Kiejtés

A fonetikai átíráshoz használt jelek

[ɑ:] a magyar dal szó középső hangjához hasonló magánhangzó, amely a svéd nyelvben
mindig hosszú
[a] a magyar ház szó középső hangjához hasonló, amely a svéd nyelvben mindig rövid
[e:] a magyar lék szó középső hangjához hasonló magánhangzó, amely a svéd nyelvben
mindig hosszú
[e] az előző magánhangzó rövid, nyíltabban ejtett változata, amely a magyar ken szó
középső hangjához hasonló
[ɛ] az előző magánhangzókhoz hasonló, de azoknál kissé nyíltabban ejtett -e- hang,
amely a svéd nyelvben rövid és hosszú is lehet
[æ] az előző magánhangzókhoz hasonló, de egészen nyíltan ejtett -e- hang, amely a svéd
nyelvben csak -r- hang előtt fordul elő; lehet rövid és hosszú is
[ə] schwa hang, amely a svéd nyelvben mindig hangsúlytalan és rövid
[i:] a magyar víz szó középső hangjához hasonló magánhangzó, amely a svéd nyelvben
mindig hosszú
[ɪ] a magyar igen szó első hangjához hasonló magánhangzó, amely a svéd nyelvben
mindig rövid
[o:] a magyar óta szó első hangjához hasonló magánhangzó, amely a svéd nyelvben
mindig hosszú
[ɔ] a magyar oldal szó első hangjához hasonló magánhangzó, amely a svéd nyelvben
mindig rövid
[u:] a magyar út szó első hangjához hasonló magánhangzó, amely a svéd nyelvben
mindig hosszú
[ʊ] a magyar ugat szó első hangjához hasonló magánhangzó, amely a svéd nyelvben
mindig rövid
[ʉ] a magyar űz szó első hangjához hasonló magánhangzó, amely a svéd nyelvben
többnyire hosszú
[ɵ] félig nyílt magánhangzó, amely a magyar tök szó középső hangja és a magyar tok szó
középső hangja között ejtendő; a svéd nyelvben az említett magyar hangokkal
ellentétben nem kerekített ajkakkal ejtendő, mindig rövid
[y:] a magyar tűz szó középső hangjához hasonló magánhangzó, amely az említett
magyar hanggal szemben nem kerekített ajkakkal ejtendő; a svéd nyelvben rövid és
hosszú is lehet
[ø] a magyar tőr szó középső hangjához hasonló magánhangzó, amely a svédben rövid
és hosszú is lehet
[œ] az előző magánhangzókhoz hasonló, de egészen nyíltan ejtett -ö- hang, amely a svéd
nyelvben csak -r- hang előtt fordul elő; lehet rövid és hosszú is
[a͜u] a magyar autó szó első hangjához hasonló kettőshangzó
[ɛ͜u] a magyar európai szó első hangjához hasonló kettőshangzó
[ə͜u] idegen (elsősorban angol eredetű) szavakban előforduló kettőshangzó; a magyar
nyelvben angol jövevényszavakban ejtjük, pl. soul
[b] a magyar bak szó első hangjával megegyező mássalhangzó
[d] a magyar dél szó első hangjával megegyező mássalhangzó
[ɖ] a [d] hang retroflex (hátrahajlított nyelvvel ejtett) változata, a magyarban nincs
megfelelője; a svéd nyelvben csak -r- hang után fordul elő
 [dʒ] a magyar lándzsa, dzsem, dzseki szavakban előforduló hang, amely a svéd nyelvben
kizárólag idegen eredetű szavakban fordul elő
[f] a magyar fal szó első hangjával megegyező mássalhangzó
[g] a magyar gőz szó első hangjával megegyező mássalhangzó
[h] a magyar hal szó első hangjával megegyező mássalhangzó
[j] a magyar jég szó első hangjával megegyező mássalhangzó
[k] a magyar kamra szó első hangjával megegyező mássalhangzó; a svéd nyelvben szó
elején többnyire hehezetesen ejtik, kivéve ha s- előzi meg
[l] a magyar labda szó első hangjával megegyező mássalhangzó
[ɭ] az [l] hang retroflex (hátrahajlított nyelvvel ejtett) változata, a magyarban nincs
megfelelője; a svéd nyelvben csak -r- hang után fordul elő
[m] a magyar mész szó első hangjával megegyező mássalhangzó
[n] a magyar nap szó első hangjával megegyező mássalhangzó
[ɳ] az [n] hang retroflex (hátrahajlított nyelvvel ejtett) változata, a magyarban nincs
megfelelője; a svéd nyelvben csak -r- hang után fordul elő
[ŋ] a magyar harang szó utolsó elő hangjához hasonló nazális hang
[p] a magyar pék szó első hangjával megegyező mássalhangzó; a svéd nyelvben szó
elején többnyire hehezetesen ejtik, kivéve ha s- előzi meg
[r] a magyar répa szó első hangjával megegyező mássalhangzó
[s] a magyar szita szó első hangjával megegyező mássalhangzó
[ʂ] az [s] hang retroflex (hátrahajlított nyelvvel ejtett) változata; a magyar sima szó első
hangjához hasonló mássalhangzó; a svéd nyelvben csak -r- hang után fordul elő
[t] a magyar tél szó első hangjával megegyező mássalhangzó; a svéd nyelvben szó
elején többnyire hehezetesen ejtik, kivéve ha s- előzi meg
[ʈ] a [t] hang retroflex (hátrahajlított nyelvvel ejtett) változata, a magyarban nincs
megfelelője; a svéd nyelvben csak -r- hang után fordul elő
[v] a magyar vár szó első hangjával megegyező mássalhangzó
[w] az angol word szó első hangjával megegyező, ajkakkal képzett mássalhangzó, amely
a svéd nyelvben kizárólag az angolból átvett szavakban fordul elő
[ɕ] a magyar kapj szó utolsó hangjával megegyező zöngétlen réshang
[ɧ] zöngétlen réshang, a magyarban nincs megfelelője, a svéd nyelvben elöl és hátul
képzett változata is van
['] a jelet követő szótag egyes (egyszerű) hangsúlyt kap
[`] a jelet követő szótagra főhangsúly esik egy kettős (zenei) hangsúllyal rendelkező
szóban
[´] a jelet követő szótagra erős mellékhangsúly esik egy kettős (zenei) hangsúllyal
rendelkező szóban
[:] a hosszúság jelzésére szolgáló jel; a jel előtt álló magánhangzó hosszan, a jel előtt
álló mássalhangzó megkettőzve ejtendő

Magánhangzók

a hangsúlyos hosszú: ['ɑ:] rad, drag, tala, narkoman

hangsúlyos rövid: ['a] plats, tall, intressant, kan
hangsúlytalan rövid: [a] väntade, presentation, resa, kapacitet
e hangsúlyos hosszú: ['e:] leka, steka
hangsúlyos rövid: ['ɛ | 'e] konkurrent, efter, enkel
 hangsúlytalan rövid: [ɛ | e] intressant
hangsúlytalan rövid, schwa: [ə] nyckel, naken, pojke
i hangsúlyos hosszú: ['i:] liv, lida, flitig
hangsúlyos rövid: ['ɪ] hitta, ville, sticka
hangsúlytalan rövid: [ɪ] intressant, inkompetent, flitig
o hangsúlyos hosszú: ['u:] bo, roa, tro, oktober, presentation, bord
hangsúlyos hosszú: ['o:] lov, sova, son, kol
hangsúlyos rövid: ['ʊ] bodde, trodde, hon
hangsúlyos rövid: ['ɔ] soppa, sommar, tolv, golv, kom, orka
hangsúlytalan rövid: [ʊ] problem
hangsúlytalan rövid: [ɔ] kompetent, oktober
u hangsúlyos hosszú: ['ʉ:] hus, mus, lura, ljus
hangsúlyos rövid: ['ɵ] hund, stund, lund
hangsúlytalan rövid: [ʉ | ɵ] universitet, unik
diftongusban: [f | v] automater, euro
au-diftongusban: [a͜u] Australien
eu-diftongusban: [ɛ͜u] eufori
eu-diftongusban: [ɛ] eufemism
y hangsúlyos hosszú: ['y:] frysa, lysa, karikatyr, vy
hangsúlyos rövid: ['y] mynt, fryntlig
hangsúlytalan rövid: [y] Jenny
å hangsúlyos hosszú: ['o:] år, åter, tå, åka, hallå
hangsúlyos rövid: ['ɔ] åtta, åska
hangsúlytalan rövid: [ɔ] utåtriktad
ä hangsúlyos hosszú: ['ɛ:] äta, räta, mäta, läsa
hangsúlyos rövid: ['ɛ] äntligen, ängel
hangsúlytalan rövid: [ɛ] väninna, valhänthet
ä+r hangsúlyos hosszú: ['æ:r] lärare, bära, bär, vokabulär
hangsúlyos rövid: ['ær] märg
hangsúlytalan rövid: [ær] hyresvärdinna
ö hangsúlyos hosszú: ['ø:] öva, öga, lök, söka
hangsúlyos rövid: ['ø] tönt, fönster
hangsúlytalan rövid: [ø] ödem
ö+r hangsúlyos hosszú: ['œ:r] öron, öre, musketör, höra
hangsúlyos rövid: ['œr] början, dörr
hangsúlytalan rövid: [œr] författare

Kettőshangzók

au [a͜u] autist, automatisk, paus, trauma

eu [ɛ͜u] eufori, reumatisk
ou [ə͜u] soul

Mássalhangzók

b [b] banta, bära, ribba, brinna

c magas magánhangzó előtt: [s] citron, centrum, cykel
mély magánhangzó előtt: [k] Carl, cup, Carolina
mássalhangzó előtt: [k] Liljecrona
c+h magas magánhangzó előtt: [ɕ] checka
magas magánhangzó előtt: [ɧ] chef
mély magánhangzó előtt: [ɧ] chaufför
d [d] dröm, dag, sköldpadda, del, diet
szó végén gyakran néma: vad, med, alltid
r után: [ɖ] bord, gjorde, ord (szóhatáron túl is)
d+j szó elején: [j] djur, djävul
szó közepén: [dj] tredje
d+z+j idegen szavakban: [dʒ] tadzjik
f [f] fara, flitig, efter, offra
g magas magánhangzó előtt, hangsúlyos szótagban: [j] gift, ge, göra, gyllene
magas magánhangzó előtt, hangsúlytalan szótagban: [g] egen
magas magánhangzó előtt francia eredetű szavak esetében: [ɧ] giraff, geni
francia eredetű, szóvégi, hangsúlyos -age: ['ɑ:ɧ] garage, bagage
mély magánhangzó előtt: [g] gå, gul, gata
mássalhangzó előtt: [g] grå, glänsa
szó végén gyakran néma: flitig, dag, jag
l után, szó végén: [lj] älg, helg
l után, szó közepén: [lg] helgon, Helge
n után: [ŋ] ung, lungor
r után, szó végén: [rj] arg, Göteborg, torg, korg
r után, szó közepén: [r:] morgon
g+j szó elején: [j] gjorde
g+n [ŋn] lugn
h [h] ha, heta, hitta, hålla, hylla, höra, jaha
h+j szó elején: [j] hjul, hjärta
j szó elején: [j] ja, jobba, jazz
szó közepén vagy végén: [j:] oj, maj, skoja
francia eredetű szavakban: [ɧ] jargong, jalusi
d, g, h és l után, szó elején: [j] djur, gjorde, hjul, ljus
t után, szó elején: [ɕ] tjur, tjäna
k magas magánhangzó előtt, hangsúlyos szótagban: [ɕ] käka, kila, kelgris (kivétel:
kebab, kille)
mély magánhangzó előtt: [k] kul, komma, ko, karl
mássalhangzó előtt: [k] krita, klandra
k+j [ɕ] kjol
l [l] leta, hålla, aldrig, alltid
r után: [ɭ] sorla, Karl(szóhatáron túl is)
l+j szó elején: [j] ljud, ljus
szó közepén vagy végén: [lj] familj, olja
m [m] mamma, med, mynt, kommer, kamrat
szó végén gyakran: [m:] kom, rum
n [n] ny, ändå, hinna, len
szó végén gyakran: [n:] han, kan
g után: [ŋn] lugn, ugn
r után: [ɳ] barn, korn, hörna (szóhatáron túl is)
n+g [ŋ] ängel, äng, ung, hänga, lungor
p [p] pappa, gap, lapp, prova, plan, korp
q [k] Qatar (csak nevekben és idegen szavakban)
q+u,
[kv] Almqvist, Enquist (csak nevekben és idegen szavakban)
q+v
 r [r] rinna, ropa, barr, ark, stor
r+d [ɖ] bord, gjorde, ord (szóhatáron túl is)
r+l [ɭ] sorla, Karl (szóhatáron túl is)
r+n [ɳ] barn, korn, hörna (szóhatáron túl is)
r+s [ʂ] kors, universitet (szóhatáron túl is)
r+t [ʈ] bort, hjärta, gjort (szóhatáron túl is)
s általában: [s] sova, hiss, Stockholm, skandal, stund, simma, lyssna
r után: [ʂ] kors, universitet (szóhatáron túl is)
s+c+h [ɧ] schema
s+h [ɧ] shejk
-sion, -
['ɧu:n] version, mission
ssion
s+j [ɧ] sjal, sju
s+k magas magánhangzó előtt: [ɧ] skina, skynda (kivétel: skelett)
mély magánhangzó előtt: [sk] skal, skola, skutt
s+k+j [ɧ] skjorta
s+s+j [ɧ:] hyssja
t [t] tala, hitta, lat, tvätta, trött
r után: [ʈ] bort, hjärta, gjort (szóhatáron túl is)
-tion általában: ['ɧu:n] presentation
bizonyos esetekben: ['tɧu:n] nation, motionera
t+j szó elején: [ɕ] tjur, tjäna
szó közepén: [tj] lättja
v [v] vänta, tvätta, lov, vovve
w [v] Wallenberg, Wallin, watt (csak nevekben és idegen szavakban)
angolból átvett szavakban: [w] Wales, software
x [ks] växa, taxi, xylofon
-xion ['kɧu:n] flexion
z [s] zebra, zon

Hangsúly

A hangsúly a germán eredetű svéd szavak esetében a szótő első szótagján van.
Például: tala, lärare, betydande, författare
A svéd kiejtés alapszabálya, hogy minden hangsúlyos szótag hosszú; nyílt szótag esetén a
magánhangzót, zárt szótag esetén a mássalhangzót nyújtjuk meg (és lesz ezzel
párhuzamosan rövid a magánhangzó). Például: tal, tall
Egy szóban legfeljebb két szótag kaphat nyomatékot: uttala, uttalsregler