Professional Documents
Culture Documents
[ɑ:] a magyar dal szó középső hangjához hasonló magánhangzó, amely a svéd nyelvben
mindig hosszú
[a] a magyar ház szó középső hangjához hasonló, amely a svéd nyelvben mindig rövid
[e:] a magyar lék szó középső hangjához hasonló magánhangzó, amely a svéd nyelvben
mindig hosszú
[e] az előző magánhangzó rövid, nyíltabban ejtett változata, amely a magyar ken szó
középső hangjához hasonló
[ɛ] az előző magánhangzókhoz hasonló, de azoknál kissé nyíltabban ejtett -e- hang,
amely a svéd nyelvben rövid és hosszú is lehet
[æ] az előző magánhangzókhoz hasonló, de egészen nyíltan ejtett -e- hang, amely a svéd
nyelvben csak -r- hang előtt fordul elő; lehet rövid és hosszú is
[ə] schwa hang, amely a svéd nyelvben mindig hangsúlytalan és rövid
[i:] a magyar víz szó középső hangjához hasonló magánhangzó, amely a svéd nyelvben
mindig hosszú
[ɪ] a magyar igen szó első hangjához hasonló magánhangzó, amely a svéd nyelvben
mindig rövid
[o:] a magyar óta szó első hangjához hasonló magánhangzó, amely a svéd nyelvben
mindig hosszú
[ɔ] a magyar oldal szó első hangjához hasonló magánhangzó, amely a svéd nyelvben
mindig rövid
[u:] a magyar út szó első hangjához hasonló magánhangzó, amely a svéd nyelvben
mindig hosszú
[ʊ] a magyar ugat szó első hangjához hasonló magánhangzó, amely a svéd nyelvben
mindig rövid
[ʉ] a magyar űz szó első hangjához hasonló magánhangzó, amely a svéd nyelvben
többnyire hosszú
[ɵ] félig nyílt magánhangzó, amely a magyar tök szó középső hangja és a magyar tok szó
középső hangja között ejtendő; a svéd nyelvben az említett magyar hangokkal
ellentétben nem kerekített ajkakkal ejtendő, mindig rövid
[y:] a magyar tűz szó középső hangjához hasonló magánhangzó, amely az említett
magyar hanggal szemben nem kerekített ajkakkal ejtendő; a svéd nyelvben rövid és
hosszú is lehet
[ø] a magyar tőr szó középső hangjához hasonló magánhangzó, amely a svédben rövid
és hosszú is lehet
[œ] az előző magánhangzókhoz hasonló, de egészen nyíltan ejtett -ö- hang, amely a svéd
nyelvben csak -r- hang előtt fordul elő; lehet rövid és hosszú is
[a͜u] a magyar autó szó első hangjához hasonló kettőshangzó
[ɛ͜u] a magyar európai szó első hangjához hasonló kettőshangzó
[ə͜u] idegen (elsősorban angol eredetű) szavakban előforduló kettőshangzó; a magyar
nyelvben angol jövevényszavakban ejtjük, pl. soul
[b] a magyar bak szó első hangjával megegyező mássalhangzó
[d] a magyar dél szó első hangjával megegyező mássalhangzó
[ɖ] a [d] hang retroflex (hátrahajlított nyelvvel ejtett) változata, a magyarban nincs
megfelelője; a svéd nyelvben csak -r- hang után fordul elő
[dʒ] a magyar lándzsa, dzsem, dzseki szavakban előforduló hang, amely a svéd nyelvben
kizárólag idegen eredetű szavakban fordul elő
[f] a magyar fal szó első hangjával megegyező mássalhangzó
[g] a magyar gőz szó első hangjával megegyező mássalhangzó
[h] a magyar hal szó első hangjával megegyező mássalhangzó
[j] a magyar jég szó első hangjával megegyező mássalhangzó
[k] a magyar kamra szó első hangjával megegyező mássalhangzó; a svéd nyelvben szó
elején többnyire hehezetesen ejtik, kivéve ha s- előzi meg
[l] a magyar labda szó első hangjával megegyező mássalhangzó
[ɭ] az [l] hang retroflex (hátrahajlított nyelvvel ejtett) változata, a magyarban nincs
megfelelője; a svéd nyelvben csak -r- hang után fordul elő
[m] a magyar mész szó első hangjával megegyező mássalhangzó
[n] a magyar nap szó első hangjával megegyező mássalhangzó
[ɳ] az [n] hang retroflex (hátrahajlított nyelvvel ejtett) változata, a magyarban nincs
megfelelője; a svéd nyelvben csak -r- hang után fordul elő
[ŋ] a magyar harang szó utolsó elő hangjához hasonló nazális hang
[p] a magyar pék szó első hangjával megegyező mássalhangzó; a svéd nyelvben szó
elején többnyire hehezetesen ejtik, kivéve ha s- előzi meg
[r] a magyar répa szó első hangjával megegyező mássalhangzó
[s] a magyar szita szó első hangjával megegyező mássalhangzó
[ʂ] az [s] hang retroflex (hátrahajlított nyelvvel ejtett) változata; a magyar sima szó első
hangjához hasonló mássalhangzó; a svéd nyelvben csak -r- hang után fordul elő
[t] a magyar tél szó első hangjával megegyező mássalhangzó; a svéd nyelvben szó
elején többnyire hehezetesen ejtik, kivéve ha s- előzi meg
[ʈ] a [t] hang retroflex (hátrahajlított nyelvvel ejtett) változata, a magyarban nincs
megfelelője; a svéd nyelvben csak -r- hang után fordul elő
[v] a magyar vár szó első hangjával megegyező mássalhangzó
[w] az angol word szó első hangjával megegyező, ajkakkal képzett mássalhangzó, amely
a svéd nyelvben kizárólag az angolból átvett szavakban fordul elő
[ɕ] a magyar kapj szó utolsó hangjával megegyező zöngétlen réshang
[ɧ] zöngétlen réshang, a magyarban nincs megfelelője, a svéd nyelvben elöl és hátul
képzett változata is van
['] a jelet követő szótag egyes (egyszerű) hangsúlyt kap
[`] a jelet követő szótagra főhangsúly esik egy kettős (zenei) hangsúllyal rendelkező
szóban
[´] a jelet követő szótagra erős mellékhangsúly esik egy kettős (zenei) hangsúllyal
rendelkező szóban
[:] a hosszúság jelzésére szolgáló jel; a jel előtt álló magánhangzó hosszan, a jel előtt
álló mássalhangzó megkettőzve ejtendő
Magánhangzók
Kettőshangzók
Mássalhangzók
Hangsúly
A hangsúly a germán eredetű svéd szavak esetében a szótő első szótagján van.
Például: tala, lärare, betydande, författare
A svéd kiejtés alapszabálya, hogy minden hangsúlyos szótag hosszú; nyílt szótag esetén a
magánhangzót, zárt szótag esetén a mássalhangzót nyújtjuk meg (és lesz ezzel
párhuzamosan rövid a magánhangzó). Például: tal, tall
Egy szóban legfeljebb két szótag kaphat nyomatékot: uttala, uttalsregler