Bevezetes.

I.' Az a fOladat,amelyet ez a dolgozat megoldani 'szeretne," ugy tudomanyos, mint 'gyakorlati szempontb61 folottebb fontos. Tudornanyos erdekbdl azert nagyfontossagu, mert a theologiai disciplinak egyik nagy reszet azzal a celzattal vizsgalja meg, hogy kittinjek : tarthatok-e tudomanynak ezek az ismeret - illetve szabalykornplexumok, vagy pedig 'oda sorozand6k a hasznos tudnivalok es mas reeipek koze P Viszont a gyakorlati elet nagyon reg szukseget erzi annak, hogy a normativ.vtevekenysegek ne csupansatdroklott miitogasok legyenek, mint az iparosrnestersegek titkai.amelyet az inas evek alatt leslink eles gyakorlunk. be, hogy reflexiv kepessegekke valjanak sj a gondolkodas beavatkozasat feleslegesse tegyek, ,-,',,', han~~tn tisztan leszlirt elveknek az eredmenyei, olyan eszmek~ek realizalodasa, amelyeknek igazsaga a folyvast fejlodo s~el- J lerni elet orok tuzenel olvadott ki, olyii1 Idealok megvalositasara torekvo celtudatos, athatott munkava Iegyenek, amelyek lelkivilagunkban hatarozottan megallapitott helyet foglalnakvel s e belso egbolt minden titkaival szemben vegleges viszonyba leptek. Vagyis ki akarjuk rnutatni egyfelol vazt, hogy gyakorlati theologia egyes disciplinai nem, egyebek, mint valamiegyetemes ele! ki.ilonbozo functioinak tanai, amely functiok iepen .e kozponti velet jelentesebol, igazsagabol.were melegebol nyernek ertelmet es tartalmat, masfeldl pedig kimutatjuk, hogy mi ennek a kozponti eletnek Ienyegees erieke, mert ennck ismerete nelkul nines meg a gyakorlatittheologiaval megnyerttorvenyeknek iguzsaga es nines meg abelOle vont normaknak kOfelez6 ereje. Mar -pedigoaz igazsag a tudomanyos- . sagnak, a, .kotelezd era pedigaz eletmfikodesnekelengedhetetlen foltetele. Tehat nemcsak a theol6gia, de egyenest

1* "

4

•

. a vallasos elet legvitalisabb . kerdeset fogjuk targyalas . .... ala venni

.; ... , .

t 2. ~z a theoretikus es ez a gyakorlati erdek oly

. s~wos, vlszo~yban van egymassal, mint valamely ellipsis ke~ gocpontja, amely ugyanegy mertani alaknak kettos centruma. s egy k?zpon~ban feloldhat6. Vi lagos, hogy' a ?~a.~orl.~t:, theol~gla "ml11~,addig, nem tudomany, amig kul?~,bozo termeszetu muszabalyok. osszesege gyanant t,amtJ~~, han~m cs~k .amolyan, kaptafa-bolcseseg, amely ugy. viszonylik az igazi tudomanyhoz, mint a kuruzslas ~ ,,~~o-, v~gy pathologiahoz, avagy a Iocsei kalendarium idojoslasai a physi~~ai fol?r~j~hoz. Masfelol az is teny, hogy nem, nevez?eto egyhaz! eletnek, .lelkipasztorkodasnak a~ ~ t~v:l~en'yset?, arnely az ilyen technikai szabalyok v~gle~aJtasab?1 ta;nad, 1~~r~. a lelkipasztorkodas, az ige-

, hll\:le~es~ .. ~ h!tval}a~, a, tentes mind. az anyaszentegyhaz bens?, olOl~ke~~lo elctenek nyilvanulasa, erejenek es tar .... talmana~ klteJ~e~e, azaz megvalosulasa. Nem vkulsf reccptek ~z~nnt leor~lt fcl~Ld.at?krol van szo, hanem egy el6 e~ysegnek organismusarol es ez organismusban lefoly6 elet~olJ'r::elynck meg kell allapitanunk torvenyeit' s ki kell jel ('J.:ftiun. k. az egY,es fu.nc.~j6k megvalositando celjat: idealjat, Hai"pedlg ezt vegbevittuk : munkank eredmenye tudornan~9~,·m~rt a j~lensegv~la~, egyik mezejenek tenyeit oszszefoglalo egysegben vegso alapra visszavive, azokat rnez-

\ ma.g~ar~ztuk. Mivel pedig itt eletrol van szo : rnegvalosit. u t~ncl? es. megvaiosulo ertekekrdl, a rnegtalalt es leirto:,~en~t Il~rmava tessz uk, rnelynek ilyenforman kotelezo erot biztositottunk, Tulajdonkeperi tehat kimutatjuk azt hogy a gyako~lati theologianak kozponti problemaja a; anyaszentegyhaz eletenek botcselete, amelyben, mint cen-

trumban, ugy a gyakorlati, mint a theoretikusverdekek su:garai osszefutna~. Az egyhazi eletet ugy fogjuk [01, ~11~t· ele~en orgarusmust, amely kulonbozo functioiban el es ,valQs~l meg, l,nig e functiok eletrmikodeset egysegben targyalo tudornanyt gyakorlati theoldgianak.nevezzuk .. "" . 3. ;Azoh~an .. ~e~ mindig csak. forrnalis szernpont-

bol hataroltuk korul feladatunkat, amikor azt allitottuk, hogy a . gyakorlati theologianak kozponti vproblernaja at

-cgyhazi elet bolcselete. Azt kell tehat kifejtenunk,hogy mit ertunk mi egynazi elet alatt? De mieldtt belekezdenenk dolgozatunk erne tulajdonkepeni targyaba, elozetesen bizonyos modszertani kerdesekkel fogunk leszamolni. HQnnankapjuk meg es hogyanirjuk lc az egyhazi eletd.gazi ismerveit P Nitzsch C. J.1 jellegzetes hcgelismussal e1OS20r .az egyhazi elet fogalmat (iddljat)Mlapitja meg, majd ezt vegig kiseri a torteneti jclcntkezes kulonbozo' forrnaiban

.{ osl<eresztycnseg, katholicismus, protestantismlls)minden~ utt kimutatvan, hogy.. HZ cgyhaz idcara, mint "Iet"-re micsoda uj vilagot vetett a torteneti tunetkezes, mint

,.ugylet", hogy e mivelet vegeztevel meganapithassavaz egyhazidealt, mint "onlet"-et, mint fogalmat,amelynek norrnativ ereje lehet. Vele egyicl6ben SchweizerSandot2 mar schleierruacheri alapokon. all: nerncsak.a dialektikaban koveti mesteret, de abban is, hogy a gya'(Qrlati theologia-. hoz az egyhazfogalrnat adogmatikabol kolcsonzi, mint ennek tudornanyos eredrnenyet. A schleiermacheri dogmatika pedig epugy, mint a Schweizere, a maga igazsagat akkent nyeri, hogy az egyhazban tOrtenetileg' kifejlett hittudatot egy. concret szernelyiseg kegyesgondolatvir~gaban kifejezi." Nitzsch-cscl szemben rliametralis elh~nleta

Waucher4 Eduard felfogasa (nernet speculatiO'- trfrhcia positivismus), amely szemleletiutonvizsgalja az;egyhazat, mint torteneti tenyt s epen agyak theologia.celjaul tiizivk], hogy empirikus vizsgalat utan mondja mcg, mi az egyhaz, mert sajat meltosagat csorbitanaha legfontosabb tetelet a speculativ theologiabol kolcsontizne. M6d ... szere tehat torteneti ; egyhistorIa 'tenycomplexumbaia keresi az allando s igy orokkevalo elerneket,

Az itt typikusan folmutatott modszer kozul leginkabb Schweizer fele hajlunk, bar ot sem kovethetjuk kizarolago- - san. Minden speculativ theologiaval szemben hangsulyozzuk Vinet Sandor szekfoglalo .beszedjenek gyonyoru. axiorua-

1 Praktlsche Theologie, Bonn 1847. T. J.p. p, 123.

2 Horniletik der ev.-prot.· Kirche systematischdargestellt Leipzig,

1848.p. 10. .

a Schleierrnacher F: Derchristltche Olaubell. kiadas§. 15 s kay.

-Schweizer S.Ziirich 1844. J. Bevezetes, . .

4 De la theologie pratique. Paris 1893. p. p. 29.

6

,)at;1 "Votre religion a ete une histoire avantde devenjr une, id~e. ~ EI6zetes fogalrnakbol rnindent meg lehet £,qpstn::.all11, csak egyet nem: az eletet, rnert ez nem

f~~,aImak, h~ne~ ,be?so t~r~,~~yei s~erint fejlik. Viszont a<~aucher . sz~mletetI empmajaban nmcsmeg egy fontos elem: a cflte.nu~. ~~rt a "nagy torteneti tenynek, az egyhazna.k ~Izs?a!ata~al az 0 folfogasa csak az allando elernek kimutatasara jut el, de nem tudja megmondani' ~1ely~s.ek-e ~zek az allando elemek? Azt pornpasan meg~ allapItja, mI. van, de arra, hogy mi kell, feleletet adni ?e~1 tu~, 111S2 a tapasztalat mezejcn katyuban marad s erteketnt . nem kepes,pedig idealokat az empiria sohasern adhat., MI .. azonba~ a Schweizer-feje subiectiv allaspontra hely.ez~edunk s b~r ne~n fogunk dialektikai iuton fogalmi Ievezeteseser te?m~ arnr SchweIzereknek meg nagy hi baja, , megis l~sz kntenumunk, rnert egy kozvetlen .vallasos tapasztalast veszti?k aJapul. Ugyanis, 11a az egyhaz elet, en ipedig .. az egyhazhoz tartozom, akkoraz egyhaz elete ?cpnem ontudatossa, szemelyive valik es en az egyhaz elet,~.nek alanya .1eszek. Tudom tehat, hogy rninek kell len~leaz egybaznak, n~ert azakozvetlen tapasztalas,

ameo/~ek ~oclOlQg!Q.! , __ ~~e az egyhaz,bennem eleven

tuda.t~en! el s az egesz tOrtenelmi fejlddest ennek az al,apJfl erte~:neg e~ tu~om ertekelni, S?t ez jogoslt tel alIa,hosY. )~ealokat allapitsak meg s vezercsillagottuzzek ~.z ,egyhazl. elet egyetemes fejlodese ele, Sokan -azt fogjak mon.?am,hogy ez a subiecuv kriteriun; illuzorius valal~i. De, ne.kunkfu~daI~1en~alis meggyozodestink, hogy epen azert igaz.a mIkntenumunk, mertsubiectiv: azaz 0 .itu~ato~nak .~{o~vetle.ntl1. jelentkezo. 2 Mindaddig, amig me1"6 gyanant k~ls~, obiectiv tenyezot fogadunk el : akar HZ osk('res,~tyenseg~t, akar a bibliat, akar a levont ideakat, va~y ~ozve~le~ ten,yeket.' -, k~thoJ~kus allasponton vagyunk,

. mery a tekintelv igazsagar hirdeti, ,Mi ~s~k az i~Clzsag

Il' .. ,~AL' Vinet HObmdiltWc;Iue on the,or, ie, d,e la predication Pa, ris 1853 p. 607

\1 ',' ' egyen sza a mtnden szerenyse g I t l' .

.: subi,ecti,v idealismusnak kifejezest ad, tah~~ til~ga 1~0~ k arrha, hogyK, ennek, a I .socialismus s mas cikk . be ,," neze e Mfa", eresztyen

~~~lta~~b~n ,l~l~l1~ek ~~g, ef~~}1~~e~c~~p~~~~1t:Pc.I~~~-;v~~~

" ". apo on, a ° dialektikai Ievezeteset is fe/mlltattam.

7

tekint(Hye_U§~Ij_QlL..e.l_~ __ az igazsaget, amelyet megeltin~, nilnfl~ttink egy darabjar es amelyet a kegyes dogrnatikusok nyelve a szentlelek bizonysagtetelenek nevezettel. Valoban, epen a subiectivjillaspont az, amely "n:.mhogy illuzoriussa tenne a valosagot, hanem az En legkozvetleneb b. legkardinalisab b bizonyossagat szuksegszeruen rakenyszeriti a Masra." Asubiectiv felfogas pedig epen a theologia mezejen terem legnemesebb es l~gdu?~bb, gyumolcsot,mertitt .szemelyes elettapasztalatta fejlik es e tudomadynak\ nerncsak .igazsagot, de ,pr?f~ta! lendtilete} ~?:.

4. Azonban feladatunk mego1dasanal, nem , nelkulozhetjuk azeleddig' va16. fOlfog~sok tOrteneti" ,isn;-eretet, tehat Igyekeznnnk ,kell kimutatni, ho-?y a' gy~kor1atl , theolQ,gia torteneteben az egyes, .me?olda~ok, ml,t tartottake tudornany ertekerol, kozponti targyalasrol esa~nak,az egyes disciplinakbanva10 eloszlasarol. Ezta ,f~jtegetest egy nagyobb ,perspeotivaba helyezzuk : az, egfha~1 kul~ura torteneti fejlddesenek keretebe, hogy an?al mkab.b~ltetszedjekez az alapigazsa9: a. gyak.o:la,tt theologia -igazsaga 'es 'ereje avallasos e1et.mtensltas~val, me? at11,eo1. gondolkodas szabadsagaval, egye?~s ,arany~an a11.~Ias~-' dik Iepes gyanant azegyhaz .~l~o~tat ,fo¥Juk t;Ieg~Uapi,: tarri, mint a mely alanya a kozsegi formaban vegb~meno vallisos tevekenysegnek; a harrnadik fej~z7t ,pe,dlg , ~zt fogjarI1egvilagositani, hogyez a kO~po~tl"l.':le?t~s. mint valosulm~g functioiban, amelyeknek eletmukodeset ~sn:e~tet6 tudomanyagak 'a gyakorlati ,theologia ,egy~s dlSOWI_Inait adjak. Osszefogialasul adj,u~ a gyakorlati , theolo?la rendszerenek organikus folos ztasat. Dolgozatunk felosztasa tehat a kovetkezo lesz:

1. Fejezet : A gyakorlati theologia tortenetenek

foitanyai.

II. Fejezet:

III. Fejezet :

IV. Fejezet:

Az egyhaz. ,

Az egyhazeletenek functiol.

A gyakorla~i tncologia mivolta

es ela-

gazasa, "

V. Fejezet: OsszefoglaJas.

I. Pejezet.

A gyakorlati theologia tortenetenekfoiranyai.

. t ••... 5. Mar AristQl~.~~ sejtette, hogya vilagunk kettos kozpont ko~ul.helyezkedik el, amidon a tudornanyokat . elfD_~L~!ire es gya~or~ .. - latJr~ osztotta WI. Ugyanez .a meggondolri:5Vfzette Kantot 1 ,iJJ....amidon a philosophlat, mint amely a »dolgok eszismeretenek elveit Iogalmakhan fejezi ki« :~~tt~~u.§ra ~s praktikusra 6$z-

totta WI. Az6ta a philosophtas I(rihlr veglegesen -m-eg~jl&pitotta ho~a . vilagkep kettos magja: a leny_~es ertek fogalm~ szerint on!Q!9gi,!i es !.x:!<;>_I()glE.i. tudornanyok vannak, vagyis olyanok, amelyek koziil egyik azt kutatja,ami van,a masik azt a';'i'(!$l! .. Amannak fOtorekvese, hogy a dolgokatmegmagya~ r~:zz~ti,~mennek, hogy ertekelje. Vilagos, hogy az. ember mar I1ag¥~R' reg6ta ertekelt, amikor eldszor kezdett erdeklddni a I~.~ye~;l~erde$e utan, ~_~I,!!~letI!~I'r1<:~es .s~~k§~g~ jQ .. k~~§[~ lepet!_. fe!1 aZI.l~an, hogyaz ember az ertekek vad tiilekedes~ben vagryis:azel~t . .harcaban. veret tekozolta es e kiizdelernhez szqkseges fpgasokatelsajatiiani igyekezett. A theoretikus magyarazat is eIoblJ akarta magfejteni az ertekek mivoltat mint a le,nyeg problernajat s fgy a tudomany, rnely termesze{e szerint elmeleti,le,gelsob.be~_gYCl.~?E~latL.Y_Q!!. !gy_vol~_.~.~~!~~~~~I, resp •. akeresztyenseggel IS. Egesz a harmadik evszazadig elet-halal harcot folytat a keresztyenseg; mar pedig a maglyakona bar.

.Iangokban, ii1dozes kozott nem terern speculatio' csak'~ zsbrtar ; profecia, latomas, vagy csuda. Az ti] hitet meg' eltek akkor ~ ha kifejeztek: tisztan gyakorlat;sziiksegnek engedtek. Pal terit: te?at precl.!~~LI1_ia kell, mar pedig a predikacio logikai kepzod. me~ rnedlurnan hat; ennelfogva akozvetlen. hit. tanna, vilag':

. ,~ Kritikder Uriheilskraft I. kiadas, bevezeto sorok. ~ BohmKaroty, Ember es vilaga I-III. 1882~1909.

9

nezette fejlddik, Majd vedeni kell ezt az ii] hitvallast, praecise kifejezni tanltasait, teteleit igazolni, mar pedig: az ~<;>Io~''! sztll] adogmakat. Az fgy felhalmoz6dott anyag mar tetemes violt, arnidori az egyhaz megs,zihirdul!aval szolgainak idejilk voltezzel az ismeretanyaggal &:::wtrfil;gv:::x~ foglalkoznl, azt egyfelol a szent konyvekbcl igazolvan, rnasfelol pedig osszefiiggo gondolatrendszerre alkotvan. De azert meg senkinek._~"~!D jl,!L~"~z:~b.~, hogy azokat a gyakorlati inteseket es tanacsokat, melyeket az vapostolokt61, s5t Jezust61kezdve a traditio megdrzott, mint az .~~ hazi tevekenyseg szabalyait renq~z~!Q~j~~l!.ts.~!s_.~_:ti!l~.I1 tudom~J1y-gy"anlnttnivetieK.-····- .... .- .

-~6:-A~onb;i"n ahagyomany nagy szurojen kezdett Ietilepedni at egyhazi elet szilard kepzddrnenye : a kultl1g. A keresztyen kultuszt nem csinaltak, az --' lett. Az emberi szellem orok psychosisa: a symbgIisaJQ__Qgi<i!1, mely kiizd a kifejezessel:

. kiilso befolyasor,-m"elyek az utanzo kepesseget taplaltak;' gyakorlati vsztlksegletek, amelyek rnegvalosulasra tortek; valami szentelt hagyornany, amelyet draga orokseg gyanant vettek at, osztottakrneg es csereltek ki, hogy iij szokasok rnazaval vonjak be aregi patinajat : imea tenyezok, rnelyekbol ez a hatalmas szellemi kepzodrneny, a keresztyen kultusz lerak6dott. Eredete apostoli, .tekintelye isteni, hatalma egyre nagyobb, szervezete kornplikaltabb ~. vegre ismerete kiilon .tart!llmAriyt, kezelese sok gyarorlatotkivan es ernrmegSziil~t~tt valarni uj : elmeleti munka.vaz egyhaz tenyleges eletenek egyik gyakorlatiriyilvanuJasafelol." ~.sill~",_Areopagita'~~!I'r111.~-:,S~Onfessgr, §eyillaJ (sIdor, Rabanl,!s .Maurus-~voTfaK~ e tud6s munka elso muveloi.1; i5~z egYh~zi~fet n~mcsak a szentelt csarnokban Toly Ie, hanern kia,rad a vilagras a tarsadalrni elet minden mezejet elorrt], az ~egyeni eletrninden rnozzanatat meghatarozza. Ebbert az utjaban tenger sok, akadallyal kell megkiizdenie, sok-sok ellenallast Iegyoznie, -- kapva-kaptak tehat a Nagy Qgrggly LibeUa§tf!JallS_""£'!!E~ cimff kO}lyven, amelyben azeg)!__~_eX~~:ztlen

iga3~~g!!81Ll})Jnd~I1ner:.!u e.s ~~I1g9. em~e.[hez .. yat6",~lyi,!~l~t .tar-

gyalja, meg pedig egyigazi lelkipasztori szernelyisegvszabad

tevekenysegeben. A cura pastoraIissal szemben sokkal inkabb .

1 jellernzesiiket lasd : Bassermann H. Die praktlsche Theologie als eine selbstand, wissenschaftliche theologische Disciplin. Heidelberg, 1896. p. 6.

10

lehetett methodisztikus technikaval boldogulni a kat~~h~§Js. t~i.· mcly=(;i~~!!~!!!.~Uturgiali!>, . .t~ny.~;, t~~~t .. S~Ulla",~S'

I YiQIJ. CSllpan az Ji!!~l1stinl1S fenyes elmeje mtitatta itt meg te-

~. hatalrnat de . cat~E!r{${!llijJfi .. ruclj~ll§ c. konyveben, ahol a di~~ik~ ala~~l~~~:" ~_I?~.~~~!~g!~,i ... 3~.CCQm.~.9~!'!£~.t~!1:~L!l!~i(lle. kugusftnUS--"oIt az, aki a de christiana dqGtrt!l'! c. f6muvenek

, 0.Q!_1y_ye,ben az elsc h0!11i1itIkat-megfrta.1 Meg 6 egy szernpontot .ismer : ~I;ogyan lehet azt hasznossa tenni? De azert mar hangstilyozza, hogy nem .rmfveszet t~cszi_a predikatort) h,anem a s.~eQtlelek. Hangsulyozza~ az ii~hf;d~t6s~~m~rye;"hitit':'~s csak azt--a .. ··pr€aikaciot tartja epitonek, amely egyem ijitb6lszannazott. Maga'pedig e predikatori ' .. eszrnenynek meg·t~stesft6iev~la.2 E; rnfivek mellett tarnadtak olyanok, amelyek a pap egeszegyenisegenek es hivatalanak rajzat akartak adni. llfasszikus"mu'iiki e--tekiritetben Johannes Chryscstornus espt [i~,?~u'iYJ,-e.Ragyogo tollalIest megbeOi1eegy'iddiC amelynek csakaz ahibaja, hogy igen magas; mar riaszt inkibb, mints em vonz az I(yeijttif(;!-i: flirriv;,a.!~~t)X~' »kinek lelket erosebb vihar dulja fol, mint a tenger arjat« s megis » szent, jo, bekes, szelid es munkas ember."

Mind e. rmlvekmeg nern gyakorlati theoldgia, legalabb is nern",az tudomanyos ertelem-ben;-de-anyCiitie'gy ilyen tudoman~wak, m~g pedig az egyhaz eletenek .belso kenyszertisege folyt;in.elOallott anyag. Kovetkezetfasc_holil~~ik<l:. amely az egesz vallasos eletet opus operatum rna sa theologiat casuisti.k<iva vagy hivsagos szohav·elyezesse tette. Nern is fejl6dhet~tt kiebben a

i .~()J:Q<,ll1gYilk01_'lilti theolCigia, mikOr'az egyh~zi. eletnutomatikus ( rnechanisrnus s a hittudornany teljes formalismus 16n. Haazoknak volnaigazuk, akik veliink szemben a gyakorlati theologia] technikanak. tartjak : akkor akozepkori egyhazban kellene leg": bensobb vallasos eletetes legin~abb kifejlett gyakorlati theologiat talalnunk. Pedig epen ez a kett6 hianyzik a legteljesebben.! .

7. 1_E~formaci6val megyalt<;>~<;>ttl11it:I.Q~n, Lu1b_~L~~.J<alvin munkaja-nernfij dogrnak alkotasal;mii~.i!IL_h<ll1em egy ·elet.elvnek

----.,- ••• -" .. "-'-" ,,-.,,~'--'" --" ,. ""_';.--_"'''" --'--~_. ... •••• _ o_

1 Meltatasat lasd : Rothe R.. Ot:s,~h;~.hteder Predigt Bremen, 1881. §.31. 2 Szernelyisegenek gyonyorii rajza : 'Harnack A. Lehrbuch der Dogmengeschichte III. kotet 1897.

a Lasd Basserrnann i. 111. 11 lapjan.

4. Ascholastika gyakorl. theologiat erdekldkiielenteseit Iasd: E. Chr, Achelis Lehrbuch del' prakt, Theologiey Leipzig 1898. T.[ p. 2.

11

gyakor~~_,.~~g.~!~.~~~~.: Soha tisztabban nern latszott, hogy a vallas szernelyi ugyes csakvindividualis subiectivismus mellett Iesz eleven hatalomvtgazsagc-; mint most, a treformacio. felhajnallasan, Talan-az a nagy'elrrielytiles, hitbelimegujulas,pr6fetai personalitas foghatoehhez;,amelylzrael torteneteben a Deuterojesaia s meg inkabb Jeremias lelken at szillte.ujjaaz o-szovetseg vallasat.' .. Areformaciobanujra elettapasztalassa lesz~i!_Y,?IIA§~

~_Q.em ~ n~n1~~J~.~finl~~~~·~il~~.~.~.· .• ·.E~~\~il!~n ..... D.L~i~.lf~_~ .... ,~E isteD·i ·k~.gy~~.,!!!!~k, ,.. ug~_ .. ~f!:1jE! .. :~_~ji .. K!i~.zt':1s.9l!nJ1 y_Uy.an¥aIQ.J~!!. £z <l.J~f!IsQ_.piz_()nyg~~Ig,· .. .szent ... QrQrg ..... ~s. ... met:Wy~i .. S.!'CiQl!.q§~K~ JJjLCLcjtelve: ez .a refqrmacio. 2 EbbOi pedig azkovetkezett, hogy az eg~~~'-~alf~s'-ujra'~yakorlati .. kerEj~ss~y~lt,amint, hogy az is I~nyege szerinfes "azvolCittanftvanyok koraban. ~uth~Lt.b~QI9.: gi~agyakorlatI .. irasrnagyarazat.: vagy·a hitvallas apologiaja, teh~T--fel]esen gya'korlati. Nel11 Is habozik .kirnondani : »DasIst a,ber dip. rechte speculativa, ja viet mehr practica Theologia, als : gHi'ubeanChristum, und thuerwasdu schiildig bist zu thun in deinemBerufe.. . Die wahre rechtschaftene TheoIogia stehet in Praktiken. Brauch und Ubung, und ihr Fundament und Orundfest is! Christusvdass mannsein Leiden, Sterben und Auferstehung mit dem Olaube ergreife ... Darurnb gehort speculativa Theologia in die Holle zum Teufel.«" Kalvin csodas alkotasa, mindensidok legnagyobbdogmatikai rendszere:'az .lnstituci6.isLgY:ikorlati ~~It szglg,aIt, s olyba vehetc, mintegy'":<5tiiis katbech'esis. Igen ~: ~t§J~hfiJ,h()gy a gyakorlati eletnek kiilon tudomanya nen1.fej,,; lO·dottki a reforrnacid elejen,hisz minden theologia prakUk,vs: rs-mihderikeresztyen - gyakorlatii.theologus ;marcsak a;zet.t sen\,mert '!-1!1~g4Jb<?dott_t:gyI1azi eI~t?~I1 e"IOs:z?rempiriar~t ~Ri~ftalatikincs .... gyffjtesere volt szukseg, hog)':~'lLl~?.!L ,mnag el'tTl~l~teTmega~Jiassa~: liz a teny tudornanyos kifejezest nyert - ~z·{.~ndreas-I-iyperjtl~)De. reete.formandofheologiae studio,,~~i IV'-{B~s~11556.)~ .. rrufveben, rnely az eddigi theol, discipli;riak~ hoz:a. biblica es speculativavtheologiahoz egy harrnadikat fUz6tt»degubernationeet adrntntstratione ecclessiae« es ben.~e az egyhazi " praxist dolgczza feL Mivel pediga,zegy~

1 Wellhausen: Izrael nepenek tortenete. Ford. Kardos A: Budapest.

(; .'

1892. p. 82.

2 Harnack A.: DasWesen des Chrlstenturns, Leipzig, 1603. p. toS. a Achelis i. rn.: p.6,

; ,

12

Mid praxis elvei nem voltak tisztan leiilepedve, Andreas Hyperius l!i.a;<i'tudomanyanak targyatil sorozza az egyhazhistoriat, egyhazk0;J'tMan¥zatot, belso missi6t, moralt stb.' De azert megis 0 a gya;~~la!!!h~gIQgJ(latYJa, ki e tudornanynak 6nall6 voltat klmutatt~us elveinek nagy [elentoseget tisztari fogta tel.

8. Mint minden megtijulas, ugy a reforrnacieis, tij eletelvnek a propagalasaban, iIIetve megeleseben all es nemennekaz elvnek minden consequentiajat Ievon6 es tisztazo theoretikus rendszerezesben. »Luthers Christentum war die Reformation; in der Periferie seines Daseins aber war Luther eine altkatholisch ~mittelalterliche Erscheinung s'' mondja Harnack,Ah!!!l1er~~ K~LY~~~_ry1(f'l~~c~ak Jg~ctet volt ; a kovas.tt adta.~,~elY.Dek~t k_~II~!tYQInajarnia az egesz vaHas.o.seIetet ugy' tarifejlemenyeben. mint a gyakorlatban. De az utodoknem tudtak ref().rmatusabbak lenni a .reform~toroknaC~teh<ii~,~~)'.re.kathQlikUs.ahhakM.~~ Igy tatnadt az a lelekolo, stvar vorthodoxla, mely a k6vetkezo~ szazadok egyhazi eletere atOknnrrtehezii'It~ ~,elrontott katholicizmus. Ezt a korszakot deutero-scltolastikanak neveznern. Azonban a termeszettudomany--~sra.HorialispllHosophia. fejlodeseve! egyretisztult az emberekagyaraborulo nebulosum, vegre a 18;,.szazadj6Ivilagosodasa ugy latta,.hogy az egyhazi tanok tarth~t~tlan babonak.s a vallas nevetseges ritualizrnus, Ekkor

, tamad,t:8z az !iutellectualis reakcio, rnely a dogmatismussal egyQtt avallast iskidobta s az : fgy tatongo ffrt sivar speculaciokkak sekely boleselkedessel akarta megtolteni. De a rationalis deismus ellen hanakinditott aza~g'olemfpira es a franciam<lteriaJi.~Il1Us eskirnutatta, hogy ezi' mindentud6 rationalismusiires abrandoknak el, mer! meg az oktorveny, sem bizonyos, nernhogy az Ob6lcselkedese. Ott voltank"tehat a§!les,nibi!i§.l11usbari:8 vallas teren nines szernelees hit, a gondolkodas vilagabanriincs bizQn;y:<!>ssag A XVIII:_szazadban aWJlbaa -megto.ri~!lt,~~_~9r§~ fO~_:_§l?n.u~[~hogy a, v~.!§cI.i,yallas .. p~m<BJiszta. tanban; hanem a tisztaszfvben van es nem mas,.Jrri.oJ kozv~t1en .szemelyes·efett'!l?~_~:ltaI~l'E~angelTUiii~~s._d.o.ctcinaT~hit_"es,_Qogma. i$t;njg~lC .- is' 'szenti~iS~--kegyerem"-6s kegyelmL __ esikQ~6k ,_ ugy

-; •• ~' ~.,,_. ~._<. __ > _".~ •• " '_ ••.•• _. _,~ _ ••• <_c·c __ n,_ .. _ .•. ~ •. ~ , •.. _< ~~_.~ .~y.~-"- ••• --"--< - - " •• , .. ---,- .. ,,-_. - >

lLasd Achelis: Die Entstehung der. prakt.Thelogie. Stud. Krit. 1892,. p, 26--.-3.1.

2 Harnack A. Grundriss der Dogmengeschlchte Freiburg 189S.p. 380'

13

viszonylanak egyrnashoz, mint elet es ktilso mez.Ha egyszer az emberek tijra megeltek 'aZTsTenrI<egyelmet;~azfan speculalhattak rola, haegyszeratfuvallt rajtok a szentlelek szele :t~nod. hettek megintrhonnanjo es hova megy, ha egyszer az Urnak kozeleben lakoztak: feleletet adhattak ana a kerdesre, hat engern, embernek fiat,' kinek mondanak lenni az ernberek ? Sz6val: a Spener-fele kozvetlen kegyesseg ilde leVegOjen, ,szabadon. fe,jlod.h~-) tett es megterrnekenyedhetett a...Sc1:zI.e.i£ec_ specu1atl.\(,.g.emeje. Am e kozben valarni eg)'eb is_J.orU§nt: ,6riasi fQrdE~~9.1:':' kodas torteneteben. Kant szetrornbolta a.regi dogmatismus utols6 men~Tsrneretiinkegyediili forrasava a tapasztalast tette; de egyszersrnind teljes bizonysagot is adott, rnert kirntitatta, hogy ~_p~talati-'afIyag, az ~mber.i,_szeIlem-..f-el,fog60rganis~ rnusanak ,a griorLtorvenyei, szerint alakul, ennelfogva az igazsag ne;---~ajtiil1'k kfviil esis valanlJ;"nanem"bele van61tva lelki kozmoszunkba, rnintletlink elevendarabja. Azonkiviil kiemelte ennek a szellernnek, intelligibilis vilagnak absolut erteket, vilagteremto erejet s a tererntett mlndensegnek celjaul azt tfizte ki, hogy .a szellem uralrna orszagoljon fOl6tte. Az erzekinek erne megdicsotileset az erkolcsi torveny ervenyesillese fogja vegrehajtani,

melynek symboluma az aesthetikai ertek. Kantaz' egyes theolo- \

gurnenakban tevedett s deducti6i felrevezettek, de annaka meg- ,,'

'allapltasaval, mit roviden a szellern vszabadsagaban, souvereni-

tasaban es a gyakorlati kerdes prlmatusabah foglalunk 6sste: !

egesz kulturanknak es rezt vezerl6gondolkodasunk fejl6desenek. ff

uj medret asott, Kimutathato, hogy aholaz 0 6r6ksegebe ~I~ ftiH. JLt:v... l emberek keriiltek, ott lepett elore igazan nagyot a theologra.,

9. Ellentetben a divatos f61fogassal, Schleiermachertiside sorozorn. Kanti vonas benne az egyhazi tan, mint forma,sanhak tartalma mint elet k6zti ktilorrbsegtetel ; annak a kimondasa, hogy minden supranaturalisrnus. elvetendo s a keresztyensegnern mas, mlnt torteneti tenykomplexulll; az a vallo mas, hogy a theologia az egyhazban elo Krisztusnak valamely konkret szernely tudatabar! val6 rendszerezett vfogalmi [elentkezese es annak _ kifejezese . Egy intelligibilis vilagr61 beszel6 is. amelynekrriegis en vagyok a hordozoja : sz6val: Schleirmacher is individualtsta.' Mivel pedig

1 Ezt elismeri rola PfleidererO. is Die Entwicklungder prot. :theot Freiburg 1891 p. 104 .. deegyebekberi mas a feJfogasajiS speculatcrtnkar csinalni Sch.-bol.

14

,:gesz gond91atvil<iganak kiindulc es vegso pontja a szernelyiseg s',i{nnak tijjaszuletese.. celjahoz az egyhaz mediuman at jut. fgy le.sz .,az egesz vtheologla praktikus tudornany, amelynek celja : se~teni az egyhazat udvrenevelo, szernelyiseget terrnd munkajabam?,Az egyhaz e magas meltosagabol kovetkezik, hogy azok az et~functi6k, amelyekkel foladatat vegzi, vegso mivoltukban megettend6k, minosegukben ertekelendok. Az ekepen nyert isrnereta?yagot egysegesen dolgozza <tel a gyakorlati theol6gia, arnely

I' ennelfogva a theologiai studiurn koronaja.' A gyakorlati theol6gia tehat nem tigy all szernben a rnasik aggal, a scientificussal, mint tudornany es technika ; mert a gyakorl. theol6gia is elrnelet, csakhogy gyakorlatnak elmelete, viszont ascientificus theol6gia ispraktikus, amennyiben az elmeletek, normativ tudornanyoknal praktikusok. A gyakorlati theol6gia csupan az anyagotveszi nenjeitcl, de amazok rnunkajanak egesz eredrnenyet 0 alkalrnazza, s ezaltal megadja nekik a [ellemvonast, megbizonyitja, hdgyaz egesz theologia csakugyan theol6gia.Schleietmachernek rendkivilli hatasat es erdernet tudomanyunk tejlesztese-kortn mindennel [obban rmitatja az a teny, hogy az (5 mfive elott meg alig masfel evtizeddel Planck» a gyakorlati theologiat surrogaturnnak tartottaolyan vastagabb koponyajti papjeloltek szarnara, akik az elrneleti theol6giategyaltalan nem kepesek eszszel ifolerni, Schlelerrnacher ota az ilyen felfogas valosagos exoticurn ; annal in~abb meglep? tehat Zimmer" kiserlete a XIX. szazad vegen, aki. a gyakorlati theologiat tijra vissza akarja vetni majdnemegy szazaddal; . azt . anitvan rola, hogy nem tudomany,hanemegy~ szerfl technika.

Azonban a Schleierrnacher felfogasa megigazttasra szorult.

Hibajavoltaz egyhaz meghatarozasa, amelyszerint az nern egyeb mini' a korrnanyzat es vezetes-obtectuma. Kalvin tanftasanak felreertese volt ez. Szerinte is az egyhazi+elet ket hemisphaeta~ b61 all: vezet6kboles vezetettekbol, de ernez nem arnazertvan, '

1 Schleierrnacher Prakt.Theol. herg. Frerichs 1850 p, 26.

2 Einleitung in die theologischen Wissenschaften Leipzig .1795. II.

p.593.· . ,

•• 3 Die Orundlegung der prakfischen Theologie, Berlin 1895~ p. 4. s

~ov. So~ fur~sasagot b~leszedett Zirnmera gyakorlati thecloglaba :kisdedovast, haztartastant, AniIsemitismusorgonaepftes tudornanyat ferninisrnust

Iasd : Achelis Prakt Theo!. 1. 1898: 33: , ..•

15

sot inkabb mindkettoben az egyhaz az alany, mint e polaris eletmflkodes hordozoja.t Schleierrnacher pedig abbol egeszen actives passziv oldaltcsinalt,' az egesz egyhazieleiet a korrnanyzatban csticsositvan ki. Igaza van wauchemak? mtkor ebb en a clericalismus lehetoseget latja. A korrectiot tanftvanyai vittek vegbe :

Nitzsch es Schweizer.

10. Nitzsch Xaroly Immanuelhatalmas rnunkaja" talan a gyakorlati theologia egesz Irodalomtorteneteben a legnagyobb alkotas. Szerzoje egeszen Schleierrnachert koveti, de philosophial fOIfogcist, rnodszert Hegeltdl tanult. A gyakorlati theologiaegesz anxagat cornplikalt rendszerbe. dolgozza fol s nem tudjuk, mi irriponal jobban nala : oriasi ismerete vagy metszden eles rendszerezo kepessege - dodonai homalyossagat nemis ernlitve. - .A tl]_~9IQgtq ... ·Nilzsch,szerint,at>.:"eg;,ha~-tudomanYQs""QlltJUiaJa· Az egyhaz letelenek. alapelve, tantartalma esidobeli [elentkezese van kirejezve benne. Mindez a gyakorlati cselekves vegett van, mert rriivolna mascelja az ontudatnak, mint az elet Iontartasa? Tehat a foertek, az accentus erre a gyakorlatra, erre a megvalosulasra esik. Eunek a tudomanyaa gyakorlatitheologia. Targya tehat a gyak. theologianak : istenorszaganak a ker. egyhazban valoeletmuk6dese.{§. 1.) lste.nQ.t§Zaga, es eg~~~ ugyanegy dolognak : a Krtsztusbanrnegjelent udvozito kegyelemnek ket kUlOnbozo aspectusa': arnaz fheologiai, ernez anthropologiai oldalrol ugyanazon keresztyen elv, mint lathataflan eszrneny = lstenorszaga, mint megval6sul6 societas -'-- egyhaz, (§.2.) Ebb61kovetkezik, hogy ekeresztyen elv megelesenek alanya maga azegyluiz. (§.3.) Az egyhaz eme elettevekenysegeben elso lepes az,hogy isteni kegyelem riernelyeket nagyobb rnertekben hat at -~' ami anthro;po\ogiaiJag kivalobb vallasos kepessegben [elentkezik - tehata 'hivek kozossegeben kepzodik egy rend: a [obbak 5erege, melyet :,deQ.t~,.nllJJJJ'!IJ~J!.~k nevezhetiink (§. 4.). Ha ezt a c1erus naturalist sociologiailag' (egyhazszervezetileg) is statualjak, lesz aderu.~, j~Q§.illw~: Az egyhazi hivatal osszfoglal~tja a pasztor-fogalma,

mely magisterium annyiban, arnennyiben ministerium.(§. 5, 6.) Tehata lelkipasztori tevekenyseg is azegyhazhakfunctioja,

1 Nagy Karoly .. Kalvin theoldgiaja Nagyenyed. 1895. p.187. 2 I. rn. p, 16.

3 Praktische Theologie I....,-I1I. Bonn 1847.

16

arnelyben oazalany, meg pedig olyan tev~~~ysegl melyben ,az eleven hittudat intensivebb Iorrnajaval onrnagara, mint kevesbe

I eleven hitll nyajra Iejlesztoleg visszahat. A gyakorlati theDlogia~ ~JLtehaL,ezekllek .az ... elettevekenys.egeknektudomanya.t.kell adni esfeladata, hogy az egyhazi elet ideajanak alapjan az adott viszonyok megertese es ertekelese folytan vezeto gondolatot keressen minden hivatalos egyhazi tevekenyseg szamara. Nem lehet tehat agendak, vagy norrnak osszege, mert ezek is keletkeztek vala~?,gy, az egyhaz orokke valo elete termette, mint a kagyJ6 a hejjat, Az a valami, amely produkalta oket, az targya a gyakorlati t,heoI6gianak. (§. 8, 9.) A~gY!lJQr.I::l~L th.~.216gja. mint a k~resztyen elv egyhazi megvalosulasarol sz616 tudornany, k~U{5- ~E's..:.q.glik : az egyhazi fl~t tanara es az egyhazi ehatAs-ok tanara. Az elobbi ket fejezetet foglal magaban :~) az egy~a~i ~Iet ideaja vagy az oskepi fogalom; ~ az. evangeliurni eg}(~tzi elet vagy a mai allapot. A masodik foresz tagozodasa : CD: Koz~etlenUl,a g~iilek,e~et epiileser~. irany~lt tevekenysegek ; a},.f\z Ig,e~z~lgalatrol "szo.lo tan (egyhazi beszed, vallasoktatas) b)eA'.~. hazi unnepekroL(hturgika) c) a sajatos lelkigondozas, tekintetje].

a belmisszi6ra. \~.' Rendezo tevekenysegek : a) obiectiv egyh~zi~. alkotrnany (ius ad intra, ius ad extra) b) subiectiv egyhazi rend.

Ami pedig a kozponti problernat : az egyhazl elet kerdeset illeti : .Nitzsch meglehetosen massziv obiectivista. Mivela vallas lenyeget a . ..kOz~nlatja: Istennel es emberekkel valo viszonyban, szerinte csakkoz~~._eIetben lehet szernelyive a vallas. Viszont a vallas nem zart dolog, hanem nyilvanulas, elet, en~elfogva a tarsadalmi alakulat, mint sociologiai letforrna, lenyegehez ~artozik. TehM. a Megvalt6 mfikodesenek befejezte es a jezus tanitvanyainak Krisztus apostolaiva val6 fejlese elott, vagyis szentlelek nelkiil nem Iehet egyhazr61 beszelni, Eszerint objective feltetel: istenigejenek megragadasaes kozoskifejezese; subjective: annak hitbeli rnegragadasa es kozosklfejezese. Sociologiailag az egyhazban is benne van a jegecesedesi oszton.iaddig szervezkedik, mfg kUlso tenyezok altal bezart egyseget alkot. (§. 34.) Azegyhaz alaptevekenysege azonfentartas, vagyis a Krisztusban val6 elet, tehat a hit, melynek eredrnenye es celja : az epiiles, De ez a kozos tevekenyseg a kiilonbozc functiokban mas- es mas m6don nyilvanul, A.1.apio.r.maja az igazsagt61' val6

,bizonysag, melyet folyvast vesz es tovabb ad, tehat alnj:!:._.SJl,Y~e, mel yet megoriz es arnelyet vall, akar az eredeti okrnanyok-

17

h61 olvassa,ak,ar . coilfessl6ba. foglalja, kffele. ve8elrriezze vagy pr~pa~alja,b~f~le hfrd~,ssevagy. katechesls r.even tanitsa, avagy talan epen m,mt t\,domanyt kultlvalja, (§. 4L) A ta11 azonban nemcsak,logikai, hahet11 actuosus kifejezest Isnyer a. cselekedetben,tne1yhek orimaga a c~lja. Alapja azahftat,elsoform~ja at ima, melynekdramatlzalt formaj~a_._s.!l,k~~m.~pl!dm():~k.9,LY,iQP ~'iMivelpedigny cselekvenyeknel nemcsa~beJs6 doIgot t~je~hetiink kt..hanem kiilso esernenyt ben so, vallasos vil~gltas al~ hel~ezhetOnk:. az elet f6moz~anafalt iinnepekke szenteljiik. AhIde ez. az egeszelelmukodes. feltetelezi azt, hogy az. egyesre hahii kepes.s azt .. az. udv reszeseve teheti: a szernelyes lelkigondoz~s ~.vegs() functio, rnelyriek negativ oldala az egyhazfegyelern. (§. .1l2~44.)

, .' E rovid kivonatb61 is meglatszik a N'itzsch elrnejenek nagy~a~a.Legmelyebb gondoIata az, hogy az egyhazi tevekenysege~ alaJ~ya maga az egyhaz, mint congregatiosanctorum. EzliItal veglegesen kiemelte az elvi ktilonbseget a protestans es kath6- Hktis:egyhaz kozott, de a lathat6 egyhazat . szerves kapcsolatba hozvan a lathatatlannal : fejlodeset egy .orokkeval6 eszmenyre iranyitotta,~melyet amaz. tolyvast' megval6sft, de azert,egYre eszmenyiilIatja rnaga elott. "Mivel pedig az invisibilfs ~gy~~i:a tevekenyalany: orgimumokravan sziiksege, melyeknek sie'rves ~gysege, jeI~ntosegeaz istenorszagaban 'refHk. Teh~lt:az~gyhazi lf~ladatok telJesftojenek. mennyei kiildetesttulajdonit: ,egyJelsobp vlIag.',~~~asztott. koveteve. teszl azzal, hogy eze~et ii. ~evekertys,~,geke'f 11~!TIritus, technika vagY,szokas gyanant fo'gjafel. ',de

egyeties't~isten?rszaga eletrrifikodesenek tarija. Ez~lta'r tudomanny~ letta gyakorlali ,theoI6gia, meg pedig tenyeki-ol: 'eletnyflvanu,'

lasr61,sz616'tudomany.. ,'.' '.

;" ,fIibaiphiiosophiai es theologiai viIa~nezetenek defettus~t Sp€;:ctilativ eljarasa faraszt6, homalyos; meg. van gy6zodv~'~Q'I~, 'h~gy;~'~,. egyhaz . icleajatelore . trIegallapfthatjlik s csal<"azu:tan hezhe'tfuktorteneti megval6sulasciban, holott epen meg'fordftva all a dolqg,;,egyhazaegy nagyobiectiv h~talom,l!fI1(tlyben felolvad a subiectiv. elet s, annakcsakegybuboreka Iesz : tan ego/seg~t,kovetel az eg~haz osszekotlfikapts,a· gyanant, pedigdogma benrltinIU~'t 'ossze 'ne1h tapthat;'c~'upah lelck, erzulet';- mindez egy kis orthodox patina, mely a rendszer komoly,;~a:gys.ta.f:I~sh

2

18

epiiletenek valarnl 6don, nagytiszteletf szint kolcsonoz S a rola val6 benyornast aesthetikailag harmonikusabba' teszi.'

, 11. A schleiermacheri iskola masik oldalat, (abaltt, i.) kepviseli Schweizer, kit mestere utan a legtijabb kor legnagyobb dogrnatikusanak tarthatunk. Tulajdonkepen a gyakorlati theologianak' volt a tanara Zurich ben es az ottani munster papja,

megis a speculativ theol6gia es dogrnatortenet teren szerzett maradand6bb erderneket. Irt egy h.omil~1i.k~e meg egy 12g_§iQr~Jis theol6giat3es kiadta akaderniai sze~~ Begriff und Einteilung der prakt. Theologie cimmel. 4 Nitzschtol fuggetlenul dolgozott s megis bizonyos parallelism us talalhato a ket rend'szer kozott, Schweizer is a systernat hangstilyozza es hirdeti a gyakorlati theo!. tudornanyok organisrnusat, Tehat az organismusnak kell valami kozponti jelentessel birnia, ahonnet deductiv titon megrnagyarazhato. Ez a deductiv sziiksegkepeni kell, hogy legyen, mert az ernpirianak ep az a veszedelme, hogy a val6- sagot j~,naktartja s ha a hiba valosag, akkor esetleg normaul allftja. 0 maga elfogadja azt a tetelet a hegeliIogikanak, hogy a val6sag eszszerff es ami megokolt az idealis Ietben: annak kell lennie a valosagban is. Ennellogva minden gyakorlati theologia eltneleti ugyan, de a gyakorlati eletre nezve normativ erejff. Azonbaneloszor a kozvetlen hit van meg s csak azutan a reflexio j

'aBIstishez kesobb jarul a gn6sis, - de azert szuksegkepenileg, i mert-a hitben benne rejIik az a lelektani tend entia, hogy~udjon magdrol. Ez a tudas nerncsak empirikus tudomasiil vetele ~gy torteneti )~Iensegnek, hanem a lenyegnek, ,a .maradandonak a mega1iapftasa is. fgy lesz a theol6gia historiai es speculativ. ,

Ha mar most meggondoljuk, hogy a historia nem egyeb, miht az idea rnegvalosulasanak tortenete, tisztan latjuk, hogy'~z a megvalosulas nemcsak a multban volt meg, hanem a jeletiben is egyre folyik s a jovO'ben is tartani fog. Tehat a~er~sztyen hit egyhazi megvalosulasa, a ,leviJ javiJ, egyhatalmas, fen~eges teny, rnely a legnagyobb ertekek gyumolcsozteteset jelenti. Nos.

l,Nitzsch supranaturalis orthodoxlajat tirgyalja Pfleiderer O. Ent-

wlcklung.der prot. Theologie, Freiburg 189,. p.122. ,

2 Horniletik der ev, prot. Kirchesystematisch dargestellt Leipzig 1848. B PastoraItheorie, oder die Lehre von Seelsorge des ev, Pfarrers

Leipzig 1875.. .' "

4 Leipzig 1836.

19

ennek a megvalosulasnak tiirvenycit fdrgyalja a gyakorlati theologia. (1 _:-s §§.) Az egyhaz rnegvalosulasa-a vezetdk es vezetettekre valo diremptio forrnajaban folyik le ,: spontaneitas es receptivitas. 'Ha pedig a szervezkedes ilyen a realis .letben, __: az idealis .Ietoen: a" gyakorl, theologia organismus iban isk~t fOresi.~zere-

pelhet: az ,~gy_hazkQrIDan¥ia46.I'es az egy:ha.~§g;QIgalCj,tr6I,.si616 tan.: Ennelfogvaa gyak. theol. kozponti kerdese ' lesz a lelkesz hivatalos tenyk~dese, mintahogya lelkesz a'gyiiI~kezeti eletnek szive es representansa, Tehategyf~lol a cJertlsszervezeset, beallitasat, rendezeset, , tamogatasat es adminiJztralasaf adja elo, mastelcl arr6ltanit, hogyan kell ,a clerusnak .e rend .keretein belfil a tevekenyseget igyakorolnia. (S:_-12., §.)Ennelfo'gva ket rnozzanat jellemzi a tanitoi hivatal tevekenys~get: egy _J]1-~!<2,!9- es ,c:g,L",~:zab~fL,Y.QnAs. Szervezeti oldalrol- kotott, szolgalatirol. szabad. "Mar most az elettevekenysegek fel?sztasat rnegadja .az egyhaziogalom. A gyUiekezef mint totalitas, a maga epitese ,szempontjab61j a gytilekezet, mint )individOnibk a lelki gondozas szempontjabol jvegUl a gyiiJekezet mint perpetuitas : rnegtijolo nernzedekekben folyvast tart6 reproducalas 'szempontjab61 adja a haromJo tudornanyagnak rnegfelelo tevekenyseget: 'h>l.~~s (kultusz) __ ~lkigQnd()zas (pastoralis cura) , vaUa§Q~ .")1"~y~les (katechetika.) Mindenik'ievekeriyseg isrnet ket reszre oszlik aszerint, hogy a kotott, vagy kotetlen oldalra esik-e a suly. Lesz tehat ; Oyakorlati theoI6gia. I. Egyhazkorrnanyzat es ll, Egyhazsz()lgalat. Az egyhazkorrnanyzat felosztasaval Schweizer ad6s marad s csak. a ,masikat osztja fel fgy: 1. J<ultusz {totalitas ~pito cellal) a), Lit urgi ka (kotott oldal) b) Homiletika (kotetleuoldal) 2. Pastoracio' (lelkesiteses rnegnyugtatas az egyeseknelja] hivatalos ~evekenyseg (kotott) b) pasztori bolcseseg, szernelyi hatas '(sz~bad.) 3. Halieiitika [magat reprodukalo perpetuitas) a) katechetika

(~otott) b) missio(szabad) (20. §.)' ' ,

, " ,Sc:hweizer rendszerezesejitlatszobb es Ielfogasa szabadabb, mint 'a Nitzsche. 'Ha meggondoljuk, hogy .Schwelzernel az az idea, mely az egyhaztorteneti fejlOdeseben megval6stil: nem valarni "symbolum, confesszio, vagy dogma, am ely orole) iddre megkotnea szabad jejlodest a maga absolutalland6sagaval, hanem az egyhazaak.olyan: fogalma, amelya halad6idovel egyre

1 Lasd Pastoraltheorie p.4"'-:S;

20

~J~t, ~~J:tZ11:~ t:!~~~~~~cr~i\rta~~~ri, ~~~; e~d:t

olyan fenyoszlop, amely folyvast el~itnril van, .. rnert maga .. is ~alad: fejtegetesenek evarigeliunii . melys~get es igazsagat val6- ban csodalnurik keil. Konyvenek olvasasa 'kozben rninthanagy el15djenek: ZWlnglinek a szelleme l.~ngene korOI. Azonkivill ude lndtvidualtsmus IUktet minden sor~ban, am ely kiilonosen a .lelkipasztori tevekenysegnek kozporrti elhelyezeseben nyrlvanul., De epen ebbdl ered aztanhibaja: egy kis clerlkalis fz, mert az activ pasztori tevekenyseggel szemben a gyiilekezet passiv szerepel visel, arnlt pedig el lehetett volrra keriilni a Nitzsch modjara, ha it tevekenysegek alanyaul az egyhazat tessziik, mely mint cleras 'epftionmag:it, mint laost. Egyebkent a Schweizer mtive in'kabb theoretikus erteku es igaza van Krauss Alfrednak 1: ... »ist von einem iiberwiegend wissenschaftlichen Interesse.«

12. Schleiermacher iskolajaval szernben koran fOlvette a harcot a hegeli speculatio iranya. Ennek a specufativiranyn¥ ket oldala volt, aszerint, hogy az alapdogrnanak (a Ietnek fogalomma valasa) azt az oldalat hangstilyozzuk-e, hol5y a vallas ugyanazt az igazsagot birtokolja, mint a philosophia, vagy pedig ait,hogy a kepzet alakjaban megjeler16 vallasnal sokkal tokele'tesebbenf~jez6dik ki az igazsag a philosophiaban, mint arnely foga(makkal dolgozik; meg pedig egyik oldal volt a s~g2.r.Y 'Qrfbt>dQxi~mely ragaszkodott a dogrnakhoz, hisz az orok iga~sa(got l~ttabenne, ,masfel61 a forradalmi »baloldal«, a, thebl~g~a 'sanscotilotte-iai, kik minden. vallast . felredobtak s . a .. Feuerbachf~le genie-ku)tuszban kerestek karpotlast. Vilagos, hogy ez ut6bbi oldalnak kisebb gondja is nagyobb volt annal, hogy gyakorHl~i theol6giat Irjon, hisz Strauss" szerint : ha becsuletes emberek v~gyunk, be kell vallanunk, hogy tobbe nem vagyunk keresztyenek.« A masik irany, a szofid'es -bOlcs,.,orthodoxia a:ni1~1 6~zg6bban mivelte ezt a tudomanyt~s nem esetleges dol<;>g, hogy Iassankint massiv lutherisrnusba fajultel.hisz a 'reform~~tis szellern 'Neinetorszag szabad theol6giajanak vala a nemfOj'e;6

1 i<:~auss A. Lehrbuch der'HomHetikGotha 1883. p. 111.

, . ~ Der. meue und .alte Glaube l, 32, §. vegsl5S()rai.

3 Gondoljunk Zwingli, Beza, Calixtus, Hyperius, Schleiermacher, Nitzsch, Schweizer, Biedermann, Lang, Pfleiderer, Krauss, Basserrnann s

rnasokra. -,

'I

21 -1;<--

orthodoxia es lutherismus pedig a 17. szazadban orokfrig~re l~l(,tek. J 'sQroz1~ot m,e~nyttja Mar~~i!!!.~~/ ~ ki~~l10 d{)~J11a~i~u~. MjndeQ tudornany s Ig'y a theologla IS praktikus (scientia aq

pr~~in).pe a pra~tikus'~cag ~~X ~iSzQn{ '1~~~~lmasnak lenni valamire. Ha ezt a vl!l~,t;nl~ e,1g-011901]uk s a ~udo~apyt "1al5ar~ Ii'~~ziik: theoretikus lesz onm.ag4ban. Tehat minden tudornany th~oretikus 's 'fgy a' gy~kodaii'theoI6gia is. 1'~rgya a gyak theol6gianakazegybaz rnultja, t)gy, amint az ]_ovo,!e, fejlodik,

~agy,is . e t1.!d.ornany, .. ~ mult idealls erte. k(;!it. a j?v,C5re .. nez ... t ~~e .. rtekell, hogy megvalositsa (§. 6.) A §. 17-ben rgy fo~lalJa ossze

az eredrnenyt: »az a tudornany, . amelynek celja functioinak fogalma szeriflt 'az ev, lelkeszt kepesiteni,' hogy hivatasanak megfeleld tevekenyseget tudjon hivatalaban vegezni.« E "?elif~, hatarozasban sok hiba rejIik. Hogyan tamad az ,ev. lelkesz? Nem ugrik elo a sernmisegbol, mint Deus ex machina, haneIl) b~~lIftasa valami eletnek, valami tevekenysegnek az eredmenye s· ~pen ez erdekel minket. Aztari meg a lelkeszi tevekenyseggel ki~an-e merltve az egesz gyakorlati egyhazl elet P Vilagos, hogy itt csak egyik mozzanat jott figyeJembe, ami maga is eredmeny skozvetlen, centralis egysegre tital : az egyhaz elet~r~. - Ezen' a vonalon nagy haladast mutat a Moll kOt1¥¥e.2 A. g,yakorlati theol6giatargya egyhazi cselekves, . mint ~mely .fo~: lalata a keresztyen vallas altal' egyhaz] titon vegzett mmdennemu tevekenysegnek, maga pedig ez a tudornany nem mas, mint az egyh~zn~k onepitese Ce'1~ab61 vegzett te~ekenysegeirOi s.z61'6 elrnelet (§ 29.) Tehat kozponti kerdes lesz az egyhaz physiologiaja, mely 'megmol1dja nekiink, mi az egyhaz tertneszet~,s ,csak azutan lathatunk az egyes functiok fogalmanak rnegallapttasahoz. ft..'z egyhaz 'fermeszetet azonban dedirctiv titon rajzoJja meg; keszfogalmab61 (honnan vetteezt a kesz fog~lmat?) megallapfijaaz' egyhazi elet elemeit(vallasos, 'tarsadalrni, s~jat~skeres'zty~hf elem), azutan tenyezdit (1. vallasos-torteneti i hit, ~egyelem~,~2;.entlelek, 2. torteneti vaJJa~.os: traditio', .ob~;erv~ntla! egynazjog), vegaJ az egyhazl elet ,eszkozelt (kegye!m,.. ajandekok, s~q~mentumQ~, tantto! hivatal). E~ epen ez a h~baw N}..o!lnak.

" . MiVde.l1!~I~,PQnyolult deduc;t,iqkar:an akar el]y~tii afegyh~~

1 Dr. Philipp Marheineke Entwurfder prakt. Theologie Berlin 1837. 2 Moll: System d~r praktischen Theologie Halle 1853.

, 22

t~rrrtesz~trajzahoz ;,csodasabbnal ,,'csodasabb "dolgot szed kiia,~: ~~yh~z" iogalmabo], mint a'btfvesz a cilinderbdl ; alig . vesszjlk eszre, hogy ezta .sok rnindent m'ar eleve' belehelyezte.oda, ICie' sorozhato egy becsi professzornak x. Kq~a!Jy.-hakl is a k6~yv'e, melyet inkabb cttriosumb61, eml(tek {6f.' Ket, 'reszre oszlik : egy-:

M?;Js;QJruan y.zair61 es ~gy.Mk~~CJ,4¢latr6I..sz6J6 tan. Az elcbbibe a k6vetkez6 'dolgok tartoznak : .egynazjog, melya:z egesz keresztyen egyh~! terrneszetet es, I~nyeget alapiil veszi; azufan' az osszes egyhazak alkotrnanytortenete, az osszes egyhazak adrninisztraii6jar6I, t6rvenyhozasar61 e~ biraskodasar6l'sz616 tudom~ny; az~gyes all am ok sociaiethikaja, statisztikaja, erkolcsrendeszete, veg(i)azegyhaz haztartasa, melyben a tulajdonjogrol,' gazdsagi Iorrasokrol, javak termeleser6ies forgatasar61 leone sz6. Az egyhazszolgalatrol sz616 resz a rendes gyakorl, theol.. disciplinakat tartalrnazza. - i3ar keyes elrneleti merysegg~I,'de ig.en vilagosan es nagy gyakorlati keszseggel Irtarneg k6nyvet

\ otto Vilmos," Szerinte a gyakorlati theol6giaa keresztyenseg egyhazi apolasarol sz616 tudornany. Mivel pedig ez az »egyhazi apolas« vagy k6zvetleniil tortenik: istennel val6 egyenes kozossegben a Krisztusban vetett hitaltal, vagy pedig kozvetve bi-' zonyos rend es intezmenyek altal,tehat a gyakorlati theol6gia is ket reszre oszlik : epit6es rendezo tevekenysegekrol sz616 tanra, Arnabba tartoznak a homiletika,pastoralis theoI6gia(ind. katechetika) es Iiturgika; emebbe egyhazalkotrnany es~- jogtan;' administratio es szervezestan. Ez a konyv a tudornanyt 'nem vitte ugyan, elQ, de igen nagyhasznat vettek a herborgi serni-: narium hallgatoi. Nagy munkassagot fejtett ki a gyakorl. theo- 16gia erdekeben von~ez§_cJJwft~ Karoly, AdolfGerard, csak kar, hogy szigortian felekezeti esorthod'o:x ',rao'yha'n. Elsa nagy mflveben" kiter Rothe R. ellen, mert ez ,el .akarja vetni a verbalis inspiratiot, a calcedoni symbol urn metaphysikai haromsagtanat, a helyettes elegtetel es a sacramentumok rnagikus hatasanak a dogrnajat. Mi .lesz az egyhazb61,s6hajtfOl, ha mar Iundameri-

i K. Kuzmany Praktlsche Theologie der ev. Kirche etc. Wi en 1856.

Magam a konyvet nem kaptam kezhez: Otto utan ismertetern, az l:5 lelke rajta. (I. 22. I.)

• 2 Evangelische praktische Theologie. Gotha 1869;

3 System der christlich-kirchlichen Katechetik vol. I. Leipzig 1863. p. XVII.

23

turnat sem kimeli aza haszontalan kritika ! Egyebkent felfogisa fogalmilag igen. helyes, a dolog szonban ott biccen, hogyjni] ert 6 tulajdonkepen e Iogalmak alatt PSzerinte a gyakorl. tl;eo-' 16giaaz egyhaznak o viuigbon folyvtist vigbemen6 onmegvalosP;, ttisdro! .. , s;z616 fudomdnY::Tehat a k6zponti kerdes az. egyha'~ leriyege lesz $ ezt fogj? foldolgozril ideajaban, tort. megvai6'; stilasaban s jelenkori allapotaban a gyak. theologia I., vagye'lv( resze. ». egyhazat onmegvalosltasaban egy cel : istenorszaganak rnegjelenese vezeti, az a mod pedig, amelylyel ezt a celt elernijgyekszik, a lenyegenek meg~elelo tevekenysegek olyaten valo gyakorlasa, . hogy az megegyezzek az egyhaz ideajaval. Tehat a, gyakorlati theologia kritikai es normaiiv tudornany, amennyiben fOlyvast a jobbra akarja az egyhazat segfteni ;nemtoj~ a reformatori szellern, mar pedig e szellemmel kritikA es uj r:o~ma jar. Kritikai, eljarassal, megkapjuk, hogy mi az egyli¥z lenyegeb61 Iolyo cselekves, es annak megvalosttasara gyakorla:ti' iitasftasokat is adurik. fgy aztan a ll., az egyhaz terrneszeterdl sz616 resz ketiele valik: elmeletrees technikara, Ezt akettos tenyezof mindenik teyekenysegnek a tanaban meglatjuk: a keryktikaban, katechetikaban, liturgikaban, poirnenikaban es kybern etikabari. Mert a'Zezschwitz rendszereben nines helye a horniletikanak. E rendszernek orthodox hattere az, ami ellen kifogast :meliink. Az~egy.baz.J,e..QY_~~, a tiszta ~'!!1_.._!11ely. confessidkban e.wY.IDbQl1J,~'?_~?~~ ... _:r_~_),et~ a1.,,_a~~ misszio, ~!!1~Iy.~t,~~;_t:gY~~E"_vegez: egy credotol filgg. Itt mar erezzilk, 'ho.gy a, jovend.6 nagy--gya1{oflaU--lne0l6gusa az lesz' ki

, ' , ,

az egyhaznak olyan rnagyarazatotad, amely ne kizarjon, hanem

befoglaljon. , "

Itt ernlfternfel a kiva 16 holland pap es professzor: J. f. von nQ~.te[zee ~6nyvet,2 mint arnely a k6vetkez6 szakaszhoz az atrnenetet jelentheti, Tanitvanyai szamara Irta ezt az erdekes es szellernes k6nyvet, melyriek szerzoje inkabb a nagyrniveltsegu causeur benyomasat kelti benriiink, mintsem az iskol"as tl1 do set. MagarrlOndja (I.p. 20), hogy a gyak. theologianak tudomanyos predikacionak kell lennie : csakugyan, ez a k6nyv epfto olvas"

1 System der praktischen Theologie, Leipzig, 1876. §. 9-12 .

2 Praktlsche Theologie. Aut. deutsche Ausgabe von A. Matthia und A. Petry Heilbronn 1878.

rpan~.P().si.tiv keresztyennek es evangelium] prot~st~nsqa,k nevezi mflg4!~ ami aztj~l~nti, no~y a r~gi do~m.at~s~u~t eifq~a,~~~l' m,~rt annyi hite van, hogy alig bfr veIe:.A hitnek ez a ~iaradp t.~li~~sege jellernzi von Oosterzeet es kqnyY~t. Ha ezen c§o~cd~l~ tJgteIt hfvo Ielek a modern gondoIkodas t~b6raba all vala -'aIighanem uralja rna, is a, lelkeket. ~ Szerinte a gyakorIati theol, ~on der Thatigkeit fiir das Reich Oottes in .' ihrern gaJl7;em Umfange aufgefasst, wie sie speziell durch dl:!t:1 Hirten und Lehrer der christIichen Oemeinde ausgeiibt wird, tanito tudom~!UT. Itt nines egyhdz. Van gyiiIekezet, de. az meg a szerv~zetlen. egyh~z. Az eszrneny j6: istenorszaga, c§a,khogy vajjon cS,upa,I,1 pasztorjtevekenyseggel vaI6sul-e az .meg· es a tan'it6i r~nd ,munkaj~ feI~IeU-e az anyaszentegyhaz egesz eletet? ViIa~ ggs, hogy nem. Esitt egy kis pietista klerikalis elern van, Meg rontja ezt a rneghatarozast, mikor a gyak. theologiat paedago: giai iranyunak tartja, meIynek celja derek lelkipasztorokat neveln! .. Hogyan, a bioI6gia ana vaI6, hogy derek - orvosokat rieveljen? Igy nem csoda, ha agyak. theologia ertes¢r61 beszelve, annak '. hasztuira gondol. Tudornanyt haszonertek szewpontjab6I megbecsiiIni nem Iehet. Felosztasa a tanttokes pasztorok szfikeb~ vagy tagabb munkatere szerint : Homiletika, Liturgika - ~ateGhetika, Poimenika. Nagyerderne a lobogo hit es keyes speculatio, na,gy tortenettudos es ragyog6 szeIIem.

1;3., Mfgezek a tud6sok azon ~aradoztak, hogy az egyhaznak rninel tiszta~b Iogalmi rneghatarozast adjanak: a theoI6giai tudominy nagy' [elfogasbeli atvaltozast szenvedett. A hegeli abstracti~ vilaga megbukott es ez a nagy szeIIemi cscd Ieszallftotta a vallastudornanyok arfolyam-erteket is. TeIjes erejevel tort ceIja fele a romokon at az tij ~e:~~.!':_...L~rmeszett~dqmanyos m~~~ismu~l____!!leIyneIr"'Szadd llceus lJoIcses'sege- eiiefrm~b'a ktizdotteka massiv dogrnatismus farizeusai, VaI~~~~ggal- . .jar:y~~, Ie.tt . a .. tagadas; . Ie!k~etIen gJ.1nml~-,hiii~tn~k",e¥~zF~4e~ sZ~I"l!~_~a~f§i}111!tci!r?J, s 11~~keI e~ tud6s tarsasag tagjai koztjelen]! ki, hogy ha, Isten van, annaka termeszettudomany mal aII~sponti~ szerint » gaztestu gerinces allatnaks ikell lennie.'

Az animalismus rierncsak az anthropologiaban, de az e.1hl:, kab~~I"l._.i_~~ __ ~_~~~£tt.Jer.t_.h.6.ditani--s-mnr;:itrar-aL-aveszEdelem-.feny.e-

1 Erst Hackel von Georg W obbermin Leipzig 1906, p. 23.

getett,. hogy az embereknek .. az .erkoIcsi erte~ekabs()I!lt. becsebe vetejL hj~_i1_ m~~!:9~~'1n'g'*nCTrodii~ml)'afr9~tuiaI!im~,~, ~qy~: szetben veri~mii$ If\aJ1f0dik~.=rrn,2.!!l epiktlr~H~!al1qk s~aIlql1gan~~ .a Ieve~oQ~n sv:i~,s~at.ertek az emb'ereIta:'tetmeszethez :"ii;r- frTIl?'~ris naturalibus.! De nem hiaba mondja Aug4s,iPtls egyik. hYmnusaban : F~dst! 1,10S adte, et'inq!'iehpn est cor nostrum, donee requiescat in fe.VaI6ban;Az ernberek sohasem kerestekaz Urban valo elpihen~:s.t Iazasabban, mint most, arnikor diadalrneuetet' tartotta a m~t~riaIismus, ez a nagy parazna. MiveI azonban az egyh?z szigonian elzarkozott a confessziok es dogrnak szekervaraba : a terl11es4~ttudomanyosangondoIkod6 modern ember .nern talalhatott l11egn~l1gv'ast,' rnert a rettento' alternativa eIott~IIott: es~~t, vagy szfvet aldozza fol? Kapkodtak tehat surrogaturnok utari, ameIyI~eI Iecsitttjak szornjtikat ; pedig ezt a szomjiisagot csak az evan~eIium vize olthatja eI. Terjedni kezd a buddhizmus esa kulturaban kifaradt, eIgyotort. modern ember kejesen supped bele a »szent Iotusz virag« iIIatab(i; mtlveszt vallast prQb~lgatnak hfrdetni, mely az aesth. szernlelet eIragadtatott perceiben menekiilni .akar e vilagbol, ahelyett, hogy szernbeallana vele es meggyo~neazt; mystikus theosophiaban tekozoljak eI i9fan eszfik utolso darabjait ide&"beteg ernberek ; Ienn redig, a'nep also retegeiben s a munkaskasztokbanforro Iesz <l fold, gazdasagiatalakuIas izz6. vilaga kezdodik, ahoI fanf.}tisrpus diktal s vad tomegerokterrorismusa duhong. AzonbanazUr IeIke most is ott lybeg a haborgo vizek folott.Egynagy materialista jnegrazo confiteort bocsat viIa~ga: 2 ignoramus et ignorabimus ;'ez azt1j viIa~rtezet . nem tud feleletet adni' a vegso, nagy kerdesekre. Lau~e kirnt1tatja,. hogy a materialismus veszedelmes metaphysikai irariy, meIy vegig .huzodik a phiIosophia egesz torteneten. Hji~~ Iiiket vesirtik ~g6rcsovek espraeparatumok, mint phiIo~opharQ eszkozok s az emberek belatjak, hogy teny es torveriyk6zot,t van meg egy hataImas harmadik: az ernberi agy, mely rniiidakeftonek hordoz6ja. :rer.jiinls.,Yl~_g_a /{gnthoz, nem Iesz most az tij jelszo, s a gondolkodas kezdi 'epfteni azokat az acelpillereket melyeken vlIagnezete,' mint legdragabb kincseinek hordoz6i~, szilardul megallhasson,

1 Nietzsche Fr .. Q6tzenc!1i,wmer\lI)g, Leipzig 190Q. p. 65.

2. Du . .l:Iois~eymond~ lasd V~la~N~~etek harca G:. befejezetlen cikkern a Prot. Lap' 1906. evf.24. sz.

26

A theologiaban Ritsch! Albert vezetibeezt sz irariyt. tanit-, variya: Lipsius tovabb fejleszti s ez ut6bbina,k,fia mar theologial isrneretelrneletet ir/ Ritschl. egesz fOlfogasanak alapjaul a vallasos elettapasztalatot teszi,ugy, arnint az ertekitcletekbcn kifejezesre jut. Hiu speculati6kat kertilni akar j (l keresztyenseg nekiegy folbugyog» Iorras, egy tortenetiteny. Ores christol6gia helyett a torteneti jezus elo szemelyenek rnegkereseset es., rnegtalalasat tflzi celul ; a csillagkoronas Logos vagy symbolikus Baniny helyett, a konyezo, verzo Embernek __: fi~t, kinek veritekes, porlepte arear61sokkal tobb erti, rnennyei igazsag strgarzik reank, mintarnenynyit szivflnkben tudott kelteni a dogrnak rnagasztos Fopapja minden (5 gl6riajavai. Azonkivill az ernbereknek heroikus lendfiletet, ferfias akaraterot ro kotelessegtil ez az irany, A Tolstoj, Thode, Wagner, Hartrnann-fele lemond6 kulturaellenes, vannyadt tanok helyett az evangeJiumfiatalos, iide tettereje bugyogfel ez uj iskola ertekeleseben.2Nem habozorn kirnondani: a. XX. szazad rnegffjodo protestantismusanak itt ring a bolcsoje.

Azonban ez az irany nem .aratott oly hamar di.<,ldalt. Az. egyhaz ebben a forgatagban annal' szigorubban k6riiihatarolta a rnaga aIIaspontjat s annal nagyobb erovel .ragaszkodott forrnaihoz. De Iassankint azert derengett benne is az uj,szabad gondolkodas s eloszdr is a tQrteneti ertekek eros hangsulyozasaban jelentkezik, Ennek a historiai confessionalismusnak agya~ korlati theologiaban ket nagy kepviseldje van, kik a legertekesebbek koze sorozhatok : jiarnru;[c.I!Jeodozius es .A~h€J~:.,.Christianus Ede. Miridketto szigonian lutheri es confession~lista;l11i~d. ketto az egyhazat, mint obiectiv torteneti hatalrnat ·teszivUag;~ nezete kozpontjaul, - de mindakettf kitfinf tortenesz s atfog1a10 pillantasuk elott,a mult egy olyan orlasl aramlatIesz, amely .ertekeket valaszt ki. A ket fr6' k6i6t: rnintegy 20ev van es rnenynyivel modern ebb mar Achelis nagy elodjenel l ~ regi, massiv

. .

1 Ritschl A. Die christI. Lehre von Rechtfert, u.: Yerstshnung I-III. 1970-74. Lipsius R A. Lehrbuch d. .e~. prot. Dogrnatik 1893. Lipsius ; Er-

kenntnisth. " '

2 E kerdesr5I olvashatni : Windelband; Geschichte der neuern Phi •. ' Iosophie 1904. Riehl A. Die Philosophie der Gegenwart: Leipzig 19,04. Lessing Th. Schopenhauer,' Wagner, Ni!!:t~s~h Leipzig 1904. Tovabba .Religion u. Geisteskultur c. Iolyofratban, veg{i1 'NlebergaIl: Die moderne Predigt Tilbingen, 1905.

27

rendszer utolso nagy eroprodukd6ja, az obiediv' confeasionalismus, hunyo erejenek 'veg~of6I1obbanasa e~ a; k,et mfi.~ert ~mif ezek utols6 lehelletiikigv~delmeztek, azt az iranyt tulajdon ede~ fiaik huktattakrneg yegkep: . Harnack Adolf a kritfkai-tcrtenelmi iskola [elenlegi vezerld fejedelrne s az i~jU Achelis ?Iyan dogmatikus~ hogy valIast6rtenesz bele .. ,E nagy antagontsmus, ruelyben}. megtijulo idorythrruisakel, esziinkbe juttatja a Turgenyev gyonyorf regenyet : az o Apak es fiak s-ot. "

" Harnack1 leO"elsobben' is azt hangstilyozza, ,hogy nem az

a gyakorlati' tHeol6gia targY.l,«wie rnan vzu einer,. gegebe~en Zeit kirchlich gehandelt hat oder handel~, sond~rrl sre hat vl~l~ mehr zu zeigen: vie man kirchlich handeln soll,.~m zW,eckma:sig und heilsam zu handeln»." Ez a deontologiai v~nas elsofokii erderne Hamacknak, A theologia szerinte az egyhaz tudornanyos elete. Mivel p~rom t;enye~ob6I all: szentiras: mint letalap, dogrnafejlodes (confesslo) mint letanyag es egyeni hit, mint letforrna, ezert a theol6gia is feloszlik:bibliai torterieti es systhematikai theologiara (1-19 p.) Azonban mi~dez ugy beszel az egyhazrol amintvan ;~mi~t lennie kelt: arr6I a gyak. theol6gia tanit, Mert az egyhaz el, teha! fejlodik; az a tudornany pedig, am ely az egYh~zna~. ,m~gvalositasa ceIjab61 a mutt alapjan a jovobe val6 }oVabbfeJI~~e~rC5l tanit : a gyakorlati theol6gia. Vagyisaz egyhazmag.a-epltes:rolsz616 tan. Azegyhaznak eletmflkodese visszavihetf ket elvre :egyfelol isteni causalitasra, ,masfeloI emberi ,actuali~asra. Eletfuhctiotehat csak az lehet, amely mind a ket oldalnak lenyegebol szar'mazik, vagyis isteni elv val6sul megemberi ,c~~lekedetben. Az az isteni causalitas nern mas, mintistennek ildvrenevelo munkassaga a Krisztusban hat6 gratia efficax, ennek pedig emberi actu~Htasa az egyhaz egesz eletri1fik6de~e;ig~'_ hfrdetes, sacrarnenturnok, kormanyzas. Ennelfogva az;:egyhaz rnagaepftese feliilrol.l1ezve .iidvrend, , alulr6i: fejlod?f1et. Az errolsz616 fudoinanYflak tnindig hlstoriainak kelI ,lennIe, rnert a fejlodes =. t6rteriei;em. be nem le,he:~rnpiriai, .. hane"! !deal~s, metf;Jfascefldens ertekc;!kimmanensse valasanak torteneteroi szo!~ teha(~~zine rnegvalosulasarol. (pp, 17-29)' A gyakori. theolo-

gianak felosztasat megadja . az epltes fogalma. Epiti rnagat az

. 1 Harnack Th, Praktische Theologie, ErIangen 1877. I-II. kotet.

2 Ibid. p. VI. .

e~Yc~~~ ~ozvetJel1i1l~ mint corgr~g~~.iQ, §~t;lctqrum, a Krisztusba \ffr~~tt hi! igM~esS~Cfqm~nt,!;lIlJ~ ~It_~;, m~~q_clszor,. !l\~r( fP~~~; ~tl,~1?i szervezej] ~()r~9ratJo, rellq~!ke2:e,setl ~Qr~anyz.ataIta.I. ~H1Q~t ~dvr~llq" ~mitt. jo~re,ndl:' Az 'e,J~~' w6Qja ~~. epft,~~~ n:y~ t~lllet, ke,t f~I~: 41;1016 es m~~tR' i)n~~n.~iv, ya~¥ e}{t~ri: ~JVt a:ze.ont, pogy az egyh~ iiQykozoss~g, vagy ct~vI!W:~:zmfny. Az ~Iso ,el~tf4qct~0 !sp1.et ,ik~!:4gu: va~f a ~ri~ztll~9i~ valo hitnek cselekvenyben vale kifejezese, vagy az eletben vaI6

T~~ya~Qsft~~a, AQ1az a cultus, ernez a '~{~r. JJaeq~i1ti~a: Mi~t ll,d.vl~:ezlIle,ny, ~ maga ~xtensi,y tevekenysegeben isrnet kef m6- don ,!~~ e,1 ~z ~~¥haz: V<;lg:y, i,qegeneke,t h~l~g (misslo), \'~g¥ folse,~dllJ.~ t~.gok~t nevelmiagaho~ (kate,che!!is,). A korrnanyzai] resz f,e,IQ~zh~:, b~,ls~, ~og~Ie,1re" (tory~nyhqz~s, kozigazg~~as, fQ,rv~ny~ ~e,~,e~) ~s kulso jogeletre (itlterconJessionaU~ viszony ~s, egYl1az- politika] helyzet). p. ?9. - HalC;iqas Harnacknal az epft~s bibij~i fRga\manak ko~ponti kidomborttasa a realizalas, onmeg\~16sft~~ elvont fogalrnai helyett. Uj iranyt itlaugunil a hist6riai eljaras mely a. ll1aga reforrnator! gyii.molcseit a magno patre maior fiIi~;

t1i ifs,~ol:lIaban termi meg, £0 . .' .

.Harnacknak sokat koszon A.c.h~ljs,l M(fvete,rjedelem dolgaban 1~&.nag'Yobb e disciplina egesz irodalomtorteneteben, hist6riai a~Y9.g~t pedi~ annyit olel f61, arnennyi csak egy nagy szorgal1ll4 nemetwofe,?szor »~eb~nswerk«-jetol telhetik, S~te gyakorlati :p~oI~¥J:f.,~~_ eg~haz eIetm(fko~es_erot sz616 tudol11:(ifr~ti~ az el~t,mukod~s p~dlg szuksegszeni, mert az egyh-~zza letel nem or~~n~~s tar~ulas, hanern bizonyos tepyezokbol felt~tI~q4i\ov~tke:z.:o el~tactus, az egyhaz termeszetenek kifejlese.

. "Masods~or ez az eletrnffkodes norlllqtiv~. vagyis az Isten 1~~JelJek, mint vezerlo eronek, megfelelo. I,:nnelfogva nern a,zo~ egy~a~a norrnaado id~~I, hanem az Ige, maga Krisztus: , hi~zen a.zQs ~gyhaz isepen olyan tort~neti alak:z.:it,: mint ~ :ni~nk's nem<lz;~rt bfr bizonyos tekintellye], mert kOFetlen J~zu~ utari a.la~ult,n~Qem 'a~ert, Ill.ert bizo,nyq~ ~Iv~k~t jobban megv.aI6~( tq~t. Ha q.:z.:~~yhaz a Krisztus teste, akko; fejlodesere masnorma n~Q1 lehet, ~i~} a Ktis':z.:ius szel1i:m~,' ~ IOg§~:" rPlJep, yq.Q··~~;eg'y-: ha. zban egy orQk. vonas.: I .. , .. d'.'.I .. t f'.·lf .. I .. C·' .. 'I' ~ '.' ·d.o" '."."."".".'! .. ' .. ".'"

'''(' . ,.,', 11,., en ~ ... e, 0, e e. e,]~, pe e1g ennek q,z

,;,. :-,-:, .,-J' ",'-',

ii 'Lehr buch' der p~aktischen The .ologfe I-II. ]898 'L; ·"1 ' '~ ',' ~,

. erpzig s apr6bb

essayk. .

~leheveke?ys€ghek:~zon.neg\raI6sulas, kmeiy hefu ,.egY~b, .. rnlnt }~t~n~rs~~ga, ,.Ehti{~k az 6nmegva16st1lcisn~k .vah egy spetificti's ?Ib.'tiai~e~e:, az e.p.UIe,~, ~(',woo~·~.V~j~~i me,giev6 ~P(fI.1.,~eg~~dig o~magatol, egy belso . eleter6 ha]tasa, alatt, E tevekenyseghek

maga az egyhaz. az alanya, . de '. rnaga . a targya is, Mondhatn6K, h'ogy a legfeIsobbiilanya a Krisztus, de felesleges, 'rnert t1gyls subtntelligftur., Hisz az egyhaz, a congregatio sanctorum; vag-Yls olyariok gyulekezete, akik a, Krisztusba beoltattak, a'kikbeiza Krisztus il s ha ez, a gyiilekezet a Krisztus teste: tevekenyseggnek alanya maga a Krisztus Epenezert eleg ez a meghatarozas ~ ~ gy~korlat~ t~~?16g~~,az egYh.dznak magaepitese~eljdb61 vegzei! r] ontevekenysegerol szolo tudomany . (p. 25.) Felosztasanal tehat az) \ egyhaz terrneszetebol kell kiindulnunk. Nem lehet ezt levezetni ; fogalmi iiton : a szabad eletrnffkodest rneglatni es tapasztalni kell.Mindenekelott az egyhazi szervezet.valarendelendc az egyhcizi szolgalatnak, mert causa finalisa emebben, ilIetve az epitesben rejlik ; causa efficienskent szerepelhettek legyen a tortenelmi fejlodes fordul6L Az egyhaznak -pedig harornfele modusa van : egyseg,stentseg es egyeternesseg : aszertnttehat, amint e modusokkoztllvalamelyik praevaleal, kapjuk meg az osztasi alapot, Azegyhaz egysege abban all, hogy »derselbe Herr der ,Ha4pt Aller ist, derselbe Olaube, diesebe 'Liebe, dieselbe HQffI11.mg. derselbe -Beruf bel AllemIdentisch ist.« (p.35.) Ez az egyseg a kultuszban jut kifejezesre, melyben vannak allando forrnalis ele,mekes valtozo tartalmi elernek. Azegyhaz szentsege abban nyHvanul,hogynem onkenyes tarsulas, hanernIstennek a Krisztusban megjelent kegyelmen alapul6 kozosseg, 'A .Krisztus orrrna .. ' gat adta ekozossegnek (ig~ben es sacramentumban), feladata tehat, hogy.aziidvosseget megorizze es tagjaiban teljessegre vigye, Ez tortenik az ige szolgalatabana meglevo gyiiI~kezet javara.fhomiletikaj.vaz ige tanftasabarr afejlodo (levo) egyhazra (katechetikq,}", vegiilazige alkalmazasabanvaz, egyesekkel szemben,~p:ciitnenika.) Azonban az egyhaz vallastarsadalmilag is tagqzodik.-amelynem egyeb;minta szocialis-poirnenika :es,ez.t nevez .. i

I ' ' .

szerzdnkkoinonikanak. ,Azegyhaz egyeternessegeazt involvatj~,

hogy altalanos java legyen az iidv minden nepeknek. A vilag lTIegvalhls~,. az ., ernberisegnek Istennel val6 kibekitese; az egy akol es egy -pasztor eszmejesiiiksegkepeni folyomanyaaz egyhaz terrneszetenek. Ez a missifo~ KeffeIefa]tc1,fali: (pog~liy'~'s

30

zsido misszio. Vegi.il az egyhaz nemcsak elvont idealis hatalom

,'" , .,- :'

hanem jogi alakzat, mely politikai es tortenelrni viszonylatban

,eL Az errol sz616 tudornany .. '!- Kybernetika es transgrediens tudomany, amennyiben targyat az egyhaz szervezetenek Jsmeretet egy rajta kivill esc celnak: a gyi.ilekezeti epulesnek szolgalatara kotelezi. Ach~}is nagysaga az elozo mffvek utan egyszerre szernbetflnik. 0 tudta eloszor egyeztetni az egyhazi tevekenyseg fogalrnaban a szuksegszerflseget, a normativ erot, az lget, mint centralis tenyezdt. Az eptilesnek is helyes es igaz magyarazatot ad ott, a felosztast genetikusan es finom analysissel hajtotta vegre. Vegre valahara oly j61 esik a speculatio visszaiitasitasa aziide, meleg elettel szemben, hogy Ielkialtunk GotheveJl

sziirke minden elmelet, baratom, de zold HZ elet aranyfaja!

Nagy erderne, hogy asokat feszegetett belrnissziokerdeset megoldotta, amikor az egyhaz sztiksegszertf elettevekenysegei koze sorozta akoinosist, a vallasos tarsulast es annak is alanyaul magat az egyhazat teve, a hivatalos pasztori karral helyes viszonyba hozta. Hibaja az eros confessionalismus, lutheri iranyban, s egy obiectiv egyhazi hitnek a folvetele, amely kotelezi minden 6 hirdetoit. Bar elismeri, hogy nem szavakhoz, hanem belsd igazsaghozkoti a hitvallast, megis teved, mert egyhaznak obiectiv hite nem .lehet: hinni csak a hivek tudnak, tehat a hit mindig subiectiv, sot individualis. Azt az igazsagot .pedig nern hagyhatjuk, h()gy az igaz hit szabja meg, hoi van az igazegyhaz es

. nem az egyhaz az igaz hitet. De errol rnajd kesobb, Nem atalljuk kimondani, hogy Achelis mtfvet e .nemben legklvalobb alkotasnak tartjuk s azt a felemHtett kis hibat elfeledteti veliink 6riasi adatgazdagsaga, tiszta, attetszo rendszere, szigoruan tudomanyos eljarasa, egyebkent eleg szabads rnegis komoly gondolkodasa, mindenek felett pedigelteto evangeliumi ereje.

14. Atrnenetffl ket nagy francia theol6gust kellitt folemHtenem, Vinet es Vauchert, akik, ha id6ileg nem is,de ininyukmll fogva itt ,erdemelnek megemlekezest, Vinetnek ket posthumus rnunkajat ismerjiik." Bar egy felszazaddalelt, tanitott Achelis

1 Faust I.

, 2 Homiletique, ou theorie de la predication, Paris 1853. T heologie

>','v,I?astorale, Troisieme edition Paris 1889.

31

elott, megis ide tartozik 0, a nagy individualista. Krauss A.l eros orthodoxnak es pietistanak tartja; mindenesetre nem volt orthodoxabb koranak nernet professzorainal s hogy pietista lett volna maserielemben, mint a' Krauss eszrnenye, a hurnanista Zwingli, kiazt monda: res et experimentum est pietas - nern hiszem.Hirdeti, hogy a hit mindig id6szeruseg utan tor; nern az 6sok vallasa.vhanem az errhiterii tart meg engem. A vallas tehat a kor belyeget magan hordja ; leszall' az emberi szenve-delyek Jevegojebe s kozottimk [arvan, »un peu de la poussier de ce monde s'attache a ses pieds augustess.'' Az t1j valtozas most az, hogy la foi palie a rallumeson flambeau; les con-

victions sesout plus frauchernent declarees et plus nettement -desslnees : la croyance, tornbee a I'etat d'affaire collective et pour ainsi dire sociale, est redevenue personelle, et par fa meme vivante? Ez az elO' hit, a benne t1jjasziiletett keresztyen .szerneIyisegsarkkove az egesz gyakorlati theologianak es hordozoja az egyhaz tevekenysegenek, Egy nagy feladat veldtt allanak : megdics6iteni az egesz vilagot. Gyujt6 hangon kialtja oda lelkipasztortarsainak : Ie christianisme est plus qu'une doctrine, mais cequ' U· est avant tout, un fait vivant perpetuellernent jaiIlissant, et aujourd'hui, grace a" Dieu, a flots larges et· rapid? L'histoire, que vousracontez est elle close? Dieu s'est-il endormi ? ou bien ses ouvres pas sees ont-elles a rougire de ses ouvres nov~lIes?'" Kar,hogy Vinet nem . adott rendszert, hanem kef specialistudomanyagbajiolgozta bele ezt az {) nagy gondolatat a mflvesz

'ftnorn ontudatossagaval. .

Nem ismertetem a nagy Coquerel Athanasenak »Observations pratiques sur lap redication" c. konyvet, mert tisztara gyakorlati tanacsok vannak benne es sernrni elmeleti kerdest nern eririt. 'Attetek Edouard voucher' konyvere, mely pornpas {)sszefoglll.i6

munka tanftvanyai .reszete.Konnyed franciaempirismussal fejteget], hogy az egyhazegytQrteneti terry, amelyet functioiban meg ,~eIJ,jsT.erni~. csak azutan ineghataroznL Megismerjiikpedig az egynai:at totl:enetiyto~: . a~ apostoli kor egyhazat osszevetjuk

; c> ".r.': (,\ >;'_"<i" ,- ,- .

'. -' " '" '-',

1 . Lehrbuch der 'Homlletlk, ;Q:ottia,.1883; p;109' 2 Homiletik 578. 3 584. '" U. o. '607.

5 Paris 1860.

6 De la theologiepratlque Paris 1893.

32

az egesz kes6bbi kor fejradesevel. Az egyhaz tevekenyseg m'i~d"ig ~gy volt: la realisation de I' ouvre de salut de Christ dans l'hV,manite. Les moyens d'operer cette communication sont la parole etIe sacraments. (p. 69.) Ezeknek a tevekenysegeknek tudornanya agyakorlati theologia, Az _.~~-LtiliUiQ_;__LsieD es_em"hk r.ekkeL_Jsteonel valo viszony: a cultus, I!L~ly. __ .szi¥e---az.-{}g'ts?:

.---~-.--- .....

~gy.fuizi._aetnelc- I~!:_n hat:~__.gy~~~e.tJ:e-jg.eveI .. _§~£.ramentumg!r

kal, ~~iilekeze_~.l~lelhlfvall~s.~31j_jtn,:iy~ll. maga.,,!1}~gszenteless.eL Azutan ai-egyhaz a-'maga-"egeszeben szervezkedik. Oondozza a

lelkeket, caritativ tevekenyseget vegez, apologlat es polerniat folytat. £z-€Z_~Yhaz_.EQn§~Dr£!1iY._)~.s.p~.tldsa. Majd magakiterjesztese utan lat: in!.~!!_siv~: k_~t~£h~~tik_4.Q!l.n, ext~,~_s._i'y'~:.misszi6bafl~ (p, 78.) Vilag~h sem hat -Ie a problernanak oiyan melyere, mint a nemetek.Csupan torteneti titon az egyhaz igazi mivoltat meg nem ,kapjuk, csak egyen! tapasztalatbol. Aztan akuI6qb~zo functi6k nem valnak j61 kulon. A Vinet iskolaja nern latszik

meg rajta., .:" ,f ..: i;

rs. Szernbeotld, hogy a francia irany ,m~nnyirekQzel \~I1

Schleierrnacherhez - nem hiaba rievezik Vinet-~ a.' fran Cia Schleiermachernek - tehat, haNernetorszagban a schleiermacherl iskola Iehijtil, az olyba tfinik f61,rilintha' a francia .hatas ere9;" menye volna~ Pedig nern. Krauss Alfred,' a strassburgi egy'~tern volt gyakorlati theol6giai prof~sszora onalloan tettelT:1~g ezt ",a Schleierrnacherhez visszatero lepestes ezzel bi~ony.?s tektritetbenelobbre vitte tudornanyunk ugytH. 6 .mar a~.'~iYhazat nemfog;ja fel olyan massziv obiectumul, mint pld. ,Achelis; a hangstilyt isferlOrszagara yeti; mint amely benniink leva eletelv s nem socialis test. Ez az iijeletelv, istenorszaga, szQksegk~peh egyhazza lett, mint amely megya]6sulasanak torteneti felt~t,~·!r. Az egyhaz alakulasaba tisztan sodalis tenyezok folyn~~:,bl~;-" embed, .egyesuletek azok, Or6kkevaf6 ",idealok, szolgalata!b~,lJ. Etmelf~gy,a maga az egyhaz,miptt6rte!J:etI teny, n1:e,~ n~rr jelent~rt~kad6t; ertekesse a, benn~" s~emelyive, valt lidy. rev~p lesz, aszerint, hogy mennyiben ildvkozosseg. Ha azonban az egyhaz udvkozosseg, akkor lehet tidvintezmeny, vagyis , mindazoknak akik azudvk6z6ssegbe' heJeptek,ips6faCfo , kozvettti

, _ ,_', , ': .: _. ,",' ~ _, 1,.,

az iidvot. Ez a' ket functio merit! 'ki az egyhaz e'ge:si, eletmfi-

1 Lehrbuch der Frakt. Theologie 1"":":11. Frelburg 1890-93.

33

kodeset : az udvk6z6ssegben az egyhaztpint epiiloflany szerepel, vagyis a birtokaban leva u<;iv6t kif~j~zi,hogy f kife.~e~.~.~ epftoleg visszahassonrea ; az ildvinteztitenyberraz egyha,z .~koz?,&r segen kiviil esoket nevefi onm~gaba.Mjndak,.ettevekenyseget.leh

, letpzi az, hogy mandatariusok hajtjak yegre, akik az egyhaz! szolg,U,~

alanyai, Ennelfogva az okmu":kajukr?Isz~16 .m.~v~szett~n, v~~y~~ \' , a' gyakorlati theol6gia feloszlik n~gy dlsclphnapl,: hturglkar~l

hoiniletikara ,,(iidvk6z6sseget ,?zplgaI6 ·tevektnyse~ekrol, ~z6~9

tan ok) , tovabb<1. katechetikara e~ ~ur~ pa~torali~r~ (az~gyhazr~.I, mint iidvint~zmenyrol targyalo m,uelmel~tek)'Nirm szerepeI, kozottiik az ecclesiastica ;(Nitzschnel: ecclesiologi~)~ Olint am ely ~ dogmatik~ese~hik:l J~r~ya, viszont a mis~zi6r6},.~z616 t_an, rel~ ~rr61 .tanit, :Rogyan kell az egyhaza1 min~~n~kelotlmeg(ll);apl~am,

hol ott , a gyak. theol6gia csak a kesz eg~ hi~Z te\,~kenx~ege'l1t;k m(felhi~letet adhatja, - Hatarozott erdeme Kraussnak, ;hogy az.

eg>,h~i fogalmabanujra hangstilyozta " ~i'>~sUbject!v :el:.~et::~ sifvbel1, 'Iakozo tidvot, amely istenorsz4g:mak reszese~l, tlldgl fn~~~t';, ez adja meg az egyqazna~ igazs~g~tas.Jz.~nt~eget:~tp\t:

I¥e't¢nelkiilnemk6vetelhetne maganak. Az udvkozosstg ay~tma~

egy:I1~~t:~tAgYint~zl11enf1ye: tehat nern a confe~~ionali~J??at(lrt8t~7r nemrsaiisz{atannak(lzell~fveset.esz istenorszaga pq\garav,,:, h[~~.~m

'a, szeri1'~Ixe~il~tta)J(lsztalatta valt ildv, a01elyet nyert~~ az~g.;JJr~lP J~~us!~JT1t~.L)\zegYMzegysodalis alakulat, !l1~Iy:etcit ~k'1H ratn%a~;On~ ma~alHrcletteelve~kel.,re~at~jra targy letta~ egyr~~1W~.~n?r~.z~~~\rtakbirtokosai nevdikes~meHk fal,; 6.l1e,sz.01~flye f~le,~ Ei1~hMI a k,'ni 16~'(~?kkal. szernben.vannak ol~~'} ry!p~i,~~~ly:k~el>~L~~fffR Ac~<~!1~ m~gott:LegeIs(5bbenis kidoRja <j.~ e~yhazrol s2;glo ,tapt)l ~~~~! thebiqg{aQ6J,j6,.~0~y<:sak e11l1)efetben, mert a!yalosagba~\:'pI?

o m~ga 'isig~rifln()m fejteg~ie,~e~kel rmitatja ki az egyhaz l~n~~i:-

get~AZ()flkiviiil)~rt1 ~I,~g, !,egy")~en:]~ "~ piIIa:~t~sfJ,:, a gyak, the?T 16~n~,l1emcsak en'}ek a, .ne~1. d,I~,fl!pllna'1~k<()ssz~sege: rlaye!J1;;i'tJ 'idf~s~a(lyaszentegyhi1z eJettqna1! ty\arpedlg" a, :szerttilrtR~ pr~R'~~IR~ tanif6'"es lelketaondoz6 pas~t,9.ri, t~yekent~~g m~~r_n(!~,\m~rtt,l~l isten~r~hganakb egesz el~tm(fk6deset. ABb61 pedig, hogr Krauss

az~gyh~z~el~tm(i.k6d,~s heJy~re,a papi Jev~k~,n.y,s.eg J~galm3~ tette 's1uksegszeruen kovetkezett.a.gyak, theologlanak, mmtm,l.1:'"

vesz~tta'nnak' muel~eletI1ek a. f6lfbgasa, a~i azert vesz~deltn;~'sr, ,'(., , tnertke!Io'p~YChb'16g!ai. r~ve~et~~}~'elkiiI ko'n n yen a te'cn.t1oU{gtii meggyo~lM~sre szolgaltatna ala pot

3

34

.Kraussnak-azeldnyett megtartva, a hibait kijavitotta Basser,'!!!.nn Henrik heidelberg] professzor.! Homiletikajaban" be~-;ilj~, . hogy'~riagyonkozel all Schleiermacherhez es a Schweizer-Iele baloldal tovabb fejtO'je akarna lenni. Reforrnatus jellege, szabad, tide gondolkozasa es mely hite praedestinaljak is erre. Agyak. theol6gia feladata a jelenkorban IiiktetO egyhazi eletnek a maga egeszeben valo megis~erese· es a jovendO' elveknek rnegallapitasa. Celja az egyhazi elet fejlesztese, tehat a reforrnacio, Az ecclesia se semper reformari debet axiorna csak agyakorlati theol6gia altai erheto el. feladata a j6vendO' megalkotasa, tenat minden theologianak foglalata es eredmenye.Mert imrnara tortenelrni es speculativ theologia kozvetlenffl a gyakorlati eletnek nem kepesek szolgalni, Mily, tavol all az uj szovetsegi biblia1 theologia eredmenye' a mai egyhazt ·hittudatt61! Mennyire mas a mai modern kegyes vilagnezet, mint az egyhaz confessios tanrendszere l A gyak. 'theologia nerncsak m~gd tudornany, de cselekszi, hogy tudornany lehessen a tobbi theol6gia, mert a gya-

korlati vonatkozast magara vallalva, azokat meghagyta ismereti onc~loknak. A gyakorlati theol6gia pedig csak historlai eljaras mellett termekeny, Am ez nem azt jelenti, hogy sekelyes ernpirismU,s1;>a vessziink bele, han em azt, hogy . keressiik meg az elveket. »Gest~ichteohne Principien ist blind, Principien ohne Oeschichte sind",l~er,3 mondja kanti allusioval. De az egyhazielet nern egy bezart territorium, mint a regi orthodoxok hittek : miIli6rneg millio s,iallal van odakotozve e vilaghoz es e szalak ,az egyhaz organism~s,anak hajszalerei, melyen at az eletero aradvPsychoIqgia nelkiiI riem ismerjiik mega vallasos embert,e~hnoI6gia nelkiil nem tudunk a nepiinkhoz ferkozni, sociologia nelkiiInetn vagyunk kepesek karitativ intezmenyeket alapitani, hurnanitarius teve~enyseget vegezn! es a Ielkipasztori gondozas nagyfeladata] meg[1em oldhatjukgazdasagi, igazsagszolgaltatas], kozigazgatasi, st6Y~: jogeleti kepzettseg nelkiil, Tehat agyakorlati theol6gi~

egy nagy fordulat elatt all. A confesszios egyhaz sziikk9rffelet,.

1 E sorokhoz-alapu! tobh apr6cikk~n kivu], amelyek azo'szerkesztesebenmegjele~ilrZeitschrift furprakt, Theologie c., foly6fnitilasabjain lattak '. napvilagot, a .mar ' idezett rektort beszedet : Dieprakt. Theologie alsetne selbstandige wissenschaftllche theol. DiscipIin, Heidelberg.i896: .~vettem.

2 Handbuchde.r GeistL Beredsamkeit Stuttgart 1885:eflsszQ; 3 I. rektori beszed 21 I.

35

tevekenysege helyett most egyetemes iranyzatta vaH:a 'keresztyen elv megvalositasa lett most a targya. Egyhazott van, ahol ez az elv megval6sul; .ha nines meg benneez az erO',bitorolja ,. az egyhaz nevet, felszabadulta gyakorlati theol6gia az egyhcfzi gyamsagalul: nem nek] szabja meg az egyhaZa tenni val6kat; hanern 0' az -egyhaznak. - Vilagos; hogyitt egynagyfontossagti elvet mondottak ki. A gyakorlati theol6gia eddigi-szilard ,alapja: az'egyhaz, mint confesszi6val osszekot6tt obiectiv egys~g, szethullott ketalkoto elernere. Egyik felelonistenorszaga, mint subiective hordozott udvbizonyossag, a rnasik . pedig egytorte. nelrni-societas- az egyhaz, mint vallasos korporacio. Azelobbi lett az alany, azut6bbi atargy. lstenorszaga hat azegyhazra, hogy abban alakot oltson, rnegvalosuljon. Hatvpedig profetai szemelyisegeken at,tOrtenelmi forrnak koZott De ezek :aformak azerttarnadtak, hogy modusagendije Iegyen az athatott szernelyisegeken keresztiil. megval6sul6 istenorszaganak,ennelfogva eszkozi ertekuk van, ami annyit [elent, hogy belso szukseghez kepest valtoztatandok. Ha pedig az-eletelv a fO, akkorrnindarna ismeret.ramely rnegvalosulasanak felteteleirOlsz61: beletartozik a gyak theologiaba, mint annak segedtudornanya. Es ezzel ege~ szen uj Jrany indul meg.vamely meg a Iorrongas alIapbtabal1 van es rendszerezeshez nern jutott el, de a mar felfedezetf-igazsagai bizonyitjak, hogy ezazJrany hivatott arnafvallasos val. sagot megoldani esa [ovendoegyhazt eletet: biztss 'fnndamenturnra : hiva szernelyisegek szivere' helyezni tortenelrnTtradici6, szervezet, vagy kiilsO' jogi helyzet ingatagalapjai Helyett. I'

Itt kell megemlekeznern agyakorlati theologianak magyar mfvel6irO'Lfajdalom, egy par sorban elvegezheto az vegesz, Nalunk nagyon sokaig' dfvott, sOt jelenben is altalaban divik az afelfogas, hogya gyakorlatitheol6gianemtudomany, nem rendsze», hanem.ielsajatftott mfffogasok osszesege. Oyakorlatl theologiaaz, amit minden pap csinal. Az egyes gyak-theologia!' dis:ciplinaknak 'l1eg akadt nalunk egy-egyrnfvelcje; deanalanoS' kerdeseket senki sem szeretett feszegetni, Nagytudom<i'riyuJ6.th' Ferenc.uram, ki a reiormatusok papai collegiumabail Theol6giit es' az azzal osszekotott Papi Tudomanyokattanitd'Professor vala; Oyorben 1814-ben megjelent ttQ.mJ)etikcijaban fontosnak tartja . kioktatniaz Hju -Timotheusokat- 'arrOl, hogy,'pred1ka:ci6 kozben nem szabad am orrukatvajkalni, vagy a palastba toriiltrl(206s--208

3·

36

II;), de i elvi kerdiesekr.~1 megriem emlekezik: A Kovacs Albert hmpi1~tikaja a mag~lriemeben kit(fn,amfi, ;d~nagyoni,s iankonyY, ~p.IJ~lfogva azel:v.ek; osszefiiggeset nern .kutat]a. Dr. Bartdk QYQrgy encyklopaedfkus konyve- agyakorlati theol6giara nezve eztn sok mulasz;;t~st meg nem tudja p6tolni.E: konyy, szerinta gyakorlati theologia »az egyesekbdlalakult gyiilekezetelettev~~ ~enys,eget, s benne a )elkipasztor,koteless~get~teelldoit tartjl;l szem elfitt«. (p.42.) Feloszlik. 3reszre: I.EgyMziszolgalattan. 11. Egyhazkormanyzattan. III. Missi6tan .. Az elsq resznek a t!lg()~ zpda~'a.: kultlJ.szr6l (Iiturglka, horniletika) neve!Csral (katechetika), lelki goqdoza~ror (postoralis theologia) sz616 tudornany, A lelki gOOlipzas .kor~be tartozik. a belmlsszio is. ~ Egyetlen nagyobb jelentO~egamut1ka a ,Novak L~ki professzor ro.vig szekfoglaloja: A gya~016gi'!.o1!!!~L.!!!.1l1.!~~~2!e.2 T9rtt~I1,e.ti visszapillantassal kimtitat]a, hogy agyak. theologiat »a Jejlqdes torvellye noveltebeleaz egyhaz es theol6gia egyiittes eletebe« eS e fejladesnek' kettcs tamisaga az, hogy 1. a gyak. thealQgia egyr;e inkabb felismeri igazi feladatat: az egyhaz;ieletJeve~¢'ilYs,.eg;einek rnflelrneletet adnl, 2.ezzeI az elmeletith.eol6giat felszabadftotta a gyakorlati '~zempontok al611 maga pedigamannak eregmenyeit az egyhazi eletben megval6sftjaes gyiimolcsozteti~ EJ1l1~1f;()gva agyak. theologtaazonrnagat ~pfta egyhaznak teljes kepH.,~dja ;.centralis problema.Iesz tehat azecclesiologia. Az e!W.,,: baz,at .;ll.gy •. fogja fel, mint vallaserkolcsi celok szolgalahiQal1~iJp ~zabad\e~(!sUletet, agyak, theologiatpedig mint oIYan.tl,ldo.manyt, .. amely el(5adja, mint kell folynia az egyhaz! e!etteyel<ertY~egeinek,hogY'altaluk azegyhaz.ontpag<it epttse.Ehhez az.anyag()t.a.speculativ,es torienetitheo!6giab61 veszi,. de tekin~ett.~l varr.a rokonsagban levo prolan tudornagyokra] neppsycholqgiAf mpves:zettortenet, sopiol6gia stb. E: .sorok ir6ja ~endkfViiloryen4' annaka JtI egha t~r02:~~mak, am el yet N ova~a gyak. th e91q.gi4rgl, ad, mert szerencseakezzel van .m.eg6va benne-a ket,nagY~rpek.!' 1. az, V9GY Cietrol '~z616 iudom<1.Ily,2.az, hogy nortnatAvtuc;i,<A~ many, .merta kellt frj~ ela, Az. egyhaflj·tneghatarozasaszabq.qelvii.~$ puritan, de ~zu~ es.inkabb egYl1,azjog~qnba,talal; a segedtU(:i0mlj.~ nyok felOlelese ~a,!)serm~J1ngoIldolatanak meltal1y'lasat, jelenti,

1 Thepl, tudon;t,4,ny es lelkjpas!,tori kepzes .. Kolozsvar .. )907.

2 S~n;>spat\lkiil5lskola 189,7--:-98 evi ettesWSje. " .

-'.:,\ ,-, " b\· - -" ,', - .:' ;

37

16. Aza nagyforrongas, amelynek kepef. a . 13.·baii rri~r probaltuk megrajzolni, tovabb tart. Az egyhata magacon~ervJi~ tivismusaban addig \redte ononlTibaif;am'fg ereiIyeitistag~dasba vettek. A XX. szazadmlvelt emberenek lelkefilem t~plalfa HnhiaJ' naiv metaphisikajaval, evez~edes dogrnalval, kegtes szoJ(asa!val f arna] kor ernberene'k olyan httkell a sziveb'e; I hogy iiibe1'e'-, f~tjena fejebe H{.Mindaddig avallas nem lesz'ehy~fto, vfgasz,~ tat6era,istehi . beke, amfg'eszes ~zfvkozott' ~eghasofilast tarnaszt sat inkabb dernoni babonanak marad. (Teh:it'a rna! kor

" - - '- :-' , ,.':, " - - -:- - - " .', - " ':

e'iiIb'ere nem reszigazsag',de totaHtas, elet utan \ragyik. Am elpi-

henteto bekereIs. Azaboszorkanyforgatag,' amelyben . a torteta, rdeges ember leatli eletet, az ujbenyornasoknakory kimohd~atatlal1 zaporat ontja a' kimeriilt lelek~e, hogy at nyugtalan~~, 6izO~, fiJ!ossagotkeresave valik.Marninden'kiimpt~sszionista s'az eg~h~z o-bizanci' rnozaikstillel akargyonycrkodtetni. 'Arriellett: 'a 's·otla.Hs pi-dblerriak, megoldhatatlan bonyodalmalegalabbegy'bfztosigatsagot manifesztalt mar: e kerdeseket csak-az evangeliliini. 8ze- •. retet szent [egyeben lehet rriegoldani. Valamiiij romantikattimjen' iIlatasz~ll()ng a leveg6ben; az emberek a katholikusrenarssaricerOlalmodoznak, masfelcl pedig az El-R6mat61 rtid:igJHbrii egyrefiagyobb, , vihighist6riai jelentcseget kezd olteni.Ni!~ntP materialiszfikus reakcio, mely e kornak sajatja, elzuga templdtrta:jt6k eIOHes az .aesthetika mega rnysticisrriusmezej~t~ arad,hogy ott .elposvanyosodjek. A. kor keresi. a rnaga 'kereszt~enseget es ehbenatnekiink ken megsegftenunk, Meg kell kap'rilink azt' a kerdsztyenseget, mely a mfveltgdndolkodasnaknincs ellen ere, de aszfvnek'beket es vfgaszt,az akaratnak acelos erot, vidarri lendaIetet ad. .Szemelyive kell=tenni a keresztyhlseget;inely md-: ! holn'ap csak tortenelmi. kincs Iesz. 'Ez' a prograrrirrija annak ~I,eg'l: uja.bb'gyakorlati ··.·iranynak, a.melyre. mar ram'u,tattunk '. Elsa' Vezere Baumgarten Ott6,kieIitanar Volt, de a vezet:est kiragadtakezeoor a fi:UAl heidelbergi magatltanar; ScHleierm.iCher 6taaz'efscr 001· csesz,' aki'gyakorlaiitheologiavaI foglalkozik: Niebergalr'ffigy~s\ Egy egesz' taborcsoportostil l<ot~jtik, s lazas munkavaJ,{{lakftjak ki a jovat. Vezerkaraban ott vannak meg-: Drews PaW Weiss Janos Botisset, Kirrnss, Smend, ~cOj.an, Teichmann, stb.~eiiikben van a legnagyobb gyak: theologlaCfoly6iratl,a,zutan aPraktisch

-: " _ _ ,-. , ',_ ' ",,:r,;;. ',,;' ~. 'j."\ ,,\

1 Monatschrift fur die kirchliche Praxis hrgsgg; Baumgarten.

38

TheologischeHandbibliothek c. vallalat.c.tovabba vegy modern

predikator! tar kiadasi joga. , , " ,

Jellep1ziaz. egesz'iranyt a' modern positivismus. Ugyanis a modern theol6gia majdnern szazados kiizdelmeben Ienyesdiadalt aratott, de eza.diadal pyrrhusi gyozelem volt. A teljes kriticismussa valt.rnodern gondolkodas a rornbolas heveben elf~ledkezett az epitesriH. A jezus szavabol vcsak feligazsagot .hajtott vegre : azt, hogy.rontsatok el a templomot, de nem valtotta be a ma~ik felet .es harrnadnaprarnegepiterri azt. Ez az ernlitettem iijjskola kezdi-teljes erovel hfrdetni, hogy a modern theol6gia kritikai m6dszere is csak eszkoz, megszabadftani a vallas elo vizet a.folibe szott Jradici6kbekanyalat61, hogyazzal i;l. vizzel Iecstllapithassak: e vilag nagy epekedoi orok.szomjdsagukat. AmOderIl theologianakcelja nerrrelmeleti speculatiok .szovese, doctrinaire. kerdesekmegoldasa, reg:i, teves tanitasok cafolasa, hanem TelIedezese a keresztyensegnek, mint ujjasziilo, megszentelo eletelvnek, igazolasa a jezusban lett. iidvnek, mint rnennyei erteknek. Csalc modern theol6gus lehet a mai Icor igehird(?toje,1 mert ez "hitet, szernelyes elettapasztalatot predikal, az .orthodoxia pedigtanokat, dogrnakat hirdet, A modern theol6gia profetai, a r.egimeg legalis. »Csak mi vagyunk kepesek ana, amire elleneink hiaba vallalkoznak. Mi tudjuk, hogy mint all a dolog a modern ember szivevel, mert mi veliik erezunk, aggsagaikban osztozunk.kerdeseiket ateljiik. E.s a predikacio nemcsak azokert van, akiknek esztik a 17. szazadfalabjain jar, hanem a mai kor ernbereiert. is" hisz ezek is odatartoznak a gyulekezethez.t Nem az egyhazi taniiak hirdetese, hanem a rnegsegttese azoknak,

, akik a .keresztyenseggel szernelyes viszonybaakarnak lepni," nem bibliai tanfogalmak, han em keresztyen velettapasztalasnak hirdetese;' az egyhaznak nem, mint obiectivszervezetnek, hanem mint. evangeliumtolrithatott szernelyisegek sziveben elo hatalorn-

, nak hangsrilyozasa.iarnely a maga rnunkas szeretetevel a.socralis bajokat orvosolja,az eletet megszentelni igyekszik, viszont mint belsf vilagunk ertekado elve, bekessegre visz es nemesse tesz,

ime az uj irany idealjai. 5 ' ,

1 Schian: Die Predigt, Gottingen, 1906.p. 44. 2 U. .0. 50. B Naumann Gotteshilfe p. IV;

4 Baumgarten,Predigt-Probleme, Tiibingen 1905. p. 62. sq.

5 Th. Hiiring,'Zeitgemlisse Predigt, Gottingen, 1902.p. 39, sq.

39

Oyakorlati theologiaja ket iranyban halad : az iidvjavaknak, mint ertekiteleteknek megallapitasa, vagyis annak a kideritese, mi az ovangelium.masodszor pedig azoknak a felteteleknek az i~merete, amelyek mellett elsajatitjak ezeket az ildvjavakat. Amott tulajdonkepen nem tesznek egyebet, mint a theol6giai tudornanyok osszes gytimolcset gyakorlati szernpontbol ertekelik,emitt megismerik a mai kor Ielektanat, a modern ember gondolatvilagat, a nep termeszetet, 19y tamadt ket uj disciplina: egyfelol a vallasos neppsychologia-mely a Wundt-fele philosophiai munkassag eredrnenyeit hasznalja fol a gyak. theol6gia javara, s mint egyhdzta..n (Klrchenkunde) Drews es Schian-ban kitUno mivelokre talalt, masfelol a praktikus dogmatika,. mely a jelenkor vallasos ertekiteleteitujkult1,lranknak megfeleloen rendszerezi.'

" Ezekbol Iatszfk.hogy meg teljes.forrongas uralkodik agyak. thedi6gia erne legtijabb iranyzataban. Ttilzasok, tevedesek kavarognak eI szemiink elott, de egybizonyos: az alias pont megdonthetetlenul igaz. Azert hat elsd feladat volna megkapni azt a szilard magot, amely k6dn a gyakorlati theologianak krlstalyosodasa m~gkezdodhetnek. ,AAi .ezt a centralis elvet az egyhaz Iogalrnaban 'latJuk· s ep vazerta kovetkezokben szereny kiserletet tesziink e kozponti problema megoldasara, mert csak igy biztat sikerrela nagy forradalom: az ertekek atertekelese.

1 Niebergall pornpas konyveben : Wi predigen . wir dem modernen Menschen 1. Br, Tiibingen, 1905. p. 178.

. II. Pejezet.

Az egy h az.

. .F. A vallds._.~ Ez a legdsibb, legaltalanosabb !o~Jl1aja .~ szellemi tilriemenynek, arnelyet vallasnak lie'; vezfink. Az 'ember viszonyban tudja magat a korofie leva viIag~ gal, arnelybe kozpontijelentesul val ami eltJ lerlyt helyezeI.Es eziaz elo leny mindig nagyobb az ernbernel: tobb erteket kep~ visel. MinH inkabb no, Iejlcdlk az ember, erfisodik meg sze]lerne: annal oriasibb mereteket. olt magara ez az elo leny mig atlepi egyszer a megismeres hatarat es a vegtelen mihd~nseg gondolataval egy jelentosegtl Iesz. A vallas tehat ketelolenynek: aviszonya, amelyek koziiIegylk mindig akkbra, arnilyennel nagyobb mar nern lehet, a masik allapotariakvaltozasa nelkfll. Vagyis a fensobb hatalom minden fokon az ember osszes eriekeinek foglalata; a nagysagrol alkotott gondolatanak teljessege es. az a birodalma ott kezdddik, ahol az emberi szellerne veg-zodik. - Ket elo Ienynek a viszonya egyetlen forrnaban mehet vegbe : a megeles I~tformajaban. Az ember rnegeli istenhez 'valo viszonyat : nemesak gondolja, vallja, kifejezi, hanern egesz rnivoltaban, kilzdelmeiben, torekveseiben, vagyaiban, idealjaiban, - rnegnyugovasaban dieli. Tehat ennek a sajatos viszonynak vanegy kiiIonos vonasa : valami bel sa lendfllet, impulsiv fejlodes, ami hajt, kesztet, liz, avagy ragad -_ Isten fele, Igya ket eloleny kozott leva viszony nem mas, mint az als6bbnak a felsdbbhoz val6 lendfilese, meg pedig egesz rnivoltaban val6 folfele torese, De azert a felsobb lenyt az ember soha sem fogja utolerni, mert az emberi ertekeles Iejlddesevel ez a felsobb leny egyre nagyobb, nemesebb fensegesebb lesz, tehat annal nagyobb quaIitativ kiilonbseg valaszf el tole s az eddigiquantitativ kulonbseg miatt tarnadt retteges szent felelernme, ahitatos tisztelett e valik. Az embernek pedig azt a torekveset, amellyel

41

lsten feIe lendfil, meglevoallapotab61 magasabbra, [obbra, nernesebbre vagyik, melY. a Ietet,6 vilagot :zent ~Iegedetlenseggel HagYi~el segt ann'aI lisztabb vilagot . keres : vaItsag utani v~gyiiak hevettilk.A valtsag tehat a vallasos viszony meg~Ie.

senek ferttteszefes K6vetkezmenye. Mert ha ez a viszony csup:inre!ativ Yolna,. r1Iint ket csillag helyzete.vagy elvont, math~~ matikaimennyis~gek aranya, akkorsoha a .. vaItsag gondolata io.ihemtepettvolna, hisz ilyen viszony orol{ stagnatio,maga' avaltozhatatlansag, a vaItsag pediglegelsosorban - valtozas. Az~rt egeszitjUkki ezt a viszonyt azzal, hogy azt megeti az

) -ernber, mert azelet fogalmaban van benne ez a fejlodo vonas esaaa-srernetyes [elleg, ami a vall:isnaJ( legelso ismertetd [ele

es a valtsagnak lehetoseget megadja. Avaltsag. tehat egy m a~ r gasabb elet' megelese, Mivel a vallas aval6 es keUC5 vilajS ko",\ zott rejlC5' ellenteten alapszik: at ember szabadda, urra akar ( lenni e lathato vilag folott, le akarja bfrni hatalmait,' korlatai~, \1 szuksegeit ; szabadda, urra akar lenni bensoleg, lehanyni ma~a-) 1'61 bunei tudatat,. elkertilni azt a sok vadl6 szemet, amelY,min- i .denunnen ratekint, megpthennt, bekesseget n~erni a ha?orusa-I sagok kozt.l Mindezt pedlg az a magasabb Ieny adhatja meg, ! akivel viszonyba erzi magat s akihez oda van kotve eletenek 'I minden 'szjila.

18. Azt hiszem a yallas· jit5ereterintettem meg az eletvi-'

szotty es az abbol kovetkezo vdltsdg gondolataVal.Innen vila~ gos()dik ki az evangelium csodas igazsaga, mikor~~on~61

~a hogy az szeretet. A buddhismus arra tor, hogy azjdlviduum ::.!:eives·szen-ii.-Onagy mlndensegben, sot,· hogy a lathat6 vilag is,mely esal6ka kep, megszunjek lenni, semmivt valjek : a. keresztyenseg az egyent kiemeli, megerosit!, atnemesItts orokkevalova teszi, Mig az islamazon faradozik,'hog'y .atMghatatlan valaszto falat erneljen Allah . es a hivo koze, amely minel?zedftobb tavolsagra vesse. az embert istenetol : a keresztyensegbenso kozosseget, egyilttlakozast kivan a. ~yermek es Atyja~ozott. A rnagasabb vilag egyetemes [elentesenek elete e'~ .az ember kozott az . egyrnashoz' val6 szeretet viszonya forog fonl1. «I:;ten es ember nemugy viszonylanakegymashoz, hoiy .az ember istenben elvesz, sern ugy, hogy az lsten azembert

1 Bousset: Das Wesen derReligion Halle 1906. p. 19.

42

tavol tarija magatol, hanem eleven kozosseg. fuzi ossze6'ket~ arnely az emberrel szernben nern kenyszer.hanern szelid, oromteljes odaadast jelent," ll1asfel61 pedig istennek souverain uralrna n.ero: zsarnoksaggyanant neheztll az emberre, hanem befodoz], mint aId ott, josagos hatalorn.! Atytink. M~kkora elplheriese a leleknek ebben a si6ban. Az ember, ki eddig veres balv~nyai elott vad rem.fflettel,de tehetetlentil allott ; vagy a.rnfiveszi szep-. seggeI sugarba vont Olympos aljan soteten riadt fal leder almaib61; az ember, k( a torveny meg a szertartasok terhe alatt .r oskadozva reszketett az igazsagosUr btinteto nezeseelott s David zsoltaraiban szabaditasert ostromolta az eget :' most ott all

r gye~meki alazattal es erzi, hogy fejere tettekezetald6n a menyny~1 Atya. ~ szeretet-viszony, amelyet ate) aiember,__a-leg~ULt~_ka.,yiIagoJL. .H~z6ja . az e&:.t.en; el .nem . raQulhatja tole s~J:.z az 0 birtokaQrOkkeYalQs~o.L~to~ ~ nagyobb val,~mi ~z. egesz vilagnal. ·gr~g~te~l!~_~ten . elott, hisz egyen-egyen goridot visel reank, megszarnlalja az en konnye;met, felirja az en sohajtasaimat, A mindenhato, vilagbiro lstennek szerelme von satort folibenk lepteinket vigyazo szemmel orzi, alrnainkat atyai gondja virrasztja. Ha .a mennyei atyanak vagyunk gyermekei, akkor nerncsak fiigges, de lenyegegyseg van kozottunk, -Legyetek tokeietesek, mint a ti mennyel Atyatok.» Vagyis erkolcst kotelessegeink nem ~ilIs6 parancs, hanem sajat benso vllagunk irnmanens torvenyei

s az erkolcsi elet nem. mas, mint a benniiuk rejlo erteknek rnegvalosftasa. Mivel kotelessegtinkke tette az Dr e torvenyeket, nemcsak meg kelt tennilnk, de meg is lehet, mivel bensonk rnegvalosulasa, azert teljesltestlk az egyetlenorom,' a legf6bb Qoldogsag, maga ajutalom, - megszegese pedig onmagunk rnegcsonkltasa, letilnk Iegdragabb darabjainak tordelese. Ha ez a?:erkoIcsi torveny benso vilagom megvalosulasa, akkor szabad:

\ vagyok az iegesz vilagtol : autonorn hordozoja vagyok Ononer/ itekernnek. -r-r- TeMt a keresztyenseg a legteljesebh individualist lrnus. Kezdetben vala a sziv, - ezIehetne tortenetenek mottoja. :,A szernelyen, mint egyenen fordul meg minden s annak iijjaftfisz.iiletes~n sarkallik~z egesz elet. ~ert a~ eg~sz .elet nern mas; \il mint a lelek parafrasisa s ha az a lelek Jezuse, akkor a parafra-. sis egy nagy irnadsag s az elet egy hymnus.

1 J. Reville Modernes Christenturn, Tiibinge~, 1904. p, 49.

43

19. Azonban .akeresztyensegez individuum'banmeg;'C~li~ dynarnis; yal6sagg~ csak akkor lesz;' ha:proiiciaI6~ikes;e ~ata~,,:,

fo n at. o. k ka.l. b .. e. ha.IO Z z a.. a.,z '. e g .. e.'.s z e.' I,e .• : .. e .•. t ' .V., a .. gy .....• iS~.' ,.k.e.r:.s ~ .' t.y •• _.e .. =.p .. 7.·~ -.~ ~.- '.· .. i.··c.-

~amLb.eJ2..6 tartalomn~~""_~me~e~ese, ,a0:1 . mas szoval: ann,y~\ (

tesz mint ~Uffs, k~, Arnint altalaban .az En proilcialja mag~r-vifKgg<f:'-Jgy~ .. \7et6dik szet .a.~iu:ag istenoI'~~a,- J gaba. Egyeternes elettorvenyrez ; ami egyszer ele~, . az ?ensO:, jelentesbOlmegval6stil6, kialaktilo valarni .es abol; mn:s meg .'~~' ..

a kifejles; Jerszerzes, .alkoto tevekenyseg, ~ttn.i~Cs elet. T~hat. ajezus vallasa nerncsak .tidv, de rnunka Ts ; 'nemcsa~ .ahlta.t. hanerriigyakorlat: nektink nerncsak At yank, de testveremk IS

, vannak. Akinek szfveben Isterinek .lelke, ereje H:. az az 0 munk~jat vegzi ; nern tolthett idejet kegyes tilnodesekkel1 mertegy nagy erteket hordoz, amelyet meg kell valositania., Nern vonu!hat . el a vjlagt61, mert egynagyparancsolatja van, arnelyet ve?r~

keU. hajtania; nem stippedhet bele onmagaba, mert a benne leva el~t kitorni igyekszik. Tetlen almodozasban nem merenghet.' rnert Isten rnunkatarsava fogadta saz 0 keze alta! a mennyet Atya dolgozik, .Istenorszaga ti benne~ek .vagy~n, ,m~nd~t~.a )ezus. Ti bennetek . mint beke es iidv, mint Istenfiusag es orokelet'---,cle koztetek€s . altalatok, mint gyulekezeti munka, egyhazi kultura. Szivtinkben . a csalad szeretete is, mint erkolcsi ertek, de bele kell azt. epiteniink egy feszekbe, fal kell gytijtanunkegytfizhe!y I~ngjaban, gyermekeinkben [ellernrne, habitussa valtoz.tatnunk, at. Sziviinkben van az igazsag utani szeretet Is, dynamis gyanant. de atkell valtoztatnunk eredrnenyekke, ha kell -- vertarnisagga, hogy valosag, hogy' elet legyen az; ami eddig csak .~ehetos~g volt. A keresztyenscg termeszetebol szuksegkepen~ovetkezlk, hogy a szlvekbcl kiaradt s elontve a socialiselet mezejet, tarsadalmi fonatokka valt, amelyek aztan osszekotoztekaz egyforma hltfi testvereket gyUlekezette,- anyaszentegyhazza. Igy tortent, hogya keresztyenseg, am ely Kierkegard sze:int a~ «egyes ember kategoriajaban el», a legnagyobb tortenelmi societast ;~z egyhazat produkalta. - J6 leszkozelebbrol m,egszem~elnI ezta folyamatot.Az elet fogalmabol indultunk ki. Elet pedig valamely centrumnak onallftas reven val6'kifejlese, klsiigarzasa. A centrum mindig valarni jelentes; a targy rnagva az, amit jel~nt. A j.~lente~ functiok egysege, amely functiok nem egyebek, mint a kozponh jelentes kivetddesei, olyan tevekenysegek, amelyekben .arnaz meg-

44.

val~suL Afliiktiok. nerncsak addig hatnak, amig <szemleleti Repiik,.erzeki }megjelellesiik ~al6saggal er:'pld .. a test hatclrrug,' 11~~e:mJ6va!!.u~ nijt~ az u. "'. prolong~tioreven. Akez meg~ ny~l!k ~otta, , u~e~e ~Ipattan nYllvesz6 gyanant. hatasa atmegy' az agyugolyora s mertfOldekenatviszia rombolast. 'A szemet pr?longalja .'~ szemuveg, meg [obben a tavcSO, majd 6riasi ;feies~ coppa valik.· es' a vegtelen ar titkait fiirkeszi. A. sziil6k prolcngal6dna~a gyermekben; szeretetOk nevel6i gondi:fa, kerryerkereso' rminkava lesz,.~?Iepiil a; hajlek,megtelik; minden zuga egy~egy ernlekkel, amelyben lelkiik megannyi darabja eI se prolongatlek Iathatatlan arallyszalakkalkoriilfonjak, osszekotozij; 6ket. Kialakiil' a 'csalad . szelleme, me&~lIapodnak sZbka~ai,gyalllek hagyornanyal' ~. egy,sz:r csak egy nagy . tortenelmi~t~rs'adalmitenyko~plextifh allel6ttunk, amelynekvegs6 eredtet6je' ket ifjU szfvszerehni' laza volt. Tehat hirsasagga, tortetJelemme valt id(5k soran a:szfv~ nek egyik titkos erzese.·Ehatasfol1atok realitas,psychikai .mecha ... nismtis,mely az ~Ietnek olyansziiks'egszer(f proiectioja,millta :sigan~ka haza, Ertelmet az. individuumazon elettevek~riysege ad nekik; amelyekb61 prolongal6dtak s ha aiilldiviiluuni, azeld ~;~tm,,: elvesz, ,~z .. eges.z hdl6zat.capuf ttiortuumnui vtilik, Meg~ onz~etJ a felgyuJtott kincseket, mmt a Nilus sziklafalai a hierog. lyp~~kat ;de ha nem tam ad elet, amely megadja nekik a jelentest, az ertelmet: holt vagyon marad, mint azok a szent feliratok, amelyeknekktilcsat nembfrjak az emberek. Vagyis a tarsadalml halozat psychikai mechanisrnusa akkor lesz iijra elevenne, ha subiective ujra megeti« azt a [unctiot, amelYllek prtJlonaatiojdb6l

szdrmazik) b

20. Most mar sokkalvilagosabban allanakelotfiinkazok a • melyen fekv6 feltetelek, amelyek mellett~~.eg.y._h~:z __ sziiks~g~' kepen megalakult. Nern egyebb az, mintia stibiectiv €Ietrtek

: prclongatioja, obiectivve va.lasa. Tehat az egyhazban annYifelei tev~kenyseget fogunk talalni, ahanvfele momentum' van' a jezus vallasaban, az evangeliumi hitben. ~ i1yerifunctio kifejezeseb61 aU az 6si egyhaz elete : a hit~~jezese,i a szeretetnek megelese es a remenyseg munkalasa .. ,Els6functioo611eft' a hitvallas, rnasodlkbot asieretet-munkassa<T, hittmadikb61 a t:erft6i es. nevel6i tevekenyseg:Egy el6egy;'egnek kUl6nboz6

1 !-- prolectio flihaf megaIIapff6tt~'Bohi:rr Karoly Axfoiogi~,' Kvar, 1906.

45

functioi. ezek, arnelyek egy kozponti [elentesbe futnak ossze, onnan nyernek ertelmet, vesznek erot a kistigarzasra, Ez a ko~-ponti egyseg' pedig: a keresztyerrelv; mint elet. - Ha egy pll~ lantast vetiink az 6skeresztyen egyhaz tortenetere analytikai

levezetesiinknek empiriai igazoliisat nyerjiik. ~~j •• " .... , ... },.,

egyhazfogalompontos megallapitasa igen nehez ~eladat, ~e~it .

harornfele mozzanatot eme!nek kibenne s hoi egYlk, hoI .maslk alapjan ertekelik es nevezik eL ~ls~ az egyha~, .mint la!.hatatlan hatalorn, Istenorszagaval rokon Ielfogasban. Maslk a ~yul~keze~, , mely a hiveknek helyileg differenciaI6~ott. csoportjat jelenti, ,1' .harmadlk a k6zseg fogalma, melyben a Jogl szervezet alagfor-

: rnai ismegv{lnnak. A sz6 rnaga s:xxA"fjultJ. Jezu~ tanftvany~ira vonatkozik, mint akik elvannak hiva (~xxc£Aetv), ki vannak valasztva. , Az evangeltumok ketszer adjak e sz6t jezus szajaba : ~t XV~.\

18 es Mt. XVIII. 17, Amott lstenorszaganak fogalmat fedl..,

ernitt helyi gyiilekezetet jelent, Epen e~ tes;i .ketseges:e hiteless!j! g~t. jezus nem hasznalhatta az ekkl~slaszotl~ten~~szaga.fo~al~a 1\ nakkifejezesere, mert ez az utobbi volt az6. sajatos klfeJez~se~ i citiJelyben tananak, egyenisegenek egesz specificurna .syrnbolisa- i lodik, mig a gyiilekezet sz6 6sszezavarodnek lzrael nepegyhazaval . a Jahvegyiilekezetevel. Kulonben az egesz hely egy ,ke.~6bbi kornak: a fejl6dni· kezd6 katholicisnlt1sna.kp~zelle~ met leheli.· A masodik hely az egyhazi fegyelemr.eaqutas1tast; t~hat akkorra vonatko~haiik,rnikora gyaJek~zetieletl:>en mar. a t6~yenykezes alapjai kezdtek lerakodni.i.Ez pedig se~tni esetre sem lehetett elobb az,evangelium keletkezesi iqej~nel s ugyan~~o~ .aUapoto~at teszi fel, mint .a H. kor, 2. 6 stb, versei.' Az Apostolok, cselekedeteiben-az egyeteme~ egyha~ !oga~ma egy;. szer fordul el6: 9SHben, de itt is judeara, Galileara es Sarna~i~ra van terjedelme szoritva. A pali levelekben csak az L kor. 1228 Kol, 118-24;' I.. Tiim. 31~ jelentaz hXA"fju(C£ egyhaz~~, vala~i~t.'a~ Efezusl ·lev.elbenvegesveg.ig; __;._ de az ujs~ovet~eg, t5bbi Q.~lyejn (mintegy 92;) mi~deniitt .h~i gyii~kezetre, -vonat- I k0Z.ik., A l<jthata~l'!!l~yhaz('!gtY .elvont valami, csup4n.· gondq~ati ,1 realitas, a ,hitnek targya. pr('!di~at4111ai,: a szentseg, mel~ az IJ~~ ralval6 k~:z;osseg . Iolytan Illeti 111t;g ;:~z egyetemesseg, . m~~y ~~tfeje~i~i, hogyKrisztus vil~gJ1;)egvalto leven, ,az 6,nyujtptta

.. '. 1 Die Schriften des Neuen Testam~ts: hrsg, Weiss. Gottingen, 1906

~'gL I. p.34j~f 357 sq. . .' . .

.46

udv k02:oS java minden benne hivdnek. Ez az egyhazaz:!Ur·. . templorna, . amennyiben Istennek lelke a jezusba vetetthH altai benne lakozik~ (Ef. 221. II. Tess. 24 I. Tim. 3 15) Krisztusnak teste, amennyiben feje a Krisztus es szel1eme a tagokbariel (t. ~or. ~ 0 16 .. 1212 .. 13; Kol 1 12'. 24; Ef. 1 22.). Azegyhaz, mint ilyen idealis hatalom, P,B velernenye szerintrealislesz 'min'den gyiilekezetben, ugy hogy a gymekezetben~haenomel1ohna valik es rea lis .tennye lesza noumenalis egyhazjaz idealis makroekklesiamegjelenik a szarntalan mikroekklesiaban.1 ', · •• Az egyes gyillekezetek tagjaiis szentek (R6m' 17 j15 25. 26. 1615j

II. . Kor. 11. 812; Phil. 11. Kol. 1 2.)az: egyes gyiilekezetek is Istennek templomai (I. Kor. 316. 17; n. Kor. 616.), sot az egyes keresztyennek a teste' is a szentlelak temploma (I. Kor, 6' 19)es az egyeshfvonek ;szfveben lakozik az Dr (Ef. 317.), az Urnak .menny~sszonya. (II. Kor. 11 2.); teste (LKoL 1227.). Vilagos, hogy Itt egy igazsagor oszfonszeruen ereztek a szenuratok 'szerzoi, de pontosan kffejezni nem tudtak. Az egyhaz -idealiter

)~em ~a,s, "mint aKri,sztuSb~? va~6 elet, tehatistenorsiagaval egy I JeI:.n. tosegu., Ez a~ .. e~et vahk tarsadalmi protecttova- elsobben rgyul~ke.ze~te sa, logl forrnalodas utan kozsegekke, melyeklsmet IProvmclahs,orszagos stb. egyhazakka szervezodnek, Mivel pedig I a, k:resztyerisegteremtO eletereje abban a korban a maga teljessegeveI buzgott : Osszezavarhikaz elO' fundiota prolongatiopt.

val, azreletet a belole tarnadt psyclrikai mechanismussal. Ezert repr~zentaljaminderi gyiilekezet a Iathatatlan egy hazat, istenorszagat, az, idealt, arnbator tagjai kozott vannak aapxtVo((I. Kor. 31. sq. j VYjT:tOL (Oa13 10) 1l-t"c<xroL, 6Xtr6~l)xot, aanevE~~ (I. Tess. 311. sq.) stb. De azert az egyhaz hordozta iidvjavakcsak akkor vaIriak hate~onyokka,hogyha a sUbiectiv feltetel, a hit, mint etet, azt magaba folveszi;

.. .21. A vallasoseletb61 proiiclalodott tarsasag lassankint Jogl szervezetet o!tott. A jogtulajdonkepen az onfentartas lehetosegenek kovetelesees elismerese, Az onfentartas azonban az.~gy'esnek tOre~vese;. amellyel magat sajatos velhiban megtartanIlgyekszik. Onfentartasban helyezkedik .szernbe ' az egyes,a massal',a k?rri.yeiettel sle~z onmaganak celia" vagyis egyed, Az egyhaz jogt szervezkedese tehat onmaganak, mint

, .' • 1 Adleli~ /L~hbU:~heti:" p. 43., aldtatortentlmi fejte~etesekoei1 'leginkabb kovetek,

,47

kiilonaJl6 tarsadalmi kepzddrnenynek onlentartasi .igyekezetebol -tamadt.Igy lett az-egyhaz oncelu, sajatos tarsadalmi szervezet, mely atobbi tortenelrni erdk es tenyezokvad tusajaban ronma:gat megtartanl s fejlod€senek lehetoseget blztositani igyekezett. Ajogi eletben ' ketfele fotevekenyseg van: a fixirozo; vagyis tor-

venyhoz6,tov~bba a vegrehajto, mirrtitelkezo (bfr6i) es keny-

szer1to (kozigazgatasi) tevekenyseg. Mind erne tevekenysegeka

· kozponti [elentesnek : a keresztyen eJethekkli'zvetett ttulkiidese, mer! szoros ertelemben vett alanyuk az egyhaz, mint jogi szemely es nern a vallasos elet, mint az egYhazprodukal6ja. Csak tetmesietes, hogy azegyhazi szervezodesbonyolodasaval egyre hatterbe szonil az egesznek osmehe: a kervelets minden tevekenyseg alanyaegy jogi szervezet: az egyhaz lesz. Soha tisz- 1abban nem latszott, mint tnost,hogy azjndividualis-elet kihaltavale proiicialt szervezet, mint olyan,onmaga veszi fel a koz-

· ponti .jelentes helyet es functioival el tovabb, csakhogy ebben .azeletben nines megaz,ami az egesznek eredteto hatalrnavala. Ezfortent meg most is. A vallasos eletbol jogi elet lettcsupan

· azaltal,"hbgy az egyhazi tevekenysegek centruma az el6 ·hUbol .az egyhazba, mint jogi szervezetbe helyeztetett at. Cyprianus, a harrnadik szazad elsa ieleben az egyes gyiilekezeteket kozsegekke, a kozsegeket pedig territorialiaalapon tartornanyi egyhdzakkaezervezi, pornpasan muk6d6 centralisalt iadrninisztraciot leteslt, hogy az eretnekekes eltevelyedettek ellen-annal egyonte- 1iibben s fgy hatasosabban lephessen fel. A nicaeai zsinat a tartomanyi egyhazakat torvenyesen statualja, de a r6mai diocesis pilspoke : 1; Le6 mar megszerzia suprematiat sut6dai megsziIArdftjak az egyhazallarnot a rornai birodalom analogiajara.

Eletmffkodese tisztan jogifunctiokban nyilvamil: torvenyeket hoz es vegrehajtja azokat: tagjait61 nem var mast, mint ehgedelmesseget.· Az egyhazhoz va16 jogi viszony szabja .meg a hlvelSfi~k a Krisztushoz valovallasos viszcnyat; az egyhaznak minden jogi aktusa vallasosertekil es e jogi tevekenysegekben rtiagaaKriszttis a .cselekves alanya. Valamint azallam a birtokosa .aiosszes nernzeti jogoknakres csak azok szamara [uttat beI61ilk,akikhozzatartozriak,ilIetve alavetik magukat neki, tekin'tet nelkiil moralis ertekiikre: ugy az egyhaz is, mint intezmeny, - egyedura az fldvjavaknak s arajta jogilag'l<fviiresok ki vannak zarva minden aldasbol, meg ha rnaganak Istenrlek all gyalai

volnanak is.' A romai egyhaz istenorsztigajog! formaban, ennel-

. fogva minden politikai all am ala .yan vetveneki, rnert ezekyagy . btlnben fogantak,vagy a bun mlattrendori feladattal tamadtak

. . . .l"

tehat az egyhazallam feje, mlntez intezrneny szernelyes cumulatioja, jogalanya,minden foldj fejedelemnekura' s tOle nyerik, hatalmukat emezek, mini ahog'y a .. hold es csillagok fenyeta nap adja nagy kegyelmesen. VIII. Bonifacius' Unam sanctarn bullaja ennek a meggydzddesnekklasszikus kifejezest ad :»Pprro subesse Romano Pontifici ornnern humanam creatura~ deciara~ mus, dicimus, definimus, et pronuntiamus omnino esse de n~cessitate salutis", jogi viszonyban fejeztetik ki a hit is: Hae eognitio nihil aliud est, nisi fides, cuius virtus effieit, ut id ratum habearnusquod a Deo traditum esse sanctissimae matris ecclesiae auetoritas cornprobavit." Terrneszetesnek talaljuk tehat, h~ a kozpontivallasos .gondolatot : a. valtsag ten yet is tisztan jUt risztikus forrnaban fogtak fOI. -Tertullian megallapttotta a helyettes elegtetel tanat, amit Anselmus aztan tovabb fejtett es tamadt a bflnbocsanatnak <;lzagyakorlata,mely eausa efficiense 1611 .az egesz reformacionak. Nagy sziikseg is volt itt a ~efprmaci6ra, hisaaz a veszely fenyegetett, hogy kivesz vaz egyiulzp6laz, amijaz egyhazat teszi: avallasos elet; masfelol pedig egy. hatalmas., szervezet jog! elete valldsos elet gyanant folyik le,fltpi az emberfszellern legborzaszt6bb szerepcsereje s a tortenelern

.legkiaIt6bl;> ellenmondasa, '

22 .. A . reforrnacionak elevulhetetlen erderne az,hogy(a~ egyhazat, mint kizarolagosan jogi intezmenytjijra 17al{dsos fog~~ lornma tette. Az Augustana kijeIenti, hogy az egyha~: »congregatio sanctorurn, in qua evangeliurn reete doeetur etreete .administrantur sacramenta«. Ugyanaz: at ecclesia non est. tantum societas externarurn rerum ac ;ritl1um, slcut aliae politiae, seq principialiter est. societas fidei et Spiritus Sancti in cordibq$.,qu,a.¢ tamen.habet externas notas tit agnosci possit, videlicet.~puram evangelii doetrinam et administrationern sacrarnentorumconsentaneam evangelio . Christi. Tovabbat : dicimus hanc - e.Cclesi~~ exist ere, videlicet vere credeniesiec iustos sparsosper.totum orbem.": Luther fgy nyilatkozik-az egyhazrol: »esIstetne.heutge

1 2 Achelis i, m ... 49; 3 Achelis p. 50.

49

Christenheit«.. Kalvin szerint. a lathatatlan iegyhaz :a hit targya; j tagjai mindazok, kik az Atya kegyelrneb61 a szentlelek munkal-; kodasa altal a Krisztussal valo egysegbe jutottak, legyenek azo]; angyalok, vagy ernberek, halottak, vagy elak, vagy meg nem sztiletettek. (S. R. Chr. IV. Ia, 7.) Vilagos, hogy itt az egyha~ idealis valami, egyenlo istenorszagaval s nem mas, mint a Krisztusban val6 keresztyen eletnek generalizalt fogalma. Az egyes gyiilekezetek pedig annyiban igaz egyhazak, amennyiben ennek az egyetemes ideanak : istenorszaganak a megielenesei. Kalvin mondja r6la: quando non alius est in vitam ingress~s, nisi nos ipsa concipiat in utero, nisi pariat, nisi nos tueatur, donee exuti carne mortali; similes erimusangelis. (IV. 1. 4.) Mindez azonban csak azert lehetseges, mert az egyhaz iga~; igaz pedig azert, mert az fget tisztan hirdeti s a sacramentumokat helyesen szolgaltatja ki. De honnet tudom, hogy igazan hirdeti az ig,etes sacramentuma a helyes? Itt jo a reforrnatori gondolat csodalatos melysege es igazsaga, Onnan tudom, l13ert ateiem, tapa~ztalom es erzem, hogy ez az evangelium az Urnak igaz beszede s e szent jegyek yal6di, helyes saeramentumok. Ez a benso bizonyossag, melyet tnegel a hfvo, mely letenek egyik eleven ~atabja lesz, amelyetcsak akkor vehetni el tOle, ha egesz szellerniorganismusa szetomlott : el. a reforrpaci6 legdragabb ajandeka. Az emberben ez a szentlelek bizonysagtetele.. az a belso kenyszeni-

'~eg, mel yet Luther fgy fejezett ki: itt allok, maskentnem .tehetek, - mi volna ez mas, mint lsten orok kijelentesenek szent btzonysaga, megestifolhatatlan, l11egtagadhatatlan ereje, em a ert i az 3;mi h,itlink, mert a tradici6 bizonyit mellette mert a szen! at yak fgytanftjak1 mert ez van a bib1iaban,hane.m_£:ert·.'.!1~!.. ~~Easztalom,. m~.!!.!-~~ m~gam~ ~3.~~z!~!!-'2le£:.. ,csonkftasa nelkiil el nem hihetem, mer!. mas kent nem tehetek,

~;tiWgy vallom,' ezY a keresz:nek halalaig, Ott . tehIr, . aho1 . a:?

eva~.~ .... ~ ... l.I.· .. u .. m ... predikaltatik,' m .... in.q~nu.:.>H·e.g. YliT.i. -.va ... ~ .. ~v .. a .. la.h. 0.'1 ass. ze.K.' gyliJekl:lztek ketten-harrnan az en nevernben, kozottetek leszek«1

Sanctus Spiritus in cordibus, - ez az egyhaz fundarnentuma/', De hibajaa protestans fellcgasnak az, hogy eztaz-ldealis "e-gy-,I haznak .konkret megjeleneset.Iatja mlndenegyes gyiilekezetben~i! vagyis a lathato egyhaz egesz tagozodottsagaban. lgaz, vannak ' a la~~at6 egyhazban hitetlenek, mig a »valasztottak gyakran kiviil

4

50

I vannak a gyulekezeten e.i de per synekdochen ellehet mondani !az egyhazrol a, szentseg es katolicitas jelzojet, mert elvegre is [akar latenter, akar patenter megvan az iidv benne s feje gyanant ja Krisztus rnunkal. Amegkeresztelkedett hfvo lehet hitetlen, de 'azertaz anyaszentegyhaz gyermeke marad, mint ahogy a tekozlo flu elzilllese alattis az atyai haz gyermeke maradt es visszaIfogadtatasanak, bfinei megbocsatasanak is epen ez a fit1sag volt 'az alapja. Csakhogy itt teves vaz anal6gia. A tekozlo fit1 nem azert volt atyjanak gyermeke, mert a nevet viselte, hanem ter,meszeti kapcsolat szerint. Nem a keresztelessal lesztink a: Meny'nyei Atyagyerrnekei, mert azok vagyunktermeszet szerint, hanem a keresztseg (resztinkrol) csak egy igeret. hogy e fit1sagot ontu'datosan megeljilk. Nos, es ha nem eljilk meg, sernmi, desemmi kiilonbseg nines kozottun;k, az egyhaz nevleges fiai es a poga ..

.nyok kozott, legfonnebb annyi, hogy mi biztosan nem vagyunk keresztyenek, mfg arnazok esetleg lehetnek. azok - minden. ok poganysaguk mellett. Nem j a lathato egyhaz, a gyiilekezetek;a kozsegek, onmagukban, mintszervezetnem szent, csak egyszerfl socialis kepzodrneny. De szentnek kelllennie. Szent pedig azaltal lesz, ha azt a terernto eletet, amelynek kifejezese az egyhaz, tijra ateljiik~ hogy lelktinkbdl sziiksegkepenproiicial6djek az egyhaz, mint a keresztyen eletelv 'megval6sulasanak sine qua nonja, Az -egyhazat iijra meg kell teremteniink, valahanyszor egyes funotioit kigyakoroljuk, az obiectiv socialiskepzodmenynek at kell elobb valtoznia subiectiv eleterokke . hitvallassa, munkas szeretette, jovot alapoz6 neveloi remenysegge, - ha istentiszteletben, caritativ tevekenysegben, vagy tanft6i hivatalban akarunk eljarni, Ugyanezt akarja mondani Krauss is, amidon kifejti, hogy a prot. egyhaz is lehet Ildvintezrneny akkor, ha elobb iidvkozosseg. Vagyis amennyiben az egyhaz individualis hitben, megelesben olvad fol: annyiban lehet allftanirola, hogy iidvre nevel, hogy szent, hogy egyetemes, hogy rajta kfviilnincsen iidvosseg sem egen, sem fOldon, hogy benne istenorszaga van kozttink, mert o benniink, szfveinkben van.

, ,,23. felelniink kell egy kifogasra, melyet latszolag [ogosan

emelhetneka mi felfogasunk ellen. Az egyhaz egy tortenelmi

')

,1 ,Egerv,olgyi va.lla~~etel. Dr. Bartok Gyorgy Reformatus egyhazak presbyterialis egyhazszervezete, Kolozsvar, 1904.

51

teny, mondjak ezek, 'amelynek. megvan a. ma,g~~ kifejezett~i~-' vallasa..a magaszervezete j sajatos a' rrtultja.vsajatos az ~gyem. sege s az lesz a jovendoje is. Az egyhaz ~gy nagy obiecturn, amelyneveli hiveit j tanait beoltja a felsarjadzo . nemz~dek lel~ kebe hivatalosaival szemben rnaganjogi alapra helyezkedik: yagy vallod -azt, amiien hfrdetek es ugy, amint en hfrdetem, vagy" nem Ioglak furrctio vegzesevel megbfzni, Az egyhaz egy nagy( I collectiv szernely, a melyiidvjavakat es ktilturkincse~et .ho.rd~z:i! ,I( subiectivizalni nem lehet j vagy elfogadod mint obiectiv ~ntez-'1 1 menyt, vagy nem ,vagy a gyermeke. - Van e,bben a felfogasb~~ , egy" tagadhatatlan igazsag. Az, hogy az egyhaz csaku~yan saJa-;

tos tortenelrni jelenseg, amelynek megvan a ma~a kincse, val.: •

lases kulturaja s mindama tenger gazdagsaga, amit a mult fel-I . ~o.z ott .akar szellerrii java.kban,akar nagy es szep ~mleke. kbenJ-___ ~ez az igazsag a mi telfogasunk mellett sokkal fenyesebben'i

sokkal erdsebb stigarakkal ragyog ki. Mert mit mond az ellen-!

veto obiectiv felfogas I Az iij nernzedek belenf az egy?azba, at- ( J r 1., veszi annak megszentelt tradici6it porrtosan, vagyon-Ieltar mellett \

s Iorgatja tovabb a nagy szellemi to~et. Mit tett arra ,?~~v.~,~o~ 11\ ezt ' megerdemelje? Elfogadta passzlv~ az egeszet, or~kosodesl eljaras mellett, ahol a szive egyaltal~ban,nem ~olt erdeke!ve.[" Mi pedig azt mondjuk: az az egyhaz mindaddig ne~ a. t~e?'il mig at nem eled azokai a functi6kat, amelyekn,ek obl~ctJ~alo-il

• dasa ez a nagy tortenelrni tenykomplexum. SZLVe~ revert [utsz] javainakbirtokaba: tana akkor a tied; ha benned IS l!gyanazon elet sziiksegerzete eg, amelynek kenyszertl p6tlek,a Ion ~~"~: hitvallas : szervezete akkorlesz sajatod, ha parancsai nem kulso kenysze:ekes paragrafusok, hanern a te ~enned, ontudatra e,~re~ti elet autonom, de szuksegszerfi megnyllatkozasa j kulturajaboll akkor kerhetsz reszt, ha te ts'annak az tide, szabad szellemnek

y tovabbhordozoja amelynek eddigi eredrnenye a felhalvagottszellemikinc.s" fgejenek, sacramenturnanak aldasait akkor .. :.' ~loZ heted ha atjarta tszived melyet az utana val6 s6vargas es evez, bol ta dA·' az a mennyei orom, mely mindezeknek b~rasa 0 .. a~~: . ml,

felfogasunk -parasttanaazert, .mert ~z egyh:zat a ,foldraJzl VISZ~-i n okb61 torvenykonyvekbOl es okiratokbol a szzvbe helyezte es; S;emeiY;s kincscse akarja tenniazt, ami e'ddig. s~,Cialis phaen~-\ merion .• es tortenelmi tradici6 volt? Azonban, middn ez .a felfoga~i a tortenelrni egyhazat sziviigygye tette es az eredeti, teremto{

4·

52

kegyes ,eletre visszavezetve.. annak letjogot,tartalmat es iga~saM got adott: ugyanakkor folszabadftott, a regi gondolatok esavrilt kepzetek [anna alul. A dogrnak, a szokasok, a .hagyomanyos nezetek, rnelyek Ienyfigoztek minden f~iI6dest, rank nezve elveszftettek varazserejiiket. Mi tudjuk, hogy mindezek a keresztyen kegyessegnek id6ileg sziikscgszeru eletnyllvanulasai, rnelyeket aztan felhalmozott a tortenelern, mint a korallok hazait az elet elhalasa utanfolgyujti az ;id6,mig zatonyokka valnakes eletveszedelernrnel fenyegetn ek. Nerncsak a rnflveszetrcl-all, hogyaz »kifejezes«, hanern az egyhaztortenelemrolIs. Dogmak. szok~ok.

, hagyornanyos nezelek, akar, a hitvallas. akcfr az istentisztelet

J>f) 1.0 ~~)\''aK<fr az egYhazta~sadalmij, vagy, ;'Sierv~eti teren tamadjanak:

• '~ nern egyebe~ a valiasos eletnek re/lexei, am~Jy~ ezt

}<'j )p", "'~ 'J a,~~ele1tapaszfala~fI{lilm~:-A-~a:H~sot~lettapasztalas kifejezesere jiedig mit hasznalhattak volna mas anyagot, mint a kor kepzetvilagat, mlveltsegenek kincseit. Ezekbe a kepzetekbe ontottek a vallasos elettapasztalat o.rok igazsagat, mint a hogy onba, olornba ontik az aranyat, hogy fart6sabi:> legyen. A· mai korban aztan aranynak ertekeljtik az 6lmot,az ont ? Nern, hanern kiolvasszuk a tiszta .aranyat, hogya mi. tudasunknak megfelelo formaba ontstik s nemesebb anyaggal 'keverjUk, talan eztisttel, igy . kell az egy hazi .functiok (hitvallas, tars. elet, szervezet -S"tpll tortenetebol is kiolvasztani az aranyat: atelni azt a vaIiasosf~l+ tapasztalast, mely e kifejezestiprodukalta-s .akkor, ha megkapmk

a tiszta ~rh~ket, .felredcbunk minden aviiltkepzetet, odon \Tilag~ fOlfogastldejet multakultura hasznavehetetlen olrnat .s ujr~ kife," jezni azt korunk, rnfveltsegtinkTegdragabb, Iegertekesebhanya .. gaban, Terrneszetesen, aregi~jfejezeseknek is ,van fortbzelmt ertekiik,minta ,regi fegyverekn.ek is, ivan j, .s!r- azertki ,vedette

.most eletet szamszerfjjal, vagy kobalt~ya,IKruP1;-agyuk esM.~nl1'.' i licher-puskak eHen? .A modern termeszettudomany vallastagago

erveit soha meg nem cafolhatjuk AUgU~YI111Sb6I, K~lyiflb61, vagy ': epen a, Pentateu_c_hus_b61 j ,~. mint,.a hogy. a XX. szazad.vernbere \ nem ~I nyereg ala,ir puhitott llOl~~yhussal, ugy .nem bipl~~hatjuk ,lelket azzal acsodalatos fraz,~qtpgiayaI,melya.kanaanita nyelv-

• .nek es kozepkori iskolame~~,~tl k~pzetvilaganak ~egYQle~e.iNagy mlveltsegfi embernek nyujtl~:ilyen aesth(}tjkaielvezetet,de ne~j sem epiil,estj ~ arnaikorernbere pedig,' ideges.)e&~ ~alla~a~~.i

53

mert egyaltalliban nern erti.·- Ez az igazi protestans felfogas :err a' bens6seg, igazsag' es szabadsag kovetelese.

24. ti@~m~]:~It mi is hangsulyoziuka tortenetl egyhaz •. rendktvult jelent6seget. Szemiinkben azegyh<1z tortenelmiel.ete! . felseges apologia azelteW elv, a keresztyen elet ~g~zsa?a:, te'jes-i s~ge es orokkeval6 volta mellett. A 19. §-ban .. kIfeltetti1~, hogy , a prolongatio az eletnek, a:vallasos hitnek sztiksegszertt Iolyornanya, arnelyben ez az elet megval6sul. Ha itehat latun~, egy Ielseges fejl6desi menetet, amelyben ennek az ,eletme?valosul~S-nak tortenelme tarul elibenk: orvendez6 lelekkel teszunk vallast arr61, hogy az Dr kegyelme most is mu~kal: y,i1agban, sz:n~- I 1~lektOl athatott sziveken at. Ahol a vallasos erzes nern valosul L megszuksegszeruen egyhazalkotasban, vagy pedigepen ~gyhazrornbolast tffz teladataul, ott vilagos, hogy az a kegyessegnem , elet, hanern vagy hiti negatio, vagy mystikus rajongas, ~odke-l peket kerget6, abrandos erzelges. Az embe~jeletn,ek szikse~\ kepeni kateg6riaja a socialis letforma s ~melYlk valla,s ezt nem, olti'fol azt nem isJeheteletnek nevezrn, mert termeszeteUenes: i,i Mat pedig ki hall ott termeszetellenes eletr61? Ezert tekintjiik rrn i! a torteneti egyhazat sziiksegszerunek, a vallasos elet termesz~ten , gy6kerez6nek. .Csak aztkotjiik ki, hog~ az .egyhaz ~~n:lba~ ert~kes, amennyibenkozvetlen eletetfe]ez kl. AZ'Q torteneltni ~ societas annyibanegvhaz, amennyiben ,iste~ors~dga. Ugyanezt ~I afelfagast vallja !Srall,s,s is, csakhogy 6 nala runes meg ~ v~.gs6j f1~~pU.i\k: az elet termiszeteneka feltaras~. A lathat6, e~yhaz; ~dv-! ; "'meny kell, hogy legyen" am ely a klsdedeketes .Ide~eneket

hoz neveli, mint tarsadalmi alakulat tortenelml ~tncseket gyajt es azokat tradicio gyanant meg6rzi es tovabb ~d]a. Azo~banezt csak akkor teheti, ha iidvkozo~seg e~y,sze~.mmd, vagy~~

" inel inkabb oltbenne testet istenorszaga,' rninel kozvetlenebbul ~eshat tagjai szfveben a Krisztus. Nem aUapodhatik meg t~?at, mint a: rornai egyhciz, azzal a kijelentessel:' en vagy,0~ az .ud~. mert egesz valojat a perfect!~ilitas jellemzi: istenorszagat mmdlg\\ val6sitja de sohasern val6sltla veglegesen meg,- mert akkor ,I megszii~nek egyhaz lenni. Istenorszaga mindigesz~eny marad£1! nern tortenhetik meg, hogyegyszer csak eldob]uk.a vako~ kanalat :az egy aklot felepftettiik,mas feladatunknmcs ', Mtg ember el e fOldon, az egyhaznak mindi~~szm~n,~e ~ lesz Iste:, orszaga, tehat a munka el nem fogy solia;: afeJlodes meg ne

..

~ogy , soha, a fejlodes , meg netT] akad. E.s epen ez a. munka a, f6, 'hisz istenorszaga nem itt vagy ott, hanern mibenniink van.'

\ 25. Meg egyszer idezziik emlektinkbe, amit a 17:. § ban a

vallasrol imegallapftottunk. Nem.volt az mas,mint avaltsag Iogalmanak a . korfllhatarolasa. A valtsag egy, magasabb elet, ~e~elese., ~7,~ogalma kiza(ja a stag,'1al~L'!,c~gallal2od~t, eSInv.olv.&la a,felles~ agx.ar:pod~s1_~ed.~~ ~alaml szent es. nagy ,Iendulet el ami lelkiinkben,amely ragad folfele. Az a Krisztustol val6Net is, arnely eddigi. fejtegeteseinknek alapja volt, kozelebbrol megvizsgalva Ilyen fejleses g~arapod6 ere. Az igazi hit egyre erdsebb, melyebb, tisztabb, hisz szent tapasztalasok oregbitik ; a val6di szeretet egyre rnunkas~bb, egyre egobb, egyre aldottabb. A szfv remenysege peqig annal hatalmasabb lesz, minel inkabb erzi, Iatja az ember a gondviselo Istennek atyai kezet. A vallasos elet, vagy gyara-

,podik, vagy sorvad, de egy allando status quot nem tarthat meg. r, pmert ez ellenkezik az elet fogalmaval. - A vallasos elet absolut ~. l!t~lje az e~z,~~ny,: ~zus, aki teljes val a kegyelemmel es szentlelekkel, Elo Ideal 0; .nern elvont eszrne, amelynek nines vonzoereje, arnely esak rmitatja az utat, de nem tud megsegftent, jezus el~ve~ szemelyiseg, tanitasanak zaloga, igazsaganak pecsetje,

• aki kozvetlen hatasaval uralja lelkunket, eleszti fel benruink. a a lankado erot es esiIlapftja Ie haborgasainkat, A mi vallasos eletunknek 0 a.kutforrasa, taplal6ja s egyszersmind - - vezeresilla~a. Ha tehat a ~Ias· folfele .lel1daJf.§_,_.J~J~'.19..rSzagaDak ~eres~akkor, benne egy allando reformatori, profetai elem van. A vallas realisalodott alakjaban reform az, ami az eletben a fejles, A vallas prolongacioja az , egyhaz , ez az obiectumma mereviilt psyehikai meehanismus, tehat: az anyaszentegyhaz folytonos eletrhytmusa: reform. ~~ml>~Lse.ref()rJ!1~Ji ~~~~!: mondja igazan es szepen a kalvini folfogas. Ha nem none a burok a benn lejlo eLetnek utana • vagy rnaga pattanna szet, vagy az elet nyomorodnek el.odabenn, Tehat az egyhaz eletliiktetese a haladas, a reform, amelyek mindenike egy-egy lepessel viszi ~ozelebb. istenorszagahoz, Hogyan megy vegbe eza reform?Eletnek ami felfogasunk szerint, a psychikal

• mechanismus . nem lehet hordozcja.vcsupan esak szemelyiseg.

1 I(rauss i. m. I. 24-:-25.

A szemelyiseg' ujra ateli az .'egyhazi functio [elenteset, amely-

nek .torteneti kifejezeset meg akarja erteni s azt a nagy obiectiv hatalmat subtectlvvevaltoztatia. De tijra projicialnia kell,

ha ez az ateles egeszseges. Nos az ujproiectio a reginel jobb, nemesebb .lesz, mint ahogy az velet, arnelybdl Iakadt, tlsztabb

es melyebb a regit tarnasztonal. Hogyan lett tisztabb es meIyebb? Az idealnak, jezusnak kozvetlenebb, erosebb megelese] Iolytan. Igy tamadaza felseges cireulatio, amely a hfvo szeme-l J lyisegek szfven at a jezus szellernevel taplalja, noveli es m~g1i dicsditi az anyaszentegyhazat. Most vilagosodik ki alapteteliinkj igazsaga: az obiecitv iniezmenyek eietet;a Krisztustol dthatott szeme- i'i Iyisel5ekt61 nyernek, kiknekerteket [ezussal valo kozoss1!fiink merteke J; teszi. Nem az egyhaz kozvetiti tehat a hfveknek jezust,haI)Cmij' (1/. ~~11 ellen)(t:d51eg: azigazi hivek kozvetlt.ik,.<.l.z egyhaznak Je:Z:l1~t.

_ Kozponti he lyre kerfll a Krtsztusban..elti. szabad ker~szty~n szemelyiseg, Nines alavetve azegyhaznak, hanem terernti, megtfHa:zt. Az egyhaz pedig folytonos megujhodasban, orokos reior-

m().:!< rhythmusaban halad eszrnenye fele :istenorszagat rI1egva~6- sftani.MtndenJepese, minden tevekenvsege egy. reform'.l11lnt ahogy atestnekreform"rn~gujulas minden Ielek,:z;etvei.el" Barmely functiojat gyakorolja.: jezusb61 uj elet arad ~eleje, .n:~rt

e funetiot esak egy szernelyiseg revert gyakorolhatja akl ujra megeli, sebben a rnegelesben tisztabban, igazabban',nertJesebb~n fejezi ki, hisz megiijulasa Jezust61 val6 ,~ol~. Tehat az egyhaz\i feladata nem mas, mint a folytonos megtijulas, a megelevene-i

des. Torteneti forrnajaban azert van, hogy [obba legyen, hogy/ egyre kozeledjek istenorszaga fele. Elerni ~ohasemf.~gja, de ~z

a kozeledes ez az egyhaz elete, Az egyhaznak gyokere pedig

a szfvekben buzg6 [ezusi elet: tehat minden eletrnffkodese szemelyisegek megeld tevekenysegeben folyik le : elsa sorban a hivekben arado eleterf s esak azutan lesz belole functio, a functi6kb61 egyhaz. Lassuk most az egyhazat a szernelyisegek eleteben, tigy, mint azok kiilonbozo tevekenysegeit hordozzak,

De elebb_ meg foglaljuk ossze eddigi fejtegeteseink eredmenyet.

@JKiindultunk abb61 a~ alaptetelbol, h~gy ,a keresztyenseg elet, Mmt vallasnak kozponti gondolata a valtsag, a mely nem egyeb, mint egyre magasabb elet megelese. Mivel pe,dig a k~resztyenseg elet, az emberi leleknek nemesak egy zugat foglalja Ie hanem betolti annak egesz mivoltat. Ugy de a lelek megva-

,

! '

56

16sul6 dynamis, mely e rnegvalosulasban alakul ki 'es eli meg rnagat, A megvalosulasnak torvenye a proiectio, a melynek alkotasai nem egyebek, mint. a functiok rneghosszabbttasa, prolongati6ja. A vallasos elet prolongati6jaa vallasos tarsadalom, meg pedig annyi fele functioval, a hany fele rnozzanatot felfedezttmk az eletnek kozponti jelenteseben. Igy talaltunk haromfele fagozodast : az onmagat egeszeben epfto, onmagat reszeiben fentart6 es onmagat reprodukalo egyhaznak hit, szeretet es rerneny szerint val6 eletmffkodeset, Az egeszet pedig osszetartja a sociologiai kategoria, a jogi szervezkedes torvenye, mely nem mas, mint t6rtenelmi sajatossaganak rnegorzese s onmaganak, mint kiilon .1116 societasnak az onfentartasa. Azt is -kimutattuk, hogy a . prolongatio-halozat, . ez a psychikai mechanism us, a teremtoelet jelentese es megelo tevekenysege nelkffl holt anyag, caput mortuum. Tehat az egyhaz elete abban all, hogy hivo szernelyisegek tijra rnegelik a benne leva functiokat. E functiok nagy tortenelrni kincs hordozoi Ieven, megeles kozben tijra subiectivve lesz e regi prolongatiok tartalmi Igazsaga, mig az uj kifejezesnel elrnarad beloluka regi, avult forma, vagy idejet multa pctlek. Ennelfogva az egyhaz elete orokos megujhodas" folyvast val6 rnegifjodas ela hitti szfveken at. Azonban a vallasos elet fejla, lstenhez Iendfllo erejenek forrasa a tisztulas . es gyarapoaaseszmenye jezus, kinek ela szemely~a kozvetlerrhatas eleven erejevel sziil ujja es nernesft at minket, Szlvtinkon at ez az uj elet az egyhaz testebe arad, melynek minden lelekzetvetele, minden functioja egy-egy reform, melyet valarnely szabad, ela hittf szernelyiseg kozvetlen proiectiojaul nezhetiink. A lathato egyhazat tehat a Krisztusba oltott szernelylsegek eleven hitelete erneli folyvast folfele, istenorszaga fele es epen e?be~ a folf,ele :~elkedesben, ebben az epiilesben all az egyhaz ~Izarol.agos el~tcel~a, amelyet Pal apostol a maga lapidaris nyelven

rf,lgj' f~Jezett, ki: 7:O:V'r1l ... po; olxooof1;fiv jlVSO&W (I. Kor. 14. 26.) Az . egyhaz tehat az a vallasos tarsasag, am ely tagjai Ielken at epiti . onmagat isteriorszaganak megvalosttasara.

III. Pejezet.

Az egyhflz eletenek functioi.

27. Az egyhaz tehat el6 hitf szemelyisegek tevekenyse-q geben nyer jelentest esmegvaI6suHi.st. Egyhaz .. annyiban van, ~L} .

amennyiben eJetfunctioit az individuum ok me~ellk. ~s .:z ne~,. \

osak annyit jelent, hogy - mint agyakorlati theologiak ~~l~-

jak - az egyhaznak szfiksege van onepitesenek vegrel;aJt~sa,.

hoz organumokra, mandatariusokra, amelyek az egyhaz eletvevekenyseget azegyhaz neveben gyakoroljak, ha?em, egyf'~:

nest azt allItja, hogy az egyhaz masodlagos, de szuksegsze~u

val ami, amelyet iigy lehet fonntartani, ha iolyvast megehk, iijra, megjijra megtoremtik. Akik megelegszenek az~al, hogy

az egyhaz, mint olyan van es el a maga modja s~erlllt, a,zok t~rmeszetesen nem tudjak eliogadni allaspontunkat,. a~elysze-

rint az egyh3.znak mindenek felett Lennie kell, V~~YlS ujra ,meg Ujra megval6sulnia. Ha egyszer komolyan vessziik a:t ~ tetelt,

hogy az egyhazel, be kell vallanunk, hogy csak szfveinkben,

a mi eLetiinkben elhet, rnert mas kiilonben (5 csakegy mechanismus, egy proiectio-haI6zat. A modern te.rmeszettudo~anyos sociol6gia Herbert Spencer 6ta egyre vallja.vhogy a tars ada- 10m el6 kollektivum, hogy van szive, agya, verkeringese, rnotorikus izomrendszere es meg sok egyebe. Erdekes, hogyegy talalo hasonlat mikent lesz philosophiai dogmava. Ennek aIelfogaspak parja a minalunk is diva I)I'lJmm_Q.Qd-!~!e.theoI6gia~ melya termeszettudomany to~venyeit ~lkal~a~z~ ~ szellem.~ vilagra. Csakugyan van analogia a, tel:mesze~l ~J1~g essze~le~l vilag t6rvenyei kozott, de azonossagrdl ,beszelm bizony .,a~H~llS; . mus". vagy tan epen ietisismus. Es miert van ez az anaiogra . Azert mert a torvenyek, melyeket en vilagomnak adok, az -E_n elett5rvenyei, vagyis az En onmagabol ert meg -es onmagabol magyaraz meg min dent. Tehat vilagaba beleerzi, beleteremtI

58

~ ~g~t s fg:;: t,alal benn.e alla~d6 . elerneket : onmagat, vagyis a t,or venysze~useg formal Ieltetelei mlndenutt ugyanazok - az En szellemi organismusa - s ezen aIapuI a vilagke 'k"I"-

b" M • "'b . ep u on

~zo ~eglOJa ~n nyilvanuI6 torvenyek analogiaja, ami azon ban

tavoIroI sern JeIe?ti, bogy a torvenyek tartalma is azonos volna. Ilyen azonos feltetelek: Jenyeg-forrns anyag-er6 allando- 'I.

to' "1 te "va

~~~, szu e es - elrmilas stb., a melyek mind kategririak. E kate-

gorla~a~ ~zta~ ~ fantazia (tapasztalas helyett) szines adatokkal megtolt.~ ~s .. kesz az rij bo1cseseg, mely az emberisag legna~~obb orokos ~roblem:iinak oidipusi rnegoldasat adja. E felfog~~ ?ag~on szep -._ hasonlatnak, de axiornanak nem igaz, Megvllagitant leh~t vele, de megmagyarazni nem. Grandi6zus meta~~ora az egesz, de t6rvenyiiI el nem. fogadhatjuk s ezt az Iran~t a tudoman~ kolteszetenek nevezhetjiik. IIye~ "ammISmu~ a moder,n "tarsadaIomtudomanyi dogma is, amely szerint a tarsada.lom elo szemely, kolon ontudattal, idealokkal, charakterre I. MI .. ~el~ e, felfoga~hoz egyeb, mintegy kis orthodcxia, mel~, e kul~nallo. collechvszemely ontudataba egy "igaz" confes.slOt, tevekenysegebe isteni. tekintelyt, eredetebo supranatur~lIs elemeket helyezzenel, s akkor kaptunk egy olyan egyhaz~og.a~mat, a~ely., rosszabb a katholicismusnal. Ugyanis a k~thohclsm~s ~l11nUCIOZUsan kidolgozott jogi szervezetbsn . el, m int va~aml bamulatosan finom gepezeul automata, de a fonnMe~b rajzolt egyhazfogalQm lelkiismeretIen, vagy tudatlan vezetoseg m;lIett ~inde? rossznak ktitforrasa lehet, amennyiben a kormanyza~ otl~telt es tudomanyat isteni kinyilatkoztatas, vagyabsolut igazsag gyanantkenytelen elfogadni. Folottebb veszedelmes tehat a modern termeszettudomanyos felfogas amel~:~t, hogy egyszertl - babona. "A tarsadalom eI6 4~Ikek f~nctJ~~nak p,rOiiCialt rendezett halozata, - ez az igazsag. Celja Ill!lcs.o_?magaban, hanem az egyes e16 Ielekbe n, amelyt61 szolgal~h ertelmet nyernek .e haI6zatnak szalai. Psychikai gepezet tehat, a. melynek szervsi gondolatok, erzesek, - sz6val emberi psychoslsok. D: az egesznok mozgat6 szive az egyes el0 lelek ar_nelynek megelt fundi6i vet6dnek ki a tarsadaiorn tagozodasaban." 1 Ugyanezt a felfogast vittiik at az egyhazra, minf val-

" 1 ~6hm Karoly: AZ emb~r es viIaga III. K. Axiologia vagy ertektan.

Kolozsvar 1906. p. 272. '

59

lases tarsadalomra is -. Nem rernitett vissza az .a .rovidlate ker dezes : mi lesz az egyhazb61, mint torteneti tenybdl ? Eloszvr: az egyhaz, mint torteneti teny,kifejezese,symbolumaa vallasos eletnek. Mrisodszor . ez az obiectivsymbolum-halmaz ram nezve akkor jelentethikai, resp. vallasos erteket, ha tijra megeletn? mert amig ez meg nern tortenik idegen anyag lesz ram nezve, akar csak egy 6szeresbolt kirakata. E rnegelest vallasos .szemelyisegek hordozzak, akikben az egyhaz subiectiv psychosissavalik. Kell tehat lenni szemelyisegeknek, a kiknek Ielket egeszen ezaz egyb:iz teremt6 elet tcltjbe, meg pedig azert, mert a vallasos tevekenyseg - bar az egesz eletet athatja .- Ide nemoleli fel annak minden tevekenyseget. Az ember nemcsak vallasos leny es egyeb semmi.. hanern sok minden egyeb ezen az egy, Iegertekesebb vonasan kiviil. Ennel- . f.ogva nem elheti meg a vallasos functi6kat egesz tisztasagukban es melyselSiikben, mar csak annal az oriasi tortenelmi kincsnel fogva sem, a melyet az ilyen megelesnel feldolgozni es iijra kifejezni kell. Ezert tamadt a papi hivatal,

28. Melyik regibb : a pap, vagy az egyhaz ? ---: Ez a kerdes ernlekeztet a skolasztikusok problemajara: melyikvolt elebb a tyuk, vagy a tojas ? es megis az erre adott feleletek sajatosan kulonb ozfik aszerint, hogy protestans, vagy katholikus oldalrol keltek. A katholicismus azt mondja: elebb volt a pap, maga az Idvezftd ; 6 gyujtotte ossze az els6 nyajat, am ely f610tt a hatalmat Peternek adta at. Peter reven orokOltek e hatalmat a piispokok, resp. a r6mai papa, aki aktive vegzi az egyhaz eletfuncti6it a szenvedf targyon: a gyiilekezeten. A protestantism us ellenben a mellett kardoskodik, hogy a gyiilekezet megbizta egyik, vagy masik tagjat a papi teendok vegzesevel, aki e mandatum erejevel fogva az egyhaz neveben vegzi annak elettevekenyseget, tehat a gyiilekezet nern tdrgy, hanem alany.

Az elso ieliogtis tagadhatatlanul kovetkezetesebb, mert a vallas osi forrnajanal a csaladff a pap, mar pedig a csaladidt nem valassza a haznepe, s6t inkabb az ut6bbi egeszen a patriarcha tererntmenye. De hibaja az, hogy tortenetileg nem

.

v

1 A megelest fejtegettem: Schopenhauer aesth. c. konyvemJl. szakaszanak II. reszeben,

60

igaz. J~z~s.naklegk~,v~se?b gondja sem volt arra, hogy papo-

II katordInalj~n, egyhaz! viszonyokat rendezzen; kovess engem, ez volt az. 0 egesz egyhazpolitikaja. Ama protestans Ielfogasn~k is nagy igazsaga van abban, hogy a gyiilekezet az egyhazban nem passziv targya a papok functioinak hanemcollse .. tive alanya. an?ak az egyetemes eletnek, mely' minden egyes tagban subiectivs munkal (legalabb is per synekdochcn). Az ~IS?, a statuaris Ieliogas nemcsak a kathoIikusokmik, de igen sok es rgen komoly protestans tudosnak is meggy6z6dese volt 1 es. eszerint Krisztus maga alapitotta az aposto1i hivatalt. E'z te~lleg . igaz, ?sakh,~g!, kiilan aposto1i hivatalr61,amelynek sajatos jelleg€' es meltosaga volna, Jezus nem tudott. Tanubizonysagul valasztotta embereit s Ieladatul nekik a teritest adta. A munka vegzesevel ipso facto apostol lett valaki, igy az oszlopok rnunkatarsa, Pal segft6i, Barnabas, Titus, Timotheus." S6tPal a galatai es korinthusilevelben a hamis apostolok ellen kiizd, akik nem azert. hamisak, mert e nevet jogtalanul bit~roljak, hanem azert, mert teves tudornanyt tanitanak. Egesz az 5. szazadig. voItak apostolok, akik teritettek, tanitottak sajat belsd vocatiojuk alapjan, mert a papi ordinatio hivatalos kezelese ezutan kezdddik. Ketsegtelen dolog, hogy a tizenkett6nek auctoritasa praevalealt a kortarsake es utodoke WIatt de az ok sajatsagos [elentdsegtik torteneti helyzetiikben reilik, arnely s~erin~ Jez~~nak kozvetlen krirnyezetsbe tartoztak, Ez a; autopsia adjasajatosan nagy tekintelyiiket es Pal apologiaiban epen azt AHUja minden Mvvel,hogy 0 is latta az Urat. Am ez az autopsia termeszetenel fogva atruhazhatatlan. Kiilonhen sines nyomaannak, hogy az apostolok vegeztek volna az egyhazsz~lgalatot es szertartasokat. Peter megparancsolja a pogany szazadosnak, hogy keresztelkedjek meg, de a maga ezt nem vegzi eli Pal nyomatekosan hangsiilyozza (L Kor. Lis), hogy nern keresztelni, hanem predikaln] [ott, Az Apostolok cseleke-

. deteinek 2 resz 41.46. verseib61 pedig kitetszik, hogy a jeruzsalemigyiilekezetben semaz apostolok vegeztek az tirvacsora kiosztasat, hanem maguk a hivek. Tehat az apostolatus es papi

1 A mi ismeroseink kozil! Nitzsch es Zerschwitznek.

2 A torten~ti megjegyzesekben onallo vizsgat6das helyeft kenytelen

vagyok Achelist k6vetni. .

61

hivatal nem lepi egyrnast. Ha ez a hivatal nem. volt papi, akkor

az atrubazas r€-ven· sem lehetett az. J6l csinalta azt Krisztus, hogy statuaris szabalyok es rendeletek helyett lelket hagyta a~ anyaszentegybaznak, mert a lelek tudstatutumot teremte~l, amikor sziikseg van ra, de a statutum sohaserp. lelket. Ner_n IS voltaz V. szazadig statuaris ordinEi9: az pradikalt, az tanitott, ( az vezette az isteriti~teletet, akitkegyelmi ajandekkallatott. e~ az Atya . .A protestans feUogas azonban nero. akarta feladm a gyiilekezet souverainitasanak gondola:at:. c~ak~z lehet p,ap: akit a k6zsegordinalt. Viszont a papsagot .~stelll / a!apra VISZl vissza: az az igazi pap, akit Isten a maga kijelentesenek org~numaul hivott el, enneliogva a papok az apostoloknak, a profetaknak es M6zesnek virtualis ut6dai. De a hiba ott van, hogy ez a ieliogas az isteni elhivast ieliilbiraltatja az egyh~zi~al s mintegy ius placeti-t gyakorolt.at. a g~iilek ... ezettel I.sten mt:zkedese f5l6tt. Hiaba teljes valaki isteni erokkel, mmt. Istvan. a

gyiilekezett61 fiigg az alkalmazas ! " .

Ezek a tevedesek mind eloszlanak, ha kozelebbrol szem~

iigyre vessziik a papi hivatal fogalma.t. K~t .. moz~anat van benne: egy vallaspsychologiai es egysoclOlQglaI. Va!l~~os szempontbol minden ember 6nma~an_ak a papj~. mert , ~nj,~ne~. leg~ melyen dol el valtsaganak. kerdese, ez az. 0 legszemel) ibb u_?"Y:. IIAzels6 ember volt azelso pap, a. teremtes nagy' ~ze~telY,eben - mondja van Oostersee! mert az lmadsag utam, va~y ep

oly regi, mint maga az emberiseg." Es a kereszt~ensegnek 1/ alig van .melyebb igazsaga, min~ a~ ~~~-f' ! lata. "Itt a pap annyit jelent, mint l~az kere~ztY,en. A szeme- .. lyiseg yegteleo'ertekenek elismerese ez. En allo.~ sze~be 1). I mennyei Atyaval, en lepek kozossegre, a~ 0 .~zent Iiaval hitben, engedelmessegben, ez. az en legszemel!l~b ugy~m, . me~y.et nem k6zvetlthet nem . p6tolhat, ?em eszkozolhet ki. senkI.. A'? " az iidy, pedig,' amelyet igy nyerek, az en 's~ja,tom ,es azt en;elem meg; en ielezem k_i, symbolumokba~, ~maban~: cselekvesben, vagyeletben. Pap ~vagyok, mert. barmlk~r. k?zeI~dhe:erp. aZII'" Urhoz: szabad aldozatot mutatnom benekl: imaimat, sZl:emet,1 eletem" m~nk3.it; kozvetithetem az ige halla.~~t .szeretteltmnel:

. ,";' I"' 1 - •

1 f. in. p. 24. . I ' f 14

2 Molnar Albert: A lelkipasztorrol. Erd. Prot.:L~p .. ev: p. .

62

tanfthatom 6ket, predikalhatok nekik, s6t: jogornban all a sacramentu~okati.s ki~zblgaltatni ~ bar nem nyflvanosari.t Tehat pap ~mdenkl~ :kla vaIl,as igazsagait megeli es azt kiiejezi, pap. m~n~en hivd :m~er. Am~e ~rriint a papi tevekenyseg atlepi az mdlvJdu~~ ha,tarmt P~ychlkal prolongatiova lesz, amp.lynek rende,zett h~lozatat egyhaznak nevezziik. Vagyis pap 'az egyhaz szemelyes. le~f~rma?an. ~ikor az p.Is6 ember papi tevekenysege nemcsak mdIVIduahs terjedelmii volt, hanem projicial6dott az asszonyra, a gyermekekre: megvolt az els6 gyiilekezet. Ennelfogv~, az ~gYha~ sem ~as, mint obiectiva Ietiormat oltott papi funcbok osszesege. Mlhelyt pedig megvolt az egyha . t t' d I . I k . z, min

. ar~a a mr a a zat, azonnal megindiilt 6nfentartasa erdek~ben a

j~~I# szerve#z~e~es.' A jogi szervezet, mint abroncsok a hordri kor~l, ~egorIztek, az emberiseg szeIlemi kincseinek ezt a ~agy , tartalyat, az egyhazat. Aki most e tarsadalmi alakulatot ' tel . akart . ki k a e ill

, a, vagyis, a I azo nak a functioknak, amelyeknek proiectioi-

bol ez a na~y. ~isto.riai complexum lerak6dott, tevekenyseget megakarta elm es ki akarta Iejezni: annak egesz lelket - e Ielada~nak keIle , szentelnie. Kiilonben is az egeszgyiiIekezetnek p~pja most mar nem lehetett mindenki, mert vallasos ~Iete nem b~rt. azzal , a ~roiec_tiv er6vel, hogy a hivek egyetemenek hitet kiiejezze es.orp.gbltse. Sziikseg volt tehat, hogy a gyiiIekezet maga megblzz?n valakit e tisztteI. Azert maga a gyiiIekezet, mert ,ez egy u~abb proiectio az egyhaz eleteben, tehat mashon~e~ ne~ szarmazhatik, mint a hivek szfveben buzgo kozP?n;1 e~etb~I. Nem lehet tehat kiils6 kinevezds, orokles, successio r~ven igazr ~ap senki, - a kozsegre senki papot nem obtrudalhat, ~ondjak,a G,eleji-Kanonok - csak ugy, ha hivatala az egyes hivek lel~eb.e arad6 eletnek a proiectioja. Minden egyes h!vo egy psychikai selyemszalat bocsat ki lelkeb61a valasztas ten~e alkalm~b,61, ameJyek er6s k6telekke fonodva, oda kapcsolja a lelklpasztort a szfvekhez. Tehat a pap mandatumot

kap "1 k t ...

, a ~y~. e ,~ze tol, hogy amit minden egyes keresztyen onma-

gav~1 es ~ve.IVel szernben ~aganyosan vegez, azt az egyhtiz. nevebe.n ~Yllvanosa:: g__yakorol;a. Reflexiv proiecti()nak eredmenys a papl hivatal: eloszor az egyenek projicialjak a gyiiIekszetet' ez viszont az egyes individuumokban (rnert masutt hoI volna-

1 Achelis i. m. 75.

63

nak a gyiilekezeti elet g6cai) vegbernend elet proiectiojakepen kivetitik a papihivatalt, amelynek Ismet egy szernely megelese . ad ertelmet es jelentest, Ez az a realis circulatio, melyet Schleiermacher 6hajtott es sejtett. A iolyamat elejen beszelhe-' tiink 'isteni jogrol, .mert a kozvetleniil .megelt kijelentes avatja a hfv6t pappa, a vegen emberi jogrol, mert egy societas valasztasi aktusaval van dolgunk, bar elvileg vaIljuk, hogy minden 'igaz jogisteni, es minden isteni jog emberi tevekenysegben ervellyesiiL

29. Ed digi Iejtegetesiinkbdl a papi hivatalra vonatkozolag Iontos coroIlariumok Iolynak. A papsag mindenekeldtt a keresztyen vallasos elet szuksegszenl folyomanya; mivel a vallas kiiejezesre tor minden vallasos ember in idea: pap.' Haaz egyete-

, ,

mes papsag a subiectiv vallasos eletnek kovetkezmenye, ugy a gyulekezeti papi hivatal a tarsadalmi alakulasnak az eredmenye, De ebben a trirsadalmi alakulasban is elet liiktet, mert egyieltil a hivek mandatum-adasa a szernelyes megbizatas viszonyanak hatasfonataival kotozi oda a papot a gyiilekezeti tagok vallasos eletehez, masfelul pedig hivek lelkebdl szarrnazott prolongatio-complexumot: a lelkeszi hivatalt, mint eleven hitt61 athatott keresztyen szemelyiseg, a maga teljes Ielkevel, minden erejevel - megeli, Ez a ket mozzanat teszi a lelkipasztori hivatas sajatos nehezseget, de nemes szepseget is. Mert aki 'gyiilekezeti tagok szernelyes hiteletenek bizornanyosa s amellett 6nallo, egyeni vallasos eletet el meg, nagyon k6nnyen ki van teve annak a veszelynek, hogy vagy elveszfti onallosagat s egyszert1 imadkozo gep lesz hivei kezeben, mint a budhistak "forgo kerekei", vagy ha a sajat egyeni eletenek torvenyet k6veti: fajdalmat okoz a hozza k6t6tt szivekben, esetleg epen elszakad t6Iiik, mert egyformasag .mindemltt lehet, csak a szemelyisegek melyein legkevesbe. Milyen viszonyban "van hat a lelkipasztor szemelyes hite, a gyiilekezet tagjainak a hitevel es mennyi joga van az egyhazi hivatalos individuualitasanak a kozosseg' koveteleseivel szemben? Ez' a problema, klilornbozd Iormaban bar, de Iolyvast jelentkezik, miota papok vegzik a vallasos elet Iunctioit. Legregibb Iormajaban az a hit jarja, hogy a pap Istennek valasztott ernbere, akinek terrnesaetfolotti hatalma van. Ttid csudakat tennies istent kedve szerint beiolyasolja, mint valami bizalmas tana-

64

csos gyonge akaratti unit. TermeszetfolGitti hatalmat azeredmenyek, a tenyek . bizonyftjak. Am ha ezek ellene szdlnak, akkor oda van a papi tekintely; elkergetik, vagy epen megolik a sarnant, aki nem tud esO'! csinalni, vagy tevesen j6sol. Felsdbb fokon mar nem az eshetO'sp.gek szeszelyeto! fiigga pap tekintelye, hanem isteniordinati6n es ennek megszentelt tradiciojan nyugszik. A gorog szentelysk papjai orokles tit jan jutottak j6stehetseg~knek es isteni tekintelynek birtokaba. A Levi-nemzetsegnel szinten csaladi vonas volt az a kiveteles helyzet, amelyet Istennel szemben a nep koztudata szerint elfoglaltak. A katholicismusnril egy szervezet lett az iidvjavak birtokosa, amely rij, meg tij nemzedekeknek osztotta a papi szentsegst, A felszenteles tenye termeszetfolotti er6k k6z1ese. vel jar es charakter indelebilist nyom rea a lelekre. A felszentelt pap szemelyisegs epen csak hordoz6ja annak aterrneszetf016tti, csodatevd erO'nek es charakternek, ameiy az iidvja vak kozlesere kepes. Hiszen itt egy cselekvesrfil, egy tenyrdl van sz6: csak az iehet a pap, aki a transsubstantiatiot vegre tudja hajtani, akinek : hataima van bunt bocsatani, aki kepes megatkozi. Ezt az erfit Ielszenteleskor megnyerik s el sem veszftik haialukig.· Tehat azt a veszedeimet, ameiya Jambor sarnanokat sokszor halalosan megtreialta: iigyesen praeoccupaltak. A becsiiletes sarnanok fgy okoskodtak: pap az, akinek terrneszetfOlOtti ereje van, ha tehat ez a ferfiti pap: eo ipso termeszetfOlOtti er6vel bfr; aki pedig ezt nem hiszi: anathemaesto. A katholikus pap az iidvjavaknak bfrtokosa, az egyhaznak teljes hatalmti kepviseloje.

Aki eihiszi, amit 6 mond, aki cselekszi, amit 6 kivan: annak jutott aziidvbO'i; mas mindenki az iniideles osztalyaba tartozik es massa perdii:ionis, ha.csak ki nern.vtudjak ragadni onnet az egyhaz teritdi. Tehat a katholikus fcliogas szerint a pap, mint az egyhaz szemelyese.va cselekves aianya;a hfvD pedig a szenved6 targy. Vagy odaadja magat a papnak es az nolens-volens meggy6gyftja, mint azer6skezu orvosa beteget, vagy nem, s akkor elpusztuI. - A protestans pap azonban a gyttlekezetrnandatanusn. Hfvatala annyiiels szallal koti, ahany hiv6 leleknek proiongati6jab61 all. Azonkfviil sajat bensfi .vilaganak torvenyei is uraliak: mivel szemelyes. elet benne a 'vallas, nemiehetecho, -vagy viszieny, mert szellemi .mivoltat csonkitja

65

meg, ha nemazthfrdeti amit latott es hallott. Ez a nehezseg kiilonosen fokoz6dik akkor, ha az egyhazat olyan szervezetnek tekintjiik, arnelynekegysege a fan tisztasag~ban es azonos~a; 'g:ibanan -. tsak·ko~etkezetes teh:it . Achelis, 'miko.r, a lelkesz obligatiojfrt . koveteli., mert az egyhaz a magc;hlteben akaAr, epiiln'i szolgai' altai es nem kivancsi ... e&"yeni, velernenyekre ... ' .. ternplom nem taniacsterem,ahol .mindenkinek iszabad azt hirdeti amit i!iatsag gyanant vall ;" az egyhaz hitbeli kozosseg es Istennek a > Krisztus altal adott iidvozlt6 kegyelme alapjan alia kegyesseg; amely nem keresi az igazsagot, mint,a philosophia, ha,n~m birja . a.zt . a Krisztus altal lettisteni kije,le,nt~sben,,~ -barmennyireIs kezdeneka kiilonb5z0 theol6giai iranyok,Jiogy'

. \iz'igazs~got tUdomanyos Iormaban kiiejezzek.' Enneliogvaa lelkesz! hivatal elvallalasa alkalmabol az ifjU papot kiitelezni kelt arrq,hogy a hitvallasok es az e~yhazi tanertelme?f.? hirdesse' az iget. A papnak vallania kell az egyhaz konfesszioit 1';8 a'tt61 elternie nem szabad, kulonben haeresist kovet el. ,~~t · a~gli~~astsokkal. kovetkezetesebben kepviselik, egynel11~ly szekta~ "amikorapapt61 megkovetelik, hogy LJjriszulefett .em,'berleg~en,~trkiben a hitnek teljessege elescsak. i~y, . min:t beatus" pO$sil.i~?s,hfrdetheti j6,. lelkiismerettel az iget. Ig;~z, bogy az ilyen . "Schwenckfeldianismus~.! ellen a prot~stans. egy-

hazliIast ioglalt es kimondotta, hogy az ige, valarmnt a sacrariientlimok;az '" ordinatio" fbly~an .. eiiicaxok, meg}~~hitetlen ertiber.sz?lg~ltatIiats Id, nem pedig~z, 'iUef6,le.l~e~i -. si"er.n~lyiiniil6s~g~t)fkkovetkezteben, -de e,~zeleg.Y:!,~lS katholiklis> szinezetet'riyert a lutheri prthoduxia.Mertaz ige nem ,az 'ordinatio. foiyt~n efficax, haneriitartalmi iga~~ganal .Iogva, ,a S~~ramel1ti;m pedig~igaz~agat .• eiYfe161 az igeben bfrja,.ma,&r~'161"a;;hiv6nek log~korysagaban" arnellyel vetetik .. ,Nem, .l~ ,ter:h~ttlhkikj'e leHogas ··.a'hll .. m,indaddig, .. mi~ .. conlessionalismus 'nY'ug6ifle Ielkiink siaba~,t:'optlt. Azt kellte,Mt.egesz. s~l~iinKb6i"haHg~i!lyozni, hogy az'eg~bazegyseg~nem~a~e~}'~~gbe~, haQem":l:i~ ~~l'zii1et; a'z elet si()lidarita$~ban ~ll:,Mier~ akarnak J~zusrl~f~~,t~szty,eneb,bnek'Ieilnl s.Q.sem kivant hi~ei,toLi[Jaz taJif'hineHt.:tis'tt~~s:z~~et ; kor~at~!lip~k nern ~j;:a.bg~,~t ia~~tt" 'hahew' Illegii,jft9 ~r6t,'eri(jl~fef~!\ ta.'n~, actQgmat'l1~ln ·le~~t rn~~-

5

..

66 ~

l

.,einir csak elfogadni, yagy caiolnt: ,rni, re,djga.p1:egelesben.:~M-

ttik a' vallas iit6~ret:'. '. " , .: '

., 30. a) Ami,egyszer egynernuelet"azszembe. nem. ,~llha't

egymassal, , sot fejIi5desenek rhytmusa teljes harm9nl~ban vag ossze. A hfvekyalIasoseleteJ ame(yb61 a .lelkesz! hivataljmirit 'lntezmeny) prolQng~16dik, 'nemaIlhat .ellentetben a Jelkesz -vallasos eletevel, hisz erinekiazjiletnek. epena megegyezes, a kozosseg, a !iz.eretet .lelke adja specificumat.Hi,szen ely~gre a J ezus szellemenek kellelnie mindenkiben, - ebben a szellernhen pedig . igaisag esszeretet, tehatharmonia van. Azert,h~ valarni ,vala~~fal emelkedik a hfvek kozott, azcsak a kiiejezes, . ad()gm~ kiilonbozosege miatt tortenhetik, mert, az erziilefben, i van~so's eIetben azonossag es beke uralkodik. Tudjuk, '. hogy .ezek a kifejezesek ssiiks egszerllek, de azt is . iuGljuk, ,hogy csak

idelglenes ~rtekfik van. Igaz, hogy~eka, ki~~~,siok . ad'ak me .. egyhazunk ... tOr:ten,e!~~l,?ez!;,!§"~,· ~jg;g;,~~(U az a vallasos tartalom . ad~a, a. ,m~ti a dog~~k\1a!t .. ;k!~~j~~,e~f~ jufQtt. Azert Mea';' egyijazi h'Tvaiillost '-Se'mininemu ,CQo'~_ssio

, dornaita elkQteletni nem lehetnem szaa a: r()esta~sok

akarunk mara ni~'Kiboc~atasn~ .mintegy agyii.ekezet esIsten szine eI5tt,· telkiismerete . ele . .kell i idezni a kerd~st:' sziveben hQrdozza-eaz evangelium iga:zsagat, megszentelf erejetes erzi-e a~uldetest, hogy azt hirdesse ? Ha erre orommeles lfefi2:se,g~sen, teJelhelybenhagy6 valaszt. 3Z ifju szolga: ar.n:S:l~nteij~k pappakezrateteI es kardalokkozott a venek.-,Tudjqk,ho~y a vallasos elet lelki kiizdelemrrrel. es iejlQ'dessel j6r. A,(1ogmaknak tag lelkii§ineretil elhivdi azok, kiknek a vallascsoades kis imahaz, ahoiqrok lampasnak f~nye rezgegy 6donszen~k~p elc1tt. Ajtatossagnak 6rMnbet~rnek -oda; . nines prohlern~juk" k~telyiik; kegyes .szo~askentgyakor6Ijak gyermekkorakp.ak ,kedyes hagyomanyait. Mikorkil~pnek ,e k~polnab61, veszikaz elet~t ugy,mint a .varx .annak a:?;.orok .,laVlPaSnak ienye.es~ii~~e~~m jut a ,nap . izz6h~vsegees verttek Iakaszto sugaraikijz?tt; majd, .ha e:lfaradn~~, amunkanap .alk~ilyrahajol. sestvell ltarangsz6 plhenesreszollt: .tljra bet~rnekJl;esonde&, ajtatos,zugolyb~. De ~ v.aI1~~ps;ember eszrneriy~tpep.em, ~z.A~eleteri5 es neJ¥

(tupnepi:hangl'l)~t;, lJ,e!ll a. viI~~61.vaI6 ,~~v:onul~~,;hanem ann.~ \ilekiizdese, meggY5z5dese; a vallas nemaz ajtatos merenges perceit keri, hanem eletktizdelmeinket: nem ~~ganyunk enyhe

r

,

\

.6,7

e~,ondjet; akarja ,s~elid: ;leny~veI behinteni, hanem eg~sz,yj.lagl-Hlk ~ItetOQapja ak~r, ;le.~Ji, ,a !hQny,~t mi~clenrfeQY ,esminqen, Il1~l~~

;f}, : r .. ,a .. : ,cl ' B i .. z.o .. ,n .. Y ,;;.a., __ . Y.il •.. l;lfol .. ,.,s -. '.'.n. em Q,Ol? Og..qir:t.Ok O.jl.~~.,~ane'?' .fo I.yY.,a.: .. ~ ,ql

,tart6sfcr~e.s; ;nein, k6,sz aHa ot ' anernorok:Qs £e 'les;- kicsoda 1.

vol~a tehat yakmel;',o azt kovet«~lnL~ paptol, ogyJ1jj~szil],etett, 'i 'ti~Zrta111lenny'eL;emher legyen ?,msz~k, Uram, . iagy segi,t-seIW1 a,z~6n hit~tjense.gemnek! -' az. eV3.~geli1,lmi·atya·em~ kt~It3,sa i~J~zi ki a;i:' ,euiivottszqlgak lepd. liilapohit. '. ijlszek, mert ~r~~ a: ;t6lottemOrszagl6 aty~i szeretet .erejet, latol'l1a Jezusban lett kegY,elemigazsagates,megya1tJ. hat~mat.sziveIijv~gyika~ fidvre -. , ,.hiszek. De' uram, te.segits engerp. 'egyre J6bbhitet pyerI)i,~gyr¢InelyebbtaPasztal~s()'I<~~ tenni, te .segits engern, .hogyseivemei egeszenneked szentelhessem es t~benijed .. eljek. TeMt nem a tan elhivese, nem ~.methociisztikns' ujjasziilet6s "tesz alkalmassa a '. papsagra, .hanem ~'. IiI. .. meggyQz6M,!3,hQgy ,~z .. evangelium .. erteke .mindenek folottva16, az eleven v,all~~Q,s sziik$egerzet esplv5 vooz.6das a.Jezusho~; szeretni~tent,~ e~'berekpenes. aeembereket istenben -e,~l'\z,amita@~,t6,1

nl.e~~i'V.~J'lu~(k. Pompasanfeje:d 'kiaz. iga:l~~ot az Achefis:.~~~l-

'lames fegullijl.l: pred~e Cbristurn, damit .du ibn hahesf,bj~' du

,~hristum predigen }{an»st,weil duInbast,' .... .' '.

! ,Arnipedi~~ i€i~hk~et~skerd.eset· ilJ~tii bogy ~,i.,pem .lQg;:ea pred~atQr, rpmbpl6~agliatni epft~~ he1f,~tt,,4a q. mag,a qiodern vijagrrezete't;b~rdeti 'a .gfmeke4~t;6,&OJjl~r,Ifogasav.al i7,~Ill,pen- az a v~l~m~nyjin~. ho,gyha vallci$,t pr~d,ik~l esn~J1l

. Hi~olog'atJ,akk()r neOl.:~eU ieJpJea tombol~st61;,€s·ha ,t'beoI6g1M )'ol\\l.l.ol. a7:~rt,hogy a y,aiIast);~ ev.aJ1geliUQl<it .Iheg.Q1entse,a.,~Qr 'pemcsakho~tller.n te.H rossi:at .. de epenpr6t~ta' voit. Mert.~z - ,c .~ssionalismui! arne 'etaz,orthooKia ted 's' ",'~ n~ \1

_,t:,Y~~ b¥1el!! /1iev/iAI(l· M~l',ped~ )~_indc~ ~heoi6g~~;l ~-~.plt -;s .l~,~~a.IIl~!~~Olo"?l~;>~ernlnemJ,el~J:ttl } .y"w~!JiQgyef'®llJ ~a.z"Ji~~zr,~,r,~gj ~/ . .,:'~~rt ,~l!t~et Aizt~jt~~ Epena,z ~ Car~A~1li1:~e.t~~-j ,.~.~~en,~~s~ '~" d()gI)1a.t.isrn'8~~' .~~~y ,a .m~aszu,1te '~na,it}la¥d-' ~Q$}t()~~qeQ~ ,gyaIlaot.~#tj~"q,patb,e~oektnek~onq~ a k.Qlsp .~¥f~otes;,.ev.a~eHumk6nt ~ir,41fi~maga --:-4o,l1t~it .. ,Art·~ vallas nem egy kornak it tethH~ke, mert orokes embed. Min:-

~~--,--~~~~--~~~------~.

1 I. m.llO.

~~h IgH~ktaI1 ellenerehes-zel·.!it,'aki hirdE!ii;h6gj'. ki ~llib~f neih vdgyik istenheZ:. nem .akar buneitm. me&"~Z1lbadtilhi,·. fefk~ben . ~eme~ebb, ny~go~tabb' lennitis .lendltd erot nyernia j6t-a. Nen'l ismert az ,e~bert.~ki azt aHltja. r61k;pogysziv~ :nem' rendfilne

. at, . ~a szemt?~ 's~emben .lathlttna a .'nazareti 'Jezus egyszeru, iehse~es.alakJat,'es·meghallana ajkair'61. az igkzsag. beazedet, • amely 'hlvbgates fedd, vigasztales vadol;'iteles'megb.oesat. C~ak nem ~zt. :tKrisztust.· kel1'prediK~lni, akit a mysticus ~ajbhgas, vagy a' kegyes speculativ csinalt;: hanem. aztyaki e fiJIdon j,art 'ver:O , labaival s 'efOId' porabahullatta konnyeit, veritek'et es: o_ veret.Atonban egytortenetiszemelyisegugy' lesz' rank nezveelevenne, ha a rola sz616'adatokba lelketoritiink, ha ~i?~at·~.Aki'enn'ek ' a Jezusnak lilt' a labainal,'9.z igaz! apostolaz autopsia1"folytan, a:i Iatfilaz Drat es koz\tetre~ kozelebOI'j6 bizonysagot tenni r61a.1Udja., hogy mindenbizonysag, r anrelyet rola tesznek . megarinyi syltlb'olum;2'm'erf istehi l~tiyenek egy':egy' vonasat}~jezi ki';tJ.itlja, hogy e symbolumok sokfelel} . es': relative' igazalt:a~k6t; 'fra "abels5 vallaSbs~let

~ szfrksegkepen termette'okeLKiiejeiesaszeplotlen :Ibganfahis 'a testi: ieitamadas, 'amennybemenete-i; 'kii~j~z~s'.aza sokcsoda' }Il}~t ahogy . kifejezes "a"sz'eri~Mr6m's~g;vagy' apraedestimicnS

.. ~ogm~ja,.~e e~ii~?'ezesek:~?gattott "~.9Kte!az eleven, meleg 'e~et:a;grcrtI'odo, vlgaszt'k~r'e"So; va:lt~agra ~agy.6 emberisziVne-kb(ne:i?g~apasztams, 'aldott nYete'~~ge,b:ek~ssege. es .szedt heV~lete,' amelyet liZ'. e'vang-elitirn~an: taIaJt.~a:ga az evangelium ~pedlgegr sze~tJ, mennyei . szeme'ly:a Jezus,"ki az]sterinelva16'

~ibe~~I,est;; az .'. ~mb~;ek!r5vaI6 :ohfe,Ialdd~6,'Sz&et~~et,~,.an~sag ~ udvet es .munkaerejet ateIte. Ezt rkell' a.'hivekhez kozel'vinni H(utunkban; a hamis tudomariyg6rdifakadalyoka't:elsi~~tach kiizdlink;ha. pedigregi'kepzetek;ka:tee~i§mu~-totm~lekek 'korifessfok huIIadelbii<zarja'k el 'at emberi-sziveket JezuseIOl;<viszs~~":..t~tjson~e, a rossili} ~ e~telmeze~t"'ke~yeIet es a fenaU§1~gy" h1rZl 'r,~na 'esetleges "paplstas~gao()l'}gzarmazhit6 . iMezl{:e·des?

-. ~~~.~~,pf6fet~s,a~",rfind~Il'./et6r~-acm' apb'an;' ~it~ttJ ~6'gteteti~' /f1i!!}~~ . .:r~~1!"e;"es ·~'em':abba~;}t~,€;Yu~ e~~onfgpn'dolatbtr~dei~~, 19h.;VaUasn~k.es tutlo~~1'l:Y~l3.k.reJ16dese ep'{~fi' abban kiilorl-

''''».1,/\ .'.,'" .: ~ .·':,.:',':~_L.::Ha_-;"~_~- _>-~'jl~i'J.~·-'-;- -.,!, t: ~I. ;~,-:.~

• . 1 Lasd a 28, ~.2 A syrnbolismus kifejtoje Sabatier : Theol. Erkennt-

msstheorie Leipzig 1896." r .' . ;

bOzifr. iP~gy,.;a r-t1f~oIl1~n~na.l '. ~gy ~j . ,igazsagotismernel(., (011;,~. ~al,I~S;lJlll,p~~~8gJr . 19, 19az .. sagot. elnek :at.,.!e.Mf ;'. a,predikJ;tp~. ~ .. m9der~ ~heologjat predi~i" hapem az;ar:?kkev,al~ evanJi~liumot, 'J;>eIs6 (elettapasztalata, alapjan;nem f,Ogja. tU.rni. a' ~fe,ssi9s,·the~sem;:-affiOGkib~ga)Qm·babo'k~a~J.Qlh D.ealelket,seg~,par kegYfs frazisn'al,n~m ~gyep,; h~~ette i.g~szikyMtoz,tatni li[veiben. ,azf a vallasos ig~~sagQt,arnely~ek C;-~~~bQl~iik ,a, e?rlfessio,~, c1ogina;-ak~e, H"3 vruetlenul sz~n;lbe. ,~~rql biveikozfeIfqga~aval,. vagy az.egyMz .kdvetelmepyeiv.Etl,:.csakbatrantovabb;; egyhaz ott van, ahol.a K~isztus ~l, ... c,sak >s~ivetudjon r6la .. bizonysago] tenni.: Presbyterium

. fal1a.cs~les, zsinat meg nernjillapithatjavhogy mit, predikaljon t~rt~lmi1agapap;a,pap egyesegyedula sajatJ~zusarql tesz t~p~pizopysagotes ,~' bizonysagtetel (itjan~melii6Ifele az.egy-

,l}. .. '.a ..• J ..... ·, .. t~ pr.'eSbyte.r .. iumostol, ta.n.' .. a.csiilese.s. t6.1' .: z.s ••.... i. n .. a. tost61 .. egy .. iI.~ tt .. A.' ..... · •. z .. Vr . hatottszivek utjan neveli az egyhazatmagahoz es a szent-

Ie'!, . k ellen kovet el azbtlnt, aki a. pr6fetasagot megtagadj~, mondvan, hqgy az elet.a konfessiokban van es nema hfvO

s?;emelyis~gekben. . .' .'. . . '.

. . 3J.P~r s,Y nekdochen eddig csak .a lelkipasztorrol ,pes~~ltiink, .pedjg; nemcsak papok .toltik be az egyhazi hivata1t,miQi a~qg-y a vallasos.ielet neinosak epttd.tcvekenysegekben, ha"nem a,;tEtstveri szeretet .rnunkaiban is megnyilvanul. Ittis ugyahazon

...... . , .' ,. . ..' ;'

mq.qon tamad a hivatal, mint a hivek megbizasab61szar:maz6

Rfo1oP.ga,tiocomplexum, ahogy apapsagnal talaltukes (;)gy hivfi sZ~ll1elynek.; munkara . szentelt .. eleteb~n(igy ny~r: [elentest, igazsagot, . mint ahogy a lelkipasztor megeli a maga htvatalat. A 19. §-ban reamutatunk.. hogy ~k~resztyenseg nemcsak istennel "(a16 'viszony, hanem az emberekkel is.. A ,keresztyen ember ri~lllcsak fiu,hane~ te:~tver;hit-b(jl eI,de szeretet-ben. .Szoval: a",yal1.as elet, ennelfogva,sz~~~enekbe nem szorfthat6;annyi functlpnariust iogunk. tehat m~gkiyanni, ahanyiele iunctioja van ~z ~y.l,l~zi, resp. vaIlas,~s ;,~letnck .. Mihelyt a.' gyiilekezeti elet ar:myir~.'~.9·rnpIikaI6dik, hQgx'soeialis tagoztidasa kizarja immar a. carttatiy. t~yekenyseg!)ekazegyeni elet kaflven' heliilv146 megold~s~t: azonnal sziiksegi~sz ,hivatalost allitanibe, ilki e

,ieladatotahivek neveben ~ly~g~zze. Az ~s egy1:iaz diakon~si iritezmenYye, tekintetben klasszikus, pelda.. Kef dolog sziikseg~s Itt is. Egyik az, hogy e hivatalban a hivek segedelm:eZ'o. indu~

. '. n:>

I

t

l~ta.· p,r6itcfat6qJ e~, '~~rn~sjkpedi,~jat:' 'hti~r) epro] ~c ti~>'etE~ v~»f1e' le'gyen. ';Vagyis"a<hlve'~ 'r,rlunkas ~.is'ze,retef~ne~-'· 'eltetO ·'vefkeri'ri..' g~~e citcplaJjbn ',a-d.f~kofiiils'i'S~lvek~nitt 'rtszegenye'kig . elf{~.!.

:. "...... .' ". . ..... , .. ,.1,

gyotta'Kig' eso'n'netlit epfto 'M1aV'al.' 'fe~jEin 'rtjtivis'sz~>Hrt '3.'

karitativ' teveIteriyseget olyali int~zmeny~k 'I~lad~ta~a:te~szlik, . a:ffielyekfiiggetle'fIUl a gyiilek'ezefielettol, ,parszertiert' a~ik azt!' a?;emberektiQl~that a segedelmezo tektv~ri :ihd11lat~Akfa koz-,;:' s'eg'p~nzta:r~ba ''beiizetevenkint' tiz kot-boat a varos! 'szeg~p.~ek· ~1a:mizslIa ~iajJja~n, minden,kereget6t· elkerget azajto~a~lol) pedig "B~eg~ny~k mindig • lesznek v¢letek":' Az' intezrhenyek pe(lig biifdkratikus ad1ninlsztr~ei6alatt allv~n, robot munka gyallattt vegtfk a j6t~kopysag 'vegrehajblsat; mfnta katona1{Jlal azetel kiositbat.. Ez~rrmqndjukmi, hogy at intezmenye~hek suJ:>iectivve kell vallbidk,szellemet 'meg kell elnlOk ez irtfetllit'hijf S'znlgainEtk, ktilonben Elgyszemernyi lelek : nern taJalkoziU: a~' i1~en' tarsadalmi mechanismusokban, - bar megszjiletesfik' el~1:'" b!YIesa lelek teljessegebol ttlrteht. Val6ban keresztyeni t~h1H, h'6gya kalvinista egyhazegesz szervezetenek alapgondolata ~ presbyterseg, A hivek kozvetlen megbizast adnaka h~tben; szeret(Hben, tudornanyban oregeknek, hOttY a vallas es elet minden te'v'ekenysegenek azok rievlikben fun c:U on arlus af legyenek. E p'r~~bytefekk6z6ttnincskiil6nbseg ki11sl) megbizatas dolgaban, mL.dN;iknel<l1ivatala a hfvek vallasos etetenek k6zvetlen pro-: 10us-aci6jab6Iszarmazptt.. De van kiilonbseg. k6z6ttiikbelsoleg'; rnhldenik egy kiilon indfviduum, tehatkti16nbozo functi9f f6g njegelni. Akit belsa vocatioja a papsagrahlv el, at kiilsO voeatio I'even igehirdettJ presbj;terre valik ; akit tudomanyaa 'doktoq;aga k~pesft, az tanita pfl!sbyte(' lesz, 'aldnek lelket kU16nos isme,retek rt$m, de a Krfsztusban vale S'Zeret~tbetolti, az a diakonusi hivafalteli me~, .Es e hivatalok 'netrlv~tnak elesen e) .egyrn9.s"

~61,.:. hiS. z m.· iqde. hlkn. ek. al.a. p.J.a ~z e~y~,.zo .: ? l.·,.e~ek. ~.i.ko .. r_ .a azz._~ e. ~~h~ 1; ~pulakk· It is, neve} IS es pt lS test. A~~edfg

~., ' anc· '~v~gmaz

agape,., az egy patal1naspr~dik~ci6 es nagy rl€'VelOi teny.

rebat erundiQl<a~.nlet5 .!ilapmofivurn praevalentiaja foIytan nyernek relaijyertekiI difrerenetaI6d~st. -EsoNk:! ir6ja bolgognal}mondjl1magat, mertdeductiv iiton keresteaz 'igazsdgot e§ 'inegtalalfa a kdlvlhizmusf,tne1ypek egyik ahpgonpol3.'tat erintett~ ez a ~; . " . . ' ..

71

.·32!i;ts ~t{'fejt~g~t~seink fon~tlaazegyh3.ii szervezetker-: dese'i!rve?~tett'eLAtegyh~zi szerv~ze't kerdese: tiSl;t~n egyli'~zjagr~roblema; a:gyakorlatHheol6giara' csakegyben von~t-. kdzik: .t.J"g . szervi1zetn,ek elvi .. alapjai .nem" mondhatnak ene~, az egyhaz imnwnens elett6rveny'ebol s.zarmtlzo k5vetelmenyek-' . nek,;ll1~rt az'egjh~zi szervezet nem(lneel, hanemcsak nelkii~ Ih~he~t1en~s?k(jz az eIJites celj~b61. 'Az em1:i~rneIis n~Ikii16z-. hetetlen a,n1otorikus osztonnek: a csont esjzomrendszetnek iejlettsege 'a'i; onfentartas. eeljab6( de ugyan kiIlI,erne. liz ell} ber erteket . Izmainak fojlettsege szerint? Aki teh~t az' egyhazbarr csak szervezetet lat es csak az~rtdolgozjk, cs6ppel' sem all magasabb szfnvonalon.vmint va,lamimal)irkoz6 .akrobata .: ' Ha teh at az egyhazi szer~'ezetet a vallasos elet a tortenelem iolyarh'an a maga sziiksegeihezkepest prol 0 riga:}j a, hogy az, mint ka~yl6t a' hejja, megvedelmezze, '6sszeta,rtsa es egyeni'karakte¥et megdrizze: akkor mas norma az egyhazi szervezetkerdes~nel .' nem leltet, mint' maganak. az egyhiiznak sZiiksegszerr1en riyfiiJanljl6~lett(jrvenyei: Korlatolt+'orthodoxia tartja hat az 5s egYMzat, vagy . a genfi szervezetet typusnak, amelyethus,egesen masoln,i kell; .rovidlatd dogmatismus iogja '. mondani,hp~f

a biblia egyhaii torvenykonyv, amely szervezeti . kerdesekben egyszersmindenkorra intezkedett. A szervezet mirldig' ~,t6rterlel'mileg· fejlo s()clal~s·' viszonyok ezerfele szala:b61' szovOdik o~sze ,es errevonatkozolaga szentirasnak c~akaIlnyr/egulativ f tekintelye wan, hogy felmutatja, milyen . volta,ze.i.i3o szervezkedes avaUasbs eletklass2;ikus . idejen, De az esak az elsd' l.e~e:s' volt. 'Vtana az egesz 'iejlodes epolyJugosult, I epoly irffe~i; . mint a :r~ru.,zsalemi gyUlekezet tagoz6da:sa es az eg:yhaz (¢ntarta:s~ nem kevesbe a vpiinkosti lelek mudkaja, mint ai egyszeri megalapltas. Igaza van Achelisnek: lwir haben es; rtldhtmit einem toten Christuszu tun~(f~r einstmals gered~t hat,. a)J:)er. dann im Schweigen versunken ist, sondernrnit 'clem; leberldigeQ. Herrn, dessen Geistn,acl\ seiner Verheissung .uns inalle Wahrheit leiten soll.Bein Geististireilich nichts AIider~$, alserselJ;lst, welcher der Welt:den Walter. unddes . Vat~r~. Reich geoffenbartund gegeben'lHif,und alleWirkungen und Willens ausserungen seines Geistes sind als solehenicht andere.

1 S. m. II. K. 518.

72

,zu erkennen, als in der Harmonie mit seinem Ofienbarungswort und dem dies WortdurehwaltendenGeist.,'Az ,egyba:zLszervezkedes szuksegs .nem abban van, .. amiben Steinmeyer .1~tja;'ilOgy t. i, a Krisztus, akaratanak ervenyeslili;isere hatosagok ,.talIladjanak, hanem abban, hogy a vallas sziiksegk~pen gyUlekezette

. lesz, ez a gYiilekezet pedig azonfentartasehitasfthatatlanerdek¢b61 jogilagsiervezkednik~nytelev.. Dee .. szervPzkedeSnel soha sem t~veszt,hetU~~n}_~illi.-hogy ~val!!~2~t~~, .' ami';t jogi ior~. oltozik. A vallasos elet alaPfOrvenye (mTri'f"ininden ~ proi~-mely hatasfonatokkal k6toziossze a vallasos eletalanYait. Igy tamad a jogi szervezet, mert ez sem mas, mint prolongati6kfqnadeka 6nfentartas. eeljah61. Azonban HZ ilyen.hatasfonatok kialakitasaval es e psychiai gepeze t megindftasaval csak a katholicizrnus elegszik meg; a protestantismus koveteli, hogy a' hivoindividuumok e gepezetbe eletet ontsenek, .azt eljek meg. A jogot pedig es.akllgyeJerp meg,ha gyakorlom; ha rajtamgy:;tkoroljak,akkor csak .elszenvedem a jOgot, de magam nem birom, nem elem.Ebb61 kovetkezik a protestans, resp. a reformatus egyhaz szervezetenek 2-osalaPtetele: 1. mindenjog a hiveke, illetve az egyhazk6z6nsege,' 2. arn~ly 'jog,enOlHfogva az atruhazas (a mandatio) formajaban

gy~koroltatik. \X . ,

,33.Af Mtalarios felfoga.s azt valIja,hogy az egyhazban minqen. jog a "gyiilekezetb61 " ered es hogy az egyhaz j,ogeletenek Os§zes nyilvanulasaiban. tulajdonkepen az egyhtizkOzseg ~tenye~o.l Mindenek e'lottalIapi~sukmeg, hogy a"gyiilekez~t" vallasos es netm jogi iogalom.A gyulekezet, mint. a hiv6k szervezetlen 6sszes~ge, pusztan,flnyagi, iogalom, amelybaIjogi t~goz6das. folytan az egyhazko;zseg . tamad .• TeMt az egyha;zk_6zseg nem egyeb, mint a szervezetnek ugyt6rtenetileg,mirit jogiI~g az elsa iormaja, de, egyaltalan nem az utols6,:'vagy plane a .Iegfdbb, Az egyhazi organism us minden resze epolyan kozvetl~n es ep olyan fontos fejl~menye a constitualt egyhazkoz6nsegnek, ,mintaz egyhazk6z~eg. Az egyhazk6zseg csak az elsa .. allqmasa,., de nem azizlapja. az egyhazszer~~~etnek, es maga is lett vl:llamikepen, v~lami egyeteOles ele'tnek)ejJemenye

, 1 Dr. Bartok Gyorgy: A ref. egyhaz presbyterlalis szervezete. Kolo~svar 1904. p. 9.

73

.gyanant, .amelyaztiln tovabb; munkal az.egesz constitutioban, mert. .. a . generatio.v.aequivoca avgyakonlati.ctheologiaban sem talal-hiedelrnetv.Amiert Magyarorszagon a.regi rendi alkotmany -szerint az;illam.elete. a municipiumokban.iIolyt levazert senki .sem tartotta: a,jog eredteti5jeiil es alanyaul a varmegyeket, hanem aesQp:{in nemesekbdlalldnemzetet» .Ezert .mondjuk rni, hogy az egyh~zi szervezet jogt,ulajdonoga:azegyhazk6z6ns.eg, azaz minden.hivd jogi vhatarozottsagban. Ka1vin is ezt. vallja: -Clavium potestatem Domius fidelium societati-contulit.. azonban a ~HdeJes~. nem jogi Iogalom, .azert tessztik Oli,helyer.e.a,z egyhazkozonseget. Amig csak-annyi vhlvd, volt, :hogy egygyii~ lekezetet alkotott, addig egyhazk6zsegesegybaz Iogalma .6sSzeesett.De amint Damaskusban, Antiochiaban stb. alakultak -e~yMzk6zsegek, viszony t~.madt .rkozottuk, amelyre .szokasjog .rakodott Ie s ekkor mar szervezetben eltek egyrnas. kozi:itt, .amelyszervezet egy nagyobb-jogiegyseget jelentett s iamelynek. az egyes kozsegek mar csak szervei lettek.. Tehataz egyhazkozonseg a kozsegi elv: szerint egyre rnagasabb: koz6ssegekbeneoneentral6dva szervezkedik,mig valarnely . kiilsi5 hatar.memzet, provincia, nernzetiseg stb.) fejli5desP.t megakasztja, a szervezet bezarul; eleri egyseget s igy jogi szernelyisegge

valik. Tehat nem mondhato, hogy "egyMzmegye, egyhazkerulet, egyetemes egyhaz, azegyes-egyhazkozsegeknek: .. autonom .akaratabol letesiiltek''/mertazt kendezzuk.xhoanet tarrradt..az egyhaakozseg ? Ea. pedig az . egyh:izk6isegalkotasa jogiaktus -i-' minthogy vketsegteleniil pZ- akkor e jogi': .: actusnak lesz alanya es bizonyara ez az i.alany . fog munkalkodni a tovabbi .szervezet kialakulasanal, arnelynek az egyhazkozseg' csak: koz-;vetftoje lehet.vEgyhazunk -szenvezetevnem szovetkezett- egy:MzkQzsegelmekeonglomeraturn.a, hanem az . egyhazkozcnsegnek>;aoepkepviseJet eJve \ szerint kristalyosodott jogiletalakja.

,i'Nem theoretikus szorszalhasogatas vezet e feliogas-hang;SUlyoz;lsanaL hanern egy nagy gyakorlati ·erdek. Azegyhazk6- zonsegfQgalmaval a szervezeti.mechanismus is az egyes.hivfik ·eleterevan visszavive s anelklil,hogy a jogi tekintet csorhae szenvedne.. az igaz eshelyes. subiectivismus i.meg van .otizve., Az egyhazkezonseg (=iideles .jogiertelernben]. kozvetlen proiec-.

1 Bart6kOyqrgy id. m. p.8

14

tioja azegesz jogl !$Zetvezet,'ia. lhivek ;siiv~ben HiktetOvallas@.S:. eJehJ.eka.prolong.aci6j'a~;Dearz a !VaIlaSiQs·i.eIet,'!ameIyai;hivek~ benllrktet, nern egyeb, minidnaga a Kristtus)csubiective<rrleg.;,., elvEl,teMt ajng! szervez,eUhorqoll6i a Krisefus.rmendatarfusat, akik-magukat az6 ,szolgainak'tartJa:kes feIadatokuI ismeriki h£lgy az' i5akaratata' azervezet: ,formaiba:ir .veghevigyek ,eIettei Val·~ to~tassak.,'AI11',menjiink toV'abb.'

": Krisztusnak a hivekaltal emesubiectiv. megelese'nem mas,

, ,

mint.maga azegyhaz,:a magaidealis letfol'rtIajaban; mely onmaga.t megva10sftja 'a' Ia:t!Iaat6 egYhazban,mint szervezetben. Tehat -az: egYb.azmag!laiz ,egyhazkormanyzat hordozoja'es minden hlvata1fi>.s,minde.n, korporaticcsakaz egyhaz-mandatariusa, arnelyeket az 6nmagab61kivruaszt, hogy a.ltaIukkormanyoz6djek.' MLndenegyhazi te;vekeny'seg, tenataz egyhd'znak ,6ntev:e~ kenyseges is igy a jogieIet'lunctioibansem lehetaz actuosus subiectum egyikkorporacio, azegyhaz k6zseg, hanem magaazegyhaz. AWll'ban az egyhaz sera mint.. korporaeio' vegz,i'ezeket a tev.ekenysegeket,hanem mintahiveka:ftat m.egeitsubiectiv Iunctiok kozpontijelentese.

34. Ha azegyhazkiozseg a jogi ,ag.ens a .szervezkedes vegrehaJta.saban, akkor ez vcsak a mandatio reven t6rtenhetik moeg~,Aizegyhazkozseg megbfeza egyes-tagjait, hogy a birtokaban Iatentermeglevd Togokat; mint hivatalos k6telessegeket patenter. gyakoiroljak. Ezegyszerii proieotio, Az illet6 hlv:ata~ nem.mas;: mintlithivek j(')geletenek prolengatioja.vameiyet regy jogi szemely.,azta~megeI. Vilagos, hogyez csak valasztas titji&ia t6rtenhetikmeg. EgY'ed,ul~vaIasztas a j,ogi'act:us, ahol a hivek 'jogi eletenek k6zvetlenpmiongatioja gyanant tarnad .a s~0han ievI@hfvatal,. mar pedigo azegyhaza .hfvekben els, Iu;:m:cegy instit;uti6ban,mint pld.ca papasagnal. Aval:asztasnaik id6nkJnt vale snagyllesfltaz egyhaz! filet egesz mezejen !kiter .. jed6 me.gujulasa kezeskedikarrei; hogy a 'vttIasztottak mindig az egyh~zkozseg jogi tudatanak hu repnesentansai, hogy henniik az egyha:z igazi-jog! tudata:eL Igy alakul mega: presby. terium megvai1aisztas~valai£ .egyh~2Jkozseg, mit;rt G.fszer¥eZlkedes eJsoIepese. Fogalraabanbenae rej'liika coacenteativ elv, vagyis. aa.egyhazkdzsegekvalakulasa 'ieltetlenuI maga utan vonja a magasabbcorporatiok kifejI6deset.Eza tovabbi alakulas ne m onkenyes, hanernfeltetlen, mert nem. mas, mint az.egyhaz jogi eletprocessusa, de autonom is, mert az egyhaz, mint az orga-

nismtiS .alanya, saj,at:b~nso.eIett0rvenyeL ;$~et4nt fei16rdik; .; !v{a-:t; gat6.l,ertet6dik,~ogV,ra; tov,ahbi fejl.e:s es:a)Lyalaszt~$,,m!tlghh, zasutjan,torterrik~.csakhogy moatm.arat',egyh~zkozt'!egnem: koivetlenUlj,ihanem.,a; maga mandatarias.il;;iiltat gyakoIJoIj£!,.ajogat,'. ";-4 merLkiiio1ibenmiett valasztottavb:lba.m.eg t~.hat; aa. egyhazkoz8!§g¢.:k- a, presQ.yte:ciuIDok reve.n .meg'alaldtjak ail egyJ;l~~megy;et;migez.ek ,ujra.I'Lm.agukjogi szerv~ik, altat .a, ke'riiietet ;~tb ,..;,.. mar akar.mLAegyen:a {oe v~;r ~l, :mindad.dig,~

. a;ll'lig,.etesmIetekegy zart.egy;segr~:jutnakrame\ybe.na jogL l~jl6desbetet6zQdik. estor:venyho06, hatalom reNel1l ona1l6. [ogi. individuaIit~!;!t.olt -. Helyea .dolog, hogyha« lokp~ato$. tagpzih da~;, csupan 'az administnatioes .jurisdictio .teve}{epysegeib,en ervenyesfil, mig-a legislativ iorum megalakulasa ,ismet kczvetlentil, az egyhiizk6z6n~egeI6.jogtudat~nak ;nyiIvMuhisatJegin-: l{abbkifejez6 presbyteriumok valaslltasavaL tontenik: (pld"na~, lunk' a zsinat.) Tehat a presbiteri szervszetes.a vfilasztiis. jogi: aetusa az egyMzeIeteb6I termeszetesen kovetkezikesnfiJm, mas,.mirit bens6 tOrvenyenek a social6giai m~z6n. vaI6: erveny~, sUlese, A valasetasmellett Iehetcsak,hogya hivek a .jng:i: szervezk~d~st istne~eljek s rnintegv bens6 szii\<segszer:usQg-. gel ter:emtseKazt,. mertahaI a szervezkedes allami intezkedes ... bol,vagy maganak az .intezmenynek automatikus mukoclaiJ;eb€iL s~arrnazjk, ott-az .alat nem teljes, s az eg,}"haz; termeszete!lek agyikfontos iunctinja ra .jogi alakulas, ,eInyomOI!Odik.Ujra: tapasztaljuk, hogy a -keresstyen vaIIas.lenyegeb61 levezetett igaz~ag~k teljesen fedika 'kruviriizmiIstortel'1etiIegkifejlett leUngasat es.igazoJjakaz at yak. g:yakorIaHit..-

Eddigilejtegeteseinknek ;,kettos eredmenye van. Megkap« t¢i 1. az egyMz eletenek organumait, amelyek' altai lunati6it vegzi,2~szor pedig ielmutattukazta jogiszervezetet, amelybea, . mim:ke~etben, azegyhazi eletfuqcti6ita,;q1vhtalosak vegrehajt.;.- . jak.l4nst mar azt kell kideriteniink, ineI¥,e.k az ,egyhaznaka. functi!ii:.t6S milyen torv@nyekefk6velnekett.ek. 'I'ermeszetee, e. k-er<iesekiFe csak rovid 'utalasokk!l1 villanthatunk :fenyt). mart res21etbs;;kidoIgozasuk.a .gyakorlatitheol6gia reudszedt adna; amihez mlcsak bevezetest szandfikozunk irni.

35!Akij16nPQ~6 iunctiok .Jelras{mal igen ~rdekes tevedesek s~oktak' megtort6nlli.Ugyanis,az egyhazLeIet lunctioLtor", tenetileg kikepz6dtek es tapasztalatilag adva vannak. Azonbars

76

agyak,orla.ti~Jh!~~~; elml§let,ef''ir;nak,' tehat.;me~v;ken -ma!nT. 'ar r.lI '7.m ·(o,k"m. i.~ .. ,.,' '~a'iunctiokha.ka'len.'v:~ eo-ee'S_T'ni.i.,t'van'"

~ __ -""_ ' __ . ",. _'~ . · .... """c __ J",

naif? l\!iutan pedigmindnyajaa;'az egyhflinak valan'lelyesiapr,iori megconstrualt ioga.lmab6Jirtduln-ak kj,asz,6.ban,··levQ'fwnctiokat

it; az iIyenegyhazfogatom·valarnelyikpr,ae,d.icatuma:b61 deducaljak; . ami: f61Ottebbonkenyes 'eljall:lS;;mertegy tenyleges: valaJ;nit / csak·.a· realis '!okviszonyna.l,{jolfejtesevei.··.lehet :mQtivaloi.~.lgy\jart 4chelis is,·(aki az ,egyhaz;iogalmab.$nl'az 'egyseg,18zentseg,es egyetemessegpraedikatumait tl:llaltameg S' ennek: megfeleldleg' osztotta-Iel aZ .egyhazi: eletijtlIlctioit.:.Pedigapetieio:prin'cipii v~la~.o.s:A~.egy~~_ nemazertu:z ;~ltuszt,~~oglleg.y,enl:"amivfll 'k,~rel~~~e~ ~e4-.Jle:m'is 'aZert Jlii!!t~fu,~~~~Y:~liaz iita~~~;lHyeket; .hogy: s:zentseg~k-J..iJ1l.eglegy:en.,\a

~l~~p~ni· ... ~J~~ez~a~iun~t

szuksegkepen,rnmtelettevekenyseg.eltg,yakoroIJa s. csakazU±an·.

__ . . . __ ._ .... _._.. .. ,._ _ 1

ha~:~acriiaIt~ot1C)"§mr.U()'so "L}ulajd()nlJfl, ai--e'g~ba,z Iogalma-

naka"s<iooan 'Te"v(f"praeaTcatuiiior"epen a;tenylege_St!11mukOd6

e~'.ll!12~~{q_1p12pLvillfi .•. u~OIagQ!i;."elYQI}4~_.E:lijjijiJ~: ... Azert hat. a tortenehlegklalakult 'functIokat· nem vezethetjukJeaz' egyhaz fog.alrnanak praedicatumaibol, rnert epen megforditva, emezeket kell,;amazok .alapjan fixirozni.,.Ugyde .mi »nem-.csak tenyeket aksrunk constatalni, aminel i.tovabbta-histdria nem rnehet.rmi normakarekarunk. adni, vagyis. megallapitani, mikent kell, ezekneka.funcfioknak igaz termeszetlik szerint. miik6dni6k.Es' ezt

'. osakis ..' a. subiecti v:. alapelv mellett eselekedhetjiik, amely.szerint az ai!inyilag,'Dntudatba Jepett.. vallasos: eletnek; sziiksegkepepi alkotasa az egyhaz,.minden,Q .iunctioiv:al egyetemben. ,Teh3.tj a bels6 megfigyeles, az introspeotus a vegs6 .Iorras es ennek igazsaga at! egyetlen kriterium,rnely ef'ejtegeteseknel tekintetbe-johet, ,Minden .' theologianak azja helyes modszere.; ha- a

. vallaso'seletet,es;kepz6dmenyeit.psyehoiogiai alapon. essocio~ logiai-vsikbanvvizsgalja.' -,'-:, A 20, ,;§-ban megejtett vizsgala] szerint..a vallasos 'eletnekt~rmeszeteben i van,hogy kiiejeztessek, Minden:ily.en'kifl'ljezes': megannyi. symbolum, .mert egy rnennyeierti.nyer benne.tIoldiialakot. Azt is+mondottukmar,

" lAtheoiogia·titdonhinyos. modszererdlIasd' a-dr.iBartdk Oyorgy fej-

tegetese~t: Theolugiai: tudornanyes lelkipasztort . kepzes, c. mtiveben. (ai6.

.~e.j~?,et.) .

77

hogy' e ki£'ejezett obiectumoka;t,·ez.eket . a·s:y,mboltlmokat'·ne(m

. eleg: megerteni, .hanam termeszetuk.: szerint. meg kerr eini mindazoknak.. akiksajdl, vallasos'eletiik kifejezfoi" gY2mant'azbkat el':akarjak Iogadni.cEz a',kett6s.:a1aptOrvel'lY' nyilvanul ·rp:ihden itt, ahol.jeletr;6L van sz@.<Ha'pedig)mbst mar: aztvessziik s:ceniiigyre;' hogy .milyen irany.uak:a,vaHasosleletriek, erne ;kiieJe~esei,o~m~lenul ~s; l!..~~~:_§leL_l§nY'~~;_g.0,nd(')lunld' A I v:allas.:,p_gdJgo,;JJ.i;Sz.anyl)_qRj~lg§:..f~V Isz.l?nyban' I :!~)}ge1,es enne~· ~~. sz:~~~kel~-:TeIiiitlv:Illasoselet' ~l-

fejezesei is,.~~~Iste~E,~~~_ll:y!l,-' t11n'l'Ktil' ,furtc . okes' azemberekkeI'szemben vegzendoteveken){-

:~':H~j:":o;~~~~tiO~le~e~t; '" ::;~~.t~~::;;:r

st'em:ben val6 viszony .ismet Ket agraoszlik\ a szerhU, ,hogy az iHet6tevekenyseg :.J!W.glevJ)t .... ~ar®2ftL-; vagy .~t!ig • iuj-c~l>~tet p~ar. most.iha azegyhaznem mas, mint val'laS"os: ele~rtek a.socialis sikbavalo pr6fbngati6ja, akkor azegybazele.t-

.ft:ln -: ct.iO.'.iA,s.·.,e~. "." .. ' ill.iran. ·~.~aniO' ~ak~,U.kb.·.drii:,.Is .. ,te~n, .. e~,) ~~~s~etI_Iben :v~l~··. ~2~39J1Y-~1~JS~

ze·s~re.'1ViagYls .az .egX~~2_g ·~.p~lE.~;:.,i.,qgJm.iiL..szemben,a. fSze

~t..iIDj]rtliiit ;v:~zni 'es §E~ te.prQdilk~Jni_.az.,.~.Q1:~,nerrize-

dakekbenvagy}la:nl~gapropagalas'aaltah'Atepiiles hibliai.zki-" i;j&zese az' oikod6me, va' szeretethek. az .agape,a~g_!Q, ,~.Y~res,a'Pa'edagogla:,E.h3.rom;iranyb~an;a'va1Hisos elet'ha:tonLa:Mp·h1e'ghatar9e.o~ga . .Ey!!r '~~iieje:zest:>a.; hitj:'.'3. '

sz.e~a'. ~~hi'~i1ys~az' :eg<yhaz .is haroffi\'iHe,:m6don mUR'k~h mint' hitk6'lseg, mint' ~zel"etett koz6sseg' es'mint a'remen'yitseg" kozossege.;Tevekenysegeinek'teh1al .hibI1a'i'rievezetetadva.n

t!fil'lgkapjukaz'egybazeleteberrcaharom f6funciibt: ~.'.' .. 'fh.etikait, az: agapNikait j~.ha~tfit:::E-haiorJl'· ~~tijeJentese, afneI~eF ertelmetnyernek" .

eS"'al~'i'(~lynek organisfil&dasaul ;tekinthetok: .. a, :keresztyen'vaUasos elM.',:'Dl'£:·'3zt' mar.·a. IL~.rejiez~tlJ~nl kifej.fettU:k,hl1gy '{l;'-vallaMs

r,;";V' .' ' "J' f' " .r.:.». -{ , ~-···';;,'·"_:,:'-r~-/: .

'.Ii" :,l!T~laj,dQnkepen:. vl1!i.&gaL C,sa){:hp~r;,a:;.term!5szeti ;;ygaggaf,,: vaI4.,~~" sZ9:nye:zta",neyetn~m,,~rdemii .'II1eg,m~,rtllmCSj,me~ . ~~l1~,e"~l:\ o,n~~~~~~.~ .. n!~iprocifas: . A szet fu, ahonnef fiini aKar;s.e~mi. kozesln.cs ~nho~. h?gy nekem rni a velemenyem rola, Ezert : a potiori fiat denominatio s irtam a vilagpothls':at!'a:z:en'tbert .Mondottukjs a \ 17 §'-ban, hegyii"valhts>el~' Ieny~~

-. ~ • -' , r~, ,_" ~' :

viszonya.

iHebne:le~lt{rrsada'tom·tortemHmi· .,kiilljezes8" .:az.~: eg.yluii, ',a'!1le1y teMt uetn masr'mint'a.valhisos,eletnek smciolegi'airriegjelenese; \.-"'-'-.helyettesUV'~n; :'tellat·a terminusoka't,'eit .mondhatjub.··,az egyh3:z,miht. elo<:;egyseg6ikoddme'tikai. 'agapetikai espaedeii. tikat'iunctiokban vaJ6sftjameg' onrnragaL;E: i£l1nttidk ko~iil JegfObb az epiiileS, hisz' azegesz: yaHasoseH~lnek szive 'az Isten- '. :ne1 v.a16.;vis.zony es 'et, hatartozmegrniridenm{ls~elatiot. .Levena vallasosel.eLkozpoitti JelenMseavaltsag,aValtsag 'Pedigegyre .magasabb eletmegeUise; 'vilagos, hOgy' tulajdon .. ~epen ,',lit; egyha~,.egesz,: elete.' epules, Ugy1hogy liz epiHe:s ..:ideajaa legiobb ertekus' minden- Il'l'asiunctioteleol6gialag erreeelaz, Mondhatjuktehatj hogy' aZ'ragapetikaes paedeutika 'kiJzvetett. oikodonzetika~

. 3.6, A:zt 'a syrnbblum-eomplexet, amelybenaz·otkQdQl11etik.i funotio..kifejezesre 'lut, kuJrtusz-nak i nevezzak. KuJtuslt tehataz a 1ienykedes, arnelyben valarnely vallasos k&zQsseg egyiitt vall ott hitetep.iirIes ~eljab61.kifejelJ~ Schleiermacher,$chweiierj' Krauss' ,hdvallastcshpaftazerz'utetben 14tja,s :akultusztenrtelfo~ a Kqm:s kegyesereulet kffejezojeaI mondja.tDe.a r11aJJelekt~nrnar

-eliatezte ada ~6r.dest, hogy aa emberJelkivilaganak.kiilOn habir:oitme?;oi, ''!lint a goh.dolkodl1:s;erzc$, akatas;"egy k0Zp~mtijelef'l- , ,tesirek.:az ,En eletebektagoz6dasa. Azert mondjuk rni, hj)~a vaHas be.n.so ,elet, arnelykifejezesre juta,kultuszban. A;~u:Ut:l$Z lernH!s'Zetet.yJz'sgalv8" mlndenek. elottazt talaljuk, hogyszilkSCgkepeni le~n:em ibfzonyos papi:talalmarty.· vagy ~ye~redes ,keg)les -szekasr ;Ii's. az ;egyhcizban sitiik~egkepenia kU;UU.SK~·Haaz egyhaz ~megalkotasavall~imeriilrtea: v.adlas elett~1vek~ny$~ge;fs mag~ ,8Z.· egyh1il:ban'eleveti .. ero ·io'l1abb. \nem hatnia:;k1!rltustt:a nem ,valna .sziikseg; Azonb9Jn: 'tit egybaz'azujra vaI6;' 'lJlegeles'he!ljl€iIe¥~ :hatalOn:ima' le'Sz,;amclynek uj kifeje~f6$rt' v.ll'fl ,~biksege,Blt(!lt.Z ttj Eifej:ezest 'll)!eriJtneg.a.kultlils~bart.Akttl1iusz. sZQ,e0:leq ;szohaf :UQrmamk, .amtly Cic:eoosEtlr;rft2 a,kiW;sts· :tisd'¢let'ki;ej0Zes6f\e :'Szollta1ra vener;atibiltternW:'Val: .szemben~.lJg¥,hegy, akult1($znein mas, mint 'veneratio externa, akiHsove valt kegyesseg, a vallasos

'~ettfek '(n!~;e~tr~Vm6asp'ecl~a~ Vagyfs; :aklt:tftti~t; 'l8. vallasos ~leftJek, siUItS~g~epel\J i'eftn~i!; ,,~ . Mds6ctSzofa ~tlftd;szm!i¥idik

1 Sahll1 .ohrist"Sittenl,:p:, 502, :5ebMi,.:i,mrp . .iil.,. ,:KI\ri..flt, .",;;47i'

2 De. natura deorum n. 10" . .' . .

!'l9 '

oru:el1..Az. qneel kifeiezesseL~k vis&za~les 'tortent. u\Japja:bam minden' .dologQncet; .. mert r~szeiegy kQzpol!1ti. jelentestvalesi,tam* meg, ~meJ,Y'Junctioinak~elul .. ,onmaga.nak fentarbi5iatad4~· ,o,elegyszerstniIl<!{tn,inden dolog 'eszkQzi:is'i>ro~tt:minden egys.eg ,egy nagyobb t:>rga:nismusnak ktitlon IDfJ'<l.:zanata gyamint tekintenoo. ,~elynekegjik:.agfun€tiojatveg~0nmag~nak •. fentartasa·a}ta1. ,.tJg.yani(mi-ndeh dologceakressc egy Qnmag!in~Lnagyobb egesz," ,n~\.' .Ez·~ebaz:egeszszelszernbtnvagyeUehs,~ges\ vagy valam~ly Jenp.e,ncia,jat . szolgalja. Ha eUens.eges viszonybafl aH,akk;brl1J~g ,ken semmisiilnie, mert a vegte~~n kicsH( vegtelennaggyal, szem:beJ1'egy;pillanatig semmaradh:atd;J,a.pedig az egesznek. valamely ~!ldendaj<it . szolgalja;:; akkor azonnal eszk:oti 'lelel1tesro) val'lSz6 es oncelr61 nem beszelhetiink.

. Tehat ha a. kultuszrol azt mondjuk, hogy Omcel, akkor.vale'melyes uj allaspontrahelyezkedtiink. E4, pedig' nero a rnetaplty,sikai, hanern az ertekelo -allaspont, Ugyanis aztkell. k~rdezniink': akultusz erteke onmagaban rejlik, vagypedig onnet vanr:~ogy ~szk02;€)-1 valamit a vallasos eletre nezve .. A. fele~tjamel;y.,~ az ;:aikunkon va.n~azt eFo~ti, hogy akultuszerteke~z~pit~s.tol f~gg ~nefl1. rejHkonrnagaban. Ha igaz IIz,hogy.mfrHje:P\,t~ve-

.kenysegnek- eeljwaz egyhaz onepitese. akkor az is. temr,.: n~y e f~kcti6k erteketJftZ .haMrozza ;meg,:;;mennyit~killtetbeI\ ~~ftette :et(;)az egyhazol1~pite~, Ugyde ... ~. dol,g()knak.m~l>,~r:e. 1~kintve, .~ .. a. tetsaetos okoskoda$ ¢lveszfti hitelet.·· Mer, •. ,,111 r,a kq"1;lsz? ~ent ,mas; mint a" gy!~ekezetileg kifejezettvaUaSQ$ el.et• l\,~~. vaifllsos~let megteljesedik ~ s,z}vbemes ker!il.~i,:a: m6dot,am~y,-

·,ly,el etto1;~ megielj;esulestol megsz~bD.duL. E.z.eriabrazolja. .. ~~'" .. ~

benne l~vo:eletet cselel~:v~niY:ekben.:E2a ,kiabrazoh\s ,'Uem m,:~~ _tmaga a~er. va.Hasos,elet ~ ,$ymb~lulllokban.y~gyis,a:nJlak ; .. iti,ilso sfkban vak).m~ielenese. Tehar.a ·kitlbt:~Qlas egyn:;.etet.ald~,az eletaek ,p'ew.g az.avonasa,;. hQg1y alitfejlo,. <gyara~

.4YJiarnilS; 19y sz eletj .a<R1ely ., Q,It~gaban, 'gyara,p:CYda~t />jel,ent,l a kultW,.$lb'iJ;n kifejezve epiiles:~ . fog JhNolvaIl1i, vagyis ,'tl J101klsos 4Iet~}r€!; .kifejez~ tenpef1e1'l;megI1Yi/v.cinult. gyaraPf)ll.aaah jejlOdelSetiMi~bpediga kef. kuLt~s~naJc;l¢ozponti g,(j;ndact1ta a valt~, yagy:j~,j~nQte"' .liI1o:tz~mataa:Kr~$~'ttsWal.1; lett"dvFlek.fB'ter~tef;\~

. stvebb 1megel's~re yonaikozik"ame}yegyrejntensiv,ebb m~g¢le~,.,

so

nek.ibibliaikifej~Zese,epen azepiiles :vilagos, 'hogy a' ker.rkul- , tuszna.!:'celjaaz' epiites''llgyan, .de ezacel.aennevarl a kultusz-. ban, merta kultus;,z,ij'ern mas,rflintaker. ·eletneksymbolikus. kepej~eh.~t .~ 'kifejezes' tenye '!psoif~cto '~piHes ; Hi, . feIteVe" hogy ~za, kl~eJezesnem'ho'lt titus' gyakorlasa,hanern -belso sziikseg"erzet kovetkez~enye: Aker. kultusz-tehat onceb qtiod .erar de:" - monstrandLlm;:Bpen',ebbultet.szik'ki, 'hogya'kultuszt, antuv'ef ... szettot: c'sa,kegy"hajsz.al·valaszt;:,el. A'· rnuveszet',ls>kifejeZ'es, va~y;ha'jobban;;'tetszik syrnbolum. Symbofutlla, egy ideinak vagy ·mas· sz6vaI;',egy intelligfbiIls jelentesnek erzeldSfkban valo ~agoz~dasa, ,.t: ,rnuveszetnek ,teRal "centrumaaz'idea, .' forrnajava jelentes megvat6sulasahak vegso pontjai, mivoltaerzeki jelenseg,. am ely megisatteremtett val6sag,arnetmyiben nern' realis·,osztO. nokbOI, hariem azoknak csakmasaib61 epaIt';erteke 'orokbecsu celjaonmaga. AzJdeanak eztamegval6sulasat az En vegz i, · -tehat "arrnlveszet elet, 'elettorVenye-' az En eleteneklogikun!J.a::. vagyis a-centralis jelentestagoz6dasa, megertese egesz' rnivoltan~lk,.az En alta! val6ujra elese, ·amelynek'erzelmi reflexe.:a_ mlfelvezet Ez a' megelesaz ;Enn ek . p:roji~iait j ateka, '. en n elfogva 'a' mflveszet lafszati;jaft~k ,~. megis' orokke~aI6,ertekefjelent. NagYOi1 kotelitehat a rokonsag' a kaltuszesrnuveszet kozott. Azos-. ko'rba,li, arnikor -megaz ember: 'intellectualis szervezete netn dif~. .ferehd~16d(),ttkeHokepen,kultuszes I muveszetosszeestek. Dea fejl5de~ Iolyaman elesehkivalt a'kett6kozott levo lenyeges kiilonbseg;~ Minde~ekel(5tt. a.·· kultusz, derivati6ja 'a vallasnakja vall~~_'ll,~llig_~_i:ngg.~. i s ,elso~ sytnl;oIT~m1isi~j:nInt"i~'ffil&6:' ~A'm~veszet: neTij- .... mas,mIl'lFaz "int~Ufgibi:iisvilagnak, az. e~eki .sfkban :vala 'te'r'emtokifejezese;a vailas·pedig nemtna~. tnint· a vil~gn;ak r avaUtfsos sfkbani:'a szernelyes vi'szonymegel'eZ se?en valo ;kifejezese.' Tehat:,muve~zetes;vaHas' egyhbkorl1ak .a hajMsai;bar, rnindaketto': mas :Vir'~gotho~'~eSl11'asgYiirnQlcs'ot terem, ,Akultusi, pedlg'a;vallas()s. 'eletriek·'(1 kifejezese"aiaz. masodagos;kifejezes·:,;,a·'~yrrtbolistm.issyti1bolikaja~·' Ennelfogva'a kultusariemelesz olyankif~jez~s, ;rnint.at':idea reszert: 'a ti1ufQrm~,. arriely"mindi'g'ieg-y indiVidol1s'zartegysegge: olvad: a lana.lommal

'st&l~jdonkepeh;iiIetTI isegyeb;'mint annak ·kms0' aspedosa'. -hariiHn 'oly'an proieetiok. siov,etlekelesz, amelyet' ujra, meg'ujra; ezer meg ezer ember ,ate.l, kifejez, IHnen van; hogy a kultusz mindig kozOssegi··gc'iiem:egy~n'i"·alkotas, 'ehnelfogva' 'csak~ nagy ..

Sl

allando, formal vonasokbol all, mert .az, ami benne egyeni alkotas," az iolyvast.. valtozik is, ,de "Rz,ateny"hogy a kultuszban vanegy szabaQ,ind)vidualis tartalml.mozzanat - epen egy' kotQU kOz;ossegi es.forrnai-vonas. Afllhaezeket az 6ri·~si allando for. rnakat, atnelyek.:kOzQtt szazadokJndividualis.hite liiktet, a kozosseg szempontj~PQ] . .nezzfik, el kell ismerntink, hogy a kultusz JT1fialkotas, }iIeg" pedig a gytilekezetnek. szazadok folyaman megalkotott vallasos. mflveszete, Nem hiaba nevezte Molnar Albert a JT1L litqqJJa~kat gytilekezeti- dramanak. EbbOl .azkov~tkeziki hogy a kultusznak, mint kollektivmfltargynak egysegesnek, tagozodottnaki.es elevennek kell lennie .. Birnia kell a mfirernekek belso, organismusaval, amelyne~, minden mozzanata acentralis jelentest domborftjaki, s annak .Iogikumatol nyer ertelmet.es erteket. Kiilcnosen a .mi llturgianknak hibaja, hogy a.valtsag kozponti jelentese, mint .egymtlalkotasbol domborodjekkl, akar csak szent Veronika keszkenojen az Idvezftokepe, - A kultusz es . mfiveszet killsd relatioiat nem feladatunk targyalni.: utalok Kraussra, Smendre es Spittara.vakik ezt a kerdest behatoan-targy~Jtak.l A kultusz allando formal csak a kiils5 alako1ap:ja,k, arnelyben .. tartalorn gyanant az igehirdeies foglal helyet. Es,.ezzel ~ predfkatorezemelylsege lett a' kozpontja az egesz kultusznak. A" predlkatorlszemelylsegek, akik a kritikai theologia minden negatioja es rornbolasa uhlncsak .annal.ibizonyosabbak.az.fidv p,~sitiv bfrasaban,.kik a .valosagnak vminden uj-"irnpressi6ja es forradalma mellettkiforrott,. hatarozott, hfvo lelkekajezushoz val6~zemelyes viszony folytAq, kik minden intellectualis becsiilete'ssegmelleUis meleg szfvveltudjakatelni az egyhaz evezredes

. symbolumaiban kifejezett orok,jgazsagot s a ,kiilso .torteneti bizonysagokatho Ielkukor; atqlvasztja~bels0~a!lztalassa" ele~~ ig,azsagga s. ezaltal szabad, .qnmagaban bekes, az idealok fele pedig!latalmasan lendaIo eletefelnekes >- el;lresztenek2 reMt a,ku\tusz allando formai ikozaI kibuggyan a szernelyiseg .eltet(5

, elve, :;~!TIipt< az fgehLrqeto' eleteben. megvalostil, Az fg,~frdetes akult1Js~~\~zabad oldala.. -r;:-": VeguLmeg csakegyd,Ezek~!aformak ciIlaudqk, de nem-orokkevalck -: .jelentest a~ altaI nyernek;

1 KraussA.Uhrb~ der prakt. The'OI.' 62 s kov, Sniend, SIHtta M6ttat" sehrift fiirkirchliche Kunst, Spitta.Entwrirf einer neuen Lit'urgie .. Stnt~s* burg' 1~04. : ,,_:, . , i..,,':~;;

~ Baumgj;ltt~~ () .. Pr~digtpr~bl,eme, }:ii~ingen~ 1905.p .• 'H9. :'~'):~,

<

82

hogy a Ii/va lelkektijra megeI'ik, hogy.szemelyes vallasos 'elefi1- Kete. formakb~n u jra klfejezik. Nos,. ha .a, forma' szflk, '. vagy kerhadt a vanasos elet kifejezesere: tahacs:osuj tomlOtcsinalni ~z, tij . ~or szamara:" nehogya 1()mI6~zetszakadjon, 'vagyamf meg nagyobb \ eszedelem:a bornH~gzavatotlje~. . .

37 '. Szereteta sodaliselet evangeHumi ·.ahlpja. A 'szeretet " pedig' nem egyeh, mint a dolgoknakes szernelyekriek 6nertekiik szerint val6 megbecstilese es sioIgalata.A szeretetben az ember lelke kiarad es ortrnagahoz ffizi vihigatlak reszeit, azokat (Snott lenyege~ek osztalyosa gyanant fogva fel. Az 'ernbernek eza meggyarapodasa, amely egy mas szemelyisegnek rnagahoz kapcsolasa altal t8rtenik, az erzelembenaz ely reHexet kelti sezert tevesZHk?ssze, a szeretet a boldogsagga:l,az' ildvveLPediga szeretet : elef; erzelmi reflexe hem mindi*" boldogft6, hanem sokszor fajdaImas; es a vilagban dtih6ng(5 elet-hal~ltusa folytah a szeretet verzelmi kepe tobbszor a szenvedes, mint vaz iidv.A Maria-kultusz bffbajos kolteszete rriegragadokifejezest adottennek a'~ater Dolorosa alakjanak megrajzolasanal. De megis, vania sZeFetetben egy wonas, mely mindigelvet·· okez. A szeretet u~,a",is ne~cs~k ~let,de annak gondolati' kepe is;eza gondo-

. la1~,'~epazertekeIes targya ep olykozvetlefiiTl',mint ahogya sZ0r:et~t a .~na?a eIe~en '. realltssaban-az: erzelernnek targya, Ha pe.dt~megertekelem, akkor a legnagyobb erteknek fogom tartan]; ';l1velpedig mindenerteknekerzelmi reflexe, sugari6resejaz elv: a szeretet, mint ertek, elvet nyujt,hleg akkor is,ha rnaga~ ?an ~z eletben szfvem osszeverzt, Innenvari a martyroknak, az onfelaldozoknak az a mennyei de~enges homlokuk kOfiil, rnintha vlkz(5 t8viskoronajuk sugarzanek.+Ha mar most a szeretetel1affunetio, u~~nazon tO~venyszeru'seg alatt,aU,. mint a hit,. arnelyfref eg,y. torulfakadt Ikettestverek~ As~eretet munkassagapro,lon&atiova' vetodik, hatasfonatokrkeletkeznek bel ole eS'eza psyehik:ai m,echanismushivatana,majd intezmenyekke valik.Es az. etet'fejt~dese itt a kovetkezo: ·elsa fokon a szereter ftrnctioit mindenki maga vegz! a tilzhely kiesiny pitvaraban a szomszedok kare,bea. De ail; egyes ember -ereje veget er, a ~i.fikseg pedig ~Qn~l. n~gyo@~ lesz ; hisz rni,mH kisebb az ~gyes ereje, ez azt ]elentJ, hogy anuc}] nagyobb-a szeretet munkainakfeladata:..Ai else proiecttotehat a hivatal mef:{alkotasa lesz, amely ezta S2:e~ retet munkat, azon a hatarontut, amelyen tiilaz egyesekereje

nem~e~j~~hbels.q e,l~iv,~tasa s2;.erlnLveg¥1i,. ~Uvel W~~ig:. apit#~~ :tf ~mh~v;~~~ i&~~:l;lu~mar J1].ega1\wtj,a,. a(!?:z~r€1tetpedJg, a, bit~~ek e~~\ .,~~~ver, u~~~o:n. kereszty~q ... e.t~tnek .leven l1J~$;- Was, m~~,v tty,;jJ:lil*~w;~a,vikl~Qs~:hQgy a gyi,il,ek~zetb~J,1,;;l. $~er~t~t,mu~~:;\jf~\ l1t.'''~P'tfiogj.am.~g;~)jl(, A pap a, g¥W~~ez~tj. c4a,ritt,l.~ .. ~zel1l~ty~s~ q:.m~gtestes\i.lt'J~~retet. Mini) magas, ~~m,~ny" Wi1)J~I;1, 1}ehe?;. ' Wc'(i»~sJ N\lm~t~j#J~ alHti.~ oda A., VilJetegy.~~9~y"I~' hy,Qil,tJ,~~,"!! b~, l~ZI;l!3"r~Vat!~ .pa-s,zt.or.(i)k; ~de<\lj~t.l VaI6QaP.1:Q~~.i,qJ;>3j~,~toy.~ ~~l~lkip~tq~~,~. megt~s.t~s;iil:t~z~reteiP11WMs~~~ .,,\~h~t . ij,k;gk ~~,fl@s,¢~t fo~,J;tuij~banmegy ~~gP~" l'v,\il1de,n~k. f61,q.t~,:tt,em·S+·t-; Ip~ypJy vegp$,~j!t.~"la., n en:l" adrni n~~t~~ki.6", h'<~Ile~\{ a <1l~Vi5;. ~f~·tn~"' IiY~s~g~k; ~ezv~tl~n:.erin'.ke;zese. At Kcl,.Lteh~t fp.gnj~j~z ~'~t.11JJ.np.~t:\ ~;z;,Q,n)~at ;f;gyqiUi, pontikai. es soci~li,~,vo.~~lia~~p.2,,~?,c;V1fl,wn ~,~\~t \tqmR\ikalodi~!tovabb; a, s,o:ci~~i~, .. qifteJ;eu<:iaI,9;da,~t,~ ~'f~7 ~~gk,javak e~sz~S~l) a, ~ejt~H.· ~ro\lo e,w,~:v:~z~ede~ei:.Rel~9 .GRJJ:? y~,~q4<; qIYHQ. b.onyodaln:lasfQrg~~gg~ k~vlj.~<i>At1a~~i hqg);(t.qglp* aff~~yes lelkip~7<,tQl; et~j~ az ·ui fel~d;ato"k;M. mJ~f:{pifk6iZJtli.~e,'AA ~,,'AI~kip~sztQlii t~v6",~nY$~ \~;it. Ji!~olqng~p.djke&¥~~~G::' t~\cQ~fh~"'~l~Zweijoy~~lp:en,. hc;>gM,~olh;ctil\[ er{iv.e), v~gezhe;¥i~ ~ s?i~f.e~~,!.~qnAAz~ m,un~j&t,.IL~a.ili;. alllitA,c~eJi~ utlilJ,r kpi~fJ;~~ l:Jie:v;~i,i!Q~ ~~(;}rqlb~I{j1 ~?>~,~ fpg;Mma~jf}~e~~U,k, Q~l~,a.wit, ~,9~~,-' ijj)i§~~N;a:1 q#;~r<tla~~\fej~~ J».~'r4,~ij,e~el{5U n,Y.~g,~1I~p,~t1u~~\!tR~'¥\ ~~Ii~~ek a \' li~ifoJ;9~~0,~4pJt . W~gj~~M~~~e~3:; •. (f\W~I)t,s,~~~ r,~k eme~nl.im\~~<AA.~ ,gXUl~~~:?:;etn~k ~~~i\ '~~~\Jr~a,,, hanem folyvast novekedo orgalZisatioja, ,~J~l~,.a~~\l>J5~,~(:~ P,\~jp)l: m\l;~r ~ritailfl~ah61:.~~~(j!Mlye~"1 gy.iimqlc¥l>.f~V;,l feHik, -,,- \~r;~ lei'<e~~tesiink ~IWl i W'-M ~;'Vli ·1j.\~P,Q~~st. Qe;,<\rrt,jq~Quj;:ti@,l,l~qql ~~M~~~*' rni~~ ~M\ ~r: .. q,0nqij~riu~;. ~t.!lWJ¥: ~," kqjnQ~s i~>Q;,+l\., ~e~w<~~t~', .ll:s:it~ ~~i~j M\!¥i~~~~ll~~~ c,\. b~It]:H§JSlii6.(ko~QlSi~Jt' ffis~, ,~:r.l;l,~\. ~ ~.r'ft~"lJt1flgg(g{J,e, .~s.~nm~~ a f~Rc,:tiQna,~ .. .¥i'OtMnj~ma~a;i}"'~mr l_ehet ~~, a. h&billl~~AA16i,.;~ye~W-i~k,1jl~k . '9s~1ath i~,pir~~t":.li~ *1II\l\\tml~l,l:~~' g~a~qt'Jq J~n~~Ac;i~1jl,; fl1e~t:~ ~qJ~~~\~~.i!jS~ltt\\~1ir

-''I' , . . '.d;':" ·,"' .... lar· t"l/:""

td~i~!9,~I)f~ at t~ll1Ji>J,~~ ~aJl;l@,~a.n,*9!i.tl,lt~ l~e~:.:~rj9J,~,,'tI!):l;,"

~~I'y',de v~liaso.s>o~szej6vetefek azegyhaz6n: kiviilrtel:ritartath.atnak.A,~ ilyen ira~yu szerv~zkedesrendesen elfajul nljdng6 keg~eskedesse,vagy titokzatos mysticismussa es 'method is~ussa, 'e'setleg p'i~osophiava po'sv~nyodik eLAbeimisszi6 nagy eS aId ott munka~e~~ az agapetikai mezo' rnivelese, ennelfdgva csupa activitas es lendfiletes·. dologteves ez . az egesz egyba~i functio. Vilagos,hogy tamogatasgyanant oikbdometikai functiot is, ken e munka 'k6zben vegezni, (pld.wasamapi Iskolaknal.. sze- . genyekhazabarfstb) de az intezrnenynek jellege ies sajatos vomlsarfiegisa . charitativ eljaras kell,hogylegyen.Masodszor az ag,apetik~i.intezmenyek a papl hivatal. prolo~gacioigyanant :ekint~ndok" . ~mi . azt jelentl, hogy mffkodesenek [elentesr es ertelmet a . papi hivatalt megelo elettevekenyseg ad . es hogy ennelfogva az egyhaz jogi szervezetebe ezIntezmenyeknek eleven szalakkalbe kell-fonodnia .. Ez nem zarja ki .az vintezmenyeknek Iehetosegig biztositand6 szabadsagat, amelyreeletsziiksege van,

. hif:maskiilonbert tevekenysege bilrokratismussa szaradna. Ugyancs~~ ez az erd~k .f.ogja meg6vniez intezmenyeket. att61,'hogy nemcsak adomanyaik, de szellemilk is' atbassa a tarsadalmat es ai:"?tok. embed nyornornak csillapftasa.rnellett a sziveket is tapIalja,fgeivel" killonberr sisyphusi . munkatvegez es a Danaidak h?,taajat tolti, .mert a szegenyseget nem-lehet alamizsmaval,' 'a s?cialis. bajokat. vedoegyesiiletekkel 'meggyogyitani, - de leh~t aszive~etevangeliummal. 'Az agapetikai functio tehat nem mas, mint a ker. egyhazsocialismusa.

: '. '.' 3~"p'z'~fi?~n .az eg~ba2: tagj~i_!le,.1J1Jtt~_~~!etSte.k 'e;JQld.L. vJJjgban.Egyre 'halnak ~., hfvoke§..; 1&_gra<!ek . kel. bet01teni . az:

-. ~resen. ma~a,dt .nelyeket. Ezt, az~ze~e~-r~~~~~TI:~~Y~Iitt.._-' .~. __ !s,eresz!~be, hogy. atelhesseazf .. a.:.~gy=-tOi1enelmf szet~

~~~~tet;,~mel~?~ ·.~nevF:,·teh~taz egY€~.~~:·.m~g4fie~~ _o~.~U!_~~g . uJ, · .• ·lnve~~~~:~Il1§ly"es-._ele1t~ -C.,;a

. ,!!~~I~,s".~1!!!,k~_~E! altaI- Ennelfogva az<egy1Mzpaididitikai te-

v~~m~enek~~~~~~~~-:a'-feiS§~dz6 .uj.'.I},~I!:!'~~cfel<be1'l aze~~~ __ Eordozta .. javakat ~zem~Iyes' ····€rtikke. tegye,

'~~7!~~~~~£!~a,s~~ .ar.r~~-'-;gyernlek··szfilef~s~llel .. kez<iodlk (a sziiIok kepviS~~~meg. .. elOllli~o1tmfeJ,rad6

I~z~r_e_t~;t .. ~I_so~~mborrkus. ~i_t~l~t_eie.a.~k~~~~~t.~~g,amcly-azt dokiidIJ'Ienta.la,. hogy~ny.-j6szag 'orokoseianna~;;caz iidvnek

Jlrq,~lyet Isten Krisztusban megjelentett es anyaszentegyh~iav:ai

85

megvalostt -. De . egyszersrnind igeret,' elkotelezes, 'am ely azt .. a feladatot r6j.ja a szillokre es kiilonosen-a keresztsziillSkre,hoiy mindaztaz iidvpt,' amelyet az anyaszentegyhaz obective bir; sU,i>ie.ctiveve fogjak .terinl e kisdedben s mind~l!_~rejiikb{51 0<t~ .. seg~tikot, hogy. atelhesse es sziv'l6en--orij~ Kri-szru~an"-iett

~ztretij"s~emoerekerideallSaEb"-kapocs, mint ~ya kisdedhez a keresztszulot' kotozi.Nincs erdek.nincs vMseg" nil1,~S semrnikiilsdkeriyszer, csupana keresztyensze~ re~t liz; ~mely az iM5seop testverrel folveteli a kisebbnekgondjals nem.csak nagy feladattalbfzza meg, de felelossedeszi a fel~dat teIJ~sft~seert. Akathekesisnek Iegosfbb (nem tortenetileg,

• hanern typice) formaj~ana-:vanasoS-etet-egy:.bDnyp~ .iii1fiSmereF;niiliTI"iizoafi--lD!er kifejezest, amelyet legal40b elerni ;re¥~!£~!LI}11~~,,~_~klne~ .. _~I_.~~}10-!!~~~~,?i~;-akraz·er~tne1CSZi.ve,b~~ .hordozasat klvanJa,vagy ·aka(]a. }~.Ad-a..l<:Mhecht;sls .~et

jk~~!! ... y!!!I§sos n~veles . e~~~~las~~~!~~§. ... Julajdon~~Prn az utobbi csak eszkozea;ewr,binek, rnert az ismeretekelsaj~tf~fi!la AS~I</int~gTans-resze~a-neverrs nagy munkajanq:k:'''ide-~1f>zik ,a:z,egyh~ awn· mukOdese._js, amellyel. a vallasos e'~tnek,l~tl)',e~t;Jqf~e;z~seitJT1egvaI6s~la~naK torvenyeit . kutatja, es~~~~ az ~gyes-·.vlI.igne;zerelf,KereT€if-15e~ck,~l~xi!l,e;lte .~rt~J<:et kiml1tqtja; .akar, a tortenelrni tavlatban ?ezi;,es .JrJ~.~eg ::;tf.8allasoseletnek;mint. ,a szellerni vilag leghatalmasabb, .. tifl1e~ 'rnenyenek, terrneszetrajzat. Sz6vaI a. theol..tu49Iri~py()k,'rniv~~ lese -is katechesis: tanftasa egy kornak, nevelese' egy jov6 nernzedeknek, Ez azonban nem zarja ki azt, hogy a theol. tudornanyok mivelesehez kiilon »egyhaziassag« kellene; !Jem kell. all::

QOz egy~~. min~ !!l~s_jJ!!!9manyhoz, !:.~: eles szem az igazsa~ J:l1~a,€s intellectualis becsuletesseg annal( bevallaslr"a .... .r

D t..~ "'_-M.. .~~~=:-~~__::::.1{ -~,,'

' ... e az ~WI~4t:.U;;'U.~JJ, __ ll4JJ.._U.I"'4<l-H·Y~~,

~~edni kivan, A keresztyen eletelvnek lenyegeben rej1ik,). hogy )) ~tsatok minden nepeket«, mert. aziidy nemtJWar61ag.os -=_~b;m-~'- anl~lY~~!l kejeleg s massa:J~Q§zt_iJ,I1.LI1em akarja, ha~2.etl,Jnditas·-arra-:· hogy ~o~_~_Jm~Q.11Qk,:--Az urcseTe[edete-, hogy .. emb"eieknek haHfsza'lva "tett benntinket. E! azimpu!sivitasL az , egynaz~ak ::l miss:t£.1.lJJ1,tii4~11yanul"§..J!1j.K_~,katech~~ts ifl§~ JepI,.Q;~.~K~~ mi~szi6 .. ugxal!_ezt . !erbeIi ~~p'y~gz;i eI. .. Mind a kettd az egyhaz, .1!agqg/lt,ikai tevekenyseget jelen~j,

~ '_' __ ,"_-i.,.,~~,»".-~_.-,-" .• -,""", -,' .-~",-'~- ""-,, _. ~"'v'''"-~:__:__ :' __ .:': __ ~~_ ":'

,

~m~ly(riz" ~van'g~Hmhj'\ialla~~~~!" 1ta'rifJ@:fk.J!!oz~~!X~t~L:":t"

,~ndnys~g-er\r~16SHillrfleg."" 'n , ,d!': ,.'

", f''''<~9?~SSZ~'Stit·~t;hogyalt '~yhazelete 'belsr5 s~tikS~g'SZ~rt1segg~" l~folyt5 ! rnttcti6kbaTi' :rtyftvlinnl Efun6ftdk !nord()za'slita~hlvata:lo'sak keHeh'eks: ahivtta1bkaz 'egjIeshive'k,ben 'l1rad6:KoZVe'tlel'fvall~'Iisos. 'eletne1c ;pr<tloTrga.fiol, . 'am~iyet ;ettys±emJflyiseg 'rWeg&).' ~ihivata1a:iaptypti'saa, p~sh:f:ters~~,;rrt1ko'r Idlivek sZem€ly.esid:V1il&;sag '.alapjah ·.~itt1ak . va'lak!rt, hb'gy alZ{fln~~ti1<bM ;v~gezzea . 'val1~s'oseet . ·~ziik~steru't~~kentseg-en. Pr~ibytef~~gegy~fiiklW~\os~gtb'ets(r, vO'catio), al'ajJjanjiftval:al]{1tlek':S'Vel'e :egye'nlig~gtmekfuegifete'151Tllfflkak~r 'v:ar:, 'vAgyi(iarii. :t1is1• \:ia~p,·,]ei:~itla'Si.tdfkddks,vagy adfftiriliSztrlft1sl. 'r()Va}jb~'Rz 'e'gyhaf;'lJhTetriiart~s "c~ j~!iO'r0gi'sz'etvez~~b'e i(9J~&ziik, am~iyftt!k '~Iifll~'thsih'tt~h~z '€tJftes,·ehh~lfogv"a az '~gyh~2!ieIetnekWl'5'(5 fdtv~~wtt'Sege~2:etnTt~ll~l'akl!tlnia. .9\. ;si!e'Nbfeift·~~ itt,h~tibhtithrsaib'att 'hitin · .. W;gzi'narrrta's ltevek~'I1ysegef :,.~pfti i~ 1fItr'giit'3.bifbet), ~e'Nm~1I11a.trra:g~t'as1tetetet1fiufiMssaga '1i~L~ 't~~fatlukaij~magat 'c\re~YS~h, ---'"- 'a~' ·oif(btll~lika,:ta2 a~I1Mikaes a]J,ifBertti1ta 'ii1ta1.~Mindei~n~S'eg-nek :f0te1,a 1iz:~pfte~, '~s ,':I 'ke\ \it~bbltltn~b!nt!tfJ ~~$, !,~t'l' f.k5tvt!fett (fne~ttom'etika.jWht(jehikful1dio~keragiltJ1JtfkOO~t ~~': a 'leal~~tba'Avan~i'atrdo'formm ~v§ltu~ ta~'ittlt~~f'h, {az jl~~·fff<~ta.rt)}'el'sdn-aIIs ~'Sin~\uti()htms'te~e~tlyseg,a f.iaede1itiima~

~fbg],j·€sitl~\'eHreptoaudtio. '

A'",gyakqtla ti theo16giK ttl ivo Ita esetagazasa.

40 ... [.attukmar, 'htigy a. k~re's.ztyeI1 vatJasbs~i~t, JfneIyrt~k k~zlJbnti gohdtJIataa vl1itsag, vagyi:~ egyre rt1ilg1shbhelet fueg@1@s'ernik~tit\ht1ik sziiks~gkepel1 '~~yh~z:ta az alhd;fi()gY a socia-

.', > ',' _ ' ," "', "_', " _' _ " ", ~ , ,,' " _, , "_ j,' i

. lls'~ikba \7~totHk kl. .~;it is kitn utattuR , l10gy ez 'a pr6T6f1gati()-

haI6zat,.amely az egyhatat,miht tOrt.eh~IWH'obiectllm?talkotj~ tl.'leremt6 elet me~~I~se f'telkCflholt. a'tlyag, .. caputmbttuum. ""eh~taz egyha2: elete abban ,ill, hogy hiv6 szemelyisegek uira hl-e~nk atokat a fUhctlokatamelyhekhci16tata gyanatit.SZr)~~oo-tt O!;sze az egyha2.Efittl~tiok nilndenike egy nagy ti'adit1o- 1inliskincshotdot6jl1, leBat tnegeMs kozben a multnak i11i~'d~n ~Yeth'fr~Wy~\s1tbiec:fiw~ k~1I le~ril, hogy. a. tortenelert1., .. tatra.l't1H igatsa~a rtec~:I,k akegyese~I~itezereR if1ve~\atiuh,1aba~.t~~\~\. fdh h'elyet,lnln~t11't1ft:l rtre'g.di'ra . eI~venrie val]ek.:,Af,Ul klfeJe~ !~f1e1 ehnaratl·nellstt1k~ r~gl, .a.vuit fOrma,. vagy·:itl'ej~t·Tt1tilta ~U~k. l:hhelfogValiz t!~Y"~i tottetit!Htti, ahipohhy"ugv6 or8kM ¥rl~gu1lrl~SeI6 hurt Szf~kel1 . it, AhH1bhn a vatbtso's .: ~iet fejlt>. ls~fih'~z t~fidrrt6 etej~t ~t1hek az er~tnek fOrras~: a J~zus Ht!; tf1~tyealkb¥ja,kif1ek lelke A. \mzvetlef1 hatas el~ehs~geVel s~tl!l i\jj~ ~s hein~sfti ~t'a .SZfv~It~\ .~. ct1hdUk ,az . atiya~z.efitegyhazat ltegyhaft'la~ teM.1it tftihdetl '. t~'~Refiys~~e gyarapOdast· kell, 1i6~y ft!letlts~t1, tnfl1dt!ft¥tlf1ctI6i~, I~rtyegebefi V~l~.on~gb~d~s,de,egy~ i~l:!f~'tfIihd meg't1jtllAs la~lI, hbgy Iegyefl. Uity'anls l1zegYH~z1iak Wtj~d~h 1@lekzetveteie, egy~~gy refdHh1 •. fftert ,tefufm tie~ jete~t ru~st!"' mlnt 3zelethez'vA16 vilrs:l~t~t!fst~s az abban villa meg-

" .", .'. .' .' .... ' "', .... "," .

UJ~I~~K' A l~that6 egyhM!d teMt. a Krlsztusba.blfoft sz~tnelyf~e-

g-'et< N~ve111Hteteteem~1i r61YVl{st .f&ltele :lst~f1~tsz~Ita . tele~$ e~ ... ~ 'r(jlfet~,emetkedes, etaz epUlds az··egyh~zktzarolagbs eiele~lja, att'1ely~titHjgvAldsftafii jgye¥szlk '. 'Az ;egYh~z~~na~,.at.~ \railaSo~ tat~a§ag; am ely lagjal Jietken~teplfi .ohmii~~t lsteh?~: gbt~rHlk rhegvAI&sftaMra.. Ai' ti fut!orruliiYpedig, 'afnelynelt fflf-

sa

gya az egyhdz eme magaepitesenek: rendszetes leirtisa, illeive e!oiaisa, a -:-c- gyakor!atitheoI6gia .. Ugyanis azegyhaz ,epulese nem mechanikus tevekenyseg, hanern szeHemlelet, enneltogva.ia gyakorlati theologia ctorvenyeket arnikor megallapitja, ugyanakkor azokat nortnak gyatuint intellectualis kotelezessel el6 is irja. Amdeb<5ven fejtegettiik mar, hogyaz epfiles nem egyeb, mint , az egeszseges vallasos elet terrneszetszenl fejloctesenek bibliai kifejeze,se, .mert .az elef,' fogalmabol , sztlksegszertlen , kovetkezik

az epiiles,hiszeti.·ha ,epiiles nern volna, akkor az eletstagnalna;

a stagnal6 ,e.1etpedig immar,t;Iern ele,t,hanemcsak .annakpusztulasa, tpva,b'baazt i!>pr6b~ltuk megyiIagftani,hogy azegyhazi el,et,. nem egyeq, mint .a .socialis sikbau .. megyai6st1lt .vallasos ,elet.Enneljogva a gyakoriati theol6gidrql bizvast mondhatjuk;:

~agy azuz anyassentegyhds ele#ana:, , "'." "

4~. A gyakorlati theologtanak egye~ tudornanyai ennelfogva

nem Ies:?;nek masok", mint. .. a~ ,anyaszelltegyhazeJetenek ,egyil< vagy .masik functiojarol si616, disciplinak, Ugyanise d()lgozat 'IItJt!jezete azt akarta kimut~tni,hogy az. egyhaz a maga.eletet biz,qnyos functiokban veg:?i,ezze) .Is igazolvan azt.az alaple(l!!liinket, hogy itt nem egyes,lT)ufogasokr6l, nem technikarol, hart,emeletr6lvan szo. Ugy tal~ltu~,hogy az~let~unctiok tago-. 2io,d\ii~amiI elsd 'Iepes azok:nak a s~ervel<nek • a , kifej'lesztese,awelyek,e teve~enysegeket. vegezhessek.lcattuk, hogy , a gyU1~ke~(!t ~bb~na Percqeo, amintnem tudja elvegezni minden egyes.tagja az ossz~s funettokat, hivatalokat ,a1lft be., amely hivatalok ugy: tekintenddk.. mint az egyes hfvok subiectiv, Vfllhis()s~letenek kozvetlen prologatiof. Ezeknek amegblzasoknakertelmet az iIleto elhtvott stemelyiseg vallasos megelese .ad, aki '~fek szerint ,s,ziyeben hordozza megbfz6in~k 'y£ilIa!?osel~tet.. A;ft'ivatal. ~ypusa(~ pre~bytersegben . Iattuk,.aholorege~et, jl1et~e .Y\alaiTIely. tekintetben atobQinel ertekesebbeket er a ·.megpfzas, Qogy az egyh~oeyeb~1J riyilvanosan yegezzek:' ~zt,.~rnit " mitld.~Qegyes a sajit ne~eb,en es' ,~aiat. k9r~b~n elvegeznijogosul], s~fkQtelezett \Eza~. «~regseg», vagyis,~hitben,geretetb~n" tudomanyban val6kiv:a16sag azegy.es,sf~rnelyisegek leg's,aj&t<?~~b,b vonasa :esq1yqa.v~end6, rnintaz )~!en, elh!y6 kegy~lm~h~~;, jel~,rnegbJ:z;at;l.S~l1~\<.J ;p~cs~tje.

. Eppen e6~61.~. isz~melyi vona~b91)(~yetkezik, ~9gy,«.kiilonbQ~Qk. , a;zadom~ijyok» ,vagyis hogy ~pr~sbyterekbels6elhf~atlisU:khoi @pest kiHonbozolJ1unkakort 'k,:apnak: az egyik: pasztor, a m~sIk

. , . , ~

-doktor, a herrnadtkdiekonus,' a'i1egyedikadminisztrator. Azonban az egyhazDakaz ,onientat;hisaparancsolja" hogy jO~j,szervezet.ben, ·tagoz6djek. A.jogi, szerve?:et.'kerdes~ csak a~.nyt~an':~arto~lk a, gyak~,thedI6ghitia,hogyaz iegyhazielet alaptorvenyemek =:

nyesiileset rtt dSkovetelnii·nkkell,.:mert"a jogi, szervezetaz:.e~y .. , .haznak to[tenelmi burka, nem .kozanyos tehat -emennek elete~e; uet;ve, :Az idealisegyhilzalkotmany a' jogiszervezkedesben15 me~' fogja;,oritnL'a ket '··alaptorvenyt: azelet .kOzv~t1en;kifejez~~ _zeL(riepkepv:iselet) es ekifejezes megeleset(v(Has~tas}. Ha -pedlg

keszen megkaptukaz egyhazi functiokorganumalt.:es azt ,a szervezetet, amelyben az egyhazeleteoltozott, ~az,.~an ma~ cs~~ 'haira,hogy az egyes tevekenysegek torvenyeltIrlU~ 'le .es elo.. MOst. kezdodik a gyak. theol6gia elagazasa, mert mindaz, amit

.eddig kimutattunk, a bevezet~shez: tartozik. ~ ~rol~g~m~?a ~z ~gyes dlsciplinakhoz. Vagyisa gyakorl~ti theologlako.zo~torzs~t .az elvi alapokat fogja adni. az egyhazrol, a presby ten .. ?1.~~talr,oI,

s az egyhazalkotmany elveirfil sz616 tan, arnelyet ~gy. k?zos'nev'veLekklesiastikdnak neveztink.' Egy ilyen ekkleslasttkanakalap-

~oriasaih'aka)'taa jelen vazlat is.adni. . ,'.

43. A 35 s kov. _§~okban azt igyekeztiink kimutatni,llbgy a vallasos elet a benne rejld harem iranyti tendencia szerint harorn f6 Iunctiot.. vegez : epiti "onmagat a maga egeszeben, if€ntartjaonmagat azegyesek gondozasa~i1tal es\.reprod ukalja magat uj nemzedekekben,vagy idegennepekben.lgy ka~tu~

meg aharom tevekenyseget:azoikodometikai~,iaz agapetikait s a paedeiitikait, :amelyeknekmunkajab61 'alLiel6, a kultusz, a .charitativ 'ieljaras es a tanltoi, terit6i rnunka, KO'zelebbr~1 viz~galva ezeket az eletnyilatkozatokat, .ugytala_ljuk; hogymmdentk 4-2 reszre oszlik. Ugyanisa'~ltusZban ketmozzanat van: a kifejezesek amaz allando formai,!'amelyek kozottiaz istentisztelet ~efol~,Visiont . a· valtoz6, tartalrni elem, az : igehfrd.etes; :amely :eze~ek'a forrnaknak [elentest' es ,igazsagotad. ,Az istentlsztelet aHartd,e .formainak , tanatia .iiturglka adja; 'mfgazigehfrdete~ elmel~tet ,\ a, -homtietika dolgozza\fel.:Az agapetikal functio .szinten .ket. reszre,oszHk : .. alelki gohdozasnak, azon fOrmRja~i}"amelyet

,a, lelk,pa$~tPr; iminL\livafalos,szemelyisegvegez ,'(ppimeni1cu)) .rnasodszorse szeretetmunkassag:aionn't6djara;,amelyet .egyletek

. 1 Buzgo hir.det6je Kleinert berlin! 'professzor'egyetemi';e15adasaipan:.

ES.Jintetmenyek'haitat!I~k.vegre .:(icoi(tOniloa.);!EA<treba kef ftlndi:ol. ,turk·'keH elvlSg¢znte: \mf'wd.azt . a nagy Joladatdt,'~1]l:elya, .kereseity~nsegre i a~·js2:(j)ci<ilis·elet. \resZier0Lharatnll~; ,M agqpet:l/uall keres~enszo(Jitili~tnt1s,:rt1,;i n t:az an y:as?enreg$1a'~elUik rsziiJGis'~ k.epeni tev6k:enysege. VegiH;a paedeifiUkai,functibiskefiNs2:l!'e ®'Szlik, mertaziegr«<iz nemusak iid0belileg;~eprod'1ll~lj'ai;nta~ ,a. vallasus,hev.eles ~iItal'ikanemiterb~JjI:eg is at&ftes,a m1SsZt0' munkassag,aval. :tieszlehat :e:teveke:nYS~g1rol kettlltdo~amyag::: ltl *at~c;hf!:l;ka~mely az1ftjn:emzedekekhen az :anyaszettte,gy11lciimt ·sublectlv. ;efeUe~arja''Valto~tatni es a 4zalieutika, 'm~,,_k;targya ll.misgzio, m;nt :egyhiz,i eletnyHatkoZat. A '·:fOI~bis 'tefuit·ez:

. A .gyf1kbt!aU i~Jre(!}l6gia, 'mini JaZ any~e1itBgYllfi:z:eletfJiJlftlQ·

'f;ei(JszlHc : ,

I.· Altcilrinos res~p(!,amelyMl1jgyal-az ',egyhaz'leny,egeri)l, ~z egymazihivalali;&1' es1s:tervezetr0I''(!kkJesiaStif<a . 'Me'" la.ilatt.

{f .. IKUlonlis '4nesZJte,amel~az -egy:eSlflmiCtibkio~~ ,ir,ja

le,es,elo1· meg )p-etHgmmt: '

1. Dlkod'ampJlko. Ma:gy.4'S all ~VMz n\agae.pit6~I'!Sz{11'0 tanra, amelynek targya a kuttuSZo, 11 :B13ga4itmda . mntmvat'es. 1S~~dtar.t'alnnivaL;ltehitlstni~t. tagott6dB< :

!'Il)Ii tU1'glik<ita (aUlaFid 6 :;farmmb

"b)homitetikm-a (villt~6 tllIr.tilmi&

.. ,2. AgapeUka, :vagy1s\'a;z-e~lllib: ,sz61'etel mUlNkasS~ 'SIllM6ttanf'a, ~melyd~et reszre oszH:k:

a) .qlloiitl'eni~ ,~szemelyes .gmro{)zlis) "t8!i

b) 'JkditJdn.maf-a '(inteznrenyes Igond0-..

11. ~,F:Q~a,lamely azeg~haz \icl(jbeli~s 'Mhldeli r~ptm:iub-

*tlijat\t2ngyaija ket :tttdoman~abam,: .

a)~k*thebi~mtl (*9JIda~mttehls)

,:0:) • f;fmrefi~lll 1( terites}, .

. . '44.Wg~ 'egy piUantast·;awkr8':ll5'egedbDd~n.~ ~.~a gy4lkdtJau~tMeolQgiiNalteloiflte'tibJe ~k. !MmdifRlI'k eteitt dilSl'ecMlativ 'es ltm-too-OO \tbeo16gih '. ,:a:z,anie.Jy~ ~dtlt

~Icseit. I'fel .: 'fogqaih~n.i'""mi ~. altOlmet ,~\,fto/ett ·?m.I¥a~bt

~sziinagy:6pft0 munkassagaho~~rAz • eMdesiastikaA~gel~ .sr6~~ . az,~haiZ ,lOrtenelmet;~heleer.tge. fa' .ia6~stooiiit .. ~ ,y'es:zi ak!p!llJ, dlbnemsomlta l8Z legyb:aztag ~ IstlJ'Gfdrogfa lSegftsegeR& folyamodik. Az oikodometika a vallasos psychologian, vallas.*'t~n(elmtmkiviil ;a:muvestet.ek bolcselet~~1 ~~rCilik6teli vi-

91

szonyba, a liturgikaes homiletika pedig az aesthetika l~~fontosabb kerdeseivel bonyolodik ossze. A predikalashoz szukseges alelektan, a logika ves kiilonosen a neppsychologia ist11ere~e, kiilonben hahlstalan rnarad, az agapetika pedig ~em m,<is,,, mint vallasos sociol6gia, vegaI a katechesis paedagoglka nelkul oly elkepzelhetetlen" mint a haJieiltika folk~ore n~lkal. - Im~, az 6daSi munkamez6 arnelyen a. gyat<orlatl theologusnak egy eletet kelh~~ologtevesbe~ toltenie. Mennyi munka, mennyi aldas !

"\ "_

,I ,

, Befejezes.,'

45. E sorokban tulajdonkepen mentegetozest~egzunk. ') Elso sorban azert, hogy az alaptetel igazsagat sokkal inkabh tudjuk erezni, mintsem kifejezni ; afogondolatnak szerves szetagazasat inkabb csak lattuk, mint feltUntettuk _' vajha legalabb utalhattunk volna nil Nem is volt celj; e dolgozatnake problemat egesz nagysagaban reszleteser; kidolgozni, - hisze~ e szereny kiserlet csak egy fogadkozas, igeret, hogy majdazt is megpr6baljuk, ha adattudasunk me~engedi; hanemcsak megakartuk rajzolni egy par' vo~~ssal azokat a grandi6zus korvonalakat, amelyeken belul a gyakorlati theologia aldasos munkajar oriasi erevet vegzik, De egyet rnegis vallunk. Azt t, i., hogy allas-

~~n,!Unk: a,,", ~Ubi:ctiV,', ismu,s ,es, alaptetelU, nk :az eletnek" k iejtese egykep igaz beszed. A protestantismusnak es a

eresztyensegnek kettos igazsaga olvad ossze abban az

'axiomaban,amelynek analytikai kifejtesMiItekintheto egesz dolgozatunk, hogy 1. i. ~z, egyh~ functioi egyeni eletta:fp~~ztalasokban nyernek igazsago,t es val6sagot, mert egesz / vilagunj; sorsa s par excellence az ethikaie, a szcmelyi[seg elven sarkallik s atelesben megy vegbe, Ez nemcsak taxioma,ez - hitvatlornas. A subiectivismus formai elv

( 1 , , , ,":=,, .,, " ~'~-:,_."~"":,_'_,:-

! res a protestans szabadsagnak, a protesfans igazsagnajr a

\ lkovetelmenye. A keresztyenseg nem lehet csak "tortenetr' I !hatalom " , ;,ku}turkincs":, "obiectiv ethik,ai tenyezc", mert ida ~er~s~tyensegnek elso sorban szemelyes viszonynak, I\egyem eletnek kell lennie, kulonben csak a politikusok, ,vagya mivel6destorteneszek erdekl6desere szamithat. Mar .pedig a keresztyenseg a legfdbb kerdes, mindenkit a leg-

i egetdbben erdekel, mert ide is talal a harnleti sz6: to be,

II ~r~ ,not, to be, t?at is the q~estion _ viszont az elet, az II ateles hangoztatasa a tartalmi elvnek : az evangeliumnak

'/ 'I

93

feltetlen elisrnereset akarja, Evangelium alatt ~em ertek semrnifele rendszert, meg a Kalvinet sem ; nem ertek alatta semmifele confessi6t, meg a Helvetikat sem;, az eva,ngeIium nekem a Jezus mennyei Atyj~ban valo,,' ~ze~elyes elet. Tehat nem pietismus, mert az elet nem tun, az almatag.rsterilis ibrandozast, vagy pedig a kegye.s, erzelme~J ben r: kejelgest; hisz .~zekf;L szen,t 'perversltaso~ me?'t/\ annyi betegseg ; az elet azonban termekeny, mun~as, ero! es vidarncmindenekfolott pedig szabad. De nem , IS moral!., i~' magam vallotta evangelium, mert aZ,elet .. nem-) csak'cselekves nemcsak torvenyek.r.parancsok eskoteles:

, seg~ksorozata: hanem e for~a.k~a~ belso }g~zsaga, t~remto en~,'d~,' teljes 'tartalma es valodi er!eke: Vegu~ felfogasoTa!,l' mO'aernek vall om, mert az orokkevalot akarja korszertive

t~t1'hi. ' .

, ' Nem volt tehat mas szandekorn, mint e~,t, az "ala?_))

te, te, 1"t:" a,'" keresztyenseg Bet, 'a, tU,,~omanyos,' ~ljar~s .es,z",ikO,','~ zeivel ervenyesiteni a gyakorlati thcologl~ban. Igy::~~tt,

nM~tna technologia ~--'--- elettaina s e cseret nem fO~J,~k rossznak t~rtani: azok, akik ertekelni ;udna.k. A: bon}'<?lyl! analysisek' sorah. tevedhettern ; tortenelml~ Psy~hologml

-. isrnereteimnek !esada ttudasorri n~k szegenyse~et. mm degyre

ere'Ztem de karp6tolt az afelseges perspectivaxmely alaP1 tetel.eni 'magaslatat6l tanilt elibern: az "egy,ha~?a1).'m~gv,a~

10.' .. S ... ,l-l.1 ... Q ....•..•. iS., .......• t. en. o .. r. s ... zag. anak.. veg! ..... e .... l.e .. nb~. ves.~ .. o .. p.' ~.l •. y., ..•. a .. Ja s.e P.~ .. l ya .....•.... mindenutt "a szabad, szernelyes elet Iukt~te~e, ter';leken

ereje, arnely folott szertecsepg a magv~tok es arato~ ~solt~rra forrodott munkaeneke. »'Az egybaz tu?almasltasa«, ek voltboldog . ernlekii tanaromnak.. Molnar .Albertne,k d~01s6 :tanltasaaldott elete vege fele, ~ hadd hlr~es~e~~t. armeltatlan, de htl es halas. tanitvany'lelkip,asztor; p~IY~Ja 'elsa '~l'1esise gyanant'ca egytuiz ateleset '. '! egezetul .ldel~tatorri~i:~essing Nathanjanak bolcs vszavait ._ vallornas

gyanai11: .' '.' .' ...' .

' .'. ' »Kornm ! Obe, was du liingsf begriffen hast;

Was slcherlich.zu. iiben schwerer nicht Alszu . begreifen ist, wenn du nur willst,

Steh' auf- . . . Act. 4 sc. 7.

;-

'Vegszo.

Ii.zt a f/olgoJ.atot theo]. In;(!gti~arl(ir1r viz~gri(atrq! ) benyiIjtoltam, a tiszdninuetd: ref;'egyhdzkeriilret vizsgaiti b,izotf'sdgdhoz; A birdl6szaktandmtzk tam Rezve nagyofli frzegtisztelq' ,'elismereseme/1e,tt ,voll szive,s, it, blzQttS(j~; ,t1' c1lJigQ~qtnqk egy. S", tnds. i01{)latko,fqsaira ,is, rdl7l,qtl/fiJi;, ameiy kifogdsok nem annyira a dolgozat tartalmdra vo,««t:"'", koztak, (bar. itt, is VlJltnern egJli, olM(J;n tetel,,(cJ1JJclyet

(1, sz6beli (j]jlkalmdval mee'kellettYvitutl;l(J'(fJlj~tttkdfJJ.b'la kiiJ'st); . tqrltzdt illettek", amennyite« irdlydt idegen·szarVr1kka[l"fM~ fe,fjlJek, clia/ekfikdjar ige~ etvoninak, nella!' ljamdtyosnak t4{i)lJ.qk, sQt parlagias l1JoQ.ti,qtra,is, qk.ad(4k . Mindezekea m~At.mdr v/lltoziatr,zlainc$.1wJdomban, Egy tattalmi. ki!,o,'" gtis:igazJSdgdt isdkell iMnsrnefIJr:({:sa!t·ugy,an" htafbJlfld(l1 dolllozatti'(!lilJ, nagy a magya« gyakoriatiitketJi6gia iro:d{[~ mat nem df:Jfg(Jzza'Ieraranyos gonddal: Ezta/111!J@ l!Jgy' !'ogofll ~6v4:tel7,ni, hogy a ,magyar gyakoriaii ,theol6gia tQrten~tet ffiil-~f7t mpnogrdiJfil2an, jogo.m _' D~!J fqveater'~ t~ld.olg()z;ni,(J~l)lbetli 'ige.rt. jeJ(Jke(iJ.' /JefJ! iutq;J:z.($ Bjp,~rz 'a, tiSztininnefliJ kerale; nagy g-y(l.It(JrlaNthefiJ,irJilJ;s'(Jil?ak~: ·¥.SliM'" Ifayl!l,alt~ Mit'Fovic~n(Jk;hogy csall'£1z:elkoltt5f!ijttek~;eHZli'bsllm,f

, : : Kedves k(jteles~egem·, ,S-CIWMJJ' J~ijil({jsziJnefef.;ln{Jl:ldanP

a · stirospataki f6iskola theol.ttznfl'pai'llak s £1' fiszrirzinnerri egyhazkertuet. yi4$&-4l6. - bi~Qtt$!ig/£1Jqlf., follb . i{dnyiJ kegyes' josdgukert, amet,' enge1fll, MflM{y;: hd/dtIYi1.i k6i.elff'¥/;

TART.1\LOM.

•• ' ••••••••••••• , •••• :· •••• ," •• 0 •••••••••• ,.!" •••• , •••

Lapszam..

3

I. Fejezet.

theologia tortenetenek fOininyai. .

8

II. Fejezet.

.............................. ' ~, ' _ ..

III. Fejezet.

eletenek functioi , ......•

IV. Fejezet.