You are on page 1of 46

Játékgyűjtemény

Készítette: Tarr Erzsébet és

Éri Ibolya óvodapedagógus,

Nagy Róbertné óvodavezető

1
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
Jáó téó kók á féjlészténdóű kéó pésséó gi térűö léték szérint

KOMMUNIKÁCI
ÉRTELMI TESTI
JÁTÉK/oldal SZOCIÁLIS KÉPESSÉGEK ÓS
KÉPESSÉGEK KÉPESSÉGEK
KÉPESSÉGEK
Kötél feltekerés /28 együttműködési készség X X
Amerikából jöttünk /12 viselkedés társas feladatban X X X

Hogy érzed magad? /21 szerep-és nonverbális közlések felfogása X X X


Rajzold meg a kerítést /37 monotónia tűrés X X

Rajzoljunk együtt /37 konszenzus X X


Szeretlek, mert… /39 szociabilitás X X

Kelj fel, Jancsi /26 kudarctűrő képesség X X X


Sétaút /38 bizalom X X X

Bizalomjáték /14 bizalom X X X


Pimasz-grimasz /36 mimika X

Pókháló /36 kapcsolatteremtés X X


Szervusz-játék/40 viselkedés társas feladatban X X

Csöndben add tovább! /16 testtartás X X


Buszozunk /15 szociabilitás X

Milyen állat vagyok?/31 szerep-és nonverbális közlések felfogása X X


Rajzolás párban /36 viselkedés társas kapcsolatban X X

2
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
KOMMUNIKÁCI
ÉRTELMI TESTI
JÁTÉK/oldal SZOCIÁLIS KÉPESSÉGEK ÓS
KÉPESSÉGEK KÉPESSÉGEK
KÉPESSÉGEK
Firka /18 kreativitás X
Meselánc/31 fantázia X X

Milyen vagyok? /31 önismeret X X X


Csoportrajz /16 konszenzus X

Ha állat lennék, akkor…/20 önazonosság X X

Bemutatom a páromat /14 csoportkohézió erősítése X X

Rád vagyok kíváncsi/38 empátia X X

Nevek gyakorlása /34 kapcsolatteremtés X

Varázsmikrofon /45 együttműködési készség X X

Többet az érzéseimről/42 szerep-és nonverbális közlések felfogása X X X

Azt szeretem benned… /14 én-kép X

Csináld, amit mutatok!/ 15 metakommunikáció X X

Neked adom, vigyázz rá!/34 szociális észlelés X

Bizalomjáték/14 bizalom X X

A nagyravágyó feketerigó /12 én-kép X X

Királyválasztás/27 szociális észlelés X X

Névkártyák/35 empátia X X

Tükörképem/44 önismeret X X

3
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
KOMMUNIKÁCI
ÉRTELMI TESTI
JÁTÉK/oldal SZOCIÁLIS KÉPESSÉGEK ÓS
KÉPESSÉGEK KÉPESSÉGEK
KÉPESSÉGEK
Improvizáció/23 kreativitás X X

Kedves tárgyam /26 motiváció, önkifejezés X

Három kívánság/21 önismeret X

Mi lenne a címe?/31 fantázia X X

Örömet szerez nekem, ha…/35 önbizalom X X

Mi történhetett?/33 kreativitás X X

A jobb oldali hely üres/11 szerep-és nonverbális közlések felfogása X X X

4
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
Játékok a fejlesztendő képességi területek szerint

KOMMUNIKÁCIÓS TESTI ÉRTELMI SZOCIÁLIS


JÁTÉK/oldal
KÉPESSÉGEK KÉPESSÉGEK KÉPESSÉGEK KÉPESSÉGEK
Gondoltam valamire/20 beszédprodukció X X
Kérdezz-felelek/27 grammatika X X
Most mutasd meg /34 grammatika X X
Góllövés/19 helyes légzéstechnika
Lesiklópálya /29 helyes légzéstechnika X X
Csináld utánam!/15 helyes artikuláció X X
Mit szeretünk?/33 helyes artikuláció X X
Évszak-rejtvény/17 beszédértés X X
Találd meg!/41 beszédértés X X
Építkezés/17 beszédértés X X X
Segíts megkeresni!/38 beszédértés X X X
Én vagyok a kisrobot/17 beszédtempó X
Papagáj /36 beszédészlelés X
Látom, amit Te nem látsz/29 beszédértés X
Mondd helyettem helyesen!/34 helyes artikuláció X
Keresd a helyed!/26 beszédprodukció X
Rakéta/37 helyes artikuláció
Nevet a királyi család/34 helyes légzéstechnika X X
Tedd, amit mondok!/42 beszédértés X X
Hangstaféta/21 helyes légzéstechnika X X
Kedveskedjünk!/26 beszédprodukció X X

5
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
Kié ez a jel?/26 nyelvi kifejezőképesség X X
Játékok a fejlesztendő képességi területek szerint

ÉRTELMI SZOCIÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ TESTI


JÁTÉK/oldal
KÉPESSÉGEK KÉPESSÉGEK S KÉPESSÉGEK KÉPESSÉGEK

Ki nincs velünk?/27 látási emlékezet x x x


Letakarós/29 emlékezés térbeli helyzetre x x
Karmester játék/25 figyelem, koncentráció x x
Kacsintós 1/24 reakció idő x
Kacsintós 2/25 vizuális észlelés x x
Kútba estem/28 aritmetikai gondolkodás x x
Mi van a kezemben?/33 asszociácó x x
Óriás játék/35 általánosítás x x
Formakeresés/18 csoportosítás x x
Folytasd a sort!/18 szerialitás x x x
Hunyó/22 kinesztétikus észlelés x x x
Zsákbamacska/45 tapintásos percepció x x
Titkos doboz/42 keresztcsatorna x x x
Szólánc/41 szeriális észlelési szerveződés x x
Szóbefejezés/40 analógiák x
Most mutasd meg!/34 keresztcsatorna x x x
Bababeszéd/14 hallási észlelés x
6
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
ÉRTELMI SZOCIÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ TESTI
JÁTÉK/oldal
KÉPESSÉGEK KÉPESSÉGEK S KÉPESSÉGEK KÉPESSÉGEK
Gurul a labda/20 ritmus x x
Játszd el!/24 hallási ingerek dekódolása x x
Mi változott?/32 vizuális emlékezet x x
Mit rajzoltam a hátadra?/32 keresztcsatorna x x x
Forró krumpli/19 reakció idő x x
Csendjáték/15 hallási észlelés x x
Katikának van egy macskája/25 figyelem, koncentráció x x
Hol van a tolvaj?/22 összehasonlítás x x
Hol szólsz kispajtás?/22 hallás, észlelés x x
Lépegető/30 auditív ritmus x x
Zsipp-zsupp/46 figyelmi váltás x x
Karmester /25 vizuális figyelem x x
Miről szól a történet?/32 szerialitás x
Trópusi eső/43 figyelem megosztás x x
Csoportalkotás/16 lényegkiemelés x x
Ütögetős/44 figyelem megosztás x x
Hogy szereted a párodat?/22 lényegkiemelés x x
Ismerkedés a hangokkal/23 szerialitás x x
Fejezd be a mondatot!/17 alkotó gondolkosás x x
Történet befejezés/43 összehasonlítás x x
Rakjuk össze, szedjük szét!/37 asszociácó x x
JÁTÉK/oldal ÉRTELMI SZOCIÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ TESTI

7
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
KÉPESSÉGEK KÉPESSÉGEK S KÉPESSÉGEK KÉPESSÉGEK
Füllentős/19 analógiák x x
Figyeld a szabályt!/18 szabálykövetés x x
Szembekötősdi/39 tapintásos percepció x x
Tyúkütés/44 keresztcsatorna x x
Szóposta/41 hallási észlelés x x
Rossz gyerek/38 analógiák x x
Kártyamese/25 produktív képzelet x x
Sündisznó játék/38 bőrérzékelés x x x
Jóságos manó/24 késleltetés x x

Játékok a fejlesztendő képességi területek szerint


8
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
KOMMUNIKÁCI ÉRTELMI SZOCIÁLIS
JÁTÉK/oldal TESTI KÉPESSÉGEK
ÓS KÉPESSÉG KÉPESSÉG KÉPESSÉG

Üdvözöllek/44 téri tájékozódás x x


Kakasviadal/25 mozgásszabályozás x x
Szoborjáték/40 mozgásszervezés x x
Zenés párkereső/45 mozgás feletti kontrol fejlesztése x x
Járok a teremben/23 mozgás ritmus+ beszéd összerendezése x x x
Székfolgaló/39 térpercepció x x
Legyél olyan/29 testséma x x x
A kutyus gazdája/11 térpercepció x x x
Lazító, színező/29 testséma x x x
Fuss haza!/19 téri orientáció x x
Találd meg a házat!/41 mozgás integráció x x
Gólyák a tóban/19 motoros koordináció x x
Hamupipőke/21 finommotorika x x
Szabadítsd ki a királylányt!/39 téri orientáció x x x
Kötélfeltekerés/28 motoros koordináció x x
Csokoládéevés/15 mozgásszervezés x x
Lufitánc/30 mozgás feletti kontrol fejlesztése x
KOMMUNIKÁCI ÉRTELMI SZOCIÁLIS
JÁTÉK/oldal TESTI KÉPESSÉGEK
ÓS KÉPESSÉG KÉPESSÉG KÉPESSÉG

9
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
Tenyér a tenyérhez/42 motoros koordináció x
Hullámmozgás/22 mozgásszabályozás x x
Csomozójáték/16 motoros koordináció x x
Vakhernyó/45 térpercepció x x
Pantomimjáték/35 mozgásszervezés x x
Szín és testrész/40 testséma x x x
Add tovább a mozdulatot!/11 mozgás feletti kontrol fejlesztése x x x
Gumiember/20 vesztibuláris rendszer x x

JÁTÉKGYŰJTEMÉNY

10
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
Add tovább a mozdulatot!

Á csópórt kóö rbén áó ll. Á csópórt égyik tágjá műtát égy tétszóű légés mózdűlátót, ámit á tóö bbiék űtáó nóznák. Á jáó téó k áddig tárt, ámíóg mindénki sórrá ném
kérűö l.

A jobb oldali hely üres

Eszkóö z: kóö rbé áó llíótótt széó kék, égy fóö lóö slégés széó k.

Áz égyik gyérék kézdi: „jóbb óldálón, á széó k űö résén márádt. Ázt kíóváó nóm, hógy Krisztiáó n űö ljóö n idé. Gyérék szálád, méó gpédig vidáó mán." Krisztiáó n
vidáó mán űgráó l éó s léűö l áz űö rés hélyré.

Móst áz á gyérék kóö vétkézik, áki méllétt űö résén márádt á széó k.

Á gyérékék báó rmélyik hángűlát vágy éó rzélém kiféjézéó séó t kéó rhétik (szómórűó , dűö hóö s, fáó rádt, űnótt, óö ntélt, méó rgés, stb.). ázónbán ném léhét kéó tszér
űgyánázt kíóváó nni.

Elóű nyóö s léhét, há á jáó téó kvézétóű béműtát égy hángűlátót, hógy á gyérékéknék légyén báó tórsáó gűk kiféjézni áz ádótt éó rzélmi áó llápótót.

A kutyus gazdája

Egy gyérék lész á kűtyámámá (féjdíószt káp á féjéó ré) bétélépszik áz égyik háó zbá (káriká), á tóö bbiék fűtkósnák. Ámikór á kűtyámámá vákkánt égyét
mindénki igyékszik égy háó zát élfóglálni. Ákinék ném sikérűö lt háó zát fóglálni „gázdik” lésznék éó s á kűtyáó kkál szémbén léűö lnék á szóű nyégré. ÚÓ gy
váó lásztánák mágűknák kűtyáó t, hógy mégmóndjáó k á kűtyámámáó hóz kéó pést hól táláó lhátóó .

A nagyravágyó feketerigó (mese)

11
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
Céó ljá áz éó nkéó p visélkédéó sré gyákórólt hátáó sáó nák szémléó ltétéó sé éó s tűdátósíótáó sá. Pózitíóv mégéróű síótéó s: Céó ljá áz égymáó s iráó nti bizálóm, á pózitíóv éó nkéó p
éróű síótéó sé.

Kóö zóö s jéllémzóű ink.

Á gyérékék kóö zóö s tűlájdónsáó gók álápjáó n kéó péznék csópórtókát (némék, hájszíón, téstvéó rék száó má, kédvénc szíónék, stb.)

A nevemről

Á csópórt kóö rbén űö l. Mindénki méséó l válámit á névéó róű l, pl. hógy mikéó nt váó lásztóttáó k á szűö léi éó ppén ézt á névét, óű mágá széréti-é á névéó t vágy sém,
ván-é válámilyén bécénévé vágy váó ltóztátták-é névéó nék fórmáó jáó n, éó s áz milyén éó rzéó s vólt száó máó rá. (Ez á jáó téó k ólyán csópórtbán is kédvés léhét,
ámélynék tágjái máó r ismérik égymáó st: mindig mégtűdhátűnk válámi űó ját á máó sikróó l.)

Váriáó cióó :

„EÓ nékéld á névéd!" - kézdétnék á hángéróű , á hángmágássáó g váriáó cióó kbán, éó s á ritműsbán műtátjáó k még sájáó tóssáó gáikát á gyérékék.

„EÓ nékéld él ányűkáó d, ápűkáó d, téstvéó réd névéó t!"

„Hógyán éó nékélnéó ányűkáó d, ápűkáó d (nágymámáó d, nágypápáó d) á té névédét?"

„EÓ nékéld á névédét éó s műtáss égy mózdűlátót hózzáó !" Váó ltóztáthátjűk ázt is, mélyik téstréó sszél műtássűk á mózdűlátót.

„Mélyik dál dállámáó n kéó rdézzém á névéd?" Á gyérmék váó lászthát á máó r égyűö tt mégtánűlt dálók kóö zűö l, éó s csák ézűtáó n kóö vétkézik á néó v-éó nékléó s.
ÚÖ gyésébb gyérékékkél mégpróó báó lhátjűk, hógy á kéó rdéó s éó s á váó lász dállámá ázónós légyén.

Amerikából jöttünk

Kéó t gyérmék kimégy á térémbóű l, á tóö bbiék kóö rbén űö lnék. Á kint léó vóű k váó lásztánák (ésétlég óó vóó nóű i óö tlétádáó ssál) égy ólyán tévéó kényséó gét, ámit jóó l él
tűdnák műtógátni. Visszájóö nnék éó s élmóndjáó k á vérsikéó t: „Ámérikáó bóó l jóö ttűö nk, méstérséó gűö nk béműtátjűk”, ézűtáó n élműtógátjáó k „méstérséó gűö két” á
tóö bbiék kitáláó ljáó k.

Állatpantomim

12
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
Eszkóö z: áó llátók kéó péó t tártálmázóó káó rtyáó k.

Kiósztjűk áz áó llátókát tártálmázóó káó rtyáó kát, űó gy, hógy kéó ppél léféléó fórdíótvá áz ásztálrá vágy á fóö ldré tésszűö k.

Áz égyik gyérék hűó z égy káó rtyáó t, á tóö bbiék pédig kóö rbé űö lnék.

Á gyérék mégpróó báó ljá élműtógátni á káó rtyáó n táláó lhátóó áó llátót, á tóö bbiék pédig táláó lgátnák.

Áki légélóű szóö r kitáláó ljá, hűó zhát égy kóö vétkézóű káó rtyáó t.

Az érzéseim

Á gyérékék bészéó lgétnék árróó l, hógy hógyán műtáthátjűk ki, móndhátjűk él éó rzéó séinkét. Pl. Bóldógnák éó rzém mágám, ámikór szűö létéó snápóm ván.

Féó lélmét éó rzék, há órvóshóz mégyék.

Tóö rtéó nétékét álkótnák, mélynék sóráó n kiféjézhétik sájáó t éó rzéó séikét. Pl. Milyén éó rzéó séid vánnák...

Ámikór réggél féléó brédsz?

Há á báráó tód ázt móndjá, tóö bbéó máó r ném lész á báráó tód?

Há válákit réó szégén láó tsz?

Há fágyláltót észél?

Há bétég vágy?

Há hállód á mádárákát éó nékélni?

Há váláki kiábáó l, dűrváó n bészéó l véléd?

Á gyérékék méséó lnék áz éó rzéó séikróű l mégtóö rtéó nt émléó kéikén kérésztűö l.

Váriáó cióó :

13
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
Kiváó gnák kóö zóö sén kéó pékét mágázinókbóó l, űó jsáó gókbóó l, ólyánókát, ámélyék láó tváó nyá óö róö mét ókóz, élszómóríót, méó rgésséó tész stb. Ezűtáó n mégbészéó lik,
hógy mélyik árcón milyén éó rzéó sékét láó tnák, mit féjéznék ki, mibóű l láó thátóó áz éó rzéó s.
Árcűkrá „váráó zsólnák" kűö lóö nbóö zóű éó rzéó sékét. Á tóö bbiéknék ki kéll táláó lniűk, hógy óö rűö lnűö nk-é, báó nátósák vágyűnk, szóróngűnk stb. Kóö nnyébb á jáó téó k,
há szitűáó cióó t, tóö rtéó nétét műtátűnk bé.

Azt szeretem benned

Áki bént űö l á kóö r kóö zépéó n, ánnák léhét ádni pózitíóv mégéróű síótéó sékét. Mindénkiré sór kérűö l!

Bababeszéd

Á gyérékéknék á szóó tágsórókát kéll póntósán élisméó télniűö k. Léhétóű lég éó rtélmétlén szóó tágsórók légyénék. (pl.: ká-vi-má-lá)

Bemutatom a páromat

Céó ljá á béműtátkózáó s, áz ódáfigyéléó s égymáó srá, á csópórtkóhéó zióó éróű síótéó sé.

Bizalomjáték

Á gyérékék kóö rbén áó llnák, válákinék békóö tjűö k á széméó t. á csópórt iráó nyíótáó sáó vál kéll á kijélóö lt táó rsát mégtáláó lniá.

Buszozunk

14
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
Á széó kékét szórósán féláó llíótjűk néó gyzétálákbán, éz lész á bűsz. Erré „száó llnák fél” áz „űtásók” éó s ámikór máó r mindénki fént ván, áó ll á széó kén áz óó vóó nóű
sórbán élvész égy-égy széó két. Áz „űtásóknák” óö sszé kéll hűó zóó dniűk, égymáó st még kéll tártániűk.

Csendjáték

Cséngóű vél á kéó zbén kéll bévinni, vágy kihózni válámit á szómszéó dós hélyiséó gbóű l. Á céó l, hógy né szóó láljón még á cséngóű . Hásónlóó án éó rdékés jáó téó k máó s
táó rggyál is, pl. kóö nyvégyénsűó lyózáó s á féjtétóű n.

Csináld, amit mutatok!

Á jáó téó k iráó nyíótóó já á kézéó vél, széméó vél, árcjáó téó káó vál instrűkcióó t ád, ámit á tóö bbiéknék véó gré kéll hájtániá.

Há sikérűö lt póntósán kivitélézni á csélékvéó st, szóó bán is él kéll móndáni, mit kéó rt áz iráó nyíótóó .

Csináld utánam!

Kűö lóö nbóö zóű instrűkcióó véó gréhájtáó sá: pűszidóbáó s, csűö csóö ríótéó s

Csokoládéevés

Eszkóö z: égy táó blá csóki, sáó l, sápká, késztyűű , dóbóó kócká, kéó s, villá.
Á csóki tóö bb réó tég űó jsáó gpápíórbá ván csómágólvá. Á gyérékék égymáó s űtáó n dóbnák á dóbóó kóckáó vál.
Áz á gyérék, áki égyést vágy hátóst dób, félvéhéti ólyán gyórsán, áhógy csák léhét á sáó lát, sápkáó t, késztyűű t, májd mégpróó báó ljá kéó ssél éó s villáó vál
kibóntáni á csómágóláó st éó s énni égy dáráb csókit.
Kóö zbén á gyérékék tóváó bb dóbnák éó s ámikór váláki égyést vágy hátóst dób, á máó sik gyéréknék lé kéll vénnié á sápkáó t, á sáó lát, á késztyűű t éó s tóváó bb kéll
ádniá á kóö vétkézóű nék.

Csomózójáték

15
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
Á csópórt kóö rbén áó ll. Á csópórtvézétóű á kóö róö n kíóvűö l márád, kéó szén árrá, hógy ségíótsén. Á gyérékék szórósán béhűnyjáó k széműö két, kézűö két kinyűó jtjáó k,
éó s lássán vigyáó zvá kóö zéó pré mózdűlnák, áhól mégfógnák kéó t idégén kézét, kéó t kűö lóö nbóö zóű táó rsűk kézéó t. Csák há mindén kéó z mégtáláó ltá á tóö bbi kézét,
ákkór szábád kinyitni á szémét. Májd á „csómóó " kóö rréó bóntákózhát, ánéó lkűö l ázónbán, hógy á gyérékék égymáó s kézéó t éléngédnéó k!

Váriáó cióó : Kéó t gyérék, ákik á kóö róö n kíóvűö l áó llnák, ázt á féládátót kápjáó k, hógy á csómóó t széó tbógózzáó k, báó r néó há sók tűö rélmét igéó nyél, méó gis májdném
mindig sikérűö l á kiindűlóó álákzáthóz visszájűtni.

Csoportalkotás

Á kűö lsóű tűlájdónsáó gók, jégyék szérint álkóssánák á gyérékék óö náó llóó án, vágy á csópórtvézétóű ségíótséó géó vél kűö lóö nbóö zóű csópórtókát, pl. sórákózóó háj
hósszá, szém szíóné, mágássáó g szérint.

Csoportrajz

Eszkóö z: Nágyálákűó rájzláp vágy csómágólóó pápíór, tóö bb szíónés cérűzá vágy filctóll kéó szlét.
5-6 gyérék kóö rbéűö l égy rájzlápót, éó s kóö zóö s rájzót kéó szíóténék. Bészéó d, szávák néó lkűö l mindén gyérék válámit hózzáó rájzól á rájzhóz. Májd béműtátjáó k á
kóö zóö s rájzűkát á tóö bbi gyérméknék is. Mégbészéó lik, hógyán kéó szűö lt, milyén éó rzéó s vólt íógy égyűö tt rájzólni

Csöndben add tovább!

Á gyérékék kóö rbén szórósán égymáó s méllétt áó llnák éó s háó trátétt kéó zzél égy táó rgyát ádnák kóö rbé. Á kóö r kóö zépéó n áó llóó knák él kéll csíópni á
„póstáó t”(miniműm 6 gyérék szűö kséó gés).

Én vagyok a kisrobot

16
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
Á „kisróbótnák” kézdétbén csák szávákát, kéó sóű bb égyszérűű bb móndátókát kéll „róbótósán”- szóó tágólvá móndáni. Áki léghámárább félisméri á szóó t
vágy móndátót, áz váó lhát kisróbóttáó .

Építkezés

Á jáó téó kbán kéó t gyérék vágy kéó t csápát vész réó szt. Mindkéó t csópórt száó máó rá űgyánólyán észkóö zóö k áó llnák réndélkézéó sré, mindénbóű l űgyánánnyi.
(kóckáó k, áűtóó k..). Á jáó téó kbán réó sztvévóű k ném láó thátjáó k égymáó s téó rféléó t. Á jáó téó kvézétóű űtásíótáó sáó t kóö vétvé- „hélyézd él á táó rgyákát, áhógy éó n kéó rém”-
élhélyézik á táó rgyákát á sájáó t téó rfélűö kóö n. Véó gűö l óö sszéhásónlíótjáó k műnkáó jűk érédméó nyéó t.

Érzelmek

Á jáó téó kvézétóű félsóról néó háó ny éó rzélmét, ámélyékbóű l mindén gyérék váó lászt égyét. Egyénkéó nt á csópórt éléó áó llnák éó s mózgáó ssál, gésztűsókkál kíóséó rvé
műtátjáó k á váó lásztótt éó rzélmét. Á tóö bbiéknék ki kéll táláó lniűk, milyén éó rzélmét láó tnák.

Évszak- rejtvény

Áz ádótt éó vszáknák mégfélélóű szávákát, kiféjézéó sékét, hángűtáó nzóó - illétvé hángűlátféstóű szávákát móndűnk, éó s á gyérékéknék ki kéll táláó lni, mélyik
éó vszákrá góndóltűnk.

Fejezd be a mondatot!

Tóö bbszóö r is jáó tszhátóó , mindig máó s éó s máó s 1-2 móndátót féjéznék bé á gyérékék.
Pl.: Nágyón bűö szké vágyók, mért... Nékém áz vólt má á jóó ... ÓÖ rűö lnéó k.... Áz vólná á légnágyóbb jűtálóm (ájáó ndéó k) Ném szérétnéó m, há...
Féó lék, hógy... Ném széréték árrá góndólni, hógy... Á szűö léim légjóbb tűlájdónsáó gómnák ázt tártjáó k, hógy... Há rékláó mbán lénnéó k, mint pl. égy
áűtóó , á légjóbb tűlájdónsáó gómnák á... stb.

17
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
Figyeld a szabályt!

Kóö rbén áó llűnk. Á jáó téó kvézétóű élindíót égy ritmikűs sórt: róó zsá, tűlipáó n, róó zsá, tűlipáó n.

Móndjá, móndjá, májd égyszér csák, róó zsá tűlipáó n, róó zsá szégfűű .

Áki hálljá á hibáó t légűggól.

Száó mtálán váó ltózátá ván: szóó cséré, sórrénd cséré, szóó kihágyáó s, űó j szóó bévitélé.

Firka

Rájzóláó s kérékásztál móó dszérrél. Mindénki csák égy vónálát rájzólhát, fólytátvá áz élóű zóű t. Sókszór égéó szén máó s rájz álákűl ki, mint ámit élkéó pzéltűö nk.

Folytasd a sort!

Táó rgyák ritmikűsán váó ltózóó sórózátáó nák kirákáó sá, á sórózát fólytátáó sá. E féládátót élvéó gézhétjűö k síókidómókkál. Fólytásd á sórt á mintáó nák
mégfélélóű én.

Formakeresés

Kóö r, néó gyzét, háó rómszóö g. Ezékhéz á fórmáó khóz hásónlóó táó rgyákát kéll á gyérékéknék páó rbán vágy kis csópórtbán kérésni á térémbén éó s mégnévézzűö k
ázókát. ( Áz óó vóó nóű égyénkéó nt, sórbán névézi még á kéréséndóű fórmáó kát.)
ÓÖ ltóö zkóö déó si vérsény: Tóö bb gyérék jáó tszhátjá égyszérré. Ázónós száó műó rűhádáráb, cipóű félvéó télé. Ki á léggyórsább?
EÓ píótóű vérsény: Ázónós száó műó éó píótóű kócká á vérsényzóű knék. Ki tűd áz óö sszés kócká félhásznáó láó sáó vál á léghámárább égy váó rát éó píóténi?
Mélyik nápós téríóti még léghámárább áz ásztáláó t?

18
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
Mélyik ásztálnáó l űö lóű gyérékcsópórt tűdjá élóű bb félténni á széó kékét? Sórvérsényéknéó l áz égyés gyérékék mégfigyéléó sé.

Forró krumpli

Á gyérmékék kóö rbén űö lnék éó s égy táó rgyát „fórróó krűmplit” ádnák tóváó bb. Á gyérékéknék á hózzáó éó rkézétt fórróó krűmplit mi hámárább tóváó bb kéll
ádni, mért kűö lóö nbén mégéó géti á tényéréó t. Elóű szóö r csák égy táó rggyál kéó sóű bb máó r kéó t-háó róm is méhét kóö rbé.

Fuss haza!

Kóö téó lbóű l kóö rt álákíótánák, éz á háó z. Á gyérékék kóö rbé fűtnák, ménétiráó ny szérint á háó z kóö rűö l. Jélré béfűtnák á háó zbá. Áki élsóű nék űgrik bé á háó zbá, áz á
gyóű ztés.

Füllentős

Mindén gyérék mégfógálmáz áz ádótt téó máó vál kápcsólátbán égy igáz vágy hámis áó llíótáó st. Á tóö bbi csópórttág mégáó llápódik, mélyik á hámis áó llíótáó s.
Ezt égyézméó nyés jéllél jélóö lik.

Góllövés

Áz ásztál kéó t óldáláó n kóckáó kbóó l kápűt éó píótűö nk. Á gyérékéknék még kéll próó báó lniűk égymáó snák „góó lt” lóű ni, űó gy, hógy á váttá-lábdáó cskáó kát égymáó ssál
szémbé fűó jjáó k.

Gólyák a tóban

19
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
Á tóó léhét égy szóű nyég vágy kóö r, kóö téó l. Á gyérékék á „góó lyáó k” ákik á „tóó ” kóö rűö l jáó rkáó lnák, á góó lyá mózgáó sáó t űtáó nózvá. Jélré répűö lnék, májd á tóó bán
jáó rkáó lnák tóváó bb.

Gondoltam valamire

Egy gyérmék góndól válámiré éó s igyékszik ázt jóó l kóö rűö líórni, hógy á tóö bbiék kóö nnyén kitáláó lhássáó k. Áki léghámárább kitáláó ljá, áz góndólhát
kóö vétkézóű ré.

Gumiember

Páó rókát álákíótűnk. Á páó r égyik tágjá á gűmiémbér, á máó sik áki félpűmpáó ljá óű t.

Há máó r „télé lész lévégóű vél”, mindén pórcikáó já mégfészűö l, táó rsá kihűó zzá á dűgóó t: á gűmiémbér fókózátósán élérnyéd.

Gurul a labda

Á lábdá gűríótáó sáó vál égy idóű bén háó róm szóó t móndűnk. Ákihéz ódáéó rt á lábdá, áz visszágűríótjá, éó s kóö zbén isméó tli áz élmóndóttákát. (Áz élémék száó má
fókózátósán nóö vélhétóű .) „ Gűríótsd á lábdáó t, éó s isméó téld, ámit móndtám.”

Grimasz játék

Á jáó téó kvézétóű ázt móndjá: Kis kánáó l, nágy kánáó l, mindén gyérék íógy csináó l. Á móndóó ká véó géó n árcmimikáó jáó t mégváó ltóztátjá, éó s ézt kéll űtáó nózniűk á
tóö bbiéknék is.

Ha állat lennék, akkor

20
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
Céó ljá áz ázónóssáó gtűdát kiálákíótáó sá, indókóljáó k is váó lásztáó sáikát!

Hamupipőke

Ápróó táó rgyákát, mágvákát (rizs, kűkóricá.. stb.) óö sszékévérűö nk, májd á gyérékék (páó rós v. csópórtvérsény) széó tváó lógátjáó k. Léhét kéó t űjjál, csipésszél
stb.

Hangstaféta

Kóö rbén űö lűö nk á szóű nyégén. Egy gyérék élkézd égy hángót hángóztátni, áméddig csák bíórjá szűsszál. Ámikór élfógy á lévégóű jé, miélóű tt élhállgátná,
mégéó rinti á méllétté lévóű táó rsáó t, éó s óű fólytátjá.

Árrá kéll tóö rékédni, hógy né szákádjón még á háng.

Három kívánság

Á váó gyák, kíóváó nsáó gók élóű híóváó sáó rá kiváó lóó jáó téó knák bizónyűl éz. Csópórtósán éó s égyéó nilég is jáó tszhátóó . Á pédágóó gűs á kóö vétkézóű két móndjá:

„Emléó kszél árrá á néó pméséó ré, mikór égy jóó lélkűű tűö ndéó r égy óö rég fáváó góó 3 kíóváó nsáó gáó t téljésíóti? Tégyűö nk móst próó báó t mi is! Ném minthá kíóváó nsáó gáink
róö gtóö n téljésűö lnéó nék, há élmóndjűk óű két, dé ném áó rt ázéó rt, há égyszér-máó sszór száó mbá vésszűö k váó gyáinkát, mért áhhóz, hógy válámit éléó rjűö nk
tűö ndéó rék ségíótséó géó vél, vágy ázók néó lkűö l, élóű szóö r tűdnűnk kéll, mit is ákárűnk éléó rni. S éz, mint májd mégláó tód, ném is ólyán kóö nnyűű dólóg!

Há áz á bizónyós tűö ndéó r mégkéó rdéznéó , mi vólná á háó róm légnágyóbb kíóváó nsáó gód áz éó létbén, mit váó lászólnáó l?" vágy (égy máó sik fóglálkózáó s
álkálmáó vál): „Mi áz á háó róm válámi, ámi néó lkűö l ném szérétnéó l éó lni?"

Hogy érzed magad?

21
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
Á gyérmékék kóö rbén áó llnák. Mindégyikűö k mégpróó báó l válámilyén éó rzéó st élkéó pzélni (óö róö m, szómórűó sáó g.. stb.) .Egy óö nkéó nt jéléntkézóű béáó ll á kóö r
kóö zépéó ré, éljáó tsszá sájáó t éó rzéó séó t á tóö bbiéknék pédig űtáó nózni kéll.

Hol szólsz kispajtás

Egy gyérmék háó ttál áó ll á tóö bbiéknék, váláki mégszóó lál. Ki kéll táláó lni, hógy milyén iráó nybóó l jóö n á háng éó s műtássón árrá.

Hol van a tolvaj?

Á jáó téó kvézétóű kéó t ázónós figűráó t kéó szíót kűö lóö nbóö zóű élémékbóű l (gómb, báb, gyűfászáó l), dé űó gy hógy áz égyik figűrá kiálákíótáó sáó hóz éggyél tóö bb élémét
hásznáó l. Ez áz élém lész á „tólváj”, ámit á gyérékéknék még kéll táláó lni, hógy „létártóó ztáthássá”.

Hogy szereted a párodat?

Á gyérékék kóö rbén űö lnék, á jáó téó kvézétóű kóö zéó pén mégfórgát égy fákánálát.
Áki féléó műtát á fákánáó l, ánnák kéll móndániá égy hásónlátót; péó ldáó űl: űó gy szérétém á báráó tómát, mint mácská á téjfóö lt.

Hullámmozgás

Ménétiráó ny szérint kóö rbén áó llűnk, égymáó s váó lláó t fógvá mindkéó t kéó zzél. Á kiváó lásztótt gyérék légűggól, óű t kóö véti á móö góö tté áó llóó .
Egy hűlláó mnák kéll véó gigfűtniá á kóö róö n, fókózátósán kéll téháó t légűggólni éó s fóö légyénésédni.

Hunyó

22
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
Á gyérmékék kóö rbén űö lnék. Á jáó téó kvézétóű űtásíótáó sókát ád, ámit á gyérékéknék csűkótt szémmél kéll véó gréhájtáni: pl.: bál kéó zzél éó rintsd még á jóbb
váó llád. Jélré kinyitjáó k á széműö két éó s éllénóű rzik, hógy jóó l hájtóttáó k é véó gré á féládátókát.

Húsz jó tett - mit tettem jól?

Elűtázűnk Disnéylánd-bé, hógy mégláó tógássűk Hóó féhéó rkéó t éó s á tóö bbi éó lóű méséfigűráó t. Mikór ódáéó rűö nk, méglépóű dűö nk nágyón, mért á kápű élóű tt óű r áó ll.
Ázt móndjá, csák ákkór léó phétűö nk bé, há téttűö nk válámi jóó t.
Á kóö rbén mindénki élmóndjá, mi jóó t tétt áznáp, vágy élóű zóű náp, ámikór házámént áz óó vódáó bóó l. Áki ném tűd móndáni, ánnák ségíótűö nk. PL: Tisztáó rá
móstá á kézéó t tíózóó rái élóű tt.

Improvizációk különböző eszközökkel, hangszerekkel

Mindén gyérék kéó szíótsé él sájáó t hángszéréó t égy bárkáó csóláó s fóglálkózáó són, ámihéz báó rmit félhásznáó lhát, s ézt béműtáthátjá áz óó vóó nóű nék, illétvé
táó rsáinák. Á béműtátáó s válámilyén impróvizáó lt „műű " béműtátáó sáó vál tóö rtéó nik. Báó rmilyén hángszérrél (válóó s vágy mégálkótótt), hánggál, tápssál stb.
műtáthátnák bé á gyérékék tóö rtéó nétét, kónfliktűst, éó rzéó st - báó rmit, ámit óű k szérétnéó nék. Váriáó cióó : Pédágóó gűs áó ltál kéó szíótétt hángszérékbóű l (pl. bótók,
dóbók, űö végékré tétt kűö lóö nbóö zóű mágók, hómók, kávics stb.) váó lásztánák á gyérékék kédvűö kré válóó t, s ázzál műtátkóznák bé. Indókólhátjáó k is
váó lásztáó sűkát. Gyákórláó ssál á gyérékék égyré jóbbán tűdnák impróvizáó lni.

Ismerkedés hangokkal

Kóö r álákbán égymáó s méllétt űö lnék á gyérékék. Váláki béműtátkózik, mégmóndjá, hógy milyén néó vén szérétnéó , há szóó líótánáó k, s ánnák á kézdóű bétűű jéó vél
(hángjáó vál) kéll égy jélzóű t kitáláó lniá mágáó rá. ÓÖ tlétékét á tóö bbiék is móndhátnák. Pl: Bécsűö létés Béncé. Májd á kóö vétkézóű élóű szóö r élmóndjá áz áddig
hállótt gyérékék névéit, s á sájáó tjáó t. Miré kóö rbééó r á sór, máó r mindén gyérék névé élhángzótt tóö bbszóö r, íógy mindénki kóö nnyén mégjégyzi á névékét. Á
jélzóű kbóű l pédig jóó l léhét kóö vétkéztétni áz ádótt gyérék óö néó rtéó kéléó séó ré, hűmóréó rzéó kéó ré, stb.

Járok a teremben

23
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
Á gyérékék á kóö vétkézóű móndóó káó rá kóö rbéjáó rnák: Jáó rók á térémbén kóö rbé-kóö rbé, kérésém á páó róm gyórsán kóö zbén. Á véó géó n gyórsán páó rt váó lásztánák.
Mindig máó sik páó rt váó lásztánák.

Játszd el!

Gyérékék kóö rbén űö lnék. Á jáó téó kvézétóű válámilyén csélékvéó st sűó g égy gyérméknék, ámit óű éljáó tszik. Á tóö bbiék mégpróó báó ljáó k kitáláó lni mit csináó l, vágyis
mit sűó gótt á jáó téó kvézétóű . pl: fógjá még áz órráó t, tégyé csíópóű ré á kézéó t.

Jóságos manó

Eszkóö z: Pápíór, cérűzá mindénkinék á „jóó sáó gós mánóó k" listáó já.

Mindén gyérék lérájzóljá á jéléó t céó dűláó rá, ámit óö sszéhájt.

Egy dóbózbán kévérjéó k óö sszé á céó dűláó kát, áztáó n mindénki hűó zzón égyét mágáó nák.

Sénkinéó l sém márádhát á sájáó t jélé, éó s sénkinék sém szábád éláó rűlniá, hógy óű hózzáó kinék á jélé jűtótt.

Ezűtáó n mágyáráó zzá él á jáó téó kót áz óó vóó nóű : mindénki „jóó sáó gós mánóó já" lész ánnák á gyéréknék, ákinék á jéléó t hűó ztá. Ez ázt jélénti, hógy égy bizónyós
idóű tártám, pl. égy - kéó t náp léfórgáó sá álátt táó rsá száó máó rá válámi kédvézóű t kéll csélékédnié, dé ánéó lkűö l, hógy éz á csélékédété féltűű nóű lénné. Hógy ki
kinék vólt á mánóó cskáó já, ázt májd kéó sóű bb áó rűljűk él. Féltéó tél, hógy á dólóg né kérűö ljóö n péó nzbé. Mindjáó rt kóö zóö sén él léhét góndólkódni ázón, hógy mi is
léhétné éz. Á pédágóó gűsnák légyén égy listáó já váláménnyi jóó sáó gós mánóó róó l, éó s tóö bbszóö r figyélméztéssé á gyérékékét á jáó téó krá, kéó rdézzén ráó á
csópórtbán, hógy ki vétt máó r éó szré válámi mánóó téttét, éó s ki séjti máó r, hógy ki áz óű mánóó cskáó já.

Kacsintós játék

24
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
Á gyérmékék kóö rbén űö lnék, égy gyérmék kóö zéó pén áó ll. Á kóö rbén űö lóű k igyékéznék hélyét cséréó lni égymáó ssál, ámit csák űó gy tűdnák, há égymáó srá
kácsintánák. Á kóö zéó pén áó llóó á hélycséréó t kihásznáó lvá igyékszik váláki hélyéó ré űö lni.

Kacsintós játék 2

Á jáó téó kvézétóű kijélóö l égy „kácsintóó t”, űó gy, hógy á tóö bbiék ézt né láó ssáó k. Á gyérékék tétszéó s szérint séó táó lgátnák, kóö zbén figyélik égymáó st. Ákiré á
„kácsintóó ” ráó kácsint, áz léűö l á fóö ldré, dé ném móndhátjá még, hógy ki vólt á kácsintóó . Ámikór á „kácsintóó ” léléplézóű dik, máó r csák égy gyérék márád
áó llvá kóö zűö lűö k, óű lész áz űó j „kácsintóó ”.

Kakasviadal

Á kiálákíótótt jáó téó ktéó r égy kóö r. Ebbén kéó t gyérmék féó l láó bón, óö sszékűlcsólt kéó zzél igyékszik á máó sik gyérékét kilóö kni á jáó téó ktéó rbóű l.

Karmester

Egy jáó téó kós kimégy, á tóö bbiék váó lásztánák égy kárméstért. ÓŐ fóg vézéó nyélni, vágyis áz óű mózdűlátáit kéll á tóö bbiéknék űtáó nózni.
Á kikűö ldóö tt jáó téó kós á kóö r kóö zépéó ré áó ll visszá, innén figyél, éó s próó báó ljá még kitáláó lni, ki léhét á kárméstér.

Katikának van egy macskája

Á gyérmékék kóö rbén űö lnék. Á jáó téó kvézétóű kitáláó lt tóö rtéó nétét méséó l, ámibén tóö bbszóö r szérépél á mácská szóó . Á gyérmékék, há méghálljáó k, á mácská
szóó t féláó llnák, áki élféléjtétté záó lógót ád.

Kártyamese

25
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
Ménété: Á gyérmékék kóö zóö tt káó rtyáó kát ósztűnk széó t, ámikét há félismérnék méséó lnék róó lá: Milyén émléó kék jűtnák észűö kbé róó lá, milyén éó lméó nyék
kápcsólóó dnák hózzáó jűk, szómórűó , vidáó m.... vágy milyén máó s éó rzélmék jóö nnék élóű á kéó pék, káó rtyáó k láó ttáó n.

Kedveskedjünk!

Kóö rbén űö lnék á gyérékék á csópórtszóbáó bán, májd váláki mégkéó rdézi á kóö vétkézóű kis kéó rdéó st á szómszéó djáó tóó l: „Nyűszi pájtáó s hógy vágy?"
„Kóö szóö nóö m jóó l, mért íózlétt á réggéli káláó cs." S íógy tóváó bb mindig á szómszéó dót kéó rdézvé.

Kedves tárgyam

Mindén gyérmék élhóz kéó t-háó róm táó rgyát ótthónróó l, ámit léginkáó bb szérét. Kóö rbén űö lvé égyénkéó nt béműtátjáó k á tóö bbiéknék, bészéó lvé árróó l, miéó rt
fóntós száó műkrá.

(Kitóű l káptáó k, miré émléó kéztéti óű két stb.)

Kelj fel Jancsi

Á jáó téó kósók vónál móö góö tt áó llnák. Á hűnyóó gyérmék félszóó líótjá óű két, hógy ámíóg mégfórdűl háó ny léó péó st tégyénék élóű ré. Mégfórdűláó sá űtáó n, áki
mégmózdűl, visszámégy áz indűlóó vónálhóz. Áz gyóű z, áki élsóű nék éó r céó lbá.

Keresd a helyed!
Á térémbén élóű ré mégnévézétt hélyékét vágy sárkókát kéll kijélóö lni, kéó ppél mégjélóö lni. Mindén gyérék káp égy káó rtyáó t, ámi váláhógyán kápcsólóó dik á
kijélóö lt sárkókhóz. Á gyérékék mégkérésik á hélyűö két éó s ódáménnék.
Miűtáó n mindánnyián táláó lták hélyét, még kéll fógálmázniűk, miéó rt éó ppén ótt áó llnák.

Kié ez a jel?

26
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
Mindénki á háó táó n viséli égy táó rsá óó vódái jéléó t. Séó táó lgátáó s kóö zbén kéó rdézgétik égymáó st sájáó t háó tűkón visélt jél tűlájdónósáó róó l.

Áki kidéríóti, kinék á jéléó t viséli, áz illétóű háó tá móö géó áó ll, mégfógjá á dérékáó t, éó s vélé márád.

Kérdezz-felelek

Á gyérékék éléó kűö lóö nbóö zóű csélékvéó sékét áó bráó zólóó kéó pékét rákűnk. Áz égyik hűó z égyét éó s á kéó ppél kápcsólátós kéó rdéó st tész fél, ámiré á táó rsá váó lászól.

Ki nincs velünk?
Á gyérékék kóö rt álkótnák. Á kóö r kóö zépéó n áó ll á hűnyóó . Móndóó káó rá élindűlnák:

Áz érdóű bén jáó rtűnk- kéltűö nk

Egy gyérmékét élvésztéttűö nk

Mónd még .… mónd még nékűö nk

Ki áz ákit élvésztéttűö nk.?

Á kóö r mégáó ll. Á jáó téó kvézétóű békóö ti á hűnyóó széméó t, májd válákiré cséndbén ráó műtát, áki élbűó jik. Á hűnyóó igyékszik kitáláó lni, ki hiáó nyzik á kóö rbóű l. Há
sikérűö lt hélyét cséréó lnék, há ném márád á hűnyóó .

Királyválasztás

Egy gyérék kimégy á térémbóű l. Á tóö bbiék mégáó llápódnák ábbán, ki lész á kiráó ly.
Visszáhíóvjáó k á kikűö ldóö tt jáó téó kóst, éó s á kiráó lyróó l mónd mindénki ( óű mágá is 1/3 széméó lybén) válámi kűö lsóű ,vágy bélsóű tűlájdónsáó gót. éz álápjáó n kéll á
visszátéó rt kisgyéréknék kitáláó lniá, ki á kiráó ly kóö zűö lűö nk.

Kitalálósdi: ki vagyok?

27
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
Eszkóö z: pápíórók éó s szíónés cérűzáó k á rájzóláó shóz.

Áz óó vóó nóű élmágyáráó zzá á csópórtnák, hógy ézén á fóglálkózáó són égy ólyán hélyét kéll lérájzólniűk, áhól jóó l szóktáó k éó rézni mágűkát. Léhét éz igázi vágy
fántáó ziá féstétté hély is. Á bészéó lgétéó s űtáó n á gyérékék lérájzóljáó k kédvénc hélyéikét.

Há mindnyáó ján kéó szén vánnák, ákkór á csópórttágók kóö rbéűö lnék, éó s mégműtátjáó k, ill. mégmágyáráó zzáó k kéó péikét, pl.: Hól ván éz? Mit láó tni ézén á
hélyén? Vágy: Milyénnék kéó pzélém ézt él? Mikór éó rzém mágám kűö lóö nóö sén jóó l? Egyédűö l vágyók ótt vágy máó sókkál égyűö tt? Á kéó pékét ézék űtáó n
kifűö ggészthétik.

Váriáó cióó : Á kéó pékét kóö zéó pré hélyézik, vágy kiákásztjáó k á fálrá. Á gyérékék cséndbén mégnéó zik áz égyés kéó pékét, éó s véó giggóndóljáó k, hógy mélyik kéó p
kitóű l száó rmázhát, éó s miéó rt. Áz éó rintétték ázűtáó n élmágyáráó zzáó k á kéó péikét.

Kötél feltekerés

Kéó t gyérék áó ll égymáó ssál szémbén, égy hósszűó zsinóó r kéó t véó géó t fógvá. Kóö zéó pén jélóö léó skéó nt égy cérűzá ván á zsinóó rrá kóö tvé.

Jélré élkézdik féltékérni, áz gyóű z, áki hámárább á cérűzáó hóz éó r.

Kútba estem

Á gyérékék kóö rbén áó llnák. Váláki á kóö r kóö zépéó n gűggól. ÓŐ á „kűó tbá ésétt”, éó s á csópórt kóö zóö tt á kóö vétkézóű páó rbészéó d zájlik:

Kűó tbá éstém!

Háó ny méó térré?

(10-ig mónd égy száó mót)

Ki hűó zzón ki?

(mónd égy névét)

28
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
Ákinék á névéó t móndjá, ódámégy hózzáó , mégfógjá mindkéó t kézéó t éó s á tóö bbiék száó móláó sá álátt „kihűó zzá á kűó tbóó l”.

Lazító, színező

Á kisgyérmék á háó táó n fékvé kóö véti áz űtásíótáó sókát, (lázíótsd él á jóbb káródát, lóó báó ld á bál láó bádát) májd káp égy émbérké séó máó t, ámélyén piróssál
kiszíónézhéti á bál óldáli téstréó székét, kéó kkél á jóbbóldáliákát.

Látom, amit Te nem látsz

Á jáó téó kvézétóű á szóbáó bán, kértbén, űdvárón góndólátbán kiváó lászt égy táó rgyát éó s kiváó lásztjá hózzáó égyik tűlájdónsáó gáó t (szíónéó t, fórmáó jáó t) éó s á
kóö vétkézóű két móndjá: „Láó tóm, ámit Té ném láó tsz…”(pl: áz á válámi góö mbóö lyűű ). Á tóö bbi gyérméknék még kéll névéznié mindén góö mbóö lyűű táó rgyát, dé á
jáó téó kvézétóű csák ánnáó l hélyéséljén, ámélyikré kónkréó tán góndólt.

Legyél olyan

Á gyérékék á jáó téó kvézétóű űtásíótáó sáó rá impróvizátíóv gyákórlátókát véó géznék pl.: légyéó l ólyán, mint égy óó riáó s, tóö rpé, fá á széó lbén, gónósz bószórkáó ny stb.

Letakarós

Á gyérmékék kóö rbén űö lnék, álápósán széműö gyré vészik táó rsáikát. Á jáó téó kvézétóű égy gyérmékét kikűö ld á térémbóű l, májd égy máó sik gyérékét kóö zéó pré
híóv éó s égy nágyóbb tákáróó vál létákárjá. Á visszáhíóvótt gyéréknék, róö vid szémléó lóű déó s űtáó n ki kéll táláó lniá, ki léhét á tákáróó álátt.

Lesiklópálya

29
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
Áz ásztálón kéó t-kéó t éó píótóű kóckáó bóó l kápűkát éó píótűö nk cikk-cákk vónálbán, áhógy á síópáó lyáó kón. Áz élkéó szűö lt „lésiklóó páó lyáó n” céó lzóó fűó jáó ssál kéll véó gigvézétni
á váttálábdáó t á kápűk kóö zóö tt.

Lépegető

Kárikáó kát tészűö nk á fóö ldré, mindén káriká égy szóó tágót jélént. Egy gyérék szóó tágólvá mónd égy szóó t, űó gy, hógy á kárikáó kón kiléó pégéti ázt. Áddig mégy
áháó ny szóó tágűó á szóó . Áz űtólsóó bán mégáó ll, mégszáó mláó ljá háó nyát léó pétt.

Lufitánc

Eszkóö z: mágnétófón, zénékázéttá gyórs ritműsűó zénéó vél, lűfik.

Kéó t gyérék égymáó ssál szémbén áó llvá égy lűfit á hásűk kóö zéó szóríótvá táó ncól. Ákik lééjtik á lűfit, kiésnék. Áz á páó r gyóű z, ámélyik á légtóváó bb tűdjá tártáni
á lűfit.

Majomszínház

Útáó nzóó májmócskáó k vágyűnk (ákinék ném tétszik á májóm, névézhéti grimász fálvá lákóó inák á gyérékcsápátót, vágy, áhógy tétszik). Szómórűó májmók
vágyűnk. Bóldógók, vidáó mák, fáó rádták, féó lóű sék, csódáó lkózók, hárágósák, élkésérédétték... Ki műtátjá még égyédűö l milyén, áki szómórűó ...? Műtáss égy
árcót, ámi éó rzéó st áó bráó zól, mi még kitáláó ljűk, s ézűtáó n mindénki ézt á mimikáó t vészi fél.

Malactánc

Eszkóö z: mágnétófón, kázéttá gyórs ritműsűó zénéó vél.

Á tányáó n bűli ván, mivél á málác á szűö linápjáó t űö nnépli. Mindén gyérék táó ncólóó málácót jáó tszik, ákik á disznóó óó lbán táó ncólnák.

30
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
Mindén álkálómmál, ámikór égy száó mnák véó gé ván, á jáó téó kvézétóű (illétvé kéó sóű bb égyik gyérék) mindénkit áó tváó ltóztát égy máó sik áó lláttáó (pl.: téhéó nnéó ,
cicáó váó , kűtyáó váó , báó ráó nnyáó , kécskéó véó , lűó ddáó , tyűó kkáó , kácsáó váó , pátkáó nnyáó , égéó rréó , hálláó ). Mindézék áz áó llátók űgyánis sórbán éó rkéznék á szűö linápi bűlirá
éó s béáó llnák táó ncólni.

Á véó géó n á jáó téó kvézétóű ázt móndjá: „Móst mindénki űó gy táó ncólhát, áhógy á kédvénc áó llátá" éó s ékkór málácók, tyűó kók, cicáó k... óö sszé-visszá táó ncólnák.

Meselánc

Ném csák égy hósszűó móndát kiálákíótáó sá éó s isméó tléó sé á céó l, háném báó trán léhét tóö rtéó nétét kiálákíótáni. Kéó t váó ltózátá ván.

Egyik, ámikór mindénki csák égy-égy szóó t tész hózzáó , s á gyérékékré ván bíózvá, mikór tésznék póntót á móndát véó géó ré, s fólytátjáó k égy óö sszéfűö ggóű
kóö vétkézóű vél.

Máó sik, mikór mindénki égy égéó sz móndátót tész hózzáó .

Mi lenne a címe?

Eszkóö z: Kűö lóö nbóö zóű zénéi réó szléték, mélyék á gyérmékék száó máó rá ismérétlénék (5-6 dáráb). Instrűkcióó :

„Hállgássáó tók még á réó szlétékét éó s ádjátók cíómét mindégyiknék!"

„Váó lászd ki ázt, ámélyik á légkóö zélébb áó ll hózzáó d! Indókóld, hógy miéó rt!" Váriáó cióó :

Á gyérékék árrá á kéó rdéó sré is váó lászt ádhátnák, hógy „Mi jűt észédbé róó lá?"

Á jáó téó k jáó tszhátóó szíónékkél, íózékkél, stb.

Milyen állat vagyok?

Á gyérmékék kóö rbén űö lnék, égyikűö k égy áó llát mózgáó sáó t űtáó nózzá. Áki á léghámárább kitáláó ljá, áz léhét á kóö vétkézóű műtógátóó .

31
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
Milyen vagyok?

Á csópórtszóbáó bán kijélóö lűö nk égy-égy háó zát (szóű nyégét, sárkót) válámély pózitíóv tűlájdónsáó gűó ák réó széó ré. Pl.: éz á báó trák háó zá, éz á szórgálmásókéó ...
Fűtáó s űtáó n jélré mindénki házászálád. Áki égyik tűlájdónsáó gót sém váó lláljá mágáó rá, légűggól á kijélóö lt hélyékén kíóvűö l.

Váriáó cióó : Jáó tszhátjűk á „Nágy széó l fűó j á..." cíóműű jáó téó kót kűö lsóű éó s bélsóű tűlájdónsáó gókkál is. Széó kékén kóö rbén űö lűö nk. Ákiré igáz á móndótt tűlájdónsáó g,
hélyét cséréó l válámély táó rsáó vál. Nágy széó l fűó j á kéó k széműű ékré, szóű kéó kré, nádráó gósókrá, ókósókrá.

Mi lehet ez?

Eszkóö z: rájzlápók, szíónés tintá, féstéó k, filctóllák.

Á kéttéó hájtótt rájzláp kóö zépéó ré féstéó k-fóltót tésznék, májd óö sszéhájtjáó k á gyérékék, éó s íógy kűö lóö nbóö zóű szimmétrikűs fóltók kélétkéznék.

Ezűtáó n mindénki élmóndjá, mi mindént láó t bélé á kéó pbé, mit áó bráó zólhát, miré hásónlíót. Úgyánárróó l á kéó próű l minéó l tóö bb óö tlétét móndhátnák, mikóö zbén
á tóö bbiék is mégnéó zik á fóltót. Cíómét is ádhátnák néki.

Miről szól a történet?

Á gyérékék égy éséméó ny sórózátáó nák dárábjáit kápjáó k még. Miűtáó n mégnéó ztéó k á sájáó tjűkát, ném műtáthátjáó k még táó rsáiknák, csák bészéó lhétnék róó lá.
Há máó r mindénki éléó g infórmáó cióó t kóö zóö lt (légáláó bb égyszér mégszóó lált), ákkór kóö zóö sén kéll á sórréndét kiálákíótániűk.
Egyikóű jűö k pédig szóó bán is élmóndjá á tóö rtéó nétét.

Mit rajzoltam a hátadra?

Egy gyérék táó rsá háó táó rá, válámilyén fórmáó t rájzól. Ákinék á háó táó rá rájzólnák, ki kéll táláó lniá, hógy mi áz.

32
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
Mi változott?

Á gyérékék kóö rbén űö lnék. Á kóö r kóö zépéó n léó vóű ásztálón sórbá réndézűö nk néó háó ny táó rgyát. Á gyérékék jóó l mégnéó zik, májd bécsűkjáó k á széműö két. Á
jáó téó kvézétóű váó ltóztát, élvész vágy hózzáó tész, félcséréó li á táó rgyákát. Á gyérékék, ámikór kinyitjáó k, á széműö két mégmóndjáó k mi váó ltózótt még.

Mi van a kezemben?

Á gyérékék kóö rbén űö lnék. Áz óó vóó nóű éljáó tszik égy mózdűlátót, csélékvéó st válámilyén táó rggyál, pl.: mégféó sűö lkóö dik égy cérűzáó vál. Áki kitáláó ljá, hógy á
táó rgy mit hélyéttésíót, mégjéléníóthéti á kóö vétkézóű csélékvéó st, vágy áz élóű zóű táó rggyál vágy égy máó sikkál. Áki ném táláó ljá ki á mégóldáó st, kiésik vágy
záó lógót ád.

Mi történhetett?

Eszkóö z: „Zájkéó p" (kűö lóö nbóö zóű zájók égyűö ttésé, vágy zénéműű réó szlét), mágnóó , válámint pápíór éó s cérűzá.

Áz óó vóó nóű á zájkéó p léjáó tszáó sá élóű tt árrá kéó ri á gyérékékét, táláó ljánák ki égy „sztórit" á hállótták álápjáó n. Móndjáó k él, milyén éséméó nyék, milyén
kóö rnyézétbén, milyén éó rzéó sék éó s indűlátók féjézóű dnék ki. Ádhát 8-10 pércét á mégálkótáó srá, májd áz óó vóó nóű lé is íórhátjá á tóö rtéó nétékét. Á tóö bbnyiré
vizűáó lis infórmáó cióó khóz szókótt gyérékék száó máó rá éó rdékés, ésétlég szókátlán léhét á hélyzét. Igázi álkótáó srá, báó rmilyén téó máó jűó éó s éó rzélmi tóö ltéó sűű
éséméó ny léíóráó sáó rá léhétóű séó g ván. Szábádón vétíóthéti éó rzéó séit, áz óű t fóglálkóztátóó tóö rtéó néó sékét á zájkéó pbé. Mégtápásztálhátjá - á félólvásáó s sóráó n hógy
űgyánáz á dólóg á gyérékéknéó l kűö lóö nbóö zóű ásszóciáó cióó kát kélt, vágyis „ném vágyűnk égyfórmáó k".

Elémzéó s: Kéó pzélét, kréátivitáó s, á hálláó si űó tón kápótt bényómáó sók mégjéléníótéó sé jűt kiféjézéó sré á tóö rtéó nétékbén. Mégjélénhétnék kűö lóö nóö s, égzótikűs
fántáó ziáó k, élóű idéó zhét féó lélmékét, kéllémés vágy kévéó sbéó jóó hángűlátót. Á tóö rtéó néték, hélyzéték mégálkótáó sáó hóz kűö lóö nóö sén fóntós á nyűgódt, dérűű s,
éllázűlt áó llápót. Á bészéó lgétéó s éó rinthéti á gyérékék „zájéó lméó nyéit", élmóndhátjáó k, mit jélént száó műkrá á zéné, á kűö lóö nbóö zóű váó rósi vágy vidéó ki záj, áz
óó vódá, á csáláó d hángjái, áz idóű jáó ráó s, áz áó llátók kéltétté hángók. Egyéó ni jéllémzóű k kérűö lhétnék félszíónré á vónzóó , á gyérékék száó máó rá kéllémés vágy
ijésztóű zájók kápcsáó n.

33
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
Mit szeretünk?

Áminék óö rűö l á gyérék, ánnák pűszit dób száó jcsűö csóö ríótéó ssél.

Mondd helyettem helyesen!

Á jáó téó kvézétóű száó ndéó kósán tórzíótvá mónd szávákát á gyérékéknék hélyésén még kéll isméó télni ázókát. pl: góó lyá-góó lyá, tócsá-tóó csá, pátóg-páttóg.

Most mutasd meg!

Egy gyérmék fűö léó bé sűó gűnk. Á sűó gótt csélékvéó st kéll élműtógátni űó gy, hógy ázt á tóö bbiék kitáláó ljáó k, mégnévézzéó k.

Neked adom, vigyázz rá!

Kóö rbén áó llvá á szómszéó dnák ádnák válámit, ámit mégnévéznék, éó s énnék mégfélélóű én kéll vélé báó nniűk á tóö bbiéknék is.(EÓ rzélmi háó ttéó r kiféjézéó sé)

Nevek gyakorlása

Á gyérékék kóö rbén űö lnék éó s lábdáó t gűríótánák égymáó snák. Áki kápjá á lábdáó t, béműtátkózik, májd ánnák á névéó t móndjá, ákitóű l káptá á lábdáó t.
Ezűtáó n ánnák á névéó t móndjá, ákinék gűríótjá. (Zitá vágyók. Kóö szóö nóö m á lábdáó t Zsóó fi. Móst nékéd gűríótóm Tómi.)

Nevet a királyi család

Á gyérékék kóö rbén áó llnák. Á jáó téó kvézétóű élóű szóö r élmóndjá, hógy óű móst á kiráó lyi csáláó d mélyik tágjá, pl.: „EÓ n vágyók áz ányákiráó lynóű .", éó s élkézd űó gy
névétni, áhógy áz ányákiráó lynóű névétné: hi-hi-hi- hihiiiiiii vágy hó-hó-hó-hóhóóóóó, mágásán vágy méó lyén hángósán vágy hálkán.

34
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
Á gyérékék űtáó nózzáó k á névétéó st. Áztáó n jóö n á kóö vétkézóű éó s űó gy névét, mint á hércégnóű , á csáláó d égéré, á kiráó lynóű nágymámáó já, stb.
Kóö zbén á néó pnék intégéthét is.

Névkártyák

Eszkóö z: Néó vkitűű zóű káó rtyá vágy kártónpápíór.


Mindén gyérék néó vkáó rtyáó t kéó szíót mágáó nák égy kis kéó ppél, pl. válámilyén szimbóó lűmmál (méséálákkál, kélléó kkél stb. áó bráó zólvá) á káó rtyáó n. Ezűtáó n á
gyérékék kóö rbé áó llnák (űö lnék) éó s élmágyáráó zzáó k rájzáikát.
Váriáó cióó : Á kéó pékét kóö zéó pré hélyézzűö k, vágy kiákásztjűk á fálrá. Á gyérékék cséndbén mégnéó zik áz égyés kéó pékét, éó s véó giggóndóljáó k, hógy mélyik kéó p
kitóű l száó rmázik, éó s miéó rt. Áz éó rintétték ázűtáó n élmágyáráó zzáó k á kéó péikét.

Óriás játék

Áz óó vóó nóű mégnévéz égy táó rgyát, pl.: óó rá. Á gyérékék féládátá, hógy móndjánák ólyán táó rgyákát, ámélyék fórmáó rá hásónlíótánák áz óó ráó hóz, dé kisébbék
vágy nágyóbbák. Ilyén léhét pl.: áz áűtóó kéréó k, náp, hűlláhópp káriká, gómb..stb.

Örömet szerez nekem...

Róö vid bévézétóű űtáó n á gyérékék mégváó lászóljáó k á pédágóó gűs áó ltál élkézdétt móndátókát. Egy fóglálkózáó són égy téó máó vál éó rdémés fóglálkózni - s
kónkréó t hélyzétékbén is mégbészéó lni ázókát. Pl. áz óvibán óö róö mét széréz..., ótthón óö róö mét széréz... Kéó rdéó sék: (éó létkóróknák mégfélélóű én móó dósíótvá):
ÓÖ róö mét széréz nékém, há... Dűö hóö sséó (méó rgésséó ) tész, há... Féó lék, há... Báó trább vágyók, há...

Pantomimjáték

Ákinék kédvé ván á gyérékék kóö zűö l, áz kóö zéó pré áó ll, éó s pántómim-élóű ádáó sbán béműtátjá, hógy mit szérét csináó lni szíóvésén, pl. kéréó kpáó rózik,
száó míótóó géó pés jáó téó kókát jáó tszik stb. Á tóö bbiéknék ki kéll táláó lniűk, hógy mi éz á tévéó kényséó g.

35
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
Papagáj

Á gyérékék kóö rbén űö lnék. Á jáó téó kvézétóű égy éó rtélmétlén szóó tágsór kíóséó rétéó bén dóbjá á lábdáó t áz égyik gyéréknék, áki űó gy dóbjá visszá, hógy kóö zbén
mégisméó tli á hállótt szóö végét. pl: pá-di-báó -vóó , rá-kűó -léó -dűó

Pimasz grimasz

Á gyérmékék kóö rbén űö lnék. Á jáó téó kvézétóű élmóndjá á móndóó káó jáó t:

Kiskánáó l- nágykánáó l

Mindén gyérék íógy csináó l.

Á móndóó ká véó géó n, árcmimikáó jáó t mégváó ltóztátjá grimásszál, á tóö bbiék űtáó nózzáó k.

Pókháló

Á gyérékék kóö rbén űö lnék éó s fónálgómbólyágót dóbnák á kóö rbén báó rkinék. Áki mégkápjá, béműtátkózik, májd égyéó b fóntós dólgót mónd mágáó róó l. Á
véó géó n á kiálákűlt póó kháó lóó t visszáféjtvé űó jrá élmóndjáó k, móst máó r á táó rsákróó l mégtűdótt infórmáó cióó kát.

Rajzold le, amit mondok!

Páó rbán jáó tsszáó k á gyérékék. Egymáó snák ádnák űtásíótáó sókát, mit rájzóljón á máó sik. Műtógátni ném szábád.

Rajzolás párban

Mindénki káp égy rájzlápót, ámit égymáó s mélléó tésznék. ÚÓ gy kéll á rájzót kéó szíóténi, hógy ánnák égyik félé áz égyik, máó sik félé á máó sik rájzláprá éssén.

36
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
Ákkór jóó igázáó n, há áz álkótáó s égynék tűű nik.
Á műnká sóráó n áó llándóó égyéztétéó sré ván szűö kséó g (szíón, téó má, hármóó niá stb.) Pl. háó z, kért égyik félé áz égyik, máó sik félé á máó sik pápíórón ván.

Rajzold meg a kerítést!

Mégádótt székvénciá fólytátáó sá rájzóláó ssál. Fólytásd á rájzóláó st!

Rajzoljunk együtt

Kéó t gyérmék kóö zóö sén fóg égy cérűzáó t. ÚÓ gy kéll rájzólniűk válámit (háó zát, kárikáó t, viráó gót..stb.), hógy kóö zbén ném bészéó lhétnék égymáó ssál.

Rakéta

Áz óö sszés gyérék égyűö tt kiábáó ljá, hógy ÁÁÁÁ vágy ÚÓ ÚÓ ÚÓ ÚÓ , égyré hángósábbán, ámíóg mindénki égyszérré órdíót, s mégint élhálkűl mindénki.
Léhét kíóséó rni láó bdóbógáó ssál vágy tápssál.

Rakjuk össze, szedjük szét!

Léó nyégé áz, hógy éó n félsórólóm á "réó székét", s á gyérékék mégnévézi áz "égéó szét". Ázt móndóm: pikkély, űszóny, fárók - óű k móndjáó k hál. Ázt móndóm:
láó bák, szóű r, űgát, - óű k móndjáó k kűtyá. (Á "réó szék" léhétnék tűlájdónsáó gók, áz "égéó szhéz" kápcsólóó dóó csélékvéó sék, fógálmák is.)

Máó sik váó ltózátá, ámikór áz "égéó szét" névézém még, s nékik kéll á "réó székét" mégnévézni. Egyszérűű bb áó llátókkál, fógálmákkál máó r á kisébb
gyérékékkél is jáó tszhátjűk.

37
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
Rád vagyok kíváncsi

Válákit éó s ázt móndjá, ráó d vágyók kíóváó ncsi. (ázzál néki dóbjá á bábzsáó kót) Áki élkápjá, mónd mágáó róó l néó háó ny móndátót.
Tóváó bb dóbjá á lábdáó t: Ráó d vágyók kíóváó ncsi!

Rossz gyerek

Á jáó téó kvézétóű mónd égy kéó réó st, űtásíótáó st égyénkéó nt á gyérékéknék, éó s nékik róssz gyérék móó djáó rá kéll váó lászólniűk Pl: Tédd él á jáó téó kót á hélyéó ré!-
Ném tészém él á jáó téó kót á hélyéó .

Segíts megkeresni!

Sók hásónlóó áó brá kóö zűö l kéll égyét mégkérésni, áz ádótt instrűkcióó álápjáó n. pl.: Kérésd még Kátit, áki széműö végés éó s pirós szóknyáó t visél.

Sétaút

Egy gyérmék vézéti á táó rsáó t, tétszóű légésén á térémbén. Á vézététtnék kóö zbén él kéll móndániá, hógy póntósán mérré jáó r.

Sündisznó játék

Eszkóö z: Egy kéndóű . Egy gyérék kóö zéó pré áó ll, á széméó t békóö tik (óű á sűö ndisznóó ). Á tóö bbiék kóö rbén űö lnék, áó llnák.
Ákinék kédvé táó mád, ódámégy á kóö zéó pén áó llóó gyérékhéz (égyénkéó nt, néó mi szűö néttél), éó s mégéó rinti váláhógy, pl. mégfógjá á kárjáó t, mégciróó gátjá áz
árcáó t, á fűö léó t (óó vátósán) méghűó zzá.
Há áz éó rintéó s áz éó rintétt száó máó rá kéllémétlén vólt, ákkór mózdűlátlán márád. Csák há kéllémés vólt, ákkór nyitjá ki á széméó t, éó s ákkór á máó sik tánűlóó
áó ll bé hélyétté kóö zéó pré.

38
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
Ábszólűó t szábáó ly, hógy áz álátt áz idóű álátt, ámikór égy gyérmék békóö tóö tt szémmél kóö zéó pén áó ll, sénki sém bészéó lhét.

Szabadítsátok ki a királylányt!

Á fóö ldóö n széó kék, kóckáó k, páó rnáó k, ásztálók ségíótséó géó vél lábirintűst éó píótűö nk. Á „kiráó lyláó ny” áz égyik féléó n tártóó zkódik, éz lész á váó rá, á „szábádíótóó ” á
máó sik féléó n. „Szábádíótsd ki á kiráó lyláó nyt” félkiáó ltáó srá á szábádíótóó nák á lábirintűsón kérésztűö l bé kéll jűtni á váó rbá. Néhézíótéó s: á szábádíótóó űtásíótáó sókát
ád á kiráó lyláó nynák, hógy hógyán tűd kiménékűö lni á lábirintűsón kérésztűö l.

Székfoglaló

Á gyérékék kóö rbén élhélyézétt széó kékén űö lnék. Jélré féláó llnák éó s száládgáó lnák. ÚÓ jább jélré léűö lnék, kóö zbén mindig égy széó két élvészűö nk. Ákinék ném
jűt széó k, kiáó ll (váó ltózát:á kiáó llíótótt gyérék záó lógót ád, ámit á jáó téó k véó géó n kisórsólnák)

Szembekötősdi

Válámélyik gyéréknék békóö tjűö k kéndóű vél á széméó t, májd á kűö lsóű tűlájdónsáó gók álápjáó n fél kéll ismérni ázt á gyérmékét, ákit á békóö tóö tt széműű
gyérmék próó báó l kitápógátni. Tápógátáó s kóö zbén hángósán móndjá tápásztálátáit, mit éó réz, milyén kűö lsóű tűlájdónsáó gáit isméri á máó sik gyéréknék.

Szeretlek, mert..

Á gyérmékék kóö rbén űö lnék. Egy gyérék á méllétté űö lóű gyérékét mégsimógátjá éó s kóö zbén égyszérűű móndáttál mégfógálmázzá, hógy miéó rt széréti.
(kűö lsóű vágy bélsóű tűlájdónsáó gók álápjáó n).

39
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
Szervusz játék

Á gyérmékék kóö rbén űö lnék. Egyikűö k élindűl á kóö róö n kíóvűö l –néki nincs is hélyé á kóö rbén-, májd mégéó rint válákit. ÓŐ is fóö láó ll éó s élindűl áz élléntéó tés
iráó nybá. Ámikór szémbétáláó lkóznák kézét fógnák éó s béműtátkóznák, éz űtáó n á „fűssűnk-fűssűnk” páó rbészéó d kóö vétkézik. Mégfórdűlnák éó s visszáfűtnák
árrá, ámérróű l jóö tték, áz űö rés hély élfógláláó sáó rá. Fóntós szábáó ly, hógy á páó rbészéó d véó géó ig né éngédjéó k él égymáó s kézéó t.

Szín és testrész

Zénéó ré séó táó lűnk á térémbén, májd á jáó téó kvézétóű áó ltál kiáó ltótt téstréó sszél á kiáó ltótt szíónhéz kéll csátlákózni. Pl.: váó ll-kéó k jélszóó rá á váó llűkkál válákinék á
kéó k rűhádárábjáó hóz kéll éó rni.

Színkocka

Nágy szíónés kóckáó t kéó szíótűö nk, ámélynék mindén óldálá máó s szíónűű . Ezékhéz á szíónékhéz, válámilyén féládát tártózik. Á féládátókát á jáó téó kvézétóű szábjá
még. Á gyérék dób á kóckáó vál éó s ámilyén szíónt dóbótt, áz áhhóz tártózóó féládátót hájtjá véó gré.

Szoborjáték

Á kiálákűlt páó rók élhélyézkédnék á térém kűö lóö nbóö zóű réó széin, s ádótt jélré ki kéll álákíótániűk égy-égy égymáó ssál kápcsólátbán léó vóű póó zt. Á gyákórlát
léó nyégé: ném bészéó lhétik még. Egymáó srá figyélóű , spóntáó n impróvizáó cióó .

Szóbefejezés

Á jáó téó kvézétóű élkézd égy szóó t, á tóö bbiék béféjézik. pl. : fűű -nyi-…, fá-ká-….

40
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
Szólánc

Á gyérmékék kóö rbén űö lnék. Áz élsóű jáó téó kós mónd égy (áó llátót, gyűö móö lcsóö t, jáó rműű vét stb.) dólgót. Á méllétté űö lóű élisméó tli, májd óű is mónd égyét.
Mindén jáó téó kósnák él kéll isméó télnié áz élóű tté élhángzóttákát.

Szóposta

Á gyérékék ószlópbá áó llnák. Á háó tűlsóó nák á jáó téó kvézétóű sűó g válámit.
Ezt á szóó t kéll tóváó bbádni mindig áz élóű tté léó vóű fűö léó bé sűó gvá.
Á légélsóű hángósán kimóndjá, mit hállótt.
Váriáó cióó k:
Há máó r gyákóróltűk élégét, léhét szóó kápcsólátókát, májd móndátókát is tóváó bbíótáni.

Találd meg!

Áz égyik jáó téó kós égy éséméó nykéó p álápjáó n móndátókát álkót. Táó rsá féládátá, hógy mégkéréssé á kéó pén á hállótt móndátók jéléntéó stártálmáó nák
mégfélélóű kéó pét.

Találd meg a házad!

Elréndézzűö k á bábzsáó kókát á térém kóö zépéó n. Á gyérékék kóö rbé fűtnák ménétiráó nybá. Jélré mindénki igyékszik égy bábzsáó krá léűö lni. Mivél á bábzsáó k
mindig égyél kévésébb mint áménnyi gyérék ván, íógy ném jűt mindénkinék.

41
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
Tedd, amit mondok!

Á páó rók égymáó snák háó ttál űö lnék, ném láó tjáó k égymáó st, dé bészéó lgétni tűdnák. Á páó r mindkéó t tágjá űgyán ázt á kéó szlétét kápjá (fákóckáó k vágy
síókidómók).
Á páó r égyik tágjá élréndézi á kápótt kóckáó kát vágy idómókát, éó s póntós űtásíótáó sókát fógálmáz még á táó rsáó nák, hógy óű élóű tté is űgyánáz áz
élréndézéó s álákűljón ki.

Tenyér a tenyérhez

Halk zeneszóra kötetlenül mozognak a gyerekek. Utasításra azonos testrészeiket egymással összeérintik. (Könyök a könyökhöz, térd a térdhez,
stb.)

Titkos doboz
Egy záó rt dóbózón ákkórá nyíóláó s ván, hógy á gyérmék kézé béléféó rjén. Á nyíóláó st téxtil bóríótjá. Á dóbózbán mindén héó tén áz óó vóó nóű élhélyéz égy táó rgyát,
á gyérékék á héó t fólyámáó n báó rmikór bélényűó lhátnák éó s kitápógáthátjáó k, hógy mi léhét á dóbózbán. Á héó tvéó géó n mégbészéó lik, hógy kinék mi á
véó léméó nyé, májd égyűö tt félfédik á dóbóz titkáó t.

Többet az érzéseimről

Eszkóö z: Pápíór-céó dűlá, tóll.


Á gyérékék mégbészéó lik, hógy hógyán éó s, háó nyféó lékéó ppén műtáthátjűk ki éó rzéó séinkét. Mégnévéznék égy-égy éó rzéó st (pl. bóldógsáó g, óö róö m) éó s
béműtátjáó k, hógy áz hógyán láó thátóó á máó sik émbérén, gyérékén.
Á gyérékék kóö zóö sén éó rzéó sékét sórólnák fél, ámikét áz óó vóó nóű félíór égy-égy céó dűláó rá. Á gyérékék hűó zzánák égyét ébbóű l. Ólvássűk fél nékik, májd
próó báó ljáó k még szémléó létésén béműtátni táó rsáiknák ázt á bizónyós éó rzélmét (szitűáó cióó vál kóö nnyébb). Ákkór óldóttá még jóó l á féládátót, há á tóö bbiék ki
tűdtáó k táláó lni ázt, ámi á céó dűláó n vólt. Áz éó rzéó sék béműtátáó sáó hóz néó háó ny óö tlét:
Csák hánggál. Á hángsűó ly, áz intónáó cióó éó rzéó kéltéssé áz éó rzéó s fájtáó jáó t.

42
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
Háng néó lkűö li, téstmózgáó ssál, mimikáó vál.
Csák á tést bizónyós réó széivél: árc, láó b, kéó z, háng néó lkűö l.
Mózgáó s éó s háng égyűö tt.
Áz óö sszés léhétóű séó g égyűö ttés álkálmázáó sá. Májd vitássáó k még kóö zóö sén:
Mikór élfógádhátóó (mégéngédétt), há síórűnk?
Mikór élfógádhátóó (mégéngédétt), há kiábáó lűnk?
Mikór élfógádhátóó (mégéngédétt), há áó tkárólűnk válákit?

Történet-befejezés

Tóö rtéó nétét vágy méséó t méséó l áz óó vóó nóű (véó léméó nyém szérint űó j, ismérétlén tóö rtéó nét légyén, mért áz ismért kóö ti á gyérékét, néhézén szákád él á
hivátálós vérzióó tóó l. Róö vid légyén, égyszérűű tóö rtéó nét, fóű lég éléinté. Kéó sóű bb léhét hósszább, tóö bb széréplóű vél, bónyólűltább csélékméó nnyél, hógy minéó l
jóbbán élszábádűlhássón á kéó pzélétűö k.). Ki tűdnáó béféjézni, fólytátni á méséó t, mi tóö rtéó nt ézűtáó n.
Á páó rók égymáó snák háó ttál űö lnék, ném láó tjáó k égymáó st, dé bészéó lgétni tűdnák.
Á páó r mindkéó t tágjá űgyánázt á kéó pét kápjá.
Á páó rók félváó ltvá élmóndjáó k égymáó snák, hógy mit láó tnák á kéó pén, íógy próó báó ljáó k mégtáláó lni, mibén téó r él á kéó t kéó p.

Trópusi eső

Á gyérékék kóö rbé áó llnák. Á jáó téó kvététóű élkézdi á mózdűlátót, á tóű lé jóbbrá áó llóó áó tvészi á mózdűlátót éó s íógy égymáó s űtáó n, sórbán mindénki áó tvészi á
mózdűlátót á szómszéó djáó tóó l.
Egéó szén áddig űgyánázt á mózdűlátót véó gzi mindénki, ámíóg égy űó jább mózdűlát ném éó r hózzáó . (Kéó t kéó z óö sszédóö rzsóö léó sé, jóbb kéó z csáttint, kéó t kéó z
csáttint, táps, cómbűö tóö gétéó s, jóbb láó b dóbbánt stb. )
Mikór áz élóű zóű mózdűlát á kóö rbén máó r váláméddig éléó rt, űó j mózdűlátót kézd á jáó téó kvézétóű .

43
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
Tyúkütés

Á csópórt kóö rbén áó ll á térém fáláihóz kóö zél.


Létészűö nk kóö zéó pré égy fázékát.
Egy gyéréknék békóö tjűö k á széméó t, óó vátósán vézétvé élvisszűö k á térém máó sik réó széó bé éó s mégfórgátjűk.
Ezűtáó n ádűnk á kézéó bé égy fákánálát, ámivél á fóö ldét tápógátvá még kéll táláó lniá á fázékát. Kóö zbén á táó rsái hánggál iráó nyíótjáó k, mérré ménjén.

Tükörképem

Eszkóö z: Rájzláp éó s szíónés cérűzáó k mindén réó sztvévóű száó máó rá.

Mindén gyérmék kéó szíótsén égy égéó sz álákós rájzót óö nmágáó róó l. Á kóö vétkézóű álkálómmál bészéó ljéó k még kiscsópórtókbán vágy áz égéó sz csópórt
kóö zóö sén, hógy „milyénnék láó tóm mágám" - á kéó p álápjáó n.

Üdvözöllek

Á gyérékék séó táó lgátnák á térémbén. Mósóllyál űö dvóö zlik égymáó st, há szémbétáláó lkóznák. Á mósólyókát mágűkbán száó móljáó k, jélré mégáó llnák éó s
műtátjáó k/móndjáó k háó ny mósólyt sikérűö lt óö sszégyűű jténiűö k.

Ütögetős

Kérésztézzűö k á kézékét: á jóbb kézét á jóbb szómszéó d bál téó rdéó héz hélyézzűö k, á bál kézét, á bál óldáli szómszéó d jóbb téó rdéó ré.
Egyik gyérék ádjá még á jélét: ráó páskól péó ldáó űl á jóbb óldáli szómszéó d téó rdéó ré.
Egy kis űö téó st kéll tóváó bb ádni, áki tűó l kóráó n vágy tűó l kéó sóű n réágáó l, ánnák él kéll vénni á kézéó t.
Há váláki kéó tszér űö tóö gét, ákkór mégfórdíótjűk á kópógáó s iráó nyáó t.

44
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
Vakhernyó

Á csópórttágók égymáó s móö góö tt félsórákóznák, égymáó s kézéó t, vágy váó lláó t fógvá.
Áz élóö l áó llóó kivéó téléó vél mindénki bécsűkótt szémmél áó ll.
Áz élsóű - ákinék nyitvá ván szémé - szábádón vézéti á csópórtjáó t á térémbén. Egy idóű űtáó n cséré, hógy mindénki mégtápásztálhássá mindkéó t szérépét.

Varázsmikrofon

Eszkóö z: Báó b, pl. szárká, vágy báó rmilyén mádáó r. Ázéó rt mádáó r, mért á mádáó r csicsérég égéó sz náp, hól íógy, hól űó gy. ÓŐ t jóó hállgátni, sóű t cséndbén kéll áz
érdóű bén lénni, há á mádáó r szóó l, mért csák ákkór dálól, há ném závárjáó k.
Egy-égy kóö zóö s éó lméó ny félidéó zéó sé, pl. szűö linápjá, néó vnápjá vólt, mózibán vólt, nágymámáó náó l stb. Á csópórtvézétóű ólyán gyéréknék ádjá á báó bót, ákinék
biztósán ván mit móndániá. Á báó b bészéó l hélyétté, á tóö bbiék cséndbén hállgátjáó k - mint áz érdóű bén áz igázi mádárát. Á móndániválóó já véó géó n á mádáó r
máó s féó székbé - máó sik gyérék óö léó bé száó ll, éó s ótt csicsérég. Kéó sóű bb ájáó nlhát téó máó t áz óó vóó nóű , áz óű féó szkéó bóű l kézd csicsérégni á mádáó r.
Vidáó m-szómórűó
Vidáó m éó s szómórűó árcókát áó bráó zólóó kéó pékét ósztűnk á gyérékéknék.
Há á jáó téó kvézétóű á szómórűó káó rtyáó t műtátjá fél, ákkór á báó nátókát idéó zik fél ázók, ákiknéó l ilyén kéó p ván.
Há á vidáó m kéó pét éméljűö k á mágásbá, ákkór áz óö róö móö króű l szóó lnák á gyérékék.

Zenés párkereső

Szóó l á zéné. Á gyérékék mózógnák á zénéó ré, árrá vigyáó zvá, hógy né éó rjénék égymáó shóz. Mikór á zéné élhállgát, páó rt kéll táláó lniűk mágűknák. Tóö bbszóö r
isméó téljűö k, űö gyélvé, hógy mindig máó s páó rt táláó ljánák mágűknák.

Zsákbamacska

Egy zsáó kbán kűö lóö nbóö zóű dólgók vánnák élréjtvé. Á jáó téó kós á kézéó vél mégkérési ázt, ámit á jáó téó kvézétóű mónd pl.: lábdá, kánáó l..

45
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.
Zsipp-zsupp

Á gyérmékék széó kékén kóö rbén űö lnék. Egy gyérék kóö zéó pré áó ll, néki ném jűt széó k. Áz óű instrűkcióó i álápjáó n űö lnék, áó llnák, illétvé cséréó lnék hélyét á
gyérékék. Zsippré á gyérékék űö lvé márádnák, zsűpprá féláó llnák, zsipp-zsűpprá hélyét cséréó lnék. Á kóö zéó pén áó llóó is igyékszik léűö lni. Ákinék ném jűtótt
széó k ÓŐ márád kóö zéó pén.

46
Kóó péó váó r ÓÓ vódá TÁÓ MÓP 3.1.4 ÓÖ náó llóó intéó zméó nyi innóváó cióó – Kéó pésséó gféjlésztéó s észkóö ztáó rá - Jáó téó kgyűű jtéméó ny 2010.

You might also like