A Tanulok Es A Pedagogusok Mentalhigieneje Kosane Ormai Vera

Kósáné Ormai Vera
A tanulók és a pedagógusok
mentálhigiénéje
"Hogy minden nap

öröm szülessen."
1999.
2
Tartalom
Bevezetés
1. Egészség és mentálhigiéné
1.1. Az egészségfogalom alakulása
1.2. Az egészségnevelés
1.3. A lelki egészség
$]HOVGOHJHVpVDPiVRGODJRVSUHYHQFLy
2. Az iskolai mentálhigiéné
2.1 Az iskola mint szervezet
2.2. Tárgyi környezet és az iskolai élet szervezése
2.3. Közérzet és társas támogatás
2.4. Tanulás és teljesítmény
.HGYH]WOHQLVNolai hatások következményei
(OUHMHO]pVHN
3.2. Félelem, szorongás, stressz
3.3. Pszichoszomatikus megnyilvánulások
3.4. A "burn out"
3.5. Pszichés zavarok
$OHONLHJpV]VpJYpGHOPpWIHMOHV]WpVpWVHJtWWpQ\H]N
4.1. Mentálhigiénés programok
4.2. Társaságok, egyesületek és a szaksajtó
6HJtWV]DNHPEHUHNpVLQWp]PpQ\HN
4.4. Képzés és továbbképzés
5. Következtetések
Irodalom
Bevezetés
A gyermekek és fiatalok lelki egészségvédelme iránti társadalmi igény a 90-HVpYHNEHQIHOHUV|G|WW

$ MHOHQVpJ EL]RQ\iUD |VV]HIJJ D ILDWDONRU~ E&QHON|YHWN DONRKRO- és drogfogyasztók számának
HPHONHGpVpYHO YDODPLQW D OHONL WpQ\H]N V]HUHSpQHN IHOLVPHUpVpYHO D V]HUYL EHWHJVpJHN
kialakulásában.
Az iskolai tanulók pszichohigiénéjével való foglalkozást az oktatási intzézmények közötti
YHUVHQ\EO DGyGy Q|YHNHG V]OL HOYiUiV WRYiEEi D WDQXOiVL pV PDJDWDUWiVL QHKp]VpJHN
HOIRUGXOiViQDN- a pedagógusok megítélése szerinti - növekedése indokolja.
A törvényi szabályozás (1996. évi LXII. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.
törvény módosítása; az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról; az
1994. évi VI. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
PyGRVtWiViUyO D] pYL ;;;, W|UYpQ\ D J\HUPHN YpGHOPpUO pV D J\iPJ\L LJD]JDWiVUyO D]
LQWp]PpQ\UHQGV]HUDKXPiQVHJtWV]DNHPEHUHNWHYpNHQ\VpJLN|UpWV]pOHVtWLpVGLIIHUHQFLiOMD
A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló l949. évi XX. törvény:

' $ 0DJ\DU .|]WiUVDViJ WHUOHWpQ pONQHN
MRJXNYDQDOHKHWOHJPDJDVDEE V]LQW& WHVWL pV OHONL
egészséghez.
67. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek
joga van a családja, az állam pV D WiUVDGDORP UpV]pUO DUUD D
3
YpGHOHPUHpVJRQGRVNRGiVUDDPHO\DPHJIHOHOWHVWL szellemi
pVHUN|OFVLIHMOGpVpKH]V]NVpJHV
Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról:
3. § (3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy

I iOODSRWiQDN V]HPpO\HV DGRWWViJiQDN PHJIHOHO
megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban,
rehabilitációs célu ellátásban - részesüljön, s életkorától
függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez
forduljon segítségért.
30. § (7) A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel,
magatartási rendellenességgel N]G J\HUPHN WDQXOy D
N|]|VVpJL pOHWEH YDOy EHLOOHV]NHGpVpW HOVHJtW UHKDELOLWiFLyV
foglalkoztatásra jogosult. A rehabilitációs célu
foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai
nevelés és oktatás keretében valósítható meg.
1. Egészség és mentálhigiéné
1.1. Az egészségfogalom alakulása

Az egészség multidimenzionális fogalom. Társadalmi-N|UQ\H]HWL YDODPLQW WHVWL pV OHONL WpQ\H]N
egyaránt részét alkotják. Tekintsünk át néhány definíciót!
$] pOHWP&N|dés zavartalansága, a szervezet, ill. a szervek betegség nélküli állapota."
0DJ\DUeUWHOPH]6]yWiUO
$]HJpV]VpJD]HJ\pQRSWLPiOLVWHOMHVtWNpSHVVpJpQHNiOODSRWDDPLD]RNQDNDV]HUHSHNQHNpV
feladatoknak a betöltésére teszi képessé, amelyekre szocializálódott." (Parsons, é.n. - N|]OL %HQN
l997. 7.)
$] HJpV]VpJ D] HPEHUL V]HUYH]HW RO\DQ iOODSRWiW IHOWpWHOH]L DPHO\ SRWHQFLiOLV OHKHWVpJHW
teremt az egyén számára ahhoz, hogy a társadalom anyagi és szellemi folyamatában optimális
aktivitással részt vegyen." (Veres, l990. 114.)
"... egészségesnek tekintjük azt az embert, aki az egészséges természeti, családi és társadalmi
környezetében tartósan és zavartalanul kifejtheti testi és lelki képességeit saját és mások
boldogulására." (Barabás, 1997. 25.)
"Az egészség társadalmi bázison alapuló individuális értékként definiálható, és ezért
EHV]pOKHWQNHJpV]VpJUHW|UWpQV]RFLDOL]iFLyUyO%HQNO
A WHO Ottava Charter elnevezésü, 1987-EHQ NLDGRWW iOOiVIRJODOiViEDQ D N|YHWNH]
meghatározás található: "... az egészségpromóció olyan folyamat, amely képessé teszi az embereket,
hogy fokozzák kontrolljukat egészségük felett, illetve javítsák azt. A teljes testi, lelki és szociális jólét
állapotának elérése érdekében az egyén vagy a csoport képes kell legyen azonosítani és megvalósítani
FpONLW&]pVHLWNLHOpJtWHQLV]NVpJOHWHLWpVYDJ\PHJYiOWR]WDWQLN|UQ\H]HWpWYDJ\PHJN]GHQLD]]DO
(Buda, 1998. 234.).
$PHJKDWiUR]iVDN|YHWNH]WDUWDOPLMHJ\HNHWIRJODOMDPDJiEDQ
- értelmes, produktív célokat maga elé állító élet,
- alkalmazkodóképesség,
-PRUDOLWiVVDOiWV]WW|QPHJYDOyVtWiV
-VRNUpW&NRQIOLNWXVNH]HOPyGV]HUHN
- az értelmi és érzelmi folyamatok összhangja,
- testi kondíció.
*\UII\O
Aszmann Anna és Mándoki Rózsa (1995) szerint a WHO definíció holisztikus
HJpV]VpJEHWHJVpJIRJDOPDWKDWiUR]PHJDPHO\EHQDN|UQ\H]HWpVD]HJ\pQL|VV]HWHYND]HJ\pQHQ
EHOOL WHVWL pV OHONL MHOOHP]N YDODPLQW H]HN N|OFV|QKDWiVD NDS KHO\HW $ PHJKDWiUR]iVW W~O]RWWDQ
4
derülátónak értékelik. Reálisabb értelmezést ajánlanak, amely szerint: "... a környezetével

KDUPyQLiEDQ OpY D IL]LNDL OHONL pV WiUVDGDOPL PHJWHUKHOpVHNNHO PHJELUNy]y D WiUVDGDOPLODJ
SURGXNWtYpOHWHWpOHPEHUWWDUWMDHJpV]VpJHVQHNPpJDNNRULVKDSORUYRVLpUWHOHPEHQQHPQHYH]KHW
teljesen tünet-pVGLDJQRV]WL]iOWEHWHJVpJWOPHQWHVQHN$V]PDQQ-Mándoki, 1995. 138.).
$ KDJ\RPiQ\RV IHOIRJiVEDQ D EHWHJVpJ HONHUOpVH D FpO (]W %HQN =V O DV]NHWLNXV
megközelítésként írja le, amelyben az önmegtartóztatás, a szigorú vislkedési szabályok és a szabályok
PHJWDUWiViQDNHOOHQU]pVHiOOHOWpUEHQ$-DVpYHNWOSDUDGLJPDYiOWiVN|YHWNH]HWWEH$]HJpV]VpJ
PHJU]pVH IHMOHV]WpVH D]D] HJ\ pozitív mentálhigiénés felfogás fogalmazódott meg, amely az
egészség kérdését az egész társadalom - s nem csupán az egészségügy - feladatává teszi. A pozitív
egészségfelfogás inkább egy hedonista értelmezéshez áll közel. Ebben az egészség a jó közérzetet, az
|QPHJYDOyVtWiVWMHOHQWL%HQN%XGD
1.2. Az egészségnevelés
AzHJpV]VpJQHYHOpVIHODGDWDLD]HJpV]VpJIRJDOPiQDNpUWHOPH]pVpWOIJJHQDODNXOQDN1DSMDLQNEDQ
-, ha nem is általános érvénnyel - PLQGLQNiEE D NRPSOH[ HJpV]VpJIRJDORPEDQ WDOiOKDWy |VV]HWHYN
jelentik az egészségnevelés tennivalóit.
A WHO 1989-ben a köveWNH]SRQWEDQIRJODOWD|VV]Hhagyományos egészségnevelés és az
HJpV]VpJYpGLVNRODNRQFHSFLyMDN|]|WWLNO|QEVpJHNHW
Hagyományos egészségnevelés:
$]HJpV]VpJQHYHOpVWV]&NLVNRODLRV]WiO\NHUHWEHQpUWHOPH]L

2. A személyi higiénére és a testi egészségre helyezi a hangsúlyt, kizárva az egészség átfogó
értelmezését.
3. Az egészségügyi oktatásra és a tények megismertetésére összpontosít.
.RKHUHQV NRRUGLQiOW PHJN|]HOtWpVL PyG KLiQ\iEDQ QHP V]iPRO D WDQXOyNDW pU HJ\pE
hatásokkal.
5. Számos fHOPHUOSUREOpPiWYDJ\NUt]LVWNO|Q-külön próbál megoldani.
1HPYHV]LV]iPtWiVEDNHOOPpUWpNEHQD]HJpV]VpJPDJDWDUWiVSV]LFKRV]RFLiOLVWpQ\H]LW
7. Korlátozott mértékben ismeri el az iskola és az iskolai környezet fontosságát.
8. Nem foglalkozik ténylegesen az iskolai személyzet egészségi állapotával és közérzetével.
1HPYRQMDEHDNWtYDQDV]ONHWD]LVNRODLHJpV]VpJQHYHOpVLSURJUDPRNNLPXQNiOiViED
l0. Az iskola-HJpV]VpJJ\LV]ROJiOWDWiVRNDWOHV]&NtWLD]HJpV]VpJJ\LV]&UpVHNHOYpJ]pVpUHpV
DEHWHJVpJPHJHO]pVpUH
$]HJpV]VpJYpGLVNROD
1. Az iskolai életnek és az iskola közösségi kapcsolatainak minden aspektusát tágan értelmezi;

az iskola "gondoskodó" közösséggé fejlesztését tüzi ki célul.
2. Az egészség olyan modelljére épít, amelynek alapját a testi, lelki, társadalmi és környezeti
|VV]HWHYNN|OFV|QKDWiVDNpSH]L
3. A tanulók aktív részvételére helyezi a hangsúlyt, fejleszteni kívánja a tanulók készségeit az
alkalmazott módszerek széles skáláján keresztül.
4. Elismeri, hogy a tanulók egészségére számos dolog hat, és figyelembe veszi a tanulók
PHJOpYKLHGHOPHLWpUWpNHLWpVDWWLW&GMHLW
)HOLVPHUL KRJ\ D] HJpV]VpJJ\L SUREOpPiN HVHWpEHQ VRN DODSYHW IRO\DPDW pV MHOHQVpJ
N|]|VHUHGHW&pVKRJ\PHJHO]pVNHWDWDQWHUYUpV]HNpQWHOUHPHJNHOOWHUYH]QL
$ODSYHWIRQWRVViJ~QDNWDUWMDDSR]LWtY|QNpSNLDODNtWiViWpVD]WKRJ\D]HJ\pQHNIRNR]RWW
mértékben kontrollálják saját életüket,
)HOLVPHULD]LVNRODWiUJ\LN|UQ\H]HWpQHNHV]WHWLNDLMHOHQWVpJpWDWDQXOyNpVDOkalmazottak
egészségi állapotára gyakorolt közvetlen fiziológiai hatásait.
8. Az iskolai egészségvédelmet kiterjeszti az iskolai alkalmazottakra is, hangsúlyozva a
személyzet példaadó szerepét és jóllétét.
5
$ V]OL WiPRJDWiVW pV HJ\WWP&N|GpVW N|]SRQWL MHOHQWVpJ&QHN WDUWMD D] HJpV]VpJYpG
iskolákban.
10. Az iskola-egészségügyi szolgáltatásokat tágan értelmezi, miszerint azok tartalmazzák a
V]&UpVHNHW pV D EHWHJVpJ PHJHO]pVpW LV GH DNWtYDQ EHNDSFVROyGQDN D] HJpV]VpJQHYHOpVL WDQWHUY
megvalósításába, pV HOVHJtWLN D]W LV KRJ\ D WDQXOyN WXGDWRVDEEDQ YHJ\pN LJpQ\EH D] HJpV]VpJJ\L
szolgáltatásokat.
(Aszmann és mtsai, 1998. 607.; Mándoki, 1995, 210-211.)
1.3. A lelki egészség

$PHQWiOKLJLpQpODLNXVPR]JDORPNpQWLQGXOWPHJDV]i]DGHOVpYWL]HGHLEHQ$ kifejezés Chicagoban
keletkezett. A korábban elmekezelés alatt álló C. Beers írta meg 1908-ban kórházi tapasztalatait,
ebben szerepelt a szó. Eredeti jelentése alapján az elmeegészségügyi intézmények humanizálására
vonatkozott a megnevezés. (A klinikai pszichológia.., 1998.; Buda, 1998.)
Mit jelent napjainkban a mentálhigiéné?
Röviden fogalmazva a lelki megbetegedések és PDJDWDUWiV]DYDURN PHJHO]pVpW YDODPLQW D
lelki egészség védelmét foglalja magában. Célja Gácser M. (l995. 78.) értelmezésében "minél több
HPEHUV]iPiUDOHKHWYpWHQQLD]RSWLPiOLVLQWHOOHNWXiOLVpVpU]HOPLIHMOGpVWDWHVWL-lelki és szociális
kibontakoziVW)HQQWDUWDQLHJ\RO\DQWHKHUEtUyN]GNpSHVV]HPpO\LVpJHWDPHO\DONDOPDVViWHV]LD]
HPEHUW WiUVDGDOPL IHODGDWDLQDN PDUDGpNWDODQ WHOMHVtWpVpUH PLN|]EHQ EHOV KDUPyQLiEDQ YDQ
önmagával és környezetével egyensúlyban él".
A Klinikai Pszichológiai Szakmai Kollégium állásfoglalása szerint: "A mentálhigiéné
HJpV]VpJN|]SRQW~ V]HPOpOHWPyG HOPpOHWL pV J\DNRUODWL WXGiV H]HQ Q\XJYy IHOHOVVpJ HJpV]VpJQN
megóvásáért (primer prevenció) és erre vonatkozó magatartás-kultúra. Nem önálló szakma, de minden
szakmánaN UpV]H OHKHW PLQW PHQWiOKLJLpQpV W|EEOHWWXGiV D] HPEHUL WpQ\H]UO $ PHQWiOKLJLpQp
J\DNRUODWDQHPD]RQRVDSV]LFKRWHUiSLiYDO0yGV]HUWDQDVRNIRUUiV~DVHJtWNDSFVRODWRQQ\XJYy
/pQ\HJHpVIFpOMDD]HJpV]VpJHVVpJH]HQEHOODOHONLHJpV]VpJPHJU]pVHDSV]LFKLNXVMyOpW
IRNR]iVDDOHONLMHOOHJ&pVYDJ\HUHGHW&EHWHJVpJHNpVSUREOpPiNPHJHO]pVHDNLDODNXOWHQ\KpEE
lelki bajok rendezése, az ember egészségben tartásának megsegítése." (A klinikai pszichológia...,
1996. 57.)
Az egészség általánRVpUWHOPH]pVpKH]KDVRQOyDQDNRUV]HU&PHQWiOKLJLpQpVV]HPOpOHWV]HULQWD
V]LQWpQKROLV]WLNXVPHJN|]HOtWpVWLJpQ\Opozitív mentálhigiéné az egyén aktív részvételét jelenti saját
egészsége megóvásában.
Melyek a lelki egészség ismérvei?
Az egészséges gyeUHNMHOOHP]MpWN|]OL+)LVFKHUDODSMiQ.HOHPHQ/iV]Oy
598-(]HNDN|YHWNH]N
1. Érzi, hogy más gyermekek szeretik,
2. magabiztosnak érzi magát,
3. normálisnak és teljesnek érzi magát,
4. nem fél egyedül lenni,
V]tYEOWXG nevetni, ha alkalom nyílik rá,
6. elégedett az életkorával és nem akar ismét kisgyermek lenni,
7. nyugodt, elégedett, nincsenek félelmei,
8. szereti az iskolát,
9. szeret játszani,
10. a csoportban érzi a kölcsönös függést,
11. optimista,
12. a kisebb igazságtalanságokat könnyen elfelejti,
13. jól alszik,
14. játszótársaival barátságos,
|UODV]ONQHNpVDFVDOiGLpOHWQHN
16. van egy "hobbi"-ja,
17. az alkotó munkában önállóságot mutat,
pU]LKRJ\NO|QE|]N|]|VVpJHNKH]WDUWR]LN
19. nyílt és szabadon megnyilatkozik,
20. jó az étvágya.
6
Mac Donald és O'Hara (1996, 1997) modellje (közli Buda, l998. 235.) G. Albee
PHJKDWiUR]iVi DODSXO (V]HULQW D OHONL HJpV]VpJ |W KiQ\DGRVVDO IHMH]KHW NL DPHO\ |W SR]LWtY
V]iPOiOypV|WQHJDWtYQHYH]IDNWRUPHQQ\LVpJL|VV]HVtWpVH
Környezeti Önértékelés Érzelmi Önszabályozási Társas

PLQVpJpUHWWVpJNpV]VpJWiPRJDWiV
_________________________________________________
Környezeti Érzelmi Érzelmi Stressz Kizsákmányolás
depriváció abúzus elhanyagoltság
(Buda, 1998. 235.)
Tudor (1996) alapján a lelki egészség jegyei:

- megküzdési képesség (coping),
- feszültségek és stresszek feletti uralom képessége,
-PHJIHOHOpQNpSpV|QD]RQRVViJLpU]pV
- önértékelés,
-|QIHMOHV]WpVIHMOGpVNpSHVVpJH
- autonómia,
- változási képesség,
- szociális támogatások igénybevétele, társadalmi mozgalmakban való részvétel. (Buda, 1998.
235.)
Doku (1997) szerint a lelki egészség ismérvei:
1. Képesség a szeretet adására és elfogadására;
2. A társadalomban a biztonság és a státus "adekvát" érzése;
$VSRQWDQHLWiVPHJIHOHOPpUWpNHD]pU]HOPL YiODV]RNPHJIHOHOVNiOiMD
4. Hatékony kapcsolat a valósággal;
5. Gazdag fantáziavilág, amely segíti a kreatívitást;
6. Az önismeret és az önátadás olyan foka, amely HOVHJtWL D PiVLN HPEHU iUWDOPDN
utáni reparációjának megvalósítását, s az ehhez szükséges képességek
gyakorlását;
7. A tapasztalatból való tanulás képessége;
8. A csoport igényeinek teljesítési képessége, egyben azzal a választási szabadsággal, hogy ezt
mikor és mennyiben teszi, figyelembe véve - mint a csoport tagja - saját
IHOHOVVpJpW
9. Az önkifejezés szabadsága, tekintetbe véve a saját viselkedés másokra gyakorolt hatását;
10. Saját és mások testi szükségleteinek kielégítési képessége. (Közli: Buda, 1998. 235-236.)
9DODPHQQ\L VDMiWRVViJ OHtUiViEDQ D] HJ\pQ |QPDJiKR] pV N|UQ\H]HWpKH] I&]G pU]HOPL-
NRPPXQLNiFLyVMHOOHP]LiOOQDNHOWpUEHQ
$]HOVGOHJes és a másodlagos prevenció

$ SR]LWtY HJpV]VpJ NLDODNXOiViYDO NDSFVRODWRV W|UHNYpVHNHW pV EL]RQ\RV VSHFLiOLV PHJHO]
tevékenységet az HOVGOHJHV SUHYHQFLy jelenti. Ez feltételezi az okok és a problémák kialakulása
közötti kapcsolat ismeretét.
$IIHODdat az egészséges életmód ösztönzése és a környezet károsító hatásainak kiiktatása.
-HOHQWKHWLD]HJ\pQQHOD]HJpV]FVRSRUWWDOYDJ\DNRFNi]DWQDNNLWHWWFVRSRUWWDOW|UWpQIRJODONR]iVW
Az egészségügyben ez az egészségnevelést, az egészséges életvitelre irányuló munkát foglalja
magában (helyes táplálkozás, az alkohol, a dohányzás, a drogfogyasztás elkerülése).
Az iskolában a primer prevención olyan feltételek kialakítását, biztosítását értjük, amely
HOVHJtWLDJ\HUHNHNKDUPRQLNXVIHMOGpVpWpVHJ\EHQPegvéd a mentálhigiénés ártalmaktól. A nevelési
intézményekben akkor van jelen, KDD]LVNRODPDJDVV]tQYRQDO~PLQVpJLPXQNiWYpJH] az oktatás és
a nevelés terén egyaránt. Ez valamennyi csoporttagra - a tanulókra és a tanárokra - egyaránt érvényes.
A másoGODJRV PHJHO]pV D EHWHJVpJ SUREOpPD HO]HWHV MHO]pVHLW NtYiQMD IHOLVPHUQL SO
V]&UpV ~WMiQ D]pUW KRJ\ D V~O\RVDEE PHJQ\LOYiQXOiVRN QH N|YHWNH]]HQHN EH $ PiVRGODJRV
7
prevenció intézményei sorába tartoznak a nevelési tanácsadók, a gyermekideggondozók, a logopédiai

hálózat, a gyermekjóléti szolgálat is.
2. Az iskolai mentálhigiéné
$ IHOQWW WiUVDGDORPEDQ PDJDV D V]HPpO\LVpJ]DYDURN pV HJpV]VpJNiURVRGiVRN HOIRUGXOiVD (]HN

PHJV]QWHWpVH QHKp] 9DOyV]tQ&OHJ H] D PDJ\DUi]DWD KRJ\ NLWQWHWHWW ILJ\HOHPEHn részesül a
gyermek- pV VHUGONRUL PHJHO]pV $ OHONL HJpV]VpJYpGHOHPEHQ - mint azt Kézdi Balázs
megfogalmazza "a szervezett mentálhigiéné nem létezhet az iskola, az oktatás és nevelés lelki
egészségvédelmi potenciáljának feltárása és felhasználása nélkül". (Kézdi, 1998. 9.) Az iskolát, a
pedagógiát a lelki egészségvédelem és a társadalom közös területének tekinti Frenkl Róbert (l997) is.
$] yYRGD pV D] LVNROD WHKiW D] HOVGOHJHV PHJHO]pV V]tQWHUH Ez azért lehetséges, mert az
LVNRODQHPHJ\V]HU&HQIHOkészít az életre, hanem maga az élet. Az iskolai tapasztalatok és élmények
KDWiVDKRVV]~WiYUDV]yO(YLGHQFLiQDNWQLNKRJ\DNRUDLV]HPpO\LVpJIHMOGpVL]DYDURNHNNRUPpJ
QpPLOHJHQ\KtWKHWN$]pUWNDSKDWD]LVNRODN|]SRQWLV]HUHSHWDOHONLHJpV]VpJYpGHOHPEHQDNpVEEL
V~O\RV SUREOpPiN PHJHO]pVpEHQ PHUW D J\HUPHN- pV VHUGONRU~DN G|QW W|EEVpJH OiWRJDWMD D]
LQWp]PpQ\W MHOHQ YDQ V QHPFVDN N KDQHP D J\HUHNHNHW QHYHO FVDOiGRN LV D] LVNROD ~WMiQ MREEDQ
HOpUKHWN
Abban pedig ma már sokan egyetértenek, hogy a NRUDLPHJHO]pVJD]GDViJRVDEEpVHJ\EHQ
humánusabb, mint a már kialakult zavarok gyógyítása. A prevenció "nem népegészségügyi és nem
szociális szolgálat, hanem az iskola alapfeladatához tartozó nevelés érdekében ellátandó feladat"
(Czakó, l995.(]pUWQHPWHNLQWKHWDOHONLHJpV]VpJFVXSiQD]HJpV]VpJJ\EHOJ\pQHNKDQHP
PLQW D]W *iVSiU =VX]VD HJ\ LQWHUM~EDQ PHJIRJDOPD]]D HJ\ P&YHOGpVJ\L DWWLWGQHN PLQVO
(Schmidt, 1996. 37.)
Gerevich J. (1989) az iskolai mentálhigiénét az iskolapszichológia továbbfejlesztett
területének tartja, amely egységbe foglalja a társadalomtudományok és az egészségtudományok
iskolára vonatkozó ismereteit. A gyakorlati munka célja egy "emberbarát iskola" (Skiera, l994)
P&N|GpVHRO\DQLVNROipDKROPLQGHQNLMyOpU]LPDJiWJ\HUHNSHGDJyJXVV]OHJ\DUiQW
$ N|YHWNH]NEHQ D] HOVGOHJHV SUHYHQFLy MHJ\pEHQ iWWHNLQWMN D]RNDW D WHUOHWHNHW pV
MHOHQVpJHNHW DPHO\HN D KDUPRQLNXV V]HPpO\LVpJIHMOGpV IHOWpWHOHL LOOHWYH DPHO\HN NO|Q|VHQ
érzékenyen érintik a tanulyN pV D WDQiURN N|]pU]HWpW (]HN GLV]IXQNFLRQiOLV P&N|GpVH D SV]LFKpV
PHJEHWHJHGpVHNHJ\LN|VV]HWHYMHOHKHW
Sajnálatos, hogy átfogó hazai kutatási eredmények az oktatásügy területén a témában nem
állnak rendelkezésre. Kitüntetett figyelmet érdemel dr. Aszmann Anna és munkatársainak a WHO
keretében 1986-1997 között végzett nemzetközi összehasonlító vizsgálata, amelyben közel hat ezer 11,
13 és l5 éves tanuló vett részt.1 1993-ban 5775 tanuló, 1997-EHQWDQXOyW|OW|WWHNLDNpUGtYHW
(IskolásgyermekeN6HUGON$V]PDQQ
2.1. Az iskola mint szervezet

$ WDQXOyN pV D WDQiURN HJpV]VpJYpGHOPH HOVVRUEDQ D] LQWp]PpQ\ P&N|GpVpQ V]HUYH]HWL MHOOHP]LQ
nevelési-RNWDWiVL J\DNRUODWiQ Q\XJV]LN $ J\HUHNHN pV D IHOQWWHN KpWN|]Qapi élete, tapasztalatai, az
életmód, a tanítási-tanulási folyamat sajátosságai, a társas kapcsolatok alakulása a meghatározó.
A jó iskola nem egy-egy résztevékenységben jeleníti meg a mentálhigiénés szempontokat,
KDQHPDOHONLHJpV]VpJYpGHOPpWpVIHMOdését "szervezetfejlesztési alapelvvé" emeli. Ez a törekvés
hatja át a Meleg Csilla (1996) által bemutatott koncepciót és gyakorlatot.
$]HJpV]VpJHVLVNRODLV]HUYH]HWHNNLDODNXOiViWpVIHMOHV]WpVpW%XGD%pODDODSYHWQHNWHNLQWL
Közel egy évtizede a k|YHWNH]NHWtUWD0HQWiOKLJLpQpVQHNDNNRUWHNLQWKHWYDODPLO\HQLVNRODLIRUPD
YDJ\ LVNRODL Ei]LV~ EHDYDWNR]iV KD D WUDGLFLRQiOLV QHYHOpVL J\DNRUODWRW PHJKDODGy D NRUV]HU&
pszichológia, illetve viselkedéstudományok módszereit felhasználó befolyásolási,
személyiségformálási eszközök kerülnek alkalmazásra." (Buda, l990. 15.).
1
.|V]|QHWHPHWIHMH]HPNLGU$V]PDQQ$QQiQDND]2UV]iJRV.|]HJpV]VpJJ\L.|]SRQWIRV]WiO\YH]HWMpQHN
a még nem publikált, l997-es kutatási eredmények rendelkezésre bocsátásáért.
8
$ PHQWiOKLJLpQpV V]HPOpOHW& tanár ismeri, megérti a gyerekek szükségleteit, s "a diákokban

QHPDWDQDQ\DJSRWHQFLiOLVHOVDMiWtWyLWOiWMDPDJDHOWWKDQHPHJpV]pVWHOMHVV]HPpO\LVpJHket, akiknek
kibontakozásához kíván hozzájárulni". (A klinikai pszichológia..., 1998. 288.)
$] LQWp]PpQ\ HJpV]pW pULQW WHUOHWHN DPHO\HN D IHOQWWHN pV D J\HUHNHN N|]pU]HWpW pV
WHOMHVtWPpQ\pWPHJKDWiUR]]iNDN|YHWNH]N
- a szabályok kialakításának módja,
-DG|QWpVHNEHQYDOyUpV]YpWHOOHKHWVpJH
-DNRQWUROOP&N|GpVH
- a személyek közötti kommunikáció nyitottsága,
- a konfliktusok és a mentálhigiénés problémák kezelésének módja.
$ OHONL HJpV]VpJHW YpG IHMOHV]W UHQGV]HUV]HPOpOHW& iskolában a szabályok kialakítása
N|]|VHQW|UWpQLN$FVRSRUWRWLOOHWYHD]HJ\pQHNHWpULQWG|QWpVHNEHQPLQGHQNLUpV]WYHKHW$NRQWUROO
QHP HOVVRUEDQ NtYOUO KDQHP EHOOUO |QNRQWUROO IRUPiMiEDQ LV PHJYDOyVXO $ V]HPpO\HN
csoportok (osztályok) között a kommunikáció nyitott, gyakori, folyamatos. A konfliktusok nyíltak, a
"nincs vesztes" megoldási mód érvényesül.
$ YLVHONHGpVL QHKp]VpJHNHW D] LQWp]PpQ\ QHP D] HJ\pQ EHOV SUREOpPiMDNpQW N|]HOtWL PHJ
hanem mint a rendszer zavarát értelmezi, amely rendszernek a gyerek is része.
$KD]DLLVNRODLJ\DNRUODWKR]YLV]RQ\tWYD~MV]HU&PHJN|]HOtWpVWDONDOPD])|OGHV=ROWiQO
A kudarcok vizsgálatában "hibafa" készítésével elemzi az okokat, amellyel feltárja a rendszer
meghibásodását. Arra keres választ, milyen hatások vezethettek a problémához.
2.2. Tárgyi környezet és az iskolai élet szervezése

A komfortérzést növeli és a terhelés szubjektív érzetét csökkenti az iskolai higiéné iránti elvárások
megtartása, a tárgyi feltételek megfelelése. A funkcióra alkalmasság, a kényelem és a tisztaság a testi
és lelki egészséget befolyásolja.
A megvilágítás, a helyiség klímája, a zajszint, a berendezés és alapterület iránti kívánalmakat
UHQGHOHWV]DEiO\R]]D$]RWWKRQRVViJpU]pVpWNHOWN|UOPpQ\HNPHJWHUHPWpVHD]RQEDQD]LQWp]PpQ\
VDMiWQHYHOpVLLGHROyJLiMiWyOpVHUIRUUiVDLWyOIJJ
1996 végén 1215 tanulót standardizált kérGtYYHOYL]VJiOWiNPHQQ\LUHHOpJHGHWWHND]RNWDWiVL
LQWp]PpQQ\HO DKRO WDQXOQDN $ UpV]WYHYN - pYHV NO|QE|] WHOHSOpVHQ pO GLiNRN YROWDN
Legmagasabbra a tanítás színvonalát és a tanárok munkáját értékelték a megkérdezettek,
OHJURVV]DEEQDN PLQVtWHWWpN D WHVWQHYHOpVL yUD XWiQL WLV]WiONRGiVL OHKHWVpJHNHW OiVG WiEOi]DW
(Bánáti, 1997.)
2.1.táblázat
Az iskola megítélése egyes szempontok szerint
(átlagosztályzatok)
7pQ\H]N Átlagok
$]LVNRODNOVN|UQ\H]HWH 3,17
Az iskola épülete 3,21
Az iskola tisztasága 3,26
A tantermek felszereltsége 3,23
A tornaterem felszereltsége 3,63
7LV]WiONRGiVLOHKHWVpJHNDWHVWQHYHOpV
óra után 2,07
Az iskola szePOpOWHWHV]N|]|NNHOYDOy
ellátottsága 3,17
A tanítás színvonala 3,64
$WDQXOyNSUREOpPiLYDOYDOyW|UGpV 3,13
A diákok javaslatainak, kéréseinek
figyelembevétele 3,19
(Bánáti, 1997. 7.)
A tanulás szervezésének IHOWpWHOHL NHGYH]HN KD D KHWL és napi órarendi terhelés elosztása
HJ\HQOHWHV KD D] HJ\ QDSUD MXWy GROJR]DWRN IHOPpUN V]iPiW D WDQiURN |VV]HKDQJROMiN D]
RV]WiO\EDQ KD D] yUDN|]L V]QHWHN LGWDUWDPD PHJIHOHO pV OHKHWVpJN YDQ D WDQXOyNQDN D
9
OHYHJ]pVUH pWNH]pVUH MiWpNUD V D J\HUHNHN RWWKRQL IHODGDWYpJ]pVpUH IRUGtWRWW LG PpJ D

középiskolában sem több napi 2-3 óránál. (Bihari, 1999. 26.)
A pedagógusok számára ugyancsak fontos a heti terhelés elosztása, a felkészüléshez és a
pihenéshez szükséges körülmények megteremtése. A csoportbontásban és szaktantermi rendszerben
W|UWpQWDQtWiV-tanulás esetén a stabilitás, a szünetek védelme kiemelt figyelmet érdemel.
2.3. Közérzet és társas támogatás

$ WiUVDV WiPRJDWiV D OHONL HJpV]VpJUH NHGYH] KDWiVW J\DNRURO %L]WRQViJRW Q\~MW HQ\KtWheti a rossz
közérzetet. Hozzájárul a jó közérzet kialakulásához, mert önbizalmat ad, növeli az önbecsülést. Pozitív
pU]HOPHNHW pEUHV]W FV|NNHQWL D V]RURQJiVW D GHSUHVV]LyW $ NOV VWUHVV] HQ\KtWpVpEHQ LV MHOHQWV
szerepe van, hiszen a társas támogatás LJpQ\EHYpWHOpQHN OHKHWVpJH FV|NNHQWL D VWUHVV] NHOWHWWH
félelmeket. "A társas viszonyok sokféleképpen nyújtanak támaszt - bizalmas barátot adnak,
integrálnak a társas hálóba, pozitív reakciókat és ennél fogva önbizalmat eredményeznek, segítséget és
információt nyújtanak." (Bierhoff-Klein, 1995. 269.)
Caplan és Killilea (1876 - közli Csík, 1997. 28-29.) a társas támogató rendszer részeként
említi: a házastársat, a gyermeket, barátokat, munkatársakat, a vallási, a kultúrális, a sport, a szociális
és politikai egyesületek tagjait,DV]DEDGLGSDUWQHUHNHWV]RPV]pGRNDWLVPHUV|NHWDV]ROJiOWDWyNDW
és tekintélyszemélyeket.
G. Albee ötlete alapján Telkes József (1989. 112.) által közölt képletben is helyet kap a
jelenség.
mt + sb
TBZ =
tt + k + pk
TBZ: Társadalmi Beilleszkedési Zavar

mt: megterhelés
VEVHEH]KHWVpJ
tt: társas támogatás
k: kompetencia
pk: problémamegoldó képesség
)HOWpWHOH]]N KRJ\ D SR]LWtY pOHWpU]pV D OHONL HJ\HQV~O\ OHJIRQWRVDEE |VV]HWHYMH D WiUVDV

kapcsolat. Az általános közérzet mellett az iskolához való viszonyban is meghatározó szerepet foglal
el. A pozitív életérzés a családdal, az iskolával és a baráti kapcsolatokkal való elégedettséget jelenti.
Aszmann Anna és munkatársainak (Az iskolásgyermekek..., l997.; Aszmann, 1999)
összehasonlító vizsgálata szerint 1993-ban a 11 évesek 18%-a, a 13 éves fiúk 12%-a, a lányok 11%-a,
a 15 éves fiúk 9%-a és az ilyen korú lányok 12%-a érezte magát "nagyon boldognak". Az 1986-os
felvételhez viszonyítva 1993-ban és 1997-ben egyaránt csökken WHQGHQFLD pV]OHOKHW -11%-kal
NHYHVHEEDSR]LWtYpOHWpU]pVWYDOOyNDUiQ\DVHPHONHGHWWDQHPQDJ\RQEROGRJRNHOIRUGXOiVD$]
1993-ban és az 1997-ben felvett adatok a fiúk és a lányok esetében egyaránt közel állnak
HJ\PiVKR] $ NpW LGV]DN N|]|Wt az eredmények gyakorlatilag nem változtak (lásd 2.1. ábra). A
gondot az okozhatja, hogy a gyerekek több mint 25%-a nem érzi magát boldognak, s az életkor
HOUHKDODGiViYDOQ|YHNY értékek szerepelnek
.
2.1. ábra helye
Az 1993-DVHUHGPpQ\HNV]HULQWDEROGRJViJpU]pVD]HJpV]VpJ|QPLQVtWpVHpVDGHPRJUiILDL
PXWDWyN pOHWNRU QHP YDODPLQW D V]RFLRNXOWXUiOLV |VV]HWHYN D V]ON MyPyG~ViJD pV LVNRODL
végzettsége) összefügg egymással. A három korosztályban a fiúk, a fiatalabbak, a jobb anyagi
KHO\]HWEHQ OpY pV D PDJDVDEE LVNRODL YpJ]HWWVpJJHO UHQGHONH] DQ\iN J\HUPHNHL pU]LN PDJXNDW
boldogabbnak és egészségesebbnek. (Aszamnn-Mándoki, 1995. 151.)
Az LVNROiKR] I&]G YLV]RQ\ D N|]pU]HW OpQ\HJHV |VV]HWHYMH $ OiQ\RN jobban szeretik az
iskolát. Az 1993-as vizsgálat szerint az iskolában jól érzi magát a lányok 57%-a, a fiúk 35%-a. 1997-
EHQ QWW D] LVNROiW NHYpVEp NHGYHON DUiQ\D $ WDQXOyN W|EE PLQW -a nyilatkozik úgy, hogy nem
igazán kedveli az iskolát, s mindössze fele érzi jól magát az iskolában (lásd 2.2. és 2.3. ábra).
1
0
2.2. ábra helye
2.3. ábra helye
A pedagógusok közérzetére csak elszórt utalást találunk. Ilyen pl. Madácsi M. (1998. 53.)
WDSDV]WDODWD $ PDL LVNROiEDQ J\HUHNHNQHN pV IHOQWWHNQHN OHJiOWDOiQosabb élménye, hogy rossz a
közérzete."
Az iskolai közérzet és az intézményhez való viszony kapcsolatos a gyerekek
biztonságérzetével. Sajnálatos, hogy az 1993-as vizsgálatban a tanulók 16,5%-a "ritkán", 3,5%-a
"soha" nem érzi biztonságban magát. 1997-re néhány százalékos javulás tapasztalható (lásd 2.4.
ábra).
2.4. ábra helye
A biztonságérzés hiánya gyakran ered a gyermekbántalmazásból. Ez sajnálatos módon a

WDQiURN UpV]pUO LV HOIRUGXO 5pYpV] *\ PHJiOODStWMD KRJ\ D YHUpV D IHJ\HOPH]pV FtPpQ
DONDOPD]RWW HUV]DNQDN QHP D] HJ\HWOHQ HV]N|]H *\DNRULEE D]RQEDQ D WiUVDNWyO HOV]HQYHGHWW
bántalmazás.
Az 1993-as és az 1997-es eredmények összehasonlítása lényegében azonos arányokat mutat. A
lányokat és a fiatalabb gyerekeket gyakrabban éri társaik bántalmazása. A tanulók közel 5%-a
rendszeresen, több mint 30%-a néha szenvedi el társai agresszióját (lásd 2.5. ábra).
2.5. ábra helye

$] ~MDEE KD]DL NXWDWiVRN 6]DEy e PHJHUVtWLN D]W D WDSDV]WDODWRW a tanár-diák
viszonyban a pedagógus szakmai tulajdonságai is az emberi kapcsolatok közvetítésével nyerik el
értéküket. Buda Béla (1995. 151.) szerint a mentálhigiénés, személyiségfeMOGpVW V]ROJiOy QHYHOpV
szempontjából az osztályban a "tanár-diák viszony feszültségeinek és konfliktusainak
SDUDGLJPDWLNXVPHJROGiVDW&QLNLJHQIRQWRVQDNDPHO\HWpSSHQDV]HUYH]HWIHMOHV]WpVLPHJN|]HOtWpV
tehetne hatékonyabbá.
A korábban hivatkozott, Aszmann Anna által irányított reprezentatív vizsgálatban a gyerekek
véleményét a tanári bánásmódról a 2.2 és a 2.3 táblázat mutatja.
2.2. táblázat
Tanár-diák kapcsolat, tanári bánásmód (%)
Mennyire értesz egyet a tanáraidról szóló állításokkal?
A tanáraim arra ösztönöznek, hogy elmondjam a véleményemet
Fiú Lány Összesen
1993 1997 1993 1997 1993 1997
Egyetért 51,8 42,0 51,1 35,4 51,4 38,6
Nem ért egyet 21,4 27,3 23,4 34,1 22,4 30,8
Nem tudja, 26,9 30,7 25,5 30,5 26,2 30,6
Hiányzó adat
Összesen 100 100 100 100 100 100
Tanáraink rendesen bánnak velünk

1993 1997 1993 1997 1993 1997
Egyetért 57,0 40,6 58,8 36,4 58,0 38,4
Nem ért egyet 23,9 38,9 22,4 44,2 23,1 41,6
Nem tudja, 19,0 20,5 18,8 19,4 18,9 19,9
Hiányzó adat
Összesen 100 100 100 100 100 100
1
1
+DNO|QVHJtWVpJUHYDQV]NVpJHPPHJNDSRPWON
1993 1997 1993 1997 1993 1997
Egyetért 64,4 55,3 64,7 58,2 64,5 56,8
Nem ért egyet 15,9 20,9 15,8 20,2 15,9 20,5
Nem tudja, 19,7 23,8 19,5 20,6 19,6 22,6
hiányzó adat
Összesen 100 100 100 100 100 100
Tanáraimat érdekli, hogy milyen az egyéniségem

1993 1997 1993 1997 1993 1997
Egyetért 36,8 32,4 32,4 29,5 34,5 30,9
Nem ért egyet 22,3 26,5 25,1 29,9 23,7 28,2
Nem tudja, 41,0 41,1 42,5 40,6 41,8 40,8
hiányzó adat
Összesen 100 100 100 100 100 100
Mint a szálazékos érWpNHNEO NLW&QLN pV N|]|WW PHUHGHNHQ ]XKDQ D WDQiURN
PHJIHOHOEiQiVPyGMiYDOHJ\HWpUWNDUiQ\D0LQGNpWpYEHQLJHQPDJDV-, a gyerekek 1/5-e, 1/4-e-, a
bizonytalan vagy nem válaszoló tanulók száma. Azt az állítást, vajon érdekli–e a tanárt, milyen a
gyerek egyénisége, 40%-uk válasz nélkül hagyta.
2.3 táblázat
Iskolai szabályok, szabályalkotás, bánásmód (%)
0HQQ\LUHpUWHV]HJ\HWDN|YHWNH]iOOtWiVRNNDO"
Iskolánkban a tanulók részt vesznek az iskolai szabályok kialakításában
1993 1997 1993 1997 1993 1997
Egyetért 49,3 46,6 46,4 40,8 47,8 44,6
Nem ért egyet 18,3 22,2 19,9 24,7 17,7 23,5
Nem tudja, 35,3 29,2 33,7 34,5 34,5 31,9
Hiányzó adat
Összesen 100 100 100 100 100 100
Iskolánkban a tanulókkal túl szigorúan bánnak

1993 1997 1993 1997 1993 1997
Egyetért 33,2 35,3 28,8 27,1 30,9 31,1
Nem ért egyet 40,4 41,6 45,7 49,8 43,2 45,9
Nem tudja, 26,4 23,1 25,5 23,1 25,9 23,1
Hiányzó adat
Összesen 100 100 100 100 100 100
Iskolánkban a rendszabályok megIHOHOHN

1993 1997 1993 1997 1993 1997
Egyetért 56,5 52,7 57,4 53,7 57,0 53,2
Nem ért egyet 23,5 29,6 23,9 29,2 23,7 29,4
1
2
Nem tudja, 20,1 17,7 18,7 17,1 19,4 17,4
hiányzó adat
Összesen 100 100 100 100 100 100
Forrás: Az iskolásgyermekek …, 1997 Aszmann , 1999.
A tanulók 1/5-e úgy ítéli, hogy a gyereknek nincs beleszólása a szabályok alkotásába, 1/3-
UpV]NSHGLJQHPWXGVHPPLWHUUODGRORJUyO(N|]EHQ-ben majdnem 30 %-uk úgy látja, hogy a
UHQGV]DEiO\RNQHPPHJIHOHOHND]Lskolában.
A kortárscsoportban elfoglalt pozíció és a lelki egészség szorosan összefügg. Az osztályba, a
EDUiWLFVRSRUWEDYDOyEHLOOHV]NHGpVDMyO LQWHJUiOW NDSFVROyGiVWyOD]L]ROiOWKHO\]HWLJNO|QE|]
YiOWR]DWRNEDQ IRUGXOKDW HO $ WiUVDNNDO DODNXOó kapcsolat eredményeit az 1993-as és az 1997-es
vizsgálatban a 2.4. táblázat mutatja.
2.4. táblázat
Az osztálytársak közötti kapcsolat (%)
Az osztálytársaidról szóló állításokról adj választ.
Az osztályunk tanulói szívesen vannak együtt

1993 1997 1993 1997 1993 1997
Többnyire 70,0 66,3 66,1 60.5 68.0 64,3
Ritkán 27,2 27,5 31,8 35,7 29,6 31,8
Soha 2,0 3,0 1,8 3,3 1,9 3,2
Hiányzó adat 0,7 1,2 0,3 0,4 0,5 0,8
Összesen 100 100 100 100 100 100
Osztálytársaim többsége kedves és segtWNpV]

1993 1997 1993 1997 1993 1997
Többnyire 58,8 59,8 61,6 63,1 60,3 64,3
Ritkán 36,5 35,5 35,2 33,6 35,8 31,8
Soha 4,0 3,6 2,9 2,9 3,4 3,2
Hiányzó adat 0,7 1,1 0,2 0,4 0,5 0,7
Összesen 100 100 100 100 100 100
Az osztálytársaim olyannak fogadnak el, amilyen vagyok

1993 1997 1993 1997 1993 1997
Többnyire 73,3 78,0 74,8 77,2 74,1 77,6
Ritkán 21,8 17,0 21,2 18,7 21,5 17,9
Soha 3,9 3,3 3,7 3,2 3,8 3,2
Hiányzó adat 0,9 1,7 0,3 0,9 0,6 1,3
Összesen 100 100 100 100 100 100
Forrás: Az iskolásgyermekek ..., 1997 Aszmann , 1999.
A QHYHON számára fontos mind a gyerekekkel, mind a kollegáikkal alakuló kommunikáció. A

WDSDV]WDODWRN DUUD XWDOQDN KRJ\ D SHGDJyJXV J\DNUDQ NHUO NRQIOLNWXVED D V]ONNHO LV 7DOiQ H]
nehezen megoldható volta miatt, súlyosabban terheli lelki egészségét, miQWDWDQtWYiQ\RNNDOOpWUHM|Y
feszültség.
2.4. Tanulás és teljesítmény

1
3
A tanítási folyamat és a tanulás sikere mind a tanár, mind a diák lelki egyensúlyát befolyásolja. A
hivatkozott kutatás (Az iskolásgyermekek..., 1997, Aszmann, 1999) igazolja, hogy a teljesítmény a
gyerek életében meghatározó.
Pozitív irányú szignifikáns összefüggést mutat az 1993. évi vizsgálatban a saját teljesítmény
PHJtWpOpVH D J\HUHNHN EROGRJViJ pU]pVpYHO PDJDEL]WRVViJiYDO D NOV pV D IL]LNDL NpSHVVpJHN
önmegítélésével, a tárVDNNDODODNXOyNDSFVRODWWDOpVDV]ONNHOIHQQiOOyYLV]RQQ\DO
Negatív irányú összefüggést jelez a rendszeres dohányzással, az alkoholfogyasztással, a
PDJiQ\pU]pVVHODJ\DNRULIiUDGWViJJDODSV]LFKRV]RPDWLNXVSDQDV]RNNDODPHOO]|WWVpJpU]pVpYHOpV
a SDVV]tYLGW|OWpVVHO$V]PDQQ-Meleg, 1995. 181.)
$ WDQXOiVL PRWLYiFLy D WDQXOiV V]HUHWHWH VDMQiODWRV PyGRQ D] pOHWNRU HOUHKDODGiViYDO
csökken. Bánáti F. (1997) adatai szerint a 11 évesek 61%-a, a 17-19 éveseknek csak 41%-a szeret
tanulni. A tanulás iráQWLSR]LWtYpU]HOPLYLV]RQ\KLiQ\DPLDWWDJ\HUHNHNVRNNDOQDJ\REEHUIHV]tWpVVHO
képesek elérni a kívánt eredményt.
$]LVNRODLN|]pU]HWDODNXOiViEDQ V N|]YHWHWW ~WRQDIHOQWW-pVWiUVNDSFVRODWRNPLQVpJpEHQ
(és természetesen a teljesítményben) az elvárásoknak való megfelelés fontos szerepet foglal el.
+RJ\DQ pOLN PHJ D J\HUHNHN D V]OL pV D WDQiUL N|YHWHOPpQ\HNHW" $] LGp]HWW iWIRJy YL]VJiODW
eredményei szerint a gyerekek 1/3-a érzi úgy, hogy az elvárások számára túl magasak (lásd 2.5.
táblázat).
2.5. táblázat
Elvárások a tanulóval szemben (%)
Mennyire értesz egyet az alábbi állításokkal?
$V]OHLPHOYiUiVDLD]LVNROiWLOOHWHQW~O]RWWDN
1993 1997 1993 1997 1993 1997
Egyetért 29,0 34,2 25,5 24,5 27,2 29,2
Nem ért egyet 39,8 36,4 46,5 49,1 43,3 43,0
Nem tudja, 31,2 27,5 28,0 25,5 29,5 26,5
hiányzó adat (93)
Hiányzó adat (97) X 1,9 X 1,0 X 1,4
Összesen 100 100 100 100 100 100
$WDQiUDLPW~OVRNDWYiUQDNHOWOHP
1993 1997 1993 1997 1993 1997
Egyetért 30,2 33,4 28,6 29,1 29,4 31,1
Nem ért egyet 37,5 34,2 32,1 39,0 32,2 36,7
Nem tudja, 32,3 30,8 39,3 31,2 38,4 31,0
hiányzó adat (93)
Hiányzó adat (97) X 1,7 X 0,8 X 1,3
Összesen 100 100 100 100 100 100
Forrás: Az iskolásgyermekek ..., 1997 Aszmann , 1999.
Az iskolák és a tanárok egy része képes a magas követelményeket gyermekközpontú

EiQiVPyGGDO N|]YHWtWHQL (]HNEHQ D] RV]WiO\RNEDQ D WDQtWiV EHOV PRWLYiFLyUD pSO DONDOPD]]iN D
NRRSHUDWtY PyGV]HUHNHW GLIIHUHQFLiOW IHMOHV]WpV IRO\LN DPHO\ |VV]HIJJ D NO|QE|] NpSHVVpJHN
értékként tételezésével. Ezekben az intézményekben az értékelés -DOHJW|EELVNRODLEiQDWRWpVV]O-
gyerek, tanár-V]ONRQIOLNWXVWRNR]yWHUOHWHQ-DJ\HUHNVDMiWIHMOGpVpKH]YLV]RQ\tWYDLVW|UWpQLN
A 80-DV pYHNWO PLQG YiOWR]DWRVDEE D J\HUHNHN pOHWNRUL VDMiWRVViJDLKR] pV D] LVNROiN VDMiW
pedagógiai céljaiho] LOOHV]NHG pUWpNHOpVL IRUPiN Q\HUWHN SROJiUMRJRW $] RV]WiO\R]iV QpONOL
1
4
V]|YHJHV pUWpNHOpV D] |QpUWpNHOpV HOWpUEH iOOtWiVD D] XQ NpV]VpJWiUJ\DN NLYRQiVD D] RV]WiO\R]iV
N|UpEOpVPiVXWDNPLQGDQHJDWtYKDWiVpVN|YHWNH]PpQ\HNHQ\KtWpVpWFpOR]WiN.
$ WHOMHVtWPpQ\ LOOHWYH D] HUUO NDSRWW YLVV]DMHOHQWpV pV D N|]|VVpJEHQ HOIRJODOW KHO\
együttesen alakítja a gyerek önértékelését, építi vagy rombolja önbizalmát.A pszichiátriai betegségek
HOOHQLYpGSURWHNWtYIDNWRURNVRUiEDQMHOHQWVWpQ\H]D pozitív énkép.
Festinger (1957 - közli Aronson, 1978. 144.) kognitív disszonancia elmélete rávilágít, milyen
veszélyeket rejt az alacsony önértékelés. "Az akinek alacsony az önértékelése, annak nem is esik olyan
nehezére erkölcstelen cselekedeteket elkövetnie - éppen azért, mert az ilyen tettek elkövetése nem
összeegyeztethetetlen önmagáról alkotott képével. MásfelOD]RQEDQHJ\PDJDV|QpUWpNHOpV&V]HPpO\
könnyebben ellenáll a csábításnak, hogy erkölcstelen tettet kövessen el, hiszen az erkölcstelen
YLVHONHGpVW~OViJRVDQQDJ\GLVV]RQDQFLiWYiOWDQDNLEHOOH
.HGYH]WOHQLVNRODLKDWiVRNN|YHWNH]PpQ\HL
Az iskolDL pOHW IRO\DPDWRVDQ MHOHQOpY IHV]OWVpJHL - D J\HUHNHN pV D QHYHON HJ\pQL NO|QEVpJHLWO
IJJHQ- testi-lelki panaszokhoz vezethetnek.
A humán szolgáltatásban dolgozók lelki megterhelése fokozottabb a más foglalkozásúaknál,
mivel munkaeszközük saját s]HPpO\LVpJN$SHGDJyJXVSiO\DD]pUWLVLJHQQHKp]PHUWDQHYHOQHN
sok szerepelvárással NHOO V]HPEHVOQLH D J\HUHNHN D NROOHJiN D V]ON VDMiW FVDOiGMD |QPDJD
WiPDV]WRWWD LJpQ\HNNHO pV WHUPpV]HWHVHQ D WiUVDGDORP UpV]pUO PHJIRJDOPD]RWW YDJ\ NLPRQGDtlan
várakozással.
A pedagógusok a társadalmi és anyagi megbecsülés terén az értelmiségi foglalkozások
VRUiQDNXWROVyKiURPKHO\pWIRJODOMiNHO-HOHQWpV8J\DQDNNRUDKD]DLIHMOGpVEHQD]
HON|YHWNH] -20 év alatt betöltött szerepet illHWHQ YDODPLQW D URNRQV]HQY WHUpQ D WL]HQKDW KHO\
közül a tanárok az 5-6., illetve a 2. és 4. helyen állnak (lásd 3.1. ábra).
3. 1 ábra helye
Figyelemre méltó ellentmondásra mutat rá Madácsi M. (1998. 53.): "Formailag hivatásunk

lényege a társas viszony, de a munkánkat legtöbbször önálló, magányos döntések sorozatában
YpJH]]N tJ\ D] LVNROiEDQ IHOQWW pV J\HUPHN HJ\DUiQW D V]HOOHPpW D OHONpW KDV]QiOMD .LHPHOpV
MHOHQWDQXOPiQ\V]HU]MpWO
A pedagógus kompetenciája lelki egészsége szempontjából meghatározó. A kompetencia
egyrészt a (feltételezett) szaktárgyi hozzáértést, másrészt a személyiség kompetenciáját foglalja
magában. Az utóbbihoz sorolható pl. a konfliktushelyzetek kezelésének képessége.
A tapasztalatok szerint a pedagógusok önértékelése alacsony. Ehhez IHOWHKHWHQKR]]iMiUXOD]
DODFVRQ\WiUVDGDOPLPHJEHFVOWVpJDNHGYH]WOHQpOHWN|UOPpQ\HNDV]HPpO\LVpJEHOLNRPSHWHQFLiN
W|EEHNN|]|WWDNpS]pVUHYLVV]DYH]HWKHWKLiQ\RVViJDLV
A gyerekek LVNRODL KHO\]HWH VHP N|QQ\& (J\ - többnyire nem maguk választotta -
LQWp]PpQ\EH J\HUHNFVRSRUWED NHUOQHN DKRO D IHOQWWHN EiU UpV]EHQ XJ\DQ LVPHULN pOHWNRUL
szükségleteiket, sajátosságaikat, az iskola szervezeti kötöttségei miatt ezek figyelembevétele nem
valósulhat meg maradéktalanul.
$WDQXOyNNO|QE|]ELROyJLDLSV]LFKLNXVDGRWWViJRNNDOpVNpSHVVpJHNNHOHOWpUV]RFLiOLVpV
NXOWXUiOLV N|UQ\H]HWEO HJ\pQL pOHWW|UWpQHWWHO FVDOiGL-QHYHOpVL KDWiVRNNDO NO|QE|] HVHWOHJ
WUDXPDWLNXVpOPpQ\HNNHOpUNH]QHND]LVNROiED8J\DQDNNRUNH]GHWWODV]ONDWDQiURNpVDtársak -
HJ\pQL NO|QEVpJHLNWO FVDN QpPLOHJ IJJ - többé-kevésbé egységes elvárásaival találkoznak (jó
teljesítmény, fegyelmezett viselkedés, tevékeny részvétel stb.).
(OUHMHO]pVHN
$ J\HUHN OHKHWVpJHLKH] pV V]NVpJOHWHLKH] QHP LOOHV]NHG VRN pV sokféle magas követelmény
túlterheléshez, a túlterhelés fáradáshoz vezethet. A túlterhelés - mint arra Szél É. (1991) rámutat - nem
csak a tananyag vagy a túlzott elvárások következménye. Szerepet játszhatnak benne: az otthoni
körülmények, az iskola tárgyi feltételei (pl. padok, iskolaudvar), a tanulás szervezése (pl. órarend), az
LGHJHVWDQiUDWDQiUQHXURWL]iOyHOOHQU]pVLPyGV]HUHLDJ\HUHNHNYpOHPpQ\pQHNILJ\HOPHQNtYO
hagyása és a stabilitás hiánya.
1
5
Az iskolásgyermekek egészségmagatartásával foglalkozó kutatás alapján a fáradtság és a lelki
WpQ\H]NPXWDWQDN|VV]HIJJpVW$]-as vizsgálat szerint a gyakran lehangolt fiatalok 43%-a érez
reggeli fáradtságot, a ritkán lehangoltak közül csupán 12%. A 13 és 15 éves naponta dohányzók 29%-a
fáradt reggelente, a nem dohányzók 13%-a számol be fáradtságról. (Aszmann-Mándoki, 1995.) A két
LGSRQWEDQ YpJ]HWW IHOPpUpV HUHGPpQ\HL DODSMiQ O-UH HPHONHGHWW D J\DNUDQ IiUDGWViJRW pU]N
aránya. (lásd 3.2. ábra).
3.2 ábra helye
A lelki egészség veszélyezWHWHWWVpJpUH NRUDL MHO]pVNpQW pUWpNHOKHW D WDQXOPiQ\L WHOMHVtWPpQ\

romlása, a tanulási nehézségek megjelenése. Ez részben a tanulási motiváció csökkenésével, részben
más érzelmi-WiUVDV]DYDURNNDOUpV]EHQSHGLJDJ\HUHNHNHJ\pQLNO|QEVpJHLQHNIHMOGpVLtempójának
ILJ\HOPHQ NtYO KDJ\iViYDO iOOKDW NDSFVRODWEDQ (OIRUGXO KRJ\ D] LVNROD QHP LVPHUL IHO D
UpV]NpSHVVpJ J\HQJHVpJHW GLV]OH[LD GLV]JUiILD GLV]NDONXOLD $ NpVL VHJtWVpJQ\~MWiV HVHWHLEHQ
gyakran másodlagos személyiségzavar is felléphet.
„ Statisztikai adatok bizonyítják, hogy hazánkban minden hatodik iskolai tanulónál korrekciót
YDJ\ WHUiSLiW LJpQ\O V]HPpO\LVpJ]DYDU WDOiOKDWy´ %DORJK / -„Magyarországon az
iskolába járó gyerekek kb. 20%-a valamilyen szempontból veszélyeztetett." (A klinikai pszichológia...,
1998. 288.) - "Nemzetközi adatok szerint, amelyeket az eddig végzett hazai vizsgálatok is
PHJHUVtWHQHN D J\HUPHNHN -20%-iQiO MHOHQWNH]LN D IHOQWWpYiOiV LGV]DNiLJ RO\DQ PHQWiOLV
SUREOpPD SV]LFKpV YDJ\ IHMOGpVL ]DYDU, kóros állapot), amely miatt szakember (pszichológus,
J\HUPHNSV]LFKLiWHU VWE VHJtWVpJpUH D J\HUPHN YDJ\ VHUGO V]DNV]HU& NH]HOpVpUH OHQQH V]NVpJ
(Gyenge, 1999. 62.) Ez azt jelenti, hogy a gyermek- pV VHUGONRU~ ODNRVViJ UpV]H - éppen az
HOVGOeges prevenció jegyében - korai figyelmet érdemelne.
0HO\HN D]RN D YHV]pO\HN DPHO\HN PHJIHOHO WiPRJDWiV HVHWpQ D] LVNROD N|]UHP&N|GpVpYHO
PHJHO]KHWNYDJ\OHJDOiEELVN|YHWNH]PpQ\HLHQ\KtWKHWN"
- a szociális környezettel kapcsolatos problémák,
- kedYH]WOHQFVDOiGLQHYHOpVLN|UOPpQ\HN
- gyermekkori negatív élményekhez kapcsolódó problémák,
- szeretett hozzátartozó elvesztése,
- a családi viszonyok változása,
- intézeti nevelés,
- iskolai ártalom.
3.2. Félelem, szorongás, stressz

A félelem és ennek tárgynélküli megnyilvánulása a szorongás, az iskolások és a tanárok életének
velejárói.
0LWOIpOQHNDJ\HUHNHN"
Kétszáznyolc általános iskolás harmadik osztályos és 214 hetedik osztályos gyerek közel
HJ\KDUPDGDIpODIHOHOpVWODURVV]RV]WiO\]DWWyOpVD]D]WN|YHWEQWHWpVWO)pOQHND]LGVHEEHNWO
DRV]WiO\RVRNDIHOQWWHNWOD-esek társaiktól. (Takács, 1992.)
6LPRQ 7DPiV D 1HP]HWN|]L 2UYRVPR]JDORP D] $WRPKiERU~ 0HJHO]pVppUW iOWDO
NLGROJR]RWW NpUGtYHW -WO pYHQNpnt alkalmazza 1650-2200 általános iskolai 7-8. osztályos és
N|]pSLVNROiVN|UpEHQ$NpUGpV6RUROMIHOKiURPGROJRWDPLWOIpOV]$PiVLNNpUGtYHQIRJDORP
szerepel, amelyet 1-4-LJPLQVtWHWWHNDJ\HUHNHNPHQQ\LUHRNR]Q\XJWDODQViJRWV]iPXNUDDMHOHQVég.
Az eredményeket a 3.1.1 és a 3.1.2 táblázat mutatja.
3.1.1. táblázat helye
3.1.2 táblázat helye
0LWOIpOQHNDSHGDJyJXVRN"
Jehle és Krause tanulmánya szerint (1995. 87-DN|YHWNH]NWO
1
6
1. Félelem a kudarctól;
2. Félelem a konfliktusoktól;
3. Félelem a hatalomtól;
4. Öntudatlan félelem;
5. Egzisztenciális félelem;
)pOHOHPD]HOV]LJHWHOGpVWO
)pOHOHPHJ\HVV]HPpO\HNWO
)pOHOHPDEQWHWpVWO
9. Neurotikus félelem.
Ehhez hozzátehetjük, hogy a pedagógusok egy része fél a gyerekek minden olyan
megnyilvánulásától, amely eltér az iskola normáitól.
)pOHOPHW V]RURQJiVW D J\HUPHNHNQpO pV D IHOQWWHNQpO QDJ\UpV]W D V]iPXNUD stresszt MHOHQW
KHO\]HWHN YiOWMiN NL $ VWUHVV] D NOV pV D EHOV N|UQ\H]HWQHN D V]HPpO\ V]iPiUD HUV YDgy tartós
KDWiViUDDVWUHVV]RURNUDDGRWWV]HUYH]HWLYiODV].|YHWNH]PpQ\HNpQWIHOERUXOD]pOHWWDQLP&N|GpVHN
egyensúlya.
A hazai hivatkozott reprezentatív vizsgálat szerint -, amelyet Aszmann Anna és munkatársai
végeznek 1986 óta -, az 5757 általános és középiskolai tanuló több mint 20%-a érzi úgy 1997-ben,
hogy az iskolai feladatok nyomasztóak (lásd 3.3. ábra).
3.3. ábra helye
3.3. Pszichoszomatikus megnyilvánulások

A pszichés zavarok testi tüneteket okozhatnak. A szomatikus tünetek pedig gyakran vezetnek lelki
problémákhoz. A pszichoszomatikus jelenségek kialakulásában környezeti és pszichikus hatások
vesznek részt.
Az érzelmi zavar magas vérnyomást okozhat. A stressz következtében emelkedik a
pulzusszám, a vércukorszint, a vér koleszterin tartalma, a légzésszám, remegés, verejtékezés
következhet be.
A gyakori és tartós stresszhatásra szervi betegségek keletkezhetnek. Ilyen pszichoszomatikus
megbetegedésnek tartják: az asztmát, a funkcionális fejfájást, a fekélybetegségeket, a magas
vérnyomás betegséget. Azokban a kultúrákban - írja Aszmann Anna és Mándoki Rózsa (1995. 14.) -,
ahol a szomatikus tünetek, szervi betegségek inkább találnak elfogadásra, mint a pszichés problémák,
gyakoribbak a pszichoszomatikus megnyilvánulások.
A pedagógusok lelki megterhelése folyamatos, s így a pszichoszomatikus zavarok
V]HPSRQWMiEyO NO|Q|VHQ YHV]pO\H]WHWHWWQHN WHNLQWKHWN $] LQGXODWRN OHYH]HWpVpQHN KLiQ\D D]
állandó izgalom - NLKDW D EHOV V]HUYHN P&N|GpVpUH $ IHNpO\EHWHJVpJHNHW MHOOHJ]HWHV SHGDJyJXV
betegségnek" tartják.
A pedagógusok jól látják az "idegállapot", a "lelkiállapot" és az egészség összefüggését. Erre
PXWDW D 0HQWiOKLJLpQpV 3URJUDPLURGD IHONpUpVpUH D 0HGLiQ .|]YpOHPpQ\NXWDWy ,QWp]HW NpUGtYHV
vizsgálata (Schüttler, 1996. 40.), amelyet 744 iskolDUpV]YpWHOpYHOYpJ]HWW$IHONtQiOWWpQ\H]EOD
IHQWLNpW|VV]HWHYDEHIRO\iVROyWpQ\H]NpOpUHNHUOWOiVGiEUD
3.4. ábra helye
Az idézett nemzetközi összehasonlító vizsgálat eredményei szerint a gyerekek között

leggyakoribb a fejfájás, a lehangoltság, az idegesség, az ingerlékenység (lásd 3.2. táblázat).
(Iskolásgyermekek..., 1997; Aszmann, 1999.)
3.2. táblázat
Pszichoszomatikus panaszok (az 1997-es adatok %-ban)
$]XWyEELKyQDSEDQPLO\HQJ\DNUDQpUH]WHGDN|YHWNH]NHW"
1
7
Fejfájás Fiú Lány Összesen
Szinte naponta 3,1 8,1 5,7
Hetente többször 7,8 15,7 11,9
Hetente 16,2 19,6 18,0
Havonta 24,8 23,2 24,0
Ritkán, vagy soha 47,4 32,8 39,9
Hiányzó adat 0,6 0,5 0,6
Összesen 100 100 100
Gyomorfájás Fiú Lány Összesen

Hetente 10,4 13,7 12,1
Havonta 25,0 28,7 26,9
Összesen l00 100 100
Hátfájás Fiú Lány Összesen

Hetente 8,4 8,9 8,7
Havonta 16,5 17,5 17,0
Ingerlékenység Fiú Lány Összesen

Szinte naponta 7,0 10.3 8,7
Hetente 21,8 23,6 22,8
Havonta 27,5 27,8 27,7
Szorongás Fiú Lány Összesen

Hetente 12,5 17,2 14,9
Havonta 18,7 17,9 18,3
Összesen 99,9 100 100,1
Lehangoltság Fiú Lány Összesen

Hetente többször 12,5 18.4 15,5
1
8
Hetente 21,0 21,9 21,4
Havonta 28,8 26,4 27,5
Összesen 100,1 100,1 99,8
Elalvási nehézség Fiú Lány Összesen

Hetente 7,2 8,7 8,0
Havonta 13,3 14,6 13,9
Összesen 100 99,9 100
Nyugtalanság Fiú Lány Összesen

Hetente 6,0 8,3 7,2
Havonta 14,5 17,9 16,3
Összesen 99,9 100 100
Szédülés Fiú Lány Összesen

Hetente 6,5 8.5 7,5
Havonta 14,2 18,0 16,1
Összesen 99,9 100,1 99,9
Forrás: Az iskolásgyermekek ..., 1997. Aszmann , 1999.
Egy külfoldi vizsgálat (Vergeer és Waese, 1997) 9430 tanuló egészségi panaszait vette
V]iPED$]HUHGPpQ\HNDN|YHWNH]N
A panaszok fajtái Validitási érték

1.Fejfájás 0,70
2.Gyomor(has)fájás 0,70
3. Hátfájás 0,72
4. Rosszullét 0,69
5. Rossz állapotban lenni 0,71
6. Idegesség 0,71
7. Rossz alvás 0,74
8. Szédülés 0,71
(Vergeer-Waes, 1997. 272.)
3.4. A "burn out"

1
9
A SHGDJyJXVRNQiO D VHJtW IRJODONR]iV~ HPEHUHNQpO LVPHUHWHV D] XQ EXUQ RXW D]D] D NLpJpVL
V]LQGUyPD)RNR]DWRVDQDODNXONL(OHLQWHDSV]LFKpVWQHWHNiOOQDNHOWpUEHQNpVEEPHJMHOHQQHND
szomatikus problémák is.
$]DOiEELDNEDQ|VV]HIRJODOMXNDIEEMHOOHP]NHW%DJG\-Telkes (1988), Gácser M. (1995) és
3HW&VDODSMiQ
- csökken a lelkesedés,
- több éves tapasztalat ellenére elbizonytalanodás, önbizalomhiány lép fel, önmagát
aláértékeli,
- a szabályokba (az értelmetlenekbe is) belenyugszik,
- zavaró gondolatok, "nem megy ez nekem",
- minél kevesebb munka végzésére törekszik,
- elégedetlenség, ingerültség, toleranciacsökkenés,
-HOIRUGXOKDWDQ\DNpVDYiOO|YL]PDLQDNIiMGDOPDJ|UFVHIiUDGWViJpU]pV
- fejfájás, alvászavar, betegségre való hajlam, depresszív tünetek,
- rezignáltság, közömbösség,
- érzelmi reményvesztettség, érzelmi hullámzás, a megküzdési és kontrollmechanizmusok
FVGMH
- munkahelyelhagyásra, pályamódosításra vonatkozó gondolatok.
A "burn out" kialakulásának szakaszai:
- idealizáció a saját hatékonyságról - "majd én megnevelem".
- reális fázis -QHNHPVHPN|QQ\&EiQQLH]]HODGLiNNDO
- stagnálás - "megvárom, hogy alakul",
- frusztráció -HOHJHPYDQHEEODN|O\|NEO
- apátia, kedvetlenség - "nem csinálom tovább".
(Gácser, 1995. 89-90.)
Miért következik be a kiégés? Milyen okai lehetnek?
-DSHGDJyJXVRNpU]HOPLLJpQ\EHYpWHOHIRNR]RWWDV]HOOHPLpVpU]HOPLHQHUJLDIRJ\DV]WiVMHOHQWV
- az én-KDWiURNDW D NH]G YDJ\ D NHYpVEp NpS]HWW VHJtW NLWROMD figyelembe veszi a gyerek
szükségleteit (ez természetesen pozitív), a másik érzéseivel azonban úgy azonosul, hogy azokat
befogadja magába, teljesen átéli a másik baját, ami nehezíti a segítést.
-HOPRVyGLNDKDWiUDPXQNDLGpVDV]DEDGLGN|]|WW
- saját agresszióját, indulatait, érzéseit - úgy gondolja - nem fejezheti ki, ezek elfojtásra
kerülnek, "agressziógátlás" áll fenn,
-D]LVNRODV]HUYH]HWHP&N|GpVHKR]]iMiUXOKDWD]iOODSRWNLDODNXOiViKR]NO|Q|VHQKDQLQFV
mód a vélemény kifejezésére és a változás-változtatás reménye hiányzik, vagy igen távoli.
0LQGDSV]LFKRV]RPDWLNXVWQHWHNEHQPLQGDSiO\iYDONDSFVRODWRVNLpJpVEHQMHOHQWVV]HUHS
jut a megoldatlan konfliktusoknak(]HNDIHOQWWHNpVDJ\HUHNHNpOHWpWHJ\DUiQWPHJNHVHUtWLN6EiU
az utóbbi másfél évtizedben számos törekvés vált ismertté és több szakmai kiadvány látott napvilágot,
D]LVNROiNJ\DNRUODWiEDQQDJ\UpV]WPpJIHKpUIROWQDNV]iPtWD]HUV]DNPHQWHVJ\]WHV-J\]WHV
típusú konfliktuskezelés. (Benedek, 1995.; Gordon, 1989.; Hunyady Gyné-Szekszárdi, 1998.;
Szekszárdi, 1987, 1995.)
3.5. Pszichés zavarok

Lényegében már a másodlagos prevenció területére sorolhatók azok a magatartási problémák és
V]HPpO\LVpJ]DYDURNDPHO\HNNHOHOV]|UD]LVNRODpVDFVDOiGWDOiONR]LN.RUDLMHOzéseik észrevétele,
NLDODNXOiVXN RNDLQDN PHJV]QWHWpVH YDJ\ HQ\KtWpVH KR]]iMiUXOQD D NpVEEL VHUGO -, ifjú- és
IHOQWWNRULWiUVDGDOPLEHLOOHV]NHGpVL]DYDURNPHJHO]pVpKH]
A tanulási és magatartási zavarok iskoláskorban:
- Az iskolába lépéssel kapcsolatos alkalmazkodási nehézség;
-$]pUWHOPLIHMOGpV]DYDUD
-$]LVNRODLNpV]VpJHNN|UOtUWIHMOGpVL]DYDUDGLV]OH[LDGLV]JUiILDGLV]NDONXOLD
- Figyelemzavar;
- Hiperaktivitás;
- Magatartászavarok, mint a támadó viselkedés, hazudozás, lopás, csavargás;
- Szorongásos problémák;
2
0
- Pszichoszomatikus tünetek,
- Depresszió;
- Tic;
- Dadogás;
- Speciális problémák (pl. az iskolakerülés, gyermekbántalmazás).
(Gyenge, 1999. 64-67.)
A gyermekpszichiátria VHUGONQpO D N|YHWNH] ]DYDUUD YDJ\ EHWHJVpJre utaló viselkedésmódokat,

tüneteket ír le:
- $] LVNRODL WHOMHVtWPpQ\ IHOW&Q URPOiVD D ILJ\HOHPNRQFHQWUiFLy QHKp]VpJH V]RURQJiV
teljesítményhelyzetben;
- Kapcsolatteremtési nehézség, magányosság;
- Túlérzékenység;
- Rosszullét, fejfájás, szívdobogás, szívszúrás;
- Alvászavar;
- Impulzivitás;
- Szorongásos tünetek;
- Étkezési zavarok;
- Depresszió;
- Gátlástalan szexuális viselkedés;
- Alkohol-abúzus;
- Drogfogyasztás,
- Iskolakerülés, csavargás;
- Kriminális cselekedet,
- Öngyilkossági gondolatok, öngyilkossági kísérlet.
(Gyenge, 1999. 68-69.)
A pedagógusok körében vizsgálódott Horváth-Szabó Katalin (1990). A vizsgálatban öt
iOWDOiQRVLVNRODSHGDJyJXVDYHWWUpV]WQIpUIL$FVRSRUW-DWHNLQWKHWQHXURWLNXVQDN
amely megegyezik az átlagnépességben található aránnyal. Emellett 14% esetében kifejezett a
neurózisra való hajlam. Csupán a minta 30%-áról mondható el, hogy lelkileg egészséges. A csoport
40%-DV]iPROWEHVWUHVV]pOPpQ\WN|YHWV]RURQJiVUyOEL]RQ\WDODQViJpU]pVUOQ\RPRWWKDQJXODWUyO$
csoport 1/4-e említi a súlyos stresszélmény okozta testi tüneteket.
Figyelmet érdemel, hogy a már harmadlagos prevenció területére tartozó pszichiátriai
betegségek rizikófaktoraiVRUiEDQMHOHQWVV]iPEDQV]HUHSHOQHNRO\DQ|VV]HWHYNDPHO\HND]LVNRODL
pVFVDOiGLQHYHOpVN|UOPpQ\HLN|]|WWDODNXOQDN(]HNHW9HWUyÈJQHVWOLGp]]N
2
1
1. Rizikófaktorok a gyermekben:
- Alacsony IQ, ha súlyos a tanulási zavar, akkor 40%-os rizikót jelent;
- Problémás temperamentum;
- Szomatikus betegség, különösen epilepszia;
-6SHFLILNXVIHMOGpV]DYDUEHV]pG- és kommunikációs nehézségek);
- Iskolai teljesítményzavar;
- Alacsony önértékelés;
-*HQHWLNDLQHPDIL~NJ\DNUDEEDQVHUGONRUEDQD lányok);
&VDOiGLUL]LNyWpQ\H]N
- Válás;
- Az anya pszichiátriai betegsége;
- Apai kriminalitás, alkoholizmus, pszichopátia;
- Bántalmazás;
- Szegénység;
- Nyílt s]OLNRQIOLNWXV
- Ellentmondásos, tisztázatlan vagy kritikus nevelés;
-+RV]WLOLVHOOHQVpJHVpVHOXWDVtWyV]O-gyerek kapcsolat;
-$J\HUHNIHMOGpVLV]NVpJOHWHLWILJ\HOPHQNtYO hagyó nevelés;
- Haláleset, barátság elvesztése.
3. KüOVUL]LNyWpQ\H]N
- Iskola: rossz szervezeti forma és tisztázatlan nevelési követelmények, a gyermeknek mint
individuumnak az el nem ismerése; gyakori tanárcserék;
-$NRUWiUVFVRSRUWNHGYH]WOHQKDWiVD
- Szociokultúrális befolyások,
- A tömegkommunikáció negatív mintái;
- Negatív életesemények.
(Vetró, 1998. 273-276.)
$OHONLHJpV]VpJYpGHOPpWIHMOHV]WpVpWVHJtWWpQ\H]N
Az egészséges testi-OHONLIHMOGpVEL]WRVtWiViQDNDFVDOiGPHOOHWWDOHJIRQWRVDEEV]tQWHUHD]LVNROD$]
LVNROD QHYHOPXQNiMD D] RNWDWiVL IRO\DPDW LUiQ\tWiVD D] LQWp]PpQ\HQ EHOOL pV D NOV NDSFVRODWRN
alakulása - egy gyerek- és pedagógusközpontú "nevelési ideológia" jegyében - a fejlesztés, az ártalmak
PHJHO]pVpQHN HOVGOHJHV PHJHO]pV HQ\KtWpVpQHN ]iORJD $ I FVDSiVLUiQ\ D IHOQWWHN pV D
J\HUHNHN pOHWpQHN RO\DQ PyGRQ W|UWpQ DODNtWiVD KRJ\ PLQG D My N|]pU]HWHW PLQG D WHOMHVtWPpQ\
HOpUpVpQHNNOVpVEHOVIHOWpWHOHLEL]WRVtWYDOHJ\HQHN
A munkát a mentálhigiénés programok és a speciális szakemberek jelenléte segítheti. Ezek
hozzájárulhatnak a "megküzdési képesség" IHMOHV]WpVpKH] YDJ\LV D] DOLJKD HONHUOKHW iUWDOPDN
konfliktusok, traumatizáló élmények, feszültségek feldolgozásához.
0HO\V]HPpO\LVpJWXODMGRQViJRNMiUXOQDNKR]]iDPHJN]GpVKH]"(]HNDN|YHWNH]k:
- jó kognitív képesség,
-NHGYH]YpOHPpQ\|QPDJiUyO
- jó interperszonális kapcsolatok,
- az emberi és tárgyi környezet reális értékelése,
- képesség a célok és eszközök rugalmas kezelésére,
- könnyen le tudja fordítani gondolatait a gyakorlat
nyelvére,
-J\RUVDQDONDOPD]NRGLNDNO|QE|]KHO\]HWHNKH]
(Bognár, 1995. 121-122.)
Érdekes, az iskolai életre tanulságokkal szolgáló kutatásról számol be Csíkszentmihályi
0LKiO\ IORZ HOPpOHWpUH pStWYH pV NpUGtYpQHN IHOKDV]QiOiViYDO 2OiK $WWLOD 999). A "flow", a
tökéletes élmény képességeink és a követelmények viszonya szerint alakul. A "flow", az áramlatban
OHYpV HJ\ RO\DQ P&N|GpVL iOODSRW DPHO\QHN J\DNRULViJiYDO DUiQ\RV N|YHWNH]PpQ\ NpSHVVpJHLQN
IHMOGpVH V]HPpO\LVpJQN JD]GDJRGiVD HJ\ VDMiW magunk teremtette boldogság és tudatosságunk
2
2
komplexitásának növekedése." (Oláh, 1999. 15.) A kutató azt vizsgálta, vajon a "flow", valamint a
szorongás, az unalom és az apátia (antiflow élmény) hogyan alakul 146 16- pYHV VHUGOQpO
NO|QE|]WiUVDVKHOyzetben. Az eredményeket a 4.1. ábra mutatja.
4.1. ábra helye
A vizsgált csoport a legkevesebb "tökéletes élményt" az iskolai környezetben élte át.

A pszichológiai immunkompetencia, a stresszel szembeni védettséget nyújtó
személyiségjegyek összefüggnek a "flow" és az "antiflow" élménnyel. A stresszrezisztenciát biztosító
sajátosságok 2OiK$DODSMiQDN|YHWNH]N
- Pozitív gondolkodás,
- Kontrollképesség.
- Koherenciaérzés,
- Öntisztelet,
- Növekedésérzés,
- Rugalmasság, kihíváskeresés,
- Empátia, a társas monitorizálás képessége,
- Leleményesség,
- Én-hatékonyság érzés,
- Társas mobilizálás képessége,
- Szociális alkotóképesség,
- Szinkronképesség,
- Kitartás képessége,
- Impulzivitás kontroll,
- Érzelmi kontroll,
- Ingerlékenység gátlás.
(Oláh, 1999. 19-20.)
Az iskolák természetesen különböznek abban, mennyire képviselik a mentálhigiénés
szemléletet és mennyire valósítják mHJ D]W D J\DNRUODWEDQ ÒJ\ W&QLN KRJ\ D] DODStWYiQ\L pV
magániskolák, valamint az "alternatív iskolák" - a tehetséggondozás túlsúlya mellett - inkább vállalják
ezt a feladatot.
A 16 alternatív iskola közül -NO|QE|]V]iPEDQXJ\DQ-, de 13 arra a kérdésre: "Fogadnak-e
VSHFLiOLV IRJODONR]iVW LJpQ\O J\HUHNHW" LJHQ-nel válaszolt. A 16 iskolából 12 alkalmaz
iskolapszichológust. A gyerekek fejlesztésében néhány szavas megfogalmazás minden iskolánál egy-
NpWHVHWOHJW|EEMHOOHP]WLVPDJiEDQIRJODODN|YHWNH]NEO|QiOOyViJWROHUDQFLDHJ\WWP&N|GpV
egyéni képességek fejlesztése. (Hová adjam? 1998.)
A lelki egészségvédelemben a pedagógusok számára saját személyiségük fejlesztésében segít
a harmonikus családi élet és munkahelyi környezet, örömök keresése a munkán kívül, részvétel egy
HVHWPHJEHV]pO FVRSRUWEDQ V]XSHUYt]LyQ 0LQGHQNpSSHQ D SUREOpPiNNDO YDOy V]HPEHQp]pV pV D
PHJIHOHOVHJtWVpJLJpQ\EHYpWHOHMHOHQWHOUHOpSpVW&]LQNX3HW$YH]HWN (igazgatók,
helyettesek, más intézményirán\tWyN NO|Q|VHQ YHV]pO\H]WHWHWWHN D VWUHVV] NHGYH]WOHQ
N|YHWNH]PpQ\HLV]HPSRQWMiEyO&V|NNHQWpVpUH%HQHGHN,VWYiQDN|YHWNH]NHWDMiQOMD
-$]XQVWDELO]yQiNHUVtWpVHFVDOiGEDUiWLKiWWpUpOHWYLWHOLV]RNiVRNWXGDWRVpStWpVHEL]WRV
sziget" érzés elérése);
- Specializáció a munkavégzésben (a fontos - QHP IRQWRV HONO|QtWpVH HJ\V]HU&VtWpV D
munkában, esetleg mások bevonása, a feladatok "leosztása");
-,GJD]GiONRGiVJD]GiONRGiVD]HQHUJLiYDO
(Benedek, 1995. 135.)
$] HOVGOHJHV pV D PiVRGODJRV PHJHO]pV KDWiUiQ - D SUREOpPiN LGEHQ W|UWpQ NRUDL
felismerését segíti - a PHQWiOKLJLpQpVV]&UpV Ez a munka ma még nem jellemzi az iskolarendszert.
1995-ben és 1996-EDQ D IYiURV ,9 pV ;9 NHUOHWpEHQ %DOi]V - pV %RURV 0 DOVy
tagozatos J\HUHNHW YL]VJiOW HJ\ DPHULNDL WDQiUL pUWpNHO VNiOD $&7H56 KD]DL YLV]RQ\RNUD
DONDOPD]RWW YiOWR]DWiYDO $] RV]WiO\IQ|N W|OW|WWH NL D NpUGtYHW DPHO\EHQ D J\HUHNHN ILJ\HOPpUO
KLSHUDNWLYLWiViUyO V]RFLiOLV NpV]VpJHLUO pV V]HPEHQiOOiViUyO PRQGRWW YpOHményt. Az eredmények
2
3
alapján a tanulók 28%-D NHUOW D NLV]&UW NO|Q ILJ\HOPHW LJpQ\ON FVRSRUWMiED %DOi]V-Boros,
1999.)
$V]&UpVFpOMDLWV]ROJiOMDD]$FKHQEDFKiOWDONLGROJR]RWWNpUGtYKD]DLVWDQGDUGL]iOiVDD-14
éves populációra "GyermekviselkedéVL NpUGtY QpYHQ *iGRURV -~OLD D V]OL D WDQiUL pV D]
|QpUWpNHO YiOWR]DWRW NLSUyEiOWD D] HUHGHWLKH] YLV]RQ\tWYD U|YLGtWHWWH pV PHJiOODStWRWWD D QRUPDWtY
értékeket. (Gádoros, 1998.)
4.1. Mentálhigiénés programok

1980-1991 között a "Társadalmi beilleszkedési zavarok" F NRPSOH[ WiUFDN|]L NXWDWiVL ILUiQ\
NHUHWpEHQiWIRJyPXQNDIRO\W0DJ\DURUV]iJRQ$IHOQWWNRULGHYLDQFLiN|QJ\LONRVViJDONRKROL]PXV
E&Q|]pV QHXUy]LV NiEtWyV]HUIRJ\DV]WiV PHOOHWW D V]RFLDOL]iFLyV ]DYDURN D ILDWDONRUL PDJDWDUWiVL
rendellenességek is a kutatás részét alkották. A több száz kutatóból, orvosokból, jogászokból,
pszichológusokból, szociológusokból, pedagógusokból, gyógypedagógusokból és más
V]DNHPEHUHNEO iOOy JiUGD HUHGPpQ\HLW W|EE |QiOOy NLDGYiQ\EDQ pV V]iPRV WDQXOPiQ\Ean jelentette
meg. (Szocializációs zavarok..., 1985.; Tanulmányok..., 1988.; Tájékoztató..., 1980-1991.;
Társadalmi..., 1988; Veszélyeztetettség...; 1988.)
$ UHQGV]HUYiOWR]iVW N|YHWHQ D EHLOOHV]NHGpVL ]DYDURN SUHYHQFLyMiW V]ROJiOy PHQWiOKLJLpQpV
programok, képzések és továbbképzések anyagi és erkölcsi támogatása mind az oktatásügy, mind az
egészségügy területén fellendült.
(UUH D] LGV]DNUD WHKHW D Nemzeti Alaptanterv (NAT 1995) megjelenése, amely több éves
HOPXQNiODW XWiQ PLQGHQ NRUiEEL KD]DL LVNRODL tantervnél sikeresebben integrálta a pszichológiai
szempontokat és ismereteket. A dokumentum külön fejezetet szentel a kisiskoláskor, a prepubertás- és
SXEHUWiVNRU pOHWNRUL VDMiWRVViJDLQDN $ P&YHOWVpJL WHUOHWHN RNWDWiViQDN N|]|V N|YHWHOPpQ\HL
sorában szerepel a "Testi és lelki egészség", a "Kommunikációs kultúra", a "Tanulás", és a
"Pályaorientáció", amely utóbbi az "Életvitel és gyakorlati ismeretek" területen belül önállóan is
PHJWDOiOKDWy $] (PEHU pV WiUVDGDORP P&YHOWVpJL WHUOHWHQ EHOO NO|Q WDntárgy" az
"Emberismeret".
A mentálhigiénés programok a testi, lelki és társas-szociális képességek, készségek
IHMOHV]WpVpUH LUiQ\XOQDN '|QW W|EEVpJN D] egészségmagatartás IHMOGpVpW pV IHMOHV]WpVpW FpOR]]D
Részben a tananyaghoz, egyes tantárgyakhoz kDSFVROyGQDN UpV]EHQ EHLOOHV]WKHWN D WDQtWiVL yUD
NHUHWpEHSORV]WiO\IQ|NLyUDUpV]EHQSHGLJD]yUiQNtYOLDWDQDQ\DJWyOIJJHWOHQWHYpNHQ\VpJHN
SONOXEV]DNN|U(OIRUGXOQDNönálló tantárgyként is, mint pl. az "Emberismeret", "Pszichológia",
"Mentálhigiéné", "Egészségtan". (Vighné Arany, 1997), "EGÉSZséges ÉLET" (Felvinczi, 1998)
elnevezéssel.
.O|QE|]QHNDSURJUDPRNDV]HULQWLVKRJ\iWIRJyKROLV]WLNXVPHJN|]HOtWpV&HNYDJ\YDODPHO\
(esetleg több) rizikómagatartáshoz kapcsolódnak. A programok egy része pszichológiai
kompetenciák, képességek és készségekIHMOHV]WpVpWW&]LNLFpOXO(]HNQHP-specifikus módon növelik a
NO|QE|] iUWDOPDNNDO V]HPEHQL HOOHQiOOiVW ,O\HQ NpSHVVpJHN SO D NRPPXQLNiFLy D] |QLVPHUHW D
konfliktusmegoldás, szorongáscsökkentés, amelyek tréningcsoportok, pszichodráma gyakorlatok,
UHOD[iFLyVPyGV]HUHNV]HUHSMiWpNRN~WMiQIHMOGQHN%XGD
A WHO az u.n. "Life Skills Education" programrendszert ajánlja (1993 - közli Buda, 1995.
150-DPHO\EHQDN|YHWNH]készségek alakítása történik:
1. Döntéshozás;
2. Problémamegoldás;
3. Kreatív gondolkodás;
4. Kritikai gondolkodás;
5. Hatékony kommunikációs képesség;
6. Személyközi kapcsolatok alakításának képessége;
7. Én-tudatosság;
8.Empátiás képesség;
9. Megbirkózás az érzelmekkel;
10. Megbirkózás a stresszorokkal.
A rizikómagatartásokra irányuló programok a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a
GURJIRJ\DV]WiV PHJHO]pVpW pV D V]H[XiOLV PDJDWDUWiV QHYHOpVpW H]HQ EHOO D] $,'6 PHJHO]pVW
célozzák.
2
4
Az egészséges életmód programok között a helyes táplálkozási szokások, a rendszeres
WHVWPR]JiV V]DEDGLGVSRUWUD Qevelés, a tv-nézés és videózáshoz való helyes viszony alakítása
található.
$SURJUDPRNHJ\UpV]HLVPHUHWHNHWN|]|OIHOYLOiJRVtWG|QWW|EEVpJND]RQEDQHOVVRUEDQ
motiváció- pV DWWLW&GYiOWR]WDWiVUD irányul, a gyerekek aktív részvételét igényli és a viselkedés
alakítására törekszik (pl. a drogokkal és az alkohollal szembeni aktív ellenállást fejleszti).
Az egészségmagatartás alakításában Rácz J. (1995) központi szerepet tulajdonít a döntésnek.
$G|QWpVKH]DWWLW&G|NpU]HOPHNWXGiVpVNO|QE|]NpV]Végek szükségesek. Véleménye szerint azok
a leghatékonyabb programok, amelyek a döntéshozásra, a viselkedésre irányulnak.
$V]PDQQ$QQDiOOiVSRQWMDKRJ\D]RNWyODSURJUDPRNWyOYiUKDWyPHJIHOHOHUHGPpQ\
amelyek az egész személyiség fejlesztésére törekszenek, s nem csupán egy-egy rizikómagatartással
foglalkoznak.
%XGD %pOD KDWpNRQ\ViJ V]HPSRQWMiEyO HOQ\EHQ UpV]HVtWL D]RNDW D SURJUDPRNDW
DPHO\HN D] DODSRNWDWiV HJpV]pEHQ YLV]LN YpJLJ D OHONL pV WHVWL HJpV]VpJPHJU]pVW -DYDVROMD D
tantárgyak N|]p LOOHV]NHG pV D SV]LFKROyJLDL NRPSHWHQFLiN IHMOHV]WpVpW FpOXO W&] SURJUDPRN
alkalmazását. A kiválasztásnál természetesen fontos a helyi körülmények, az iskola és a tanulók
VDMiWRVViJDLQDN ILJ\HOHPEH YpWHOH $ WDQWiUJ\V]HU& PHJN|]HOtWpV PHOOHWW LOO helyett) az iskolai
szervezetfejlesztés, az egész iskola társaslélektani helyzetének javítása lenne szükséges." (Buda, 1995.
151.)
$]HOP~OWpYWL]HGIEEHJpV]VpJYpGHJpV]VpJPHJU]PHQWiOKLJLpQpVSURJUDPMDLDPHO\HND
közoktatásban kerültek alkalmazásUDDWHOMHVVpJLJpQ\HQpONODN|YHWNH]N
EGÉSZséges ÉLET
.RPSOH[HJpV]VpJPHJU]SURJUDP
Korosztály: 5 - 8. osztály
Programgazda: Nemzeti Egészségvédelmi Intézet
Témakörei: az egészséges táplálkozás, környezet, a
személyes higiéné, családi élet és kapcsolatok, az alkohol, dohányzás és kábítószerrel való
visszaélés.
(Az EGÉSZséges ÉLET..., 1999.; Az iskolaegészségügy..., 1998.; Felvinczi, 1998.)
Életvezetési ismeretek és készségek

Korosztály: óvodáskortól 8. osztályig
Programgazda:Csendes Éva
Témakörei: önismeret, hely a környezetben, egészséges és biztonságos élet, veszélyeztHW
WpQ\H]NV]HPpO\HV EL]WRQViJpVIHOHOVVpJ
(Az iskolaegészségügy..., 1998.; Csendes, 1996, 1997, 1997/a.; Felvinczi, 1998.)
Shapiro program
Korosztály: 10 - 14 év
Programgazda: Soros Alapítvány
Témakörei: konfliktus és kommunikáció, táplálkozás és egészség, szexualitás, AIDS,
dohányzás, alkohol és egyéb drogok
(Az iskolaegészségügy..., 1998., Felvinczi, 1998.; Meleg, 1996.; Rácz, 1994.)
Egészséged testben, lélekben

6]HPpO\LVpJIHMOHV]WGURJ-pVDONRKROPHJHO]SURJUDP
Korosztály: 5 - 18 év
Programgazda: CHEF Hungary Alapítvány, a Soros Alapítvány támogatásával
(Az iskolaegészségügy..., 1998.; Barabás, 1997.; Felvinczi, 1998.; Meleg, 1996.; Rácz, 1994.)
D. A. D. A. program
'RKiQ\]iV$ONRKRO'URJ$LGVPHJHO]SURJUDP
Életkor: 6 - 14 év
Programgazda: ORFK
2
5
(Meleg, 1996.; Orlay-Cseres, 1995.; Rácz, 1994.)
UNICRI program
'URJpVDONRKROPHJHO]LQWHJUiOWSUHYHQFLyVSURJUDP
Ééletkor: általános és középiskola
Programgazda: Az Egyesült Nemzetek Területközi Kriminológiai és Igazságügyi Kutató Intézet
SURMHNWMHDPHO\HWD0YHOGpVLpV.|]RNWDWiVL0LQLV]WpULXPYDOyVtWRWWPHJ
(Czakó, 1995.; Rácz, 1994.)
ENCORE tréningek
(UV]DNPHQWHVNRQIOLNWXVNH]HOpVWDQXOiVDpVWDQtWiVD
eOHWNRUiOWDOiQRVpVN|]pSLVNROiVNRURV]WiO\IHOQWWHN
Programgazda: ENCORE Magyar Konfliktuspedagógiai Alapítvány
(Meleg, 1996.)
$ N|]|VVpJL PHQWiOKLJLpQp NHUHWpEHQ D IHQWLHNHQ NtYO V]iPRV |QLVPHUHWL |QVHJtW

HVHWPHJEHV]pO FVRSRUW DXWRJpQ WUpQLQJ-FVRSRUW P&N|GLN %DJG\ &VtN *\|UII\
1996.)
Az 1993/1994. tDQpYWO PHJDODNXOW 0HQWiOKLJLpQpV 0&KHO\ SURJUDPMiUyO V]iPRO EH 6]DEy
6iQGRU$NpS]pVEHQSHGDJyJXVW|EEPLQWVHUGOV]iPiUDWDUWRWWyUiVV]RFLiOLV
készségtréninget. A csoportfoglalkozáson való részvétel - D WUpQLQJ HOWW PDMG KDW KyQDSSDO NpVEEL
mérés alapján a kontrollcsoporthoz viszonyítva - igen hatékonynak bizonyult.
Rácz József -, aki 1994-ben áttekintette a mentálhigiénés programokat -, megállapítja, hogy
az iskolák (már akkor) nyitottak és fogadókészek voltak a programok iránt.
Az Egészségnevelés c. folyóirat 1997. január-február havi száma hírül adja, hogy megalakult a
.RUWiUVVHJtW0&KHO\ és a .RUWiUVVHJtW.OXE
$ )YiURVL gQNRUPiQ\]DW 6]HQW ,PUH .yUKi] pV 5HQGHOLQWp]HW V]HUYH]pVpEHQ IRO\y
NpS]pVUO V]iPRO EH =HOHQiN -y]sef (1997). A 14-19 éves korosztály célozva 1993-tól folyik
VWUHHWZRUNHU NpS]pV $ YHV]pO\H]WHWHWW FVRSRUWRNDW D NiURV V]HQYHGpO\HN PHJHO]pVH pUGHNpEHQ D
NRUWiUVVHJtWNN|]HOtWLNPHJ
$NRUWiUVVHJtWpVQHPFVDNDGURJIRJ\DV]WiVPHJHO]pVpEHQKDQHPPiVpszichés problémák,
YDODPLQW D NRQIOLNWXVRN NH]HOpVpEHQ LV DONDOPD]KDWy $ NRUWiUVN|]YHWtWpV PyGV]HUWDQiKR] D VHJtWN
képzéséhez ma már segédkönyv is rendelkezésre áll. (Smith és mtsai, 1997.)
A mentálhigiénés prevencióban a WHOHIRQV]ROJiODW VHJtW EHV]plgetéssel nyújt támaszt úgy,
KRJ\PLQGDKtYyPLQGD]J\HODQRQLPPDUDG$]HOV/HONL(OVVHJpO\7HOHIRQV]ROJiODW-ben
Debrecenben alakult meg, a budapesti 1973-EDQ $] D]yWD OpWUHM|WW QDJ\V]iP~ NO|QE|]
WHOHIRQV]ROJiODWRN N|]|WW HOV pV HJ\HGOilló az 1996. november 1-én megindult Pedagógus Lelki
Segély Telefonszolgálat D )YiURVL 3HGDJyJLDL ,QWp]HW 3V]LFKROyJLDL .|]SRQWMiEDQ $] e/(7
0HQWiOKLJLpQpV $ODStWYiQ\ PXQNDWiUVDL J\HOW NpSH]WHN NL +HWL NpW DONDORPPDO NHGGHQ pV
pénteken 12 - l8 óra között fogadják a pedagógusok hívásait. (Egyéves..., 1997.; Winkler, 1999.)
A programokat, a kutatást és a kiadványokat támogatja a Soros Alapítvány, a Mentálhigiénés
Programiroda, az Oktatási Minisztérium (korábban MKM), a Közoktatási Modernizációs
Közalapítvány (KOMA), s más intézmények, egyesületek, alapítványok.
A KOMA 1997-ben mentálhigiénés pályázatot hirdetett.
A Soros Alapítvány MyYiKDJ\RWW SiO\i]DWD pV WiPRJDWRWW UpV]WYHY N|]|WW D]
Közoktatásfejlesztési program és az Egészségügyi fejlesztési program is helyet kapott. (Gondolat-Jel,
1999. június 27. - interjú Bakonyi Évával, a Soros Alapítvány igazgatójával.) A Közoktatásfejlesztési
programon belül az 1999-HV eYN|Q\Y DODSMiQ WpPiQN V]HPSRQWMiEyO D N|YHWNH] UpV]SURJUDPRNDW
emeljük ki:
-+iWUiQ\RVKHO\]HW&HNHWVHJtWSURJUDP
- Kisgyermekkori fejlesztés;
-/pSpVUOOpSpVUHyYRGDLpVLVNRODLSURJUDP
- Tolerancia program;
- Demokráciára nevelés;
-gQIHMOHV]WLVNROiN
2
6
(Soros Alapítvány..., 1996, 1997; Tájékoztató a Soros Alapítvány...,1995.)
1995-ben alakult meg a Népjóléti Minisztérium Mentálhigiénés Programirodája, amely 1999
iSULOLViLJ P&N|G|WW |QiOOy LQWp]PpQ\NpQW. Feladatának tekinti a magyarországi mentálhigiénés
programok összehangolását, a mentálhigiénés ismereteknek az iskolák, a tanárképzés, a pedagógus
továbbképzés szolgálatába állítását. (N. G. 1996.) Számos programot támogatott, többek között az
"Életvezetési ismeretek és készségek" -et, valamint a CHEF Hungary Alapítvány tanfolyamait.
(ODGiVRNDW V]HUYH]HWW WDQiURNQDN V]ONQHN *iVSiU (OV]|U -ben, majd 1996-ban és
1997-ben esetmegoldó pályázatot hirdetett, amelyekre összesen 330 dolgozat érkezett. Táborokat
V]HUYH]HWW SO D P&YpV]HWHNUH DODSR]RWW PHQWiOKLJLpQpV QHYHOpV FpOMiEyO )]HWVRUR]DWRW MHOHQWHWHWW
PHJ &VHQJ FtPPHO D -14 éves korosztály számára: "Unatkozom", "Rossz kedvem van",
"Annyira fáj...", "Valaki meghalt...", "Drogkalauz" témákban.
4.2. Társaságok, egyesületek és a szaksajtó

Az egyesületek, társaságok -, amelyek programjuk részévé tették az iskolai mentálhigiénét -,
HOVVRUEDQD]HJpV]VpJJ\WHUOHWpQP&N|GQHN
(]HNDN|YHWNH]NDWHOMHVVpJLJpQ\HQpONO
- Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság
- Nemzeti Egészségvédelmi Intézet (NEVI)
- Pápai Páriz Egészségnevelési Országos Egyesület
- Egészségesebb Iskolákért Hálózat Magyarországi
Egyesülete (1993-tól)
- Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata (1997-WO
- LeONL(JpV]VpJYpG$ODStWYiQ\-tól)
-0DJ\DU(UV]DNPHQWHV.RPPXQLNiFLyV.|]SRQW
(Az iskolaegészségügy..., 1998.; Lukáts, 1999.; Szalay, 1999.; Székely, 1998.; Szilágyi, 1999.)
Simon R. és Philipp K. (1998) beszámol az Egészségesebb Iskolákért Egyesület 1998
V]HSWHPEHUpEHQ WDUWRWW NRQIHUHQFLiMiUyO DPHO\QHN WpPiMD D WiUVDGDOPL KiWUiQ\RN pV HOtWpOHWHN $
UpV]WYHYN HOHPH]WpN D OHONL HJpV]VpJ YDODPLQW D WROHUDQFLD-intolerancia összefüggését. A
IHV]OWVpJHNFV|NNHQWpVHD]HJ\WWP&N|GpVDJ\&O|OHWNLLNtatása a kapcsolatokból és a konfliktusok
PLQLPDOL]iOiVDD]RV]Wi\OpJN|UpYHODJ\HUHNHNpVDIHOQWWHNN|]pU]HWpYHOV]RURVNDSFVRODWEDQYDQ
$] (/7( .LVHEEVpJNXWDWy ,QWp]HWpQHN YL]VJiODWL HUHGPpQ\HLUO LWW V]iPROWDN EH 0HJiOODStWRWWiN
hogy az általános iskolások 2/3-ának gondolkodásában már megtalálható bizonyos társadalmi
FVRSRUWRNLUiQWLHOtWpOHWHVVpJ6LPLFK-Philipp, 1998.)
A 80-as években a TBZ (Társadalmi Beilleszkedési Zavarok) kutatás eredményei, a 90-es
években a mentálhigiénés jelenségekre iUiQ\XOy WiUVDGDOPL LJpQ\EO WiSOiONR]y ILJ\HOHP
megélénkülése a szakirodalom és a szaksajtó gazdagodását is eredményezte. Számos önálló kiadvány,
WDQXOPiQ\N|WHW V]|YHJJ\&MWHPpQ\ MHOHQW PHJ OiVG D] LURGDORPMHJ\]pNHW $ Köznevelés és az Új
Pedagógiai Szemle folyóiratban 1996-tól a Mentálhigiénés Programiroda támogatásával rovat indult
"Mentálhigiéné" címmel. A &VHQJV]y c. tanítóknak szóló módszertani folyóirat "Pszichopedagógia"
rovattal gazdagodott, az 1996. 1. és 2. számban "Iskolapszichológia" rovat olvasható. Az Új Katedra
"Látlelet" c. önálló folyóirata 1993-EDQ MHOHQW PHJ HOV]|U V NLIHMH]HWWHQ D SUHYHQFLy D OHONL
HJpV]VpJYpGHOHPpVDUL]LNyPDJDWDUWiVRNPHJHO]pVpWV]ROJiOMD
6HJtWV]DNHPEHUHNpVLQWp]PpQ\HN
$PHQWiOKLJLpQpVV]HPOpOHW&J\HUPHNN|]SRQW~LVNROiUDDVHJtWIRJODONR]iV~V]DNHPEHUHNMHOHQOpWH
MHOOHP]
Az LVNROiEDQ P&N|G SV]LFKROyJXVRN hazai számáról nincs pontos adat. Egyes közlések
szerint számuk 80 és 100 között lehet.2 (Antalovits, 1999. 9-10.; Kósáné Ormai, 1999. 33.) A becsült
száz iskola –pVyYRGDSV]LFKROyJXVN|]OMDQXiUyWDDIYiURV;,,,NHUOHWpEHQGROJR]LN$
KiOy]DW D NHUOHWL 3HGDJyJLDL .DELQHWKH] WDUWR]LN (] D] HOV RO\DQ NHUOHW DKRO D] gQNRUPiQ\]DW
kezdeményezésére a pszichológus csoport ellátja valamennyi kerületi óvodában és iskolában a
2
A 90-es évek második felében gyakori intézményi integráció miatt a nevelési tanácsadók pontos száma nem
állapítható meg.
2
7
SV]LFKROyJXVL WHQQLYDOyNDW 3pOGiMiQDN N|YHWpVpUH WRYiEEL KiURP IYiURVL NHUOHW NpV]O .yViQp
Ormai, 1999.)
Az iskolákban és az óvodákban - az intézmény alkalmazásában - IHMOHV]W SHGDJyJXVRN is
dolgoznak. Esetenként szociálpedagógusok is alkalmazást nyernek.
A nevelési tanácsadókIYiURVLKiOy]DWD-ban ünnepelte fennállása 30 éves évfordulóját.
A pedagógiai szakszolgálat intézményeként szolgáltatást nyújt a 3 - 18 éves gyerekeknek, fiataloknak
és szüleiknek, valamint a pedagógusoknak. Igénybevétele önkéntes, állampolgári jogon ingyenes.
3V]LFKROyJLDL SV]LFKRGLDJQRV]WLNDL pV WHUiSLiV SHGDJyJLDL IHMOHV]W SHGDJyJLDL V]ROJiOWDWiVW pV
családgondozást végez. A munkatársak teamben dolgoznak, melynek tagjai: pszichológus, pedagógus,
gyógypedagógus, családgondozó, logopédus, gyermekorvos, gyermekpszichiáter.
.DSFVRODWRW WDUWDQDN HJ\WWP&N|GQHN D] RNWDWiVL pV HJpV]VpJJ\L LQWp]PpQ\HNNHO D
FVDOiGVHJtW N|]SRQWRNNDO pV D *\HUPHNMyOpWL 6]ROJiODWWDO YDODPLQW D 6]DNpUWL %L]RWWViJJDO
(Horányi-Hoffmann, 1999.)
Az 1998/99. tanévben az ország 128-130 nevelési tanácsadójának szolgáltatásait 70 523
J\HUPHN pV VHUGO YHWWH LJpQ\EH -XN OiQ\ IL~ (KKH] IHOQWW V]O
hozzátartozó, pedagógus) kapcsolódott. (Oktatási Minisztérium, 1999.)
$IYiURVQHYHOpVLWDQiFVDGyMDDWDQpYIRUJDOPiEyOJ\HUHNNHOVHUGOYHOpVO
IHOQWWHOUpV]HVHGLN.|]SRQWL6WDWLV]WLNDL+LYDWDO
$ QHYHOpVL WDQiFVDGyW LJpQ\EH YHYN pOHWNRUL PHJRV]OiViW D iEUD PXWDWMD $ IYiURVL
nevelési tanácsadók forgalmának alakulását 1989 - 1999-ig a 4.3. ábra tünteti fel. Az országos
forgalom, azaz a hetven és félezer fiatal esetében a jelentkezés okainak megoszlása a 4.4. ábráról
olvasható le.3
4.2. ábra helye
4.3. ábra helye
4.4 ábra helye
$ IYiURVL pV D] RUV]iJRV DGDWRN WHQGHQFLiMD LJHQ N|]HO iOO HJ\PiVKR] PLQG D] pOHWNRUL PHJRV]OiV
PLQG D] RNRN V]HPSRQWMiEyO /HJPDJDVDEE D] yYRGiVJ\HUHNHN HOIRUGXOiVD H]W D NLVLVNROiVNRU~DN
követik. A panaszok sorában a tanulási nehézségek vezetnek.
Az 1993. évi LXXIX. és az ezt átfogóan módosító 1996. évi LXII.

Törvény
30. § (8) Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló

beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási
rendellenességgel küzd, vagy fogyatékosságban szenved, a
QHYHOpVL WDQiFVDGy PHJNHUHVpVpUH D V]DNpUWL pV UHKDELOLWiFLyV
bizottság dönt.
35. § (3) A nevelési tanácsadó feladata a beilleszkedési
zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási
UHQGHOOHQHVVpJJHNNHO N]G J\HUPHN SUREOpPiLQDN IHOWiUiVD
szakvélemény készítése, rehabilitációs célú foglalkoztatása a
SHGDJyJXVpVDV]OEHYRQiViYDO
A 90-HV pYHNEHQ W|EE QHYHOpVL WDQiFVDGy D IYiURVEDQ pV YLGpNHQ D +XPiQ 6]ROJiOWDWy
.|]SRQW YDJ\ PiV HOQHYH]pV& LQWHJUiOW LQWp]PpQ\ UpV]pYp YiOW (]HN D V]HUYezeti változtatások a
PXQNDOpQ\HJpWQHPpULQWLN,O\HQiWV]HUYH]pVUOV]iPROEH0HJ\HUL3iOQpDV]HJHGL1HYHOpVL
Tanácsadóval kapcsolatban. 1997-tól a Humán Szolgáltató Központhoz tartozik: I. Szakszolgálatként:
a Logopédia, a Nevelési Tanácsadó, a 7DQXOiVL .pSHVVpJHW YL]VJiOy pV 6]DNpUWL %L]RWWViJ pV D
3iO\DYiODV]WiVL7DQiFVDGy,,6]DNPDL6]ROJiOWDWiV,,,(WQLNDL6]HUYH]
3
.|V]|QHWHPHWIHMH]HPNL'U&VRQND&VDEiQpQDND]2NWDWiVL0LQLV]WpULXPV]DNIWDQiFVRViQDNDQHYHOpVL
tanácsadók országos adatainak rendelkezésre bocsátásáért.
2
8
Az 1994. évi VI. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III.
törvény módosításáról, rendelkezik a családok pénzbeni ellátásáról, a természetben nyújtott
V]ROJiOWDWiVRNUyO D V]HPpO\L HOOiWiVW Q\~MWy HOOiWiVRN IRUPiLUyO V]HUYH]HWpUO D MRJRVXOWViJUyO pV D]
érvényes garanciáiról. Ez utóbbiak között szerepel a családsegítés, mint az önkormányzatok által
N|WHOH]HQ HOOiWDQGy IHODGDW &VDOiGVHJtWN $ &VDOiGVHJtW .|]SRQWRN az alapellátás
intézményei, területi illetékességgel. Szakembergárdájuk: szociális munkás, jogász, pedagógus,
pszichológus, pszichiáter. 1998-ban 463 CsaládsegíW.|]SRQWP&N|GLND]RUV]iJEDQ
$ 0HQWiOKLJLpQpV 3URJUDPLURGD NpUGtY DODSMiQ D 0HGLiQ- és Piackutató Intézet által

végzett vizsgálat alapján arra keresett választ, vajon a pedagógusok mennyire állnak rendszeres
V]DNPDLNDSFVRODWEDQDNO|QE|]PHQWilhigiénés intézményekkel, személyekkel. Az eredményeket a
4.5. ábra mutatja. (Schüttler, 1996.)
4.5. ábra helye
$] ;;;, W|UYpQ\ D *\HUPHN YpGHOPpUO pV D *\iPJ\L ,JD]JDWiVUyO UHQGHONH]LN D
Gyermekjóléti Szolgálatok létrehozásáról. Az intézményt a WHOHSOpVL|QNRUPiQ\]DWRNP&N|GWHWLN$
gyermekvédelmi támogatásokról adott tájékoztatás mellett pszichológiai, mentálhigiénés tanácsadással
LV IRJODONR]QDN 6HJtWHQHN D YHV]pO\H]WHWHWWVpJ PHJHO]pVpEHQ HQ\KtWpVpEHQ PHJV]QWHWpVpEHQ
(Federspiel-Karger, 1996. 57l.)
A pályaválasztási tanácsadó hálózatot a 80-as évek második felében a Munkaügyi

.|]SRQWRNKR]NDSFVROWiNH]]HO|QiOOyViJXNPHJV]&QW-HOHQOHJHJ\HWOHQ|QiOOyLQWp]PpQ\P&N|GLN
D)YiURVL3iO\DYiODV]WiVL7DQiFVDGy$SiO\DYiODV]WiVVDOIRJODONozó szakemberek, pszichológusok
munkájukat nevelési tanácsadókban, pedagógiai intézetekhez kapcsolódva folytatják.4
Az 1993. LXXIX. Törvény a közoktatásról
35.§ (5) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás feladata a

gyermek sajátos adottságainak, tanulási képességének,
LUiQ\XOWViJiQDN V]DNV]HU& YL]VJiODWD HQQHN HUHGPpQ\HNpSSHQ
iskolaválasztás ajánlása.
$] 7DQpYEHQ WHOMHV PXQNDLGV pV UpV]PXQNDLGV logopédus 2074 ellátott
intézményben 28604 óvodás, 17643 iskolás és 347 középiskolásJ\HUHNNHOVHUGOYHOIRJODONR]RWW5
4.4. Képzés és továbbképzés
yWD D *|G|OOL $JUiUWXGRPiQ\L (J\HWHP 7iUVDGDORP- pV *D]GDViJWXGRPiQ\L .DUiQ ILVNRODL
V]LQW& munkavállalási tanácsadó képzés folyik ( Szilágyi K. 1998 ). Az itt végzett közel 200
szakePEHU D 0XQNDJ\L .|]SRQWRNRQ NtYO FVDOiGVHJtW N|]SRQWRNEDQ D J\HUPHNMyOpWL
szolgálatoknál, esetenként -DFVDOiGVHJtWNN|]YHWtWpVpYHO- iskolákban is dolgozik. A Munkavállalási
Tanácsadó Tanszéken pályaorientációs tanárok szakirányú képzése is folyik 6 féléves nappali és 4
IpOpYHVOHYHOH]IRUPiEDQ$QDSSDOLKDOOJDWyNH]WDV]DNRWKDUPDGLNV]DNNpQWYHKHWLNIHO6
yWDW|EEHJ\HWHPHQpVILVNROiQIRO\LNmentálhigiénikus képzés.7
4
.|V]|QHWHPHWIHMH]HPNL5R]VQ\DL0DUJLWQDND)YiURVL3iO\DYiODV]WiVLWDQiFVDGyYH]HWSV]LFKROyJXViQDN
az információ szolgáltatásért.
5
Köszönetemet fejezem ki Nagy Gyöngyinek, az Oktatási Minisztérium szakIWDQiFVRViQDND]LQIRUPiFLyN
rendelkezésre bocsátásáért.
6
.|V]|QHWHPHWIHMH]HPNL-DNDEQp'U6]LOiJ\L.OiUDWDQV]pNYH]HWQHND]LQIRUPiFLyV]ROJiOWDWiVpUW
7
.|V]|QHWHPHWIHMH]HPNL6yVQp'U)DUDJy0DJGROQDIWDQiFVRVQDNLQIRUPiFLyV]ROJiOWDWiVpUW
2
9
0HQWiOKLJLpQpVV]DNLUiQ\~WRYiEENpS]pVLV]DNP&N|GLND0DJ\DU7Hstnevelési Egyetemen és
a KLTE-n.8
(JpV]VpJIHMOHV]W PHQWiOKLJLpQpV V]DN P&N|GLN 6]HJHGHQ 6]RPEDWKHO\HQ 0LVNROFRQ pV
*\U|WW
Szociális munkás képzés 1987-ben indult, a szociálpedagógus képzés 1989-WOIRO\LN
A szakpszichológus képzés a Tanácsadás pszichológia szakirányú továbbképzési szakkal,
YDODPLQW VSHFLDOL]iFLyNNDO EYOW (UUO D] RNWDWiVL PLQLV]WHU ,; 20 UHQGHOHW
intézkedik.
A posztgraduális pszichológusképzés a klinikai szakpszichológusoknak mentálhigiénés
végzettséget is ad. (A klinikai pszichológia..., 1998.; Gáspár, 1997.)
A pedagógus továbbképzések között mind nagyobb számban található a gyerekek és a
pedagógusok iskolai mentálhigiénéjével foglalkozó program. A tapasztalatok szerint ezek iránt igen
QDJ\ D] pUGHNOGpV $ )városi Pedagógiai Intézet által az 1998/1999. tanévre meghirdetett 216
NXU]XV N|]O O NLIHMH]HWWHQ PHQWiOKLJLpQpV MHOOHJ& 7RYiEEL LQGLUHNW ~WRQ V]ROJiOMD H]W D FpOW
(Pedagógus továbbképzések..., 1998/99.)
5. Következtetések
Az iskolarendszer mHQWiOKLJLpQpV MHOOHP]LW QHYHOpVSV]LFKROyJLDL V]HPSRQWEyO iWWHNLQWYH D

N|YHWNH]NHWiOODStWKDWMXNPHJ
0HJJ\]GpVQN V]HULQW D OHONL HJpV]VpJYpGHOHPEHQ D] HOVGOHJHV SUHYHQFLyQDN YDQ
G|QW V]HUHSH DPHO\ D] LVNROD VDMiW UHQGV]HUpQHN KXPDQL]iOiViW QHYHO-oktató munkájának a
tanulókra és a pedagógusokra orientált folytatását jelenti. A valóságban - tapasztalataink és a
szakirodalom alapján - D OHONL HJpV]VpJPHJU]pV H]HQ VDUNDODWRV OpQ\HJL OHJIRQWRVDEE WHUOHWpW D]
intézmények nem érzékelik, többségük kevés figyelmet fordít a mindennapok eseményeire, az iskola
V]HUYH]HWLWDUWDOPLPyGV]HUWDQLJ\DNRUODWiQDNDPHQWiOKLJLpQpV]HPSRQWMiEyOW|UWpQYL]VJiODWiUD
$]HJpV]VpJJ\EHQIHOOHOKHWV]pOHVN|U&SUyEiONR]iVRNYL]VJiODWRNNXWDWiVpVJ\DNRUODW
DPHO\ D] yYRGiNDW LVNROiNDW FpOR]]D PHJ HJpV]VpJIHMOHV]W V]iQGpNDLYDO HOV]LJHWHOW SUyEiONR]iV
marad, nem hatol be valójában az iskolák nevelési gyakorlatába, nem hatja át azt. Nincs kooperáció
széles körben és nagy számban a gyermekegészségügy terén elért eredmények hasznosítása érdekében
az oktatásüggyel.
$ NO|Q XWDN WNU|]GQHN D PHQWiOKLJLpQp LVNRODL IHOIRJiViEDQ KpWN|]QDSL
értelmezésében is. Tapasztalataink szerint a nevelési intézmény igen korán elhárítja a problémákat, s
EHWHJ PLQVtWpVVHO LOOHWL D PHJV]RNRWW HOMiUiVRNNDO QHP YDJ\ QHKH]HQ QHYHOKHW J\HUHNHW D]D]
PHJOHKHWVHQ V]&NUH V]DEMD D OHONL HJpV]VpJ mesgyéjét. eOHV KDWiUW YRQ D WHVWL pV OHONL |VV]HWHYN
N|]|WW DPL PHJOHKHWVHQ NRUOiWR]]D D V]HPpO\LVpJ D J\HUHN HJ\VpJEHQ ERQ\ROult kölcsönhatásban
W|UWpQV]HPOpOHWpW
$ PHQWiOKLJLpQp WHUpQ VRNNDO LQNiEE IHMOGpVOpOHNWDQL NRPPXQLNiFLyHOPpOHWL LOO
szociálpszichológiai fogalmak és módszerek használata kívánatos, mint a klinikai pszichológia
eljárásai.
4.) A programokat NtYOUO viszik be az iskolába, nem épülnek be szervesen a nevelési
folyamatba. Ilymódon a program hatása bizonytalan. Olyan helyzetben kétséges lehet, amikor a
rendszer egésze (pl. a tanítási óra légköre, a nevelési módszerek stb,) más szemléletet sugall. Vagyis
UpV]HOHPHNYiOWR]WDWiVDWUpQLQJHNPHJHO]SURJUDPRNP&N|GWHWpVHW|EEQ\LUHHOV]LJHWHOWPDUDGKD
D] LQWp]PpQ\ HJpV]pQHN QHYHOpVL J\DNRUODWD D SHGDJyJXVRN DWWLW&GMH HOWpU HWWO YDJ\ D]]DO FVDN
részleges összhangban van.
5.) A programok bevezetése, az arra irányuló képzés inkább NDPSiQ\V]HU& mint tervezett.
Hatékonyságmérés -QpKiQ\NLYpWHOWOHOWHNLQWYH- nem történik.
8
$P&YHOGpVLpVN|]RNWDWiVLPLQLV]WHU,,0.0UHQGHOHWHDPHQWiOKLJLpQpVV]DNLUiQ\~
WRYiEENpS]pVLV]DNNpSHVtWpVLN|YHWHOPpQ\HLUO
3
0
$KR]]iIpUKHWKD]DLV]DNLURGDORPDUUyOWDQXVNRGLNKRJ\DSHGDJyJXV-kutatások, és ezen
EHOODQHYHONPHQWiOKLJLpQpMpYHOIRJODOkozás mélyen alulreprezentált mind az egészségügy, mind az
oktatásügy területén. Ez egyben a valóságos iskolai állapototokat is illusztrálja. Amíg a gyerekek
MyOpWpYHOD]LQWp]PpQ\HNMHOHQWVKiQ\DGiEDQW|EEIHOQWWIRJODONR]LNDSHGDJyJXVRNOHONLpVtesti)
egészségvédelme a perifériára szorul.
7.) S bár mind az egészségügyben munkálkodók, mind a nevelésügy mentálhigiénés témáival
foglalkozók egyetértenek abban, hogy D OHJMREE EHIHNWHWpV D PHJHO]pV (az egyén és a társadalom
számára egyaránt), az aktXiOLV VUJV WHQQLYDOyN D W&]ROWy PXQND W|EEQ\LUH HOVRGRUMD D]
LQWp]PpQ\YH]HWNHW pV PXQNDWiUVDNDW D SHGDJyJXVRNDW DWWyO D OHKHWVpJWO KRJ\ pOHWNHW
munkájukat a gyerekkel a prevenció figyelembevételével alakítsák. szervezzék.
8.) Speciális szakemberek alkalmazása az iskolán belül országos szinten nem megoldott. Az
iskolapszichológusok száma pl. - az óvodák és iskolák számához viszonyítva -HOHQ\pV](VHWOHJHVD
V]RFLiOSHGDJyJXVDIHMOHV]WSHGDJyJXVDV]RFLiOLVPXQNiVIRJODONR]WDWiVDD]LVNROiEDQ.
9.) A 90-HV pYHN HOHMpWO QDJ\V]iP~ OHONL HJpV]VpJYpG DODStWYiQ\ WiUVDViJ V]ROJiODW pV -
többnyire külföldi programok adaptációja révén - IHMOHV]W SURJUDP vált ismertté és került
DONDOPD]iVUD $ IHMOHV]W PXQND MHOHQWV WiPRJDWyN VHJtWVpJpYHO IRO\W. Szélesedett a
szakemberképzés is, új szakok alakultak. Mindezek ellenére a gyerekeket, a pedagógusokat és a
V]ONHW FVDOiGRNDW FVDN DONDOPLODJ pUWpN HO egymással összehangolt hatások, olyanok, amelyek
folyamatjellegükkel tartósabb, megalapozottabb, biztonságosabb eredményeket ígérnek.
$V]HPOpOHWYiOWiVSDUDGLJPDYiOWiV~J\W&QLND]LVNROiNW|EEVpJpEHQPpJQHPW|UWpQW
PHJ (QQHN LJHQ VRN |VV]HWHYMH YDQ DPHO\HN N|]|WW D JD]GDViJL WpQ\H]N FVDN HJ\ DVSHNWXVW
képviselnek. Azonban a magán- és alapítványi iskolák -, amelyek a társadalom szélesebb rétege
számára elérhetetlenek -, igen korán és nagyrészt képesek voltak, vagy legalábbis törekedtek az
iskolarendszer hiány-WHUOHWHLQHN EHW|OWpVpUH )HOYiOODOWiN D WHKHWVpJJRQGR]iV D NLHPHONHG
NpSHVVpJ&gyerekekkel foglalkozás mellett (bár szerényebb méretekben) a mentálhigiénés szemléletet,
VW D PiVRGODJRV SUHYHQFLy WHUOHWpW pULQW HJ\HV SUREOpPiN NH]HOpVpW LV 6HJtWVpJHW Q\~MWDQDN D
WDQXOiVL QHKp]VpJHNNHO pV QHYHOpVL SUREOpPiNNDO N]G J\HUHNHNQHN pV családoknak. Ezek az
LQWp]PpQ\HN FpONLW&]pVHLNEHQ PyGV]HUHLNEHQ D] DONDOPD]RWW VSHFLiOLV V]DNHPEHUHN MHOHQOpWpEHQ
NLIHMH]LNKRJ\EHpStWKHWLQWHJUiOKDWyDPHQWiOKLJLpQpVV]HPOpOHWD]LVNROiEDyYRGiED
A lelki egészség védelme és fejlesztése iránt a FVDOiGRN UpV]pUO NRPRO\ LJpQ\ PXWDWNR]LN
+DVRQOy SR]tFLyW IRJODOQDN HO D] XQ DOWHUQDWtY LVNROiN LV 1pSV]HU&VpJN HOIRJDGRWWViJXN
IHOWHKHWHQQHPFVXSiQDVSHFLiOLV~MV]HU&SHGDJyJLDLNRQFHSFLyUDpSOSURJUDPRNEyOWiSOiONR]LN
hanem légkörük, gyermekszemléletük, a pedagógusok személyiségének varázsából is ered.
+LiQ\]LN D] LVNROD J\DNRUODWiEyO D VHJtW IRJODONR]iVRNQiO DOLJKD QpONO|]KHW
szupervízió, D SHGDJyJXVRN HVHWPHJEHV]pO FVRSRUWMD D IRO\DPDWED EHpStWHWW támogató rendszer a
NO|QE|] SHGDJyJLDL SUREOpPiN PHJROGiViUD $ IHOQWW- és gyermekklinikai pszichológiában
szakirányú továbbképzés indult szupervízor képesítés megszerzésére.9 - A pedagógus gyakorlatilag
egyedül marad kétségeivel, nehézségeivel, különösen akkor, ha maga az intézményi légkör, a
tekintélyi, presztizs és hatalmi viszonyok nem ösztönzik a közös problémamegoldást, a közvetlen
emberi kommunikációt.
$]LVNROiQNtYOLLJHQMyOP&N|Gmentálhigiénés intézményekkel a közvetlen kapcsolat
pVHJ\WWP&N|GpVWRYiEEIHMOHV]Wpse kívánatos volna.
Összefoglalva megállapíthatjuk tehát, hogy a kulcsszerepet az iskola saját nevelési rendszere,
SHGDJyJLDL SV]LFKROyJLDL PHQWiOKLJLpQpV V]HPSRQW~ NLDODNtWiVD W|OWL EH $ NOV pV EHOV VHJtW
V]DNHPEHUHN MHOHQWV PpUWpNEHQ MiUXOKDWQDN KR]]i D OHONL HJpV]VpJ PHJU]pVpKH] GH QHP
KHO\HWWHVtWKHWLN D SHGDJyJXVRN H]LUiQ\~ WHYpNHQ\VpJpW V QHP NpSHVHN HUHGPpQ\HVHQ P&N|GQL HJ\
esetleges szemléletileg ellentétes vagy közömbös közegben.
Ismételten hivatkozunk Aszmann Anna és munkatársai vizsgálatára (Aszmann-Meleg, 1995,
Iskolásgyermekek..., 1997), amely reprezentatív mintán mutatta be a lelki egészség gyerekek és
IHOQWWHN V]iPiUD OpQ\HJHV LVNRODL |VV]HWHYLW (]HN PLQGHJ\LNH D KXPiQXV GHPRNUDWLNXV QHYHOL
bánásmódra épül. A faktoranalízissHONDSRWWMHOOHP]NDN|YHWNH]N
1. Demokrácia, humánum, elfogadás, részvétel a szabályalkotásban.
9
$,,,0.0UHQGHOHW$V]XSHUYt]RUV]DNLUiQ\~WRYiEENpS]pVLV]DNNpSHVtWpVLN|YHWHOPpQ\HLUO
.
3
1
$EDUiWViJRVPHJHQJHGVWUHVV]QpONOLLVNROD
3. A jól szervezett, biztonságot nyújtó iskola.
4. Az iskola szeretete, az iskolához tartozás érzpVHDWHOMHVtWPpQ\LJpQ\WIHONHOWLVNROD
5. A kortárskapcsolatok közvetlensége, elfogadottság.
(Aszmann-Meleg, 1995. 184. alapján.)
Buda Béla (1998/c) az iskolák mentálhigiénés fejlesztését VHJtW OHKHWVpJHNHW D
N|YHWNH]NEHQOiWMD
1. Mentálhigiénés oktatás (amelyet kevéssé tart hatékonynak);
2. Mentálhigiénés prevenciós tevékenység;
3. Korrektív programok;
4. Az önértékelés fejlesztése;
5. Önsegítés, kortárssegítés;
6. Mentálhigiénés pedagógiai munka;
$WDQiULV]HPpO\LVpJHUVtWpVHYpGHOPH;
8. Szupervízió;
9. Iskolai szervezetkonzultáció és szervezetfejlesztés.
6]ONDSFVRODWRNEHIRO\iVROiVD
1\LWiVDNOVN|]|VVpJHNIHOp
12. Az iskola mint a közösségi mentálhigiéné centruma.
(Buda, 1998/c. 84-87.)
Bár az iskolai mentiOKLJLpQpMHOHQWVpJpQHNIHOLVPHUpVHQHPD]RQRVDPHJROGiVIHOpYH]HW~W
PHJWDOiOiViYDO ~J\ JRQGRORP D] LVNROiN IHMOGpVpW H]HQ D WpUH V]iPRV N|UOPpQ\ VHJtWL $
jelenséggel való foglalkozás szükségessége ma már aligha vitatható. Színes kínálat áll rendelkezésre a
programok területén, figyelemre méltó és az oktatásügyben is igen jól hasznosítható kutatási
eredményekkel büszkélkedhet az iskolaegészségügy. A speciális szakemberek képzése több éves
múltra tekint vissza.
$ SHGDJyJXVRN D V]ON pV D J\HUHNHN LJpQ\H HJ\pUWHOP&HQ D PHJHO]pV IHOp PXWDW $]
LQWp]PpQ\HN EHOV IHMOGpVH |QIHMOHV]W PXQNiMD D PLQVpJEL]WRVtWiV NDSFViQ IHOWHKHWHQ
PHJHUV|GLN(]XWyEELWyOV]HPOpOHWLYiOWR]iVRNLVYiUKDWyNVUHPpOKHWDV]HUYH]HWIHMOHV]WpVLUiQ\iED
W|UWpQHOPR]GXlás .
3
2
Irodalom
A klinikai pszichológia és a mentálhigiéné szakmai protokollja %DJG\ (PNH V]HUN

Animula, Budapest.
Antalovits Miklós (1999): Az alkalmazott pszichológia Magyarországon. Alkalmazott pszichológia,
1. sz. 5- 13.
Aronson, E. (1978): A társas lény. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
Aszmann Anna (1992): Iskolásgyermekek HJpV]VpJPDJDWDUWiVD )HMOHV]W 3HGDJyJLD -4. sz.
15-23.
Aszmann Anna (1999): Eredmények az 1997-es vizsgálatból. Kézirat.
Aszmann Anna-Fábián Róbert-Meleg Csilla-Pintér Attila- Simon Tamás (1998): Egészség és
magatartás. In:
Aszmann Anna (szerk.) Az iskolaegészségügy kézikönyve. Anonymus, Budapest.
Aszmann Anna-Mándoki Rózsa$VHUGONHJpV]VpJL állapota, közérzete. In: Aszmann
Anna (szerk.): 6HUGONHJpV]VpJLiOODSRWDHJpV]VpJPDJDWDUWiVDÒM- Aranyhíd Kft. Budapest.
Aszmann Anna-Meleg Csilla (1995): Az iskola mint munkahely. In: Aszmann Anna (szerk.):
6HUGON egészségi állapota, egészségmagatartása. Új- Aranyhíd Kft . Budapest.
Aszmann Anna-Rózsa Sándor-Gordos Ágnes-Czeglédi Réka- Német Ágnes (1999): Magyar
VHUGONHJpV]VpJpW befolyásoló magatartása, a rizikómagatartás 1986- 1997 közötti
változása. Egészségnevelés, 4. sz.
Aszmann Anna-Szabó Pál6HUGON|QPDgukról. Pedagógiai Szemle, 9.sz.
Az EGÉSZséges ÉLET program magyarországi kipróbálásának tapasztalatai (1999): Módszertani
Lapok: Biológia, 3.sz.
Az iskolaegészségügy kézikönyve (1998): Szerk.: Aszmann Anna. Anonymus, Budapest.
Az iskolai ártalmak megeO]pVH (1984): Szerk.: Biermann, G. Tankönyvkiadó, Budapest.
Az oktatási miniszter 3/1998 (IX.9.) OM rendelete a képzési N|WHOH]HWWVpJUO pV D SHGDJyJLDL
szakszolgálatokról szóló 14/1994 (VI. 24.) MKM rendelet módosításáról.
%DJG\(PNH (1996): A relD[iFLyUDpSOWDQiUL mentálhigiénés és pszichoszomatikus
prevenció. Új Pedagógiai Szemle, 2. sz.
%DJG\(PNH (1996/a): A Klinikai Pszichológiai Szakmai Kollégium állásfoglalása a
PHQWiOKLJLpQpDVHJtW szakmák és a klinikai pszichológia viszonyának NpUGpVpEHQ )HMOHV]W
Pedagógia, 4. sz.
%DJG\(PNH-Telkes József6]HPpO\LVpJIHMOHV]W módszerek. Tankönyvkiadó,
Budapest.
Barabás Katalin (1997): A nemzet egészsége a nemzet OHJIEENLQFVH,Q%HQN=VX]VDQQDV]HUN
"Mert életem millió gyökHU&(JpV]VpJIHMOHV]WpV- 0HQWiOKLJLpQp -XKiV] *\XOD 7DQiUNpS]
)LVNROD Kiadó, Szeged.
Bánáti Ferenc (1997): Mivel (nem) elégedettek a diákok? Köznevelés, 37. sz.
Bemutatkozik a "Pápai Páriz" Egészségnevelési Országos Egyesület (1993): Egészségnevelés, 1.
sz.
Benedek István (1995): Pedagógiai vezetés, a vezetés pedagógiája. OKKER Oktatási Iroda,
Budapest.
%HQN=VX]VDQQD (1995): "Ki fényesít eget és hegyeket." Gondolatok egy szegedi
posztgraduális képzési PRGHOOUO)HMOHV]W3HGDJyJLD-3- sz.
%HQN=VX]VDQQD (1997): Az egészségfelfogás változása. Kísérlet az egészség és az
egészségfejlesztés pUWHOPH]pVpUH,Q%HQN=VX]VDQQDV]HUN0HUW életem millió
J\|NHU&(JpV]VpJIHMOHV]WpV- 0HQWiOKLJLpQH-XKiV]*\XOD7DQiUNpS])LVNROD Kiadó,
Szeged.
%HQN=VX]VDQQD-Varga István(JpV]VpJIHMOHV]W Mentálhigiénikus tanári szak a Juhász
Gyula 7DQiUNpS])LVNROiQ(JpV]VpJQHYHOpVV]
Bergmann Erzsébet$PHJHO]pVV]ROJiODWiEDQ 3UREOpPiV HVHWHN D IYiURV RNWDWiVL
intézményeiben. Iskolakultúra, 13-14. sz.
Bierhoff, H. W.-Klein, R. (1995): A proszociális viselkedés. In: Hewstone, M.-Stroebe,W.-Codol,
J.P.- Stephenson, G. M. (szerk.):Szociálpszichológia.
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
3
3
Bihari Ágnes (1999): Az oktatási-nevelési tevékenység közegészségügyi feltételei. In: Aszmann Anna
(szerk.) Egészségvédelem az oktatásban. Anonymus Kiadó, Budapest.
Bognár Mária (1995) : A diák és környezete a kockázati WpQ\H]N V]HPSRQWMiEyO
Iskolakultúra, 13-14. sz.
Boreczky Ágnes (1995): Menni vagy maradni? - A tanárok iskolai konfliktusairól. Új Pedagógiai
Szemle, 4.sz.
Buda Béla (1990): Iskola és mentálhigiéné. In: Veres Judith (szerk.) A primer prevenció iskolai
feladatai. Nemzeti Egészségvédelmi Intézet, Budapest.
Buda Béla (1994): Munkahely és mentáhigiéné. In: Buda Béla: Mentálhigiéné.
7DQXOPiQ\J\&MWHPpQ\ Animula, Budapest.
Buda Béla$OHONLHJpV]VpJPHJU]és és személyiségfejlesztés (mentálhigiéné)
OHKHWVpJHLD] iskolában. Pszichoterápia, 3. sz.
Buda Béla$PHQWiOKLJLpQpVQHYHOpVOHKHWVpJHLD] iskolában. Iskolakultúra, 8-9. sz.
Buda Béla (1998): A mentálhigiéné fogalma. Educatio, 2. sz.
Buda Béla (1998/a): A pedagógia dilemmája. In: Elmélet és alkalmazás a mentálhigiénében.
TÁMASZ - Országos Alkohológiai Intézet, Budapest.
Buda Béla (1998/b): Az iskolai korosztály mentálhigiénés problémái. In:Elmélet és alkalmazás a
mentálhigiénében. TÁMASZ - Országos Alkohológiai Intézet, Budapest.
Buda Béla (1998/c): Iskolai mentálhigiéné. Álmok, dilemmák, leKHWVpJHN ,Q (OPpOHW pV
alkalmazás a mentálhigiénében. TÁMASZ - Országos Alkohológiai Intézet, Budapest.
Czakó Kálmán (1995): Integrált prevenciós program a magyar iskolarendszer számára, Iskolakultúra,
13-14. sz.
Czinku Zsuzsa (1996): A mnetálhigiénés szemléletmód MHOHQWVpJH D SHGDJyJXVSiO\iQ ,Q" $PLW D
tükör |QPDJDWHUHPW+DMGXE|V]|UPpQ\LÏYyNpS] )LVNROD+DMGXE|V]|UPpQ\
&VDOiGVHJtWNDFVDOiGRNpUW (1994). Népjóléti Minisztérium Család-, Gyermek- és Ifjúságpolitikai
)RV]WiO\D Budapest.
Csendes Éva (1996): Miért tanítsunk életvezetési
ismereteket: Uj Pedagógiai Szemle, 7-8. sz.
Csendes Éva (1997). Életvezetési ismeretek és készségek, Óvodai program. 2P Oktatási Bt.
Csendes Éva (1997/a): Életvezetési ismeretek és készségek. - I., II. osztályos program. 2P Oktatási
Bt.
Csík Vera.|]|VVpJpVPHQWiOKLJLpQp,Q%HQN Zsuzsanna (szerk.) "Mert életem
PLOOLyJ\|NHU& Egészségfejlesztés - Mentálhigiéné. Jugász Gyula 7DQiUNpS] )LVNROD
Kiadó, Szeged.
Csonka Mária (1996): Öt éves a Pápai Páriz Egészségnevelési Országos Egyesület.
Egészségnevelés, 5.sz.
Egészségvédelem az oktatásba(1999). Szerk.: Aszmann Anna. Anonymus Kiadó, Budapest.
Egyéves a pedagógus lelki segély telefonvonal. (1997): Magiszter, 3. sz.
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról.
1993. évi III, törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásról.
1994. évi VI. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993, évi III. törvény
módosításáról.
1997. évi XXXI. törvény aJ\HUPHNYpGHOPpUOpVD gyámügyi igazgatásról.
Farkas Olga (1993/94): A stressz és a pedagógus. Új Katedra, 5-6. sz
Federspiel, K.-Karger, I. L. (1996): A lélek egészségvédelme. Kossuth Kiadó, Budapest
Fekete János (1995): A mentálhigéniafogalom meghatározásáról. Pszichoterápia, 6. sz.
Feketéné Szakos Éva (1998). "Szelif pedagógia" az életvitel programok oktatásában. Iskolakultúra,
1. sz.
Feleky Gáborné6WUHVV]OHYH]HWPyGV]HUHN &VHQJV]y-2. sz.
Felvinczi Katalin (1998): A mentálhigiéné és az HJpV]VpJPHJU]pV OHKHWVpJHL D
közoktatásban. Iskolakultúra, 5. sz.
Felvinczi Katalin (19986/a): Iskolaegészségügyi Program - Tantárgyfejlesztési kisérlet.
Egészségnevelés, 5-6. sz.
Földes Zoltán (1998): Egy kudarchárító oktatási stratégia. Új Pedagógiai Szemle, 3. sz.
Frenkl Róbert (1997): Ne engedjük el egymás kezét! Látlelet, 2. sz.
3
4
Galicza János-6FKGO/tYLD (1994): Pedagógusok gubancai. Megyei Pedagógiai Intézet,
Veszprém.
Gácser Magdolna (1995): Mentálhigiéné a családban és az iskolában: elméleti megközelítés.
Kelet-
magyarországi Pedagógiai Szemle, 1. sz.
Gádoros Júlia*\HUPHNYLVHONHGpVLNpUGtY,QAszmann Anna (szerk.): Az
iskolaegészségügy kézikönyve. Anonymus, Budapest
Gáspár Zsuzsa (1997): "...mint tenmagadat". Módszertani Lapok: Biológia, 4. sz.
Gerevich József (1989): Iskolai mentálhigiéne. In: Gerevich József (szerk.): Közösségi
mentálhigiéne. Gondolat, Budapest.
Gordon, Th. (1989): T. E. T. A tanári hatékonyság fejlesztése. Gondolat, Budapest.
Gyenge Eszter (1999): Az óvodás- és iskolásgyermekek pszichés problémái. In: Aszmann
Anna (szerk.): Egészségvédelem az oktatásban. Anonymus Kiadó, Budapest.
*\UII\'yUD$PHQWiOKLJLpQpJ\DNRUODWLMHOHQWVpJH az iskolai közösségekben. Hogyan
tovább? 3.sz.
*\UII\'yUD$SHGDJyJXVRNPHQWiOKLJLpQpMpUO Hogyan tovább? 3. sz.
Horányi Annabella-Hoffmann Gertrúd (1999): Pszichológiai és pedagógiai szolgálat a Nevelési
Tanácsadóban. OKKER Budapest
Horváth-Szabó Katalin (1990.): A tanári stressz és következményei. Új pedagógiai
Szemle, 1. sz.
Horváth-Szabó Katalin (1995): Szociális kompetencia - kreatív konfliktusmegoldás. Program
tanárok számára. Iskolakultúra, 13-14, sz.
Hová adjam?$OWHUQDWtY3HGDJyJXVNpS]0&KHO\ Információs füzete az Alapítványi,
Magán és Alternatív Iskolákról. Szerk.: Czike Bernadett-Kocsis Lilla. Budapest.
Hunyady Györgyné-Szekszárdi Júlia (1998): Konfliktusok az LVNROiEDQ %XGDSHVWL 7DQtWyNpS]
)LVkola, Budapest.
Iskolai mentálhigiéné (1998): Szerk. Kézdi Balázs. Pro Pannonia Kiadói Alapítvány.
Jehle, P.-Krause, P. (1995): A félelem a pedagógusélet NtVpUMHÒM3HGDJyJLDL6]HPOHV]
Kelemen László (1981): Pedagógiai pszichológia, Tankönyvkiadó, Budapest.
Kézdi Balázs (1995): Család és iskola. Pszichoterápia, 3. sz.
Kézdi Balázs%HYH]HW,Q.p]GL%DOi]VV]HUNIskolai mentálhigiéné. Pro Pannonia Kiadó
Alapítvány, Budapest.
Kósáné Ormai Vera (1998): A mi iskolánk. NeveléspszicholóJLDL PyGV]HUHN D] LVNROD EHOV
értékelésében. Iskolafejlesztési Alapítvány, Budapest.
Kósáné Ormai Vera (1999): Pszichológus az iskolában. OKKER Budapest.
Központi Statisztikai Hivatal Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága. (1999): Adatszolgáltatás.
Budapest.
Lachata István (1999): Lelki egészségvédelem és a Nemzeti Alaptanterv. Egészségnevelés, 1-2. sz.
Lannert Judit (1998): Közoktatás a kilencvenes években, In: Kolosi Tamás, Tóth István,Vukovich
György
(szerk.): Társadalmi riport. TÁRKI Budapest.
Lovas Zsuzsa (1999): A mediáció. Család, gyermek, ifjúság, 1. sz.
Lukáts Ágnes (1994): A "PÁPAI PÁRIZ" Egészségnevelési Országos Egyesület 1993. évi
tevékenységének értékelése. Egészségnevelés, 3. sz.
Lukáts Ágnes (1996): Szívkincsesláda egészségnevelési óvodai program. Egészségnevelés, 2. sz.
Lukáts Ágnes (1999): A "Szív kincsesláda" alternatív óvodai egészségnevelési program.
Luszt Iván (1990): Személyiségzavar - magatartászavar - beilleszkedési zavar. In: Veres Judith
(szerk.): A primer prevenció iskolai feladatai. Nemzeti Egészségvédelmi Intézet, Budapest.
Madácsi Mária (1998): Az iskolai mentálhigiéne. Pedagógiai 0&KHO\V]
Magániskolák Almanachja 1997-1998. (1997): Szerk.: Kocsis Lilla és Várhegyi György. Alapítványi
és Magániskolák Egyesülete, Budapest.
0DJ\DUeUWHOPH]Np]LV]yWiU (1982): Szerk.: Juhász József, 6]NH ,VWYiQ 2 1DJ\ *iERU
Kovalovszky Miklós. Akadémiai Kiadó, Budapest.
3
5
Mándoki Rózsa$]HJpV]VpJYpGLVNROiNHXUySDLpV magyarországi hálózata. In: Aszmann
Anna (szerk.):
6HUGONHJpV]VpJLiOODSRWDHJpV]VpJPDJDWDUWiVDÒM- Aranyhíd Kft. Budapest.
Megyeri Pálné (1999): A Humán Szolgáltató Központ 3HGDJyJLDL ,QWp]HWH pV HO]PpQ\HL
&VHQJV]y-2. sz.
Meleg Csilla (1996): Mentálhigiénére alapozott iskolafejlesztés. Egészségnevelés, 4. sz.
Meleg Csilla (1997): Iskolai közérzet. Pillanatképek egy mentálhigiénés szervezetfejlesztést
alkalmazó iskolából. Egészségnevelés, 3. sz.
Meleg Csilla (1997): Egészségnevelés és egészségfejlesztés. Új Pedagógiai Szemle, 6. sz.
Mentálhigiénés kézikönyv (1996): Szerk.: Krasznai Éva- Balogh Xénia. Mentálhigiénés Programiroda,
Budapest.
Mészáros Judit-Simon Tamás (1997): Egészségnevelés. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
7DQiUNpS] )LVNROiNMHJ\]HWH
Nemzeti Alaptanterv0&YHOGpVLpV.|]RNWDWiVL Minisztérium, Budapest.
A népjóléti miniszter 15/1998. (IV. 30.) NM rendelete a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti,
gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai IHODGDWDLUyO pV P&N|GpVN
IHOWpWHOHLUO
N. G. (1996): Iskola és mentálhigiéné. Köznevelés, 26. sz.
Novák Gábor (1993): Hogyan uralkodjunk önmagunkon? A pedagógusok pszichikai
megWHUKHOpVpUO.|]QHYHOpV 11. sz.
Novák Gábor (1996): Mentálhigiénés táborok. Köznevelés, 41. sz.
Oláh Attila (1999): A tökéletes élmény megteremtését VHUNHQW V]HPpO\LVpJWpQ\H]N VHUGONRUEDQ
Iskolakultúra, 6-7. sz.
Oktatási Minisztérium Statisztikai Osztálya (1999): Adatszolgáltatás. Budapest.
Orlay Judit-Cseres Juidt (1995): D. A. D. A. A Magyar 5HQGUVpJ ÈOWDOiQRV ,VNRODL
'URJPHJHO] Programja. Iskolakultúra, 13-14. sz.
Pavlicsek Zsolt (1994): Tanulóink félelmei 1994 tavaszán. Új Pedagógiai Szemle, 11. sz.
3HGDJyJXVRNLVPHUHWHLpVDWWLW&GMHL A Mentálhigiénés Programiroda felmérése általános iskolai
tanárok körében. Medián, 1996.
Pedagógiai lexikon I-III.)V]HUN%iWKRU\=ROWiQ- Falus Iván. Keraban Könyvkiadó,
Budapest. Pedagógus továbbképzések, tanfolyami programok 1998/99. )YiURVL 3HGDJyJLDL ,QWp]HW
Fazekas Mihály *\DNRUOy,VNROD)YiURVL*\DNRUOyÏYRGD
3HW&VLOODeVNLVHJtWDVHJtWQHN"&VDOiGJ\HUPHN
ifjúság, 3. sz.
Rabovszky Edit (1998): Mentálhigiénés oktatás és tanácsadás az Öveges József
Szakközépiskolában. Módszertani Lapok: Speciális pedagógia, 1. sz.
Rácz József (1994): Iskolai mnetálhigiénés programok. Egészségesebb Iskolákért Hálózat
Magyarországi Egyesülete, Budapest.
Rácz József (1995): IskolDLHJpV]VpJPDJDWDUWiVWIHMOHV]W programok. Iskolakultúra, 13-14. sz.
Révész György (1998): Iskolai bántalmazás. In: Kézdi Balázs (szerk.): Iskolai mentálhigiéné. Pro
Pannonia Kiadói Alapítvány, Budapest.
Sallai Éva (1997): "Amig kihullik az, ami hülyeség, és összejön az, ami érték, eltelik pár év..."
Beszélgetés 6FKGO/tYLiYDOÒM3HGDJyJLDL6]HPOH-8- sz.
Schmidt Sára (1996): Szakemberek a gyerekek lelki egészségéért. Család, gyermek, ifjúság, 5. sz.
Schüttler Tamás (1996): Tekintsük értéknek önmagunkat! Beszélgetés Gáspár Zsuzsával. Új
Pedagógiai Szemle, 6. sz.
Schüttler Tamás (1996): "Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne."
Beszélgetés Árvai Józsefnével. Új Pedagógiai Szemle, 7-8. sz.
Schüttler Tamás (1996): A pedagógusok mentálhigiénés LVPHUHWHL pV DWWLWGMHL HJ\ NpUGtYHV
vizsgálat tükrében. Új Pedagógiai Szemle, 11. sz.
Schüttler Tamás (1998): Én attól félek legjobban... Új Pedagógiai Szemle, 4. sz.
Schüttler Tamás (1998): Nem lenne jó a világ, ha nem lennének olyanok, akik szeretik az embereket.
Új Pedagógiai Szemle, 9. sz.
6HUGONHJpV]VpJLiOODSRWDpVHJpV]VpJPDJDWDUWiVD (1995): Szerk.: Aszmann Anna. Új-Aranyhíd
Kft. Budapest.
3
6
Simich Rita-Philipp Károly (1998): Gyermekkonferencia az egészséges társadalmi környezetért.
Simon Tamás (1995): Magyar fiatalok kívánségai,félelmei és szorongásai 1989, 1991, 1993 és
1995. évben (1995): ,Q$V]PDQQ$QQDV]HUN6HUGONHJpV]VpJLállapota és
egészségmagatartása. Új -Aranyhíd Kft. Budapest.
Simon Tamás (1995): Az egészségmagatartás befolyásolása D] HJpV]VpJQHYHOpVWO D]
HJpV]VpJPHJU]pVLJ,Q $V]PDQQ $QQD V]HUN 6HUGON HJpV]VpJL iOODSRWD
egészségmagatartása. Új-Aranyhíd Kft. Budapest.
Skiera, E. (1994): Gyerek és iskola - egy emberbarát pedagógia körvonalai, Új Pedagógiai Szemle,
5. sz.
Smith, V.-Major, V.- Mnatzaganian, N. (1997): Kortársközvetítés. ENCORE Magyar
Konfliktuspedagógiai Alapítvány, Szolnok.
Soros Alapítvány Évkönyve 1995 (1996). Soros Alapítvány, Budapest.
SWDWLV]WLNDL7iMpNR]WDWyDIYiURVRNWDWiVJ\pQHNKHO\]HWpUO 1997-1998%XGDSHVW)YiURV
Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Oktatásügyi Ügyosztály, Budapest.
6WDWLV]WLNDLWiMpNR]WDWyDIYiURVRNWDWiVJ\pQHNKHO\]HWpUO 1998-1999. (1999) BudapHVW )YiURV
Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Oktatásügyi Ügyosztály, Budapest.
Szilágyi Klára (1998): A munkavállalási tanácsadó képzés
WDSDV]WDODWDL0DJ\DUIHOVRNWDWiVV]
Tanulmányok a társadalmi beilleszkedési zavarokról (1988): Szerk.: Münnich Iván. Kossuth
Könyvkiadó, Budapest.
Tájékoztató a Soros Alapítvány közoktatásfejlesztési programjáról (1995): Iskolakultúra, 16-17-18.
sz.
Tájékoztató Bulletin I-XXII. (1980-1991): Társadalmi beilleszkedési zavarok kutatása, Budapest.
Társadalmi beilleszkedési zavarok Magyarországon (1986): Kossuth Könyvkiadó, Budapest.
Telkes József (1989): Válság, változás, változtatás: A NUt]LVNRQFHSFLy MHOHQWVpJHDPHQWiOKLJLpQpV
gyakorlatban. In: Gerevich József (szerk.): Közösségi mentálhigiéné. Gondolat, Budapest.
Vastaghné Meleg Csilla (1989): Iskolarendszer és mentálhigiénés szemlélet. Egészségnevelés, 4.
sz.
Veres Judith (1990): Az egészségnevelés helye az HJpV]VpJPHJU]pVEHQ pV D] iOWDOiQRV LVNROD
QHYHO- oktató munkájában. In: Veres Judith (szerk.): A primer prevenció iskolai feladatai.
Nemzeti Egészségvédelmi Intézet, Budapest.
Veres Judith (1990): "Primer prevenció iskolai feladatai." ,QWHQ]tY WDQIRO\DP SHGDJyJXVNpS]
ILVNROiN tanárainak. (1990): Egészségnevelés, 4. sz.
Vergeer, F. J.-Waes, J. V. (1997): A tanár, mint az egészség NLPXQNiOyMD pV HVpO\N|]YHWtWMH D
munkahelyén. Egészségnevelés, 4. sz.
Vergeer, F. J. (1997): Tanulók egészségi "jóléte". Az egészségi "jólét" didaktikai perspektívája.
Egészégnevelés, 6. sz.
Vighné Arany Ágnes (1997): Egészségtan tantárgy bevezetése az általános iskola alsó
tagozatában a nAT szellemében. Módszervásár, Egészségnevelés Szupplemenrum, május.
Veszélyeztetettség és iskola (1988): Szerk.: Illyés Sándor. Tankönyvkiadó, Budapest.
Winkler Violetta (1999): A Pedagógus Lelki Segély Telefonszolgálat. Szakdolgozat, Budapest.
Zelenák József (1995): KortárVVHJtW-kortárcsoport. Iskolakultúra, 13-14. sz.
Zelenák József.RUWiUVVHJtWHJpV]VpJYpGHOPL streetworker-képzés a 15- pYHV VHUGON
egészséges életmódjának fejlesztésére. Egészségnevelés, 1. sz.
Zentainé Kriszt Rita (1997): Lelki segélyvonal pedagógusoknak. Köznevelés, 11. sz.
3
7

A Tanulok Es A Pedagogusok Mentalhigieneje Kosane Ormai Vera

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

A Tanulok Es A Pedagogusok Mentalhigieneje Kosane Ormai Vera

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Kósáné Ormai Vera

"Hogy minden nap

A gyermekek és fiatalok lelki egészségvédelme iránti társadalmi igény a 90-HVpYHNEHQIHOHUV|G|WW

A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló l949. évi XX. törvény:

Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról:

3. § (3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy

1.1. Az egészségfogalom alakulása

derülátónak értékelik. Reálisabb értelmezést ajánlanak, amely szerint: "... a környezetével

$]HJpV]VpJQHYHOpVWV]&NLVNRODL RV]WiO\ NHUHWEHQpUWHOPH]L

1. Az iskolai életnek és az iskola közösségi kapcsolatainak minden aspektusát tágan értelmezi;

1.3. A lelki egészség

Környezeti Önértékelés Érzelmi Önszabályozási Társas

Tudor (1996) alapján a lelki egészség jegyei:

$]HOVGOHJes és a másodlagos prevenció

prevenció intézményei sorába tartoznak a nevelési tanácsadók, a gyermekideggondozók, a logopédiai

$ IHOQWW WiUVDGDORPEDQ PDJDV D V]HPpO\LVpJ]DYDURN pV HJpV]VpJNiURVRGiVRN HOIRUGXOiVD (]HN

2.1. Az iskola mint szervezet

$ PHQWiOKLJLpQpV V]HPOpOHW& tanár ismeri, megérti a gyerekek szükségleteit, s "a diákokban

2.2. Tárgyi környezet és az iskolai élet szervezése

OHYHJ]pVUH pWNH]pVUH MiWpNUD V D J\HUHNHN RWWKRQL IHODGDWYpJ]pVpUH IRUGtWRWW LG PpJ D

2.3. Közérzet és társas támogatás

TBZ: Társadalmi Beilleszkedési Zavar

)HOWpWHOH]]N KRJ\ D SR]LWtY pOHWpU]pV D OHONL HJ\HQV~O\ OHJIRQWRVDEE |VV]HWHYMH D WiUVDV

2.2. ábra helye

2.3. ábra helye

2.4. ábra helye

A biztonságérzés hiánya gyakran ered a gyermekbántalmazásból. Ez sajnálatos módon a

2.5. ábra helye

Tanáraink rendesen bánnak velünk

Tanáraimat érdekli, hogy milyen az egyéniségem

Iskolánkban a tanulókkal túl szigorúan bánnak

Iskolánkban a rendszabályok megIHOHOHN

Az osztályunk tanulói szívesen vannak együtt

Osztálytársaim többsége kedves és segtWNpV]

Az osztálytársaim olyannak fogadnak el, amilyen vagyok

A QHYHON számára fontos mind a gyerekekkel, mind a kollegáikkal alakuló kommunikáció. A

2.4. Tanulás és teljesítmény

Az iskolák és a tanárok egy része képes a magas követelményeket gyermekközpontú

Figyelemre méltó ellentmondásra mutat rá Madácsi M. (1998. 53.): "Formailag hivatásunk

3.2 ábra helye

A lelki egészség veszélyezWHWHWWVpJpUH NRUDL MHO]pVNpQW pUWpNHOKHW D WDQXOPiQ\L WHOMHVtWPpQ\

3.2. Félelem, szorongás, stressz

3.1.1. táblázat helye

3.1.2 táblázat helye

3.3. ábra helye

3.3. Pszichoszomatikus megnyilvánulások

3.4. ábra helye

Az idézett nemzetközi összehasonlító vizsgálat eredményei szerint a gyerekek között

Gyomorfájás Fiú Lány Összesen

Hátfájás Fiú Lány Összesen

Ingerlékenység Fiú Lány Összesen

Szorongás Fiú Lány Összesen

Lehangoltság Fiú Lány Összesen

Elalvási nehézség Fiú Lány Összesen

Nyugtalanság Fiú Lány Összesen

Szédülés Fiú Lány Összesen

A panaszok fajtái Validitási érték

3.4. A "burn out"

3.5. Pszichés zavarok

A gyermekpszichiátria VHUGONQpO D N|YHWNH] ]DYDUUD YDJ\ EHWHJVpJre utaló viselkedésmódokat,

4.1. ábra helye

A vizsgált csoport a legkevesebb "tökéletes élményt" az iskolai környezetben élte át.

4.1. Mentálhigiénés programok

A gyermekek és fiatalok lelki egészségvédelme iránti társadalmi igény a 90-HVpYHNEHQIHOHUV|G|WW

$]HJpV]VpJQHYHOpVWV]&NLVNRODLRV]WiO\NHUHWEHQpUWHOPH]L

$]HOVGOHJes és a másodlagos prevenció

$ IHOQWW WiUVDGDORPEDQ PDJDV D V]HPpO\LVpJ]DYDURN pV HJpV]VpJNiURVRGiVRN HOIRUGXOiVD (]HN

OHYHJ]pVUH pWNH]pVUH MiWpNUD V D J\HUHNHN RWWKRQL IHODGDWYpJ]pVpUH IRUGtWRWW LG PpJ D

)HOWpWHOH]]N KRJ\ D SR]LWtY pOHWpU]pV D OHONL HJ\HQV~O\ OHJIRQWRVDEE |VV]HWHYMH D WiUVDV

Iskolánkban a rendszabályok megIHOHOHN

Osztálytársaim többsége kedves és segtWNpV]

A QHYHON számára fontos mind a gyerekekkel, mind a kollegáikkal alakuló kommunikáció. A

A lelki egészség veszélyezWHWHWWVpJpUH NRUDL MHO]pVNpQW pUWpNHOKHW D WDQXOPiQ\L WHOMHVtWPpQ\

A gyermekpszichiátria VHUGONQpO D N|YHWNH] ]DYDUUD YDJ\ EHWHJVpJre utaló viselkedésmódokat,

$ N|]|VVpJL PHQWiOKLJLpQp NHUHWpEHQ D IHQWLHNHQ NtYO V]iPRV |QLVPHUHWL |QVHJtW

$ 0HQWiOKLJLpQpV 3URJUDPLURGD NpUGtY DODSMiQ D 0HGLiQ- és Piackutató Intézet által

Az iskolarendszer mHQWiOKLJLpQpV MHOOHP]LW QHYHOpVSV]LFKROyJLDL V]HPSRQWEyO iWWHNLQWYH D

A klinikai pszichológia és a mentálhigiéné szakmai protokollja %DJG\ (PNH V]HUN