SEgyZCIENTOLÓGIA

jobb világ építése

A Szcientológia, amelyet L. Ron Hubbard alapított és fejlesztett ki, alkalmazott

vallási filozófia, amely pontos útvonalat nyújt, ami révén mindenki visszanyerheti
szellemi énjének igazságát és egyszerûségét.
A Szcientológia sajátos axiómákból áll, amelyek megadják a lét alapját képezõ
elveket és okokat, valamint a humán tudományok területén folytatott átfogó meg-
figyelésekbõl, amelyek szó szerint az élet egészére érvényes filozófiai tudásanyagot
képeznek.
Ez a kiterjedt tudásanyag a tárgy kétféle alkalmazását eredményezte: elõször
egy technológiát, amellyel az ember növelheti szellemi éberségét, és elérheti azt a
szabadságot, amelyet számos nagy filozófiai tanítás keresett; és másodszor jelentõs
számú alapelvet, amelyeket az emberek életük javítására használhatnak. Valójában,
ezzel a második alkalmazási móddal a Szcientológia nem kevesebbet nyújt, mint
gyakorlati módszereket életünk minden területének javítására – módszereket új
életmódok teremtésére. És innen származik ez az anyag is, amelynek az elolvasására
készül.
Az itt bemutatásra kerülõ, L. Ron Hubbard mûveibõl összeállított adatok csak
egy részét képezik azoknak az eszközöknek, amelyek A Szcientológia kézikönyvé-
ben találhatóak. A kézikönyv, amely egy átfogó útmutató, a Szcientológia sok
alkalmazási módszerét mutatja be, amelyekkel az élet számos más területét is
javíthatjuk.
Ebben a füzetben a szerkesztõk az adatokat rövid bevezetõvel, gyakorlati
feladatokkal és a sikeres alkalmazás példáival egészítették ki.
A legközelebbi Szcientológia egyháznál vagy missziónál megértésének növelését
szolgáló tanfolyamok, illetve további anyagok állnak rendelkezésre, amelyekkel
bõvítheti tudását. A címek listája elérhetõ: www.scientology.org.
A Szcientológia számos új, az emberrel és az élettel kapcsolatos jelenséget ír le,
ezért lehetséges, hogy találkozik majd olyan kifejezésekkel ezeken az oldalakon,
amelyeket nem ismer. Ezek meghatározása megtalálható ott, ahol elõször elõfor-
dulnak a szövegben, valamint a füzet végén található szójegyzékben.
A Szcientológia arra való, hogy használják. Ez egy gyakorlati filozófia, olyan
valami, amit az ember végez. Ezeknek az adatoknak az alkalmazásával ön képes
megváltoztatni az állapotokat.
Ezt a tudást emberek milliói használják, akik mind tenni akarnak valamit a
maguk körül látott állapotokkal kapcsolatban. Õk tudják, hogy az élet jobbá tehetõ.
És tudják, hogy a Szcientológia mûködik.
Használja a füzetben található adatokat önmaga és mások segítésére, és ön is
tudni fogja.
NEMZETKÖZI SZCIENTOLÓGIA EGYHÁZ
 S ok ember meglehetõsen „vagy bejön, vagy nem” alapon éli az életét,
megpróbál rájönni, hogy mitõl javulnak vagy romlanak a vállalkozásai,
illetve miért sikeresek, vagy miért nem. A találgatások és „megérzések”
azonban eléggé megbízhatatlan dolgok. Annak a tudása nélkül, hogy valójában
hogyan vizsgáljunk ki helyzeteket – legyenek azok akár jók, akár rosszak –, és
ha nem tudjuk, hogy hogyan jöjjünk rá az igazságra, akkor csak
kiértékeletlen adatok tengerében sodródunk.
A pontos kivizsgálás valójában ritka portéka. Azokban a dolgokban,
amelyeket nem értünk, hajlamosak vagyunk elfogadni az elsõ felkínált
magyarázatot, legyen az bármilyen hibás is. Ezért aztán a kivizsgálás
technológiáját nem gyakoroltuk, illetve nem finomítottuk ki igazán. L. Ron
Hubbard azonban áttörést ért el a logika és a gondolkodás tárgyában, és
kifejlesztette az elsõ valóban hatékony módszert, amellyel meg lehet
keresni, és következetesen meg is lehet találni a dolgok valódi okait.
Ha tudjuk, hogy hogyan lehet valamit kivizsgálni, akkor képesek vagyunk
eligazodni a véletlen tények és vélemények között, és képesek vagyunk elõállni
a siker vagy kudarc mögötti valós okokkal az élet bármely területén.
Azáltal, hogy valóban megtudjuk, miért úgy vannak a dolgok, ahogy
vannak, képesek vagyunk a helyzetet orvosolni és kijavítani – bármilyen
helyzetet. Ez a technológia rendkívül értékes az élet minden területén.

2
A KIVIZSGÁLÁS
ÉS HASZNÁLATA

A
z ember napról napra és hétrõl hétre rengeteg, a kívánatosnál
rosszabb körülménnyel kerülhet szembe. Valahogy sikerül
ugyan keresztülvergõdnie magát ezeken a helyzeteken, de
közben az a meggyõzõdése, hogy nem sokat tehet sorsa
javításáért. Lehetséges, hogy az a tervezet, amelyen a mun-
kahelyén hónapokon át dolgozott, nem éri el a várt sikert;
az irodában az elmúlt negyedév során erõsen hanyatlik a
termelékenység; vagy a ház bõvítése tovább tart, mint elõször gondolták. Igen
sokunk számára gyakoriak az ilyen helyzetek.

De ennek nem kell feltétlenül így történnie. Az emberek élhetnek boldog

életet, és elérhetik céljaikat az élet bármely területén – egyénként, a családjukkal,
a munkájukkal és mással kapcsolatban is. Azokat a célokat, amelyeket az
egyén valaha elképzelt magának, igenis el lehet érni.

Ha valaki mégsem éri el ezeket a célokat, illetve olyan helyzetben van, amely
megromlott vagy rosszabbodott, annak alapos, és fellelhetõ oka van. Az emberek
gyakran nem jönnek rá arra, hogy a dolgokat ténylegesen okozza valaki vagy
valami. A dolgok nem maguktól történnek. Minden szituációnak van valami
oka − ok, amelyet képesek vagyunk kontrollálni.

De mert az ember ezt nem tudja, gyakran a „végzet”-re, babonára, jöven-

dõmondásra vagy az asztrológiára hagyatkozik, hogy az döntse el a sorsát vagy
a jövõjét. Sokan egyszerûen csak remélik, hogy már semmi nem fog elromlani,
vagy azzal csapják be magukat, hogy az élet rendszerint küzdelem.

3
 Annak a farmernek például, akinek az egyik évben nagyon gyatra a
termése, nincs hihetõ magyarázata a dologra. Arra természetesen nem gondol,
hogy saját maga okozta volna ezt az állapotot. Mindazonáltal, ha a helyzetet
kivizsgáljuk, az derül ki, hogy korábban a tavaszi vetéshez való vetõmagot
nem biztonságosan tárolta, így az rovarok prédájává vált. Nem tudván errõl,
lehet, hogy mindenféle furcsa „okokkal” hozakodik elõ, vagy egyszerûen a
balszerencsére fogja.

Egy olyan gyárban, ahol alacsony a termelés, a vezetés esetleg úgy próbálja
növelni a termelékenységet, hogy még mielõtt a szervezet tönkremenne, váltogatni
kezdi a személyzetet, új munkásokat vesz fel stb. Azonban a vezetõknek nincs
kellõ jártasságuk abban, hogy ténylegesen megvizsgálják a cég mûködését, és
megtalálják a helyzet okát. Ha valaki megvizsgálná, lehet, hogy azt fedezné fel,
hogy a nyersanyagszállító megtagadta a szállítást, mert a cég könyvelési
részlege nem fizette a számlákat.

Ahhoz, hogy az ilyen helyzeteket az élet bármely területén képesek

legyünk megvizsgálni, kezelni és kijavítani, a kivizsgálásban való jártasságra
van szükségünk – arra a képességre, hogy logikusan gondolkodjunk és a
dolgok mélyére hatoljunk.

A kivizsgálás a tények gondos feltárását és kiválogatását jelenti. Kivizsgáláskor

az ember kikutatja és megvizsgálja valaminek a részleteit, hogy megpróbálja
megtudni a tényeket, legfõképp, hogy megpróbálja megtalálni valaminek az
okát.

A megfelelõen végzett kivizsgálás a mélyére hatol azoknak a helyzeteknek,

amelyekkel szembekerülünk. Például, egy szervezetben megfigyeljük, hogy
alacsony a termelés. Ez a helyzet nem optimális, tehát ki kell vizsgálni, és meg
kell állapítani, hogy mi az oka. A kivizsgálás egyébként a személyek magánéletében
is felhasználható az állapotok javítására.

Kivizsgálás közben a fennálló körülményekkel kapcsolatban azt kérdezzük

magunktól: „Mi az, amit nem értek?” És úgy fogjuk találni, hogy két tény nincs
összhangban egymással – ezek ellentmondanak egymásnak, és nem lehet megérteni
õket. Ezért megpróbálunk ésszerû magyarázatot találni rájuk: rákérdezünk a két
tényre, és ezzel egy újabb pontot fogunk találni, amelyet nem értünk. Amikor
ezt próbáljuk megérteni, akkor megint találunk egy újabb tényt, amelyet nem
értünk. És útközben egyszer csak meg fogjuk találni a kivizsgálás alatt álló
körülmények okát.

4
 Minden kivizsgálásnak ezen a vonalon kell haladnia. Ahhoz, hogy elvezessen
bennünket a nehézség forrásához, néha sok kérdést kell feltennünk, néha csak
ennyit: „Mi ez a zaj?” Íme, egy példa vészhelyzetben végzett gyors kivizsgálásra:
A gépész a hajó gépházában szolgálatban van. Az illetõ átlagos, de tapasztalt
érzékeléssel rendelkezik: figyeli a területét. Egyszer csak olyan sziszegõ
hangot hall, amelyet nem kellene – valamit, ami ellentmondásban van a
gépházban elvárt állapotokkal. Átpásztázza a területet, és egy kis fehér felhõt
kivéve nem lát semmi rendellenességet. Most összekapcsolja a látványt és a
hangokat. Közelebb megy, hogy jobban lássa. És látja, hogy egy szelep el van
törve. Erre elzárja a gõzvezetéket.

Dióhéjban: a) az ember nem megfelelõ mûködést talál a szervezet egyik

részlegében, vagy ahol kivizsgálást tart, aztán b) nem ért valamit azzal kapcsolatban,
és aztán c) kikérdezi az embereket abban a részlegben, amelyiknek köze van
a nem megfelelõ mûködéshez vagy megnézi a területet, hogy több adatot
szerezzen.

Ezt a sorrendet követve elkülönítjük a baj okát, amelyet aztán kezelni

lehet, és a terület újra megfelelõen fog mûködni. Csak ez a három lépés, újra
meg újra végrehajtva általában elégnek bizonyul ahhoz, hogy egy szervezetet
zökkenõmentes mûködésben tartson.

A kivizsgálásokban a statisztikák is szerepet kapnak. A statisztika valamely

tevékenység, terület vagy szervezet termelését mutatja, éspedig úgy, hogy össze-
hasonlítja egy korábbi idõpont termelésével. A statisztika tükrözi, hogy a terület
eléri-e a célját, vagy sem – ha a statisztikák emelkednek, akkor a terület közelebb
jár annak megvalósításához, amit elõirányoztak. Kivizsgáláskor a csökkenõ
statisztikákat keressük. Ezek természetesen nem érthetõek, ezért megkérdezzük
az érintetteket. Válaszaikban lesz valami, aminek a kivizsgálást végzõ személy
számára egyáltalán nincs értelme – például: „Nem tudjuk kifizetni a számlákat,
mert Judit tanfolyamra jár.” A kivizsgálást végzõ személy egyszerûen csak olyasmit
keres, amit õ maga nem tud beleilleszteni a képbe. Ezért megkérdezi azt a személyt,
aki ezt az adatot adta, és megkérdezi Juditot is. Elõbb vagy utóbb, de elõ fog
kerülni a valódi ok.

Ahogy végigkövetjük a számunkra értelmetlen dolgok sorát, két dolog

történhet: A vizsgálódás vagy zsákutcába jut és nem megy tovább – ilyenkor
vissza kell térni a kivizsgálás fõ vonalához –, vagy az eredménye további anyag

5
Ha két egymás-
nak ellentmondó
ténnyel találjuk TÉNY TÉNY
szembe magun-
kat, akkor rá
kell kérdeznünk
ELLENTMONDÁS
e két tényre, és
egy újabb
ponthoz fogunk KÉRDÉS
jutni, amelyet
nem értünk. És
addig haladunk
tovább a meg TÉNY
MEG NEM ÉRTETT
nem értett
dolgok nyomán,
amíg meg nem
találjuk az
igazi okot.
KÉRDÉS

TÉNY
MEG NEM ÉRTETT

KÉRDÉS

TÉNY
MEG NEM ÉRTETT

KÉRDÉS

VALÓDI OK

6
lesz. És ha az eredmény további anyag lesz, akkor még több olyan dolgot
fogunk találni, amit nem értünk.

Ennek az eljárásnak az a trükkje, hogy az ember talál egy kilógó szálat – valamit,
amit nem ért –, és kikérdezésekkel húz rajta egyet. Felbukkan egy kismacska.
Újabb kérdésekkel tovább húzza a szálat. Felbukkan egy kölyökgorilla. Még
tovább húzza. Elõjön egy tigris. Újra meghúzza és hû! Ott egy General Sherman
tank!

Az nem értelmes magyarázat, hogy az emberek lusták vagy buták. A

dolog fenekén megtalálod a valódi okát annak, hogy a szervezet egyik részlege
tétlen vagy folytonosan zaklatott.

Mikor megvan a „General Sherman tank”, akcióba léphetsz.

Egy rossz statisztika mögött mindig van egy ok. Addig kérdezõsködj,
amíg napvilágra nem kerül a valódi ok. Ez sohasem az, hogy „Ágnes nem elég
okos”. Sokkal valószínûbb, hogy Ágnest ugyan gépírónak szerzõdtették, de
nem tud gépírni. Vagy a területért felelõs ügyvezetõ egyszerûen nem jár be
dolgozni.

Az alacsony statisztika valódi magyarázata mindig egy nagyon könnyen

megérthetõ dolog. Ha eleget kérdezel, meg fogod kapni a valódi magyarázatot,
és akkor tudsz cselekedni.

Ez a kivizsgálási technika, miközben elemi, egyben nagyon hatékony is. Akár

egyszerû, akár összetett helyzetekkel nézünk szembe, ez a technika felhasználható
arra, hogy e helyzetek mélyére hatoljunk, és következésképpen képessé tesz arra,
hogy a helyzeteket megoldjuk, és javítsunk az életben található állapotokon.

A kivizsgálásban való jártasság gyakorlással fejleszthetõ. Csiszolható és haté-

konyabbá tehetõ, így képesek leszünk azonnal észrevenni valamit, amit nem
értünk. Ez nem velünk született képesség, de könnyen megszerezhetõ. Ahhoz,
hogy a kivizsgálást még gyorsabbá és hatékonyabbá tegyük, képesnek kell
lennünk megérteni és felhasználni a logika alapelveit − egy olyan tárgyét, amely
mostanáig nemcsak hogy meg nem értett tárgy volt, de szükségtelenül bonyolulttá
is tették.

7
 LOGIKA
A logika témaköre legalább háromezer éven át volt vita tárgya anélkül, hogy
közben bármilyen világos áttörést hozott volna a tényleges használatát illetõen
azok számára, akik adatokkal dolgoznak.

A „logika” az okfejtés témakörét jelenti. Az elmúlt korokból néhányan

igyekeztek tudománynak feltüntetni. De ezt elvethetjük, mint képmutatást
vagy nagyképûséget.

Ha lenne ilyen „tudomány”, akkor az ember képes lenne gondolkodni. De

nem képes.

A kifejezés maga kimondottan vészjósló. Ha el kellene olvasnunk egy

logikáról szóló kézikönyvet, egyszerûen beleõrülnénk abba, hogy megpróbáljuk
megérteni, nemhogy megtanuljuk belõle, hogyan kell gondolkodni.

Mégis, a logika, vagyis az okfejtés képessége létfontosságú a szervezõ vagy

az adminisztrátor számára. Ha nem tud világosan gondolkodni, akkor nem
lesz képes olyan következtetésekre jutni, melyek létfontosságúak ahhoz, hogy
helyes döntéseket hozzon.

Sok szervezet, kormányzat, társaság és csoport húz hasznot a logika hiányából,

és teszi ezt nagyon hosszú ideje. Egy olyan népességet, amely képtelen a
gondolkodásra és az okfejtésre, könnyen lehet valótlanságokkal és silány
célokkal manipulálni.

Így a logika tárgyát nem támogatták, sõt épp ellenkezõleg.

Még a nyugati iskolák is arról próbálták meggyõzni a tanulókat, hogy azért

tanuljanak geometriát, mivel „ez az, ahogy gondolkodunk”. És természetesen
nem ez az.

Az adminisztrátorok, a menedzserek, a kézmûvesek és a hivatalnokok

jelentõs mértékben hasznát veszik a logikának. Ha nem képesek az okfejtésre,

8
akkor költséges és idõrabló hibákat követnek el, káoszba és feledésbe taszíthatják
az egész szervezetet.

Munkaeszközeik az adatok és a szituációk. Ha nem képesek megfigyelésre

és a dolgok végiggondolására, akkor hamis következtetésekre juthatnak, és
hibás lépéseket tehetnek.

A modern ember azt hiszi, hogy a matematika helyettesítheti a logikát, és

a legtöbb szituáció kifejezetten félrecsúszik e megható, bár méltatlan bizalom
miatt. Az emberi problémák összetettsége és a közrejátszó óriási számú tényezõ
a matematikát erre teljesen alkalmatlanná teszi.

A számítógépek legjobb esetben is csak mankói az elmének. Mégis, a mai

krómbevonatú civilizáció gyermekien hisz bennük. Hogy van-e bármilyen
hasznuk vagy sem, attól függ, ki teszi fel a kérdést, és ki olvassa le a számítógép
válaszait. De a válaszok még akkor is gyakran bolondokházába illõen ostobák.

A számítógépek nem képesek gondolkodni, mert az emberek és a számítógép-

építõk nem ismerik teljes mértékben az élõ logika szabályait. Ha a számítógépbe
egy hamis adatot táplálnak be, teljesen hibás válaszokat kapnak.

Ha a menedzsment és a munka terén dolgozó emberek nem ismerik a

logikát, a szervezet irányt téveszthet, és hihetetlen mennyiségû zsenialitás válik
szükségessé az összetartásához és mûködésben tartásához.

Egész civilizációk tûnnek el, mert vezéreikbõl, vezetõikbõl és embereikbõl

hiányzik a logika.

Tehát ez egy nagyon fontos tárgy.

A logika megoldása
A Szcientológia magában foglalja a logika feltárásának módját is. Ez az áttörés
nem kis nyereséget jelent. Ha ezáltal egy félelmetes és szinte lehetetlen tárgyat

9
 egyszerûvé lehet redukálni, akkor a szituációkra adott helyes válaszok sokkal
gyakoribbak lehetnek, egy szervezet vagy egy civilizáció pedig sokkal
hatékonyabb.
Az áttörés egyszerû:
ANNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, HOGY MILYEN MÓDOKON VÁLNAK
A DOLGOK LOGIKÁTLANNÁ, MEG TUDJUK ÁLLAPÍTANI, MI IS A
LOGIKA.
Más szóval, ha valaki érti, mi teszi a dolgokat logikátlanná vagy ésszerûtlenné
(vagy õrültté, ha úgy tetszik), akkor lehetséges tudni azt is, hogy mi teszi a
dolgokat logikussá.
Logikátlanságok
Meghatározott módokon történik az, ahogyan az információ továbbítása,
illetve valamely szituáció logikátlanná válik. Ezek okozzák azt, hogy az ember-
nek téves elképzelése lesz egy adott szituációról. A logikátlanná válás egyes
módjait outpontnak nevezzük. Ezek olyan adatok, amelyeket igazként tálalnak,
holott valójában logikátlanok. Az alábbiakban ezek mindegyikét ismertetjük.
Kihagyott adat
Bármilyen kihagyott dolog outpont.
Ez lehet egy kihagyott személy, terminál (olyan személy, aki kommunikációt
küld, kap vagy továbbít), tárgy, energia, tér, idõ, forma, sorrend, vagy akár egy
kihagyott helyzet is. Bármi, aminek ott kéne lennie, de nincs ott, az egy outpont.
Ezt az outpontot a legkönnyebb nem észrevenni, mivel nincs ott, hogy
közvetlenül magára vonja a figyelmet.

Megváltoztatott sorrend
Bármely rossz sorrendben lévõ dolog, esemény, tárgy vagy méret outpont.

KIHAGYOTT ADAT

Kovács József
Budapest

10
 A 3, 7, 1, 2, 4, 6, 5 számsorozat megváltoztatott sorrendben vagy helytelen
sorrendben van.
Számíthatunk rá, hogy bármely cselekvéssorozatot összekuszál, ha a második
lépést az elsõ elõtt csináljuk.
Az alapvetõ rendellenesség az, ha egyáltalán nincs sorrend. (Az outpont olyan
állapot vagy helyzet, ahol valami hibás, helytelen vagy hiányzik.) Ez RÖGESZ-
MÉKHEZ vezet. Felbukkan a disszociációnak nevezett elmebetegség formájában
is. Az egymáshoz kapcsolódó vagy egymáshoz hasonló dolgokat nem látják logikusan
következõnek. Az ilyen emberek témáról témára ugrálnak nyilvánvaló sorrend
követése nélkül. A disszociáció az a szélsõséges eset, amelynél az összefüggõ
dolgokat nem látják összefüggõnek, a nem összetartozókat pedig annak vélik.
A „sorrend” szó azt jelenti, hogy valami egyenes vonalú mozgást végez a
téren, az idõn vagy mindkettõn keresztül.
Ha valahol sorrendnek kellene lennie, de nincs, az egy outpont.
Ha valami nem „sorrend”, de annak gondolják, az is outpont.
A „kocsit fogjuk a ló elé” típusú helytelen sorrend is outpont.
Az embernek néha azzal van a legnehezebb dolga, amikor megpróbál elõre
jelezni valaki másnak egy olyan elkerülhetetlen jövõbeli következményt, amely
a másik számára láthatatlan. Ez például egy következmény: „Ha elfûrészeled a
faágat, amin ülsz, akkor persze leesel.” A rendõrség ezt gyakran olyan emberekkel
próbálja megértetni, akiknek nincs elképzelése a dolgok sorrendjérõl, így a
büntetéssel való fenyegetõzés jól mûködik a jó magaviseletû állampolgároknál,
és egyáltalában nem mûködik a bûnözõkkel szemben, mivel azok gyakran azért
bûnözõk, mert nem tudnak következményekben gondolkodni – egyszerûen

MEGVÁLTOZTATOTT
SORREND

11
 rögzültek. „Ha megölsz egy embert, felakasztanak” – ez egy jelzett következmény.
A gyilkos, aki rögzül a bosszúnál, nem tud a sorrendet szem elõtt tartva gon-
dolkodni. Az embernek ahhoz, hogy helyes sorrendiséget kapjon, a sorrendet
szem elõtt tartva kell gondolkodnia.
Ezért sokkal gyakrabban látunk megváltoztatott sorrendeket, mint gondolnánk,
mivel azok, akik nem a sorrendet szem elõtt tartva gondolkodnak, nem látják a
megváltoztatott sorrendeket cselekedeteikben vagy területükön.
Sorrendek vizuális elképzelésével és figyelemáthelyezési drillekkel rendbe
lehet hozni és helyre lehet állítani ezt a képességet.
Egy író észrevette, hogy a film és a tévé rögzíti a figyelmet, és nem engedi
mozogni. Ha gyermekeink tévén nõnek fel, akkor valószínûleg olyan emberekké
válnak, akik hajlamosak a sorrendek megváltoztatására, vagy akik egyáltalán nem
látnak sorrendeket.

Kihagyott idõ õ
Az az idõ, amelyet fel kellene tüntetni, de nincs feltüntetve, a „kihagyott
idõ” nevû outpont.
Ez a kihagyott adat egy különleges esete.
A kihagyott idõnek különösen durva hatása van, amely teljes elmebajt
mutat.
Ha egy 1814-bõl és egy 1922-bõl származó közleményt úgy olvasunk fel
egymás után, hogy az idõpontokat nem adjuk meg, az más módon észre nem
vehetõ õrültséghez vezet.

KIHAGYOTT IDÕ
Õ
Kõhalmi úr és
neje meghívják önt
Zsuzsanna lányuk
és Éles Richárd
esküvõjére az
alsóvárosi
templomba.

12
 Egy szituáció-összefoglaló jelentés, mely az elmúlt fél évet felölelõ
eseményeket tartalmazza anélkül, hogy ez kiderülne belõle, olyan reakciót
idézhet elõ, amely nincs összhangban a jelenlegi helyzettel.
Az õrültek esetében a jelen idõ az a kihagyott idõ, ami miatt egy kísértetjárta
múltban élnek. Ha egy csoport õrültnek egyszerûen annyit mondunk, hogy
„gyertek a jelenbe”, az jó pár csodálatos „gyógyulást” tud eredményezni. Ha
megtudjuk egy fájdalom keletkezésének idõpontját, a fájdalom gyakran
megszûnik.
Az idõ aberrációi (logikátlanságai) olyan erõsek, hogy a kihagyott idõ nagyon
is outpontnak minõsül.
Valótlanság
Amikor valaki két ellentmondó tényt hall, akkor vagy az egyik, vagy
mindkettõ valótlanság.
A propaganda és más tevékenységek valótlanságokra szakosodtak, és nagy
zavart idéznek elõ.
A valótlanság mindenképpen outpont, akár szándékos, akár nem. Lehet
tévedés, szándékos vagy védekezõ céllal mondott valótlanság, attól még
outpont.
Minden, ami hamis, ilyen outpontnak minõsül. Egy hamis létezés,
terminál, cselekedet, szándék, tehát bármi, ami nem az, ami lenni próbál,
valótlanság és outpont.
Egy szépirodalmi mû, ami nem akar más lenni, mint ami, természetesen
nem valótlanság.

Jumbó
VALÓTLANSÁG

Hamburger

13
 Így a valótlanság azt jelenti, hogy „más, mint aminek látszik”, vagy „más,
mint aminek feltüntetik”.
Az embernek nem kell filozófiai igazság vagy valóság meghatározásával
foglalkoznia ahhoz, hogy lássa, hogy outpont az, ha valamit valaminek
mondanak, vagy egy dolognak mutatnak, holott valójában valami más.
Megváltoztatott fontosság
Az a fontosság, amelynek a valóságban létezõ viszonylagos fontosságát
megváltoztatják, növelik vagy csökkentik, egy outpont.
Lehet valaminek nagyobb fontosságot tulajdonítani, mint ami van neki.
Lehet valaminek kisebb fontosságot tulajdonítani, mint ami van neki.

MEGVÁLTOZTATOTT
FONTOSSÁG

Számos különbözõ fontosságú dolognak lehet egyforma fontosságot

tulajdonítani.
Ezek mind outpontok, három változat ugyanarra a dologra.
Minden fontosság azzal arányos, hogy mennyire valóságos.
Rossz célpont
Egy téves cél – azaz amikor az ember azt hiszi, hogy A felé közelít, illetve
afelé kellene közelítenie, és rájön, hogy B felé közelít – egy outpont.
Ez gyakran eltévesztett azonosság. Lehet téves célkitûzés és cél is.
A „ha leromboljuk X-et, akkor rendben leszünk” gyakran azzal végzõdik,
hogy kiderül, hogy Y-t kellett volna lerombolni.

14
 ROSSZ CÉLPONT

Ha megölik a királyt, hogy megszabaduljanak az adóktól, attól még az

adószedõ a következõ rendszer idejére életben marad.
Az igazságtalanság általában a rossz célpont nevû outpont.
A drogfogyasztó letartóztatása és a drogot gyártó vállalat kitüntetése egy
másik példa erre.
A katonai taktika és stratégia szinte mindig egy arra irányuló erõfeszítés,
hogy az ellenséget rossz célpont kiválasztására csábítsa.
A legtöbb nemtetszés és spontán gyûlölet az emberi kapcsolatokban azon
a hibán alapul, hogy Jánost összetévesztjük Péterrel.
Számos aberráció alapul rossz célpontokon, rossz forrásokon és rossz
okokon.
Ha tévesen azt mondjuk egy betegnek, hogy fekélye van, amikor nincs,
akkor megakad egy olyan outponton, amely gátolja a felépülését.
Abból a pénzbõl, amit az ipar rossz célokra költött, egy évezreden át
kivilágíthatnánk a világot.
Rossz forrás
A „rossz forrás” a rossz célpont ellenkezõ oldali megfelelõje.
A rossz forrásból vett információ, a rossz forrásból elfogadott utasítások, a
rossz forrásból elfogadott ajándékok vagy anyagok (készletek) végül mind
zûrzavart és lehetséges bajt eredményeznek.
Ha tudtunkon kívül rossz forrásból kapunk valamit, az nagyon kínos vagy
összezavaró lehet, olyannyira, hogy ez a hírszerzés egyik kedvenc trükkje. Kelet-
Németországban a D-ügyosztálynak, azaz a Dezinformációs ügyosztálynak

15
 Jó üzletet ajánlhat-
ROSSZ FORRÁS nék magának ezzel
az életbiztosítással.
ZATA
FODRÁS
GEDEON

bonyolult módszerei voltak hamis információk elhelyezésére, és azok

forrásának leplezésére.
Technológia is származhat rossz forrásból. Például a Lipcsei Egyetem
pszichológiai és pszichiátriai iskolája nyitott utat a hitleri Németország
haláltáborainak. Kábítószerek segítségével nyilvánvalóan ezek az emberek
adták a világnak Hitlert, mint saját bábjukat. A II. világháború végén ezek a
szélsõségesek hozták létre „A Mentális Egészség Világszervezeté”-t, mely
megnyerte magának az Amerikai Pszichiátriai Társaságot és az Amerikai
Orvosi Társaságot, és világszerte megalapította „A Mentális Egészség Nemzeti
Társaságai”-t. Õk lettek az amerikai kormány egyedüli tanácsadói „szellemi
egészségügyi, oktatási és népjóléti” ügyekben, és õk nevezték ki az összes
egészségügyi minisztert az egész civilizált világban. Ez annyira rossz forrás,
hogy elpusztítja az emberiséget, és már eddig is sok millió embert pusztított el.
Nem csak a rossz forrásból származó adatok elfogadása, de a vele járó
bürokrácia is elég aberrált lehet ahhoz, hogy bolygóméretû elmebajt eredmé-
nyezzen.
Szûkebb keretek között a vezetésben elkövetett hibák általános oka
rendszerint az, ha tudvalevõ gazemberektõl fogadnak el jelentést, és a szerint
cselekszenek.
Ellentmondó tények
Amikor egy tárggyal kapcsolatban két egymásnak ellentmondó dolgot
állítanak, akkor „ellentmondó tények”-kel van dolgunk.

16
 E logikátlanság valótlanságnak is besorolható, mivel az egyik állításnak
hamisnak kell lennie.
Ám a vizsgálati eljárás során az ember nem tudja kapásból megkülönböztetni,
hogy melyik a hamis. Így ez egy különleges outponttá válik.
Amikor az, hogy „a cég a héten átlagon felüli bevételt ért el”, és hogy „nem
tudták kifizetni az alkalmazottakat” mondatok egyidõben hangzanak el,
tudhatjuk, hogy vagy az egyik, vagy mindkettõ hamis. Talán nem tudjuk,
hogy melyikük igaz, de tudjuk, hogy ellentmondanak egymásnak, és ennek
megfelelõen kategorizálhatjuk õket.
A vizsgálat során ez a pont annyira fontos, hogy bárki, aki két ellentétes
tényt közöl, a további vizsgálatok elsõ számú gyanúsítottjává válik. Példa
lehetne erre a „svájci állampolgár vagyok” kijelentés egy olyan ember szájából,
akinek a poggyászában német útlevelet találnak.

ELLENTMONDÓ
TÉNYEK

Az Amazonas a A Nílus a
világ világ
leghosszabb leghosszabb
folyója. folyója.

Amikor két „tény” ellentétes vagy ellentmondó, lehet, hogy nem tudjuk,
melyikük igaz, de tudjuk, hogy egyszerre mindkettõ nem lehet igaz.
Két ellentmondó „tény” outpontnak minõsül, ha ugyanazon szervezettõl
jön, még akkor is, ha a szervezet két különbözõ tagjától ered.
Hozzáadott idõ õ
Ez az outpont a kihagyott idõ fordítottja. A hozzáadott idõ leggyakoribb
példája az, amikor valami tovább tart, mint ameddig lehetséges lenne.
Ennyiben egy fajtája az ellentmondó adatoknak: például valamit három hétig
tart elvégezni, de azt jelentették róla, hogy hat hónapig tart. De a hozzáadott

17
 HOZZÁADOTT IDÕ
Õ

idõre, mint önálló jogú outpontra fel kell hívni a figyelmet, mivel hajlamosak
vagyunk ésszerûsködni vele kapcsolatban, és nem látni azt, hogy ez tényleg
egy outpont már önmagában is.
A hozzáadott idõ a legsúlyosabb értelemben véve nagyon komoly
outponttá válik, amikor például két vagy több dolog történik ugyanabban az
idõpontban, mondjuk ugyanazzal a személlyel, aki nem élhette át mindkettõt.
Idõt kellett hozzáadni a fizikai univerzumhoz, hogy az adatok igazak
legyenek. Például: „1962. április 21-én éjfélkor elindultam hajóval San
Franciscóból Saigonba.” „1962. április 30-án hivatalba léptem Saigonban.” Itt idõt
kell hozzáadnunk a fizikai univerzumhoz, hogy mindkét esemény megtörténhessen,
mivel egy hajónak két-három hétbe telik eljutni San Franciscóból
Saigonba.
Egy másik esetben, amely valóban megtörtént, és jobb példa a hozzáadott
idõre, az történt, hogy egyszer egy beosztott ügyvezetõnek küldtek olyan
ellenõrzõlistát az elvégzendõ feladatokról, amelynek a teljesítéséhez egy
hónapra lenne szüksége, és az egész anyag teljesítve már postafordultával
visszaérkezett. Az ellenõrzõlista csak egy napig volt a kezében! Így huszonkilenc
napot kellett volna hozzáadnia a fizikai univerzumhoz, hogy a teljesítésjelentés
igaz legyen. Ez az illetõ részérõl kihagyott idõt is jelentett.
Hozzáadott oda nem illõ õ adat
Egy egyszerû hozzáadott adat nem szükségszerûen outpont. Lehet, hogy
valaki egyszerûen csak túl alapos. De ha az adatnak semmi köze a helyzethez
vagy szituációhoz, és mégis hozzáadják, akkor az egy egyértelmû outpont.

18
 HOZZÁ ADOTT ODA
NÉPESSÉGI TANULMÁNY Õ ADAT
NEM ILLÕ
NEW YORKRÓL

IAI
YES K ÉM
V ES ZÉL A D ÉK O K T EX A S I Á
HUL L RUCIKKE
L A MBA N K
OHIO ÁL

S
BELFÖLDI POSTADÍJSZABÁ

MÉREG
TE T
OHIOSZ E E DM
ÁLLARM É
BA N N YEK

A hozzáadott adatot gyakran azért teszik oda, hogy fedezzenek valamilyen

kötelességmulasztást, vagy álcázzanak egy tényleges szituációt. Annyit biztosan
jelent, hogy az illetõ takargat valamit.
Általában a hozzáadott adat másfajta outpontokat is tartalmaz, például
rossz célpontot vagy hozzáadott idõt.
Ennek az outpontnak a használatakor legyünk nagyon biztosak benne,
hogy megértettük, mit jelent az, hogy nem oda tartozó, és lássuk, hogy ez csak
akkor outpont, ha az adat nem tartozik oda ahhoz, amirõl szó van.
Helytelenül belefoglalt adat
Van egy helytelenül belefoglalt adat nevû outpont is, amely a kihagyott adat
társa az outpontok sorában.
Ez akkor lép fel a leggyakrabban, mikor magában az elmében hiányzik a
helyzetkép, és az elsõ dolog, ami az adatok osztályozásához kell (a
helyzetkép), nincs ott.
Erre jó példa, ha fényképezõgépeket raktároz el egy olyan ember, akinek
fogalma sincs a fényképezõgépek típusairól. Ahelyett, hogy egy bizonyos nagy
látószögû kamera minden szükséges alkatrészét egy dobozba helyezné el,
elkerülhetetlenül az fog bekövetkezni, hogy az összes kamera lencsefedõjét
egy dobozba zsúfolja bele, „lencsefedõk” felirattal. Ha össze akarod állítani,
vagy használni akarod a nagy látószögû kamerát, órákat fogsz azzal tölteni,
hogy megtaláld az alkatrészeket azokban a szépen feliratozott dobozokban:
„fényképezõgépek hátsó fedõlapjai”, „lencsék”, „háromlábú állványok” stb.

19
 HELYTELENÜ L
BELEFOGLALT ADAT

Mikor hiányzik az a helyzetkép, hogy egy felállított nagy látószögû kamera

hogyan néz ki, és hogyan mûködik, az adatokat jobban azonosítják egymással,
mint amennyi azonosság ténylegesen fennáll. A lencsefedõk lencsefedõk. A
háromlábú állványok háromlábú állványok. Így a helyzetkép nem ismeretébõl
adódóan rossz besorolási rendszer jön létre.

Egy utazó, aki nem tudja megkülönböztetni az egyik egyenruhát a másiktól,

ezt úgy „oldja meg”, hogy minden egyenruhást „hordárnak” minõsít. Odaadja
a csomagját egy arrogáns rendõrkapitánynak, és máris megvan, hogy hogyan
tölti a nyaralását: a börtönben.

A helyzetkép hiánya a dolgok túl szoros azonosítását hozza létre.

Egy frissen végzett hadnagy a seregben elmegy egy ellenséges kém mellett,
aki úgy van öltözve, mint az egyik katonája. A mögötte jövõ tapasztalt õrmester
elkapja a kémet, és fogdába csukja, mert „nem úgy hordta a sapkáját, ahogy
mi hordjuk az ezredben!”

Az idõ is megváltoztatja az adatbesorolást. 1920-ban bárki, aki fényképe-

zõgéppel megközelített egy kikötõt, kém volt. 1960-ban bárki, akinél nem volt
fényképezõgép, nem lehetett turista, tehát figyelték.

Így az egyik kulturális idõszak helyzetképe nem azonos egy másikéval.

20
 Létezik még három további outpont, amelyekrõl tudnunk kell, hogy a
vizsgálat során felhasználhassuk. Ezek a következõk:

A FELTÉ TELEZETT
„ AZONOSSÁ GOK” NEM
AZONOSAK

A FELTÉTELEZETT „HASON-
LÓSÁGOK” NEM HASONLÓAK, VAGY
A DOLGOKNAK NEM UGYANABBA AZ
OSZTÁLYÁBA TARTOZNAK

A „ZIPPY” kóla
sokkal jobb, mint A FELTÉ TELEZETT
az „A1”. „ KÜ LÖ NBSÉ GEK” NEM
Zippy A1 Õ
KÜ LÖ NBÖ ZÕEK
Kóla Kóla

SEMLEGES
MÁRKA RT.

21
 Adatok kezelése
Az adatok elferdítése százféle módon kelthet az emberben teljesen hamis
képet.

Amikor olyan adatokra építünk cselekvéseket vagy utasításokat, amelyek

a fentiek egyikét tartalmazzák, akkor utána hibát fogunk elkövetni.

AZ ÉSSZERÛSÉG AZ ADATOKTÓL FÜGG.

AMIKOR AZ ADATOK HIBÁSAK (mint fent), A VÁLASZ IS HIBÁS

LESZ, ÉS ÉSSZERÛTLENNEK FOGJÁK TEKINTENI.

Óriási számú kombinációja van ezeknek az adatoknak. Egy vagy több

(vagy mindegyik) is jelen lehet ugyanabban a jelentésben.

A megfigyelés és annak kommunikálása tartalmazhatja ezen logikátlanságok

valamelyikét.

Ha így van, akkor bármilyen, a szituáció kijavítására vagy kezelésére tett

erõfeszítés eredménytelen lesz.

Felhasználás
Ha bármely adathalmazt alávetünk a fenti próbáknak, akkor gyakran feltárul,
hogy az logikátlan cselekvésre ad lehetõséget.

Ahhoz, hogy logikus választ kapjunk, logikus adatokkal kell rendelkeznünk.

Bármely adathalmaz, amely a fenti hibákból egyet vagy többet tartalmaz,

logikátlan következtetésekhez vezethet bennünket.

Egy ésszerûtlen vagy mûködésképtelen utasításnak olyan következtetés az

alapja, amely logikátlanná vált azáltal, hogy a fenti hibákból egyet vagy többet
tartalmazott.

22
Pluszpontok
Egy vagy több olyan állapot is létezik, amely akkor áll fenn, ha a helyzet
vagy a körülmény logikus. Ezeket pluszpontoknak nevezzük. A pluszpont
olyan igaz adat, amelyet a logikus állapotok alább következõ listájával
összehasonlítva igaznak találunk.
A pluszpontok mutatják meg, hogy hol van a logika, és hol mennek a dolgok
jól, vagy hol van az, ahol valószínûleg jól mennek.
Ahol a dolgok javulnak, illetve amikor egy területen vagy szervezetben
hirtelen javulás mutatkozik, ott meg kell találnunk a javulás okát, hogy
erõsíthessük azt, ami sikeres volt. Az ilyen kivizsgálás a pluszpontok haszná-
latával történik.
A pluszpontok a következõk:
AZ ODAVÁGÓ TÉNYEK ISMERTEK. (Minden odavágó tény ismert.)
ODAVÁ GÓ TÉ NYEK
ISMERTEK

ESEMÉNYEK HELYES SORRENDBEN. (Események tényleges sorrendben.)

ESEMÉ NYEK HELYES

SORRENDBEN

23
 FELTÜNTETETT IDÕPONT.
(Idõpont megfelelõen feltüntetve.)

FELTÜ Õ
NTETETT IDÕPONT Kõhalmi úr és neje
meghívják önt
Zsuzsanna lányuk
és Éles Richárd
esküvõjére az
alsóvárosi templomba,
június 21-én,
szombaton
du. 5 órára.

TÉNYSZERÛNEK BIZONYULT ADATOK.

(Az adatok tényszerûek, azaz igazak és érvényesek.)
Jumbó
TÉ NYSZERÛNEK
Û
BIZONYULT ADATOK

Hamburger

HELYES VISZONYLAGOS FONTOSSÁG. (A fontos és nem fontos dolgok

helyesen vannak kiválogatva.)

HELYES VISZONYLA-
GOS FONTOSSÁ G

24
VÁRT IDÕTARTAM. (Az események annyi idõ alatt történnek meg, illetve
annyi idõ alatt hajtják végre õket, amennyit az ember ésszerûen elvár.)
VÁ RT IDÕTARTAM
Õ

ELÉGSÉGES ADAT. (Nincs olyan kihagyott adatrész, amely

befolyásolná a helyzetet.)
ELÉ GSÉ GES ADAT

Kovács József
Budapest
Nagy Sándor utca 36.
1244

ODATARTOZÓ ADAT. (A bemutatott vagy elérhetõ adat az adott dologhoz

tartozik, és nem valami máshoz.)

ODATARTOZÓ ADAT

25
 HELYES FORRÁS.
(Nem rossz a forrás.)

HELYES FORRÁS

Postai
kézbe-
sítõ

HELYES CÉLPONT.
(Nem olyan irányban haladunk, ami helytelen az adott helyzetben.)

HELYES CÉLPONT

ADATOK UGYANABBA A KATEGÓRIÁBA BESOROLVA. (Kettõ vagy több, külön-

bözõ osztályba tartozó adat nincs ugyanazon osztályba tartozónak feltüntetve.)

ADATOK UGYANABBA A
KATEGÓRIÁBA BESOROLVA

26
AZ AZONOSSÁGOK AZONOSAK. (Nem hasonlóak vagy különbözõek.)

AZ AZONOSSÁGOK
AZONOSAK
down under bath down under bath

dub tea tree

body soap dub tea tree
body soap
normál és If your skin normál és If your skin
zsíros bõrre feels as dry as zsíros bõrre feels as dry as
the desert, then the desert, then
arbre à arbre à
refresh it while refresh it while
thé savon thé savon
cleansing away cleansing away
pour pour
the impurities of the impurities of
le corps le corps
the day. Go the day. Go
peaux peaux
down under to down under to
normales normales
get Gold Coast get Gold Coast
au grasses au grasses
freshness. freshness.

20.3 fl oz./600 mi. 20.3 fl oz./600 mi.

A HASONLÓSÁGOK HASONLÓAK. (Nem azonosak vagy különbözõek.)

A HASONLÓSÁGOK
HASONLÓAK

A KÜLÖNBSÉGEK KÜLÖNBÖZÕEK. (Nem tûntették fel õket azonosnak

vagy hasonlónak.)

GÁZ A KÜLÖNBSÉGEK
KÜLÖNBÖZÕEK
Õ

LEVEGÕ

OLAJ

27
 Egy olyan kiértékelés készítésekor, amikor azt akarjuk megtalálni, hogy
dolgok miért mennek jobban, hogy azok megismételhetõek legyenek, létfon-
tosságú, hogy a valós pluszpontokat a fenti neveik alapján használjuk.

Végül is a pluszpontok azok, amelyektõl a dolgok jól mennek.

Nem tudás
Mindig van valami, amit tudni lehet egy dologról.

Bölcs ember az, aki egymásnak ellentmondó adatokkal szembesülve

felismeri, hogy legalább egy dolgot tud – azt, hogy nem tudja.

Ezt megértve, aztán lépéseket tehet a dolgok kiderítésére.

Ha kiértékeli az adatokat, amelyeket ténylegesen felfedett a fenti dolgokkal

kapcsolatban, akkor tisztázni tudja a szituációt. Ezután logikus következtetésre
juthat.

Gyakorlatok
Az itt leírt logikai hibákra önnek ki kell dolgoznia a saját példáit.

Így gyakorlatot szerez egy szituáció adatainak kiválogatásában.

Ha már ki tudja válogatni az adatokat, és ebben gyakorlatot szerez, akkor

nagyon nehéz lesz becsapni önt, és már meg is tette az elsõ létfontosságú
lépést bármely szituáció helyes megítélése felé.

28
ADAT- ÉS
HELYZETELEMZÉS
Ahhoz, hogy ön kivizsgálást végezzen, létfontosságú, hogy kiválóan értse a
logikát, valamint jól felfogja az outpontok és a pluszpontok típusait. Erre
alapozva az a két általános lépés, amit meg kell tennünk ahhoz, hogy „rájöj-
jünk, mi is történik valójában”, a következõ:

1. elemezni az adatokat,

2. az így elemzett adatokat felhasználva elemezni a szituációt.

Az adatok szó úgy határozható meg, mint olyan tények, grafikonok,

állítások, döntések, cselekvések vagy leírások, amelyek feltehetõen igazak. A
szituáció úgy határozható meg, mint az átfogó, általános helyzet, amellyel
kapcsolatban létezik egy aktuális adathalmaz.

Az adatok elemzésének az a módja, hogy összevetjük az outpontokkal, és

megnézzük, hogy szerepel-e valamelyikük ezekben az adatokban.

A szituáció elemzésének az a módja, hogy a fentebb elemzett minden egyes

adatot hozzárendeljük annak kisebb területeihez.

Ezzel megkapjuk a legnagyobb hibák és szervezetlenségek helyeit, és

megkapjuk a legnagyobb hatékonyságú területeket is.

Példa: Baj van az Üdítõrészlegben. Az egységben három ember van. Az

egész területen végzett adatelemzésbõl számos outpontot kapunk. Ezután
hozzárendeljük ezeket az egységben dolgozó A, B és C munkáshoz, és úgy
találjuk, hogy B-nek volt a legtöbb outpontja. Ez azt mutatja, hogy B-vel van
gond az Üdítõ egységben. B-t különbözõ módon kezelhetjük, például kiképez-
hetjük a munkájának feladataira, vagy tájékoztathatjuk a posztján való idõben
történõ megjelenés fontosságával kapcsolatban stb. Vegyük észre, hogy elemeztük
a fõ terület adatait, és kijelöltük azokat a terület kisebb részeihez, ezek után volt
egy kielemzett szituációnk, és ezt tudtuk kezelni.

Példa: Elemezzük az összes rendelkezésre álló adatot a Bingó Autógyárral

kapcsolatban. Az így kielemzett adatokat hozzárendeljük mint kint levõket

29
 (outpontokat) a Bingó Autógyár minden egyes tevékenységéhez. Így hajszálpontosan
meghatározhatjuk, melyik tevékenység van a legrosszabb állapotban. Ezután
többféleképpen kezeljük ezt a tevékenységet, fõleg úgy, hogy megszervezzük, és
kiképezzük az ügyvezetõit és a személyzetét.

Több variáció is létezik.

AZ ÖSSZES RENDELKEZÉSÜNKRE ÁLLÓ ADAT ELEMZÉSÉVEL, VALA-

MINT AZZAL, HOGY AZ OUTPONTADATOKAT HOZZÁRENDELJÜK AZ
EGYES TERÜLETEKHEZ ÉS RÉSZEKHEZ, MEGKAPJUK A SZITUÁCIÓ
ELEMZÉSÉT. A LEGTÖBB OUTPONTTAL BÍRÓ TERÜLET A KORREKCIÓ
CÉLPONTJA.

Egy általános szituációval szembekerülve, ha azt kezelni akarjuk, termé-

szetesen beleütközünk abba a problémába, hogy ha kezelni akarjuk a bajt,
akkor elõbb meg kell találnunk, mi a baj. Ezt adatelemzéssel és az utána következõ
szituációelemzéssel tesszük.

Ezt úgy csináljuk, hogy osztályozzuk az összes adatot az outpontok (logi-

kátlanságok) szempontjából. Így van egy hosszú listánk az outpontokról. Ez
az adatelemzés.

Az ekkor rendelkezésünkre álló outpontokat besoroljuk a helyzet fõ

területeihez. A többségük egyetlen területen fog megjelenni. Ez a szituációelemzés.
Most már tudjuk, hogy melyik területet kell kezelni.

Példa: Hetven adatunk van az átfogó helyzettel kapcsolatban. Ezek közül

huszonegyet irracionálisnak találunk (outpontok). A huszonegy outpontot
beillesztjük azokra a területekre, ahonnan erednek, vagy amelyre vonatkoznak.
Tizenhat a G területrõl származik. Kezeljük a G területet.

Tapasztalat
Egy ilyen gyakorlat figyelemre méltó része, hogy egy egynapos idõszak
adatainak adatelemzése felér 3 hónapnyi mûködési tapasztalattal.

Így az adat- és szituációelemzés azonnali eredményt hoz, míg a tapasztalás

egy csomó idõt venne igénybe.

Az adatelemzés minõsége azon múlik, hogy tudjuk-e, milyen az ideális

szervezet, és hogy a tevékenység milyen célon alapul. Ez azt jelenti, hogy

30
 Adat Adat

Adat

Adat

Adat

Adat Irracionális adat

(outpont)
Adatelemzés

Az összes rendel-
kezésünkre álló
adat elemzésével,
valamint azzal,
hogy az outpont-
adatokat hozzá-
rendeljük az egyes
területekhez és
részekhez, meg-
A B C D E F G kapjuk a szituáció
elemzését. A
Szituációelemzés legtöbb outponttal
bíró terület a kor-
rekció célpontja.

31
 tudnunk kell, hogy egy ésszerû vagy logikus nézõpontból nézve milyen
tevékenységeinek kéne lennie.

Egy órától elvárjuk, hogy járjon, és mutassa az idõt, praktikus

kivitelezésû és kellemes kinézetû legyen. Egy óragyártól azt várjuk, hogy
órákat készítsen. Elég olcsón elegendõ olyan órát kell gyártania, amelyek
elég jók ahhoz, hogy legyen kereslet irántuk, és elegendõ pénzért el kell
adnia ahhoz, hogy a hely fizetõképes maradjon. Nyersanyagot fogyaszt,
megjavítja vagy lecseréli az eszközeit és a berendezéseit. Munkásokat és
ügyvezetõket vesz fel. Kiszolgáló cégei és kereskedõi vannak. Erre
gondolunk, amikor az óragyár és az óragyárhoz tartozó szervezet ideális
vagy elméleti felépítését emlegetjük.

Ezek az ésszerû pontok.

Az óragyárra vonatkozó tényleges, aktuális, jelen adathalmazban megtaláljuk

az outpontokat az adatelemzéshez.

Aztán szituációelemzésként az egészhez hozzárendeljük az outpontokat.

Majd használjuk az admin know-how-nkat és szakértelmünket, hogy

helyrehozzuk a legaberráltabb alrészleget.

És kapunk egy mûködõ óragyárat, amely mûködése jobban megfelel az

ideálisnak.

A katonai, politikai és PR-helyzeteket stb. mind ugyanezen a módon

kezeljük.

Ezt a két lépést így nevezzük:

ADATELEMZÉS,

SZITUÁCIÓELEMZÉS.

32
JÁRTASSÁG
Ha az ember nem elég jártas abban, hogy milyennek kellene lennie egy
helyzetnek (területnek), akkor ott az illetõ nem tudja könnyen kiszúrni az
outpontokat (a logikátlan adatokat).
Ez az, amit ideális helyzetnek vagy szituációnak is lehetne nevezni. Ha
valaki nem ismeri az ideális helyzetet vagy szituációt, akkor nem valószínû,
hogy az illetõ észreveszi az ott rejlõ nem ideális pontokat.
Küldjünk egy farmert a tengerre. Enyhe szélben, ahogy hallja az árbocok
nyikorgását, és azt, ahogy a víz a hajótesthez csapódik, biztos benne, hogy a
hajó süllyedni készül. Nincs tapasztalata arról, hogyan néz ki illetve hogyan
hangzik az, amikor süllyed egy hajó, ezért nem veszi észre a valódi
outpontokat, viszont minden pluszpontot outpontnak vél.
Egy nyugodt és szép napon azonban egy teherhajót lát közeledni, amely
százötven méterre tõle teljes sebességgel hátrafelé halad, és azt gondolja,
minden a legnagyobb rendben van.
Egy tapasztalt tiszt lehet, hogy eszeveszetten próbálja elkerülni az
ütközést, mire a farmer azt hiszi, hogy a tiszt udvariatlan! A farmer, aki nem
jártas a tenger témájában, és nincs ideális képe arról, milyen lenne a
zökkenõmentes mûködés, nem nagyon veszi észre az igazi outpontokat, amíg
fuldokolni nem kezd. Csak egy tapasztalt tengerész, aki jártas a helyzet
változó megjelenési formáiban, lát outpontot minden apró logikátlanságban.
Másrészt a tengerész egy farmon biztosan nem venné észre az üszögöt a
búzában, és hogy nyitva van az egyik kapu, és nem látná meg az outpontokat
egy olyan farmon, amelyrõl a farmer tudná, hogy nemsokára tönkremegy.
A szabály:
EGY SZEMÉLYNEK KELL HOGY LEGYEN EGY IDEÁLIS HELYZETE,
AMIVEL ÖSSZEHASONLÍTJA A LÉTEZÕ HELYZETET.
Ha a munkatársak nem rendelkeznek annak ideális képével, hogy egy igazi
szervezetnek hogyan kellene mûködnie, akkor nem veszik észre a nyilvánvaló
outpontokat.
Ennek példáját látjuk, amikor egy ügyvezetõ meglátogat egy szervezetet, és
próbálja megmutatni egy zöldfülû munkatársnak (akinek nincs ideális képe
vagy jártassága), hogy mi van kinn. A tapasztalatlan munkatárs vonakodva
rendbe hozza, amit az illetõ mond neki, de azonnal abbahagyja, amint az
távozik. Mivel a munkatársnak nincs jártassága, és nem tudja, hogy milyen egy
tökéletes szervezet ideális képe, egyszerûen nem lát semmit helytelennek, de
helyesnek sem!

33
 Ennek következményei maguk is logikátlanok. Egy képzetlen ügyvezetõ
elbocsátja az összes termelõt, és békén hagyja a csirkefogókat. A téves ideálja,
mondjuk, egy csendes szervezet lenne. Tehát bárkit elbocsát, aki hangos vagy
követelõzõ. Figyelmen kívül hagyja a statisztikákat. Figyelmen kívül hagyja
azokat a dolgokat, amelyekre figyelnie kellene, mert egyszerûen téves ideális
képe van, és nincs jártassága a megfelelõ helyzetben.
Megfigyelési hibák
Amikor a helyzet nem ismerõs, akkor alaposan oda kell nézni, hogy
észrevegyünk dolgokat. Ezt tapasztaljuk a turistáknál, akik jól megnéznek
dolgokat. A helybeli mégis jóval többet „lát”, mint õk, miközben egyszerûen
végigmegy az utcán.
Könnyû összekeverni az újszerût a „fontos ténnyel”. „Ahhoz képest, hogy
tél van, meleg nap volt” – ez csak akkor hasznos tény, amikor kiderül, hogy
aznap valójában minden elfagyott, vagy ha valami más outpontot jelez.
A megfigyelésben a legtöbb hibát azért követik el, mert az illetõnek nincs
ideális képe a helyzetre, illetve nem jártas benne.
Azonban vannak más hibaforrások is.
Az „ésszerûsködés” a fõ bûnös. Az emberek például álfelidézéssel
(amikor valaki valamirõl csupán feltételezés alapján azt hiszi, hogy az
ténylegesen létezik, illetve amikor tévesen azt hiszi, hogy érzékeli) berakják
egy sorrend hiányzó darabját, ahelyett hogy látnák, hogy az valójában
hiányzik. Egy hamis adatról azt képzelik, hogy létezik, mivel rossz a sorrend,
vagy hiányzó lépés van benne.
Borzasztó látni, hogy az emberek mennyire könnyen kapnak az álfelidézés
után. Ez azért van, mert a logikátlan sorrend kényelmetlen. Ezért, hogy
megszabaduljanak a kényelmetlenségtõl, az outpont figyelmen kívül hagyásával
eltorzítják a saját megfigyelésüket, és valami más következtetésre jutnak.
Pontos megfigyelés
Vannak bizonyos feltételek, amelyek szükségesek a pontos megfigyeléshez.
Az elsõ az érzékelés, akár távoli kommunikáció segítségével különféle kom-
munikációs vonalakon, akár közvetlen látás, érzés, tapasztalás útján.
A második egy ideális kép arról, hogy milyennek kellene lennie a helyzetnek
vagy területnek.
A harmadik a jártasság abban, milyen a helyzet, amikor a dolgok jól mennek
vagy gyengén mûködnek.
A negyedik a pluszpontok vagy helyességek megértése, amikor jelen vannak.
Az ötödik felismerni az outpontokat (minden típust), amikor megjelennek.

34
 A hatodik a képesség egy gyors adatelemzésre.
A hetedik a képesség a szituáció elemzésére.
A nyolcadik a hajlandóság arra, hogy a rendellenes területet közelebbrõl
megvizsgáljuk.
Azután rendelkezni kell a tudással és a megfelelõ elképzeléssel arról, hogy
hogyan kezeljük.
A fentieket megfigyelési ciklusnak nevezhetnénk. Ha a kilences számút
kezelésnek nevezzük, akkor az lenne a Kontrollciklus.
Ha valakit kiképeztek az outpontok összes változatának (logikátlanságok)
felismerésére, és megtanulja egy ideális kép elképzelését, és jártasságot is szerez
a helyzettel vagy területtípussal kapcsolatban, akkor a dolgok megfigyelésére és
kezelésére való képességét majdnem természetfelettinek gondolnánk.

Az emberek
könnyen „bedõlnek”
képzelt informáci-
óknak. A kellemetlen
érzést enyhítendõ,
eltorzítják saját
megfigyelésüket
azáltal, hogy figyel-
men kívül hagyják
az outpontot, és
valami másra
következtetnek.

35
 KIVIZSGÁLÁSI
TEVÉKENYSÉGEK
Ha kijavítanak olyan dolgokat, amik nem rosszak, és figyelmen kívül
hagyják azokat, amik nem jók, az a vesztét okozza bármelyik szervezetnek
vagy civilizációnak.

Az egésznek a lényege a helyes kivizsgálás. Ez nem egy jelentéktelen

készség. Ez az alapvetõ készség, ami minden intelligens tevékenység alapja.

Elnyomó igazságszolgáltatás
Ha az igazságszolgáltatás tévútra megy (és általában ez történik), akkor a
következõ dolgok történhettek:
1. az igazságszolgáltatás nem a közbiztonság (hanem például egy kiváltságos
csoport fenntartása vagy egy dédelgetett rögeszme) érdekében történõ
használata, vagy
2. a kivizsgálási eljárást nem használják.
Az igazságszolgáltatás erõinek elnyomó használatát mindig vissza lehet
vezetni valamelyikre ezek közül.
Az aberráció és a gyûlölet gyakran talál megnyilvánulási lehetõséget
azáltal, hogy „igazságszolgáltatásnak” vagy „törvénynek és rendnek” nevezik.
Ez az, amiért azt mondhatjuk, hogy az emberre nem lehet rábízni az
igazságszolgáltatást.
Ez, illetve a szimpla ostobaság az intelligens kivizsgálási eljárások elhanya-
golására vezet. Pedig minden csoport épelméjûsége a helyes és nem aberrált
(racionális) kivizsgálási eljárásokon múlik. Csak így lehet megállapítani a
dolgok okát. És csak az ok megállapításával lehet elkerülni, hogy nem kívánt
helyzetek okozatává váljunk.
Egy dolog képesnek lenni a megfigyelésre. Teljesen más dolog a megfi-
gyeléseket úgy használni, hogy az ember eljusson a dolgok mélyére.

36
Sorrendek
A kivizsgálás szükségessé válik outpontok és pluszpontok felbukkanása
esetén.
Kivizsgálás létrejöhet puszta kíváncsiságból vagy különleges érdekbõl.
Azért is létrejöhet, hogy lokalizálják a pluszpontok okait.
Akármi legyen is a kivizsgálás indítéka, magát a tevékenységet bizonyos
egymás után következõ lépések soraként vezetjük végig.
Ha valaki képtelen események vagy tevékenységek sorát mentálisan
nyomon követni, akkor nem tud kivizsgálást végezni.
A kivizsgálás elsõdleges gátja a megváltoztatott sorrend.
Elsõ látásra a kihagyott adat látszik gátnak. Ellenkezõleg, ez a kivizsgálás
végterméke, és ez az, ami miatt a kivizsgálást elkezdjük, mivel egy kihagyott
adatot keresünk.
A cselekvések megváltoztatott sorrendje tönkretesz bármely kivizsgálást.
Példák: Felakasztjuk az illetõt, aztán lefolytatjuk a tárgyalást. Feltételezzük, ki
követte el, aztán megkeressük a bizonyítékot, hogy bebizonyítsuk. Ki kell
provokálnunk egy bûntényt, hogy megtaláljuk, ki követi el õket.
Minden egyes alkalommal, ha egy kivizsgálás hátulról elõre történik, nem
lesz sikeres.
Így, ha egy kivizsgálónak problémát jelent a tevékenységek sorrendjének
meglátása vagy elképzelése, akkor elkerülhetetlenül rossz választ fog megadni.
És fordítva, ha azt látjuk, hogy valaki helytelen vagy nem teljes válasszal áll
elõ, akkor feltételezhetjük, hogy a kivizsgálónak gondot jelent az események
sorrendisége, vagy persze az is lehet, hogy nem igazán vizsgálta ki az ügyet.
Nem igazán adnánk hitelt, ha Sherlock Holmes azt mondaná: „Itt van Mr.
Murgatroyd ujjlenyomata a gyilkos fegyveren. Tartóztassák le. Nos, Watson,
adjon ide egy nagyítót, és kérje meg Doherty õrmestert, engedje meg, hogy
átnézzük az ujjlenyomat-aktáit.”
Ha az ember nem tud egy cselekvéssort vizuálisan elképzelni olyanformán,
mint amikor egy labda pattog le a lépcsõn, vagy ha nem tud megfelelõ
sorrendben egymáshoz viszonyítani több különféle tevékenységet, amelyeknek
egy a céljuk, továbbá nem tudja mindezt elrendezni egy megfelelõ sorrendbe,
akkor nem lesz képes kivizsgálást végezni.
Ha képes rá, akkor rendben van a dolog.

37
 Kivizsgálások
Minden javulás az életben a pluszpontok és a Miért megtalálásán és
megerõsítésén múlik, illetve az outpontok és a Miért lokalizálásán, és ezek
eltörlésén.
Ez az életben való sikeres túlélés mintája. Egy egyszerû ember, aki túlél,
pont ezt teszi, és egy olyan tudós, aki ér valamit, szintén épp ezt teszi.
Egy halász sirályokat lát gyülekezni a tenger egyik pontjánál. Ez az elsõ
pont, egy rövid eseménysor kezdete. Rájön, hogy valószínûleg van ott egy
halraj – kettõ. Kihajózik oda, ez a sor harmadik pontja. Negyedik pontként a
sorban lenéz. Meglátja a halakat ötödik pontként. Kiveti a hálóját hatodik
pontként. Körbekeríti a halrajt a hálóval, hetedik pont. Behúzza a hálót,
nyolcadik pont. A halakat a fedélzetre húzza, kilencedik pont. Visszamegy a
kikötõbe, tizedik pont. Eladja a halat, tizenegyedik pont. Ez egy pluszpont
követése – egy csapat sirályé.
Egy outpont eseménysora a következõ lehetne: A háziasszony felszolgálja
az ebédet. Senki sem eszi meg a süteményt, elsõ pont; megkóstolja, második
pont; mosószerízt érez, harmadik pont. Kimegy a konyhába, negyedik pont.
Benéz a konyhaszekrénybe, ötödik pont. A mosószeres dobozt felborulva
találja, hatodik pont. Látja, hogy a liszt van alatta, hetedik pont. Látja, hogy a
kekszes doboz üres, nyolcadik pont. Elkapja a kisebbik fiát, kilencedik pont.
Megmutatja neki, hogy állnak a dolgok, tizedik pont. Megkapja a beismerõ
vallomást, tizenegyedik pont. És a tizenkettedik pont túl fájdalmas ahhoz,
hogy leírjuk.

Felfedezések
Minden felfedezés olyan kivizsgálási tevékenységek sorának végterméke,
amely egy pluszponttal vagy egy outponttal kezdõdik.

Ezért minden tudás a megfigyelt pluszpontok vagy outpontok eredményeképpen

jön létre.

És minden tudás a kivizsgálásra való képességen múlik.

És minden kivizsgálást helyes sorrendben kell végezni.

És minden siker azon a képességen múlik, hogy ezeket a dolgokat

elvégezzük.

38
MIÉRTEK
Az elõzõekben leírt ismereteket és jártasságot a pozitív és a nem optimális
helyzetek valódi okának kinyomozására használjuk. Ezt „Miért”-nek nevezzük.

Miért = a megtalált alapvetõ rendellenesség, amely a statisztikák javulásá-

hoz vezet.

Rossz miért = helytelenül azonosított rendellenesség, amelynek használata

nem vezet a statisztikák javulásához.

Egy puszta magyarázat = egy „Miért”, amit úgy tüntetnek fel, mintha az
lenne a Miért, viszont nem nyitja meg az utat a javuláshoz.

Példa: Egy puszta magyarázat: „A statisztikák leestek, mert a héten esõs

idõ volt.” Tehát? Most akkor ki kell kapcsolnunk az esõt? Egy másik puszta
magyarázat: „A munkatársak túlterheltek voltak a héten.” Néhány vezetõ
lehetséges „megoldásnak” találná azt az utasítást, hogy: „Ne terheld túl a
munkatársakat.” DE A STATISZTIKÁK NEM JAVULNÁNAK.

Amikor a valódi MIÉRT-et megtalálják és kijavítják, az egyenesen a

megnövekedett statisztikákhoz vezet.

Ha egy rossz Miértet javítanak ki, az tovább nyomja lefelé a statisztikákat.

Egy puszta magyarázat egyáltalán semmi eredményre nem vezet, és a

hanyatlás folytatódik.

Íme egy helyzet, ahogy azt nyomon követtük:

Egy terület statjai lent voltak. A vizsgálat kiderítette, hogy 2 héttel

korábban volt valami betegség. Az a jelentés jött, hogy: „A statisztikák azért
voltak lenn, mert az emberek betegek voltak.” Ez egy puszta magyarázat volt.
Nagyon ésszerû. De semmit sem oldott meg. Mit tegyünk most? Talán elfogadjuk
ezt, mint valódi Miértet. És adunk egy utasítást: „A területen lévõ összes
embert orvossal meg kell vizsgáltatni, nem egészséges embereket nem lehet
felvenni, és a nem egészségeseket ki kell rúgni.” Mivel ez egy rossz Miért
kijavítása, a statisztikák tényleg összeomlanak. Tehát ez nem az. Tovább
keresve megtaláljuk a valódi MIÉRT-et. A területen lévõ fõnök nem a megfe-
lelõ embereknek adja ki az utasításokat, melyeket ha végrehajtanak, csak árt

39
 a saját egyéni statjuknak. Megszervezzük a területet, és kiképezzük a fõnököt,
mire a stat újjáéled, sõt még javul is.

A megfelelõ MIÉRT javulást eredményezett a statisztikákban. Itt egy másik.

Egy iskolában lenn vannak a statisztikák. A vizsgálat egy puszta magyarázattal
áll elõ: „A tanulók mind a sporttal voltak elfoglalva.” Tehát a vezetõség azt
mondja: „Nincs több sport!” A statisztikák egyre csak mennek lefelé. Egy új
kivizsgálás egy rossz Miértet talál: „A tanulókat rosszul oktatták.” A vezetõség
kirúgja a dékánt. A statisztikák most igazán összeomlanak. Egy újabb, hozzáértõbb
vizsgálatot végeznek. Kiderül, hogy 140 tanuló volt, és csupán egy dékán és egy
oktató! És a dékánnak más feladatai is voltak! Visszavesszük a dékánt az
állásába, és két másik oktatót veszünk fel, hogy hárman legyenek. A statisztikák
szárnyalnak. Ugyanis megtaláltuk a valódi Miértet.

A vezetési és szervezeti katasztrófák és sikerek mind megmagyarázhatóak

ezzel a háromfajta Miérttel. Az önkényesség – egy helytelen sorrend vagy adat,
ami bekerült a szituációba – valószínûleg csak egy rossz Miért, amit a törvény
tartat be. És ha így be is tartatják, akkor összeomlasztja a területet.

Az embernek igazán meg kell értenie a logikát, hogy eljusson a megfelelõ

Miérthez, és tényleg ébernek kell lennie, hogy ne használjon és ne javítson ki
egy rossz Miértet.

A bankvilágban, ahol infláció dúl, a pénzügyi elõírások és törvények sora

valószínûleg csak a rossz Miértek hosszú parádéja. A pénz értéke és a polgárok
számára való hasznossága olyan mértékben megromlott, hogy egy teljes ide-
ológiát lehet felépíteni rá (mint Spártában Lükurgosz – görög törvényhozó –,
aki, hogy megszabadítsa Spártát a pénz ördögétõl, feltalált egy olyan vaspénzt,
amit senki sem tudott felemelni), ami teljesen kiiktatja a pénzt, és semmi mást
nem tesz a helyére, csak ostobaságot.

A szervezeti problémák nagyban romlanak azáltal, ha puszta magyarázatokat

használunk (amelyek nem vezetnek javuláshoz), vagy rossz Miérteket használunk
(amelyek tovább nyomják a statisztikákat lefelé). A szervezeti javulások abból
adódnak, hogy megtaláljuk a valódi Miértet és kijavítjuk.

A valódi Miért próbája: „Amikor kijavítják, helyrehozza-e a statisztikákat?”

Ha igen, akkor az volt az. És ilyenkor bármely más, helyrehozatalra adott, de
rossz Miérten alapuló utasítást gyorsan törölni kell.

40
A VIZSGÁLAT
LEFOLYTATÁSA
Amikor valaki elkezdi használni az adatelemzést, gyakran továbbra is az
adatelemzés adatait próbálja megérteni, ahelyett hogy az adatok outpontjait
keresné. A megoldás erre az, hogy az ember jobban megismerkedik e füzet
anyagával.
Továbbá, esetleg valaki nem jön rá, hogy milyen egyszerû az ideális
helyzetrõl megszerezni a tudást. Egy outpont egyszerûen az ideális helyzettõl
való illogikus eltérés. A létezõ helyzet és az ideális helyzet összehasonlításával
könnyedén meg lehet látni az outpontokat.
Ahhoz, hogy tudd, hogy mi az ideális helyzet, egyszerûen ki kell
dolgoznod a megfelelõ termékeket hozzá. Ha ezek nem jönnek ki, akkor ott
eltérés van. Az ember ezután meg tudja találni a különbözõ outpontokat,
lokalizálni tud egy Miértet, és ezen a módon megnyitja az utat a kezeléshez.
És a kezeléssel az ember egyszerûen megpróbálja kihozni a helyzetbõl a
termékeket.
Ha az ember nem ezen a módon jár el (a terméktõl a megalapozásig),
akkor nem igazán tud semmit elemezni. Csupán hibák merülnek fel.
Egy létezõ helyzet annyira jó, amennyire kihozza a termékeit, és nem
annyira, amilyennek lefestik vagy álcázzák, vagy amilyen PR-löketet adnak
neki.
Tehát bármilyen helyzetnek, legyen az gyártás, vagy háborúzás, vagy
vendégek körbevezetése egy partin, vannak termékei.
Azok az emberek, akik céltalan életet élnek, nagyon boldogtalan emberek.
Még a lusta vagy a dilettáns is csak akkor boldog, ha van terméke!
Mindig, minden helyzetnek van terméke.

A standard eljárás
Egy kezdõ lehet, hogy csak bûvészkedik, és aztán csúnyán kisiklik, ha nem
követi a következõ mintát:

41
 1. Dolgozza ki pontosan, mit kéne termelnie a (személy, egység, tevékenység)-nek.
Rakodó-
terület

Z
ÁS
TOR
BÚ

2. Dolgozza ki az ideális helyzetet.

Sámson
INGATLANÜGYNÖKSÉG

3. Vizsgálja ki a létezõ helyzetet.

ÁSZ
BÚTOR

42
4. Kövesse vissza az outpontokat az ideálistól a meglévõig.

Nincs faanyag a
polcokon.

Miért nem
szállították le
a faanyagot?
Szállítás
leállítása Számla

Miért nem
fizették ki ezeket a
számlákat?
KÖNYVELÉS

s
eté -
Fizelmutása
z
las

43
 Még sohasem láttam
ezeket.

KÖNYV
E LÕ

5. Lokalizálja a valódi MIÉRTet, ami elmozdítja a meglévõt az ideális felé.

Vadász kisasszony, Nem, nem tudtam,

iktatta ön ezeket a hogy hová kell iktatni
számlákat a 99-es azokat a számlákat,
fafeldolgozó amelyeknek a neve
üzemtõl? nem betûvel, hanem
számmal kezdõdik,
ezért beraktam õket
egy fiókba.

-
YVE
KÖN NEK
LÉS

99
ldol-
Fafe zó
go
m
üze

Azt mondja:
Értem. „Könyvelésnek...”
Felolvasná ezt Öö... öö... azt
nekem, kérem? hiszem, nem tudok
túl jól olvasni.

Könyve-
lésnek

99
Fafeldol-
gozó
üzem

44
6. Nézze át a meglévõ forrásokat.

Munkavállalói
képzési program

7. Találjon ki egy briliáns ötletet a kezelés módjára.

Dolgozók
Általános
Iskolája

8. Kezelje, vagy javasoljon kezelést, úgy, hogy kezelve is maradjon.

Személyzetiosztály-rendelet
––––––––––––––––––––––
Minden leendõ alkalmazottat,
még mielõtt felvesszük,
tesztelni kell írás-olvasásból.

45
 Ez egy holtbiztos megközelítés.
Ha valaki csak a hibákat észleli egy helyzetben, termék nélkül és ideális
helyzet nélkül, amelyhez a létezõ helyzetet hasonlítani lehet, akkor õ nem
adatelemzést végez, és a helyzetek súlyosan romlani fognak, mivel az illetõ
rossz Miérteket talál.
Gondolkodás
Az embernek képesnek kell lennie outpontokban gondolkodni. Nagy
vonalakban ezt úgy fejezhetnénk ki, hogy „tanulj meg úgy gondolkozni, mint
egy idióta”. Azt is hozzá lehet tenni, hogy „de ne hagyd el azt a képességet,
hogy zseniként gondolkozz”.
Ha az ember egyáltalán nem képes eltûrni az outpontokat vagy
konfrontálni velük, akkor nem látja õket.
Egy õrült nem tudja elviselni a pluszpontokat, és nem is látja õket.
De létezhet nagyon sok pluszpont termelés nélkül is. Ezért mondhatják azt
valakinek, hogy minden nagyszerû, miközben az adott hely az összeomlás
szélére kerül.
Az, aki meghallgatja a helyzetben szereplõ embereket, és elfogadja az õ
Miértjeiket, súlyos kockázatot vállal. Ha tényleg azok lennének a Miértek,
akkor a dolgok jobban mennének.
Sokkal biztonságosabb, ha csak a termék megtalálásával kapcsolatosan
beszélget és kivizsgál.
Meg kellene vizsgálnia a létezõ helyzetet az adatokon vagy megfigyelõkön
keresztül, vagy közvetlen megfigyeléssel.
Az embernek gyakran találgatás útján kell rájönnie, hogy mi lehet a Miért.
Ez nem más, mint hogy azt a valamit tesszük, amibõl a „tanulj meg úgy
gondolkozni, mint egy idióta” kifejezést származtattuk. A Miért az outpontok
nyomvonalának a végén lesz. Ezek mindegyike egy aberráció, ha össze-
hasonlítjuk az ideális helyzettel. A legidiótább dolog, ami megmagyarázza az
összes többit, és ami megnyitja az utat az ideális helyzet felé haladáshoz, az a
Miért.
Meg kell tanulnod zseniként is gondolkodni, a pluszpontokkal kapcsolatban.
Vedd a magas csúcsértékû termelési periódust (most vagy a múltban).
Hasonlítsd össze az éppen az elõtt létezõ helyzettel.
Most találd meg a pluszpontokat, amelyek beléptek. Nyomozd le ezeket,
és megérkezel a Miérthez, ami a legnagyobb pluszpont, ami megnyitotta az
utat a javuláshoz.
De ismétlem: az ember figyelembe veszi az elérhetõ forrásokat, azonkívül
kell hogy legyen egy briliáns ötlete.
Tehát ugyanaz a lépéssor, mint a fenti, csak pluszpontokkal.
46
SIKERES
KIVIZSGÁLÁSOK
A helyes kivizsgálás a helyes Miérteken múlik. Igazán képes lesz megér-
teni egy valódi Miértet, ha felfogja a következõt:

EGY VALÓDI MIÉRT MEGNYITJA AZ UTAT A KEZELÉSHEZ.

Ha leírunk egy Miértet, akkor tedd fel a kérdést: „Megnyitja ez az utat a

kezeléshez?”

Ha nem, akkor az egy rossz Miért.

Amikor egy megfelelõ Miértünk van, akkor a kezelés egyszerûvé válik.

Minél inkább törni kell a fejünket egy kezeléshez szükséges briliáns ötleten,
annál valószínûbb, hogy egy rossz Miértünk van.

Tehát, ha ön egy kicsit sem lepõdött meg, és a kezelés nem abszolút

egyértelmû, akkor A MIÉRT NEM NYITOTTA MEG AZ UTAT A KEZELÉSHEZ,
és valószínûleg rossz.

A helyes Miért megnyitja az utat a javuláshoz, lehetõvé teszi, hogy olyan

kezelést dolgozzunk ki, amely helyesen végrehajtva eléri az elképzelt ideális
helyzetet. A kivizsgálási technológiát felhasználhatjuk jó vagy rossz, illetve
keveseket vagy többeket érintõ szituációkban, és elûzhetjük vele az élet sok
nehézségét, azonkívül lehetõvé tehetjük a valódi megoldásokat.

47
 GYAKORLATI FELADATOK
Most néhány olyan feladat következik, amellyel ön a vizsgálatokról szóló
alapadatok felhasználása terén szerzett megértését és jártasságát növelheti.

1. Egy napilap vagy folyóirat segítségével keressen ki két olyan adatot,

amelyet nem ért. Írja le azt a kérdést, amelyet feltenne azért, hogy
tisztázza az ellentmondást. Ismételje ezt meg még ötször.

2. Írjon három-három olyan példát az itt következõ outpontokra, amelyeket

másoknál figyelt meg, vagy amelyek az ön életében fordultak elõ:
Kihagyott adat Megváltoztatott sorrend
Kihagyott idõ Valótlanság
Megváltoztatott fontosság Rossz célpont
Rossz forrás Ellentmondó tények
Hozzáadott idõ Hozzáadott oda nem illõ adat
Helytelenül belefoglalt adat A feltételezett „azonosságok” nem
A feltételezett „hasonlóságok” azonosak
nem hasonlóak, vagy a A feltételezett „különbségek” nem
dolgoknak nem ugyanabba az különböznek
osztályába tartoznak

3. Írjon három-három olyan példát az itt következõ pluszpontokra, amelyeket

másoknál figyelt meg, vagy amelyek az ön életében fordultak elõ
Ismert összetartozó tények Események a megfelelõ
Feltüntetett idõpont sorrendben
Helyes viszonylagos fontosság Tényszerûnek bizonyult adatok
Elégséges adat Várt idõtartam
Helyes forrás Odatartozó adat
Adatok ugyanabba a kategóriába Helyes célpont
besorolva Az azonosságok azonosak
A hasonlóságok hasonlóak A különbségek különbözõek

4. Környezetét megfigyelve vagy napilapokat, folyóiratokat stb. olvasva

keressen húsz outpontot. Mindegyikhez írja oda az outpont típusát.

5. Környezetét megfigyelve vagy napilapokat, folyóiratokat stb. olvasva

keressen húsz pluszpontot. Mindegyikhez írja oda a pluszpont típusát.

6. Környezetében, napilapokban, folyóiratokban stb. keressen két ellen-

tétes adatot. Ezután írja le, hogy az adatok közötti konfliktus feloldása
végett hogyan találná meg azt, hogy mit nem tud. Ismételje ezt meg még
háromszor.

48
7. Egy napilapban vagy folyóiratban talált adatot felhasználva készítsen
adatelemzést. Aztán ezt felhasználva készítsen szituációelemzést. Ismételje
ezt meg még kétszer.

8. Tegye a következõt:
a) Írjon le egy olyan tevékenységet, amelyben eléggé jártas.
b) Írja le a tevékenységhez tartozó ideális helyzetet.
c) Más-más tevékenységekkel ismételje meg az a) és b) lépéseket még
négyszer.

9. Írjon egy példát arra, amikor megfigyelte vagy maga tapasztalta, hogy valaki
„ésszerûsködõ” volt. Írja le azokat az adatokat vagy körülményeket, ame-
lyekkel a személy szembenézett, valamint azokat az outpontokat, amelyeket
figyelmen kívül hagyott. Ismételje ezt meg még két másik példával.

10. Ábrázoljon egy sorrendet, amely megfelelõ sorrendben egymáshoz

viszonyított több olyan különféle tevékenységet tartalmaz, amelyeknek
egy a céljuk. Ismételje ezt meg még négy másik sorrenddel.

11. Egy napilap vagy folyóirat felhasználásával keressen három példát a

rossz Miértre. Mindegyik esetben írja le, hogy miért rossz a Miért.

12. Egy napilap vagy folyóirat felhasználásával keressen három példát

puszta magyarázatra. Mindegyik esetben írja le, hogy az miért puszta
magyarázat.

13. Egy olyan terület vagy tevékenység felhasználásával, amelyet nagyon

jól ismer, használja a STANDARD ELJÁRÁS címû alfejezetben található
1–8. lépéseket, és tegye a következõt:
a) Írja le, hogy a személynek, területnek vagy tevékenységnek mit kellene
termelnie.
b) Az a) lépésben leírtak felhasználásával írja le ennek ideális helyzetét.
c) Írja le a terület vagy tevékenység létezõ helyzetét.
d) Az e füzetben tanultak felhasználásával vizsgálja ki a létezõ helyzetet.
Írja le, amit talált.
e) Kövesse nyomon a területen vagy a tevékenységben talált outpontokat
az ideális helyzettõl visszafelé a létezõ helyzetig.
f) Lokalizálja a vizsgált terület vagy tevékenység valódi Miértjét. Annak
megerõsítésére, hogy ez a helyes Miért, használja a füzetben található
anyagokat úgy, hogy felteszi a kérdést: „Megnyitja ez az utat a kezeléshez?”
g) A fenti a)–f) lépésekben találtak alapján nézze végig a meglévõ erõ-
forrásokat, és a kezelésre találjon ki egy briliáns ötletet. Írja le ezeket az
erõforrásokat és a briliáns ötletet. Ezután pontról pontra írja le azokat a
lépéseket, amelyekkel a tevékenységet kezelné, és ezzel elindítaná az
ideális helyzet felé.

49
 AZ ALKALMAZÁS EREDMÉNYEI
A kivizsgálási technológiát az emberi
tevékenység számos területén használjuk
sikeresen. Nem kell profi nyomozónak
lennünk ahhoz, hogy hasznát lássuk
ezeknek az adatoknak. Sokan használják
munkájuk során azért, hogy kiderítsék,
mi okozott visszaesést, vagy mi okozta a
nemrég bekövetkezett növekedést a sta-
tisztikában. Otthoni használata hozzájárul
a családtagok közötti nagyobb összhanghoz
és a boldogabb családi élethez. Az a
képesség, hogy pontos vizsgálat ered-
ményeképpen tisztán gondolkodjunk, és
ésszerûen cselekedjünk, a túlélés kulcsát
jelenti. E technológia használatára az
alábbiakban közlünk néhány példát:
A kivizsgálási technológiát elképesztõ
sikerrel lehet felhasználni az élet minõsé-
gének javítására bármely területen. Erre
egy példa:
„Új környékre költöztem, ahol úgy tûnt,
hogy az emberek állandóan betegesked-
nek – megfázásokkal és más betegségekkel
VIZSGÁLATOK ÉS
80%
NÖVEKEDÉS
A vizsgálati 75%
technológiát
alkalmazó egyik
szervezet úgy 70%
találta, hogy az
közvetlen hatással
van a szervezet 65%
általános statisz-
tikáira.
Általános statiszti-
60%
kanövekedés százalékban.
Elvégzett vizsgála-
tok száma. 55%
50
rendszeresen ágynak dõltek. L. Ron Hubbard
kivizsgálási technológiájának használatával
a lehetséges okok körét leszûkítettem egy
tóra, amely erõsen fertõzött volt rovarokkal.
A rovarok, különösen a legyek, könnyen
terjesztenek betegségeket. A további vizsgálat
feltárta a hihetetlent: a tavat titokban
szemétlerakó telepnek használták, és hetente
több ezer liter szennyvizet engedtek bele!
Ezek után kikényszerítettem a hivatalnokoktól,
hogy kezeljék a helyzetet. A rovarnépesség
azonnal megcsappant, a környékünkön a
megbetegedések száma hirtelen lecsökkent,
a tó pedig visszakapta eredeti természetes
szépségét.”
Egy Los Angeles-i, menedzsmenttel
foglalkozó cég vezetõje szerint az outpontok
technológiájának ismerete és a helyes
Miért megtalálásának képessége alapvetõ
fontosságú:
„Ez lehetõvé teszi, hogy észrevedd azt,
ami az orrod elõtt van, de azt is, ami már
azelõtt is ott volt – ez mindent összhangba
hoz. Amint teljes mértékben megérted a
helyzetet, utána azonnal meglátod az
outpontokat és a pluszpontokat.”
Egy kaliforniai ügyvéd úgy találta, hogy
a vizsgálatok ügyviteli technológiája
nagymértékben könnyített munkáján:
„Megállapítottam, hogy ezekkel az
adatokkal a munkám során látott helyzeteket
könnyebb megértenem. Ha megnézek egy
helyzetet, meglátom az outpontokat, és rögtön
megkeresem az ideális helyzetet is, és ez
felbecsülhetetlen a jogi helyzetek megoldásánál.
Volt például egy ügyfelem, aki úgy gondolta,
hogy óriási problémája van az üzlettársával.
Megnéztük az outpontokat, és megállapítottuk,
hogy egyáltalán nem a partner volt a probléma
− a probléma a cégnek egy egészen más
részébõl jött. Ekkor már képes volt elvégezni
a szituáció megfelelõ kezelését, ami ter-
mészetesen eléggé különbözött attól, amire õ
számított.”
Egy személy, aki kiképzõdött az L. Ron
Hubbard által kifejlesztett kivizsgálási
eljárásból, a következõket mondta a
használatáról:
„Nem lehet eleget beszélni L. Ron Hubbard
kivizsgálási technológiájáról. Nemcsak a
munkám során használtam sikeresen, hanem
felhasználom azokban a mindennapi helyzetek-
ben is, amelyekkel szembetalálkozom, és
ezzel az élet kevesebb problémát rejt mind
magam, mind a barátaim számára. A
kivizsgálási technológia használatával elveszett
gyermekeket találtam meg; elvesztett pénzt
találtam meg; rájöttem és kijavítottam azt a
hibát, amely miatt a számítógépem nem
mûködött; és még egy borzasztó ízû desszert
mögött lévõ Miértet is megtaláltam! Alig
telik el nap, hogy ne használnám ezt a
technológiát életem jobbá tételére.”
A z egyik üzleti tanácsadónak volt egy
ügyfele, aki egy autószerelõ-mûhely
tulajdonosa volt. Az üzlet rosszul ment,
és az ügyfél az életben sem boldogult
valami jól. A tanácsadó az ügy kezelésére
a kivizsgálási technológiát használta:
„Kezdetben nem értettem, hogy miért
nem megy ez az üzlet. Az ügyfelem okos
ember, és korábban jól ment neki. Meg-
vizsgáltam a helyzetet, hogy megtaláljam a
Miértet. Azt állapítottam meg, hogy pontosan
az üzleti visszaesés kezdetével egy idõben egy
»csendestársat« vett fel a könyvelés intézésére.
Tehát, körültekintõen megvizsgáltam ezt a
fickót, és felfedeztem, hogy nem egészen
volt õszinte a könyvelésben, és valójában
teljesen megkopasztotta az ügyfelemet! Mivel
ez az ember magát szakértõként és olyan
emberként állította be, mint aki tudja, hogy
mit csinál, az ügyfelem ezt a területet a
kudarc egyik lehetséges okaként meg sem
nézte. L. Ron Hubbard vizsgálati technoló-
giájának puszta alkalmazásával a válasz
egyszerûen az ölembe hullt. Az ügyfelem
pedig nagyon megkönnyebbült. Teljesen
visszavette az irányítást az üzletben, és
a statisztikái megindultak felfelé. Õ újra
feltöltõdött energiával, én pedig ismét
csodálattal tekintek a vizsgálati technológia
egyszerûségére.”
51
 SZÓJEGYZÉK
aberráció: eltérés a racionális gondolkodástól
vagy viselkedéstõl. Alapvetõen annyit jelent,
hogy valaki téved, hibákat követ el, vagy még
pontosabban, olyan rögeszmékkel rendelkezik,
amelyek nem igazak. A szó tudományos
értelemben is használatos. Az egyenes vonaltól
való eltérést jelenti. Ha az egyenes út A-tól
B-ig vezet, akkor az aberrált útvonal A-tól
egy újabb pontig, majd ettõl egy újabb pontig,
majd ettõl egy újabb pontig, majd ettõl egy
újabb pontig, majd ettõl egy újabb pontig
vezet, amíg végül megérkezik B-be. Ebben a
tudományos értelemben az egyenesség hiányát
is jelenti, vagy a torz látásmódot, mint például
ha egy ember egy lovat lát, de azt gondolja,
hogy elefántot lát. Az aberrált viselkedés
helytelen viselkedés, vagy olyan viselkedés,
amelyet nem támaszt alá az értelem. Az
aberráció szemben áll az épelméjûséggel,
ami ennek ellentéte. A latin aberrare: eltéve-
lyedni szóból származik – latin ab: el, errare:
tévelyedni.
álfelidézés: feltételezni vagy hamis, megté-
vesztõ módon érzékelni valamit.
jelen idõ:
õ az idõ, amely most van, s ami
múlttá lesz oly gyorsan, ahogy a megfigyelés
történik. Ezt a kifejezést tágabb értelemben a
most létezõ környezetre alkalmazzuk.
kommunikációs vonal: az az útvonal, amely
mentén a kommunikáció egyik személytõl a
másikig halad.
konfrontálás: meghátrálás vagy kitérés nélkül
szembenézni. A konfrontálás képessége tulaj-
donképpen az a képesség, hogy kényelmesen
ott vagyunk és észlelünk.
52
Miért: ok vagy indok, az alapvetõ oka egy
pozitív vagy nem optimális szituációnak.
nyereség: bármilyen kívánt javulás elérése.
Például nyereség lenne, ha egy személy
növelné kommunikációs képességét, vagy
jobban érezné magát, és nagyobb bizonyossága
lenne életének bizonyos területein.
outpont: egyike azoknak a pontosan kör-
vonalazott módoknak, ahogy az információ
továbbítása vagy egy szituáció illogikussá
válhat.
pluszpont: bármilyen olyan fennálló állapot
amikor a szituáció vagy körülmény logikus.
A pluszpontok megmutatják, hogy hol van
logika, és hol mennek jól a dolgok, vagy hol
hajlanak arra, hogy jól menjenek.
rendellenesség: egy olyan állapot, hogy
valami rossz, helytelen vagy hiányzik.
Szcientológia: alkalmazott vallásos filozófia,
amelyet L. Ron Hubbard fejlesztett ki. A
Szcientológia a szellem önmagával, univerzu-
mokkal és más életformákkal való viszonyának
tanulmányozása és kezelése. A Szcientológia
név a latin scio azaz „tud” szóból és a görög
logos szóból származik, amelynek jelentése
„a szó vagy külsõ forma, amely által a belsõ
gondolat kifejezõdik és ismertté válik”. Így a
Szcientológia a tudásról való tudást jelenti.
terminál: egy személy, pont vagy pozíció,
amelyik képes fogadni, továbbítani vagy
küldeni egy kommunikációt.
 L. RON
HUBBARDRÓL
L. Ron Hubbard 1911. március 13-án
született a nebraskai Tildenben. Felfede-
zésének útja és embertársai iránti elkö-
telezettsége korán kezdõdött. 19 éves
korára már több mintnégy százezer
kilométert utazott Jáva, Japán, India és
a Fülöp-szigetek kultúráját vizsgálva.
1929-ben az Egyesült Államokba
hazatérve Ron újrakezdte a korábbi kuta-
tásait, és a következõ évben beiratkozott
a George Washington Egyetemre. Ott a
matematika, mérnöki tudományok, vala-
mint az atomfizika, akkor új tudománya
területén folytatta hivatalos tanulmá-
nyait. Ezek mindegyike létfontosságú,
életbevágó eszközt nyújtott állandó kuta-
tásaihoz. Hogy kutatásainak ezzel anyagi
fedezetet biztosítson, Ron irodalmi pá-
lyafutásba kezdett az 1930-as évek ele-
jén, és hamarosan az egyik legszélesebb
körben olvasott, népszerû regényíróvá vált.
Fõ célját azonban soha nem tévesztette
szem elõl, és folytatta fõ kutatási vonalát
kiterjedt utazások és expedíciók révén.
A II. világháború kitörésekor alhadna-
gyi rangban belépett az Egyesült Államok
Haditengerészetébe, és tengeralattjáró-
romboló hadihajók parancsnokaként szol-
gált. Harc közben elszenvedett sebesüléstõl
részben vakon és bénán 1945-ben végle-
gesen rokkanttá nyilvánították. Az elmére
vonatkozó elméleteinek felhasználásával
azonban nemcsak bajtársain volt képes
segíteni, hanem saját egészségét is vissza-
nyerte.
További öt év intenzív kutatás után
Ron felfedezései a Dianetika: A szellemi
egészség modern tudománya címû könyv-
ben tárultak a világ elé. A Dianetika, az
elme elsõ népszerû kézikönyve, amely
kifejezetten az utca embere számára író-
dott, az emberiség reményeinek új kor-
szakát nyitotta meg, és életének egy új
korszakát a szerzõ számára, aki azonban
nem hagyott fel a kutatással; és miután
1951 végéig áttörést áttörés után foglalt
rendszerbe, megszületett a Szcientológia
alkalmazott vallásos filozófiája.
Mivel a Szcientológia az élet egészére
ad magyarázatot, az emberi létnek nincs
olyan vonatkozása, amivel L. Ron Hubbard
elkövetkezõ mûvei ne foglalkoztak volna.
Hol az Egyesült Államokban, hol Angli-
ában élve folytatta a kutatásait, amelyek
megoldásokat kínáltak olyan társadalmi
problémákra, mint a hanyatló oktatási
standardok és a burjánzó drogfogyasztás.
Mindent egybevéve, L. Ron Hubbard
Dianetika és Szcientológia munkái negy-
venmillió szót tesznek ki rögzített elõ-
adások, könyvek és írásmûvek formájában.
Ezek együttesen alkotják egy 1986. január
24-én véget ért életút örökségét. L. Ron
Hubbard távozása azonban semmiképpen
sem jelentette valaminek a végét, hiszen
forgalomban lévõ könyveinek százmil-
lióival és a jobbító technológiát nap mint
nap alkalmazó emberek millióival valóban
azt mondhatjuk, hogy a világnak még ma
sincs nála jobb barátja.
53
 New Era Public ations International Ap S A NEW ERA bejegyzett védjegy és márkanév.
Store Kongensgade 53, 1264 Copenhagen K A Bridge Publications, Inc. bejegyzett védjegy és márkanév.
ISBN 87-7968-231-6 HUNGARIAN EDITION
© 2001 L. Ron Hubbard Library. Minden jog fenntartva.
Bármilyen engedély nélküli másolás, fordítás, duplikálás, A nyomtatás Dániában készült.
importálás vagy terjesztés, egészben vagy részben, bármilyen
formában – beleértve az elektronikus másolást, tárolást vagy
továbbítást – az idevonatkozó törvények megsértése.
Scientology, Szcientológia, Dianetics, Dianetika, Celebrity
Centre, L. Ron Hubbard, L. Ron Hubbard kézjegye és a
Scientology kereszt védjegyek és márkanevek, amelyek a
Religious Technology Center tulajdonában vannak,
használatuk annak engedélyével történik. A Scientologist ®
egy kollektív tagsági jegy, amely a kapcsolódó Szcientológia L. RON HUBBARD kiadvány
52 egyházak és missziók tagjait jelöli.