A szavazatok értéke a magyar parlamenti választásokon

és alkalmazása a 2018-as választásokra

Csóka Endre
MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet
2018. március 22.

Ebben a tanulmányban igyekeztünk matematikai precizitással meghatározni, hogy egy pártra

adott listás szavazat és egy párt jelöltjére adott egyéni szavazat mennyit ér, vagyis átlagosan
mekkora befolyással van a parlamenti helyek elosztására. A legfőbb megállapításaink a követ-
kezőek.

∙ Ha egy egyéni körzetben két jelölt szoros versenyben van a győzelemért, akkor a rájuk
leadott szavazatnak akár 15-ször akkora a hatása, mint egy listás szavazatnak: olyan,
mintha 8 listás szavazatot kapna a jelölt pártja, és 7-8 listás szavazatot elvennénk a
riválisától.1

∙ Szinte teljesen szorosnak tekinthető az is, ha 70% : 30% esélye van a két jelöltnek a győze-
lemre (tehát győzelmi esélyekről és nem támogatottságról beszélünk), és még 90% : 10%
esély is félig szorosnak számít. Egy győzelemre esélytelen, biztos 2. helyezettre adott sza-
vazat pedig, azon felül, hogy ad 1 listás szavazatot, elvesz 1 listás szavazatot a riválisától
is.1

∙ Egy legfeljebb harmadik helyre várt jelöltre adott egyéni szavazat legfeljebb 1 listás szava-
zatot ér.1 Ezért még akkor is, ha egy szavazó a két legerősebb jelölttel szemben különböző
mértékű ellenérzésekkel viseltet, sokkal hasznosabb lehet a szavazó céljai számára, ha e
kettő közül szavaz a kevésbé utáltra, mint ha a kedvenc pártjának a jelöltjére szavazna.

∙ Egy listás szavazat azon pártoknak a legértékesebb, akik a bejutási határ körül várha-
tóak. Az 5%-os küszöb átlépése ugyanis többet jelent nekik, mint egy biztos bejutó párt
számára +8% listás szavazat. Azt kaptuk, hogy ha legalább kb. 7% esélyt adnak egy párt
bejutására (pl. 10-es szorzóval lehet fogadni rá és 1,04-gyel ellene), már akkor is legalább
annyit ér a rájuk adott listás szavazat, mint egy biztos bejutóra. Ha egy párt bejutási
esélye kb. 17% - 92% között van, akkor több, mint kétszer annyit ér a rá adott listás
szavazat, kb. 35% és 76% között pedig több, mint háromszorosát éri egy biztos bejutó
pártra adott listás szavazat értékéhez képest.

1
Ezek az összehasonlításként használt listás szavazatok nem számítanak bele az 5 ill. 10%-os határba.

1
Bevezetés
Egy pártra vagy jelöltre leadott szavazat értéke alatt a következőt értjük. Tekintsük adott-
nak, hogy mely pártok és jelöltek indulnak a választásokon, és hogy egy választó mit tudhat
a támogatottságukról. Ez egy valószínűségi eloszlás lesz, vagyis a támogatottságbeli bizonyta-
lanságot véletlennek tekintjük. Ekkor pedig azt hasonlítjuk össze, hogy egy szavazat várható
értékben mennyivel segíti az adott pártot vagy jelöltet, avagy, hogy egy plusz (vagy mínusz)
szavazat a párt számára átlagosan mennyi mandátumot ad (vagy vesz el). Hangsúlyozzuk te-
hát, hogy a szavazat értéke kizárólag a mandátumszámra vonatkozó hatásának mértékét fogja
jelenteni.
A magyar választási rendszerben kétféle szavazat van: listás szavazat, ahol pártok közül
választhatunk, és egyéni szavazat, ahol konkrét személyre (választókörzeti jelöltre) szavazha-
tunk. A kétféle szavazat két külön elemzést igényel. Ezt mutatjuk be az első két fejezetben,
majd a 3. fejezetben mindezek fényében konkrétabb becslést mondunk a 2018-as választásokra.

1. Listás szavazat
Amelyik párt megszerzi a listás szavazatok 5%-át, két vagy több párt szövetsége esetén 10% ill.
15%-át, az jogosult mandátumszerzésre.2 Amelyik párt ezt a határt eléri, azt bejutó, a többit
kieső pártnak nevezzük.
A bejutó pártok szavazatszámához hozzáadják az egyéni szavazás töredékszavazatait (lásd
később), ezt hívjuk a pártlistára jutó szavazatok nak. Ezután megállapítanak egy 𝑀 mandá-
tumszerzési határt, és minden bejutó párt annyi mandátumot kap, ahányszor 𝑀 szavazattal
rendelkezik, lefelé kerekítve. Ezt az 𝑀 értéket úgy állapítják meg, hogy ezáltal összesen 92
mandátumot osszanak ki (pontosabban 93 mínusz amennyit nemzetiségi listák kapnak). Eze-
ket nevezzük a pártlistáról kiosztott mandátumok nak. 𝑀 értéke 2018-ban a listás szavazatok
számának 1,6 - 1,7%-a, vagyis 80 000 - 85 000 szavazat között várható, de a későbbi választá-
soknál is hasonló értékeket várhatunk. A számolásainkhoz az 𝑀 ≈ 1,65%-os becslést fogjuk
alkalmazni.
Nemzetiségi listáról sokkal könnyebben lehet 1 mandátumhoz jutni, kb. 21 000 szavazat3 kell
hozzá. Biztosnak látszik, hogy 2018-ban a német nemzetiség élni fog ezzel, más pedig nem.4 A
nemzetiségi listák eredményét adottnak tekintjük, a rájuk adott szavazat értékének elemzésétől
eltekintünk.
A számításokhoz alkalmazni fogjuk az alábbi becslési módszert. Olyan helyzetekben, ahol
például 80 000 szavazatonként jár 1 mandátum, általában elmondhatjuk, hogy lényegében
semmi információnk sincsen arról, hogy mennyi lesz a párt (pl. pártlistára jutó) szavazatszá-
mának 80 000-rel való osztási maradéka. Ilyenkor a maradékot egyenletes eloszlásúnak tekintve
mondhatjuk, hogy egy szavazat 1/80000 mandátumot ér. Ez a becslés már egy 50 000 fős
szórású normális eloszlásnál is csupán 0,1%-ot téved, és ez a hiba a szórással exponenciálisan
csökken. Ezt a fajta becslést gyakran fogjuk alkalmazni az egész tanulmányban.
Minden biztos bejutó párt számára a listás szavazat ugyanannyit ér, 1/𝑀 man-
dátumot. Ezt nevezzük 1 értékű szavazatnak, vagyis minden más érték azt fogja kifejezni,
hogy ennek hányszorosát éri az adott szavazat. Ennek az 1 értéknek a definíciója azt is magá-
ban foglalja, hogy ezt az 1/𝑀 mandátumot a pártlistákra jutó szavazatok arányában veszi el a
pártoktól.
2
Ez nem érinti az egyéni körzetben való győzelemmel megszerzett mandátumot, mivel azt nem párt kapja,
hanem a győztes személy.
3
a pártlistára jutó szavazatok száma /93/4
4
pcblog.atlatszo.hu/2018/03/09/2018-tol-lesz-nemet-nemzetisegi-kepviselo-az-orszaggyulesben

2
 A bejutási határ közelében levő pártokra leadott listás szavazat sokkal többet ér,
mivel a határ megugrása általában legalább 5 mandátum különbséget jelent. Ezt kétféleképpen
szemléltetjük.
A kis pártok helyzetét úgy is lehet szemléltetni, hogy a pártok a listán megszerzett 𝑀 ≈
1,65%-onként kapnak mandátumokat, sorban 0, 0, 5, 1, 1, 1, 1, ... új mandátumot. Tehát
𝑀 ≈ 1,65% eléréséért 0 mandátumot kap,
2𝑀 ≈ 3,3% eléréséért 0 mandátumot kap,
3𝑀 ≈ 5% eléréséért +5 mandátumot kap,
4𝑀 ≈ 6,6% eléréséért +1 mandátumot kap,
5𝑀 ≈ 8,25% eléréséért +1 mandátumot kap, stb.
Ezért azt kell megnézni, hogy átlagosan (várható értékben) hány mandátumot fog érni az a
küszöb, amiért a párt leginkább versenyben lesz. Ez az átlag pedig megmondja, hogy mennyit
ér a pártra adott szavazat.
Kicsit pontosabb becslést kaphatunk az alábbi, kicsit bonyolultabb algoritmussal, mellyel
egy párt listás eredményére vonatkozó valószínűségi eloszlásból kiszámolhatjuk a rá adott listás
szavazat értékét. Felrajzoljuk a listás eredmény valószínűségi eloszlásának 𝑓 sűrűségfüggvényét,
amire folytonos eloszlásként érdemes gondolni. (Vagyis egy pontban a függvényérték azzal
arányos, amekkora eséllyel ekörüli eredményt ér el a párt). Jelölje 𝑇 a töredékszavazatok
várható számának az arányát az összes listás szavazathoz viszonyítva, feltéve, hogy a párt épp
a bejutási határon van. Most rajzoljuk be azt a téglalapot, (︀ melynek
)︀ oldalai a tengelyekkel
párhuzamosak, a jobb felső sarka a grafikonnak az 5%-beli 5%, 𝑓 (5%) pontja, a bal alsó sarka
pedig a (−𝑇 + 𝑀/2, 0) pont. Megnézzük a téglalap területének és az 𝑓 függvény 5% fölötti
része alatti területnek az összegét, ez a satírozott terület. Ahányszorosa ez a terület az eredeti
𝑓 függvény alatti területnek (vagyis 1-nek), annyit ér egy rá adott listás szavazat.

M/2-T 0 5% 10% 15% M/2-T 0 5% 10% 15% M/2-T 0 5% 10% 15%

1. ábra. A listás szavazatok értékének kiszámítási módja:

listás szavazat értéke = (satírozott terület) / (sűrűségfüggvény alatti terület)

Az 1. ábrán három különböző sűrűségfüggvény szerepel egy-egy párt listás szavazatainak

arányára. Az első ábrán egy olyan 3,6%-ra várt párt szerepel, ami 93% eséllyel nem ugorja meg
az 5%-os küszöböt. A rá adott szavazat értéke 1, vagyis ugyanannyi, mint egy biztos bejutóé,
mivel a besatírozott rész területe megegyezik 1-gyel, a sűrűségfüggvény alatti területtel. A
második esetben egy 50% eséllyel bejutó párt, a harmadikon pedig egy majdnem biztos bejutó
szerepel.
A 2. ábrán a bal oldalon látható függvény adja meg, hogy a párt becsült támogatottsága
(pontosabban a lognormális eloszlás mediánja) függvényében mennyi a pártra adott listás sza-
vazat értéke. Ez kissé érzékeny arra, hogy mekkorának becsüljük a szórást, illetve hogy milyen
eloszlást feltételezünk. A jobb oldalon látható függvény pedig a bejutási esély függvényében
mutatja a listás szavazat értékét. Ez már jóval robusztusabb, alig változik a függvény, ha a
szóráson vagy az eloszláson változtatunk. Ráadásul sok esetben ez az a megbízható informá-
ció, ami rendelkezésünkre áll: amíg a közvélemény-kutatások manipulálhatóak, és sok esetben
erős érdekek fűződnek a manipulációhoz, addig a fogadási szorzók minden információt összegző
piaci konszenzust fejeznek ki, amit rendkívül költséges manipulálni. Ráadásul a közvélemény-
kutatások nem is a párt listás eredményére adnak becslést, hanem támogatottságokat mérnek,
ami főleg a kis pártok esetén nagy különbség. (Lásd 4.2. függelék.)

3
 2. ábra. Egy listás szavazat értéke a párt listás szavazataránya medián becslésének (bal),
illetve a párt bejutási valószínűségének (jobb) függvényében.

1.1. A listás szavazat súlyának egyszerűbb számítása

Ami a 0, 0, 5, 1, 1, 1 sorozatot illeti, itt egyrészt azt a kerekítést alkalmaztuk, hogy az 5%-ot és
3𝑀 ≈ 4,95%-ot egyenlőnek vettük. Ami azért sem nagy hiba, mert minden pártnak közelítőleg
ugyanannyi esélye van pontosan 4,95%-ot szerezni, mint pontosan 5%-ot, cserébe ez a kerekítés
sokat egyszerűsített a modellen.
Ami a további tagokat illeti, nem az igaz, hogy 5% (vagy 4,95%) fölött pontosan 𝑀 ≈
1,65%-onként jár mandátum, hanem ez átlagosan igaz. Vagyis 5% fölött ugyanúgy 1/𝑀 az
esélye minden szavazatnak arra, hogy mandátumot érjen, mintha pontosan 𝑀 szavazatonként
járna mandátum. Azzal pedig, hogy az 1-1 további mandátumot nem az 𝑀 ≈ 1,65%-os inter-
vallumok közepére, hanem végére tettük, azt kompenzáltuk, hogy a bejutási küszöb fölött átlag
fél mandátumot veszítenek a lefelé kerekítéssel. Az 5-ös számnál pedig figyelembe vettük, hogy
egy listán 5% körüli párt egyéniben jóval kisebb támogatottságra számíthat.
Valójában az 5 így is inkább alsó becslés, mivel ez csupán 5𝑀 − 5% ≈ 3, 25% egyéni
szavazatnak felel meg, itt valójában inkább egy 5 és 6 közötti mandátumszámot kellene írni.
A listás és egyéni szavazatszámok közti eltérés a korábbi választások példái alapján ugyanis
nagyon kicsi szokott lenni (pl. 2014, LMP: 269 414 ill. 244 191), noha 2018-ban ez a különbség
nagyobb lehet.

1.2. A listás szavazat súlyának összetettebb számítása

Az 1. ábrán is látható számítás levezetése a következő. 𝐸 jelöli a várható értéket, 𝐼(𝑋) pedig
1, ha 𝑋 igaz, vagy 0, ha 𝑋 hamis.
1. Jelölje 𝑋𝑙 és 𝑋𝑡 a párt listás szavazatainak és töredékszavazatainak számát,⌋︀𝐾 pedig
az 5%-os küszöb. Ekkor a listás mandátumainak száma 𝐼(𝑋𝑙 ≥ 𝐾) · ⌊ 𝑋𝑙𝑀 +𝑋𝑡
. Jelölje
𝑇 = E(𝑋𝑡 |𝑋𝑙 = 𝐾) a töredékszavazatok várható számát, feltéve, hogy a párt bejutási
határon van.

2. 𝑋𝑙 + 𝑋𝑡 -nek az 𝑀 -val való osztási maradékáról feltehetjük, hogy (a bejutás 𝑋𝑙 ≥ 𝐾

feltételes valószínűségi terében is) [0, 𝑀 )-ban egyenletes eloszlású. Ezáltal a megszerzett
mandátumok várható száma nem változik, ha az 𝑋 = 𝑋𝑙 + 𝑋𝑡 szavazatszámhoz tartozó
⌊𝑋/𝑀 ⌋ mandátumszámot 𝑋/𝑀 − 1/2 -re cseréljük. Ez szavazatértékben kifejezve 𝑋 −
𝑀/2.

3. Ha tehát 𝐼(𝑋𝑙 ≥ 𝐾) · 𝑋𝑙 + 𝑋𝑡 − 𝑀2 -nek az 𝑋𝑙 szerinti disztribúciós deriváltját ska-

(︀ )︀

lárszorozzuk a párt listás eredményének sűrűségfüggvényével (vagyis tekintjük a derivált

4
 várható értékét), akkor ez megadja a listás szavazat értékét.

4. Ez a disztribúciós derivált 5% alatt 0, míg 5% felett 1, és 5%-ban pedig a Dirac-delta

𝐾 + 𝑇 − 𝑀2 -szorosa.

5. Ezt a skalárszorzatot a szemléletesség kedvéért egy területtel

(︁ ábrázoltuk.
)︁ Az 5% alatti
tartományban szereplő terület nagysága adja a 𝑓𝑋𝑙 (𝐾) · 𝐾 + 𝑇 − 𝑀2 · 𝛿𝐾 tagot.

𝑝
Az 1. (és a 2.) ábrán alkalmazott sűrűségfüggvények normális eloszlásúak az ln 1−𝑝 skálán,
0,25 szórással. 𝑇 − 𝑀/2-re pedig a 3,5%-os becslést alkalmaztuk, ami megfelel egy 𝑇 ≈ 4,3%-os
−(4(ln(𝑥/(1−𝑥))−ln(𝜇/(1−𝜇))))2
4
becslésnek. Tehát a sűrűségfüggvények √
2𝜋·𝑥(1−𝑥)
·𝑒 2 alakúak, 𝜇 értékei
3,6%, 5%, 6,5%.

1.3. Az 𝑀 értékére vonatkozó becslés

Megbecsüljük a pártlistára jutó összes szavazat számát a szavazók számának arányában. Vesszük
az összes szavazót, fejenként 2 szavazatot (összesen tehát 200%-ot) számolva rájuk. Közülük
az alábbi (mennyiségű) szavazat nem kerül be az említett körbe.

∙ Az egyéni körzetek 2. helyezettjeinek szavazatszáma (+ körzetenként 1, összesen 106 sza-

vazat): kb. 30%

∙ A magyarországi lakcímmel nem rendelkezők, mivel nekik nincsen egyéni szavazatuk: kb.
3%

∙ A kieső pártok összes listás szavazata: kb. 3 - 8%

∙ A kieső pártok összes egyéni töredékszavazata: kb. 2 - 6%

∙ A független jelöltek összes egyéni töredékszavazata: 1% alatt

∙ A nemzetiségi listákra érkező szavazatok: 1% alatt

Ezt az arányt kb. 40 - 50%-nak várhatjuk (2014-ben 38% volt, de ez kivételesen alacsony
szám, 2018-ban többre számíthatunk), vagyis a 92 mandátumot 150 - 160%-nyi szavazat közt
kell szétosztani. Amikor ezt elosztjuk várhatóan 5 vagy 6 felé, akkor ennyiszer fél mandátumot
vesztünk a lefelé kerekítésekkel, ezért a szavazatszámot 94,5-lel vagy 95-tal osztva kapjuk az
egy mandátumhoz szükséges 𝑀 szavazatmennyiségre vonatkozó becslésünket, ami 1,6 - 1,7%
körül lesz.
2018-ban a regisztrált választók száma 8 229 260 fő5 , ebből körülbelül 61%-os részvételre6 ,
vagyis 5 millió szavazóra számítunk. Ez adja a 80 000 - 85 000 szavazatos becslést.

2. Egyéni szavazat
Magyarországon 106 választókörzet van, mindegyikben a legtöbb szavazatot kapó jelölt kap 1
mandátumot. Ezután minden bejutó párt vesztes jelöltjére leadott egyéni szavazatból töredék-
szavazat lesz, illetve a győztes is 𝐸1 − 𝐸2 − 1 = (kapott szavazatok száma) − (második helyezett
szavazatainak száma) − 1 töredékszavazatot kap. Azoknak a pártoknak, akik nem jutnak be a
5
valasztas.hu/valasztopolgarok-szama
6
Unibet odds-ok a részvételi arányra (március 16): 55% alatt: 4; 55-60%: 2,75; 60-65%: 2,25; 65-70%: 4,5;
70% felett: 8.

5
listás szavazatokkal, a töredékszavazatai is elvesznek. Hasonlóképp elvesznek a független jelöl-
tek töredékszavazatai (illetve minden egy- vagy több párt közös jelöltjének töredékszavazatai,
aki nem egy bejutó pártlista egyéni jelöltje). A magyarországi lakcímmel nem rendelkezők
(határon túliak) csak listás szavazatot adhatnak le, ezért a szavazóknak csak az 𝐸 ≈ 97%-a
rendelkezik egyéni szavazattal.
A győztes egyéni jelölt szavazatai közül tehát 𝐸2 + 1-ből nem lesz töredékszavazat, ez jel-
lemzően a választókörzetre eső szavazatszám 20 - 40%-a, vagyis 𝐸-nek a 1/106 · 20% ≈ 0, 19%-a
1
és 106 · 40% ≈ 0, 38%-a (kb. 10 - 20 ezer szavazat) közé esik. Szoros verseny esetén ez 40%
𝐸
körüli, ami kb. 106 · 40%/𝑀 ≈ 0,22 mandátumot jelent.

Az egyéni szavazat értékét két hatás összegeként írhatjuk fel. Egyrészt bejutó párt jelöltjére
leadott szavazatból 1 értékű töredékszavazat lesz, és ha ez a szavazat a második helyezettre
érkezett, akkor elvesz egy 1 értékű töredékszavazatot az első helyezettől is. Másrészt lehetséges,
hogy ez a szavazat dönt az első helyről, aminek kicsit is szoros verseny esetén már sokkal nagyobb
a jelentősége, mint a töredékszavazatnak.

Ha egy 𝐴 párt jelöltje épp megelőzi a 𝐵 párt jelöltjét, akkor azzal az 𝐴 párt (jelöltje)
kapja a győzelemért járó 1 mandátumot, cserébe 𝐴 helyett 𝐵 kap kb. 0, 22 mandátum értékű
töredékszavazatot. Ezért egy választókerületben szoros verseny esetén kb. 1 − 0, 22 = 0, 78
mandátum a tét.
A 2.1. alfejezetben leírtak szerint próbáltuk megbecsülni, hogy mit jelent az, hogy szoros
verseny, vagyis ez mekkora esélyt jelent arra nézve, hogy kevésen (akár 1 szavazaton) múlik
az eredmény. Erre tudtunk legkevésbé pontos és megalapozott becslést adni, de szerencsére
az eredmény lényegét ez kevéssé fogja befolyásolni. Azt a becslést használjuk, hogy az első
két helyezett szoros versenye esetén a köztük levő különbségnek és a szavazók számának a
hányadosát leíró sűrűségfüggvény 0-ban 5 körül lehet, avagy 5/szavazatszám ≈ 5·106
𝐸·𝑆
1
≈ 9000 az
esélye annak, hogy egyetlen szavazat dönt. Ez kb. annak felel meg, hogy 40% az ⧸︀ esélye, hogy
𝐸
legfeljebb 2000 szavazat dönt. Ez alapján a verseny szorossága önmagában 0, 78 · 5 106 ≈ 7/𝑀
mandátumot, vagyis 14 szavazatértéket jelent a párt számára, amit a riválisától vesz el.
Ez a legfeljebb 7-es szorzó meglepően lassan csökken, ha az egyik jelölt esélyesebb, mint
a másik. Normális eloszlással modellezve ugyanis kiderül, hogy ha 70% : 30% az esély az
−1 2
egyik jelölt javára, az még csak 𝑒−Φ (0,7) /2 ≈ 87%-ára, és még 90% : 10% esetén is csupán
−1 2
a 𝑒−Φ (0,9) /2 ≈ 44%-ára csökkenti ezt hatást (ill. annak esélyét, hogy az eredmény végül
szoros lesz). Ezért egy legalább 6/𝑀 mandátumos becslés reálisnak tűnik egy tipikus szorosnak
nevezett körzetre.

50%-50% 70%-30% 90%-10%

3. ábra. A magasság (a függvényérték) mutatja, hogy mekkora az esély a szoros eredményre.

A két hatást összeadva a következőeket mondhatjuk.

∙ Egyértelmű 1. és egyértelműen 3. vagy hátrébb végző jelöltre leadott egyéni szavazat 1-et
ér a pártnak, feltéve, hogy a párt bejut a parlamentbe, különben 0-t.

6
 ∙ Egyértelmű 2. helyezettre leadott egyéni szavazat 1-et ér a pártnak, és elvesz 1-et az első
helyezett pártjától (feltéve, hogy bejutnak).

∙ Az 1. és 2. helyezett közötti szoros verseny esetén az egyéni szavazat kb. 7-et ér a pártnak,
és 6,5-et vesz el a riválistól. Tehát ha például mindkét párt biztos bejutó, akkor ez a
legszorosabb verseny esetén (átlagosan) olyan, mintha egy egyéni szavazat 7-et adna hozzá
a párt listás szavazatainak számához, és emellett még 6 - 7 listás szavazatot elvenne a
riválisától is.

∙ Az első helyért folytatott kevésbé szoros verseny esetén is sokat ér az egyéni szavazat.
Például 90% : 10% esélyek esetén is még mindig nagyjából 4-et ér a rájuk adott szavazat,
továbbá 3,1-et ill. 3,9-et elvesz a riválisától is.

∙ Köztes helyzetekben a szavazat értéke is köztes.

Tehát míg a nagy pártok számára az egyéni szavazat sokkal értékesebb a listásnál, addig
a kis pártoknál ezzel ellentétes a helyzet. Egyéni mandátumra nagyon ritkán lehet esélyük,
az egyéni szavazat töredékszavazatként csak annyit ér, amekkora eséllyel a listás szavazataik
alapján bejutnak.

2.1. A szoros egyéni körzetekben a szavazat értéke

Megpróbáljuk megbecsülni, hogy ha egy körzetet szorosnak mondanak, akkor mennyi az esélye,
hogy tényleg szoros lesz.
A 2014-es választások előttről egyedül az Indexen találtunk egy 15-ös listát a szoros körzetek-
ről, 4 héttel a 2014-es választás előtt.7 Ezekben végül átlagosan 4329 szavazattal kapott többet
a Fidesz jelöltje (és 12 körzetben nyert), az előjeles különbség tapasztalati szórása 3410 szavazat
(a körzetenkénti átlagos szavazatszám 48786). Vagyis a hiba nagyobbik része szisztematikus,
ami az időben túl távoli becslés miatt is lehetett.
Mindez azonban egy szegényes statisztika, ráadásul a mostani részletességű nyilvános fel-
mérésre eddig nem is volt példa, ezért ezt csak támpontként érdemes kezelni, nem próbálunk
ebből teljesen objektív módszerrel számolt becslést mondani arra a paraméterre, hogy milyen
eséllyel lesz szoros egy szorosnak várt körzet.
Tekintettel arra, hogy ez a paraméter kevés hatással van az eredmény lényegére, ezért adunk
rá egy becslést nem egzakt módszerekkel. A 0-beli sűrűségfüggvény értékére nézve az 5 körüli
érték reálisnak tűnik, ami egy a két jelölt közti különbségre vonatkozó 0 körüli 5√12𝜋 ≈ 8%-os
szórású normális eloszlású valószínűségi változónak felel meg. Ettől eltérő szórást feltételezve
is könnyen újraszámolhatóak a becsléseink.

7
index.hu/belfold/2014/03/10/manbecs

7
3. A 2018-as választásokra alkalmazott becslések
Ebben a fejezetben megkíséreljük számszerűsítve megbecsülni az egyes pártokra adott szavaza-
tok értékét. Itt már kénytelenek leszünk több politikai elemzést, becslést is felhasználni. Bár a
konkrét számértékek ezért tehát nem vitán felüli igazságok, ezzel együtt a konklúzió lényegét
stabilnak tekinthetjük.

3.1. Listás szavazat

Összefoglalva, a becsléseink az alábbiak.

∙ Egy listás szavazat a Momentum Mozgalom számára ér legtöbbet, mivel reális esélyük
van arra, hogy a bejutási határ körüli eredményt érjenek el. A rájuk adott listás szavazat
értéke 2 - 3 körülre becsülhető.

∙ Az MSzP–Párbeszéd lista a pártszövetségükre vonatkozó 10%-os küszöb fölé várható, de

van egy kevés esélyük rá, hogy a küszöb közelében lesznek. Ekkor pedig kb. 11 mandátum
lenne a tét. Ez a kis veszély 1,2 - 2 körülre növeli a rájuk adott listás szavazat értékét.

∙ A Lehet Más a Politika majdnem biztos 5% fölötti támogatottsággal bír, de van némi
esélye, hogy az 5%-os küszöb környékén lesznek. A rájuk adott listás szavazat értékét is
1,2 - 2 közé becsüljük.

∙ A Demokratikus Koalíció az LMP-hez hasonló, talán inkább e fölötti támogatottsággal

bír, kicsi az esélye, hogy az 5%-os küszöb környékén lesznek, ezért a rájuk adott listás
szavazat értékét 1,1 - 1,5 közé becsüljük.

∙ A Fidesz–KDNP és a Jobbik Magyarországért Mozgalom is biztos bejutó, a rájuk adott

listás szavazat értéke 1.

∙ Az Együtt – Korszakváltók Pártja és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is minimális eséllyel

rendelkezik az 5%-os küszöb megközelítésére, ezért a rájuk adott listás szavazatnak csekély
az értéke.

∙ A kisebb pártokra leadott listás szavazat értéktelen.

Az alábiakban a felsorolt becsléseket fogjuk kifejteni. Ismét hangsúlyozzuk, hogy ahol be-
csült listás eredményt és bejutási esélyt is említünk, ott a bejutási esély a stabilabb támpont, ez
áll szorosabb összefüggésben a listás szavazat értékével. A becsült listás eredmény pedig nem
keverendő össze a párt (mért) támogatottságával, a kettő között komoly különbségek lehetnek,
különösen kis pártok esetén.
Az Együtt és a Kétfarkú Kutya Párt támogatottságát minden közvéleménykutató legfel-
jebb 1%-nak méri (kerekítve) a teljes népesség körében, a legtöbben a biztos szavazók körében
is. Eközben a Momentumot a teljes népesség körében általában 1-2%-ra, a biztos szavazók
körében 2-3%-ra mérik, ami még mindig nem túl biztató, de reálissá teszi, hogy a párt szoros
versenyben legyen a bejutásért.8 Itt figyelembe kell venni, hogy a kis pártok jobban szoktak
szerepelni a választásokon, mint a közvélemény-kutatásokon, különösen azok, amelyek bejutása
kétesélyes. Továbbá, hogy most először igen intenzív kampány indult a taktikai szavazásért és
a szavazatmegosztásért, az 5%-os küszöb pedig csak a listás szavazatokra vonatkozik, azt 5%
alatti támogatottsággal is el lehet érni.
8
Lásd pl.: docs.google.com/spreadsheets/d/1Z5wHlguzz-4ucEsNQCvx4w18geYc1v-DKKXK-aOx_lU ill.
kozvelemenykutatok.hu.

8
 Sajnos meg kell említeni, hogy a Századvég a Momentumot és a Kétfarkú Kutya Pártot is
folyamatosan az „egyéb pártok”-hoz sorolja, aminek pedig kirívóan magas össztámogatottságot,
a pártválasztók körében 7%-ot mér, és nem szolgálnak magyarázattal, hogy ez a 7% honnan is
jöhet. (Az Együtt ebben nincs benne, nekik 1%-ot mértek.) Ez pedig szinte minden összesítő
statisztikába úgy került bele, mintha a Századvég mindkét pártot 0%-on mérte volna, ami főleg
a Momentum esetén komolyan lehúzta a mérések átlagát. Minden más közvélemény-kutató
tavaly tavasz óta külön méri a Momentumot, náluk az egyéb pártok legfeljebb 1%-kal szere-
pelnek. Mindezt pedig nehéz mással magyarázni, mint az elég nyíltan kormánypárti Századvég
szándékos manipulációjával. Ezért felhívnám az olvasó figyelmét, hogy a becslés jövőbeli frissí-
tése, újraszámolása esetén ennek a manipulációnak a kiszűrésére fokozottan figyeljen, ne bízzon
a mások által elvégzett átlagolásokban sem.
A Momentum bejutási esélyei a polfogadás.hu9 oldalon közzétett odds-ok szerint 17% és
35% közé tehetőek. Ez 2 - 3 közötti értéket jelent a Momentumra adott szavazat esetén. (A
mi lognormális modellünkben ez 4,1% ill. 4,7% várható értékű listás szavazati aránynak felel
meg.)
A modellünk szerint ha az MSzP–Párbeszéd listás szavazatainak arányát 14%-nak becsüljük,
avagy a kiesésük esélyét 7%-nak, akkor kb. 2-t ér a rájuk adott szavazat. Ha a listás szavazatokat
17%-nak becsüljük, avagy a kiesésük esélyét 1%-nak, akkor kb. 1,2-t ér a rájuk adott szavazat.
Az Lehet Más a Politika nagyon valószínű bejutó, de van esélyük rá, hogy ez szoros lesz.
Épp a két legpontosabb közvélemény-kutató, a Medián és a Závecz Research10 mérte őket 5%-ra
és 6%-ra a biztos szavazók körében, bár a többi mérés átlaga ennél magasabb. Ha az LMP a
bejutási határon lenne, akkor kb. 6 mandátum lenne a tét. Összességében az LMP-re adott
listás szavazat értékét is 1,2 - 2-nek becsüljük. Az 1,2-es ill. 2-es szorzó megfelel egy 8,7%-os
ill. 7,1%-os várható értékű listás eredménynek, avagy 99%-os ill. 92%-os esélynek a bejutásra.
Bár nem világos, hogy a Demokratikus Koalíció megelőzi-e az LMP-t, de a várható ered-
ménye kicsivel magasabbra tehető, ami sokat csökkent annak esélyén, hogy a párt a bejutási
határon lesz. A DK-ra adott listás szavazat értékét 1,1 - 1,5-nek becsüljük. Az 1,1-es ill. 1,5-ös
szorzó megfelel egy 9,3%-os ill. 7,7%-os várható értékű listás eredménynek, avagy 99,5%-os ill.
97%-os esélynek a bejutásra.
A félreértések elkerülése végett: a kétféle becslést egyáltalán nem szabad úgy érteni, hogy
azt feltételeznénk, hogy a párt listás eredménye a két érték közé fog esni. Ezek egyrészt szám-
szerűsítve mutatják, hogy a szavazat értéke mennyire függ a párt becsült támogatottságától
(vagy bejutási esélyétől), másrészt lehetőséget biztosít az olvasó számára, hogy ha (akár a fris-
sebb adatok fényében) másként becsüli egyes pártok támogatottságát, akkor ennek megfelelően
frissítse a listás szavazat értékére vonatkozó becslését is.

3.2. Egyéni szavazat

Várhatóan az összes körzetben az első két helyen a Fidesz–KDNP jelöltje és az ellenzék legerő-
sebb jelöltje fog állni.
A Fidesz–KDNP egyéni jelöltjei a legtöbb választókörzetben kisebb-nagyobb mértékben
szoros versenyre számíthatnak, így a rájuk adott egyéni szavazat (sok mindentől függően) kb.
7-et ér, továbbá 6,5-et elvesz a riválisától is. Ha egy szavazó tehát a Fidesz riválisától való
mandátumelvételt is ugyanolyan értékesnek tekinti, mint a Fidesznek juttatott mandátumot,
az kb. 13 - 14-szeres értékűnek tekintheti az egyéni szavazatát. Számos választókörzetben sima
Fidesz-győzelemre számíthatunk, itt a szavazat értéke akár 1-ig is lemehet.
9
http://polfogadas.hu/fogadasi-esemenyek/1001 – március 20-i odds-ok: Bejut: 2,8, nem jut be: 1,2
10
index.hu/belfold/2017/11/21/kozvelemeny-kutatas_partpreferencia_tevedes_hiba_pontossag_median_-
tarki_ nezopont_hibahatar – a cikk egésze fenntartásokkal kezelendő

9
 Az ellenzék (szinte) biztos bejutó négy pártja, a Jobbik Magyarországért Párt, az MSzP–
Párbeszéd, a Demokratikus Koalíció és a Lehet Más a Politika jelöltjei hasonló helyzetben
vannak. Feltesszük, hogy a körzetekben világos lesz, ki küzülük az ún. „esélyes” (ellenzéki) jelölt,
vagyis melyik ellenzéki jelölt számíthat legtöbb szavazatra. A nem „esélyes” (tehát az első 2-be
nem várható) jelöltre leadott szavazat 1-et ér (feltéve, hogy a párt bejut). Ahol az „esélyes” jelölt
valóban esélyes, ott a rá adott szavazat kb. 7-et ér, és 6,5-et elvesz a Fidesz jelöltjétől is. Aki
tehát a Fidesztől való mandátumelvételt ugyanolyan értékesnek tekinti, mint az „esélyes” jelöltre
leadott szavazatot, az 13 - 14-szeres értékűnek tekintheti szavazatát. Sőt, még az a meglepő
dolog is igaz, hogy ha egy szavazó kifejezetten nem szereti az „esélyes” jelöltet (ill. pártját),
de ez az ellenérzés kicsit kisebb a Fidesszel szembeni ellenérzésnek, már akkor is hasznosabb
lehet számára, ha az esélyes jelöltnek adja a szavazatát. Számszerűsítve, ha az „esélyes” jelölt
helyett a saját kedvenc (bejutó) pártjának a jelöltjére szavaz, azzal (legszorosabb esetben)
1 értékű szavazatot ad a kedvenc párjának és 6,5-et a Fidesznek, ahelyett, hogy az „esélyes
jelölt” pártjának adott volna 7 értékű szavazatot. Ez a tény különösen figyelemre méltó annak
fényében, hogy az „esélyes jelölt” nagy mértékben számít a Fidesz elleni protestszavazatokra is.
(Hasonló a helyzet, ha az „esélyes” jelölt más párt jelöltje vagy független jelölt.)
Ha az „esélyes” jelölt valójában teljesen esélytelen, csupán biztos második, akkor is más
helyzetben van a többi ellenzéki jelölthöz képest, ugyanis nemcsak 1-et ér a rá adott szavazat,
de el is vesz 1-et a Fidesz jelöltjétől. Még ez esetben is, aki inkább adna 1 szavazatot az „esélyes”
jelölt pártjának, mint 1-et a Fidesznek és 1-et a saját kedvenc pártjának, annak már ekkor is
megéri az esélytelen „esélyes” jelöltre szavazni a kedvenc pártja helyett.
A kisebb pártok (nem „esélyes”) egyéni jelöltjeire adott szavazatainak pontosan annyi az
értéke, amekkora (0 és 1 közötti) eséllyel a pártjuk bejut a listás szavazatokkal. A kis pártoknak
ezért töredékét éri egy egyéni szavazat a rájuk adott listás szavazat értékéhez képest.

Köszönöm a hasznos kritikát Kóczy Lászlónak (MTA-KRTK Közgazdaságtudományi Intézet),

kisebb észrevételeket Keleti Tamásnak (ELTE Matematika Intézet) és Juhász Péternek (MTA
Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet).

10
4. Kisebb kiegészítő és záró megjegyzések (függelék)
4.1. A pártlistára jutó szavazatok arányának becslése
Az 1 szavazatérték definíciójában azt mondtuk, hogy a párt a megszerzett 1/𝑀 mandátumot a
pártlistákra jutó szavazatok arányában veszi el a pártoktól. Ezért, bár ennek kicsi a jelentősége,
a lehetőségek pontos összehasonlításához szükségünk lehet egy becslésre, hogy mik is ezek az
arányok. Például egy választónak a pártok iránti ilyen súlyokkal vett átlagos szimpátiáját lehet
0-nak venni, és ehhez mérten lehet számszerűen kifejezni az egyes pártok iránti szimpátiát. Így
pontosabban is számszerűsíthető lesz, hogy a kire adott szavazat mennyire hasznos a szavazó
céljai számára.
Nagy pártok esetén ezek az arányok kevéssé függnek a párt támogatottságától. Ennek az az
oka, hogy több szavazat több egyéni körzet megnyerését is jelenti, vagyis általában az is nő (akár
még gyorsabban is nőhet), ahány egyéni szavazatukból nem lesz töredékszavazat. Figyelembe
véve a 2014-es eredményeket, a pártlistára jutó szavazatok általunk becsült aránya a következő.
Fidesz–KDNP 35 - 40%, Jobbik 20 - 25%, MSzP–Párbeszéd 15 - 20%, LMP kb. 10%, DK kb.
10%. Ha bármely más párt bejut, akkor kb. 6%-a lesz.

4.2. Listás szavazatok arányainak becslése

Hogy ne csak az én állításom szerepeljen itt, egy közvélemény-kutató cég honlapján talált
tanulmányból idézek:
„A 2006-os választás során már szinte senki sem azonosította a biztos szavazó pártválasztók
preferenciáit a választási előrejelzésével — igaz, a havi pártpreferencia-adatok prezentálásában
továbbra is ez a bevett forma.”
Vagyis mindenekelőtt nagyon fontos tisztázni, hogy nekünk nem ugyanazt kellett megbe-
csülnünk, amit a közvélemény-kutatások mérnek. A pártok várható listás eredménye érdemben
különbözhet a biztos szavazó pártválasztók preferenciaadataitól, mérési hibák nélkül is. Ez
akkor is így van, ha a megjelenő kutatási eredmények erre nem nagyon hívják fel a figyelmet.
Mindez fokozottan igaz a kis pártok esetén. A bejutásra esélyes kis pártok általában jobb
eredményt érnek el listás szavazatokkal, mint a mért támogatottságuk. Ennek sok oka lehet,
például, hogy egy kis párt szimpatizánsa jobban átérzi, hogy szükség van a szavazatára, ezért
nagyobb eséllyel megy el szavazni. Vagy sok olyan választó is erre a pártra adja a listás sza-
vazatát, akinek ugyan más párt az elsődleges preferenciája, de fontos neki, hogy ez a kis párt
is bejusson, stb. Magyarországon a legkirívóbb különbségre az LMP adta a példát 2010-ben, a
választások előtt 3% körül mérték őket, de 7,5%-ot értek el.11 (Egy valódi 7,5%-os támogatott-
ságot nagyjából lehetetlen lenne 3%-nak mérni.)
A pártok listás eredményének becslése nagyon nehéz feladat. Rengeteg szempontot kellett
figyelembe venni, köztük sok egyedi szempontot is. A teljesség igénye nélkül felsorolunk néhány
olyan egyedi szempontot, amiket nem lehetett egy képletbe betenni.

∙ Hogyan súlyozhatóak a különböző közvélemény-kutatók mérései, melyik tekinthető hitele-

sebbnek vagy kevésbé hitelesnek? Hogyan kezeljük, hogy ha egy közvélemény-kutatónak
ismert és nyilvánvaló a politikai részrehajlása, és jól láthatóan pont olyan eredményt ho-
zott ki, ami kommunikációs szempontból kapóra jön nekik? Mennyire érdemes figyelembe
venni a korábbi mérési eredményeket azon az alapon, hogy azok kevésbé manipuláltak?

∙ Mennyit mond el egy kis párt esélyeiről az, hogy hány körzetben sikerült összeszednie az
500 érvényes ajánlást?
11
origo.hu/itthon/valasztas2010/felmeresek/20100322-kozvelemeny-kutatok-felmeresei-a-2010es-
valasztasokrol.html

11
 ∙ A Századvég által mért 7% arányú „más pártok”-ra szavazóból mennyi lehet a Momentum
és az MKKP szavazója? Miért akarhatja egy elég nyíltan kormányközeli közvélemény-
kutató cég kisebbnek láttatni egy kis párt támogatottságát?

∙ Mennyi hitelt adhatunk a polfogadas.hu oldal szorzóinak? (Válasz: keveset vagy köze-
peset, de mivel minden más szempontot is egybevetve ezek a szorzók reálisnak tűntek,
végül ezt vettem alapul.)

∙ Hogyan viszonyulnak majd a bizonytalan szavazók egy viccpárthoz a szavazófülkében?

∙ Mekkora lesz idén a szavazatmegosztás mértéke? Hány emberhez jut el például a Közös
Ország Mozgalom üzenete, hányan értik meg, hiszik el, és fogadják meg javaslataikat?

Mindezek fényében két választásom volt. Vagy matematikusként felteszem a kezemet, hogy
ez innentől már nem kezelhető matematikai precizitással, mindenki számolja ki úgy, ahogy
tudja. Ezáltal pedig az olvasó kérdéseinek egy részére nem válaszolok. Vagy a másik lehetőség,
hogy jelzem, hogy innentől a matematika határain túlra terjeszkedtünk, de a legjobb tudásom
szerint magam végzem el a becsléseket, amiket igyekszem megfelelő óvatossággal megfogalmazva
tálalni.
Nyilvánvaló volt, hogy az olvasók elsősorban a 2018-as választásokra vonatkozó következte-
tésekre kíváncsiak, ezért ha ezeket a konklúziókat nem én vonom le, akkor más fogja megtenni.
Ekkor pedig úgy érzem, nem lenne okom bízni annak színvonalában, például, hogy egy ilyen
elemzés különbséget tenne a párt listás eredményének becslése és a biztos szavazók arányának
becslése között. A bizalmamat tovább csökkentette, hogy a Századvég egy átlátszó trükkel
is mennyire sikeresen tudta manipulálni szinte az összes közvélemény-kutatási összefoglalót.
Többek között ezekért döntöttem úgy, hogy jobb, ha az első becslést magam végzem el.
A 3. fejezetben csupán a szavazatok értékére igyekeztem nagyjábóli becslést adni. A becslés
ellenőrizhetősége és újraszámolhatósága viszont megkívánta, hogy jelezzem, hogy ez milyen vár-
ható listás eredményhez ill. bejutási esélyhez tartozik. Amik közül, sokadszor is hangsúlyozom,
a bejutási valószínűség a stabilabb támpont. A két felkínált lehetőségre pedig egyáltalán nem
konfidencia-intervallumként kell gondolni, hanem csupán felkínáltam kétféle becslést, hogy az
olvasó, ha másképp becsli a támogatottságokat, vagy új információ fényében frissíti azt, akkor
erre könnyebben lehetősége legyen.

12