SEgyZCIENTOLÓGIA

jobb világ építése

A Szcientológia, amelyet L. Ron Hubbard alapított és fejlesztett ki, alkalmazott

vallási filozófia, amely pontos útvonalat nyújt, ami révén mindenki visszanyerheti
szellemi énjének igazságát és egyszerûségét.
A Szcientológia sajátos axiómákból áll, amelyek megadják a lét alapját képezõ
elveket és okokat, valamint a humán tudományok területén folytatott átfogó meg-
figyelésekbõl, amelyek szó szerint az élet egészére érvényes filozófiai tudásanyagot
képeznek.
Ez a kiterjedt tudásanyag a tárgy kétféle alkalmazását eredményezte: elõször
egy technológiát, amellyel az ember növelheti szellemi éberségét, és elérheti azt a
szabadságot, amelyet számos nagy filozófiai tanítás keresett; és másodszor jelentõs
számú alapelvet, amelyeket az emberek életük javítására használhatnak. Valójában,
ezzel a második alkalmazási móddal a Szcientológia nem kevesebbet nyújt, mint
gyakorlati módszereket életünk minden területének javítására – módszereket új
életmódok teremtésére. És innen származik ez az anyag is, amelynek az elolvasására
készül.
Az itt bemutatásra kerülõ, L. Ron Hubbard mûveibõl összeállított adatok csak
egy részét képezik azoknak az eszközöknek, amelyek A Szcientológia kézikönyvé-
ben találhatóak. A kézikönyv, amely egy átfogó útmutató, a Szcientológia sok
alkalmazási módszerét mutatja be, amelyekkel az élet számos más területét is
javíthatjuk.
Ebben a füzetben a szerkesztõk az adatokat rövid bevezetõvel, gyakorlati
feladatokkal és a sikeres alkalmazás példáival egészítették ki.
A legközelebbi Szcientológia egyháznál vagy missziónál megértésének növelését
szolgáló tanfolyamok, illetve további anyagok állnak rendelkezésre, amelyekkel
bõvítheti tudását. A címek listája elérhetõ: www.scientology.org.
A Szcientológia számos új, az emberrel és az élettel kapcsolatos jelenséget ír le,
ezért lehetséges, hogy találkozik majd olyan kifejezésekkel ezeken az oldalakon,
amelyeket nem ismer. Ezek meghatározása megtalálható ott, ahol elõször elõfor-
dulnak a szövegben, valamint a füzet végén található szójegyzékben.
A Szcientológia arra való, hogy használják. Ez egy gyakorlati filozófia, olyan
valami, amit az ember végez. Ezeknek az adatoknak az alkalmazásával ön képes
megváltoztatni az állapotokat.
Ezt a tudást emberek milliói használják, akik mind tenni akarnak valamit a
maguk körül látott állapotokkal kapcsolatban. Õk tudják, hogy az élet jobbá tehetõ.
És tudják, hogy a Szcientológia mûködik.
Használja a füzetben található adatokat önmaga és mások segítésére, és ön is
tudni fogja.
NEMZETKÖZI SZCIENTOLÓGIA EGYHÁZ
 A z ember évezredek óta próbálja megítélni, hol a helye ebben az anyagi
világban. Hogyan viszonyuljon az élet más területeihez és embertársaihoz?
Mi a valódi felelõssége, és kikkel szemben?
A határozott választ nem tudták megadni sem az ókori görögök, sem
napjaink materialista gondolkodói.
Így ez addig váratott magára, amíg L. Ron Hubbard megvalósította a
régóta vágyott célt: egy olyan egységes alapelv felfedezését, amely az
egész életre vonatkozik, egy közös nevezõét, melynek segítségével minden
ember, sõt az egész élet megérthetõ.
Ettõl kezdve felfedezések áradata indult meg, új megvilágításba helyezve
az ember és az élet természetét. Az ebben a füzetben található alapelvek
megoldják a „helyes és helytelen” eldöntésének õsi erkölcsi dilemmáját,
az ésszerûség új fokát alkotva meg. Ezekkel az ember már összhangba
hozhatja a létezés különféle tényezõit, mindig helyes döntéseket képes
hozni, ha választás elõtt áll, és új nézõpontra tesz szert azzal kapcsolatban,
hogy milyen utakon indulhat el az életében.
L. Ron Hubbard részletesen kifejtette ezeket az alapelveket számos
más írásában, illetve elõadásai során. A következõkben bemutatjuk a téma
lényegét és a sikeres élet gyakorlati megközelítését, amelyet már milliók
alkalmaznak.

2
AZ EMBER
CÉLJA

A
z ember célját, valamennyi tevékenységének közös neve-
zõjét – létezésének dinamikai alapelvét – hosszú ideje
keresik. Ha sikerül a választ megtalálni, akkor ebbõl
elkerülhetetlenül további következmények adódnak. Ez
a viselkedéssel kapcsolatos összes jelenségre magyarázattal
szolgálna, az ember fõbb problémáinak megoldása felé
vezetne, és mindenekelõtt fel is lehetne használni.
A válasz megszületett, és ez a következõ:

A létezés dinamikai (mozgató) alapelve a túlélés.

Az élet céljának a végtelen túlélést tekinthetjük. Az ember mint az élet egy

formája, úgy jellemezhetõ, hogy minden céljában és cselekvésében egyetlen
parancsnak engedelmeskedik: „Túlélni!”

Az nem új gondolat, hogy az ember túlél. Új gondolat az, hogy az embert

kizárólag a túlélés motiválja.

Ez nem jelenti azt, hogy az ember lenne az optimuma azoknak a túlélési

mechanizmusoknak, amelyeket az élet létrehozott, illetve a jövõben fog kifejlesz-
teni. A dinoszaurusz célja is a túlélés volt, de ma már nem létezik.

A „Túlélni!” parancsnak való engedelmeskedés sem jelenti azt, hogy minden

alkalmazkodási kísérlet egyformán sikeres. Környezetváltozás, mutáció (valaminek
a formájában vagy jellegében történõ változás) és sok más tényezõ is fellép
minden olyan organizmus ellen, amely csalhatatlannak tûnõ túlélési technikát
vagy formát ért el.

3
 Melyek lennének az élet különféle formáinak optimális túlélési jellemzõi?
Különbözõ alapvetõ jellemzõkre volna szükség, amelyek fajról fajra elütnének
éppen úgy, ahogy az egyik környezet is eltér a másiktól.

Ez fontos számunkra, mivel a múltban alig figyeltek fel arra, hogy az egyik
faj túlélési jellemzõi nem azonosak a másikéval.

A túléléshez szükséges eszközöket a táplálék, az önvédelem (védekezõ

vagy támadó magatartás) és a szaporodás címszavak alá sorolhatjuk. Nincs
olyan létezõ életforma, amely ne oldotta volna meg ezeket a problémákat, bár
mindegyik így vagy úgy hibázik, ha egy jellemzõt túl hosszan megtart, vagy
olyanokat fejleszt ki, amelyek pusztulásához vezethetnek. Azok a jellemzõk
azonban, amelyek az életforma sikeréhez vezetnek, sokkal feltûnõbbek, mint
ezek hibái. A természetbúvárok és a biológusok folyamatosan megfejtik ennek
vagy annak az életformának jellemzõit, felfedvén, hogy sokkal inkább a szükséglet,
mint a szeszély kormányozza ezen változásokat. A kagyló héjának záróizma, vagy
a riasztó ábra a pillangó szárnyán – értékesek a túlélés szempontjából.

Az ember céljai egyetlen célból erednek, s ez az anyagi világ meghódításán

keresztüli túlélés. Túlélésének sikere a teljes, mindenre kiterjedõ túlélés nézõ-
pontjából mérhetõ.

4
A DINAMIKÁK
Minden egyén a létezésen keresztül ható központi késztetésbõl áll össze.
Ez a késztetés – a létezésen keresztül ható hajtóerõ – a túlélés. Ez az organizmus
erõfeszítése a túlélésre.

A túlélésre irányuló késztetést dinamikának nevezzük.

Amikor ez a késztetés enturbulálódik (felkavart, zavart állapotba kerül),

vagy külsõ erõk befolyása alá kerül, akkor más emberek céljai nyomják el,
vagy gyengítik le. Azaz, más emberek rákényszerítik a céljaikat az egyénre.
Mindkét esetben maga a dinamika válik némiképp enturbulálttá.

Amikor a túlélési dinamikát csökkentik, illetve más hatások lépnek be

vagy kezdenek mûködni – más emberek és az élet általános elnyomói, például
az élelem, a ruházkodás és a lakóhely hiánya –, akkor ez a túlélési dinamika
egyre jobban enturbulálódik, míg végül a halál vagy az összeomlás felé tart,
azaz pontosan az ellenkezõ irányba.

A dinamika pontosan olyan mértékben halad az összeomlás felé, amilyen

mértékben enturbulálódik. Pontosan olyan mértékben halad a túlélés felé,
amilyen mértékben tiszta és világos.

Ez eddig olyan, mintha csak egyetlen dinamikáról lenne szó. Ha erre a

dinamikára nagyítóüvegen keresztül vetünk egy pillantást, úgy találjuk, hogy
ebben az egy hajtóerõben valójában nyolc másik hajtóerõ – nyolc dinamika –
található.

5
Az elsõ dinamika
késztetés az
önmagunkként
való létezésre.
Törekvés az
egyénként való
túlélésre, arra,
hogy egyén legyen,
illetve hogy elérje
önmaga számára
a legmagasabb
túlélési szintet
a lehetséges
leghosszabb
idõn át. Itt
teljes mértékben
kifejezésre jut
az egyéniség .

7
A második
dinamika
késztetés a jövõ
generációjaként
való létezésre.
Két alkotórésze
van: a szex és a
család, beleértve
a gyermekek
felnevelését is.

9
A harmadik
dinamika
késztetés egy
olyan csoport
részeként való
túlélésre, melyben
maga az egyén is
táplálja ezt a
motivációt.
Bármely csoport,
legyen az
ideiglenes vagy
állandó, politikai
vagy társadalmi,
a harmadik
dinamika része,
és mindegyik
önmagában is
egy harmadik
dinamika.

11
A negyedik
dinamika késztetés
az emberi fajként
való túlélésre. Amíg
a fehér embert mint
rasszt harmadik
dinamikának
tekintjük, addig
az összes emberi
rasszt együtt
tekintjük a
negyedik
dinamikának.

13
Az ötödik
dinamika
késztetés bármely,
ill. az összes
létforma
túlélésére. Ez
minden élõt
magában foglal:
Állatokat,
növényeket, és
bármit, amit
közvetlenül és
mélyen áthat
az élet. Ez az
egyén túlélési
erõfeszítése az
élet túlélésének
elõsegítésére.

15
A hatodik
dinamika
késztetés a fizikai
univerzumként
való létezésre.
Ez az egyén
késztetése az
anyag, az energia,
a tér és az idõ
egésze – azaz a
fizikai univerzum
alkotóelemei,
ahogy mi hívjuk,
MEST (az angol
rövidítés alapján)
– túlélésének
javítására. Az
egyén ténylegesen
rendelkezik a
fizikai univerzum
túlélésére ható
hajtóerõvel.

17
A hetedik
dinamika
késztetés a
szellemi lényként
való létezésre,
vagy szellemi
lények létezésére.
Bármi, ami
szellemi, akár,
rendelkezik
identitással, akár
nem, a hetedik
dinamika körébe
tartozik. Ez
elkülönül a fizikai
univerzumtól, és
ez magának az
életnek a forrása.
Ily módon ez
törekvés az élet
forrásaként való
túlélésre.

19
A nyolcadik
dinamika
késztetés a
végtelenként
való létezésre.
Ezt a Legfelsõbb
Lény, a végtelen,
vagy Isten
dinamikájának
is nevezhetjük.

21
 Az egyén és dinamikái
Magát az embert vizsgálva úgy találjuk, hogy mindegyik fent említett
résznek megvan a saját hajtóereje. Más szóval az egyént ugyanolyan mértékben
érdekli a csoportok túlélése, mint a sajátja.

Abban a pillanatban ahogy kiütjük valamelyik dinamikát az emberi lénynél,

és azt mondjuk, hogy „az õ számára nem létezhet ez a dinamika”, problémánk
lesz, mert ezzel mindegyiket kiütöttük. Mindegyik ugyanarra a szintre süllyed.
Más szóval, ha eltávolítjuk az egyik dinamika felét, akkor ezzel a többi dinamika
felét is eltávolítjuk. A dinamikáknak ez az egysége létfontosságú az egyén
túlélése szempontjából.

Jelenlegi társadalmunk egészét úgy nevelték, hogy „mindenki csak magára

gondol”. Az embereket kényszeríteni, ostorozni, ütni és iskoláztatni kell, hogy
legyen harmadik dinamikájuk. Be kell börtönözni, iskolába kell õket küldeni,
meg kell büntetni, meg kell bírságolni, meg kell adóztatni és rá kell venni
õket, hogy az urnákhoz járuljanak, és a demokratákra szavazzanak. Ezt mind
meg kell tenni annak érdekében, hogy rávegyük õket arra, hogy legyen harmadik
dinamikájuk.

Más szóval, ebben a társadalomban eszeveszetten dolgoznak valami olyannak

a felépítésén, ami már megvan. De ha eltüntetjük ezeket a nagy szerkezeteket,
amelyek arra idomítják az embert, hogy illeszkedjen be a társadalomba, akkor
ki fog derülni, hogy ezek mögött a struktúrák mögött sokkal vonzóbb és
megbízhatóbb szerkezet nyugszik, mint amilyen bármelyik mesterségesen
épített szerkezet lehet.

Ugyanez a helyzet a negyedik dinamikával is. Ismert ön valaha is valakit,

aki azt gondolta, hogy csak a macskákkal lehet kijönni, és az emberek nem
jók? Biztosíthatom, vannak ilyen emberek. „Az emberek nem jók. Az emberek
kegyetlen szörnyetegek, szörnyû dolgokat mûvelnek. És az emberi faj nem jó,
az ember nem jó. De a kutyák, macskák és az édes kicsi butuska állatok, õk
azok, akik kedvesek.” Más szóval, az ilyen személy mindent az ötödik dinamikára
tesz fel. Jól fogja magát érezni, tovább élhet mindaddig, amíg ez az elképzelés
elégtelennek nem bizonyul, mivel mesterséges elképzelés.

Az ember ezekkel a dinamikákkal csaknem mindent megtehet, amit akar,

amennyiben következetes velük kapcsolatban. De abban a pillanatban, ahogy
bármelyik téren következetlenné válik, rossz állapotba fog kerülni.

22
 Nincs olyan elképzelés vagy állítás, mely szerint a nyolc dinamika közül
bármelyik fontosabb lenne a többinél. Bár ezek az élet nagy játszmájának
összetevõi, mégsem szükségszerûen egyenlõek egymással. Az egyének között
azt fogjuk találni, hogy minden egyes személy nagyobb hangsúlyt helyez az
egyik dinamikájára a többinél, vagy lehet, hogy nagyobb hangsúlyt helyez
egyes dinamikák kombinációjának fontosságára, mint más kombinációkra.

Az élet különbözõ összetevõkre való bontásának az a célja, hogy növeljük

az élet megértését. Azáltal, hogy ilyen módon bontjuk tovább a létezést, mind-
egyik összetevõt önmagában, ill. önmagán keresztül az élet többi részével való
viszonyában is meg tudjuk vizsgálni. Ha kirakójátékot játszunk, szükségszerûen
elõször a hasonló színû és jellegû darabokat választjuk ki, és tesszük csopor-
tokba. Egy tárgy tanulmányozásánál rendszerezetten kell haladnunk. Céljaink
érdekében el kell fogadnunk ezt a nyolc önkényesen meghatározott életössze-
tevõt, hogy elõsegítsük ezt a rendezettséget.

E dinamikák további tulajdonsága, hogy leginkább koncentrikus körök

sorozataként ábrázolhatók, melyben az elsõ dinamika áll középen, és minden
egyes újabb dinamika egy kört alkot körülötte. Az egymással határos terek
gondolata kapcsolódik ezekhez a dinamikákhoz.

Az egyén alaptulajdonságai magukban foglalják azt a képességet, hogy így

kiterjeszkedjen más dinamikákra. A valódi nyolcadik dinamikát viszont csak
akkor fogja felfedezni, amikor a hetediket már teljes mértékben elérte.

E dinamikák használatára példa a csecsemõ, aki születésekor nem érzékel

az elsõ dinamikán kívül, de ahogy a gyermek nõ és érdeklõdése bõvül, láthatjuk,
hogy más dinamikákat is felhasznál. További példa a használatára egy olyan
személy, aki nem képes a harmadik dinamikán való mûködésre, egyben nem
képes egy társaság részévé válni, s így azt mondhatjuk, hogy képtelen a társa-
dalmi létre.

Mit tegyen az ember ahhoz, hogy sikeresen tudjon mûködni a dinamikákon?

A körülöttünk lévõ világ állapotát látva nincs biztosíték arra, hogy valaha
választ kapunk. Úgy tûnhet, hogy a természetes éleslátás képessége csak néhány
ember sajátja, azonban ez messze áll az igazságtól. Bárki megszerezheti azt a
tudást, melynek segítségével meghatározhatja a túléléséhez legmegfelelõbb cse-
lekvési módot.

23
 4. dinamika
3. dinamika
2. dinamika
1. dinamika
 A dinamikákat
koncentrikus
körök
sorozataként
8. dinamika szemléltethetjük,
7. dinamika melyen az elsõ
6. dinamika dinamika van
5. dinamika középen. Az egyén
hatóköre aszerint
növekszik, ahogy
egyre több
dinamikát
ölel fel.

25
 Az optimális megoldás meghatározása
Az élet problémáira adott optimális válasz a problémákkal kapcsolatos
minden dolog maximális túlélését számításba veszi.

Ez nem jelenti azt, hogy nem pusztíthatunk. Ez olyannyira igaz, hogy ha

nem lenne pusztítás, mint a létezés mûködésének egy formája, akkor meglehetõsen
rossz helyzetben lennénk. El tudja képzelni, mi lenne, ha minden páfrányfa,
ami az idõk kezdete óta nõtt, még most is nõne azokkal a fákkal együtt, amik
azóta nõttek? Ha ilyen fák élnének és növekednének a Föld felszínén, akkor
valószínûleg már kétszázötven méter magasan kellene járnunk a talaj felett.
Halálnak – pusztításnak – kell jönnie, és meg kell tisztítania az utat a haladás
és a fejlõdés számára. Ezért a pusztítás, ha ilyen módon használjuk, nagyon is
helyénvaló.

Például, nem építhetünk bérházat anélkül, hogy ne rombolnánk le a koráb-

ban ott épült bérkaszárnyát. Valaki megjelenik, és azt mondja: „Ó, ez nagyon
helytelen; lerombol valamit. Ön egy régi nevezetességet rombol le.”

„Ide egy bérházat szeretnénk építeni, hölgyem.”

„Igen, de ez egy híres, régi nevezetesség.”

„Hölgyem, ez az épület maholnap összedõl.”

„Ó, nagyon helytelen lerombolni dolgokat.”

Ez meglehetõsen aberrált viselkedés, hiszen az embernek idõnként rombol-

nia kell. Gondolja csak el, mi lenne például, ha az összes papírdarab, amit élete
során kapott, még mindig a birtokában lenne, azután el kellene költöznie, és
mivel a rombolás helytelen, mindezeket magával kellene cipelnie. Láthatja,
milyen képtelen helyzet állna elõ.

Ezzel kapcsolatban létezik egy egyensúly: nem szabad többet rombolni,

mint amennyi az építéshez szükséges.

Ha valaki többet kezd rombolni, mint amennyi az építéshez szükséges,

nagyon gyorsan meglehetõsen rossz állapotba kerül. Olyan állapotba, mint
amilyenbe a náci Németország is jutott. Mindent leromboltak. Azt mondták:

26
Nem optimális az olyan problémamegoldás, ami nem veszi figyelembe az összes
dinamikát. A tengerbe öntött hulladék elõnyös lehet néhány cég szemételtakarítási
problémájának megoldására, de hatalmas veszteség az ötödik és a hatodik dinamika
számára.

„Most Ausztriát, most Csehszlovákiát, most verjük szét Sztálingrádot!” Így is

tettek, és Sztálingrád szörnyû romhalmazzá vált. Mint ahogy Németország is.

Van egy régi, magától értetõdõ igazság: „Soha ne kérdezd, kiért szól a ha-
rang. Érted szól.” Semmi sem igazabb ennél. Az emberek kezdenek odafigyelni
erre, és babonássá válnak ezzel kapcsolatban. Azt mondják: „Nem merek senkit
bántani, mert akkor engem is bántani fognak”. Ez nem feltétlenül igaz. Azonban
az élet és a létezés átfogó egyensúlyában valaminek a szándékos lerombolása
megzavarhatja a közelében lévõ többi entitás túlélését. Megzavarhatja, és oly-
annyira fel is boríthatja ezt az egyensúlyt, hogy például már nem lesznek többé
vándorgalambok. Száz évvel ezelõtt az emberek nem álltak le azon gondolkodni,
hogy egy szép napon majd nem lesz belõlük egy szál se – nyilvánvalóan azért,
mert akkoriban még mindenfelé ilyenek röpködtek az égen.

27
 Így az embernek hatalmas vadvédelmi programba kellett kezdenie, hogy
visszaállítsa azt a vadvilágot, amelyet nagyapáik kiirtottak. Az ember ezt elég
ösztönösen csinálja.

A dinamikák egyszerûen azt jelentik: hány túlélési forma van? Hogyan él

túl az egyén? A válasz lehet az, hogy az egyén csupán önmaga túléléséért küzd,
és csak önzése miatt mûködik együtt. Ám úgy is értelmezhetjük, hogy csakis
a jövõ generációiért él túl, és ezt nagyon szépen be is tudjuk bizonyítani. Úgy
is megoldhatjuk, ahogy a Szovjetunióban, hogy az egyén kizárólag az államért
él túl, csak egy hangyatársadalom tagjaként, kollektivista, aki egy olyan rendszer-
ben él, ahol minden dolog az állam tulajdona és irányítása alatt állt. És ez így
zajlik mindegyik dinamikán. Választhatjuk ezeket a módokat a túlélésre, és
megtapasztalhatjuk mindegyiket. De miután kipróbáltuk, rá fogunk jönni,
hogy az összes dinamikára szükségünk van.

A dinamikák száma egész egyszerûen azt jelöli, hogy az egyénnek hány

területtel vagy entitással kell együttmûködnie annak érdekében, hogy boldoguljon
az életben.

Az optimális megoldás bármely problémára az a megoldás, amely a problé-

mával kapcsolatosan a legtöbb építést vagy teremtést végzi a legnagyobb számú
dinamikán.

Káoszhoz vezetnek végül az olyan megoldások, melyek megsértik az egyik

dinamikát egy másik dinamika érdekében. Ám az optimális megoldások viszonylag
elérhetõek, és az emberi gondolkodás a legmagasabb fokán csak a legnagyobb
rendre és a legkisebb káoszra törekszik.

Amikor az egyénnek alacsony az érzelmi tónusa, feltehetõen csak egy-két

dinamikára fog hangsúlyt helyezni a többi dinamika hátrányára, miáltal léte
nagyon zavarossá válik, és sok felfordulást okoz a körülötte élõknek.

A katona, aki feláldozza életét egy csatában, a harmadik dinamikán (közös-

sége, nemzete) cselekszik az elsõ, a negyedik és az összes többi dinamikája hát-
rányára. A hitbuzgó vallásos ember, aki a vallás rendíthetetlen elkötelezettje,
valószínûleg a nyolcadik, a hetedik, az ötödik és a negyedik dinamikán él az elsõ
és a hatodik hátrányára. Az önzõ ember pedig feltehetõen csak az elsõ dinamikán
él, ami elég zûrzavaros erõfeszítés.

28
 Addig nincs különösebb baj az ezekre a dinamikákra helyezett rossz hang-
súllyal, amíg egy ilyen túlhangsúlyozás széles körben kiterjedt veszélyt nem
jelent, mint ahogy Hitler, Dzsingisz kán, vagy az atombomba esetében. Ezt
követõen mindenki a rombolók ellen kezd fordulni.

A túlélés egésze egy dinamika, az egyetlen dinamika. Azonban a túlélés

szétbomlik erre a nyolc részre.

Megérthetjük az egyének képességeit és hiányosságait, ha megnézzük,

hogy milyen mértékben élnek a különbözõ dinamikákban.

Az optimális megoldás egyensúlya az lenne, ha egy problémát olyan módon

tudnánk helyesen megoldani, ami a legtöbb jót jelentené a lehetõ legtöbb
dinamika számára. Azaz, minden megoldásnak, a kivitelezéséhez rendelkezésre
álló idõtõl függõen, kreatívnak, konstruktívnak kell lennie a lehetséges legtöbb
dinamikán. Bármely problémára az optimális megoldás az lenne, ami a legtöbb
nyereséget hozná az összes dinamikán.

Az egyén megnövekedett túlélési szintet képes elérni önmaga, a vele együtt

élõk, és valójában az egész élet számára is, ha alkalmazza magára ezeket az alap-
elveket, és segít másokat, hogy õk is megértsék és alkalmazzák. I

29
 GYAKORLATI FELADATOK
Íme, a nyolc dinamikára vonatkozó feladatok. Elvégzésük segíteni fogja önt
abban, hogy jobban megértse a tudást, amit e füzet tartalmaz.

1. Nézzen körül a környezetében, és figyeljen meg olyan dolgokat, amelyek

túlélnek. Hány ilyen dolgot talál? Menjen körbe, és találjon újabb példá-
kat a túlélésre, amíg biztos nem lesz benne, hogy az élet célja a túlélés.

2. Nézzen körül a közvetlen környezetében, és figyelje meg, hány dinamikát

talál a nyolc közül. Nézzen ki az ablakon, vagy menjen sétálni, és nézze
meg, hány példáját ismeri fel a dinamikáknak.

3. Válasszon egy helyzetet vagy problémát a saját életébõl, vagy egy olyan
valakiébõl, akit ismer. Határozza meg erre az optimális megoldást a nyolc
dinamikáról tanultakat felhasználva.

4. Most segítsen egy másik személynek abban, hogy õ is meg tudja határozni
az optimális megoldást az életében felmerülõ egyik problémára.

30
AZ ALKALMAZÁS EREDMÉNYEI
Az élet dinamikáinak ismeretében is észrevették, hogy mennyit ér a vállalat
lehetségessé válik az eddig megold- számára. Többé nem voltak »állandó
hatatlannak tûnõ problémáik könnyû problémái«, sõt még egy elõléptetést is
megoldása. Bármilyen elképzelés a kiérdemelt.”
Szcientológiában alkalmazhatóságának
mértékében tekinthetõ hasznosnak. Ezek Egy fiatal milánói férfi mozgalmas életet
az oldalak ezen alapelvek alkalmazásának élt. Focizott a helyi csapatban, és volt egy
példáit tartalmazzák. barátnõje, akiért rajongott. Az élet szép volt.
Aztán néhány nem túl jó szándékú
A usztráliában, Adelaide városában, élt egy ismerõse hatására elkezdett kábítószert
nõ, aki miután tanult a nyolc dinamikáról, szedni. Amint egyre több kábítószert
észrevette, hogy az egyik alkalmazott a használt, élete kezdett darabokra esni.
munkahelyén „mindig bajba kerül”, és Elég szerencsés volt ahhoz, hogy adatokat
akit ezért elbocsátással fenyegettek. Mivel kapott a nyolc dinamikáról, és megállította
úgy tûnt, hogy az illetõ próbál jól dolgozni, életének végleges lecsúszását. Így
a nõ úgy döntött, hogy leül vele beszélgetni, nyilatkozott:
és megpróbálja kideríteni, mi történik vele.
„Miután hallgattam õt egy kis ideig, „Régebben hadilábon álltam az összes
dinamikámmal, és az idõ haladtával az
rájöttem, hogy ez a férfi teljesen elhanyagolta
elsõ dinamikától kezdve egymás után a
magát. Nem aludt jól, nem evett eleget,
többi dinamika is darabjaira hullott. A
egyáltalán nem szánt idõt magára – semennyit,
és ennek köszönhetõen gyengén teljesített
a munkahelyén. Megmutattam neki a AZ EMBEREK VÁLASZAI ARRÓL, HOGY MIT
dinamikák meghatározásait. Úgy tûnt, TETT ÉRTÜK A SZCIENTOLÓGIA
mintha teljesen új gondolat lenne számára, 89% Az emberek,
miután
hogy törõdnie kellene önmagával. Valahogy úgy 80% Javulást
hozott az megbizonyo-
képzelte, hogy bár teljesen elhanyagolja Képessé életemben. sodtak arról,
tett arra,
magát, még jól tud teljesíteni a munkahelyén, 64% hogy
hogy mi
motiválja az
Sokkal jobban
de aztán hamarosan ráébredt, hogy eddig boldogabbá tudjak életet, képessé
segíteni váltak egy
miért ment gyengén a munka. Azonnal tett.
másokon. boldogabb
hozzáfogott, hogy javítson ezen a helyzeten. életvitelre,
mások
Amellett, hogy nem mellõzte harmadik megsegítésére
dinamikáját sem, eleget aludt, több figyelmet és saját életük
jobbítására.
fordított a megjelenésére, több idõt töltött a
családjával, és egy tanfolyamot is elvégzett
önmaga és munkája teljesítményének javítására.
Ennek eredményeként növekedett a munka-
teljesítménye, boldogabbá vált, és a felettesei

31
 barátnõm elhagyott, mert kábítószereztem.
Aztán a focicsapat küldött el, mivel már
nem játszottam olyan jól, mint azelõtt: A
kábítószer szedése miatt az elsõ dinamikám
tönkrement, és ugyanez történt az összes
többi dinamikámmal is. Amikor elolvastam a
nyolc dinamikáról szóló adatokat, megértettem,
hogy mi történt az életemmel, és tudtam,
hogyan kell visszaállítanom lépésrõl lépésre.
Ez a tudás erõt és bátorságot adott, hogy
leszokjak a kábítószerrõl, és most már minden
idõmet arra fordítom, hogy segítsek másoknak
leszokni. Az összes dinamikámon túlélek,
és mindig azon vagyok, hogy a körülöttem
lévõk is tudjanak a nyolc dinamikáról,
hogy képesek legyenek helyes döntéseket
hozni életükkel kapcsolatban. Véleményem
szerint, ha mindenki ismerné ezeket az adatokat,
a világ boldog hely lenne, az embereknek
pedig nagyon jó dolguk lenne benne.”
Egy tizenöt éves ausztrál lány, aki már
ismerte a nyolc dinamika technológiáját,
kis idõt eltöltve egyik osztálytársnõjével,
rájött, hogy újdonsült barátnõje iszik,
kábítószerezik, szabados szexuális életet
él; és állandó harcban áll az édesanyjával.
Tizenöt éves kora ellenére számtalanszor
költözött el otthonról, egyszer pedig maga
az édesanyja dobta ki. A lánynak segítségre
volt szüksége az életével kapcsolatban.
Nézzük, hogyan segítette õt a barátnõje:
„Megmutattam a barátnõmnek néhány
alaptechnológiát a nyolc dinamikával kap-
csolatban, és rávettem, hogy figyelje meg
saját tettei következményeként édesanyja
viselkedését vele szemben, és azt, hogy a
veszekedések nem feltétlenül az édesanyja
hibái. Elmagyaráztam neki, hogy az a
32
megoldás, ha többet kommunikálnak, nem
pedig kevesebbet, és sokkal inkább nyitottnak
kell lennie az édesanyja felé, ahelyett hogy
semmibe venné a második dinamikának
ezt a részét. A dinamikák felismerésének
eredményeként néhány héten belül valódi
kommunikációt tudott folytatni az édes-
anyjával, és tartósan otthon élt. Abbahagyta a
kábítószerezést, kevesebbet ivott, és sokkal
jobban élt az elsõ dinamikáján. Még egy
komoly barátra is szert tett. Eredményesebb
lett az iskolában, és jobb jegyeket kezdett
kapni. Kis idõ múlva részidõs munkához
jutott, és hozzájárult családja kiadásaihoz.
Ez valódi javulás volt az életében minden
dinamikán.”
Néha hallunk olyan véleményt, hogy
„fogadd el az életet úgy, ahogy van”. Egy
San Franciscóban élõ lány máshogy gon-
dolta ezt, miután megtanulta, hogy a
dinamikák technológiájának segítségével
hogyan szabályozhatja és irányíthatja jobban
az életét.
„Amikor fiatalabb voltam, az általános
elvárások szerint jó életem volt: egy jó
iskola jó tanulója voltam, akinek nem voltak
komoly problémái, amirõl beszélni lehetett
volna. De éreztem, hogy valami hiányzik.
Nem gondoltam, hogy az ember valóban
képes irányítani azt, hogy mi történjen vele.
Csak hátra kell dõlnie a legjobbat remélve,
elfogadva azt, amit az élet elébe sodor.
Amikor elkezdtem Szcientológiát tanulni,
rájöttem, hogy a dinamikák alapelvét használva
képes vagyok irányítani az életemet. Ésszerû
döntéseket tudtam hozni azzal kapcsolatban,
hogy mi és hogyan történjen velem – a barátok,
a munka, az iskola és más elfoglaltságok
terén.
Az »ahogy lesz, úgy lesz« típusú élet-
filozófiám már a múlté. Sokkal boldogabb
vagyok, hogy tudom, én valóban közremû-
ködõje és játékosa vagyok egy olyan játszmának,
amit meg tudok nyerni.”
E gy Los Angelesben élõ fiatal férfi fel-
használta a nyolc dinamika technológiáját,
hogy másokat is boldogabb élethez segítsen.
Az egyik személy, akin segített, egy utcai
drogokat áruló lány volt.
„L. Ron Hubbard egyik könyvében
olvastam a dinamikákról, és ezt sokat
használom. Ez valóban elmagyarázza az
élet különbözõ területeit és az ezek közötti
összefüggéseket.
Volt egy barátnõm, aki számára a
harmadik dinamika, a csoport dinamikája,
teljesen valószerûtlen volt. Õ maga nem
fogyasztott kábítószereket, de kokaint
árult. Úgy gondolta, hogy mivel õ maga
nem fogyasztja, így nem ártalmas. Nem
volt fogalma arról, hogy másoknak mennyit
árthat ezzel. Megmutattam neki L. Ron
Hubbard dinamikákról szóló írását, fõleg
azt, hogy az összes dinamika milyen
kapcsolatban áll a túlélés fõ dinamiká-
jával. Végül belátta, hogy cselekedeteinek
milyen hatásai lehetnek, és abbahagyta a
kábítószer-árusítást. Valójában élete teljesen
megváltozott, jobbra fordult.”
F eltárult az út egy jobb, élvezhetõbb élet
felé egy Oklahomában élõ férfi számára,
aki tanult a nyolc dinamikáról.
„Hatalmas felismeréseim voltak a dina-
mikák és az életben való alkalmazásuk
tanulmányozása során. Azonnali változás
állt be döntéshozatalom és cselekedeteim
terén; és mivel meg tudom érteni azt, hogy
amit teszek, hogyan hat majd életem többi
részére, családomra, csoportjaimra stb., helyes
döntéseket tudok hozni. Többet adok bele
életem minden egyes részébe, és így minden
dinamikán fejlõdöm.
Ennek a nem mindennapi technológiának
köszönhetõen egyenesbe jött az, ami valaha
lehetetlennek, kaotikus zûrzavarnak tûnt."
Egy Bostonban élõ nõ, aki olvasott a
dinamikákról, és alkalmazta a technológiát
az életében, kitört a hosszú idõn át tartó
félénkségbõl, befelé fordulásból és szót-
lanságból.
„A dinamikákról tanulva úgy éreztem,
hogy kiszabadultam ebbõl börtönbõl.
Életem legnagyobb részében befelé
forduló voltam. Õszintén szólva azt hiszem,
akár egy bútordarabbal is összetéveszthettek
volna: szinte sohasem kommunikáltam, és
ritkán vettem részt mások beszélgetésében.
Életemnek nagyon jól meghatározható
korlátai voltak. Hozzájárulásom és részvé-
telem mértéke korlátozott volt, hogy csak a
legapróbb dolgot említsem.
Rájöttem, hogy kommunikálnom kell, és
hozzá kell járulnom minden dinamikához.
Minél többet kommunikálok, és minél jobban
hozzájárulok, annál jobb lesz az életem. Ez a
felismerés valóban elsöpörte a korlátokat.
Mûködésbe lendültem, és elkezdtem hozzá-
járulni valami nagyon értékes dologhoz.”
33
 Egy portlandi menedzser – amikor idõt
szakított zsúfolt munkaidejébõl családi
életének javítására – felfedezte annak fon-
tosságát és elõnyét, hogy a dinamikákat jó
mûködési állapotban kell tartania.
„Amikor a dinamikákról tanultam,
rájöttem, hogy néhány éven keresztül kihagytam
egy fontos részét a második dinamikának:
nagyon sokáig nem látogattam meg a
szüleimet. Azt láttam, hogy elhanyagolva
õket, és hagyva, hogy ez a dinamika rossz
állapotba jusson, a többi dinamika is leépült.
Annak ellenére, hogy nagyon mozgalmas
a munkabeosztásom, és sok más elfoglaltságom
is volt, elhatároztam, hogy idõt szakítok a
vakációra, és meglátogatom a családomat.
Régebben ez egy rázós döntés lett volna, és
valószínûleg könnyebbnek tûnt volna
tovább folytatni a munkát, és késõbbre
34
halasztani a vakációt. De most könnyû
volt a döntés, mivel tisztán láttam, hogy
ami a legtöbb jó a legtöbb dinamika
számára, az az utazás.
Szüleim elérzékenyültek, amikor meg-
láttak, és nagyon jól sikerült a látogatás.
Különös figyelmet fordítottam arra,
hogy beszéljek velük arról, mit csinálok az
életben, jelenleg mi az érdeklõdési köröm,
min dolgozom és így tovább. Én is mindent
megtudtam arról, hogy õk mit csinálnak.
Ez nagyon sikeres kirándulás volt.
Amikor hazamentem, néhány barátom
szerint fiatalabbnak és boldogabbnak lát-
szottam, pontosan olyannak, amilyennek
éreztem magam. Ez volt az eredménye egy
olyan dinamika kezelésének, ami nem volt
jó állapotban."
SZÓJEGYZÉK
aberrált: amit nem támaszt alá az értelem,
eltérés az ésszerû gondolkodástól vagy visel-
kedéstõl. Lásd még az aberráció címszót
ebben a szójegyzékben.
aberráció: eltérés a racionális gondolkodástól
vagy viselkedéstõl. Alapvetõen annyit jelent,
hogy valaki téved, hibákat követ el, vagy még
pontosabban, olyan rögeszmékkel rendelkezik,
amelyek nem igazak. A szó tudományos
értelemben is használatos. Az egyenes vonaltól
való eltérést jelenti. Ha az egyenes út A-tól
B-ig vezet, akkor az aberrált útvonal A-tól
egy újabb pontig, majd ettõl egy újabb pontig,
majd ettõl egy újabb pontig, majd ettõl egy
újabb pontig, majd ettõl egy újabb pontig
vezet, amíg végül megérkezik B-be. Ebben a
tudományos értelemben az egyenesség hiányát
is jelenti, vagy a torz látásmódot, mint például
ha egy ember egy lovat lát, de azt gondolja,
hogy elefántot lát. Az aberrált viselkedés
helytelen viselkedés, vagy olyan viselkedés,
amelyet nem támaszt alá az értelem. Az
aberráció szemben áll az épelméjûséggel,
ami ennek ellentéte. A latin aberrare: „eltéve-
lyedni” szóból származik – latin ab: „el”, errare:
„tévelyedni”.
Dianetika: a görög dia szóból származik, amely gondolat kifejezõdik és ismertté válik”. Így a
azt jelenti: „át”, és a nouszból, amely „lelket” Szcientológia a tudásról való tudást jelenti.
jelent. A Dianetika egy módszertan, amelyet
L. Ron Hubbard fejlesztett ki, s amely segít
enyhíteni az olyan kellemetlenségeket, mint a
nemkívánatos érzetek és érzelmek, irracionális
félelmek és pszichoszomatikus betegségek.
A legpontosabban úgy írhatjuk le, mint amit
az elmén keresztül a lélek tesz a testtel.
dinamika: késztetés a túlélésre egy bizonyos
utat követve, késztetés a létezésre az élet egy
területén. Nyolc dinamika van: az elsõ önma-
gunk, a második a szex és a család, a harmadik
a csoportok, a negyedik az emberiség, az ötödik
az életformák, a hatodik a fizikai univerzum,
a hetedik a szellemi lények, és a nyolcadik a
Legfelsõbb Lény.
enturbulál: felkavarodás vagy összezavaro-
dottság állapotába juttat.
Szcientológia: alkalmazott vallásos filozófia,
amelyet L. Ron Hubbard fejlesztett ki. A
Szcientológia a szellem önmagával, univerzu-
mokkal és más életformákkal való viszonyának
tanulmányozása és kezelése. A Szcientológia
név a latin scio, azaz „tud” szóból és a görög
logos szóból származik, amelynek jelentése
„a szó vagy külsõ forma, amely által a belsõ
35
 L. RON HUBBARDRÓL
E gyetlen állítás sem jellemezhetné jobban L. Ron Hubbard életét ennél az
egyszerû kijelentésnél: „Szeretek másokon segíteni, és életem legnagyobb
örömének tekintem, amikor azt látom, hogy az ember megszabadítja önmagát
az árnyaktól, amelyek elhomályosították napjait.” E szavak mögött egy, az
emberiség szolgálatában eltöltött élet áll, és a bölcsességnek egy olyan
öröksége, amely bárkit képessé tesz arra, hogy megvalósítsa a boldogság és a
szellemi szabadság régóta dédelgetett álmát.
L. Ron Hubbard 1911. március 13-án született a nebraskai Tildenben.
Felfedezésének útja és embertársai iránti elkötelezettsége korán kezdõdött.
„Azt akartam, hogy mások boldogok legyenek, és sehogy sem fért a fejembe,
hogy miért nem azok” – írta egy ifjúkori levelében, és ez árulkodik érzéseirõl,
amelyek életében mindvégig vezérelték. 19 éves korára már több mint
négyszázezer kilométert utazott Jáva, Japán, India és a Fülöp-szigetek kultú-
ráját vizsgálva.
1929-ben az Egyesült Államokba hazatérve Ron újrakezdte a korábbi kuta-
tásait, és a következõ évben beiratkozott a George Washington Egyetemre. Ott
a matematika, mérnöki tudományok, valamint az atomfizika, akkor új tu-
dománya területén folytatta hivatalos tanulmányait. Ezek mindegyike létfon-
tosságú, életbevágó eszközt nyújtott állandó kutatásaihoz. Hogy kutatásainak
ezzel anyagi fedezetet biztosítson, Ron irodalmi pályafutásba kezdett az 1930-as
évek elején, és hamarosan az egyik legszélesebb körben olvasott, népszerû
regényíróvá vált. Fõ célját azonban soha nem tévesztette szem elõl, és folytatta
fõ kutatási vonalát kiterjedt utazások és expedíciók révén.
A II. világháború kitörésekor alhadnagyi rangban belépett az Egyesült Álla-
mok Haditengerészetébe, és tengeralattjáró-romboló hadihajók parancsnoka-
ként szolgált. Harc közben elszenvedett sebesüléstõl részben vakon és bénán,
1945-ben véglegesen rokkanttá nyilvánították. Az elmére vonatkozó elméleteinek
felhasználásával azonban nemcsak bajtársain volt képes segíteni, hanem saját
egészségét is visszanyerte.
További öt év intenzív kutatás után Ron felfedezései a Dianetika: A szellemi
egészség modern tudománya címû könyvben tárultak a világ elé. A Dianetika, az
elme elsõ népszerû kézikönyve, amely kifejezetten az utca embere számára
36
íródott, az emberiség reményeinek új korszakát nyitotta meg, és életének egy
új korszakát a szerzõ számára, aki azonban nem hagyott fel a kutatással; és
miután 1951 végéig áttörést áttörés után foglalt rendszerbe, megszületett a
Szcientológia alkalmazott vallásos filozófiája.
Mivel a Szcientológia az élet egészére ad magyarázatot, az emberi létnek
nincs olyan vonatkozása, amivel L. Ron Hubbard elkövetkezõ mûvei ne
foglalkoztak volna. Hol az Egyesült Államokban, hol Angliában élve folytatta
a kutatásait, amelyek megoldásokat kínáltak olyan társadalmi problémákra,
mint a hanyatló oktatási standardok és a burjánzó drogfogyasztás.
Mindent egybevéve, L. Ron Hubbard Dianetika és Szcientológia munkái
negyvenmillió szót tesznek ki rögzített elõadások, könyvek és írásmûvek
formájában. Ezek együttesen alkotják egy 1986. január 24-én véget ért életút
örökségét. L. Ron Hubbard távozása azonban semmiképpen sem jelentette
valaminek a végét, hiszen forgalomban lévõ könyveinek százmillióival és a
jobbító technológiát nap mint nap alkalmazó emberek millióival valóban azt
mondhatjuk, hogy a világnak még ma sincs nála jobb barátja.

37
 NEW ERA® Publications International ApS A NEW ERA bejegyzett védjegy és márkanév.
Store Kongensgade 53, 1264 Copenhagen K, Denmark A nyomtatás Dániában készült.
ISBN 87-7968-214-6 HUNGARIAN EDITION
© 2001 L. Ron Hubbard Library. Minden jog fenntartva.
Bármilyen engedély nélküli másolás, fordítás, duplikálás,
importálás vagy terjesztés, egészben vagy részben, bármilyen
formában – beleértve az elektronikus másolást, tárolást vagy
továbbítást – az idevonatkozó törvények megsértése.
Scientology, Szcientológia, Dianetics, Dianetika, Celebrity
Centre, L. Ron Hubbard, L. Ron Hubbard kézjegye és a
Szcientológia kereszt védjegyek és márkanevek, amelyek a
Religious Technology Center tulajdonában vannak,
®
használatuk annak engedélyével történik. A Scientologist
egy kollektív tagsági jegy, amely a kapcsolódó Szcientológia L. RON HUBBARD kiadvány
38 egyházak és missziók tagjait jelöli.