Nyiri Zsuzsanna

Háztartásunk kémiája
Környezetbarát módszerek a háztartásban
 Nyiri Zsuzsanna

Háztartásunk kémiája

Környezetbarát módszerek a háztartásban

Axigen Kiadó - Piliscsaba, 2010

 Háztartásunk kémiája
Környezetbarát módszerek a háztartásban

Szerző: Nyíri Zsuzsanna

Szakmai lektor: Dr. Victor András, főiskolai tanár

Korrektor: Tomka Eszter, Nyíri Miklós
Tördelés: Nyíri Zsuzsanna, Bálint Virág
Fotó: Nyíri Zsuzsanna

ISBN 978-963-08-0029-7
Axigen Kiadó - Piliscsaba, 2010
www.axigen.hu
www.haztartasikemia.hu
Előszó

M
egelégeltem a sok mellébeszélést a háztartásban hasz­
nálatos és a mindennapjaink részét képező vegyszerek­
kel kapcsolatban. Nemrég egy termékbemutatón voltam, ahol
a bemutatót végző úr azzal kezdte a szavait, hogy itt minden
környezetbarát. Éppen egy propán-bután hajtógázas légfrissítő
volt a kezemben. Az összes „habzó” termék nátrium (sodium) -
laureth-szulfáttal kezdődött és illatanyagokkal végződött. Az
előbbi igen erőteljes zsíroldó szer, amit a samponok, folyékony
szappanok és habfürdők mellett autósamponokban is használ­
nak. Az utóbbi akár természetes is lehetett volna, mégsem volt
az. Zárójelben több komponens is fellelhető volt, és nem bio
illóolajokról beszélek. Rákérdeztem, hogy akkor mi ebben a
környezetbarát? Visszakérdeztek, hogy mivel is foglalkozom.
Hmm... Kémia-biológia tanár vagyok. Nem volt több kérdé­
sük, és a termékbemutató is hamar véget ért.
Ez volt az a pont, amikor eldöntöttem, kell írnom egy olyan
könyvet, ami alternatívát nyújthat a bárhol kapható, a vegyipar
által gyártott vegyszerekkel szemben és enyhébb, környezetba­
rát megoldást kínál a családoknak. Szerettem volna egy olyan
könyvet létrehozni, ami felhívja a figyelmet arra is, hogy az is­
kolában a kémia tanítása nem hóbort a pedagógus részéről, ha­
nem a mindennapokban hasznos tudással látja el a fogyasz­
tói társadalom legifjabb alanyát a diákot. Nem tetszik az sem,
hogy a vásárlókat becsapják a feliratok. Az emberek nem érte­
nek alapszinten sem a kémiához és bármit el lehet nekik adni
egy „bio” vagy „öko” címkével. Ezért könyvemet ajánlom az is­
kolai kémiaórák kiegészítésének és a háziasszonyoknak kézi­
könyvként.
Ezekkel a módszerekkel nemcsak pénzt spórolunk és a
szekrényben sorakozó vegyszeres üvegeink számát csökkent­
hetjük a töredékére, hanem a már amúgy is eléggé elhasználó­
dott környezetünkért is tehetünk, amit ugye a gyermekeinkre
hagyunk, ha meghalunk. A gyerekek pedig megérthetik belő­
le a kémia mindennapi hasznát, ami a kémiaórákon nem min­
dig derül ki számukra.
 Mindenhol vegyszerek

Hogyan telik egy napunk?

bben a fejezetben összeszedtem a leggyakrabban előforduló szennye­

E ződéseket és vegyi anyagokat, amikkel nap mint nap találkozunk reg­
geltől estig. Érdekes belegondolni, hogy ott is ahol nem számítunk rá, vala­
milyen vegyszert is magunkhoz veszünk. Például elég csak egy pohár csap­
vizet innunk, máris egy adag klórtartalmú anyag került a szervezetünkbe.

6
 H ÁZTARTÁSUNK KÉM IÁ 1A

Felkelés

Felkelünk a pihe-puha ágyneműből, amit valószínűleg mosóporral és öb­

lítővel kezeltünk és mivel általában hajlamosak vagyunk túladagolni ezeket a
vegyszereket, „mert olyan jó illata van” meg „tisztább lesz, ha sokat teszek be­
le”, mosószer- és öblítőmaradék biztos maradt rajta. Nem beszélve az intelli­
gens öblítőkről, amik kis kapszulába zárva még hetekig képesek ontani ma­
gukból a legtöbbször mesterséges illatanyagokat. Ezenkívül, mivel a mosó­
porokban kevés a vízlágyító, a szövetben felhalmozódik a vízkő, amitől ke­
mény tapintású lesz a lepedő, nem baj, zutty bele még egy kis öblítő, attól pu­
hább lesz...

Reggeli

Előveszem a mosogatógépből vagy a csepegtetőről a tiszta bögrét, kést,

kanalat, amin, ha lusta voltam és nem öblítettem rendesen, mosogatószer
maradt. A gépnél más a helyzet, ott az öblítőfolyadék maradványai marad­
hatnak rajta, amitől csíkmentes lesz az edény. Felvágom a nem bio pári­
zsit - összetevőket lásd a párizsi oldalán -, és ráteszem a margarinos (hid­
rogénnel katalitikus folyamatban telített növényi olaj), malátával vagy
egyébbel festett félbarna kenyérre. A párizsi mindenféle maradékot tartal­
maz, meg szóját (amiből rengeteg a génkezelt), meg nitrites/nitrátos pácsót
(E-250, E251). A nitrit főleg csecsemőknek káros, ha tápszerüket nem el­
lenőrzött ivóvízzel készítik, mert szervezetükben az oxigén felvételét gátol­
ja a hemoglobin blokkolásával. Nitrit egyébként minden felvágottszerű hús­
féleségben előfordul, pirossá teszi a húst, felerősíti az ízt, gyorsítja az érést.
Viszont lerövidíti az élettartamot, és a gyomorsavval (sósav, HC1, pH: 2)
nitrozaminná alakul, ami rákkeltő anyag, nem ürül ki a szervezetből - te­
hát több generáción át mérgezik a családfánkat. És ez csak egy volt a felvá­
gottak béltartalmából. Van még benne foszfát - ami abban segít, hogy vág-
hatóvá tegyük a vizet.
Vannak felvágottak, amiknek alig van szilárd halmazállapotú összetevő­
jük, bár pont úgy néznek ki, mint egy sonka.
Igyunk még hozzá egy kis kávét vagy teát, és ha filtereset választottunk,
a fehérített filterből jutunk bőséges fehérítőhöz is, ami nélkül „nem indul­
hat a nap.” A csapvízben egyébként is sok vegyszer van - klórszármazékok,
gyógyszerek, oldószermaradékok, amiket mi, az ember oldott bele az élete

7
Háztartásunk kémiája

során a vizekbe — akár a társadalmunk túlgyógyszerezése vagy a mezőgaz­

daságban használt növényvédő szerekre gondolhatunk. Ezek mind a folyó­
vizeinkben jelennek meg végső soron, ha víz körforgásáról környezetisme­
ret-órán tanultakat vesszük alapul.

Mosakodás

Ez a folyamat a vegyianyag-gyártók álma, szinte minden lépésébe be-

csempészhetők a vegyszerek. Bevizezem a kezem klóros vízzel, és kenek
rá egy kis folyékony szappant, amibe illatanyagot (parfüm) és az előszó­
ban már említett jól habzó és erős zsíroldó nátrium-laureth-szulfátot tet­
tek. Ha folyékony szappant használok, stabilizátor és tartósítószer is kell
bele, különben megpenészedik, illetve baktérium-táptalaj is lesz belő­
 Háztartásunk kémiája

le. Szépen lehet színezni és illatosítani is, hogy olyan gusztusos legyen.
Szappanok egyébként előállíthatok zsírok és olajok megfelelő lúggal va­
ló elszappanosításával:

C3H5(C17H35COO)3 + 3NaOH => 3C]7H35COONa + C3H5(OH)3

zsír nátronlúg nátrium-szappan glicerin

A szilárd szappanokkal egy kicsit jobb a helyzet, mert a többségükben

nincs tartósítószer. Ezenkívül ugyanannyi tisztítómennyiség kisebb he­
lyen elfér - tehát a szállítása környezetbarátabb, mint a folyékony szap­
panok esetében, amikkel még vizet is hazaszállítunk. A normál szappan
nátrium-tallowate-ot tartalmaz, ami a marhafaggyúból származó nátri­
umsó. Régen is ebből főzték a szappant (vagy disznófaggyúból), illet­
ve lehet még növényi olajokból főzött szappant is választani. Az átla­
gos szappan 60% marhafaggyú és 27% kókuszzsír Na-sójából (sodium
cocoate) áll. A marhafaggyúból készült szappan alig habzik, de környe­
zetbarátnak mondható, a kókuszzsírból készült szappan erősebben hab­
zik, de jobban szárít, irritál.
A kemény szappanokhoz nátronlúgot (NaOH, nátrium-hidroxid, ma­
rónátron, lúgkő), a folyékony és kenőszappanokhoz kálilúgot (KOH)
használnak, ezt kíméletesebbnek tartják. Van még a szappanokban EDTA
vagy etiléndiamin-tetraecetsav:

(CH2COOH)2N(CH2)2N(CH2COOH)2

Ez egy komplexképző vegyület, a fémmaradványok közömbösítésére

használják. Toxikus, környezetszennyező anyag, bár mint molekula igazán
csinos.

Végezetül törülközzünk meg az

öblítős vízzel kezelt törülközőnkben,
és már léphetünk is a személyi higié­
nia következő lépcsőfokára.
Háztartásunk kémiája

Dezodor, kölni

Mosakodás után kenünk magunkra egy kis izzadásgátló ragacsot is, ami
elveszi a hónaljszagot, és fújunk magunkra egy kis szintetikus-pézsma ala­
pú illatszert, ami biztos fokozza a jó közérzetünket. Az izzadásgátlók legfon­
tosabb összetevője valamilyen alumíniumsó. Összehúzza a pórusokat, így
azok nem tudnak kiürülni, és bőrirritáló hatásuk van. Egyes kutatások sze­
rint az alumínium, miután eltömíti a pórusokat, lerakódik és felhalmozó­
dik a mell szöveteiben.
A szintetikus pézsmavegyületek felhalmozódnak a szervezetünkben, al­
lergiát okozva a kötőhártyát (szem) és a légutakat irritálva. Ezeken kívül van
még bennük illatanyag, aminek az összetételét a gyártónak nem kell részle­
tezni, de akár több száz komponensből is állhat. Az illatanyagokra való ér­
zékenység egyénfüggő, de ne felejtsük el azt sem, ezek között is van olyan
összetevő, ami nem ürül ki a szervezetből. A kölnikben van még többféle al­
kohol, ami jó a zsíros bőrűeknek, mert szárít, és éppen ezért nem jó a többi
bőrtípusra. És ez csak egy kölni volt.

Borotválkozás

Aki nem elektromos gépet használ, annak szintén vegyszerhez kell nyúl­
nia. Régen színszappant használtak erre is és mindenkinek megfelelt. Ha
nem volt szappan, a víz is megtette - a lényeg az, hogy a szőrszál vízzel te­
lítve legyen, akkor könnyebb levágni. A szappan felpuhítja a szőrszálakat,
amik ennek köszönhetően jobban kiemelkednek a szőrtüszőből és köny-
nyebben, egyenletesebben lehet borotválkozni. A mai borotvahabok a jó
habzás érdekében tartalmaznak nátrium-lauryl-szulfátot ami szárít, valami­
lyen emulgeálószert (segíti a víz-olaj elegyek emulzióban maradását) ami al­
lergiát okoz, izobután/propán hajtóanyagot ami fejfájást, hányingert okoz­
hat és hozzájárul az üvegházhatás növekedéséhez, illatanyagot amikről már
beszéltem a többi összetevőről már inkább nem is beszélek.
Miután a pengével mikrosérüléseket ejtettünk a bőrünkön és ezeken a réseken
a vegyi anyagok könnyebben bejutottak a hajszálereinkig, összehúzzuk és fertőtle­
nítjük a bőrünket egy kis after shave segítségével. Ez biztos, hogy tartalmaz alko­
holt, ami azon kívül, hogy fertőtienít, szárít is, ami szintén jó a zsíros bőrűeknek.
Van benne a szokásos szín- és illatanyagokból és a keletkezett mikrosérülések mi­
att lehet benne hámosítóanyag, ápoló olaj, amit ugye emulgeálni kell.
 Háztartásunk kémiája

Smink

Erről a részről regényt is lehetne írni, mégis megpróbálok rövid lenni.

A teljesség igénye nélkül írok pár gondolatot a sminkszerek vegyi anyagairól.
A szépségiparban allergénként (allergiát okozó anyag) olyan szerves mole­
kulák jönnek szóba, amelyek eléggé reakcióképesek ahhoz, hogy a bőr fehér­
jéivel kovalens kötéseket létesítsenek. Ezáltal az immunrendszerünk képes

felismerni őket és immunválasszal - pl. az arc kipirosodásávál, viszketéssel

-válaszolni egy nem kívánt kozmetikai termékre. Itt nemcsak a mestersége­
sen előállított vegyületekről beszélek, hanem a természetben található növé­
nyi anyagok között is rengeteg az allergén. Pl. a fészkesvirágzatúakhoz tarto­
zó kamilla sok esetben vált ki ilyen reakciót.
Korrektor, alapozó, szemfesték, púder, rúzs. Ezeket a sminkszereket hasz­
nálják a nők a leggyakrabban. Az alapozók többsége eltömíti a pórusokat,
így biztosítva az egyenletes felszínt, ezenkívül akadályozzák a bőr természe­
tes kiválasztó működését. A „bennmaradt” szennyeződések vi­
szont bőrproblémákat - pl. pattanás - okoznak. A szemfesté­
kek színpigmenteket tartalmaznak, higany (Hg), kobalt (Co)
és nikkel (Ni) tartalmúak lehetnek. Mindhárom anyag erő­
sen mérgező.
A folyékony púder könnyen megpenészedne, és mivel víz­
tartalmú, baktérium táptalajjá válna ha nem lenne benne tar­
tósítószer. A rúzsok többsége ólomvegyületet (Pb) tartalmaz,
ami szintén mérgező nehézfém. Már az ókorban használták
kozmetikai szerekben elősegítve a köszvény kialakulását. Em­
lékszünk? A magyar pirospaprikát is ólomvegyülettel hamisí­
tották... Lett is belőle botrány. Pedig a rúzzsal, nők milliói ön­
ként kenik magukra ugyanazt az anyagot. A csillogó ajkak tit­
ka még egy kishalpikkely őrlemény, - hát nem tudom ez meny­
nyire kívánatos a számunkra.
Szóval elkészült a gyönyörű sminkünk, életvidám pirosító-
val az arcunkon, a tökéletesen fedett és színezett bőrünkkel
kilépünk az utcára.

AZ UTCÁN

Nagyokat szívunk a kipufogógázokban „dús hegyi” leve­

gőből. Az Egészségügyi Világszervezet szerint átlagon felül
kapjuk a légszennyezést, a városokban élők 40-60%-ának
mindenféle határértéken túl jut a szervezetébe egészségtelen
levegő. Ezek a gázok-gőzök nem csak a tüdőnket roncsol­
ják, bekerülve a vérkeringésünkbe betegségeket okoznak, de
a környezetünket is rombolják pl. az üvegházhatást okozó
gázmennyiség növelésével.
A levegőt szennyező anyagok közül a szén-dioxid (C02),
a kén-dioxid (S02), az ózon (03), a nitrogén-dioxid (N02), a
szén-monoxid(CO), az ólom (Pb) és a benzingőz a legismerteb­
bek közé tartozik.
A nitrogén-dioxid (N02) reakcióképes gáz, vízben könnyen
oldódik.

3N02+H20 = 2HNO3+NO
 Salétromsav (választóvíz) és nitrogén-monoxid keletkezik,
ami hozzájárul környezetünk rombolásához, mivel a szerves ve-
gyületeket és sok fémet is erősen oxidál. Igen, ebben benne van
a tüdőnk is, aminek a felülete nedves, tehát oldódik benne a
fent említett gáz is, roncsolva azt. Ez a gáz a savas esők egyik
alapanyaga.
A nitrogén-monoxid nitrogén-dioxiddá alakul az oxigén se­
gítségével. Viszont a nitrogén-dioxid a napsugárzás hatásá­
ra disszociál (bomlik). Az N02 bomlásának eredményeképpen
nitrogén-monoxid és ózon keletkezik.

NO, = NO+O
o+o 2=o 3

Az ózon erősen reakcióképes anyag, a levegő alsó szintjén

(ahol mi élünk) mérgező hatású. Különösen veszélyesek és rák­
keltők az ózon másodlagos reakciótermékei, az igen reakció­
képes szabad gyökök, melyek szintén erősen oxidatívak, illetve
mérgezők (peroxi-acetil-nitrát, nitrát gyök stb.)
A kén-dioxid (SO ) a füstgázok másik gyakori összetevője.
Szúrós szagú, mérgező gáz, belélegezve a nyálkahártyát izgatja,
a vörösvérsejteket roncsolja. A mikroorganizmusokat is elpusz­
títja, ezért a konzervipar és a borászat használja. Vízzel elegyed­
ve kénessavat(H2SO ) alkot, ami roncsoló hatású. A savas esők
másik alapanyaga.

so2 + h2o = h2so,

Az ólommal (Pb) már találkoztunk, hiszen éppen most ken­

tünk fel magunkra ólomvegyületet valamilyen kozmetikai ter­
mékben. Ha még be is lélegezzük, a hatás biztos és végérvényes
lesz. Mivel Magyarországon ólommentes benzint használunk,
a benzingőzből már nem, de az akkumulátorokból, sok import
kerámiatermék mázából és festékekből hozzájuthatunk ólomve­
gyülethez gőz formájában. Az ólom hosszú távon ólommérge­
zéshez vezet, ami a következőkkel jár: „égő fájdalom a szájban,
torokban, émelygés, hányás, nagy szomjúság, kólika, hasmenés;
ritkán a kólika mellett szorulás. Mindehhez szédülés, főfájás,
bódultság, kicsi, szapora pulzus és légzés, ikraizomgörcs járul­
nak...” Jó hír viszont, hogy, ez ellen a kávé és a tea jótékonyan
hat. Erősebb módszer - mivel erős hasmenést okoz - ha ke­
serűsós (MgS04) vagy glaubersós (Na2S04) vizet iszunk „rá”,
mert a gyomorban ezekkel a gyógyvizekkel az ólomvegyüle­
tek oldhatatlan és így nem mérgező ólom-szulfátot (PbS04)
alkotnak, amit kipisilünk. Ezzel belejuttatjuk a víz körforgásá­
ba, amiről feljebb már írtam pár szót.

Vonat, busz, villamos

Miután belélegeztük a „majdnem tiszta”, szó szerint „ózon­

dús” levegőt, helyet foglalunk a buszon, megfogva a kapaszko­
dót, és eltűrjük, hogy valaki az arcunkba tüsszentsen. A közle­
kedési eszközök kapaszkodóin külön kis világ él. Mindenki, aki
megfogja, hozzáad valami érdekeset az itt tenyésző mikrobio­
lógiai kultúrához. Bizonyos kutatások szerint a vécéülőke és a
számítógépbillentyűzet mellett a legveszélyesebb terület a busz­
fogantyú. És itt nemcsak a kórokozókra gondolok, hanem az
emberi kéz által bezsírozott felületre oldódott vegyi anyagok­
ról is. Akármivel kentük be a kezünket reggel, pici darabját ott­
hagyjuk a fogantyúkon, és viszünk magunkkal más „értékes”
anyagot, bárhová is megyünk.

Iskolában, munkahelyen

Végre beértünk a munkahelyünkre, ahova, ha egy kicsit

késésben voltunk, hiperventilálva (nagyokat lélegezve a meg­
erőltetéstől) érkezünk ezáltal még néhány nagyot szippantunk
a kinti levegőből. Bent egész más világ vár. Töményebb ciga­
rettafüst, mivel hazánkban még nem mindenhol működik jól
a dohányzóhelyiség, vagy valaki nyitva hagyja az ajtót, vagy be
se megy elvégre a főnök is dohányzik. Részemről a dohányo­
sokkal külön légszennyezési és egészségügyi adót fizettetnék.
A közös helységekben, WC-ben általában hipóval
(NaOCl, nátrium-hipoklorid, a hipoklórossav nátriummal al-
kötött sója) takarítanak, fertőtlenítenek. Kilincsek, WC-ülőkék,
székkarfák esetenként még edények is gyakran esnek áldoza­
tul ennek a maró anyagnak. A hipó alkotói a NaOCl (nátrium-
hipoklorit), ez végzi a fertőtlenítést. Tartalmaz még NaCl-t
(konyhasó), valamint a klórral nem reagált NaOH-t is mint lú­
got. A hipóban a bomlása során felszabadult atomos oxigén vég­
zi a fertőtlenítést és a fehérítést, nem a klór. A klórtól van enyhén
sárgás színe és jellegzetes szaga a hipónak, és emiatt, valamint az
anyag lúgossága miatt számít veszélyesnek. A szennyeződések­
kel reakcióba lép, színteleníti őket, de nem távolítja el. Tehát a
hipó nem takarítószer, hanem fertőtlenítő anyag. Mivel azonban
ennél jóval „zöldebb” megoldások is vannak a fertőtlenítés prob­
lémájára, miért használunk olyan anyagot, ami erősen mérgező?
Nem beszélve azokról a háziasszonyokról, takarítónőkről, akik a
hatás fokozása érdekében bevetnek még egy kis sósavat (HC1) is,
ami önmagában remek vízkőoldó. Az eredmény rendkívüli, le­
het a takarítás fáradalmait kórházban kipihenni, erről a felszaba­
duló klórgáz gondoskodik.

NaOCl+2HCl = NaCl+H20+Cl2
hipó sósav klórgáz

Hipót csak fertőtlenítés vagy penészirtás céljából volna sza­

bad nagyon ritkán használni, konyhában soha, mert mérgező.
Mivel maró anyag, gumikesztyűt mindig alkalmazni kellene,
mert már nagyon kevés hipó kimarja a kezet. Fehérítésre sem al­
kalmas, mert a klór reakcióba lép a textilek cellulózanyagával,
roncsolva azt. Akkor miért is használjuk? Normálisak vagyunk?
Munkahelyeken, iskolákban, közintézményekben előírás a fer­
tőtlenítés. De biztos nem találunk a hipóra alternatívát?
 Háztartásunk kémiája

Hazafelé

Mielőtt elindulunk haza, megigazítjuk a sminkünket (akinek van), dezo­

dort használunk. A közlekedési eszközökön estére már külön kis kórokozó­
kolóniák létesültek a zsíros, koszos, vegyszeres kapaszkodófelületeken, ami­
ket újra kénytelenek vagyunk megfogni. A légszennyezés is nőtt reggel óta
és a tüsszögés sem csökkent. Ráadásul, a nap közben felgyülemlett stresszt
egyesek cigarettával próbálják oldani, amiből kéretlenül mi is kapunk.

Újra otthon

„Ajtón be, cipőt le, kézmosás.” mindig ezt mondom a gyerekeimnek ami­
kor hazaérünk. A fentiek alapján talán mindenki elgondolkozik azon, miért
KELL levenni a cipőt és mért KELL kezet mosni miután hazaértünk. Mert
ki akarja azt a rengeteg koszt lenyalni a kezéről amit egész nap fogdosott?
Vagy ki az aki szívesen leheveredik arra a szőnyegre amin pár perce vonult
végig a kutyapiszkos, sáros, olajos cipőjével?

16
Háztartásunk kémtája
 Víz
víz (H2O) annyira fontos része az életnek, hogy külön fejezetet szánok
A rá — egy kicsit más megközelítésben Nemcsak a vegyszereinkben van
jelen mint oldószer, a testünkben is ugyanezt a funkciót látja el. Mint tud­
juk, víz nélkül 2-3 napot sem bírnánk ki, mégsem vigyázunk erre a kincs­
re megfelelően.

18
 Háztartásunk kémíáx

Nézzük meg egy kicsit közelebbről a víz molekuláit. A víz V alakú, po­
láris molekula (ez nem egyenletes töltéseloszlást jelent). A vízmolekulák az
egyenetlen töltéseloszlás miatt gyengén „vonzódnak” egymáshoz, közöttük
másodlagos kötések alakulnak ki, ezek a hidrogénkötések. Ezért rendezett a
folyékony halmazállapotú víz szerkezete.

H- O-H------------H-O- H
hidrogénkötés

A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS FOLYAMATA
Víztisztításra nem lenne szükség, ha nem koszolnánk be vizeinket. Vi­
szont mivel bekoszoljuk, azt újra ihatóvá, felhasználhatóvá kell tennünk, je­
lenleg a következő folyamatokkal.
A szennyvizet egy szűrőrendszeren vezetik át. Ez kiszűri a durva szennye­
ző anyagokat (ágak, kövek, rongydarabok, konzervdobozok stb.).
Az előszűrés után ülepítik a bennmaradt lebegő szennyeződéseket.
Ezután jönnek a mikroorganizmusok. Az eleveniszapos eljárás az előüle­
pített szennyvíz biológiai tisztítását végzi. A tisztítást itt baktériumok és
egyéb élő szervezetek végzik oxigén jelenlétében (aerob környezet), lebontják
(„megeszik”) a víz szervesanyag-tartalmát. Ezután újabb ülepítés követke­
zik. Az ülepítés során az immár megfelelően tiszta víz és a keletkezett iszap
elválik egymástól a gravitáció hatására.
A tisztított víz kismértékben még mindig tartalmazhat baktériumokat, ame­
lyek fertőzésveszélyt jelentenek. A fertőtlenítésre két módszer ismeretes. A klóro­
zás elpusztítja a baktériumokat, de a keletkező klórszármazékok rákkeltő hatá­
súak, míg a hidrogén-peroxiddal (H202) vagy ózonnal (03) végzett fertőtlenítés
ugyan nem jár ilyen káros mellékhatásokkal, viszont nagyon drága. A klór fer­
tőtleníti ugyan a vizet, de egyúttal oxidálja az üledékek anyagát, azokkal egész­
ségre ártalmas vegyületeket képezhet (trihalometánok), ami kellemetlen szag- és
ízhatást okoz a vízben, és hosszú távon egészségkárosító is lehet. A klórozásnál
klórgázt (Cl2), nátrium- vagy kalcium-hipokloritot adnak a vízhez.

C12+H20 = HOCl+HCl

Ez az az anyag, ami a csíramentesítést végzi és ami végső soron a mérge­

ző trihalometánokat „előállítja”.

19
VÍZLÁGYÍTÁS

Gyakorló háziasszonyok sokszor szembesülnek azzal,

hogy a mosott ruhák kemények, durvák, foltos marad a
csaptelep. Mosószeres dobozokon lehet olvasni az adagolás
résznél, ha kemény a víz, adagoljon többet stb. De mi is az
a vízkeménység?
A víz (H20) életünk elengedhetetlen része. Víz nélkül
nem létezhetnénk, már az evolúciónk is vízhez kötött. Tes­
tünk kb. 75%-ban vizet tartalmaz, az agynak 85%-a víz. Itt
azonban rögtön meg kell jegyeznem, hogy önmagában a víz
nem éltetné a szervezetünket, az oldott sókkal együtt lesz
élettanilag fontos a számunkra. A K+, Na+ ionpumpáról bi­
ológia órán hallanunk kellett, ez tartja fenn többek között
az idegi és izomfunkciókat. Tehát a víz a szervezetünkben
levő legfontosabb oldószer. Viszont szervezetünkön kívül a
vízben oldott sók felelősek a víz keménységéért.
A vízkeménységnek két fajtája van, az egyik a változó ke­
ménység, ezt a kalcium- (Ca2+) és magnézium- (Mg2+) io­
nok karbonátjai okozzák, a másik az állandó keménység,
amit viszont a kalcium- és magnéziumionok szulfát-(S042)
és a klorid- (Cl )ionokkal hoznak létre. A kettő együtt a víz
összkeménysége. Magyarországon általánosan elmondha­
tó, hogy közepesen kemény/kemény a víz. Ennek oka geo­
lógiai eredetű. Magyarországon túlnyomó többségben üle­
dékes kőzetek alkotják a felszínt, amiben (pl. a dolomit,
CaMg(C03)2) rengeteg kalcium- és magnéziumkarbonát ta­
lálható. Ezek az ionok oldott formában kalcium-hidrogén-
karbonát (Ca(HCO3)2) illetve a magnézium-hidrogén-
karbonát (Mg(HCO3)2) formájában jelennek meg folyó vi­
zeinkben és a talajvízben. Az esővíz egészen más tulajdon­
ságú lágy víz, nincsenek benne a fent említett ionok, csak
por és a légkörből beoldódott gázok maradványai. A légkör
C02-tartalmának egy része is beoldódik az esővízbe, emiatt
az enyhén savas lehet a szénsavtól (H2CO3).
Ez viszont a talajba bejutva a karbonátok oldódását se­
gíti, és ezáltal növeli a víz keménységét - kalcium- és
magnézium-hidrogén-karbonát keletkezik.
 Háztartásunk kémiája

Élettani szempontból viszont nagyon fontos, hogy a keménységet oko­

zó ionok benne legyenek az ivóvízben, hiszen alapvető biokémiai folyama­
tok lejátszódásában van szerepük, ami nélkül nem élhetnénk. A mosás és
takarítás szempontjából viszont katasztrófa a jelenlétük. A vízlágyítás azt a
célt szolgálja, hogy a változó keménységet okozó ionok ne maradjanak ben­
ne a vízben, mert a szappannal vízben nem oldódó anyagot alkotva kemény-
nyé és durvává teszik a szövetet a rostok között megtapadva. Meleg hatásá­
ra a hidrogén-karbonátok kiválnak, és Mg-Ca-karbonát formájában megje­
lenik a vízkő:

Ca(HCO3)2 = CaCO3 + CO2 + H20

Mg(HCO3)2 = MgCO3 + CO2 + H20

Ezért kell a bojlereket, kazánokat bizonyos időszakonként vízkőtleníteni,

hiszen a tartály belsején lerakódott vízkő a működés (melegítés) hatékonysá­
gát rontja. Kicsiben ezt a folyamatot a vízforraló fűtőszálán figyelhetjük meg,
amire a karbonátok a meleg hatására könnyebben kiválnak, mint a vízkő. Még
jó, hogy ez egyszerűen eltávolítható ecettel (ld Konyha című fejezet).

21
Háztartásunk kémiája

Kell-e otthonra víztisztító készülék?

Szerintem - igen. Egyelőre az ivóvizet szűrjük egy pult feletti aktív sze­
nes szűrővel. Nem bírtam ugyanis a víz szagát és a gyógyszerre emlékezte­
tő ízét sem. Viszont amióta a három fiam állandóan vakarózik, felmerült
bennem, hogy veszek az egész házra való víztisztító készüléket.
A természetes édesvizek, akár a patakok, akár tavak, pár száz éve még
ihatok voltak. A XVIII. században még a Dunából hordták a vizet azok,
akiknek nem volt kútjuk Pesten.
Tehát milyen vizet is kellene innunk? Ol­
dott ásványi anyagokban gazdag, természetes
vizet, ami vegyszer, és szén-dioxid-mentes,
nem műanyag palackból kerül a poharunkba
és nincs aromával ízesítve. Ezt a legegyszerűb­
ben úgy érhetjük el, ha pultra építhető víztisz­
títót vásárolunk, ami kiszűri az általunk be­
leoldott szerves/szervetlen szennyeződések
nagy részét.
A folyóvizeken kívül elérhetők még a fel­
szín alatti vizek. Ezek legnagyobb táplá­
lója az eső. Sokszor halljuk, hogy a víz te­
le van gyógyszermaradványokkal, arzén­
nal, vegyszerekkel stb. Ennél sokkal rosz-
szabb a helyzet. Az egyik ok a mezőgazda­
ság túlvegyszerezése. Műtrágyák, növényvé­
dő szerek, gyomirtók szerepelnek a reperto­
árban. A másik vízbe kerülő csoport az em­
ber közvetlen vegyszerhasználatából adódik.
Például este mindenki lezuhanyozza (jobb
esetben) magáról a koszt és a krém, dezodor
smink vegyszermaradványait, miután WC-re
ment és a csatornába juttatta az általa aznap
megevett gyógyszerek nem lebomló elemeit.
Hajat mosunk és festünk, kocsit mosatunk és
a fáradt olajat is sokan a lefolyóba engedik.
Viszont legalább van csatornánk, és nem az
utcára kell kiönteni a szennyvizet, mint a vi­
lágon sok helyen most is teszik.
 Ezen kívül iparunk tevékenysége folytán a levegőbe káros gázok (ld el­
ső fejezet) kerülnek, amik az esővel bemosódnak a talajba és vizeinkben
kötnek ki, amit előbb utóbb-megiszunk. Ezt hívják a víz körforgásának -
egy kicsit napjainkra alkalmazva.
Ezentúl jusson eszünkbe, miközben otthon folyatjuk a vizet, hogy a vi­
lágon több millióan nem jutnak tiszta ivóvízhez.
Nálunk és a „fejlett” országokban víztisztítással próbálnak tenni vala­
mit az ivóvízkészletekért. Érdekes talán megjegyezni, hogy Magyarorszá­
gon a 2000-es év fordulóján a csatornázottság mértéke csak 50% körül
volt es Magyarországon egy főre 150-180 1 víz bekoszolása jut egy nap.
Amerikában ez az arány 250 liter/fő, de azért nincs miért hátra dőlnünk.
Szóval az általunk mérgezővé varázsolt vízből megint ivóvízszerű fo­
lyadékot készítettünk rengeteg pénz, idő, vegyszer és energia ráfordításá­
val. Nálunk a csapból a hatóságok által ihatónak nevezett víz folyik, nem
úgy, mint néhány országban, ahol a fertőtlenítésre nem helyeznek akkora
hangsúlyt és ezért nem klórozzák a vizet. így azonban náluk a hatóságok
sem ajánlják a csapvíz fogyasztását.
Mi is folyik a csapból? Klórszármazékok, vas-, nehézfémionok, gyógy­
szermaradványok. Mivel a víz szállítására használt csőhálózat nagyon hosz-
szú, olyan anyagot kell a vízhez keverni, ami a bekeveréstől távol is hat, ott
is fertőtlenít és olcsó, mert nagyon sok kell belőle. Ez a klór, klór-dioxid
és hipoklorit. Melléktermékként trihalometánokat s egyéb klórtartalmú ve-
gyületeket képeznek, amik rákkeltő anyagok. Ezenkívül szárítják a bőrt -
na ezért vakaróznak a gyerekeim fürdés után. Már megint belenyúlt vala­
mibe az ember, ami kárt okoz, amit újabb vegyszerekkel próbál orvosolni...
Megoldásként nem kell több százezer forintos berendezéseket beszerez­
nünk. Aki csak inni szeretne klór- és vegyszermentesen, annak elegendő, ha
egy ivóvízszűrő berendezést szerez magának. Nekem adszorpciós szűrőm
van. (Az adszorpció gáz, gőz vagy folyadékok megkötődése egy szilárd felü­
leten. Jelen esetben az aktív szénen.) Az aktív szén olyan anyag, aminek hi­
hetetlenül nagy a felülete. Nagy felületen pedig rengeteg vegyi anyagot tud
másodrendű kötéssel megkötni és ott is tartani. Ilyen aktív szén van a gáz­
álarcbetétekben is.

23
 Háztartásunk kémiája

Ha az interneten rákeresünk az „ivóvíztisztítás aktív szén” kulcsszavak­

ra, biztos találunk árban is megfelelő vízkezelő berendezést a betöltődő lis­
táról. Magyarországon viszont az Európai Unióhoz képest is jó a vízminő­
ség. Tehát megint csak ne dőljünk be a méregdrága egyedül üdvözítő mód­
szereknek, amik még a „tevevizeletből is” ivóvizet készítenek. Egyrészt ná­
lunk nincsen teve, másrészt a klórszármazékok, szerves molekulák és egyéb
szennyeződések kiszűrésére bőven elég egy — esetleg - ezüsttel impregnált,
mechanikai szűrővel ellátott aktív szenes víztisztító készülék, ami a vízben
hagyja a fontos sókat, de kiszűri az általunk beleoldott mérgező vegyüle-
teket. Az ezüst szerepe az, hogy a szűrő belsejében esetlegesen elszaporo­
dó mikroorganizmusokat elpusztítsa. Tehát pusztán egy kémiai módszerrel
kiküszöböltük az UV-fényt, amit sok vízkezelő berendezésbe megtalálható
hasonló céllal, de méregdrágán.
Kapható még az ún. fordított ozmózis elvén működő víztisztító beren­
dezés is. Ez a rendszer teljesen kiszűri a szerves szennyeződések mellett a
hasznos sókat is a vízből, és egy utósózó patronnal próbálja a természetes
állapotot beállítani. Ez a megoldás szerintem nem jó, mert csak imitálja a
természetes sókban gazdag egészséges ivóvizet, ebben a vízben gyakorlati­
lag nincs élet. Barátnőm halai egy ilyen berendezés által szűrt víz áldozatai
lettek egy szerencsétlen akváriumtisztítás során.
Sokan vásárolnak palackos ásványvizet, ami azonkívül, hogy hosszú
távon drága megoldás, környezetszennyező is, ha már csak a műanyag pa­
lackokra gondolunk. Többször készítettek már vizsgálatokat a hazai palac­
kos ásványvizekről, amelyek hatására valamelyiket mindig betiltják. Né­
hány esetben kiderült, hogy csapvizet árultak. Persze tisztelet a kivételnek.
Én egy éve nem vásárolok pillepalackot, ezzel sincs gondom többé. In­
kább félévente megveszem 3500 Ft-ért az aktuális szűrőbetétet a víztisz­
tító készülékembe. 3000 1-ig kb. fél évig szolgáltat tiszta vizet, és cipeked-
nem sem kell.
Fontos megjegyezni, hogy élettanilag a víz keménységét okozó ionok
(Ca2+, Mg2+ stb.) jelenléte nagyon fontos a vízben, hiszen szervezetünk
működéséhez alapvetően szükségesek. Vízkeménység-csökkentésre az
ivóvíznek nincs szüksége.

24
Háztartásunk kémiája

25
 Koszaink eltüntetése
KEVÉS VEGYSZERREL
bben a fejezetben - bár elég röviden - a koszfoltok alapvető kémiai tu­
E lajdonságaival foglalkozom, illetve megnézzük, hogy „bio” álnév alatt
mit próbálnak eladni nekünk.

26
 Háztartásunk: kémíáj

Kosztipusaink

A koszok nagy része zsíros alapú, a szennyeződés valamilyen zsíros, ola­

jos alapú oldószerbe van beleragadva, oldódva. Pl. a konyhában találha­
tó ételpacák ilyenek. Ezeket a szennyeződéseket zsíroldó szerekkel tüntet­
hetjük el.
A másik csoport vízoldékony, pl. a padlón a sárfoltok, a fürdőszobában
a szappanfolt stb. Talán dereng még valami az iskolai kémiaórákról, ami­
kor a tanár annyit mond: „hasonlót a hasonlóval” A takarításnál pont ezt
tesszük. Hasonló tulajdonságú oldószert választunk a hasonló tulajdonsá­
gú szennyeződéshez, vagyis olyan anyagot egy zsíros folt esetén, ami old­
ja a zsírt. Pl.: hiába próbálunk egy zsíros csempét lemosni tiszta hideg víz­
zel, az nem hagyja magát. Ragaszkodik a maga zsíroldó szeréhez. Kicsit
kémikusán megfogalmazva a poláris vegyületeket poláris (pl. víz), az apo-
láris vegyületeket apoláris (pl. szén-tetraklorid) oldószer oldja. Persze itt is
vannak kivételek, az ecet is ilyen, vagy az alkohol (Pl. etanol, etil-alkohol,
CH3-CH2-OH), amit este megiszunk egy kupicával, elegyedik a vízzel, old­
ja a vizes alapú szennyeződéseket de lemoshatom vele a zsíros csempét is,
vagy az ujjlenyomatot az ablakról. Ennek oka, hogy molekulájának egyik ré­
sze poláris, másik része apoláris így mindig a koszfoltnak megfelelő felével
képes eltakarítani a szennyeződést.
Sok internetes oldalon és könyvben találhatunk javaslatokat zöldebb
megoldásokra a háztartásokban. Ezek közül sok helyen a bóraxot (Na-
tetraborát, Na2B407.10H20, E 285) sós tavak vizében megtalálható) ajánl­
ják általános tisztítószerként úgy, ahogy én a mosószódát. Ezzel kapcsolat­
ban van néhány megjegyzésem. Emberek esetében 0,1-0,5 g/testsúly kg bó-
rax mérgezést, halált okozhat. A szervezetből a vesén keresztül, nagyon las­
san ürül ki, vesebántalmakat, májbántalmakat és egyéb betegségeket okoz.
Pont ezeket a vegyszereket igyekszünk ennek a könyvnek a segítségével el­
kerülni, ezért én a bóraxot nem ajánlom otthoni használatra.

27
 Háztartásunk kémiája

Bio és környezetbarát termékek

Arra már a gyártók is rájöttek, hogy manapság az emberek érdeklődé­

sét felkeltette a környezetvédelem. Nosza adjunk nekik, írjuk rá a foszfá-
tos mosóporunkra hogy környezetbarát, mert újrahasznosított papírzacs­
kóban áruljuk. Másik példa a mosószóda, amit pl. az Ökoszolgálatnál ol­
csón beszerezhetünk, áruljuk sokkal drágábban mert színes a doboza. Vagy
az egyik vezető biokozmetikai szereket forgalmazó cég dezodorját vegyük
meg több ezer forintért, anélkül hogy megnéznénk az összetevőit. Csupán
alkohol (patikában beszerezhető) és illóolaj (szinte bárhol beszerezhető) van
benne. Mivel az alkohol tartósít, tartósítószer sem szükséges.
Minden sarokra, pacára és foltra más és más színű, szagú és állagú vegy­
szert képesek kínálni - már a zöld termékek forgalmazói is.
Szóval nem mind arany, amire azt mondják. Tessék gondolkodni és kö­
vetkeztetéseket levonni. Nem a legdrágább a legjobb - manapság az ár is
marketingtényező, a „prémium”, „luxus” minőségre utalnak vele. Pedig
ha elolvassuk az összetételét (most már a könyv alapján tudjuk), rájövünk
hogy, sokszor az olcsóbb jobb és környezetünket is óvjuk vele. Ráadásul a
reklámok árait beleépítik a termék árába, így ezért is mi fizetünk.
A zöldebb módszerek lényege az, hogy nagyon kevés vegyszerrel dol­
gozunk, amelyek előállítása nem környezetszennyező, és felhasználás után
károsanyag-mentesen lebomlanak a környezetben. Másik elvünk legyen az,
hogy nem kell minden pacához azonnal vegyszerhez nyúlnunk, elég a leg­
egyszerűbb oldószer, a víz is, ami ha meleg, lágyítva a zsíros szennyeződést,
még azt is eltakaríthatja.

28
Háztartásunk kémiája

29
 Helyiségeink
ost pedig nézzük végig lakásunk legfontosabb szobáit, és azt, hogy
M az egyes helyiségekben mik a leggyakrabban előforduló koszok és mit
vethetünk be ellenük a környezettudatosságot szem előtt tartva.

30
 Háztartásunk kémfája

Előszoba
Ezen a területen gyakran utcai cipőben közlekedünk. Innen terjed a kinti
kosz az ajtó előttről akár a hálószobáig egy bennfelejtett akármi miatt. A padlón
ezért rengeteg kórokozó is előfordul, gondoljunk csak az utcán szabadon vagy
pórázon sétáltatott kis kedvencek végtermékeire, amit egyszerűen behordunk a
lakásba. Tehát ide nem elég egy tiszta vizes felmosás, fertőtleníteni is kell. Töb­
bek között erre jó az ecet (ecetsav, etánsav, CH3COOH, poláris, E260 savanyú­
ságot szabályozó ag). Minden élelmiszerboltban kapható. A 10-15%-os ecet bi­
ológiai erjesztésű, ecetes erjedéssel baktériumok állítják elő. Én a 15-20%-ost
szoktam megvenni, mert szükség szerint hígítható, bár az ember hajlamos ezt is
túladagolni. (A 20%-os bolti ecet szintetikus ecetsav és biológiai ecetsav keve­
réke.) 5 liter vízbe öntök kb 1 dl ecetet. Fertőtlenít, szagtalanít, eltünteti a vizes
foltokat — ami a víz sótartalma (vízkő is az), elbánik az olajos szennyeződések­
kel hasonlóan az alkoholhoz (ez az anyag is jó vizes és zsíros oldószernek), és
csíkmentesen szárad. A szaga hamar elpárolog, csak tisztaságszag marad utána.
A kényesebbek tehetnek bele pár csepp illóolajat vagy mosogatószert, az ecet el­
párolgása után az illat megmarad egy ideig.
A kövezett padló fugái hamar bekoszolódnak. Nálam gyönyörű nagyméretű
kövek vannak lerakva, sokáig fekete koszos kerettel voltak „ellátva”. Régebben tér­
den állva, fogkefével a kezemben valamilyen erős súrolószerrel vagy zsíróidéval
estem neki a fugáknak. Ma már elegánsabban csinálom. Vásároltam nátrium-per-
karbonátot (hidrogén-peroxidos-szóda, 2Na2C03.3H202), ami oxigénes fehérí­
tést végez, (erről az anyagról lesz még szó a mosás fejezetében) Szórófejes flakon­
ba teszek kb. fél liter meleg vízbe 2 teáskanálnyit az említett anyagból, majd végig­
fújom a ronda fúgákon. Pár percet hagyom hatni, letörlöm, és már moshatok is
fel ecetes vízzel. Ez utóbbi azért is jó, mert az ecet semlegesíti a lúgos kémhatású
perkarbonát-maradványokat, víz és oxigén keletkezik, ami kipezseg (mint a sütő­
por, ha sav cseppen rá, vagy melegítjük a süteményt sütés közben), a maradék nát­
rium-karbonát pedig nátrium-acetátként végzi a felmosóvödörben. Tehát nem ter­
meltem semmit, ami káros a környezetre. (Meg kell jegyeznem hogy a vödörben a
nátrium-acetát azért hidrolizál (víz által elbomlik).)

Na2C03 + 2CH3COOH = 2CH3C00Na+C02+ H20

nátrium-karbonát ecet nátrium-acetát
szóda

31
 Háztartásunk kémiája

A perkarbonátos oldatot mindig frissen készítsük, mert könnyen elbom­

lik, és az atomos oxigén távozik belőle. Bomlás után mosószódaoldatot ka­
punk, amivel tovább takaríthatunk, csak az oxigénes fehérítés már nem mű­
ködik benne.

2Na2CO}. 3H202 = 2Na2C03+3H20+3,0’

nátrium-perkarbonát nátrium-karbonát+atomos
szóda oxigén

32
 Háztartásunk kémiája

Konyha

Takarítás szempontjából az egyik „kedvenc” helye a háziasszonyoknak.

Hasonlóan a fürdőszobához, hemzseg benne a zsíros pacák és foltok árada­
ta. Szinte soha nem lehet tökéletesen kitisztítani, ha mégis, pár percen belül
megjelennek a családtagjaink, hogy tulajdonképpen mégis éhesek. Csempe,
pult, tűzhely, fém és kerámia mosogató, mosogatógép, makacs sarkok, szag­
elszívó, vízforraló, grillsütő, lábasok és serpenyők, kenyérpirító, súrolniva-
ló - és ezekhez a helyekhez vegyiparunk külön-külön ajánl tisztítószereket,
mintha a vegyészeik nem tanultak volna kémiát és nem tudnák, hogy a leg­
több folt és kosz hasonló. Vagy vizes, vagy zsíros. Nem baj, adjunk el egy­
re „intelligensebb” és „hatékonyabb” vegyszereket a hozzá nem értőknek.
A zsíros és vizes alapú foltok többsége egyszerűen eltávolítható ecet­
tel (ecetsav, etánsav, CH3COOH, E260), mivel az ecet is képes az alkohol­
nál már látott másodlagos hidrogénkötésekre, ezért oldja a vizet és a zsíros
szennyeződéseket is.
Töltsünk félig egy szórófejes üveget biológiai erjesztésű, 10
térfogatszázalékos (V/V%, 100ml oldatban 10 ml ecet van) ecettel, tegyünk
hozzá 1-2 csepp mosogatószert (kihagyható), és töltsük meg a flakont víz­
zel. Már csak egy puha rongy vagy szivacs kell, és indulhat a koszirtás. Le is
lehet mosni a felületről vízzel, de nem kötelező. Azon kívül, hogy zsíroldást
végez, szagtalanít és fertőtlenít is. Pultokat, üvegeket, asztalokat, hűtőszek­
rényeket, mosogatógépeket érdemes ezzel takarítani. Inox felületeket is le­
het vele tisztítani, nem marad foltos utána (erre meglepő módon kipróbál­
hatjuk az étolajat is, amiből keveset puha ronggyal az inox felületre viszünk
föl és áttöröljük vele). Olcsó és hatékony, a szaga hamar elpárolog és tiszta­
ságszagot hagy maga után.

A vízkövesedéssel és vízlágyítással külön fejezetben is foglalkozom (Für­

dőszoba fejezet), mert a kemény víz igazán megkeserítheti egy háztartás éle­
tét.

Amennyiben úgy ítéljük meg, hogy nem elég az ecet — pl. a tűzhelyen rá­
égett zsíros ételmaradékok vannak, vagy a sütőnk nem látszik ki a zsírból,
használhatjuk a következő keveréket: szórófejes flakonba teszünk 2 evőka­
nál mosószódát (Na2C03, sziksó), és teletöltjük meleg vízzel. A mosószóda
lúgos kémhatású, ezért a zsíros szennyeződéshez képes hozzákapcsolódni
Háztartásunk kémiája

és vizes oldatba vinni (vízoldhatóvá tenni), elszappanosítani. Az így kelet­

kezett szappan viszont már besegít a takarításba, leoldva a maradék zsíros
szennyeződést Valamilyen zsírsav nátriumsóját - szappanát - hozza létre
a takarítási folyamat. Egyszerű, nem? A szappan ugyanis már vízoldható.
Ezt az anyagot már érdemes a felületről vizes ruhával letörölni, mert fol­
tos marad, ha otthagyjuk.

Mosogatógép

Már nagyon sok vizsgálat kiderítette, hogy mosogatógéppel energiát, vi­

zet és időt spórolunk. Rengeteg „bele” -való tabletta és por közül választha­
tunk, a baj az, hogy a foszfátok, illatanyagok, csomósodásgátlók ezekben is
megtalálhatók.
A mosogatógépekben a mosást lágy víz végzi, mert minden mosogatógép­
be be van szerelve egy ioncserélő, mely a kalcium- és a magnéziumionokat
megköti, ezáltal a fehér fátyolosodás többé nem tud az edényeken, evőeszkö­
zökön, poharakon megjelenni. Ha az ioncserélő kalcium- és magnéziumio­
nokkal telítődik, az ioncserélőt regenerálni kell (leoldani a felületéről a víz­
ből kivont Mg2+ és Ca2+ ionokat). Ezt teszi a mosogatógép sója. A kalcium- és
magnéziumionok a mosogatógépsó nátriumionjaira cserélődnek. Az ioncse­
rélő ezután ismét lágy vizet képes előállítani.
Ebből a sóból is rengetegféle található a polcokon, pedig ha megnéznénk,
mi van ráírva, rájönnénk, hogy durva szemcsés konyhasót (NaCl) töltöge­
tünk a mosogatógépbe. Néhány különbség azért van, a mosogatógép sója ká-
lium-kloridot (KCl) és a természetes sókban levő többi iont minimálisan tar­
talmazza és a „gépi,, só nagyobb szemcseméretű. Ez viszont nem zavarja a gé­
pünket. Viszont továbbra sem ajánlom, hogy a mosogatógép sójával sózzuk
a pörköltünket, az előállítása nem túl tiszta eljárás, és hiányzik belőle a káli-
um-klorid (KCl)és a többi ion, ami élettanilag fontos.
Létezik por, tabletta és folyadék állagú mosószer a mosogatógépekbe. Ezekkel
csak ugyanaz a baj, mint a mosószereinkkel. Kis térfogatba nagy hatékonyságot kell
belegyömöszölni és ez csak nagyon erős vegyszerekkel megy. Szerintük.
Pár szót szóljunk az öblítőről is. Az öblítő feladata az, hogy az utolsó öb-
lítési folyamat vizét feszültségmentessé (felületi feszültség, ami miatt a mol­
nárkák nem süllyednek el a vízfelszínen rohangálás közben) tegye, így elér­
ve a megtisztított edények teljes benedvesítését.
Az öblítő másrészt megakadályozza a szárítási folyamatban a krisztallitos
 Háztartásunk kémiája

lecsapódások létrejöttét az edényeken. Mi is a krisztallit? Mikroszkópos ki-

csinységű testek, melyeket tömegesen látni vulkáni üvegekben és salakban,
és amelyek mintegy középhelyet foglalnak el a kristályok és az amorf anyag
között. No tessék, már a vulkánoknál járunk, és még valaki azt mondja, a
kémia nem érdekes, pedig csak mosogatunk.
Noha a mosogatógépekben szilárdan beépített ioncserélők vannak,
melyek a vizet ugyan lágyítják (a kalcium- és magnéziumionok nátrium­
ionokra cserélődnek), de ezeknek a vízben oldott anyagoknak az összes
só-koncentrációja ezáltal nem változik. Következésképp a szárítás után
határozottan látható sómaradványok/vízfoltok maradhatnának vissza.
Ezt előzi meg az öblítő használata.

35
Hogyan

MOSOGASSUNK?

KÉZI MOSOGATÁS

Először is használjunk gumikesztyűt, bárme­

lyik megoldást választjuk. Lehet ugyan kapni bio­
mosogatószereket, de ez nem azt jelenti, hogy fürödhe-
tünk is benne. (Bár már láttam ilyen reklámot is.) A kézi
mosogatószerekkel ugyanaz a baj, mint a gépi mosogató-
szerekkel (összetétel, halmazállapot, szín, szag stb.). A ré­
gi magyar mosogatópor bár a leggazdaságosabb, foszfá­
tot tartalmaz (foszfát 5-10%, anionos felületaktív anyag
5-15% stb.). Kicsit már biztos unalmas vagyok, de itt is a
mosószóda a legjobb megoldás. Ismétlem, mivel ez is lú­
gos vegyszer, ajánlom a gumikesztyűt. 5 liter vízhez 2 ek.
mosószóda egy átlagos hétköznapi mosogatáshoz elegen­
dő. Itt nem a folyóvizes kézi mosogatásról írok, aminél
nincs gazdaságtalanabb megoldás. A mosószódát min­
dig öblítsük le tiszta vízzel, mert csíkos marad az edény.

Gépi mosogatás

Tegyünk a mosogatótabletta-rekeszbe 3/4 mennyiségű

mosószódát, perkarbonátot és szódabikarbónát tartalma­
zó keveréket. A recept a következő: 10 evőkanál mosószó­
da, 3 evőkanál perkarbonát, 3 evőkanál szódabikarbóna.
Ezt a keveréket én egy csavaros tetejű lekváros üvegben
tartom. A szódabikarbóna azért van benne, mert jobban
oldódik vízben, mint a mosószóda, tehát hamarabb kez­
di lágyítani a vizet, a mosószóda ereje megmarad a mo­
sogatásra. A perkarbonát oxigénes fehérítést végez a ke­
verékben, de nincs benne annyi, hogy bántsa az edények
festését.
Öntsünk a regenerálósó-rekeszbe regeneráló sót, ha
nincs otthon, durva szemű konyhasót (asztali sót, nem kell
jódozott, a gépnek ritkán van jódhiánya). Az öko és a si­
ma regeneráló só is ülepített nátrium-klorid (NaCl), nincs
a gyártásban különbség, tehát nem kell drágán megven­
nünk a bio regeneráló sót. Az asztali sóval szemben viszont
van különbség az összetételen kívül is. A bolti regeneráló
só kristálymérete nagyobb, ezáltal a fajlagos felülete kisebb
- tehát lassabban oldódik, illetve fogy el a mosogatógépből
mint az asztali só. Egyszóval, az aprószemcsés sót gyakrab­
ban kell pótolni. Ha fogytán a só, a mosogatás után fehér
fátyol (krisztallit, ld öblítés) van az edényeken, akár volt
öblítő a gépben akár nem.
Öntsünk az öblítőtartályba 20%-os ecet és 70%-os al­
kohol keverékét. Ez utóbbit én szoktam az általam emberi
fogyasztásra alkalmatlanná minősített 35-40%-os pálin­
kával helyettesíteni, amit egy ismerősöm főz, és szerintem
rajta kívül senki sem tudja meginni. Tapasztalataim sze­
rint ez a keverék remekül leszedi a mosószermaradványo­
kat és a krisztallitos fehér fátylat az edényekről. Viszont
ezt a keveréket frissen készítsük, mert azok a fránya bakté­
riumok, amik az ecetben találhatók, az alkoholból is ece­
tet csinálnak viszonylag rövid idő alatt, így a hatékonyság
csökken. A pálinkás öblítőnek nem marad meg a szaga, a
mosogatás végén és a gyerekek sem fognak berúgni a cu­
misüvegen maradt maradékától.
Az oldatot a következőképpen készítsük: 0,5 literes fla­
konba 2,5 dl 20%-os ecetet és 3 evőkanál 70%-os alko­
holt öntünk (vagy 0,5 dl pálinkát) és 0,5 literre hígítjuk
vízzel. Az öblítő közömbösíti a lúgos mosószóda-marad-
ványokat és leoldja a fehér fátylat a felületről. 55 fokon
már szépen el tudunk mosogatni a fenti anyagokkal.
Fontos megjegyezni, hogy az erős savak roncsolják a
gumitömítéseket, ezért ne töltsünk töményebb savat a re­
keszbe a leírtaknál.
Ha nem vagyunk elégedettek és fehér fátyol maradt az
Háztartásunk kémiája

üveg edényeken, valószínűleg az ecet mennyiségét kell emelni a keverékben.

Ha nem leégett lábosokat mosogatunk, csak kevéssé zsíros edényeket
akarunk tisztítani, nem kell bele mosószóda sem. Az 50-60 fokos meleg víz
képes a nem túl zsíros szennyeződéseket lágyítva eltávolítani a felületek­
ről, a fenti öblítő pedig fertőtlenít. Természetesen az a jó, ha minél hama­
rabb nekiállunk a mosogatásnak, mert itt is igaz a mondás: „aznap öröm­
mel, másnap körömmel...”
Leégett edényekhez a következőt javaslom: 2-3 dl vízhez 1 evőkanál mo­
sószódát adjunk és forraljuk az edényt pár percig. Miután a ráégett darabok
lejöttek, berakhatjuk a mosogatógépbe.
Vas- és fémtepsik, serpenyők tisztítására mosószódát használok, majd
olajjal bekenem őket, elzárva a levegő útját és megakadályozva a rozsdáso-
dást. A rozsdamentes edényekre elég a mosószóda is.
Teflonedényt nem használok, mert hosszú távon károsnak tartom a
szervezetre a poli-tetrafluor-etilént. Ettől lesz az edény tapadásmentes.
A perfluoroktánsav (PFOA), ami szennyeződésként marad a kész teflonban,
illetve a teflon túlmelegedésekor a széttöredező molekulák erre az anyag­
ra bomlanak le. Rákkeltő anyag és egyes kutatások szerint köze lehet a
hiperaktivitás kialakulásához. A szervezetben akkumulálódik, nem ürül ki,
tehát ügyesen átadjuk születendő gyermekeinknek. A teflont használják még
forgácsolt alkatrészek, önkenő siklócsapágyak, csapágyperselyek, csapágybé­
lések, tömítések, áteresztőcsapok, tolózárak, vegyszerszivattyú-membránok,
korrózióvédő bevonatok, vegyipari eszközök bevonataiban stb... nem folyta­
tom. És mi ebben főzünk.
Háztartásunk kémiája

39
 Fürdőszoba

Hogyan mossunk?

égen a mosást erős mechanikai behatások (sulykolás), házilag főzött

R szappanok, előáztatás és többnapi kemény munka jellemezte. Ma már
egyszerű dolgunk van az automata mosógépekkel és intelligens(P) mosó­
szerekkel. Megjegyzem, nem minden ruha olyan koszos, hogy 60 fokon
röcögtessük másfél órán át. Van olyan amit csak öblíteni is elég - pl. füst­
szag, vizes folt, fogkrém stb. esetén. Ezzel vizet és mosószert, mosószódát
és időt spórolunk. Ideális lenne, ha a mosás a következőképpen zajlana: ala­
csony hőfokon, kevés vegyszerrel, rövid idő alatt, automatikusan.

40
 Háztartásunk kémiája

Mosás

Kemény vízben a szappan nem habzik, ennek az az oka, hogy a vízben

jól oldódó nátrium- vagy káliumszappan átalakul rosszul oldódó kalcium és
magnézium szappanná.

2 CH3(CH2)14 COONa + Ca2+ = (CH3(CH2)14 COO)2 Ca + Na+

nátriumszappan kalciumszappan

Ez egészen addig tart, amíg a mosóvízben szabad Ca2+ és Mg2+ ionok

vannak. Ha ezek elfogytak, kezdődhet az igazi mosás — ezért van a mosó­
szer adagolásán az a a megjegyzés, hogy kemény vízhez használjunk több
mosószert vagy szappant, vagyis a mosószerrel, szappannal vízlágyítot­
tunk. Viszont a kivált oldhatatlan csapadék beleragad a szövetbe - ez a
háziasszonyok által oly sokszor elátkozott szürke fátyol. Ráadásul ha még
bele is vasaljuk a textilbe, ez az anyag besárgul, és végleg kimoshatatlan-
ná válik. Ekkor általában jön a hipós fehérítés stb. Színes textilek esetén
is befolyásolja a végeredményt a kemény víz, itt a színeket teheti tönkre,
mattíthat.
Es most pár szót ismét szóljunk a vízlágyításról. Mosószerekhez -
amiket elég gyakran kell hazacipelnünk - sokszor tesznek a felületak­
tív anyag (szappan, tenzid) mellé vízlágyítót is. Sajnos a legtöbb esetben
trisót (Na3P04), ami a vizet lágyítja ugyan és remek zsíroldó, de az élő
vizekben, növelve a szervesanyag-tartalmat, algásodást idéz elő. Emlék­
szünk talán a Balatonban úszkáló, a fürdőzőkre ragadó zöldessárgás kuli-
mászra - az az alga. Az algásodás elmaradása elsősorban azzal is magya­
rázható, hogy az elmúlt évtizedben csaknem a felére csökkent a tó foszfor­
terhelése a tó körüli csatornázási állapot javulásával.
Ugyanezt az anyagot javasolják a mosógép mosószer-adagolójába kü­
lön beleönteni a mosási hatékonyság fokozására és a fűtőszál megóvására.
Pedig csak az összetételt kellene elolvasni és szépen visszatenni a polcra a
foszfátos vízlágyítókat, mosószereket. Ugyanis van környezetbarát megol­
dás, ami olcsóbb, mint a reklámozott. Ez a mosószóda, csak szegénynek
rossz a marketingje.

41
 Háztartásunk kémiája

A vízlágyítás lényege az, hogy a Ca- és Mg- hidrogén-karbonátokat ki­

csapjuk a vízből.
Ca(HC03)2+Na2C03=CaC03+2NaHC03

Mg(HC03)2+Na2C03=MgC03+2NaHC03

A már kialakult vízkő ellen használjunk ecetet. Az ecet nemcsak kiváló

zsíroldó szer, de a vízkövet is oldja.

2CH3COOH+ CaC03 = (CH3C00)2Ca+C02+H20

Kalcium és magnézium-acetát keletkezik, ami vízoldható. Erről koráb­

ban már volt szó.
A mosógép vízkőtelenítését úgy végezzük, hogy 1 liter minimum 15%-os
ecetet öntsünk a dobba, és indítsunk el egy minimum 60 fokos mosást. Ezt
félidőben állítsuk le, és hagyjuk állni az ecetes löttyöt néhány órát a gép­
ben. Ezután fejezzük be a mosást. Ha minden öblítéshez ecetet használunk
és mosószódával mosunk, erre a mosógéptisztításra csak nagyon ritkán lesz
szükségünk.
Ha szükséges, áztassunk - mosószódában áztatva a szennyeződések felpu­
hulnak, a zsíros szennyeződések oldódni kezdenek. Erősebb foltok esetén egész
éjszaka áztatom a ruhát, gyerekzoknit. Megspórolunk egy csomó időt és súrolást
az áztatással (áztatás: 5 1 vízhez 1 evőkanál mosószóda plusz egy lavór).
A fű-, vér-, borfoltokat érdemes mosószódás pasztával (mosószóda+víz) be­
kenni és állni hagyni. Fontos, hogy a foltokat hideg vízzel kezdjük el mosni, me­
leg víz hatására a folt jobban kötődik a textilszálhoz (beleég, kialakulnak azok a
fránya kovalens kötések), így nehezebb (szinte lehetetlen) eltávolítani.
Hipó helyett fehérítésre használjunk nátrium-perkarbonátot - ez az anyag 60
fok felett a leghatékonyabb, ezen a hőfokon bomlik el és szabadul fel belőle a sza­
bad oxigén optimális mennyiségben (tehát alacsony hőfokon is bomlik, csak sok-

42
 Háztartásunk kémiája

kai lassabban, ezért lehet vele fugát pucolni, penészt irtani vagy foltot eltüntet­
ni). Nincs benne klór, tehát nem roncsolja a ruhák cellulózrostjait (pl. a természe­
tes vatta is cellulóz, vagy a papír rostjai és a fogyókúránk során magunkhoz vett
ballasztanyag is ebből van. A fa 40%-a, a gyapot 50%-a, a len és a kender 80%-a
cellulóz.). 60 fok alatt is lehet vele optimálisan fehéríteni, ha a bomlást nem hő­
vel, hanem savval indítjuk be. Ehhez elég egy enyhe sav is, mint pl. a citromsav.
Ez egy fehér por, ami szintén környezetbarát, a perkarbonát mellé kell beleszór­
ni a mosószer-adagolóba. Akkor kezdenek együtt dolgozni, ha víz éri őket és ol­
dat lesz belőlük.
Tehát fehéríthetünk csak perkarbonáttal 60 fok felett, vagy alacsony hő­
fokon a hatékonyság fokozása érdekében citromsav vagy ecet hozzáadásával.
Ugyancsak jól fehérít a citrom héja is, ami citromolajat tartalmaz. A levágott
citromhéjat tegyük a fehérmosással a dobba, és örüljünk a végeredménynek.
Makacs foltokra még használhatunk epeszappant - bioboltokban kapható.
Ez a vágóhídi marhák epéjéből készült kivonat, ami zsírbontó enzimeket tar­
talmaz. (Biológiai tanulmányainkból derenghet az epe feladata: a tápcsatorná­
ba jutva a zsírok emulgeálásáért felelős. Ha valakinek a zsíros ételektől epegör­
cse van, azt jelenti, az epéje erőlködik, hogy megfelelő mennyiségű epét jut­
tasson a vékonybélbe a zsírok darabolásához.) A könyv végén részletes leírás
található az általam használhatónak talált folteltávolítási módszerekből. Ázta-
tás után a be nem áztatott ruhákkal együtt tegyük a gépbe a ruhát, különvá­
logatva a színeset és a fehéret.
A mosóporos rekeszbe tegyünk 5 kg ruha esetén a szokásos mosópor­
adag 2/3-ának megfelelő mosószódát. Én csak így használom, mást nem
teszek bele. Aki bizonytalan, tehet hozzá szappanreszeléket vagy mosóport
(1/3-ad rész). A jobb hatékonyság érdekében fel szoktam oldani a szódát
kézmeleg vízben (ld következő rész).
Fehérmosásnál a mosószóda mellé 1 ek. perkarbonátot is szórok, ami fe­
héríteni fog 30 fokon az 1 teáskanálnyi citromsav segítségével.
 Háztartásunk kémiája

A mosószerek 30%-a töltőanyag, ami nem csinál semmit a ruhákkal, vi­

szont megvesszük.
A folyékony mosószerek egyetlen előnye, hogy a mosóaktív
anyagokat már oldatban tartalmazzák, ezért a mosószer telje­
sen felhasználódik a mosás során. Por esetén előfordul hogy

a gép alján feloldatlan mosószer marad - vagyis kárba vész.

Ez akár a mosópor 30-40%-a is lehet. DE! Miért is nem oldjuk fel elő­
re a por alakú mosószerünket (mosószódánkat, ami rögtön lágyítja is a vi­
zet) egy kis vízzel, ahelyett hogy hazacipelnénk azt? Nem beszélve arról,
hogy a folyékony mosószerkeverék, hogy ne bomoljon meg, tartósító- és
stabilizálószert bőven tartalmaz, nem beszélve az illatanyagról, amit úgyis
kiöblítünk az öblítővel...

44
 Háztartásunk kémiája

Léteznek univerzális mosóporok, amire azt írják, hogy minden foltot

kiszednek. Az enzimek 60 fokon elbomlanak és nem fejtik ki a hatásukat.
A folteltávolításra és fehérítésre a mosóporhoz adott perkarbonát viszont
60 fok felett kezd el hatékonyan dolgozni, citromsav nélkül.
Fontos betartani azt a szabályt, hogy ne adagoljuk túl a mosószert (mosó­
szódát sem), tartsuk be a használati utasítást. Ha mindenki betartaná, a kör­
nyezet vegyianyag-terhelése már csak ettől jelentősen csökkenne, és a mosó­
gépünk is tovább bírná.

Öblítés

A gyári öblítők kationos (pozitív töltésű ion, pl. Ca2+) felületaktív anya­
gokat tartalmaznak, amelyek a mosószer anionos (negatív töltésű ion, pl. Cl'
) felületaktív anyagait hivatottak eltávolítani. Ezek a kationos vegyületek vi­
szont nem bomlanak el maradéktalanul a környezetben, megint csak a vize­
ket terheljük. Az illatanyagok meg irritálják a bőrünket, nem is tartósak ak­
kor meg minek. Ne ezzel elégítsük ki a komfortérzetünket.
Én öblítéshez ecetet használok, ami a ruhának is jó, meg a mosógép­
nek is. A ruha szálaira tapadt mosószóda- (mosószer-) maradékot eltávolítja
(semlegesíti), frissíti a színeket és leoldja a vízkövet a textilről vízkőtlenítve
azt. Tehát vége a frottírtörülközők kellemetlen durvaságának. Az öblítők
egyébként a nedvszívó képességet is korlátozzák, mert a textilszálakat be­
vonják és gátolják a víz felszívódását. Az ecet a mosógépben lerakódott víz­
követ is oldja, így megelőzi a fűtőszál bevonódását vízkővel. Ebben a mosó­
szóda is segíti, hiszen lágyítva a vizet a csapadék nem a fűtőszálra és a dob­
ra válik ki, hanem a mosóvízzel távozik. Ha valaki illatot szeretne az öblítés
után, tegyen az ecet mellé illóolajat. A mosógépben én 10%-os ecetet hasz­
nálok az öblítő helyett 1:1 arányban. Ennél töményebb ecet hosszú távon
már kikezdheti a műanyag és gumi alkatrészeket, tehát ezt se adagoljuk túl.

45
 Háztartásunk kémiája

Szárítás
Még egy környezetarát javaslat: ne használjunk szárítógépet, mert renge­
teg energiát használ, szárítsunk levegőn, a fehérmosást napon (aki teheti).
Ilyenkor a fehérítést az UV sugarak végzik és fertőtleníteni is fogják a ruhá­
inkat, színes ruha esetén viszont kiszívják a színét.
A selyem-, gyapjú- és függönymosással a Hálószoba című fejezetnél kü­
lön is foglalkozom.

Kád, mosdó

Régebben hideg zsíroldót használtam a kádban levő zsíros karima eltávo­

lítására. Ez az oldat kálium-hidroxidot (KOH) tartalmaz, és rendkívül bü­
dös, marja a kezet is és erősen mérgező anyag. Mivel a fiaimnak nagyon szá­
raz a bőre (a klóros és kemény víz egyik „áldásos” hatása), olajos fürdővizet
készítek nekik. Fél deci olívaolaj (hidegen sajtolt napraforgóolaj is jó) cso­
dát tesz a bőrükkel, viszont kádat lehetetlen állapotba hozza. Ragad, csú­
szik, ronda. Ilyenkor jött az ablak kinyitása után a kálium-hidroxid. Ma már
eszembe se jut használni, maradok a mosószódánál. Ráspriccelem a szoká­
sos kis flakonomból, és amíg rendet rakok a fürdőszobában, állni hagyom.
Utána általában elegendő csak lezuhanyozni a felületről, bár néha besegítek
egy szivaccsal is. Mivel azért én is finnyás vagyok, a flakonba teafaolajat is
csepegtettem, ezáltal kellemes illat és baktériummentes tisztaság a végered­
mény. Ugyanígy járok el a szappan, és rozsdafoltok esetén, bár ezekre az ece­
tes víz is jó.
A bolti fürdőszoba-tisztítókban legtöbb esetben hipó van, illatanyag, va­
lamilyen habzó komponens és tartósítószer - szóval a szokásos dolgok. Pon­
tosan annyival több vegyi anyag, ami miatt már inkább káros a szerveze­
tünkre. Én maradok a jól bevált 2-3 összetevőnél. Az eredmény ugyanaz,
csak egészségesebb és olcsóbb.

46
 Háztartásunk kémiája

Vízkő

Vízkőoldásra háztartási sósavat (HC1) vagy sósavtartalmú oldatot szok­

tak használni. Azon kívül, hogy ez erős méreg, a zománcozott kádaknak
sem tesz jót, mert oldja a zománcot. Előállítása is bonyolult kémiai folya­
mat. A sósavas vízkőoldás során a kalcium-karbonátból (CaCO ) kalcium-
klorid, víz és szén-dioxid keletkezik.

CaC0,+2HCl=CaCl2+C02+H20

47
 Sósav helyett használjunk ecetet vagy citromsavat,
ugyanis a vízkövet leszedik ezek az anyagok is, csak nem
mérgezők. Én inkább ecetet használok, mert citromsav nem
mindig van otthon és az ecet könnyebben beszerezhető. Az
ecet előállítását (feltéve ha, biológiai erjesztésű), természe­
tes módon megoldja néhány baktérium. Oxigén jelenlét­
ében az alkoholból az ecetsav-baktériumok ecetet állítanak
elő. Ilyen például a bor megecetesedése, ami jó, ha vörös­
borecetként a konyhában a salátánkra használjuk.

CH3CH2OH + 02 = CHjCOOH + H20

alkohol ecet

A csaptelepek, fém mosogatók tökéletesen tisztíthatok a

már a Konyha című fejezetben elkészített ecetes flakon tar­
talmával. A friss vízkövet azonnal lehozza, a régi többrétegűt
érdemes a következő módon „beáztatni”. Egy nedvszívó ron­
gyot benedvesítünk ecettel, és a csaptelepre tekerjük vagy a
foltra helyezzük. A vízkő méretétől függően kell állni hagy­
ni, de utána meg leszünk lepve. Ha zuhanyrózsás a mosoga­
tó-csaptelepünk, hamar eltömődnek a lyukai. Ez is megtisz­
títható, ha nejlonba ecetet teszünk és ráhúzzuk a csaptelepre
úgy, hogy a feje beleérjen. Ilyenkor az ecetsav a vízkő Ca2+,
Mg2* ionjaival acetátot képez, vagyis oldatba viszi a vízkö­
vet, miközben szén-dioxid és víz keletkezik.

CaC03+2CH3C00H=(CH3C00)2Ca+H20+C02
kálcium-acetát

MgC03+2CH2C00H=(CH3C00)2Mg+H20+C02
magnézium-acetát

Csaptelepekre, fémes felületekre ráfújom, és puha rongy-

gyal fényesítem. A felmosás ecetes vízzel történik, az üveg­
felületekre is alkoholos ecetes vizet használok (1. köv. feje­
zet). Hamar, csík nélkül szárad és csak pár percig érezhe­
tő az ecet illata.
Tükör, üveg

Tükörre és üvegfelületekre ecetes víz és alkohol keverékét

ajánlom. Kiváló csíkmentes megoldás, ha az ecethez a gyógy­
szertárban kapható alkoholból is löttyintek, utána már csak
puha rongy kérdése az egész. Az elegyet (azonos oldódási tu­
lajdonságú folyadékok keveréke) itt is frissen készítsük, mert
az ecetsav-baktériumok nekilátnak az alkoholból is ecetet
gyártani (előző oldal első egyenlete szerint), így az alkoho­
los oldat hatékonysága csökkenni fog. Sok helyen beszerezhe­
tő denaturált szesz is, amit nem ajánlok, mert mérgező, bü­
dös anyagot tartalmaz, hogy emberi fogyasztásra alkalmat­
lanná tegye.

Lefolyótisztítás

Sajnos ebben az esetben nem mindig ússzuk meg a me­

chanikai tisztítást - csőgörényt kell használni. Ez nálunk elő
szokott fordulni, mert hosszú a hajam, amit nem könnyű el­
távolítani a lefolyóból. Minden egyéb esetben a lefolyóba önt­
sünk valamilyen lúgot (szódabikarbóna, mosószóda vagy Na-
perkarbonát) és öntsünk rá forró vizet. Szinte már látom is az
olvasó arcán a megvilágosodást: „a lúg, elszappanosítva a zsí­
ros szennyeződést, vízóldhatóvá teszi azt...” Ha szagtalaníta­
ni akarom a lefolyókat, ecetet öntök bele, ennek a szaga csak
néhány percig érvényesül, utána megszűnik.

WC TISZTÍTÁSA
Heti nagyobb takarításkor ecetet használok, ami az esetle­
ges vízkövet és rozsdafoltot is eltávolítja. Önmagában fertőtlenít
és szagtalanít. Utána jöhet a „WC-kölni” (alkohol és illóolaj ke­
veréke). Tehát semmi univerzális WC-tisztító, ami a perem alatt
is stb., mert a szórófej miatt az ecetből-szódából oda is juttat­
hatunk. A bolti tisztítók hipót tartalmaznak, ami hatékony, de
egészségtelen. Illatanyag van benne, hogy a hipó szagát elnyom-
Háztartásunk kémiája

ja, illetve többféle tenzid, hogy a hab könnyítse a kosz eltávolítását. 5-6 össze­
tevő helyett mi csak 1-2-t használtunk, amik ráadásul elbomlanak a környezet­
ben, nem károsítva azt.

Penész

Sokszor előfordul a fürdőszobában a nedves, párás levegőnek köszönhető­

en a penész. Ez egy gombafajta, ami zöldesszürkés, gusztustalan borzalomként
vonul végig például a zuhanyozó szélein vagy a zuhanyfüggönyön. Azon kí­
vül, hogy ronda, allergiás reakciókat is kiválthat a spórája (ez az, amivel szapo­
rodik). Tehát a penész nem a barátunk a lakásban. Viszont annak idején a peni­
cillin - az első antibiotikum - is egyfajta penészgomba segítségével készült, így
ne átkozzuk el nagyon.
Egy biztos, ahol pára van, onnan nagyon nehéz a penészt eltávolítani, a
penészirtók csak időlegesen segítenek. Természetesen a vegyipar remek pe-
nészirtókat kínál a számunkra, amik több ezer forintba kerülnek. Itt is ha
elolvasnánk az összetételt, rájönnénk, hogy a gyártók közönséges szagosí-
tott hipót adtak el nekünk egyedüli hatásos kincsként. De a hipón kívül itt
is van más megoldás.
Először is, a szellőztetés sokat segít, mert csökkenti a páratartalmat. Ez a
megoldás viszont kevés, ha sok a penészünk. Ilyenkor valamilyen oxigénes
fehérítő kell, ami a penészt elszínteleníti. Ilyen a hipó, de ilyen a perkarbonát
is. Tehát a penészirtók nemcsak irtják, hanem színtelenítik is a penészt, sok
penészgomba viszont életben marad, és újra támad, ha megfelően párás lesz
újra a környezet. Készítsünk spricnis üvegbe perkarbonátos oldatot a követ­
kezőképpen: 2 dl meleg vízbe 2 ek. perkarbonátot oldjunk fel, és ezt spric­
celjük a penészes felületre. Hagyjuk hatni, majd spricceljünk újra. Néhány­
szor biztos meg kell ismételni.
Ha ez mégsem elegendő, abban az esetben szoktam egyedül engedményt
tenni a hipóval kapcsolatban. (Először mindig a kevésbé környezetkárosí­
tó megoldást választom, utána jön a hipó.) Van egy falam a télikertben, ahol
minden télen befeketedik a narancssárga falfesték. Erre szoktam hipót fúj­
ni, mert erre kevés a perkarbonát. Előtte az összes ablakot kinyitom, és ak­
kor csinálom, ha a gyerekek nincsenek otthon. Kis adagokat fújjunk a fe­
lületre, mert nagyon nehéz kiszellőztetni a szagát. Dörzsölni nem szabad,
mert lejön a festék, csak állni hagyni, amíg el nem színtelenedik a penész­
folt. Textilre hipót sosem használok, eddig elegendő volt a perkarbonátos
oldat is.
Háztartásunk kémiája

51
 Nappali
nappaliban a legtöbb helyen faburkolat található, de van, ahol kő, illet­
A ve padlószőnyeg. Ez utóbbi a rémálmom, szerintem lehetetlen teljesen
kitisztítani, a rögzítéséhez használt ragasztó állandóan párolog, és ha mara­
dandó folt kerül rá, évekig élvezhetjük a látványt.
A kő tisztítása ugyanúgy megy, mint az előszobában tettük, viszont a fabur­
kolat (parketta) egyedi elbánást igényel. Ezt nem lehet órákig áztatni. Min­
dig csavarjuk ki alaposan a felmosót, és a felmosóvízbe tegyünk 2 evőkanál

52
 Háztartásunk kémiája

étolajat és 2 dl 15%-os ecetet. Az étolaj szép fényt ad a padlónak és vissza­

zsírozza azt, amit az ecet kiszárított.
Sajnos a portalanítást sehol sem ússzuk meg - bár talán ez a legzöldebb
takarítási folyamat. Ha hetente legalább egyszer elvégezzük, nagy gondot
nem okozhat - kivéve a konyhában, ahol a zsíros gőzök miatt nehezebb az
eltávolítása egy egyszerű portörlésnél. Itt szintén a mosószódás lemosást ja­
vaslom a zsírok oldása miatt. Tapasztalatom szerint jobb, mint az ecetes le­
mosás, bár azzal is próbálkozhatunk.
A bőr- és műbőr felületekkel is óvatosan kell bánni, mert kiszáríthatjuk
őket és megrepeszthetjük a nem megfelelő karbantartással. Tisztításuk és
karbantartásuk hasonló a fabútorok ápolásához.
A gyári bőr- és faápolók közül kedvenceim az aeroszolosak, amik pro­
pán-bután illetve nafta hajtógázasak, vagy régebben CFC (freonok,
CF2C12) volt a hajtóanyaguk. Ez utóbbi „zabálja” az ózont, az előbbi „csak”
az üvegházhatást növeli. És akkor még nem takarítottunk vele. Összetétel
szerint van benne valamilyen oldószer, amiben a hatóanyagot (rendszerint
pl. méhviaszt, rosszabb esetben paraffint, illetve természetes vaxokat [via­
szokat] alifás oldószerben) feloldják, és így egyenletesen eloszlathatóvá te­
szik. Van még benne illatanyag az orrunknak és az elmaradhatatlan tartó­
sító- és emulgeálószerek. Sok spray-be még antisztatikus anyagot is tesz­
nek, ami portaszító. A legtöbb tűz- és robbanásveszélyes, belélegezve irri­
tál. Kell ez nekünk?

Bőr- és faápolás

Először is a tisztítást nem szabad túlzásba vinni, egyetlen anyagot sem

szabad hosszabb ideig rajta hagyni a felületen. A legjobb bőr- és fatisztí­
tó anyag a viasz. Ez nemcsak tisztít, hanem táplál is. Puha ronggyal ken­
jük fel a közönséges méhviaszt (mézesboltban beszerezhető) a felületre, és
egyenletesen dolgozzuk el a felszínen, majd hagyjuk megszáradni. A feles­
leget töröljük le.
Ha nincs viaszunk, próbáljuk ki az olívaolaj-citromlé 1:1 arányú elegyét.
Kis üvegben össze szoktam rázni a keveréket, így egyenletesebben tudom a
felületen eloszlatni - mivel az olaj nem oldja a citromlevet és fordítva. Na­
gyon szép színt ad a fa- és a bőrbútoroknak is a fenti keverék, mert kihozza
a fa természetes erezetét és színét, frissíti a politúrt, ha van. Szauna faanyag­
ára is használható fenyőolajjal kiegészítve, mert kellemes illatot áraszt.
 Háztartásunk kémiája

Olajfestmény
Az olajfestményeket legegyszerűbben félbevágott citrommal lehet tisztá­
vá varázsolni. Egyszerűen bekenem vele, és a felesleget letörlöm róla egy pa­
mut ronggyal. A citromsav frissíti a színeket és egyszerűen leoldja a koszt a
kép felületéről.

Márvány

Márvány asztallap és könyöklő tisztításakor felejtsük el az ecetet. A már­

vány ugyanis karbonátos kőzet, tehát sav hatására bomlik, mint pl. a sütő­
por (NaHCCy.
Ezért a márványt mosószódával tisztítsuk, ami ugye rokon vegyület és
nem bántja a márvány felületét, mint bármilyen sav. Aszódás, majd vizes le­
mosás után a viasz itt is hatásos, fényes, egyenletes felületet hagy maga után.

Fémek

Fém tisztítása előtt vizsgáljuk meg, milyen fémről is van szó. A régi bú­
torok alkatrészei általában sárgarézből állnak. Ez idővel oxidálódik, elvesz­
ti élénksárga színét. A sárgaréz a vörösréz (Cu) és cink (Zn) ötvözete. 1-7%
cink csak halvány vörössé, 7-14% cink vörösessárgává, 14-17% cink pedig
tiszta sárgává változtatja a vörösréz színét. Tisztítása egyszerűen egy fogkefe
és mosószódás víz segítségével történik. A mosószóda leszedi a zsíros szeny-
nyeződéseket, a fogkefe puha sörtéje pedig biztos nem sérti meg a fém felü­
letét. Ez a módszer aranyozott réztárgyaknál is működik.
Sárgaréz esetén kipróbálhatjuk még az ecet-liszt pasztát, ami szintén re­
mekül megtisztítja a felületet. A réz egyébként reagál bizonyos savakban,
ezért nem ajánlatos akár gyümölcsöt sem rézedényben tárolni, mert mérge­
ző rézsók válnak ki az ételbe.
A bronz, réz és ón (Sn) ötvözete, hasonlóan tisztítható, mint a sárgaréz.
Az alpakka rézen kívül nikkelt (Ni) és cinket (Zn) tartalmaz. Ujezüst-
nek is nevezik. Ugyanúgy patinásodik, mint az ezüst, idővel szürke oxidré-
teg borítja (CuO). Alpakka tisztításához súrolószert nem szabad használni,
mivel a fémfelület könnyen összekarcolódik. Ha az alpakka foltos, 10%-os
ecetbe mártott puha ruhával dörzsöljük át, majd vízzel öblítsük le. Ha a fol-

54
 Háztartásunk kémíája

tok mégis megmaradnának, alkohol, krétapor (hintőpor is jó) és szalmiák­

szesz (ammónium-hidroxid, NH4OH, az ammónia vizes oldata) keveréké­
vel lehet eltávolítani.
Ha nem foltosak az alpakkatárgyaink, forró szappanos vagy mosószeres víz­
zel tisztíthatok, majd bő hidegvízben le kell öblíteni és puha ronggyal kifényesí­
teni. Még hatásosabb a szappanos vízhez szalmiákszeszt is keverni (1 liter víz, 1
evőkanál szalmiákszesz). Berakhatjuk őket a mosogatógépbe is, feltéve ha mosó-
szódás keveréket és citromsavas vagy ecetes-alkoholos öblítőt használunk benne.
 Háztartásunk kémiája

Kárpittisztítás

Ha nincs folt amit el kell távolítani, elegendő egy alapos porszívózás. Ha

van folt is, először különbséget kell tennünk a friss és a beszáradt foltok kö­
zött, illetve hogy milyen típusú a foltunk. Például ha vörösbor ömlött a ka­
napéra, vagy zsíros-maszatos kézzel végigfogdosta gyermekünk más mód­
szert kell alkalmaznunk.
A vörösborban levő színanyagok az antociánok (E163), amik a vörös és
kék szőlő héjában is megtalálhatók. Ez a színanyag van a piros bogyójú gyü­
mölcsökben is. Erős antioxidáns, tehát a legjobb, amit egészségünk érdeké­
ben tehetünk, hogy vörösborral fogyasztjuk a szedres gyümölcssalátát.
Az antociánok érzékenyek a pH-változásra, tehát ha ecetet öntünk rá,
élénkebb piros lesz a színe, ha szódát kékesebb lesz (ezt hívják indikátornak).
(A fehérborban a színt a karotinoidok adják (karotin, xantofill, likopin
stb.). Ilyen anyag van a répában is, vagy a káposztában - a sárgás és zöld szí­
nű gyümölcsökben, zöldségekben általában.)
A vörösborfoltot azonnal itassuk fel és öntsünk rá egy kis alkoholt - prak­
tikusan fehérbort, de lehet töményét is ráőnteni. Ezután szórjuk be sóval. Ez
megköti a folyadékot és nem terjed tovább. Ezután nedves szivaccsal tisztít­
suk. Ha mégsem jön ki teljesen, nagyon kevés perkarbonátot szórjunk rá,
ami fehérít. Ezzel csak óvatosan, mert kiszedheti a huzat színét is. Ne ijed­
jünk meg, a vörösbor a perkarbonát hatására először bekékül, aztán kezd
színtelenedni.
Egyéb zsíros foltokra a mosószódát javaslom. Ráfújjuk, és egy kis állás
után szivaccsal kimossuk.
Ez hatékony a falon képződött foltokra is. Nem kell eláztatni a falat, de
pár másodperc állás után a kosz nagy része lejön.

56
Háztartásunk kémiája

57
 Gyerekszoba
gyerekszoba tisztításához ajánlom az előző fejezeteket, most csak né­
A hány „speciális” gyerekkoszról teszek említést, mint a rágógumi, filc­
toll vagy a matrica.

60
 Háztartásunk kémiája

Gyerekeim engem halálra idegesítenek azzal, hogy nemcsak a gyerekszo­

bában, de bárhol a lakásban matricákat ragasztanak mindenhová. Legjobb
ötletük a telefonkagyló beszélője volt, bár innen könnyen le tudtam szedni.
Találtam már matricát a politúrozott bútorlapon és az asztali lámpa burá­
ján is - belülről. Fenyőbútorról a legegyszerűbben hajszárítóval lehet leszed­
ni, csak egy kaparó kell hozzá és könnyen lekaparható. Politúrozott felület­
ről olajos-citromleves áztatás után eltávolítható, csak arra vigyázzunk, ne áz­
tassuk túl a matricát. Ilyenkor az egész felületet lekenhetjük az oldatunkkal,
csak jót teszünk vele. Üvegről elegendő az ecetes ablaklemosónkat használ­
ni némi áztatással az eltávolításához.
A másik nagy kedvencem a filctoll a falon vagy szőnyegen. Ezt eddig a
legjobban először alkohollal, majd mosószódás lemosással tudtam eltüntet­
ni. Mivel az alkohol oldja a filc színezőanyagát, ha vadul és sok alkohollal
dörzsöljük, csak elkenődik a falon, szőnyegen. Kevés alkohollal és inkább
„leitatásos” módszerrel dolgozzunk — ha szabad így fogalmaznom. Szokták
ajánlani a hajlakkot a fali foltok eltüntetésére. Ha elolvassuk, az összetétel­
ét látható hogy alkoholtartalmú a hajspray is. Ez az, ami a munkát végzi, vi­
szont nem szívesen lélegzi be az ember. Próbáljuk ki a házilag gyártott WC
illatosításra használt alkoholtartalmú illóolajos spricnit ezekre a foltokra is.
A gyerekjátékok tisztítására is időt kell szánnunk néha. A műanyag játé­
kokat mosogatógépben 65 fokon szoktam átmosni. A plüssöket kimosom
mosógépben, a fajátékok azonban több időt vesz igénybe, mert át kell töröl­
ni őket. Ehhez viszont ecetet használok. Hipótartalmú fertőtlenítőszereket
ne használjunk a gyerekjátékok tisztítására sem, mert a hipó mérgező.

61
 Általános vegyszereink
egpróbáltam összegyűjteni a boltokban kapható vegyszerek legkáro­
M sabb összetevőit - a teljesség igénye nélkül. Akit érdekel a téma, az
interneten rengeteg forrásra akadhat. Megjegyezném azonban hogy érdemes
több forrást is elolvasni és összevetni az eredményeket, mert sajnos a téma
„szakértői” sem értenek mind a kémiához...

62
 Háztartásunk kémiája

Benzin
A benzin a nyers, természetes kőolajból desztillálás útján kapott folyadék,
szénhidrogének elegye. Színtelen, könnyen folyó, nagyon gyúlékony anyag,
erős zsíroldó hatású, belélegezve irritatív.

Fluorid

Általában nátrum-fluorid (NaF) alakjában van jelen a fogkrémeinkben.

A fogba való beépülése minimális (fluorapatit formájában), viszon lenyelve
hatása összeadódik, és az idegrendszerre és a bélrendszerre van rossz hatása,
végső soron rákot válthat ki.
Használják még antibiotikumokban és patkányméregben is nagyobb kon­
centrációban. Található még a csapvízben, bár a jelenlegi fluoridtartalma a
hatóságok szerint nem veszélyes.

Ftalátok

A műanyagok lágyítására használják. Megtalálhatók játékokban, esőka­

bátokban, zuhanyfüggönyökben, műanyag padlóborításokban, súrolósze-
rekben, samponokban, élelmiszerek csomagolásában.
Kapcsolatba hozzák a májrákkal. Állatokon végzett vizsgálatok pedig ki­
mutatták hogy szaporodási rendellenességet okoz.

Foszfátok

A mosószerekben legáltalánosabban használt foszfát a trisó (trinátrium-

foszfát, Na3P04). Kiváló zsíroldó, remek vízlágyító, mindent tud amit a mo­
sószóda. DE a természetes vizekbe jutva segíti az algák elszaporodását, ez­
által vizeink eutrofizációját. Ez a folyamat azt jelenti, hogy az algák elsza­
porodásával csökken a vizek természetes oxigéntartalma, ami halpusztulás­
hoz és a vízinövények pusztulásához vezet. Feldúsulnak az elpusztult élőlé­
nyek bomlásából és az oxigénhiányos környezetből adódóan a méreganya­
gok a vizekben. Ezen máris sokat segítünk, ha foszfátmentes mosóport és
vízlágyítót használunk.
 Háztartásunk kémiája

Élelmiszereinkben tapadás- és csomósodásgátlónak használják, emulgeáló-

szernek és savanyúságot szabályozó anyagnak. Sok élelmiszerben megtalálha­
tók, pedig nem is gondolnánk rá: sütőpor, a szénsavas üdítőitalok (kóla), a jég­
krémek, a kenyérféleségek, és a tartósítószerek mind tartalmaznak foszfátokat,
amik a legfrissebb kutatások szerint növelik a tüdődaganatok növekedését.

Hipö
A hipót fertőtlenítésre és fehérítésre használjuk. A felszabaduló szabad
oxigén végzi az oldatban a fehérítést.

A hipóból klórgáz szabadulhat fel, ha savval összeöntjük. A klór jól ol­

dódik a vízben, hipoklórossavat hoz létre, ebben az esetben a színtelenítést
már ez az anyag végzi. Ha beszívjuk a klórgázt, az orrunk nyálkahártyáján is
oldódva a klór itt is hipoklórossavat hoz létre, ami már a szöveteinket ron­
csolja. A hipó erősen mérgező, irritatív, lúgos kémhatású anyag, megtalál­
ható az összes bolti fehérítő csodaszerben, penészölőben és WC-fertőtle-
nítőben.

64
 Háztartásunk kémiája

Kálium-hidroxid

Kálilúg. Hideg zsíróidénak szokták használni. Rendkívül mérgező és

erősen maró anyag. Vízzel nem mosható le, közömbösíteni kell valamilyen
gyenge savval - pl. ecetsavval. Egyébként ez található az akkumulátorokban,
és sajnos az élelmiszeriparban savszabályozónak is használják (E525).

Kationos, anionos, amfoter, nemionos

FELÜLETAKTÍV ANYAGOK
Tenzidek vagy felületaktív anyagok, mosószerekben használják
őket. A tenzidmolekkula térben két jól elkülöníthető részből áll. Egy
vízoldható és egy zsíroldható részből. Ebből a sajátságból adódóan ké­
pesek vízoldhatóvá tenni a zsíros szennyeződéseket, magukba zárva azo­
kat. Haladóknak: csökkentik a víz felületi feszültségét (így nagyon közel
kerülhet a koszhoz), és ún. micellákat képeznek a kosz körül. Ettől lesz
vízoldható, mert a tenzid zsíroldékony fele belül, a vízoldékony kívül, a
víz felé helyezkedik el.
Anionos tenzidek: jó a mosóhatásuk, de kemény vízben oldhatatlan
csapadékot képeznek a kalcium- és magnéziumionokkal, és ezáltal a mo­
sószerek hatékonysága csökken. Ezért kell a vizet lágyítani.
Kationos tenzidek: öblítőkben használják az anionos tenzidek semle­
gesítésére. Sajnos bevonják a textilszálakat, amik így kevesebb vizet szív­
nak fel száradás után. Milyen „praktikus” is ez egy törülköző esetében...
Amfoter tenzidek: változó kémhatású mosóoldatban is használhatók,
a közeg körülményeitől függően anionos vagy kationos jelleget kölcsö­
nöznek a molekuláknak. Drágák, elsősorban az ipari mosás felületaktív
anyagai.
A nemionos tenzidek a szintetikus tenzidek egyre fontosabb csoportját
képezik. Kiváló mosóhatásuk mellett legelőnyösebb tulajdonságuk, hogy
alig habzanak. Ez azért jó, mert a mosás alkalmával az erős habképződés
csak gátolja a ruhanemű tisztulását.
Más felületaktív anyagokkal is jól kombinálhatok, és azok habzását is
csökkentik, és antisztatikus hatásúak. A víz mennyisége nem csökkenti
hatásukat, így mosószereken kívül mosogatószerekben és öblítőszerekben
is használják őket.

65
 Ezek az anyagok nem természetesek, előállításuk sem
környezetbarát és a lebomlásuk is kérdéses. Mindegyik
erősen szárítja a bőrt és a ruha szálain maradva allergi­
át okozhatnak.

Körömlakklemosó - aceton

Dimetil-keton vagy propánon. Oldószerként haszná­

latos, nem csak a körömlakklemosókban. Tűzveszélyes,
szemizgató hatású, kiszárítja a bőrt és a körmöt, gőzének
belélegzése álmosságot vagy szédülést okoz.

Körömlakklemosó - toluol

Metil-benzol. Körömlakklemosókban szintén megta­

lálható általános oldószer. Közvetlenül belélegezve kö­
zepesen vagy erősen mérgező. Az agyat és idegrendszert
károsítja, részegséghez hasonló állapotot, nemritkán hal-
lucinációt okoz. Ipari felhasználására szigorú munkavé­
delmi előírások vonatkoznak. Az egyik leggyakrabban
előforduló talajszennyező anyag, a talajvízzel is bejuthat
a szervezetbe. A reklámja viszont kiváló: „acetonmentes
körömlakklemosó...”. Legalább olyan veszélyes mint az
aceton.

Nátrium-hidroxid

Lúgkő vagy marónátron. Otthon lefolyótisztítókban

találkozhatunk vele, mert forró vízzel felöntve a lefo­
lyó zsíros szennyeződéseit feloldja — elszappanosítja, ami
már vízoldható. Mérgező, irritatív ionos vegyület. Szem­
be kerülés esetén azonnal ki kell öblíteni a szemet cit­
romlével, és orvoshoz kell fordulni. Vízzel nem mosha­
tó le, közömbösíteni kell. Az élelmiszeriparban savszabá­
lyozó és fényesítő anyag (E524).
Háztartásunk kémiája

69
Környezetbarát vegyszerek

A HÁZTARTÁSBAN
ielőtt továbblépnénk, jobb, ha megfontolunk néhány gondolatot
M a zöld háztartással kapcsolatban. A zöld otthonban is használunk
vegyszereket, de nem mindegy, hogy egy bizonyos tisztítási folyamatra
hány összetevőből álló tisztítószert alkalmazunk. Lehet, hogy csak né­
hány, de az is lehet hogy 10-15-féle összetevőből áll az anyagunk, amiben
az illatanyag meg a színezék is benne van. Ha színes-szagos, jobban elad­
ható, de a tisztítási folyamathoz nem ad hozzá semmit.
Meg kellene vizsgálnunk, hogy egy adott tisztítószer előállítása kör­
nyezetszennyező folyamat-e. Ezt nem tudhatja a földi halandó, de mivel
a vegyiparunkról általánosan elmondható, hogy a petrolkémiából (kő­
olaj kémiája) indul ki, elmondható, hogy igen, veszélyes anyagokat hasz­
nál, miközben létrehozza a végtermékeit, akkor is, ha ezek a végtermé-
 Háztartásunk kémiája

kék a környezetre ártalmatlanok is lehetnek. Bár önmagában a kőolaj

egy természetes anyag, hiszen az évmilliókkal ezelőtt elpusztult élőlények
maradványaiból keletkezett, de a belőle előállított termékek többlépcsős
vegyipari eljárásokkal készülnek, környezetszennyező anyagok felhaszná­
lásával.
Végig kellene gondolnunk azt is, hogy felhasználás után mi történik a
vegyszeremmel? Elbomlik? Mérgező? Nehézfémsókkal terheli-e a környe­
zetet?
Az általam ajánlott vegyszerek - mert ezek is azok — a fenti felsorolás­
sal szemben viszont 1-2 összetevőből állnak, kevés kell belőlük, biológi­
ai úton is előállíthatok és a végtermék nem károsítja a környezetet. Akkor
meg miért nem váltunk? Emberek! Tudatosság!

Alkohol, pálinka

Patikai 70%-os alkoholt szoktam venni, ebből elég 2-3 evőkanálnyi is.
Helyettesíthető pálinkával ha azt mégse bírnánk meginni. Ez általában
35%-tól akár 50%-ig terjedő alkoholtartalommal rendelkezik. Háztartási
változata a denaturált szesz, amit nem használok, mert szaganyagot (piri-
dint) kevernek az alkoholba hogy ne lehessen meginni, mert büdös és mér­
gező, rosszul lesz tőle az ember.
Használom folttisztításra, ablakpucolóba, mosogatógép öblítőjébe.
0,5 dl 70%-os alkoholnak kb 1 dl 35—40%-os pálinka felel meg. Ezt
amennyiséget fél liter oldatba használom pl. a mosogatógép öblítőjében.

Aludttej, savó

Fémtárgyakat remekül lehet vele tisztítani, bár időt kell neki adni. Folttisztí­
tásra is jó - a zsíros foltot áztassuk bele , utána mossuk szokás szerint. Ez utób­
bira nekem jobban bevált a mosószóda.

Citromlé

Ez is savas tulajdonságú, és vízkőoldásra, zsíroldásra szintén használható, mint

az ecet. Kevésbé erős sav, de kellemesebb az illata. Viszont hamar megromlik.

71
 Koszkatalógus
sszefoglaltam a legáltalánosabb szennyeződéseket és azok eltünteté­
Ö sének módszereit ebben a fejezetben. Ezek kipróbált és általam haté­
konynak ítélt tisztítási folyamatok, bár néhány esetben a hatás nem 100%-
os. Mégis érdemes kipróbálni ezeket a módszereket, mert megmenthetők le­
hetnek bekoszolódott, foltos holmijaink.

78
 H Á ZTARTÁS U N < K É M IÁJA

Borfolt, piros gyümölcs

A friss foltokat azonnal be kell szórni konyhasóval, így nem terjed­

nek tovább. Alkoholtartalmú oldattal át kell itatni a felesleget, letörölni és
perkarbonáttal befújni.
Fehér vagy világos anyagról nekem eddig a perkarbonátos áztatás szedte
ki a legszebben. Áztatás után mossuk ki szokás szerint.
Színes anyagnál óvatosan adagoljuk, mert a perkarbonát fakíthatja a szí­
neket. Hatásos lehet a szalmiákszeszes kezelés is.

Csempe

Vízkő ellen ecetes vagy citromsavas lemosás, zsír ellen mosószódás, rozs­
da ellen ecetes vagy citromsavas lemosás a javasolt gyógymód. Rozsda ese­
tén használhatunk még félbevágott vöröshagymát és bár meglepő,ő foszfor­
sav tartalma miatt a kóla is leszedi.

Diófolt

Citromsavat tegyünk rá. A régebbi foltokat alkohollal vagy glicerinnel

kenjük be, majd mossuk ki.

Golyóstolltinta

Alkohollal távolítsuk el a foltot, majd az anyagot mossuk ki. Tapasztala­

tom szerint ez a módszer nem mindig működik. A tintától is függ.

Fűfolt

A friss foltok alkoholban oldódnak. A régebbi foltokat be kell áztatni mo­

sószódás oldatba, majd kimosni. Ha van kéznél glicerin, az is segít.
Régi foltok esetén mosószódával bedörzsölöm és egy éjjszakát állni ha­
gyom. Utána gépben kimosom.

79
 Háztartásunk kémiája

Fuga

Fugák tisztítására a perkarbonátos oldatot használom. Félliteres spricnis

üvegbe 2 ek. perkarbonátot teszek, és meleg
gákra fújom és hagyom állni. A palackunk a
egy idő után.
Mivel a perkarbonát meleg vízben elkezd
készítsük.
vízzel oldatot készítek. A fu­
fejlődő oxigéntől pocakos lesz
elbomlani, az oldatot frissen

Fehérítés

Nátrium perkarbonátos áztatást végezzünk, vagy 60 fokon mos­

sunk 1 evőkanál perkarbonáttal, vagy 1 teáskanál citromsavat adagolva a
perkarbonátos mosóvízhez alacsonyabb hőfokon (30 fokon) is fehéríthe­
tünk. Citromhéjjat is kipróbálhatjuk a fehérítésre.

Gyertyaviasz

A textilanyagra került gyertyafoltot először késsel óvatosan vakarjuk le.

Azután a folt alá és fölé tegyünk néhány réteg itatóst vagy más, jó nedvszívó
papírt, és vasaljuk át. A maradékot terpentinnel eltávolíthatjuk.
Sok gyertya ma már paraffinból készül, nem viaszból. A paraffin gyer­
tyáknál is működik a vasalós eljárás.

Izzadságfolt

Langyos ecetes vagy szódabikarbónás/mosószódás vízben áztassuk a ru­

hát. Ha nagyon makacs, szalmiákszeszes vízzel is tisztítható.

Kakaó- és kávéfolt

Mosószódában vagy mosószappanban áztassuk a foltot. Ha áztatás után

még látszanak, glicerinnel bedörzsölve távolíthatjuk el. Fehér anyagok nát-
rium-perkarbonáttal fehéríthetők.

80
 Háztartásunk kémiája

Kopott cipő

A kopott cipőinket banán héjának belsejével áttörölve vagy egy félbevá­

gott krumplival hozhatjuk jobb formába. A keményítőtartalmuk miatt ápol­
ják a bőrfelületet.

KOSZOS ABLAK
Az ablakkereteket mosószódás vízzel mossuk le, vizes ruhával mossuk át,
az üvegre ecetes-alkoholos (2 dl 20%-os ecet, 2 ek. 70%-os alkohol vízzel fél
literre hígítva) spricnit használjunk.

Mustárfolt

Dörzsöljük be glicerinnel, majd mossuk ki szappannal vagy mosószódá­

val hideg vízben.

81
Háztartásunk kémiája

Olaj
Szilárd felületről mosószódával, szövetről mosószappannal vagy szódával,
illetve alkohollal, glicerinnel lehet eltávolítani.

Penészírtás

Nátrium-perkarbonáttal vagy végső soron(!) hipóval. Ez utóbbit fal­

ra használjuk, minden más esetben a perkarbonát elegendő. Kevesebb pe­
nész esetén nedves mosószappannal vagy mosószódával kenjük be a tex­
tilt és hagyjuk állni mosás előtt.

Rágógumi

Jégkockával fagyasszuk le a rágót - pl. szőnyegen, a ruhát tegyük mély­

hűtőbe. A hideg rágógumi megkeményedik és a felületről leszedhető. A ma­
radékot terpentinnel leoldhatjuk.

Rúzsfolt

A rúzs alapanyaga valamilyen viasz, ami zsíroldó szert szeretne. Ezért hi­
deg tejszínnel vagy vajjal dörzsöljük be, majd mosószódával mossuk ki. A vaj
és a tejszín összetétele egyébként ugyanaz, csak a vajnál a zsírban van a vizes
fázis emulgeálva, a tejszínben pedig fordítva — ld köpülés. Ha nincs vajunk-
tejszínünk, az étolaj is segít. Ebben az esetben az olaj az oldószer. Keveset
öntsünk a foltra, szivaccsal dörzsöljük ki a nagy részét és mosószódával spric­
celjük le. Utána mossuk ki. Eddig nekem ez a módszer vált be a legjobban.

Rozsdafolt

(Fe203. H20) A rozsda savakban oldódik, a legegyszerűbb, ha az anyagot

citromsavba, savanyú tejbe vagy citromlébe áztatjuk. Vöröshagyma levével
is próbálkozhatunk, ami foszforsav (H3P04) tartalmú. Ez leoldja a rozsdát
a szövetről, a csempéről és a rozsdás evőeszközről is.
 Háztartásunk kémiája

Szürke fátyol

Ha a szürke fátyol már régi, nagyrészt már kialakultak a kovalens kö­

tések a kosz(sók és zsír) és a szövet szálai között. Ezt teljesen nem lehet el­
távolítani, csak fehéríteni lehet. Ezért forró vízzel (60 fok felett) mossuk
perkarbonátos oldatban (2-3 ek. 5 kg ruhára), és ha tudjuk napon szárítsuk.
Alacsonyabb hőfokon (30 fok) adjunk a mosáshoz 1 ek. citromsavat vagy 0,5
dl ecetet, ami beindítja a perkarbonát bomlását.

Szürke függöny

Mosás előtt áztassuk be szódabikarbónás oldatba vagy mosószódába. A mo­

sáshoz adjunk 1 ek. perkarbonátot vagy citromsavat. Ecetes öblítővel öblít­
sünk ki a függönyt. A műszálas függönyöket sose próbáljuk hipóval fehéríteni,
ugyanis a hipó klórtartalma kötésbe lép a műszállal és besárgítja azt.
 Háztartásunk kémiája

Tea- és kólafolt

Mosószódás vagy perkarbonátos áztatás azonnali segítség. A perkarbonáttal

vigyázzunk, mert a nem színtartó ruhákat kifakíthatja.

Tűzhely

Bármilyen tűzhelyünk van, általában mindennap takarítani kell. Min­

den esetben elegendő a szokásos mosószódás flakon. Ha nagyon ráégett va­
lami, rajta hagyom a szódát kb. negyed órán át, utána könnyen lejön. Súro-
lószert nem szoktam használni, mert az üveglapot karcolhatja még a finom
só is. Beszereztem viszont egy műanyag kaparót, ami a feláztatott szennye­
ződéseket karcmentesen leszedi.

VÉR

A vérfoltot áztassuk 10 percig hideg, sós vízben, majd mossuk ki szap­

pannal. A mosószódás vagy perkarbonátos áztatás is segít. A régi beszáradt
vérfolton csak halványítani tudunk, a hipó besárgítja. Érdemes kipróbálni a
moszószappanos bedörzsölést, utána egy éjszakát hagyjuk állni.

VÍZKŐOLDÁS

Ecettel, citromlével vagy citromsavval spricceljük vagy áztassuk pl. zu­

hanyrózsa esetén.

Világos gyümölcsfolt

Hideg vízzel távolítsuk el a nagy részét, majd mosószódával áztassuk. Fo­

kozhatjuk a hatást, ha híg szalmiákszeszt (ammónium-hidroxid) is adunk hoz­
zá. Ez régebb foltokra is jó módszer, csak tovább áztassuk a foltokat. Megpró­
bálhatjuk a tejes vagy savós áztatást is, a rácsöppentett citromlé hatására is hal­
ványodni fog a foltunk. Helyileg kenjünk perkarbonátot a foltra, az is fehérít.

84
 Háztartásunk kfmíáia

Zsíros foltok (zsír, majonéz)

Mosószódában vagy mosószappanban áztassuk a foltot, utána szokás sze­

rint mossuk. Ha nem jött ki, szalmiákszeszt is csepegtessünk rá. Alkohol­
lal vagy glicerinnel is próbálkozhatunk.
 Receptek
következő receptek az arányokat mutatják, természetesen ezek alapján
A nagyobb mennyiségeket is elkészíthetünk belőlük. Mivel nincs min­
denkinek analitikai mérlege otthon, a mérőegységünk az evőkanál, a kiska-
nál és deciliter (dl) lesz.

86
 Háztartásunk kémiája

Ablakmosós folyadék

1 literes spricnis üvegbe öntsünk 2dl 20%-os ecetet, 2 ek 70%-os alko­

holt, vagy 4 ek 40%-os alkoholt, hígítsuk 1 literre vízzel. Ha csíkos marad,
növeljük az alkohol mennyiségét.

Általános konyhai és
wc tisztító-fertőtlenítő oldat

2 evőkanál mosószóda 1 literre hígítva spriccelős flakonban. Adok hoz­

zá még 15 csepp teafa olajat is, amitől remek illata lesz, és még jobban fer­
tőtleníti a kritikus felületeket. Használható ez az oldat folttisztításra és a
falról a zsíros koszok eltüntetésére is.

Ecetes spricni

1-1,5 dl 20%-os ecetet öntünk 1 literes flakonba, 1 literre hígítjuk vízzel.

Általános tisztítószer, fémtisztításra is alkalmas.

Légfrissítő, wc kölni

Kis spriccelős üvegbe tegyünk 70%-os alkoholt és illóolajat, (pl. tea­

fa-olaj, jázmin olaj, narancs olaj) Levegőbe vagy a wc-be is szoktam belő­
le spriccelni.

Felmosó folyadék

5 liter vízhez öntsünk 1 dl 20%-os ecetet, (én itt csak egy nagyot löttyin-
tek, nem méregetek.) Fa padlóra öntök mellé 3 evőkanál étolajat is. Ezt ha­
vonta egyszer elegendő. Olajos felmosás utána a felmosót mosni kell.

87
 Háztartásunk kémiája

Mosogatás kézzel

Húzzunk gumikesztyűt, ha lehet. 5 liter meleg vízhez 1 evőkanál mosó­

szódát adunk. Öblítés tiszta vagy enyhén ecetes (1 dl, 10%-os) vízben.

Mosogatás gépben

A gépben legyen regeneráló só, ami lehet tengeri étkezési só is.

Mosogatószer: 3 ek. perkarbonát, 10 ek. mosószóda, 3 ek. szódabikarbóna.
Öblítőszer: 0,5 literes flakonba 2,5 dl 20%-os ecetet és 3 evőkanál 70%-os
alkoholt öntünk (vagy 0,5 dl pálinkát) és 0,5 literre hígítjuk vízzel.
Ugyanannyi ideig elegendő mint egy bolti öblítő. Ha marad fátyol a moso­
gatás után a poharakon, tegyünk az öblítőbe még ecetet. Minden mosoga­
tógép más, ki kell próbálni a megfelelő arányokat.

Mosás

Színes mosás: a mosópor rekeszébe tegyünk 2/3 mennyiségű mosószódát,

mint a mosóporból. Nekem még nem volt fakulási problémám vele.
Fehér mosás: 5 ek. mosószóda mellé tegyünk 2-3 ek. perkarbonátot is. A
perkarbonát alacsony hőfokon is aktív, de a meleg fokozza a bomlást és így az
oxigénfelszabadulás sebességét. Fehérítős programnál minimum 60 fokon hasz­
náljuk. Szoktam azt is csinálni, hogy félidőben kikapcsolom a gépet és hagyom
állni 1-2 órát. Utána öblítek. Vagy teszek a mosáshoz citromsavat is (1 ek.), ami
alacsony hőfokon is beindítja a perkarbonát gyorsabb bomlását.
Öblítés: csak és kizárólag ecetet használok. 20%-os ecetből ugyanannyit,
mint ha öblítőt használnék. Illóolajat lehet bele csepegtetni, bár az a tapasztala­
tom, nem sokáig marad meg az illata.

VÍZKŐ

1 literes spriccelős flakonba 2 dl ecetet öntök és vízzel hígítom 1 literre.

Lehet az ecet helyett 2 ek. citromsavat használni, de leoldja a vízkövet a mo­
sószóda is. Ebben az esetben le kell mosni vízzel a felületet, mert a mosószó­
da mint minden rendes só, fehér lepedéket hagy a felületen.

88
Háztartásunk kémiája

89
 Háztartásunk kémiája

Mm

Összefoglaló táblázat
Mit mivel

90
Háztartásunk: kémtája

91
Bemutatkozás

Diplomáimat kémiából az ELTE tanár­

képző karán és a Veszprémi Egyetemen sze­
reztem. Mindkét intézményben nagy hang­
súlyt fektettek a kémia környezetvédelmi vo­
natkozásaira, már akkor, amikor még nem volt ennyire felkapott ez a téma.
Ennek megfelelően gyakorló kémia—biológia tanárként háztartásomban
és kémiaóráimon is mindig törekedtem arra, hogy környezetbarát szemlé­
letre neveljem a gyerekeket. Három fiamnak ma már az élet természetes ve­
lejárója, hogy igyekszünk harmóniában élni a természettel, a szemetet sze­
lektíven gyűjtjük, takarékoskodunk az energiával, a vízzel, és környezetba­
rát módon tartjuk tisztán az otthonunkat.
A fiúknak már mindennapos, megszokott dolog, hogy be kell segíteni­
ük a háztartási munkákban. A lehető legjobb nevelési módszernek tartom
a példamutatást és a részvételt a közös feladatokban - így a takarításban
is. Mivel nem használunk mérgező anyagokat, nyugodt szívvel adom a ke­
zükbe a felmosórongyot és az ablakpucolót is. Egyrészt megtanulják, hogy
anyu nem háztartási robot, és hogy többen hamarabb végzünk, így marad
idő a játékra is. Másrész az iskolában továbbadják ezeket az ismereteket, ez­
zel az én kémiaóráimat is segítik.
Remélem, a környezetbarát felfogás mindjobban elterjed Magyarorszá­
gon - ehhez kívánok hozzájárulni ezzel a kézikönyvvel.
 Nyíri Zsuzsanna

H áztartásunk kémiája
Környezetbarát módszerek

A könyv melyet a kezében tart a kedves olvasó, útmutatóul szolgál azoknak,

akik szeretnék háztartásuk tisztítását csupán néhány, környezetbarát vegyszerrel
megoldani. Megtanulhatjuk belőle, hogy a kémia alapjainak ismerete mennyit
segíthet a mindennapjainkban. Manapság, amikor sokan próbálnak zöldebben élni,
elsődleges hogy otthonunk tisztántartására találjunk olyan módszereket, amelyek
nem szennyezik a környezetünket és kímélik a pénztárcánkat is.