Professional Documents
Culture Documents
com/a-tanulas-20-alapveto-szabalya-a-nyelvtanulasra-alkalmazva/
Piotr Wozniak egy lengyel zseni, aki ugyan kicsit furcsa (nem használ e-mailt, soha nem járt
külföldön, soha nem ült repülőn), ám egész életét arra tette fel, hogy jobban megértse a
tanulás folyamatát.
Ő volt az első, aki az SRS fogalmát megszelídítette és megalkotta a zseniális ANKI elődjét: a
supermemot (akkor még DOS alatt). Emellett jelentős időt szentelt az alvás
tanulmányozásának, és hogy annak milyen hatása van a tanulásra/memóriára.
nekem!
Egy gyors közbevetés: ha még nem tetted meg, akkor mindenképpen olvasd el előtte az Anki
cikket, különben egy csomó minden nem lesz érthető (pl. a kérdés-válasz az Anki kártyák két
oldalát jelöli).
Képzeld csak el: van mondjuk egy ősi könyv, amelyben hatalmas ősi tudás van lejegyezve,
szanszkritul. Lenne értelme megtanulni szóról szóra? Tudnád hasznosítani a benne lévő
ezeréves bölcsességet? Aligha.
Én itt követtem el a nyelvtanulásom során az egyik legnagyobb hibát: évekig azt hittem, hogy
majd beleteszek az Ankiba egy csomó idegen szót/kifejezést, az majd “megtanítja” nekem
azokat, és szuper nyelvzseni leszek. Hát nem! Az Anki arra való, hogy átismételtesse veled,
amit már tudsz. De ehhez előbb meg kell érteni a dolgot.
2. szabály: Először mindig a nagy képet nézd meg
Ne próbálj meg különálló darabkákat memorizálni. Ehelyett ha valami újat tanulsz először
csinálj egy áttekintőt a teljes anyagról, hogy tudd miről van szó. Csak ezután menj vissza az
elejére, és akkor kezdd el szisztematikusan feldolgozni az anyagot. Olvass el egy fejezetet a
könyvben, majd menj vissza, és csak utána kezdd el aláhúzogatni a számodra fontos dolgokat.
Mindig legyen rálátásod a nagy képre, onnan menj lefele.
Ha egy új nyelvtani egységhez érsz, olvasd végig az egészet és ne aggódj azon, hogy nem
értesz mindent. Ha végigértél rajta, menj vissza az elejére. Csak második körben kezdd el
lépésenként átvenni, megérteni a dolgot. A második körben már ne hagyd ki a dolgokat, amit
nem értesz.
Vagy:
Ha egy új regényt olvasol a célnyelven, fejezz be egy egész fejezetet (vagy akár az egész
könyvet!), ne törődj a szótárazással (lásd: extenzív olvasás). Ezután menj vissza az elejére, és
kezdd el kijegyzetelni a dolgokat. Én anno így szedtem össze a spanyol tudásom jó részét a
Harry Potter spanyol verziójának első kötetével.
Vagy:
Ne rögtön a Háború és békét kezdd el olvasni, hanem először rövid párbeszédeket, esetleg
kicsi novellákat. Egyszerű, könnyen érthető szövegeket olvass/hallgass, csak utána lépj egy
picit feljebb. Így mindig meglesz a sikerélmény és a kihívás is.
Hogy mennyivel nehezebb dolgokat tanulj? Ahhoz, hogy haladj, nem topoghatsz folyton a
saját, aktuális szinteden, mindig valamivel nehezebb anyagokat kell tanulnod. Ha viszont
valami túl nehéz, akkor nem érted, elakadsz.
Az egyszerűség természetesen nem azt jelenti, hogy kidobálunk mindent, amit nem értünk,
hanem azt, hogy a lehető legtöbbet mondjuk el a lehető legkevesebb szóval. Az egyszerűség
két dolog miatt fontos:
Ha egy új szóval, vagy kifejezéssel találkozol, akkor azt mindig mondatba foglalva tanuld
meg (lásd: Ne tanulj szavakat cikk). Viszont az a mondat legyen egyszerű, rövid, és csak az az
egy ismeretlen szó legyen benne, amit éppen meg akarsz jegyezni!
Ez megint egy olyan hiba volt, amit éveken át sokszor elkövettem. Ha találkoztam egy új
szóval, kerestem hozzá példamondatokat (a tatoeba.org zseniális hely erre). De nem
foglalkoztam azzal, hogy milyen mondat. Lehetett akár két kilométer hosszú, tele más új
szavakkal. Én meg csodálkoztam, hogy miért nem tudom helyesen felidézni a mondatot.
Az egyszerűségre kell törekedni, egyszerre mindig csak egyetlen ismeretlen dolgot kikérdezni
magunktól. Ezekhez pedig csinálunk új kártyákat az Ankiban. Egy kártya = egy új
szó/kifejezés.
Amikor egy új szót/kifejezést akarsz megtanulni, mindig egy egész mondatot tegyél be az
Ankiba, az újat pedig töröld ki a ‘Cloze’ opcióval. A megoldás természetesen a kártya
hátuljára fog kerülni.
Miért jó ez? Több okból is:
Ha beszélni/írni akarsz az új nyelven (tehát nem csak olvasni és hallgatni), akkor az aktív
ismétlésre kell fókuszálnod. A ‘Cloze delete’ erre egy kiváló eszköz, mert egyszerű, gyors
(mindig csak egy részre kell figyelni), aktív és azonnali sikerélményt ad, ami motivál a
további tanulásra.
Képek sokat segíthetnek új anyag tanulásánál is. Egyszerűen csak használd a Google
képkeresőt az új fogalom tanulásakor, és nézd meg milyen képeket dob ki rá. Ezzel máris
megtripláztad az esélyét, hogy emlékezz az új anyagra.
A vizuális hézagok olyanok, mint a ‘Cloze delete’ a szövegeknél: egy képen kitakarod azokat
a dolgokat, amiken tesztelni akarod magad.
Ez elsősorban olyan kézzelfogható tárgyaknál jön jól, mint az anatómia, vagy a földrajz, ám a
nyelvtanulásra is rávetíthetjük. Például egy képen, ami az emberi testet ábrázolja, és rá
vannak írva a különböző végtagok nevei, takard le azt a részt, amit éppen tanulsz. Így
tesztelheted a tudásod, gyakorolhatsz.
Ezt továbbfejlesztve, fényképeket is használhatsz: pl. egy kocsmai fotón teszteld tudásod a
különböző bútorok neveivel. Légy kreatív, és használd a vizuális memóriád, mert ez a
leghatékonyabb!
Ne próbáld meg egyszerre megtanulni az összes gyümölcs, vagy háztípus nevét az új nyelven
– össze fognak keveredni a dolgok a fejedben.
A felsorolás egy halmaz, ami valamilyen szabály szerint sorba lett állítva. Noha a szabály az,
hogy lehetőleg kerüld a halmazokat és a felsorolásokat, ha nem megy, akkor használd inkább
az utóbbit.
Jó példa a felsorolásra ez a cikk is: itt a 20 szabály fontossági sorrendben van állítva. Egy jó
trükk a felsorolások használatánál (amennyiben elkerülhetetlen), ha kombinálod a ‘Cloze
delete’ opcióval.
Ne tanulj hasonló hangzású szavakat egyszerre, mert az elmédben össze fognak keveredni.
Ahogy szinonimákat se, mert nem fogod tudni, hogy melyiket milyen helyzetben helyes
használni.
Például németből nagyon sok szó kezdődik a ver- előtaggal (vermeiden, vergeben, stb.),
ezeket lehetőleg ne egy alkalommal próbáld megtanulni. A szinonimákat pedig ráérsz akkor,
ha már megfelelően magas szinten vannak a nyelvi ismereteid (felsőfok körül).
Amikor példamondatokat alkotsz, vagy másolsz az Ankiba, figyelj rá, hogy minél kevesebb
szóból álljon, de azért legyen érthető, adjon kontextust.
Ha angolul az ingyen sör szót szeretnéd megtanulni, akkor azt NE egy ilyen rövid mondatba
tedd:
Mert ez ugyan rövid, de nem ad elég kontextust. Ha két év múlva ismétled át ezt a mondatot,
nem fogsz emlékezni rá, hogy mi lehet a kérdésnél a kipontozott rész.
Kérdés: Is there […] at the Sziget festival? (Van […] a Sziget fesztiválon?)
Ha mondjuk az előző példát továbbvisszük: nemrég megtanultuk a free beer (ingyen sör)
fogalmát. Majd másnap szembejön a beach (strand) szó, és meg szeretném tanulni, akkor
érdemes a következő példamondatot használni:
Kérdés: The pub on the […] gives out free beer tomorrow. (A […] lévő kocsma ingyen sört
osztogat.)
Kérdés: Meine Schwester ist […], sie gibt niemails auf! (A húgom […], soha nem adja fel!)
Ami történetesen igaz is, így hogyha majd más emberre szeretném a határozott szót használni,
EZÉRT nem lehet más emberek által összeállított szólistákat könnyen és ésszerűen
megtanulni, hiszen nem a te emlékeid, szavaid vannak benne. Ahogy azt már láttuk az
előzőekben, a memóriánk nem csak úgy lóg a levegőben: minden összefügg mindennel.
Amikor egy új kártyát készítesz, folyamatosan létrehozol új emlékeket is: miközben kikeresed
a szót a szótárból, példamondatot írsz hozzá, elképzeled a mnemonikát hozzá. Ezek a lépések
mind adnak egy kontextust az újonnan megtanulandó szóhoz/kifejezéshez.
EZÉRT leszel képes később az ismétléseknél felidézni egy új szót, hiszen hozzá van
rendelve egy csomó más emlék, amik elő tudják azt húzni az agyad mélyéről. Felejtsd el
az előregyártott paklikat és szólistákat (hacsak nem speciális listákat tanulsz, de ezekről majd
máskor) – inkább fogadd el, hogy le kell ülnöd és csinálnod a saját kártyáidat, hogy a saját
emlékeidet hozhasd létre.
Ezt én évekig nem akartam elfogadni. Hittem abban, hogy majd beletölthetem a fejembe a
szólistákat, majd robotként vissza tudom mondani őket, mert az Anki segít ebben. Nem. Ne
áltasd magad te sem, így megspórolsz egy csomó időt és energiát magadnak.
Ha egy új szót/kifejezést tanulsz, akkor írj hozzá TÖBB példamondatot, és készíts hozzá
TÖBB Anki kártyát – ez több emléket fog létrehozni, könnyebb lesz előhívni a dolgot.
Ha mondjuk egy új szóval te magad írsz példamondatot, de nem vagy biztos annak
helyességében, akkor fennáll a veszélye, hogy a szót/szabályt rosszul tanulod meg, és később
is rosszul használod. Ilyen eset észlelésekor érdemes visszamenni az adott részhez és
kikeresni, mi a helyes megfogalmazás, hogy így használd a továbbiakban. Ez könnyű, ha van
rá referencia.
Egy nyelv viszonylag lassan változik, így ennek a szabálynak nincs jelentősége a
nyelvtanulásban. Ne vesztegesd rá az idődet.
Itt a második számú ok, amiért nem érdemes előre elkészített Anki csomagokat letölteni,
mert azok nem a mi életünkre, helyzetünkre vannak szabva.
Noha már több, mint 500 óra tanulást beletettem a német nyelvbe, a bagoly (die Eule) szót
csak most tanultam meg, mert most volt releváns, holott jó eséllyel az alapfokú
nyelvtanfolyamokon erőltetik. Minek?! Ha nincs rá szükség, akkor NE tanuld meg.
Pont ide tartozik az egyik legfontosabb saját szabályom is az Ankival kapcsolatban: a cél az,
hogy minél KEVESEBB kártyám legyen benne, nem az, hogy minél több. Csak a
számodra fontos szavakat tanuld meg és helyezd el az Ankiban.
az életemet.
A végére összefoglalva tehát a 20 szabályt:
1. Ne memorizálj olyan dolgokat, amiket nem értesz
2. Először mindig a nagy képet nézd meg
3. Mindig kezdd az alapokkal
4. Használd a minimum információ elvét
5. Mindig az aktív visszahívásra törekedj (a passzív helyett)
6. Használj képeket, ahol lehet
7. Használj mnemonikákat a trükkösebb dolgok megjegyzéséhez
8. Használj vizuális hézagokat
9. Ne tanulj halmazokat
10. Kerüld a felsorolásokat
11. Kerüld az interferenciát
12. Optimalizáld a megfogalmazást
13. Hivatkozz a már megtanult dolgokra
14. Használj személyes példákat
15. Használd az érzelmeidet az új memóriák kialakításánál
16. Tedd a tanulnivalót kontextusba
17. Használj redundanciát
18. Használj referenciákat
19. A referenciákhoz írj dátumokat (nem fontos)
20. Állíts fel fontossági sorrendet a tanulnivalóban
Te is szeretnél mindenre emlékezni, amit egyszer már megtanultál? Akkor ismerd meg,
hogyan működik az elméd és a memóriád! Készítettem egy ötrészes memória kurzust, amiben
pontosan bemutatom, hogy én hogyan tanulok szavakat és hogyan tartok mindent fejben. Add
meg a neved és hogy hová küldjem a kurzust!
-------------------------