Kerteszet

kerteszet_bor.
qxd 06/1/12 22:12 Page 1
1. füzet 2. füzet 3. füzet 4. füzet 5. füzet 6. füzet
T E L L U S
Kertészet, borászat,
különleges haszonnövények
Conseil Européen des Jeunes Agriculteurs

23-25 Rue de la science Bte 11 • B-1040 Bruxelles • tel : + 32.2.230.42.10 • fax : + 32.2.280.18.05
Email : ceja@ceja.be • http://www.ceja.org
A magyar nyelvû változat A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége - AGRYA gondozásában,

az Európai Unió Phare Access Programjának támogatásával készült.
Cím: 1138 Budapest, Váci út 134/C. • Telefon/fax: 06 1 3200 429
e-mail: agrya@agrya.hu • web: www.agrya.hu
Készítette a Fiatal Gazdák Az Európai Bizottság A magyar nyelvû változat az Európai Unió Phare
Európai Szövetsége támogatásával Access Programjának támogatásával készült
kerteszet_bor.qxd 06/1/12 22:12 Page 2
A CEJA köszönetet mond mindazon partnereinek, akik segítettek a TELLUS csomag megalkotásában:
Európai Bizottság:
Mezôgazdasági és Halászati Fôigazgatóság
Oktatásügyi és Kulturális Fôigazgatóság
Európai szervezetek:
CIBE Cukorrépatermesztôk Nemzetközi Szövetsége
EFMA Európai Mûtrágyagyártók Szövetsége
ECPA Európai Növényvédelmi Szövetség
ESA Európai Ûrügynökség
Europabio Európai Biotechnológiai Szövetség
EUFIC Európai Élelmiszerinformációs Bizottság
FEDESA Európai Állategészségügyi Szövetség
FEFAC Európai Takarmánygyártók Szövetsége
Minisztériumok:
Ausztria Szövetségi Mezôgazdasági, Erdôgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium
Belgium Agriinfo
Vallon Régió Mezôgazdasági Minisztérium
Finnország Mezôgazdasági és Erdôgazdálkodási Minisztérium
Oktatási Minisztérium
Németország Szövetségi Fogyasztóvédelmi, Élelmezésügyi és Mezôgazdasági Minisztérium
Görögország Földmûvelésügyi Minisztérium
Demetra (mezôgazdasági oktatásra és képzésre szakosodott szervezet)
Írország Oktatási és Tudományügyi Minisztérium
Luxemburg Oktatási Minisztérium
Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium
Hollandia Mezôgazdasági, Környezetgazdálkodási és Halászati Minisztérium
Mások: Syngenta (vetômagok és növényvédelem)
Fôszerkesztô: Elisabeth Vallet

Szerkesztôbizottság: Rémy Battinger
Illusztrálta: Jean-Marc Dubois
Külön köszönet Miguel Garcia-nak, Georg Häusler-nek, Jean-Claude Parot-nak az értékes közremûködésükért.
A CEJA oktató csomag kidolgozásában részt vettek a francia Gazdaképzô Felügyelôség (Mezôgazdasági és Halászati Minisztérium,
Oktatási és Kutatási Fôigazgatóság) szakértôi. Külön köszönet Jean-Claude Tussaint-nek, a mezôgazdasági és kertészeti oktatási
szakfelügyelônek a füzet lektorálásáért.
Copyright © CEJA – February 2002

D/2002/9406/2
A fenti forrásmegjelölést minden fénymásolaton fel kell tüntetni.
ISBN 963 87022 5 7
Fényképek:
© Copyright – Cover: MAP. P4: Spanish Ministry - MAFF. P5: MAP/Silvana Reggiardo - INRA/J.Weber. P6: MAP.René Brassart - INRA/L.Damour. P7:
MAP/René Brassart - Spanish Ministry - MAP/R.Petronio. P8: INRA/J.Gambier. P9: INRA/N.Hawlitzky, JP.Onillon, J.Gambier. P10: CEDUS. AID/Peter
Meyer. P11: MAP - O.Barbaroux/IFREMER. P12: MAP – INRA - ISMEA. P13: INRA/R.Vogel, Blondel. P14: MAFF - INRA. P15: MAP. P16: INRA/A.Be-
guey. P17: MAP/L.Gueneau, F.Nocivelli. P18: MAFF - MAP/N.Brokensha - INRA/J.Nioré. P19: INRA/M.Pitoch, R.Marocke. P20: C.Recatala. P21: Min-
istry of Agriculture(Portugal) - INRA/G.Paillard. P22: C.Recatala. P23: C.Recatala. P24: MAP. P25: AID/Peter Meyer - MAP/Pascal Baudry. P26: Deme-
tra(G) - ISMEA. P27: INRA/H.Laterrot, Y.Debon. P29: AID/Peter Meyer. P30: ONF. P31: INRA/C.Slagmulder. P32: ONF. P33: E.Vallet. P34:
MAP/R.Petronio. AID/Peter Meyer. P35: MAP. P36: MAP/N.Brokensha. Spanish Ministry of agriculture - AID/Peter Meyer. P37: MAP/N.Brokensha,
R.Petronio. P38:MAP/R.Petronio. P39: MAP/Brokensha. P40-41: Oli-ifolie. P42: INRA/J.Guimberteau. P43: INRA/J.Weber, JM.Olivier, J.Laborde. P44:
MAP/Silvana Reggiardo. P45: INRA/G.Paillard, G.Gilly. MAP: P.Xicluna, P.Baudry. Madrid. P46-47: AGPL - MAP/Brokensha. P48: Demetra -
INRA/J.Nioré. P49: Demetra. ISMEA. P50: INRA/G.Paillard. P51: INRA/M.Adrian. ANITTA.
Ezt a dokumentumot a CEJA adja ki.

Az Európai Bizottság semminemû felelôsséget nem vállal a kötetben található információk felhasználásával kapcsolatosan.
kerteszet_beliv.qxd 06/1/12 22:14 Page 1
Harmadik füzet Kertészet, borászat,

Kertészet oldal
A kertészet, mint szakma 4
Idôszakos termesztés és idénymunkák 6
Növényvédelem a kertészetekben 8
Zöldségek és gyümölcsök tartósítása 10
Gyümölcsök
Gyümölcsök 12
Almafa termesztése 14
Az alma 16
Bogyós és erdei gyümölcsök 18
Citrusfélék 20
Narancsot termesztek 22
Zöldségek
Zöldségek: az ehetô részek listája 24
A paradicsom 26
A saláta 28
Virágtermesztés 30
Dísznövények 32
Szôlészet Különleges haszonnövények
A szôlôtôke – asztali és borszôlôk 34 Olajfa 40
A szôlész a szôlôsben 36 Gombák 42
Borászat 38 Fûszernövények 44
Len és kender 46
Gyapot 48
Komló 50
Dohány 51
Térképek 52
Szószedet 60
Ker
t észet
A kertészet, mint szakma
Régen a kertészet a kert mûvelését jelentette. Manapság

a kerteket felváltották az üvegházak és a szabadföldi
növénytermesztés – a kertészkedés a szakértôk biro-
dalmává vált.
Meghatározás
A kertészek termelik a zöldségeket, gyümölcsöket, virágokat, cserjéket és dísznövényeket. Kertészetek mindig is olyan
régiókban jöttek létre, ahol jó volt a talaj – mint amilyen az allúviumi síkságokon is –, és ahol a mérsékelt éghajlat hatására a
talaj a tél végén gyorsabban átmelegszik, így a növények fejlôdése még a szokásos termesztési idôszak elôtt megindulhat. Az
üvegházak megjelenése határozottan megnövelte a kertészetek termelékenységét. Azonban akár szabad földön, akár
üvegházban termel, a kertésznek rendszeresen öntöznie kell.
A kertészeket különbözô elnevezésekkel illetjük attól függôen, hogy mit termesztenek.

A gyümölcskertészek gyümölcsöt termesztenek gyümölcsöseikben.
A zöldségkertészek földjeiken, vagy üvegházaikban zöldséget termesztenek.
A virágkertészek cserepes virágokat, virágágyásba ültetett virágpalántákat és vágott virágokat termesztenek,
legtöbbször üvegházban.
A gabonatermesztôkkel ellentétben a kertészek az elejétôl a végéig részt vesznek a növényekkel kapcsolatos valamennyi mûve-
letben. Ôk vetik, takarítják be, válogatják, osztályozzák, csomagolják és adják el a terményeiket.
Üvegházas termesztés
Az üvegházak tökéletes életfeltételeket biztosítanak a növények szá-
mára. Akár üvegbôl, akár mûanyagból készültek, képesek magukba
zárni a naptól érkezô hôt. A talaj benn melegebb, mint az üvegházon
kívül, így az elvetett magok hamarabb kicsíráznak. A termés sikere
tehát nem az idôjárás viszontagságain, sem a helyre jellemzô talajvis-
zonyokon múlik. Az üvegházban termesztô kertészek meg tudják
elôzni az évszakokat, mivel virágaik, zöldségeik, gyümölcseik gyorsab-
ban növekszenek, így hamarabb kerülnek a piacra, mint a kertekben
fejlôdô társaik. Az évszaktól függetlenül bármit tudnak egész éven át
termeszteni.
Sok kertész használ speciális fûtô- és légkondicionáló berendezéssel
ellátott, teljesen automatizált üvegházakat. Hômérôk és hidromé-
terek ellenôrzik folyamatosan a levegô hômérsékletét és páratartal-
mát. Az összes berendezés egy központi számítógéphez van kapcsol-
va, ez irányítja az öntözést, és ez állítja be a hômérsékletet. Ha az
automata érzékeli, hogy a vízmennyiség nem elegendô, azonnal be- Üvegház
kapcsol. Ha túl meleg van, a tetôablakok automatikusan kinyílnak.
Minden úgy van beállítva, hogy a növények a lehetô legjobban
fejlôdjenek.
Ker
t észet
Szabadföldi növénytermesztés
Ahhoz, hogy szabad földön is lehessen növényeket termeszteni, olyan talajra van szükség, ami gyorsan felmelegszik. A kertészek
a növényeiket átlátszó, perforált mûanyag fóliával szokták beborítani, ami megfogja a meleget és ezzel elôsegíti a csírázást,
viszont átengedi a fényt és a levegôt. Egyes kertészek fekete fóliát terítenek a talajra. A fóliába lyukakat kell vágni, hogy a
palántákat el lehessen ültetni. Ez a fajta fólia megakadályozza a gyomok növekedését, mivel nem engedi át a napfényt.
Szabadföldi epertermesztés
Közel a fogyasztókhoz
Sok kertész a saját üvegházánál, vagy a piacon adja el a ter-
mékeit. Itt ti is találkozhattok velük, és kérdezhetitek ôket
a munkájukról.
Piac
Új termôhelyek
Vannak területek, például a Spanyolország déli részén fekvô
Talajmentes földmûvelés
Costa del Sol, ahol nem sokkal ezelôtt még nyoma sem volt Zöldségeket akár föld nélkül is lehet termeszte-
a kertészeteknek, ma pedig ameddig a szem ellát, üvegházak ni! Az uborka- és a paradicsompalánták például
vannak. tökéletesen fejlôdnek lombikban is, egy szakem-
Az üvegházak révén az Európai Unió egész területén foly- berek által kifejlesztett különleges, nitrogéntar-
tatnak kertészeti termesztést, még az olyan északi orszá- talmú oldatban.
gokban is, mint Norvégia és Svédország. Itt az üvegházakat Az így nevelt növények maradéktalanul megkap-
vagy fával, vagy gázzal fûtik. Természetes elônye ezeknek az ják a fejlôdésükhöz szükséges ásványi anyagokat
országoknak, hogy a hosszú hideg tél alatt sok kártékony és vizet. És ha ráadásul meleg helyen is tartják
rovar elpusztul. Ezért itt igen kevés élôsködôvel kell meg- ôket, még gyorsabban fejlôdnek. Ezt a termesz-
közdeni, és jóval kevesebb vegyszert is kell felhasználniuk. tési eljárást nevezik idroponikus eljárásnak.
Ker
t észet
Idôszakos termesztés és
idénymunkák
A zöldségeket, gyümölcsöket, virágokat az évnek csak megha-
tározott szakaszában lehet szedni, szüretelni. Ehhez a munká-
hoz pedig sok segítségre van szükség. Csak akkor marad friss a
termény, ha a kertész gyorsan piacra juttatja.
Még ma is leginkább kétkezi munka

Sok zöldséget és gyümölcsöt kézzel szednek. Nagyon sérülé-
kenyek, ezért óvatosan kell bánni velük. Ha frissen szeretnék
eladni, akkor a lehetô legkevesebbet kell, hogy rakosgassák,
hiszen minél kevesebbet mozgatják ôket, annál jobb állapot-
ban maradnak. A dinnye, az uborka, a paradicsom, a málna, az
áfonya, a cseresznye és a meggy túl sérülékenyek ahhoz, hogy
géppel lehessen kezelni ôket.
Sok ember kell tehát ezeknek a növényeknek a betakarításá-
hoz. Sok munkát kell elvégezni, rövid idô alatt. Ezért a gazdák
idénymunkásokat, napszámosokat alkalmaznak az év ezen
idôszakában.
Barackszüret
Palántázógépek Betakarítógépek
A gépek egyre inkább átveszik az emberek munkáját a ker- Bizonyos zöldségeket, például a póréhagymát és a cikóriát
tészetekben is. Például a póréhagymát, a karfiolt és a salátát olyan speciális felszedô gépekkel takarítanak be, amiben külön-
már olyan palántázógéppel ültetik el, ami mechanikus kör- legesen kialakított tárcsák emelik ki a növényeket a földbôl.
mökkel helyezi a palántákat a földbe. Ezután egy takarólap Ezután szállítószalag továbbítja ôket az utánfutóra.
segítségével visszahúzza köréjük a földet. Vannak gyümölcsök, például a szilva, amit speciális farázó
gépekkel szednek. Egy hatalmas karba fogják be a fát, majd
vibrációs motort használva rázzák le róla a termést. Így a szil-
vaszemek egy szállítószalagra esnek, ami rekeszekbe továb-
bítja ôket. Az ilyen gyümölcsbôl általában lekvár készül. A
gépet nagyon körültekintôen kell beállítani, nehogy a fa káro-
sodjon a rázás során. Hasonló gépek takarítják be az olívabo-
gyót és a diót is.
Babszedés
Ker
t észet
Szállítás: a sebesség jelentôsége
Régen a kertészek a nagyobb városok mellett termesztették

növényeiket, ahol frissen el is adhatták. Ma a gyors közutak és
a légi szállítás fejlôdésének köszönhetôen már szinte mindegy,
hol található a kertészet. A reggel Hollandiában levágott virá-
gok ugyanaznap este már az Egyesült Államokban lehetnek. A
Spanyolországban szedett epret még a szedés napján elszállít-
hatják az Európai Unió bármely másik országába. Persze a gyü-
mölcsök, zöldségek, virágok gondos bánásmódot igényelnek
szállítás közben, frissen kell ôket tartani. Ezzel szemben például
a gabonafélék sokkal kevésbé kényesek – ömlesztve is szállít-
hatók, vonattal vagy uszályokban. (lásd 2. füzet).
Kamionok szállítják a friss terményt oda, ahol eladják illetve elfo-

gyasztják ôket
Aratás – ünnepi alkalom

Nagyon sok helyen rendeznek ünnepséget az aratás végén.
Hagyománynak számít, hogy ilyenkor az összes munkás össze-
jön egy finom lakomára. Gyakran az egész falu részt vesz az
aratóünnepen. Egyes helyeken az aratóünnepet vallási ünnep-
pel kötik egybe, hogy hálát adjanak az egész évi munka gyü-
mölcséért. Az év ezen szakaszában a gazdáknak is van egy kis
szabadidejük, mielôtt a munka új hulláma megkezdôdne.
Egy-egy ilyen ünnep egész régiók lakosságát összehozza. Sôt
gyakran még az épp arra járó turisták is részt vesznek rajta.
Hagyományos ünnepség Spanyolországban
Körutazás Európában
Ha meg akartok ismerni más európai országokat, a legjobb mód-
szer, ha nyáron elmentek szôlôt szüretelni. Kezdjétek mondjuk
Spanyolországban vagy Olaszországban, augusztusban, vagy talán
inkább már július végén, a finom asztali szôlô szedésével.
Aztán szeptember elején irány Franciaország. Utána kicsit
északabbra eltöltötök néhány napot Burgundiában vagy
Champagne-ban, ahol az összes szôlôt szeptember közepe táján
szedik le. Ugyanebben az idôben lehettek mondjuk Portugália
Douro tartományában is, ahol a portói borok alapanyagául
szolgáló szôlôket szüretelik. Októberben a Rajna-völgyben jön el a
szüret ideje, azaz Elzászban, Luxemburg Moselle tartományában és
a német Rajna-vidéken. Aztán akár itt is maradhattok
Németországban novemberig, amikor a „jégbort” készítik.
Ker
t észet
Növényvédelem a kertészetekben
A termesztôk egy része igyekszik a növényeit vegyszerek nélkül vé-

deni. Nézzük meg, milyen alternatív módszereket használnak.
Biológiai kontroll
A biológiai kontroll azokat a módszereket jelenti, amikor élô szervezeteket, vagy lega-
lábbis azok természetes viselkedését használjuk fel, hogy megelôzzük, vagy csök-
kentsük a kártevôk által okozott károkat. Ez azt jelenti, hogy az élôsködôket a saját
természetes ragadozóikkal* vadásztatjuk le. Ehhez persze alaposan kell ismernünk a
rovarok életét és biológiáját.
A katicabogár például a levéltetvek ragadozója*. A katica lárvája ugyanis levéltetvek-

kel táplálkozik. Ezért a katicabogár igyekszik olyan helyet keresni a petéinek, ahova Katicabogár levéltetvekkel fertôzött levélre
már levéltetvek is petéztek, hiszen így a kikelô lárvát terített asztal fogja várni. rakja a petéit
Mielôtt a petéit lerakná, a katica ellenôrzi, más katica nem rakta-e a tojásait ugya-
narra a helyre. Ha megérzi más katica „szagát”, akkor másik növényt választ. Ez azért
van így, mert az elsôként kikelô lárvák nagyon agresszívak, és könnyen felfalhatják a
késôbb kikelô petéket.
A lárvák remek éléskamrához jutnak
Szexuális megtévesztés
A szôlômoly hernyója a fiatal szôlôt károsítja. Petéit a fiatal szôlôkre rakja, amikbôl aztán kikelve a hernyó elrágja a növényt. A
kifejlett szôlômoly ellen rovarirtóval lehet védekezni, de a kertészetek igyekszenek csökkenteni a felhasznált vegyszerek mennyi-
ségét.
Ezek a kis molyok az illatanyagaik segítségével kommunikálnak. A nôivarú rovar olyan speciális illatanyagokat választ ki, amit a
hímek kilométerekrôl megéreznek. Ma már ezeket az illatanyagokat mesterségesen is elô lehet állítani. Ha ebbôl kellô mennyi-
séget juttatunk a levegôbe, a hímek nem találják meg a nôstényeket. Tökéletesen eltévednek! És ha nem párzanak, akkor nincs
pete, és nincs hernyó sem. A szôlôk tehát megmenekülnek.
Gazégetés
A gyomokat meg lehet semmisíteni hôvel. Azokban a gyümölcskertészetekben, ahol biotermesztést folytatnak, nem lehet vegyszereket
használni. Ezért a kertészek egy speciális gázégô segítségével egyszerûen leégetik a gyomok föld feletti részét. Ez a fajta technika egyre
elterjedtebb, használják már például városok parkjainak tisztántartására is.
Ker
t észet
Integrált növényvédelem
Az integrált növényvédelem célja, hogy a kártevôk számát a
minimumon tartsa. Vegyszereket csak akkor használnak, ha
ez a szám a maximumhoz közelít.
A gyümölcstermesztôk például rendszeresen ellenôrzik a fái-
kat, különleges betegségek és élôsködôk után kutatva. Csap-
dákat helyeznek ki, amelyek elkapják az almamolyokat, ami az
almában és körtében élôsködô kis rovar. Ha kevés a fenna-
kadt lepke, vagy egyáltalán nincs, akkor nincs szükség a fák
kezelésére. Ha viszont nagy számban akadnak a csapdákba,
akkor a termelônek vegyszeres védekezést kell alkalmaznia a
fáinak védelmére.
A csapdák lehetôvé teszik a gyümölcsösben élô paraziták

A fehér légy egy a paradicsomon élô parazita*. A kertészek,
megszámlálását
akik üvegházakban termesztenek paradicsomot, egy kis méh-
fajt is tenyésztenek benn, amely a petéit a fehér légy lárváiba
rakja. Így tartják a minimumon a fehér legyek számát.
Fehér légy A ragadozó rovar petéjét a

fehér légy lárvájába rakja
A zöldségek védelme
Néhány növénybetegséget nem lehet vegyszerekkel kezelni.
Ide tartoznak a vírusok által terjesztett betegségek.
Egy burgonyafajtát, a „Belle de Fontenay”-t például sikerült
megmenteni a vírustámadástól. A kertészek felfigyeltek rá,
hogy erre a fajtára nincs hatással a betegség. Mindig volt egy-
két egyed ugyanis, ami túlélte a vírust. Ezeket az egészséges
burgonyákat használták tovább szaporítóanyagként. De a
krumpli az ültetés évében még csak kb. 20 szemet terem.
Ezért a „lombiktermesztés”-technikát alkalmazzák, aminek az
a lényege, hogy egy kis darab burgonyából egy egész növényt
hajtatnak. Ezzel az eljárással kétmillió tövet tudnak létrehoz-
ni egyetlen krumpliból, és mindezt kevesebb, mint egy év alatt.
Ezt a technikát széles körben alkalmazzák a kertészetekben,
ahol az in vitro termesztés néven ismert. A vitro latin szó, jelen-
tése: üveg.
In vitro burgonyakultúra
10
Ker
t észet
Zöldségek és gyümölcsök tartósítása
A zöldségek és gyümölcsök étrendünk fontos részét képezik. Frissen

szeretjük ôket fogyasztani, de akkor is megkívánjuk, amikor épp
nincs szezonjuk. Hogyan tartósítjuk hát a nyár ízeit?
Kipróbált és ellenôrzött módszerek
Aszalt gyümölcsök
Vannak gyümölcsfajták, amiket könnyen lehet szárítani szabad
levegôn, vagy sütôben. Az aszalás egyszerû, igen elterjedt mód-
szer. Almát, körtét, szilvát, sárgabarackot és fügét remekül lehet
aszalni. Sok országban szokás a téli süteményeket aszalt gyü-
mölcsökkel készíteni.
Lekvárok
Lekvárkészítéskor a gyümölcsökbôl kifôzik a vizet és cukrot
adnak hozzá, hogy tartósítsák. A cukor mennyisége általában
megegyezik a gyümölcs súlyával. A gyümölcs pektint termel,
ettôl válik lekvárrá. Néha még adnak is hozzá pektint, hogy segít-
sék a folyamatot.
Természetesen az így tartósított gyümölcsöt már nem nevez-
hetjük frissnek.
Zöldségek télre
Egyes országokban a zöldségeket hónapokra vermekbe teszik.
A verem egy egyszerû gödör a földben, szalmával letakarva. Ez
a módszer tavaszig frissen tartja a répát, gyökeret, zellert és a
céklát.
Baktériumok* bevonása
Még baktériumok* segítségével is lehet tartósítani néhány növényt. Ezt nevezzük fermentációnak. Klasszikus példa erre a sava-
nyú káposzta, ami nagyon népszerû Németországban és az északi országokban.
A káposztát lereszelik és besózzák. Amikor a sóval érintkezik, a káposzta vizet ereszt ki magából. A természetben a káposzta
levelein élô baktérium* megtalálja ezt a sós vizet, és ezen táplálkozva savat kezd termelni. Egy idô után a lé túl savas lesz a bak-
tériumnak*, és más baktériumok* sem tudnak fennmaradni. A zöldség így hónapokig eltartható. Mielôtt a savanyú káposztát meg-
fôzzük, csak le kell csorgatni a levét, hogy a savat eltávolítsuk. Ráadásul ez a módszer megkíméli a káposztában lévô vitamino-
kat. – fôleg a C-vitamint.
11
Ker
t észet
Vízelvonás
A dehidratáció azt jelenti, hogy vizet vonunk ki a növénybôl. Ez a legjobb módja például az erdei gombák tartósításának. Sütô-
ben egyszerûen csak meg kell szárítani a gombát – utána hónapokig megôrzi minôségét, és felhasználható.
Ahhoz, hogy krumplipüréport vagy szárított leveszöldséget készítsünk, el kell vonnunk az összes vizet. Ezt a technikát liofilizá-
lásnak nevezzük. Több, mint egyszerû szárítás: a vizet alacsony hômérsékleten vákuum alatt vonják ki. Bonyolult eljárás, de nagyon
jól mûködik.
Az utolsó vízelvonásos módszer a sûrítés. Bizonyos zöldségeket, például a paradicsomot sûrítve tartósítanak. Elôször is eltávo-
lítják a héját és a csumáját. Így csak a húsa marad. Ezután a paradicsomot felmelegítik, így a benne lévô víz egy része elpárolog.
A paradicsomsûrítmény már készen is áll a felhasználásra. A sûrített paradicsomot sok mediterrán ország konyhája alkalmazza
elôszeretettel.
Konzerválás
Egy francia tudós volt az elsô, aki 1795-ben élelmiszereket
zárt tárolóedényekbe. Zöldségeket és húst sikerült hónapok-
ra tartósítania, úgy, hogy az edényben felforralta, majd lég-
mentesen lezárta ôket. A konzervdobozok ekkor még öt
rétegû parafából készültek. Az elsô fém konzervdobozt né-
hány év múlva készítették, 1812-ben Nagy-Britanniában.
Ma is hasonló módszerrel tartósítanak zöldséget és gyümöl-
csöt otthon a konyhában, ahol saját terméseinket tesszük el,
és az élelmiszeriparban is. Az élelmiszereket felforralják, hogy
a mikroorganizmusok elpusztuljanak bennük, utána pedig a
konzervet, befôttesüveget lezárják. Így akár több évig is tartó-
sítható az élelem. De ez a módszer elpusztít sok vitamint is.
Ezért jobb, ha vegyesen fogyasztunk friss és tartósított ter-
mékeket. Gyümölcskonzerválás
Hûtés
Az alacsony hômérséklet lelassítja a baktériumok* fejlôdését. A hûtôben néhány napig friss
marad az étel, de ha hosszabb ideig szeretnénk tartósítani, akkor le kell fagyasztanunk: -
18°C fokon a baktériumok* nem szaporodnak tovább. Ennek az eljárásnak a hátulütôje,
hogy az ételben lévô víz nagy kristályokba áll össze és amikor felolvasztjuk, az étel veszít a
víztartalmából, ráadásul nem is hasonlít már régi önmagára. Emiatt a gyárak egy másik mód-
szert, az ún. mélyfagyasztást alkalmazzák. Az ételt sokkal gyorsabban fagyasztják le, sokkal
alacsonyabb hômérsékletre – körülbelül -80 fokosra. Némely új módszerrel pedig akár a
-160° C is elérhetô. Minél gyorsabban fagy meg az étel, annál kisebbek a benne kialakuló
jégkristályok. Ezért az étel frissebbnek látszik felolvasztás után. Mindegyik módszer elônye,
hogy az étel gyorsabban elkészíthetô.
A savanyú káposzta megmentette a tengerészek bôrét.

Amikor hajók indultak az Újvilág felfedezésére, a tengerészek hosszú hónapokat töltöttek a tengeren friss gyümölcs és zöldség nélkül.
Sokan szenvedtek skorbuttól, ami a C-vitamin hiánya által kiváltott betegség. De mihelyst felfedezték a savanyú káposzta elônyeit, ez a
betegség teljesen eltûnt.
12
Gy
ümölcsök
Gyümölcsök
Választhatunk az alábbiak közül:
- magvas gyümölcsök: alma, szôlô, körte,

stb. A magvas gyümölcsöket tudományos
néven almaféléknek is hívják. Ezen gyümölcsök
magvai a növény magvai is egyben. A magok a
magházban helyezkednek el.
- csonthéjasok: meggy, ôszibarack, sárgaba-

rack, szilva, stb. Ezeknek a magva kemény héj-
ban található, mandulaszerû mag.
- erdei gyümölcsök és bogyók: feketeáfo-

nya, egres, feketeribizli, stb.
- citrusfélék: mandarin, narancs, citrom, stb.
- diófélék: mandula, mogyoró, pisztácia, stb.

Itt magát a növény magját eszzük meg. A mag
zöld burokban fejlôdik, ami fokozatosan eltû-
nik, ahogy a gyümölcs beérik. A mag kemény
héjba van zárva. A pisztáciát meg is kell pirí-
tani, hogy ez a héj felnyíljon.
- egzotikus gyümölcsök: kiwi, banán, stb. - a boltokban, piacokon olyan egzotikus gyümölcsö-
ket is vehetünk, ami Európában nem terem: mangót,
licsit, papayát, stb.
13
Gy
ümölcsök
Mi is a gyümölcs?
A fákon és bokrokon növô gyümölcsöket legtöbbször desszertként fogyasztjuk. A kertészek gyümölcsösökben termesztik ôket.
Ehetjük ôket például frissen vagy feldolgozva, lekvárként vagy befôttként. A gyümölcsfák évelôk, azaz több évig élnek.
Gyümölcsfák
A gyümölcsfák különböznek a többi fafajtól, mivel itt két különbözô
növényfajt növesztenek össze. Ez a technika – amit oltásnak hívnak
– nagyon régi, már a középkorban is használták.
A fa alsó részét, azaz a tönköt és a gyökereket hívjuk vad alanynak.
Ez általában vad gyümölcsfa része, szárazságtûrô képessége és a gyö-
kerek vastagsága alapján választjuk.
Azt a részt, amit a tönkhöz illesztünk, nevezzük nemes alanynak vagy
oltványnak. Ez egy nemes gyümölcsfa ága. Ez a rész fog majd termést
hozni. A nemes alanyt fajtája és termésmennyisége alapján választják
ki.
Egy tuskóra akár két különbözô alanyt is ráolthatunk, például egyik
oldalára sárga, másik oldalára piros almafajtát. De nem lehet például
meggyet oltani alma mellé. A magvas gyümölcsöket csak magvasok, A vad alanyhoz hozzáillesztik Oltott gyümölcsfa
a csonthéjasokat csak csonthéjasok mellé lehet oltani. a nemes alanyt
Déltôl észak felé

Az Európai Unió déli országaiban, Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban és Portugáliában majdnem minden gyü-
mölcsfajta* megtalálható a melegkedvelô citrusféléktôl kezdve a csonthéjasokon és a magvasokon keresztül a dió- és erdeigyü-
mölcs-félékig. Egyes csonthéjasok, például az ôszibarack megtalálható Dél-Franciaországban is.
Északabbra az idôjárás túl hideggé válik a gyümölcsök számára – csak néhány gyümölcs, pl. a szilva, a sárgabarack és az alma érzik
magukat otthonosan errefelé. Az alma az egyike azon kevés gyümölcsfajtának, ami az északi országokban is megterem. Ezen túl,
az Európai Unió legészakibb részén már csak néhány szederfaj terem meg.
A gyümölcsök természetes
fehérje-*, vitamin-, ásványianyag-
és energiaforrásaink.
A természet meglepetései
Ismeretlen okokból néhány növény képes hirtelen megváltoz- Természetes festékanyag
tatni a küllemét. Így született a nektarin is. Egy gazda egyszer A diófélék zöld burkának megváltozik a színe és állaga, ahogy a
észrevette, hogy a barackfáin olyan gyümölcs terem, ami ugyan- gyümölcs beérik. Amikor fekete lesz, egy különleges festékanyag
olyan lédús, mint a barack, de a héja szôrtelen, sima. A gyümöl- a dióolaj vonható ki belôle. Ezt az anyagot a bútoriparban hasz-
csök a következô évben is így néztek ki, és így a természet egy nálják a bútorok pácolására. Így a diófa nemcsak faanyaggal, de
balesetébôl új gyümölcs született: a nektarin. pácanyaggal is ellát minket.
14
Gy
ümölcsök
Almafatermesztés
Egy almafatermesztô munkáját fáinak fejlôdési ciklusa

határozza meg.
Almafatermesztés
Egy almatermesztô élete a fák életciklusa köré épül. A külön-
bözô fejlôdési fokozatok határozzák meg, épp milyen feladatot
kell végezni, mikor kell metszeni, trágyát* kijuttatni, leszüretelni
a termést, vagy öntözni. A kertésznek ugyanakkor folyamatosan
készen kell állnia, hogy bármikor meg tudja védeni a növényeit
a legalattomosabb rovarokkal és betegségekkel szemben is.
Az almafák életciklusa
Az almafa életciklusa ôsszel, a szüretet követôen kezdôdik. A
fa lehullatja a leveleit, és hibernálódik a télre. A fa nedvei a fa
törzsében koncentrálódnak: a fa tartalékokat halmoz fel a
következô tavaszra. Ez a metszés idôszaka is. A fa életciklusá-
nak az egyik legfontosabb része a metszés, mivel ettôl függ,
mennyi termés lesz a következô évben.
Almáskert
Metszés
A metszés azt jelenti, hogy levágják a fáról a fölösleges
ágakat. A kertészeknek nagy gondossággal kell kiválasztani,
melyik ágakat hagyja meg, mivel ezek fogják hozni jövôre a
termést.
A metszést télen végzik, mikor a növény alszik. A hideg idô

megállítja a fa nedveinek keringését és ha a metszést helye-
sen végzik el, akkor a fa nem sérül meg. Az ágak gyorsan
Almafák metszés után beforrnak, mivel a vágási felületek apróak.
Mihelyst megint eljön a tavasz, a nap elkezdi felmelegíteni a

Váltakozó termés földet és az almafa nedvei újra keringeni kezdenek. A fa már
Ha egy almafa sokat terem egy évben, a következô évben keve-
set fog. Ez természetes jelenség, amit váltakozó termésnek
nem a tartalékaiból él, hanem újra a talajból veszi fel a vizet
neveznek. és az ásványokat. A fa rügyei is megjelennek és hamarosan
láthatóvá válnak az elsô levelek.
15
Gy
ümölcsök
Virágzás
A virágzási idôszak nagyon fontos idôszak. Az észak-európai

országokban mindig fennáll a tavaszi fagyok veszélye. Noha a
tavaszi fagyok nem túl hidegek, a hômérséklet mégis néhány
fokkal 0º C alá esik és ez épp elég ahhoz, hogy megsemmisít-
se az almafa virágait. Az almatermesztô ezért folyamatosan
figyeli a hômérôt és az idôjárásjelentést. Ha tavaszi fagy fenye-
get, speciális fûtôrendszert kell alkalmaznia, hogy a hômérsé-
kletet fagypont felett tartsa. Ez hatalmas gázégôkbôl áll, ami-
ket a fák közt helyeznek el. Vannak helyek, ahol vízzel
permetezik le a fákat, hogy a keletkezô jég óvja meg ôket a Almavirágok
fagytól.
A virágtól a gyümölcsig
A virágzási idôszak végén a szirmok lehullnak és megjelennek
a gyümölcsök. Kezdetben az almácskák még egészen picik.
Az almafa levelei a napsugarak energiáját felhasználva cukrot
termelnek. Ez a cukor az almákban raktározódik el éjsza-
kánként, mindig egy kicsit nagyobbra növelve a gyümölcsö-
ket. A fákat folyamatosan figyelni kell, elég vizet kapnak-e és
ha nem, a kertésznek meg kell öntöznie ôket. De azt sem
szabad elfelejtenie, hogy a fák levelein és gyümölcsein bár-
mikor megjelenhet valamilyen betegség. Kórokozók ellen permetezik a fákat
Az almák leszüretelése
A termôhelytôl és az alma fajtájától – korai vagy késôi érésû – függôen az almát ôsszel szedik. Az evésre szánt gyümölcsöt
frissen fogyasztjuk – az ilyen almát kézzel szedik: Amibôl viszont almalé, vagy befôtt lesz, azt géppel takarítják be. Az
almaszüretben napszámosok is részt vesznek. Az almát általában szövetkezeten* keresztül értékesítik, illetve sok gazda maga
adja el a gyümölcsösében, vagy a piacon.
Almaszedés
16
Gy
ümölcsök
Az alma
A kertésznek jól kell ismernie a fáit, egészen az almafák telepítésétôl

a gyümölcs beéréséig. Most egy szakember osztja meg velünk az
almatermesztés titkait.
Az almafák
Régen a termesztôk által nevelt fák törzse nagyon magas
volt, maguk a fák pedig hatalmasra nôttek. Hagyták, hadd
nôjenek, ahogy akarnak. Az almaszedéshez létrára volt
szükség. Ma már sokkal kisebb almafákat tartanak, így a
kertész dolga is sokkal könnyebb. A modern technoló-
giáknak köszönhetôen is egyszerûsödött a munka, mege-
lôzhetôvé vált a hullás és más károk, és optimalizálható
lett a termésátlag is.
Almáskert
A hideg tartósítja a gyümölcsöt

Az almát nyár végén szedik le, de még a tél közepén is találhatunk a boltok polcain friss gyümölcsöket, amiket mintha akkor
szedtek volna.
A kertészek almáikat hideg, 1-5ºC-os helyiségekben tárolják. Minden fajtának megvannak azonban a maga különleges igényei. A
reinette fajtát például 4ºC-on kell tárolni, mert ha ennél hûvösebb helyre kerül, a héja csúnyán megbarnul, ami nem túl étvágy-
gerjesztô.
Az almák élô gyümölcsök, tehát lélegeznek is. Ahhoz, hogy tartósíthassuk ôket, ezt meg kell gátolnunk. Ezt úgy érjük el, hogy a
hideg termekben lecsökkentik az oxigén és széndioxid mennyiségét és nitrogént adagolnak a levegôbe. A nitrogén, ami ter-
mészetes körülmények közt is jelen van, „elaltatja” az almákat, így azok jó állapotban, sokáig elállnak.
De az esetleges rothadt almát gondosan el kell távolítani, mert egyetlen szem is képes elrontani az összes többit.
17
Gy
ümölcsök
Az alma színe
A különbözô almafajták változatos színûek: lehetnek pirosak,
sárgák, zöldek, és egyéb színûek. A szín függ a fajtától, és attól
is, hogy milyen körülmények közt fejlôdött a növény. Ahhoz,
hogy az almák megváltoztassák színüket, meleg nappalokra és
hideg éjszakákra van szükségük. Ha a nappali és éjszakai
hômérséklet közti különbség nem elég nagy, az almák zöldek
maradnak. Egyetlen kivétel van ez alól a szabály alól. A Gran-
ny Smith fajta*, ezt ugyanis zölden szedik.
Az almák igen gyorsan megváltoztatják a színüket ahogy ôss-
zel a hômérséklet csökkenni kezd.
A különbözô fajták eredete

Néhány fajta* vadon alakult ki, és a kertészek finom ízük miatt kezdték el
termeszteni ôket – ami persze azóta sokat változott. Ilyen például a golden
delicious nevû fajta, amit véletlenül fedeztek fel az USA egyik erdejében.
Más fajtákat* az emberek maguk hoztak létre a már meglévôkre alapozva.
Például a jonagold a szüleirôl kapta a nevét, ez a fajta* ugyanis a jonatán és
a golden delicious keresztezésének* az eredménye.
Több ezer almafajta létezik, de csak alig több mint húsz fajtát* alkalmaznak
nagybani termelésre.
Betegségek és kártevôk
Az almák nagyon kényesek. Ha nem ellenôrzik ôket kellôképpen, könnyen eshetnek áldozatául különbözô kártevôknek vagy
betegségeknek. Az almamoly lárvája például az almákban él. Ezért aztán bármilyen védekezést, kezelést is akarunk alkalmazni,
azt még az elôtt kell megtenni, hogy a kukac a növénybe kerül. Ha ugyanis már benne van, akkor már semmilyen módszer nem
segít.
Almabor
Számos területet ismerünk almaboráról. Az eljárás, amivel az
almabor készül, nagyon hasonló a sima bor készítéséhez, csak itt
a kiinduló gyümölcs az alma. Az erjedés után enyhén szénsavas
italt kapunk, amit fôzéshez is használhatunk.
Almaborhoz való alma betakarítása

18
Gy
ümölcsök
Bogyós és erdei gyümölcsök
Szamóca, málna, feketeribizli, feketeáfonya – mind az erdei

gyümölcsök és bogyósok kategóriájába tartoznak. Az Európai Unió
valamennyi országában megteremnek.
Földieper
Európa minden országában termesztenek földiepret. A növény maga fûszerû, 20-30 centiméter magasra nô. Mindenhol jól
terem, de üvegházakban, fólia alatt termelve hamarabb megérik. Az elsô eprek a mediterrán országokban szedik márciusban.
Spanyolország és Olaszország a két legnagyobb epertermelô ország. Alighogy ezekben az országokban befejezôdik az eper-
szüret, folytatódik északabbra. A legvégsô idôpont július vége. Néhány kétszer termô fajtát késôbb, a nyár legvégén is lehet
szedni.
Epertermesztés fóliában
Málna
A málna bokrokon nô. A szüret idején a bokrokat naponta

szedni kell. Mivel a málna rendkívül sérülékeny, a szüretet –
ami természetesen mindig kézzel történik – gonddal kell
végezni. A málnát egybôl kis kartontartókba rakják. Málna-
szedéskor sok napszámost alkalmaznak.
Gyümölcs vagy zöldség?

A növényvilág sokszor igencsak bonyolult. Az epret például
Az Európai Unió évente 840 000 édességként fogyasztjuk, és az erdei gyümölcsök közé soroljuk.
tonna epret termel. Spanyolor- Márpedig az epret is ugyanazok a kertészek termesztik, akik a
szág a vezetô termesztô, a teljes zöldségeket, ráadásul ugyanolyan módszerekkel. Valójában az
mennyiség 38%-át itt termesztik. eper nem igazi gyümölcs. Amit megeszünk az a növény
szárának legfelsô része. Az igazi gyümölcsök az eper bôrén
látható pici magocskák.
19
Gy
ümölcsök
Feketeribizli
A feketeribizli is bokron terem. A levele, szára és a gyümöl-
cse is édeskés illatot bocsát ki, amit már néhány levél leszakí-
tása után érezhetünk.
A gyümölcsét nem frissen esszük és ha beleharapunk nagyon
fanyar és kiszárítja a szánkat. Fôzve viszont sok sütemény kitû-
nô hozzávalója és likôrnek sem utolsó!
Áfonya: a szépséges kékség

A vadonban a feketeáfonya egy hegyekben, erdôkben és köze-
pes magasságú területeken élô cserjén nô. De az áfonyát ter-
mesztik is. Az amerikai áfonya az Európában is termesztett
fajta, kétszer-háromszor akkora, mint a vadon élô társa.
Júniustól lehet szedni az áfonyát Németország, Franciaország,
Belgium és Portugália Caranulo és Agueda tartományainak
hegyvidékein, csakúgy, mint az északi országokban. Az áfo-
nyaszedés igencsak fárasztó munka, mivel szinte a földrôl kell
a gyümölcsöt szedni.
Az összes bogyó közül az áfonya a legkevésbé savas. Ez teszi
alkalmassá lekvárok, sütemények és áfonya lé készítésére.
Mindenre lehet használni, még köhögéscsillapítót is készíte-
nek belôle. És aranyos kék bajszot hagy azon, aki egyszerre
túl sokat eszik belôle.
Az északi országok bogyói

Az északi országokban a nyári napok elég hosszúak. Az Északi Sark közelében a nap le se megy egész nyáron. Sok cserje és bokor
nô ezekben a régiókban, és a bogyóik egész nyáron érnek. Több mint húsz fajta található meg itt. Nônek erdôkben, lápokon,
sziklákon. Valamennyi nagyon ízletes és tele van vitaminnal. Ilyenek például a vörösáfonya, a kékáfonya, a törpemálna. A törpe-
málna már egészen északon, Lappföldön terem.
Ezeket a bogyókat mind felhasználják lekvárok és gyümölcskocsonya készítéséhez, valamint a tejtermékeik ízesítésére is.
Néhányat közülük, például a törpemálnát, csak az elsô fagyok után szedik le. A hideg ugyanis enyhíti savanyú ízüket. Másokat,
például a berkenyét meg kell fôzni fogyasztás elôtt.
A bogyós gyümölcsök nagyon fontos szerepet játszanak Finnország és Svédország konyhájában. Bár ez nem számít igazán hagyo-
mányos mezôgazdasági munkának – hagyományos gyümölcsszedésnek annál inkább! – évente mintegy 40 000 tonna bogyós gyü-
mölcsöt szednek le Finnországban. Még erjesztett italok készítésére is használják ôket.
A borókabogyó az egyetlen fán növô bogyó, amit megeszünk. Apró bogyó, amit a téli fagyok után takarítunk be. Leginkább egy erôs hol-
land ital készítéséhez használják.
20
Gy
ümölcsök
Citrusfélék
Narancs, mandarin, grapefruit... A citrusfélék gusztusos húsú, finom

levû gyümölcsök. Tele vannak C-vitaminnal és még a héjukat is meg
lehet enni cukrozva. Micsoda rendkívüli gyümölcscsalád!
Gyümölcsök meleg éghajlatról

A citrusfélék közepes méretû fákon nônek. Ezek fejlôdéséhez
magas hômérsékletre és sok napfényre van szükség. Európá-
ban leginkább Spanyolországban, Olaszországban, Portugáliá-
ban és Görögországban találkozhatunk ilyen fákkal. Gyü-
mölcsük lédús húsból és vékony bôrbôl áll. A mûtrágyák, új
növényvédelmi módszerek, de mindenekelôtt az öntözés
elterjedésének köszönhetôen a citrusfélék terméshozama az
utóbbi években jelentôsen megnôtt. Egy hektár* narancsliget
egy évben akár 15-20 tonna termést is hozhat.
Narancsliget
Nagy gyümölcscsalád
A citrusféléknek igen sok fajtája van, mint a narancs, a citrom, a grapefruit, a mandarin és így tovább.
A narancs
A narancs eredetileg Közép-Ázsiából származik, az arabok hozták be az Ibériai-félszigetre (Spa-
nyolország és Portugália). A narancsot fogyaszthatjuk frissen, vagy a levét kifacsarva gyümölcslé-
ként is. Az elsô Európában termesztett narancsok október közepén jelennek meg a boltok pol-
cain, és a termelés folyamatos egészen júniusig. Az év hátralévô részében a narancsot a délebbi
országokból importáljuk.
Az egyik legfinomabb fajta az ún. köldökös narancs. Ennek a nem túl gyakori fajtának a belsejében
egy kisebb narancs fejlôdik ki. Ez jól látható a narancson kívülrôl is, és innen kapta a köldökös
elnevezést is.
A narancs héját is meg lehet enni, kandírozva. Ehhez a héjat cukorszirupban lassan meg kell fôz-
ni. Sok régióban használják ezt a kiegészítôt karácsonyi süteményekhez.
Mindezeken túl a szárított narancsvirágot is fel lehet használni ízletes gyógytea készítéséhez. Az
ágakon hagyott narancsvirágok pedig esküvôi csokrok kedvelt alkotórészei.
21
Gy
ümölcsök
A citrom
A citrom leginkább levérôl ismert, amit használnak fôzéshez, sütéshez,
de mindenek elôtt szomjoltó italok készítésére is. Citromot gyakran
szolgálnak fel halételek mellé, ahol dekorációs szerepük mellett extra
ízt is adnak az ételnek.
A citromhéj olyan esszenciát* tartalmaz, amit kölni készítéséhez hasz-
nálnak. Ha kandírozott citromhéjat vásárolunk a fôzéshez, az nagy valós-
zínûség szerint cédrát héja – ezt a hatalmas citromfélét ugyanis kifeje-
zetten a héja miatt termesztik.
A grapefruit
Megkülönböztetünk sárga, rózsaszín és piros grapefruitot attól függôen,
hogy a gyümölcs húsa fehér, vagy rózsaszínû. A grapefruitot más gyü-
mölcsökkel együtt eszük, vagy kifacsarjuk a levét..
Más kedvelt gyümölcsök

A sevillai narancsot lekvárok, például az angol narancslekvár készítéséhez használják.
A mandarin a legillatosabb citrusféle, a XIX. században került Európába Kínából. Ennek a héja is tartalmaz egy illatesszenciát*,
ami széles körben használatos a parfümkészítéshez, ételízesítésben, a cukrászatban és gyógyászati szerek elôállításában.
Az Észak-Olaszországban, fôleg Szicíliában termô bergamot fa gyümölcseit nem lehet megenni, de ebbôl állítják elô a bergamot-
olajt. Ezt sütemények és torták készítésénél használják.
Hibrid gyümölcsök
A citrusfélék családján belül a különbözô fajok könnyen keresztezôdhetnek egymással: az egyik faj virágpora rákerül egy másik
faj bibéjére és a megporzás után máris egy új fajjal van dolgunk. A keresztezéssel* elôállított növényeket nevezzük hibrideknek.
A magtalan mandarin, a clementine az egyik legjobb példa erre. A sevillai narancs és a mandarin „házasságának” eredményeként
jött létre. A clementine kedvelt gyümölccsé vált, és a mandarineladások is megsínylették a megjelenését.
Micsoda egy fa! A citrusfélék virágai rendkívül illatosak. Egy séta a narancsliget-
A citromfa az egyetlen gyümölcsfa, amelyen egyszerre találhatóak ben az orrunknak is kellemes élményt nyújt.
meg a virágok, az éretlen és az érett gyümölcsök. Ez azonban csak
akkor figyelhetô meg, ha rendes körülmények közt, meleg helyen
tartják a növényt, azaz leginkább a mediterrán országokban.
Clementine virágja
Spanyolország évente 5 millió

tonna citrusfélét termel.
Citromfák
22
Gy
ümölcsök
Narancsot termesztek
Célestino Recatala Rico Spanyolországban narancsot termeszt.
A munkájáról mesél.
- Célestino, mesélj magadról és a munkádról. - Mit termesztesz?

„Spanyol gazda vagyok. Valencia tartományban termesztek „Többfajta mandarint és narancsot termesztek: marisolt, oro-
citrusféléket. 36 éves vagyok, nôs, két lányom van, hat és tíz valt, a clemenule-t és navelt, évszaktól függôen. A különbözô
évesek. fajtákat különbözô idôpontokban kell betakarítani szeptem-
bertôl júniusig.”
Faurában élünk, ez egy 2000 lakosú falu. A régiónk a citrus-

félék termesztésére specializálódott.
Akkor kezdett érdekelni a gazdálkodás, amikor 17 évesen
befejeztem a középiskolát. Mielôtt dolgozni kezdtem volna,
gazdaképzésen vettem részt.”
- Hogy néz ki a gazdaságod?

„A gazdaság 14 hektár*. A bátyáim társtulajdonosok, de dol-
gozni egyedül én dolgozom a gazdaságban. Egész évben három
embert alkalmazok, akik segítenek a munkákban. - Mibôl áll a munkád?
A gazdaság sok kisebb, elszórtan elhelyezkedô földdarabból „Januárban, és februárban megmetsszük a fákat. Utána mûtrá-
áll, ez a mediter- gyát szórok ki a földekre. Március és augusztus között elle-
rán gazdaságok nôrzöm a fákat, és a kártevôk ellen kezelem ôket, mint más
jellegzetessége. gazdaságok is. A betakarítás szeptemberben kezdôdik.
A darabok ki-
csik, és távol Felénk a legnagyobb gond a szárazság. Ezért a narancsligetek-
vannak egymás- ben mindenfelé csepegtetô öntözôrendszereket látni. Ezek
tól, ez megnehe- kilyuggatott csövek, amelyek a vizet pontosan a fák tövéhez
zíti a munkát és vezetik.
megemeli a költ- Ez nagyon gazdaságos öntözôrendszer, a mediterrán terüle-
ségeket is.” tekre igen jellemzô.
Teraszos gyümölcsös
23
Gy
ümölcsök
– Mással is foglalkozol?
„Én vagyok az elnöke a Spanyolországi Citrustermesztôk Szö-
vetségének, az Intercitrusnak, és az alelnöke a Valenciai Gaz-
daszövetségnek. Ez betekintést ad a környék és az ország ter-
melésébe is.” ■
Eladásra szánt narancsokat csomagolnak

Csepegtetô öntözés
Minden munkát kézzel végzünk, hiszen lehetetlen is lenne a

sok kis területet gépesíteni. Emiatt a munkánk költségei igen
magasak. Az Európai Unión kívüli, kisebb költségekkel dol-
gozó citrustermelô országokkal szembeni verseny pedig igen
kemény.”
Gyümölcsszedés
24
Zöl
dségek
Zöldségek:
az ehetô részek listája
A zöldségek napi étrendünk alapvetô összetevôi, frissen
tartósítva és fagyasztva is. Tekintsétek át Európa kertjeit
és állítsatok össze egy listát a kedvenc zöldségeitekbôl.
Itt van néhány kategória, amelyekbe ehetô részeik alapján besorolhatjuk a zöldsége-
ket:
- gyökérzöldségek: répa, zeller, cékla stb. - leveles zöldségek: káposzta, spenót, saláta stb.
- húsos zöldségek: paradicsom, bab, uborka, tök, görögdinnye stb.
- hagymás zöldségek: vöröshagyma, fokhagyma,

- virágos zöldségek: karfiol, articsóka stb. gyöngyhagyma stb.
És eszünk még:
- rügyeket: - hajtásokat: - gumókat: - magokat:

kelbimbó spárga burgonya lencse, csicseriborsó
25
Zöl
dségek
Meghatározás
A zöldségek leveles növények. A különbözô növényeknek különbözô részeit
fogyasztjuk. Néhánynak rövid a kifejlôdési ideje, a reteknek egy hónap, a salátá-
nak 2 hónap, a krumplinak pedig 6 hónap. Mások évelôk, mint az articsóka és a
spárga – ezek évekig élnek. A zöldségeket frissen, vagy különbözô módszerek-
kel tartósítva fogyasztjuk. Minden zöldség ki van téve az idôjárás viszontagsá-
gainak, s ez lényegesen befolyásolhatja eladási árukat is.
Zöldségtermesztés
A magok vagy hagymák elültetése után a termesztônek ki kell ültetnie a palántákat, amint elég erôsek lesznek. Ez a munka azt
jelenti, hogy a kertész a cserépbôl óvatosan eltávolítja a növényt, és kiülteti.
A cukkíni és az uborka élete cserepekben kezdôdik, míg a salátapalántáké egy földlabdában. Ezeket a növényeket azzal a föld-
labdával együtt ültetik ki, amelyben a gyökereik fejlôdnek.
Ahogy a növény növekszik, a termesztô öntözi, kapálja, trágyázza*, hogy a növény folyamatosan fejlôdjön. A kártevôk és beteg-
ségek ellen is kezelnie kell.
Téli zöldségek
Néhány zöldség jól tûri a hideget. A póréhagyma jó példa erre.
Még tavasszal üvegházakba ültetik el, késôbb pedig kiültetik a
növényeket. A répával ellentétben a póréhagymát nem befo-
lyásolja a talaj keménysége. A póréhagyma a termesztôk jó
barátja, hiszen az egész telet képes átvészelni. Ez azt jelenti,
hogy mindig friss marad. Csak egy bökkenô van: ha a föld meg-
fagy, nem lehet kihúzni. Emiatt a póréhagyma ritkább a bol-
tokban, ezért az ára is magasabb.
Melyik évszakban milyen

zöldségeket tudtok megvásárolni
a piacon? Gyûjtsetek
információt, és állítsatok össze
egy téli és egy nyári menüt az
osztálytársaitokkal!
Tanácsok kezdô kertészeknek

Hogy biztosan kikeljenek a magok, egy éjszakára áztassátok be
ôket. Ez a technika különösen a babnál és borsónál hasznos. A
petrezselyem lusta növény – 4-6 hétig is eltart, míg kikel. Mindig
öntözzétek a földeket, és takarjátok le ôket zsákkal. Ez benn-
tartja a nedvességet és segíti a csírázást.
Póréhagymaföld
26
Zöl
dségek
A paradicsom
A paradicsom eredetileg a meleg éghajlatú országokból származik,

de ma már egész Európában termesztik üvegházakban. A paradi-
csom sokoldalúan használható fel, rengeteg receptben megtalál-
hatjuk.
Bemutatás Paradicsom termesztés

A paradicsom eredetileg Mexikóból származik, és több más A paradicsom az egyetlen zöldség, amit az Európai Unió vala-
növényhez hasonlóan az elsô felfedezôk hozták át Európába. mennyi országában termesztenek. A legnagyobb paradicsom-
A burgonyafélék családjába tartozik. Ez elsôre talán egy kicsit termesztô Olaszország, utána Spanyolország, Görögország és
furcsán hangzik, de ha összehasonlítjátok a leveleiket, vagy Portugália következik.
még inkább a virágukat, akkor már kétségtelenül felismerhe- A paradicsomot szabadföldön és üvegházakban is termesztik:
titek a közös családi jegyeket. Több mint 1700 paradicsomfaj - A szósz, paradicsompüré és sûrített paradicsom alapanya-
ismert, de ezek nem mind termesztett fajok. A paradicsom az gául szolgáló növényt szabadföldön termesztik, és speciális
egyik legtöbb helyen termesztett zöldség a világon. betakarítógépekkel szedik le a termést.
- Az üvegházakban termesztik a friss fogyasztásra szánt para-
dicsomot. Ezzel sokkal óvatosabban kell bánni, és persze kéz-
zel szedik. Dél-Európa egyes területein az étkezési paradicso-
mot is szabadföldön termesztik.
Karóra felkúszó paradicsom Szabadföldi paradicsomültetvény

27
Zöl
dségek
Alak és szín
A paradicsomra általában úgy gondolunk, mint gömbölyû zöldségre. De vannak hosszúkásabb és vaskosabb, húsosabb fajták is,
mint például a lucullus paradicsom. Van még ezen kívül a cseresznyeparadicsom, ami alig nagyobb, mint a meggy, és körtepara-
dicsom, ami miniatûr körtére hasonlít.
A paradicsomoknak sok napfényre van szükségük, hogy szép piros színük legyen. Még ha le is szedsz egy sárga paradicsomot, az
tovább érik és pirosodik. Minden kertész tudja, hogy ha leszedi az utolsó paradicsomokat ôsszel és kiteszi az ablakba, nemso-
kára megpirosodnak.
Vetés és kiültetés
A zöldségkertészek vethetik a paradicsomot meleg földbe
kinn, vagy kis cserepekbe üvegházakban. Néhány nap múlva
kikelnek a magok Aztán a növényeket ki kell ültetni: a kis
növénykéket óvatosan kiemelik a cserepekbôl, és elpalántál-
ják ôket a földeken vagy az üvegházakban. A növénynek így
már nagyobb helye van a fejlôdésre. Az üvegházakban nevelt
paradicsomok növekedését úgy segítik, hogy egy karót rak-
nak melléjük. A termesztôk gondosan eltávolítják a feltûnôen
agresszívan növekvô növényeket, amelyek a leveleik alól újabb
Paradicsompalánták indákat növesztenek.
Mindenféle alak és méret Paradicsom és mozarella pesto szósszal

Itt egy tökéletes nyári recept négy fô részére. Hozzávalók: 4
A paradicsom nyári növény, nagyon étvágygerjesztô, mind fris- szép, érett paradicsom, 30 dkg mozarella sajt, bazsalikomlevél,
sen, mind salátákban, mind készételekben. Spanyolországban egy gerezd fokhagyma, 5 dkg fenyômag, 3 dkg parmezán sajt, 4
a paradicsom a gazpacho, egy frissítô hideg paradicsomleves evôkanál olívaolaj, valamint só és bors.
nélkülözhetetlen hozzávalója. Szeleteljük fel a paradicsomot, a mozarellát vágjuk fel vékonyra.
Tegyük két rétegben egy tálba. A pesto szószhoz aprítsuk fel a
Hogy a paradicsomokat télen is élvezhessük, meghámozzák bazsalikomot a fenyômaggal és a fokhagymával, majd alaposan
és konzervbe teszik ôket püré, vagy sûrítmény formájában. keverjük össze az olajjal, a reszelt parmezán sajttal, a sóval és a
Paradicsomszószt is készítenek belôle, ami az olasz speciali- borssal egy tálban. Ezután öntsük a szószt a paradicsomra és a
tások alapanyaga. sajtra. Jó étvágyat!
A paradicsomot meg lehet szárítani a napon vagy tartósítani
olívaolajban.
28
Zöl
dségek
Saláta
A saláta lehet zöld, vörös, édes, keserû, foltos, és így tovább. De nem
számít, melyiket választjuk, a saláta levelei mindig frissek és
ropogósak.
Nagy család
Mintegy 1600 salátafajta létezik. Ez egy nagy család, amit három fô csoportra oszthatunk:
- tépôsaláták,
- fejes saláták,
- leveles saláták.
Egy réges-régi történet

A több mint 4000 éves egyiptomi hieroglifák tanúsága szerint a saláta a mediterrán országokból származik. A saláta gyakori sze-
replôje a nagy flamand festômûvészek csendéleteinek is. De a ma fogyasztott salátafajták legtöbbjét a XIX. században nemesí-
tették ki kertészek, akik a növényeiket ízük, alakjuk és színük alapján termesztették.
Ma már mindenhol lehet salátát kapni. Ez a növény bejárta az egész világot az Európából Amerikába és Ausztráliába vándorlók
tömegeivel.
A legismertebbek
A tépôsaláták a fehér, gumiszerû anyagról ismerhetôk fel, amit a leveleik levágásakor eresztenek magukból. A tépôsaláták legis-
mertebb változatai a Batávia saláta, a római saláta, a tölgylevelû saláta, a Lollo Rossa, és sok más is.
A fejet képzô – vagy fejes – saláták a legnagyobb kategória. Néhány jól ismert fajta, például a fodroslevelû saláta, a széleslevelû cikó-
ria, a vöröslevelû radicchio és más salátafajták, mint az endívia, más néven cikória, ami télen, sötétben nô.
A leveles salátáknak is több tucat különbözô fajtája van. A legjobban ismert a galambbegy, de mindnek megvannak a különle-
ges ismertetôjegyeik, sajátos levélcsokruk, vagy többé-kevésbé puha szöveteik.
Tépôsaláta Széleslevelû cikória Cikória Galambbegy saláta

29
Zöl
dségek
A magtól a növényig
A saláta egynyári növény. Rövid életciklusa van, ami a magok elvetésével kezdôdik. Néhány nap múlva megjelenik a palánta. A
saláta nagyon gyorsan gyökeret ereszt.
Ezután elkezd formálódni a saláta szíve. Ettôl kezdve a salátát körülbelül 45 napig hagyjuk növekedni, hogy ínycsiklandozó salá-
tafej legyen belôle. Télen ez a folyamat hónapokig is eltart. Ez alatt az idô alatt folyamatosan kell ellenôrizni a növényeket. A ker-
tésznek biztosítania kell, hogy a tövek elegendô vízhez jussanak a zavartalan fejlôdés érdekében. Amikor a saláta szíve kifejlô-
dött, a kertész felszedi és eladja a növényeket
A kezdô kertészek, akik salátát termesztenek a kertjükben, néhány növényt meghagynak, hogy felmagozzon, így termelik meg a
vetômagot a következô évre.
Lefedve, vagy kint a szabadban

A salátát könnyû szabadföldön termeszteni. A kertész folyamatosan öntözi és
trágyázza* növényeit, és rendszeresen ellenôrzi a kórokozómentességét. Szem
elôtt tartja a következô problémákat is:
- Van olyan gomba, amely megtámadja a fiatal növénykéket a csírázást követô
néhány napon belül, és tönkreteszi a veteményt.
- Ha a salátát túllocsolják, szürke rothadás indul meg, ami elpusztítja a növény szívét.
- Esô után giliszták és csigák tucatjai jelennek meg.
- Egyes levéltetûfajok a saláták levelén, mások a gyökér közelében, a száron élôs-
ködnek.
A télen termesztett salátákat védett helyen, legtöbbször alig, vagy egyáltalán nem
fûtött fóliasátrakban nevelik. A kertész legkényesebb feladata, hogy biztosítsa a
fóliákban a páratartalom megfelelô szintjét – a túl magas páratartalom ugyanis a
gombás fertôzések melegágya lehet. A kertészek igyekeznek olyan fajtákat válasz-
Szabadföldi salátatermesztés
tani, amik nem igényelnek túl sok meleget, vagy fényt.
Saláta, ami a sötétben nô

Fogyasztásra készen
Hogy a salátát minél kelendôbbé tegyék, a zöldségesek elôre
A witloof cikória úgy néz ki, mint egy nagy sárga-fehér sarjú.
elkészítve, frissen tartó csomagolásban, megmosva és felaprítva
adják el. A vásárlónak mindössze annyit kell tennie, hogy kinyit- A fejessaláták közé tartozik, és két szakaszban fejlôdik.
ja a zacskót és ízesíti a tartalmát. - A magokat tavasszal vetik el, mint az átlagos salátáknál. A
nyár folyamán is hasonlóan fejlôdik, és tartalékokat halmoz
fel a gyökerében. Ôsszel a leveleket leszedik. A bimbó, ami
Iható saláta?
A cikória egyik fajtáját a gyökeréért termesztik. Arra használják,
majd fejlôdni fog, ezek alatt a levelek alatt van elrejtve.
hogy a kávéhoz hasonló forró italt állítsanak elô belôle. Régen - A witloof cikória fejlôdésének második szakasza tökéletes
valódi kávépótlékként használták – a kávé igazi luxuscikknek szá- sötétségben kezdôdik. A gyökereket nedves homokkal teli
mított. zsákokba, vagy csak vízbe rakják. Néhány héten belül a haj-
tás megnô a gyökérben elraktározott tápanyagoknak
köszönhetôen. A levelek fehérek maradnak, mivel nem érte
ôket fény.
Spanyolország az Európai Unió legnagyobb salátatermelô országa, megelôzi Olaszországot és Franciaországot. A spanyolok az elsôk a salá-
tafogyasztásban is: egy átlagos spanyol kb. 20 kiló salátát eszik meg, míg a franciák csak 7,5 kg-ot.
A salátatermesztés egész évben folyik, de novembertôl áprilisig holtszezon van. A gazdák kevesebbet termesztenek nyáron, mivel tudják,
hogy a hobbikertészek is ilyenkor termesztenek salátát a saját kertjeikben családi fogyasztásra.
30
s
ir té
ágt
ermesz
Virágok
A virágok felvidítják életünket, otthonunkban és a szabad-

ban is.
Különbözô szaporítási módszerek
• Hagymás növények
A hagymás növények speciálisan tavaszi növények. Ilyen a tuli-
pán, a nárcisz, vagy a krókusz.
A hagymás növények a föld alatti hagymájukban raktároznak
el tápanyagokat évrôl évre. Átalusszák a telet és utána ta-
vasszal kivirágoznak. Amikor elvirágoznak és a leveleik is el-
száradnak, kiszedik és megszárítják a hagymáikat.
(Egyes zöldségek, például a vöröshagyma és fokhagyma hagy-

máját meg is esszük.) A nárcisz gumós növény
• Magról szaporodó növények

A magról szaporodó virágok nyári virágok. Mihelyt a talaj eléggé felmelegedett, azonnal elvetik ôket. Az ôszirózsa, a szalmavirág
és a cinnia csak néhány a sok közül.
A magról szaporodó növények egynyáriak. Nyáron virágoznak, ôsszel elszáradnak. De mielôtt teljesen elpusztulnának, magva-
kat termelnek, amik a következô tavasszal újra kikelnek majd.
Minél kisebb a mag, annál finomabb földbe és annál sekélyebbre kell vetni azt. A termesztôk különleges gépek segítségével vetik
a magokat dobozokba és tápkockákba. Néhány nap – vagy a lustábbak esetében néhány hét – múlva kiválogatják a kikelt növény-
kéket, és csak a legjobbakat hagyják meg. Ezek a hajtások nemsokára akkorára nônek, hogy ki lehet ôket ültetni, azaz palántálni
az állandó helyükre a kertbe vagy a virágföldre.
(Az uborka és a paradicsom is magról szaporított növény.)
• Dugványozás
Egy egész növényt lehet létrehozni egy levél-, vagy szárdarabka felhasználásával! Sok növény tud így fejlôdni. Ezt hívják dugvá-
nyozásnak. Megfelelô nedvességtartalmú és hômérsékletû talajba helyezve a dugvány hamar hajtásokat növeszt, amikbôl az új
növény lesz. Szárdugványról szaporítják a muskátlit és a rózsaféléket; a begóniát és a Saint Pauliát levelek dugványozásával. A
dugványozás egyszerû szaporítási módszer. Az új növény, ami tökéletes mása az eredeti növénynek, néhány hónapon belül kifej-
lôdik.
A hollandok a világ vezetô tulipántermelôi. Ha rengeteg különbözô színû, alakú és méretû hagymás növényt
szeretnétek látni, látogassatok el májusban a hollandiai
Keukenhof parkba. Ez a virágpark ebben az idôszakban világmé-
retû turistalátványosságnak számít.
31
s
ir té
ágt
ermesz
Virágtermesztés
• Ismert példák
Hollandia mintaországnak számít a kertészet szempontjából.
A hollandok már több mint két évszázada foglalkoznak dísz-
növénytermesztéssel. És mióta felépült az elsô üvegházuk a
XIX. század végén, a termelés csak fokozódott. Ma a világ
vezetô hagymásnövény-termelôjének számítanak. A tulipán is
ebbe a kategóriába tartozik. Olaszország és Spanyolország a
vágott virág termesztésében áll az élen.
Egy másik jelentôs kertészeti hagyományokkal rendelkezô
ország Nagy-Britannia, ahol Kent, Hampshire és West Sussex
tartományok járnak élen ebben az ágazatban. Kentben – amit
ma csak Anglia kertjeként emlegetnek – egyébként holland
bevándorlók honosították meg a hagymás növények ter-
mesztését.
Tulipántermesztés Hollandiában
• Vágott virágok a csokrokba

Egyes kertészek a csokrokhoz való virágok termesztésére specializálódtak. A virágboltban, vagy
a virágárusnál kapható virágok nagy részben a kertész saját üvegházában termettek, a sokféle szí-
nû rózsák csakúgy, mint az illatos liliomok, és így tovább.
Sok Európában termesztett vágott virágot a hollandiai Alsmeer aukción adnak el. Naponta
1 500 000 virág kerül itt kalapács alá.
• Cserepes növények
- Virágok
A kankalin, ciklámen, hanga (vagy erika) és begónia a cserépben nevelt virágos növények ismert
példái. Üvegházakban nevelik ôket. A száruk túl rövid ahhoz, hogy vágott virágként el lehes-
sen adni ôket. Néhány virágos növény, mint az azálea például, kis cserjeként fejlôdik.
- Leveles növények
Ezeknek a növényeknek általában gyönyörû levélzetük van, ami állhat kicsi vagy hatalmas, ép
vagy tagolt szélû, világoszöld vagy foltos levelekbôl, lehetnek egynyáriak vagy évelôek. A leve- Gerberatermesztés
les növények legtöbbje nem hoz virágot. Sok ilyen növényt hoztak Európába a nagy felfede-
zések idôszakában.
Rózsatermesztôk
Van olyan kertész, aki csak rózsákat termel, cserjék, bokrok vagy akár méteres kúszó-
növények formájában.
Mások olyan rózsafajt termesztenek, amelyeket már évszázadok óta ismerünk. Errôl
tanúskodnak a XVII. századi németalföldi mesterek festményei is. Ezek ôsi rózsáknak
számítanak, illatuk miatt kedveljük ôket.
De a rózsatermesztôk új, modern fajtákat is létrehoznak. Ehhez az egyik rózsafajta
virágporával termékenyítik meg egy másik rózsa virágát. A megtermékenyülés után
apró magok jönnek létre. Ezeket elvetik a következô tavasszal. Senki sem tudja, hogy
fog kinézni az új növény. Lehet, hogy új szín, vagy új illat fog felbukkanni. Egy-egy új
rózsafajta kineveléséhez tíz évre van szükség.
32
Dí
sznö ek
vény
Dísznövények
Legyenek bár fák vagy bokrok, egynyáriak, vagy évelôk, virágosak
vagy nem virágosak – a dísznövények kellemesebbé teszik minden-
napi életünket.
Mi az a dísznövény?
A dísznövényeket dekorációs céllal termesztik. Találkozhatunk velük házakban, kertekben és belvárosi parkokban is. Egyesek-
nek szép virágai vannak, mint a petúniának, a rózsának, a muskátlinak, vagy a gólyahírnek, mások szép színükkel vagy csodás illa-
tukkal gyönyörködtetnek minket.
Megint másoknak mutatós lombozata van, mint a bukszus, ami egész évben zöld, vagy a repkény, ami ôsszel százféle színben pom-
pázik.
Néhány dísznövénynek olyan speciális formája van, ami tökéletesen beleillik a parkok és kertek képébe. A ciprus például magas
és sudár, a babérfát szép gömbölyûre lehet nyírni, a futórózsa magasra tud kúszni, a hanga pedig teljesen beteríti a talajt.
Karácsonyfák
A karácsonyfák termesztése eltart egy darabig, de a
termesztônek biztosnak kell lennie, hogy a fái készen állnak
az eladásra az ünnepekre. A karácsonyfákat faiskolákban
ültetik és nevelik. Az elsô két évben még szigorúan figyelik
ôket, mivel nagyon lassan nônek – ennek a periódusnak a
végére még csak 15 cm-esek. Ezután szétültetik ôket, de
továbbra is a faiskolában maradnak.
Két év múlva, amikor a fenyôk elérik a 4 éves kort, erdôkbe,
vagy kifejezetten fatermelésre kijelölt területekre ültetik ki
ôket. Itt szabadon növekedhetnek természetes igényeiknek
megfelelôen, és mikor elérik a tíz éves kort, eladják ôket
karácsonykor. Ekkorra már elérik a két méteres magasságot. Lucfenyô ültetvény
Minôségi fák
Két fafajt szoktak karácsonyfának eladni: az erdei fenyôt és a lucfenyôt. Minden eladott fának
komoly minôségi követelményeknek kell megfelelnie. Például bokorszerûen sûrûnek kell len-
niük, és nem hullajthatják le túl gyorsan a leveleiket. A faiskola dolgozói minden növényt kiir-
tanak a fa töve körül, hogy az alsó ágakon lévô tûlevelek is sûrûk, zöldek és szépek legyenek.
A fákat csak eladás elôtt vágják ki, így a tûlevelek a lehetô leghosszabb ideig maradhatnak a fán.
Az erdei fenyô általában kedveltebb, mint a lucfenyô, mivel ez utóbbi gyorsabban lehullajtja
leveleit. Az erdei fenyô tûlevelei még akkor is az ágon maradnak, ha már teljesen elszáradtak.
Az Európai Unió legnagyobb karácsonyfa-termesztôi az északi országok, amelyek a a fenyôk
természetes élôhelyei.
33
Dí
sznö ek
vény
A leánder
A leánder eredetileg a mediterrán országokból származik.
Más országokban is megterem, ha elég meleg a nyár, de
mindig cserepekben, és télen be kell vinni, mivel a fagy
erôsen károsítja.
A leánder ritka növény, mert egész nyáron virágzik.

Lehetnek egyes vagy dupla, fehér, rózsaszín és piros virágai,
amik igen sokáig virulnak.
Új növényeket dugványozással hajtatunk; ekkor egy pár

leveles kis hajtást helyezünk jó minôségû földbe. Ha a
körülmények megfelelôek, egy-két hónapon belül
gyökereket ereszt. Ekkor elérkezett az ideje, hogy az új
növényt átültessük egy cserépbe, vagy ki a kertünkbe.
Ezeket a növényeket elsôsorban a mediterrán országokban

termesztik.
Fontos!
A leánder erôsen mérgezô növény,
amit nem szabad összetéveszteni a
testvérével, a babérfával, aminek A leánder
a leveleit gyakran használjuk
levesek és más ételek ízesítésére.
Egy leánderlevél elfogyasztása
komoly szívproblémákhoz vezethet.
Gyerünk, kis kertészek!

Nyár végén vágjatok le néhány hajtást a növényrôl. Vigyázzatok,
hogy ne virágos hajtások legyenek, inkább a nyáron fejlôdött
fiatal hajtások. Ez azért fontos, mert a virágos ágak nem fognak
hajtást hozni.
Ezután vágjátok le a két legalsó levelet, és az összes többi levél
felét. Így megakadályozzátok a túlzott párolgást, és megóvjátok
a hajtást a kiszáradástól.
A dugványotok kész az ültetésre.
Tegyétek a dugványt egy vizesüvegbe. Ügyeljetek rá, hogy az
alsó vége mindig víz alatt legyen. Most rakjátok az üveget világos
szobába, de vigyázzatok, hogy ne érje közvetlen napfény a
növényt. Két hónapon belül megjelennek az elsô gyökerek.
Ezután mindössze annyit kell tennetek, hogy a növényt
elültetitek egy cserépbe vagy a kertben.
A leánder
34
Szô
lészet
A szôlô – asztali és borszôlôk
A borászat már több mint ezer éves múltra tekint vissza. Fran-
ciaország, Olaszország, Spanyolország, Görögország és Portugália
mind bortermelô országok.
Egy kúszónövény
A szôlô kúszónövény. Nedves talajon terem. Vadon élô fajtái
kevés gyümölcsöt, viszont sok hajtást és levelet növesztenek.
Néhány még a Római Birodalom idejébôl ránk maradt doku-
mentumban ez áll: „a szôlôskert tulajdonosa nem felelôs a szü-
retelôket ért sérülésekért.” Felmerülhet a kérdés, hogyan
lehet szôlôszedés közben megsérülni. Akkoriban meg lehe-
tett! Fákat használtak a szôlôtôkék megtámasztására, amikre
a szüretelôknek fel kellett mászniuk, hogy elérjék a gyümöl-
csöt.
A szôlô kúszónövény
A termesztési technikák változása

A korai szôlôtermesztôk igazi zsenik voltak. Olyan területek-
re ültették a növényeiket, amelyek sok napfénynek voltak kité-
ve, de a talaj száraz volt. Ilyen körülmények közt a növény sok
gyümölcsöt hoz. Ha pedig metszik is, akkor még többet terem.
Manapság a szôlôskertek nagy része olyan domboldalakon
fekszik, amelyek folyamatosan ki vannak téve a napfénynek.
Spanyolországban Rioja, Portugáliában Douro, Olaszország-
ban Toszkana, Franciaországban Burgundia, Németországban
a Rajna-völgye, Luxemburgban a Moselle-völgye, vagy Bécs
környéke Ausztriában mind a szôlôtermesztéshez megfelelô
talajtulajdonságokkal és napfénymennyiséggel rendelkezô
terület. De ezek a környezeti viszonyok területenként jelen-
tôsen eltérôek – ennek megfelelôen a megtermelt borok is
teljesen különbözôek. Ezért vannak annyira változatos boraink
Európában.
Szôlô a Rajna mentén.

35
Szô
lészet
Hidegérzékeny növény
Mivel mediterrán területekrôl származik, a szôlô nem tûri jól
a hideget. A görögök, krétaiak és egyiptomiak termesztették,
és a rómaiak hozták vissza Európába hódításaik során.
Néhány szôlôsben, mint például a francia Elzászban, vagy
Luxemburgban és Németországban a szôlôk magasak. A föld-
tôl akár egy méter magasra is felnyúlnak, ezért védettebbek
a tavaszi fagyokkal szemben. A másik elônye ezeknek a növé-
nyeknek, hogy könnyebb leszüretelni a szôlôt, mivel nem kell
olyan mélyre hajolni.
Asztali szôlôk
Így hívjuk azokat a szôlôket, amit megeszünk. Ezek a szôlô-
fajták, mint a chasselas vagy a muskotály vékony héjúak és
nagyon édesek, ha megérnek.
Az összes ilyen szôlôt Dél-Európában termesztik, azaz Olasz-

országban, Spanyolországban, Görögországban, és Fran-
ciaország déli részén.
Magas szôlô
Mazsola
Amikor a szôlô megérik, meg lehet szárítani. A gyümölcsök
Borszôlôk
szárítása kedvelt tartósítási módszer (lásd 10. oldal).
A legjobb példa erre a sokféle görög mazsola, amit számtalan
A legtöbb termesztett szôlô nem alkalmas fogyasztásra. A
desszertben használnak.
bôrük túl vastag és aprók a magvaik. Amellett, hogy nem is túl
Ezeknek a szôlôfajoknak külön elônye, hogy nincs magjuk,
jó ízûek, ezek a szôlôk tökéletesen megfelelôek borkészítésre.
ezért még inkább alkalmasak a fogyasztásra.
Az összes Európában termelt szôlônek 90 %át borkészítésre
használják.
A különbözô fajta szôlôket változatoknak nevezik. A legis-
mertebb a cabernet és a merlot vörösborokhoz, valamint a
chardonnay és a riesling fehérborokhoz. Ezek mind francia vál-
tozatok.
De más országoknak is megvannak a saját változataik: Spa-
nyolországban a tepranillo, Olaszországban a Sanjovese,
Németországban és Luxemburgban a rizling, Ausztriában a
zöld veltelini, Görögországban a roditi és az agiorgitiko (szent
György), Portugáliában az arinto és a touriga nacional.
36
Szô
lészet
A szôlész a szôlôben
A szôlô igényes növény. Sok napfényre, törôdésre és

figyelemre van szüksége. Nézzük, mibôl is áll egy szôlész
évi munkája.
A szôlôtôke és a talaj kombinációi

Valamikor szôlôt telepítettek mindenhol, ahol ehhez a talaj meg-
felelô volt. Apránként rájöttek arra, hogy bizonyos fajták bizo-
nyos területeken jobb termést hoznak. Elkezdték keresni a leg-
jobb talaj és szôlôfajta kombinációkat.
Ma már szabályozva vannak ezek a párosítások, például:
- vörösborhoz Spanyolországban legjobb grenache fajtát ültet-
ni, míg Franciaországban, Burgundiában a pinot noir a legmeg-
felelôbb.
- Fehérborhoz Luxemburgban, a Moselle folyó völgyében, a fran-
ciaországi Elzászban és a német Frankóniában rizlinget ültet-
nek, de például Burgundiában inkább chardonnayt használnak.
Bordeaux területein a szôlészek a sziklás talajokon sauvignont ültetnek, míg Spanyolországban a malvasia, a verdejo vagy az
albarino fajokra esküsznek.
A szôlô telepítése
A szôlô évelô növény. Ez azt jelenti, hogy akár 30-40 évig, sôt néha még tovább is élhet.
Az ültetés nagyon komoly munka: a soroknak párhuzamosnak kell lenniük, a növények közti távolságnak pedig egyformának min-
den sorban. Ezt a munkát egyébként verôfényes tavaszi napokon végzik.
Spanyolországban, Olaszországban és Dél- Franciaországban a szôlôk szabadon bokrosodhatnak. Máshol viszont, ahol a tavaszi
fagyok fenyegetnek, a tôkének magasra kell nôniük, ezért drót köré vezetik ôket karók segítségével. Ma ezt az eljárást alkal-
mazzák Dél-Franciaországban is, ahol ezzel könnyítik meg a szôlészek munkáját és a gépesítést.
Három évig tart, míg az elsô fürtök megjelennek, de a szüretet csak négy év múlva lehet elkezdeni.
Spanyol bokros szôlôtôkék Németországi magas szôlôk

37
Szô
lészet
A szôlô metszése
Télen, amikor a levelek lehullottak a növényrôl, csak az ágak
látszanak. Ez a metszés ideje. Metszôollók segítségével a szô-
lészek lemetszik a szükségtelen szôlôvesszôket*, hogy csak
egy vagy két szem maradjon meg a vesszôkön. Ezek fognak
jövôre teremni.
Metszés után a szôlész elégeti a venyigét
A levelek gondozása
A szôlônek sok napfényre van szüksége, hogy a leveleiben cukrot termelhessen. Ez a cukor minden nap a szôlô nedveivel a
bogyókba kerül, ahogy azok nônek. Ezért a szôlész mindent megtesz a szôlô leveleinek épségéért, és biztosítja, hogy a lehetô
legtöbb napfényhez jussanak.
A szôlész a szôlôt karó köré növeszti, így a levelek minél Megvizsgálja a leveleket, hogy nem találja-e rajtuk betegség nyomát,
több napfényhez jutnak. amilyen pl. a peronoszpóra és az oidium, két agresszív gombafaj, amik
ellen csak vegyszerekkel lehet védekezni.
Érik a szôlô
Ahogy a szôlô növekszik, megváltozik a színe és az állaga: elôször zöld és kemény, aztán puhul és sárga, fekete vagy lila lesz, faj-
tától függôen. A szôlô elôször savanyú, késôbb egyre édesebbé válik. A szôlész a szüret elôtt ellenôrzi a szôlô cukortartalmát.
Szôlôszüret
A szürethez sok ember kell. A szôlészek gyakran alkalmaznak napszámo-
sokat ehhez a munkához. Néha szôlôszedô géppel végzik a munkát, de
ehhez elég távol kell lenniük egymástól a soroknak, és a talaj sem lehet
túl meredek. Gépek azonban nem mindig alkalmazhatók, mivel egyes
boroknál a szôlôlé nem érintkezhet a levegôvel.
Két fajta bort különböztetünk meg:

• a minôségi borok meghatározott területeken készülnek specifikus fajtákból,
• az asztali boroknál nincs ilyen kikötés.
38
Szô
lészet
Borászat
A sötét és csendes pincék mélyén a szôlôlé borrá alakul.
Vörös vagy fehér?

A fehérborhoz használt szôlôfajok bôre és húsa világos színû. A bor is ezt a színt veszi fel. Alapjában véve fehér szôlôbôl fehér-
bor lesz.
A vörösbornál ez már nem ilyen egyszerû. Sok szôlônek van ugyanis színes héja, de fehér húsa, mint például a pinot noirnak,
vagy a gamaynak, amibôl fehér szôlôlé lesz. A szôlô héját ezért néhány napig a szôlôlében hagyják, amíg el nem színezi azt. Ha
kevés a színezôanyag, vagy rövid ideig hagyjuk csak benne a héját, rosé bort kapunk.
Néhány fajnak, mint például a grenachénak a héja és a húsa is színes.
Az élesztô szerepe
Mikroszkopikus penészgombákat használnak a szôlészek. Ezek fel-
használva a szôlôlé cukortartalmát, osztódni kezdenek. Eközben
csökkentik a cukortartalmat és alkoholt termelnek. Ezt a folyama-
tot nevezik alkoholos erjedésnek. Miközben a cukorból alkohol
lesz, szén-dioxid képzôdik. Ha ezt a gázt nem vezetik el, a
borospince veszélyessé válhat.
A szôlôlevet medencékbe töltik a borrá alakuláshoz
Munka a borospincében
Borászatnak nevezzük azt a folyamatot, amikor a szôlôlébôl bort készítenek. A bor nem szereti az alacsony, vagy magas
hômérsékletet. Ezért folyik a borkészítés hûvös, sötét pincékben vagy raktárakban. Manapság már az erjedés* hômérsékletét
légkondicionáló rendszereken keresztül szabályozzák.
Sok munkát kell végezni a következô szüretig: ellenôrizni a bor érését, feltölteni a hordókat, palackozni a bort, és megtisztítani
az eszközöket és a hordókat.
39
Szô
lészet
Pihenés tölgyfahordókban
Amikor az erjedés befejezôdik, a borász még nem palackozza
rögtön a bort. Elôtte néhány hónapig pihenni hagyja hordók-
ban. Néhány vörösbort tölgyfahordókban kell érlelni. Ez a fafaj-
ta különleges aromát ad a bornak.
A tölgyfában található anyagok, például a tannin vagy csersav, a
borral érintkezve felszabadulnak. A tannin tartósítja a bort.
Ezért a bor 10, 20, sôt akár 30 évig is iható marad, feltéve, hogy
tudunk vele addig várni.
És a pezsgô?
A habzóbor egy másik kedvelt termék. Az asti borokban, a
spanyol cavaban, a német sektben a francia crémantsban és
természetesen a champagne-ban is vannak buborékok. De ez
nem azt jelenti, hogy ugyanúgy készülnek.
Honnan is jönnek ezek a buborékok?
Amikor a bort bepalackozzák, a borász egy kis cukrot ad hoz-
zá. Az élesztôgombák ismét mûködni kezdenek, és megint
széndioxid szabadul fel, de ez már benne marad az üvegben,
amit tökéletesen lezár a dugója. Ez a folyamat újfajta zamatot
is ad a bornak.
Hacsak nem akarunk csúnya meglepetést, a borosüvegeknek
erôsnek kell lenniük, és a dugót is megfelelô dróttal kell rög-
zíteni.
A borkóstolás nem ugyanaz, mint a borivás!

Ahhoz, hogy a bor minôségét ellenôrizzék, a borásznak és az önológusnak* meg kell kóstolnia. Ez azonban nem egyenlô az ivással. A bor-
kóstolás azzal kezdôdik, hogy megnézzük a bort, meghatározzuk a színét, és megvizsgáljuk, hogy tiszta-e. A vizuális elemzés az elsô lépés.
Másodszor meg kell szagolni, hogy megállapítsuk, milyen illatokat ad a bor magából. A beaujolais például banánillatot, míg a burgundi borok
málna és erdei gyümölcs illatúak. Az idôsebb borok bôrszagúak is lehetnek. Ez a szagteszt.
Most lehet megkóstolni a bort. A szájpadlásunkon is sok aromát érzékelhetünk, ha például pirított mandula ízt érzünk, mondhatjuk, hogy
könnyû a bor. De persze ismerni kell a szakzsargont!
És ezután kiköpjük.
Összejöveteleken és vacsorákon természetesen isszuk a bort. De csak felnôttek ihatnak belôle, és ôk is csak módjával, mivel alkoholt tar-
talmaz. Az alkohol pedig veszélyes lehet.
40
k
Kü
ye
lö n
nle
ges vé
h a s z o nnö
Olajfa
Az olajfa fontos természetes anyag a mediterrán országokban. Az

olajág a béke szimbóluma. Ma kitûnô minôségének köszönhetôen az
olajbogyó és olaja minden európai asztalon megtalálható.
Száz éves fa
Az olajfák lassan nônek. 7-10 évbe is beletelhet, míg egy fia-
tal fa elôször gyümölcsöt hoz. Ezután viszont hosszú kort
megérhet. A száz éves fák igen gyakoriak, de van olyan, ame-
lyikrôl azt tartják, már ezer éves. Ha egy olajfa elhal, a tövén
új hajtások sarjadnak.
Több mint 30 fajta olajfát ismerünk. Minden fajtának megvan
a sajátos mérete, színe és íze. Olajfák Spanyolországban,
Görögországban, Olaszországban, Portugáliában és Dél-
Franciaország egyes területein nônek. Az öt országban
összesen mintegy 500 millió olajfa van.
Olajfa liget
Fekete vagy zöld?

Az olajbogyónak – más néven olívának – két faj-
tája van, a zöld és a fekete. De a szín csak az
érettség kérdése. Ahogy érnek, a zöld olajbo-
gyók feketévé válnak. Akár zöldek, akár feketék,
a fán található olajbogyók túl keserûek ahhoz,
hogy megegyük ôket. Az ehetôség érdekében
sós pácban* kell ôket áztatni.
A zöld olívát októbertôl szedik. De ha a fán
hagyják, akkor megváltozik a színük. Feketévé
vállnak, kevesebb vizet és több olajat tartalmaz-
nak. A fekete olívát decembertôl takarítják be.
Ahol nem túl kedvezôek a körülmények az olaj-
fák számára, ott 5 kg olíva takarítható be fán-
ként. De a dél-olaszországi hatalmas olajfákon
akár 400 kg is teremhet évente.
Olívaszedés
41
k
Kü
ye
ön
én
l
leg
e s h as zo n nö v
Olívaolaj
Toszkánában az étkezé-
Ez az olaj tette gazdaggá a görög, krétai és római kereskedôket. Az olaj- sek elsô fogása mindig
kereskedelem igen fejlett volt a római korban: az olajat messzire tudták egy szelet olívaolajos
szállítani, mivel jól tartotta magát a hatalmas agyagedényekben. Az olí- kenyér, Spanyolország-
vaolaj régóta alapvetô összetevô a mediterrán országok lakóinak étrend- ban ez hagyományosan
jében: minden receptben feltûnik. Szeretik az íze miatt, de az orvosok a reggeli része.
szerint is ez az egyik legegészségesebb olaj, amit csak fogyaszthatunk.
Az olaj kisajtolása
Az olajat általában zöld olívából készí-
tik. Régiótól és ízléstôl függôen fekete
olívából is sajtolnak olajat. Vannak gaz-
dák, akik megvárják, hogy a bogyók
maguktól lehulljanak a fáról, és csak
ezután gyûjtik össze ôket, de ez hatás-
sal lehet az olaj minôségére.
Már kb. 2000 éve sajtolunk olajat az
olívából. Az olívát elôször olajos
masszává morzsolják össze. Ezután
centrifugában vonják ki az olajat a
masszából, majd hûvös, sötét helyen
tárolják a felhasználásáig.
Régen malomkövekkel zúzták össze az olívát,
majd prés alá helyezték, és az összes folyadé-
kot kisajtolták belôle. Az olajat ezután hagy-
ták a folyadék aljára ülepedni, és így el lehe-
tett választani az olívalétôl. Még ma is
használják ezt a technikát.
Olíva délen – vaj északon

Európa északi és déli részein más-más zsírforrást használnak. A mediterrán
országokban az olívaolaj a legelterjedtebb. Északabbra az állati eredetû zsírok
gyakoribbak: a vaj és a zsír – általában disznózsír, de egyes helyeken még liba-
zsírt is használnak. De más növényi olajokat is használnak, például naprafor-
gó-, repce-, vagy szójaolajat.
Manapság az olívaolaj egyre népszerûbbé válik az északi országokban is.
A legújabb öntözési módszerek segítségével az olajfát már 3-5 éves korában ter-
môre tudják fordítani. Az olaj színe az olíva fajtájától függ
42
k
Kü
ye
lö n
nle
ges vé
h a s z o nnö
Gombák:
furcsa társaság
Az alakjuk furcsa, a színük különös. Ezek a szokatlan zöldségek szin-
te primitívnek látszanak, ám termesztésük nagyon nehéz.
Csak egy növény?

A gombák rendszertanilag a valódi gombák törzsébe tartoz-
nak. A gombákról általában mint növényekrôl beszélünk. És
valóban sokban hasonlítanak is a növényekre – például a tala-
jon nônek. De más növényekkel ellentétben nincs szükségük
fényre a növekedéshez. Egyes gombák az erdôk mélyén élnek,
teljes sötétségben. Általában olyan helyen találkozhatunk
velük, ahol sok az elhalt szerves anyag, például elkorhadt
fatörzseken vagy trágyadombokon. A gomba a bomló anya-
gokkal táplálkozik.
Tehát a gombák növények, de nagyon különleges növények. A termesztett csiperke
Mibôl lesz a gomba?

A gombáknak nincs gyökere, szára és levele. Akármilyen alakúak is, fonalakból állnak, amelyek fajtától függôen sûrûek vagy kevés-
bé tömöttek. Ezek a fonalak alkotják a micelliumot. A gyümölcsökön és lekvár tetején növô penész is micellium. A penész is a
gombák családjához tartozik. A gombák szára és kalapja ugyanolyan fonalakból épül fel. A szár nem gyökér, hanem az is micel-
lium.
Gombatermesztés
Csak két gombafajt lehet termeszteni: a termesztett csiperkét
és a pleurotus. Noha egyszerû felépítésû növények, termesz-
tésük nehéz. Még ma sem tudjuk, hogyan lehetne reprodu-
kálni más gombafajták életterét és fejlôdésük körülményeit.
A pleurotus
43
k
Kü
ye
lö n
nle
ges vé
h a s z o nnö
A szakemberek együtt dolgoznak

A gombatermesztéshez elôször is meg kell találni a megfelelô alapanyagot. Ez lehet szalma*, vagy lótrágya*. Ezután „gombama-
gok” kellenek. Valójában ez összezúzott gombából nyert micellium, amit szétszórnak a szalmán, vagy a trágyán. A gombater-
mesztôk legtöbbször elôre elkészített és bevetett anyagot vesznek erre szakosodott cégektôl.
A termesztett csiperke
Ez a rövid szárú, fehér kalapos fajta a legismertebb. Sötétben
nô rothadó lótrágyán. A sötét megakadályozza más növények
kifejlôdését, a többi gombafaj pedig nem kedveli a lótrágyát.
A gomba termôhelyének nyirkosnak is kell lennie. Ha minden
megfelelôen alakul, egy hónapon belül lehet szedni a termést.
Hollandia ma Európa legnagyobb csiperketermesztô országa.
Csiperkék termesztése zsákokban
A pleurotus
A pleurotus a természetben fák törzsén nô. Több fajtáját is termesztik, de külön-
leges igényei vannak: rothadó szalmán kell nevelni, nem pedig trágyán, és a csiper-
kével ellentétben neki váltakozó fényre és sötétre van szüksége, csakúgy, mint a
természetben. Ha sötétben tartják, a tönkje megnyúlik, de nem nô meg rendesen.
Ez pedig nem valami étvágygerjesztô. Ez a gombafajta egyszerû kamrában, gazda-
sági épületben termeszthetô, de a hômérsékletet és a nedvességtartalmat nagyon
pontosan kell beállítani. A pleurotus 4-6 hét alatt fejlôdik ki teljesen.
Pleurotus termesztése
A szarvasgomba
A szarvasgomba fekete, labdaszerû gomba, ízéért rajonganak az ínyencek. Általában bizonyos tölgyfák
tövében nô Spanyolország, Olaszország és Dél-Franciaország erdôiben. Nem lehet termeszteni, magad-
nak kell felkutatni, és szakértônek kell lenned, hogy tudd, merre keresd. A szarvasgombaszedôk kutyá-
kat és sertéseket használnak a felkutatására.
A fekete szarvasgomba
44
k
Kü
ye
lö n
nle
ges vé
h a s z o nnö
Fûszernövények
Egyetlen étel sem teljes fûszerek nélkül. Sokan a természetben

gyûjtenek, vagy saját kertjükben nevelnek fûszereket, de vannak
gazdák, akik kifejezetten fûszertermesztéssel foglalkoznak.
A kertben
Minden kertész hagy egy kis helyet a kertjében, ahol fûszere-
ket – petrezselymet, snidlinget, turbolyát, lestyánt vagy korian-
dert – termeszt. Használjuk ôket frissen és szárítva is.
De miért kezdték az emberek fûszerezni az ételt? A fûszere-
ket eredetileg arra használták, hogy a romlott ételek kelle-
metlen szagát és ízét leplezzék. Ez persze még ma is megte-
hetô, de ma már az ízükért használjuk a fûszereket.
Fûszernövények
Nem csak a konyhába!

Vannak fûszernövények, amiket nem fôzési célokra termeszte-
nek. Egyes növények, mint a levendula vagy a rozmaring esszen-
ciát* is szolgáltat.
A levendulát Európa déli országaiban termesztik, Spanyolor-
szágban, Olaszországban és Franciaországban. Amikor a leven-
dula virágzik, a mezô élénk kékbe borul. A virágokat összesze-
dik és lepárolják, azaz forró gôz fölött melegítik, amíg apró
„illattartályaik” felrepednek és az illatanyag kinyerhetô. A leven-
dula esszenciáját* parfümök készítésére használják fel. Néhány
Levendulaaratás cseppje távol tartja a molyokat a ruhásszekrénytôl.
Gyógynövények
A gyógyszeripar egyes növényeket kapszulák és gyógyteák készítéséhez használ fel. Sok gyógynövényt az Európai Unión kívül-
rôl importálnak, de vannak európai gazdák, akik kamillát, hársfavirágot, verbenát és más gyógynövényeket termesztenek.
Ez a fajta termelés nagy mértékben függ a fogyasztói kereslettôl.
45
k
Kü
ye
lö n
nle
ges vé
h a s z o nnö
Ízesítô növények
Vannak termékek, amelyeket azért adunk az ételeinkhez, hogy azoknak valami-
lyen különleges ízt adjanak. A legismertebb a mustár. Ezt egy repcéhez hason-
ló növénybôl csinálják. Hogy mustárt kapjunk, a mustármagokat össze kell tör-
ni, és össze kell keverni ecettel és fûszerekkel. Amikor friss, olyan csípôs, hogy
könnyezik tôle a szemünk. A francia Dijon városa a mustárjáról híres. Néme-
tországban a tormát kedvelik. Ez egy mélyen a föld alatt növekedô gyökérbôl
készül. Reszelve és fûszerezve sajátos ízt kölcsönöz a német ételspecialitások-
nak.
Mustárvirág
Fûszerek
A fûszerek az Egyenlítô vidékérôl származnak. Némelyik, mint a fahéj és a szerecsendió a francia Martinique és Guadeloupe szi-
geteken is terem. A fahéjat egy fa kérgébôl készítik. Németországban és Ausztriában nincs karácsonyi asztal fahéjas, vaníliás,
csillagánizsos vagy ánizsmagos aprósütemény nélkül.
Spanyolországban kedvelt növény a sáfrány. Ez egy apró virág, aminek a porzószálait kézzel szedik le. Megszárítják ôket, azután
óvatosan felmelegítik. Ebbôl lesz az egész vagy ôrölt sáfrány.
Sáfrányszedés Spanyolországban A sáfrány porzószálait kézzel távolítják el
A Földközi-tenger melletti országokban találkozhatunk még többféle paprikával is; az egyik fajta az apró, erôs chilipaprika, a másik
az édes fûszerpaprika, ami megszárított és megôrölt pirospaprika.
Európa támogatja ezeket a ritka gaz-

dálkodási formákat. Az elmúlt évek-
ben sok gazda hagyott fel a fûszerter-
mesztéssel, mert egyre kevésbé nye-
reséges ez az üzletág. De a levendula
például reneszánszát éli a franciaor-
szági Provance tartományban, ahol a
növényt mind az illatszeripar, mind a
gyógyszeripar igényli.
Chilipaprika Paprika
46
k
Kü
ye
lö n
nle
ges vé
h a s z o nnö
Len és kender
Ezek a növények létfontosságúak voltak az ember számára a gyapot

és a mûszál megjelenése elôtt. Még ma is divatosak.
Közös történelem
A lennek és a kendernek közös a történelme: ôk a legrégebbi rostnövényeink. Sok helyen termesztették ôket a gyapot megje-
lenéséig. Kettôs céllal termelték ôket: textilkészítésre és olajpréselésre.
A szár tartalmazza a rostokat, az olajat pedig a magokból, vagy a virágból nyerték. Ma az Európai Unió támogatja ezeknek a
hagyományos anyagoknak a termesztését.
Virágzó lenföldek
Len termesztés
A lennek két fajtáját termesztik, az olajlent és a rostlent. Mind-
kettô a meleg, de nedves idôjárást kedveli, ezért Franciaország
észak-nyugati részén, valamint Belgiumban és Hollandiában a leg-
elterjedtebbek. A termesztés ugyanúgy történik, mint a többi nö-
vény esetében: vetés, gyomlálás és így tovább, de vegyszeresen
nem szokták kezelni, mivel a len nagyon szívós* fajta. Aratáskor a
növényt nem kaszálják le, hanem kihúzzák a földbôl, hogy minél
hosszabb rostokat tudjanak majd elôállítani. Ahogy a mezôgaz-
daság más ágazataiban is, itt is vannak gazdák, akik csak magot
terelnek, és vannak, akik a növény termesztésével foglalkoznak.
Lenaratás
47
k
Kü
ye
lö n
nle
ges vé
h a s z o nnö
Áztatás
A kender és len szárában lévô rostokat kezelni kell, mielôtt felhasználják ôket. Ezt hívják áztatásnak. A rostokat szétválasztják,
és eltávolítják az ôket összetartó „ragasztóanyagot”. Régen ezt erjesztéssel* érték el: a szárakat vízbe tették és hagyták össze-
rohadni, majd néhány héttel késôbb összegyûjtötték a szövésre kész rostokat. Ma az áztatást másképp végzik: aratás után a növé-
nyeket a földön hagyják – az esô és a napsütés elvégzi a munkát.
Ezután a rostokat meg kell tilolni, hogy eltávolítsák az esetleges szármaradványokat.
A len áztatása A lenszálak tilolása
A len felhasználási területei Kender

A lenbôl nyert olaj ipari olaj, amit festékek és lakkok elôállí- A kendert kötelek, halászhálók és vitorlák készítésére hasz-
tásához használnak. Miután az olajat kivonták a lenbôl, a nálják, mert még a tengervíz sem tud kárt tenni benne. Ré-
megmaradt növényi masszából marhapogácsa* készül, gen cipôtalpat is csináltak kenderbôl. Bár a kender kevésbé
szarvasmarha takarmányozása céljából. ellenálló, mint a bôr, olcsóbb és elterjedtebb volt. Régen
A lenrostok nagyon erôsek, de nehezen fehéríthetôk és fest- Spanyolország nagy kendertermesztônek számított.
hetôk. Nagyon kényelmes ruhaanyagot lehet belôle elôállí- Egy hektár* kender 250 liter olajat, 750 kg marhatakarmányt
tani. Az Európai Unió kiváló minôségû lenvásznat állít elô, és 3 tonna rostot terem. Még vonzóbbá teszi, hogy nincs
amit a világ minden részére exportálnak. szükség vegyszerre a termesztéséhez. Leginkább Franciaor-
szágban termesztik, de más országok, például Ausz-
tria, Finnország és Portugália is kezdik újra fel-
fedezni. A kendert nemcsak vászoncipôk gyártására
használják, hanem szônyegek és ipari szigetelôa-
nyagok elôállítására is. Kender öltözteti nemcsak
az otthonainkat, de még az autóinkat is!
48
k
Kü
ye
lö n
nle
ges vé
h a s z o nnö
Gyapot
Ez a trópusi rostnövény csak Dél-Európában terem. Jó minôségû

rostjainak köszönhetôen gyorsan felváltotta a ruhák készítéséhez
addig használt növényeket.
Egy kis történelem

A gyapot bokros növény, hazája India. Az arabok hozták Euró-
pába. Sok nyelvben – például az angolban és a franciában – a
gyapot szó az arab el kutun szóból származik.
Az elsô európai gyapotföldeket Szicíliában ültették. A közép-
kortól kezdve a megtermelt gyapotot Belgiumban dolgozták
fel. Évszázadokig luxuscikknek számított, annak ellenére, hogy
számos elônye volt a lennel és a kenderrel szemben. A gya-
potszálakat például nem kell semmilyen eljárásnak alávetni,
hogy textilt szôhessenek belôle – nem úgy, mint a lent és a
kendert (lásd 47. old.).
Gyapotföld
Egy igényes növény

A gyapotnak sok napfényre és vízre van szüksége, amíg
növekszik. Ám Európában az elég napos helyeken sosincs túl
sok víz. Hogy ezt a problémát áthidalják, a gyapotot öntözni
kell. Ráadásul a gyapotot a kártevôvel és betegségekkel szem-
ben is védeni kell. Ezért rendszeresen kell kezelni. És noha
sok vizet igényel a növekedése során, a betakarításkor száraz
idôre van szükség.
Gyapotvirág
49
k
Kü
ye
lö n
nle
ges vé
h a s z o nnö
Meleg vidékek növénye

Európában leginkább Görögországban és Spanyolország déli
részén jellemzô a gyapottermesztés. Noha az ültetvények nem
nagyok, mégis jelentôs szerepet játszanak ezeknek a tarto-
mányoknak a gazdaságában. Francia gyapottermesztôk ter-
mészetesen színezett gyapottal kísérleteznek.
Európában kevés gyapotot termesztenek, de fejlett textilipa-
runk nagyon sokat használ fel. Ezért nagy mennyiséget impor-
tálunk az Egyesült Államokból, Oroszországból és Szíriából.
A gyapot feldolgozása külön üzemekben történik
Ipari növény
A gyapot ugyanúgy rostokat és olajat termel, mint a len és a
kender. Az olaja ehetô, de mi Európában nem fogyasztjuk,
mert nem része a kultúránknak.
A gyapotszálak a növény gyümölcsében képzôdnek. Amikor
a növény beérik, a tasakok kinyílnak, és kieresztik a magokat,
amik köré 2-6 centiméteres fehér szálak tekerednek. Ezek a
gyapotszálak, amiket összegyûjtenek.
A gyapotszálak a növény magja körül vannak
Jó minôségû rost
A gyapot rostjának sok hasznos tulajdonsága van:
• elég erôs a szövéshez,
• természetes fehér színû és könnyen festhetô,
• kitûnô nedvszívó. Ezen a tulajdonsága miatt sebkötözésre használják.
Ahhoz, hogy a gyapot egészségügyi felhasználásra alkalmas legyen, minden szennyezôdést gondosan el kell távolítani a szálakról.
A rosttól a fonalig
Mielôtt a gyapotot fel tudnánk használni, fonalat kell belôle
készíteni. Amikor a szálakat összegyûjtik, azok összevissza áll-
nak. Ki kell ôket kártolni, azaz ki kell fésülni, hogy a szálak pár-
huzamosan fussanak. Ez a mûvelet egyben a túlságosan rövid
szálakat is eltávolítja a gyapotból. Amikor a szálakat kikártol-
ták, fonallá sodorják ôket, ami már készen áll a szövésre.
50
k
Kü
ye
lö n
nle
ges vé
h a s z o nnö
Komló
A komlót a virágjáért termesztik, ami a sör ízét adja.
Óriás kúszónövény
A komló kúszónövény. A termesztett fajták magas fák, oszlopok köré nônek, és
komlóföldeket alkotnak. 20 vagy több évig nônek. Németország a világ vezetô kom-
lótermesztôje, de megtalálható más európai országokban is, például Nagy-Britan-
niában, Belgiumban, Ausztriában, Portugáliában, Franciaországban.
Nôivarú virágok
A komlónövények közül van, amelynek virága porzós – hímivarú –, míg másoké
termôs – nôivarú. Csak az utóbbiakat termesztik és aratják. Kúp alakú, savanyú folya-
dékban, lupulinban gazdag virágai vannak. Ez az az anyag, amire a sörfôzôknek szük-
sége van a sör ízesítéséhez.
Komlóföld
Ôsi hagyomány
A virágokat ôsszel szedik le. Megszárítják, majd naptól és friss
levegôtôl védve tárolják. Ezután kivonják belôlük a lupulint.
Csak nagyon kis mennyiség, 100-200 gramm szükséges egy
hektoliter sörbe. A komlóval történô sörízesítés hagyománya
a XV. századra nyúlik vissza.
Komlóvirág
A komló nyugtató hatású anyagokat is tartalmaz. Ezért a komlót a gyógyászatban az álmatlanság kezelésére használják. Nagyapáink idejé-
ben még divat volt, hogy egy marék komlót és citromfavirágot tettek a párnáikba. Valószínûleg ezért horkoltak annyit!
51
k
Dohány
Kü
ye
lö
nle
ges v én
h a s z o nnö
A dohány Amerikából származik. Európába Kolumbusz Kristóf

hozta magával. A növény leveleit használjuk fel.
A növény
A dohány a paradicsommal és a burgonyával egy családba tar-
tozik. Nagyjából két méteresre nô. Különbözô dohányfajták
vannak: a barna dohány, a szôke dohány és a keleti dohány.
Néhány fajtáját kertekben is termesztik szép virága miatt.
Virágzó dohányföld
Leveléért termesztjük
A dohányt üvegházakban vetik el. Amikor a növény elég nagyra nôtt, és már hajtott levelet is, a gazda
kiülteti a földekre.
A növény fejlôdése során a gazda folyamatosan ellenôrzi, hogy a levele sértetlenek-e. A növénynek
ugyanis jó néhány ellensége van: a levéltetû kiszívja a levelek nedvét, így azok deformálódnak, a szöcs-
ke megrágja a növényt, így a gombák könnyen megtelepednek rajta. De a legrosszabb a jégesô, ami tel-
jesen elpusztíthatja a növényt. Dohányvetemény
A gazdák visszavágják a virágokat, hogy a levelek nyugodtan, egészségesen erôsödhessenek. üvegházban
Dohányt termesztenek Görögország, Olaszország, Spanyolország, Portugália és Franciaország egyes
területein. Van, ahol a dohány az egyetlen megélhetési forrás a helyi lakosok számára, mivel a talaj alkal-
matlan más növények termesztésére.
Betakarítás és szárítás
A szár legalján lévô leveleket szedik le elôször. Ezután a gazda minden alkalommal, amikor kimegy a
földre, egyre feljebb halad a száron a szedésben.
A betakarítás után a dohánylevelek a szárítóba kerülnek; a barna dohány nyílt levegôre, a szôke dohány
kemencékbe.
Ha a levelek megszáradtak, a dohánygyárakba küldik ôket, ahol dohányáru lesz belôlük.
Dohánylevelek szárítása
A dohány veszélyei
A dohányzás káros az egészségre. A dohányzás közben felszabadulnak a dohányban lévô természetes anyagok, de más, mérgezô anyagok
is vannak a füstben, például kátrány és szén-monoxid. Ezek az anyagok súlyos légúti betegségeket okozhatnak, például krónikus
hörghurutot vagy tüdôrákot. A veszély csak halmozódik, ha az ember fiatalon kezd dohányozni. A dohányban lévô nikotin függôsséget
okoz a dohányosoknál.
A dohányzás a dohányzó kismama magzatára is hatással van. Azok a gyerekek, akiknek édesanyja dohányzik, általában kisebbek és
vékonyabbak társaiknál.
52
Térk pek
é
Zöldségek
Friss zöldség ezer tonnában
Ausztria 530 Franciaország 6 300 Németország 2 850
Belgium 1 530 Görögország 3 980 Olaszország 15 150
Dánia 220 Hollandia 3 700 Portugália 2 700
Egyesült Királyság 2 900 Írország 245 Spanyolország 12 130
Finnország 240 Luxemburg 2 Svédország 250
Forrás: Eurostat 1999. Európai Unió 52 700

53
Térk pek
é
Magvas gyümölcsök
Magvas gyümölcs (alma és körte) ezer tonnában

Belgium 700 Görögország 400 Olaszország 3 150
Dánia 40 Hollandia 710 Portugália 430
Egyesült Királyság 260 Írország 13 Spanyolország 1 650
Eurostat 1999. Európai Unió 11 940

54
Térk pek
é
Nyári csonthéjasok
Nyári csonthéjasok ezer tonnában

Ausztria 95 Franciaország 662 Németország 104
Egyesült Királyság 7 Írország <1 Spanyolország 1 283
Finnország <1 Luxemburg <1 Svédország 1

<1: ezernél kevesebb
55
Térk pek
é
Diófélék
Diófélék ezer tonnában

Ausztria 14 100 Franciaország 40 300 Németország 280
Belgium 500 Görögország 87 000 Olaszország 293 000
Dánia <1 Hollandia <1 Portugália 33 000
Egyesült Királyság <1 Írország <1 Spanyolország 246 000
Finnország <1 Luxemburg 105 Svédország <1

56
Térk pek
é
Bogyós és erdei gyümölcsök
Bogyós és erdei gyümölcsök ezer tonnában

Belgium 51 Görögország 55 Olaszország 580
Egyesült Királyság 59 Írország 6 Spanyolország 412
Finnország 11 Luxemburg <1 Svédország 10

57
Térk pek
é
Citrusfélék
Citrusfélék ezer tonnában


58
Térk pek
é
Szôlô
A szôlôtermesztés északi határa
Szôlôtermesztés ezer tonnában

Dánia 0 Hollandia <1 Portugália 752

59
Térk pek
é
Olíva
Olíva termelô területek
Olívatermesztés ezer tonnában


60
Szó
s zedet
Szószedet
Baktérium: mikroszkopikus egysejtûek. Száz egymás mellé Parazita: élôlény, növény vagy állat, ami más élôlényen
helyezett baktérium hossza mindössze egy milliméter. élôsködik (gazdán).
Erjesztés vagy fermentáció: szerves anyagok átalakítása Ragadozó: olyan állat, amelyik más állatokkal táplálkozik.
erjesztô mikroorganizmusok munkája által. A szôlôlé borrá
alakításához például élesztôt használnak, és baktériumok se- Szalma: a gabonanövények aratás után visszamaradó szára.
gítségével erjesztenek a tejbôl joghurtot.
Szívós: ezzel a kifejezéssel jellemezzük azokat az állatokat és
Esszencia: a növényekbôl nyert tömény illatanyag, illatos növényeket, amelyek képesek szélsôséges életkörülményeket
folyadék formájában. is elviselni, például a hideget, a szárazságot, a táplálékhiányt,
stb.
Fajta: a fajnál kisebb rendszertani kategória. Több fajta alma
van, például a reinette, és a golden delicious. Trágya: állati ürülék, szalmával és alommal keverve. A trá-
gyát trágyázásra használják.
Fehérje vagy protein: az élô szervezet alapvetô anyaga.
Nagy mennyiségben található a húsban, halban és egyes zöld- Trágyázás vagy tápanyag-visszapótlás: a talaj termé-
ségfélékben. kenységének növelése.
Hektár: a mezôgazdaságban a területek méretének megha- Szövetkezet: a mezôgazdaságban ez gazdák csoportját je-
tározására használt területegység. Egy hektár egy 100 méte- lenti, akik szövetkeznek, hogy együtt dolgozzanak. A szövet-
res oldalú négyzetnek felel meg, azaz 10000 négyzetméter- kezet révén olcsóbban tudják megvenni a nyersanyagokat, és
nek. jobb áron tudják eladni a termékeiket. A szövetkezetek
lehetôvé teszik a gazdák számára azt is, hogy segítsék egymást
Keresztezés: azonos fajú, de különbözô fajtájú növények és a munkájuk során, és hogy közösen vegyenek vagy használ-
állatok keresztezése. A különbözô fajták keresztezését janak bizonyos eszközöket.
hibridizációnak nevezik.
Sós víz: sózott, ízesített víz, amiben az olajbogyót fogyasztás
Marhapogácsa: melléktermék, ami az olajnövények (repce, céljából tartják. Húsokat, halat és zöldségeket is tárolnak sós
napraforgó, szója, len, stb.) kisajtolása után marad vissza. Álla- vízben.
tok takarmányozására használják.
Szôlôinda: a fiatal hajtás a szôlôn, ami a növény törzsébôl
Önológus: borász. Szakember, aki a bor készítését és tartó- ágazik ki.
sítását irányítja.
A CEJA köszönetet mond mindazon partnereinek, akik segítettek a TELLUS csomag megalkotásában:
Európai Bizottság:
Mezôgazdasági és Halászati Fôigazgatóság
Oktatásügyi és Kulturális Fôigazgatóság
Európai szervezetek:
CIBE Cukorrépatermesztôk Nemzetközi Szövetsége
EFMA Európai Mûtrágyagyártók Szövetsége
ECPA Európai Növényvédelmi Szövetség
ESA Európai Ûrügynökség
Europabio Európai Biotechnológiai Szövetség
EUFIC Európai Élelmiszerinformációs Bizottság
FEDESA Európai Állategészségügyi Szövetség
FEFAC Európai Takarmánygyártók Szövetsége
Minisztériumok:
Ausztria Szövetségi Mezôgazdasági, Erdôgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium
Belgium Agriinfo
Vallon Régió Mezôgazdasági Minisztérium
Finnország Mezôgazdasági és Erdôgazdálkodási Minisztérium
Oktatási Minisztérium
Németország Szövetségi Fogyasztóvédelmi, Élelmezésügyi és Mezôgazdasági Minisztérium
Görögország Földmûvelésügyi Minisztérium
Demetra (mezôgazdasági oktatásra és képzésre szakosodott szervezet)
Írország Oktatási és Tudományügyi Minisztérium
Luxemburg Oktatási Minisztérium
Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium
Hollandia Mezôgazdasági, Környezetgazdálkodási és Halászati Minisztérium
Mások: Syngenta (vetômagok és növényvédelem)
Fôszerkesztô: Elisabeth Vallet

Szerkesztôbizottság: Rémy Battinger
Illusztrálta: Jean-Marc Dubois
Külön köszönet Miguel Garcia-nak, Georg Häusler-nek, Jean-Claude Parot-nak az értékes közremûködésükért.
A CEJA oktató csomag kidolgozásában részt vettek a francia Gazdaképzô Felügyelôség (Mezôgazdasági és Halászati Minisztérium,
Oktatási és Kutatási Fôigazgatóság) szakértôi. Külön köszönet Jean-Claude Tussaint-nek, a mezôgazdasági és kertészeti oktatási
szakfelügyelônek a füzet lektorálásáért.
Copyright © CEJA – February 2002

D/2002/9406/2
A fenti forrásmegjelölést minden fénymásolaton fel kell tüntetni.
ISBN 963 87022 5 7
Fényképek:
© Copyright – Cover: MAP. P4: Spanish Ministry - MAFF. P5: MAP/Silvana Reggiardo - INRA/J.Weber. P6: MAP.René Brassart - INRA/L.Damour. P7:
MAP/René Brassart - Spanish Ministry - MAP/R.Petronio. P8: INRA/J.Gambier. P9: INRA/N.Hawlitzky, JP.Onillon, J.Gambier. P10: CEDUS. AID/Peter
Meyer. P11: MAP - O.Barbaroux/IFREMER. P12: MAP – INRA - ISMEA. P13: INRA/R.Vogel, Blondel. P14: MAFF - INRA. P15: MAP. P16: INRA/A.Be-
guey. P17: MAP/L.Gueneau, F.Nocivelli. P18: MAFF - MAP/N.Brokensha - INRA/J.Nioré. P19: INRA/M.Pitoch, R.Marocke. P20: C.Recatala. P21: Min-
istry of Agriculture(Portugal) - INRA/G.Paillard. P22: C.Recatala. P23: C.Recatala. P24: MAP. P25: AID/Peter Meyer - MAP/Pascal Baudry. P26: Deme-
tra(G) - ISMEA. P27: INRA/H.Laterrot, Y.Debon. P29: AID/Peter Meyer. P30: ONF. P31: INRA/C.Slagmulder. P32: ONF. P33: E.Vallet. P34:
MAP/R.Petronio. AID/Peter Meyer. P35: MAP. P36: MAP/N.Brokensha. Spanish Ministry of agriculture - AID/Peter Meyer. P37: MAP/N.Brokensha,
R.Petronio. P38:MAP/R.Petronio. P39: MAP/Brokensha. P40-41: Oli-ifolie. P42: INRA/J.Guimberteau. P43: INRA/J.Weber, JM.Olivier, J.Laborde. P44:
MAP/Silvana Reggiardo. P45: INRA/G.Paillard, G.Gilly. MAP: P.Xicluna, P.Baudry. Madrid. P46-47: AGPL - MAP/Brokensha. P48: Demetra -
INRA/J.Nioré. P49: Demetra. ISMEA. P50: INRA/G.Paillard. P51: INRA/M.Adrian. ANITTA.
Ezt a dokumentumot a CEJA adja ki.

Az Európai Bizottság semminemû felelôsséget nem vállal a kötetben található információk felhasználásával kapcsolatosan.
1. füzet 2. füzet 3. füzet 4. füzet 5. füzet 6. füzet
T E L L U S
Kertészet, borászat,
Conseil Européen des Jeunes Agriculteurs

23-25 Rue de la science Bte 11 • B-1040 Bruxelles • tel : + 32.2.230.42.10 • fax : + 32.2.280.18.05
Email : ceja@ceja.be • http://www.ceja.org
A magyar nyelvû változat A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége - AGRYA gondozásában,

az Európai Unió Phare Access Programjának támogatásával készült.
Cím: 1138 Budapest, Váci út 134/C. • Telefon/fax: 06 1 3200 429
e-mail: agrya@agrya.hu • web: www.agrya.hu

Kerteszet

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Kerteszet

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

kerteszet_bor.

qxd 06/1/12 22:12 Page 1

1. füzet 2. füzet 3. füzet 4. füzet 5. füzet 6. füzet

Conseil Européen des Jeunes Agriculteurs

A magyar nyelvû változat A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége - AGRYA gondozásában,

Fôszerkesztô: Elisabeth Vallet

Copyright © CEJA – February 2002

ISBN 963 87022 5 7

Ezt a dokumentumot a CEJA adja ki.

Harmadik füzet Kertészet, borászat,

A kertészet, mint szakma 4

Idôszakos termesztés és idénymunkák 6

Zöldségek és gyümölcsök tartósítása 10

Bogyós és erdei gyümölcsök 18

Szôlészet Különleges haszonnövények

A szôlôtôke – asztali és borszôlôk 34 Olajfa 40

A szôlész a szôlôsben 36 Gombák 42

A kertészet, mint szakma

Régen a kertészet a kert mûvelését jelentette. Manapság

A kertészeket különbözô elnevezésekkel illetjük attól függôen, hogy mit termesztenek.

Még ma is leginkább kétkezi munka

Szállítás: a sebesség jelentôsége

Régen a kertészek a nagyobb városok mellett termesztették

Kamionok szállítják a friss terményt oda, ahol eladják illetve elfo-

Aratás – ünnepi alkalom

Hagyományos ünnepség Spanyolországban

A termesztôk egy része igyekszik a növényeit vegyszerek nélkül vé-

A katicabogár például a levéltetvek ragadozója*. A katica lárvája ugyanis levéltetvek-

A lárvák remek éléskamrához jutnak

A csapdák lehetôvé teszik a gyümölcsösben élô paraziták

Fehér légy A ragadozó rovar petéjét a

Zöldségek és gyümölcsök tartósítása

A zöldségek és gyümölcsök étrendünk fontos részét képezik. Frissen

Kipróbált és ellenôrzött módszerek

A savanyú káposzta megmentette a tengerészek bôrét.

Választhatunk az alábbiak közül:

- magvas gyümölcsök: alma, szôlô, körte,

- csonthéjasok: meggy, ôszibarack, sárgaba-

- erdei gyümölcsök és bogyók: feketeáfo-

- citrusfélék: mandarin, narancs, citrom, stb.

- diófélék: mandula, mogyoró, pisztácia, stb.

Déltôl észak felé

Egy almafatermesztô munkáját fáinak fejlôdési ciklusa

A metszést télen végzik, mikor a növény alszik. A hideg idô

Mihelyst megint eljön a tavasz, a nap elkezdi felmelegíteni a

A virágzási idôszak nagyon fontos idôszak. Az észak-európai

A kertésznek jól kell ismernie a fáit, egészen az almafák telepítésétôl

A hideg tartósítja a gyümölcsöt

A különbözô fajták eredete

Almaborhoz való alma betakarítása

Bogyós és erdei gyümölcsök

Szamóca, málna, feketeribizli, feketeáfonya – mind az erdei

A málna bokrokon nô. A szüret idején a bokrokat naponta

Gyümölcs vagy zöldség?

Áfonya: a szépséges kékség

Az északi országok bogyói

Narancs, mandarin, grapefruit... A citrusfélék gusztusos húsú, finom

Gyümölcsök meleg éghajlatról

Más kedvelt gyümölcsök

Spanyolország évente 5 millió

- Célestino, mesélj magadról és a munkádról. - Mit termesztesz?

Faurában élünk, ez egy 2000 lakosú falu. A régiónk a citrus-

- Hogy néz ki a gazdaságod?

Eladásra szánt narancsokat csomagolnak