Abies cephalonica hegyes rövid levél, 3 cm

Abies concolor levélvég hosszú levél, 3-8 cm

Abies koreana kerek csatlakozás levele normál

ZÖLD tompa kefeszerű
Abies pinsapo LEVÉLNYÉL levélvég levele vastag
Abies nordmanniana nem annyira kefeszerű levele normál
puha
vékony csatlakozás
Pseudotsuga menziesii levél

Abies cephalonica: a levelek legfeljebb 3 cm hosszúak, laposak, Abies concolor: 3-8 cm hosszú, lapos, hegyes, szürkés-
hegyesek, sötétzöldek, fonákjukon légzőnyílások fehéres csíkja. kékeszöld levelek. Fonákjain légzőnyílások csíkok.
A levélnyél töve is zöld, ahol a szárhoz illeszkedik. A levélnyél ennek is zöld (Abies bélyeg).

Abies koreana: a VILÁGOSZÖLD levelek laposak, TOMPA Abies nordmanniana: 1,5-3 cm-es levelei laposak,
csúcsúak, a levélnyél töve is zöld, ahol a szárhoz illeszkedik. vékonyak, csúcsuk tompa, SÖTÉTZÖLDEK.
A levélnyél töve is zöld, ahol a szárhoz illeszkedik.
Abies pinsapo: levelei laposak, rövidek, legfeljebb 1,5 cm Picea omorika: a levelei laposak, mint az Abieseknek, és a
Hosszúak, de VASTAGOK. A levélnyél töve is zöld, ahol légzőnyílások is ugyanolyanok, DE a levélnyél BARNA véggel
a szárhoz illeszkedik. csatlakozik a szárhoz (Picea bélyeg!)

Abies bélyeg: Picea bélyeg:

Picea abies: levelei 4 élűek, szúrós végűek. Picea bélyeg: A Picea glauca 'Conica': ugyanolyan mint a luc, csak aprók
LEVÉLNYELEK BARNA VÉGGEL csatlakoznak a szárhoz. a levelei. A levélnyél alja a csatlakozásnál BARNA.

Picea pungens 'Koster': kékes-szürkés zöld a levele, a Pseudotsuga menziesii: hasonlít a luchoz, de a levélnyél ZÖLD
nyelek alja a csatlakozásnál BARNA. Nem összekeverni a csatlakozásnál, nem barna, és nem is kerek, mint az Abiesnél
a Abies concolorral és a Pseudotsugákkal, Cedrusokkal A levelei a lucénál hosszabbak, puhábbak és laposak. A színük
világos-szürkészöld.
 Pseudotsuga menziesii levél szín Pseudotsuga menziesii levél fonák

Picea omorika lapos levél

Picea abies 4élű levél
Picea glauca Conica apró a levele
Picea punges Koster BARNA szürke levél
Pinus nigra LEVÉLNYÉL hosszú levelek
Pinus mugo var Pumillo pamacsszerű levélcsomó rövid levelek
Pinus sylvestris ’Watereri szürke levelek
Pinus wallichiana lazán lelógó hosszú levelek

Pinus nigra: egy csomóban 2 tű van, 10-15 cm hosszúak Pinus mugo var. Pumilio: egy csomóban 2 tű van, fele akkorák
mint a nigráé
Pinus sylvestris ’Watereri’: ugyanolyan mint a mugo, csak Pinus wallichiana – Himalájai selyemfenyő: tűi hosszúak,
kékeszöld a színe (a Kosternél jóval hosszabbak a levelei) puhán lecsüngenek

Cedrus atlantica – Atlaszcédrus: a levelei félgömbszerű Cedrus atlantica 'Glauca': szürkébb

csomókba gyűlnek, kékeszöld színűek. Nem keverendő a
Pseudotsugával.
Taxus baccata – Tiszafa: ♂: drappszínű tobozvirágzat, piros ♀: magköpeny. A levele hasonlít a Pseudotsugához, de ennek
lapos, síkban szétterül, és a hajtásvégek zöldek, és az ágak sem hasonlítanak.

Taxus baccata ‘Aurea’: levelei sárgászöldek Taxus baccata ’Overeynderi’: hímivarú, levelei világoszöldek
Ez a kettő hasonlít legjobban az alapfajra, tengely irányból ránézve az ágaikra lapos jellegűek, mintha párban átellenesen,
síkban nőnének. Mindekettőnek vékony a levele (a többihez képest…) Színükben különböznek egymástól.
Taxus x media 'Hicksii' Taxus baccata 'Fastigiata': lefelé hajló, göndörödő levelei vannak,
melyek csomókba gyűlnek, nem lapos, mint az alapfaj. NŐIVARÚ
Amelyiken van tobozvirágzat van, nem lehet Fastigiata!

Ez a kettő abban tér el az alapfajtól, hogy tengelyükre nézve a levelek nem síkban nőnek, hanem körkörösen a száron, ettől
borzas kinézetük van. A két korábbi fajtól eltérőn viszont a színük sötét, mint az alapfajnak. A kettő közül talán a Hicksii-nek
világosabbak és kisebbek a levelei, és több elágazás van egy száron.

Sequoiadendron giganteum – Mammutfenyő Cryptomeria japonica: olyan mint a szobafenyő

 A Sequoiadendron levélkéi legfeljebb 0,5 cm-esek, a Cryptomeria levélkéi 1 cm-esek

Juniperus communis világoszöld

zöld színű
Juniperus communis 'Suecica' ezüstös zöld
CSAK TŰLEVELEK
Juniperus communis 'Sentinel' csak tüskés ágai vannak
szürkés-kékes zöld
Juniperus squamata 'Blue carpet' oldalhajtásai is vannak
TŰ- ÉS
Juniperus virginiana 'Tripartita'
PIKKELYLEVELEK
Jupiperus × media 'Pfitzeriana' kiterítve levélcsomója lapos
Juniperus chinensis legvékonyabb, hosszú levelek
sűrű, tömött hajtások, csak
ZÖLD SZÍNŰEK kiterítve levélcsomójuk nem nőivarú, nincs
Juniperus chinensis 'Keteleerii' LEVELEIK lapos porzózósvirágzatú
Juniperus virginiana HENGER vékony, pálcikaszerű levelek
ESEK
Jupiperus × media 'Mint Julep' sötétzöld, termése kékeszürke
Juniperus scopulorum 'Blue Heaven' SZÜRKÉSKÉK hajtása vékony, hosszú, ritka
SZÍNŰEK tömöttebb a hajtása, sok
Juniperus virginiana 'Grey Owl' oldalhajtás
SÁRGÁSZÖLD
Jupiperus × media 'Pfitzeriana Aurea' SZÍNŰ
Juniperus sabina HAJTÁSAIKON
DUDOROK teljesen zöld
Juniperus sabina 'Tamariscifolia' (PREFORMÁLT
GYÖKEREK)
Juniperus sabina ‘Aureovariegata’ zöld, jellegzetes sárga foltokkal
LÁTHATÓK,
MEGDÖRZSÖLVE
Juniperus sabina 'Tiszakürt' BÜDÖSEK kékeszürke, lilás színű
Juniperus communis: csak egyenes tűlevelei vannak, Juniperus communis ‘Suecica’: hasonlít az alapfajra, de
hosszúak 10-15 mm-esek, zöldek ezüstös zöld a színe

Juniperus communis ‘Sentinel’: csak egyenes tűlevelei Juniperus squamata 'Blue Carpet': a communishoz hasonló ágai
vannak, rövidek, 4-5 mm-esek, nincsenek levélcsomói, vannak, de színe szürkés-kékes-zöldes, csak tűlevelei vannak, és
csak ritka, tüskés ágai. Acélkék! azok a communishoz képest kicsik és puhák
Juniperus virginiana 'Tripartita': hajtásrendszere jellegzetes: Juniperus virginiana 'Grey Owl': levélalakja hasonlít a tujákhoz,
Az idősebb hajtások tűlevelei 3as örvökben állnak, a friss de pikkelylevélkéi hengeresek, nem laposak. Levele hasonlít a
hajtások pikkelyesek Pfitzeriana-ra, de ennek a színe pasztelles ezüstszürke.
Hajtása sűrű tömött, sok oldalhajtása van.

Juniperus scopulorum 'Blue Heaven': oszlopos fajta, ezért

megkülönböztethető a Gery owl-tól: hajtása ritka, vékony és
hosszú
Juniperus chinensis: leghosszabbak a levelei, fonálszerűek,
vékonyak, sötétzöldek, ritkás jellegűek, borsónyi termések
vannak rajta
Juniperus virginiana: vékony, kecses és hosszú levélkéi
mintha X-ekből állnának, hajtásszerkezete laza, ágai csúcsig
barnák. Hasonlít a Pfitzerianá-ra, de kiterítve NEM laposak a
levélcsomók. Sárga porzóbigyókal vannak tele az ágvégek.
Ha nőivarú, és termés is van, akkor az borsónyi
Juniperus chinensis 'Keteleerii': olyan, mint a virginiana, csak
sokkal sűrűbbek és vastagabbak a levelei, főleg a friss hajtások
rókafarokszerűen tömöttek, nőivarú, ezért amelyiken porzó-
virágzat van, az nem lehet Keteleerii
Juniperus × media Pfitzeriana: friss hajtásvégei tele
vannak sárga porzós virágzatokkal, hajtásvégei nagyon
hosszan kinyúlnak, kifektetve laposak a levélcsomók.
Tűlevelei kettesével állnak. Nincsenek tobozai.
Juniperus × media 'Mint Julep': tobozok vannak rajta, a tűlevelek Juniperus × media 'Pfitzeriana Aurea': a tűlevelek
kettesével állnak kettesével állnak, színe jellegzetes sárgászöld

Juniperus sabina 'Tamariscifolia': zöld és teljesen pikkelylevelű, Juniperus sabina: lilásbarna a színe, hamvaskék
csak elvétve vannak rajta tüskelevelek. tobozai vannak
Minden sabina BÜDÖS és a hajtásaikon preformált gyökerek, DUDOROK láthatók (csak ennél a fajnál)
Juniperus sabina ’Tiszakürt’: kékesszürke - lila Juniperus sabina ‘Aureovariegata’: sárga foltos, mint a
kihipózott ruha

Cupressus arizonica: világos pasztellzöld színű, ágai szürkék, a friss hajtások csúcsvég felől nézve + alakúak. A levelei és az
ágai hasonlóak a Juniperus virginiához, de az NEM + alakú
 Cupressus bélyeg: hengeres levélkék
Cupressus arizonica: agancsszerű Cupressus sempervirens: gyertyatartószerű

Cupressus sempervirens: levelei világoszöldebbek, mint az Chamaecyparis lawsoniana 'Golden Wonder’:

arizonicának, összevissza nőnek, nem laposak, mint a hasonlít a két sárgás Thuja occidentalisra, de ennek
Chamaecyparis-nak. Ennek is + alakba rendeződnek a levelei , a levelei hengeresek, a Thuják laposak!
de a kis levélcsomók gyertyatartószerűen terülnek szét
Chamaecyparis lawsoniana: laza hajtások, sötét levélvég, jellegzetes termésalak. Trapézalakban állnak a leveleik, de NEM
laposak mint a Thujáknak!

Chamaecyparis lawsoniana 'Lővér': úgy állnak a levelei mint Chamaecyparis Nootkatensis: lapos a levélcsomója, de
a Thuja occnak, lapos csomókban, de az egyes levelek nem a levélkék hengeresek
laposak, hanem hengeresek mint a Cupressusnak
 Chamaecyparis nootkatensis:

Chamaecyparis nootkatensis balról lawsoniana Lővér (acélszürke) jobbról

 Cupressocyparis leylandii: főhajtása mahagónibarna, oldalhajtások levélkéi halgerincszerűen épülnek fel

Cupressus arizonica ágai szürkék, levélkéi pasztellzöldek levélkéi agancsszerűek

TENGELYÜK
+ levélkéi
Cupressus sempervirens ágai barnák, levélkéi világoszöldek gyertyatartószerűek
hajtásai
x Cupressocyparis leylandii spirálisan hajtása mahagónibarna levélkéi halgerinc-
LEVELEIK
nőnek szerűek (szardínia)
HENGER-
Chamaecyparis nootkatensis ESEK hajtásvégei világosak
levélcsomójuk hajtásvégei sötétek-
ZÖLDEK
Chamaecyparis lawsoniana lapos mint a feketék
-- --'Lővér' Thujáknak acélszürke-zöldes
-- -- 'Golden Wonder’ SÁRGÁS
Thuja occidentalis 'Rheingold' az egész szép sárga
SÁRGÁK
Thuja occidentalis 'Europe Gold' csak a végek sárgák
Thuja plicata 'Zebrina' CSÍKOS HAJTÁSRENDSZERÜK
LEVELEIK SZIMMETRIKUS
Thuja plicata fonáki oldalon fehéres rajzolat
LAPOSAK
Thuja occidentalis fonáki oldal világosabb, de nincs
ZÖLDEK fehéres rajzolat
Thuja occidentalis 'Smaragd'
HAJTÁSA ÁGAS-
Thuja (Platycadus) orientalis színe-fonáka egyforma BOGAS
 Thuja bélyegek: jellegzetes termés és lapos levélkék (mindkettő plicatáé):

Thuja occidentalis 'Rheingold': Thuja occidentalis 'Europe Gold': Thuja plicata 'Zebrina'
egyenletes sárgás színű mintha kezdene kiszáradni, a végek
felé elsárgul
Thuja plicata Thuja occidentalis Thuja orientalis
csak felső állású levélkéi vannak alsó és felső állású levélkéi is lehetnek gyertyatartószerűen állnak a levélkék

Thuja plicata: fonáki oldalon enyhe fehéres rajzolat Thuja occidentalis

Thuja occidentalis 'Smaragd': teljesen élénkzöld Thuja orientalis (Platycadus): szarvacskás termés
színe-fonáka egyforma színű. Nem lehet összekeverni
a Cupressus arizonicával, mert ennek laposak a levelei

Aucuba japonica – Japán babérsom: az enyhén fogazott levelek keresztben átellenesen állnak. Valamennyire hasonlít a
Sarcococca confusa-ra, de annak ép szélűek a levelei és spirálisan helyezkednek el.
Aucuba japonica 'Longifolia' Aucuba japonica 'Variegata'

Berberis verruculosa – Bibircses borbolya: a legkisebbek a levelei, csak ennek a fonákja ezüstszürke, a szélén néhány tüske
Berberis julianae: hosszúkás levél, recés széllel Berberis gagnepainii: hosszúkás levelei 4-es csomókban
állnak, szélük hullámos, ez a legsötétebb

Calluna vulgaris – Közönséges csarab Erica carnea – Alpesi hanga

Lavandula angustifolia és 'Dutch'
Cotoneaster ‘Bella’ – Madárbirs Cotoneaster cochleatus: legapróbbak a levelei, viszonylag
sűrűn, csomókban állnak és oválisak

Cotoneaster salicifolius 'Herbstfeuer' – Fűzlevelű madárbirs: Cotoneaster x suecicus 'Skogholm': u.o. mint a
sötétzöld, a Bellánál kisebb levelek, felületük mint a Herbstfeuer, csak sima a levele.
metszetmélynyomás, friss hajtásai mélybíborak, piros bogyói
lehetnek. Elég ritkák a levelek.
Lonicera nitida – Mirtuszlonc: hasonlít a Coteoneaster Lonicera nitida 'Maigrün': ugyanaz, csak világoszöld,
cochelatushoz, de a levelek alakja hosszúkás, alulról a mindekettő levele kicsi (max. 1 cm), és a fonákjuk
csúcsi rész felé vékonyodnak, és párosával állnak teljesen sima. Hajtásuk fás.
Lonicera pileata – Törpe lonc: jóval hosszabb a levele Lonicera japonica 'Halliana' – Japán lonc: levelek alakja hasonló,
(1-3 cm) mint a nitidáknak , és a fonákján szöszös az ér de a jóval nagyobbak, tapintásuk puha, a hajtások legvége
Hajtása fás. eleven világoszöld, feljebb pirosodik, majd fásodik. Hasonlít a
Hypericum calycinumra, de annak a levele kemény tapintású
A levelek mindkét fajnál párosan szárnyaltak és a hajtás végén két levélke van.

Hypericum calycinum – Örökzöld orbáncfű: fonákja kékes Jasminum humile – Alacsony jázmin: levelei páratlanul
Levelei párban átellenesen állnak, kemény tapintásúak szárnyaltak: a levélkék párosan átellenesen állnak, és a
Tapintású (Hasonlít a Lonicera japonica Halliana-ra, de hajtásvégek egy levélkében végződnek. Hajtása végig zöld.
annak a levele puha tapintású
Buxus sempervirens: Euonymus japonicus: levelei párosával, keresztben átellenesen
állnak, hasonlítanak a Buxusra, de jóval nagyobbak, és a szélük
recés. Hasonlít a Lonicera japonicára is, de sokkal keményebb
annál, és a hajtása végig sötétzöld. Hasonlít az Euonymus
fortunei vegetusra is, de ennek hosszúkás a levele, annak meg
kerekded

Euonymus japonicus: hosszúkás levél Euonymus fortunei Vegetus: kerekded levél

Euonymus japonicus ‘Aureus’: a levelek BELÜL sárgák, Euonymus fortunei 'Sunspot': a levelek BELÜL sárgák,
sűrűbbek, mint a Sunspotnak. Nagyobb a sárga folt ritkábbak mint az Aureusnak, kisebb a sárga folt

Euonymus fortunei 'Emerald ‘n Gold': a levelek BELÜL zöldek, Euonymus fortunei 'Coloratus':
a szélük sárga.
Euonymus fortunei 'Emerald Gaiety': a levelek BELÜL Euonymus fortunei 'Vegetus': hasonlít az Euonymus
zöldek, a szélük fehér. Japonicusra, de ennek kereke a levele, annak meg
hosszúkás

Skimmia japonica – Japán dérbabér: levelei Eleagnus × ebbingei: levele, mint a birsalmáé, csak nem puha, hanem
5ösével állnak, hasonlítanak az Aucuba kemény, mint a citrusoké. A levelek fonákja ezüstszínű, világosbarna
japonicára, de annak fogazott a széle ágai apró pöttyökkel vanna tele. A Limelight u.o., csak a levél belsejében
sárgás foltok vannak.
Photinia x fraseri ’Red Robin’: a hajtáscsúcsokon látszanak Magnolia grandiflora: a beszámoló legnagyobb levele, semmivel
a kinyíló új, vörös levelek nem keverhető össze (jóval nagyobb a Prunus laurocerasus-nál
és a Photiniánál) Alakja ovális

Prunus laurocerasus 'Magnoliifolia' - Magnólialevelű Prunus laurocerasus 'Otto Luyken': legmegnyúltabb alakú levelei
babérmeggy: tenyérnyi, világos méregzöld, sima, szélük ép, nem fogazott
citrusszerű levelei vannak. Ez a legnagyobb levelű fajta.
Az levél a tövénél hegyesebb, a csúcs felé kikerekedik
Prunus laurocerasus 'Miki': ez is hosszúkás, mint az Otto L., Prunus laurocerasus 'Manó': legkisebbek a levelei
méretre is hasonló, de ennek fogazott a levélszéle, annak meg
nem. Elvileg heterofíliásak (eltérő alakúak) a levelek, de ez a
kirakott példányon nem látszik

Hedera colchica: a legnagyobb levelű Hedera, a levelek Hedera colchica 'Sulphur Heart': a levelek összehengerednek,
szélei épek belsejükben sárgás foltok vannak, termése világoszöld.
Hedera helix: az ötkaréjos levél a növény fiatalkori, meddő Hedera helix Arborescens: a kerekded levelek a növény időskori
alakja alakja, ezen van termés. A levelek a végeik felé hegyesednek,
nem laposak, a szélük felhajlik, a színük egyenletes.

Hedera hibernica – Nagyobb levelű, világosabb Hedera helix ’Csocsoszán’: időskori alakú levelek, ép levélszél
zöld, hátlapja nem olyan sötét jellegzetes erezet
Hedera algeriensis 'Gloire de Marengo' Phyllostachys viridiglaucescens

Phyllostachys viridiglaucescens glauca Phyllostachys aureosulcata ‘Spectabilis’

Ilex aquifolium – Közönséges magyal: fényes, bőrszerű levél. Ilex aquifolium 'Ferox'
Fiatal példányok: fodros, fogazott szél
A hajtásvég korlátlan növekedésű, a Mahoniával ellentétben nem zárul levélben. Középen egy Ilex hajtás 5 levéllel.

Ilex aquifolium: korlátlan növekedésű hajtásvég Mahonia aquifolium: párosan átellenes levélállás, ez 1 darab
5 levéllel levél 7 levélkével
 Mahonia aquifolium: Mahonia × media 'Charity'

Pyracantha ’Teton’: hosszúkás levelei spirálisan állnak, az Ruscus aculeatus – Szúrós csodabogyó: könnyen
ág tele van termésekkel, a leveleken valószínűleg lesznek felismerhető, kemény a levele, olyan mint a pengés
varasodás-foltok, ez a fajta jellemző betegsége drót
Quercus x turneri 'Pseudoturneri':
könnyen felismerhető, tölgy
Sarcococca confusa: sötétzöld levelei lángnyelvszerűek, a több éves ágak fásak,
a friss hajtások zöldek. Levelei bőrszerű tapintásúak, ép szélűek, spirálisan állnak.
Alakjuk hasonlít az Aucubára, de annak szélei fogazottak és párosával állnak.
A levéltövek felső részein virág és fekete termés. A hajtás korlátlan növekedésű,
nem záródik levélben.

Santolina chamaecyparissus: Santolina pinnata:

Viburnum tinus: hasonlít a többire, ez a legkisebb, level matt Viburnum × burkwoodii – Tavaszi bangita
felületű. Alakra esetleg összekeverhető a Sarcococca conf-val,
de a tinus levelei babérszerűek és párosan átellenesen állnak

Viburnum rhytidophyllum: könnyen megkülönböztethető a Viburnum × pragense – Prágai bangita: levelei hasonlítanak
többitől mert a levél színe teljesen tele van apró a rhytidophyllum-ra DE FÉNYES FELÜLETŰEK, és kisebbek
barázdákkal, „ráncos”
Yucca filamentosa – Pálmaliliom: levelek szélén rostszálak Yucca recurvifolia: nincsnek szálak a levelek szélén

Sasa palmata – Legyezős törpebambusz