A TALAJMINTAVÉTEL SZEREPE, MÓDSZEREI

Talajvizsgálat — a tápanyag-ellátási javaslat rendszere

A rendszer fő lépései:
1.) Talajmintavétel (reprezentatív minták gyűjtése a
területről)
2.) Laboratóriumi analízis (növény számára felvehető
tápelem-mennyiségek meghatározása = talajvizsgálat)
különböző kivonási módszerekkel
3.) Talajvizsgálati eredmények értelmezése (eredmények
kalibrálása, a vizsgált elemek kiszámítása, mint mg/kg,
ppm stb.) és összehasonlítása a kielégítő tartománnyal
4.) Tápelem mennyiségek becslése (hatóanyag és
műtrágyamennyiség) az adott növény igényeinek
megfelelően (műtrágyázási javaslat)
 MINTAVÉTELI MÓDSZER A KONVENCIONÁLIS TÁPANYAG-
ELLÁTÁS GYAKORLATÁBAN
• Reprezentatív talajmintavétel (MSZ-08-0202-1977)
• Rendszerint 5 ha a mintázandó terület egysége
TALAJVIZSGÁLATOK JELENLEGI RENDSZERE (MSZ-08-0206-2:1978)
• Szűkített: 8 paraméter Kérdéses a követelmények
• Bővített: 8 + 6 = 14 paraméter teljesülése:
Szakmailag megfelelő
• Teljeskörű: 14 + 8 = 22 paraméter módszer
időpont
A MÓDSZER KORLÁTAI mélység
o nem lehetséges a táblán belüli heterogenitás kiküszöbölése
o nagy a véletlenszerű hiba
o nem értékelhetők a mintavételi időpontok közti változások
KÖVETKEZMÉNYEI
 Gazdaságtalan műtrágyafelhasználás
 Ingadozó termés-átlagok
 Nagyobb kitettség a csapadék-ellátottságnak

A SZAKTANÁCSADÁS BIZTONSÁGA ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG

CSÖKKEN
 A talajvizsgálatok típusai
• A rendeletek előírásai szerint 3 féle talajvizsgálat
szerepel:
– SZŰKÍTETT talajvizsgálat: pH, KA, humusz %, CaCO3 %,
vízoldható összes só, NO2 + NO3, felvehető P2O5 és K2O
tartalom.
– BŐVÍTETT talajvizsgálat: pH, KA, humusz %, CaCO3 %,
vízoldható összes só, NO2 + NO3, felvehető P2O5 és K2O
tartalom, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu.
– TELJESKÖRŰ talajvizsgálat: pH, KA, humusz %, CaCO3 %,
vízoldható összes só, NO2 + NO3, felvehető P2O5 és K2O
tartalom, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu, és a toxikus elemek: Cd,
Ni, Pb, Hg, Cr, As.
 Az aktuális helyzet hazai jellemzői
a 90-es évektől
• Nincs egységes szaktanácsadás, számos vállalkozás jött
létre (akkreditált talajvizsgálatok elvégzésére és
szaktanácsadásra)
– Korábbi módszerekre támaszkodva (MÉM NAK 1979,
1987)
– Jó marketinggel, de szabadföldi kísérletekben nem
tesztelt szoftverrel
– Precíziós gazdálkodás eszközeivel (GPS, GIS,
szenzorok stb.segítségével, helyspecifikus gazdálkodás
kialakítására
• A jelentősebb műtrágya gyártó és forgalmazó cégek saját
tápanyag-ellátási javaslatokat dolgoztak ki, általában
növénykultúránként.
• A tudományos alapokra épülő szaktanácsadási
rendszer nem kap megfelelő hangsúlyt.
 A MINTAVÉTEL MÓDSZERE ÉS HIBÁI
• JACKSON 1958: „a mintavételből származó hiba 3-4-szer, de
mások szerint (pl. SMITH 1959) akár nagyságrenddel is nagyobb
lehet, mint a laboratóriumi analitikai hiba”.

• TISDALE 1967: „a talajvizsgálat az az eszköz a

növénytermesztésben, mint a hőmérő az orvos munkájában. Más
eszközök mellett akkor hasznos, ha szakszerűen alkalmazzák”.

A mintavétel jelentősége
• Google „soil sampling methods” 2 210 000 találat
• „talajmintavétel módszerei” 3 340 találat

• A mintavétel hibája a laboratóriumi hibához

(módszerek közti eltérés) képest jóval nagyobb:
összes hibának legalább 80 %-a
 A mintavétel problémája
ÁLTALÁNOSAN ELFOGADOTT ALAPELV
Reprezentatív átlagminta: legalább 20-25 részminta homogenizálásával
képezhető,
feltételezve a homogén táblarészek megfelelő kijelölését
MSz -08-0202-1977

A mintavétel hibájának fő oka: a szakszerűtlenség

 A hagyományos mintavételi módok
Mintavétel módszerei: (lásd: kézikönyvek, gyakorlati útmutatók,
főhatóság által kiadott irányelvek )
a.) Szisztematikus pl. átlók mentén, cikkcakk stb.
b.) Véletlenszerű
• Egy átlagminta max. 5 hektárnyi területet
• jellemezhet.
• Amennyiben egy parcella területe meghaladja a 5 hektárt úgy a
percellát 5 ha-os homogén mintavételi területekre kell bontani.

• Szisztematikus Véletlenszerű
FONTOS!
A megbízható talajvizsgálati eredmény legkritikusabb,
meghatározó része a talajmintavétel! Az átlagmintát homogén
területről, azonos szintből és azonos módszerrel kell venni.
További fontos szempontok:
• Mintavétel mélysége (talajfelszínen vagy rétegenként –
növényfajtól, művelési ágtól függően)
pl. szántóföldi kultúráknál a szántott rétegből: 0-30 cm
cukorrépa növénynél: 0-20 20-40 40-60 cm rétegekből
rét-legelő kultúránál 0-20
állókultúráknál (pl. gyümölcs, szőlő) 0-30, 30-60
• Átlagminta létrehozása: a 20-30 részmintát alaposan
összekeverjük, majd 1,0-1,5 kg átlagmintát küldünk a laborba.
• Mintavétel időpontja (általában vetés előtt vagy betakarítás
után); A legtöbb trágyázási szaktanácsadási rendszer javasolja
a talajvizsgálatok 3 évenkénti megismétlését. A támogatások
igénybevételéhez szükséges pl. az 5 évenkénti talajvizsgálat.
 FONTOS!

• TILOS mintát venni:

• a tábla szélén 20 m-es sávban
• Szalmakazlak, szerves- ill. műtrágya depók,
állatok delelő helyén
• az ősszel alapműtrágyázott területekről a
következő évben a trágyázástól számított legalább
100 nap elteltéig
• a tavasszal műtrágyázott területről a betakarítás
után, de legalább az utolsó trágyázás után 100
nap elteltéig
• szervestrágyázás esetén 6 hónap elteltéig
A talajvizsgálatokhoz kivonószereket használnak
– Egy tápelemet meghatározó kivonószerek
pl. Olsen kivonószer (NaHCO3): felvehető P meghatározása
- Két elem meghatározására alkalmas: AL (ammónium-laktát)
kivonószer, a felvehető P és K meghatározására
– Sok elemet meghatározó kivonószerek (multielem analízishez)
Több elem meghatározásához ugyanaz a kivonószer
pl. Mehlich-3, EDTA, DTPA stb.)

Tápelem forma Kivonószer

Nitrát NO3- KCl, CaCl2
Ammónium NH4+ KCl
Foszfátok:
AL, NaHCO3,
H2PO4-, HPO42-, PO43-
Kálium K+ AL, NH4OAc,
Mikroelemek:
EDTA, DTPA
Zn2+, Fe3+, Cu2+, Mn2+
 MINTAVÉTEL A PRECÍZIÓS NÖVÉNYTERMESZTÉSBEN,
TÉRINFORMATIKA (GIS) ALAPJÁN
A térinformatika alapja:
szaktudás – adat – software – hardware egysége

• A precíziós mintavétel lehetőségei

– elsődleges adatgyűjtés
– másodlagos adatgyűjtés alapján

Mintavételi stratégiák: a talaj variabilitásának figyelembevételével

a) Jellemző zónák mentén
b) Kiválasztott jellemző területek szerint (pl. hozamtérképek
alapján)
c) Rács mentén (kezelési egységek alapján).
Előnyei: a táblát teljesen lefedi.
A rácsháló ideális mérete 50 x 50 m
A rács mentén történő mintavételezés lehetőségei
– Rácson belül véletlenszerűen
– Rácson belül átlósan
– Rács területének középpontjában véletlenszerűen
– Rácspontokban
FELSŐ SOR: kígyó vonalú, cikk - cakk vonalú
csoportos (cluster)

ALSÓ SOR: szintvonal mentén, rétegzett

(stratifikált), rétegzett
mintavétel alapján homogenizált
blokkok

Forrás: Tamás J. 2004

Mintavételi módszerek

1. mintaterek
átlója mentén

2. mintatereken
cik-cakkban

3. homogén
termőzónák alapján
A talaj heterogenitás így kiküszöbölhető
 A tudományos alapokra épülő rendszer: az MTA TAKI – MTA MGKI
új, költség- és környezetkímélő tápanyagellátási szaktanácsadási rendszer
és Software (ProPlanta)

Innovációs Nagydíj 2008

Adatbázis: 1960 és 2000 között folytatott hazai trágyázási tartamkísérletek eredményei

alkalmazás: kb. 650 ezer ha-on
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MTA Agrártudományi Kutatóközpontja
együttműködési megállapodása alapján az egész országra kiterjeszti a tápanyagellátási
rendszert.
További cél: a szolgáltatás kiterjesztése a talajminta- vételre