Az önéletrajz írás rejtelmei

A jó önéletrajz célja, hogy felkeltse a leendő munkaadó érdeklodését. Ezért feltétlenül ki kell
tűnnie a többi közül. Fő titka, hogy a megfelelő információkat, a megfelelő helyen
hangsúlyozza. Az önéletrajz ugyanis az első jelzés a vállalat, vagy a tanácsadó cég felé, hogy
a jelentkező rugalmasan tudja kezelni az ismereteit, és érdekes, megismerésre méltó
személyiség.

Ezért fontos hangsúlyozni, hogy mindig az adott cég igényeihez és a megcélzott pozícióhoz
igazodó önéletrajzot adjunk be, de soha ne állítsunk valótlant. A pályázónak minden cég felé
másként kell prezentálnia sajátmagát, figyelembe kell vennie a megcélzott pozíciók
sajátosságait, amelyek más készségeket, képességeket, speciális elvárásokat igényelnek.
Ebben fontos szerepet tölt be a kísérőlevél is, amelyet minden esetben mellékeljünk
pályázatunkhoz. Ez kiegészíti, árnyalja az önéletrajzban rólunk kialakított képet. Az
önéletrajz az első benyomást jelenti, ami lehet nagyon pozitív és természetesen nagyon
negatív is. Ha negatív, akkor az írónak nem lesz lehetősége arra, hogy személyesen adjon
számot képességeiről, ismereteiről, szakmai céljairól. Akkor sem, ha azok egyébként igen
kiválóak, és esetleg meg is felelnének egy adott állás követelményeinek. A következokben
abban próbálunk egy kis segítséget adni, hogyan kell olyan önéletrajzot készíteni, amely
megfelel az elvárásoknak.

1. A témakörök kiválasztása és azok sorrendje

A szakmai önéletrajz tényeket tartalmaz, és felsoroló jellegű. Az önéletrajz első csoportját
alkotó témakör a személyes adatokat tartalmazza: a jelentkező nevét, születési évét és helyét,
állandó (és ha van ideiglenes) lakcímét, összes telefonszámát, esetleg családi állapotát. A
második csoportban a jelentkező iskolai végzettségei szerepelnek, melyben fel lehet tüntetni a
specializációkat, a szakokat, a tanulmányi versenyeken elért eredményeket, a
diákszervezetekben végzett tevékenységet és a fontosabb továbbképzéseket is. Az általános
iskolai tanulmányokat szükségtelen az önéletrajzba beleírni. A harmadik terület a szakmai
tapasztalatokat tartalmazza. Itt a különbözo munkahelyeket kell felsorolni az adott
pozíciókkal. Mivel a különböző elnevezések a különbözo cégeknél mást és mást jelenthetnek,
ajánljuk, hogy a fontosabb feladatokat, függelmi viszonyokat (például kinek "reportoltunk"),
kiemelkedő eredményeinket foglaljuk össze. A jelenlegi javadalmazásunkra, illetve fizetési
igényeinkre ne térjünk ki! Ha pályakezdo készíti az önéletrajzot, akkor ebbe a csoportba a
szakmai gyakorlatokat, az alkalmi munkákat, az iskolában végzett hallgatói tevékenységeket
lehet leírni. A negyedik témakör a pályázó egyéb képességeire vonatkozik. Ebben a
csoportban szerepelnek a számítástechnikai ismeretek, a nyelvismeretek és a különböző
tanfolyamokon szerzett képesítések. A következő csoportban érdemes röviden feltüntetni a
személyes tulajdonságokat, melyek a megpályázandó állás szempontjából előnyt jelenthetnek,
valamint összegezni az ambíciókat és a szakmai célokat. Végezetül -nem feltétlenül -
szerepelhetnek a jelentkező személyes érdeklődési területei, hobbijai, munkaidőn túli
elfoglaltságai. Ez bizonyos pozíciókra történő jelentkezéseknél - például sales - előnyt
jelenthet, mivel a pályázó széles látókörét mutatja. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy a
túlzottan "muvészieskedo" stílustól tartózkodjunk..

2. Az időrend szerepe
Kétféle sorrendet követhetünk az önéletrajz megírásánál. Az egyik lehetőség az időrendi, a
másik a fordított időrendi sorrend. Az időrendi, vagy kronológiai felsorolás a régmúlt
eseményeitől indul a jelen felé. A legrégebbi végzettséggel, illetve tapasztalatokkal kezdődik
és a legújabbakkal fejezodik be. A fordított időrendi sorrend egyre népszerubbé válik. A
jelentkező legfrissebb tapasztalataival kezdődik a felsorolás és a legrégebbi eseményekkel
záródik. Napjainkban ez az elterjedtebb, ezért olvasóink számára is ezt javasoljuk. Fontos,
hogy bármelyik típust választjuk is, azt következetesen, mindvégig az előre elhatározott
időrendet figyelembe véve tegyük.

3. Az önéletrajz stílusa
A jó önéletrajzot jellemzi a rendezett, áttekinthető külalak, logikus tagolás, tömör, érthető és
egyértelmu stílus. Lehetőleg kerüljük a szakszavak és idegen kifejezések túlzott használatát,
mivel nem biztos, hogy azokat az olvasók is értik! A nagy odafigyeléssel elkészített
önéletrajzból a jelentkező precizitására, rendezettségére, gondosságára lehet következtetni.

4. Sablonok, melyekre nem árt odafigyelni

Az önéletrajz soha ne legyen túl hosszú: pályakezdoknek egy, nagyon komoly és sokféle
szakmai tapasztalattal rendelkezoknek is maximum négy oldal. Ennél hosszabb önéletrajzot
senki sem fog elolvasni! Mindenképpen fehér, A4-es méretu papírt használjunk;
számítógéppel készítsük el az önéletrajzot! Az önéletrajz legyen szellős, használjunk széles
margókat, és a témákat jól különítsük el egymástól! Érdemes az önéletrajz mellé fényképet
(igazolványkép) mellékelni.

Végezetül bemutatunk néhány kitalált önéletrajzot, amelyek segítséget adhatnak abban, hogy
mindenki elkészíthesse azt a CV-t, amely a legjobban mutatja be őt. Nem ajánljuk, hogy egy
az egyben lemásolják a mintát, hiszen mindenkinek olyan munkát kell készítenie, ami
elsosorban rá jellemező. Mindenkinek sikeres önéletrajzírást kívánunk.

Szavakkal teremtett image: az önéletrajz

A cég személyzeti vezetője kezébe veszi az önéletrajzot, átfutja és félreteszi. "Ezek csak
szavak!" Az iromány egy szekrény elfekvője lesz. Az önéletrajz minden egyes szavának
jelentősége van, a felesleges szavak tönkretehetik a sikert. Az önéletrajz nem csupán nyájas
főnevek és igék összessége. Jól megválasztott szavakkal személyiségünk és érdeklődési
körünk tükörképét kell megfestenünk, valamint leírni azon különleges készségeinket,
melyeket tanulmányaink és szakmai tapasztalataink alatt szereztünk.

Az önéletrajz visszatükröz bennünket. Sok szónak többféle jelentése van, néhány szónak több
a pozitív jelentése, mint a többinek.

Az önéletrajz olvasói olyan szavakat keresnek, amelyek határozottnak, kreatívnak, keményen

dolgozónak, felelősségteljesnek és elkötelezettnek állítják be az írót. Ezek a cselekvő szavak
azt sejtetik, hogy eredményorientált, magabiztos, és mások véleményére és tetteire tekintettel
levő személlyel kerültek kapcsolatba. Szavak, amelyek elismerést és szakértelmet
feltételeznek, értelemet és életet visznek az önéletrajzba. Ha bizonyos szavakkal elegyítjük
tanulmányaink, tevékenységeink és szakmai tapasztalataink leírását, befolyásolhatjuk az
anyag hatását. Az itt következő nagyhatású kifejezések hitelességet kölcsönöznek a
teljesítményünkhöz.
Igék. Az olyan igék, mint elemez, megerősít, igazgat, befolyásol, menedzsel, tervez,
megszervez, alapít, előállít, felügyel, ellenőriz, stb. magukban foglalják a vezetői
jellemvonásokat. A legtöbb területen szükség van az ilyen tulajdonságokra.
Jelzők. Általában rámenős, ambiciózus, kreatív vagy rendszeres embernek próbáljuk
beállítani magunkat. De használhatunk leíró szavakat tanulmányaink, személyes vezetői
tevékenységeink vagy szakmai tapasztalataink jellemzésére is. Közvetve az olvasó a
jellemzőket nem csak tapasztalatainknak, de nekünk is tulajdonítja.
Melléknevek. Használhatunk minőségjelzőket, hogy növeljük teljesítményeink hatását. Az
önéletrajz középső részében ismertessünk konkrét eseteket nevekkel, címekkel, dátumokkal,
stb., hogy kifejezzük a tapasztalati készségeinket.
Számok. Ahol csak lehet, használjunk számokat vagy mennyiségjelzőket teljesítményeink
nagyságának jellemzésére. Például:
. 4 hónap alatt 30%-kal növekvő teljesítmény
. 10 személyes team irányítása
. 9 hónap alatt 10%-kal bővülő forgalom
. Lényeges fejlődés elérése a ... terén
. Jelentős részesedés elérése, mint például...
. Dinamikus program kidolgozása ... területen
Határozószók. Nagyhatású határozószók fokozhatják a teljesítményt. Például hatékonyan,
eredményesen, diplomatikusan, sikeresen, tisztességesen, jogosan, gyorsan, keményen,
energikusan, tárgyilagosan, stb.

Kerülendő szavak. A szavak - mint az eddigiekből is látszik - visszatükrözhetik a pozitív

image-t, és kifejezhetik előnyös tulajdonságainkról való meggyőződésünket. Ugyanakkor
vannak kudarcra, kielégületlenségre, esetleg cinizmusra, csalódottságra utaló kifejezések,
melyeket célszerű elkerülni. Ezért önéletrajzi szótárunkból töröljük a "hiányzik", "nem",
"kevés", "alacsony", "nincs", stb. szavakat. Kerüljük a passzív szerkezeteket, az igéket
cseréljük ki növekedést, mozgást, irányítást jelentőkre. A klisék és szóvirágok nem emelik az
önéletrajz színvonalát, mint ahogy a körülményeskedő, felesleges szavakat ("én", "o", "mi")
tartalmazó anyag sem pozitív irányba befolyásolja a munkáltató döntését. Ezt a kelepcét ki
tudjuk kerülni, ha a mondatokat igével kezdjük. Törekedjünk arra is, hogy mondataink első
szava ne mindig "A", "Az" legyen, néha célszerű a megszokott mondatrendet is
megváltoztatni azért, hogy valamilyen előnyös tulajdonságunkat kiemeljük.

Cselekvő szavak. A munkáltatók szeretik a kezdeményező, aktív típusokat, mert az irányító

személyiségek a legtermelékenyebbek. A jó alkalmazott lényeges tulajdonsága, hogy
hatékonyan és pontosan végzi a munkáját ügyelve mások érzéseire és érdekeire. A lehető
legtöbb cselekvő szót használjuk, hogy életet vigyünk az önéletrajzba és a kísérőlevélbe.
Tanulmányi sikereinkhez, szakmai tapasztalatainkhoz, tevékenységeinkhez, érdeklődési
körünkhöz és terveinkhez kapcsolva a cselekvő szavak képességeink jó bizonyítói lehetnek.
Példa cselekvő szavakra: támogat, menedzsel, motivál, szervez, létrehoz, kijavít, felelős,
felülvizsgál, számba vesz, csökkent, megerősít, beütemez, kiemelkedő, intéz, elemez,
megerősít, koordinál, megfigyel, programoz, javasol, kimutat, ellát, élénkít, alkalmaz,
kigondol, teljesít, kontrollál, elkészít, növekszik, befolyásol, kivitelez, kezdeményez,
értelmez, megbíz, fejleszt, szemléltet, igazgat, létrehoz, megold, stratégia, szerkeszt,
racionalizál, előmozdít, létesít, alkot, tökéletesít, bevezet, vezet, alapít, értékel, kibővít, előad,
részt vesz, teljesít, alátámaszt, kiképez, elér, dolgozik, tervez, ajánl, sikeres, felügyel.

Önjellemző szavak. Felvételi interjún tipikus kérés, hogy soroljuk fel azon pozitív
tulajdonságainkat, amikre leginkább büszkék vagyunk. Hogyan jellemeznénk önmagunkat?
Önéletrajzunkba is be kell építeni ezeket a szavakat, ezért célszerű végiggondolni, hogy
hogyan tudnánk egy idegennek leírni személyiségünket és viselkedésünket. Az itt szerzett
benyomás alapján dől el, hogy behívnak-e bennünket személyes találkozóra. Akik
határozottan be tudják mutatni készségeiket, érdeklődésüket és attitűdjüket, nagyobb esélyük
van a továbbiakban. Kerüljük a szerénységet és a rátartiságot! Az itt következőkben
bemutatunk néhány önjellemző szót, de elóbb mindenkinek célszerű átgondolni, hogy mit
gondol önmagáról: hatékony, energikus, kezdeményező, van humorérzéke, őszinte, tapasztalt,
rendszeres, lelkesült, optimista, jó felfogóképességű, megnyerő, kellemes, határozott, önálló,
tapintatos, tehetséges, tárgyilagos, gyakorlatias, eredményes, alkotó, kreatív, megbízható,
joviális, lojális, céltudatos, diplomatikus, alkalmas, agilis, elővigyázatos, megértő,
lelkiismeretes, erélyes, ötletes, független, logikus, aktív, ambiciózus, elemző, gondos,
diszkrét, leleményes.

Nagy hatású szavak. Ha sikerül eljutni az interjúra, azt követően valószínűleg egy néhány
szavas értékelés készül rólunk, ami a beszélgetés eredményeire hivatkozik. Ezek nagy hatású
szavak, amelyek más számára kétértelműek lehetnek. Minden szó eroteljes hatása
nyomatékosan arra céloz, hogy az interjúztató mellettünk van. Ilyen szavakat sorolunk fel
alább: eredmény-orientált, végrehajtó, makulátlan előélet, tapasztalt, rámenős,
problémamegoldó, kezdeményező, céltudatos, agresszív, csapatjátékos, emberséges, értelmes.
Ezeket a szavakat ravaszul kell belefoglalni az anyagba, úgy, hogy hitelesnek tűnjenek, és ne
keltsenek visszás érzéseket. Ugyanúgy, mint az önjellemző szavakat, ezeket is tanulmányaink,
külső tevékenységeink, munkahelyi feladataink és egyéb események ábrázolására kell
használnunk. Használjuk a szavakat képzettségünkkel kapcsolatos helyzetek és történetek
jellemzésére. A szavak rejtett használata miatt az olvasó tudat alatt közvetetten ránk fogja
értelmezni jelentésüket.

A célirányos önéletrajz tehát hatásosan használja a gondosan kiválasztott szavakat. Ezek a

szavak távlatot adnak az egyszerű részleteknek. Becsületesen, tisztességesen, szerényen de
magabiztosan írják le képzettségünket, értékeinket, érdeklődésünket, személyes
tulajdonságainkat és készségeinket.

Önéletrajzok a nyelvész szemével

- Hogyan tehetjük tökéletesebbé önéletrajzunk stílusát

"Stílus az ember." E mondás mára már közhelynek számít, és tán éppen azért, mert nagyon
sok igazságot rejt. Az újabban széles körben elterjedt amerikai típusú önéletrajz
vázlatosságával, elsősorban adatokra koncentrálásával szűk teret hagy a személyiségnek.
Ilyenkor minden apró részlet, finom árnyalás is hangsúlyt kaphat.

A külvilág: környezetünk és ismerőseink az alapján formálnak véleményt rólunk, amit látnak

belőlünk, a külcsín, a forma, a látszat világa alapvető befolyással bír életünkre. A
mindennapokban számtalan apró részletből (többek között viselkedési és öltözködési
stílusunkból) áll össze az a kép, amelynek segítségével személyiségünket közvetítjük
embertársaink felé. Van azonban az életben néhány olyan szituáció, amikor ennél jóval
kevesebb csatorna áll rendelkezésünkre, pedig éppen ekkor rendkívül fontos, hogy milyen
benyomást teszünk másokra. Tipikusan ilyen helyzet az önéletrajzírás, hiszen ilyenkor
mindössze néhány papírlapra írt gépírásos oldal alapján alkotnak véleményt rólunk.

Ami egy új típusú CV-nél mindenkinek rögtön a szemébe tűnik, hogy felbomlik a szöveg
folyamatossága: nem egy elbeszélt élet-, illetve karriertörténetet, hanem egy rendszerezett,
különböző szempontok szerint csoportosított információhalmazt olvashatunk. Ez az új
formátum azzal a céllal jött létre, hogy meggyorsítsa a megértést és az áttekintést. Keresgélés
nélkül, pillanatok alatt eligazodhatunk a szövegben, könnyen átláthatjuk a főbb
csomópontokat. Vizuális élménnyel segíti a tájékozódást, és azt, hogy lehetőleg mélyebb
nyomokat hagyjunk az olvasóban. Az így elkészített önéletrajz továbbá tömör és lényegre
törő, nincs benne semmi fölösleges töltelék. A változás tehát rengeteg pozitívummal jár, az
önéletrajzunk megformálásában viszont fontos következményei vannak: eltűnnek a
szabályosan megszerkesztett mondatok, és a szövegösszekötő elemek. Továbbá a tömörítés
miatt írásunk nagyon információ-telítetté, töménnyé válik, és ez számos veszélyt hord
magában.

A szövegtannal foglalkozó szakemberek szerint az írásművek mondataikban egyaránt

tartalmaznak már tudott, és új információkat is, mert az emberi figyelem soha nem egyenletes,
hanem hullámzó, van egy természetes ritmusa. Senki sem képes egyforma intenzitással
koncentrálni minden egyes pillanatban, tehát ha egy szöveg túl sok új információt tartalmaz,
az éppen hogy hátráltatja a megértést, mert megbontja a figyelem ritmusát. Vagyis ha az
információ-telítettséget nem ellensúlyozzuk valamivel, esetleg pont az ellenkező hatást érjük
el, mint ami szándékunkban állt. Természetesen nem az a megoldás, hogy töltelékszavakat
írunk a szövegbe, vagy hogy mindenütt kerek mondatokban fogalmazunk, de azért néhány
eszközt bevethetünk, hogy megkönnyítsük önéletrajzunk olvasását.

Ennek a formának természetes velejárója, hogy tele van hiányos mondatokkal. Az viszont
annál meglepőbb, hogy a mondatokból leggyakrabban az állítmány, az ige hiányzik. Nagyon
gyakori az, hogy a CV-kből íróik teljesen száműzik az igét, helyette feladataik leírására igéből
képzett főneveket használnak (pl: megszervezése, vezetése, igazgatása stb.) Nem szükséges
igéket, teljes mondatokat írnunk, amikor konkrét információkat, személyi adatainkat vetjük
papírra, de munkakörünk, eredményeink leírásánál nagyon fontos, hogy teljes mondatokat,
cselekvést jelentő igéket írjunk, mert ezek adnak lendületet, dinamikát a szövegnek. Igék
hiányában önéletrajzunk merevvé, statikussá válik, azt pedig mondanom sem kell, mennyivel
kedvezőbb benyomást tesz az az ember, aki írásában is dinamikusnak, lendületesnek hat.
Pozitív eredményeink kihangsúlyozásában az is nagyon fontos, hogy egyes szám első
személyben írjunk magunkról, tehát semmiképpen ne hagyjuk ki a szövegből a "feladatom
volt", "részt vettem", "megszerveztem", "igazgattam", "létrehoztam" típusú mondatrészeket.
Egyes szám harmadik személyben (megszervezése stb.) mindez személytelenné, tárgyszeruvé
válik, és pont arról tereljük el a figyelmet, hogy eredményeinket mi hoztuk létre, míg az egyes
szám első személyben író ember határozott benyomást kelt, aki tetteiért vállalni meri a
felelősséget. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a magyar kultúrára jellemző
hagyományt sem, hogy az eredményekkel való dicsekvés, öntömjénezés visszásságot kelt,
ellenszenvet vált ki.

Mindenképpen tegyük változatossá a szöveget szinonimák alkalmazásával, ne ugyanazokat a

szófordulatokat, kifejezéseket alkalmazzuk mindig visszatérően, gondoljunk arra, hogy
önéletrajzunk olvasójának valószínűleg több tucat a miénkhez hasonló irományt kell
áttanulmányoznia, tehát kerüljük el a monotóniát. A legkisebb változatosság is gördülékennyé
teheti írásunkat (pl. a "feladatom volt" visszatérő szófordulatot variálhatjuk a "tevékenységi
körömbe tartozott", "munkakörömhöz tartozott" kifejezésekkel.)

Pozitív hatást válthat ki a mondatrészek felsorolásszerű halmozása, ez is adhat lendületet a

szövegnek (például sikereinket részletezhetjük ilyen módon), valamint ha eredményeinkről
beszélünk, élhetünk a fokozás eszközével.

Arra természetesen nincs mód és szükség, hogy nagyon választékos, művészi fogalmazványt
hozzunk létre, de azért az jó hatással van, ha néhány jól megválasztott, pozitív tartalmú jelzőt
beillesztünk a szövegbe. Minoségjelzőként használhatjuk például a "hatékony", "új",
"jelentős", "sikeres", "rendszeres", "kiváló" stb. kifejezéseket, és mindenképpen alkalmazzunk
mennyiségjelzőket is, a hatékonyságunkat mutató számadatok érzékeltetésére. Valamint a
jelzőkhöz hasonlóan pozitív tartalmú módhatározókat is írhatunk (pl.: jelentősen, hatékonyan,
kimagaslóan, gyorsan stb.).

Sajnos az üzleti világban nagyon sok elterjedt kifejezésnek nem létezik pontos magyar
megfelelője (pl.: marketing, sales manager, controlling, support stb.), úgyhogy kénytelenek
vagyunk a magyartalanság hibájába esni. Mivel az önéletrajzokban úgyis túl sok az idegen
szó, ezt ne tetézzük azzal, hogy olyankor is használjuk oket, amikor létezik magyar megfelelő
(pl. engineer, director, consultant).