SZÁMÍTÁSTECHIKAI

ALAPISMERETEK
SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ALAPISMERETEK

1) A számítógép fogalma, felhasználási területei:

1. A számítógép fogalma:

Számítógép tágabb értelemben minden olyan berendezés, amely képes

bemeneti adatok (input) fogadására, ezeken különféle, előre beprogramozott
műveletek programvégrehajtására, továbbá az eredményül kapott adatok
kijelzésére, kivitelére (output), amelyek vagy közvetlenül értelmezhetőek a
felhasználók részére vagy más berendezések vezérlésére használhatóak.
Fontos kritérium az, hogy ugyanazon bemeneti adatok alapján mindig
ugyanazon kimeneti adatokat állítsa elő, azaz, hogy a gép determinisztikusan
működjön, erre utal a „gép” szó.
Az alapvető különbség a számítógép és számológép vagy számoláskönnyítő
egyszerű eszköz között abban rejlik, hogy a számítógép képes előre elkészített
program végrehajtására, míg a másik gép csak egy – lehet, hogy bonyolult
műveletet (pl. szorzás) – képes emberi beavatkozás nélkül önállóan
végrehajtani.
Azaz: számítógépnek nevezhetjük a determinisztikus információ feldolgozó
gépeket.
Szűkebb értelemben a számítógép olyan elektronikus információ feldolgozó
gép, amely információk (adatok és programok) tárolására alkalmas memóriával
rendelkezik, az adatok feldolgozásához programra van szüksége és saját
tevékenységét, működését vezérli, azaz programozott működésű.
A számítógép fizikai megjelenésének elnevezése, elfogadott angol szóval a
hardver (hardware). Ide tartozik a ház, a tápegység, az alaplap, a processzor, a
merevlemez, a monitor, a billentyűzet stb. Az előírt feladatok végrehajtását a
szoftver (software) teszi lehetővé, ez a számítógép nem megfogható,
utasításokban, programokban, operációs rendszerben, eszközmeghajtókban és
egyéb utasítás-csomagokban megjelenő „lágy” része.

2. A hardver:

A számítógépek kézzel közvetlenül megfogható részeinek gyűjtőneve. A

hardver tipikus példája a billentyűzet, az egér, a monitor, az alaplap, a
merevlemez, a processzor, a nyomtató és a bővítőkártyák is.
 A számítógép blokkvázlata, és elemeinek megjelenése (sz.gép felép.)
 Az egyes részegységek legfontosabb paraméterei
 A számítógép kezelőszervei
 Be ill. Kikapcsolás
 A szoftver

~1~
SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ALAPISMERETEK

3. A szoftver:

Szoftver alatt a számítógépet működtető programok, szellemi termékek

összességét értjük, megkülönböztetve a fémből, műanyagból készült vagy
egyéb fizikai formában létező hardvertől. Természetesen a szoftvernek is
létezik a gépben való fizikai megvalósulása, amikor a gép működik, de a
szoftver kifejezés nem csak és nem elsősorban ezt takarja, hanem magát az
absztrakt módon leírt eljárásokat (is).
A software kifejezést John W. Tukey találta ki, és a kezdeti számítógépeken
futó programokat nevezte meg vele egy 1958 évi cikkében.
 Szoftver fogalma, csoportosítása
 A programok a gép és az ember közötti „távolság” alapján
csoportosíthatók:
 alapszoftver;
 rendszerszoftver;
 alkalmazói szoftver csoportokra.
A rendszerszoftver tartalmazza az operációs rendszereket, gyakran az egyes
nyelvek fordítóprogramjait.
A programok nem szoktak egy magukban előfordulni, ezek összeállításait
programcsomagoknak nevezzük. Maga a szoftver az egyszerű felhasználó
számára általában még mit sem ér, nem használható segítség, leírás,
dokumentáció nélkül (hacsak nem nagyon egyszerű működésű, vagy nem úgy
dokumentálták, hogy a szoftver önmaga működését megmagyarázza). Ezen az
alapon a szoftverdokumentáció is része a számítógépnek.
Az egész jelenség szempontjából fontos, hogy a számítógép működése alatt
utasítások és adatok lépnek egymással kapcsolatba egyre magasabb szinten,
és hogy sem az utasítások, sem az adatok nélkül nem működik a számítógép.

4. Az operációs rendszer:

Operációs rendszernek (rövidítése gyakran OS az Operating System angol

forma alapján) nevezzük a számítástechnikában a számítógépeknek azt az
alapprogramját, mely közvetlenül kezeli a hardvert, és egy egységes
környezetet biztosít a számítógépen futtatandó alkalmazásoknak (például
szövegszerkesztők, játékok stb.).
A kezelt hardver erőforrásoknak része többek között a memória, a
processzor, a merevlemez és a perifériális eszközök használata.
Adalékként idézzük az ISO nemzetközi szabványosítási szervezet definícióját,
mely szerint az operációs rendszer:
„Olyan programrendszer, amely a számítógépes rendszerben a programok
végrehajtását vezérli: így például ütemezi a programok végrehajtását, elosztja
az erőforrásokat, biztosítja a felhasználó és a számítógépes rendszer közötti
kommunikációt.”
~2~
SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ALAPISMERETEK

5. A gépkezelési alapismeretek:
Alkalmazói programok használata:
A felhasználó számára közvetlenül hasznos feladatokat végrehajtó program
(pl. szöveg szerkesztő program), ellenben a számítógép működését felügyelő,
biztosító rendszerprogramokkal (pl. meghajtóprogramok).

 Alkalmazások indítása, fájlok létrehozása, mentése

 Mentett fájlok beolvasása, módosítása, mentés, mentés másként
 Nyomtatás
 Multitasking lehetősége, váltás a programok között
 Rendrakás a képernyőn
 Adatok másolása és mozgatása (Vágólap műveletek)
 Lemez, könyvtár és fájlműveletek
 Fájl kezelő program indítása
 Meghajtó kiválasztása, tájékozódás a könyvtárrendszerben
 Lemez formázása
 Lemez másolása
 Könyvtár kiválasztása
 Könyvtár létrehozása, törlése, átnevezése
 Fájlok megkeresése, megnyitása
 Fájlok kijelölése, másolása, törlése, átnevezése, áthelyezése,
tömörítése
 Tőrölt fájlok visszaállítása
 Gyakorlás
 Másolás pendrive-ról merevlemezre és fordítva

6. Kurzor:
A Windows kezelése alkalmas eszközök egyike.

7. Ikonok:
A Windowsban minden fájlhoz hozzárendelnek egy kis képet, azaz egy ikont.
Az ikon megmutatja, egy adott dokumentum miféle: szöveg, kép vagy valami
más, s egyúttal arra is utal, melyik programmal készítettük.

8. Start menü:
A Start menü az az eszköz, melynek segítségével elindíthatjuk a
számítógépen lévő programokat. Ugyanitt lehet megtalálni néhány beállítási
eszközt is, melyekkel finomra hangolhatjuk operációs rendszerünket, itt
keresgélhetünk a PC-nken tárolt fájlok között, de leállítani is itt kell a PC-t.

9. Ablakok:
A Windows magyarul azt jelenti "ablakok". Nem véletlenül. Ha ugyanis
elindítunk egy programot, az egy úgynevezett ablakban fog megjelenni.
~3~
SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ALAPISMERETEK

10. Fejléc:
Az ablak felső keretét hívjuk így.

11. Menüsor:
Itt jelenik meg az ablak által tartalmazott dolog (például program)
használatához szükséges menü. A menüterület alatt a legtöbb program
ablakában látható az ún. Eszközkészlet, ahol az a fontosabb programfunkciókat
gombok megnyomásával is végre tudjuk hajtani.

12. Munkaterület:
A munkaterület maga az ablak tartalma.

13. Mozgás, méretezés:

Ha egy ablak nem jó helyen van, egyszerűen odébb vihetjük a "fogd és vidd"
módszerrel.
A görgőkkel/csúszkákkal módosíthatjuk az ablakok méretét.

2) Word:

1. Dokumentum és tipográfiai alapok

a) Írásbeli kommunikáció:
A verbális kommunikáció írásos formájának is kialakultak a konvenciói:
korlátozottabbak és szabályozottabbak lettek.
Gondolataink írásos szerkesztését szövegelrendezésnek nevezzük.
Kommunikációs jelentősége, hogy az írásos formának maximális összhangban
kell lennie az írói szándékkal. A fogalmat Walter Nash vezette be „Design in
Prose” c. munkájában.

b) A szöveg programozása több probléma megoldását veti fel:

 az információ szegmentumok milyen sorrendben kövessék egymást, a
köztük levő kapcsolatot hogyan jelöljék
 milyen mértékben lehet eltérni a fő expozíciós vonaltól
 szükség van-e ismétlésre, ismétlődő összefoglalásra
 a megjelenési formák végtelenek, de mégis a kialakult konvencionális
formákat használjuk.
 néhány közülük olyan sematikussá vált, hogy elvesztette információ
tartalmát.
 a szöveg külsőmegjelenése része és hordozója a tartalomnak
 a szöveg grafológiája az elrendezésben jelentkező megkülönböztető
jegyének egyik aspektusa, amely képes kifejezni azt a kommunikációs
célt, amiért a szöveget létrehozták és a nyelvet a cél szolgálatába
állították

~4~
SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ALAPISMERETEK

 a szövegelrendezés alkalmas bizonyos para lingvisztikai elemek

részleges jelölésére írásban. (pl. hangerőt, hangnem váltást jelölhetnek,
a szöveg előadásának ritmusát, időzítését, érzelmi hangsúlyozását
jelölhetik)
 képes egy idejüleg a látó- és hallóidegekre hatni, vagyis a vokális előadás
képzetét kelteni.

2.Szintek
a) Első szint:
 A szövegelrendezés változatai - a szöveg sorokra, szakaszokra,
bekezdésekre, részekre tagolódása
 A szöveg retorikai megtervezése - a szövegkohézió létrehozása
 A szöveg értelmi tagolását és vizuális megkomponálását újabban szöveg
tervezésnek (design) nevezzük

b) Második szint:
A szövegtan körébe tartozik. A szöveg tervezés igényét a tömegsajtó hívta
életre:

 szükséges, hogy olyan sajtótermékek legyenek, amelyek vizuálisan

vonzzák;
 az újságolvasót, az újság teljes vagy részleges elolvasására késztessék;
 a modern újságírás, szerkesztés alapja;
 a szövegre vonzó, vizuális csomagolását jelenti.
 Ez alakítja ki az újság belsőelrendezését, és a szöveganyagok
hierarchiáját,
 megteremti az újság globális arculatát is.

3.Szövegszerkesztés:

a) Szerkesztési alapelvek:
• egyszerőség
• áttekinthetőség
• hangsúly

b) A tipográfiai betűk vizsgálata:

• a betű grafémai ábrázoló formája
• az ábrázoló formák térbeli mérete

Alkalmasak értelmi árnyalásra, jellemző, hogy a sorhoz tartozó

betűváltozatok jelentésárnyaló szerepe csak a részbeli korrelációjukban
érvényesülhet. A tipográfia gyakorlatában a betűnagyságot
pontrendszerben állapítják meg.

~5~
SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ALAPISMERETEK

• A használt szövegszerkesztő program indítása, a munkakörnyezet

megismerése: A Word indítása.

A program indítására több lehetőségünk is kínálkozik, szokásainktól és az

egér pillanatnyi pozíciójától függően. Kezdetben azonban a legegyszerűbb,
ha a Start nyomógombra kattintunk, majd a Programok közül kiválasztjuk a
Microsoft Word-öt.

• Új dokumentumok készítésének célszerű menete

c) A Word ablak felépítése:

1. Címsor - az aktív dokumentum címét mutatja; valamint a bal oldali

Word ikonnal és a jobb oldali kis méret, teljes méret, bezárás ikonokkal
a programablakkal végezhetünk műveleteket.

2. Menüsor - az aktív dokumentumban használható parancsok csoportjai;

valamint a bal oldali Word ikonnal és a jobb oldali kis méret, teljes
méret, bezárás ikonokkal az aktív dokumentumablakkal végezhetünk
műveleteket.

3. Eszköztárak - a leggyakrabban használt műveletek ikonjai. A Word több

eszköztárral rendelkezik, de általában egyszerre két-háromnál többre
nincs szükségünk. Ha meg akarjuk tudni, mit tehetünk egy gombbal az
eszköztáron, az egérrel fölé állva megjelenik annak funkciója. Az
eszköztárakat tetszés szerint megjeleníthetjük, vagy bezárhatjuk. Az
eszköztár megjelenítéséhez válasszuk a Nézet menü - Eszköztárak
parancsát és válasszuk ki a szükséges eszköztárat. Az eszköztárakat a
programablak területén bárhol elhelyezhetjük, szürke területükön
megfogva az egérrel mozgathatjuk őket, rögzíthetjük az ablak szélein,
alján, vagy tetején is.

4. Vonalzó - a dokumentum és részeinek méretét mutatja; egy fehér és két

szürke részből áll. A fehér terület a teljes oldal, a kis mutatók (ún.
csúszkák) pedig az aktuális bekezdés margóját mutatják. itt láthatók a
tabulátorok is.

5. Gördítősávok - ha az aktív dokumentum nem fér el az ablakban, a

"kilógó" területeit a gördítősávokkal tehetjük láthatóvá.

~6~
SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ALAPISMERETEK

6. Nézetek - a programablak bal alsó sarkában látható gombokkal

egyszerűen válthatunk a dokumentum megjelenítési módjai, nézetei
(normál, dokumentumtérkép, oldalkép, vázlat) között. Ezeket a
parancsokat a Nézet menüből is elérhetjük.

7. Állapotsor - az állapotsor mutatja a kurzor aktuális pozícióját (oldal, sor,

betű), valamint a szövegszerkesztő üzemmódját (makrórögzítés,
korrektúra, kijelölés bővítése, felülíró mód), amelyet kétszeres
kattintással változtathatunk meg, valamint a nyelvi ellenőrzés állapotát.

d) Dokumentum nézetek:
Ha szerkesztéskor szeretnénk a valós nyomtatási méretet látni, használjuk
a vonalzókat. Esetleg kapcsoljunk át vázlat nézettbe.

e) A Word dokumentumok felépítése:

A Word dokumentumokban az alábbi hierarchikus szintek
különböztethetőek meg:
 fő dokumentum (ha van ilyen);
 dokumentum;
 szakasz;
 bekezdés;
 mondat;
 szó;
 karakter.

f) Fájl műveletek:
A számítógépek minden adatot - így a szöveges dokumentumokat is -
valamilyen háttértárolón - általában valamilyen mágneslemezen - tárolnak
el a hosszú távú megőrzés céljából.
A dokumentumok szerkesztését a számítógép a memóriában látja el, de
ahhoz, hogy később is visszakereshessük dokumentumainkat, és hosszú
távon dolgozhassunk velük, szükséges azokat lemezes állományokként
kezelnünk.

g) Új dokumentum létrehozása:
Új dokumentum parancsával, a CTRL+N billentyűkombinációval vagy az
eszköztár ikonjára kattintva.

h) Dokumentum bezárása:
Ha egy dokumentummal való munkánkat befejeztük, célszerű azt bezárni,
hogy ne foglalja a számítógép memóriáját. Ezt a CTRL+F4
billentyűkombinációval vagy a Fájl menü - Bezárás pontjával
kezdeményezhetjük.

~7~
SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ALAPISMERETEK

i) Margók beállítása:

j) Papírméret beállításai:

k) Kijelölés/Másolás/Kivágás/Beillesztés/Törlés:

Egér vagy billentyűkombináció segítségével:

 CTRL+C vagy CTRL+Insert (másolás) vagy ;

~8~
SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ALAPISMERETEK

 CTRL+X vagy SHIFT+DEL (kivágás) vagy ;

 és CTRL+V vagy SHIFT+Insert (beillesztés) vagy ;
 SHIFT+Egér (kijelölés);
 CTRL+Egér (részleges kijelölés);
 Egér+DEL (törlés);
 Egér (törlés);
 DEL - villogó kurzor után töröl;
 BackSpace - villogó kurzor előtt töröl.

l) Bekezdés:

 Lehet:
 sorkizárt;
 jobbra igazítás;

 balra igazítás;
 középre igazítás.

 Sor- és bekezdésköz
 Behúzás növelése/csökkentése

 Rendezés

 Felsorolás

 Számozás

 Többszintű lista

 „Minden látszik”

 Árnyékolás

 Szegélyek

~9~
SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ALAPISMERETEK

m) Térközök:

n) Szövegbeosztás:

~ 10 ~
SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ALAPISMERETEK

o) Karakterformázás:

3) Dokumentum megnyitás, mentés

Kurzor segítségével.

4) Excel
a) Felépítése:

1. Címsor - az aktív munkafüzet címét mutatja; valamint a bal oldali

Excel ikonnal és a jobb oldali kis méret, teljes méret, bezárás
ikonokkal a programablakkal végezhetünk műveleteket.
2. Excel vezérlőgombok - ezek segítségével lehet az Excel
programablakot minimalizálni, teljes méretőre állítani, vagy bezárni.
3. Munkafüzet vezérlőgombok - ezek segítségével lehet az Excelben
éppen szerkesztés alatt álló munkafüzetet minimalizálni, teljes
méretőre állítani, vagy bezárni.
4. Menüsor - az aktív munkafüzetben használható parancsok
csoportjai; valamint a bal oldali Excel ikonnal és a jobb oldali kis
méret, teljes méret, bezárás ikonokkal az aktív munkafüzet ablakkal
végezhetünk műveleteket.
5. Eszköztárak - a leggyakrabban használt műveletek ikonjai. Az Excel
több eszköztárral rendelkezik, de általában egyszerre két-háromnál
többre nincs szükségünk. Ha meg akarjuk tudni, mit tehetünk egy
gombbal az eszköztáron, az egérrel fölé állva megjelenik annak
funkciója. Az eszköztárakat tetszés szerint megjeleníthetjük, vagy
bezárhatjuk. Az eszköztár megjelenítéséhez válasszuk a Nézet menü
(Eszköztárak parancsát és válasszuk ki a szükséges eszköztárat.) Az
~ 11 ~
SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ALAPISMERETEK

eszköztárakat a programablak területén bárhol elhelyezhetjük,

szürke területükön megfogva az egérrel mozgathatjuk őket,
rögzíthetjük az ablak szélein, alján, vagy tetején is. A Szokásos és
Formázás eszköztárak legyenek mindig fent, mert ezekre igen
gyakran szükség van.
6. Gördítősávok - ha a táblázat nem fér el az ablakban, a "kilógó"
területeit a gördítősávokkal tehetjük láthatóvá.
7. Állapotsor - mindig valamilyen hasznos információt ír ide ki az Excel
az éppen végrehajtandó művelettel kapcsolatban, valamint a CAPS
LOCK, NUM LOCK be- illetve kikapcsolt állapotát is jelzi
8. Név mező - itt le lehet olvasni az aktuális cella azonosítóját, vagy a
kijelölt tartomány nevét
9. Szerkesztőléc - a cellákban lévő adatokat itt lehet formázni, valamint
meg lehet nézni, hogy ténylegesen mi található egy cellában. Erre
azért van szükség, mert a cellákban általában csak a képletek
végeredménye látszódik, de ha meg szeretnénk nézni, hogy abban
valóban csak egy szám van, vagy esetleg egy képlet, azt csak úgy
tehetjük meg, ha rákattintunk a cellára, és a szerkesztő mezőiben
meg fog jelenni a tényleges tartalom.
10. Oszlopazonosítók, sorazonosítók - ezek segítségével
hivatkozhatunk egy adott cellára. Pl. a C15-ös cella az a C oszlopban
a 15. sorban van.
11. Munkalap fülek - a táblázatok építőelemei a cellák, ezek tárolják a
különféle adatokat. Ezek a cellák sorokat, oszlopokat alkotnak,
ezekből áll össze a teljes táblázat, amit munkalapnak nevezünk. Egy
munkalapon 65536 sor és 256 oszlop van. Egy Excellel készített file,
amivel dolgozunk, több ilyen munkalapot tartalmaz, amit
együttesen munkafüzetnek nevezünk.
12. Táblázatokkal való munkánk közben gyakran szükségünk lesz több,
különálló táblázatra, melyek egymással összefüggenek ugyan, mégis
külön lapokra szeretnénk írni őket. Például egy cég költségvetését
szeretnénk kiszámolni 1995-tıl 1999-ig. Ilyenkor célszerű minden
egyes évet külön munkalapon kiszámolni, mert így könnyebb lesz a
kezelésük is, valamint könnyen lehet összesítő számításokat végezni,
mondjuk egy újabb munkalapra. Az egyes munkalapok között a
munkalap fülekkel lehet váltani.
13. Amikor egy Microsoft Excel fájlt a lemezre mentünk, mindig egy
munkafüzetet mentünk el, sohasem egyes lapokat. Természetesen
egy munkafüzetben tetszőleges számú munkalap lehet (akár
egyetlen egy is).
14. Munkalapok közti léptető gombok - ezekkel a gombokkal lehet egy
munkalapot előre-, illetve hátra lépni, valamint az első vagy utolsó
munkalapra ugrani. Ezeknek persze csak akkor van értelme, ha olyan
sok munkalapunk van, hogy azok már nem férnek ki az ablak alján.

~ 12 ~
SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ALAPISMERETEK

b) Adatmódosítás:

Page Up Egy oldalnyit felfelé ugrik

Page Down Egy oldalnyit lefelé ugrik

Home A sor első cellájára ugrik

Ctrl+Home Az A1-es cellára ugrik

Alt+Page Up Oldalanként balra lehet lapozni a munkalapon

Alt+Page Down Oldalanként jobbra lehet lapozni a munkalapon

Ctrl+ balra nyíl A munkalap bal oldalára ugrik

Ctrl+jobbra nyíl A munkalap jobb oldalára ugrik

Ctrl+lefelé nyíl A munkalap első sorába ugrik

Ctrl+felfelé nyíl A munkalap utolsó sorába ugrik

c) Gyakori hibák:

1. Nem szabad összekeverni az 1-es (egy) számot a kis 'l' betővel, ugyanis
a kettő az nem ugyanaz, valamint a 0-át (nulla) az 'O' betővel.

2. Általában nem szabad szóközt hagyni egy számban. Ha az ezresek

elválasztására szükségünk van, állítsunk be megfelelő számformátumot.

3. Nagyon fontos, hogy a programunk tizedespontot (pl.: 3.1415) vagy

tizedesvesszőt (3,1415) használ-e a tizedesjegyek elkülönítésére. Erre
azért kell nagyon ügyelni, mert, ha például tizedespont van beállítva,
akkor a 3,1415 -öt a program szövegként fogja értelmezni. Mivel az
Excel alapértelmezés szerint a szövegeket balra, míg a számokat jobbra
igazítja, ezért elég könnyen észre lehet venni, hogy a beírt adatot
szövegként vagy számként értelmezte. Ha szeretnénk más tizedesjegy
elválasztó jelet beállítani, akkor ez a Start - Beállítások - Vezérlőpult -
Területi Beállítások ikonra való dupla kattintással oldható meg, a Szám
lapfülnél.

~ 13 ~
SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ALAPISMERETEK

4. A számok mellé ne írjunk mértékegységet (pl.: 5 kg), ugyanis ekkor a

program ezt szövegként fogja kezelni. Ez alól vannak kivételek, mint
például a pénznem vagy a százalék számformátumok.

5. Dátum és időpont beírásánál ügyelni kell arra, hogy milyen

dátumelválasztó illetve időelválasztó karakterek vannak beállítva a már
említett Területi beállításokban, ugyanis csak ezek használata esetén
fogadja el a megfelelő formátumot.

d) Adatok módosítása:

A cellákban levő adatokat egyrészt átírhatjuk, másrészt módosíthatjuk

őket. Ha át akarunk írni egy cellában levő értéket, akkor ugyanúgy kell
eljárni, mint adatbevitelnél, vagyis rá kell állni arra a cellára, majd be
kell gépelni a megfelelő értéket. Ilyenkor az eddig ott tárolt adatot törli
az Excel, tehát nekünk azt nem kell külön törölni. Ha a cellában levő
adatot nem szeretnénk kitörölni, csak módosítani szeretnénk rajta (pl.:
véletlen elgépelés miatt), akkor duplán kell klikkelni az adott cellán.
Ilyenkor megjelenik a cellában a szövegkurzor, amivel lehetőségünk van
a javításra. Egy másik lehetőség az az, hogy a cella kijelölése után
belekattintunk a szerkesztőmezőbe, és ott végezzük el a szükséges
módosításokat. Nagyon fontos azonban arra ügyelni, hogy csak akkor
fejeztük be az átírást vagy módosítást, ha vagy ENTER-t, vagy TAB-ot
ütöttünk, vagy rákattintottunk a szerkesztőléc bal oldalánál található
zöld pipára. Ha menetközben meggondoltuk magunkat, és nem
szeretnénk megváltoztatni a cella tartalmát, akkor csak meg kell nyomni
az ESC billentyűt, és ilyenkor a cella eredeti értéke marad meg.

e) Adatok törlése:

Ha egy cella tartalmát szeretnénk törölni, akkor azt legegyszerűbben a

cella kijelölésével, majd a DELETE billentyű lenyomásával oldhatjuk
meg. Azonban ilyenkor egy dologra ügyelni kell. Ha a DELETE-vel törlünk
egy adatot, akkor a cellából csak a cella tartalma fog törlődni, a
formátum-beállítások azok továbbra is megmaradnak. Hogy ez mit
jelent, azt legegyszerűbben egy példán keresztül lehet bemutatni:
tételezzük fel, hogy van egy olyan cellánk, amelyikben 2 tizedes
pontossággal van feltüntetve egy 18-as betűmérető szám, és a cella
körül ráadásul van egy piros szegély. Ha ilyenkor kijelöljük a cellát és
nyomunk meg a DELETE gombot, akkor csak a számot törli ki a cellából,
és a szegélyezés az továbbra is megmarad. Sőt nem csak a szegélyezés
marad meg, hanem a többi formátum-beállítás is, csak azok
pillanatnyilag nem látszódnak. Ha ezek után újra beleírunk a cellába egy
számot, akkor az megint 18-as betűméretben és 2 tizedes pontossággal
~ 14 ~
SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ALAPISMERETEK

fog megjelenni. Ha a formátumot is szeretnénk törölni, akkor az a

Szerkesztés (Tartalom törlése menüpontnál oldható meg. Itt lehet
választani, hogy mindent szeretnénk törölni, vagy csak a formátumot,
vagy a képleteket.

f) Számformátum:

Mint a fenti ábrán is olvasható, új formátum kialakításához ki lehet

választani egy már létezőt, és azt kell csak tovább alakítani. Nézzük meg,
hogy melyik jel mit jelent:
 # - egy számjegyet szimbolizál, ha az nulla, akkor nem jelenik meg
 0 - szintén egy számjegyet szimbolizál, viszont, ha ezen a
helyértéken nincs szám, akkor oda egy nullát ír ki, vagyis ezzel
tipikusan a tizedeshelyek számát határozhatjuk meg.
 Szóköz - ezres elválasztóként lehet használni
 % jel - százalék formátumot lehet vele megadni
 "szöveg" - tetszőleges szöveget lehet kiíratni a számok után.
Érdemes az első idézőjel és a szöveg között egy szóköznyi helyet
kihagyni, különben a szöveget egybeírja a számmal az Excel.
 Ezek után nézzünk meg pár gyakran használt beállítást.
 # ##0,00 - van ezres elválasztás, és két tizedes pontossággal
jelenik meg a szám
 # ##0" kg" - van ezres elválasztás, és a számok után kiírja azt, hogy
kg

~ 15 ~
SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ALAPISMERETEK

g) Kijelölés:

Shift+kurzor,mozgató Az aktuális cellától a mozgatás irányában

nyilak kijelöli a szomszédos cellákat

Ctrl+szóköz A teljes oszlop kijelölése

Shift+szóköz A teljes sor kijelölése

Ctrl+Shift+szóköz A teljes munkalap kijelölése

h) Táblázatok formázása:

Betűtípus: különböző betűtípusok közül lehet választani

Betűméret: betűméretet lehet változtatni

Félkövér: vastagítani lehet a betűket

Dőlt: meg lehet dönteni a betűket

Aláhúzott: szöveget alá lehet húzni

Balra zárt: a cellákban lévő szövegeket balra rendezi

Középre zárt: a cellákban lévő szövegeket középre rendezi

Jobbra zárt: a cellákban lévő szövegeket jobbra rendezi

Oszlopok között ez a funkció arra jó, hogy például a táblázat

középen: címét pontosan a táblázat közepére igazítsuk.
Ha például az első sorban az 'A' és 'C'
oszlopok fölé szeretnénk pontosan középre
igazítani a címet, akkor az A1-es cellába kell
beírni a szöveget, majd ki kell jelölni az A1-tıl
a C1-ig a cellákat és meg kell nyomni az
Oszlopok között középen ikont.
Pénznem: a számok után odaírja a Területi
beállításokban beállított pénznemet.

Százalék: a cellában lévő számot megformázza százalék

formátumra, azaz megszorozza százzal, majd
mögé rakja a % jelet
Ezres csoport: ezres csoportokba rendezve írja ki a számot.
Pl.: 12.458.352,23 Az ezres csoportok
elválasztására a Területi beállításokban
megadott elválasztójelet használva)

~ 16 ~
SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ALAPISMERETEK

Tizedeshelyek a számok kiírásának pontosságát lehet

növelése: vele növelni
Tizedeshelyek a számok kiírásának pontosságát lehet vele
csökkentése: csökkenteni
Szegélyek: egyszerűbb szegélyeket lehet húzni a kijelölt
cellák köré
Háttérszín: a cellák háttérszínét lehet vele változtatni

Betűszín: a betűk színét lehet változtatni

i) Diagram:

1. Lépés: Választás

~ 17 ~
SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ALAPISMERETEK

2. Lépés: Tartomány választás

3. Lépés: Diagram beállításai

~ 18 ~
SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ALAPISMERETEK

4. Lépés: Diagram helyének kiválasztása

5) Nyomtatás
a) Nyomtatási előnézet
b) A nyomtatást a Fájl menü Nyomtatás parancsával, a CTRL+P
billentyűkombinációval, vagy az eszközsor ikonjával kezdeményezhetjük.

6) A PC külső elemei

a) A tápegység

A számítógép működéséhez szükséges energiát a tápegységen keresztül a 220 V-

os - illetve ma már 230 V-os - hálózatból nyeri (a hordozható gépeknek
természetesen akkumulátora is van). A tápegység feladata a váltófeszültség
átalakítása a számítógépben használt egyenfeszültséggé (5 és 12 V), de emellett
védi a gépet túlfeszültség ellen is. Teljesítményük általában 200-230 W.

b) Az alaplap

A számítógép elektronikus elemei az alaplapra vagy alapkártyára vannak építve.

Az alaplap egy többrétegű nyomtatott áramköri lap, amelyen az egyes elemek
fogadására több, különböző méretű és alakú csatlakozó, illetve néhány előre
beépített eszköz helyezkedik el. Ezek az elemek, illetve a kialakított csatalakozók
eleve meghatározzák, hogy az alaplap milyen processzort tud fogadni, milyen
frekvencián dolgozik, mekkora a gyorsító memória, hány és milyen fajtájú
bővítőkártyahely található rajta, milyen a felhasználható memória típusa és
maximális mérete stb.
Az alaplapon olyan csatlakozók is találhatók, amelyek a "külső" kapcsolatokra
szolgálnak: tápfeszültség- és billentyűzet csatlakozó, külső tápfeszültség a CMOS
RAM számára. Ugyancsak ide kapcsolódnak a számítógép előlapján található
jelzőfények érintkezői, a hardver reset és a turbó kapcsoló stb.
A számítógépből különböző adatátviteli vonalak vezetnek ki. Ezek soros és
párhuzamos adatátviteli vonalak lehetnek. Minden számítógépbe eleve
egy RS232C és egy Centronics párhuzamos kimenet van beépítve.

~ 19 ~
SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ALAPISMERETEK

Az alapgépekbe még 2 darab kiegészítő soros és párhuzamos ki-, illetve bemenő

egységet lehet csatlakoztatni.
Párhuzamos adatátvitel van például a számítógép és a nyomtató, valamint a
lemezmeghajtók között. Párhuzamos adatátvitel alkalmával az információ
bájtonként kerül át egyik eszközről a másikra, míg soros adatátvitel esetén
ugyanez bitenként történik.
A soros adatátvitel emiatt jóval lassabb, mint a párhuzamos, azonban az
adatátadás közben többszörös ellenőrzés történik, így az adatátvitel
biztonságosabb. Általánosságban megállapítható, hogy a soros adatátvitel nagy
távolságra, sok zavaró tényezővel terhelt adatátviteli forma, míg a párhuzamos
adatátvitel kis távolságra, kiváló zajszűrés mellett valósítható meg.

A fenti ábrán egy általános ATX alaplap vázlatos képe látható (csak a legfontosabb elemek
feltüntetésével). A következőkben vázlatosan áttekintjük, mi is van egy alaplapon:

 Processzorfoglalat: Az alaplapon általában egy, néha több foglalat található. A

régi, 486-os előtti típusok nagy részét egyszerűen ráforrasztották az alaplapra.
A szerelhető foglalatok első típusát az Intel alkotta Socket 7 képviselte. A
foglalatok kialakítása aszimmetrikus, hogy ne lehessen eltéveszteni a lapka
behelyezését. A Pentium II megjelenése új foglalattípusokat hozott: ez a Slot 1,
majd a Slot 2.
 Gyorsítótár: Az alaplapok egy részén megtalálható az L2 jelű gyorsítótár is, ami
a Pentium II után fölöslegessé vált, mert a cache bekerült a processzor
dobozába.

~ 20 ~
SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ALAPISMERETEK

 Memóriahelyek: A legrégebbi az FPM RAM, ezt követte az EDO, a BEDO, végül

az SDRAM. A legelső számítógépektől eltekintve a memórialapkákat kis
nyomtatott áramköri kártyákra szerelik, ezek voltak az ún. SIMM modulok, ma
DIMM-eket használnak. Az érintkezők száma 9-30-72 lehet. A
memóriafoglalatokba általában egyforma kapacitású és fajtájú
memóriamodulokat lehet behelyezni. Újabb alaplapokon már nem ennyire
szigorú a megkötöttség, ennek megfelelően különböző típusú foglalatok
vannak egymás mellett.
 ROM BIOS: Csak olvasható memória, amely tápfeszültség nélkül is megőrzi
tartalmát. Míg a BIOS régebben EPROM volt, amelybe az információkat
"beégették", ma már PROM-okat használnak, amelyek tartalmát szoftveresen
lehet módosítani, frissíteni.
 Lapkakészlet: A régebbi alaplapokon több elemből állt, ma már csak egyetlen
integrált áramköri egység. Az alaplap és a számítógép képességeit döntően
meghatározó eszközről van szó, mert olyan feladatokat is ellátnak, amelyet
régebbi gépeken bővítőkártyával oldottak meg. A lapkakészlet (chipset)
tartalmazza a memóriavezérlőt, a háttértárak illesztését és kezelését végző
EIDE vezérlőt, a PCI-hídat, a valós idejű órát, a közvetlen memória-hozzáférést
irányító DMA-vezérlőt, az infravörös átvitelre szolgáló kapu vezérlőjét, a
billentyűzetvezérlőt, a PS/2-es egérvezérlőt, valamint a másodlagos gyorsítótár
kezelő áramkörét. Általában irányelv, hogy a lapkakészletet a processzorhoz
kell választani (Intelhez Intelt, AMD-hez AMD-t).
 Akkumulátor: A számítógépben a gép kikapcsolt állapotában is működő óra
"ketyeg". Ezt látja el energiával az akkumulátor. Ugyaninnen kapja az energiát
a CMOS RAM is.
 CMOS RAM: Statikus memóriának is nevezik, amiben a konfiguráció fontos
elemeit helyezik el (a memória mérete, a merevlemezek jellemzői, az esetleges
jelszó és egyéb, a Setup-ban beállított jellemzők).
 Bővítőkártya foglalatok: Az alaplapokon általában három típusú bővítőkártya
használható: 16 bites ISA, PCI és AGP. Létezik ezenkívül 8 bites ISA, VESA, MCA
és EISA sín is. A sín sebessége 33 MHz, ami komoly korlátokat jelent. Ma a
legelterjedtebb a PCI sínrendszer, de az alaplapokon általában többféle
bővítőkártya-foglalatot is elhelyeznek.
 Belső csatolók: A számítógép különböző elemeinek az alaplaphoz kötésére
szolgálnak. Legfontosabb közülük a háttértárak, merevlemezek csatlakozására
szolgáló IDE csatlakozó (2 db.). Egy ilyenre két periféria köthető: merevlemez
vagy CD-olvasó (író). A másik csatlakozóra két hajlékonylemezes meghajtó
köthető. Ugyancsak az alaplapra építik a párhuzamos és a két soros kapu
csatlakozóját is. Az alaplap tápfeszültséggel való ellátására egy hosszabb
csatlakozósor szolgál. Itt kell megemlíteni a különböző jelződiódák, gombok
stb. csatlakozóit is.
 Külső csatolók: A külső perifériák számítógéphez kapcsolását szolgálják
(billentyűzet, soros, párhuzamos, infravörös, USB kapuk, PS/2 egércsatlakozó).
 Jumperek: Ezek apró fémtüskéket tartalmazó ún. áthidaló kapcsolók, melynek
használatát az alaplaphoz adott leírás részletesen tartalmazza. Ezekkel lehet
beállítani a processzor típusát és órajelét, a memória tápfeszültségét, kisütni a
CMOS-t stb.

~ 21 ~
SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ALAPISMERETEK

c) A processzor

A CPU vagy processzor a számítógép legfontosabb alapegysége. Új gép

vásárlásakor, építésekor manapság már gyakorlatilag le kell mondanunk a korábbi
típusokról, mivel gyakorlatilag befejeződött még az első Pentium típusú lapkák
gyártása is. Jelenleg a legismertebb három processzorgyártó az Intel, az AMD és
a Cyrix/IBM, de hallani már új gyártókról is. Manapság a processzorok között
egyeduralkodó lett a Pentium típus, illetve a vele
kompatibilis AMD és Cyrix lapkák.
A Pentiumok között az első a Pentium 75-ös volt, de mára már elavult (a Pentium
utáni szám a meghajtó frekvenciára utal MHz-ban). A Pentium II legnagyobb
frekvenciája 450 MHz. A Pentium II tokjában egy nyomtatott áramköri lap
helyezkedik el, ezen van a tulajdonképpeni processzor és egy 512 kb méretű
L2 cache, amely 66 vagy 100 MHz buszsebességgel működik. A P II "kistestvére" a
Celeron, amelynek első változataiból kivették a cache-t, hogy olcsóbbá tegyék
(később mégis tettek bele 128 kb-ot, mert túl lassú volt).
A jegyzetírás időpontjában a Pentium II és a Celeron az általános, de megjelent
az Intel vadonatúj típusa, a Pentium III is (a Katmai kódnevű fejlesztés
megvalósulása), amely szintén 512 kilobájtos gyorsítótárral rendelkezik, és már 9,5
millió tranzisztort tartalmaz (az Intel 8088-as processzora még 29000
tranzisztorból állt!). Kezdetben 450 és 500 MHz, majd 550 MHz-es változatban
készül. Azóta az AMD is piacra dobta K6-III-asát, amelynek 450 megahertzes
változata a mérések szerint gyorsabb, mint az Intel, ráadásul olcsóbb is.
A nehézségeket fokozza az új típusú processzorokhoz tervezett foglalatok
bonyolult változatossága is. A processzor aljazatba való behelyezését kétféle
módon valósították meg. A hagyományos 486-os és az első Pentium processzorok
a Socket sorozat foglalataiban helyezkedtek el (pl. a Socket 1 169 tűs, a Socket
2 238 tűs, a Socket 7 321 tűs). Ráadásul a processzorfeszültségek is változnak.
Egészen más módon kell csatlakoztatni a Pentium II-t, III-at: ezek élcsatlakozóhoz
hasonló kialakításúak (Slot 1, Slot 2). Szóval a felhasználó nincs könnyű helyzetben,
ma gyakorlatilag szinte minden processzor saját foglalatot használ. A bővíthetőség
maximum annyiban merülhet ki, hogy ugyanannak a processzornak magasabb
frekvenciával működő változatát vásároljuk meg.

d) A memóriák

Többféle típusú RAM létezik:

 FPM (Fast Page Mode) RAM
 DRAM (Dinamic Random Access Memory)
 EDO (Extended Data Out)
 SDRAM (Syncronized DRAM)
 Direct Rambus DRAM

~ 22 ~
SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ALAPISMERETEK

A memórialapkákat kis nyomtatott áramköri kártyákon, az ún. SIMM (Single In-

line Memory Modul) modulokon hozzák forgalomba (az újabb rendszerekben
DIMM-eken). A 486-os gépekben még használnak 32 bites SIMM-modult, de az
újabb gépekben a 72 lábas/32 bites, illetve a 168 lábas/64 bites DIMM az elterjedt.
Minden processzor tartalmaz a saját tokjába épített elsődleges gyorsító (cache)
memóriát. Ennek az a célja, hogy ne kelljen minden esetben a processzorhoz
képest lassabb memóriához fordulni, és ne lassuljon le emiatt a processzor
működése. Ez az elsődleges cache általában nem elegendő, ezért másodlagos
cache memóriát is tartalmaz a számítógép (256 vagy 512 kB, vagy még több).

e) A lemezegységek

A mai számítógépek legalább egy merevlemez egységet (HDD, Hard Disk Drive)
és egy hajlékonylemez egységet (FDD, Floppy Disk Drive) tartalmaznak.
Programjainkat, adatainkat háttértárolón tartjuk. A háttértárak mágnesezhető
tulajdonságuk révén tárolják bitek formájában az információt. Az adatok felvitelét
a mágnesezhető anyagra külön eszközök, intelligens perifériák, a meghajtók
végzik. Azért nevezzük a mágneslemezes egység meghajtóit - a driver-eket -
intelligensnek, mert a számítógép csak parancsot ad nekik, amit az eszközökbe
épített processzorok értelmeznek, és saját működtető programjuk alapján
végrehajtanak.
A számítógépek több lemezmeghajtót is kezelhetnek, melyeket az ABC betűivel
jelölünk. Az első két meghajtó (A és B) mindig hajlékony lemezegység, a továbbiak
merevlemez (winchester) egységek és CD-meghajtók.
A hajlékony mágneslemezes egységek adathordozói a hajlékony mágneslemezek
vagy floppy disk-ek A 3 1/2"-os lemezek legnagyobb kapacitása 1,44 MB. Minden
mágneslemez egymástól pontosan meghatározott távolságban elhelyezkedő
koncentrikus sávokból (track) és azon belül blokkokból (sector) épül fel. Mindkét
lemeztípuson 180 sáv helyezkedik el, a szektorok száma pedig 15 az 5 1/4 collos
lemezeken, a 3 1/2" collosokon 18, így jön ki az összes szektorszám: 2400, ill. 2880.
Mivel a szektorkapacitás 512 bájt, a teljes lemez kapacitása már csak egy szorzás
kérdése.
A lemezek forgási sebessége 300 1/min.
Mindkét lemezen van egy nyílás, amelyen keresztül az adatok írása/olvasása
történik, s egy olyan nyílás, ill. ablakocska, amelynek letakarása az írásvédettséget
biztosítja.
A floppikat használatbavétel előtt meg kell formázni, azaz adatrögzítésre elő
kell készíteni. A ma kapható lemezek legtöbbje azonban már előre formázott.

A merev mágneslemezes tárolókat winchester-eknek is hívják. A lemezek

légritka térben forognak részben a felmelegedés elkerülésére, részben az abszolút

~ 23 ~
SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ALAPISMERETEK

pormentesség biztosítására. A fordulatszám 4500-7200 1/min, de már hallani

tízezres kísérletekről is.
A merevlemezes egységben több lemez is van, s minden lemez minden
oldalához tartozik egy-egy kombinált író-olvasó fej.
A hajlékonylemezeknél ismertetett lemezstruktúra kiegészül még
a cilinder fogalmával, ami a lemezcsomag egymás fölött elhelyezkedő sávjait
jelenti.
A kombinált fejek egyszerre mozognak az egyes lemezek között, így azonos
időben több diszken történhet lemezművelet. Minél kisebb a fej és a lemez közötti
távolság, annál kisebb terület is elegendő az adatok, illetve a jel felírására,
kiolvasására.
Egy átlagos processzor átmeneti tárolójának mérete 2 MB, fordulatszáma 5400
1/min, legnagyobb adatátviteli sebessége pedig 195,6 megabit/s. A 22 GB-os
változat 7200-at fordul percenként, adatátviteli sebessége 233,4 Mb/s.
A lemezek átmérője 5 1/4" vagy 3 1/2" lehet, de a hordozható gépekben
találhatunk 2 1/2 collos merevlemezt is. Újdonság a Calluna hordozható gépek
számára készült mindössze 10,5 mm magas, 1 GB-os merevlemeze, amely egy
Type III-as kártyán is elfér. Benne két 1,8 hüvelykes mágneslemez forog négy
kombinált fej között.

Használatbavétel előtt a merevlemezeket is meg kell formázni, és fel kell

telepíteni az operációs rendszert.

A fejlett meghajtók két, egymástól különböző illesztő felülettel készülnek. A

legtöbb IBM-kompatibilis számítógép az IDE (Intelligent Disk Electronics) szabványt
használja, amelyet ATA (Advanced Technology Attachment) interfésznek is
neveznek. A meghajtó ezen keresztül csatlakozik a számítógép AT input/output
buszához, az adatátviteli sebesség legfeljebb 4 MB/s. Amennyiben gyorsabb
buszrendszerhez (PCI, VL Local Bus) kapcsolódunk, a sebesség akár 23 MB/s-ig is
növekedhet. Régebben még külön csatolókártya feladata volt a lemezek vezérlése,
manapság azonban integrálják ezeket az alaplapra, s akár négy egységet
(merevlemezt, CD-ROM-ot) is tudnak kezelni.

A másik jelentős szabvány az SCSI (Small Computer System Interface =

kisszámítógépek rendszercsatolója, amit magyarosan szkáziként szoktunk
emlegetni). Segítségükkel igen gyors adatátvitelt érhetünk el. Nyolcbites módban
10 MB/s-os, míg 16 bites módban 20 MB/s-os átvitelre képesek. Egyetlen SCSI
adapterkártyával hét periféria (winchesterek, CD-ROM-ok, szkenner stb.)
csatlakoztatható a számítógéphez. Az újabb fejlesztésű Wide SCSI-vel már akár 15
darab 16 bites eszközt is felfűzhetünk egyetlen buszra.

Az adatrögzítésnek új megoldásai is születtek, egyelőre azonban még nem lehet

tudni, melyik fogja felváltani a hagyományos floppykat. Figyelemre méltó új
szabványnak tűnik az a:drive, amely 3,5 "-os lemezen 120 MB adatot képes tárolni,
miközben fogadni tudja a "régi" 3 1/2 collos lemezeket is. Valószínű a
magnetooptikai (MO) meghajtó térnyerése is. Ez is 3,5 collos méretű, de 230 MB

~ 24 ~
SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ALAPISMERETEK

kapacitású. A Sony HiFD néven megjelenő berendezése 200 MB-os, és olvassa az

1,44 megabájtos hajlékonylemezeket.

Figyelemre méltó, hogy 0-60 °C külső hőmérsékleten képesek dolgozni,

ütésállóságuk a nehézségi gyorsulás 15 000-szerese(!).

f) A CD-ROM-ok

A korszerű számítógépeknek már-már szinte kötelező tartozéka a CD-ROM,

amelynek adathordozója a 12 cm átmérőjű lézerlemez. Maximális kapacitásuk 650
MB, az adathozzáférés meglehetősen gyors.
A CD-ROM a CD lemezt - kialakításától függően - tálcán vagy külön kazettába,
ún. caddy-ba helyezve fogadhatja. A CD-ROM meghajtók első típusa mindig
ugyanolyan sebességgel olvassa az adatokat, függetlenül attól, hogy a lemez
melyik részén tartózkodik az olvasófej. A külső adatsávok ugyanis hosszabbak,
mint a belsők, s annak érdekében, hogy a meghajtó másodpercenként mindig
ugyanannyi adatot tudjon beolvasni, a meghajtónak lassabban kell pörgetnie a
lemezt, amikor a külső sávokat olvassa, mint amikor egy belső sávokat. Az ún.
hibrid CD-meghajtók állandó fordulatszámmal forgatják a lemezt, ennek
következtében az olvasófej a külső sávokból időegységenként több adatot olvas
be, mint a belsőkből (általában azért tudnak a másik módszer szerint is dolgozni).
Az írható CD lemezek mai generációja még csak egyszer írható, de megjelentek
már a többször írható lemezek is, amelyeknek élettartama az előrejelzések szerint
30 év, és mintegy 1000-szer írhatók újra. A fejlesztés legújabb eredménye a DVD-
ROM meghajtó (DVD = Digital Video Disk), amelyben fejlettebb olvasófejet és
keskenyebb lézersugarat használnak. Olvassák a régi CD-ket is.
Forgási sebességük a 4-szeres CD-ROM-okénak felel meg, de az adatsűrűségük
jóval nagyobb. Első generációjuk egyoldalas, ezek 4,7 GB-osak. A második
generáció 17 GB-os, a lemez mindkét oldalát használják, ráadásul egy oldalon 2
rétegben.

g) A monitorok

A monitorok a számítógépek elsődleges kiviteli (output) eszközei. A képernyőn

- és a billentyűzeten - keresztül tartja a kapcsolatot a gépkezelő a számítógéppel,
tehát szerepe igen jelentős. Ugyanazon a katódsugárcsöves elven működnek, mint
a televíziók (persze vannak más elven működő monitorok is, mint például a
folyadékkristályos, vagy a plazma képernyők).
A monitor lelke a katódsugárcső. A foszforeszkáló bevonattal ellátott képernyőn
becsapódó elektronok felvillanást okoznak, ezek összessége adja a képet.
A monitorok három alapszín (vörös, zöld, kék) egymásra vetítésével állítja elő a
keverékszíneket, innen a módszer neve: RGB (red, green, blue). A vörös és a zöld
keveréséből kapjuk a sárgát, a zöld és a kék keveréséből a ciánt, a kékből és a
vörösből pedig a bíbort. Ha mindhárom alapszín azonos intenzitással világít,
fehéret kapunk.

~ 25 ~
SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ALAPISMERETEK

A színes kép kialakítását vagy az árnyékmaszk vagy a sávos

maszk alkalmazásával valósítják meg.
Az árnyékmaszk az elterjedtebb tervezési megoldás: a katódsugárcső a maszk apró
lyukain lövik keresztül az elektronokat, amelyek háromszög alakban elhelyezett
vörös, kék és zöld foszforpöttyöket késztetnek felvillanásra. Az azonos színű
pöttyök közötti legkisebb távolságot nevezik képponttávolságnak. Ennek értéke a
jó monitorok esetén 0,28 mm, vagy még kisebb. A sávos maszk esetén pontok
helyett egymás mellé helyezett vörös, kék és zöld színű foszforsávok vannak. Az
ilyen monitorok fényesebb képet adnak. Van még egy harmadik megoldás is, ez a
két alapmódszert elegyíti.

A monitorok méretét a képátlójukkal jellemzik. A képméret és a felbontás

természetszerűen összefügg egymással. Minél nagyobb a monitor, annál több
képpont fér el rajta, annál nagyobb a felbontás, és annál több mindent
jeleníthetünk meg egyszerre a képen. Az általános a 14 hüvelykes monitor, a
következő a 15"-es, majd a 17"-os és a 21"-os következik és így tovább... Fontos
követelmény a monitorokkal szemben a vibrálásmentesség. A kép annál stabilabb,
minél nagyobb a képfrissítési frekvencia. A 75 MHz-nél nagyobb képfrissítési
aránynál már nem érzékelhető a képernyő vibrálása, 85 MHz-nél nagyobb értékre
általában nincs szükség. A jobb monitorokon ez az érték állítható. Sugárzásmentes
monitort szinte lehetetlen előállítani, de a káros sugárzás mértékét jelentősen
lehet csökkenteni. Ezeken a monitorokon feltüntetik a Low Radiation feliratot,
vagy a TCO'92 vagy a TCO'95 jelzést.

Nincs ilyen gond a folyadékkristályos, vagy LCD (Liquid Crystal Device)

képernyőkkel. Ezek ugyan ma még csak a hordozható számítógépekben terjedtek
el, de már forgalomba kerültek az asztali gépekhez alkalmazható monitorok is.
Kétféle képernyőtípus van. A DSTN (Double-Scan Super Twisted Nematic)
képernyők olcsóbbak, de hátrányuk, hogy a képpontok lassan gyulladnak ki és
alszanak el (emiatt gyors mozgásoknál elhúzódó képeket lehet látni), ráadásul csak
szemből, illetve 30-40°-os szögből nézve adnak szép színes képet. Ezeket a hibákat
küszöbölik ki a TFT (Thin Film Transistor) képernyők. Ezeknél a látómező 140-150°-
ra növekedett, másrészt sokkal gyorsabb lett a képpontok meggyújtása ill. kioltása.

h) A billentyűzet

~ 26 ~
SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ALAPISMERETEK

A billentyűzet - vagy klaviatúra - az elsődleges input eszköz. Egyéb utasítás híján

innen várja a számítógép a bemenő információkat, adatokat, parancsokat. A
billentyűzet nagy részét az írógép billentyűk foglalják el, jobb szélen a numerikus
blokk, míg a kettő között helyezkednek el a vezérlő billentyűk. Az alábbi ábrán a
leggyakrabban előforduló amerikai billentyűzet elrendezést látjuk (a fölső sor, azaz
a funkcióbillentyűk nélkül).

A klaviatúra betűbillentyűiről nincs mit mondani, említést kell azonban tenni a

különböző speciális billentyűkről. Ezek közül legnagyobb az Enter feliratú,
melynek kettős funkciója van.
Az írógép terület jobb felső csücskében található egy balra mutató nyilat
ábrázoló gomb (backspace). Ennek lenyomására a képernyőn villogó kurzor balra
mozdul el, és a visszalépés helyén álló karaktert törli a képernyőről.
A Space vagy szóköz a leghosszabb billentyű a klaviatúra első sorának közepén,
és nevének megfelelően egy szóközt ír a képernyőre. Ha a kurzortól jobbra
bármilyen karakter áll, azt felcseréli szóközre (törli).
A Tab (tabulátor) billentyű lenyomásakor a kurzor 8 karaktert jobbra mozdul.
Ha a Shift billentyűvel együtt használjuk, akkor nem jobbra, hanem balra ugrik a
kurzor.
A konzolon két Shift vagy váltó billentyű található a második sor két szélén.
Feladatuk, hogy a kisbetűk helyett nagybetűket jelenítsenek meg, valamint hogy a
kétállású billentyűk felső jeleit képernyőre vigyék.
A Caps Lock biztosítja a nagybetű üzemmódot akkor is, ha a Shift billentyű nincs
lenyomva. A Caps Lock bekapcsolt állapotát a konzolon elhelyezett lámpa jelzése
mutatja.
Az Altbillentyű jelentése alternate, azaz a vele együtt lenyomott billentyű
jelentésének megváltoztatása. Speciális felhasználása a numerikus billentyűzettel
való használata. Ha nyomva tartjuk az Alt gombot, és közben a numerikus
billentyűzeten leütünk egy számot (0...255), akkor a képernyőn megjelenik a
kódnak megfelelő ASCII karakter. Így olyan jeleket is elérhetünk a
karakterkészletből, melyeket billentyűzetről nem tudnánk beadni.
Hasonló a Ctrl billentyű használata: a vele együtt lenyomott másik gombbal
együtt valamilyen speciális funkciót váltunk ki.
A nyílblokk billentyűivel a kurzor mozgatását végezzük a megjelölt irányokba.

~ 27 ~
SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ALAPISMERETEK

A nyílblokk fölött a Home feliratú gomb megnyomása a kurzort a képernyő bal

felső sarkába ugrasztja, míg az End gomb az aktuális sor jobb szélére küldi a
kurzort.
Az Insert (insert = beszúrás) billentyű lenyomása után a gép nem írja át a
kurzortól jobbra eső karaktereket, hanem minden egyes újabb betűt beszúr a
jobbra lévők elá, mialatt a többit eggyel mindig jobbra mozgatja.
A Delete (delete = törlés) éppen ellenkező hatású, mert jobbról balra mozgatja
a kurzortól jobbra eső karaktereket, miközben azt, amelyik éppen a kurzor alá
kerülne letörli.
A PageUp és a PageDn billentyűk használatával képernyőnyi területet tudunk
léptetni le, illetve fel.

A nemzetközi tizes billentyűzet a klaviatúra jobb oldalán található. Gombjain a

számokon kívül megtalálhatók a +, -, * és a /jelek, valamint a tizedes pont is.
Működése be- és kikapcsolható a NumLock billentyűvel, a bekapcsolt állapotot
jelzőfény mutatja. Kikapcsolt állapotban nem a számok, hanem a billentyűkre alul
írt funkciók aktívak.

A bal felső sarokban található Esc billentyű speciális felhasználasú, működését

az alkalmazott program írja elő. Gyakori funkciója, hogy végrehajtás nékül
léphetünk ki a parancsból (menekülés).

Mellette sorakoznak a funkció billentyűk, amelyek programozható gombok,

leütésük valamilyen feladat végrehajtasát, valamilyen - programon belüli - funkció
meghivását váltja ki. Általános például az F1 funkcióbillentyűhöz a Help-et (Súgót)
rendelni.

A következő három gomb közül az első a Print Screen feliratot viseli (print
screen = képernyő nyomtatás). A Shift billentyűvel egyűtt lenyomva kinyomtatja a
nyomtatóra az aktuális képernyő tartalmát.
A Scroll Lock funkciója teljes képernyős szerkesztést engedélyező programok
esetében az, hogy lenyomása után a kurzor magasság poziciója stabilizálódik, és a
le/fel billentyűk hatására az egész képernyő tartalom egy sorral lejjebb, vagy
feljebb mozog.
A SysRq billentyű jelentése operációs rendszer- és szoftverfüggő. Ha az
alkalmazott program felhívja rá a figyelmet, akkor funkció is van hozzárendelve,
egyébként lenyomása semmilyen hatással sincs.
A Pause gomb egyes alkalmazások esetén a programfutás szüneteltetését idézi
elő, míg a Brake és a Shift együttes lenyomásával adott program esetén a futás
megszakítását érhetjük el.

A billentyűzet kapcsán említést kell tenni néhány vezérlő billentyű

kombinációról. A rendszer újraindítását, azaz
a melegindítást a Ctrl+Alt+Del billentyűk egyidejű lenyomásával érhetjük el.
A Ctrl+Num Lock billentyűk együttesen használva időlegesen felfüggesztik a
program működését, a képernyő lefagy, de bármilyen más gomb lenyomására a

~ 28 ~
SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ALAPISMERETEK

program folytatódik. A Ctrl+C kombináció végleg megállít minden műveletet,

a Ctrl+S pedig a képernyőfutást függeszti fel.

i) Az egér

Az egér a számítógépek - a billentyűzet utáni - legfontosabb beviteli eszköze.

Segítségével egy kis kurzort mozgatunk a képernyőn, s adott helyen az egéren
található gomb(ok) megnyomásával érjük el a kívánt hatást. A képernyőn az
egérkurzort az egér asztalon vagy alátéten való csúsztatásával tudjuk mozgatni.
Az egér alján van egy golyó, ennek a forgását két, egymásra merőlegesen
elhelyezett görgő veszi át, ezek a görgők pedig egy-egy impulzuskereket
forgatnak. Az impulzuskerekek jelét feldolgozva egy speciális kártya tudatja a
számítógéppel, hogy milyen irányban is mozdultunk az egérrel.
Az egérnek nyomógombjai vannak. Fajtájától, típusától függően lehet egy és
két gombos, de az általános a háromgombos megoldás. Legtöbbször azonban
mégis csak egy gombot használunk, a bal oldalit. Ennek a bal oldali gombnak a
funkcióját - a balkezesek kedvéért - át lehet állítani jobb oldalira is. A gomb
megnyomását elterjedten kattintásnak, klikkelésnek nevezik.
Az elvégzendő művelettől függ, hogy hányat kattintunk: lehet egyet, lehet
viszonylag gyors egymásutánban kettőt, sőt lehet, hogy egy meghatározott ideig,
egy adott művelet elvégzéséig lenyomva kell tartani a gombot.
Egyes új típusú egereken megjelent egy új elem: a gördítőkerék, ami a
képernyőgörgetést könnyíti meg.

j) Nyomtatók

A számítógéphez kapcsolható nyomtatóknak (printereknek) sok fajtája létezik,

de a legelterjedtebbek a mátrix-, a lézer- és a tintasugaras printerek. Több
adattal jellemezhetők: felbontás, nyomtatási sebesség, színkezelés,
környezetvédelmi szempontok stb. A felbontás mértékegysége a dpi (dots per
inch, azaz a hüvelyenkénti festékpontok száma). A sebesség mérésére a lap/perc
mérőszámot használják.

A mátrixnyomtatók írófeje több (általában 9 vagy 24), egymás felett

elhelyezkedő, apró tűből áll. Működés közben a fej adott sebességgel halad el a
festékes szalag előtt. Amikor karakter kirajzolása szükséges, a tűkre kalapácsok
ütnek rá és a tűk a festékes szalagon keresztül nyomot hagynak a papíron. Színes
kivitelben is gyártják. Hátránya a gyenge nyomatminőség, a viszonylagos lassúság
és a nagy zaj. Előnye viszont az, hogy egyedül ez a típus alkalmas egyszerre több
példány átütésére (másolatkészítésre).

A lézerprinterek esetén a nyomtatandó mintát lézersugár rajzolja fel egy

szelénhengerre. A rajzolat elektromos töltése utasítja a festékport, hogy mely
részleteknek kell fedetteknek lenniük. A festék azután erről a szelénhengerről
kerül át a papírra, és ott egy fűtőhenger rögzíti. Nagy előnyük a kiváló nyomtatási
minőség (300-1200 dpi) és a nagy sebesség. A működési elvből adódóan
oldalorientált elven működik, azaz nem soronkét, hanem egy teljes oldalt

~ 29 ~
SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ALAPISMERETEK

nyomtat. Ezért saját memóriával kell rendelkeznie. Színes lézernyomtatók is

léteznek, ezeknél a színes kép cián, bíbor, sárga és fekete komponensekből áll
össze (CMYK technika). Elméletileg a három alapszín keveréséből feketének
kellene lenni, a valóságban azonban piszkosszürke színt kapunk, ezért van
szükség a külön fekete alkalmazására. Minthogy a színes lézerprinterek
gyakorlatilag négy egyszínű printerből állnak, áruk is ennek megfelelő...

A tintasugaras nyomtatók úgy állítják elő a nyomatot, hogy a folyékony

festéket apró lyukakon, fúvókákon keresztül juttatják a papírra. Az elv azonos, de
a festékcseppek képzésében az egyes gyártók között különbségek vannak. Az
egyik módszer a bubble jet technológia, ahol a tintát egy buborék löki ki, amit
membrán mozgat. A módszer hátránya, hogy - mivel a gázok összenyomhatók - a
buborék nagysága nem szabályozható elég finoman. A másik a piezo-technológia,
ami azt a tényt használja ki, hogy a kristályok feszültség hatására megváltoztatják
méretüket. Ez a méretváltozás arra éppen elegendő, hogy a tintacseppet elő
lehessen állítani. A harmadik módszer a thermal ink jet technológia, amelynél
már nem mechanikus, hanem termikus úton juttatják a tintát a papírra. A fúvóka
egy fűtőellenállás, s a gyors fűtés hatására a képződő tintacsepp kilövell a
fúvókából. Többszínű nyomtatás esetén a tintasugaras nyomtatóknál is a CMYK
keverést alkalmazzák. Előnyük a halk működés, a lassan lézerprinterekével
vetekedő nyomtatási minőség és az egyre fokozódó nyomtatási sebesség.

A papíron való megjelenítés speciális eszköze a plotter vagy rajzgép. Arra

használatos, hogy a számítógépen készült rajzokat kinyomtassuk. Általában
speciális filctollakkal, tuskihúzókkal, újabban tintasugaras patronokkal dolgozik.
Különböző méretekben készül, a kisebb méretűek lapos felületen rajzolnak, a
nagyobbak (egészen A0 méretig) ún. dobplotter kivitelűek.

k) Modemek

A modem nem egyéb, mint adatfogadó és továbbító eszköz. A belső kivitelűek a

számítógép valamelyik élcsatlakozójába helyezhetők, a külsők rendszerint soros
portra csatlakoznak. A modem telefonvonalon keresztül kapcsolódik egy másik
modemhez. A mai korszerű modemek már általában többfunkciósak: az
adatküldésen és fogadáson kívül, hang- és faxüzeneteket is képesek küldeni és
fogadni, telefon üzenetrögzítőként működhetnek, ráadásul az Internetre is
rákapcsolódhatunk segítségükkel. A modemek átviteli sebességét
kilobit/másodpercben mérik. A mai típusok 56 kilobit/s sebességet tudnak, de
vannak már gyorsabbak is.

l) Szkennerek

A szkenner elnevezés az angol scanner névből magyarosodott, de lapolvasóként

is nevezik. Képdigitalizálásra (beleértve a szövegeket is) használják. Az így
digitalizált képek beolvashatók a számítógépbe és megfelelő szoftverrel
feldolgozhatók. Speciális eljárás az ún. karakterfelismerés, amikor a beolvasott
szöveg karaktereit egyenként ismeri fel egy speciális szoftver (pl. a magyar

~ 30 ~
SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ALAPISMERETEK

gyártmányú Recognita), s az így feldolgozott anyag már nem képként, hanem

szövegként (pl. Word dokumentumfájlként) kezelhető. Több méretben
készülnek, ennek megfelelően kalakításuk is változó. Az ún. kéziszkenner
olvasófeje 10-12 cm szélességben tud olvasni, a lapszkennerek maximális
olvasási mérete általában A3, az ettől nagyobb lapok digitalizálását az ún.
dobszkennerek végzik.

~ 31 ~