I.

A számvitel alapjai
A számvitel fogalma, részei

Gazdálkodás
 A társadalmi újratermelési folyamat szakaszainak (termelés, forgalom, elosztás,fogyasztás)
megszervezésére, az ahhoz rendelkezésre álló erőforrások (tőke, munkaerő) ésszerű felhasználására
irányuló tudatos tevékenység

Gazdálkodó:
 Olyan természetes vagy jogi személy, aki gazdasági tevékenységet folytat, vagyis
gazdálkodik
 Ilyenek: vállalkozó, vállalkozás, államháztartás szervei, egyéb szervezet, MNB, továbbá az
általuk alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény

Vállalkozó:
 Minden olyan gazdálkodó aki saját kockázatára vagyon- és nyereségszerzés céljából
üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet végez, de nem tartozik az
államháztartás szervezetei és az egyéb szervezetek közé.

A Sztv. szerint vállalkozónak minősülnek még:

 Hitelintézetek
 Befektetési vállalkozások
 Biztosító intézetek
 Külföldi székhelyű vállalkozás Mo-i fióktelepe
 Egyesülés, Vizitársulat
 Erdőbirtokossági társulat

Vállalkozási tevékenység
 Termelő és szolgáltató tevékenység, amelyet a gazdálkodók saját nevében saját
kockázatukra, üzletszerűen, nyereség- és vagyonszerzési céllal végeznek

Államháztartás szervei:
 Központi költségvetési szervek és intézményei
 Helyi önkormányzatok és intézményei
 Tb alapok és azok kezelői
 Elkülönített állami pénzalapok és kezelői

Egyéb szervezetek:
 Lakásszövetkezet, társasház, társ. szervezet (szaksz.) egyházi jogi személy, köztestület,
alapítvány, közalapítvány viziközmű társulat, ügyvédi iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, Kht,
befektetési alapok, egyéb alapok, tőzsde, elszámolóház, magán- és önkéntes nyugdíj-, és
egészségpénztár, közraktár,
Műsorszolgáltatási Alap, MRP szervezet

A Sztv. nem terjed ki:

 egyéni vállalkozóra
 polgárjogi társaságra
 építőközösségre
 külf. székhelyű társaság Mo-i kereskedelmi képviseletére

1
A gazdálkodók tehát két nagy csoportba sorolhatók:
 Profitorientált vállalkozások
 Non-profit szervezetek
(államháztartási és egyéb szervezetek)

Számvitel:
 olyan információs rendszer, amely a vállalkozás külső (hitelezők, hatóságok) szereplőit és
belső (tulajdonosok, munkavállalók) szereplőit tájékoztatja a vállalkozás vagyoni, pénzügyi
helyzetéről, jövedelemtermelő képességéről

A piaci szereplők információ igényét:

 intézményesen kell biztosítani
 az információk áttekinthető, valósághű legyen
 segítse elő az üzleti élet tisztaságát

A Sztv szabályokat normákat ír elő, hogy a vállalkozásnak milyen információkkal és mely módon
kell bemutatnia magát a piac szereplőinek

Pénzügyi számvitelnek nevezzük

 külső szereplők (hitelezők, hatóságok) tájékoztatását szolgáló számvitelt, amelynek célja a
külső információs igények kielégítése.
 Ennek szabályait a 2000 évi C tv a Sztv tartalmazza.

Vezetői számvitel
 a gazdálkodó szerv vezetőjének (vezetőinek) tájékoztatását szolgálja
 Adatokat szolgáltat az ellenőrzéshez, elemzéshez, a szükséges intézkedésekhez, döntésekhez

A tájékoztatás eszköze
 a beszámoló, amelyet a Sztv előírásai szerint kell elkészíteni és kívülállók részére is
rendelkezésre bocsátani.
 adatszolgáltatást készítünk az APEH-nak ez az adóbevallás, és az önkormányzatoknak is,
amelyek adatbázisa a számviteli nyilvántartások.

A számvitel
 a gazdálkodó szervezetek működését bemutató információs rendszer.
 A gazdálkodó szervezetek gazdasági folyamatainak megfigyelése, mérése feljegyzése.

A számvitel:
 a múltbeli, és megtörtént gazdasági eseményeket folyamatokat figyeli, méri, feljegyzi.
 a tájékoztatás az informálás eszköze
 a vagyonváltozásokat rendszer szemléletben figyeli meg és sajátos eszközrendszerével
dolgozza fel
 és mindenki számára nyilvánosnak kell lenni

A sajátos eszközrendszerhez tartozik

 a bizonylatok rendszere
 a nyitástól zárásig tartó szabályszerű könyvvezetés
 a valódiságot alátámasztó leltárkészítés és leltározás
 beszámoló készítés
 a beszámoló könyvvizsgálata

2
 a beszámoló nyilvánosságra hozatala

A számvitel funkciói
 a tájékoztatás eszköze
 kommunikáció eszköze
 a vagyonvédelem eszköze

Fogalmak:
 Vagyon a birtokolt szellemi és anyagi javak és a velük kapcsolatos jogok (követelések,
kötelezettségek) összessége
 Tőke az a vagyon amelyet jövedelem megszerzésére használnak fel, azért viszik a
vállalkozásba, hogy ott hozamra tegyenek szert.

Üzletszerüen
 az üzleti élet szabályai, szokásainak megfelelően folytatott tevékenység, arra utal, hogy a
vállalkozási tevékenység rendszeres, megismétlődő folyamat

A vállalkozási tevékenység lehet

 Termékelőállítás
 Szolgáltatás
 - anyagi szolgáltatások (kereskedelmi, csomagolás, szállítás, raktározás: és javítás
karbantartás
 nem anyagi szolgáltatás (eü, pü, oktatás, számvitel stb)

A vállalkozás
a beszerzés, termelés, eladás folyamatosan megújuló folyamata

A vállalkozás célja
 rövidtávú: a nyereség növelése
 hosszútávu: a vagyon bővítése a tőke gyarapítása

A vállalkozás eredményességének mérése

 Közvetlen módszer: A vagyon összehasonlításán alapul
 Közvetett módszer: Eredménykimutatáson alapuló módszer

A vagyon összehasonlításán alapuló módszer

 A vállalkozás év végi és év eleji saját tőkéjének különbözete
 Ha pozitív = nyereség
 negatív = veszteség
 A saját tőke az a tőkerész, melyet a tulajdonosok bocsátanak a vállalkozás rendelkezésére
vagy hagynak a vállalkozásnál

Eredménykimutatáson alapuló módszer

 A vállalkozás éves bevételeinek és ráfordításainak különbsége
Bevételek
 gyűjtőfogalom, beletartozik az árbevétel,
 egyéb bevétel,
 pénzügyi műveletek bevétele és
 rendkívüli bevétel
 Számvitelben a bevétel az értékesítéshez kapcsolódó fogalom

3
 A pénzeszközök növekedését jelenti

Értékesítés nettó árbevétele

 értékesítés árbevétele
 + árkiegészítés, felár
 adott engedmény

Árbevétel- bevétel
 Eladás ellenértéke = árbevétel
 Ha kifizetik = bevétel
 Ha kölcsön veszünk fel bevétel, de nem árbevétel

Egyéb bevételek
 a rendszeres tevékenység során keletkeznek, de nem része az értékesítés nettó árbevételének,
és nem minősül pénzügyi tevékenység bevételének sem rendkívüli bevételnek

Egyéb bevételek:
 tárgyi eszközökért immateriális javakért kapott ellenérték,
 céltartalék felhasználás, megszüntetés,
 bírság, kötbér, késedelmi kamat, kártérítés,
 terven felüli értékcsökkenés és értékvesztés visszaírása stb.

Pénzügyi műveletek bevételei

 Kapott osztalék , részesedés
 kapott kamatok és kamatjellegű bevételek
 Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamnyeresége

Rendkívüli bevételek
 olyan bevételek, amelyek a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos
vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban

Rendkívüli bevételek jellemzően

 a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak létesítő okiratban meghatározott értéke
 fejlesztési célra kapott támogatás összege
 térítés nélkül átvett eszközök értéke
 ajándékba kapott többletként fellelt eszközök értéke

Ráfordítások
 Gyűjtőfogalom magába foglalja a költségeket
 egyéb ráfordításokat
 pénzügyi műveletek ráfordításait
 rendkívüli ráfordításokat

Költség
 felhasznált élő és holtmunka pénzben kifejezett értéke
 az árbevétel érdekében hozott eszközáldozat (felhasználás)

A ráfordítás
 A költségeken túl egyéb tételeket is magába foglal és az anyagi javak kibocsátásának
bekerülési értékét öleli fel.

4
 A kiadás a pénzeszközök csökkenését jelenti

Költség - kiadás
 Anyagfelhasználás költség, de nem kiadás
 Hiteltörlesztés kiadás de nem költség

Egyéb ráfordítások
 olyan kifizetések, veszteség jellegű tételek, amelyek a rendszeres üzletmenet során
keletkeznek, de nem kapcsolódnak az értékesítés nettó árbevételéhez és nem minősül sem pénzügyi
műveletek ráfordításának sem rendkívüli ráfordításnak

Egyéb ráfordítások
 Káresemény, bírság, kötbér késedelmi kamat megfizetett összege
 üzleti évben képzett céltartalék
 értékesített tárgyi eszköz és immateriális javak nyilvántartási értéke
 fogyasztási adó, jövedéki adó, helyi adók
 terven felüli értékcsökkenés és értékvesztés összeg

Pénzügyi műveletek ráfordításai

 amelyet a vállalkozásnak a befektetett pénzügyi eszközei, hitelei kölcsönei után kell fizetni

Pénzügyi műveletek ráfordításai

 részesedések értékpapírok bankbetétek értékvesztése és árfolyamvesztesége
 fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások

Rendkívüli ráfordítások
 Olyan ráfordítások, melyek a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül esnek, vagyis a
szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban (függetlenek attól)

Rendkívüli ráfordítások
 gazdasági társaságba bevitt vagyon nyilvántartás szerinti értéke
 fejlesztésre véglegesen átadott pénzeszközök összege
 térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke

A vállalkozás kettős függőségben működik (külső tényezők)

 Központi függőség:
 adózás, állami támogatás, hitelpolitika, árfolyampolitika, pénzügyi szabályok, verseny-,
foglalkoztatási szabályok stb.
 Piaci függőség
 az üzleti partnerekkel fenntartott kapcsolat

A vállalkozás belső adottságai

 munkaerőhelyzet
 képzettség összetétel
 eszközellátottság
 a vállalkozás szervezete, vezetési színvonala
 pénzügyi helyzet (likviditás, eladósodottság)

5
Vállalkozási formák és a jegyzett tőke kapcsolata
 Rt - részvénytőke
 Kft – törzstőke
 Szövetkezet – részjegytőke
 Bt - vagyoni betét
 KKT – vagyoni hozzájárulás
 állami vállalat (KV) – alapítói vagyon

Jegyzett tőke
 A tulajdonosok által tartósan rendelkezésre bocsátott, a létesítő okiratban meghatározott
tőke, amely a cégbíróságon be van jegyezve.

A számvitel területei
 Pénzügyi számvitel
 Vezetői (menedzser) számvitel

Pénzügyi számvitel
 A vállalkozás gazdasági folyamatainak a vállalkozás vagyonára, eredményére gyakorolt
hatások főkönyvi könyvelésére épített olyan információs rendszer, amelynek alapján a piac
szereplői a vállalkozásról megbízható, valós összképet kapnak.

A Sztv. írja elő

 milyen információkat
 milyen számadatokat
 milyen normákat kell nyilvánosságra hozni, mert más a tulajdonos, más a menedzser, más a
hitelező, befektető, üzleti partner információ iránti igénye

A pénzügyi számvitel összetevői

 A beszámoló ás annak valódiságát alátámasztó leltár
 Könyvvezetés és annak valódiságát alátámasztó bizonylati rend
 Könyvvizsgálat (a megbízhatóságot garantáló intézmény)
 Nyilvánosságra hozatal.

A beszámoló
 a vállalkozás éves működéséről vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről készített jelentés
 Valódiságát, megbízhatóságát leltárral és könyvvezetéssel, az abból készült főkönyvi kivonattal kell
alátámasztani

A beszámoló részei:
 Mérleg
 Eredénykimutatás
 Kiegészítő melléklet
 Nem része a beszámolónak, de azzal együtt el kell készíteni az üzleti jelentést

A könyvvezetés
 az a tevékenység amely során a vállalkozás a vagyoni , pénzügyi és jövedelemi helyzetét
alakító gazdasági eseményekről folyamatos nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végén lezárja

Gazdasági események (gazdasági műveletek)

6
 olyan beavatkozások, amely hatására megváltozik a vállalkozás vagyona, jövedelmi helyzete

Kettős könyvvitel
 olyan könyvviteli rendszer, amely a vállalkozás kezelésében használatában, tulajdonában
levő eszközökről, és azok forrásairól, gazdasági eseményekről és azoknak az eszközökben és a
forrásokban bekövetkezett változásait valósághűen, folyamatban és zárt rendszerben mutatja ki.

Egyszeres könyvvitel
 A vállalkozás pénzeszközeiről, a pénzeszközök állományát alakító gazdasági műveletekről
vezetett olyan nyilvántartás, amely a pénzeszközben beállott változásokat a valóságnak megfelelően
folyamatosan, áttekinthetően, zárt rendszerben mutatja.

Az egyszeres könyvvitel
 Pénzforgalmi szemléletű
 Csak a pénzmozgásokat rögzíti
 Nem használ főkönyvi számlát
 a beszámoló alátámasztásban betöltött szerepe jóval kisebb mint a kettős könyvvitelnél

Kettős és egyszeres könyvvitel különbsége

 Kettős könyvvitel
 minden gazdasági műveletet regisztrál
 főkönyvi számlára könyvel
 Egyszeres könyvvitel
 csak a pénzmozgásokat jegyzi fel
 Naplófőkönyvet Használ

Könyvvizsgálat
 Garanciális elem a megbízhatóságról a felhasználók számára
 Annak megállapítása, hogy a beszámoló a Sztv. előírásai szerint készült-e, és megbízható,
valós képet nyújt-e a vállalkozásról

Könyvvizsgálati kötelezettség
 Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozás számára kötelező
 De mentes az a vállalkozás amelynél az értékesítés nettó árbevétele az üzleti évet megelőző
két üzleti év átlagában nem haladja meg az 50 Mó Ft-ot

A könyvvizsgálat alól nem adható felmentés

 egyszemélyes társaság
 Rt, hitelintézet
 takarékszövetkezet
 konszolidálásba bevont vállalkozás
 külföldi székhelyű vállalkozás Mo-i fióktelepe
 közhasznú társaság stb. részére
A könyvvizsgálót az előző év beszámolójának elfogadásakor választja meg a tulajdonosok
legfőbb szerve.
 Választható
 aki a Magyar Könyvvizsgáló Kamaránál bejegyzett könyvvizsgáló
 okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezik.
 könyvvizsgáló társaság választása esetén is meg kell jelölni azt a személyt, aki a
könyvvizsgálatért felelős

7
A könyvvizsgáló kiemelt feladatai:
 A beszámoló valódiságának, szabályszerűségének vizsgálata
 A Sztv előírásai betartásának ellenőrzése
 a létesítő okirat előírásai betartásának ellenőrzése
 véleményalkotás, állásfoglalás a beszámolóról
 a beszámoló záradékolás

A könyvvizsgálói jelentést a tulajdonosoknak készítik

 A könyvvizsgáló záradék lehet:
 hitelesítő záradék a beszámoló megbízható valós képet tükröz
 korlátozott záradék
Kisebb hibák, hiányosságok fordulnak elő
 elutasító záradék: hamis adatok, szándékos csalás, súlyos hibák

Nyilvánosságra hozatal
 A Sztv alapgondolata a piaci szereplők tájékoztatása, ezért az információknak
nyilvánosságra kell kerülniük.
 Kétféle módon teljesíthető:
 a cégbíróságon letétbe helyezéssel
 közzététellel (IM CCSz)

Letétbehelyezés
 Minden kettős könyvvitelt vezető-, a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozás a közgyűlés,
taggyűlés által jóváhagyott beszámolót a mérleg fordulónapjától számított 150 napon belül kell a
cégbíróságnál letétbe helyezni. (konsz.180 nap)
 A beszámolóhoz a cégbíróságon bárki hozzáférhet, másolatot készíthet.

Közzététel:
 Az IM Cégnyilvántartási és Céginfor-mációs Szolgálatnak megküldéssel
 Minden 50 Mó feletti árbevételű cég beszámolója csak akkor hozható nyilvánosságra, ha azt
bejegyzett könyvvizsgáló felülvizsgálta.
 50 Mó Ft alatti árbevételű cég ha legalább mérlegképes könyvelő állította össze. Fel kell
tüntetni, hogy nincs felülvizsgálva!
 Az alkalmazottaknak, dolgozóknak is lehetőséget kell biztosítani a betekintésre

Vezetői számvitel célja

 A vezetőknek olyan információ birtokába jutni, amely a költségek, ráfordítások ésszerű,
hatékony takarékos felhasználását segíti elő és a fennálló veszteségforrások feltárását szolgálja.
 Illeszkedjen a pénzügyi számvitelhez
 Pénzügyi számvitel - vállalkozás szintű költségeket figyeli meg.
 Vezetői számvitel – termék szintű költségeket ráfordításokat figyeli meg.

Számviteli mérésmódok
 természetes mértékegységben
 gazdaságtechnikai mérőszámban
 Ft értékben

8
Természetes mértékegység
 előnye, hogy időtállóan fejezi ki a gazdasági esemény nagyságát
 hátránya, hogy szűk körű mérést tesz lehetővé az egyes termékek, vagy ráfordítások nem
mérhető vele
 Szerepe az alapnyilvántartásokban és a kiegészítő mellékletben van

Érték alatt a mennyiségi egységnek az egységárral történő szorzatát értjük

E=q*p
Értékelés alatt azt a tevékenységet értjük, amely során valamely vagyontárgy értékét kiszámítjuk
Előnye: teljes körű mérést tesz lehetővé, az egyes adatok összegezhetők
Hátránya: dinamikus vizsgálatoknál infláció esetén torzító hatása van

Mérés gazdaságtechnikai mérőszámokkal

 Absztrakt úton hozzuk létre. Pl tkm. üzemóra, nha
 Kapacitások, teljesítmények számbavételére szolgál.
 Előnye: kiszélesítik a mérés körét
 Hátránya: az esetleges torzító hatás az átszámítási kulcsok alkalmazása miatt