SEgyZCIENTOLÓGIA

jobb világ építése

A Szcientológia, amelyet L. Ron Hubbard alapított és fejlesztett ki, alkalmazott

vallási filozófia, amely pontos útvonalat nyújt, ami révén mindenki visszanyerheti
szellemi énjének igazságát és egyszerûségét.
A Szcientológia sajátos axiómákból áll, amelyek megadják a lét alapját képezõ
elveket és okokat, valamint a humán tudományok területén folytatott átfogó meg-
figyelésekbõl, amelyek szó szerint az élet egészére érvényes filozófiai tudásanyagot
képeznek.
Ez a kiterjedt tudásanyag a tárgy kétféle alkalmazását eredményezte: elõször
egy technológiát, amellyel az ember növelheti szellemi éberségét, és elérheti azt a
szabadságot, amelyet számos nagy filozófiai tanítás keresett; és másodszor jelentõs
számú alapelvet, amelyeket az emberek életük javítására használhatnak. Valójában,
ezzel a második alkalmazási móddal a Szcientológia nem kevesebbet nyújt, mint
gyakorlati módszereket életünk minden területének javítására – módszereket új
életmódok teremtésére. És innen származik ez az anyag is, amelynek az elolvasására
készül.
Az itt bemutatásra kerülõ, L. Ron Hubbard mûveibõl összeállított adatok csak
egy részét képezik azoknak az eszközöknek, amelyek A Szcientológia kézikönyvé-
ben találhatóak. A kézikönyv, amely egy átfogó útmutató, a Szcientológia sok
alkalmazási módszerét mutatja be, amelyekkel az élet számos más területét is
javíthatjuk.
Ebben a füzetben a szerkesztõk az adatokat rövid bevezetõvel, gyakorlati
feladatokkal és a sikeres alkalmazás példáival egészítették ki.
A legközelebbi Szcientológia egyháznál vagy missziónál megértésének növelését
szolgáló tanfolyamok, illetve további anyagok állnak rendelkezésre, amelyekkel
bõvítheti tudását. A címek listája elérhetõ: www.scientology.org.
A Szcientológia számos új, az emberrel és az élettel kapcsolatos jelenséget ír le,
ezért lehetséges, hogy találkozik majd olyan kifejezésekkel ezeken az oldalakon,
amelyeket nem ismer. Ezek meghatározása megtalálható ott, ahol elõször elõfor-
dulnak a szövegben, valamint a füzet végén található szójegyzékben.
A Szcientológia arra való, hogy használják. Ez egy gyakorlati filozófia, olyan
valami, amit az ember végez. Ezeknek az adatoknak az alkalmazásával ön képes
megváltoztatni az állapotokat.
Ezt a tudást emberek milliói használják, akik mind tenni akarnak valamit a
maguk körül látott állapotokkal kapcsolatban. Õk tudják, hogy az élet jobbá tehetõ.
És tudják, hogy a Szcientológia mûködik.
Használja a füzetben található adatokat önmaga és mások segítésére, és ön is
tudni fogja.
NEMZETKÖZI SZCIENTOLÓGIA EGYHÁZ
 F ontolja meg ezt egy pillanatra: teljes iskoláztatása folyamán megtaní-
totta-e bárki valaha is arra, hogy hogyan tanuljon?
Manapság az emberek úgy végzik el iskoláikat, hogy nem tudnak egy
állás betöltéséhez szükséges szinten írni-olvasni, de akár ahhoz sem,
hogy megbirkózzanak az élettel. Ez jelentõs probléma. Nem arról van
szó, hogy nem lehet adott tárgyakat megtanulni; arról van szó, hogy nem
tanítanak meg rá, hogy hogyan tanuljunk meg valamit. Ez a lépés hiányzik
minden oktatásból.
Azzal, hogy a tanulás hogyanjára megadta az elsõ és egyetlen
mûködõképes technológiát, L. Ron Hubbard tátongó ûrt töltött be.
Felfedezte a tanulás alapját képezõ törvényeket, és olyan mûködõképes
módszereket fejlesztett ki, amelyeket bárki használhat. Ezt a tárgyat
„tanulási technológiának” nevezte el.
Ez a technológia gondoskodik a tanulás alapjainak megértésérõl, és
megadja a pontos utat arra, hogy hogyan juthatunk túl a tanulás közben
elõforduló valamennyi buktatón.
A tanulási technológia sem nem gyorsolvasás, sem nem memorizálási
trükk. Ezek egyikérõl sem bizonyosodott be, hogy fejlesztenék a tanultak
megértésének képességét, vagy emelnék az írni-olvasni tudás szintjét. A
tanulási technológia azt mutatja meg, hogy hogyan tanuljunk azzal a céllal,
hogy egy adott tárgyat megértsünk és így alkalmazni is tudjuk.
E füzet keretében az L. Ron Hubbard által kifejlesztett tanulási
technológia teljes anyagának csak egy kis részét adjuk közre. Ennek
ellenére ez a rövid áttekintés is olyan alapokat tartalmaz, amelyeket fel tud
használni a hatékonyabb tanulás érdekében. Ezzel a technológiával bárki
bármilyen tárgyat meg tud tanulni.

2
MIÉRT TANULUNK?

F
igyelembe véve, hogy a társadalom mekkora hangsúlyt
fektet az oktatásra, meglepõ dolog tudatára ébredni
annak, hogy a tanulásnak vagy oktatásnak soha nem
létezett tényleges technológiája. Ez erõs túlzásnak
tûnik, mégis igaz. Létezett iskolai technológia, ám
ennek nem sok köze volt az oktatáshoz. Az iskolai tech-
nológia abból állt, hogy az ember hogyan jár iskolába,
hogyan tanítják és hogyan vizsgáztatják le, de az oktatásnak vagy tanulás-
nak nem volt tényleges technológiája. Ilyen technológia híján az emberek
nehéznek találják céljaik elérését. Pedig mindenki számára létfontosságú
annak tudása, hogy hogyan tanuljon.
Az elsõ keskeny kis ajtó, amelyet meg kell nyitni ahhoz, hogy valaki
hozzáláthasson a tanuláshoz, az a tudásra való hajlandóság. Ha ez az ajtó zárva
marad, akkor az illetõ valószínûleg olyan dolgokba fog belekerülni, mint a
tökéletesen memorizáló, szóról szóra bemagoltató oktatási rendszer, melynek
eredményeképpen semmilyen tudásra sem fog szert tenni. Az ilyen rendszer
csak olyan végzõsöket termel ki, akik talán képesek tényeket beszajkózni, de
valójában nem értik, és nem is képesek semmit sem kezdeni azzal, amire
tanították õket.
De mi célból tanul az ember? Amíg ezt a kérdést nem tisztázzuk, addig
nem is vagyunk képesek a tanulást értelmes tevékenységgé tenni.
Néhány tanuló a vizsgára tanul. Az ilyen ezt gondolja magában: „Mit is kell
válaszolnom, ha felteszik nekem ezt a kérdést?” Vagy: „Hogy fogok átmenni a
vizsgán?” Noha ez teljes ostobaság, az egyetemeken szerencsétlen módon
mégis sok hallgató gondolkodik így.
Vegyünk egy embert, aki már hosszú ideje épít házakat, és az egyik nap
felvesz egy asszisztenst, akit épp most képeztek ki az egyetemen építész-
mérnöknek. Emberünk bele fog ebbe õrülni! Az elméleti képzésben részesült
ifjú évekig tanulta a házépítést, mégsem tud róla semmit. És a gyakorlati
ember nem tudja, hogy miért van ez így.
Ez azért van így, mert az az ifjú, aki épp most végezte el az egyetemet, úgy
tanulta az összes tanulnivalóját, hogy levizsgáztathassák belõle, és nem azért
3
 tanulta, hogy majd házat építsen. Az az ember viszont, aki kinn van a gyakorlati
vonalon egy ideje, hosszú távon nem szükségszerûen jobb, de egészen biztos,
hogy képes házat építeni, mivel az õ egész tanulásának a következõ volt a
kiindulópontja: „Hogy fogom ezt a házépítésnél alkalmazni?” Valahányszor kézbe
vesz egy hirdetést, írásmûvet vagy bármi mást, olvasás közben végig ez a kérdés
jár a fejében: „Hogy tudom ezt alkalmazni arra, amit csinálok?”
És ez az alapvetõ és lényeges különbség a gyakorlati és az akadémikus
tanulás között.
És ez az, ami miatt tanulmányaik befejezése után néhányan megbuknak a
gyakorlatban.
Mert ahelyett, hogy ránézve az adatokra ezt gondolná: „Vajon ez lesz a
vizsgán?”, sokkal jobban tenné, ha ezt kérdezné magától: „Hogy tudom majd
alkalmazni ezt az anyagot?” vagy „Hogy tudom majd tényleg használni?”
Ha ezt kérdezné, akkor sokkal többet tudna kihozni abból, amit tanul, és
képes lenne ténylegesen is hasznát venni.

A mindent tudó tanuló

Magához a tanulás témaköréhez az elsõ adat, és egyben az elsõ gát is,
amelyen túl kell jutni, a következõ: úgy nem tud egy tárgyat megtanulni, ha
már az elején azt hiszi, hogy mindent tud róla.
Az a tanuló, aki azt hiszi, hogy az adott tárgyról mindent tud, amit csak
tudni lehet, az semmit sem lesz képes megtanulni róla.
Lehetséges, hogy valaki korábbi tapasztalatai alapján már ismer egy
tárgyat, és mivel azon a téren már voltak sikerei, most azt hiszi, hogy már
mindent tud róla. Ha az ilyen ember az adott tárgyból belekezd egy tanfo-
lyamba, akkor a következõ szemüvegen keresztül tanul: „Én már mindent
tudok róla.”
Ezzel a gáttal az útjában az ember tökéletesen elakadhat a tanulmányaiban,
és nem fog elõrehaladni.
Ez bármilyen tárgy hallgatójára igaz.
Ha valaki képes eldönteni, hogy egy adott tárgyról még nem tud mindent,
és képes azt mondani magának: „Van itt valami tanulnivaló, gyerünk, tanuljuk
meg!”, akkor képes lesz ezen a gáton túljutni, és képes lesz a tárgyat meg-
tanulni.
Ez nagyon-nagyon fontos adat minden tanuló számára. Ha ezt megérti és
alkalmazza, akkor a tudás kapuja tárva-nyitva áll elõtte.

4
A TANULÁS
AKADÁLYAI
Mindazonáltal, ahhoz, hogy valaki sikeres tanuló legyen, nem elég csak az,
hogy hajlandó valamit megtanulni. Léteznek ugyanis buktatók, és a tanulónak
ahhoz, hogy ezeken túljusson, tudnia kell, hogy hogyan tanuljon meg valamit
hatékonyan.
A felfedezések azt mutatják, hogy a tanulásnak három meghatározott
akadálya van, amely gátolhatja az ember tanulási képességét, és így azt is, hogy
tanult ember válhasson belõle. Ezek az akadályok valójában egy sor külön-
bözõ testi és szellemi reakciót váltanak ki.
De ha tudjuk és értjük ezeknek az akadályoknak a mibenlétét, és tudjuk,
hogy hogyan bánjunk el velük, akkor mind a tanulási, mind az elsajátítási
képességünk jelentõsen megnövekszik.

Elsõ akadály: a tömeghiány

A tanulási technológiában valamely tárgy tömegérõl és jelentéstartalmáról
beszélünk. Tömegen a tényleges fizikai testeket, az élet dolgait értjük. A tárgy
jelentéstartalma pedig nem más, mint a tárgy jelentése, az ahhoz tartozó
gondolatok vagy elmélet.
Megpróbálni úgy képezni valakit, hogy nincs jelen annak a tömege, amivel
a technológia foglalkozni fog, ez nagyon megnehezítheti a dolgot a tanuló
számára.
Ha a traktorokról tanul, akkor ehhez a tömeg maga a traktor. Áttanul-
mányozhat egy kézikönyvet a traktorokról, a mûszerfal mûködtetésérõl, a
használatban lévõ különbözõ típusú szerelvényekrõl – más szóval, az összes
jelentéstartalomról –, de el tudja ön képzelni, milyen keveset értene mindebbõl,
ha igazából soha nem látott volna traktort?
A tanuló az ilyen tömeghiány miatt ténylegesen összelapítva érezheti
magát. Emiatt görnyedtnek érezheti magát, vagy mintha forogna vele a világ,
vagy mintha hulla, unott és ingerült lenne.
Fényképek és filmek segíthetnek, mivel ezek a tömeg ígéretét vagy remé-
nyét képviselik. De ha valaki traktorokról tanul, akkor sem a nyomtatott lap,
sem a kimondott szó nem helyettesítheti a tényleges traktort!

5
 Ha nincs tömege
ahhoz, amit tanul,
akkor a tanuló lehet,
hogy görnyedt lesz,
szédülni fog, hullának
érzi magát, unott és
ingerült lesz.
A nyomtatott oldal
nem pótolja a
tényleges tömeget.

JELENTÉS-
TARTALOM

TÖMEG

6
 Valakit olyan tömegrõl oktatni, amely nem áll az illetõ rendelkezésére, és
nem elérhetõ a számára, az néhány kényelmetlen és zavaró testi reakciót
eredményezhet.

Ha valakinek megpróbálna mindenfélét megtanítani a traktorokról, de

egyetlen traktort sem mutatna neki, vagy nem érzékeltetné vele a traktor
tömegét, akkor az illetõ végül úgy érezné, hogy az arca összelapul, fáj a feje,
vagy a gyomrában van furcsa érzése. Idõrõl idõre szédülést érezne, és gyakran
fájna a szeme is.

Bármilyen korú tanuló beleütközhet ebbe az akadályba. Mondjuk, hogy a

kis Petinek szörnyen nehezen megy a számtan az iskolában. Ön rájön, hogy
olyan számtani problémája van, amelyben almák szerepelnek, és neki soha
nem voltak almák a padján, hogy megszámolja õket. Szerezzen neki néhány
almát, és számozza be mindegyiket. Most az orra elõtt van néhány alma – az
almák száma többé már nem elmélet.

A lényeg az, hogy Peti problémáját visszavezetheti a tömeghiányra, és

helyrehozhatja azzal, hogy megadja neki a tömeget; vagy a tárgyat adja meg,
vagy ennek ésszerû pótlékát.

A tanulásnak ez az akadálya – valamit úgy tanulni, hogy annak a tömege

soha nem volt ott – a fenti világosan felismerhetõ reakciókat váltja ki.

A tömeghiány ellenszere
Mivel a tényleges tömeg nem mindenkinek állhat rendelkezésére, aki tanul,
a tömeghiány kezelésére hasznos ellenszereket kellett kifejleszteni. És ezek a
demonstráció témakörébe tartoznak.

A demonstráció szó a latin demonstrare szóból ered, melynek jelentése:

„kimutatni, megmutatni, bebizonyítani.”

A Chambers 20th Century Dictionary a következõképpen határozza meg a

demonstrál szót: „gyakorlati eszközökkel tanít, kifejt vagy megmutat.”

Azért, hogy a tömeget helyettesítsük, demonstrációkat végzünk. Ezt egyféle-

képpen tesszük egy „demonstráló készlettel”. A „demókészlet” – ahogyan mi
nevezzük – olyan különbözõ apróbb tárgyakból áll, mint dugók, kupakok,
gemkapcsok, tollkupakok, befõttes gumi stb. A tanuló arra használhatja
a demókészletet, hogy bemutassa vele az általa tanult dolgokat. Ez segít neki a
fogalmak megértésében.

7
 A virágok
növekedése

Ha egy fogalmat különbözõ apró tárgyakkal demonstrálunk, ez tömeget ad ahhoz, amit a

személy tanul. Ez fokozza a megértését.

Amikor a tanuló valami olyasmibe ütközik, amit nem egészen tud kiokos-
kodni, akkor ha a gondolatot demókészlettel demonstrálja, az segíteni fog
neki megérteni a dolgot.

Demókészlet segítségével bármi demonstrálható: gondolatok, tárgyak,

összefüggések, vagy hogy valami hogyan mûködik. Egyszerûen ezeket a kis
tárgyakat használjuk arra, hogy megjelenítsük velük az éppen tanult dolog
különbözõ részeit. Ezeket a tárgyakat egymáshoz képest el lehet mozdítani,
hogy megmutathassuk egy adott fogalom mechanikáját és cselekményét.

A demonstrálás másik eszköze a vázlatkészítés.

Aki az íróasztalánál ülve próbál meg valamit megoldani, az papírt és

ceruzát foghat, és azzal, hogy felvázolja vagy grafikonon ábrázolja azt, amin
dolgozik, képes lesz megérteni.

Van egy szabály, amely szerint, ha nem tudunk valamit két dimenzióban
demonstrálni, akkor rosszul értjük. Ez egy önkényes szabály – amelynek az
alapja megítélés vagy belátás –, de nagyon mûködõképes.

8
 ?

A vázlatkészítés segít a dolgok megoldásában.

Ezt a szabályt alkalmazzák a mérnöki tudományokban és az építészetben

is. Ha a dolgot nem lehet könnyen és világosan megoldani két dimenzióban,
akkor ott valami nincs rendben, és nem lehetne megépíteni sem.

A vázlatkészítés és valaminek a kétdimenziós megjelenítése mind része a

demonstrációnak és a dolgok megoldásának.

Egy harmadik eszköz arra, hogy az elveket tömeg hozzáadásával tegyük

világosabbá, amikor gyurma felhasználásával gyurmademonstrációt vagy
„gyurmademót” készítünk egy elvrõl vagy fogalomról.

A gyurmademonstráció célja:

1. a tanuló számára valóságossá tenni a tanult anyagot;

2. megfelelõ egyensúlyt adni a tömegnek és a jelentéstartalomnak;

3. a tanulót megtanítani alkalmazni.

A gyurmademonstrációk elmélete csupán annyiból áll, hogy tömeget adnak.

9
 VILI
TA
M
ÁS
VI
LI
LA
BD
A

LA
BD
A

NYÍL
GO
ND
OLA
T

Gyurmával bármi demonstrálható, tárgyak, cselekvés, gondolatok, viszonyok

vagy bármi más.

A tanulónak tömegre van szüksége ahhoz, hogy megértsen valamit.

Tömeg nélkül csak gondolatai és elképzelései vannak. De ha a tömeg adva van,
akkor képes megoldani a dolgot, mert rendelkezésére áll a tömeg és a tér
ahhoz, hogy elképzelhesse benne a tanult fogalmat.
A demókészlet-demonstrációk is ezen az elven mûködnek, csakhogy a
gyurmademonstráció sokkal közvetlenebb módon mutatja be a demonstrált
dolgot, és több tömeget ad.
Minden tanuló tudja használni a gyurmát egy tevékenység, meghatározás,
tárgy vagy elv demonstrálására. A tanuló egy asztalnál ül, amelyen különbözõ
színû gyurmák vannak elõkészítve, hogy használja õket. A tanuló gyurmával
demonstrálja a tárgyat vagy az elvet, és minden egyes darabot címkével lát el. A
gyurma a dolgot mutatja; nem csak egy idomtalan, felcímkézett gyurmadarab.
Címke céljára kis papírcsíkokat szokás használni.
Például, a tanuló egy ceruzát akar demonstrálni. Elõször készít egy vékony
gyurmarudacskát, amelyet még egy réteg gyurmával vesz körül úgy, hogy a

10
vékony rudacska egy kissé kiálljon az egyik végén. A másik végére kis
gyurmahenger kerül. A rudacska címkéje „grafit”, a külsõ rétegé „fa”, a kis
hengeré pedig „radír” lesz.
A dolog kulcsa az egyszerûség.
Bármi demonstrálható gyurmával, ha rászánja a kellõ idõt és energiát. És
hogy a demonstrálás vagy a gyurmával és címkékkel való kimunkálás hogyan-
ján dolgozik, már pusztán ez megújult megértést eredményez.
A tanítás titka a következõ mondatban rejlik: „Hogyan jelenítsem ezt meg
gyurmában?” Ha valaki képes valamit gyurmában megjeleníteni, akkor érti. Ha
nem képes, akkor igazából nem érti, hogy mi is az. Tehát, a gyurma és a címkék
csak akkor mûködnek, ha az illetõ valóban megértette a dolgot vagy a kifejezést.
És ha kidolgozza ezeket gyurmában, akkor az a megértésüket eredményezi.
A gyurmaasztali munkának nem célja a mûvészi ábrázolás. Itt a formák
nyersek.
Minden különálló darabot, amelyet a gyurmademonstrációkor készítünk,
felcímkézzük; hogy a címke mennyire elnagyolt, az nem fontos. A tanulók általá-
ban vékony karton- vagy papírdarabkákra golyóstollal írott címkéket készítenek.
A címke elkészítésekor az egyik végét hegyesre vágjuk, hogy könnyen bele
lehessen szúrni a gyurmába.
Az eljárásmód a következõ: a tanuló elkészít egy tárgyat, felcímkézi,
elkészít egy másik tárgyat, felcímkézi, elkészít egy harmadik tárgyat, és címkét
tesz rá, és így tovább, sorjában. Ez abból az adatból származik, hogy valaminek
a lehetõ legjobb megtanulásához a tömeg és a jelentéstartalom egyensúlya
szükséges, és a túl sok az egyikbõl a másik nélkül rossz érzést kelthet a
tanulóban. Ha a tanuló a demonstráció minden tömegét felcímkézés nélkül
egyszerre készítené el, akkor az elméjében a feltorlódó összes jelentés-
tartalommal ülne ott, ahelyett hogy mindegyiket egyenként leírná (címke
formájában), ahogy halad. A megfelelõ eljárásmód az, hogy ahogy halad elõre,
úgy címkéz fel minden tömeget.
Egy gyurmadarabbal és egy címkével bármely tárgy, elv vagy tevékenység
bemutatható. A tömegösszetevõt gyurma, a jelentéstartalom- vagy gondolat-
összetevõt pedig címke segítségével ábrázoljuk.
A mozgás vagy terjedés irányát általában kis nyilakkal jelöljük. A nyíl lehet
gyurmából, de elkészíthetõ másfajta címkeként is. Ez fontos lehet. Mert ha a
demóban nem világos, hogy mi milyen irányba halad, vagy mi milyen
irányban áramlik, az a demót felismerhetetlenné teheti.

11
 A személy
megértését
nagyban
elõsegítheti, ha
valamit elõre
?
kigondol, és
aztán fizikai
formába önti. FILM

DOBOZ
GÁ R

S E
ÁR

NC
FÉ NYSU
FÉNYSUG

LE
KÉP

AUTÓ
FÉNYSUGÁR

FÉNYSUGÁR

A gyurmademóknak nagyoknak kell lenniük. A gyurmademonstráció egyik

célja, hogy a tanult anyagot a tanuló számára valóságossá tegye. Ha a tanuló
gyurmademója kicsi (kevesebb tömeg), lehet, hogy a személy számára nem lesz
eléggé valóságos. A nagy gyurmademók sikeresebbek a tanuló megértésének
növelése szempontjából.
A jól elkészített, valóban demonstráló gyurmademó bámulatos változá-
sokat hoz a tanulónál. És ezt az adatot meg fogja õrizni emlékezetében.
A tömeghiány kezelésének mindhárom eszközét – a demókészlet használatát, a
vázlatkészítést és a gyurmademonstrációt – minden oktatási tevékenység során
bõségesen kell használni. Ezek nagy eltéréseket jelenthetnek abban, hogy a tanuló
milyen jól tanul meg valamit és a tanultakat milyen jól képes alkalmazni.

12
Második akadály: a túl meredek gradiens
A gradiens valaminek a fokozatos, lépésrõl lépésre, szintrõl szintre való
megközelítése, ahol minden lépés vagy szint önmagában könnyen elérhetõ –
úgyhogy végül meglehetõsen bonyolult és nehéz tevékenységek is viszony-
lagos könnyedséggel megvalósíthatók. Az ilyen megközelítés esetén a gradiens
szó egyúttal minden egyes megtett lépésre is vonatkozik.
Amikor valaki egy tárgy tanulása közben túl meredek gradiensbe ütközik, az
egyfajta zavarodottságot eredményez, vagy kóvályogni fog a feje (ami elmebeli
imbolygás-, illetve bizonytalanságérzetet jelent). Ez a tanulás második akadálya.
A túlságosan meredek gradiensnek az az ellenszere, hogy lefaragunk a
gradiensbõl. Tudja meg, hogy az illetõ mikor nem volt zavarodott azzal kapcsolat-
ban, amit tanul, aztán tudja meg, hogy milyen új tevékenységbe kezdett bele.
Tudja meg, hogy épp azelõtt, hogy teljesen összezavarodott, mivel kapcsolatban
érezte még úgy, hogy jól érti.

Megtanulni kerékpározni gyakran túl meredek De egy pár gyakorlókerék lehetõvé teszi
gradienst jelent egy gyerek számára. számára, hogy haladjon. Számára ez a
megfelelõ gradiens.

Az fog kiderülni, hogy azon a területen, amelyikrõl úgy érezte, hogy jól
értette, van valami, amit valójában nem értett meg.
Mihelyt ezt tisztázzák, a tanuló képes lesz újból haladni.
Amennyiben valakit borzasztóan zavarodottnak talál a második elvégzendõ
lépésnél, amelyet tudnia kellett volna vagy meg kellett volna tennie, akkor teljes
biztonsággal feltételezheti, hogy igazából soha nem értette meg az elsõ lépést sem.
A túl meredek gradiens akkor a legnyilvánvalóbb, és leginkább arra
alkalmazható, ha cselekvõséggel – azaz bizonyos cselekvések vagy tevékenységek
végzésével – van kapcsolatban, és nem akadémikus vagy intellektuális tanul-
mányokkal.
13
 Harmadik – és legfontosabb – akadály:
a meg nem értett szó
A tanulás harmadik és legfontosabb akadálya a meg nem értett szó. A meg
nem értett szó egy olyan szó, amelyet vagy nem értettek meg, vagy rosszul
értettek.
A testi reakcióknak egy teljesen különbözõ csoportja következik be, amikor
valaki továbbolvas egy olyan szó után, amelyet nem ért. Ha valaki továbbolvas
egy meg nem értett szó után, attól egy olyan jól megkülönböztethetõ érzése
lesz, hogy üres a feje, vagy hogy kimerült.
Ezt egy „mintha ott sem lenne” érzés, és egyfajta ideges hisztéria (túlzott
idegesség) követheti.
Ha valaki összezavarodik vagy képtelen felfogni és megtanulni valamit, az
mindig az után a szó után jelentkezik, amelyet a személy nem határozott meg
és nem értett meg.
A meg nem értett szó sokkal fontosabb, mint a másik két akadály. A meg
nem értett szón alapul a gyors felfogás vagy ennek hiánya, és ez az, amit a
pszichológusok évekig anélkül próbáltak meg tesztelni, hogy felismerték volna,
mirõl is van szó.
Ez minden, amire a rengeteg tanulási nehézség visszavezethetõ. Ha valaki
meg nem értett szavak után halad tovább a tanulásban, az a szellemi hatások-
nak olyan széles skáláját produkálja, hogy ez már önmagában is a butaság és
sok más nemkívánatos állapot fõ kiváltó oka.
Ha az embernek nem lennének meg nem értett szavai, akkor a tehetsége
egy adott tárgyban vagy meglenne, vagy nem, de a cselekvõsége mindenképp
meglenne.
A meg nem értett szóból két jelenség származik.

Elsõ jelenség
Amikor a tanuló nem ért meg egy szót, akkor közvetlenül a szó utáni rész
üres lesz az emlékezetében.
Az ürességet közvetlenül megelõzõ szóhoz azonban mindig visszamehe-
tünk, megérthetjük, és csodálatos módon az fog kiderülni, hogy a tanult
anyagban korábban még üres terület most már nem üres az emlékezetben.
Ez kész csoda!

14
 A motor nem működik
jól, ha az üzemanyag
tartályának nem
viseljük megfelelően
üzemanyag?
gondját, és

Ha valaki elolvas egy …és átsiklik egy olyan szó …akkor a meg nem értett szót
oldalt… fölött, amelyre nincs közvetlenül követõ rész üres
meghatározása… lesz az emlékezetében. A meg
nem értett szó a sikeres tanulás
akadályai közül a legfontosabb.

Tapasztalta-e már, hogy az elolvasott oldal végéhez érve azt vette észre,
hogy fogalma sincs róla, mit olvasott? Nos, valahol korábban azon az oldalon
átsiklott egy olyan szó fölött, amelynek nem tudta a meghatározását, vagy
helytelen meghatározást tudott rá.
Íme, egy példa: „Megállapították, hogy a crepusculum beköszöntével a
gyerekek nyugodtabbá váltak, míg máskor sokkal élénkebbek voltak.” Látja,
mi történik? Ön azt hiszi, hogy az egész gondolatot nem érti, pedig nem értése
kizárólag abból az egy szóból – crepusculum – származik, amelyet nem tudott
meghatározni, ez pedig szürkületet vagy sötétedést jelent.

Második jelenség
Egy félreértett meghatározás, egy meg nem értett meghatározás vagy egy
meg nem határozott szó még azt is okozhatja, hogy a személy felhagy az adott
tárgy tanulásával, és otthagyja a tanfolyamot vagy az órát. Az ilyen távozást
„meglógásnak” nevezzük.
Mindannyian ismerünk olyan embereket, akik lelkesen belekezdenek egy új
tanulnivalóba, majd nemsokára azt látjuk, hogy abbahagyják tanulmányaikat,

15
 mert „unalmas” vagy „nem az, aminek gondolták”. Úgy volt, hogy megtanulnak
valamilyen szakmát, vagy esti iskolába járnak, és így szerzik meg képesítésüket,
de soha nem fejezték be. Bármilyen ésszerûnek is tûnnek a mentségeik, a tény
az, hogy abbahagyták a tárgyat vagy felhagytak a tanfolyammal. Ez meglógás.
Annak, hogy az ember meglóg, csak egy alapvetõ oka van – a meg nem értett szó.
A tanulás többi akadálya – a tömeghiány vagy a túl meredek gradiens – követ-
keztében a személy nem feltétlenül lóg meg. Ezek egyszerûen testi jelenségeket
okoznak. A meg nem értett szó viszont azt okozhatja, hogy a tanuló meglóg.
A meg nem értett szót egy meghatározott cselekvéssor követi:
Amikor a tanuló nem ért meg egy szót, akkor a közvetlenül utána
következõ dolgokat nem fogja fel (üres lesz a feje). Ezt a tanulónak az „üres a
feje” állapotra kitalált megoldása követi, ami nem más, mint elkülönülés ettõl
az állapottól – vagyis szeparálódik tõle, és visszahúzódik attól, hogy foglal-
kozzon vele.
Most, hogy a tanuló elszigetelte magát attól a területtõl, amelyet tanult,
már nem érdekli igazán, hogy mit tesz azzal a tárggyal vagy a hozzá
kapcsolódó dolgokkal és tevékenységekkel. Ez az a hozzáállás – elkülönültnek
vagy különbözõnek lenni –, amely megelõzi a valami vagy valaki elleni ártalmas
cselekedetet.
Például az a tanuló, aki az iskolában meg nem értett szavak fölött siklott
el, nem fog törõdni azzal, hogy mi folyik az órán, valószínûleg szidni fogja a
tárgyat a barátai elõtt, és még az is lehetséges, hogy megrongálja a tanterem
felszerelését vagy elhagyja a tankönyvét.
Mindazonáltal, az emberek alapvetõen jók. Ha valaki mégis ártalmas csele-
kedetet követ el, akkor késõbb arra fog erõfeszítéseket tenni, hogy visszafogja
magát a még több káros tevékenység elkövetésétõl. Ezt követi – tetteit ezzel
igazolandó – annak a megkeresése, hogy neki hogyan „ártottak” mások, továbbá
panaszok, gáncsoskodás és a „nézd, mit tettél velem”-féle viselkedés. Ezek a
tényezõk igazolják a tanuló elméjében a távozást vagy meglógást.
De a legtöbb oktatási rendszer azzal, ahogy elítéli a meglógást, a tanulót
ténylegesen arra készteti, hogy visszahúzódjon attól, amit tanul (akármi is
legyen az), és arra, hogy annak a helyén egy szellemi gépezetet alakítson ki,
amely képes mondatokat és kifejezéseket mind befogadni, mind kiadni. A
személy ilyen szellemi gépezetet alakíthat ki akkor, ha érdektelenné válik
azzal kapcsolatban, amit csinál, de mégis úgy érzi, hogy folytatnia kell.

16
 Magasságmérõ?
Tájoló?
Propeller? REPÜLŐS
ISKOLA

A személy gyakran nagy
lelkesedéssel kezd neki egy
új tárgynak.
De ha meg nem értett
szavakat gyûjt össze, akkor
az érdeklõdése meg fog
csappanni.
Ha ezeket nem találja meg, és
nem kapja meg a meghatározá-
sukat, akkor teljesen elveszti az
érdeklõdését, és feladja a tárgyat.
Ezt meglógásnak nevezzük.

Íme, õ a „gyors tanuló, aki valahogy sohasem alkalmazza, amit megtanul”,

és akit felszínes tanulónak is hívunk.
A jelenség pontosabban leírva pedig az, hogy a tanuló képes megtanulni
néhány szót és képes visszaadni õket, mégsem résztvevõje a tevékenységnek.
A tanuló kitûnõt kap a vizsgán, de az adatokat nem tudja alkalmazni.
A teljesen lassú észjárású (buta) tanuló is csupán megragadt valamely meg
nem értett szót követõ értetlen ürességben. Nem képes sem demókészlettel,
sem gyurmával demonstrálni az anyagot. Az ilyen nehézségek biztos jelei a
meg nem értett szó létének.
A „nagyon okos” tanuló, aki mégsem tudja alkalmazni az adatokat, egyáltalán
ott sincs. Már régen megszûnt az anyaggal vagy tantárggyal konfrontálni
(szembenézni anélkül, hogy meghátrálna vagy elkerülné).
Mind az „okos meg nem értés”, mind a „lassú észjárás” állapotára az a
gyógymód, hogy megtaláljuk a hiányzó szót.
A meg nem értett szó fontosságának felfedezése megnyitja a kaput az
oktatás elõtt. És habár ezt tárgyaltuk utolsóként, a tanulás akadályai közül ez
a legfontosabb.

17
 A SZAVAK
TISZTÁZÁSA
A meg nem értett szó mindaddig meg nem értett marad, amíg nem tisz-
tázzák a jelentését. Amikor a szót már teljesen megértettük, akkor azt
mondjuk rá, hogy tisztázott.
Azokat az eljárásmódokat, amelyek arra valók, hogy a tanuló által tanulás
közben meg nem értett szavakat megtaláljuk és tisztázzuk, szótisztázásnak
nevezzük. Az elsõ megtanulandó dolog az a pontos eljárás, amelyet olyan szavak
és szimbólumok jelentésének tisztázásánál fogunk használni, amelyekre az ember
olvasás vagy tanulás közben akad rá, de nem érti õket. Minden szótisztázási
technológia ezt az eljárásmódot alkalmazza.

A szótisztázás lépései
l. Olvasás közben legyen kéznél egy szótár, hogy tisztázhasson minden meg
nem értett szót vagy szimbólumot, amelyre ráakad. Lehetséges olyan egyszerû, de
jó szótárt találni, amelyik a szavak meghatározásain belül maga nem tartalmaz
olyan nehéz szavakat, amelyeket magukat is tisztázni kell.
2. Ha egy olyan szóra vagy szimbólumra akad, amelyet nem ért, nézzen utána
a szótárban, és gyorsan fussa át a meghatározásokat, hogy megtalálja azt, amelyik
arra a szövegösszefüggésre érvényes, amelyben a szó meg nem értett volt. Olvassa
el a meghatározást, és addig alkosson mondatokat a szóval ebben az értelemben,
amíg világos fogalma nem lesz a szó jelentésérõl. Ez tíz vagy több mondatot is
megkívánhat.
3. Aztán tisztázza a szónak minden más meghatározását is úgy, hogy minde-
gyikkel addig mond mondatokat, amíg minden egyes meghatározást világosan
meg nem ért.
Amikor egy szónak több meghatározása is van, akkor a szóra vonatkozó
megértését nem korlátozhatja mindössze egy meghatározásra, és közben úgy
tekinti a szót, mintha már értené. Akkor is képesnek kell lennie megérteni a
szót, amikor egy késõbbi idõpontban azt máshogy használják.
Mindazonáltal, ne tisztázza a technikai vagy szakmeghatározásokat (matema-
tika, biológia stb.), az elavult (többé már nem használatos) vagy régies (régi és álta-
lánosan már nem használatos) meghatározásokat, hacsak nem ilyen értelemben
használták a szót abban a szövegkörnyezetben, amelyben a szó meg nem értett volt.
Mert ha ezeket is tisztázza, akkor sok más azokban a meghatározásokban található
szó tisztázása irányába kell kitérnie, és ez nagy mértékben lelassíthatja a haladást a
tanulásban.

18
 Ha valaki nehézségekbe
ütközik azzal, amit
olvas…

…akkor a szöveg korábbi

Felis részében lesz egy meg nem
domesticus? értett szó. Vissza kell mennie,
és meg kell találnia azt a
szót.

Amikor utánanéz a szónak a

szótárban, és meghatározza…

Felis
domesticus

…akkor a nehézségnek
nyoma vész, és az illetõ
képes haladni.

19
Példa a szótisztázásra

ü lá lló e set történ füstöt

û zhányó k
ráteré
Egyed a 3. T kürt]
e n . D ezsõ mag nyílás.
e . [s zármazás:
ék . Ez é sz
körny
a h áz a k éményét keskeny r s] cilinde
r
építette eli gi e
e p õ a m agakorab kürtõkal
ap [r é
l b
elég meg tö b b en inkáb
L I Ezután olvassa el a szótárban [vagy egy etimológiai
I Mondjuk, a következõ mondatot olvassa:
„Dezsõ maga építette a háza kéményét”, és ön szótárban] a „kürtõ” szó származására vonatkozó
nem biztos benne, hogy mit jelent a kémény szó. adatokat. Most menjen vissza a „kémény” szóhoz.
Az a meghatározás, hogy „kürtõ füstgázok kivezetésére
a szabadba”, most már érthetõ, tehát addig mond vele
mondatokat, amíg világos elképzelése nem lesz róla.
kém y a szabadba
s é r e
r t õ füstgázok kivezet é
dé k
kémény
1 . K ü 2. , s zûk hasa zólás:
s z abadba. M a g a s
). S
kivezeté
s é re a
k s z i kla m ászásban k éménybe:
, s z û k h a sa d é (
o ro m m al a
Ma g as
b n felírjuk k éltó
I Megkeresi a szót a szótárban, és átnézi a I Ezután tisztázza a többi meghatározást is.
meghatározásait, hogy megkeresse azt, amelyik Amennyiben az ön által használt szótárban
ide illik. Az így hangzik: „Kürtõ füstgázok szakmeghatározások vagy elavult
kivezetésére a szabadba.” meghatározások is vannak, ezeket ugorja át,
mert ezek nem közhasználatúak.

al a ké
tõ csator
na , koromm tó.
ez e sem mél
kürtõ 1.
Fü s t e lv
N yílt tûzhe
ly említésre t < la t i n <görög:
. 2 . m e
csõszerû
ny í lá s lfelé [szláv<né kemence]
e lv ezetõ, fe z–
fölött a f
ü s t ö t
h á nyó kaminos
I Nem tudja biztosan, mit 3
Tûazkürtõ
jelent szó,
ezért utánanéz. Az így szól: „Füstelvezetõ I Ezután tisztázza a szó származását. Meg fogja
csatorna, csõszerû nyílás.” Ez odaillik, és van állapítani, hogy a „kémény” eredetileg a görög
értelme, így mindaddig mondatokat alkot vele, kaminosz szóból ered, amelynek jelentése:
amíg világos fogalma nem lesz róla. kemence. Ha bármi megjegyzés van a szóról,
ennek használatáról, rokon értelmû szavairól
vagy állandósult szókapcsolatairól, akkor azokat
zetõ is tisztáznia kell. Ezzel vége a „kémény” szó
Füstelve lt tûzhely
k ür t õ 1 .
tisztázásának.
. 2 . N y í
nyílás lfelé
csõszerû t e l v ezetõ, fe
ü s t ö
fölött a f á s . 3. Tûzh észe.
á ny ó A fentiekben leírt mód az, ahogy egy szót
n y í l
szûkülõ l ó kesken
yr tisztázni kell. Ha értjük a szavakat, lehetségessé
I A kürtõ szónak ebben a szótárban más
válik a kommunikáció, és kommunikációval
meghatározásai is vannak. Ezeket mind bármely adott tárgy megérthetõ.
tisztázza, és foglalja mondatokba.

20
 4. A következõ teendõ a szó származásának tisztázása, ami arra ad magyará-
zatot, hogy eredetileg honnan származik a szó. Ez hozzásegít ahhoz, hogy a szóról
alapvetõ megértést nyerjünk.
5. A szótár gyakran megadja a szóhoz tartozó állandósult szókapcsolatokat is.
Az állandósult szókapcsolat olyan fordulat vagy kifejezés, aminek a jelentése nem
érthetõ meg a szavak szokásos jelentése alapján. Például magyarul az „egy
gyékényen árul valakivel” állandósult szókapcsolat, és azt jelenti, hogy „megértik
egymást, cinkosok”. A magyar nyelvben jó néhány szót használunk állandósult
szókapcsolatokban, és a szótár gyakran ezeket is megadja magának a szónak a
meghatározásaival együtt. Ha állandósult szókapcsolatok is tartoznak a tisztázan-
dó szóhoz, akkor ezeket is tisztáznia kell.
6. Tisztázzon a szóval kapcsolatban minden más megadott tudnivalót, mint
például a szóhasználatra vonatkozó megjegyzéseket, rokon értelmû szavakat, stb.,
hogy teljes megértése legyen a szóról. (A rokon értelmû szó olyan szó, aminek a
jelentése hasonló, de nem azonos egy másik szóéval. Ilyen szó például a „cingár”
és a „vézna”.)
7. Ha annak a szónak a meghatározásában, amelyiket éppen tisztáz, egy
meg nem értett szóval vagy szimbólummal találkozik, akkor azt ugyanennek
az eljárásnak a felhasználásával azonnal tisztáznia kell, és aztán vissza kell
térnie ahhoz a meghatározáshoz, amelynek a tisztázásával éppen foglalkozott.
(A szótár által használt jelek és rövidítések általában a szótár elején vagy végén
találhatók.) Mindazonáltal, ha azt tapasztalja, hogy sok idõt tölt a szavak
meghatározásaiban található szavak tisztázásával, akkor inkább szerezzen egy
egyszerûbb szótárt. A jó szótár lehetõvé teszi, hogy úgy tisztázzon egy szót,
hogy az eljárás közben nem kell sok másiknak is utánanéznie.

Egyszerû szavak
Most azt feltételezhetné, hogy a bonyolult szavak vagy szakszavak azok,
amelyeket leggyakrabban félreértenek.
Nem ez a helyzet.
Az olyan szavakról, mint az a, egy, van, mint és más olyan szavakról, ame-
lyeket „mindenki ismer”, szótisztázáskor nagy gyakorisággal kiderül, hogy
nem értjük õket.
Az egyszerû szavak teljes meghatározásához egy nagyszótár kell. Ez egy
másik furcsaság. A kisszótárak is azt feltételezik, hogy „mindenki tudja, mit
jelent az a szó”.

21
 Szinte hihetetlen, de bonyolult tárgyakat több éven át tanult egyetemet
végzett embereknél is lehet látni, hogy nem tudják, mit jelentenek ezek a sza-
vak: vagy, is, egy stb. Ezt látnunk kell ahhoz, hogy elhiggyük. Amikor viszont
rendbe hozzuk, az illetõ egész iskoláztatása kérdõjelek áthatolhatatlan töme-
gébõl világos, használható képpé alakul át.

Egy johannesburgi (Dél-Afrika) iskolásokon végzett felmérés egyszer azt

mutatta ki, hogy az intelligencia minden újabb tanévvel csökkent!

Ennek a rejtélynek egyszerûen az a magyarázata, hogy minden évben jó

néhány újabb megsemmisítõ hatású meg nem értett szót adtak hozzá a diákok
már addig is zavaros szókincséhez, amelynek szavait soha senki sem tisztáz-
tatta ki velük.

A butaság oka ténylegesen a meg nem értett szavakban keresendõ.

Azokon a területeken találjuk a legtöbb tény elferdítését, a legtöbb zavaros

és ellentmondó gondolatot, és természetesen a legnagyobb számú meg nem
értett szót, amelyek az embernek a legtöbb gondot okozzák.

EGY ADOTT TÁRGYBAN A TÁRGY LEGKORÁBBI MEG NEM ÉRTETT

SZAVA A KULCS A KÉSÕBBI MEG NEM ÉRTETT SZAVAKHOZ.

Idegen nyelvek tanulásánál gyakran azt találjuk, hogy az illetõ saját nyelvének
nyelvtani szavai – amelyek az idegen nyelv nyelvtanának leírására szolgálnak –
alapvetõk abban, hogy nem képes megtanulni az idegen nyelvet.

Fontos tehát, hogy ezeket a szavakat tisztázzuk.

22
A SZÓTISZTÁZÁS
MÓDSZEREI
A szavak jelentéseinek tisztázására a Szcientológiában kilenc különbözõ
módszert fejlesztettek ki.
Ezek a személy nehézsége alapjául szolgáló meg nem értett szó megtalálásának
különbözõ módszereit foglalják magukban. Ezek a módszerek a meg nem
értett szónak az éppen akkor tanult szövegben való megtalálásától a valamely
szakmához tartozó kulcsszavak tisztázásán át egészen az olyan szavak felkutatá-
sáig terjednek, amelyeket évekkel ezelõtt tanult tárgyakban nem értettek meg!
A szótisztázás módszerei közül itt hármat adunk közre, amelyek nagyon
jól alkalmazhatók a mindennapi életben.

A szótisztázás alapvetõ módszere

Az alapvetõ szótisztázás a meg nem értett szó megtalálásának a módszere, és
úgy zajlik, hogy annál korábbi szövegrészekben keressük a meg nem értett szót,
mint ahol a személynek azzal gondjai vannak. Ez a Szcientológia szótisztázó
módszerei között a legalapvetõbb.
A tanulónak tudnia kell, hogy hogyan száguldjon végig a tanulmányain
változatlan sikerrel. Képesnek kell lennie kezelni mindent, ami lelassítja vagy
gátolja haladását. A tanulás technológiáját használja, hogy segítsen önmagán.
Az a tanuló, aki a tanulás technológiáját alkalmazza, valahányszor egy
olyan szóhoz ér, amelyet nem ért, utánanéz, és soha nem hagy maga mögött
olyan szót, amelynek nem tudja a jelentését.
Ha bajba kerül, akkor õ maga, a tanulótársa vagy az oktatója (a
Szcientológiában ezt tanfolyam-felügyelõnek nevezzük) alapvetõ szótisztázást
alkalmaz, hogy kezeljen vele bármit, ami lelassította vagy zavarta a haladását.
Ha megvárjuk, amíg már támolygunk vagy „elbódulunk” (fáradtnak,
álmosnak vagy ködösnek érezzük magunkat, mintha elkábítottak volna), és
csak ilyenkor ismerjük fel és kezeljük a meg nem értett szót, akkor már túl
sokáig vártunk. Ha látott valaha tanulót elaludni a könyve fölött, akkor látott
elbódulást. Valakinek jóval ez elõtt a pont elõtt meg kellett volna kerestetnie

23
 a tanulóval a meg nem értett szót. Mihelyt a tanuló lelassul vagy nem „fog az
esze” épp olyan jól, mint tizenöt perccel azelõtt, akkor ideje megkeresni a meg
nem értett szót. Ez nem egy meg nem értett fordulat, gondolat vagy fogalom,
hanem egy meg nem értett SZÓ. Ez mindig azelõtt jelentkezik, hogy maga a
tárgy válna meg nem értetté.
Az alapvetõ szótisztázást a következõképpen végezzük:
1. A tanuló nem halad olyan gyorsan, és nem „fog olyan jól az esze”, mint
azelõtt, vagy egyszerûen csak hiányzik belõle a lelkesedés, túl régóta idõzik a
tananyagon, ásítozik, érdektelen, firkál vagy álmodozik, stb.
2. A tanulónak meg kell keresnie a meg nem értett szót a szöveg korábbi
részében. Egy mindig van, kivétel nélkül. Lehet, hogy a meg nem értett szó két
vagy több oldallal van elõbbre, de a szövegben mindig korábban van, mint
ahol a tanuló most tart.
3. A szó megkerül. A tanuló visszafelé keresés közben felismeri, vagy ha
nem képes megtalálni a szót, akkor kiválaszthatunk a szövegbõl szavakat,
amelyeket esetleg nem érthetett meg, és azért, hogy lássuk, vajon megfelelõ
meghatározást ad-e meg rá, megkérdezzük: „Mit jelent az, hogy _________?”
4. A tanuló utánanéz a megtalált szónak egy szótárban, és tisztázza a meg
nem értett szó tisztázásának fentebb leírt lépései szerint. Szóban többször saját
maga alkotta mondatokba foglalja mindaddig, amíg a mondatok alkotásával
nyilvánvalóan be nem mutatta, hogy már érti.
5. A tanuló most elolvassa azt a szöveget, amely a meg nem értett szót
tartalmazta. Ha még mindig nem „fog jól az esze” és nem lelkesedik aziránt, hogy
folytassa, vagy nem érzi magát elégedettebbnek, stb., akkor a szövegben korábban
még mindig van egy meg nem értett szó. Ezt a 2–5. lépések megismétlésével
találjuk meg.
6. Amikor a tanulónak már jól fog az esze, elégedettebbnek érzi magát, stb.,
akkor onnan, ahol a meg nem értett szó volt, továbbhalad a tárgy tanulásával a felé
a terület felé, amelyet nem értett meg (ahol az elsõ lépés kezdõdött).
A tanuló most már lelkes a tárgy tanulásával kapcsolatban, és ez az
alapvetõ szótisztázás végeredménye. (Ezt az eredményt nem érjük el, ha egy
meg nem értett szót kihagyunk, vagy a szövegben egy korábbi meg nem értett
szó van. Ha ez a helyzet, akkor ismételjük meg a 2–5. lépéseket.) Ha a tanuló
most már lelkes, akkor folytattassa vele a tanulást.

24
 A jó szótisztázás a visszafelé történõ nyomon követés módszere. Vissza
kell nézni annál a pontnál korábbra, mint ahol a tanulónak lelassult az
észjárása vagy zavarodottá vált, és azt találja majd, hogy valahol az elõtt, ahol
a bajok kezdõdtek, van egy szó, amelyet a tanuló nem ért. Ha nem derül fel,
amikor a szót megtalálják és tisztázzák, akkor még ennél is elõbb van egy
másik meg nem értett szó.
Ez teljesen világos lesz önnek, ha megérti a következõt: ha valami nem akar
megoldódni, akkor nem azzal van baja a tanulónak, amivel látszólag baja van.
Máskülönben megoldódna, ugye? Ha tudná, hogy mit nem értett, akkor saját
maga is meg tudná oldani. Tehát megbeszélni vele, hogy mit gondol, mit nem
értett, sehová sem vezet. A baj korábban kezdõdött.

Az alapvetõ
szótisztázásnál a
tanulónak korábbi
szövegrészekben
kell keresnie a meg
nem értett szót. Az
mindig korábban
van a szövegben,
mint ahol a tanuló
most tart.

A szó „belövése”

A képlet ez: találja meg, hol nem volt még semmi baja a tanulónak, találja
meg, hol van most baja, és a meg nem értett szó a kettõ között lesz, annak a
legvégén, amivel nem volt baja.

Ha az itt leírt módon végzik, az alapvetõ szótisztázás rettentõen hatékony.

25
 A fennhangon olvasó szótisztázás
Annak egyik igen hatásos módját, hogy megtaláljuk azokat a szavakat,
amelyeket a személy nem ért egy könyvben vagy más írásos anyagban, fennhan-
gon olvasó szótisztázásnak nevezzük.
Amikor a tanuló magában olvas, gyakran nem tudja, hogy meg nem értett
szavak fölött siklott át. Ám valahányszor mégis átsiklik egy meg nem értett szó
fölött, gondjai lesznek azzal, amit olvas.
A fennhangon olvasó szótisztázásnál az anyagot fennhangon olvastatjuk a
személlyel. A személy, akinek felolvas, segít neki megtalálni és tisztázni
minden meg nem értett szót. Ezt a személyt ennek megfelelõen szótisztázónak
nevezzük.
A fennhangon olvasó szótisztázást általában két személy végzi, éspedig
szerepcserés alapon: az egyik tanuló a szótisztázó, és tisztázza a szavakat a
másikkal. Aztán cserélnek, és most az a tanuló lesz a szótisztázó, akivel addig
tisztázták a szavakat, és most õ tisztázza a szavakat a társával.
Egy szó számos különbözõ módon lehet meg nem értett. A meg nem értett
szó fajtáit fontos ismerni annak, aki fennhangon olvasó szótisztázást végez.
Egy szó meg nem értett voltának a következõ okai lehetnek:
l. A hamis (teljesen rossz) meghatározás – A személy azt olvassa vagy
hallja, hogy „macska”, és azt hiszi, hogy a „macska” szó „dobozt” jelent. Ennél
nagyobbat nem lehet tévedni.
2. A kitalált meghatározás – Fiatal korában a személyt társai „lánynak”
nevezték, mert nem mert semmi merészet tenni. Õ azt találja ki, hogy a „lány”
szó meghatározása: „gyáva ember”.
3. A helytelen meghatározás – A személy a „számítógép” szót olvassa vagy
hallja, és azt hiszi, hogy az „írógép”. Ez helytelen jelentés a „számítógép” szóra
még akkor is, ha mind a számítógép, mind az írógép egyfajta gép.
4. A nem teljes meghatározás – A személy a „mente” szót olvassa, és azt hiszi,
hogy az „kabátot” jelent. A „mente” szó meghatározása: „prémes, bélelt, zsinóros,
rövid felsõkabát”. A személy meghatározása a „mente” szóra nem teljes.
5. Az oda nem illõ meghatározás – A személy egy gondolatjelet (–) lát abban
a mondatban, hogy „Ma befejeztem a 3–7. számokat”, és azt hiszi, hogy a
gondolatjel valójában kivonásjel, aztán rájön, hogy 3-ból nem tud 7-et kivonni,
és ezért képtelen megérteni a mondatot.
26
 Mûszaki rajz? EGY ÉPÍTÉSZ
SZÁMÁRA
FONTOS A
MŰSZAKI RAJZ

A meg nem értett szó megakadályozhatja a Ennek eredményeképpen – nagy csalódására

személyt abban, hogy megértsen valamit. és boldogtalanságára – úgy tûnhet, hogy
bizonyos dolgok elvégzésére nincs adottsága.

Mûszaki rajz!

SZÓTÁR

De ha megtalálják és teljesen tisztázzák a tárgy A meg nem értett szavak tisztázása a kulcs a
meg nem értett szavait, az helyreállítja a személy bármely tanulási nehézségének
képességét, és akkor tud tenni valamit azon a téren. megoldásához.

6. Az azonos alakú (olyan hangsor vagy szimbólum, amelynek két vagy több
egymástól világosan elkülönült jelentése van) szó meghatározása. A személy az
„ég” szót hallja abban a mondatban, hogy „Alkonyati vörös volt az ég alja.” Mivel
tudja, hogy az ég szó azt jelenti: lángol, azt hiszi, hogy alkonyatkor a tûz alja volt
vörös.

7. A helyettesítõ (rokon értelmû) meghatározás – A személy a „gõgös” szót

olvassa, és azt hiszi, hogy a szó meghatározása: „büszke”. A „büszke” és a „gõgös”
rokon értelmû szavak. A személynek meg nem értett szava van, mert a „gõgös” szó
azt jelenti: „önteltségében másokat megvetõ”.
27
 8. A kihagyott (hiányzó) meghatározás – A személy a következõ sort hallja: „A
lovag az ellenség láttán begyulladt”. Az illetõ ismer két meghatározást a gyullad
szóra. Tudja, hogy a gyullad azt jelenti: „égni kezd” és „vörös, meleg duzzanat
keletkezik rajta”. Egyik meghatározás sem tûnik értelmesnek neki abban a mon-
datban, amit épp most hallott. Sehogy sem érti, hogy mi köze az ellenségnek az
égéshez. Nem tudja, hogy a gyullad ebben az értelemben azt jelenti: „megijed”.
9. A nincs-meghatározás – A nincs-meghatározás egy „nem értett” szó vagy
szimbólum. A személy olvas egy mondatot: „Az üzlet nem hozott profitot”.
Ebbõl nem származik megértése, mivel az illetõnek nincsen meghatározása a
profit szóra. Ez a szó azt jelenti: „anyagi elõny, nyereség.”
10. A visszautasított meghatározás – A személy nem hajlandó utánanézni
a csillag (*) meghatározásának. Megbeszélés során kiderül, hogy valahányszor
egy csillagot lát az oldalon, tudja, hogy az anyag „nagyon nehezen olvasható”
lesz, „irodalmi”, „nehéz”, és „nagyon intellektuális”.
Ha a személy olvasmányai vagy oktatása során rendszeresen sok-sok meg
nem értett szó fölött siklott el (és a jelen kultúrában majdnem mindenki ezt
teszi), akkor nemcsak az olvasási képessége csökken, hanem az intelligenciája
is. Amit õ maga ír és mond, azt mások nem értik meg, amit olvas és hall, azt
meg õ nem érti meg, és így kívül marad a kommunikáción. Ezért nagy a
valószínûsége, hogy a világot meglehetõsen különös helynek fogja látni, úgy
fogja érezni, hogy „nem értik meg” (milyen igaz!), és az élet kissé nyomo-
rúságosnak fog tûnni a számára. Mások szemében még bûnözõnek is tûnhet.
Legjobb esetben is egyfajta robot vagy élõhalott lesz belõle. Ezért, amint ön is
láthatja, nagyon fontos tisztázni a meg nem értett szavakat.

Amiért a fennhangon olvasó szótisztázás mûködik

Az a tanuló, aki minden szót ért azon az oldalon, amelyet olvas, képes
fennhangon tökéletesen olvasni. Élénknek és ébernek érzi magát, és teljesen
megérti azt, amit olvas. Ám ha átsiklik egy olyan szó vagy szimbólum fölött,
amelyet nem ért, az a meg nem értett szó vagy szimbólum megszakítja hang-
jának vagy testi létezõségének (fizikai állapotának) folytonosságát. Lehet, hogy
megváltozik a hangja, lehet, hogy megbotlik egy szónál, fintorog, hunyorít,
vagy valamilyen más módon reagál.
Ezt könnyen megértheti, ha eszébe idézi, hogy egy meg nem értett szó után
a személynek üres lesz a feje. Lehet, hogy a tanuló az olvasásban éppen annál
a pontnál hibázik, ahol a meg nem értett szó vagy szimbólum van, de lehet,

28
 „A gitár „Egy lapockát használnak…”
pengetésére…” „öö… hm, azaz egy lapocskát.”

A fennhangon olvasó szótisztázás igen Ezeket botlások, változtatások vagy más

alapos módszer meg nem értett szavak dolgok teszik nyilvánvalóvá, miközben a
megtalálására. tanuló olvas.

hogy továbbolvas, és csak egy késõbbi szónál vagy szimbólumnál ejt hibát.
Tompábbnak érzi magát, és ezt azzal próbálja meg ellensúlyozni, hogy nagyobb
erõfeszítéssel olvas. Ez mindig kifejezésre jut valamilyen nem optimális csele-
kedetben, amelyet a szótisztázónak azonnal észre kell vennie és kezelnie kell.

Nem optimális reakció minden, amit a tanuló azon kívül tesz, hogy az
oldalt könnyedén, természetesen és tökéletesen olvassa. Néhány példa azokra
a nem optimális reakciókra, amelyek felmerülhetnek:

l. A tanuló az olvasott mondatban hozzátesz egy szót, kihagy egy szót vagy
megváltoztat egy szót.

2. A tanuló megbotlik egy szónál vagy helytelenül ejti ki.

3. A tanuló szünetet tart vagy lassabban olvas.

4. A tanuló a homlokát ráncolja vagy bizonytalannak látszik.

29
 5. A tanuló merevvé válik vagy megfeszíti egy testrészét, például
hunyorog, összeszorítja a kezét, rágja a szája szélét vagy más testi reakciót
mutat.

6. A tanuló erõlködve olvas.

7. A tanuló felszínesen, gépies magatartással olvas (ilyenné válik azután,

hogy valaki, aki a meg nem értett szavakról mit sem tud, „helyes” olvasásra
kényszerítette.)

Más megnyilvánulások is elõfordulhatnak.

A fenti nem jelenti a reakciók teljes felsorolását, hanem csak arra való,
hogy valami képet adjon önnek arról, hogy mit keressen. A méltányosság
kedvéért meg kell említenünk, hogy akkor is megbotolhat valaki, ha gyenge
fényben próbál olvasni, látási problémái vannak, vagy ha a nyomtatás, a kéz-
írás vagy a ceruzával írott megjegyzések nagyon nehezen kivehetõek. Ezért
szükséges a fennhangon olvasó szótisztázást kizárólag jó világításban végezni,
és ha a személy esetleg szemüveges, akkor viselje a szemüvegét, és a tisztázandó
anyagban nem lehetnek sem foltok, sem szövegtörlések. El kell távolítani min-
dent, ami esetleg oka lehet annak, hogy a szöveget nem látja, és minden nem
világos szöveget is. Máskülönben a tanuló egyszerûen azt fogja mondani, hogy
nem látta, a világítás rossz, vagy valami más téves miértet ad meg.

Valahányszor a személy olvasás közben hibázik vagy nem optimálisan

reagál, mindig található egy meg nem értett szó az elõtt a pont elõtt, vagy néha
éppen azon a ponton.

Példa: A tanuló fennhangon olvassa az oldalt. A következõt olvassa: „Róbert

lassan és elgondolkodva sétált haza”, aztán a homlokát ráncolja. A szótisztázó
megálljt jelez azzal, hogy azt mondja: „Ennyi”, és aztán megkérdezi: „Van itt
valami szó vagy szimbólum, amit nem értettél?” (Amennyiben a tanuló cso-
dálkozik azon, hogy megállították, a szótisztázó megmondja neki, hogy milyen
reakciót vett észre nála.)

A tanuló átnézi azt, amit olvasott. Bizonytalannak érzi magát a „lassan”

szóval kapcsolatban. Ezt megmondja a szótisztázónak, aztán utánanéz a „lassan”
szónak a szótárban, és addig foglalja mondatokba, amíg teljesen meg nem érti.

Amikor a meg nem értett szót megtalálták és tisztázták, a tanuló felderül,

és ismét tisztán és helyesen fog olvasni.

30
Hogyan végezzük?
1. A tanuló és a szótisztázó egymással szemben ül.
A tanuló és a szótisztázó egymással szemben ül egy asztalnál vagy egy
íróasztalnál. Mindegyiküknek van egy saját példánya a szótisztázandó szöveg-
bõl. A szótisztázónak képesnek kell lennie a tanulót és a maga elõtt levõ lapot
egyidejûleg látni.
2. A szótáraknak elérhetõeknek kell lenniük.
Egy egyszerû és jó szótárnak, valamint más szótáraknak, amelyekre a
tanulónak szüksége lehet, elérhetõnek kell lenniük. (Mindenekelõtt, ne hasz-
náljon úgynevezett „kisszótárakat”. Ezek nem azonosak az egyszerû, de jó
megfogalmazású szótárral. A kisszótár általában puha kötésû, és vegyeskeres-
kedések polcain lehet megvenni. Az ilyen szótár gyakran határozza meg az A
szót úgy, hogy az B-t jelent, és a B szót úgy, hogy az A-t jelent. Hiányoznak
belõle továbbá az alternatív meghatározások és az összes szakmeghatározás.)
3. A tanuló vegye észre a meg nem értett szavakat.
Mielõtt a tanuló olvasni kezd, meg kell mondani neki, hogy ha bármi olyat
olvas, aminek a jelentését nem teljesen érti, szóljon a szótisztázónak, vagy ha
egy olyan szót lát, amelynek nem tudja a jelentését, álljon meg, nézzen utána,
és tisztázza, ahelyett hogy túlmenne rajta. A tanulót bátorítani kell, hogy
magától találja meg és tisztázza a meg nem értett szavakat. Ennél a módszernél
a szótisztázó sohasem akadályozza a tanulót abban, hogy tisztázzon egy olyan
szót, amelyrõl azt veszi észre, hogy nem érti. A fennhangon olvasó szótisztázás
kialakítja azt a képességet, hogy a tanuló így tegyen, úgyhogy a jövõben meg
fogja találni és tisztázni fogja a meg nem értett szavait.
4. A tanuló fennhangon olvassa a szöveget a szótisztázónak.
A tanuló fennhangon olvassa a szöveget a szótisztázónak. Miközben a
tanuló olvas, a szótisztázó követi a saját példányát ugyanabból a szövegbõl,
nézi és hallgatja a tanulót.
A szótisztázónak nagyon ébernek kell lennie, hogy miközben a tanuló
olvas, lássa és hallja annak minden nem optimális reakcióját.
5. A nem optimális reakció egyenlõ a meg nem értett szóval.
A szótisztázó számára a tanulónak az olvasott anyagra adott nem optimális
reakciója jelzi, hogy a tanuló egy meg nem értett szóba ütközött. A szótisz-
tázónak és a tanulónak most meg kell állapítania a pontos meg nem értett szó

31
 vagy szimbólum helyét. Ezt az elõtt a pont elõtt, és csak néha azon a ponton
fogják megtalálni, ahol a nem optimális reakció felmerült.
6. Megtalálják a meg nem értett szót.
Ha a tanuló számára nem nyilvánvaló, hogy (valamilyen) reakciót mutatott, és
csak folytatja az olvasást, a szótisztázó azt mondja: „Ennyi. Van itt valami szó vagy
szimbólum, amit nem értettél?” A szótisztázó kötelessége, hogy a tanulót a meg
nem értett szóhoz vagy szimbólumhoz tereli. Az vagy pontban a nem optimális
reakciónál, vagy az elõtt a pont elõtt lesz. A lényeg, hogy a tanulót odaterelje.
Ezután utánanéznek a meg nem értett szónak.
Lehet, hogy a tanuló képes azonnal észrevenni a meg nem értett szót, és meg
tudja mondani a szótisztázónak, hogy melyik az. De az is lehet, hogy nehézséget
jelent számára a megtalálása, és a szótisztázónak kell segítenie, hogy a tanuló
megtalálja.
A szótisztázó azzal segít a tanulónak, hogy abból a pontból kiindulva, ahol
az reakciót mutatott, az egyre korábbi és korábbi szövegrészekben kerestet
vele, amíg a meg nem értett szót meg nem találják. A szótisztázó végezhet a
tanulóval szúrópróbákat is. Szúrópróbát végezni azt jelenti, hogy szavakat
választunk ki a tanuló által már olvasott szövegbõl, és megvizsgáljuk, hogy
tudja-e azoknak a szavaknak a jelentését. A szótisztázó kiválaszt egy korábbi
szót, és egyszerûen megkérdezi: „Mi a _________ meghatározása?”
Ha a tanuló bármely szóval kapcsolatban bizonytalan vagy helytelen
meghatározást ad meg, akkor rátérnek arra a szóra, és a szótárban tisztázzák.
7. A szót tisztázzák.
Ha már megtalálták a meg nem értett szót, azt teljes mértékben tisztázni
kell a szótárban. Használja a 18. oldalon „A szó tisztázásának lépései” címû
szakaszban leírt eljárást.
8. A mondatot újraolvassák.
Ezután a szótisztázó megkéri a tanulót, hogy olvassa újra a mondatot abban a
szövegrészben, ahol a meg nem értett szót vagy szimbólumot találták. A tanuló ezt
megteszi, és amennyiben helyesen és megértve olvassa, akkor folytatja a szöveg
olvasását. Bármely további nem optimális reakciót úgy kezelnek, hogy megtalálják
a következõ meg nem értett szót, és a fentiek szerint tisztázzák.
9. A fennhangon olvasást addig folytatják, amíg a szöveg végére nem érnek.
A fennhangon olvasást addig folytatják, amíg a szótisztázandó szöveg
végére nem érnek.

32
 Amennyiben két tanuló kölcsönösen végez egymással fennhangon történõ
szótisztázást, ezen a ponton váltanak, és az a tanuló lesz a szótisztázó, akivel
épp most fejezték be a szótisztázást.
A tanuló végigmegy ugyanazon a szövegrészen, majd áttér a következõ új
szakaszra.
Így folytatják felváltva, egyik részt a másik után szótisztázva mindaddig,
amíg a teljes szöveget mindketten be nem fejezik.

Figyelmeztetés és ötletek
Idõnként elõfordul, hogy a szótisztázást végzõ tanulók vitába keverednek
vagy ingerültté válnak. Ha ez történik, akkor tudja, hogy e két dolog közül az
egyik történt:
1. Olyan „meg nem értett szavakat” erõszakoltak rá a tanulóra, amelyeket
valójában értett, vagy
2. Ténylegesen meg nem értett szavakat nem fedeztek fel, és átsiklottak
fölöttük.
Az olyan szavak, amelyeknek tévesen nézettek utána a tanulóval, helyre-
hozhatók azáltal, hogy megkérdezzük a tanulót, utánanézettek-e vele olyan
szónak, amelyet értett. Ha így volt, akkor a tanuló felderül és megmondja, mi
volt az a szó vagy azok a szavak, amelyeket helytelen volt tisztáztatni vele.
Ha ez megtörtént, akkor folytatják a szótisztázást.
Ha a fentiek nem kezelik a helyzetet, akkor tudni lehet, hogy meg nem
értett szavakat hagytak ki. Vitesse vissza a szótisztázóval a tanulót oda, ahol
utoljára jól ment neki, és onnan haladjanak elõre a szövegben a fennhangon
olvasó szótisztázás eljárásmódját követve, és összeszedve a kihagyott meg nem
értett szavakat. Ilyenkor általában az derül ki, hogy több meg nem értett szót
hagytak ki, nem csak egyet.
A jól végzett fennhangon olvasó szótisztázás végeredménye egy olyan tanuló,
aki biztos benne, hogy nincsenek meg nem értett szavai az anyagban, így aztán
könnyen tudja tanulni és alkalmazni.
A fennhangon olvasó szótisztázás óriási civilizációmentõ eljárásnak minõsül.
Életbevágó, hogy a fennhangon olvasó szótisztázást helyesen és pontosan
a leírtak szerint végezzék. Máskülönben az emberek nem jutnak hozzá az
általa elérhetõ hatalmas nyereségekhez.

33
 A speciális, fennhangon olvasó szótisztázás
Valahányszor gyerekekkel, idegen anyanyelvûekkel vagy írni-olvasni csak
félig-meddig tudó emberekkel dolgozunk, a speciális fennhangon olvasó szótisztá-
zást használjuk.
Akárcsak a fennhangon olvasó módszernél, a személyt fennhangon olvas-
tatjuk, hogy megállapítsuk, az illetõ mit csinál.
Ez nagyon egyszerû módszer.
Mialatt a személy olvas, a szótisztázónak követnie kell ugyanannak a
szövegnek egy másik példányát.
Meghökkentõ dolgokat figyelhetünk
meg.
Lehet, hogy a személy kihagyja a „de”
szót, valahányszor az elõfordul. Egysze-
rûen nem olvassa. Lehet, hogy valami
furcsa jelentést tulajdonít neki, mint
például „délelõtt”.
De mondhat egy szót valami egészen
másnak is, például az „áll” szót mond-
hatja úgy, hogy „történik”, vagy a „zöld”
szót úgy, hogy „föld”.
Lehet, hogy habozik bizonyos sza-
vaknál.
A speciális fenn- Az eljárásmód a következõ:
hangon olvasó 1. Olvastasson vele fennhangon.
szótisztázás
során a személy 2. Miközben olvas, figyeljen meg nála minden egyes kihagyást, szóváltoz-
hangosan olvas, tatást, habozást vagy szemöldökráncolást, és azonnal kezdjen el foglalkozni vele.
és valahányszor 3. Javítsa ki olymódon, hogy ön nézi meg a szótárban, vagy megmagyarázza
habozik, testi neki.
reakciót mutat, 4. Folytattassa a személlyel az olvasást, megfigyelve a következõ kihagyást,
vagy megváltoz-
szóváltoztatást, habozást vagy szemöldökráncolást.
tat egy szót, a
szótisztázó segít 5. Ismételjék meg a 2–4. lépéseket.
neki megtalálni Ezzel a módszerrel a személy felhozható az írni-olvasni tudásig.
és meghatározni Számára a következõ tennivaló a szótárhasználat és a szavak kiszótározásá-
a meg nem értett nak a megtanulása.
szót.
Azt követi majd egy egyszerû nyelvtani anyag.
A nagyon lemaradt tanuló ennek a szótisztázó módszernek a segítségével
felhozható az írni-olvasni tudás szintjéig.
34
A TANULÁSI
TECHNOLÓGIA
ALKALMAZÁSA
A tanulási technológia olyan híd az oktatáshoz, amely még jóval azután is
szolgálni fogja a tanulót, hogy elhagyta a tanteremet.

Az „okos” és a „lassú észjárású” tanuló között, illetve a nagyon-nagyon

gyors és a nagyon-nagyon lassú tanuló között lévõ különbség valójában
csupán az a különbség, amely a gondos tanuló és a hanyag tanuló között van.

A gondos tanuló alkalmazza a tanulás technológiáját. Azzal a szándékkal

tanul, hogy megtanuljon valamit. A tananyagaival folytatott munka közben
kezeli a tanulás összes felbukkanó akadályát. Ha elolvas egy bekezdést, és egy-
szer csak rájön, hogy halvány fogalma sincs róla, mit olvas, akkor visszamegy,
és megtalálja, hogy hol zavarodott bele. Közvetlenül az elõtt van egy szó, ame-
lyet nem értett meg. Amennyiben gondos tanuló, addig nem folytatja a
tanulást, amíg ki nem találja, melyik az a szó, és mit jelent.

Ilyen a gondos tanuló, és a tárggyal kapcsolatos okossága attól függ, hogy

milyen mértékben alkalmazza ezt a technológiát. Ez nem függ semmilyen
veleszületett tehetségtõl vagy bármi mástól. Kizárólag a tanulás tárgyára
vonatkozó saját tudása teszi ezt a különbséget.

Ez a füzet távolról sem tartalmazza a teljes tanulási technológiát. Az egy

átfogó témakör. De azzal, amit ezeken az oldalakon olvasott, önnek már
rendelkezésére állnak az eszközök ahhoz, hogy bármit sikeresebben tanuljon
meg, és másokat is hozzásegítsen ugyanehhez. I

35
 GYAKORLATI FELADATOK
Az alábbiakban olyan gyakorlatokat talál, amelyeket elvégzésével növelheti
képességét a tanulási technológia alkalmazására. Ezek segítenek abban, hogy
kiváló tanuló váljék önbõl, aki másoknak is segíteni tud megtanulni bármit,
amit azok megpróbálnak megtanulni.

1. Idézzen fel valakit, akit látott, vagy akit ismer, és aki úgy érezte, hogy
már mindent tud egy tárgyról! Hogyan befolyásolná ez a hozzáállás a
személynek azt a képességét, hogy igazán megtanuljon valami újat arról
a tárgyról?

2. Hogyan kezelné a következõ helyzeteket?

a) Egy barátja különbözõ fafajtákról tanul, de fogalma sincsen róla, hogy
hogyan néznek ki. A közelben nincsenek valódi fák, amelyeket meg lehetne
mutatni neki. Hogyan segíthetne neki?
b) Úszásoktatás során az ön barátja épp csak megtanulta, hogyan ne
süllyedjen el a vízben, és most arra tanítják, hogy ússza át a medencét,
de ezzel nagyon sok nehézsége van. Mit tehet, hogy segítsen neki?
c) Barátja egy ideje tanfolyamot végez azzal kapcsolatban, hogy hogyan
kezelje a pénzét, de most úgy döntött, hogy nem akarja folytatni, és nem
akar visszamenni a tanfolyamra. Mit kell tennie, hogy ezt kezelje?

3. Idézzen fel vagy találjon egy olyan szót, amirõl tudja, hogy nem érti,
illetve nem biztos a jelentésében, és tisztázza azt egy szótár segítségével!

4. Menjen végig újra „A tanulás akadályai” címû részen, keressen meg és

tisztázzon minden szót, amit nem ért egészen, és haladás közben tanulja
újra ezt a részt!

5. Végezzen alapvetõ szótisztázást saját magán!

6. Végezzen alapvetõ szótisztázást egy másik személyen!

36
7. Gyakorolja a fennhangon olvasó szótisztázást! Találjon egy másik tanulót
vagy egy barátot, akivel ezt a gyakorlatot végezheti! Egyikük „A” tanuló, a
másik „B” tanuló lesz. Döntsék el, ki lesz az „A” és ki a „B” tanuló!
a) „A” tanuló (szótisztázóként) szótisztázza „B” tanulóval a következõ
bekezdést fennhangon olvasó szótisztázással. Használjanak egy egyszerû
szótárt!
A fürge kis róka átugrotta a lusta kutyát. A csirkék õrzése a kutya
kötelessége volt, de elaludt. A róka besurrant a tyúkólba, anélkül hogy bárki
is észrevette volna.
b) „B” tanuló (szótisztázóként) szótisztázza „A” tanulóval a következõ
bekezdéseket fennhangon olvasó szótisztázással. Használjanak egy egyszerû
szótárt!
A fürge kis róka átugrotta a lusta kutyát. A csirkék õrzése a kutya
kötelessége volt, de elaludt. A róka besurrant a tyúkólba, anélkül hogy bárki
is észrevette volna.
Ahogy a csirkék észrevették, borzasztó lármát csaptak. A rókának nagyon
gyorsan kellett mozognia. Elkapta a legközelebbi csirke nyakát, és kisom-
fordált a tyúkólból.
c) „A” tanuló (szótisztázóként) szótisztázza „B” tanulóval a következõ
bekezdéseket fennhangon olvasó szótisztázással. Használjanak egy egyszerû
szótárt!
Ahogy a csirkék észrevették, borzasztó lármát csaptak. A rókának nagyon
gyorsan kellett mozognia. Elkapta a legközelebbi csirke nyakát, és
kisomfordált a tyúkólból.
A gazda felesége, amikor meghallotta a zenebonát, futva jött ki a házból,
csodálkozva, hogy vajon mi történhet a csirkéivel. Látta a rókát eltûnni a
csirkével a közeli erdõben.
d) „B” tanuló (szótisztázóként) szótisztázza „A” tanulóval a következõ
bekezdéseket fennhangon olvasó szótisztázással. Használjanak egy egyszerû
szótárt!

37
 A gazda felesége, amikor meghallotta a zenebonát, futva jött ki a házból,
csodálkozva, hogy vajon mi történhet a csirkéivel. Látta a rókát eltûnni a
csirkével a közeli erdõben.
Hangosan felsikoltott, és elkezdte keresni a kutyát, akinek az ilyenfajta
események megakadályozása volt a legfõbb feladata. A kutya meglehetõsen
zavarban látszott lenni. A gazda felesége a következõ jó néhány percet azzal
töltötte, hogy hevesen megrója a kutyát fásult viselkedéséért.
e) „A” tanuló (szótisztázóként) szótisztázza „B” tanulóval a következõ
bekezdést fennhangon olvasó szótisztázással. Használjanak egy egyszerû
szótárt!
Hangosan felsikoltott, és elkezdte keresni a kutyát, akinek az ilyenfajta
események megakadályozása volt a legfõbb feladata. A kutya meglehetõsen
zavarban látszott lenni. A gazda felesége a következõ jó néhány percet azzal
töltötte, hogy hevesen megrója a kutyát fásult viselkedéséért.

8. Találjon valakit, akinek hasznára lenne egy fennhangon olvasó szótisztázás,

és végezze el vele azt kielégítõ végeredményig!

38
AZ ALKALMAZÁS EREDMÉNYEI
A z amerikai egyetemektõl a dél-afrikai
falusi iskolákig széles körben alkalmazott
tanulási technológia nap mint nap
programról programra bizonyítja, hogy
mûködik.
Alabama egyik vidéki körzetében nyolc
és tizenhat év közötti gyerekek vettek részt
egy héthetes programon, amelynek kitûzött
célja az volt, hogy a tanulási technológiát az
olvasási szókincs és a megértés növelésére
használja fel. A programot megelõzõ és az
azt követõ tesztek szerint az egyes tanulók
szókincse és megértése átlagosan nyolc havi
teljesítménynövekedést mutatott. Egy
tizennégy éves fiú második osztályos
szintrõl hatodik osztályos szintre
emelkedett a programon öt és fél hét alatt.
Ilyen szintû javulás eddig gyakorlatilag
ismeretlen volt.
L ondonban tanulók egy csoportja egy
rövid tanulásitechnológia-tanfolyamon vett
részt tizenkét napon át összesen körülbelül
kilencórányi oktatással, míg egy kontroll-
csoport nem részesült tanulásitechnológia-
oktatásban. A két csoport folytatta rendes
tanulmányait, s mindkettõt tesztelték a
program elõtt és után is. A kísérleti csoport
olvasási képessége tizenkét napi oktatás után
meghökkentõ módon átlagban 1,29 évnyi
oktatásnak megfelelõ szintemelkedést
mutatott. A második csoport láthatólag
semmi különbséget nem mutatott (0,03
csökkenés) a második teszt alkalmával.
Ezek a lenyûgözõ eredmények önmagukért
beszélnek.
Az Education Alive program eredményeit
Afrika déli részén számos tanulmány
megerõsítette a zimbabwei Bulawayóban,
és a dél-afrikai Transvaalban. Egyikük
1,2 évnyi javulást mutatott az olvasási
képességben egy háromhetes program
folyamán. Egy másik négy hétig tartó
program átlagosan 1,8 évnyi javulást hozott
az olvasási képesség terén. Egy következõ
háromhetes program a dél-afrikai Trans-
keiben 2,3 évnyi átlagos javulást mutatott.
Egy hátrányos helyzetû fiatalok számára
fenntartott középiskolában végzett program
91 százalékban sikeres vizsgákat eredmé-
nyezett az ország Oktatási Minisztériumának
középiskolai vizsgáin, míg a kontrollcsoport
mindössze 27 százalékot ért el. Dél-
Afrikában, ahol a népesség 50 százaléka
írástudatlan, ez a program hozza el a
szükséges javulást.
H asonlítsa össze ezeket a pozitív
eredményeket azzal, ami világszerte az
iskolarendszerekben történik: némely
amerikai középiskola lemorzsolódási
aránya már az 50 százalékot közelíti, Nagy-
Britanniában 42 százaléka azoknak, akikkel
a felmérést végezték, nem tudta egy
hamburger, egy adag hasábburgonya,
AZ OLVASÁSI SZINT
JAVULÁSA
A tanulási technológiát
felhasználó 40 órás oktatási
program során washingtoni 80%
diákok az olvasási szint terén az adott
elképesztõ javulást mutattak. korosztálynak
megfelelõ vagy a
feletti olvasási
48% szint
az adott
korosztálynak
megfelelõ vagy a
feletti olvasási
szint
Elõtte Utána
39
 egy almáspite és egy kávé árát összeadni, az
USA középiskoláiban pedig 700 000 olyan
diák végzett tavaly, aki annyira sem
tudott olvasni, hogy a bizonyítványát
elolvassa. E számok mögött megannyi
személyes frusztráció, összetört álmok,
tudatlanság, növekvõ bûnözés és
kilátástalan jövõ sejlik fel.
Az itt következõ emberek történetei
ettõl különbözõek. Õk a világ különbözõ
tájain szerencsésen rátaláltak a tanulási
technológiára, alkalmazták azt, és jobbá
tették önmaguk, valamint mások életét.
E gy springfieldi (Virginia állam, USA)
házaspár nagyon aggódott fiuk iskolai
kudarcai és otthoni problémái miatt.
Miután megismerték a tanulási technológiát,
és fiukat beíratták egy olyan iskolába,
amely azt alkalmazza, a következõ levelet
írták:
„Mielõtt Richard az önök iskolájában
kezdett tanulni, annak következtében, hogy
a washingtoni állami iskolák tanítási
módszereivel semmire sem jutott, csalódott és
alkalmazkodásra képtelen gyerek volt. Az
önök útmutatásának és tanácsadásának
hatására képesek voltunk megtanulni,
hogyan segítsünk Richardnak jobb emberré
válni. Ami még ennél is fontosabb, újult
lelkesedést ébresztettek benne. Megszerezte
azokat az alapvetõ tanulási készségeket,
amelyeknek híján volt azalatt a két év alatt,
amit állami iskolákban töltött. Két év óta
elõször Richard minden nap iskolába akar
menni! Saját kezdeményezésébõl könyveket
olvasott. Érdeklõdni kezdett különbözõ
elméleti témák iránt, beleértve a természet-
tudományokat és a földrajzot is. Azóta,
hogy két unokatestvére egy jó nevû közép-
iskolában végzett, Richardnak az volt az
álma, hogy ugyanabba az iskolába járjon. A
40
tanulási technológia elsajátítása után
elfogadták a jelentkezését ebbe az iskolába.
Teljes szívünkbõl köszönjük, hogy Richardot
ilyen nagymértékben hozzásegítették céljai
eléréséhez.
E gy londoni anya az aggodalomtól teljesen
magánkívül segítséget keresett tízéves fia
számára, akinek súlyos nehézségei voltak
az iskolában, mert képtelen volt koncentrálni.
A tanárai gyógyszert akartak adni neki.
Ehelyett anyja rátalált egy, a tanulási
technológiát használó oktatási programra.
Miután a fiú egy kis ideje már a programon
volt, oktatója ezt írta:
„Az elsõ nap a programon a fiú három
órát töltött a tanulási technológia alapjainak
elsajátításával. A fiú anyja a következõ hét
folyamán felhívott telefonon, mert azonnali
javulást észlelt, és nem tudta elhinni a
változást, ami a fiával történt – a fiú a
legkisebb nehézség nélkül írta meg a házi
feladatát. A rákövetkezõ szombaton a fiú
visszament a programra, és még többet tanult
meg arról, hogyan kell tanulni. Néhány
nappal késõbb a fiú anyja azt mondta nekem,
hogy telefonhívást kapott a fiú tanáraitól,
akik csodálkoztak a fiúval történtek láttán.
Akkora változást tapasztaltak, hogy azonnal
tudni akarták, mi történt. A fiú problémáit a
gyógyszerek nem oldották volna meg.
Egyszerûen az történt, hogy senki sem
tanította meg neki, hogyan tanuljon.
A z L. Ron Hubbard által kifejlesztett
tanulási technológia eljutott Ugandába
is. Az alábbi levelet a kampalai szülõk
iskolájának igazgatójától kaptuk:
„Azért ragadtam tollat, mert szeretném
kifejezni õszinte köszönetemet azért, hogy
úgy gondolták, érdemes ideküldeniük a
munkatársaikat, hogy bemutassák nekünk
az L. Ron Hubbard által kifejlesztett tanulási
technológiát.
A tanáraink azt állítják, hogy most,
hogy már elvégezték a tanfolyamot önál-
lóan is tudnak tanulni, és hogy jobban
tudják tanítani a diákjaikat. A tanfolyam
sok tanulási akadálytól megszabadította õket,
és sokkal könnyedebben tudnak kommunikálni,
mint korábban, Más tanárok, akik eredetileg
nem vettek részt ebben a programban,
követelték, hogy õk is azonnal elkezdhessék
a tanfolyamot.
A tanulóink lelkesek a programmal
kapcsolatban. Jókedvvel tanulják, hogy
hogyan tanuljanak. Most már ismerik a
tömeg fontosságát, és képek segítségével
tanulnak olyan dolgokról, amelyeket a kör-
nyezetükben nem találnak meg. Imádkozunk,
hogy ez a kapcsolat a jövõben is fennmaradjon,
és a technológia sok tanulóhoz eljusson
Uganda más részeiben is.”
Egy oregoni házaspár zaklatott volt
tizenegy éves lánya miatt, aki majdhogynem
képtelen volt akár második osztályos
szinten is olvasni, és majdnem teljesen
híján volt az önbecsülésnek. Miután a
lány elkezdett egy tanulási technológiát
alkalmazó iskolába járni, a lány anyja
ezt írta:
„A szívem majd meghasadt, mikor a
lányom kijött a terembõl, ahol a nyári
iskolához tett felvételi vizsgát. Könnyek
patakzottak a szemébõl, és a halványzöld
szemüvegét kérte, amelyikrõl azt hitte,
hogy szüksége van ahhoz, hogy olvasni
tudjon. Nagyon rossz eredményt ért el, de
az összes érintettek fenntartásai ellenére
lehetõséget kapott a nyári program
elkezdésére.
Abban a pillanatban élete pályája,
amely addig meredeken zuhant, éles fordulatot
vett, és azóta is felfelé ível. Most már néhány
hónapja a nyári táborban van, és a változások,
amelyeket látunk rajta, egyszerûen csodával
határosak.
Ma már egyedül olvas, sõt alig tudja
letenni a kezébõl a könyveit. Újra sínen
van, és magabiztos, vidám gyerekké vált,
aki kétségtelenül nagyon sokkal fog hozzá-
járulni a világ dolgaihoz, úgy, ahogy soha
nem lett volna képes, ha nincs L. Ron Hubbard
tanulási módszere, és ez a hihetetlen
iskola, amit önök létrehoztak! Köszönet
mindannyiuknak fáradozásukért, elkötele-
zettségükért és éleslátásukért.
Egy hétéves kisfiúnak nagyon nehezen
ment a tanulás. Ugyanazt az anyagot
tanulta újra és újra, jó hat hónapon át.
Szerencsére édesanyja ismerte a tanulási
technológiát, és rájött, hogy a kisfiú
tanára nem találja meg, és nem korrigálja
azokat az igazi akadályokat és problémákat,
amelyekbe fia ütközik.
„Saját munkám és kötelezettségeim
nagyon lefoglaltak, mégis hazahozattam
vele az anyagot, amit tanult, és rájöttem,
mi volt a valódi probléma. Ez két hónapja
történt. Ennek eredményeképpen mostanra
az osztály mintatanulójává vált. Többé
már nem lógja el az idejét, és nem nehezíti
meg mások dolgát. Szeret tanulni, és
rekordidõ alatt végzi el a feladatait. Két
nappal ezelõtt egy este odajött hozzám,
hogy megmutassa, milyen szavakat tanult
és tisztázott – arktikus, gleccser, fjord –,
amelyeket én ugyanennyi idõs koromban
kiolvasni sem tudtam volna, nemhogy helye-
sen leírni. Ráébredtem, hogy valószínûleg
az egész jövõjét mentettem meg azzal,
amit korábban tanulási problémáinak
megoldására tettem.
41
 SZÓJEGYZÉK
demonstrációs készlet: készlet, amely olyan
különbözõ apróbb tárgyakból, mint dugók,
kupakok, gemkapcsok, tollkupakok, gumi-
karika stb. áll. A tanuló ezeket az apró
tárgyakat használja annak a megjelenítésére,
amirõl tanul. Ezek a tárgyak elmozgathatók,
hogy megmutassák egy adott fogalom
mechanikáját és cselekvéseit, és segítsenek a
tanulónak megérteni azt. „Demókészletnek”
is nevezik.
doingness: valamilyen akció vagy tevékeny-
ség végzése.
elbódul: fáradt, álmos, kába lesz.
elkülönül: elválasztja magát valakitõl, egy
csoporttól stb., és visszahúzódik attól, hogy
foglalkozzon vele.
gradiens: valaminek a fokozatos, lépésrõl
lépésre, szintrõl szintre történõ megközelítése,
ahol minden egyes lépés vagy szint
önmagában könnyen elérhetõ – így végül
meglehetõsen bonyolult és nehéz tevé-
kenységek is viszonylagos könnyedséggel
megvalósíthatók. A gradiens szó egyúttal
minden egyes megtett lépést is jelöl egy ilyen
megközelítés esetén.
gyurmademonstráció: gyurmából készült
modell, amit a tanuló készít egy cselekvés,
meghatározás, tárgy vagy elv demonstrálására.
„Gyurmademó”-nak is nevezik.
jelentéstartalom: valaminek az értelme,
gondolata vagy elmélete, ellentétben annak
tömegével. Lásd még a tömeg címszót ebben
a szójegyzékben.
konfrontálás: meghátrálás vagy kitérés nél-
kül szembenézni. A konfrontálás képessége
42
tulajdonképpen az a képesség, hogy kényel-
mesen ott vagyunk és észlelünk.
meg nem értett szó: egy szó, amit egyáltalán
nem vagy tévesen értettek meg.
nyereség: bármilyen kívánt javulás elérése.
Például nyereség lenne, ha egy személy
növelné kommunikációs képességét, vagy
jobban érezné magát, és nagyobb bizonyossága
lenne életének bizonyos területein.
Szcientológia: alkalmazott vallásos filozófia,
amelyet L. Ron Hubbard fejlesztett ki. A
Szcientológia a szellem önmagával, univerzu-
mokkal és más életformákkal való viszonyának
tanulmányozása és kezelése. A Szcientológia
név a latin scio, azaz „tud” szóból és a görög
logos szóból származik, amelynek jelentése
„a szó vagy külsõ forma, amely által a belsõ
gondolat kifejezõdik és ismertté válik”. Így a
Szcientológia a tudásról való tudást jelenti.
szótisztáz: meghatároz egy szótár segítségével
minden olyan szót, amit nem teljesen ért a
tanulmányozott anyagban.
szótisztázás: Szcientológia eljárások csoportja
olyan szavak megtalálására, amelyeket a
személy nem értett meg olyan tárgyakban,
amelyeket tanulmányozott, és a szavak
meghatározása azáltal, hogy az illetõ megnézi
õket egy szótárban.
szótisztázó: egy személy, aki segít egy másik
személynek, hogy megtalálja a meg nem
értett szavait.
tömeg: a tényleges fizikai tárgyak, az élet
dolgai szemben a jelentéstartalommal. Lásd
még a jelentéstartalom címszót ebben a
szójegyzékben.
L. RON
HUBBARDRÓL
L.
Ron Hubbard 1911. március 13-án
született a nebraskai Tildenben.
Felfedezésének útja és embertársai
iránti elkötelezettsége korán kezdõdött.
19 éves korára már több mint négyszázezer
kilométert utazott Jáva, Japán, India és
a Fülöp-szigetek kultúráját vizsgálva.
1929-ben az Egyesült Államokba
hazatérve Ron újrakezdte a korábbi kuta-
tásait, és a következõ évben beiratkozott
a George Washington Egyetemre. Ott a
matematika, mérnöki tudományok, vala-
mint az atomfizika, akkor új tudománya
területén folytatta hivatalos tanulmá-
nyait. Ezek mindegyike létfontosságú,
életbevágó eszközt nyújtott állandó kuta-
tásaihoz. Hogy kutatásainak ezzel anyagi
fedezetet biztosítson, Ron irodalmi pá-
lyafutásba kezdett az 1930-as évek ele-
jén, és hamarosan az egyik legszélesebb
körben olvasott, népszerû regényíróvá vált.
Fõ célját azonban soha nem tévesztette
szem elõl, és folytatta fõ kutatási vonalát
kiterjedt utazások és expedíciók révén.
A II. világháború kitörésekor alhad-
nagyi rangban belépett az Egyesült Államok
Haditengerészetébe, és tengeralattjáró-
romboló hadihajók parancsnokaként szol-
gált. Harc közben elszenvedett sebesüléstõl
részben vakon és bénán 1945-ben vég-
legesen rokkanttá nyilvánították. Az elmére
vonatkozó elméleteinek felhasználásával
azonban nemcsak bajtársain volt képes
segíteni, hanem saját egészségét is vissza-
nyerte.
További öt év intenzív kutatás után
Ron felfedezései a Dianetika: A szellemi
egészség modern tudománya címû könyv-
ben tárultak a világ elé. A Dianetika, az
elme elsõ népszerû kézikönyve, amely
kifejezetten az utca embere számára író-
dott, az emberiség reményeinek új kor-
szakát nyitotta meg, és életének egy új
korszakát a szerzõ számára, aki azonban
nem hagyott fel a kutatással; és miután
1951 végéig áttörést áttörés után foglalt
rendszerbe, megszületett a Szcientológia
alkalmazott vallásos filozófiája.
Mivel a Szcientológia az élet egészére
ad magyarázatot, az emberi létnek nincs
olyan vonatkozása, amivel L. Ron Hubbard
elkövetkezõ mûvei ne foglalkoztak volna.
Hol az Egyesült Államokban, hol Angli-
ában élve folytatta a kutatásait, amelyek
megoldásokat kínáltak olyan társadalmi
problémákra, mint a hanyatló oktatási
standardok és a burjánzó drogfogyasztás.
Mindent egybevéve, L. Ron Hubbard
Dianetika és Szcientológia munkái negy-
venmillió szót tesznek ki rögzített elõ-
adások, könyvek és írásmûvek formájában.
Ezek együttesen alkotják egy 1986. január
24-én véget ért életút örökségét. L. Ron
Hubbard távozása azonban semmiképpen
sem jelentette valaminek a végét, hiszen
forgalomban lévõ könyveinek százmil-
lióival és a jobbító technológiát nap mint
nap alkalmazó emberek millióival valóban
azt mondhatjuk, hogy a világnak még ma
sincs nála jobb barátja. I
43
 NEW ERA® Publications International ApS
Store Kongensgade 55, 1264 Copenhagen K, Denmark
ISBN 87-7968-213-8
© 2001 L. Ron Hubbard Library. Minden jog fenntartva.
Bármilyen engedély nélküli másolás, fordítás, duplikálás, importálás vagy
terjesztés, egészben vagy részben, bármilyen formában – beleértve az
elektronikus másolást, tárolást vagy továbbítást – az idevonatkozó törvények
megsértése. Scientology, Szcientológia, Dianetics, Dianetika, Celebrity Centre, L.
Ron Hubbard, L. Ron Hubbard kézjegye és a Scientology kereszt védjegyek és
márkanevek, amelyek a Religious Technology Center tulajdonában vannak,
használatuk annak engedélyével történik. A Scientologist egy kollektív tagsági
jegy, amely a kapcsolódó Szcientológia egyházak és missziók tagjait jelöli.
A NEW ERA bejegyzett védjegy és márkanév.
A nyomtatás Dániában készült.
HUNGARIAN EDITION

L. RON HUBBARD kiadvány

44