IMMUNDEFICIENCIÁK

IMMUNHIÁNYOS ÁLLAPOTOK
IMMUNDEFICIENCIÁK
Immundeficiencia gyanuja merül fel, ha:
egy betegben gyakori vagy szokatlanul súlyos
fertőzések
 ritkán előforduló kórokozók,
 súlyos szövődmények fordulnak elő.
Ritkák
megfelelő diagnózis és kezelés hiányában
krónikus tüdőbetegségek,
 lokális szuppuratív folyamatok,
 fulmináns sepsis kialakulásához vezethetnek,
igen fontos a korai felismerésük és kezelésük.
AZ IMMUNDEFICIENTIÁK
OSZTÁLYOZÁSA

Immundeficienciák:
átmeneti,
primer,
szekunder és
szerzett
AZ ÁTMENETI IMMUNDEFICIENTIÁK

• az intrauterin életet és a
gyermekkor időszakát
jellemzik,
• Ekkor megy végbe az
immunszerveket képező
szövetek fejlődése,
differenciálódása és érése,
• az intrauterin élet 8-12.
hetétől a 8-12. életévig tart,
(immunkompetencia állapota)
• Jellegzetességek:
– Memóriasejtek hiánya
– Csökkent mennyiségű,
elsősorban IgM típusú
ellenanyagok termelése

http://www.annualreviews.org/doi/abs
/10.1146/annurev.immunol.23.021704.1
A PRIMER IMMUNDEFICIENTIÁK

 a specifikus vagy veleszületett immunrendszer

 mennyiségi vagy
 minőségi megbetegedései, genetikai meghatározottsággal.
 az immunreceptorok, illetve bizonyos enzimek károsodása okozza
őket.
 több mint 160 formájuk ismert
 incidencia alacsony, 1/10.000 és egyenlő mértékben érintik mindkét
nemet,
 Immundeficiencia diagnózisa előtt ki kell zárni olyan patológiás
állapotokat, amelyek ezeket a fertőzéseket kiválthatják vagy
fenntarthatják:
 bőr- és nyálkahártya sérülések,
 antibiotikumos kezelés okozta diszbakteriózis,
 a secretumok szabad elfolyásának akadályozottsága ( ureter stenosis,
cysticus fibrózis, stb.),
 idegen testek jelenléte (pl. húgyúti katéter, aspirált idegen test, stb.).
ELSŐDLEGES (PRIMER, ÖRÖKLÖTT)
IMMUNHIÁNYOS ÁLLAPOTOK
Oka: egy, az immunrendszer működése szempontjából
fontos gén hiánya vagy hibás működése,
Antibiotikumok felfedezése előtt letális kórkép,
 Immundeficiencia gyanujának fel kell merülnie, ha:
• Négy vagy ennél több, antibiotikumos kezelést
igénylő fertőzés alakul ki egy évben (otitis,
bronchitis, sinusitis, gastro-intestinalis fertőzés),
• ismétlődő fertőzések vagy hosszas/ intravénás
antibiotikus terápiát igénylő fertőzések,
• oltás után protektív antitesttiter kialakulásának
hiánya,
• Nem megfelelő növekedés gyermekben,
• Pozitív családi anamnézis immunhiányra vagy
ismétlődő fertőzésekre,
• Persistens candidiasis 2 éves kor fölött,
• Két vagy több súlyos bakteriális fertőzés (pneumonia,
meningitis) alakul ki egy évben,
Elsődleges immunhiányos állapotok
(osztályozás)

A humorális immunitás zavarai: a B sejtek (lymohocyták) és az antitestképzés

zavarai

 Közönséges variábilis immundeficiencia

 Egy vagy több immunglobulin izotípus szelektív hiánya (IgA hiány)
 Átmeneti hypogammaglobulinemia gyermekkorban
 X-kromoszómához kötött agammaglobulinemia

Sejtes immunitás: T-sejtek működésének zavararai

 Krónikus mucocutan candidiasis

 DiGeorge szindróma
 X-kromoszómához kötött lymphoproliferativ szindróma
Elsődleges immunhiányos állapotok (osztályozás)

Kombinált (T- és B sejtes immundeficienciák):

Ataxia-telangiectasia
Hiper IgE szindróma
Súlyos kombinált immundeficiencia
Wiskott-Aldrich szindróma

A phagocyták zavarai: Problems with the movement or killing activity of these

cells
Chronic granulomatous disease
Chédiak-Higashi szimdróma syndrome (rare)
Ciklikus neutropenia
Leucocyta adhéziós defektusok

A komplement rendszer zavarai:

C1 inhibitor deficiencia (angioneuroticus oedema)
C3 hiány
C5, C6, C7, C8, and/or C9 hiány
CONGENITAL IMMUNODEFICIENCIES
(FOM GOLDSBY ET AL IMMUNOLOGY, 5TH ED), P 430.
ELSŐDLEGES T-SEJTES ÉS KOMPLEX
IMMUNHIÁNYOS ÁLLAPOTOK
T-sejtek központi szerepe az immunrendszer
működésében: a veleszületett T-sejt-hiány a celluláris és
humorális immunválaszt egyaránt befolyásolja,
Celluláris immunválsz károsodása esetén jellemző:
Késői típusú túlérzékenység és a sejtközvetített citotoxikus
funkciók zavara,
Vírusfertőzésekkel szembeni érzékenység,
Gyakoribb protozoa-, gomba-, ill. intracelluláris patogének
által okozott fertőzések,
károsodott ellenanyag-termelés,
 DIGEORGE-SZINDRÓMA
(VELESZÜLETETT TÍMUSZAPLÁZIA)
A specifikus celluláris védekezés szinte teljes hiánya,
Nem alakul ki érett tímusz (teljes vagy részleges
tímuszhiány) és mellékpajzsmirígy,
Számos más szerv érintettsége: hypertelorismus,
antimongoloid szemrés, rövid philtrum, vékony ajkak,
„halszáj”, micrognathia, alacsonyan ülő fülek, a
fülkagyló alakjának rendellenességei, szív-érrendszer
fejlődési rendellenességei, terápiarezisztens
hipokalcemia
HIPER IGE (JÓB) SZINDRÓMA
Magas IgE-, IgD-szint, eozinofília,
Bőrelváltozások: Staphylococcus- és Candida-
fertőzések, ezen kórokozokra specifikus IgE-vel,
Csökkent humorális és celluláris immunválasz, csökkent
a neutrofil granulociták kemotatktikus aktivitása,
Oka: valószínüleg a Th1 és Th2 sejtek által termelt
citokinek nem megfelelő aránya,
SÚLYOS KOMBINÁLT IMMUNDEFICIENCIÁK
(SEVERE COMBINED IMMUNODEFICIENCY
DISEASE- SCID)
T- és B-sejtek képződését és működését egyaránt gátló
gentikai hibák,
Autoszomálisan öröklődő kórképek: a V(D)J-
átrendeződés hibája: nem alakulnak ki a T- és B-sejtek
antigénfelismerő receptorai
Az X-kromoszómához kötött formában a hemopoézis ben részt
vevő citokinreceptorok γc-láncát kódoló gén zavara: az Il-2,
IL-15, IL-7, IL-9 és IL-4 által közvetített jelek kiesése,
T-sejt fejlődés, NK-sejtek és B-limfociták érésének és
múködésének zavara,
A TERMÉSZETES VÉDELMI RENDSZER
HIBÁI
A mononukleáris fagociták és/ vagy a
komplementrendszer egyes fehérjéinek hiánya
NK-sejtek szelektív hiánya vagy hibás működése nagyon
ritka kórkép, de
Az NK sejtek aktivitásának csökkenése előfordul a T-sejtes, a
fagocitákat érintő és a komplex immunhiányos állapotok egy
részében,
A FAGOCITASEJTEK MŰKÖDÉSI
ZAVARAI
A fagociták hiánya vagy múködési zavarai:
Tartós bakteriális fertőzéseket eredményeznek,
Csökken a kórokozók bekebelezésének hatásfoka
(ellenanyaghiány vagy komplementaktiválódás
elmaradása miatt),
Károsodik a sejtek megtapadása, ill. A szervezet
megfelelő helyére vándorlása (adhéziós molekulák,
kemokin receptorok hiánya)
Csökken a sejtek intracelluláris ölőképessége ( a
megfeleő enzimek hiánya miatt)
A FAGOCITASEJTEK MŰKÖDÉSI
ZAVARAI
Krónikus granulomatózis:
A NADPH-oxidáz komplex valamelyik komponenese
hiányzik, a szuperoxidion-képződés zavarát okozza, a
makrofágok nem képesek a kórokozókat elpusztítani
CD4-sejtek krónikus stimulációja jön létre, következményes
granulómaképződéssel. U.i. a G/P-dehidrogenáz hiánya
esteén, ill. a mieloperoxidáz hiány esetén.

Chediak-Higashi –szindróma: a fagociták vezikulumainak

működési zavara áll fenn
A SZOLUBILIS
KOMPLEMENTKOMPONENESEK HIÁNYA
MIATT KIALAKULÓ IMMUNHIÁNYOS
ÁLLAPOTOK

A klasszikus és alternatív enzimkaszkád enzimjeinek

hiánya: gennykeltők, Neisseria-fertőzések ,
immunkomplex betegség kialakulása,
C1 eszteráz inhibítor hiánya: herediter angioneurotikus
ödéma
A SZEKUNDER IMMUNDEFEKTUSOK
LEGYGAKORIBB OKAI:

 Nem az immunszervek elsődleges megbetegedése, hanem más

szervek anatómiai rendellenessége vagy funkionális zavara
következtében alakulnak ki.
 Hematológiai betegségek:
 Hodgkin-limfóma
 Non-Hodgkin-limfóma
 Aplasticus anaemia
 Leukaemia
 Vesebetegségek:
 Nefrózis-szindróma
 Urémia
 Vesetranszplantáció
 Krónikus májbetegségek:
 Cirózis
 Krónikus csholestasis
 Krónikus progresszív hepatitis
A SZEKUNDER IMMUNDEFEKTUSOK
LEGYGAKORIBB OKAI:
 Exsudativ enteropathia
 Colitis ulcerosa
 Coeliakia
 Regionali enteritis,
 Intestinalis lymphangiectasia stb.
 Fertőző betegségek:
 Bakteriális fertőzés (tbc, brucellosis, lepra),
 Virális fertőzés (kanyarő, rubeola, herpes),
 Gombás fertőzés (C. Albicans),
 Parazitás fertőzés (malária, tripanosomák)
 Iatrogén immundefektusok
 Tartós antibiotikum-kezelés,
 Kortikoszteroidok,
 Immunszuppresszív gyógyszerek,
 Röntgenbesugárzás
 Egyéb
 Égés,
 Splenectomia,
 Malnutritio,
 Vitaminhiány,
 Terhesség,
 Időskor.
AZ IMMUNHIÁNYOS ÁLLAPOTOK
KIVIZSGÁLÁSA

 Fertőzések kórokozóinak ismerete:

 Gram-pozitív baktériumok és vírusok által okozott légúti és idegrendszeri
fertőzések: a B-sejtes immunrendszer zavarait jelzik,
 Vírusok, gombák, opportunista kórokozók: T-sejtes immundeficientia,
 Visszatérő S. aureus és candida infectiók:a fagocitózis zavarait jelzik,
 C5-C9 deficientia: neisseria fertőzés.
 Tünetek jelentkezési ideje:
 A fagocitózis- és a komplement rendszer zavarai néhány hetes korban
jelentkeznek (csont-és izületi abscedaló folyamatok),
 Congenitális agammaglobulinaemia: 3-4 hónapos kor után okoz tüneteket a
transzplacentárisan átjutó anyai IgG jelenélte miatt,
 A kombinált immundeficientiák 2-3 hónapos korban jelentkeznek
 Fizikális vizsgálat: a jellegzetes tünetegyüttesek felismerése

Humoralis immundeficienciák kivizsgálása

Klinikai tünetek:
Ismétlődő felső légúti fertőzések és tüdőgyulladás
Fertőző ágensek: meningococcus, tokos baktériumok
Feltételezett immunhiány: CVID, ellenanyaghiány (pl. agammaglobulinémia), szelektív
ellenahyaghiány, Wiskott-Aldrich-szindróma, komplementhiány.
Laboratóriumi kivizsgálás:
I. lépcső:
Vérkép
IgA, IgG, IgM
II. lépcső:
Ellenanyagválasz különböző vakcinákra
IgG alosztályok
Komplement CH50
Monoklonális fehérjék
C1 inaktivátor, C4 (angioneurotikus ödéma)
III. Lépcső:
Limfocita szubpopulációk
Komplement faktorok
Genetikai deffektusok kimutatása
Celluláris immundeficienciák kivizsgálása

Klinikai tünetek: gyarapodás hiánya, szokatlan fertőzések, súlyos fertőzések, ismétlődő

fetőzések intracelluláris baktériumokkal( salmonella, mycobacterium, pneumocystis).
Feltételezett immunhiány: T-sejt deficiencia, SCID, hiper-IgM-szindróma, X-
kromoszómához kötött limfoproliferatív szindróma (XLP), interferon és IL-2
deficienciák
Laboratóriumi kivizsgálás:
I. lépcső:
Vérkép
IgA, IgG, IgM, IgE
Limfocita subpopulaciók
HIV teszt
II. lépcső:
limfocita proliferáció, citokin termelés
IgG alosztályok
Ellenanyagválasz vakcinákra
Monoklonális fehérjék
III. Lépcső:
Genetikai deffektusok kimutatása
Fagocita működési zavarok kivizsgálása

Laboratóriumi kivizsgálás:
I. lépcső:
Vérkép neutrofil számmal
IgA, IgG, IgM
Komplement CH50
II. lépcső:
másodlagos immundeficienciák kizárása (gyógyszerek, autoimmun
betegség, csontvelővizsgálat)
III. Lépcső:
Neutrofil funkcionális tesztek
IgE
CRP, IgD
IV. Lépcső:
gentetikai deffektusok kimutatása
PRIMER IMMUNDEFEKTUSOK MEGELŐZÉSE:

Genetikai tanácsadás és prenatális diagnózis (pl. ataxia

teleangiectasia, krónikus granulómás betegség),
Antibiotikum-kezelés,
Védőoltások: egyedi elbírálás alá esnek, de élő
baktériumot vagy vírust tartalmazó oltás adása tilos.
Celluláris immundeficiencia esetén csak irradiált
vérkészítmények adagolhatók.
Primer immundefektusok kezelése
• Folytonos immunglobulin szubsztitúció
• Csontvelő transzplantáció
• génterápia
A HIV-FERTŐZÉSSEL KAPCSOLATOS
IMMUNHIÁNY (AIDS):

 A szerzett immunhiányos tünetegyüttest két rokon retrovirus (HIV-1 és HIV-2)

(human immundeficiencia vírus) okozza, Napjainkban HIV járványról
beszélhetünk, mivel folyamatosan nő a fertőzöttek száma. Jelenleg nem
ismeretes olyan kezelés, mely meggyógyítaná a betegséget, ill. hatásos
oltóanyag.
 A HIV vírus egy RNS-vírus, 9 génnel rendelkezik, melyek kódolják a vírus
fehérjéit, mint pl. a kapszid, ill. a burok fehérjéit. Ezen fehérjék (gp120, gp 41)
kimutatása diagnosztikai célokat is szolgál.
 gp 120- nélkülözhetetlen a CD4 receptorhoz való kötődéshez,
 gp 24 – fontos fehérje a HIV fertőzés diagnosztizálása szempontjából,
 gp 17,
 RT- reverz transzkriptáz
A HIV VÍRUS SZERKEZETE
A fertőzés előrehaladásának, ill. a kezelés
hatásosságának megítélésére jelenleg két fontos
paramétert követünk:
A CD4 sejt számot (felnőtteknél 800-1200/μl,
gyerekeknél 1000/μl fölött ), ill.
A vírus terhelést (VL= Viral Load)- vírus kópiák
száma/ml. Ez a paraméter csak a vérben szabadon
található vírus kópiák számát adja meg, nem mond
semmit a különböző sejtek (lymphocyták, gliasejtek stb.)
genomjába integrált vírusokról.
A HIV FERTŐZÉS KLINIKAI
SZAKASZAI:

-közvetlenül a fertőzés után antitest-negatív, tünetmentes

hordozó állapot,
acut szakasz: a fertőzést követően 2-4 héttel, ált. egy 3-
14 napig tartó mononucleosis-szerű fertőzés : láz, rossz
közérzet, bőrkiütés, izületi fájdalmak, általános
nyirokcsomó duzzanat.
-latencia idő ált. 2-6 hét, de 12 hónapig is elhúzódhat, mialatt
a vírusok behatolnak a sejtek genomjába, majd beindítják a
humorális immunválaszt (az antitest- termelést). Ezután a
latens periódus következik, amikor a betegek antitestpozitív,
tünetmantes vírushordozókká válnak.
A primoinfekció időszakában a vírusterhelés
meghaladhatja a 10.000 víruskópia/ml-es értéket.
 II.szakasz (AIDS-related complex- ARC): nem specifikus
tünetek jelentkeznek (láz, éjszakai izzadás, fogyás,
generalizált nyirokcsomó duzzanat, rossz közérzet, idült
hasmenés, leucopaenia, anaemia, thrombocytopaenia,
leukoplkia a szájüregben, candidiasis), a CD4-sejt szám 200-
500/μl körül mozog.
 III szakasz: AIDS-stádium- láz, opportunista fertőzések
megjelenése (P. carinii pneumonia, toxoplasma encephalitis,
atípusos tuberculosis, herpes-vírus által okozott generalizált
fertőzés), malignus elváltozások (Kaposi-sarcoma, non-
Hodgkin limfóma), neurológiai tünetek jellemzik, jelentősen
csökken a CD4- sejtszám és nő a vírusterhelés.
A T HELPER, CITOTOXIKUS T LYMPHOCYTÁK, AZ ANTI-HIV
ANTITESTEK ÉS A VÍRUSKÓPIA SZÁM VÁLTOZÁSA A HIV
FERTŐZÉS FOLYAMÁN
 CHEMOKINES' ABILITY TO BLOCK HIV
INFECTION

http://www.bio.davidson.edu/courses/immunology/chemokinespeech/chemo4.html
A HIV FERTŐZÉS TERÁPIÁJA:

 A reverz transzkriptáz (RT) nukleozid- inhibítorai (INRT): Abacavir

(ABC), Didanosin (ddI), Lamivudin (3TC), Stavudin (d4T),
Zalcitabin (ddC), Zidovudin (ZDV)
 A RT nem- nukleozid típusú inhibitorai (INNRT): Delavirdin
(Rescriptor), Efavirenz (Stocrin, Sustiva), Nevirapin (Viramune)
 Proteáz inhibítorok (PI): Amprenavir (APR/ Ageneraze), Indinavir
(IDV/ Crixivan), Lopinavir (LPV/r- Kaletra), Nelfinavir (NFV/
Viracept), Ritonavir (RTV/ Norvir), Saquinavir (Inviraze)
 Fúzió- gátlók (IF): Enfuvirtide (T20 Fuzeon), kemokin-receptor
antagonisták (CCR5): Maraviroc (Celsentri)
 Vakcináció: jelenleg nem létezik hatásos oltóanyag a vírus nagyfokú
variabilitásának következtében, u.i. egyazon beteg szervezetében
nagyszámú mutáns törzs alakul ki, ami lehetetlenné teszi azok
immunológiai felismerését.