ember viszonya, aminek tenyere mindig esak amulattal s ssiiksegkeppen a Iegsulyotevedesek Iehetosege alatt utalhatunk, Ezt osakis a Jems melletti vallasteteltink magyarazhatja meg. Sem a mi altalanos igazsu.gab6l, sem a vallas tortenetenek

alo>Sajgalool nem olvashato ki, hogy miben all ez a viszony egy-

teremtmeny es a letvalosag, masfelol az e,gyhaz, valtsag kowtt; ezt egyediil ebbol a viszonyulasbol tanulhatduk i,;;:\,~,g:JezUB-Kriszt1lB. Ebben a viszonyulasban lathato, hogy mit ,(':'.;:;.,jel~ent Isten az emberek ieiett (els6 eikkely) es az emberekkel artikulus), Ezert 8. rnasodik cikkely a: christologia, minden ke:re6ztyenertelemben vett Isten-lsmeretnek

LLLl,UU"", theologianak, "Mondd meg nekem, hogy aIlsz a chris-

'.>,",";"""jO.L~'~~'~' es megmondom, ki vagy." Itt valnak sset az utak, dertil ki a theologia es a filoz6fia s ezzel az Isten-ismeret , ·ember-ismeret; a kijelentes es az ertele~ az evangelium , a torv{my, as Isten lis az ember igazsaga,a kiilsO as a 00186. ':athleologia es a politika viszonya. Vagy kidertil, vagy ossze-

$8.varodik itt minden, vagy vilfLgossa lesz, vagy elsotetul, Mert .a·k&eppontban allunk itt. Barmilyen magasnak, titokzatosnak , esneheznek Iatssik is az, amit itt probalunk megismerni, sza-

:badaztiB megmondanunk: eppen itt egeszen egyswriive es gye:rmekive valik minden. Mint a rendszeres theologia tanara, It.ztkell kialtsam Onok fale ebbol a kozeppontbol: figyelem! YQ&td61 el: vagy tndomany, va:gy a legnagyobb tudatlansag! Ugy iilok itt Onok elott, mint a vasarnapi iskolai tanit6 kicsinyei. elott, akinek olyan mondanivaloda van, amit egy negyeves gyermek isegessen megerthet: "a vilag elveszett, Krsztus meg~iilete.tt. orvendj, 6h keresztyenseg!"

: Ez a kozep, a ieit Igeje~ vagy az Iue tette. Nagvon szeret-

:nenl Onokkel megertetni, hogy itt a keresztyen hit kozepeoon Az Ige as a eselekedet, a megismeres es az ale! ~ozotti j6lismert ~gesz elleatetnek tobbe semmi ertelme ninesen, . Mert az Ige, a: ~gOS, egyswrtien az Ergon is, a Verbum az Opus is!. Ahol htenrlH es hitiinknek errol a kozeppontjar61 szolunk, ott ezek 8. kiilOnbseg-ek, amelyeket olyan erdekeseknek es fontosaknak tart'Unk, nemesak fleJlesleg~ekk~ de ostobakka is valnak, Itt 8- val6s3.g igazsaga, vagy as igaz va:l6saga lep elenk, Isten beszeI.. I8tencselekBzik, Isten all a ko.zepen Az Jge maga, amelyrol itt 8'(,6 van, tett, aza tett, amely mint ilyen, Jge, kiielentes,

Ha kimondjnk JezUB Krisstns nevet, nem egy eszmerol besz6liink. Jezus Krisztus neve nem atlatSlZ6 burok, amelyen keresztiil valami magasabbra neziink ~ platonizmusnak itt nineeen helyel - itt magar61 errol a nevr6l, errol a ,cimrol, errol a szemelyr6Z van sOO. Megpedig nem veletlen szeme1yf61, nem:

Lessing ertelmezese szerinti "vel~tlen tortenalmi val6sag"-r61.

56

Mert ea a: .. veletlen" tortknelmi reny eppen az orok essigazsag! J ezus KrislZtus neve nem is ,,JflZ emberitortenelem. eredmemjet" jelzi. Mindig emberi bolcselkedes volt, ha azt akartak kimutatni, hogy az emberiseg tortenelmenek sziikBegszeriien J ezus Krisetusban kellett kiteljesednie, Meg Izrael torit'ineterol sem szabadna ezt mondanunk, nem hogy a vihigtOrtenelemrol. Visszai;ekintve, termeszetcsen szabad es kell azt mondanunk: itt beteliesedeit a tortenelem, De ez olyan Igazsag, amely minden torten.~lmi eredmeny szempontjaMI teliesen uj es botranyos] 'A gorognek bolondsag, a z.sid6nak botrankozas! Igy a J ezus Krisztus neveben nem is emberi postul6tum e:rednienyevel van dol gunk e~~ri sztikseglet produktumaval a: Megvalto eB Udvozito figu~ ra;Javal, amit az emberi bfinrol Iehetne kikovetkeztetni es megmagyarazni. Mert hiszen az ember azt sem kepes magaban megismerni, hogy biinos~ Sot inkabb ez a J ezus Krisztus megismeresenek kovetkezmenya. az 0 vilagossagaban latunk vilagossagot s ebben a vilagossagban a magunk SiOtetseget. A Jezus Krisztus ismer~teh<?l el minden, ami megerdemli, hogy keresetyen ertelemben veve ismeretnsk nevezziik.

Az~lsO ci~kely ssamara is megint valami ujat j,elent, ha azt mondjuk : hislZek J ezua Krisztusban. Az eL_~ artlkulus a mennynek es Ioldnek Teremtojet vallja, az orok Istent , aki mag~gos, elrejtett es megfoghatatlan, aki meg a menn'yei valosag megfoghatatlansagat is tulhaladja, S most itt a masodik ~iklrelyb~n latsz61agos ellentmondaskeppen valami egeszen uj ~elentkezIk,ami az elso artikulus Istenenek magassagos voltat ea megf,oghatatlansagat megvilagosftja es Illusztralja. Es egyben elkepzelhe~etlen redtely ele aHit: Istennek alakja van. Egy nev hangzik fel, az Isten helyen ember all eldttiink, Itt a Mindenhato egyaltalan nem latszik Mindenhatonak Hallottunk !sten. or,okkevaI6sagar61, es mindeniitt-jelenval6sagar61 s most I~e itt as most-r61 beszeliink, tortenesrol, amely az emberi tort::ne!&m. ~eskeny vonalan jatsz6dik Ie id6szamitasunk kezdeten, fold~ ~Ilagunk megh~tilirozo.tt pontian. 'Az e1sl5 cikkelyben az ~tya:ol ~aUottu~~ s It.! az istenseg egysegebOl maga az Isten lep ki elenk a Ftu alakiaban. Most Isten ez a masik, aki Istenben es Istenbdl van. Az elsl5 cikkely a Teremtordl belSzel aki rn~nt i~yen, ~in~en letez5tol kiilonbozik s a teremt~yr{jl. mmt mmden let osszfoglalatjar61, amely az Is1en letetol kiilOnbozik. Most itt a masodikban az,t halljuk, hogy a 'Der.emt.l5 maga ~eslZ ,te;e~tmei1nye. cJ, az orok Isten lesz nem a teremtmeny telJessegeve, han-em egy teremtmennye.

. "Aki az orokkeva16sa,gt.61 fogva erettiink emberre akart lenni, az idobeu oret.tiink emberre lett, az orokkeval6s,agban ere,t~ tiink ember is marad": ez .Jezus Krisztus. Mar emlitettem egy~~r cJnok elOtt Dorothy L. Sayers angol regenyir6no nevet, aki uJa:bbau kiilon(j,g erdeklodessel fordult a theologia fele. Egyik kis irasaban arra hivta fel a figyelmet, hogy milyen hallatlan, meg-

r

57

,'n\J"r""'U ..... v» "erdekes" hir ez: Isten emberre lett. Kepzeljiik el, hogy a hir egyszeresak ott all a napilapok hasabjain l Valojaban minden egyeb hirnel szenzaoiosabb! Ez a vegtelentil meglepo pedig, amilyen soha tobb nem volt es nem lesz, a keresz-

,'1)V'6DJse~ kozeppontja,

Isten es ember Iogalmat mindig megprobaltak osszekapA mvthologiaban ismeretes a testteletel kepzete, De a igehirdetes mas, mint ez a kepzet, 'A mythosz lenye, esemek, altalanos igazsagok abrazolasa: a nappal es ejszaka, ;",,: ' , tel es tavasz, a halal es elet viszonyat fejezi ki, idotlen valosa-

, '~ot szemleltet: A Jezus Kris~tusr61 s~616 ~zeIl'?t.~k .. a.wn~,an ~mmi kOze smcsen ehhez, mar Iormailag IS ktilonbosik tole, ~ert sajatos torteneti jellege szerint allitja, hogy a tortenelemben elt emberben lett Isten emberre, tehat annak lete azonos az ~ten letevel, Igy a keresztven igehirdetes egyuttal torteneti 'hitada.s is.

Hogy a Jezus Krisztus nevevel mit mondunk ki, azt csak ~kkor Ioghatjuk Iel, ha az orokkevalosagot es ugyanakkor az Idot, az Istent es egyben az embed egytittlatjuk, J ezus Krisztus as Isten as az ember kozotti szovetseg valosaga, Csak ha J ezus ';g:risztusra tekintunk, jutunk el oda, hogy az elso artikulus ertel-

meben .beszeljiink a magassagos Istenrol. Mart igy ismerjuk Wag .az embert, aki egyszer az Istennel van szovetsegben: a ',;trI.aga konkret alaklaban, mint es az ember. S ha a Hitvallas harmadik eikkelyeben az emberben levo Istenrol beszeliink es hallunk, aki veliink es benniink cselekszik, ez magaban veve , meg lehetne ideologia is, emberi lelkesedes kortillrasa, az ember

belso elete izgalmainak es elmenyeinek tulzott Iontossagot tula.idonito elkepzelese: mindannak, ami az emberben tortenik a Szent

".Leli:lknek nevezett kepzelt Isten magassagaba valo kivetitese.

De ha arra a: szovetsegre tekintiink, amit Isten tenyleg meg,kotott az emberrel, tudhatjuk, hogy mindez nem igy van. A rnagassagos Isten valoban kozel van hozzank, melysegben levo emberekhez, Isten j.elenval6. Ha az Istennek as az embernek erne szovetsegere nezfink, amelyben Isten ebben az Egyben, min-

-denki szamara ervenyesen emberre lett" merhetlink beszelni a Szent Lelek valosagarol,

"Is ten emberre lett eretted, Isten Fia szovetkezik a te vereddal." Ezt a karacsonyi igazsagot pr6baltam meg a maga harmas mozzanataban koriilirni. A torlenelmi val6sa.gbQl kell kiindulni. Az idonek, ami. idonknek van egy hist6riai kozeppontja, amelybol az e,gesz megertheto, marl minden ellent.mondasaval, magassagaval es melysegevel egyiitt vonatkozilshan van uz Isrtennel. Az ido kOzeppontjan tortent, hogy Isum emberre let,t erettiink. E tortenes e.gyszeri voltat alahuzva Dleg kell gondolnunk, hogy az nem volt veletlen, egy torte'llelmi esemeny a tobbi kOzott, hanem az ClSleml'my volt, amelyet bten az orokkeval6sagt.61 fogva akart. Itt a masooik cikkely visszanyulik az elsl5 ko-

58

rebe, teremtes es megvaltas egybekapcsol6dnak.. Azt kell mondanunk, hogy mar a teremtes, hogy mar Istennek a vilag elotti oroktol fogva valo Iete sem gondolhato el ezen akarata nelktil, mely az idoben beteljestiht as ny'ilvanvalova lett. Isten orokkeval6 akaratanak ilyen alakja van. Az orokkeval6sagt61 fogva nem letezett mas Isten, mint az az Isten, akinek akarata ebben a tettben, ebben az Jgeben Jelentetett ki. Nehogy spekulaeionak tartsak ezt! A Krisztusrol sz616 tizenot semmikeppen sem egy Igazsag a tobbi kowtt. Mert ez az Igazsag, Ha Istenre gondolunk, elejetol fogva a JezusKrisztus neverekell gondolnunk.

.,8 aki az orokkevalosagban eretttlnk ember is marad": a szOvetse.g igazsaga: Isten es ember egysege - bar tortenelmi igazsag, amely ott es akkor val6sagga lett -nem atmeneti Igazsag .• Tezus Krisztus az a kiralv, akinek uralma sohasem er veget, "Amint voltal az idonek elOtte, ugy maradsz meg az orokkevalosagig is." Igy allunk Isten elott, Isten valosagosan korulvesabenntmket, megpedig a Jezus Krisztusban "minden oldalr61". Itt nines menektiles, De nem lehet beleesni a semmibe sem, Ha kimondjuk a J ezus Krisztus nevet, . akkor egy utea keriiltiink. ,.En vagyok az m. az Lgazsag es az Elet." m az idon keresstul, arnelynek a a kozeppontja s ennek az utnaka kezdete nem homalvos, Nero a sOtetsegbOl jon, eredeto megfelel termsszetenek, Cel fele vezet, amely szinten nem sotet, mert eppen a jovendo hordozza magan a J ez1lS' Krisztus nevot, a az, aki vala, aki van as aki 'eljovendo, ahogyan a masodik hitcikkely vege mondia: "onnan leszen eljovendd Itelni elevenekot es holtakat," a az 'AHa es az Omega, a Kez.det es a Veg, Es amilyen a kozep, olyan az ut is. Amikor a Jezus Krisetus nevet a Hitvallas ertel-

. meben kimondjuk, minden oldalrol biztonsag vesz kortil,

Mindez "erettiink". Semmikeppen sem szabad elhallgatnunk est, A szoveteegben, a kiielentesben val6ban nema mi letezestlnkkel szemben talan erdekes as kiilonos csodarol, titokrol' van sz6 (pedig hat arr61is sz6 van). De nem ertenenk meg a dolgot, ha azt pusztan intellektualis szemlelet targyava tennenk. A puszta gnozis, megha az egesz Ujszovetseget vonultatnank is fel bizonyitasara, ha meg olyan hangzatos szavakkal beszelnenk is Krisztusrol, .. csengo ere as pengo cimbalom" lenne esupan, Igaza van Melanehton ama mondasanak (Loci 1521), amelyet a kesobbi theologia olyan sokszor tevesen idezett: Hoc est Christum cognoseero - beneficia Christi eognoseere, A visssaeles, amit kulonosen Ritschl Iskolajs, miivelt ezzel a mondassal, abban allt, hogy mar nem akartak tudni az inkarnacio nagy esodajardl, hanem ugy beszeltek Krisztusrol, mint olyan lenyrol, akitol bizonyos j6tetemenyek szarmaznak az emberre, amelyek valami hat,arozott .. ertek"-kel birnak szamara. Nem. leh~t elvontan beszelni a beneficia Ohristi-rol. De tenyleg meg keIl ismerni az 0 j6tetemenyet, hogy at megismerbessiik.

Ez a jl6tetemeny mindenestol ebben a kijelentett igazsag-

,all: Isten emberre lett eretttink, Ez tenyleg megsegttett Mar itt van a mennyeknek orszaga; Isten reszerol mar Adirn ... T.t>.T.T az erettiink valo eselekves, Kimondani J ezus Krissannyi mint elismerni, hogy mar gondoskodas t{)rtent

hogy ne~ vagyunk elveszve. Jezus Krisztus minden kokozott megmenti az embert mindattol, ami eletet elbeleertve azt a gonoszt is, ami be10le magabol su.armaSemmi sinesen, ami azzal a tennyel szemben, hogy Isten

" lett erettilnk, nevolna mar j6vateV'e. 'Ami meg hatra

'''\Iii;Jp.'''''v~az va16jab~n mindig mar esak ennek a tenynek ujrafelfe-

0i~~1j lehet. Nem SiOtet problemakban vergodliuk, hanem abban Ii;l.t,p.n"l'len eliink, aki miel6tt meg letttink volna:, mar kegyel-

hozzank. Bar igaz, hogy mi ellentmondunk ennek az /llstenn6k, s tekintve tole valo elidegenedestinket, az ember esak mondhato, de az meg sokkal igazabb, hogy Isten elhOI val6 megtartasunkra eselekedett, eselekszik fog eselekedni eretttink. En:nek hitere hiv a ker~ztyen e~a Szent Lelekben, Mert val6ban ugy van, hogy mindaz, amit

.,I!YoJ .... ~ ........... s ami jogosan as kenyszertien vadol: minden soha.itonvomorusag, ketsegbeeses - s valoban van okunk minderre! is abban kulonbozik minden egyeb, tobbe-kevesbbe i ., . banattol, hogy az a panasz es vad, ami a teremtmeny

melyehOl mindegyre felszakad, annak megismeresere hait, hogy nuemool'ek Isten irgalmassaganak targyai vagyunk, Egyediil "', "'4n:nak melysegebol, hogy Isten mit tetterettiink, viIagosoqik "meg az is, hogy nyomorusagban vagyunk. Mert hat ki is tud-

hatna az ember tenyleges nvomorusagarol, mint az, aki Isten .J;" irga!niBBS8.gar61 tudt

"., A Fiunak ez a miive az Atya: mfivet, mint Ieltetelt es a Szent Lelek mfivet, mint kovetkesmenyt Ioglalja magaban, Az elsO hiteikkely ugysz6lvitn utunknak a Honnan-ja. a harmadik pedig a Hova-ja. A masodik azonban az ~t, amel_yen h~tiin~k_el jA:ru.nk. Innen attekinthetjttk Isten tetteinek egesz teljesseget,

11. §. A MEGV A.LTO Its AZ UR SZOLGA.JA

.A. J esus-neu es a K risztus-cim annak ae embernelc kivalasztasat, szemelyet ee muvet jelolik meg, akiben. Lerdet nepenek. pr6Ntai, papi es kiralyi kuldetese kijelentett es veqhe» vitetett.

Jez'US Kriszius. Ez a ket idegen szo, melyekkel a Hitvallas masodik eikkelye kezdodik s amikre aztan egesz tovabbi tartalrna vonatkozik, egy szemelynevet es e.gy eimet jelent, egy bizonyos embernek nevet s hivatalanak megieloleset, J ezu.s, a Krisstus, Mikor est a nevet es cimet kimondjuk, elOlsl7..or is Izrdel nepe tOrtenetenek es nyelvenek teruletere leptmk. E'Z az a ktilonleges tama, amellvel ma Ioglalkoznunk keU: Jezus az, IzraelbOl valo ember s meghatarozott tevekenysegeben az a ferfiu, aki Izrael lenyeget es kuldeteset nvilvanvalova tessi CIS veghezviszi. Egeszen sajwtossa lesz azonban a helyzet azzal, hogy J ezus szernelyneve heber nev: ugyanaz, amely tobbszor elofordul az 0s'Z6vetsegben s egyszer egeszen hangsulyozott es kiemelt formaban igy: -Iozsue, A Krisztus eim azonban gorog szO habar a Messias heber sw Iorditasa s jelentese: Felkent. Ez a 'kat szO bizonyos tekintetben egy tortenetrol valo tudositas, Egy zsido, egy izraelita, a heber J ezuSi, aki a Krisstus, egy darab vilagtortenelmet ir .koriil, amely Israeltol van utban a gorogok azaz az egesz vilag Iele, Nern lehet szetvalasztani ezt a ket ' szot:

J~us Krisztus, csak az egyiket kivanva megtartani. -Jezus Krisztus nem volna az, aki, ha nem volna a Krisztus az a hivatalviselo, aki IzraelbOl jon aki a zsido Jez~ is. De viszont ez a zsid6 J ezns sem voln~ az, aki ha nem Isten ~ivataUlllak hordozoja, nem Krisstus lenne, aki ;zt, amit Izrael jelent, mint vilagossag, ne sugaroztatna szet a nepek k6wtt as az egesz embertsegben, Ha meg akarjuk latni es erteni .Iezus Krisztust, meg kell probalnunk mindakettot, a kezdetet as a celt megerteni, Ahol az egyiket, vagy a masikat elfelejtenek, vagy eppen megtagadnak, ott mar nem Vele volna dolgunk,

J ezus szemelyneve magyarul tuladonkeppen azt jelenti:

. Jahve, Izrael Istene segit! A hivatali eim: Krisztus Mes~ sias, a Jezus idejeben e16 zsid6sagban egy Izraeltol vart, ~z id6k vegen megjeleno ferfiut jelentett, akinek Isten eddig elrejtett, bar megigert diesOseget kell kijelentenie. Azt a ferfiut jelezte, aki az evszazadok 6ta nyO'morban as elnyO'mas alatt elo Izraelt J?egszabaditja s mint IzraelbOl valo ferfi. uralkodni fog' a nepek telett. MikO'r a Nazareti Jezus fellepett c.s prooikalt utja a kiesiny NazaretbOl nepe tortenetlmek tag szinterere v~zetett. Ennek a t6rtenetnek kezdettol fogva J eruzsalemben kellett betelj?Biilnie. A nazareti J ozsef fianak az volt a titka, hO'gy 0 a MesSlas, az idok teljessegeben varva-vart Valaki, aki ezt ki is jelentette magar61 s 'akiben fel ismertek a Messiast. A J ezus-nev

segit, Szabadit6!) ismert nev vult es sokan viseltek, de k6zlil ez az Egy volt az, akiben Isten akaratabol es rendelesebol az Igeret beteljesult. E,z a beteljesiiles Izraele, de nyilletele e nep rendeltetesenek is, as egesz vilagtorteneminden nep, az egesz emberiseg ssamara. Az elso gyiilenem .Iezus-Messiesnek nevezte Ot, hanem Jezus Kriszius-

Ebben az elnevezesben tarul ki az ajt6 a vilag fele. De mega zsido Jezus-nev is. Dtja a vilag tagassagabol visszaIsrael szorossagaba,

'I'alan csodalkozunk awn, hogy olyan nagy sulvt helye-

a nevre es eimre, 'I'isztaban kell lenniink azzal, hogy az antik vilagban, Izraelben is, a nev Sa eim nem volt olvan es kulsoleges valami, mint amilyen talan a mi szaEz a nev es ez 'a eim valamit kijelentenek s egeszen LIC>oi;L1J.~,a.ll kell ertelmezntink azt, hogy ez kijetentes. Tehat nem "pu8zta megieloles, vagy megnevezes, holmi disz, amit az Illetd

'viselheth~ is, nem is. Az angyal mondta Marianak: Nevezd fia:cIat Jezusnak, Isten segit-nek, Szabaditonak, Soter-nak! tgy a K.risztus-eim sem ugy ertendo, mint emberi megfontolas kifejezese, hanem szbksegszerfien tartozik ehhez az emberhez; nem valaszthato el viselojetol, mert arra ssuletett, hogy ezt a eimet

viselje. Itt nines dualizmus nev es hivatal kowtt. Ez a eim mar .. ~ ~lileteJsekor, mint korona, Flzliksegszeriien szallott ala reaja, ugy .hogy aszemely nem letesik a hivatal nelktil s a hivatal a szemelv ~elklil.O az igazi -Iozsue, az "Isten segit", mert kivalasztatott a Krisztusnak as Izraelbdl valo profetai, papi as kiralvi "Dr- 8zo1gaja"-nak mfivere as hivatalara.

Egy pillanatra meg kell allanunk az elott a teny elott, - mert ez elegge Iontos - hogy ez a -Iezus Krisztus az az ember, J!.ki ennek az egy nepnek, Israel nepenek, a zsido nepnek kulde)t{lset veghezviszi as kijelenti, Ket, egvmastol el nem valaszthato ,:,.al6EI{tg az, hogy Krisztus, az Izraelbdl va16 Drswlgaja minden nape as as Israel egy nepoo is, nemesak akkor, hanem az egesz tortenelemben is es az 6rokkeval6sagban is. Israel semmi J ezus Krisztus nelktil, de igy is mondhatnok: Jezus Krisztus Izrael nelkfll nem volna Jezus Krisztus. E.gy pillanatra tehat Izraelre kell .tekintentink, hogy azutan valoban Jezus Krisztusra tekint:!hessiink.

. Izrael az OSzOvetseg nepe, az a nep,amellyel Isten torte~elme folyaman egyre uj formaban. egyre megismeti6doen szovetseget kotOtt. Az Isten as ember kOzotti 8z6vetseg fogalma Izraelhez van kotve. ez a helye. Mert as amennyiben Isten sz6vet-

£lege az emberrel, egyszersmindenkO'rra az Izrael nepevel va16 szOvetseg, azert klilonbozik barmilyen filoz6fiai eszmetol es altalanO's emberi elkepzelestol. Nem eszmeroles kepzetrol van szo. hanem arr61 a Umyr6l, hogy !sten A brahamot kihivta a nepek k6zUl s vele es nemzetsegevel, "magjaval" swvetkezett. Az Oszovetseg, tehat Izrael nepenek egesz tortenete nem mas. mint

62

.Isten erne neppel kotott szovetsegenek tortenete, Eze anep6 es eze az Istene, akinek J ahve a neve. Ha megismerjtlk, hogy a keresztven hit as tanitits minden nephez szol, hogy azt ~z Isten hirdeti, aki az egesz vilag Istene, nem szabad elfelejteniink, hogy az altalanos, egyetemes, az egesz vila got es minden embert atfogo igazsag utja a partikularizrnus utja, amelyben Isten kiilonos es nagyon onkenvesnek latsz6 m6don Abrahamnek, Izsak ... nak es Jakobnak Istene. Dgy hogy mindaz, amit megismerhetiink Istennek az emberen val6 cselekvesebol, mindig ujra vonatkozasba kertil Abrahamnak, Izsaknak, Jak6bnak -Istenevel. Ez 'HZ Israel, amint az <Jszovetsegben eletttink all, a maga valasstott as elhivott voltaban, egyediilaIl6 kittlntetettsegeben, de bolondsagaban, Ionaksagaban as erotelensegeben is, mint Isten egvre megu.iulo szeretetenek as j6sagitnak targya, de mint targyaezt a nepet hallatlanul sujto isteni Iteletnek is, tortEmelmi formaja a mindnyajunkhoz sz616 isteni kegyelemnek. Azonban nemesak tortenelmi tenv ez, mert az Isten Izraelre, a zSid6nepre vonatkozo szabad kegyelmere mi pogany-keresstyenek, gorogok. germanok as gallusok nem mutathatunk vissza ligy, mint amihes tobbe semmi kozilnk ninesen, mintha a mai keresstvenseg ugyszolvan szabad Ieghajoban utazhatna, elszakadva Izrael tortenetetol, Minden elveszett, ha a keresztyen ember azt hiszi, hogyaz egyhaznak as a zsinagoganak semmi koze egymashos, Ahol a gyiilekezet as a zsido nep kozott ezt az elszakadast vegrehajtottak, az eppen a keresztven gyiilekezeten bosszulta meg magat, Ezzel Isten kijelentesenek egesz val6sllgat titokban mar megtagadtak s nem esoda, hogy R filoz6fia as ideologia kerekedett feliil as az emberek onkenves valogatassal talaltak ki maguknak gdrdg, german. vagy masfele keresztyenseget, (Tudom. hogy minden iddben letezett val ami olyasfele is, mint a helvet keresztyenseg, de egesz biztosan az sem volt jobb, as most sem jobb, mint a germarr keresstyenseg l)

Ismerik azt az anekdotat, amely a legjobban foglalja Ossze' a zsidosag jelent6segeU Nagy Frigyes egyszer azt kerdezte as argani Bruggb61 val6 udvari orvosatol, Zimmermannt61: "Zimmermann, Iel tud hozni nekem egyetlen-egy bizonyitekot az Isten lete mellettf" Es Zimmermann azt felelte: .. Felseg,· a zsidokat". Azt akarta ezzel, mondani: Ha mar Isten-bizonyitek utan kutatunk, valami lathato as megfoghat6 utan, amit senki se tagadhat Ie, ami mindenki elott nvilvanvalo, akkor a zsid6kra kell ramutatnunk, Egyszeriien mindmrug itt vannak. EI6-Azsia kicsiny nepeinek szazai tiintek el, minden mas ·akkori semita tons felbomlott as beleolvadt a nepek nagy tengerebe, de ez az egy kicsiny nep megmaradt. Es ha rna szemitizmusr61, vagy antiszemitizmusr61 beszelnek, ezt a kicsiny nepet ertik alatta, a:mely kiilonOskeppen fizikailag as szellemileg meg llI.indig felismerhetoen megvan, ugy hogy mindig ujb61 megaIlapithat6: .,nemarja", vagy felig vagy negyedr~zben "nem-arja". Val6ban, ha

. Isten-bizonyitekot akarunk, esupan ra kell mutatnunk erre tortenelmi tenyre. Mert a zsido szemelyeben a tanu. Istennek Abrahammal, Izsakkal as Jak6bbal s igy

, . ,~otott szovetsegenek tanuia! Meg az is, aki

erti a Szenhrast, ezt az emlekeztetest megldthatja.

Az immar mogottiink levo nemseti szooializmusnak kiitheologiai fontossaga, rendkiviili lelki as szellemi jelenabban allt, hogy gyokereben antiszemita volt, mozgalma

61Z'v8z:6hra demoni vilagossaggal ismerte fel: a zsido ae ellenkellett, hogy ennek a dolognak a zsido legyen az elebben a zsido nepben a mai napig el az Isten ki-

tasanak rendkivillisege. .

. , Jezu~, a ~r~sztu~ a Szabadit6 es az Ur-ssolgaia viszi veges teszi nvilvanvalova Izrael nepenek kiildetaset. (j tolti be Isten ~ A brah!tm kozott kotott szovetseget. Ha a keresztven ~ezus ~rISlZtust, a: Szabaditot, az Dr szolgaja-t vallia, a ~enk, minden embere s igy tulnyomo tobbsegben azoke, mnosenek kozvetlen osszefiiggasben Izrael nepevel akkor annak ellen~re tesz hitet Jezus. Krisztus mellett, h~gy Jevolt, .mIllt hogyha Jezus zsid6-volta valami szegyelni

volna, am: felett szemet kell vagy lehet hunyni! Nem gon'/"l~J..Ku:ldl.n. . ugy sem, hogy hisziink -Iezus Krisztusban aki ),1)'et~IUEmiit eppen izraelita volt, de aki ugyanugy szarmazhatott val~mi ma~ nepbol is. Nem, itt ssigoruan csak ezt gondol-

: Jez~~ ,~,nsztus, akiben hisztink, akit mi, pogany-karesz'Odvozltonknek neveziink s mint Isten figyenek veghezmagasztalunk, sziiksegszeruen volt zsid6. Ettol a teny-

.. leh~t eltekintemink, mert ez hozzatartozik Isten mfivenek

kiielentesenek konkret valosagahoz. Mert J ezus Krlsztns az Abrahammal, Izsakkal as Jakobbal kotott szovetsegenek is':., iibe1!E~ljE~uJe~;Ifl .. ~ an~ak a sz6vetsegnek a valosaga, - nem pedig , szovetsegnek az eszmeje, -amely a fundamentuma,

es eelja a teremtesnek, azaz mindannak, ami Istentol

bOztetett valosag. Az Israel-problema, mivel a Krisz. ,nem v.alaszthat6 el tole, maganaj, a letnek prebleAki szegyenh Izraelt, az Jezus Krisztust is szegyenli as a sajat letezeset is.

Batorkodtam aktualis alkalmazaskeppen utalni a nemzeti

,lit.[<\.. ICl,l!l.ll.:zm.ll antiBzemita lenyegere, Mert hat nem volt veletlen felvaIl:a veheto dolog, hogy itt Nemetorszagban kiadtak a : Juda az ellenseg! Ki lehet adni ezt a jelsz6t s adott k6- I ........ "~~·.~ ,kOzOtt k~ is ketl adni, de am lassuk, hogy mit tesziink A Juda eHem tamadils Isten miivenek as kijelenteBenek

~-"U':1..la elleni tamadas, nincsen mas mii as kijelentes. Az egesz mii es kijelentes kOzvetleniil - s nem C8upan az eszmek • elmeletek viIagaban - valt kerdesesse azzal, ami itt tortent, a rendszernek antiszemitizmusaban, amely Nemetorszagolyan 8Okaiguralmon volt. Lahet mondan~ hogy ennele

64

az osszeiitkozesnek meg kellett tortennie, de azon nem szabad esodalkoznunk, hogv ez.az osssetltkozes igy vegzodott, Egy nep, amely magat valasztja ki es onmagat teszi mindenekalapiava es mertekeve, - s ez volt a nemzeti szoeializmus masik oldala - elobb vagy utobb okvetleniil i:issMutkfuesbe kell kerulion Istennek valoban kivalasztott nepevel, Az antiszemitizmus az istentelensegnek az ~ Iormaja, amellyel szemben az, amit kOzOllsegesen atheizmusnak neveznek, egeszen jambor valami. Az antiszemita atheizmus valosagokra megy s mindegy, hogy azok, akik kitalaltak es rmiveltek, tudtak-e vagy sem ezt, mert itt a Krisztussal valo i:isszeiitki:izesrol van sz6. Theologiai szemszogbol nezve - s most minden politika nelkiil beszelek ~ ennek a vallalkozasnak esodbe kelleit jutnia es i:issze kellettomlania. Ezen a kosziklan megtorik minden, akarmilyen hatalmasan megszervezett embed tamadas, Mert Izrael nepenek pr6fetai, papi es kiralyi ktildetese azonos az Isten akarataval es munkajaval, olyan bizonyosan, mint ahogy aztJezus Krisztusban veghezvitte es megjelentette.

Mit jelent Teraet kuldetese? A Biblia Izrael nepenek kivalasztasarol es a tobbi neptol megkttlonboztetett voltarol bessel, az Oszovetseg ben Izraelnek kiildn lete eszlelheto. Ez ktildetest, missziot, apostolatust jelent. Izrael letezesenek ertelme az, hogy egy, az Isten altal erre rendelt ember Isten helyett itt van a

tobbi ember szamara, Israel valosaga egy ember vagy egy kdzosseg, egy nep az Isten szolgalataban, Nem a sajat diesdsegere tilnteti ki Isten ezt a nepet, nem valami nemzeti igeny ertelmeben, hanem mas nepek seamara, s enny iben minden nep szolgaja. Ez a nep Isten megbizottja. Hirdetnie kell az Isten beszedet. Ez az 0 profetai killdeteserSajaf letevel tanuskodnia ken arrol, hogy lsten nemcsak beszel, hanem saiat szemslyeben koekara yeti es halalra adja magat: ez a tanuskodas Israel papi ktildetese, S vegul eppen politikai tehetetlensegeben tamiskodnia kell a tobbi nep kozi:itt Isten uralmarol az emberek Ielett: ez a kiralyi kiildeteso. Erre a pr6fetai, papi es kiralvi szolgalatra sztiksege van az emberisegnek, Az Oszdvetseg Izraelnek ezt a kuldeteset akarja lathatova tenni a maga egesz valosagaban, mikor mindig ufbol halasan diesdit] Istent ennek a kicsiny nepnek megmenteseert es megtartasasr-t, Izraelnek protetai kiildetese kiili:in&en Iathat6va vaHk bizonyos szemelyek fellepeseben, akiknek ostipusa Abraham mellett kiilOnOsen M6zes, mint az izraelita nepegyseg megalapit6ja s utana_a pr6fetak, akik sokfeIe alakban jelentek meg az idok folyaman. Amasik, a papi kiildetes Iesz Iathat6va abban, ami az Oszovetsegben s,zent satorral, a templommal es az aldozatokkal fiigg i:issze. S vegiil a kiralyi misszi6 is kiabrazoI6dik egyszer David birodalmaban, a Sal a mon kiralysagaban va16 kiili:inoshorizontjaval. David kiralysagaban lsten kegyelmenek celja: lzrael, mint lsten uralmanak reprezentansa, peldaszeriien lathat6va lesz. De vegiil es

65

- s minket ez erdekel - Izraelnek ez a kiildetese beaz ember nazareti J ezusnak ebbola nepMl valo eljove-. es megjeleneseben, ehhez a nephez valo minden kerdesen

al16 hozzatartozasaban, .

Israel kiildeteset ugy kell ertelmezniink, mint a Jezu8 beteljestilt, megjelentett es veghez vitt ktlldefest.

egyelore elrejtett es hatastalan. Ha olvassuk az Oszovetseahogy 0 maga bessel, teny1eg mar az elso pillantassal majdminden lapjan meggvozodhettink arrol, hogy eppen ez a hinem is gondolTzrael nepenek, meg kevesbbe ennek

fujnak" dieseretere. Az a kep, amit maga az Oszoveteegredizraelita emberrol, valosaggal megrazo kepe annak az emaki ellenOll a kivalasztasnak es ezzel a neki adott ktil-

;~I'l'1i~:ne.K, meltatlannak ea' alkalmatlannak biwnyul erre a kiiles eppen mivel Isten kegyelmenek targya, allandoan szettori az itelet, amely sztiksegszertien sujt le ra, mert magat a kegyelemal61. Az Oszovetseg majdnem minkonyve arrol beszel, hogy micsoda problematikus nep ez I~rael, tortenetenek i:isszes valtozataiban. Katasztrofabol';l;:J,~~llU;zt:rol:a. ba vezet az utja es mindig azert, mert hiitlen Hra',";"",""TC~- Ez a hfitlenseg sziiksegszeriien viszi nyomorusagba es rOIDmint ahogy ezt a pr6fetak vagy elore jelentik, vagy mar bekovetkezett tenvt abrazoljak. Mi az eredmenye en,;".\,,;AA .. ' .... a tortenelemnekf Az, hogy a proieeia vegtll is elnemula "':""''''~'''''''",~ az Irott, halott rorveny marad utana. S mi lett a tempes Izrael papsag6h6l? Salamon temploma, egykor Izrael remenysego, romma es hamuva lett. S hova lett Izrael ,~lral'ySagla. a David birodalma Y Minden izraelitanak gyotrelem ''''''',.,,;.";--;-~ gondolni, mi volt egykor lzriool s mi lett belole Isten verese aki olvan nagyon szerette ezt a nepet, amely olyan roszhalalta meg ezt a szeretetet. Es amikor Izrael remenysege beteljesiilts a Messias megjelenik, Izrael egesz meg;}j,;;'(j,~t()zO tortenelmet a keresstrefessitesbon igazolja. Meger6siti azhogy eppen Ot yeti el, mogpedjg nem veletlentil, hanem istenkaromlot, kiloki Ot.a poganyok koze s atadja Pila;'11:;;/" ':lUSlllOlk, hogy olesse meg es feszittesse Iel, Ez Izrael. Ez a valasznep, amely igy banik killdetesevel es kivalasztasaval, s ezmag a mondja ki onmaga felett az iteletet. Az egesz antimar elkesett, az itelet mar regen kimondatott s ezaz itelettel szemoon minden mas semmiseg.

EI van intezve lzrael kiildetese' Nines. Sot az Oszovetseg :':'1"'"·~,,·~~~~v~ keresztiil es mindvegig ragaszkodik ahhoz, hogy lsten: ~,9-Jl<US;t,LI;LSa ervenyes s az is mar ad az ori:ikkeval6sagig.Az lzraelelottiink a1l6 ember az lstrentol kivalasztott ember es az is '·."....,"'.J:i:l:u S ezert az 0 lsten megbiwttja, kiildottje. Ahol az ember mond, ott diadalmaskodik az Isten hiisege s igy lzrael. egyetlen nagy demonstraci6ja 'az ember meltatlansaganak. lsten szabad kegyelmenek demonstralasa is. lsien nem

5

66

igazodik az ember magatartasahoz, hanem ssuveren Ur, "csakazert-is!"-t mond ki az ember felett s ebben tartda meg ot. Az ember mindenestiil esakis : az isteni irgalom til.rgya, s ha tobb akarna lenni, okvetleniil fel kell Iazadnia Izrael letezeBe ellen. Izrael mindenestiil Istenre van utalva s mindenesttilreaia szorul.Olvassak el a Zsoltarokat: "Egyediil Te •.. !" .AZ ember min-

-denestal csak mint az isteni Lge hallgatoia szerepel, aki Isten uralma alatt au es marad, megha mindegyre megkiserli is, hogy kivonja magat alola, Kdldetesenek beteljestlleseben, a keresztrefeszitett nazareti Jezusban meg egyszer lathatova lesz, hogy mi Israel. Merl mi a kereszteri fiiggo J ezus, ha nem rnegegyszer Jzrael, a maga bfinevel es istentelensegevel'l Igen, ez az istenkaromlo, ez Izrael. S ennek az Izraelnek most nazareti J ezus a neve. Ha tovabb neztink bele a zsido tortenelembo s meglatjuk a zeldceag egesz Iuresasagat, abszurdsagat, botrankostato voltat, amivel mindegyre gyiiloletesse teszi magat a nepek kozott - s most Ielhuzhatjak az antiszemitizmus Bsszes regiszteret! - mit jelent ez egyebet, mint annak az Izraelnek val6sagat, amelyet Isten a kereszten tett lathat6va, de: aut az lzraelet is, akihez Isten vandorutdanak minden allomasan keresztiil hfisegesT

Honnan tudjuk ezU Onnan, hogy hfiseges maradt ihozsa 9 Golgotha keresztjen. HoI volt Isten kozelebb hossa, mint ott1 HoI alIt Isten Izrael nape altal hatekonvabban es vigasstalobban az egesz emberiseg melle, mint eppen ottT Azt hissik, hogy hatalmukban all a zsidot kizarni Istennek ebbol a kegvelmebolj Tgazan azt hiszik, hogy ezt el tudjuk es el szabad vitatnunk toleT Istennek eppen as Izrael irantl hfisege a kezessege irantunk valo s -minden ember iranti husegenek,

De most meg kell fordttanunk .a Iapot, Jeeu» Krisztus a vegrehaji1;6ja es beteliesitoje Izrael kiildetesenek. Megint belenestmk az Osz.ovetsegbe s ott allandoan olyan nyomokat is talalunk, hogy ezek a makraneos, elveszett emberek - elegge esodalatosanl - bizonvos helvzetekben kivalasstottsagukat is meg tudjak erositeni. Ha es megtortenik, ha lattunk valami kegyes as igas kontinui tas-felet is, ez nem Israel termeszetebol valo, hanem ez Istennek mindegyre megnjulo kegyelme,. De ahol kegyelem van,ott nem is lehet maskeppen, minthogy embereknek akaratuk ellenere Iel kell emelniiik szavukat Isten diesosegare s bizonysagot ken tenniiik 'arr61, hogy 'Rhol !sten fenyessege bevilagit ezekDJek az embereknek eletebe, ott kikeriilhetetIeniiI feleletet ad benniik enneka vilagossagnak visszfenye. lsiennek az itelet kozepette is van kegyelme. Az OszOvetseg errol is besz.el. Nem mint az iZraelita ember kontinuumjar64 hanem mint !sten "csak-azert-is!"-jerol. Ennek ra nepnek tortenelmeben, mindennek ellen ere, mindegyre vannak olyan bizonysagtetelek, amelyek eze~kel a szavakkal kezdOdnek: "tgy sz61 az Or ... " A'!. Isten hiiseg{mek a "csak-razert-is !"-jere hangzik e~ fel visszhang-

61

Mint ilyen hall6knak Ielelete . .A:z. OszOvetseg "maradek"Nem jobh, nem erkolesosebb emberekrol van itt szO, olyanokrol, akik azsal ttinnek ki, hogy el vannak hiva.

maradekot Isten kegyelmebdl tartott bfinosok, peeeatores alkotjak.

Akijelentes a. nitzitreti J ezUB eleteben esucsosodik ki. szitrmazik s Sziiz Mariat61 sziiletik es megis Ieltils igy a maga dicsosegeben kijelentoje es betoltoje a szO.. ~e~tneK. Israel nem beteg, akinek szabad volt nieggy6gyulnia,

halottaibol Ieltamadott valaki. Mikor 0 megjelenik, azitelettel szemben, amit az ember mond ki maga felett, lesz Isten Itelete, mint minden emberi oniteletnek erVIrl:),~t7JJ..1"t::~. Isten hfisege diadalmaskodik a bfinnek es nyo."'""'''eLlL ... .1\, tengere Ielett, Megkonyoriil az emberen, Legbelkozli vele. Sohasem sziint meg a szeretet kotelekevel

magahoz azt a nepet, amely ugy viselkedett vele szem. t valami szajha, Megall az, hogy az izraelita ember as Mindegyre, nem termeszet szerint, hanem Isten kegvelC6uditjab61 uira az Istene maradhat. A halalbol megmenIsten jobbjara Ielmagasstaltan.

Izrael valoban Isten szabad kegyelmenek kiabrasolasa, igy lesz Isten az emberhez val6 viszonyaban lathatova:

.,az esemenyben, amelyben Jezus Krisztus celhoz er: ha'Val6 feltrimadds6han. Itt az ember Isten dicsosegenek korulveve jelenik meg. Ez a kegyelem, ez az Isten oda'.'.,.uJ."""' .... az emberhez, Ennek az esemenynek kovetkezmenye-

ooviil ki csodalatosan - itt megegyszer positiv medon t6va a kegyelem ~az Abrahammal kotott szovetseg, azokon tuI,akik ver~bOl val6k: "Menjetek el szeles e vies hirdessetek az evangeliumot minden teremtmenvnek!"

kegyelem: a ssorossagbol ki a tagassagba. De eppen mert vaeseg a zsidoktol ssarmazik, a zsido nep nemesak meghanem kegyelmet is nyer, Izraelnek ez a megkegyel~~tj~tese, mint kivalasztfLsa es kfildetese, amely valtozatlanul mai napig, lathat6va lett az egvhazban, amely Iezsidokbol 'as poganyokbol all. ROm. 9: Ll-ben Pal a legkomolyabb Bulyt helyezi arra, hogy nem letezik

zsidokbol. valo egyhaz as egy poganyokbol valo egyhaz, ha.hogy az, egyhaz azoknak egy gyiilekezete,akik IzraelbOl juhitre, egyiitt razokkal, akik a poganyokkoz,iil valasztattak A keresztyen' egyhaz Ienyegehez tartozik.hogy a ketto. Tavol att6l, hogy ezt yalaha is szegyelnie kel-

"becsiiletrend"-jeiil ertelmezhette azt, hogy Abraham is benne el. A zsid6-keresztyenek letez6se a lathat6 zaloga egy lsten-nepe egysegenek, amelynek egyik felol lzrael a nemasik felol Egyhaz. S ha az Egyhaz mellett meg mindig van nu,oo,aa. amely J ezus Krisztus elutasitasab61 as lzrael mar re-

betJeljesiilt tortenet8nek tehetetlen folytatasab61 el, meg kell

5·

68

gondolnunk: ha az Isten akarata, - s Pal apostol is toprengve allt a rejtelyes kerdes elott - hogy ez a levalt Israel meg letezzek, ugy a zsinagogaban csak az Egyhaz arnykepet ismerhetjiik fel, amely a szazadokon at kisert s amely- akar tudjak ezt a zsid6k, akar nem - tenyleg es valosagosan reszt vesz Isten kijelenteseben a vilag Iele. A j6 szolotoke nem szaradt el. Mert az a donto, hogy Isten plantalta, hogy 0 mit eselekedett s mit adott neki, Ez jelentetett 'ki Jezus Krisztusban, az IzraeMI vale ferfiuban.

12. §. ISTEN EGYSZVLOTT FIA

Isten kijelentese az ember Jeeu« Krisztusban aeert kenyszerito es kizar6lagos es I sten muve benne azert megsegito es elegseges, mert ez ae ember nem valami I stentol kuliinbiizo leny, hanem az Atya egyszuliitt Fia, aeae ae egyedul iinmaga altal es iinmagab6l elo I sten maga, 'Lstenmek szemelyben megjelent mindenhat6saga~ kegyelme es igazsaga es igy a hiteles kiizvetito I sten es minden mas ember kiiziitt.

Elerkezttlnk ahhoz a kerdeshez, amely mar nem kerdes, mert a feielet eleve adva van Jezus Krisztus igaz istensegenek allitasabol. Probaljuk meg tisztaba jonni azzal, hogy mikeppen jutunk ehhez az allttashoz, illetdleg, hogy milyen kerdes vezet el hozza,

Osszes eddigi fejtegeteseinkben a kijelentes, vagy az Isten Igeje Iogalmaval talalkoztunk. Isten tudtul adja mag at, tizenetet kowl veliink magarol, Sokfele kiielentes van. sokfele 'sz6 es sokfele iizenet, amely az emberekhez erkezett es erkezik, arnelyek szinten azzal az igennyel lepnek Iel, hogy ok Isten Igeie es iizenete. ElOall tehat az a kerdes, amellyel szemben allast kell foglalnunk, hogy azt, amit itt Isten Tgejenek mondunk, mennyiben kell kotelezden annak elismernimk s mint a kijeletest, elfogadnunk l Az ketsegtelen, hogy nagyban es kiesinyben az emberiseg tortenelmenek egeszeben es minden egyesnek az eleteben is, eleg ok (is alkalom ad6dik, amelvekben valami ktllonbsen vilagossa, Iontossa es meggyozOve lesz szamunkra, amelyekben val ami .,lenyiigoz" es bfivkorebe von. Az ember-elet, ugy a mikrokosmosban, mint a makrokosmosban,tele van ilyen esemenyekkel. Az· ember eleteben vannak a hatalomnak, a szepsegneka 8zeretetnek ilyen "kijelentesei". De hat akkor miart eppen a Jezus Krisztus eleteben tortenika kiemelt,. egyszeri m6don val6 kijelentesf Troeltseh "a keresztyens.eg abszolutsaganak"

69

ezt a kerdest, melyre az elso, altalanos felelet igyhang-' elismerjiik, hogy koriil vagyunk veve messziremenoen kenyes Iogos igenyii mas "kijelentesek"-kel. De a keresztven ,o ... ,,~ . pontjabol azt kell mondanunk ezekre, hogy nem birnak

mindenkeppen kenvszeritd tekintellyel. Vegigmehetiink a kijelenteseknek vilagan: itt megvilagosithat, ott megamott lenvugozhet valami, de' mindez nem Elso eEl megakadalyozhatna az embed abban, hogy ilyen gyonyorkodjek, megittasuljon altaluk s azutan

esak tovabb menjen, mint aki megnezte mag at a tukorodebb all es elfelejti, hogy mit latott. Mindezeknek motonines vegkeppen megkotoso erejuk. Nem minthanem

LUJc,::rU"",D. nagyssertiek, melyertelmiiek es meghatok, hanem mert hittinkbdl azt kell vallanunk, hogy mindegyiklikesak az Istentol teremtett fold nagysaganak, hatalj6saganak es szepsegenek a kijelenteset latiuk. A fold

van esodaval es diesoseggel, Nem volna Isten teremts letiinknek Isten altal kijelolt tere, ha nem lenne tele kiMinden iddk filozofusai, koltoi, muzsikusai es tudjak ezt. De a foldnek s a foldi szellemnek kijelente-

, hianyzik az a tekintely, ami az embed veglegesen megAz ember vegigmehet ezen 18 vilagon a nelkiil; hogy meg lenne kotve.De talan esetleg mennye-i kijelenis lehstno 8z6, tehat a teremtmeny ama Iathatatlan es .mellj[o"~hatatlan valosaganak kijelenteseirdl, amely kortilvesz /~~.u~."~. Mort hiszen a msgfoghatatlansagnak es lathatatlansag-

'ez 'a vilaga is sziinteleniil Ielenk arad. Osodalkozasra val6 eppen itt is, van eleg, Mi lenne az ember a meny-

'es a mennyei vilaggal val6 talalkozas nelkul ~ Deezeknek' "<I·,·.·rn,~ .. ",TY'>;· kijelenteseknek sines vegso tekintelviik, mert hiszen a teremtettseg kijelentesei. Ok is adosok maradnak felelette1.Minden mennyei, eppen ugy, mint minden

vegeredmenyeben mag a is felteteles. 'I'alalkozhatunk egy kiraly kovetevel, akit mint hatalmas es kivalo szemelyt ne.lgCl\',odlal11ln.k. de megis tudjuk rola, hogy nem maga a kiralv,

kovete. fgy vagyunk a menny es fold minden hatalmaval, oLMJ"U""<iH kijelentesevel is. Tudjuk: van naluk hatalmasabb, Barhatalmasak is legyenek, erjek el - nem banom - akar

atombomba rendkivtiliseget, nem kenvszerttenek s azert nem imponalhatnak vegervenvesen. Az osszeomlo vilag romjai is thetetleniil temetik el a batort, Nem azt bizonyitja-e a lehaboru, hogy az emberiseg vegeredmenyeben kowmboveszelte at eztis'l Hat nem igy vant A legszornytibb dolgoertiik meg, de az embed nem torhetik le azok az urak, akik az Dr. Rettenthetetlenul megy at a romokon es megallja'

minden foldi hatalommal szemben. ..

A keresztyen egyhazban nem ilyen foldi, vagy mennyei A"H'JO'ntesekrol van sz6, hanem arr61 a hatalomr61, aki minden

70

melyseg as magassag felett valo,magar6l az Isten. kijelentesCrOl. Azert kenyszerito as kizarolagos, megsegito as elegseges ez a kijelentes, amelvrol most beszeltink, Isten kijelentess aJ ezus Krisztnsban, mert itt nem egy, az Istentol kiilonbozO valosaggal van dolgunk, nem egyikevel a foldi, vagy mennyei valosagoknak, hanem magaval a magassagos Istennel, mennynek esfOldnek Teremtojevel, akirol az elsO artikulusban hallottunk. Mikor az Ujszovei:Beg szamtalan helyen ngy beszel a nazareti J ezusr61, akiben a gyiilekezet J eznst, mint Krisztust ismerte as vallotta meg, mint Kyriosrol, ezzel ugyanazt a sz6.t hasznalja, amit a.z OszOvetseg igy fejez ki: "Jahve". Ez a nazareti JezllS,. aki Galilea varosait as falvait jarja.as -Ieruzsalembe is felmegy, akit ott megvadolnak, elitelnek, keresztrefeszitenek; az OszOvetsag -Iahve-ja, a Teremto, az Isten maga, Ember, idoben as terben elo~ mint mi, aki Isten minden tulajdonsagaval bir as meg- 88m sziinik meg ember, azaa mindenesttil teremtmeny lenni. Maga a Teremto Isten-voltanak minden esorbitasa .nelktll nem felistenne vagy angyalla;: hanem egeszen j6zanul es realisan emberre lesz s ez a keresztven Hitvallas allitasanak ertelme, amikor J ezus Krisztusr61 azt mondja, hogy 0 az Isten egyetlen vagy egyssfilott Fia, tehat Isten, az isteni valosag ertelmeben [sten (Jndllitcisa. Ez az onmaga altal postnlalt Isten, Isten egvsziilott F'ia; ez omaz ember: a nazaret] Jezus. Azzal, hogy Isten nemcsak az Atya, hanem a Fin is, azzal, hogy Isten belsO eleteben ez a tortenes folyton-Iolvvast vegbemegy (0 Isten, de Istenvoltanak cselekveseben Atya es Fin) kepes arra, hogy Teremto, de ugyanakkor teremtmeny is lehessen. Ennek a hallatlan "de ugyanakkor"-nak belso megfeleloje ez: Atya es Fin. Azeal, hogy Istennek ez a mfive, ez a kijelentese az orokkeval6 Fin miive, paratlan vmodon, torvenvssertten szemben all az egesz teremtmeny-vilaggal, Mivel itt magarol az Istenrol van szQ, ez a teremtmeny az 0 Fia, a Jezus Krisztus tortenete abban killdnbOzik minden egvebtol, ami tenyleg szinten Isten akaratabol as rendelesebol tortenik komlottiink, hogy valosagosan kenySze-' ritoes kizar61agos, megsegito as elegseges, Mert Isten kijelentese as miive a Jezua Krisztusban nem Isten akaratanakalapjan eMaIlt tortenes, hanem maga az Isten, aki megjelenik a teremtmeny-viagban,

Most elerkesttink oda, hogy megseolaltathatom Onok elott " regi egyhaz hitvallasat, amelynek hattere a Krisztus Istensegenek kerd6se komI felburjlmzottvita volt: "Az egysziilott akit az Atya minden idoknek elotte nemmtt, vilagossag. a vil~gossagMI, igaz lsten az igaz lsrenbol, nemzett as n~m teremtetett, az Atyavalegy-Ienyegu, aki altaI a mindenseg teremtetett, aki tidvOssegiinkert szallt ala a mennyekbol." (Nie. CoIlSif;.381;) 80- kan panaszkodtak e formula ellen as sokan szidalmaztak azt. Tanulmanyaik soran elobb vagy utobb biztosan talalkoznak olyan tud6s0kkal €B tanit6kkal, akik szinten ezt cselekszik 9

71

tartjitk ezt a Iormulazast, Szeretnem, ha erz;ekkel szemben eszukbe [utna ez az eloadas as egy kia valtana ki Onokben. Mert ez a felzudulas az "orthoellen rvaloban nfarkaJSliivolrtes", amiben mar esak mint embereknek sem szabadna resztvenntlnk, Barbarsag van. ha as atyakat szidjuk. Azt gondolom, - megha nem is

...... ,"hd...... valaki - legalabb annyi tisztelettel kellene lennie, beismerfe: itt nagyszerfi modonIrtak kortil a problemat.

i)ll(log:at1~ak ugyanerrol a nicaeai konstantinapolyi Iormularol, az ninesen igy benne a Bibliaban, De meg nagyon sok dolog van, ami igaz, sziikseges as megismerendo, s megsz6szerint igy benne 'a Bibliaban, A Biblia nem cedulas

hanem Isten kiielentesenek nagy dokumentuma.: Th a: kiaze,rt sOO1 hozzank, hogy mi magunk ismeretre jussunk.

. minden idoben felelnie kellett arra, amit a Biblia

mas nyelven, mint gorogiil es heberiil, as mas mint amelyek a Bibliaban vannak. Ilyen Ielelet ez a amely bevalt as jonak bizonvult akkor, amikoraz igazsagot megtamadtak, Szukseg volt az iotaert : vagy maga as Isten, vagy pedig val ami mennyei vagy leny, Ez nem volt kowmhOs kerdes, Ebben az iotaban az egesze forog kockan, Jezus Krisztus vagy Isten, pedig valami teremtmenv, Istenszerti Ienyek avalItt8tor~ . mindegyre elOfordulnak. 'A regi theologia tudta,hogy hareol verig itt. Biztos, hogy ebbe a harcba nagyon sok dolog elegyedett bele, De ez egyaltalan nem fontos, mert

keresstven sem angyalok. Ahol ilyen fontos dologrol van

eloaIlni azzel: "Bekesseg, bekesseg, kedves Hanem ott a hareot egeszen kerlelhetetleniil kell kiizdeni. Azt mondom: Istennek Iegyen hala, hogy : as at yak mindenibolondsagukban as erotelensegfikben, gorog tudakossagukkal egyetemben .nem resteltek a har-

.Mart hiszen ezek a Iormulak mind esak ezt az e'gyet mondaz egysziilott, akit az Atya minden idoknek elot~ nemzett, a vilagossag a vilagossagbol, Igaz Isten az igaz Istentol, nem teremtmeny, hanem maga as Isten, nemosak hasonlo, egylenyeg{1 az Atyaval, szemelyes Isten, nAki altal a

l,Uu.u~J[lSe,g teremtetott, aki iidvOssegiinkert a mennyekbOl al8.Le, mihozzank: ez a Krisetus, 19y l&tta a regi egyhaz Krisztust, igy allt szemei elott az 0 val6saga, igy tett keresz,tyen hitvallasaban, amely arra sz6lit fel .1;m.lllJl~et. hogy mi is igy lassuk ot. Nem ketll-e csatlakoznia az

nagy egysegehez annak, aki ezt megerttJetteY Micsoda

l£Yel'lFlln>=/J ezzel azemben orthodoxia, gorog theologia miatt ! Ennek semmi kOze sines ehhez a dologhoz. S ha ke!~~ltk4:l2kSlelcor talan problematikus volt az egesz, ismerjiik esak: hogy mindaz, amit mi emberek teszi:ink, problematikus, sze"llJl~Lt~ as DJe!IIl Qrvendetes s annak ellenere alakulnak egyszer-

72

masszor a mi dolgaink ugy, ahogy j6 es szflkseges, Dei providentia €It hominum confusionel Th a hitvallas egeszen egyszertien es gyakorlatilag biztosit arrol, hogy az Isten Fia mel" letti vallastetelben kiilonbozik a kereseven hit mindattol, amit "religio"-nak neveznek, Magaban Istenben s nem holmi istenekben hisstink, Hissziik, hogy "res7;esei liesIziink az isteni termeszetnek", Valoban, se kevesebbrol, se tobbrol nines SQ;O: maga az isteni termeszet jott kozel hozzank s hit altal reszeseive leszunk, mikor ebben az Egy,etlenegyben talalkozunk vele. Ilyen m6don ko1.v;ciit6 J ezus Krisztus az 'Isten es az emberek koz6tt. Minden osakis ezzel a hatterrel ertheto meg. Isten nem kevesebbet akart eretttink tenni, Emberi btinilnknek es nyomorusagunknak egeSfl; inelyseget megismerhetjtik azon, hogy ennek a Ielmerhetetlennek meg kellett tortennie es meg is tortent, Az egyha1. as az egesz keresztyenseg a: maga iizenetevel ana a felmerhetetlenre es felfoghatatlanra tekint, hogy Men Onmagat adta erettunk, S azert minden igazan keresztyen beszedben valami olyan abszolutsitg van, ami nem sadatda semmifele mas, nemkeresztyen beszednek, Az egyhaz nem "vel" valamit, ninesenek "velemenyei" es meggyowdes.ei, nem lelkeJSedik,hanem hisz es vall, azaz a magaban Istenben, Krisztusban megalapozott iizenet fundamentuman szol es eselekszik s azert minden keresztven tanttas vigasztalas es intes,elvi as bevegzett vigasstalas es intes a maga tartalmanak erejevel: Iste» nagy eselekvese abban all, hogy erettilnk akar lenni a maga egys1.iilott F'iaban, a: Jezusban.

13. §. MI URUNK

. Az ember Jeeu« Krisztusnak a maga Istenseqenek ereiebe« . val6 lete seuoere» dontes minden ember lete fel8l. Azon alapul, hogy ez ae Egy, Isten rendeleseb8l, mindenkiert van ee igy mindnyajan ehhee az Egyhez s ennek ae Egynek tartoznak. Ezt tudja az o gyulekezete. S eet kell megismertetnie a vilaggal.

Gondolkoztam azonvhogy e tetel helyebe ne tegyem-e egyszerfien Luthernek a masodik hitcikkelyrol sz616 magvarazatat: ;,His1.em, hogyJ ezus Krisztus valosagos Isten, a1. Atyat61 az orokkevalosagban szfiletett es valosagos ember is, aki szilletett S1.uz MariaMl, azen Uram. ... " Ezekben a szavakban Luther a masodik hitcikkely egesz tartalmat elmondta. Ha az ember megnezi a 81.oveget, ugy latja, hogy ez exegetikaila.g talan onkenyes eljaras, de eges1. bi1.tosan 1.senialis onkenyess6g. Mert vegtere is Luther nem tett egyebet, minthogy visszanyult a Credo legeredetibb es legegyszeriibb szOvegehez: Kyrios Jesus Christos

73

Krisztus Dr). Mindazt, amirol a masodik hiteikkely t meg beszel, egybefoglalta s erre a nevezOre hozta, Az

[stenseg es az Igaz emberseg az 0 formulajaban ennek az az allitmanvava lesz, Krisztus egesz mfive az Ilrnak:

Ennek az Urnak Ielenk iranyulo teljes igenye abban all, az a tulajdonai legyimk: "hogy az a orszagaban neki 131- es neki szolgaliak", megpedig azert, mert a az en Dram, "eng em, elves1.ett es karhozatra valo embert minden buna halalbol es az ordog hatalmabol megvaltott, megs1.erzett gnyert ... " s az egesz keresztyen Igeret igy 81.61: "hogy igazsagban, artatlansagban es iidvossegben szolgaljak az a diesosegenek megfeleloen. Az eges1. a Krisztus Ielanalogiaiava lesz,

N em akartam a Credo e res1.enek magvarazataba bele. a nelktil, hogv hangsulyozottan fel ne hivjam figyelmii-

Luthernek erre a szovegese. De most probaljuk meg kozejutni a sajat gondolatmenetiinkhbz.

Mit jelent az, hogy Jezus Krisztus a mi Urunks Ezekkel irtam ezt korul: Jezus Krisztus lete szuveren dontes ember lete feWI. Szuveren dentes tortent feloliink.Ma~

kerdes az, hogy ez,t megismerjtik-e es akalmazkodunk-e YDe meg kell hallanunk, hogy a dontes megtortent, Ena dontesnek semmi koze sinesen a sorshoz, az ember kozomvagy targyilagos meghatarozottsagahoz, amit valamikeple lehetne olvasni az emberi termeszetbol, vagy a torteneA minden ember lete f'eloli szuveren dentes az ember Krisztusban tortent meg. Azzal, hogy 0 itt van. itt volt lesz, megtortent a szuveren dontes minden ember felol.

,"""J,~n'1\."""ll"'1\. ana, hogy e16adasaink elejen, amikor a hit Iogaltaglaltuk, megallapitottuk: a keresstven hit egyszerfien emberi dentes ertelmezendd, amelynek meg kell tortennie . dontes folytan. Itt most meglathatjuk ennek az isteni '(1l;!nt(~Il.ek konkret alakjat, Ha azt mondjuk, hogy Isten a. mi es Mesteriink, mi keresztyenek nem misztikus ertelemgondolunk valami meghatarozhatatlan es vegkeppen ismeisteni valamire, aminek hatalma felettiink all es uralkorajtunk, hanem erre a konkret szemelyre, az ember Jezus

~"-'-.' gondolunk, a a mi Drunk, Isten a mi Drunk abenne.

Krisztus lete, mint "a priori", minden emberi letet megE1.t mondja a karesztyen hitvallas, Mit jelent az, hogv megY N e gondoljanak most rogton idobeli megelozesre - habar

. megelozest is jelent, jelenti azt is, hogv: elve,ge1.tetett,

.' .' .• ' 'a1.t a nagy tdrtenelmi perfektumot is, amellyel a felettiink valo uralom letrejott, az 1-30. evbon Palesztinaban - de most nem ez a donto, Az idobeli megelozes azert ilyen fontos, mert ennek az embernek lete osszehasonlithatatlan melt6sag.a folytan eloZi mega mienket. Elotte jar a mi letiinknek, fensoseges tekintelyeneles istensege erejenel fogva. Visszatekintiink arra, amit

74

Iegutobbi eldadasunkban mondottunk. Most lesz lathatova, mit jelent az, hogy ennek az embernek lete egvszerfien maganak. ae Istennek lete. Ebben van ennek az embernek meltosaga, eseletenek tartalma s ebben all felettiink valo hatalma, Mivel Jt'lzU8 Krisztus az Isten egysziilott Fia, "egylenyegii az Atyaval", emberi termeszete is olyan, hogy altala ssuveren dentes megy vegbe, Az (} humanitasa a humanitas, minden humanitas oszszessege. Megpedig nem mint fogalom es eszme, hanem mint dontes, mint tortenelem, Jezus Krisztns az ember a igy merteke, meghatarozasa es korlatja minden emberletnek, 0 a dontes a felol, hogy mi az Isten szandeka as eelja nemesak vele magaval, hanem minden emberrel. Ebben az ertelemben nevezi a keresztyen Hitvallas Jezus Krisztust "a mi Urunk"-nak.

Ennek a szuveren kiralyi dontesnok a -Iezus Krisztusban az az alapja, hogy ez az E.gy, Isten rendelesebol, mindenlciert van. Van a,lapja: tehat Istennek ez a szuveren ddntese a Jezus Krisztua uralma, veliik szemben as onmagunkban ..J.eve nem yak hatalmi teny.Emlekeznek, amikor Isten mindenhatosagarol beszeltiink, alahuztam azt a mondatot, hogy az onmagaert valo hatalom gonosz, a hatalomert valo hatalom az ordog, A Jezus Krisztus uralma nem hatalomert val6 hatalom.S ha a keresztven egyhaz vallja, hogy "Jezus Krisztus az en Uram", nem gondol vakon es fenyegetoen felettiink allo torvenvre, tortenelmi hatalomra, sorsra vagy fatumra,aminek az ember vedteleniil ki van szolgaltatva s amellyel szemben vegleg nem tehet mast, mint hogy elismeri, hanem Uranak jOgoS uralmara gondol, Mert az 0 uralma nem esupan potentia, hanem potestas. Nem val ami kifiirk(i,szhetetlen akaratnak, hanem a bOlcsesegnek rendiet ismerjiik fel benne. Istennek igaza van, Isten tudja, hogy miert a: mi Urunk es miert akarja azt, hogy mint ilyet, ismerjtik el, Az bizonyos, hogy Krimtus uralmanak ez az alapja esak meg inkabb titokba visz, Targyilagos rend, amely magaBan feletttink es nelkilltlnk letesult, amelynek ala kell vetnilnk magunkat, amit el kell ismerniink, amelvrol csa:k ugy hallhatunk, hogy mindiart engedelrneskedunk isneki. Hogy is Iehetne ez maskeppen, amikor J ezus Krisztus uralma istensegenek erejeben letezik es all fenn 1 Ahol Isten uralkodik, ott as ember esak egyettehet: leborul es imadja ot. Deeppen az Isten bOleseseget, igazsagossagat, szentseget, irgalmanak titkat kell imitdnia. Ez a keres7:tyen h6dolat lsten elott; ez a keresztyen Isten-dicseret, a keresztyen szolgalat es engooelmesseg. A hit hallasb61 van s hallani annyit jelent, mint elfogadni az [get.

Szeretnem megpr6balni, hogy J ezus Krisztus ura:lmanak ezt az alapjat roviden €Is Osszefogla16an mutassam be. A vezertetel azt mondja: a' szuveren dontes aoon alapul, hogy ez az Egy, [sten rendelesebOl mindenkiert van. Az az lsten titka s a .Krisztuse is, hogy 0, az Egy, az ember, azzal, hogy 0 az Egy (nem eszme, hanem egesz konkreten ott es akkor az Egy, ember,

75

szarmazasi helye, elettortenete van az idoben, mint unknak! -) nemesak -onmagaert van, hanem mindenkell probalniok egyszer az lJjszOvetseget ennek as -nek ssempontiabol vegigolvasni. A kozpontban all6 lete nem. sajat keretii es ertelmii; mindenkiert van. E~ az egy emberbeu Isten mindenkit es mindeneket, .mintegy kereszttil lat. Ezen a mediumon, ezen a Kozvetit6n keismer es Iat benniinket az Isten s nekiink is igy kell es . szabad magunkat ertelmezniink, mint akiket Isten Benne,

az emberben lat s akiket iay ismer s Benne, ebben az Egyminden embert oroktol Iogva a szeme ele allitott, sOt felette szeretett, kivalasztott, elhivott es a maga tulajdotett! Benne mindegyikkel, mindenekkel, az orokkevalofogva szovetseget kotott. Kezdve az ember teremtmenyaz ember nvomorusagan at, egeszen a megigert dieso-

az egesz vonalon ervenyes ez. Mindent Benne, ebben az 1'\A'"~m hatarozott el feloliink. En:nek az Egynek kepe az _' ..... '."LL kepe, amelyre az ember, mint ember teremtetett. Ez az hordozza a maga megalazottsagaban mindnyajunk vetket, 8(1,.uUtO:t.i:>i:L~;i:J.~ es doreseget, majd mindnvajunknvomorusagat ea 'Pl.lltJ,ltt.. S ennek az Egynek dicsosege anekiink szant dicsoseg • .... ,..~·AU.llA adta Isten azt az osztalyreszt, hogy N eki szolgalhas-

orok igassagban, artatlansagban es iidvossegoon, amikepo fe1tamadortlt a halalbol es az orokkevalosagban el {is ural"''''''~~J'''. Minden ember osszefuggese ezzel az Eggyel Isten boles

· •• ~lll""'''J.'''>DO. Ez feliilrol nezve mintegy J ezus Krisztus uralmanak

Nezziik ezt most az ember oldalarol, Mivel Istennek ez a {~!~n(lell3Se Iennall s mi ebben az Osiszefiiggesben leteztlnk, mivel Krisztus az az egy ember, aki Isten elott erettfink van minket Obenne szeret, tart meg, vezerel, hordoz, azert ~""'''''''''' Krisztus tuladdonai vagyunk, ehhez a tulaidonoshos tar.~~nk s neki vagyunk lekotelezve, Jol jegyezzek meg: annak

megallapitasnak, hogy mi az 0 tulaidona vagyunk, ennek a f'eleje iranvulo viszonvnak nem olsodleges erkolcsi, vallasos minosege van, hanem tenyallason, objektiv renden alapul. Az erkolesi es a vallasos minoseg esupan cura posterior.

_'~~iJ.lJ.ILH""~ valami erkolesi es vallasos elem is sziiksegszeriien ad6dni helots, de mindenekelott egysooriien igy van: az Ove !sten rendelese ertelmeben az ember nem szabadsagaellen ere, hanemSlZabadsagaban ,a Krisztus tulajdona. Mert

'. .... az ember szabadsagnak ismer es 81, azt eppen abban a

~badsagban eli, amely abban van as abban adatott neki, hogy Krisztus el"lette lsten elott helytallt. 19y tehat lsten nagy 36- fetemenye jut kifejezesre a'bban, hogy Jezus Krisztus az Dr. Az isteni jotetemeny, a nagy isteni irgalom, meg mielott lettiink

~ ra gondolhattunk volna, mar megkeresett es megtalalt minket Obenne. Ez az isteni irgalom Krisztus uralmat a: mi sza-

76

munkra is megalapitotta s igy minden egyeb uralomt61 megszabaditott, Ez az isteni irgalom: minden mas urasag beleszolasi :iogat kizarja as lehetetlenne teszi, hogy a kozvetito melle mils urat tegyiink es annak engedelmeskedjimk, Istennek ez a nagy irgalommal elhatarozott rendelese lehetetlenne teszi, hogy az Dr Jezus Krisztuson tultekintve talan, uibol, megis valami mas urhoz fellebbeziink; talan, ujb61, meg is a sorssal, a tortenelemmel, a termeszettel szarnoljunk, mint tulajdonkeppeni uralkod6nkkal. Csak ha egyszer meglattuk, hogy Krisztus potestasa az Isten irgalman, j6sagan as szereteten alapszik, mondunk Ie minden jogfenntartasunkrol. Akkor megszfinik az eletnek vallasos es mas szferakba valo beosztasa, nem tesziink tobbe kiilonbseget a test s a lelek kowt t, de az istentisztelet es .a politika kozott sem. Mindezek a megkulonbcstetesek megazfinnek, mert az ember egy s mint egyseg tartozik Krisztus uralma ala.

Tudja a gyiilekezet, hogy .Iezua Krisztus a mi Urunk: tudjak ezt az Egyhazban. De ez az igazsag nem fiigg attol, hogy tudiuk es elismerjtik-e as hogy van-e gvulekezet, ahol ezt· 00- latjak es kimondjak, hanem attol, hogy Jezus Krisztus valOban a mi Urunk s azert lehet Ot, mint. Urat megismerni es hirdetni. De hogy ez igy van, hogy minden embernek 0 az Ura, azt senki sem tudhatja magatolertetodden. Ez a tudas a mi kivalasstasunk es elhivasunk gytimolcse, a' gytilekezet, az Egyhitznak tulajdona, melyet Igejebenegybegyiijtott.

Ideztem Luther magyarazatat a masodik artikulusrol.

E magyarazat ellen kell es lehetis azt a kifogast emelnimk, hogv Luther a "mi Urunk"-b61 "en Uram"-at csinalt, En persze nem mernek Luthernek ezert szemrehanyast tenni, mert eppen azzal, hogy az egvenre koneentralta, lett Luther unagyarazata olyan rendkiviilien sulyos es nyomatekos erejti. "En Uram", ezzel az egesz hallatlan idoszerfiseget es eletesseget nyer. De nem szabad szemiink elol teveszteni azt, hogy a Hitvallas az DjszOvetsegben hasznalt kifejez6sselegybehangz6an mondia ezt: "mi Urunk". Eppen Ugy, ahogy a Miatyankban tobbesssamban imadkozunk, nem mint tomeg, hanem mint kowsseg. A "Mi Urunk" azoknak hitvallasa, akik ar-ra hivattak el, hogy a gyfilekezetben egymas testverei legyenek s kozOs megbizassal lepjenek a vilag ele. Ok azok, akik J ezus Krisztust annak ismerik es valljak, akik valoban, "MiUrunk"-nak nevezik Ot. De mihelyt vilagossa valt eldttfink, hogy van a megismeresnek es vallastetelnek egy ilyen helve, azonnal kifele kell fordulnunk s nem szabad a "mi Urunk"-at korlatok kOze szoritva ugy ertelmezniink, hogy a keresztyen gyiilekezetnek ugyan Jezus Krisztu8 az Ura, de mas gyiilekezeseknek as kOzOsse,geknek mas uraik vannak. Az Djsz6vetseg nem ha,gyott ketseget a felOl, hogy csak egy Dr van s ez az Dr a vilagnak Ura, Jezus Krisztus. A vilagnak ezt kell hirdesse a gyiilekezet. Az Egyhaz igazsaga es va16saga a harmadik hitcikkelyOO tartozik. De annyit mar itt is eseppen

77

meg kell mondanunk: a J ezus Krisztus ,gyiilekezete nem onletezO valosag, hanem abban es az altal letezik, hogy ._u"ml·J.?"'.~H van. Amit tud, azt meg kell mondania a vilagnak. fen.yljek a ti vilagossagotok as emberek elOtt .i:" Azzal, ezt cselekszi, azzal, hogy - amint ez kezdetol fogva meg'+fu·tAllt - e10 igehirdetesse less a vilaggal szemben, az egyetlen

letezeserol, nem tamaszt hamis igenyeket hitenek es tudasaerdekeben, Nem, mert J{)'6US Krisztus az Dr!

A nieaeai hitvallas azert itt is j6 kibovitest adott a Hiszekgyel szemben: unicum Dominum, az Egyetlen Dr. Ezt kimons hirdetni az Egyhitz h ivatasa, A keresstyenek koz6tt, a uiexezetoen, "vilag"-nak kezdettol fogva csak azt a teriiletet,

azokat az embereket szabadna nevezntink, akiknek ezt - t{5ZUnk! - meg kell hallaniuk. Minden egyeb, amit egyebkent tudni veltink, istentelensegenek minden osupan masodlagos meghatarozottsaga 8 tulajtt()nlreI)p€m nem tartoznak reank, Reank keresztyenekre nem az "'ta:r:1;()Zik· es minket nem az erdekel, hogy a vilag nem ott all. mi, hogy sztvet es fejet elzaria a hit elol, hanem egyediil

hogy ezek azok az emberek, akiknek hirdetnilnk kell az Urat akiknek ezt toliink meg ken hallaniok.

Mellekesen meg valaszolni szeretnek egy kerdesrecameezen a heten ismetelten feltettek nekem: "Tudja, hogy ezeaz eloadasokat olyanok is sokan latogatjak, akik nem keressErre kaeagva mindig ezt feleltem: "Ezzel nem torl5- . Mert hiszen borzalmas le nne, ha a keresztyen hit az emelvalasztana es elkulonitene a tobbiektol. A leger6sebb amely embereket Osszehozhat es Osszekothet. egysze-

as megis igenyesen vae, a megbizatasv.amit a gyiilekezet a hir, amit kowlnie kelL Ha megegyszer megnezztik ezt dolgot a gyiilekezetek felol, azaz azok felol, akik komolyan keresztyenek lenni: - "Hiszek, U ram, legv segttsegtil en hitetlensegemnek!" - vllagosan tudnunk kell, hogy minazon fog mulni: nehogy a keresztyenek a nem-keresztvenek szoban es cselekedetben valami Krisztus-kEipet, valami s?:t;us-e~:zntet vigyenek, hanem hogy bar sikeriilne nekik emszavaikkal es kepzeteikkel magara a Krisztusra utalni. nem a rola valo elkepzeles, nem a Krisztusrol valo dogma

igazi Dr, hanem az, akirol az apostolok tesznek tamibizonyEzt azoknak mondom, akik a hivok koze szamitjak ma: bar megadatnek nekiink, hogy ne valami kepet allitsunk amikor Krisztusr61 bes;>;eliink, ne valami keresztyen bal'vanykepet, hanem minden erotelensegiinkben ramutassunk arra, aki az TYr s igy istensege erejeben a szuveren dontes minden ember lete felol.

78

14. §. A KARACSONY TITKA ItS CSOnAJA

J eeu« K risztus Szent LelektIJl val6 fogantatasanak ee Szilz Mariat6l val6 szuletesenek igazsaga egyuttal utalas ae igaz Isten tortenelmi megjeleneseben vegrehajtott igaz emberre-letelere s emlekezes arra a kulonleges [ornuira, amely altal a J eeu« Krisztusban adott isteni kegyelem ki}elentesenek keedeie minden' mas emberi tortenestol meg van kiilonboztetve.

Most elerkeztlink azoknak a helyeknek egvikehez, sOt ahhoz a helyhez, amelyen kezdettol fogva es mindeniitt, meg a keresztyen gytilekezeten beliil is megbotrankoztak, S Iehet, hogy Onok is igy vannak vele, Hajland6k voltak az eddig nyujtott magyarazatokat kovetni, megha kosben szorongo erzesiik tamadt is: Hova vezet mindezd De annal, ami most kovetkesik - s ami nem az en talalmanyom; han em az Egyhaz hitvallasa! - megtorpannak. De hagyjuk el az Iiedesest. Ha eddigi utunkat viszonylagos nyugalomban tettiik meg, eppen olyan nyugodtan as targyilagosan fogjunk hozza ehhez a fejezethez is: "fogantatek Szent Lelektol, szilletek Sziiz MariaMl". Ebben is teljesen es igazan csak az igazsagr6l lesz szo. De megis olvan tisztelettel kozeledjtmk hozza, hogy az a szorongo kerdes: muszaj est hinni l ne Iegyen az utolso szavunk,hanem esetleg meg itt is eljuthassunk az orvendezo igen- reo

A J ezus Krisztusrol valo allitasok egess sorozatanak kesdeterdl kell beszelntink. Amit eddig hallottunk, az aa alanyra ,vonatkozott. Most egesz sor meghatarozast hallunk: fogantatott, sztiletett, szenvedett, keresztre feszittetett, alaszallott; feltamadt, til az Atya Isten jobbjan, onnan lessen eljovendo ... Ezek a meghatarozasok cselekvest, vagy tortenest jeleznek. Elettortenetrol van szo, amely nemzessel as sztiletessel kezdodlk, mint minden mas emberelet. S. azutan eletmiirol, erdekesen osszestirttve ebben az egy kis seoban: "szenvedett", tehat passiotortenetrol svegiil ennek az eletnek isteni igazolasarol a feltamadasban, mennybemenetelben es eljovendo befejezeseben: onnan leszen eljovendf Itelni eleveneket as holtakat. J ezua Krisztus,lsten egysztilott Fia, a mi Urunk elete as cselekedetei ezek.

, Ha meg akarjuk erteni, hogy mit jelenrt {lIZ: "fogantatek Szent Lelektol, sziiletek Sziiz Mariat6l", mindenekeldtt azt kell megerteniink, hogy ,ez a: kat kiilonOs allitils azt jelenti: Isten szabad akaratab6l emberre, val6di emberrre lett. Az orokkeval6 Ige testte lett. J ezus Krisztus existlenciaj anak csodaj a !sten alaszallasa "feliilr6l": Szent Lelek as Sziiz Maria. Ez a ka:racsony, az inkarnaci6 titka. A katholikus gyiilekezet ennel a' mondatnal

79

vet. S a zeneszerzok a Iegkillonbosobh m6don probalmuzsikaban kifejezni es visssaadni az "incarnatus est"-et. e-z.t a esodat fel akarom Iogni, lelkem mely h6dolatban esenel." .. Ez Istennek in nuce valo kiielentese, amit csak ugy ,,''''''''IJII' K Iel, mint minden dolgoknak a kezdetet, ..

De ezen till itt nem altalanossagban valo, hanem egeszen Iogantatasrol as sziiletesrol swl a Hitvallas, fogantatas a: Szent Lelektol as sziiletes Sziiz Mariat6l t val6 az a ktllonleges csoda, ameiyet ez a ket Iogalom akar . az inkarnaeio nagy osodada mellettj Miert all az intitka mellott meg a kariLcsony esodaia is' Itt az ontikijelentes melle ugvszolvan meg egy noetikus allftas is tar, 'Az inkarnaci6ban a dologgalmagaval, itt pedig a jellel taKU'l'UllK.. A kett6t nem szabad egymassal ossseteveszteni. Az· a amir6l a karaesonvban sz6 van, onmagaban igaz, De ez

~!JrJ~Ul>at,~o;~ik es nyilvanvalova Iesz, a karaesonv csodajaban. kovetkeetetnenk azonban ebbol, hogy tehrut "csak"

van amelyet a: titokt61 el is lehet vonatkoztatni. Ett&l

mindenkit. Az eletben igen ritka az olyan eset, a format a tartalomtol el Iehetno valasztani.

"Igaz Isten ~ igaz ember." Ha ezt a keresztyen alapigaselOszor a "logantatek Szent Lelektol" vilagossagaban szemez az igazsag tarul elenk: az ember J ezus Krisztus ere-

"JJ'~I:!!;I,I~el az Istenben van, azaz abban van a tortenelmi hogy Isten amaga ssemelyeben emberre lett. Ez azt Jehogy J ezus Krisztus bar ember, igaz ember, megsem csak . N em val ami talan kuloncsen tehetseges, vagy knlonlevezetett ember, meg sokkal kevesbbe valami ,;Ober, hanem azzal, hogy ember, maga az lsten. Isten egy

'Az () lete Isten kiilonleges eselekvesevol kezdOdik. () mint • Istenbon alapul, () igaz Isten: A JezusKrisztus tQrtenealanya tehat Isten maga, aki igazan, mint ember el, seen-

es . cselekszik,

Amilyen biztos az, hogy ebben az eletben emberi kezdevan sz6, olyan biztos az is, hogv ennek az emberi ~e~derneIlye~zelmek alapja Isten benne as altala tett kezdemeE szempont alatt lehetetlen nem azt mondanunk, hogy J e-

,Knszt~ emberro letele a teremtes analogonja. Isten megmint TeremtO eselekszik, de mostnem a semmibol tehanem maga jelenik meg s a teremtesen beltll, a tortenemegpedig Izrael tortenelmebon teremt uj kezdetet. Az

, tortenelem folyamatossagaban most lathat6va vallk aa ahol Isten maga siet a teremtmeny segitsegere s azzal lesz, Isten emberre less: igy kezdOdik ez atortenet.

Most meg kell forditanunk a dolgot s ezzel elerkeziinka """''VUJLK mozzanathoz, ami abban van kifejezve, hogy "sziiletek Mariatol". A hangsuly itt aoon van, hogy a foldon vaItt van egy emb~ri leny, Maria, a sziiz s Jezus, aki Is-

80

tentol joit, ettol az emberi lenytol is szarmazik. "Sziiletek Sziiz Mariat61": fOldi, emberi eredetet ad maganak, J ezus Krisztus nem "csak" Igaz Isten: ez nem lenne val6di emberre letel, de nem is kozepleny, hanem ember, mint mi mindnyajan, fenntartas nelkiil. N emcsak hasonlit hozzank, hanem egy veliink. Ahogy Isten a Jezus Krisztus eleteben alany, ugv az ember ebben a tortenetben targy, De nem olyan targy, amelyen a eselekves tortenik, hanem mint ember, aki eselekvoleg van jelen. Az ember nem lesz babba az Istennel val6 e talalkozasban, hanem ha van [gazi humanitas, ugy itt van, ahol maga az Isten teszi magat smberre.

Ez az egyik kor, amit itt meg lehet latnunk: Igaz Istenseg es igaz emberseg, teljes egysegben, A 453-han tartott caleedoni zsinaton az Egyhaz megprobalta ezt az egyseget vilagosan elhatarolni minden felreerws ellen: a monophysita egvesites ellen, amely az u, n. doketizmusra vezetett, s alapjaban i veve nem ismeri Krisztus emberiseget, - es Isten es ember nastorianus elkiilonitese ellen, amely egyszeriien soot akarta valasztani oket, tanitvan, hogy Krisztus istenseget barmely pillanatban el lehet kepzelni embervoltatol elktilonitve is. Ez a tanitas is visszavezet egy meg regebbi tevedesre: az ebionitakera. Ezektol az ebionitaktol az ut az arianusokhoz vezetett, akik Krisztust csak ktilonlegesen megkiilonbbztetett teremtmenynek akartak tartani, 'A ealeedoni zsinat igy Iormulasta a tetelt: az egyseg "elegyitetlen, .valtozatlan, megktlldnboztethetetlen eselvalassthatatlan". 'I'alan hailandok mindezt thoologiaiszi5rszalhasogatilsnak, vagy eppenseggel "papi veszekedesnek" minositeni. De ezekhen a vibakban sohasem arrol volt sro, hogy a titkot kikiisz6bOljek, mintha ezek'kel a Iormulakkal a dolgot eszszerfien fel lehetne oldani, hanem a regi Egyhaznak az volt az igyekezete, - s azert erdemes meg ma is ra hallgatni -hogy a keresztyenek figyelmet helves m6don eppen erre a titokra Iorditsak. Minden egyeb kiserlet csak azzal probalkozott, hogy a titkot valahogyan emberileg megerthetove tegve, Isten onmagaban es egy titokzatos ember ktllon elgondolhato es azt is meg lehet magyarazni, hogy ez az Isten es ez az ember Jezushan talalkozik. De mindezekbol a theoriakbol, amelyek ellen a regi egyhaz vedekezik, hianyzik a titokra val6 nezes. A regi orthodoxoknak az volt a sziviigye, hogy az embereket a centrum kore gyiijtsek: aki nem akar hinni, ne higyjen, de itt nem szabad semmit sem lealkudni es elkenni, ennek a s6nak nem szabad megizetlentilnie! Ezert erolkodtek annyit a regi Zsinatok ·as theologusok. Azert mindig kisse kozonsegesen hat, ha mai, nemileg harhar, szellemisegiinkhOI kifoly6lag azt mondjuk: akkor "tullottek a celon", ahelyett, hogy halasak lennenk, amiert olyan alaposan dolgoztak. Hiszen nem azzal kell a sz6.szekre feimenniiik, hogy ott ezeket a formulakat szavaljak, hanem ugy. hogy a lenyeget alaposan megforgassiLk a fejiikhen. 'A keresztyenseg egyszer mar meglatta es

81

hogy mirol van szo a karacsony csodajaban: az igaz Istennek es igaz embernek val6di az Egyben, a Jezus Krisztusban. S ez a felsz6litas hogy mi is erosen megtartsuk ennek igazsagat,

De bizonvaramindnvaian rajottek arra, hogy ezeknek a eJc:zes'eKIleK: "fogantatek Szent Lelektdl, szilletek Sziiz; Ma, meg valami saiatos mondanivaloiuk is van. Ezt a 8zokat;fogantatast es rendkiviili sztiletest nativitas Jesunak neve'Ennek a Iogantatasnak es szfiletesnek esodaja az Igaz istenes Igaz emberseg titkara utal,

Mit jelent: "fogantatek Szent Lelektol f"

Nem azt, hogy a Szent Lelek ugyszolvan az apja Jezus hanem ezzel szigoruan veve esupan egy tagadast ki: az ember JezllB Krisetusnak ninesen atyja. Fogannem az tortent, ami akkor tortenik, amikor egy emexistencia kezdodik, hanem ez az emberi existencia' magaaz Istennek szabadsagaban kezdodott, amelyben az Atya es

egyek a. szeretet kotelekeben a Szent Lelek altal. Mi tehat, J ezus eletenek kezdetebe, ezzel az istenseg legmelyebe latunk bele, amelyben az Atya es Fiu egyek; heiso eletenek ssabadsaga s ebben a szabadsagban kes-

ennek az embernekaz existenciaja az Dr elsO esztendedeAzzal, hogy eztorUmik, azzal, hogy mag a az Isten itt egekonkreten Onmagaval kezdi el, ez az ember, aki erre onsem nem kepes, sem nem hailando, Isten Igejet nemhirdetheti, hanem maga az Isten Igeie lehet, A regi emkozepette kezdOdik ez az uj. Ez a karaesony csodilja, Krisztus apatlan fogantatasanak esodada, E:nnek semmi

sincsen a valllt.stortenethen is isaneretes mythosokhoz,. arneembereknek iSitle!llektol val6 fogantatasar61 regelnek. Itt Ilyenfele fogantatasrol van sw. Maga az Isten, mint Telep Iel, nem pedig mint ennek a sztiznek a tarsa, A regi keresztyen mtiveszete megkiserelte abrazolni az~ hogy itt szekssualis eselekmeny tortenik. Helyesen mondtak, hogy Iogantatas Maria fiilen kereszttil tor-tent, amikor meahalaz Isten szavat.

,,sziilertek Sziiz Mitriat61": megegyszer s, most mar az ember nezve a ferfiu kizarasa. A ferfinak semmi dolga ninosen a szuletesselTtt; ha ugy akarjuk, isteni Iteletrdl van sz6. aminek itt el kell kezdodnie, az ember nem jarulhat

a. maga _cselekvesevel es kezdemenyezesevel. De nem egyaz ember van kizarva, mert hiszen a sziiz benne van a A ferfinak azonban, mint az emberi cselekves es kez-. sajatos hordoz6janak, aki felel6s az emheri nemvezetesMrt, kell most a J 6zsef tehetetlen alakjaoan a ha.tkeriilnie. Ez a keres:l.tyen felelet a nokerdesre: itt teljesen no all az el6terben, megpedig a virgo, a sziiz Maria. Isten az bert nem a mag a biiszkesegeben es dacossagaban valasztotta

G

82

ki, hanem azegenysegeben es alazataban, az embert nem a maga tortenelmi tenykedeseben, hanem term~tigyengesegeben, ahogy ez a noben van kiabrazolva. Az embert, aki Isten elott esak ezekkel a szavakkal allhat megij.Ime, az n- szolgaloleanya, legyen nekem ate akaratod azerhrt!" Ennyi a7.i ember kozremtikodese ebben a dologban, csupan csak ennvi! A7.i embernek ebbol a szolgaM exisztencia.iabol nem szabad ujra erdemet kovaosolnia, nem szabad a teremtmenynek ismet potentiat tula]donitani. Osakis arrol lehet szO, hogy Isten ratekintett az emberre a maga tehetetlen es alazatos voltaban as hogy Maria kimondja ezt,amit a teremtmeny egyediil felelhet Istennek. Hogy Maria ezt megteszi, hogv a teremtmeny igent mond Istennek, az mar magaban beletartozik abba a nagy elfogadottsagba, amiben Isten az embed reszesiti.

A karaesony esodaja tenyleges formada az Isten es ember szemelves egyestllese titkanak, az unio hypostatica-nak. A keresstyen egyhaz es theologia ujra· as ujra megallapitotta, hogy aa inkarnaeio valosaganak, a karaesonv titkanak nem kellett abszolut szuksegszeruseggel a esodanak ebben a formajaban jelennie meg. Jezus Krisztus Igaz istensegenek as igaz embervoltanak egysege nem fiigg attol, hogy Krisztus a Szent Lelektol fogantatott es Sziiz MariaMl sztiletett, hanem esak azt lehet mondani, hogy Istennek tetszett ezt a titkot ilyen formaban es Ilyen alakban valosagossa as nyilvanvalova tenni. De ez viszont nem azt jelenti, hogy a titok e tenyleges formaja..val szemben ugyswlvan szabadsagunkban all igent vagy nemet mondani, hogy ezen a helyen talan substraetiot hajthatunk vegre esazt mondhatjuk: hallottuk, de fenntartjuk magunknak, hogy szamunkra enneka dolognak mas Iormaja is lehessen. A dolog es formaja kozti viszony talan a legjobban megertheto a gutautott meggy6gyitasar6l sz6l6 j6lismert tortenetbOl (Mark 2): "Hogy pedig megtudjdtok, hogy az Ember fianak 'Van hatalma a fOldon a-btinoket megboesatani, monda a gutatltottnekr Vedd fel a to nyoszolyadat as jarj!" "Ho,gy megtudjatok •.. " igy ertelmezendo a sziiztol valo sztiletes esodaja is. Az inkarnaeio titkar6l van .sz6, amelynek. Iathato formaja a csoda. ROS8zul ertetttik J volna Mark 2-t, hogyha Ugy olvastuk volna, mintha a bnnboesanat lenne a fOdolog, a testi gy6gyulas pedig valami mellekes, Itt az egyik nyilvanvaloan egybetartozik a masikkal. S i,gy att6l is ovni kell mindenkit, hogy a nativitas esodajat zarojeloo tegyiik es esakis a titokhoz ragaszkodjunk. Egyet hatarozottaa ki lehet mondani: mindeniitt, ahol ettol a csodatol menekiilni akartak, olyan theologia dolgozott, amely tenylegesen mar a titkot sem ertette es ertekelte,' hanem megpr6balta Istennek es az emberneka J ems Krisztusban val6 egysege titkat eltiintetni. MasfelOl:ott, ahol ezt a titkot megertettek ~ a thoologia natura:lis minden k!serletet elkeriiltek, mert nem volt ra s7.iiiJksegiik, OOlso sziiksegszernseggel, boldogan' as hitlasan elismertek a csodat.

83

15. §. AKI SZENVEDETT

J ezus Krisztus eleie nem diadal, hanem megaltizta'nem. siker, hanem sikertelenseg, nem orom, homem. flll/{;<·WI/.-,. Ebben leplez8dik le ae emberi ltizadas Isien. s az ebb8l szuksegszeruen kovetkez8 haragja Istenne ember ugyet s eezel megalaztatasat .. sikertelenes szenvedeseit is magaeva tette, hogy ee ne legyen

az ember dolga. .

Kdlvin katekizmusaban ezzel a hellyel kapcsolatban az ._",u.,,~ megallapitas olvashat6, hogy a hitvallas JeZlls eletet ' ........ ' ... v, ... elmelU5zi, mert mindaz, ami ebben az eletOOn a pastortent, nem tartozik "megvaltasunk lenyegehez". Kenyvagyok erre azt mondani, hogy .Kalvin itt teved, Hogy

azt mondani, hogy J ezus eletenek tobbi resze valtsagunkra nem Ienyeges l Hat akkor ugvan mit Jelenthet l Puszta, hist6riaU Azt hiszem, J ezus egesz elete abbol allt, ezzel a kitetellel i "szenvooett ... " kezdetet veszi. Kalvin-eseorvendetes peldakeppen szemlelhetjuk, hogy e,gy nagy tanitvanyai vilagosabban latnak nalanal: a Heidelbergi amelyet Kalvin tanitvanyai, Olevianus es Ursinus Irall a 37. kerdesben: "Mitertesz az alatt, hogy szenve.,Azt, hogy foldi eletenek eaese ideie alatt, de ktilonosannak vegen Isten haragjanak sulyat az egesz emberi ellen testeben, lelkeben elhordozta," Kalvin veleme.1l.L<:'U<7UU persze fel lehetne hozni azt, hogy Pal es altalaban

levelek J ezus Krisztus eletenok ezt az "egesz alig emlegetik. Es hogy az apostolok, a Cselekedetek

szerint is, alig liLtszottak ktilonosen erdeklOdni iranta, csak az az egy. all a ssemuk elott, hogy a zsidok elkiszolgaltattak. a poganyoknak, hogy megfeszrttetett .~aJ.o't'ta.Ib6l feltamadott. De ha az &keresztyen gyiilekewt lTn:QT" .. olyan teljesen a Megfeszttettre es F'eltamadottra konez inkluzive es nem exkluzive ertendo, Jezusegesz eredmenye az, hogy Krisztus meghalt as feltamadott, az eredmenyben a kibontakozast is meg kell latni.

eg~SZ elete e soo ala tartozik: "szenvooett".

Igen meglepo teny ez, melyre az .oodigiek utan nem egylehetiink felkesziilve.Jezus Krisztus, Isten egysziilott Urunk, ki fogantatek Szent Lelektol, s7.iiiletek Sziiz Ma. az igaz !sten Fia as igaz EIDbernek Fia: hogy viszonyul

egasz eletenek a "szenvooet~" jegyeben val6 magyarazatat mastkellene varnunk, valami sugar7.i6t, diadalmast, es.oromtelit. Es ime minderrol egy sz6 sem esik. hanem' elete felett ez a meghatarozas all, uralkodik: szenvooett.

,.

84

Valoban ez a vegso sz6T Bizonyara nem szabad atsiklanunk azon, amivel a~ egesz vegzodik: "harmadnapon halottaib61 feltamadott", -Iezus elete egyebkent sem nelkiilozi az eljovend6 orom es diadal jeleit. Nem hiaba esik annyi sz6 a "boldog"-r61 s nem hiaba emlegetik annyit a menyegzoi oromot. S ha bizonyara nem minden megutkozes nelktil tobbszor halljuk J ezusrol azt, hogy sirt, de azt soha, hogy nevetett, megis azt kell mondanunk: szenvedesein mindegyro atragyogott az Ot kornyezo termeszeten, a gyermekeken, de mindenekfelett a leten, kiildetesen valo orvendezes. Azt halljuk e,gyszer r61a: ujjongott .azon a tenyen, hogy Iston elrejtette a bolcsek elott s a kisdedeknek megjelentette gondolatait. Jezus esodai is tele vannak orommel es diadallal. Gy6gyulas es segitseg tor be altaluk az emberek eletebe. Lathatova lesz ezekben a csodakban, hogy ki az, aki megjelen a vilagban. A megdicsdiiles tortenoteben, ahol tanitvanyai azt latjak, hogy J ezus abrazata fenyWbb minden fOldi fenynel, eldlegkeppen lathatova lesz eletenok kimenetele, mondhatnank: a kezdete . es eredete. Bengelnek ketsegtelenul igaza volt, amikor az evangeliumokrol (a feltamadas elott) azt mondja, hogy Jezp.s minden torteneteirol azt lehetne mondani: spirant ressurectionem, De ennel tobbet tenyleg nem lehet roluk mondani. A kezdet es a veg illata, a diadalmas Istenseg illata lebeg felettiik

De a jelene ennek az eletnek valoban kezdettol fogva szenvedes. Mate as Lukacs evangelista szemeben mar -Iezus gyermeksege, a betlehemi istalloban valo sziiletese is ketsegteleniil a: ssenvedes jegyeben allott, Ez az ember egesz eleten keresztiil iildozott marad. Idegen a esaladiaban ~ milyen megbotrankoztat6 szavakat tud hasznalni! - idegen a nepben, idegen az allam, az egyhaz, a kultura berkeiben. S egesz utja milven nyilvanvalo sikertelenseg! Teljesen egyediil es megtamadottan all az emberek kOzott, nepenek vezetoivel, a tomeggel, sot meg tanitvanyainak korevel szemben is! Ebbol a legsztikebb korbdl valo az, aki elarulja s ugyanaz az ember, akinek azt mondja: "te Koszikla vagy ... ",haromszor megtagadja, Vegiilis a tanttvanyok "mindnyajan elhagyjak ot". A nep pedig korusban tivdlti : El vele! Feszitsd meg! - Jezus egesz elete ebben a maganyossagban, elejetol fogva a kereszt arnyekaban jatszooik le. S ha a feltamadas fenye itt-ott neha fel is esillan, ez az a kivetel, amely a szabalyt megerositi. Az Ember fianak fel kell mennie jeruzsalembe, ott el kell Iteltetnie, megveretnie es megIeszfttetnie, hogy harmadnapon feltamadjon. De mindenekfelett ez az uralkod6 kell az, ami a bit6fara viszi.

Mit jelent ez? Nem eppen ellentete annak, ami azutan a hir utan, ho,gy Isten emberre lett, elvarhat6? Itt szenvedes van. trgyeljenek, most elOswr van itt a Hitvallasban az, hogy kozvetleniil talalkozunk a rossznak, a szen vedesnek, a gonosznak nagy problema,javal. Igaz, hogy ez mar tobbswr is sz6ba jott.

85

betti szerint most tortenik eloswr utalas arra, hogy a tees a teremtmeny kowtt nem a legiobbanallnak a dolgok, .LllJn..allJ'IJ, hogy itt igazsagtalansag es pusztitas munkalkodik, itt ugy okozott, mint elszenvedett ofajdalom letezik. Eloitt lep latokorunkbe az elet arnyoldala s nem mar az elsO ahol a 'I'eromtorol es a teremtmenyrdl van sz6. akkor, amikor a teremtmeny, mint menny es fold abrahanem amikor a teremtmennye lett 'I'eremtd lenve ab"'~"~ •. u ... jelenik meg a rossz es itt valik messzirtil Iathatova halal is. Ha i,gy all a dolog, akkor ez mindenesetre azt : vigyaznunk kell a gonosznak es a rossznak ona1l6 abraAmikor ezt kesobben megtettek, tobbe-kevesbbs atawn. hogv mindez csak Jezus Krisztussal egytitt keeloterbe. (j szenvedett, (j tette lathatova, hogy mi a gonosz,

mi az ember lazadasa az Isten ellen. Vajjon mit is tudunk a btinrol , arrol, hogy mi a szenvedes, mit jelent a Itt tudjuk meg. Itt jelenik meg egesz valosagaban es ~~a!5I:tU'''''ll ez a sotetseg, Itt van a vad es biintetes, itt Iesz va.""""" ... .u. lathatova, hogyan all a dolog Isten es ember kfu.Ott. minden sohajunk, az ember minden velekedese sadat

l"'ll'~"''''!5':l., brine es elveszettsege feldl, a szenvedesrol es halalminden spekulaeioja azzal szemben, ami itt lathatova

O. 0 szenvedett, az igaz Isten es igaz ember. Minden. onazaz nelkiile valo beszed rninderrol szuksegssertien inem

"""<I;;, .... " .... ".LV es tokeletlen, Mindig lenyegtelentil beszeliink errol a ha nem ebbol a eentrumbol beszeliink. Megtapasztaltuk hogy az ember a legrettentobb sorsesapasokat is erintetlenul megy at rajtuk, mint valami zapo-

Mert minket sem a szenvedes, sem a gonosz nem sujt a igazi realitasaban, Ezt most mar tudjuk. Azert tudunk es ujb61 kibujni biineink es vetkeink megismerese a161. tenyleges megismeresre csak akkor jutunk, ha megis: O. az igaz Isten es igaz ember. szenvedett. Mas sz6val: sztikseg, hogy meglassuk, mi a szenvedes, Itt volt Minden egyeb, amit szenvedesnek nevezimk, lenyeg-

azzal szemben, ami itt tortent, Osakis innen ismerheto meg

hogy mindentitt a teremtett kosmosban titokban es nvilvaannak a szenvedesnek reszesedesekeppen szenvednek, o szenvedett el.

Krisztus szenvedesenek vizsgalataban abbol kell kiindulhogy Isten volt az, aki Jezus Krisstusban emberre lett, itt szenvednie kellett, megpedig nem a teremtett ViYlg

..... " .... "'''6'0. nem termeszeti osszefiigges miatt, han em az emvele szemben va16 magatartasa miatt. Bethlehemtol a ~ere~lzt:faig tulajdon kornyezete es vilaga elhagyta. eltaszitotta, vegiil megvadolta. elitelte es me,gfeszitette ~t. Ez az tamadasa ellene. az Isten ellen. Itt leplewdik Ie az emIsten elleni lazadasa. Isten Fiat elutasitjak es elvetik.

86

Isten Fiaval az emberek csak azt kepesek megtenni, amit a gonosz sw16munkasok peldazataban megtesznek: itt jon a Fili, aa orokos, jertek, oljiik meg 6t es mienk lesz az orokseg! Igy felel az ember Isten ke,gyelemmel teljes jelenletere, Csak gyiilolk0d6 nem-mel tud felelni ra, Izrael nepe a Maga Messiasat, a maga Kiralyat yeti el. Nem tud egyebet kezdeni egesz Wrlenelme megigsrt vezet6jevel, aki annak ertelmet ad, lezarja es betolti, mint vegtil is megoletesre kiszolgaltatni at a poganvoknak, J ezus ligy szenvedi el a r6mai igazsagszolgaItatas szegyenhalaIat, mint akit Izrael adott a poganyok kezere. Igy cselekszik Izrael a maga MegvaIt6javal. S a pogany vilag Pilatus szemelyev~l a maga raszer61 ezt a kiszolgaltatasat el is vallalia. Vegrehajtja azt az iteletet, amit a zsidok hoztak s ezzel szinten reszt~ vesz az Isten elleni lazadasban, Izrael tette nvilvanvalovaletelo annak a magatartasnak, amely egesz tortenelmeben megvau: az Istentol ktildott embereket nem fogadja ordmmel, mint segltoket, . vigesstalokat es gy6gyit6kat, hanem M6zest61 kezdve es itt megegyszer, befejezeskeppen, mindig nem-et mond. Ez a "nem" kozvetlentll Istennek szol. 'I'ehat esak itt, Istennek ebben a vegsd, legintimebb es kozvetlen jelenleteben lesz nyilvanvalova az embernek tole va16 abszolut tavolsaga, az, hogy mi a hiin. ~ert a bfin Isten hozzank kozeljott es jelenva16 kegvelmenek visszautasltasa, Izrael azt veli, hogy maga tud onmagan segiteni. Azt kell mondanunk, hogy mindaz; amit biinnek velfink ismerni, kicsi es mellekes, 'csupan alkalmazasa ennek az 6sbiinnek. Ahogy az Oszovetsegbsn minden paranesolatnak csak az az egy eelja van, hogy Izrael nepet belekosse az Isten szdvetse,gebe, ligy minden paranesolat athagasa is pontosan azert rosss es gonoss, mert benne az embernek a kegyelem ellen valo tiltakozasa lesz nvilvanvalova, Iga~n az es csakis az leplezi Ie a rosszat, hogy Jezns, az Isten Fia zsid6kt61 es poganyoktol szenvedett, Osakis ebbol lehet megerteni, miert all az ember vad alatt as mi a vad ellene. Itt van' a gyokere minden kiesi es nagy torvenysze,gesnek. Amig abban, amit nagyban as kiesinyben vetkeziink as egymas ellen vetiink, nem ismerjtlk fel est a gyokeret, amig nem Iatjuk meg, hogy Jezus Krisztus szenvooesevel vadoltatnnk, amig magunkra nem ismeriink az embernek ott vegrehajtott Isten-elleni Iazadasaban, addig minden bfintudat es bfinvallas meddo, Mert minden bnntudattol, amelyben nines meg ee a felisrneres, ufbol meg tudunk szabadulni, mint ahOgy a kutya lerazza magar61 a vizet es tovabbsZalad. Amig a rosszat meg nem lat~uk a maga val6di, tenyle,ges termeszeMben, addig nem kenyszeriiliink (meg ha igen erOs szavakkal beszeliink is biineinkr(1) beismerni: v6tkeztem az eg ellen as te ellenoo. Ez az "ellenoo" lesz itt nyilvanval6va, magpooig mint veleje· es ertelme minden egyeni biinnek, amiben lelooziink. Ezzal nem valik mellekesse az e,gyes cselekooet: amit az emberek egyeni cselekvesekben elkovetnek, Pilatus cselekvesetol Jlida.seig, az az

87

kegyelmenek elvetese, De amit itt az emberek elkovetnek, abban valik egeszen slilyossa, hogy eppen Istenen kovetik ·azt. A rOSBzr61 va16 Ismerettinkben minden azon fog mulni, ezt megertstik: az ember ellen az a vad, hogy Istent megOsakis azt HI veghetetlers nagy.adcssagot lathatjuk, ami vel tennek tartozunkr de annak az, Istennek, aki emberre lett. Ahol ellen vetkeztmk, ott automatikusan erre az emberre emlekezntmk, Mert minden ember, akit megsertetttink es egy azok kijziil, akiket J ezus testvereinek neveAmit pedig ellene kovettiink el, azt[sten ellen kovettiik el.

De azert ligy is all a dolog, ho,gy J ezus eleteben as szentorteneteben egyszeriien egy embernekaz elete is IejatGondoljanak a keresztyen mtiveszet mestermiiveire, latomasara a kereszten szenvedorol s tovabb a kathokegyesseg ikevesbbe tehetseges ktserleteire, az u, n. pas: ez mind egyszeriien a ,gyotroo6 ember, aki fokrol-fokra bele a kisertes, a megostoroztatas kinjaiba es vegiil a haDe errol az oldalrol nezve sem egyszeriien az az ember,

tokeletlen as mint halando leny gyotrOdik azert, hogy nem mert hiszen a szenvedo J ezus az eliteltnek as megbiintealakja. Ami kezdettol fogva okozza J ezus szenvedeset, kifejezetten lathat6va. lesz, az nepenek jo,gi renykoo.ese. Az ,u"vU'f<,'-'" Messiast latjak benne, aki mas, mint akit vartak, az igenye ellen esak tiItakozni tudnak, Gondoljanak a

....... ~"" ... ""'." as a papi tanaes magatartasara: ez'iteIkezes. Ezt az a vilagi biro ele terjesztik s Pilatus vegrehajtja azt, Az slilyt helyeztek eppen erre a jogi tenvkedesre, a vadlott, az elitelt es a megbiintetett, Itt ebben a j~i :'teIiyk~d~>be:n leplezOdik Ie az ember Isten elleni lazadasa,

De benne lett nyilvanva16va Istennek haragja is az em bier "Szenvedett", ez a Heidelbergi Kate-ban azt Jelenti, hogv egesz eleten at hordozta Isten haragianak slilyitt. Az em-

ligy all Isten elott, mint aki megerdemelte est a haragot, as ember egysege nem lehetseges maskeppen, minthogy az a megatkozott es megveru Az ember J ezus Istennel valo :~~~yseglebEm az Istentol megvert ember. 'A vegrehajto emberi is Isten akaraltla szerint cselekszi ezt, Isten lett emberre, hogy benne Iathat6va legyen az Isten alatt a1l6 ember. Szilkseg az Ember Iianak szenvednie, ;~l:nb4eN~k kezere adartJnia: es megfeszittetnie - tanitja az ti'jsz,OE'6ben a szenvedesben nyilvanval6va lesz a merhetetlen

. ~. az ebbOl sziikse~riien kovetkew biinhOdes<>sszefiig-

gllse. Nyilvanva16va valik, hogy ott, ahol az ember elvaH !sten ~gyelmet, belerohan a maga romlasaba. Itt, ahol IsIten maga lett emberre, azemberelet legmelyebb igazsaga lett nyilvimva16va: a t'OtaIis su-envooes, amely megfelel a totalis biinnek. Embenrek lenni: ligy aIlni Isten elott, mint ahogy Jezus It.llelotte, Isten haragjitnak hordoz6jakent.Ez j1ar ki nekiink,

88

ez a bit6fim va16 veg l De nem az emberi lazadas es nem az Isten haragia az utoJJS6 sw. Ist:ennek legmelyebb titka az, hogy az ember J ezusban Isten maga nem ter ki az a161, hogy a btinos ember helyebe lepjen s azza legyen (bfinne tette Ot, aki semmi btinrol nem tudott), ami az ember: lazad6va, hogy elszenvedje annak szenvedeset, Onmaga lesz az egyetemes bun es az egyetemes btinhcdes! Ezt eselekedte Isten a J eZUB Krisetusban. Ennek az eletnek igazi rejtelme bizonvara esak Krisztus feltamadasa, ban jut napfenyre, Rosszul ertelmezztik Krisatus ssenvedeset, ha meg akarnank allni az ember es sorsa Ieletti panaszkodasnal, Valoban Krisztus szenvedese nem meriil ki abban, hogy felhiv az ember elleni t.iltakosasra as Isten haragianak Ielesere, (Ez aszenvedesnek esupan az egyik oldala s IIl.3.r az Oszovetseg is tulmuzatezen.) A bekessege is ott all az ember Ielhabortto es borzalmas kepe Ielett. Hiszen Isten as, aki biinOsse valik es bfinhodik, S. igy lesz lahwt6va a hatar: az egyetemes segitse,g, az euyetemes biinnel szemben, Ez az utolso, ami az elsO is. Isben jiedenvalo es kegyelmenek meg nincsen vege, De hogy ez mit jelent, az majd esak a kesobbi osszefuggesben fog kitiinni. Most egy tovabbi elmelkedesre kell kiterniink, ami furesan ekelOdik kozbe: "Pontius Pilatus alatt".

16. §. PONTIUS PILATUS ALATr

Jeeu« Krisztus eleie es seenvedese, Pontius Piuiiuenak vele oseeekotott neve szerint ugyanannak a vilagto'ftenelemnek egy esemenae, amelyben a mi eletiink is tortenik, E politikus kozremukodese folytan kifele olyan cselekmeny jelleget olti magara, amelyben a vila,gtortcnes allami rendjenek ugy IstentIJl val6 rendelteiese e.s igazsagossaga, mint emberi fonaksaga es igazsag'talansaga is hatekonyan nyilvanval6va lese.

Hogy kertil Pontius Pilatus a Credobat Durvan es esiposen igy ISlZ6lhatna a felelet: mint a kutya a tiszta szobaba! Mint a politika az embereletbe s valamilyen eim alatb aztan az egvhazba isl Ki ez a Pontius Pilatus'l Va16ban nem orvendetes s kimondottan kellemetlen jellemii, jelerrtektelen alak, Ki ez a Pontius Pilatus'l Idegen megszallo hatalom Ielettebb alarendelt funkeionariusa, a kaitonai kormanyzatnak valami terparancsnok-fele.je Jeruzsllltemben. Mit csinaI ott1 A helyi zsid6 hi,tkozseg dontest hozott, amelynelk vegrehajt3!sahoz nem volt elegondo felhwbalmaza.sa. HalaJos iteletet hozott s ennek a torvenyesiteBet es vegrehajtasat PilatusJtOl kelleU kernie. 0 nemi habozfl.s uUm meg is teszi, amit kivannak tole. Egeszen jelen- .

89

ekl'.al€'n ember, egeszen kiilSl61eges szerepben, mert mindaz, ami es szellemi Israel es Krisztus kowtt, az az ot vadolo es fOtanacsaban jatJs~6dik le, Pilatus a maga uniformisaban ott all s csak mint eszkoz, szerepel s ez a szerepe nem vadicsoseges: artatlannak ismeri el az embert s megis atadia '" a halalnak, Szigoru igazsag szerinn kellene eselekednie, de

ezt teszi, hanem "politikai megfontolasok't-nak enged. mer az igazsag mellett kiallani, hanem enged a es6cselek anak es kissolgaltatda nekik J ezust, Cohorsaval vegrea keresztrefeszitest. 'A keresztven egyhaz hitvallasanak Iloskozenen, eppen ott, ahol Isten Jegmelyebb titkanak terebe belepni, ilyen dolgok lesznek nyilvanva16kka. Va16- Goethevel kialJtihatnank fel: .,Csunya nota, pfuj, politikai ! ... " De hat megis a Hitvallasban all: "Pontius Pilatus ... " es ezert fel kell vemiink a kerdest: mi lehet ennek je-

I'l1t(;)S«3g(H Dorothy L. Sayers angol ir6no hangiatekot Irt a lonradio szamara: The man born to be King cimmel s ebben magvarazza Proklanak, Pilatus Ielesegenek almat, hogy asszony almaban hallotta, mikent zug evszazadokon at nyelven, U;ira es ujra' ez a kialtas: "sz:envedett Pontius alatt". Hogy keriil Pontius Pilatus a Credoba l

Ennek a nevnek osszertiggese a Krisstus szenvedeeevel kim vilagossa tessi, hogy J ezus Krisstusnak ez a: 'R!7~~n'ilp,(IA."~_ az ember lazadasanak es Isten haragjanak, de irgal~'U~~Ui:tl\' is leleplezese, nem a mennyben torrent, nem valami ta:

bolyg6n, meg csak valami oszmevilagban sem, hanem a ml ben, a vilagtortenelem Iolyamaban, amelyben a mi emberis lejatszodik, Nem kell tehat elmenekiilniink ebbdl az jobb vilagba, ismeretlen magassagba, szellemi legvarba, :'blireszi;ye>n meseorszagba: Isten ebbe a mi egeszen rut es iszo"I.1:! •• o.'.""' eletiinkbe jOitt e1. Hogy az Tge testte lett, az' azt is jelenti, idoive es tortenelmive lett. Azt a format vette fel, amiben 18lt:eq;iink s amelyben olvan alakok is vannak, mint

ez a Pontius Pilatus! - akikhez mi is tartozunk s ami, reszben m.i magunk is vagyunk! N em sziikseges ez elott mert Isten sem tette. (j belejott mindebbe, Az Ige

, ' egeszen konkret tortenes, amelyben emberi lenynek

szabad szerepelnie, Nem all meg Lessing velcmenye, hogy

Igede "orokkeva16 essigazsag", nem pedig "esetleges tororo.u.'OU.lH igazsag". Merrl; Isten tortenete bizony esetleges torwnelmi igazsag, mint ez a kiesi terparancsnok is mutatda, Isten szegyelte ebben az esetlegessegben letezni. Jezus elete es szenvedese is hozzatartozik azokhoz a tenyezokhoz, amelyek emberi idonket es tortenelmiinket meghataroztak s ezt Pontius Pilatus nevszerint va16 felemlitese bizonyitja. Ebbe az idegensegbe jott el hozzank az lsten s ne'll hagyott magunkra a rettenetes vilagban.

Az a teny, hogy Jezus Krisztusnak Pontius Pilatus alatt

::JU

csak szenvednie as meghalnia lehetett, bizonyara Ielettebb ketes jelleget ad ennek a vilagtortenelemnek, Nyilvanvalova teszr, hogy az elmulo vilagrol, a: regi aion-rol van szo, amelynek Iellegzetes kepviseloje, Pontius Pilatus, telies tehetetlensegben as segtthetetlensegben all Jezus Krisztussal szemben. A nagy romai Kyrios helytartoiaval, Pilatussal maga a: r6mai vilagbirodalom nyilvanul elegtelennek, A kozelgo Istenorszaga feny-eben az egesz politikai uzem teljes bomlasban, kezdettol fogva: megitelten all. Krisztus eliovetele ebbe a vilagba Ielfedi annak minden esendoseget es bolondsagat: ez az igazsag egyik oldala,

Da nemvolna helves itt pontot tenniink, Mert a Pilatusepizod mind a negy evangeliumban sokkal nagyobb sillyu annal. semhogy csupan ennyit allapithassunk meg rola: Pilatus egyszerfien es altalanossagban a vilag embere, Mert (5 nemcsak ez, hanem allamfbfiu es politikus is. S igy a- vilagnak es Isten orszaganak ez a talalkozasa megisesak ktilonleges esemeny, Isten orssaga itt nem az emberi tudomannval, tarsadalommal, munkaval, hanem a Polis-szal talalkozik, Pilatus tehat azt a rendet kepviseli, amely szemben all azzal a masik renddel, amit Izrael es az Egyhaz abrazolnak, 0 'I'iberius esaszarJcepviselcde, a vilagtonMnjelm~ kepviseli mindenkori allami rendezettsegeben. lIogy J ezus Krisetus Pontius Pilatus alatt szenvedett, az azt is jelrenti, hogy alarendelto maget ennek az allami rendnek: "Semmi hatalmad nem volna rajtam, ha Ieltilrdl nem adatott volna neked", Je·zUB Krisztus teljesen komolyan veszi a maga szava.t:

"Adjatok meg a csassacnak, am a- csaszare," Megadja neki a: magaat, nem tamadja meg Pilatus tekintelyet, Szenved, de nem tilta:kozik aa ellen, hogy Pilatusnak ki kell mondania felette az iteletet.Mas szovah az allami rend, a Polis, az a ter, amelyben az Isten orokkevalo Igeienek cselekvese is leiatssodik. Az a: ter, amelyben emberi belatas szerint, fizikai eroszak Ienyegetesevel es alkalmazasaval dontenek az emberek ktilso eletenek igaza vagy nem igaza felol: ez az allam, ez az, amit politikanak neveztink. Mindaz, ami a- politikum koreben tOl"ienik, valamikeppen ennek a kiserletnek alkalmazasa, A vilagtortenes mindig allamila:g is rendezett, megha szerencaere nem is csak allamilag! Ebben az allamilag is rendezett vilaghan jelenik meg most Jezlls Krisstus. Azzal, hogy Pontius Pih1tUS alatt szenved, 0 is resst vess ebben a rendben s azert erdemes Iontolora venni, mit jelent ez a teny, mi lesz benne nyilvanval6va a ktilsO rendre nezve, milyen feny esik a szenvooo Drrol a Pontius PilatuB altaI kepviselt egesz val6sagra:. Nines teriink mOSlt arra, hogy kifejtsem a-z allamr61 val6 keresztyen ta:nitast, amely nem valaszthat6 el az Egyhazr61 va:16 keresztyen tanit.iu3lt6l. De nehitny sz6t megiscsak kell mondanom rola, mert J ezus Krisztusnak Pilatussal va-lo talalkwasaban in nuee minda2i egytittvan, amit az eva:n:" gelium szerint a Polisr61 gondolhrutunk es mondhatunl['\

Az allamrend es hatalom, amint azt .r ezussal sZemben

,pontius Pilatus kepviseli, el6szor ketsegtelentil negativ alakfa,ban, teljes emberi Ionaksagaban lis Igazsagtalansagaban less ·,,1.4thatova. Ha at allam, mint az igazsagtalansag allama lett lat~at6va. valahol, elmondhatjuk, hogy az itt tortent, - s ha az ~lla-m valahol szegyent vallott, ha a politika valahol szornveteg-

,:pek bizonyult, Ugy ismet esak itt mutatkozott me,g ez. Mit tesz "VilatusT Azt, amit a politiknsoktobbe-kevesbbe mindenkor ese','}ekedtek s ami ajiolitika tenyleges kereszttllvitelehez mindenhossatartozott: megprobalja megmenteni es fenntartani

u.",,~aJ."llHJIt'll a: r6mai rendet s ezzel egytitt biztositani a maga pozici6jat azzal, hogy feladja a vilagos igazsagot, tulajdonkeppen voo(5jetil rendel'tatett. KtilonBs ellentAz a letjogosultsaga, hogy az igazsagot es igazsagta-

'J:a..U""""'I~~ megkfilbnbdstesse, de hogy megtarthassa pozieioj'at, de feli a zsidoktol", azt eselekssi, amit valoban nem kellene

'::'W'lllll't': enged.Nem iteli el ugyan Jezust - nem tudia elitelni, artatlannak talalja - de megis kiszolgaltat;ia. Es aszal, Jezust predaul yeti, magat is eliteli. Azzal, hogy 6stipulesz az Egyhaz minden tild9z6jenek, hogy benne mar Nero lathatDva. hogy az igazsagtalan allamot kepviseli, magat'

allamot gyalazza: meg. Az allam, Pilatus szemelyeben tulaj ..

Ietalaniatol fosztja meg magat, rablok barlangiava, lesz, fel~16tlen banda: rendjeve! Hat ez a e7J1l nevezik politikanakj Osoda-e, ha legszivesebben el-

.:Jia.JK:al:'IlO,l{ elole orcankat l S ha az allam eveken at es evtizedeatcsakis ilvennek mutatkozott, esoda-e, ha az egesz polititizembe belefaradtunkj Val6ban, a Pilatusok alakiaban az allam, a Polis alapvetoen ellentete az Egyhaznak, orszaganak. Az DjszOv:etseg, a Jel. l3-ban ezt az alla. abrazolja, mint melysegbOl jovo fenevadat, a masik nagy-

fenevaddal, aki az elsot allandoan dicsOiti es magasztalja. ,,;,,~+.·.M szenvedese leleplezi, valsagba hozza es megtteli ezt aamely Polis-nak nevezi magat,

De ez nem minden. Ennel nem lehet megallni. Noha Pilamindenekelott az allam elfajulasat, az igazsagtalan allamot lathatova, azert meg ebben a gorbettlkorben is felismerheto, az igazi allam Istennek megfontolt es j6 rend.ie, amelvet 'Wi"'nl.ua~nU(}nlllK es hatekonynak allttott Iel. Igazsagtalan emberi

magyarazhato ugyan, de lippen olyan kevesse egaszen telre, mint az igazi Egyhaz, mert isteni szerze. as rendelesen alapul. Pilatus hatalma, megha vissza is 61 vele, magis feltilrol a:datott naki. Jezus elismerte ezt. eppenugy, ,ahogy kesobb Pal is fe1Bz6litotta a r6mai keresztyeneket, hogy

J;neg Ner6 allamat is isteni szerzesnek es rendelesnek ismerjek '.,. el, engedelnreskedjenek ennek a rendelesnek, tehat tart6zkodjanak mindennemii a-politikus keresztyensegtol, sOt inkabb vallaljanak felel6ssliget az allam megtartasaert. 'Az allamrend isteni rend. Ez Pilatus eseteben is nyilvanval6va lesz abba'll, hogy

92

mialatt J ezust mint rossz allamferfi, halalba adia; m.egsem tehet mast: mint Igaz allamferfi at ugyanakkor annak rendie szerint artatlannak is nyilvanitda, Ezen tul pedig Ielelmes erovel Iathat6va lesz abban is, hogy Pilatus, mint rossz' allamferfi, eppen az ellenk'~zOjet akarra es teszi annak, amit mint j6 allamferfi.unak kellene akarnia es tennie, Barabbast szabadon bocsatra, Jezust halalra adja s igy 1. Peter 2: 14-gyel ellentetben "a gonosztevoket megjutalmazza, a [okat megbiinteti". De ezzel vegeredznenyeben (ez ugyan nem menti at, de igazolja Isten boleseseget') a legfobb igazsag vegrehajtoja lesz. Hogy Jezus, az igaz,

meghalion Barabbas, a gonosz ember helvett 8 ezzel ez Jezus helyett me gszab adulj on, Isten akarata volt J ezus Krisztus szenvedeseben, Igv J ezus szenvedese Pontius Pilatus, a rossz, de akarata ellenere meg is j6, allamferfiu, alatt tortent. Mert Isten akarata volt Krisztus szenvedeseben az, hogy Jezust a zsidok a poganvok kezere adiak, hogy Isten "'Igeje Izrael nepenek szfik korebOl ki menjen a nepek szeles vilagaba, Ez a gonosz pogany, aki Jezusu atveszi Judasnak, a fopapnak, a jeruzsalemi nepnek piszkos kezeibOl, maga is piszkos kezii ember Ieven, akarata ellenere j6! Ez Pontius Pilatus, az allamferf'iu. Ebben a tekintetben is, ahogy Hamann nevezte ot, az Djswvetseg vegrehaitoia, bizonyos szempontbol egyenesen megalapit6ja a zsidokbol es poganyokbol allo egyhaznak. Igy diadalmaskodik -Iezus azon, akinek gonoszsaga alatt szenvednie kell. Igy diadalmaskodik a vi lag felett, amelyben azzal, hogy belep, szenv~dnie kell., Igy Dr meg itt is, ahol az emberek elvetik. Igytekintet nelkiil az emberek biinetOl okozott elfajulasara, eppen az allamrendnek is, amikor Je~LUs alaiavettetik, nvilvanvalova kell tennieazt, hogy a valosagban 0 vettetett Krisstus ala. Ezert imadkoznak a keresztyenek az allamrend hordozoiert, vallalnak felelosseget magatartasukert, Azert feladata a keresztyeneknek az allam javat keresni, hogy ez altal tiszteljek az allam isteni rendelteteset es szerestetesets legjobb tudasuk szerint ne a rossz, hanem az igazi allamot valasszak es akarjak, amely arra a tenyre, hogy hatalma "feliilrol" van, nem szegvent hoz, mint Pilatus, hanem becsiiletet. Ezenfeliil az a bizodalmunk is van, hogy az !sten igazsaga a politikai eletben meg ott is, ahol az emberek azt Ielreismer'ik es labbalfiporjak, az erosebb fel marad Jezus szenvedeseert akinek minden hatalom adatott mennyen es fOldon. Gondoskodas tortent arrol, hogy a gonosz Pilatus vegiilis Ielsilljbn. Keresatven ember hogy Ioghatna hat apartjaU

93

17. §. MEGFESZITTETETT, MEGHAI,T~ ELTEMETTETETT, SZALLA ALA A POKLOKRA

Jezus Krisztus halalaban Isien megalazza es oda-

Onmag,at; igazsaganak a bunos emberrel szembeti szerez ervenyt, hogy annak helyere lep s igy as atamely azt sujtja, a buntetest, amit ae erdemel, az , aminek az megy elebe, ae elhagyatottsagot, "(Jllllte-t,'U annak osztdlyresze, egyszersmindenkorra magara s eezel az embert mindettol megszabaditja.

Az inkarnacia titka a Nagypentek as a Husvet titkara szeto De ami a hit titkara olyan gyakran [ellemzo, ebben

esetben is mindig egyszerre kell latni mind a kett{5t, az mindig a masikbol kell megerteni. A keresstyen hit tortermeszetesen mindig hol az egyik, hol a masik oldal fet a megismeres, Megallapithato, hogy a nyugati egyhaz hajlandosagot mutat a theologia crucis irant, azaz kiemelesere es hangsulyozasara, hogy ,,0 megrontatott vetkeinkert!" mig a keleti egyhaz inkabb azt helyezi elohogy .,feltamasztatott a mi megigazulasunkra!" 8 igy theologia gloriae fele hajlik. Nines ertelme ebben a dologban egyiket a masik ellen kijatszani. Tudjak, hogy Luther kezIogva a nyugati Ielfogast dolgozta ki erosen: nem theo~ogloriae, hanem theologia crucis! Amit Luther ez alatt eraz helves, De nem szabadna ellentetet femllitani es megallamart nem letezik olyan theologia crucis,amelynek

tneoiozia gloriae ne volna a kiegeszitdje. Bizonyos, hogy ninhusvet nagypentek nelktil, de eppen olyan bizonyosan ninnagypentek sem husvet nelkill! A keresztyensegben nagvon visziink tulsok szomorusagot s ezzel dohossagot is.

a kereszt a Jezus Krisztus keresztje s nem valami keresztamilyet alapjaban veve barmelyik pogany is szohetne, egy pillanatra sem mellozhetd as felejtheto el az, hogy harmadnapon halottaibol feltamadott! Egeszen tnaskeppen lehetne igy nagypenteket iinnepelni s talan j6 [snne, nagypenteken venndk elo azokat a banatos, szomoru enekeket hanem mar a husvetra val6kat enekelnok. >I ..... 'v r ... rlteken nem levero, sajnalatos dolog tortent, mert 0 felEzt elore akartam bocsatani azzal a keressel, ne ertel.meiz.ze~k elvontan azt, amit J ezus Krisztus halalar61 es passi6jamondanom kell, hanam ezen tultekintve maris odanezzenek. az 0 dicsOsege lesz nyilvanva16va.

A regi theologiaban a christologianak ezt a k6zeppontjat fo fOl!alommal irtak koriil: Krisztus exinanitioja es exal.tatioja. Mit jelent itt a megalaztatas {is mit a felmagasztalasT

94

Krisztus megalaztatasa egybefoglalja mindazt, ami igy kezdddik: .,szenvedett Pontius Pilatus alatt' s dontoen lathatova lesz" abban, hogy "megfesz.ittetett, meghalt, eltemettetett, szalla ala poklokra", Ez eloszOr valoban annak az embernek megalaztatasa, aki itt szenved, meghal es a legmelyebb sotetseg~ keriil. De tulaidonkeppeni jelentosege az ember megalastatasanak es predara-adasanak az, hogy az az ember az Isten Pia, benne tehat nem mas, hanem maya az Isten alazza meg es adja oda

magat, "

Ezzel szemben, mint a husvet titka, JezusKrisztus felmagasztaltatasa all s ez bizonyara Isten maga-megdiesoitese, az o Iensegenek diadalma, "Isten ujjongva felmagasul," De a husvetnak nem az a tulajdonkeppeni titka, hogy itt Isten megdicsoittetik hanem az, hogy ittaz ember magasztaltatik fel, hogy Isten jO'bbjara emeltetik as diadalmaskodhatik bun, halal es ordog Ielett,

Hogyha ezt a kettot Os.szefO'gjuk, megfoghatatlan csere, katalage, azaz feleserelddos kepe all eldttiink. Abban tortenikaz ember megbekeltetese Istennel, hogy az Isten az ember helyere all s az ember Isten helyere allittatlk, teljesseggel szabad kegyelemooL S ez a megfoghatatlan esoda, a mi meybekeltetesiink.

'I'isztaban ken lenniink azzal, hogy ezeketa szavakat: .,m'egfeszittetett, meghalt es eltemettetett, nem ok nelktil ~meli ki maga a Hitvallas 'a felsorolas teljessege es rest.ietessege altal, holott egyebkent nem eppen pazarolja a szavakat, Az se~ ok nelkiili, hogy az evangeliumok olyan nagy reszletesseggol terfeszkednek ki a keresstrefoszttes tortenetere. Jezus Krisztus keresztjet minden Idoben, ujra es ujra az egesz keresztven hit tulajdonkeppeni kozeppontjanak lattak a keresztyenek s evszaz~dokon at zengettek. Ave crux unica spe mea! Mindez azt bIZ(}nyitja, hogy itt nem egy vallasalapito martir halalanak dicsoiteserol as kiemelsserol van sz6, s nem szamit, hogy ketsegteleniil vannak ennel hatasosabb vertanu-tortenetek is. De a kereszt nem is az altalanos vilagszenvedss kifeje~~ mintha az emberi let hataranak symboluma lenne. Minden ilyesmi eltavolit azok-, nak ismeretetol, akik bizonysagot tettek a megfeszitett J ezus Krisztusrol. Az apostoli bizonysagtets] ertelmeben J ezus Krisstus keresztrefeszttese maganak az Istennek konkret eselekvese es tenykedese, Isten maga valtoztatja meg magat, Omaga avatkozdk a sajat dolgaba, Isten nem tartja ragadomanynak IstenvO'ltat azaz nem S7A)rO'ngatja ugy a zsakmanyt, mint a rablo, hanem ~egiiresiti Onmagat. Istensegenek dicsOsege az, hogy 0 "onzetlen" is lehet, engedhet is magab61 v,alamit. Valoba?- hu mar~d onmagahoz eppan azzal, hO'gy nem kell kO'rlatozllla Onma~at istensegeben. Istensegenek melysege, dics6segenek nagysa~a a,bban is nyilvanvaJ6va le-het, hogy teljesseggel elrejt~~ehk ra maga ellenteteben, a teremtmeny legmelyebb elvetet~~g~ben es legnagyO'bb nyomorUsitgaban. Kriaztus keresztrefesZltese"Den

95

Fia vallalja azt, ami kijar annak a Iazadasban levf teaki ki akar buini teremtmeny-voltabol es maga

'I'eremtove lenni. Beleall ennek a teremtmenynek nyomorues nero hagyja niagara. S nem is esak kiviilr61 segtt rajta, ~.IU'u<>a'A ugy tavolrol nezi, hanem a magMva teszi ennek a tenyomorusagat, MierU Azert, hogy teremtmenye mentesiiljon, hogy azt a terhet, amit magara rakott, elhordozza es e1vegye. A teremtmenynak maganak hele

pusztulnia e bbe, de Isten nem ezt akarja, hanem, hogy , tassek, Olyan nagy a teremtmeny romlasa, hogy kevenem segit rajta, minthogy Isten Onmagat adja oda megDe olyan nagy az .Isten, hogy ez az 0 akarata: odaadasa, Isteu, aki az ember helyebe lep, ezzel megszerez, (Kozbe legyen mondva: errol a centralis titokcagy tan scm kepes kimerit6 as preciz megfogalmazast adni eJ\<1JlllVJUU<Uu', hogy Isten itt mennyiben lepett kozbe. Ne eserel-

el a megbekelesrol valo elmeletemet va tennyel magaval. megbekeleselmelej esupan esak utbaigazltas lehet, De ken Ondket erre az "erettiink"-re is. Ebbol szabad levonni semmit! Barmit is akarna kifeiesnl egyebegy megbekeleselmslet, azt meg kell mondanial)

Isten a J ezus Krisztus halalaban a maga Igazsagat hajvegro, mint Bir6, eselekedett az emberrel szemben, Az olyan helyre keriilt, ahol Isten Iteletet mond felette es

elkeriilhetetleniil vegrehajtja rajta, Az ember ugy all IselOtt, mint biinOs, mint olvan leny, aki elszakad tole, aki "''''''''''u.n. azza lenni, amive lennie szabad. Fellazad a kegyeellen, nem eleg neki, elhajlik a halaadastol, Ez az emberi eza folytonos elhajlas, eza durva es finom bfinozes. Ez ~:u.n,OZ(lS viszi bele az embert a megfoghatatlan nyomorusagba.

tesz] magat Isten elOtt. Odaall, ahol Isten nem latUgysz.6lvan a kegyelem hata moge bujik. Az isteni igenu' .. 'ba_l·la azonban az isteni nem, az Itelet, Amilyen ellenallkegyelme, eppen olyan ellenallhatatlan Itelete is.

A.zt tehat, ami Krisztusr61 mondatott, "megfeszittetett, eltemettetett ... "ugy kell ertelmezni, mint az isteni az emberen valo beteliesedeset as tenyleges vegre-

Megfeszittetett. Ha egy izraelitat keresztre feszitettek, lett, nem~lak az elok vilagabol, hanem az Isten ~vetsegelool is kitaszitotta, kizartta a -valasztottak koziil. elvetettseget jelent. Ezzel tisztaban kelllen-

Errol van sz6 az Isien iteleteben. Amit az emberi teremt~n3rne'K Iaten reszerol mint bunOsnek el kelI szenvednie: ,eles megatk~ttsag. "Atkozott, akia keresztfan hal Ami itt Krisztussal tortenik, azt nekiink kellene el-

Meghalt. A halM minden fennal16 eletlehet6seg vega. Meg-

96

halni annyit jelent, mint kimeriteni a nekiink adott utolso leheto.seget, barhogv is ertelmezztik fizikailag as m,etafizikailag ,a halalt barmi is ti:irtenjek benne, egy bizonvos: Itt a teremtmenyi e~istencia utolso akci6ja megy vegbe. Ami a halalon tul tortenik az mindenesetre valami mas lesz majd, mint ennek az eletnek 'folytatasa. A halal val6ban veget jelent. Ez az az Itelet, amely alatt elettink all: var a halalra, ~z~letni ~ Ielnoni, erette lenni es megi:iregedni annyi, mint elebe menm annak a pillanatnak, ahol pontot tesznek, vegervenyesen pontot teszn~k mindnyajunk eletere, Errol az oldalrol nezve a dolgot, ugy all ahelyzet, hogy a halal olyan alkotoreszeve lesz elettinknek, amelyre nem szivesen gondolunk.

Eltemettetett. Ez; olyan jelentekteleniil, ,ugysz6van feleslegesen all itt. Pedig nem hiaba, Egyszer majd minket is eItemetnek. E'gys,zer maid egy esomo ember kimegy a temetdbe s ott beasnak egy kopors6t es rnindnvaian hazamennek, csak egy nem ter vissza veliik s az en leszek. Az lesz a halal peesetje, hogy oltemetnek engem, mint olyasvalakit, aki feleslegesse valt, sot zavaro lett az elokvilagaban. "Eltemettetett",ez a halalnak az elmulas es enyeszet jelleget adja saz emberi letnek a mulandosag es rothadandosag jelleget, Mi hataz emberi elen Sietes a sir Iele. Az ember elmulasa fele siet, Ez a multta-letel, amelynek ninesen jovoje. ez lesz az utolso: minden, amik vagunk, multta lesz es elrothad. Marad talan egy emlek: amig vannak emberek, akik reank emlekeznek, De egyszer ok IS meg: halnak s azzal majd az az emlek is elmulik. Nines az emberi tortenelemben olyan nagy nev, amely valamikor ne valnek elfelejtett nevve, Ezt jeleuti: "eltemettetett" s ez aa itelet az ember felett, hogy asirban a feledes martaleka lesz, Ez Ist~n f~lelete a btinre: a bfinos emberrel nem lehet egyebet kezdeni, minthogy elkaparfak es elfelejtsek.

"Szalla ala poklokra." AzO- es ujSzOvets:egben a pokolnak mas kepe van, mint amilyenne a kesobbi iddkben lett. A pokol az infernum he lye, a Hades az Ujszovetseg ertelmezeseben bizonvara a gyotrelem helye, a teljes kirekeaztettsege, a~ol az ember tulajdonkeppen mar esak mint nemletezo, csak mmt puszta arnyek letezik. Az izraelitak ezt olvan helynek kepzeltek, ahol az emberek esupan mint kerengf arnyak lebegnek. A pokolban valo letezesnek a legrosszabbja az <Jswvetseg szerint ez: a halottak mar nem dicserhetik az Istent, nem lathatjak tobbe orcajl1t, nemvehetnek touM reszt brael istentisztele!en. Ez, az Isten srine elol valo kizaratas teszi olyan oorzalmassa a halalt, pokolla a poklot. A pokol gyotrelmenek igazi jelentese az, ?Ogy az ember el van valasztva Istentol. "Siras es fogaknak cslkorgatasa": kepzeletiink nem eri fel ezt a val6sagot, ezt az Is~e~ nelkiil vltl6 letezest. Az atheista nem tudja, mi az Isten-nelkillIseg. Mert azlsten-telenseg a pokolban val6 let. Mi egyeb is lenne a biin vegsO eredmenye1 Nem ·szakadt~e el az ember a maga cae-

97

altal !stentol1 "Szalla ala poklokra": ennek osnpan a betelese. Isten Itelete igazeagos, azaz esak azt adja az, emamire kivankozott. Isten nem volna Isten, a teremto nem teremto, a teremtmeny nem lenne teremtmeny s az ember volna ember, ha ezaz Itelet s annak vegrehaitasa eltna.

De most az.t mondja nekiink a Hitvallas, hogy ennek az a vegrehajtasat .Isten ugy vitte veghez, hogy Isten a J ezus Krisztusban, az d Fiaban, aki igaz Isten as egyben ember is, az elitelt ember helyere lepett. Az iwlet vogreIsten Igazsaga Ioganatossa less, de akeppen, hogy azt, az embernek kellene elszenvednie, most elszenvedi az Egy,

mint IstenFia, mindenki helyebe lepett, Ez JezU8 uralma, , helyetttmk Tsten ele all azzal, hogy niagara vessi azt, ami .",n.Lu. .. ,.o. jarna ki. Isten Obenne magara vallalja a mi elatkozott, as elesett voltunkat. F'iaban maga az, aki a Golgotan nDITTa"''7'TaTt ember szemelyeben mindazt niagara vallalja, ami

mi resztlnk volna. S igy veget yeti az atoknak, Isten nem [a, hogy azember elvesszen, hogy az ember fizesse meg azt, tartozik. Mas szoval Isten eltorli a bunt. S ezt nem iga~ ellenere eselekssi, mert eppen az az Isten igazsaga, hogy

a szent, helvettiink, szentsegtelenek helyett, kozbelep, hogy akar menteni es meg is ment, Az igazsag az Oszovetseg nem olyan biro igazsagossaga, aki as adossal a tartozast, hanem olyan bir6nak eselekvese, aki a vadlott nyomorusagat, aki segiteni akar neki azzal,

rendbehozza a dolgat. Ezt oselekszi az Isten, Bizonyara a btintetes elszenvedese, az egesz nyomorusag raszakadasa hanem ugy, hogy Onmagat allitja a btinos helvebe. Neki es lehet ezt megtenni, onmagat Igazolja azzal, hogy atteremtmenyenek szerepet! Isten irgalma es Isten igazsanem hadakoznak egymassal, "Nem tartja draganak Fia.t, odaadja erettem aZert, hogy draga vere altal engem az tuztol megszabadttson," Ez a nagypentek titka.

De tenyleg mar tnltekinttink Nagypenteken azzal, hogy mondjuk: Isten a helyiinkbe lep es niagara veszi hiintetesiin-.

Mert ezzel tenyleg elveszi aet tolilnk. Minden szenvedes, ktsertes, a halalunk is csak arnyeka ~z iteletnek, amit

a mijavunkra vegrehajtott. Azt, ami val6ban benniinket volna erjen, Krisztus halalaban mar tenyleg elforditotta Ezt jelenti Krisztus szava a kereszten: "Elvegeztetett!" Kl'i .. ",:t,.,,,, keresztje tehat egyreszt ana hiv fel, hogy buniinknek

v,""unu: essulyat megismerjiik: mibe keriilt az, hogy bocsanyeriinkY Igazi biinismeretre szigoruanveve esupan a ~r:1SZ1LuS keresztjenek vilagossagaban lehet eljutni. Mert hog,a bun, azt csak az crtheti meg, aki tudja, hogy hune megttatott. De masfel6I m,egismerhetjiik, hogy az ar m&r ki fizetve, tehat felmentest nyertiink a buntol as annak kovet-

7

98

kezmenveitcl. Isten mar nem ugy szamitesnez· minket, mint bunBsOket, akiknek btineik miatt Iteletre ken Jutniuk, Nines. mar megfizetni valonk, Ingyen, sola gratia, Iaten sajat kOzOOle~ folytan mar felmentest nyertiink.

18. §. HARMADNAPON HALOTrAmOL

. FELTAMADOTT

J eeu« K risztus feltamadasaban aeembe« arra magasztaltatott fel s arra rendeltetett, hogy Istennel 'mindenellensegevel szemben igaza legyen, hogy f.gy [elsza» badulva uj elete; elhessen, amelyben a bun s azert az dtol«, a halal, a si'r es a pokol is, nem eloite.hamem. mar mogotte vannak.

"HarmadnapOon halottaibol feltamadott": ez a husvet uzenete, Azt jelenti, hogy Isten nem hiaba alitzta meg mag at Fiaban, hanemazt bizonvara a sajat beestileteert.dieedsegenek Igazolasaert is tette. J ezus Krisztns felmagasztatt4tasaban eppen amegalaztatas altal diadalmaskodik Isten irgalma. Az elobbazt mondtuk, hogy amegalaztatasban Isten FiitrOl.tehat magarol az Jstenrm 'Van sz6. Most azt kell kihangsulyoznunk, hogy a felmagasstaltatasban az emberrOl van sm. Az ember magasztaltatik fel a J ezus Krisztusban, neki van as as elet szanva. amelyre Jsten ot a JezUB Krisztushalalaban felssabaditja. Isten ugyszolvim elhagyta adicsoseg helyet 8 az embernek ssabad a helvere Iepnie. Ez a husveti iizenet, a megbekeles celja, as ember valtsaga. Ez a eel mar nagypenteken lathatovaIett. Azzal. hogy Isterrkosbelep az emberert- s az UjszOvetseg lroi nem riadtak vissza, hogy ezt a kifejesest hassnaljak: "megfizetett" - az ember szabadon-vasaroltta lesz, Az apolytrosis jogi fogalom, amelv a rabszolga szabadda vasarolasat jelenti, Ez a: eel. Az ember mas Jogi helvzetbe keriil. Mar nem tulajdonaannak, akinek joga volt hozza, nem tartoeik bale' tobM :az atot, halal es pokol vilagaba, mar atkerult Isten sserelmesB'ianak kiralysagaba, Ez azt jelenti: teljes formasseruseggel elvetetett r6la hfinOs voltanak allapota es jogi statusa, Isten mar nem tekinti tobbe komolyan bnnosnek az embert. Akarmi legyen is, akarmit Iehessen is rola mondanivakarmit is szemere vethet maganak azember, Istenmar nem tekinti komolyan biinOsnek tobM. Meghalta btinnek ott a Golgota keresztjen, Mar nem letezik a bun szamara, Isten -igaznak ismerte el, azt allapitotta meg rola, hogy megfelel Istennek. Bar ugy, amint most van, a bunben es vetkeben letezik, de azert mindez mar mogotte van. A fordulat egyszersmindenkorra megtoroont. Nem arrol . van

99

hogy mi azt mondhatnok: en fordultamel egyszersmindenen tapasztaltam meg ezt, nem: ~ az "egyszersmindenkorr!&" Krisztuae! De ha biszunk Benne, akkor ez ervenves a.za~ Az ember aJezua Krisztusban, aki erette meg halt, az

feltamadasa altal Istennek kedves gyermeke, akinek .Isten tetsseseoo«, j6tetszilBereszabad elnie, Erts0kmeg, hogy es a tizenetee a Jezus Krisztus feltamadasaban a Krisztus egy meg elrejtett gyiimolcs6 less "nvilvanvalova, eppen a iordulat az, amely J ezus Krisetua halalaban meg

. van rejtve. Elrejtve abban a helyzetben, amelyben as ember megjelenik, mint akit Isten haragja megemesztett, S most tesz bizonysagot as UjszOvetseg, hogy az embernek es a nem az igasi ertelme annak,ami a Golgotha kereszt-

torrent, hanem hogy e helyzet mogotti Igazi ertelem az, ami napon lesz nyilvimval6va. Ezen a harmadik napon uj torteneto kezdodik, Eszerint J ez.UB eletet is kat korlehetno felosztani: 33 eyre halalaig as az egeszen rovid as

negyven napos periodusra, halala as mennybemenetsle ko. A harmadik napon J ezusnak uj elete kezdddik. De ugyana harmadik napon uj aion is kezdodik, a vilagnak uj letmiutan JezUB Krisztus halala aregi vilagot mindefelretette as elintezte. A husvet uj idonek, uj vilagnak az ember-J ezus existeneiajaban, aki most, mint a bun

'\T~<1U'''.uJ.L~ es diadalmas hordozoja, mint az altala elhordozott bun terhenek megsemmisitoje, uj eletet kezd, Ebben CWLI<Th'l>H letformajaban az elsd gyiilekezet nemesak elobbi ~e:teIlleK termessetfelettl folytatasat latta, hanem egeszen uj ele-

felmagasztalt Jezu.s Krisztuset s ezzel egyiitt uj viMg ~~z:ae·tet is.' Hiabavalo kiserlet a husvetot vonatlrozasba hozni megujulasokkal, amilyenek a teremtmeny-letben is ULLJLLLU..n., talan a tavasszal, vagy az ember reggeli felebrestb, A tavaszra elkertilhetetlenfil eljon majd ujbOl a tel. f~l.etllrefliAAlrA ujbol elkovetkesik az elalvas, Ezekben a meges elaluvas ciklikus mosgasarol van SID.

De a hu.sveti megujulas egvszersrnindenkorra 'valo megA Jezus Krisstus feltamadasaban az Ujsz,Ovats&g szerint oI""·"'LL."'."'H ki, hogy' Isten, F'ianak szemelyeben, az ember ja~ egvszeruen mar megnyerte a diadalt, A husvet elOszOr bi. remenvsegunk nagy kezessege, de ez a jovendo a hustizeneteben ugyanakkor mar Jelen is. A mar megnyert gyokihirdetese, A haborunak vege van. - megha itt-ott egyes . ~patl;esl;eK lovoldoznek is, mert meg nem ertesiiltek a fegyver.ten~lr()l. A jatszma mar meg van nyerve, megha a bukott jatehet is nehany huzast, Gyakorlatila:g mar meg van verve. ora lejart, megha as inga egvnehanvszor ide-oda lendill is. Eh. a kOzoones6 Mrsegben eliink: a regiek elmUltak, ime ujja minden! A hlisveti iizenet azt mondja nekiink, hogy elIensea bun. az atok as a hrual mar legy6zettek. Vegeredme-

7·

100

nyeben mar nem arthatnak semmit.Meg ugy tesznek, mintha nem dolt volna el a jatszma, mintha nem lenne meg megnyerve a esata, meg szamolnunk kell veliik, de alapjaban mar nem ken felniink toltik, Aki meghallotta a husveti tizenetet, az nem jarkalhat tragikus keppel s nem elheti az olvan ember humortalan eletet, akinek nincsen remenysege, Mar esak ez ervenves, mar esak ez az egy komoly: J ezus gyM,ott. Komolysag, amely ettol el- es visssa akarna tekinteni, mint L6t Ielesege, nem keresztuenkomolysag, Egjen bar mogotttink a vilag, ~ s valoban eg is! ,mar nem kell reanezntink, hanem esak arra, hogy komolyan ve" gyiik Isten diesosegenek diadalat ebben az emberben, Jezusban es orvendjilnk annak, Akkor halaadasban elhetiink es nem felelemben, J ezus Krisztua feltamadasa nyilvanvalova teszi, vegrehajtja ezt a gyozedelmes harci jelentest. A Ieltamadast nem szabad szellemi, Iolvamatta atertelmezntink. Meg kell hallanunk es el kell Iogadnunk, hogy itt egy fires sir van, hogy itt a halalontuli uj elet lett nyilvanvalova, .,Ez (a halalbol elojott ember) az en szerelmes Fiam, akiben en gy6nyorkodom." Ami a Jordan melletti keresztsegkor megjelontetik, itt nvilvanvalo tennye lesz, Azoknak, akik ezt tudjak, a regi vilag elmulasat s az uj vilag kezdetet hirdeti minden. Mar esak rovid utssakasst kell megfutniok, amig 16that6v6 valik az, hogy Isten a J ezus Krisztusban mindent elvegzett erettiink.

19. §. FELMENE A MENNYEKBE S OLE A MINDENHATO ATYA JOBBJ.AN

A J eeue Krisztusban egyszersmindenkorra veghezvitt mu celja az egyhaz megalapitasa, a feltamadasanak tomidro bizott azon ismeret altal, hogy I sten mindenhat6saga ee benne hatekonnya ee nyilvanval6va lett kegyelme egy es ugyanaz. S igyennek a munek a vege egyuttal a vegs8 id8 kezdete, vagyis aze ae id8e~ amelyben ae egyhaznak Isten kegyelmes mindenhat6sagat es mindenhat6 kegyelmet a Jezu« Krisztusban ae egesz vilagnak hirdetnie kell,

A .Hitvallae szovegenek menete mar kiils6leg is jelzi, hogy egy eel fele kOzelediink, J ezus Krisztus mfivenek ceja fele. amennyiben egyszersmindenkorra tortent. Meg valami hatre van abb6laz utb61, amely el6ttiink van, ami a Hitvallas vegen lesz lathat6va: "onnan leszen elj6vendo ... " De az, ami egyszersmindenkorra megtortent, az most lezarva all a szemiink elott eg€s21 soroooil perfectnmban: fogantatott, sziiletett, smnvedett, ke-

101

':~szt:re feszittetett, meghalt, eltemettetett, alaszallott, feltamadott aztan egyszerre jelen idoben: "ill az Isten Jobbdan ... " Olyan mintha hegymaszas utan a csuesra erkeztunk volna. Ez a egy utols6 perfeetummal egesztil ki: Ielmene menyll,¥',Ij.n.lIt7. amely a maga re.szerol megint a halottaibol Ieltamadot-

egeszitl ki .

• ,Az Atya Istennek jobbjan valo tilessel" nyilvanvaloan uf leptink. Ez a mostani idonk, az egyhaz ideje, a vegso . id6, JezU8 Krisztus mfivevel kezdodik es azon alapnl. A J'ezus Ieltamadasarol ssolo beszamolo az Ujszovetsegben errol

, idorol beszel utoljara, At. UjszOvetseg - majdnem megfele-

. a karaesonyi esodanak - esak ilyen keveset bessel Kriszmennvbemenetelerol. Csak a Ieltamadast emliti s azutan koz:v:etleniilaz Atya Jobbian valo tilest. Az evangelium is aranylag .. "",,,,.OY'O' emliti a mennybemenetelt. A kijelentes ideienek a mi

..lU\Jll.ll.Ut:l valo Iordulasarol van itt szo, .

." Mit jelent a mennybemenetel l Azok utan, amit annak~dejen a mennyrol es Ioldrol megallapitottunk, mindenkeppen est is jelenti: -Iezus elhagyja a Ioldi terseget, azt a teret, ami .aItalunk Ielfoghato s amit erettiink Ielkeresett, Mar nem tartozik bele, ugy amint mi bele tartozunk. E,z nem jelenti azt, .hogv elidegeniilt tole, hogy ez a ter nem volna egyuttal az 0 tere is. Ellenkezoleg: azzal, hogy ter felett all, betolti ezt es Jelen van benne. De most mar nem azon a modon, mint kijelentesenek :. es foldi mfikodesenek idejen, Mennybemenetele nem azt jelenti. :. 'hogv Krisztus a teremtett vilagnak ama masik tersegebe, a meg••• ·foghatatlan vilagaba ment at. "Az Atya Istennek jobbjan", nemcsak a teremtett vilag megfoghatosagabol a megfoghatatIansagba valo atmenetel. Jezus at. ember elott egyszerfien elrej, 'tett titok, HZ isteni ter iranyaban tavozik el, Nem a mennyben fartozkodik, hanem az Atyanal van. A megfessitett es Ieltamadott ott van, ahol Isten van. Ez a fold6n es a t6rtenelemben val6 mukodesenek titka, hogy odamegy. - Az inkarnacioban es a keresztrefeszitesben az Isten megalaztatasarol van szo, De a J'ezus Krisztus Ieltamadasaban az ember Ielmagasztalasarol. Krisztus, mint az emberiseg hordozoja, mint a mi kepviselonk, ott van, :.ahol Isten es olyan, mint az Isten. A mi ember-voltunk benne Istenhez emeltetett, Ez az 0 mtivenek vege: mi Vele ott fenn! 'Mi Vele Istennel l

E pontrol visszafele es elore kell tekintentink. Ha j61 er-telmezziik az Ujszovetseg bizonysagtetelet, J ezus Krisztus eletenek es mtivenek kirnenetele feW.}, annak kettds jellege van.

1. Ebbol a kimenetelbol vilagossag gyul ki, amit az apostolok meglatnak. Feltamadasa tanuira vegiil egy ismeretet biz. Mate ideziKrisztus szavait: "Nekem adatott minden hatalom mennyen es fold6n" (28: 28). S",iikseges Os ertelmes dolog ezeket ;a szavakat Osszefiiggesbe hozni a mindenhat6 Atya Istenjobbjan val6 iilease!. A mindenhat6sag fogalma itt az.onos m6don

102

Iep el6wrbe as Efezus 4: lQ..ze,I, amely ngyanezt az ismeretet fejezi. ki: " ... felment a mennyekbe, hogy mindent betoltson, ... '" a maga akarataval es Igejevel. Most immar a magassagban van, Most mar nyilvanvaloan n-. Olvan dolgokra terunk vissza, amelyeket annakidejen az elsO artikulus targyalilBanal erintettiink. Ha helyesen beszeltink amindenek Ielett val6 Isten mindenhatosagarol, ez felsz6litlts arra, hogy Isten mindenhatosagat, semmiesetre es semmikeppen ne ertelmezztlk masnak, mint annak a valosagnak, amirol a masodik artikulus bessel. Az az .ismeret, amelyet as apostolok a Krisztns Ieltamadasa alapjan nyertek samelynek a Krisstua mennybemenetele a befejezeee, lenyegeben az az alapvetd megismeres, hogy egyresst a ,J ezns Krisztusban tortent megbekeles nem valami esetleges tortenes, hanem Isten kegyelmenek mfiveben Isten mindenhat6saganak rmivevel van dolgunk, itt tehat valami legvegso es legmagasabb van jelen, ami mdgott mas val6sag nem letezik. Nem lehet tultenniink magunkat azon a tortenesen, amelyrol a masodik as a harmadik hiteikkely bessel. Krisztus az, akie minden hatalom s ha hisziink,vele van dolgunk, Es forditva: Isten mindenhatosaga mindenestol a J ezu.s Krisztns bekennivenek kegyelmeben lesz ervenyes as nvilvanvalo, Isten kegyelme as mindenhatosaga asonosak, Sohasem szabad egyiket a masik nelktil ertelmezniink. Itt megegyszer az iukarnaeio titkanekbejelentesere ken gondolnunk, Ez az ember az Isten Fia es Isten Fia ez az ember. Jezns Krisztusnak veltmk szemben vegso valosagban ez a helye es funkcioja, Istenhez val6 viszonyaban egeszen ra van bizva az Isten hatalma, olyan, mint a helytarto, a legfobb miniszter, akire a kiraly egesz hatalmat rabizta. Jezu.s Krisztus ugy be- 8001, mint Isten s ugy cselekszik, mint Isten s forditva: ha meg akarjuk ismerni Isten beszedet es eselekveset, csak erre 'aZ emberre kell nezniink. Istennek as embernek ez as azonossaga a J eZU8 Krisztusban, az az ismeret, es ennek as ismeretnek kijelentese, amellyel J ezu.s Krisztusnak egyszersmindenkorra tortent mfive be fejezOdik.

2."ttl az Atya Isten jobbjan." A csucsra erkeztfink, A perfektnmok mogottiink vannak s belepflnk .a jelen vilagba, Ez az elsO es utolso, ami a mi lettinkbdl ebbenaz idoben ervenyes. A mi idonk azon alapul. hogy J ezus KriBztus az Atya Isten jobbjan iiI. Barmi is tortenJek ebben a mi teriinkben, felemelkedes. vagy leveretea, kfiletkezes vagy elmulas, ez a teny aIland6, maradando as mindenen athato. Nines olyan tortenelmi fordulat, amely ezt a tenyt erinthetne. Ez a titka annak, amit vilagtortenelemnek, egyhaztortenetnek, knlturtortenetnek neveziink, ez, ami mindennek alapjaill szolgaI. Ez eloswr is egeszen egyszeriien azt jelent~ ami meginta Mate evailgelinmaban van kimondva, az u. n. misszi6i parancsbdn: "Elmenven awrt tegyetek tanitvanyokka minden nepeket, m~gkeresztelven oket az Atyana~ Filinak es a ,Szent Leleknek nevebe, tanitvan oketo

103

hogy megtartsak mindazt, amit en paranesoltam nektek", Ez a megismeres tehat: ..Isten mindenhatosaga, Isten kegyelme" nem hiabavalo ismeret. A kijelentes idejenek Iezarulasa nem valami sztndarabnak 'a vege, amikor a fiiggony lehull as a nez6k hazamehetnek, hanem Ielssolitassal, paranecsal vegzodik. Az iid'Vtortenes most egy darab vilagtortenesse lesz, Ami az apostolok elott l<athat6va lett, annak megfelel az a teny, hogy most mar itt a foldon is, mint emberi tortenet, mint a, tanitvanyok eselekvese, a mennyei helynek megfelelo fOldi tar is letezik; }eltamaddsa tanuinak lete es oselekvese ssamara, J ezus Krisztnsnak Atyjahoz valO felmenetele altal a fOld On uj alapitas is oortenik. Buesuja nemesak veget, hanem kezdetet is jelent, megha biztosan nem eljovetelenek folyamatakeppen is. U gyanis nem szabadna azt mondanunk, hogy Jezus Krisztus mnve egyszeriien folytatodik a keresstyenek eleteben esaz egyhaz, eleteben. A szentek elete nem meghosszabbitasa Jezus Krisztus kijelentesenek itt e foldon. Ez ellene mondana az ~,elvegeztetett'-nek! Ami J ezus Krisstusban tortent, annak nines sztiksege folytatasra, de az bizonyos, hogy ami most tortenik a fOldon, az an, nak, ami egyszersmindenkorra tortent, megfeleloje, t:iikorkepe; nem ismetlese, de peldazata. S mindaz, ami hitbol Iakado keresztyen elet a K~iszt1lSban, mindaz, aminek gyillekezet a neve: peldazat, abrazolasa J ezus Krisztus letenek, mint a test Fejenek. A7izal, hogy az Atyahoz megy, Krisztus megalapitja egy1uizat. megismerteti magat apostolaival. Ez a megismeres Ielezolftas:

"Elmenven azert, tegyetek tanitvanyokka minden nepeket!" Krisztus az Ur! Ez .az, amit minden teremtmenynek, minden nepnek meg kell tudnia, Jezns Krisztus rmivenek lezarulasa tehat nem alkalom a semmittevesre, hanem az egesz vilagba valo kiktildetest jelentett az apostolok szamara, Itt nines szO pihenesrol, sOt inkabb szaladas as sietes indul. ElkezdOdik a misszio. aa egyhaz 'kiildetese a vilagban, a vilag szamara,

Ez az ido, amely most kezdodik, az egyhaz idede, egyuttal a vegs6 ido is. az utolso, amelyben a teremtett vilag ertelme eleri a maga celjat. Amikor Krisztus halalarol es Ieltamadasar61 beszeltfink, hallottuk, hogy a csata meg van nyerve,az ora l~jart, de Isten meg tiirelrrtes, meg var. Tiirelmenek ez ideiere egyhazat beleallftotta a vilagba s ez az, ertelme ennek az utolso id6nek, hogy az evangelinm iizenete betoltse azt, s hogy a vila,gnak felajanlja ennek az oromiizenetnek meghallasitt. Ezt az idot, ami J ezns Krisztus eljovetelevel kezdOdik, az I ge idejenek nevezhetjiik stalan az egyhaz elhagyottsaga, bizonyosvonatko-: .zasban az egyhaz ma,ganya idejenek is. Az az ido, amelyben a2i egyhaz Krisztussal csupan csak hit altaI as a Szent Lelek altaI van kOzOssegben, a kOzbees6 id6 az 0 egyszeri foldi lete esdi~ cSOsegben val6 visszajovetele kowtt: a nagy alkalomnak, 8,2; egyhaz vilagbeIi feladatanak, a misszionak ideje. Ez. amint me,gmondottnk, Isten tiirelmenek ideje, amelyben az egyhazra,

104

es az egyhazzal a vilagra var, Mert ami Jezus Krlsztusban tortent, mint az idonek beteljesulese, az nyilvanval6an megsem akar beteljestilni az ember reszvetelo nelkiil, Istennek sL.ajab61 va16 dicserete nelktil, az Iget meghallo fiile nelkdl, keze es laba nelkiil, amelyek altal az evangelium hirdetojeve lesz, Hogy Isten es az ember eggye lett a J ezus Krisstusban, annak egyelfire ilgy kell Tathatova Iennie, hogy vannak a foldon Istennek emberei, akik az a tanui lehetnek. Egyhaz idede, vegsO ido, utolso ido! Nem az teszi naggya, hogy utolso ido, hanem az, ho,gy Isten idot enged a hallasra, a hitre, a megteresre, az oromtizenet hirdetesere es megertesero. Ez az az idd, amely~ol Jezus mondja: ,,!me az ajt6elOtt allok es wrgetek."a kosvetlen-koseltinkben van, be akar lepni, egeszen kozel van s megis kiviil, meg az ajt6 dlOtt, de mi maris hallhatjuk at beltilrol es keszek Iehettmk beIepesere, - Ebbe a kozbeeso idobe, a varakosasnak, az Isteni irgalomnak ebbe az idejebe esikaz isteni gondviseles kettos rendje:az egyhaz es az allam osszeftiggese, a kiils6 es belso terseg ellentete s megis egvmas melle valo rendeltsege, Ewk nem vegso rend es nem vegso szo, hanem j61 megertve a j6, Isten kegyelmenek megfelelo, celra vewW rend. A mennybemenetel ennek a mi idonknek kezdete,

20. ~. JEZUS KRISZTUS, A BiRO JOVENDOJE

Az egyhaz emiekezese egyben a, varadalma is es iieeneie a vilaghoz annak remenysege. Mert a J ezus Krisztus, akinek Igejeb6l es muveb6l val6 szarmazasat az egyhaz tudja, a vilag pedig meg nem, ugyanaz, aki mint a jejar6 id6nek celja, elebe jon az egyhazn'ak es a vilag'l}tak~ hogy a benne tortent dontest vegervenyesen mindenki szamara lathat6va tegye: Isten kegyelmet is orszagat~ mint azt a merteket, amely ae egesz emberiseqre es minden egyes emberi exisztencuira ervenyes.

,. ... On nan leszen eljovendo Itelni eleveneket es holtakat!" A sok perfeetum es az egy praesens umn most a futurum Kovetkezik: (j eljon. A masodik hitcikkely egeszei harom meghatarozasban lehetne egybefoglalni: aki eljott, aki az Atya jobbjan iU es aki el fog jiYnni.

Valamit elOzetesen el kell mondanom a keresztyen ido fogalmarol. Felreismerhetetlen az, hogy itt val ami egeszen kiilonOs feny esik a valooi es tulajdonkeppeni ertelemben vett va16- sa,gos idore: az lsten idejenek, az orokkeval6sagnak tenyeben va16 idore.

105

. . . Hogy J ezus Krisztus eliott, azaz .a perfectumok rnegfelel-

nek annak, amit muUnak nevezimk, De milyen helvtelen volna erre a tortenesre azt mondani, hogy elmult. Mert hiszen eppen aznem mult el, amit Jezus Krisztus szenvedett es cselekedett, hanem inkabb a regi multo el: az ember vilaga, az engedetlenseg es rendetlenseg, a nyomorusag, a bun es a halal vilaga, A bun erverrytelenne lett, a halal Iegyozetett, a bun as halal volt s az egesz vilagtortenelem, azzal egytitt, ami Krisztus utan a mai napig folyik, volt. Mindez Krisztusban elmult, minderre mar esak emlekezni lehet,

De Jews Krisztus, aki szenvedett es feltamadott, ott ill

az Atya Isten [obbdan. Ez a jelen. Azzal, hogy li,gy jelenval6, . mint ahogy az Isten, maris azt lehet mondani: az fog visszajonni, aki volt. Aki ma ugyanaz, aki tegnap volt, az holnap is ugyanaz less: -Iezua Krisztus tegnap as ma es mindorokke .ugyanaz! Azzal, hogy Jezus Kr'isztus li,gy van, mint aki volt.

nyilvanvaloan kezdete egy mas idonek, mint amit eddig ismertiink, egy olyan idonek, amelyben ninesen elmulas, de amely megis igazi ido, mert van tegnapja, mai napja es holnapja. De J ezus Kr'isztus tegnapja a ma es a holnap is. Az 0 idejenek helyebe nem idotlenseg, nem iires orokkevalosag Iep, Idejenek ninesen vege, hanem tovabb megy tegnaprol mara es belemegy a holnapba, Nines meg benne a mi jeleniink iszonyu ropke volta. Ha Jezus Krisztus ott iiI az AtzaJobbdan, ugy ennek az a Istsn-

nel valo letenek (mint az Isten kegyelme es hatalma birtokosanak eskepviselojenek veliink szemben) semmi koze sines ahhoz, amit mi ostoba modon orokkeval6sagnak kepzelunk: nem idotlen let ez. Ha Jezus Krisztusnak ez az Atya melletti letezese •. 'l)a16di let s mint ilyen, minden letnek merteke, akkor id6ben . val» let is, meg ha masfele idoben is, mint amit mi ismerunk, Ha Jezus Krisztusnak az Atya jobbjan val6 uralma es kor-

manyzasa ertelrne annak a letnek, amit vilagtortenelemnek es asajat eletiink tortenetenek ismeriink, akkor J ezus Krisztusnak ez a lete nem idotlen let, az orokkevalosag nem idotlen orokk.evalosag, Idotlen a halal, a semmi. Iddtlenek vagyunk mi, embeha Isten as J ezus Krisztus nelkiil vagyunk. Akkor nines

..... . . De ezt az idotlenseget a legyozte, Krisztusnak van ideje,

i··.OVe az idok teljessege, Az Isten [obbjan iil, mint az, aki eliott, aki eselekedett es szen vedett es a halalon diadalmaskodott, Is. • ten jobbjan va16 tilese nem kivonata ennek a tortenesnek, ha. nem orok va16saga.

.. K;l'isztus orokletenekmegfelel az is, hogy orokke lesz. Ami volt, az jon; ami tortent, az lesz. a az A es az 0, a val6di ido kOzepe, lsten idejee, amely nem iires, elmu16 ido. Nem jelen mint amilyent mi ismeriink, amelyben minden "most" csak' ugras a "mar nem"-bol a "meg nem"-be. Hat jelen-e ez a repdeses a Hades arnyekahanY Jezus Krisztus eleteben mas jelennel talalkozunk, amely jelenva16 multja onmaganak. Tehat nem idotlenseg, amely a semmibe vezet. S ha

... 1

azt mondjuk, hogyJ ezus Krisztus visszajiin, ez a visszaiovetel nem a vegtelensegben leva eel. A "vegtelenseg" vigasztalan dolog s nem isteni allitmanv, hanem az elesett teremtmenvvolthoz tartozik, Ez a vegnelkfili veg rettenetes, Az emberi elveszettsegnek hasonmasa, Az ember belezuhan a eeltalansagba es vegtelensegbe, Ennek a vegtelensegeszmenek Istenhez semmi kose sincsen, Mert ennek az idonek hatara van. J ezus Krisztus az igazi ido s 0 hozza el azt. Isten idejenek azonban nemcsak kezdete es kozepe, hanem vegeelja is van. Az ember minden oldalr61 kortil van veve as megtartatik. Ez az elet, Az emberi exiszteneia igy lesz lathatova a masodik artikulusban: J ezus Krisztus multjaban, Jeleneben es jovojeben.

Ha a keresztven gyiilekezet visszatekint a Krlsztusban valo tdrtenesre, elso parusiajara, eletere, szenvedesere es feltamadasara, ha ebben az emlekezesben. el, ez nem puszta emlekezes, hanem historia, Mert az, ami egvszersmindenkorra tortent, as isteni iete« erejet sugarosza, Ami megtortent, az meg egyre tortenik es meg tortenni is Iog, Az a pant, amely felol a keresztyen egvhaz a J ezus Krisztusrol va16 hitvallasaval jon, ugyanaz, amelynek eleje megy. Emlekezese egyben a varadalma is. S ha a keresztven egyhaz a vilag ele lep, akkor iizenete eloBoor va16ban mindi,g torteneti elbeszeles jellegevel biro akkor a nazareti Jezusr6l van szo, aki Pontius Pilatus alatt szenvedett, miutan Augustus CSaszar idejeben szuletett, De jaj, ha a vilag fele sZl616 keresztven iizenet ennel a tortenesnel elakadna! Akkor ennek az elbeszelesnek tartalma es targya kikeriilhetetleniil egy yalaha elt ember volna, vagy egy mondai alak, akire mas nepek hasonlo m6don emlekeznek, egyik vallasalapito a sok koziiI! Mennyire megtevesztendk a vilagot, a felol, ami a valosag> ban volt as van, az oromhir fe16l: "Krisztus megjelent, hogy eleget tegyen erettiink, orvendess, oh keresztvenseg!" Ezt a perIeetumot: "Krisztus megjelent", a vilaggal szemben is teljes aktualitassal keH hirdetniink, mint amiben a vilag is remenykedhetik, aminek a vilagtortenelem is elebe megy,

De a keresztven hitet ugy is lehetlle varadalomnak es remenysegnek ertelmezni, hogy ez a varadalom teljesen Uresse as altalanos jelle,giive valhatnek. Az ember vagy e "vilag"-ban var jobb idokre as jobb allapotokra, vagy egy masik eletre, a "tul~ vilag"-on. Ilyen konnyen foszlik sset a keresztyen remenvseg az almodott dicsOseg biwnytalan varadalmaban. A keresztyen varadalom tulajdonkeppeni tartalma es targya elfelejtOdiki hogy az, aki jon, az" aki van e.s az, aki volt. Annak megyfink elejebe, akitol jottiink. Ez kell le,gyen az egyhaz iizenetenek a vilaghoZl val6 viszonyaban is a len-yege: nem az ures semmibe utal, ha az embereket batoritja es remenysegre biztatja, hanem azzal batorit as kelt rem{myseget, ami m..egtOrtent. Az "Elvegeztetett!" teljes ervenyben van. A keresztyen perfeetum nem im~ perfectum, mert a j6lertelmezett perfectum a futurum erejevel

biro "Az en idom a Te kezedben vanr" hlllleA cc. ....... ~A "_

erejevel vandorolhatunk, mint Illes negyven napig es negyven ejjel egeszen az Isten hegyeig, amely H6rebnek neveztetik. Meg vandorlas, meg nem vegcel, de vandorlas a eeltol a eel fele! Igy kelleno sz61nunk nekiink, keresztveneknek a nemkeresztvenekhez, Nem szabadna gyaszbaglyokkent gubbasztanunk kOz.tiik, hanem celunk bizonyossagaval lenniink veliik, amely nagyobb ininden mas bizonyossagnal. De hanvszor kell megssegvenillniink a vilag gyermekei elOtt s megerteniink, ho,gy tizenettmk nem elegiti ki oket! Aki tudja, hogy "a mi idonk a Te kezedben van", as nem nezd le gogOsen a vilag gyermekeit, akik hatarozott s minket sokszor megszegyenitd remenvseggel jarjak utju-' kat, hanem jobban meg fo,gja oket erteni, mint ahogyan ok onmagukat ertelmeaik, U gy latja remenysegtiket, mint peldaza> tot, mint jelet annak, hogy a vilag ninesen elhagyva, hanem

. van kezdete as vegeelja, Ebbe a szekularis gondolkodasba es remenysegbe nekiink, keresztyeneknek kell az igazi A-t es O-t beleplantalnunk, De erre esak akkor lesziink kepesek, ha tobb bizodalmunk vail, mint a vilagnak,

. Mert hiszen ugy van: a vilag tudatlanut, az egyhaz, pedig tudatosan jon JezU8 Krisztus s az 0 mtive felol. Az objekttv teny az, hogy J ezus Krisztus eljott, Igejet kimondotta, mfivet elvegezte, Ez van, egeszen fiiggetleniil attol, hogy mi emberek hissziik-e vagy sem. Ez mindenki szamara, keresztyenek as nemkeresztvenek szamar-a ervenyes. A felol joviink, hogy Krisztus eljott s a vilagot ebbol a szempontbol kellene ssemlelnimk. Hogy a vilag "vilagi", az magatol ertetodik, de az a vilag, amelynek kozepette -Jezus Krisztus keresztre feszittetett es feltamadott, Az egvhaz is arrol fe161 jon s ugyanaz all rola, mint a vilagrol, De a e,gyhaz az a helv, ahol ezt tudjeik, s ez aztan val6ban szornyen nagy kirldnbseg az egyhaz es a vila2 kooott. Nekiink keresztveneknek. szabad ezt tudnunk, nyitott szemmel Iathatjuk a felhajnallott vilagossagot: a parusia fenyet. Csodalatos kegyelem ez, aminek minden reggel orvendezhetiink. Ezt a kegyelmet ugyancsak nem erdemelttik meg, a keresztyenek nem jobbak a vilag gyermekeinel. Csak arrol lehet sro, hogy tudasukbol megmutassanak valamit awknak, akik nem tudnak. Vila,goltatniok kell azt a kicsi fenyt, ami adatott nekik,

Mindkettonek, az egvhaznak es a: vilagnak is, meg e16tte van 'Az, akitol jonne.k. S mindkett6 szamara az a: esoda, hogy a l'emenysegnek ez a celja nem bizonytalan, nem kell faradsagosan utat oorniink felejo, mert a Hitva:lliIB azt mondja: venturU8 estf Nem nekiink kell jonni: 0 jon. Mert hova is akarnank as tudnank jutni sajat futasunkkal es keresesiinkkelf VajjQn ut-e a: vilagto:rmenelem a maga nagyiizemevel, bitborftival. fegyversziineteivel, akulturtortenet a maga illuzi6ival as lehetetlensegeivel' Ezeken csak mosolyogni lehet. De ha (} jon, a cselekvo. a mi csenevesz .,progresszivitasunkban" egeszen mas vilagos-

108

sagba keriil minden. Az egyhaz es a vilag ijesz·tO bolondsagara es gyengesegero a vet vilagossagot, "Krisztus megsziiletett." UjbQl Advent van. Krisztus visssaiovetele aze, aki volt. Ez nem menti a: poganyok bolondsagat es az egyhaz gyengeseget, de belekertil a husvet fenyeoe: "a vilag elveszett, Krisztus megszilletett", De Krisztus nemesak kozbeniart erettiink, hanem kOz~ ben is fog jarni. Az emberi es a keresztyen existeneia Igy tartatik meg a kezdete es a vege f;elol. Krisztus nem szegyelte s nem fogja szegyelni, hogyfestverilnknek nevezze magat,

1, ••• Onnan leszen eljovendo!" Ez az "onnan" elOswr is ezt Ioglalja magaban: abbol az elrejtettsegbdl, amelyben most meg szamnnkra van, ahol az egyhaz hiszi es hirdeti, ahol csak Igeieben jelenvalo nekiink, ki fog lepni. Az UjaizOvetseg azt mondja errol az eljovendf visszajoveteircl: "el fog jonni az eg felhoiben nagy hatalommal es diesoseggel smikeppen a villam napkeletrfil egesz napnyugatig ellatssik, ugy le81Z az Emberf'ianak eljovetele is." Ezek kepek, de az utolso valosagok kepei, amelyek mindenesetre jelzik, hogy ez mar nem elrejtettsegben, hanem mindenkeppen a nyilvanossagban tortenik, Senki sem altathatia tobbe magat ennek a valosaga Ielol, 19y fog eljonni. Szetszakitja a mennyet s ugy fog elottiink meg.ielenni. mint aki iil az Atyanak jobbjan. Az isteni mindenhatosag birtoka-

. ban, mint annak vegrehajtoja jon el, kezeben tartva egess existenciankat, Rea varunk s a eljon, nyilvanvalova lesz, mint mar mostani ismerosiink. Mar minden megtortent, mar csak arrol van szo, hogy a Iepel elvetessek s mindenki lathassa at. Mar elvegezte mtivet s hatalma van arra, hogy ezt nyilvanvalova tegye.· Az a kezeben van az igazi ido s nem az a vegtelen, melyben nincsen ido semmire, Ez a teljesseg mar most itt lehet. Eletunknek van beteliesulese s ez nyilvanvalova lesz, Jo.vendonk megrnutatja nekiink: az eletimkben, ebben a gonoss vilagtortenelemben s esodak-csodaja! - ebben a meg gonoszabb egyhaztortenetben minden j61 es rendben volvo Miugy Iatjuk, hogy amirol a gytllekezeti lapban irnak, az nell j6, ami az ujsagokban all, ez sem, S megis egyszer nyilvanvalova lesz hogy mindez rendben volt azert, mert a kozepen Krisztua allott. a kormanyoz, tilven az Atya [obbian. Ez egyszer ki fog derfilni es akkor minden konny letordltetik. Ez az a csoda, aminek elebe mehetiink s amelyet JezU's Krisztus, mint mar meglevot, megmutat nekiink, amikor eljon dics<5segben, mint a villamlas, amely napkelettOl napnyugatig fenylik.

" ... Itelni eleveneket ea holtakat." A helyes megertes erdekeben eleietol kezdve, amennyire lehet, a hatteroo kell szoritanunk a vilagitkletnek bizonyos kepeit s meg ken pr6baInunk nem arra gondolni, amit azok jelentenek. Mindawkat a latomasokat, amelyekben nagy fe:stok az utols6 iteletet abrazoljak. feIre kell 'tlenniink, mint pI. Michelangelo-et a sixtusi kapolnaban, amelyen Krisztus felemelt okollel lep elore. hogy szetvalassza a

109

jo:bbjaes balja felol allokat, mikozben szeme a baljan allokra szegezodik l 'A festok nagy resze kejjel abrazolta, hogy mint zuhannak ezek az elkarhozottak a pokol melyebe. De vegkeppan nem errol van sz6. A Heidelbergi Kate 52. kerdese igy hangzik: ;"Mifele vigasztalasod van abbol, hogy Krisztus eljon Itelni eleveneket es holtakat l" Felelet: "A7J, hogy minden nvomorusagomban es haborusagomban felemelt fovel varom itelobiramul Krisztust, aki elobb erettem Isten itelOszeke ele' allott as rolam minden karhoztatast elvett" ... Itt mas hangnemet hasznalnak. Az, hogy Jezus Krisztus elion iielni eleveneket es holtakat: oromiizenet. "Felemelt fovel" kell es szabad a keresztvennek, az egyhaznak ezt a jovendot varnia, Mert az, aki jon. ugyanaz, aki mar elObb odaallf az Isten itel6szeke ele. 'Az (j visszajdveteIere varakosunk. Barcsak megadatott volna Miehelangelonak B a tobbi mfivesznek, hogy ezt lassak es halljak!

Jezus Krisztusnak Iteletre valo visszadovetelet, vegleges as egyetemes lathatova-letelet az Ujszovetseg sokszor a kijelentesnek nevezi. Nemcsak a gytilekezetnek jelerrti majd ki magat, hanem mindenkinek. N em akkor lesz maid Birova, hiszen most is az, hanem csak akkor lesz nyilvanvalova, hogy minden nem a mi igen-tinktol as nem-iinktol, nero hitiinktol vagy hitetlensegilnktol fiigg. 'I'eljes vilagossagban fog majd az "Elvegeztetett!" kideriilni. ETTe var az egyhaz S CITe var, tudta nelkiil, a vilag is. Mindnvajan annak a nyilvanvalovaletele ele megyiink, ami van. Most meg nem latssik, hogy Isten igazsaga es kegyelme az a mertek, amely az egesz emberisegre es minden egyes emberi existenciara ervenyes. Most meg ketkediink s aggodunk, hogy va16ban ervenyes-e. Most meg diesekedhetnek a kegyesek es as istentelenek a maguk cselekedeteinek igazsagaval. Meg ugy latssik, mintha nem lenne ervenyes a mertek. A gytilekezet hirdeti a: Krisstust es a benne megtortent don test. De 0 is a lejar6 idoben el s nagy erotlenseg jeleit viseli magan, Mit hoz a jov6' Nem meg egy tortenelmi fordulatot, hanem annak a nyilvanvalova, letelet, ami van. Jovo, de annak jovoje, amire az egyhaz emlekszik: aze, ami egyszersmindenkorra mar megtortent. Az A es az 0 ugyanaz. ,.,Istene a kelet es a nyu gat, eszak es del, az a kezeinek bekessegeben nyugszanak."

A bir6 a bibliai gondolatvilagban elsosorban nem jutalmaa es bfintet, hanem rendet teremt, helvreallitja az elrontottat. Ennek a Bir6nak, ennek a helyreallita..<;nak, vagy jobbanmondva a helyrea.llitas nyilvanva16va letelenek mehetiink elebe feltetlen bizalommal mert: (j a Bir6. A7ert feltetlen bizalommal, mert hiszen mir a kijelentese felOl joviink. A jelen olyan kicsiny es olyan csenevesz, ugy nem tud kielegiteni meg az egy~ haz es a keresztyenseg jelene sem! A keresztyensegnek 1i.ira: as ujra oda kell es szabad fordulnia a maga kezdetehez s ezzel a J'ezus Krisztus jovoje fele, maganak az Istennek ragyog6. dics()seges jovi)je fele, aki tegnap as m1r es azert holnap as mind-

110

Qrokke ugvanaz marad. Nem vonunk le semmit az IteletgondoIatanak komolysagabol, mert itt Iesz nvilvanvalova, hogy Is-ron kegyelme es Isten igazsaga az a mertek, amely az egasz emberisegre es minden egyes emberi existenciara ervenyes, Venturus .iudicare: Isten tudja mindazf.ami van as tortenik. Itt bizony meg lehet ijedni s ennyiben nem targytalanok azok a latomilBok as utolsO Iteletrol. Ami nem Isten kegyelmebol as igazsagabOl valo, az nem 3llhal1 meg. 'I'alan vegtelen sok emberi as keresz.iyen ,,nagysag" is belehull rnajd a kiilso sotetsegbe, Hogy van egy ilyen isteni "nem", az is bizonvara bennefoglaltatik ebben a judicare-ban. De aminu ezt elfogadjuk, vissza kell temiink ahhoz as igazsaghos, hogy hiszen a Biro, aki nemelyeket a baljam es masokat a jobbjara 'aIli11, az, aki elobb eretiem, as Isten iteloszeke ele ~llott as rolam minden karhoztatast elvett, 0 as, aki a keressten meghalt es husvetkor Ieltamadt. Isten fHelme :8. Jezus Krisztusban esakis az oromben es bizalomban What:

"Mi vigasstalasod van abban, hogy Krisztus eljon 1" Ez nem visa apokatastasisra, Van dentes as szetvaIas~tas abban, aki erettiink kozbelepett, Van-e elesebbznegkiilonboetetes as stirgetobb felhlvas ma, mint errol a Bir6r61 valo hiradas'l

21. §. HISZEK SZENTLELEKBEN

H a emberek a J eeu« K risztussal ugy tartoznak iiszsze, hogy felszabadulnak annak meqiemeresere, hogy Igejenekik is sz6l, muve erettUk is tortent, a R6la val6 -iieene; ae 0 feladatuk is es a maguk reszerol a tobbi ember felol is j6 rmnenyseguk legyen, ee bizonyara ae 0 emveri tapasztalatuk es tettiik, de valahogy megsem ae 0 emberi kepesseguk, diintesuk ee igyekezetUk erejebIJl val6, hanem egyedul Isten szabad ajandekan .alapul? amellyel mindezt nekik juttatja. Isten ebben az ajandekoeo juttatasban a Seeni Lelek,

A Credo ezen a ponton megegyszer megismetli ezt a. sz6t:

"Hiszek". Ennek nem esupan stilusbeli jelentosege van. hanem siirgOs figyelmeztetes arra, hogy a ker~zty{m hitvallas tartalma :most meg egyszer uj megvilagftasbakerul s az, ami kovetkezik, nem magatolertetodoen csatlakozik aa elozmenyekhez. Ez ,a :meri.nybemenetel as piinkosd kowtti kiilonOs szfulet olyan, mint ~gy lelekzetvetel.

A hfll'1D.adik artikulus kijelentesei az emberre vonatkoz.nak. Az elsO artikulus Istenrol beszeI, a masodik az Istenemberrol, a harma.dik az emberrol. Termeszetesen nem szabad itt sem-

111

mit sem ktilonvalasztani, hanem a harom hitcikkelyt egysegben kell megertenimk, Az, embernek resze van az Isten cseIekveseben. megpedig aktiv resze, Az ember beletartozik a Credoba. Ez az a hallatlan titok, amelyet most megkOzelitiink. Lehet hinni azemberben, amennyiben ennek szabad as eselekvo resze van az Isten mfiveben, Hogy ez megtortenik, 3$ a Szent Lelek miive. .Isten miive a foidon, amely megfelel Isten e,lrejtett mfivenek, .a Leleknek az Atyat61 as Piutol valo szarmazasanak.

Hogyjillunk az embernek az Isten mfiveben vale szabad es aktiv reszvetelevel l Nagyon vigasztalan lenne, ha mindez esak objectivum maradna, Mert van szublectiuum: is .sannak az .a modern' tultengese, amely a XVII. szazad kozepen ke.zdodott s amitSchleiermacher foglalt rendszerbe, ugy tekinthet6, mint goresos erolkodes arra, hogy a harmadik artikulus igazsagat ervenyre Juttassa,

Altalanos osszefiiggeeben minden ember Krisztushoa tartozik. Minden ember a Krisztus testvere. 0 minden emberert meghalt as feltamadott. igy JezUB Krisztus miive minden emberhez seol, az egesz emberiseg szamara valo Igeret, Ez a leg'komolvabb as legmelvrehatobb megokolasa a humanitasnak. Akinek egyszer valosagga vrut az, hogy Isten emberre lett, az tobbe nem beszelhet es cselekedhetik embertelenul,

De elOszor nem iaz osszee embereket vessziik tekintetbe, 'ha a Szent Lelekrol beszeltink, hanem bizonyos embereknek a J ezus Krisztushoz valo kiiWnleges hozzatartozasat. Olyan emberekre gondolunk, akik kiilonleges medon tartoznak a J ezus Krisstushoz, szabadsaguk van Igejet, mfivet es uzenetet megha'tarosott medon megismerni s ennekfolvtan j6 remenyseggel lenni minden ember fe161.

,Amikor hi trol beszelttink, kihangsulyoztuk a szabadsag fogalmat. Ahol az Urnak Lelke, ott a szabadsag, A 8~nt Lelek titkat a legjobban ezzel a Iogalommal Iehet kortilimi. Szent Lelket venni, a Szent Lelket birni, a Szent Lelekben elni annyi, mint felszabadultnak lenni, a szabadsagban elhetni, Nem: minden ember szabad, A szabadsag nem ertetodik magatol, nero. egyszernen allitmanya az emberletnek. Minden ember szabadsagra rendeltetett, de nem minden ember szabad. Hogy hol a valasztovenal, az el van rejtve elOliink. A Lelek fll, ahova akar. Nem termeszeti allapota az embernek,hogy birtokolja a Szent Lelket, mert ez mindenkor Isten. kitiintetese es ajandeka. Ebben a dologban egyszertien a Jezus Krisztushoz valo tartozasrol van szo, A Szent Lelek nem tole kiilonbozO uj valosag. Mindig tevesen fogtak fel a Szent Leiket, amikor igy ertelmeztek. A Szent LeIek a Jezus Krisztus Lelke: "mert az enyembOl vesz as megjelenti nektek". A Szent Lelek nem mas, mint az lye meghatarazottwzonya az emberhez. A Szent Lelek piinkOsdi kitolteteseben moigasr6I van szO - a pneuma szelet jelent - Krisztust61 az ember fele. RiLjuk lehelt: "vegyetek a Szent Lelket!" Ke-

112

resztvenek azok, akikre Krisatus ralehelt, Etekintetben tehat nem lehet eleg j6zanul beszelni a Szent Lelekrol, az embernek a Krisztus Tgejeben ea' mtiveben val6 reszvetelerol.

De ez az egyszerfi dolog egyben nagyon erthetetlen is, mert az embernek ez a reszvetele akii» reszvetelt jelent. Gondoljuk meg, hogy vegso kielezettsegeben mit jelent ez. Aktivan belevetetni J ezus Krisztus nagy remenysegebe, amely minden embernek szol, ez valoban nem valami magatol ertet6d6 dolog. Ez valasz ana a kerdesre, amely minden reg gel Ielenk iranyul, a keresztyen egyhaz tizenetaea Azeal, hogy meghallom ezt az tizenetet, az az en sadat feladatomma lesz, Ez az iizenet, mint keresztyennek, nekem is atadatott, en is hordozojava lettem. De ezzel en is abba a helyzetbe kertiltem, hogy az embereket, minden embert, egesz maskeppen nezek, mint eddig: nem tehetek tobbe mast, minthogy j6 remenysegem legyen Ieloluk.

Bets6 fillekkel .meghallani Krisztus Igejet, ha,16,snak lenni az () mtiveert es egyben felelOsnek a r6la val6 tizenetert s vegtil bizni az emberekben a Krisstusert: ez az a szabadsag, amit elnyeriink akkor, ha Krisztus ranklehel, ha elkiildi hozsank az () Szent Lelket. Ha mar nem el tolem tavol, tortenelmi, vagy mennyei, theologiai vagy egyhazi messzesegben, ha felem jon es birtokba vesz, ennek as lesza kovetkezmenye, hogy hallok, hogy halas vagyok, hogy Ielelos lessek s vegfll, hogy remenysege mvan magam es masok felol. Mas szavakkal, hogy keresztyeni.il elhetek. Valami osodalatosan nagy s egyaltalan nem magamtolertetodo dolog elnyerni ezta szabadsaaot. Naponkent es orankent ken ezert konyorogni a Krisztus Igejere hallgatva es haladatossagban elver Veni Creator Spiritus! Ez a keresstven elet bezart kore, Nem "bitorojuk" ezt a szabadsagot, mindig uj- 001 adja nekiink az Isten,

Az else artikulus magyarazatanal mondtam, hogy a teremtes nem kisebb csoda, mint Krisztusnak sziiztol val6 sztiletese, S most harmadiknak hozzatehetem: az a teny, hogy vannak keresztyenek, leteznek szabad emberek, nem kisebb csoda, mint Krisztusnak a Szent Lelektdl as Sziiz Mariat61 valo szfiletese, mint a vilagnak a semmibol val6 teremtese. Mert ha meggondoljuk, hogy kik, mik as milyenek vagyunk, felsirhatunk: "Uram, konyoriilj rajtunk!" Erre a csodara varnak a tanitvanyok tiz napon kereszttil 3Z Ur mennybemenetele utan, Csak e sziinet utan tortenik a Szent Leek kitoltetese s keletkezik ezzel uj gyiilekezet. Dj isteni tett tortenik, amely azonban, mint Isten minden tette, esak megerositi a megelozoket, A Szent Lelek nem valaszthato el Jezus Krisztustol. "Az Ura Lelek" - mondia Pal.

Ahol emoorek vehetik es birtokolhatjiLk a Smnt Lelket, ott emberi tapasztalatr61 as emberi tettrol is van s206. Csakugyan es val6ban az ertelemnek,az akaratnak, sot mondhatnam a; fantazia:nak is dolga ez. Keresztyen voltunkba az egesz ember beletartozik, igenybe van veve, egeszen a leghatulso kamrakig, az ugy-

113

nevezett tudatalattiig, Isten viszonya az emberhez, annak telfesseget atfogja. De ezzel termeezetesen nem tamadhat az a felnr ertes, mintha a Szent Lelek az, emberi szellem egyik alakja volna, A theologiat szokvanyosan a "szellemtudomanyok" k5ze soroszak. Ezt hnmorosan elfogadhatja, De a' Szent Lelek nem azonos az emberi szellemmel, hanem talalkozik vele, Valoban nem akarjuk lebeesnlni az emberi szellemet - az lij Nemetorszagban inkabb arra van sziikseg, hogy kicsit dedelgesstik azt! - s a theologusoknak nem kellene itt gogOsen es paposan elfordulniok tole. De a keresztyen elet szabadsaga nem az emberi szellembol szarmazik. Semmijele emberi kepesseg, vagy lehetoseg, vagy igyekezet nem birja ezt a szabadsagot megszerezni.

Ha megtortenik, hogy az ember elnyeri ezt a szabadsagot, hogy hallova, hiLlassa, felelosse ~ remenykedove lesz, ez nem az emberi szellem, hanem egyediil a Szent Lelek tettenek alapj8J:)., tortenik, Azaz mas ssoval: Isten aJandeka ez, Itt ujjMzilletesr(jt~ Szent Lelekrlll van sz6.

22. §. A Gy(jLEKEZET EGYSEGE, SZENTSEGE ES IDYETEMESSEGE

Azzal, hogy ae emberek itt-ott a Szent Lelek. dUal Jeeue Krisztussal s igy egymassal is osszetalalkoznak, helyenkent lathat6 keresztyen gyiilekezet letesiil es letezik. A gyulekezet Isten egy,szent egyetemes nepenek egyik alakja s szent emberek es szent ceelekedeiek kozossege, azaltal, hogy egyediil J eeu« K risztuson alapul, csak ae 0 kormanyzata alatt is akar allni, egyed#l igehirdeto szolgalatanak betolteseert akar elni s a maga celjat es hatarat kizar6lag a- Krisztusra nezo remenysegeben latja.

Bovidre kell fogjuk est a fejezetet, amelyet pedig jog sserint nagyon is behat6an kellens targyalnunk. Oraink mar megszamlaltattak, De Wan nem is baj. Ma ugyls inkabb tulsokat, mint tulkeveset besselnek az egyhazrol, Jobbat ajanIok: 1£gyilnk egyhiLzl Bokat nvernenk azzal, ha Luther buzgo igyeke'. zete gyozelemrejuthatott volna, s azegyhiLz helyett gyiilekezetrol beszelhetnenk • .Az egyh6z sz6 is j6 as igaz dolgokat tartalmaz az Egyhltz" Kirche, kyri~e, oikia. az Ur hiLza, vagy ebbOl B sz6b61 szarmaztatva: circa, kerek, lezart hely. Mind a ket magyarazat leheteegee. Ecclesia azonban biztosan gyiilekezetet, egybegyii,lekezeBt jeJent, amely felsz6litas alapjan jon letre: nep-

8

114

gyiiles, amely a hirnok htvasara, vagy a hereld trombitadanak

szavara gyiil tissze. .

Gyiilekezet azoknak egybegyfilese, akika SzentLelekaltal J ezlis Krisztushoz, tartoznak. E~ ott jon Ietre, Mol ernbereket a Szent Lelek Ielazolit a Krisztus : Igejeben es muveben val6 reszvetelre. Ennek a kiilonOs egybetartozasnak vizseintes sikon megfelel ezeknek ae embereknek egym.tissal·vato Qsszetartoz6$a. A Sze.nt Lelek kitbltese kozvetleniil veghes viszi ezeknek as embereknek egvbegytileset, N em beszelhettink a &l.ent Lelekri)l ugy, .:........ ,8 azert jelenik meg most kOzvetleniil'a gyiilekezet ~ hogy ne folvtassuk: credo ecclesiam, hiszem asegyhas Ietezeset. Forditva: jaj, ha az egyhazrol a nelktil velhetiink beszelni, hogy ne teljesen as egeszen a Szent Lelek mfivere alapitsuk azt. Credo inS'piritum sanctum, de nem Credo in eeclesiam, Hiszek a Szent Lelekben, de nem az . egvhazban! Mert csak abban es azaltal, hogy hiszek a Szent Lelekben, hiszemaz Egyhaz,a gyiilekezet letezeset, 'I'ehat ki kell rekeszteniink elkepzeleseinket mindazon emberi esoportosulasokrol es tarsasagokrol, amelyekreszint ter~ meszetialapon, reszint torteneti okokbol, szermdesek as megallapodasok alapjan letestiltek. A kereeztven gyiilekezet nem Ie-. tesiil as nem letezik sem termesseti okok, sem emberek tortenelmi ddntese Iolytan, hanem mint isteni convocatio.A Szent Lelek altal egybehivottak egybegytilekeanek, mert Kiralyuk harcba szoritotta oketo Ahol az egvhas egybeesik valami termsmeti ele tkOztisseg gel, pl. a nepi kOzOss.eggel, ott mindig a felr&ertes veszedelme fenyeget. Emberi kezek nem hozhatjak letre s azert ketesek azok a buzg6es. gyors egyhazalapltasok, amelyek Amerikaban s idonkent Hollandiaban is tOrtel).tek. Kalvin ssivesen alkalmazottaz egvhazra katonai kitejezest: la compagnie des fideles. A esapat paraneaalapjan sereglik Ossze, nem

pedig szabad megallapodas kovetkesteben, .

A~zal, hogyemberek a Szent Lelek altal itt es ott egybegyiilnek, helyenkent lathato gyiilekezet letesfil. Jobb ha a lathatatlansag fogalmat nemalkalmazzuk az egyhazra; valamenvnyien hajlamosak vagyunk arra, hogy elcsUsszunk a civitas platonica iranyaban, a felhok felett lebegc alomkastely Iele, amely B keresztyeneket bensosegesen es lathatatlanul egyesiti, mialatt a lathato egyhazat lebecsiiljiik. Az apostoli hitvallasban nem lathatatlan kepz(5dmenyrol van szO,hanemnagyon is lathat« ¢gybegyiilekezesrol, amely a tizenket apostoIlalkezdOdik. Az elsO gyiilekezet latham csoport volt, s lathat6 es nyilv8.nos feltunest keltett. Ha az egyhaz nem lathat6, akkor nem egyhaz. Ha azt mondom: gyiilekezet, ezzel elOszOr is ineghatarO'hbtt helyen letew gyiilekezet konkret a,}akjara gondolok. Termeszetes, hogy lnindezeknek ra gyiilekezeteknek - .ar6mainak. a jeruzsaleminek stb.- megvannak a sajat problemai. Az UjszOvetseg 80nasein abriizolja az egyhazakat e problemaknelkiil.E'me1 rogton fehneriil az egyes gyiilekezetek kOzottikiilonbsegek problemaja.

115

Ezek a' ktilonbsegek ktilonvalasra is vesethetnek, Mindez hwoiLtartosik az egyhiLz lathatosagahoz, amelyrdl a harmadik. artikulus bessel, Hissziik aZ egyhaz letezeset ___, ez annyit jelent, hogy hissziik ezi vagy azt a gytllekezetet, mint a Krisztus gyuIekezetet, J 61 jegyoozek meg: aki nem hinne azt, hogy ebben az 0 gyiilekezeteben - ezekkel a ferfiakkal es nokkel, ezekkel a venasszonyokkal es gyermekekkel - letezik a Krisztus gyiiIekezete, az egyaltalan nem hiszi az egyhas letezeset. Credo eeclesiam azt jelenti: hiszem,hogy ezena helyen, ebben a lathato egybegyulekesesben megy vegbe a Szent Lelek munkaia, Ezzel nem vetemediink teremtmeny-istenitesre. A hitnek nemaz egyhaz a targya, nem hisziink az egyhazban, .de hissetik azt, hogy ebbena gyiilekezetben jon letre a Szent Lelek mnve, Az egyhaz mysteriuma az, hogy a Szent Lelek nem atall ilven olakot 01-

. terti. Azert a valosagban nemsok egyhaz letezik, hanem csak egy. ~a mindenkori kankretum, aminek a tobbiekben is mindig onmagat, az egyet kellett felismernie.

Credo unam ecclesiam: hiszem Isten egy nepenek -. aki meghallotta az 'Or szavat - egy alakjat, Vannak veszedelmes ktilonbsegek is - mint pedlaulaz, amely kOztiink 60S a romai katholikus egyhaz kowtt van -, amelyek nehezze teszik az egynekulra Ielismereset, De a keresztyeneknek eloszOr is Istenben keIl hinniiik, mint annak raz egyhaznak kozOs eredeteben as vegceljil.ban, amelybe elhivattak, Nem allittattunk toronybesahonnan attekinthetnok az osszes kiilonb0z6 egyhazakat, hanem egyszeriien a foldon allunk, meghatarozott helyen: itt van az egyhaz, az eau egyhaz, Akkor hisziink az egyhaz egysegeben, a gyiilekezetek egysegeben, h:asajat adott egyhazunk existenciiLjaban hisziink. Ha ebben az egvhazban hisziink 'a Szent Lelekben,akkor a legrosszabb esetben semktllontllhettlnk el egessen a tobbi gyulekezettol. Nem azok az igazi oekumenikus keresztyenek, akik a kiilonoowsegeket eljelentektelenitik 60S felettiik Iebegnek, hanem asok, akik a sajat egyhazukban egeszen konkreten egyhaz akarnak lenni. "Abol ketten vagy harman egybe gyfilnek as en nevemben, ottvagyok kowttiik", ott 'van az egyhaz, Benne as altala az egyea gyiilekezetek minden kiilonb0z6- sage ellenere is valahogvan kOzOssegben lesziink egymassal.

"Hisr.ek egy szent ... egyhasat". Mit jelent saneta eeelesiaf A sz6 bibliai ertelmeben .,elkiHonitett"-et jelent. S gondolUnK az egyhaz keletkezesere. a kihivottakra. Egyhaz mindig elkiiloniiIest jelent. Hallottuk: vannak termeszeti as torlenelmi tarsu:' llisok is, deecclesia sancta egyediil a keresztyen gyiile:Kezet. Minden tobbi tarsulilst61 megbizatasa,megalapitasaesvegcelja srerint kiilonbOzik.

"Hiszek egy szent egyetemes ... egyhazat": ecclesiam catholicam. A katholicitils fogalma nalunk terheIt fogalom, mert ezzela romai katholikusokra gondolunk. De a reformatorok meg teljesen a maguk szamara vettek igenybeezt a fogalmat.

8·

116

Az Isten egy szent egyetemes neperol van sOO. A harom fogalom alapjaban veve ugyanazt fejezi ki; eeelesia catholica azt jelenti: a keresztven egyhaz az egesz tortenelmen keresztiil azonos marad onmagaval. Nemvaltozhatik meg a maga lenvegeben. Kiilonb0z6 formak leteznek a sokfele egyhazban. S minden egyhaz, tele van erotlenseggel, Ionaksaggal es tevedessel, De nincsenek lenyegszeruen kiilonbozO egyhazak. Mert ellentetiik 'csakis az Igaz es a hamis egvhaz kiilonbOz6sege lehetne. J 6 lesz, hogyha eztaz ellentetet nem keverjiik bele tulgyorsan es tulsokszor vitainkba,

, Az egyhas a; szentek kOzOssege, communio sanetorum,

Itt egy ertelmezesi problema forog fenn: a nominativus sancti vagy sancta.I Nem akarom eldonteni a vitat, sot inkabb azt szeretnem kerdeeni, nem lehet-e itt, melyebb ertelemben, figyelemremelto ketertelmtiseg I Mert ha csak mind a ket ertelmezest egybeveasziik, jon ki a dolog teljes as j6 ertelme. Sancti nem tulsagosan finom embereket jelent, hanem olyanokat, mint peldaul .. a Korinthusban levo szentek", akik igen furcsa szentek voltak. De ezek a furesa emberek, akikhez mi is tartozhatunk, sancti, azaz elkulonitettek- a szent ajandekokra es munkakra, a saneta-ra. A gyiilekezet az a hely, ahol Isten Igeje hirdettetik, ahol a sakramentumok kiszolgaltatnak s van imadkozo kozi:isseg, hogy ne emlitsiik azokat a belso ajandekokat es munkakat, amik ama kulsoknek az ertelme. tgy tartoznak a sancti a sanctahos as forditva.

Foglal iuk egybe: Credo ecclesiam, azt jelenti: hiszem, hogy az a gyiilekezet, amelyhez tartozom, amelyben hitre hivattam el, amelyben Ielelos vagyok a hitemert, amelyben szolgalok, az egy szent egyetemes egyhaz, Ha nem itt hiszem, ugy egyaltalan nem hiszem, Ennek a gyiilekezetnek semmifele rutsaga ,,szeploje as somorgozese" nem tantorithat' meg ebben. Itt hitcikkelyrol van' sOO. Nines ertelme az "igazi" gyiilekezet keresese kozben .a sajat konkret gyiilekeze.temet elhagyni. Mert mindeniitt es mindenkor "emberi" minden. Bizonvara nem zarhat6 ki, sOt objektive sztiksegesse valhatik azegyhazszakadas. de semmifele egyhazszakadassal nem erheto el az, hogy a Szent Lelek ez uj gytilekezeteben ne ujb61 .. emberi" legyen minden. Amikor eljott a reformacio s a r6mai egyhaz elmaradt a reformatori egyhaztol as elszakadt tole, ez az evangeliumi egyhaz sem volt Iogyatkozas nelklil, akkorIs, most is egeszen maig tele volt as tele van "szeplovel as somorgozessel". Hitben vallom, hogy az a konkret gyiilekezet, amelyhez tartozom, s ,amelynek eleteert felelos vagyok, arra rendeltetett, hogy a'Zon a helyen as abban a .formaban azegy soont egyetemes egyhazat tegye lathat6va. Azzal, hogy igent mondok raja, mint olyanra, amely a tobbi gyiilekezettel a Szent Lelek altaI Osszetartozik, rem(mylem es varom, hogy a Jezus Krisztus egySzent Lelke benne as altals masok elott is ervenyes tanubiwnysagot tesz

117

magarol, hogy benne az egyhaz egy szent, egyetemes lenye lathat6va valik.

A nicaeai hitvallas az egyhaz, e harem allitmanyahoz egy negyediket is hozzafuz: hiszem az egy szent egyetemes apostoli egyhazat, Ez a negyedik kijelentes azonban nem all egysorban a tobbi harommal, hanem megmagyarazza azokat. Mit jelent egyseg, egyetemesseg, szentseg l Mi ktllonbozteti meg a gylile.kezet minden egyeb termeszeti, vagy tortenelmi kozo.ssegetol' Mondhatjuk: az, hogy ecclesia apostoliea, azaz egyhaz, amely az apostolok bizonvsagtetelen alapul, amely ezt a bizonysagtetelt .adja tovabb, amely abbol lett es mindegyre ujb61 abbol lesz, hogy hallja az apostolok eme bizonysagtetelet, Itt az egyhaz letenek egesz teljessege elott allunk. De egyuttal rengeteg problema elott is, amelyekkel hely- as idoszfike miatt mar nem eriink ra behat6anfoglalkozni. Demegkiserlem harom vonalon szemleltetnl azt, hogy mit jelent az egyhaz, apostoli volta.

Vezerteteltink azt mondja: a kereeztyen gytllekezet., ... koz&sege szent embereknek es eselekedeteknek, azaltal, hogy egyedut Jezus Krieztuson alapul, csak az 0 kormanyzata alatt is akar itllani, egyedul igehirdeto szolgalatdnak betOtteseert akar elni s kizaroag remenysegeben,. amely a hatara is. latia a maga eeliat", Itt lathatjakazt a harem vonalat, amirol sz6 van.

1. Ahol keresztyen egyhaz van. ott az termeszetesen vala.milven formaban Jezus Krisetusscl all vonatkozasban, Ez {t nev utal az egyhaz egysegero, szentsegere as egyetemessegere, Hogy

. -ez a benne valo megalapozottsag as raja valo hivatkozas de iure tortenik-e, ez az '3 kerdes, amelyet mindenutt, minden gyiilekezetnek fel kell tennio, Ahol apostoli egyhaz van, amely hallja .. ~ tovabbadja azapostolok bizonysagtetelet, ott annak e16 jele 1.8 van, egy nota ecclesiae: hogy -Iezus Krisztus nemesak az, akitol az egyhaz szarmazik, hanem a Krisztus az, aki a gyiilekezetet kormanyozza. 0 as egyediil O! Az egvhaz semmikor as sehol sem olvan intezmeny, amely onmagabol tartia Ienn magat - s itt egy igen Iontos alapelv kovetkesik az egyhazkormanyzatokra vonatkozolag - az egyhaz, elvileg nem kormanvozhato, sem mouarehisztikusan, sem demokratikusan. Itt egyediil Jezus Krisztus kormanyoz s minderl emberi kormanyzas esakis az 0 kormanyzatat abrazolhatja, Szukseges, hogy ehhez merje magat, Jezus Krisztus azonban Igejeben kormanyoz, az 0 Szent Lelke altaI. Az egvhazkormanyzat tehat azonos a Szentfrassal, mert rola tesz bizonysagot, Az egyhaznak azert folytonosan az has magyarazatanak as alkalmazasanak aktusaban kell foglalatosnak lennie. Ahol a Biblia keresztesfedelii, aranyozott szelii halott konyvve. lesz, ott alombameriilt J ezus Krisztus egyhazkormanyzasa. Ott az egyhaz mar nem '370 egy, szent, egyetemes egyhaz, ott mar betorhet a szentsegtelenseg, a szetvalaszt6das veszooelme. Bizonyara ez az "egyhaz" is a Jezus nevenek hangoztatasav&:l fog meg f'ellepni, de hat nem a szavak a fontosak,

118

hanem avalOsitg. De appen yal6sagot nemfog tudni latbavetni az ilyen egyhaz,

2. Az egy, szent,egyetemes egyhaa eletet az hatarozsa meg, bogy a rabizott igehirdetO .szolgQlatot tolti· 00. Az egyhaa ugy el, mint minden mils kOzOssog, de istentiszteleteben lathatova valik a lenyege: Isten Igej{mek "hirdetese, a sakramentumokkiszolgaltatasa, tobbe-kevesbbe kifejlett liturgia, az egyhazjog al~ kalmazasa (R. Sohm tetele Iantasztikus, mert as elsO gyillekeze-' teknek is voltlegalaob egyhasi rendtartasa: apostolok as gyiilekezet!) es vegul a theologia. A nagy problema, amelyre az: egyhaznak mindig ujb61 felelnie kell, HZ: mi torrenjek ezekben 8 e Iunkciok altal1 Epiilesrol van sz61 egyeseknek vagy mindeneknek aa iidvOsseg{m51' a vallasos elet aPolasar61' vagy pedig seigoruan es targyilagosan egy rendrol van sz6 (az egyhaz onthologiai ertelmezesebOl kifolyolag), amelyet mint opus Dei-t: egyszerfien vegre kell hajtani'l Ott, ahol az egyhaz elete abban meriil ki, hogv ionmaganak szolgal, halalszag tezieng, elfelejtettek azt, ami donro, hogy ez az egesz elet esak annak a vegrehajtasab61 el, amit az egyhazigehirdeto-szolgalatanak neveztiink, hiriiladasrw,k, kerygmanak. Az egyhaz, amely felismeri megbizatasat, egyik funkcioiaban sem tudhat es akarhat onmagaert valo egvhaz lenni. Van Krisztushivo esapat, de ez a csapat kikiildetett! "Menjetek es hirdessetek az evangeliumot!" Nem azt mondja: "Menjetek es tartsatok ·istentiszteleteket!'" .,Menjetek es epiiljetek a predikaeiok altal!" "Menjetek es elje-' tek a sakramentumokkal!" "Menjetek es aorazoljatok ki magatokat Iiturgiaban, amely masa a mennyei Iitnrgianak!" "MenJetek es talaljatok ki egy theologiat, amely olyan ragyog6an bontakozik ki, mint Szent Tamas Summaia!" Persze mindes nem tilalmas, sOt igen sok alkalom ad6dik, amikor mindezt meg kell eselekedni, de semmit, egyaltalan semmit onmagaert]' Hanem mindebben csakennekaz egynek kell ervenyre jutnia:

"Hirdessetek az evangeliumot minden nepeknek!" Az egvhaz hirnokkent , fut, hogy kozzetegye az tizenetet, Nem csiga, aki hatan viseli hazacskajat S olyan j61 eni mag at benne, hogv esak neha-neha nyujtogatja ki beldle csapjait, azt velven, hogy ezzel eleget tett a "nyilvanossag igenyenek"! Nem, mertaz egyhitz a hirnbk szolgalatabol el: 0 a la compagnie de Dieu! Ahol el az egyhaz, meg kell hallania a kerdest, hogy swIgalja-e ezt a megbizatasat, vagy pedig onceluva lettt· Ha a masodik eset all fenn, akkor rendesen ,,sacralis"-iziive valik minden, keg yessa, papossa es dohossa. Akinek j6 orra van, megerzi ezt, iswnyodni fog tole! A keresztyenseg nem "sacralis", mert benne a Soont lelek friss levegoje fujdogal. KiilOnben nem keresztyenseg. Teljesen es eg~zen "vilcigi;" iigy, nyitva az embe'riseg fele: .. Menjetek Bret 'szeles e vilagba es hirdess~tek az evangeliumot minden nepeknek'"

3. S most meg az utols6, ahol egyhaz van, ott celja van:

119

az Istea arszagq" Hogy is Iehetne maskeppen, mint ugy, hogy 8.2i egvhaznak ez a eelja allandoan nyugtalanitja az egyhazban levo embereket, akiknek eselekvese nem all arany ban ennek a celnak nagysagaval' N em szabad megtortennie, hogy ez elvegye kedviinketa keresztyen, azaz egyhazd es theologiai exisztenciatol. Konnyen megtortenhetlk,· hogy az eke szarvara vetett keztlnket estiggedten leengednok, ha az egyhazat osssehesoalitjuk a cejav·al. Sokszor bizony megundorodhatnank . az egesz egyhazi iizemtol. Aki nem ismeri ezt a ssorongastcaki j61 erzi magat azegyhaz falai kowtt, az, biztosan meg nem latta meg ennek a dolognak tulajdonkeppeni dinamikajat, Azegyhazban mindig csak ugy Iehetfink, mint a kalitkaba zart madar, amely mindegyre-beleveri magat a raesba, Mert nagvobbrol van sW, mint ami kicsi predikaeionkrol es liturgiankrol! De: ahol apostoli egyhazel, ott tudnak ugyan errol a vagyrol, ott vagyakosnak ugyan a nekiink elkeszttett otthonra, de nem szoknek meg es nem futamo:dnak meg. Ott az Isten orszaganak remenysegeben a compagnie de Dieu egyszerfi katonajat semmi sem tanto,rithatja el attol, hogy' elebene menjen a eelnak, A eel jeloli

meg: hatarunkat, Ha valoban remenvkedunk az Isten orszagaban, kibirjuk azegvhazat a .maga nvomorusagos voltaban is. Nem fogjuk szegyelni, hogy konkret gytilekezetiinkben talaljuk meg az egv, szent, egyetemes egyhazat s ezzel egyen-egyensem Iogjuk szegyelni a; sajathitvallaaunkat. A keresztyen remenyseg amely elkepeelhetetlentil forradalmibb minden egyebnel s ameli mellett minden mas forradalom esak olyan, mint valami pukkano.patron, legyelmezett remenyseg. Az. embert korlatai kOze uta'Sftja: seabed most, itt helytallnod! A.z Isten orszaga jOn, nem kell szamvra kelned, hogy elerjed! Allj a helyedre s ott legy htiminister verbidivinl. Lehetsz forradalmi is de konzervativ is lehetsz. Ahol a forradalminak es a konzerv~tivnak· ellen tete eggye lett as .emberben.vahol egeszen nyugtalan s egyben egeseen nvugodt is lehet, aholegytitt lehet a tobbiekkel a gytlleke ezetben, amelvben-a tagok felismerik egymast a vagyakosasban es az alazatban, az isteni humor fenyeben, ott meg fogja tenni azt, amit meg kell tennie. Ebben a Ienyben minden iegyhasi tenvkedes megengedett.isot sziil{seges. Igy meg az egyhaz varakoz6 sietseggel Uranak elebe.

23. §. A BDNOK BOCSANATA

A keresztyen ember visszatekint es bunenek ellenere elnyeri a Szent Lelek es, a S3ent keresztseg bizonysagtetelet a J ezus K risztu« hala;tarol s ezzel amaga eletenek megigazulasar6l. Ebben valo kite G30n alapul, hogy maga az I sten aeeoi, hogy (J J eeue K risztusban ae ember helyere l¢pett, vallalt feltetlen felelosseget az () utjaert.

:E}z; a keresztyen ember litja, amelyet Istea kegyelme ke- 8Zit el neki, amelynek helye a gyiilekezetben van. Semmi koriilmenyek kowtt sem szabad azt, amit meg hallani Iogunk a bfinok bocsanatarol.ra test feltamadHBiLrol tis a.z orok eletrol, elvaIasztanunk attol, hogy Isten viszi ezt veghez a &ent Lelek altal, hogy vannak emberek, akik haUanak. fs hogr gyiilekezet Ietesiil. A keresztven ember utja a bfinok boeaanataval kezd6- dik tis elvezet a test feltamadasahos es 8Z orok eIethez. A kereszty{m embernek ezta honnan-Iat es hov&-jat redtisan es lenyegszeruen egyetlen kozpont donti el, Ez a hely amasodik artikulus kozepe: J ezus Krisstus szenvedese (is oselekvese. Vele tartozunk ossze a Ssent Lelekben, a.z () gyiilekezete vagyunk 8 minden, ami a mienk, eredet (is lenyeg szerint az Ove. Abbol eItink, ami az Ove, Semmiesetre sam szabad kiesntlnk az igazsagnak ebbol a kozpontosulasabol. A biinok boessnata, Ieltamadas es orok elet nem Krisstuson kivfil van, hanem Istennek benne valo eselekvese, (j az Egy, vilagit, a keresztyenember az (j fenyeben jar. Az ktilonbosteti meg Qi keresztyt'lrt embert, hogy abban a feny-nyalabban all, ami a KrisztusbOlsugarzik.A fenyben val6 Ie tel nem oneel, mert a keresztzen azert jar a vilagossagban, hogy maga is vilagossag legyen. "Ugy szerette Isten a vilagot, hogy az (j egysziilott Fiat adta,' A keresztyenek kovetsegben jarnak a Krisztus helyett, de itt a gyiilekezetben ismerik, latjak es tapasztaljak meg azt, hogy mit jelent Krisstus az ember, minden ember szamara, hogy errol aztan kifele tamibizonysagot tegyenek.

"Hiszem a btinok boesanatat". a keresztyen itt nyilvan 'Visszatekint arra az utra, amelyet megiart, Nemesaka "megteres" pillanataban tekint vissza a keresztyen bfine boesanatara. hanem ligy van, hogy valahanyszor visszatekint. mindig e:rre tekint vissza. Ez az az esemeny, amely megvigasztalja es megbatoritja, e.z es semmi mas. Nincsen ennek semmi jaruIeka: mint esetleg talan bfinbocsanat es az I'm tapasztalatom, vagy bfinbocsanat es az en teljesitmenyem! Amit visszatekintve magunkrol tudhatunk, csakis ez lehet: bocsanatb6l eliink. KolduIIOk vagyunk s ez igaz.

121

Ha a bfinok boesanata minden, ami mogottiink van, akkor ebben Itelet mondatik ki az eletunk felett. Nines benne semmi erdem, esetleg talan a haladatossage, amellyel a j6 Istennek mindenfelet feladanlottam. harcos voltaml theologus voltam! esetleg meg konyveket is irtaml Ez igy nem megy. Mindenre, amik voltunk, amit tettiink, ez az Itelet all: bun volt. Es a bun tOrvenyszeges, elhajlas, Es ha meg mas is volt, akkor az mindig esak Ieltilrdl jott, amiben diesekedni semmi okunk sincsen, hacsak nem as Isten irgalmaban. Minden napot ezzel a vallastetellel kell es szabad kezdeniink: "hiszem a btinok bocsanatat"! .Halalunk 6rajaban sem lesz mas mondanivalonk, A bunbocsanat, a remissio fogalmat talan a legjobban igy lehet erthetove tenni: valami meg van irva s ez a mi eletiink es most az egeszet athUzza Isten, Megerdemli, hogy athuzza as - Istennek halal - at is huzza. Bnnom ellenere most bizonvsagtetelt nyerhetek arrol, hogy bnnom nem. tulajdanittatik nekem. Ezt nem tudom magamnak megszerezni. Mert a bun az ember orok elveszettseget jelenti. Hogy lennenk kepesek arra, hogy ezt megsziintessiik1 Mert hogy vetkeztem, eppen azt jelenti, hogy bunOs vagyok.

Ennek ellenere sz61 a SZent Letek: bizanysagtetele. A meghallott Isten Tgejenek bizonysagtetele es a keresztseg bizonyagtetele, A szent keresztseg ugyanis ide tartozik: egesz eletiinkon at arra szabad gondolnunk, hogy meg vagyunk keresztelve. Luther a kisertesek idejen kretaval rairta az asztalra: baptisatus sum. A keresztseg egeszen az enyem, teljesen fiiggetleniil attol, hogy a Szent Lelek bizonysagtetelet egyforma elo medon hallom-e, vagy sem, Mert, a hallasunkkal baj van. Itt fel-ala hullamzik minden s vannak iddk, amikor 1ge nem elo szamomra s eppen ilyenkor szamithat az, hogy meg vagyok keresztelve, Eletemben egyszer felalltttatott egy jel, amelybe akkor is belekapaszkodhatom, ha a Szent Lelek bizonysagtetele nem er el hozzam, Pontosan ligy, ahogy egyszer megsziilettem, egyszer meg is kereszteltettem. Mint megkeresztelt, onmagam szamara tanuva leszek. A keresstseg .nem tamiskodhatik masrol, mint amirol :a Szent Lelek tanuskodik. De mint megke:reszte1t, tanuja lehetek a Szent Leleknek onmagam eMtt s megerdsodhetem e tanubizonysagban. A keresztseg viszont tanuszolgalatra kesstet azzal, hogy a naponkenti bfinbanatra emlekeztet, A keresztseg az elettinkben felallitott jeladas. Ahogy annak, aki vizbe esik, es.zebe jutnak az UszOmozdulatok, ugy emlekeztet a keresztseg a bizonysagtetelre.

Ez a biwnysagtetel pedig lstennek hozziLnk sz616 1geje: ember, te a te bfinOddel egyiitt, mint a J ezus Krisztus tulajdona, mindenestiil beletartozol lsten irgalmanak korebe, aki nem azt nezi, hogy ugy eliink, ahogy eliink, hogy ugy cseleksziink, ahogy cseleksziink, hanem azt mondja nekiink: megigazultaI. Mar nem szamitasz elottem bfinOsnek, mert ott, abol te aIltal,

192

masvalakiall. En arna a masikra nezek. S ha awn aggodalmas!kodsZ. .hogy mikeppen tehetnel eleget, megmondhatom nekeds mar el van intezve az elegteteled kerdese, S ha azt kerdezed, mit tehetnek, hogy formalhatnam az elet6met az Istennel valo kOzOssegben 1 halld meg a feleletet: eleted valtsagdija mar ki van fizetve a Istennel valo kososseged mar vegrehartatott. A te egess teljesitmenyed, oh ember, esupan abban allhat, hogy elfogadod ezta helyzetet. Isten teged, az iJ.j teremtmenyt, aki vagy, a maga vilagossagaban iJ.jnak lat s mint ujat elfogad. ,.A Krisztussal eltemettettiink a keresztseg altal az 0 halalaba" (Boma 6: 4). A keresztseg Krisatus halalanak abrazolasa eletiink kozepette. Azt mondja nekiink. hogy ott, amikor Krisztus meghalt es eltemettetett, mi is meghaltunk es eltemettettiink, mint torvenyszegdk es biino.sok. Mint megkeresztelt, ugy nezhetsz magadra, mint aki meghalt, Awn alapszik a bfinok bocsanata, hogy eza halal megtortent akkor a Golgothan. A keresztseg megmondja neked: az a halal a te halalod is volt.

.Isten maga lepett a J ezus Krisztusban az ember helyere.

Megegyszer elovesszfik amegbekeles, az elegtetel fogalmat, mint helycseret. Isten niagara veszi az eretttink valo. felelosseget, Mi most az 6. tulajdonava Ietttink s 6 rendelkezik veliink, Sajat meltatlansagunk mar nem szamit, Abbol elhetiink, hogy mindent 0 vegez e1. Th nem valami passziv, hanem inkabbnagvon is aktiv exiszteneiat jelent. Ha egy kepet hasznalnek, gondolhatnank egy gyermekre, aki val ami targyat rajzol. Nem sikertil neki. Akkor a tanito iil le a gyermek helyere es lerajzolja ugyanazt a targyat, A gyermek mellette all s esak nesi, hogy a tanito milyen szep rajzot ir a sajat fiizetebe. Ez a megigazulas: Isten, aki helyettiink viszi veghez azt, amit mi nem tudunk megtenni. Engem kiallitottak a padbol aha most meg mondanak valamit ellenem, az mar nem engemet er, hanem azt, aki a helyemen til, S akiknek panaszuk van ellenem: az ordog es egesz tabora es a kedves Ielebarataim, probaljanak esak ellenem fellepni, amikor mar 6 all a. helyemen. Ez az en helvzetem, lmigyen lel vagyok mentve s vigan Iehetek, mert a vadak mar nem erintenek engem. A J ezus Krisztus igazsaga most az en igazsagom. Ez a biinok bocsanata, "Hogyan igazulsz meg Isten elotU" Egyediil a Jezus Krisztusban valo igaz hit altal" (H. K. 60). 19y latta, igy fejezi ki ezt a reformaeio. Adja .Isten, hogy mi is iJ.jbQl megtanuljuk raz Igazsagnak es eletnek azt a teljesseget, ami mind ebbol fakad.

S most ne mondja senki: csak: boesanatbol elni nem elegendo. Ez a kifogas mar a Credo ellen is felhangzott s meg elesebben a reformatorok ellen. Miesoda bolondsag! Mintha nem appan ez, nem eppen a· biiuok boosanata lenne az egyetlen, amihOI eH'mk, minden er6nek az ereje. Mintha azzel nem mindent. megmondtunk volna! Eppenakkor,ha tudjuk: lsten velem van, lesziink 'R 8Z0 igazi ertehneben felelQsekke. Mert csakis innen

123 l~hetsegesaz iga,zi ethika, letezik a jonak ·es. rosszaak igazi krite:riuma.BlinbocsanlJ.tbQl elni tehat semmiesetre sem jelent passsivitast, mert a keresztven eIet tele van aktivitassal, Akar ugy jellemezziik, mint nagy szabadsagot, vagy mint szigoru fegyelmet, mint kegyeSs6get, vagy mint igazi vilagiassagot, mint privat erkolesiseget, vagy mint kozmoralt, akar a nagy remenyseg jegyeoon Iatjuk eztaz eletet, akar a naponkenti tilreIem jegye alatt, minden esetben esupan boesanatbol el, Itt van a· kiilonbseg a keresztyen as a pogany, a keresztyen es a ssido kOziitt. Ami nem megy at ezen azeles hegygerincen: bunoknek boesanata, kegyelem, az nem keresstven, Eszerint fogunk egysser megiteltetni. A Biro ezt fogja egyszer t61iinktudakolni: kegyelembOl eltel-e, vagy baIva.nyokat emeltel magadnak s talan magadat is balvitnnya tettedj Htiseges szolga Yoltal-e, akinek semmi dicsekednivaloja nincsenj Akkor elfogadlak, mert bizonyara irgalmas is voltal es megboesatottal az ellened vetkezdknek, bizonyara masokat is megvigasztaltal as vilagossag voltal, eselekedeteid bizonyara jo eselekedotek voltak, amelyek a btln6k !>ocsitnatab61 fakadtak.Ezeket a eselekedetekst fogja tudakolni az a Bir6, akinek elibe megyiink.

24.§. A TESTNEK FELTAMADASA ES AZ OROKELET

A keresztyen ember eloretekint ee kalalanak ellene,re elnyeri a Szent LeJek es ae- Uri szent oacsora bizonysagtetelet a J eeue Krisztus feltamadasar6l s ezzel a maga eletenek beteljesuleserol. Ebben val6 kite aeon. alapul, kogy· Isten azzal, kogy a Jeeu« Krisztusban az ember kelyere lepett, neki tulajdonitja a maga dicsose-

geben val6 feltetlen reszvetelt. .

A keresztyen ember visszatekint, mondottuk, a mege16z6 vezerretelben. Most azt mondjuk, hogy a keresztyen emberelOre tekint. A keresztyen elet ebbol a vissza- es eloretekintesbol tevOdik Ossze. A vita humana Christiana annak az embernek elete, aki vette a Szent Lelket, aki a gyiilekezetben elhet saki arra

rendeltetett, hogy a vilag vilagossaga legyen. .

Az embere16retekint. Ezzel ugyszolvan 180 fokos fordulatot vesziink: mogottiink van a biiniink s elOttiink a halal, a meghalas, ra kopors6, a sir, a veg. Aki nem veszi egeszen komolyan, hogy ez van e16ttiink, aki nem realizlilja azt, hogy mit. jelent meghalni, aki nem ijed meg, mert talan nem telik eleg Qromeaz eletben s azert nem ismeri ra vagto} val6 lelelmet, aki

124

meg nem ertette meg, hogy e70 az elet az Isten ajandeka, aki nem irigyli a patriarkakt61 eletiik hosssusagat, akik nemesak szasevet, hanem haromszas es negys70llz es ennel tobb evet is eltek, aki masszoval nem Iogta fel ennek az eletnek szepseget, a70 nem tudia felfogni azt, mit jelent a Ieltamadas, Mert ez a 8m felel meg a halal iszonvatara, ana a felelemre, hogv e70 a70 elet egyszer veget er, s hogy e70 a veg exis70teneiank horizontda. "EHetiink kozepette korfll olel a halal", a70 emberi let a nagy Fenyegeto alatt letezik, ennek a vegnek jelleget hordosza, eet a letiink ellen emelt allando tiltakozast: nem elhetsz! Hiszel a Je70uS Krisztusban, de esak hinni tudss, nem lathatss, Isten elott itlls70 es szeretnel oriilni es oriilhets7o is es megis naponkent meg kell tapasztalnod, hogy biinOd minden reg gel meguiul. Van bekesseged, de csak hareok kozepette ervenyesiil. Ertiink 8 megis olyan hihetetleniil keveset ertiink. Van elet, de csak mint a halal arnyekaban letew. Egyiitt vagyunk 8 egyszer megis el kell valnunk egymiIBt61. A halal a70 egeszre ratiti a maga peesetjeto a bfinnek zsoldia, A szamla lezarul, a koporso az utolso sz6. A hare eldolt, megpedig elleniink. Ezt jelenti a halal.

De a /ooresztyen ember eloretekint. Mit jelent a keresztyen remenySeg ebben a70 eletbent Halal utani elett Valami a halaltol elkiiloniilt esemenyt'l Egy kicsi lelket, am ely pillangokent roppen tovabba sir felett es valahol megmarad, hogy halhatatlanul tovabb eljenf A poganyok igy kepzeltek el a halal utani eletet, De ez nem a keresztyen remenyseg. "Hiszem a test feltamad~at.'~ 'A test a Bibliaban egesz egyszeriien az embert jeIenti, nnegpediga buD!' jegyeben eI<~ megromlott embert, S ennek as embernek 8z61 a70 Igeret: fel Iogsz tamadni. A Ieltamadas nem ennek as eletnek a Iolytatasat jelenti, hanem az elet betetjesilLeset. Erre a70 emberre igent mondott Isten, amellyel nem bir a halal arnyeka. A feltamadasban a mi eletiinkrol, mir61unk van 8z6, ugy, amint es ahogy vagyunk. Mi tamadunk fel, nem lep senkia helviinkre .• ,Elvalto7otatunk"(l. Kor, 15) nem azt jelenti, hogy most egeszen mas elet kemOdik, hanem "ez a romlando test romolhatatlansagotBlt magara es e halando test halhatatlansagot", Akkor nyilvanval6va lesz: "Elnyeletett a halal a diadalra!" A keresztven remenyseg tehat egesz' eletiinket felOleli: ez a mi eletiink fogbeteljesiilni. Ami gyalazatossagban as erotelen8egben vettetikel, feltamad dies&egben es eroben. A keresztyen remenyseg nem fordit el ettol a7oelettol, ellenkez6- leg felfedi elottiink azt a70 igazsagot, amelyben lsten e70t a mi eletiinket latja. A halal legyozeee az es nem menekiiles a tulvilagba. Ennek az eletnek 'l)al6sagar6l van s7oo; eppen a70 eschatologia a leggyakortatibbvalami. ami csak elkepzelheto. Az esehatonban feliilrol va16 vilagossag esik eletiinkre, erre a vilagossagra varunk. "Akarjuk, hogy remeljetek" - dalolta Goethe. Talim meg 0 is tudott errol a vilagossagr61. A keres70tyen iire-

125

net pedig bizakodva es vigasstalon hirdeti a. remenyseget errol a vilagossagrol,

De ezt a remenyseget, hogy eletilnk betetjesUl nem adhatjuk: ~eg onmagunknak, nem is gyozhetjiik meg m~gunkat rola. E?zt h'mni kell a halalnak ellenere, Aki nem tudja, hogy mi a halal, az azt sem tudhatia, mi a Ieltamadas, A Szent Lelek bizonvsagtetelere van sztiksegilnk, Istennek a70 Irasban hirdetett es meghallott 1gejenek bizonysagtetelere, A feltamadott KrisztUB bizonysagtetelere elhihetjilk, .hogy egyszer kivilagosodik s hogy ez a vilagossag beteljesiti tokeletlen eletiinket, A Szent Lelek, aki a70 Irasban s7061 hoszank, biztosit arrol, hogy szabad ebben a nagy remenysegben elntink,

Az uri szeni' vacsorat job ban, mint ahogy altalaban tortenik, a hUsvet felol kelleneertelmezntink. Nem elsOsorban gyitszes halotti tor, hanemeldlegezese a Barany lakodalmi iinnepenek. Az urvaesora: OromJakoma: a Jezru; Krisztus testenek eveso, a70 0 verenek ivasa es az orokelet etele as itala, ebben a70 eletben. Asstalanak vendegei vagyunk, tehat mar nem vagyunk elvalasstva tole. Ebben a jelben egyesiil vacsoradanak bizonysag" Mtele a Szent Lelek bizonvsagtetelevel. Valosaggal ast mondja Dekiin~: nem halsz meg, hanem els70 es hirdetni fogod as 'Or cselekedeteit! . Tel Asstalanak vendegei vagyunk s ez nemcsak hasonmas, hanem esemeny is. "Aki enbennem hisz, orokelete van annak." Halalod meghalt, Te mar meghaltal, Az a fMelem, aminek elebe megy, mar teljesseggel mogdtted van. Szabad elned. mint ez asztalnak vendege, Ennek a70 etelnek erejevel negyven nap ll8 negyven ejjel jarhats7o. Ez a70 ero lehetove teszi ast, Engeddervenyestilni, hogy ettel es ittal es fogadd el, hogy mindaz, ami halalos koriilOtted, mar legyozetstt, Ne dedelgesd banatodat, ne esinal] kerteesket beldls szomoruffiz, arnyekaban: "Szomorusagunk esak megnoveli kereszttlnket es banatunkat", Egeszen mas helvzetre hivattunk el.

"Hogyha meghaltunk a Krisztussal; hlsszilk, hogy eliink Ovele" (R6ma 6: 8). 1\ki e70t hissi, as mar ittes most elkezdi elni azt a beteljesiilt eletet.

A keresztyen remenyseg mar most is magja az orokeletnek, A J ezus Krisztusban mar nem vagyok ott, ahol meghalhatok, benne testem mar a70 egben van (H. K. 49). Azzal, hogy vehetjfik az urvacsora jegyeit, mar itt es most az eschatan "elotereben eliink, ahol !sten les70 minden mindenekben.

AZ EV ANGELIUMI MEGUJULAS MUNKAKOZOSSEGE

K I A D V A .N Y A I:

Bereczky Albert: KltT ITltLET KOZOTT. (Idoszenf magyar prOfeciak ket kotetben.) Kotve, a szeroo kezjegyevel 45 forint, fuzve 32 forint.

Bereczky Albert: BIZTONSAG, BIZONYOSSAG-, BltKESSltG ...

(Traktatus az iidvbizonyossagrol.): Ara 1.60 Ft.

Kadar Imre: ZSIDONAK ELOSZOR. MEG 00- ROGNEK.

Kotve 25 f.orint, fUzve 15 forint.

Megrendelheto: VIT. Somogyi Bela-lit 9. IV. 14.

ARA 12.50 FORINT.