A Szamviteli Informacios Rendszer

Forrás: http://www.doksi.
hu
1. A számviteli információs rendszer
1.1. A számvitel fogalma, részterületei
A kiadások – bevételek feljegyzése, könyvelése szinte egyidős a történelemmel. Különböző

dokumentumok bi zonyítják, hogy már az ókorban is nyilvántartásokat vezettek az állam
fenntartásához szükséges kiadásokról és az ezekhez szükséges ( alattvalóktól, polgároktól származó )
bevételekről. Luca Paciolo velencei szerzetes munkássága alapján pedig elmondhatjuk, a kettős
könyvvitelt már a középkorban is magas fokon művelték.
A gazdaság és társadalom rohamos fejlődése , az ipari forradalom hatása – a nagyüzemi

termelés beindulása, a tőke –és hitelpiac növekedése – a „feljegyzések” területén is további fejlődést
eredményezett – az eredményes gazdálkodás egyre több információt igényelt és még többet igényel
manapság . Szükségessé vált tehát egy olyan rendszer kialakítása, mely ezen információkkal szemben
támasztott igényeket megfelelően kielégíti .
A számvitel egy olyan információs rendszer, mely objektív információt, szolgáltat a

gazdálkodók vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről mindazok számára, akik erre igényt tartanak.
Az „érdeklődőket” két nagy csoportra oszthatjuk – e csoportosítás szerint a számvitel is két

területre bontható :
Külső Belső
a piac szereplői: - tulajdonosok a munkavállalók

- hitelezők a vállalkozás vezetői
- befektetők
- üzleti partnerek
a hatóságok: - APEH
- VPOP
- Egészségbiztosítás
- Nyugdíjbiztosítás
Vezetői számvitel
Pénzügyi számvitel
A pénzügyi számvitel vezetése – amely tehát a „k ívülállók” sz ámára nyújt tájékoztatást –

mindenkire nézve egységes szabályok szerint kell, hogy történjen, ezeket a szabályokat a Számviteli
törvény rögzíti.
A vezetői számvitel ezzel szemben egy-egy gazdálkodó szervezet vezetőinek információs

igényét elégíti ki a m inél eredményesebb gazdálkodás érdekében – a gazdálkodó szervezetek pedig
mind tevékenységi területükben, mind egyebekben eltér(het)nek egymástól , ezért a vezetői számvitel
rendszerének kidolgozása az adott gazdálkodó szervezet feladata, nincs egységes szabályozás.
Forrás: http://www.doksi.hu
1.2. A számviteli információs rendszer = a számviteli munka szintjei
1.2.1. A számviteli információs rendszer jellemzői
- a gazdálkodó szervezetekben végbemenő folyamatokat megfigyeli, méri és feljegyzi

- a múltbeli , megtörtént eseményekkel foglalkozik
- sajátos eszközrendszerrel dolgozik, melyek – egyben a számvitel részterületei is - a
következők :
- beszámoló készítés
- könyvvezetési rendszer
- leltározás, leltárkészítés
- bizonylati rendszer
- könyvvizsgálat
- nyilvánosságra hozatal
Tanulmányaink során a továbbiakban a pénzügyi számvitellel foglalkozunk.
1.2.2. A számviteli munka szintjei
A pénzügyi számvitel fő feladata, megbízható, valós összképet biztosító információk szolgáltatása,

tehát a beszámoló készítés. A beszámoló a könyvvezetési tevékenységre épül, amelynek a szintjeit,
területeit az alábbi ábra szemlélteti.
Beszámoló készítés
(értéki adatok)
Szintetikus (összevont) nyilvántartás

(értéki adatok)
Analitikus (részletező) nyilvántartások
Alapnyilvántartások
Alapbizonylatok
Gazdasági események
A könyvvezetés olyan tevékenység, mely során a vállalkozások a v agyoni, pénzügyi és

jövedelmi helyzetüket befolyásoló gazdasági eseményekről az üzleti év során folyamatosan
nyilvántartást vezetnek és ezeket a nyilvántartásokat az év végén – a beszámoló készítést megelőzően
- lezárják.
A könyvvezetés kétféle módon valósulhat meg :
- egyszeres könyvvezetés : amikor a vállalkozások csak a pénzeszközeikben és azok
forrásaiban bekövetkezett változásokat rögzítik zárt
rendszerben ( pénzforgalmi szemlélet )
- kettős könyvvezetés : amikor a vállalkozások az összes eszközükben és

forrásukban valamint eredményükben bekövetkezett
változásokat folyamatosan, zárt rendszerben - ( „kettős”
vetületben, eszköz- forrás számlákon ) rögzítik.
A könyvvezetés (a leltár mellett, melyről a későbbiekben lesz szó ) a beszámoló alátámasz-

tására szolgáló dokumentum
A fenti ábra alapján a könyvvezetés részterületei:
Alapnyilvántartások
• Csak mennyiségben vezetett, a raktári nyilvántartásokat jelenti
• Raktári nyilvántartó lapokon történik a könyvelés
• A gazdasági eseményekről készített alapbizonylatokra épül
• A könyvelésnél nincs ellenszámla, a nyilvántartó lapon a változások elszámolása történik
• Közvetlen kapcsolata a leltárral van!
• Vezetése a vállalkozás döntésétől függ!
Analitikus = részletező nyilvántartások *

• Mennyiségben + értékben, ill. csak értékben vezetett nyilvántartások lehetnek.
• Analitikus számlákon történik, ami egy-egy főkönyvi számla részletezését, felbontását
jelenti
• Tartalma a nyilvántartott vagyonrész fajtájától függ,
pl. tárgyi eszközök, immateriális javak egyedi kartonjai,
egyéni bérfizetési törzslap,
anyagok, áruk, termékek fajták szerinti nyilvántartó kartonja,
vevők, szállítók egyéni folyószámlái,
értékpapírok analitikája, stb.
• A könyvelésnél nincs ellenszámla, a nyilvántartó lapon a változások elszámolása történik.
• A gazdasági eseményekről készített alapbizonylatokra épül
• Vezetése: - részben kötelező pl. vevők, szállítók, tárgyi eszközök, stb. esetében, a szám-
viteli alapelvek érvényesítése miatt! (egyedi értékelés elve, valódiság elve, stb)
- részben a vállalkozás döntése szerint, pl. a készletekről
Szintetikus (összevont), főkönyvi nyilvántartás *

• Csak értékben vezetett, zárt rendszerű nyilvántartás
• Idősorosan: naplóban, és számlasorosan: főkönyvi számlákon * történik a vezetése
• Egyeztetésére a főkönyvi kivonat* szolgál, ami egyben megteremti a kapcsolatot a
könyvvezetés és a beszámoló között
• A könyvelésnél van ellenszámla, kettős könyvvezetés!
• Részben az analitikus nyilvántartások által készített feladásokra, részben alapbizonylatokra
épül.
• Vezetése kötelező, ha a számviteli törvény a kettős könyvvezetési módot írja elő a beszámoló
alátámasztásaként.
( A megcsillagozott fogalmakkal a „Gazdasági események” fejezetben találkozhatnak részletesebben.)
2. A Számviteli Törvény
2.1. A törvény tartalma, felépítése
Azt már tudjuk, hogy a pénzügyi számvitelt a Számviteli Törvény (továbbiakban :SZT )
szabályozza, mely a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény. Ez a törvény az 1992. I. 1- től hatályos a
számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvényre épül, annak újrakodifikált , továbbfejlesztett változata,
melyet az Országgyűlés 2000. szeptember 5-én fogadott el.
A SZT többek között :
- meghatározza a hatálya alá tartozók körét

- előírja a hatálya alá tartozók beszámolási - és könyvvezetési kötelezettségét
- meghatározza a beszámolók és a könyvvezetés formáit , készítésük illetve vezetésük
feltételeit
- megadja a beszámoló készítés és könyvvezetés során alkalmazandó számviteli
alapelveket és ezen alapelvekre épülő értékelési eljárásokat
- tartalmazza a könyvvizsgálatra, a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó előírásokat.
Az alábbi ábra a SZT felépítését, áttekintését tartalmazza.

A számviteli törvény áttekintése
I. fejezet II. fejezet III. fejezet
Általános rendelkezések Beszámolás és Az éves beszámoló

könyvvezetés
- a törvény célja – beszámolási kötele-
zettség
- a törvény hatálya – könyvvezetési köte-
lezettség
– számviteli alapelvek
IV. fejezet V. fejezet VI. fejezet
Egyszerűsített éves Egyszerűsített Összevont (konszoli-

beszámoló beszámoló dált ) éves beszámoló
VII. fejezet VIII. fejezet IX. fejezet
Sajátos beszámolási Számviteli szolgál- Nyilvánosságra hoza-

Kötelezettségek tatás tal és közzététel
X. fejezet XI. fejezet XII: fejezet
Könyvvizsgálat Könyvvezetés, bizony- Jogkövetkezmények

– a könyvvizsgálat célja latolás
– könyvvizsgálati jelen- – kettős könyvvitel
tés és hitelesítő záradék egységes számlakeret
számlarend
– egyszeres könyvvitel
– könyvviteli zárlat
– bizonylati elv
XIII. fejezet XIV. fejezet Mellékletek :
Az Országos Számviteli Záró rendelkezések - mérleg

Bizottság - eredménykimutatás
– létrehozás - hatálybalépés - cash-flow kimutatás
– feladata -…
- működése
2.2. A törvény hatálya
A SZT hatálya alá tartoznak a gazdálkodók :

- a vállalkozó ( vállalkozás )
- az államháztartás szervezetei
- az egyéb szervezetek
- az MNB
- a fentiek által, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi , szociális és oktatási
intézmény
A törvény hatálya nem terjed ki :
- az egyéni vállalkozóra
- a polgárjogi társaságokra
- az építőközösségekre
- a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére
Láthatjuk tehát, hogy a t örvény hatálya alá tartozók köre igen széles. A felsoroltak közül az
államháztartás szervezetei, az egyéb szervezetek, az MNB , stb. tevékenységi köre, működése
azonban speciálisnak mondható, ezért a számviteli rendjüket a SZt-n kívül egyéb más kormány-
rendeletek is szabályozzák. Mi csak a Szt-vel foglalkozunk tanulmányaink során, vagyis a vállalkozók
( vállalkozások) számvitelével ismerkedünk meg. ( Ezért a gazdálkodók helyett a továbbiakban
vállalkozókat említünk. )
2.3. Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség
A beszámoló : olyan írásos jelentés, mely a vállalkozás pénzügyi, vagyoni és jövedelmi helyzetéről
megbízható és valós információkat tartalmaz.
A SZt szerint a hatálya alá tartozóknak beszámolási kötelezettsége van , vagyis a törvényben
meghatározott formában, előírt időre ezt az írásos jelentést – tehát a beszámolót - el kell készíteni –
magyar nyelven - és a cégbíróságon letétbe kell helyezni.
A beszámolót a v állalkozásoknak az üzleti évről kell elkészíteni . Az üzleti év hossza

általában egy naptári év, vagyis január 1-től december 31-ig tart. Ha a vállalkozás tevékenységét év
közben kezdi vagy szünteti meg, akkor az üzleti év rövidebb is lehet a naptári évnél. Amennyiben
olyan külföldi cégről van szó, akinek magyar vállalatban is van érdekeltsége vagy fordítva, és a
külföldi cég országában az üzleti év kezdete és vége nem esik egybe a naptári évvel, akkor ebben a
kérdésben a m agyar fél alkalmazkodhat a k ülföldi partnerhez. .Az üzleti év hossza azonban 12
hónapnál hosszabb semmilyen esetben nem lehet !
A törvény a beszámolóval kapcsolatosan tartalmaz különböző határnapokat, ezek a

következők :
- fordulónap : az üzleti év utolsó napja, a fentiek alapján általában december 31.

- letétbehelyezés időpontja : az üzleti év fordulónapjától számított 150 napon belüli időpont,
amikor is a cégbíróságon a beszámolót letétbe kell helyezni.
(A vállalkozások döntő többégénél a tárgyév dec.31-ét követő év
május 31. )
- mérlegkészítés végső időpontja : a fordulónapot követő azon időpont, ameddig a mérleg-
tételekkel kapcsolatos értékelési feladatok elvégezhetők.
A SZt szerint a beszámolók a következők lehetnek :
a./ éves beszámoló

b./ egyszerűsített éves beszámoló
c./ egyszerűsített beszámoló
d./ összevont ( konszolidált ) éves beszámoló
Azt, hogy a vállalkozásoknak a fent említett beszámolók közül melyiket kell elkészíteni, a
következőtől függ :
a/ az értékesítés nettó árbevétele ( Ft )

b./ a mérlegfőösszeg nagysága ( Ft )
c./ a foglalkoztatottak éves átlagos létszáma ( fő )
d./ vállalkozási forma
A törvény a fenti a ) – c ) esetekben határértékeket állapít meg . Ezen határértékekek a következők :
a./ értékesítés nettó árbevétele ⇒ 300 millió Ft

b./ a mérlegfőösszeg ⇒ 150 millió Ft
c./ a foglalkoztatottak átlagos létszáma ⇒ 50 fő
És most lássuk részletesebben :
1./ Éves beszámolót és üzleti jelentést kell készítenie annak a kettős könyvvezetést vezető
vállalkozásnak, melynél két egymáskövető évben a
mérlegforduló napján a fenti h árom mutatószám
közül legalább kettőben a megadott határértékek felett
teljesít.
Az éves beszámoló részei : - mérleg

- eredménykimutatás
- kiegészítő melléklet
Az üzleti jelentést is el kell készíteni, de azt a cégbíróságon leadni nem kell.
2./ Egyszerűsített éves beszámolót készíthet az a kettős könyvvezetést folytató vállalkozás, aki
az éves beszámoló készítési kötelezettségnek nem tesz eleget, vagyis
két egymást követő évben a mérlegforduló napján a fenti három mutatószám
közül legalább kettőben a megadott határértékek alatt teljesít.
Saját elhatározásból a magasabb szintű beszámoló ( éves ) választható.
Nem élhet ezen beszámoló készítésének lehetőségével - tehát paramétereitől
függetlenül mindig éves beszámolót kell készítenie – a következőknek : az
Rt , a konszolidálásba bevont vállalkozás, a külföldi székhelyű vállalkozás
magyarországi fióktelepe, valamint az a v állalkozás, akinél az üzleti év a
naptári évtől eltér.
Az egyszerűsített éves beszámoló részei : - mérleg

- eredménykimutatás
- kiegészítő melléklet
Az egyszerűsített éves beszámoló részei mint látjuk, ugyanazok, de ezek adattartalma szűkebb
és üzleti jelentést nem kell készíteni.
A „…legalább kettőben…” alatt azt érjük, hogy a három mutatószám közül bármelyik kettő
lehet és nem kell ugyanannak a kettőnek a lennie két egymást követő évben.
3./ Egyszerűsített beszámolót meghatározott társasági formában működő vállalkozások készíthetnek,

így : az iskolaszövetkezetek, a jogi személyiséggel rendelkező
munkaközösségek illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági
társaságok ( betéti társaság, közkereseti társaság ), ha a törvény hatályba
lépésekor is azt készítettek , de ők is csak akkor, ha két egymást követő
évben az éves nettó árbevétel az 50 millió Ft - ot nem
haladja meg, függetlenül a mérlegfőösszeg nagyságától és a foglalkoz-
tatottak éves átlagos létszámától. Az egyszerűsített beszámolóhoz
egyszeres könyvvezetés társul. Saját elhatározásból a magasabb szintű
beszámolási formát ( éves, egyszerűsített éves ) az ilyen vállal-
kozások is választhatják – kettős könyvvezetéssel alátámasztva.
A törvény értelmében egyszerűsített beszámolót készíteni és egyszeres
könyvvezetést vezetni a feltételek megléte esetén is legfeljebb a 2003.
december 31-ig tartó üzleti évről lehet, legkésőbb 2004. január 1-vel az
egyszeres könyvvezetésről a kettős könyvvezetésre át kell térni .
Azok a vállalkozások, akik a törvény hatályba lépése után kezdik meg
tevékenységüket – egyszeres könyvvezetést már nem végezhetnek,
egyszerűsített beszámolót nem készíthetnek.
Az egyszerűsített beszámoló részei : - egyszerűsített mérleg

- eredménylevezetés
Ez a beszámolási forma a legegyszerűbb a lehetőségek közül.
4./ Összevont ( konszolidált ) éves beszámolót a törvény szerint az anyavállalatnak kell készítenie, mert
más vállalkozásnál ( leányvállalat ) többségi részesedéssel rendelkezik és ezáltal
meghatározó befolyást gyakorol a m ásik vállalkozás felett. A z anyavállalatnak az
összevont éves beszámolót a saját működéséről szóló éves beszámoló mellet kell
elkészítenie. Az összevont éves beszámoló a leányvállalatok és az anyavállalat egyedi
beszámolói alapján készül , azok összevonásával. Igy azonban az összevont
beszámolóban halmozódások jelennek meg, amelyek az anya - és leányvállalatai
közötti kapcsolatokból erednek. Ezért a második lépésben ezeket a halmozódásokat ki
kell szűrni, vagyis konszolidálni kell.
2.4. Áttérési lehetőségek más könyvvezetési formára
Egyszeres könyvvezetésről a kettősre : ⇒ saját elhatározásból b ármelyik év január 1 - ével

(mint már fent említettük, legkésőbb 2004. január 1- ével )
⇒ kötelezően azt az évet követő második év január 1-
ével, amikor az egyszerűsített beszámoló készítés
feltételének két egymást követő évben már nem tesz eleget
Kettősről az egyszeresre : ⇒ az a vállalkozás, aki a törvény hatálybalépésekor kettős

könyvvitelt vezetett, az egyszeresre már nem térhet át –
kivéve ha beolvadó vállalkozás egyszeres könyvvezetést
vezető vállalkozásba olvad be .
2.5. Áttérési lehetőségek más beszámolási formára
egyszerűsített évesről éves beszámolóra ⇒ ha két egymást követő évben anem felel meg az
egyszerűsített éves beszámoló feltételének , akkor a
második évet követő évtől köteles éves beszámolót
készíteni .
éves beszámolóról egyszerűsített éves beszámolóra ⇒ ha két egymást követő évben megfelel az
egyszerűsített éves beszámoló készítés feltételének, akkor a
második évet követő üzleti évben már készíthet egyszerűsített
éves beszámolót. ( De nem kötelező, mert saját elhatározásból
a magasabb szintet választhatja ! )
2.6. A beszámoló részei
Most csak röviden határozzuk meg a beszámoló részeit, részletesebben a megfelelő

fejezetekben foglalkozunk velük.
Mérleg : a vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató számviteli okmány, egyfajta vagyonkimutatás,

mely a vállalkozás vagyonát két vetületben ( eszközök - források ) , egy adott időpontban
( általában december 31. ) , összevontan, értékben mutatja be.
Eredménykimutatás : A vállalkozás eredményét az arra ható főbb tényezők alapján vezeti le, a
vállalkozás jövedelemteremtő képességét mutatja be.
Kiegészítő melléklet : Olyan számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat tartalmaz, amelyek a

vállalkozás vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetének megbízható és valós bemutatásához
szükségesek.
Üzleti jelentés (az éves beszámolónál ) : általános követelmény, hogy az üzleti jelentés elsősorban a
tulajdonosok, de természetesen minden érdekelt számára az üzletvitelről olyan
információkat adjon, melyek a múltbeli tény – és a jövőben várható adatok alapján a
tényleges körülményeknek megfelelő képet mutatnak. ( a mérleg fordulónapja utáni lényeges
események , várható fejlődés stb.)
Minta példák a beszámoló formájának és a könyvvezetés fajtájának meghatározására
1. Példa :
Egy KFT. adatai :
Megnevezés 1999. 2000.
Mérlegfőösszeg ( M Ft ) 140 152

Éves nettó árbevétel ( M Ft ) 305 310
Foglalkoztatottak éves átlagos létszáma ( fő ) 55 45
Feladatok : a./ Milyen beszámolót kell a KFT-nek készítenie 2001-ben? Válaszát indokolja !
b./ Milyen részei vannak a KFT által készítendő beszámolónak?
c./ Milyen könyvvezetéssel kell azt alátámasztania?
10
Megoldás :
a./ A társasági forma alapján ( hiszen jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságról van szó )
egyszerűsített beszámoló és egyszeres könyvvezetés szóba sem jöhet. 1999-ben két mutatója : az
éves nettó árbevétel és a f oglalkoztatottak év es átlagos létszáma meghaladta a törvényben
megadott határértéket ( > 300 M Ft, > 50 fő ) ; 2000-ben szintén két mutatója : a mérlegfőösszeg és
a foglalkoztatottak év es átlagos létszáma meghaladta a t örvényben megadott határértéket
( > 150 M Ft, > 50 fő ), ezért a második évet, 2000-t követő évtől – vagyis 2001-től – éves
beszámolót kell készítenie. ( Lásd 2.5. fejezet ! )
b./ Az éves beszámoló részei : mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet valamint el kell
készíteni az üzleti jelentést is, de leadni a cégbíróságon nem kell.
c./ Az éves beszámolót kettős könyvvezetéssel kell alátámasztani.
2. példa
Egy betéti társaság ( BT ) 1999-ben és 2000-ben kettős könyvvezetést folytatott, egyszerűsített éves
beszámolót készített. Az éves nettó árbevétele 1999-ben 48 M Ft, 2000-ben 45 M Ft volt.
Feladat : a./ Milyen beszámolót kell készítenie 2001-ben?

b./ Milyen részei vannak a fenti beszámolónak ?
c./ Milyen könyvvezetéssel kell alátámasztania ?
Megoldás :
a./ A társasági forma ( BT ) jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, éves nettó árbevétele két
egymást követő évben 50 M Ft alatt volt, mégsem térhet át az egyszerűsített beszámolóra 2001-ben
mert az SZT szerint a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások az egyszeres könyvvezetésre már nem
térhetnek át, ez pedig feltétele az egyszerűsített beszámoló készítésének. Vagyis továbbra is
egyszerűsített éves beszámolót kell készíteni illetve saját elhatározásból választhatja vagy ha a többi (
jelenleg nem ismert ) mutatója a törvényben megadott határértéket meghaladja a fenti két évben,
akkor kötelező az éves beszámolót készítenie 2001-ben.
b./ Minkét beszámoló részei: a mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet – csak az

egyszerűsített beszámolónál szűkebb tartalommal. Az éves beszámoló készítése esetén üzleti jelentést
is kell készíteni.
c./ Az egyszerűsített éves beszámolót és az éves beszámolót is kettős könyvvezetéssel kell

alátámasztani.
11
2. 7 . A számviteli alapelvek
A vállalkozásoknak a beszámoló készítés és könyvvezetés során az alábbi alapelveket kell

érvényesíteni :
MEGBÍZHATÓ VALÓS ÖSSZKÉP
A VÁLLALKOZÁS FOLYTATÁSÁNAK ELVE
TARTALMI ELVEK KIEGÉSZÍTŐ ELVEK FORMAI ELVEK
- TELJESSÉG - EGYEDI ÉRTÉKELÉS - VILÁGOSSÁG

- VALÓDISÁG - BRUTTÓ ELSZÁMOLÁS - FOLYTONOSSÁG
- ÓVATOSSÁG - IDŐBELI ELHATÁROLÁS -KÖVETKEZETESSÉG
- ÖSSZEMÉRÉS - TARTALOM ELSŐDLEGES-
SÉGE A FORMÁVAL SZEMBEN
- LÉNYEGESSÉG
- KÖLTSÉG-HASZON ELV
1./ A vállalkozás folytatásának elve : azt jelenti, hogy a vállalkozás a belátható jövőben fenn kívánja
és tudja tartani a működési tevékenységét, nem várható a tevékenység beszüntetése, jelentős
csökkenése. Beszerzési, előállítási költségen való értékelést feltételez, mert az eredmény pontos
meghatározása az elsődleges cél a vagyon nagyságával szemben. Nem igazán számviteli alapelv,
inkább a többi alapelv érvényesülési környezetét meghatározó feltétel. Ha a közeljövőben a
vállalkozás tevékenysége megszűnik vagy korlátozódik ( csődeljárás, felszámolás stb miatt ) akkor
nem érvényesek a számviteli törvény értékelési elvei !
2./ Teljesség elve : azt jelenti, hogy könyvelni kell minden gazdasági eseményt, amely a vagyont,
eredményt befolyásolja, sőt a fordulónap és a mérlegkészítés között ismerté váltak közül is el kell
számolni azokat, amelyek a lezárt évre vonatkoznak és a tudomásunkra jutottak.
Egyszeres könyvvitelben korlátozottan megvalósuló elv, mivel ott csak a p énzmozgásokkal járó
események könyvelhetőek !
3./ Valódiság elve : a beszámolóban és a könyvvezetésben rögzített adatoknak negállapíthatóknak,

bizonyíthatóknak , kívül állók által is megállapíthatóknak kell lenniük . Az értékelési elveknek a
számviteli törvény szerintinek kell lennie. A bizonylatok hitelességét, leltárakat, értékelési elveknek és
eljárásoknak érvényesülését jelenti.
4./ Világosság elve : a könyvvezetésnek és a beszámolónak is érthetőnek és áttekinthetőnek kell

lennie, a számviteli törvény által előírt rendezettségben kell elkészíteni.
5./ Következetesség elve : a beszámoló tartalma és formája valamint a könyvvezetés tekintetében az

állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. A számviteli politika következetes
alkalmazását jelenti a beszámoló készítés során.
6./ Folytonosság elve : a mérleg előző évi záró adatainak meg kell egyeznie a tárgyévi nyitó
adatokkal. A vagyon értékelésének és az eredmény számbavételének módjai csak a t örvény által
meghatározott szabályok szerint változhatnak.
7./ Összemérés elve : a kettős könyvvitelben az időszak eredménye egyenlő az időszak teljesítésének
elismert bevételei (függetlenül a pénzmozgástól ! ) mínusz a teljesítésekkel szembeállítható költségek,
ráfordítások (függetlenül a pénzmozgástól ! ). Egyszeres könyvvitelben korlátozottan érvényesülő
alapelv, o tt csak a p énzmozgásokat könyveljük ! Az elv érvényesülését az egységes számlakeret,
ennek alapján a számlarend biztosítja a könyvvezetésben.
12
8./ Óvatosság elve : szerint nem lehet eredményt kimutatni , ha az árbevétel, bevétel pénzügyi
realizálása bizonytalan. Ezt az értékvesztések, értékcsökkenések elszámolásával, céltartalék képzéssel
érhetjük el. Az értékvesztések , értékcsökkenések elszámolása akkor is kötelező – a tárgyév
eredményétől függetlenül - ha ez veszteséget okoz a vállalkozásnak. Az óvatosság elve általában azt is
jelenti, hogy az eszközöket nem szabad fel-, a forrásokat pedig leértékelni. Az „ óvatos üzletember”
szemszögéből kell a gazdasági események megítélésénél eljárni.
9./ Bruttó elszámolás elve : a könyvvezetésben és a beszámolóban a követeléseket a kötelezett-

ségekkel, a k öltségeket , ráfordításokat a bevételekkel szemben elszámolni illetve összevonni nem
lehet .
10./ Egyedi értékelés elve : az eszközöket és a kötelezettségeket egyedileg kell rögzíteni a

nyilvántartásokban és eg yedileg kell értékelni.[ a leltárak (analitikák) tételes értékelését jelenti].
A számviteli törvény szerint az egyedi értékelés meghatározott esetekben sajátosan is érvényesülhet,
pl. a „csoport” is lehet egyed ! Szorosan összefügg a leltárral, a valódiság érvényrejuttatásával.
11./ Időbeli elhatárolás elve : a több évet érintő események eredményre gyakorolt hatását
időarányosan kell megosztani az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között. ( Költségek,
ráfordítások, bevételek időbeli elhatárolása .
Csak a kettős könyvvitelben érvényesülő alapelv ! Az egyszerűsített mérlegben (egyszeres
könyvvitelhez tartozó ) nincs aktív illetve passzív időbeli elhatárolás tétel !
12./ A tartalom elsődlegessége a formával szemben : a gazdasági eseményeket a t ényleges

gazdasági tartalmuknak megfelelően kell elszámolni, nem pedig a jogi formula alapján.
13./ Lényegesség elve : lényeges minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves
bemutatása befolyásolja a beszámolót felhasználók döntéseit. (A kiegészítő mellékletben tovább
részletezünk , fontos adatot is bemutatunk.
14./ Költség – haszon összevetésének elve(= gazdaságosság elve) : a beszámolóban nyilvánosságra hozott
információk
hasznosíthatósága álljon arányban az információk előállításának költségeivel.
Nem nevesített alapelvek :
Realizációs elv : a realizált, felosztható eredmény kimutatását szolgálja, azaz azt az

eredményt, amelynek felosztásával a saját tőke nem sérül
Tárgyilagosság elve : elfogulatlan, előítélet-mentes információ, ami a döntéshozókat

nem egy előre meghatározott irányba orientálja
A vállalkozások a számviteli alapelvektől csak a törvényben megadott módon térhetnek el.

13
2. 8. Számviteli politika a vállalkozásoknál
A számviteli politika (= számviteli szabályzat):a számviteli törvényben rögzített számviteli

alapelvek, értékelési módszerek, előírások alapján kialakított, a vállalkozás adottságainak
leginkább megfelelő szabályok, előírások, módszerek összessége,
amit írásban kell rögzíteni,

összhangban áll a vállalkozás stratégiájával,
fontos az állandóság, és hogy
az érdekeltek ismerjék. (a főbb jellemzői a kiegészítő mellékletben
bemutatandó!)
A számviteli politika keretében el kell készíteni a törvény előírása szerint:

- az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát,
- az eszközök és a források értékelési szabályzatát,
- az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot,
- a pénzkezelési szabályzatot.
A számviteli politika keretében fontos vezetői döntésekre kerül sor, mivel a számviteli
törvény általánosan szabályoz, a számviteli politika pedig konkrétan, a törvény adta
lehetőségeken belül,
• kiválasztásra kerül, pl.
- a beszámoló fajtája, könyvvezetési mód
- a mérleg vállalkozás által készítendő változata (A vagy B)
- az eredménykimutatás típusa (összköltség eljárású, vagy forgalmi
költség eljárású) ill. annak választott változata ( A vagy B)
- az alkalmazott költségelszámolási mód (csak költségnemek szerint,
vagy mellette elszámolhatósági mód szerint is)
- az alkalmazott amortizációs módszerek,
- a devizás tételek értékelésére alkalmazott árfolyamok,
- a készletek elszámolásának, értékelésének módja,
• elkészítendő a vállalkozói számlarend, annak részeként a bizonylati
rend,
• az értékelés szempontjából a lényegesnek, jelentősnek ill. tartósnak
minősítés szempontjai,
• a mérlegkészítés időpontja
• a kiegészítő melléklet tartalma ( a vállalkozás által, a kötelező tartalmon
túl bemutatandó tartalom,) stb.
14
2.9. Számviteli bizonylat, bizonylati elv és bizonylati fegyelem
Számviteli bizonylat minden olyan okmány, melyet a v állalkozás gazdasági

eseményeiről ( az eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokról ) állítottak ki a
számviteli nyilvántartás céljából és rendelkezik a törvényben előírt alaki és tartalmi
kellékekkel. A számviteli bizonylatnak a gazdasági esemény megtörténtét megbízhatóan és
helytállóan kell rögzítenie. A számviteli bizonylatot a gazdasági esemény megtörténtekor kell
kiállítani.
A bizonylat a könyvvezetés alapokmánya, annak alátámasztására szolgál.
A bizonylatok tartalmi kellékei :
* a gazdasági esemény pontos leírása

* a gazdasági esemény mennyiségi, minőségi és értékadatai
* a kiállító gazdálkodó (szervezeti egység ) megnevezése
* a bizonylat kiállításának időpontja
* az eseményben résztvevő személyek aláírása (átvevő, befizető)
A bizonylatok alaki kellékei :
* a bizonylat megnevezése, sorszáma

* javítási szabályok betartása
* a kötelező megőrzési időig való jól láthatóság
A bizonylatokat különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk.
1./ Származásuk szerint :

- külső bizonylat ( banki bizonylatok, szállítói számlák )
- belső bizonylatok ( házi pénztár bevételi-kiadási bizonylatai )
2./ A kiállítás időpontja szerint :

- elsődleges : amelyek a gazdasági esemény megtörténtét közvetlenül bizonyítják
- másodlagos: amelyeket az elsődleges bizonylatok összesítésével, feldolgozásával
állíthatunk elő
3./ A kezelési módjuk szerint :

- szigorú számadási kötelezettség alá eső bizonylatok : amelyek felhasználásáról ,
a rontott példányokról a vállalkozásoknak olyan nyilvántartást
kell vezetniük, ami biztosítja az elszámoltatást pl.
- kezeléssel kapcsolatos bizonylatok
- olyan nyomtatványok, melyek illetéktelen kézbe kerülé-
se visszaélésre adhat alkalmat stb.
- szigorú számadás alá nem vont bizonylatok: amelyek a fenti körbe nem tartoznak
A bizonylati elv kifejezi, hogy :
- minden olyan gazdasági eseményről, mely az eszközök illetve források állományát,

összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani
- az összes kiállított bizonylat szükséges adatait a könyvviteli nyilvántartásokba be
kell jegyezni
- könyvelni csak szabályszerűen kiállított bizonylatról szabad
15
A bizonylati fegyelem szerint a bizonylatokat a könyvvezetés során
- pontosan, megbízhatóan
- késedelem mentesen kell rögzíteni.
Azokat a bizonylatokat, melyek pénzeszközöket érintenek , késedelem nélkül – a

pénzmozgással egyidejűleg , illetve a pénzintézeti értesítés megérkezésekor -
kell a nyilvántartásokba felvezetni
Az egyéb gazdasági események bizonylatainak adatait legalább negyedévente, a számviteli
politikában meghatározott időpontig kell nyilvántartásba venni.
A vállalkozó 10 évig köteles megőrizni olvasható formában a beszámolót és annak

alátámasztását szolgáló összes dokumentumot, bizonylatot, nyilvántartásokat.
16
Kérdések az I. és II. témakörhöz
1. Mi a számvitel ? Milyen részterületei vannak?
2. Mi a pénzügyi számvitel ? Mi a vezetői számvitel ?
3. Mi a könyvvezetés? Milyen formái vannak? Mi ezek lényege ?
4. Jellemezze a Számviteli Törvényt !
5. Kikre terjed ki a SZT hatálya ?
6. Mit jelent a beszámolási kötelezettség? Mit jelent a könyvvezetési kötelezettség ?
7. Ismertesse a beszámolóval kapcsolatos határnapokat !
8. Mi a beszámoló ? Milyen fajtái vannak ?
9. Ki készíthet éves beszámolót ?
10. Ki készíthet egyszerűsített éves beszámolót ?
11. Ki készíthet egyszerűsített beszámolót ?
12. Ki készíthet összevont (konszolidált) beszámolót ?
13. Milyen részei vannak az egyes beszámolóknak? Mi ezek lényege ?
14. Sorolja fel a számviteli alapelveket ! Fogalmazza meg röviden lényegüket !
15. Mi a számviteli politika? Mit kell tartalmaznia?
16. Mi a bizonylat? Hogyan csoportosíthatjuk a bizonylatokat ?
17. Fogalmazza meg a bizonylati elv és bizonylati fegyelem tartalmát !
18. Milyen alaki és tartalmi kellékei vannak a bizonylatoknak?

17
3. A mérleg
3.1. A mérleg jellemzői
A mérleg fogalmát már a 2.5. fejezetben megadtuk, ez alapján nézzük a jellemzőit !
1. A vállalkozás vagyonát
• Kettős vetületben ( eszközök és források )
• Egy adott időpontba, a mérleg fordulónapján
• Összevontan, kötött sorrendben, előírt struktúrában
• Értékben - ezer forintban kerekítve illetve millió forintban, ha a mélegfőösszege a 100
milliárd forintot meghaladja
mutatja be.
2. Az eszközök és források főösszegének egyeznie kell – mérlegegyezőség elve !
3. Két változatban - kétoldalas, mérlegszerű felépítés : „A” változat

- lépcsőzetes felépítésű, „B” változat”.
készíthető.
4. Hitelesítő okmányai a leltár és a könyvvezetés.
5. Alá kell írnia a vállalkozás vezetőjének vagy a képviseletére jogosult személynek.
6. Mindkét oldalon – eszköz és forrás - két értékoszlopot tartalmaz : a tárgyévi és az azt megelőző
évi adatokat, illetve három oszlopot, ha bemutatja a lezárt év(ek)re ( ellenőrzés és önellenőrzés címén)
eszközölt módosításokat is.
A mérleg sorait nagybetűvel, római számokkal illetve arab számokkal jelöljük.

A nagy betűvel jelölt sorok : - a mérleg főcsoportok , a római számokkal jelölt sorok : - csoportok, az
arab számokkal jelölt sorok - a tételek.
Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege szűkebb adattartalmú, mint az éves beszámoló mérlege – ez
abban nyilvánul meg, hogy csak főcsoportokat és csoportokat tartalmaz, tételeket – vagyis arab
számmal jelzett sorokat – nem .
Tanulmányaink során az éves beszámoló mérlegével ismerkedünk meg részletesebben és a két forma
közül a kétoldalas, vagyis „A” változatot fogjuk használni.
18
"A" változat Éves beszámoló mérlege, Adatok ezer Ft-ban
Sor- Eszközök Előző év Előző év(ek) Tárgyidőszak Sor- Források Előző Előző év(ek) Tárgyidőszak
szám korrekciója vége szám év korrekciója vége
01. A. Befektetett eszközök 01. D. Saját tőke
02. I. Immaterális javak 02. I. Jegyzett tőke
- ebből visszavásárolt tulajdoni részesedés érték
03. 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 03. II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-)
04. 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 04. III. Tőketartalék
05. 3. Vagyoni értékű jogok 05. IV. Eredménytartalék
06. 4. Szellemi termékek 06. V. Lekötött tartalék
07. 5. Üzleti vagy cégérték 07. VI. Értékelési tartalék
08. 6. Immateriális javakra adott előlegek 08. VII. Mérleg szerinti eredmény
09. 7. Immateriális javak értékhelyesbítése 09. E. Céltartalékok
10. II. Tárgyi eszközök 10. 1. Céltartalékok a várható kötelezettségekre
11. 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 11. 2. Céltartalékok a jövőbeni költségekre
12. 2. Műszaki berendezésék, gépek , járművek 12. 3. Egyéb céltartalékok
13. 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 13. F. Kötelezettségek
14. 4. Tenyészállatok 14. I. Hátrasorolt kötelezettségek
15. 5. Beruházások, felújítások 15. 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
16. 6. Beruházásra adott előlegek 16. 2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban
álló vállalkozással szemben
17. 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 17. 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben
18. III. Befektetett pénzügyi eszközök 18. II. Hosszú lejáratú kötelezettségek
19. 1. Tartós részesedések kapcsolt vállalkozásban 19. 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök
20. 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 20. 2. Átváltoztatható kötvények
21. 3. Egyéb tartós részesedések 21. 3. Tartozások kötvény kibocsátásból
22. 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló 22. 4. Beruházási és fejlesztési hitelek
vállalkozásban
23. 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 23. 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek
24. 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 24. 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
25. 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 25. 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő
vállalkozással szemben
26. B. Forgóeszközök 26. 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
27. I. Készletek 27. III. Rövid lejáratú kötelezettségek
28. 1. Anyagok 28. 1. Rövid lejáratú kölcsönök
- ebből átváltoztatható kötvények
29. 2. Befejezetlen termelés és félkésztermékek 29. 2. Rövid lejáratú hitelek
30. 3. Növendék, hízó és egyéb állatok 30. 3. Vevőktől kapott előlegek
31. 4. Késztermékek 31. 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (
szállítók )
32. 5. Áruk 32. 5. Váltótartozások
33. 6. Készletekre adott előlegek 33. 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással
szemben
19
34. II. Követelések 34. 7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedés viszonyban
35. 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 35. 8. Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek

36. 2. Követelések kapcsolt vállalkozásban 36. G. Passzív időbeli elhatárolások
37. 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban álló 37. 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása
vállalkozóval szembe
38. 4. Váltókövetelések 38. 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
39. 5. Egyéb követelések 39. 3. Halasztott bevételek
40. III. Értékpapírok 40.
41. 1. Részesedések kapcsolt vállalkozásban 41.
42. 2. Egyéb részesedés 42.
43. 3. Saját részvény, saját üzletrész 43.
44. 4. Fogatási célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 44.
45. IV. Pénzeszközök 45.
46. 1. Pénztár, csekkek 46.
47. 2. Bankbetétek 47.
48. C. Aktív időbeli elhatárolások 48.
49. 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 49.
50. 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 50.
51. 3. Halasztott ráfordítások 51.
52. Eszközök összesen 52. Források összesen
21
„B” változat Egyszerűsített éves beszámoló mérleg sémája : …………………… adatok e FT
Sor- Megnevezés Előző év Előző évek Tárgyév vége

szám korrekója
1. A . Befektetett eszközök
2. I. Immateriális javak
3. II.T árgyi eszközök
4. III. Befektetett pénzügyi eszközök
5. B. Forgóeszközök
6. I. Készletek
7. II. Követelések
8. III. Értékpapírok
9. IV. Pénzeszközök
10. C. Aktív időbeli elhatárolások
11. Eszközök összesen
12. D. Egy éven belül esedékes kötelezettségek
13. E. Passzív időbeli elhatárolások
14. F. Forgóeszközök-rövid lejáratú kötelezettségek
(B+C-D-E )
15. G. Az eszközök összértéke az egy éven belül
esedékes kötelezettségek levonása után (A+-F)
16. H. Egy évnél hosszabb lejáratú kötelezettségek
17. I. Hosszú lejáratú kötelezettségek
18. II. Hátrasorolt kötelezettségek
19. I. Céltartalékok
20. J. Saját tőke
21. I. Jegyzett tőke
22. II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-)
23. III. Tőketartalék
24. IV. Eredménytartalék
25. V. Lekötött tőke
26 VI. Értékelési tartalék
27. VII. Mérleg szerinti eredmény
22
3.2. Leltár, leltározás
A beszámolóval kapcsolatban már többször említettük, hogy alátámasztása a leltárral történik. Ebben
a fejezetben ezért a leltár és a leltározás fogalmával, főbb jellemzőivel ismerkedünk meg.
A leltár olyan részletes, jegyzékszerű kimutatás, amely a fordulónapra vonatkozóan a vállalkozás

vagyonát két vetületben sorolja fel mennyiségben és értékben, vagy csak értékben.
A leltár:
• a beszámolót alátámasztó okmány, (valódiság elve!)
• továbbá a vagyontárgyakért felelős személyek elszámoltatásának eszköze.
A leltár fajtái vizsgálhatók:

a) a fordulónapja szerint, - azaz hogy melyik naptári napra vonatkozóan tartalmazza a
vállalkozás vagyonát – van:
• a beszámolót alátámasztó leltár, december 31. a fordulónapja,
• különleges célú leltár, pl. a működés megkezdésekor, felszámoláskor készített leltár
• év közben készített, azaz elszámoltató leltár.
b) a készítés célja szerint, a fenti időpontokban készített leltárak lehetnek:
• vagyonmegállapító,
• elszámoltató leltárak. (Ez készülhet a raktár átadás – átvétele esetén is!)
A leltározás egy tevékenység, amely a vállalkozás tulajdonában, kezelésében lévő eszközök és

források valóságos állományának megállapítására szolgál.
A leltározás módszerét befolyásolja a vagyontárgy fajtája, jellege is. Ennek megfelelően a leltározás
történhet:
a) mennyiségi felvétellel: • nyilvántartástól függetlenül, méréssel, számlálással,
• a nyilvántartással való egyeztetéssel = rovancsolással.
b) egyeztetéssel: a nyilvántartások és a bizonylatok összehasonlításával, egyeztető levelekkel való
összevetéssel, pl. követelések, tartozások, bankbetétek esetében.
A leltárfelvétel során bizonylatok készülnek:

- leltár felvételi jegyek,
- leltár felvételi ívek,
- illetve folyamatos jegyzőkönyv.
A vállalkozás a számviteli politika keretében köteles elkészíteni a Leltárkészítési- és

leltározási szabályzat”-át, amely a l eltározásnál, leltárértékelésnél alkalmazott módszereket,
szabályokat tartalmazza:
- előkészítéssel kapcsolatos feladatok,
- a leltározási egységek kijelölése,
- a bizonylati rend szabályozása,
- a leltározás módja, értékelés szabályai,
- az adategyeztetés módja,
- ellenőrzési módszerek,
- a leltári különbözetek megállapításának és rendezésének formája, stb.
23
A Számviteli törvény 69. §-a a következőket mondja ki:
"(1) A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a m érleg tételeinek

alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és e törvény előírásai szerint megőrizni, amely
tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza - a (3) bekezdés figyelembevételével - a vállalkozónak a
mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.
(2) Ha a vállalkozó a sz ámviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem vezet,

vagy e nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor a leltárba bekerülő adatok valódiságáról - a
leltár összeállítását megelőzően - leltározással köteles meggyőződni, és az üzleti év
mérlegfordulónapjára vonatkozó leltározást mennyiségi felvétellel, illetve - a (3) bekezdésben
foglaltak kivételével - a csak értékben kimutatott eszközöknél és k ötelezettségeknél, valamint az
idegen helyen tárolt - letétbehelyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapírokat és
egyéb, a p énzeszközök közé nem tartozó - eszközöknél, továbbá a d ematerializált értékpapíroknál
egyeztetéssel kell elvégeznie.
(3) Az árukészleteit az üzleti évben csak értékben nyilvántartó vállalkozó - a (2) bekezdéstől
eltérően - az üzleti év mérlegfordulónapját megelőző negyedévben vagy az azt követő
negyedévben is ellenőrizheti tételes leltározással értékbeni nyilvántartásának a m érleg
fordulónapjára vonatkozó adatai helyességét. A leltározással megállapított érték és a k önyv szerinti
érték különbözetével a mérleggel lezárt üzleti év eredményét kell módosítani."
Tehát a törvény nem leltározási, hanem leltárkészítési kötelezettséget ír elő, ezért a leltározás
szabályozását a nyilvántartások függvényében a vállalkozás hatáskörébe utalja!
A leltározás eredményeként a könyv szerinti adatok és a leltári adatok összevetésével megállapítják a

leltári eltéréseket.
Beszélhetünk:
• egyező leltárról, (leltári adat = könyv szerinti adat)
• hiányról, (leltári adat < könyv szerinti adat)
• többletről. (leltári adat > könyv szerinti adat)
Az eltéréseket a n yilvántartásokon keresztül kell vezetni, és a b eszámoló a l eltári eltérésekkel
helyesbített valóságos adatokat tartalmazhatja.
3.3. A vállalkozás vagyona
A vagyon azon anyagi és nem anyagi javak összessége, mely a vállalkozási tevékenységet
közvetlenül vagy közvetve szolgálják. A vállalkozás vagyonát kétféle szempont szerint vizsgálhatjuk:
Aszerint, hogy
- az anyagi és nem anyagi javak az újratermelési folyamat mely szakaszában és ott milyen
formában, alakban vannak ⇒ eszközöknek (aktíváknak ) nevezzük
- honnan erednek, milyen forrásból származnak ⇒ forrásoknak ( passzíváknak ) nevezzük.
Az eszközöket és forrásokat tovább csoportosíthatjuk. Mi ezeket a csoportokat az éves beszámoló

mérlege szerint fogjuk megismerni.
24
3.3 .1. Eszközök csoportosítása és fogalmi meghatározásaik
A . Befektetett eszközök : Azok az eszközök, amelyek a v állalkozási tevékenységet tartósan –

legalább 1 éven túl - szolgálják.
I. Immateriális javak :olyan értékkel bíró, nem anyagi eszközök, amelyek 1 éven túl tartósan
szolgálják a vállalkozás tevékenységét.
1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke : olyan közvetlen költségek, amelyek a vállalkozás

alapításával , átszervezésével kapcsolatosak és a vállalkozás több év bevételeiből
kívánja fedezni, ezért kiemeli a költségek közül és az immateriális javak
között aktiválja. Az alapítás-átszervezés befejezését követően a bevételekben várhatóan
megtérülnek illetve a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatosak.
2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke : Kísérleti –kutatás - fejlesztéssel kapcsolatos, a jövőben

várhatóan árbevételben megtérülő közvetlen költségek illetve számlázott összegek,
amelyek más termék értékében nem aktiválhatóak.
3. Vagyoni értékű jogok : Olyan megszerzett tartós jogok, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz
és nem tartoznak a szellemi termékek közé. Csak a használat joga és előre kifizették!
Pl.: bérleti jog, használati jog, koncessziós jog, játékjog, márkanév licencek, egyéb, ingatlan-
hoz nem kapcsolódó jogok stb
4. Szellemi termékek : szellemi alkotások, melyeknek anyagtartalma kicsi vagy egyáltalán nincs,
amelyekkel a gazdálkodó a szellemi vagy fizikai munka korszerűsítését , a műszaki alkotások
realizálását biztosítja.
Pl. : találmány, védjegy, szabadalom, ipari minta, szoftver, know-how, gyártási eljárás,
szerzői jogvédelemben részesülő javak stb.
5. Üzleti vagy cégérték: cégvásárlás és átalakulás esetén a jövőbeni haszon reményében fizetett
(elismert)többletérték. (= Good will ) Negatív üzleti vagy cégérték : b ad will,
nem vehető fel az immateriális javak között!
6. Immateriális javakra adott előlegek : A szállítónak immateriális javak vásárlására előre átutalt
vagy kifizetett levonható ÁFA nélküli összeg.
7. Immateriális javak értékhelyesbítése : A piaci érték és a könyvszerinti érték közötti pozitív

különbözet. Csak a vagyoni értékű jogoknál és szellemi termékeknél ! A felértékelés
lehetősége!
II. Tárgyi eszközök : olyan anyagi eszközök, tenyészállatok , amelyek értékkel bírnak és tartósan ,
közvetve vagy közvetlenül szolgálják a vállalkozási tevékenységet, függetlenül attól, hogy
üzembe helyezésre kerültek-e.
1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok : a föld és minden olyan építmény, amelyet vele
tartós kapcsolatban létesítettek, valamint az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű
jogok .
Pl. : erdő, telek, raktárépület, termőföld, ültetvény földhasználat, használati jog,
haszonélvezet, bérleti jog, szolgalmi jog, jogszabályban nevesített hozzájárulások pl.
gázfejlesztési hozzájárulás .
25
2. Műszaki berendezések, gépek, járművek : rendeltetésszerűen használatba vett , a vállalko-

zási tevékenységet közvetlenül szolgáló gépek, berendezések, járművek.
3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek : rendeltetésszerűen használatba vett , a

vállalkozási tevékenységet közvetetten szolgáló gépek, berendezések, járművek.
4. Tenyészállatok : azok az állatok (függetlenül attól, hogy meddig szolgálják a v állalkozási

tevékenységet ) , amelyek a t enyésztés, a tartás során leválasztható terméket termelnek
és ezen termékek értékesítése vagy a t enyészállatok egyéb hasznosítása biztosítja
a tartási költségek megtérülését.
5. Beruházások, felújítások : Rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett

tárgyi eszközök bekerülési értéke, ill. a már aktivált tárgyi eszközök bővítésével, átalakí-
tásával , felújításával, élettartama növelésével stb. összefüggő munkák még
nem aktivált bekerülési értéke.
7. Beruházásra adott előlegek : tárgyi eszközök beszerzésére a szállítónak adott ,levonható ÁFÁ-t nem
tartalmazó összeget.
8. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése : A piaci érték és a könyvszerinti érték közötti pozitív különbözet.
(1) – (4) – ig szabad !
III. Befektetett pénzügyi eszközök : olyan szabadrendelkezésű eszközök, amelyek a folyamatos

vállalkozási tevékenységhez nem szükségesek, ezért a v állalkozás befekteti más
vállalkozóhoz abból a célból, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, kamatra )
tegyen szert, vagy befolyásolási , irányítási , ellenőrzési lehetőséget szerezzen.
1. Tartós részesedések kapcsolt* vállalkozásban : kapcsolt vállalkozásban lévő tulajdoni

részesedést jelentő befektetés: részvény üzletrész, vagyoni betét.
2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban : kapcsolt vállalkozásban lévő tartós pénzkölcsön
+ tartós bankbetét.
3. Egyéb tartós részesedések: minden egyéb tartós befektetés, amely olyan részesedési viszony-
ban állóval szemben áll fenn, aki nem minősül kapcsolt vállalkozásnak.
4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban : minden egyéb
tartós kölcsön , amely olyan részesedési viszonyban állóval szemben áll fenn,
aki nem minősül kapcsolt vállalkozásnak.
5. Egyéb tartósan adott kölcsön: nem részesedési viszonyban álló vállalkozásnak adott pénz-
kölcsön, bankbetét.
6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok : hitelviszonyt kifejező befektetési céllal

beszerzett értékpapírok, amelyek beváltása, lejárata a következő évben nem esedékes
és a vállalkozás nem is akarja eladni a következő évben.
Pl : kötvény, kincstárjegy, letéti jegy, pénztárjegy, kárpótlási jegy, közraktárjegy
7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése : A piaci érték és a k önyvszerinti érték közötti

pozitív különbözet. Csak a részesedéseknél megengedett !
Kapcsolt* vállalkozások = anyavállalat + leányvállalat + közös vezetésű vállalkozás + társult

vállalkozás !
26
B. Forgóeszközök : azok az anyagi és nem anyagi javak , amelyek a vállalkozási tevékenységet nem
tartósan - max.1 évig – szolgálják, könnyen átalakulnak, megváltoztatják
alakjukat.
I. Készletek : olyan forgó eszközök, melyek közvetlenül, vagy közvetve szolgálják a vállalkozási
tevékenységet, mennyiségileg mérhetők, raktározhatók.
1. Anyagok : a munka tárgyai vagy t evékenységét szolgáló vásárolt készletek, melyeket a t ermék
előállításhoz illetve szolgáltatáshoz szereztek de. A tevékenységi folyamatban egyszer vagy
többször vesznek részt , de 1 éven belül elhasználódnak.
Pl.: nyers-, segéd-, alap-, építési anyagok; szerszám, műszer, munkaruha, egyenruha,
védőruha, (anyagi eszközök = max. 1 évig használható műszerek, berendezések, munkaruhák,
stb.)
2. Befejezetlen termelés és félkész termék : megmunkálás alatt lévő termékek, amelyek az értékesítést
megelőzően a feldolgozás valamely fázisában vannak, de a teljes megmunkálási folyamaton
ég nem mentek keresztül (saját termelésű készletek ) .
3. Növendék, hízó –és egyéb állatok : a tartás során növekednek, gyarapszik a súlyuk.
( saját termelésű készletek ).
4. Késztermékek : feldolgozott, elkészült állapotban raktárra vehetők és értékesítésre várnak.

( saját termelésű készletek ).
5. Áruk : olyan vásárolt készletek , amelyeket a r endszeres tevékenység során értékesítési céllal
szereztek be, és azok a beszerzés és értékesítés között változatlanok maradnak.
Ide tartoznak: a k ereskedelmi készletek, a g öngyölegek, a k özvetített szolgáltatások* a
tovább számlázásig
6. Készletekre adott előlegek : a szállítónak illetve az importot végző vállalkozásnak készlet

vásárlására kifizetett összegek ÁFA nélkül.
Közvetített szolgáltatások* : a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel kötött
szerződés alapján változatlan formában továbbszámlázott szolgáltatás.
II. Követelések : azok a különféle szállítási, szolgáltatási és egyéb szerződésből jogszerűen eredő,
pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek már teljesített, a másik fél által is
elismert áruszállításhoz, szolgáltatáshoz s tb. kapcsolódnak. (max. 1 é ven belül
érvényesíthetők!)
1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők):minden olyan követelés, amely

termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik és n em kapcsolt vállalkozással
vagy egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szemben áll fenn.
2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben : minden olyan követelés, amely termék-értékesítéshez,

szolgáltatásnyújtáshoz , .... .kapcsolódik és kapcsolt vállalkozással szemben áll fenn.
3. Követelések egyéb részesedési viszonyba lévő vállalkozással szemben :minden olyan követelés,
amely termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz, ...... kapcsolódik és eg yéb részesedési
viszonyba lévő vállalkozással szemben áll fenn.
4. Váltókövetelések : (nem részesedési viszonyban állóval szembeni! ) idegen (kapott) váltó,

később esedékes fizetési igény. Pénzkövetelést kifejező rövid lejáratú speciális értékpapírok.
27
6. Egyéb követelések : amelyek nem tartoznak a f entiek közé : munkavállalókkal, költségvetéssel

és önkormányzatokkal szembeni követelések, rövid lejáratra kölcsön adott pénz, átsorolt
tételek a befektetett pénzügyi eszközökből, peresített követelésekből mérlegkészítésig befolyt
összeg.
III Értékpapírok : árfolyamnyereség elérése céljából , forgatási célból - nem tartós befektetésre
vásárolt – értékkel bíró, forgalomképes okiratok.
1. Részesedések kapcsolt vállalkozásban : tulajdoni részesedés kapcsolt vállalkozásban forgatási

célból ( részvény, üzletrész, vagyoni betét)
2. Egyéb részesedés : nem kapcsolt vállalkozásban lévő, forgatási célú befektetés
3. Saját részvények, üzletrészek :átmeneti jelleggel visszavásárolt, tulajdoni részesedést jelentő

saját részvények, üzletrészek.
4. Forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok : azok a h itelviszonyt megtestesítő

értékpapírok, amelyeket forgatási célból szereztek be valamint a következő évben lejáró,
beváltandó értékpapírok.
IV.Pénzeszközök : a folyamatos működéshez szükséges , tartósan le nem kötött , különféle pénz-

nemben (FT, valuta, deviza ) meglévő , fizetési eszközként felhasználható eszközök .
1. Pénztár, csekkek: a készpénz és készpénzt kímélő fizetési eszközök(csekk, utalvány, bankkártya,

hitelkártya stb.)
2. Bankbetétek : hitelintézeteknél vezetett betétszámlák : elszámolási betétszámla : itt bonyolítják a

vállalkozások a tevékenységükhöz szükséges pénzforgalmat; elkülönített betétszámlák : a
felhasználási szándék alapján az elszámolási betétszámlán bonyolódó pénzforgalomtól
elkülönített betétszámla ( fejlesztési céllal, devizafedezetre)
C. Aktív időbeli elhatárolások : az időbeli elhatárolások elvéből fakadó, a tárgyév reális költségeinek
(ráfordításainak) és bevételeinek elszámolása, alapvetően - ezen keresztül - az eredményének
helyes megállapítása érdekében végzett helyesbítő könyvelés.
Aktív elszámolások : amelyek a tárgyév eredményét növelik
1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása: bevételt növelő elszámolások
2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása: költséget, ráfordítást csökkentő elszámolások
3. Halasztott ráfordítások
28
3.3. 2. Források csoportosítása és fogalmi meghatározásaik
C. Saját tőke: (=saját forrás) az a tőkerész, amit a tulajdonosok (tagok) bocsátottak a vállalkozás
rendelkezésére, ill. az adózott eredményből hagytak a vállalkozásban illetve meghatározott
eszközök felértékelése után képezték, jogszabályok a saját tőke elemei közé sorolták.
A részeinél az előjelek jelentőséggel bírnak!
I. Jegyzett tőke:(+) Rt-nél, Kft-nél, egyéb cégbíróságon bejegyzett vállalkozásnál a cég bíróságon
bejegyzett tőke, a tulajdonosok, tagok, befektetők által a vállalkozás alapításakor vagy
tőkeemeléskor vállalkozás rendelkezésére bocsátott tőkerész. Más vállalkozásban a létesítő
okirat szerint a tulajdonosok által ténylegesen átadott tőke. ( részvénytőke, törzstőke,
alapítói vagyon, stb). Az így megszerzett jog után az adózott eredményből osztalékot,
részesedést fizetnek tagsági jog és a tulajdonosi részesedés arányában.
II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke:(-) Cs ak Rt-nél, Kft-nél lehet! Alapításkor, tőkeemeléskor
a cégbíróságon bejegyzett tőkéből a tulajdonosok által még be nem fizetett összeg.
A jegyzett tőke ezzel a korrekcióval mutatja a működő tőkét!
III. Tőketartalék:(+) Rt-nél alapításkor, tőkeemeléskor a részvények kibocsátási értéke és névértéke

közötti különbözetből (=ázsió) származó, a többi vállalkozásnál alapításkor, tőkeemeléskor
tőketartalék címén véglegesen kapott i lletve jogszabály alapján átvett eszközök pénz
értékével egyező, cégbíróságon be nem jegyzett forrás.
IV. Eredménytartalék:( + ) A vállalkozás működésének eredményességét mutatja, itt halmozódik az

előző üzleti években keletkezett, a vállalkozásban hagyott eredmény (nyereség /
veszteség).
Származhat még jegyzett tőke leszállításából, visszavezetett lekötött tartalékból.
V. Lekötött tartalék:(+) Tőketartalékból, eredménytartalékból lekötött összegekből és veszteség

fedezetére történt pótbefizetésekből keletkezik., korlátozza a saját tőke felhasználási
lehetőségeit (pl. osztalékfizetési korlátokat képező összegek!). Megszüntetése - ha a lekötés
okai megszűntek - visszavezetéssel történik azzal a tartalékkal szemben, amellyel szemben,
a lekötés megtörtént.
VI. Értékelési tartalék: (+) A befektetett eszközök felértékelhető elemeinél megállapított

értékhelyesbítések összegével egyező érték, csak azzal együtt mozoghat. (Az eszköz oldalon
figyelembevett inflációs hatásokat ellentételezi a forrás oldalon!)
VII. Mérleg szerinti eredmény: ( + ) osztalékra, részesedésre, kamatozó részvények kamatára

igénybevett eredménytartalékkal növelt, a j óváhagyott osztalékkal, részesedéssel, kamatozó
részvények kamatával csökkentett tárgyévi adózott eredmény, a tulajdonosok, a befektetők
által a vállalkozásban hagyott vagyonrész.
Összege az eredménykimutatásban levezetett összeggel azonos!
C. Céltartalékok: az adózás előtti eredmény terhére képzett forrás, ami az adózás előtti eredmény
szűkítésével fedezetet biztosít a tárgyidőszakból eredő, de a
következő évben várhatóan jelentkező kötelezettségekre, költségekre, ráfordításokra.
Valósabbá teszi a saját tőkét és pontosítja az eredményt.
1. Céltartalék a várható kötelezettségekre: várhatóan felmerülő fizetési kötelezettségekre biztosít

fedezetet pl. garanciális javítás, kezességvállalás, végkielégítés, korengedményes nyugdíjak,
stb. fedezetére← Kötelező!
29
2. Céltartalék a jövőbeni költségekre: amik biztosan felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük

időpontja a mérlegkészítéskor még bizonytalan pl. fenntartási, átszervezési,
környezetvédelmi költségek. ← Ez egy lehetőség!
3. Egyéb céltartalék
F. Kötelezettségek : (=idegen tőke) különféle szerződésekből, jogszabályi előírásokból

eredő pénzértékben kifejezett, elismert tartozások, amik a másik fél által teljesített, a
vállalkozás által elfogadott szállításhoz, pénznyújtáshoz, stb. kapcsolódnak.
I. Hátrasorolt kötelezettségek: minden olyan kapott kölcsön, aminek a visszafizetése határozatlan

vagy 5 évet meghaladó, bevonható adósságrendezésbe, törlesztése a tulajdonosok előtti
helyre sorolt.
1 Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben
II. Hosszú lejáratú kötelezettségek: esedékességük 1 évet meghaladja, nem tartalmazza a következő
üzleti évben esedékes törlesztéséket.
1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök ( kölcsön = más vállalkozástól kapott !)
2. Átváltoztatható kötvények: Rt által kibocsátott névre szóló kötvénytartozás, amelyet a

ulajdonos kérésére részvénnyé kell alakítani.
3. Tartozások kötvénykibocsátásból
4. Beruházási és fejlesztési hitelek (hitelek = pénzintézettől felvett!)
5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek
6. Tartós kötelezettség kapcsolt vállalkozással szemben: velük kapcsolatban minden 1 évet

meghaladó lejáratú!
7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben: velük

kapcsolatban minden 1 évet meghaladó lejáratú!
8 . Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
III. Rövid lejáratú kötelezettségek: 1 üzleti évet nem haladja meg az esedékességük, idekerülnek át
a Hosszú lejáratú kötelezettségekből a következő évben esedékes törlesztések
.
1. Rövid lejáratú kölcsönök
- ebből: átváltoztatható kötvények
2. Rövid lejáratú hitelek
3. Vevőktől kapott előlegek: áru-, termék beszerzésre, szolgáltatásra a vevőktől átvett pénzösszeg
forrása
4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók): olyan kötelezettségek, amelyek

nem kapcsolt vagy egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással kapcsolatban keletkezetek
30
5. Váltótartozások: a szállítókkal szembeni kötelezettség kiegyenlítésére vagy pénz ellenében

kiállított saját (adott ) váltók miatti kötelezettségek
6. Rövid lejáratú kötelezettség kapcsolt vállalkozással szemben
7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
8 . Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek: amelyek nem tartoznak a f ent nevesítettek közé, pl.
munkavállalókkal szembeni kötelezettség (pl. bértartozás) költségvetéssel, önkormányzattal
szembeni, pl. adótartozások jogerős határozattal előírt tartozások, stb.
G . Passzív időbeli elhatárolások: az időbeli elhatárolás elvét érvényesíti, az üzleti év eredményét

csökkentő korrekció,
1. Bevételek passzív elhatárolása (a tárgyévi bevételt csökkenti!)
2 . Költségek, ráfordítások passzív elhatárolása ( a tárgyévi költséget, ráfordítást növeli!)
3 Halasztott bevételek
Az eszközök és f orrások felismerése a kettős könyvelés alapja. Ennek gyakorlására a példatárban

természetesen rendelkezésre állnak feladatok. Lássunk ezen típusokra egy-egy példát !
.
Mintapéldák a mérlegtételek ( eszközök-források ) gyakorlására
1. Sorolja be a következő vagyonrészeket a bemutatott példa alapján:

Megnevezés Eszköz Forrás Immat. Tárgyi Befekt. Forgó- Saját Kötelezettség
javak eszkö- pénzü.-i eszköz tőke
zök eszk. hosszú rövid
Csomagoló x x
anyagok Pl.
Ázsió
Növendék
állatok
Fizetendő ÁFA
Épülő irodaház
Előző évek gaz-
dasági tevékeny-
ségének ered-
ménye
Goodwill
Idegen váltó
Visszavásárolt
saját részvény
Csekkek
Beruházási hite-
lek következő é-
vi törlesztőrész-
lete
Munkabér
5 évre adott
kölcsön
31
Megoldás :
Megnevezés Eszköz Forrás Immat. Tárgyi Befekt. Forgó- Saját Kötelezettség

javak eszkö- pénzü.-i eszköz tőke
zök eszk. hosszú rövid
Csomagoló x x
anyagok Pl.
Ázsió x x
Növendék x x
állatok
Fizetendő ÁFA x x
Épülő irodaház x x
Előző évek gaz- x x
dasági tevékeny-
ségének ered-
ménye
Goodwill x x
Idegen váltó x x
Visszavásárolt x x
saját részvény
Csekkek x x
Beruházási hite- x x
lek következő é-
vi törlesztőrész-
lete
Munkabér x x
5 évre adott x x
kölcsön
2. feladat :
Határozza meg az alábbi mérlegek hiányzó adatait !

Két vállalkozás adatai : ( e Ft )
Eszközök A B Források A B
Befektetett eszközök 120 000 .............. Saját tőke 152 000 ...........
Immateriális javak ............ 6 800 Jegyzett tőke 102 000 92 000
Tárgyi eszközök 65 000 ............... Eredménytartalék 30 000 ............
Befektetett pénzügyi 17 000 21 000 Mérleg szerinti eredmény ............ 6 000
Eszközök
Forgó eszközök .............. 68 200 Kötelezettségek ............ ............
Készletek 38 000 .............. Hosszú lejáratú ............ 14 000
Követelések ............. 8 500 Rövid lejáratú 15 000 22 000
Értékpapírok -- 8 000 Passzív időbeli elhatárolások -- 400
Pénzeszközök 20 000 36 000
Aktív időbeli elhatárolások 600 200
Eszközök összesen 182 600 ............. Források összesen .............. 145 400
32
Megoldás :
Eszközök A B Források A B
Befektetett eszközök 120 000 77 000 Saját tőke 152 000 109 000
Immateriális javak 38 000 6 800 Jegyzett tőke 102 000 92 000
Tárgyi eszközök 65 000 49 200 Eredménytartalék 30 000 11 000
Befektetett pénzügyi 17 000 21 000 Mérleg szerinti eredmény 20 000 6 000
Eszközök
Forgó eszközök 62 000 68 200 Kötelezettségek 30 600 36 000
Készletek 38 000 15 700 Hosszú lejáratú 15 600 14 000
Követelések 4 000 8 500 Rövid lejáratú 15 000 22 000
Értékpapírok -- 8 000 Passzív időbeli elhatárolások -- 400
Pénzeszközök 20 000 36 000
Aktív időbeli elhatárolások 600 200
Eszközök összesen 182 600 145 400 Források összesen 182 600 145 400
A vállalkozásra :
Immateriális javak : 120 000 – (65 000+17 000 ) = 38 000

Forgóeszközök : 182 600 – ( 120 000 + 600 ) = 62 000
Követelések : 62 000 – ( 38 000 + 20 000 ) = 4 000
Források összesen = eszköz összesen = 182 600

Mérleg szerinti eredmény : 152 000 – ( 102 000 + 30 000 ) = 20 000
Kötelezettségek : 182 600 - 152 000 = 30 600
Hosszú lejáratú kötelezettségek : 30 600 – 15 000 = 15 600
B vállalkozásra :
Eszköz összesen = Források összesen = 145 400

Befektetett eszközök : 145 400 – ( 68 200+200) = 77 000
Tárgyi eszközök : 77 000 + ( 6 800 + 21 000 ) = 49 200
Készletek : 68 200 + ( 8500+8000+36000) = 15 700
Kötelezettségek : 14 000 + 22 000 = 36 000

Saját tőke : 145 400 – ( 36 000+400) = 109 000
Eredménytartalék : 109 000 – ( 92 000+ 6 000 ) = 11 000
33
3. feladat :
Az alábbi adatok ( e Ft ) alapján állítsa össze a vállalkozás éves beszámolójának mérlegét !
Irodaház : 12 000
Jegyzett tőke : 48 500
Járművek : - teherautó 2 200
- személygépkocsi : 1 800
Épülő raktárház : 12 600
Ügyviteli célú számítógépek : 750
Beruházási hitel 8 évre : 12 960
az 5. év telt el : . ..................
éves törlesztő részlet : ...........
Szoftverek saját használatra : 2 450
Szállítókkal szembeni kötelezettség: 4 500
Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 1 000
Idegen váltó : 1 260
Saját váltó : 3 440
Követelés értékesítésből : 6 470
8 hóra forgóeszköz hitel : 1 600
Befektetési célú kötvények : 3 600
Értékelési tartalék : ..........
Munkabértartozás : 2 680
5 évre adott kölcsön : 6 000
ebből következő évi törlesztő részlet : ........
Adótartozások : 1 570
Céltartalékok :a jövőbeni költségekre: 3 500
Termelőgép : 7 800
Bevételek passzív időbeli elhatárolása : 55
Eredménytartalék : 6 800
Mérleg szerinti eredmény : . .......
Készpénz: 30
Csekkek: 6
Bankbetét: 352
Kiskereskedelmi áruk: 22 000
Betétdíjas göngyölegek : 2 100
Építőanyagok: 400
Bevételek aktív időbeli elhatárolása: 63
Megoldás :
34
Sor- Eszközök Számítás: Tárgyidősza Sor- Források Számítások : Tárgyidősza

szám k vége szá k
m vége
01. A. Befektetett eszközök 01. D. Saját tőke
02. I. Immaterális javak 2 450 02. I. Jegyzett tőke 48 500
- ebből visszavásárolt tulajdoni részesedés érték
03. 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 03. II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-)
04. 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 04. III. Tőketartalék
05. 3. Vagyoni értékű jogok 05. IV. Eredménytartalék 6 800
06. 4. Szellemi termékek 2 450 06. V. Lekötött tartalék
07. 5. Üzleti vagy cégérték 07. VI. Értékelési tartalék * 1 000
08. 6. Immateriális javakra adott előlegek 08. VII. Mérleg szerinti eredmény 4 400
09. 7. Immateriális javak értékhelyesbítése 09. E. Céltartalékok 3 500
10. II. Tárgyi eszközök 38 150 10. 1. Céltartalékok a várható kötelezettségekre
11. 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 12 000 11. 2. Céltartalékok a jövőbeni költségekre 3 500
12. 2. Műszaki berendezésék, gépek , járművek 7 800+2 200 10 000 12. 3. Egyéb céltartalékok
13. 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 1 800+750 2 550 13. F. Kötelezettségek 18 650
14. 4. Tenyészállatok 14. I. Hátrasorolt kötelezettségek
15. 5. Beruházások, felújítások 12 600 15. 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
16. 6. Beruházásra adott előlegek 16. 2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban
17. 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 1 000 17. 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben
18. III. Befektetett pénzügyi eszközök 8 400 18. II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 3 240
19. 1. Tartós részesedések kapcsolt vállalkozásban 19. 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök
20. 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 20. 2. Átváltoztatható kötvények
21. 3. Egyéb tartós részesedések 21. 3. Tartozások kötvény kibocsátásból
22. 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló 22. 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 12960/8*2 3 240
vállalkozásban
23. 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 6000/5*4 4 800 23. 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek
24. 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 3 600 24. 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
25. 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 25. 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő
vállalkozással szemben
26. B. Forgóeszközök 33 842 26. 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
27. I. Készletek 24 500 27. III. Rövid lejáratú kötelezettségek 15 410
28. 1. Anyagok 400 28. 1. Rövid lejáratú kölcsönök
- ebből átváltoztatható kötvények
29. 2. Befejezetlen termelés és félkésztermékek 29. 2. Rövid lejáratú hitelek 12 960/8 + 3 220
1 600
30. 3. Növendék, hízó és egyéb állatok 30. 3. Vevőktől kapott előlegek
31. 4. Késztermékek 31. 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból ( 4 500
szállítók )
32. 5. Áruk 22 000+2100 24 400 32. 5. Váltótartozások 3 440
33. 6. Készletekre adott előlegek 33. 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással
szemben
34. II. Követelések 8 930 34. 7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedés viszonyban
35
35. 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 6 470 35. 8. Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek 2 680+1 570 4 250
36. 2. Követelések kapcsolt vállalkozásban 36. G. Passzív időbeli elhatárolások 55
37. 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban álló 37. 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 55
vállalkozóval szembe
38. 4. Váltókövetelések 1 260 38. 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
39. 5. Egyéb követelések 6000/5 1 200 39. 3. Halasztott bevételek
40. III. Értékpapírok 40.
41. 1. Részesedések kapcsolt vállalkozásban 41.
42. 2. Egyéb részesedés 42.
43. 3. Saját részvény, saját üzletrész 43.
44. 4. Fogatási célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
44.
45. IV. Pénzeszközök 412 45.
46. 1. Pénztár, csekkek 30+6 36 46.
47. 2. Bankbetétek 352 352 47.
48. C. Aktív időbeli elhatárolások 63 48.
49. 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 63 49.
50. 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 50.
51. 3. Halasztott ráfordítások 51.
52. Eszközök összesen 82 905 52. Források összesen 82 905
36
4. Mérleg tételek értékelése
4.1. Az értékelésről általában
Az értékelés a számvitelben a vagyontárgyak értékének kiszámítását jelenti, amit el kell végezni

- a vagyontárgy vállalkozásba való bekerülésekor,
- ill. mérlegkészítéskor.
Az értékeléskor eljárhatnak:
- az általános szabályok szerint, ha érvényesül a vállalkozás folytatásának elve,
- a speciális, sajátos értékelési eljárásokat kell viszont alkalmazni, ha nem érvényesül a
vállalkozás folytatásának elve, mert a vállalkozás megszűnik, átalakul, stb.
A számviteli törvényben rögzített általános értékelési szabályok megismerésével foglalkozunk!

Ennek fő szabályai:
a) A könyvvezetés és a beszámoló készítés során a vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni és
alkalmazni kell a további számviteli alapelveket!
b) A folytonosság elve alapján az előző üzleti évben alkalmazott értékelési eljárások szerint
kell eljárni, csak ha tartós tényezők indokolják az eltérést, akkor szabad csak eltérni és a
kiegészítő mellékletben be kell mutatni az eltérés hatását.
c) Az egyedi értékelés elvét kell alkalmazni, és a mérlegtételeket leltárral kell alátámasztani.
- a múltbeli, azaz a bekerülési értékből kell kiindulni,
- figyelembe kell venni minden olyan értékcsökkenést, értékvesztést, céltartalékot, amely a
fordulónapon meglévő eszközöket, kötelezettségeket érinti és a mérlegkészítés napjáig ismertté
vált. (Óvatosság elve!)
- Alkalmazni kell a tárgyi eszközöknél, immateriális javaknál a terven felüli értékcsökkenés ill.
az egyéb eszközöknél az értékvesztés visszaírását, ha az alacsonyabb értéken való értékelés
okai már nem, vagy csak részben állnak fenn. (A valódiság elvének erősödése!) A visszaírás
nem lehet több mint a terven felüli értékcsökkenésként, értékvesztésként elszámolt összeg.
- Amennyiben a befektetett eszközök számviteli törvény által meghatározott körénél a visszaírás
után is - jelentősen és tartósan - alacsonyabb a k önyv szerinti érték mint a p iaci érték, és a
vállalkozás él a felértékelés lehetőségével, alkalmazható az értékhelyesbítés. (⇒ami a
forrásoknál az értékelési tartalékban jelenik meg!)
Tehát az általános értékelés szabálya összefoglalva:

bekerülési érték
- értékcsökkenés, értékvesztés
+ visszaírás
+/- árfolyam-különbözetek ( le és felértékelések)
könyv szerinti érték ⇒ mérlegérték, a megfelelő mérlegsoron!
Értékhelyesbítés = Értékelési tartalék ⇒ külön mérlegsoron!
4.2. Bekerülési érték
Az eszközök bekerülési értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az

üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg
hozzákapcsolható tételek együttes összege.
Részletes tartalma a segédlet szerint, a teljesség igénye nélkül!
37
A bekerülési érték
az eszköz vállalkozásba való bekerülésének módjától függően:
vásárláskor saját előállítás apport átvétel térítés nélküli többlet,

esetén esetén átvétel esetén ajándék
esetében
a beszerzési költség az előállítási a létesítő okirat- az átadónál lévő
= költség = ban meghatáro- nyilvántartás szerinti a piaci érték
az eszköz vételára közvetlen önköltség zott érték érték, maximum a
+ fizetett felár tartalma: piaci érték
- kapott engedmény a) az eszköz elő-
+ közvetítői díjak állításával kap-
+ bizományi díjak csolatban közvet-
lenül felmerült
költségek,
b) az előállítással
szoros kapcsolat-
ban lévő költ-
ségek
c) azok a költségek,
amelyek jellem-
zők, mutatók
alapján az eszköz-
re elszámolhatók
( + ) azaz még növelheti a bekerülési értéket a bekerülés módjától, a finanszírozástól, az eszköz
rendeltetésétől, a beszerzési relációtól függően:
• szállítási, rakodási költség
• vám,
• a beszerzéshez kapcsolódó adók: fogyasztási adó, jövedéki adó
• fizetett illetékek (vagyonszerzési illeték!)
• jogszabályon alapuló hatósági, igazgatási díjak
• vételi opció díja
• előzetesen felszámított, le nem vonható ÁFA
• beruházás tervezési, előkészítési, lebonyolítási, betanítási költségei
biztosítási díja üzembe helyezésig
beszerzett tartozékok, tartalék alkatrészek
• az ingatlan értékébe beszámít a korábban bérleti jog címén kifizetett,
még le nem írt összeg
• telek vásárlásakor a rajta lévő épület bontási költsége, a telek épület
nélküli piaci értékéig (a többi a rajta épülő ingatlanéba számít!)
• a finanszírozáshoz igénybe vett hitel / kölcsön felvétele előtt a
bankgarancia, rendelkezésre tartási jutalék,
• a finanszírozáshoz igénybe vett hitel / kölcsön felvétele után az üzembe
helyezésig, raktárba szállításig elszámolt kamat
( - ) azaz csökkentheti:
• ha kamatot számoltak el a bekerülési értékben, akkor a beruházásra
adott előleg, elkülönített pénzeszköz után kapott kamat a fizetett /
leszámolt összegéi
• a próbaüzemelés során keletkezett termék előállítási költsége
38
Nem lehet része a bekerülési értéknek:

• a levonható előzetesen felszámított ÁFA
• azok a költségek amelyek egyedileg nem kacsolhatók az eszközhöz ill.
• azok a költségek, amelyek üzembe helyezés, raktárba szállítás után
merültek fel
• a hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapírok bekerülési értéke
nem tartalmazhatja a vételárban lévő kamat összegét
• ha előállításból származik, az előállítási költségnek nem lehet része az
értékesítési, forgalmazási költség, az igazgatási és az egyéb általános
költség
Feladatokon keresztül tekintsük át a bekerülési érték meghatározását!
1.feladat
A vállalkozás termelő beruházást hajtott végre, amelynek az üzembe helyezése június 1-én
megtörtént. A következő információk ismeretében határozza meg az eszköz bekerülési értékét!
beszerzés április 30-án: vételár számla szerint 63 000 USD

külföldi fuvardíj számla szerint 400 USD
belföldi szállítási díj 12 % ÁFÁ -val 56 000 Ft
biztosítási díj május 1-től az évre 80 000 Ft
a VPOP számlája szerint: vám 1 520 000 Ft
ÁFA 5 130 000 Ft
szerelési költség számla szerint 25 % ÁFÁ -val 450 000 Ft
Próbaüzemelési költség 80 000 Ft
A tartozások kiegyenlítéséhez 10 000 e Ft hitelkeretet
kapott, a hitelkérelem elfogadása április 15-én
történt.
Rendelkezésre tartási jutalék 50 000 Ft
A hitelkeretet mind felhasználta, május 15-én a
tartozások kiegyenlítéshez. A hitel kamatlába 15 %
A vállalkozás a devizás tételek értékelésére az átlagárfolyamot alkalmazza, a számviteli politikában

rögzítettek szerint.
Árfolyamok a szerződés teljesítésének napján: vételi 290 HUF/USD
eladási 310 HUF/USD
Átlagos árfolyam a teljesítés napján 290 + 310 = 300 Ft/USD

2
Megnevezés adatok Ft
vételár számla szerint 63 000 USD * 300 = 18 900 000
külföldi fuvardíj számla szerint 400 USD * 300 = 120 000
belföldi szállítási díj 56 000 Ft : 1,12 = 50 000
biztosítási díj május 1-től az üzembe helyezésig
1 hónapi: 80 000 : 8 hó = 10 000
Vám 1 520 000
szerelési költség 450 000 : 1,25 = 360 000
Próbaüzemelési költség 80 000
Rendelkezésre tartási jutalék 50 000
hitelkamat aktiválásig 10 000 000 * 0,15 * 0.5 hó = 62 500
12
Bekerülési érték = beszerzési költség 21 152 500
39
2. feladat
- A vállalkozás 10 000 e Ft-ért telket vásárolt, amit korábban bérelt az eladótól. A még le nem írt bér-
leti jog 1 000 e Ft, amit a szerződéskötéskor figyelembe vettek az árnál.
- A telken lévő épületért 1 200 e Ft + 25 % ÁFÁ értékben állapodtak meg szerződés szerint, ami le-
bontásra kerül.
- Az épület bontásáról a számla 500 e Ft + 25% ÁFA összegről megérkezett. Az épület nélkül a telek
piaci értéke az ingatlan szakértő szerint 12 500 e Ft
- A telken építendő épület kivitelezésére 2 000 e Ft-ot előlegként átutalt a kivitelezőnek, aminek a k
kamata címén 140 e Ft-ot fizet a kivitelező.
- A kivitelező számlája 4 000 e Ft + 25 % ÁFA értékben megérkezett, melynek kiegyenlítése hitelből
történik. A hitelt 4 évre, 12 %-os kamatra vette fel a vállalkozás, folyósítása júl. 1-én történt. A
visszafizetése a futamidő végén egy összegben történik.
- A beruházást december 31-én üzembe helyezték.
Feladat: a) Számítsa ki a telek és az épület bekerülési értékét!

További teendők később!
megnevezés telek számítások épület

Vételár 10 000
bérleti jogból le nem írt összeg 1 000
teleken lévő épület vételára 1 200
piaci érték 12 500
bontási költség
nélküli bekerü-
lési érték 12 200
bontási költség összesen 500, melyből 300 különbség 300 200
értéke max. 12 500
kivitelezési költség 4 000
tartozás a kivitelezőnek
4 000 * 1,25 = 5 000
- előleg 2 000
felvett hitel 3 000
hitelkamat aktiválásig 3 000 * 0,12 * 6 hó = 180
12
- kapott kamat az előleg után max. a fizetett kamatig 140
Bekerülési érték 12 500 4 240
4.3. Az amortizálható eszközök értékelési sajátosságai
Értékcsökkenés az immateriális javak, tárgyi eszközök használata során a fizikai elhasználódás,

erkölcsi avulás, ill. előre nem tervezhető okok miatt bekövetkező értéki csökkenések összege.
Az értékcsökkenés lehet:
a) Terv szerinti értékcsökkenés:
Az immateriális javak, a tárgyi eszközök, hasznos élettartamának végén várható maradványérték-
kel csökkentett bekerülési értékét (bruttó értékét) azokra az évekre kell felosztani, amelyekben eze-
ket az eszközöket előreláthatóan használni fogják, az így számított ill. elszámolt értékcsökkenése
terv szerinti értékcsökkenés, ami az adott üzleti évben költség, neme szerint ÉRTÉKCSÖKKENÉSI
LEÍRÁS.
Hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt a gazdálkodó – a törvény által meghatározott ténye-
zők figyelembevételével - az eszközt várhatóan használni fogja és azt teljesítmény vagy időará-
nyosan az eredmény terhére elszámolja.
40
Maradványérték: a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában rendelke-

zésre álló információk alapján, az eszköznek a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható
értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős.
A leírás lehet:
• a leírás alapja szerint:
- bruttó érték utáni,
- a maradványértékkel csökkentett bruttó érték utáni,
- a terv szerint értékcsökkenéssel csökkentett nettó érték utáni.
• az alkalmazott módszer szerint:
- teljesítményarányos,
- időarányos: → lineáris,
→ gyorsított: szorzószámos, évek számának összege módszerével számított,
→ a nettó érték alapján, lineáris kulccsal. n
Leírási kulcs = 1 - maradványérték
bruttó érték
→ lassított, ill. változó összegű (A használat során évente elszámolásra kerülő
ráfordítások összege hogy évente egyenletes legyen, a bekerülési értékbe be
nem számított ráfordítások - pl. üzembe helyezés utáni hitelkamat, karban-
tartási költségek - miatt az évente elszámolásra kerülő terv szerint érték-
csökkenés összege lehet csökkenő ill. változó!)
Törvényi megkötések:
♦ Immateriális javaknál a számviteli törvény időkorlátokat ír elő a terv szerinti értékcsökkenés
elszámolására:
- az üzleti vagy cégértéket min. 5 év alatt,
- az alapítás, átszervezés- ill. a kísérleti fejlesztés aktivált értékét max. 5 év alatt lehet leírni.
♦ Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés:
- a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterü-
let, telek kivételével), az erdő bekerülési (beszerzési) értéke után,
- az üzembe nem helyezett beruházásnál.
- a képzőművészeti alkotásnál, a régészeti leletnél, valamint az olyan kép- és hangarchívumnál,
illetve egyéb gyűjteménynél, egyéb eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít,
illetve amelynek értéke - különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan - évről-évre nő.
- Nem számolható el terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenés a már teljesen leírt,
illetve a tervezett maradványértéket elért immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél.
Ha a vállalkozó szempontjából meghatározó jelentőségű tárgyi eszköznél az értékcsökkenés megter-

vezésekor figyelembe vett körülményekben (pl. az adott eszköz használatának időtartamában, az adott
eszköz értékében és a v árható maradványértékben) lényeges változás következik be, akkor a t erv
szerint elszámolásra kerülő értékcsökkenés megváltoztatható!
b) Terven felüli értékcsökkenés:

Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor,
♦ ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen
magasabb, mint a piaci értéke;
♦ ha a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert
a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a vállalkozási tevékenység
változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány
következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan.
A terven felüli értékcsökkenés (nem számolható el költségként!) ⇒ EGYÉB RÁFORDÍTÁS
41
Terven felüli értékcsökkenés visszaírása:

Amennyiben az immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a piaci érték jelentősen meghaladja a könyv
szerinti nettó értéket, és az alacsonyabb értéken való értékelés - a terven felüli értékcsökkenés - okai
már nem, illetve csak részben állnak fenn, a már elszámolt terven felüli értékcsökkenés összegének
csökkentésével (ami egyidejűleg ⇒ EGYÉB BEVÉTEL) az eszközt piaci értékére, legfeljebb a terv
szerinti értékcsökkenés figyelembe vételével meghatározott nettó értékére vissza kell értékelni
(= visszaírás).
Az előző, 2. feladat folytatása!

b) Határozza meg a használat 1. évére az amortizációt, ha 10 évi hasznos élettartam és 360 e Ft
maradvány érték mellett lineárisan történik az amortizálás!
c) Mennyi ráfordítást számol el a vállalkozás összesen az 1. évben?
d) Ha a hasznos élettartam alatt egyenletesen szeretné elosztani a ráfordításokat a vállalkozás,

mennyi terv szerinti értékcsökkenést számoljon el az egyes években a hasznos élettartam alatt?
Megoldás:
b) Csak az épület amortizálható!
A leírás alapja: 4 240 - 360 = 3 880
1. évi = egy évi amortizáció =3 880 : 10 év = 388 e Ft/év
Számítható leírási kulcs segítségével is!

lineáris leírási kulcs = 100 % = 10 % / év
10 év
c) Ráfordítás még az évi hitelkamat, tehát:
évi értékcsökkenési leírás 388 e Ft

hitelkamat 3 000 * 0,12 = 360 e Ft
összes ráfordítás 748 e Ft
d) A hasznos élettartam alatti ráfordítások:

10 évi amortizáció 10 * 388 = 3 880 e Ft
3,5 évi hitelkamat ( 0,5 évi a bekerülési érték része lett!) 3 000 * 0,12 * 3,5 = 1 260 e Ft
összes ráfordítás 5 140 e Ft
Egyenletesen elosztva a 10 év alatt! 5 140 : 10 = 514 e Ft/év
Tehát az egyes években elszámolandó ráfordítások :

Évek összes ráfordítás - hitelkamat = értékcsökkenési
leírás
1. 514 360 154
2. 514 360 154
3. 514 360 154
4. 514 180 334
5. 514 - 514
6. 514 - 514
7. 514 - 514
8. 514 - 514
9. 514 - 514
10. 514 - 514
összesen 5 140 1 260 3 880
42
A 3. feladatban az amortizációs eljárásokat számszaki példán keresztül nézzük meg!
A termelő berendezés beszerzési költsége 14 300 e Ft, az üzembe helyezéskor tervezett hasznos
élettartam 4 év, a hasznos élettartam végére tervezett maradványérték 1 850 e Ft.
Tervezze meg az évente elszámolandó terv szerinti értékcsökkenést:
a) lineáris leírás mellett,
b) évek számának összege módszert alkalmazva,
c) szorzószámos módszerrel, szorzószámok: 1,4 1,2 0,8 0,6
d) teljesítményarányosan, 1 évben 50 e, 2. évben 150 e, 3. évben 250 e, 4. évben 50 e db termék
gyártását tervezve! (Összesen : 500 db )
e) nettó érték alapján, leírási kulcs .......... %
Megoldás:
a - d) pontokban a leírás alapja = 14 300 - 1 850 = 12 450 e Ft
a) lineáris leírás alkalmazásával:

leírási kulcs : 100 % . 4 év = 25 % / év
évi amortizáció: 12 450 * 0,25 = 3 112,5
Év évi amortizáció halmozott nettó érték = bruttó érték - halmozott

értékcsökkenés értékcsökkenés
1. 3 112,5 3 112,5 14 300 - 3 112,5 = 11 187,5
2. 3 112,5 6 225 14 300 - 6 225 = 8 075
3. 3 112,5 9 337,5 14 300 - 9 337,5 = 4 962,5
4. 3 112,5 12 450 14 300 - 12 450 = 1 850
b) évek számának összege módszerrel, degresszíven:
1 egységre jutó értékcsökkenés = 12 450 = 1 245 e Ft/egység

4+3+2+1
év évi amortizáció halmozott nettó érték = bruttó érték - halmozott

1. 4 * 1 245 = 4 980 4 980 14 300 - 4 980 = 9 320
2. 3 * 1245 = 3 735 8 715 14 300 - 8 715 = 5 585
3. 2 * 1 245 = 2 490 11 205 14 300 - 11 205 = 3 095
4. 1 * 1 245 = 1 245 12 450 14 300 - 12 450 = 1 850
c) Szorzószámos módszerrel:
év évi leírási évi amortizáció halmozott Nettó érték = bruttó érték –
kulcs (%) értékcsökkenés halmozott értékcsökkenés
1. 25 * 1,4 = 35 12 450 * 0,35 = 4 357,5 4 357,5 14 300 - 4 357,5 = 9 942,5
2. 25 * 1,2 = 30 12 450 * 0, 3 = 3 735 8 092,5 14 300 - 8 092,5 = 6 207,5
3. 25 * 0,8 = 20 12 450 * 0,2 = 2 490 10 582,5 14 300 - 10 582,5 = 3 717,5
4. 25 * 0,6 = 15 12 450 * 0, 15 = 1 867,5 12 450 14 300 - 12 450 = 1 850
43
d) Teljesítmény arányosan:
Teljesítmény egységre jutó értékcsökkenés = 12 450 e Ft = 24,9 Ft/db

500 e db

1. 50 * 24,9 = 1 245 1 245 14 300 - 1 245 = 13 055
2. 150 * 24,9 = 3 735 4 980 14 300 - 4 980 = 9 320
3. 250 * 24,9 = 6 225 11 205 14 300 - 11 205 = 3 095
4. 50 * 24,9 = 1 245 12 450 14 300 - 12 450 = 1 850
e) nettó érték alapján:

4
leírási kulcs =1 - 1 850 = 0,4002656 ~ 40 %
14 300

1. 14 300 * 0,4 = 5 720 5 720 14 300 - 5 720 = 8 580
2. 8 580 * 0,4 = 3 432 9 152 14 300 - 9 152 = 5 148
3. 5 148 * 0,4 = 2 059,2 11 211,2 14 300 - 11 211,2 = 3 088,8
4. 3 088,8 * 0,4 = 1 235,5 *12 446,7 14 300 - 12 446,7 = 1 853,3*
* az eltérés oka a leírási kulcs pontatlansága a kerekítés miatt!

44
Ezen - a 4. - feladaton keresztül tekintsük át a tárgyi eszközök év végi értékelésével kapcsolatos teendőket!
Egy vállalkozásnál a tárgyi eszközök év végi értékeléséhez a következőket ismerjük: (adatok ezer Ft)
Halmozott Nyilván- Könyv Piaci Terven Visszaír-
Az Bekerülé- terv szerinti tartott szerinti érték felüli ható terven Mérleg- Érték-
eszköz si érték értékcsökke- terven nettó dec. érték- felűli érték- érték helyesbítés
neve nés felüli érték 31-én csökkenés csökkenés
érték-
csökkenés
Telek 4 000 - 200 ............ 4 100 ………….. ................. ............... ................
Épület 16 000 ............... 1 000 ............ 12 500 …………. ................. ............... ................
Termelő-
gép ............ 6 500 - ............ 9 000 ………….. ............... ............... ................
Műszaki
Jármű 3 900 ............... 200 ............ 2 500 ………….. ………… ………... ................
Ügyviteli
számító-
gépek ............ ............... 100 462,5 450 ………... ................. ............... ................
Egyéb információk:
• A vállalkozás él az értékhelyesbítés lehetőségével! A nyilvántartás most nem tartalmaz értékhelyesbítést!
• Az ügyviteli számítógépeknél a dec. 31-ei piaci érték - a számviteli politikában rögzítettekkel összhangban - nem régóta ilyen alacsony!
• Épület: hasznos élettartam terv szerint 40 év, tervezett maradványérték 6 000 e Ft, 15 éve használják, lineáris leírás mellett.
• Termelőgép: évek számának összege módszerrel amortizálják, tervezett hasznos élettartam 7 év, tervezett maradványérték 1 000 e Ft. Még 5 év van hátra a
tervezett hasznos élettartamból.!
• Műszaki jármű: elméleti teljesítmény 500 e km, tervezett maradvány érték 500 eFt, eddig lefutott 180 e km-t.
• Ügyviteli számítógépek: tervezett hasznos élettartam 5 év, a nettó érték alapján 50 %-os kulccsal amortizálják,
tervezett maradványérték ...................... e Ft. 3 éve vannak használatban!
45
Megoldás:
év végi értékelési teendők!
>
=………. < ………,
Halmozott Nyilván- Könyv Piaci Terven Visszaír-
Az Bekerülé- terv szerinti tartott szerinti érték felüli ható terven Mérleg- Érték-
eszköz si érték = értéksökke- terven nettó dec. érték- felüli érték- érték helyesbítés
neve Bruttó nés felüli érték 31-én csökkenés csökkenés
érték érték-
csökkenés
Telek 4 000 - 200 3 800 4 100 - 200 4 000 100
Épület 16 000 3 750 1 000 11 250 12 500 - 1 000 12 250 250
Termelő-
gép 15 000 6 500 - 8 500 9 000 - - 8 500 500
Műszaki
Jármű 3 900 1 224 200 2 476 2 500 - 24 2 500 -
Ügyviteli
számító-
gépek 4 500 3 937,5 100 462,5 450 - - 462,5 -
Telek: könyv szerinti nettó érték = 4 000 - 200 = 3 800
piaci érték 4 100

- könyv szerinti nettó érték 3 800
eltérés 300 visszaírható terven felüli écs. 200
többi értékhelyesbítés 100
könyv szerinti nettó érték 3 800

- terven felüli écs. 0
+ visszaírás (max. a korábban elszámolt terven felüli écs. összege!) 200
mérlegérték 4 000
46
Épület: könyv szerinti nettó érték = 16 000 - 3 750 - 1 000 = 11 250
piaci érték 12 500

eltérés 1 250 visszaírható terven felüli écs. 1 000
többi értékhelyesbítés 250

+ visszaírás (max. a korábban elszámolt terven felüli écs. összege!) 1 000
Termelőgép:
évek számának összege: 7 + 6 + 5 + 4 + 3 + 2 + = 28 egység
13 egység már elszámolásra került!
tehát: 6 500 e Ft = 13 egység

leírás alapja = 6 500 * 28 = 14 000
13
bruttó érték = 14 000 + 1 000 = 15 000
könyv szerinti nettó érték = 15 000 - 6 500 = 8 500
piaci érték 9 000

értékhelyesbítés 500

Műszaki jármű:
halmozott terv szerinti értékcsökkenés: (3 900 - 500) * 180 = 1 224

500
könyv szerinti nettó érték = 3 900 - 1 224 - 200 = 2 476
piaci érték 2 500

értékhelyesbítés 0

Ügyviteli számítógépek:
47
(bruttó érték - halmozott terv szerinti écs.) -100 = 462,5
nettó érték = 562,5
nettó érték = bruttó érték * (1 - leírási kulcs)ⁿ n = eltelt használati idő években
562,5 = bruttó érték * 0,53

bruttó érték = 4 500
halmozott terv szerinti értékcsökkenés = 4 500 - 562,5 = 3 937,5
piaci érték 450

- könyv szerinti nettó érték 462,5
eltérés - 12,5 terven felüli écs. 0 (mert nem tartósan alacsonyabb)
értékhelyesbítés 0 (mert csak pozitív lehet!)
könyv szerinti nettó érték 462,5

mérlegérték 462,5
48
4.4. Nem amortizálható eszközök sajátosságai
A számviteli törvény szerint értékvesztést kell elszámolni, ha az eszköz könyv szerinti értéke
jelentősen, és tartósan magasabb a piaci értéknél.
• A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél és a hitelviszonyt

megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál:
függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel,
értékvesztést kell elszámolni, ha a befektetés ill. a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv
szerinti értéke és a piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős
összegű. Az értékelés szempontjai:
- milyen az érintett gazdasági társaság tartós piaci megítélése,
- a tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyam, és annak tendenciája,
- a gazdasági társaság saját tőkéjének és a jegyzett tőkéjének aránya, stb.
- a mérlegkészítéskori piaci érték a mérvadó.
• Követeléseknél: (vevők, váltókövetelés, pénzintézettel szembeni követelés, kölcsönként, előlegként

adott összegek!) A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a
mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél értékvesztést kell elszámolni - a
mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - ha a várhatóan megtérülő
összeg kisebb, mint a követelés könyv szerinti értéke.
• Készleteknél:
- A vásárolt készlet (anyag, áru) beszerzési, illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan
magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a
tényleges piaci értéken,
- A saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) előállítási, illetve
könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert
várható eladási ára, akkor azt a mérlegben várható eladási áron számított értéken kell kimutatni,
és a készletek értékét a különbözet értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni.
Értékvesztés visszaírása: az elszámolt értékvesztés megszüntetését, csökkentését jelenti, ha a piaci

érték tartósan és jelentősen meghaladja a fenti eszközök a könyv szerinti értékét.
49
4.5. A külföldi pénzértékre szóló eszközök (valuta készlet, devizabetét, külföldi

pénzértékre szóló követelések, külföldön befektetett pénzügyi eszközök) és a
külföldi pénzértékben fennálló kötelezettségek értékelése
A fenti vagyonrészek értékelésének módja hatással lehet mind a mérlegben szereplő értékekre, mind
az adott időszak eredményére. A hatályos számviteli törvény a következőképpen szabályozza a
devizás, valutás tételek értékelését:
A nyilvántartásba vételkor, azaz b ekerüléskor: a teljesítés napján érvényes, a sz ámviteli
politikában rögzített, a vállalkozás által választott módszerrel kell értékelni, ami lehet:
- a választott hitelintézet által meghirdetett deviza vételi és deviza eladási árfolyam átlaga, vagy
- az MNB által közzétett hivatalos deviza árfolyam.
Kivétel: a Ft-ért vásárolt valuta, deviza, amit a Ft-ban megfizetett összegben kell nyilvántartásba
venni.
Év végén: minden devizás, valutás tételre külön-külön vizsgálni kell a különbséget:

Az év végi értékelés előtti könyv szerinti Ft összeg, és
A mérleg fordulónapi értékeléssel számított Ft összeg
Értékelési különbözet , lehet árfolyam nyereség
árfolyam veszteség
a fenti értékelési különbözeteket össze kell vonni,

és (csak) ha jelentős az összeg, a tételeket át kell értékelni! Azaz a könyvekbe is rögzíteni kell.
Ha nem jelentős, könyvszerinti értéken kerül értékelésre.
A következő feladaton keresztül nézzük meg a fenti értékelési szabály alkalmazását!
Egy vállalkozás könyv szerinti adatai az év végi értékelés előtt a következők:
Könyv szerint
Megnevezés
ezer DEM ezer Ft
Vevők 400 52 000
Devizabetét 100 12 800
Szállítók 320 42 240
A számviteli politika szerint

• a devizás tételek értékelésére a számlavezető pénzintézet deviza vételi és deviza eladási
árfolyamának átlagát alkalmazza a vállalkozás,
• jelentősnek a fordulónapi értékelésnél keletkezett árfolyam különbözet 500 e Ft feletti összege
minősül.
Végezze el az értékelést, ha a december 31-ei árfolyamok:
a) 128 ill. 134 HUF/DEM

Forduló napi Árfolyam Mérlegérték
Megnevezés Könyv szerint értékeléssel számított különbözet (ezer Ft)
érték (ezer Ft) (ezer Ft)
ezer DEM ezer Ft ................ ..............
Vevők 400 52 000
50
b) 126 ill. 130 HUF/DEM

Forduló napi Árfolyam Mérleg-
Megnevezés Könyv szerint értékeléssel számított különbözet (ezer Ft) érték
érték (ezer Ft) (ezer Ft)
ezer DEM ezer Ft ................ ..............
Vevők 400 52 000
Megoldás:
a) átlagos deviza árfolyam: 128 + 134 =131 HUF/DEM

2
Könyv szerint Forduló napi értékeléssel Árfolyam különbözet Mérleg-

Megnevezés számított érték (ezer Ft ) érték
ezer DEM ezer Ft (ezer Ft) árfolyam árfolyam (ezer Ft)
nyereség veszteség
Vevők 400 52 000 131 * 400 = 52 400 400 - 52 400
Devizabetét 100 12 800 131 * 100 = 13 100 300 - 13 100
Szállítók 320 42 240 131 * 320 = 41 920 320 - 41 920
összesen - - - 1 020 - -
összevontan 1 020 > 500, ezért a

devizás tételek átértékelendők a fordulónapi
árfolyamon számított értékre!
A devizás-, valutás eszközöknél árfolyam nyreségről beszélünk, ha a későbbi értékeléssel számított

érték magasabb a k önyv szerinti értéknél, a k ötelezettségeknél ha alacsonyabb a k önyv szerinti
értéknél!
b) átlagos deviza árfolyam: 126 + 130 =128 HUF/DEM

2
Könyv szerint Forduló napi Árfolyam különbözet Mérlegérték

Megnevezés értékeléssel számított (ezer Ft ) (ezer Ft)
ezer DEM ezer Ft érték (ezer Ft) árfolyam árfolyam
nyereség veszteség
Vevők 400 52 000 128 * 400 = 51 200 - 800 52 000
Devizabetét 100 12 800 128 * 100 = 12 800 - - 12 800
Szállítók 320 42 240 128 * 320 = 40 960 1 280 - 42 240
összesen - - - 1 280 800 -
összevontan 480 árfolyam nyereség < 500,

ezért a devizás tételek mérleg értéke marad
a könyv szerinti érték!
6. A források értékelése
A források a mérlegben könyv szerinti értéken szerepelnek!
51
Ellenőrző kérdések a Mérleg tételek értékelése témakörhöz:

1. Az értékelés során, ha érvényesül a vállalkozás folytatásának elve, hogyan kell eljárni?
2. Definiálja a bekerülési értéket!
3. A beszerzési költség tatalmát milyen tételek alkothatják?
4. A számviteli törvény hogyan határozza meg az előállítási költség tartalmát!
5. Milyen amortizációs eljárások felelnek meg a hatályos számviteli törvény előírásainak?
6. A vállalkozás által választott amortizációs eljárás, hogyan hat az egyes üzleti években kimutatott
eredményre, ill. az eszköz mérlegértékére?
7. Milyen okok miatt kerülhet sor terven felüli értékcsökkenés elszámolására?
8. Miben különbözik a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenés elszámolása?
9. Milyen oka lehet a visszaírásnak az amortizálható eszközöknél?
10. Mikor kerülhet sor az amortizálható eszközök esetében értékhelyesbítés elszámolására?
11. A forgóeszközök mérlegértékének meghatározásánál mi a fő szabály?
12. A devizás, valutás tételek értékelése bekerüléskor hogyan történhet?
13. A devizás, valutás tételek év végi értékelését a hatályos számviteli törvény hogyan szabályozza?
52
5. Eredménykimutatás
5.1. Eredménykimutatáshoz kapcsolódó fogalmak
5.1.1. Költség, ráfordítás, kiadás,
Költség : a tevékenység ( termelés, szolgáltatás ) érdekébe felhasznált erőforrás pénzben

kifejezett értéke
Ráfordítás : az értékesítés , eredmény realizálásához szükséges erőforrás-felhasználás

pénzben kifejezett értéke , vagyis a k öltségeket is magában foglalja - minden
költség előbb-utóbb ráfordítássá válik - , de azon túlmenően más tételeket is
tartalmaz és í gy az anyagi és n em anyagi javak kibocsátásának bekerülési érté-
két öleli fel. ( pl. fizetett kamatok, értékesített tárgyi eszközök nyilvántartás
szerinti értéke )
Kiadás : a pénzeszköz csökkenését jelenti, nem azonos a költséggel !

Minden költség előbb-utóbb kiadássá válik, de vannak olyan kiadások , melyek nem
jelennek meg költségként.
A költség és a kiadás viszonya lehet :
- a kiadás megelőzi a költséget : pl. anyagvásárlás ( kifizetjük ) és az anyag raktárba
kerül, majd később a felhasználáskor lesz csak költség
- a kiadás és a költség egy időben jelentkezik : postabélyeget vásárolunk
- a költség időben megelőzi a kiadást : bérköltség kifizetése a tárgyhót követően ;
energia díjak kifizetése
A költségek csoportosítása
a) megjelenési forma szerint vagyis a szerint, hogy milyen erőforrást használtak fel:
- anyagjellegű
- személyi jellegű
- értékcsökkenési leírás
b) elszámolhatósági mód szerint:

- közvetlen költség : azok a költségek, amelyek felmerülésekor pontosan megtudjuk határozni,
hogy mely termék vagy szolgáltatás érdekében merültek fel, azaz ki a költség viselője
- közvetett költségek ( általános költségek ) : amelyek felmerülésekor nem tudjuk a költség

viselőjét meghatározni, csak azt, hogy a költség hol merült fel , azaz a költség felmerülésé-
nek a helyét
- vállalati általános költségek : központi igazgatás, adminisztráció, költségei
- üzemi általános költségek ( főüzemi ) : a termék (szolgáltatás ) előállítás, költségei
- társüzemi általános költségek : a termék (szolgáltatás)t előállító üzemeket kiszol-
gáló üzemek költségei
c) Az időszakhoz való viszonya alapján :

- időszakban felmerült : az adott időszak alatt jelentkező költségek pl. a decemberi bérköltség
a decemberben kifizetett, de következő évi újság előfizetési díjak
- időszakot terhelő költségek : a felmerülés idejétől függetlenül az adott időszakot terhelik
a decemberben kifizetett, következő évi előfizetési díj nem az adott, hanem a következő
időszakot terheli !
53
A kettő közti kapcsolatot a költségkorrekciók teremtik meg :

- megtérülések : a felmerült költséget csökkentő tételek , pl. hulladék megtérülés
- időbeli elhatárolások
- aktív : a felmerült költségeket csökkenti
- passzív : a felmerült költségeket növeli
d) A volumenhez való viszonya alapján :

- állandó ( fix ) költségek
- változó költségek
A vállalkozások által készített költségkimutatások a fenti csoportosítások alapján tartalmazzák az

összesített költségértékeket. Ezenkívül szükséges az egyes termékeket és teljesítményeket külön-külön
terhelő költségek kimutatására. Ezt nevezzük kalkulációnak. A termék egy egységére eső költségét
( melyet a kalkulációval határozhatunk meg )
5.1.2. Bevétel, pénzbevétel
Bevétel : az értékesítéshez, realizáláshoz kapcsolódó fogalom, magába foglalja:

- az értékesítés nettó árbevétele
- egyéb bevétel
- a pénzügyi bevétel
- a rendkívüli bevétel
Pénzbevétel : a pénzeszköz csökkenése
A pénzbevétel és bevétel egy időben is jelentkezhet pl. készpénzes értékesítés esetén , gyakoribb
azonban, hogy a bevétel és a pénzbevétel időben elkülönülten jelentkezik , mert a pénzbevétel később
következik be , mint a bevétel előírása.
54
Az eredménykimutatás olyan számviteli okmány, amely egy adott időszakra vonatkozóan,

előre meghatározott szerkezetben, összevontan, pénzértékben tartalmazza a vállalkozás
hozamait és ráfordításait, valamint a vállalkozásnál maradó mérleg szerinti eredményt.
Célja:
- A tulajdonosok, a hitelezők és egyéb érdekeltek tájékoztatása a vállalkozás valós jövedelmi
helyzetéről, valamint annak változásáról.
- Az eredmény szerkezetének, összetevőinek, az eredményre ható főbb tényezők szerepének
bemutatása.
- A mérlegben kimutatott eredmény forgalmi adatokkal való alátámasztása, keletkezésének
bemutatása.
Formai jellemzői:
Szerkezetét a törvény szabályozza.
- Adatai adott időszakra vonatkoznak (forgalmi adatokat tartalmaz).
- Általában két értékrovata van ( bázis és tárgyév ), ami kiegészülhet egy harmadikkal, amelyben
ellenőrzés-önellenőrzés esetén a lezárt gazdasági év eredményét módosító tételeket kell bemutatni.
- Lépcsőzetes, vagy kétoldalas (mérlegszerü) formában készíthető.
- Általában ezer forintban készül.
- A hely és a dátum feltüntetésével a vállalkozás képviseletére jogosult személynek kell aláírnia.
- Letétbe kell helyezni és közzé kell tenni.
Tartalmi jellemzői:
- Számviteli nyilvántartásokra, dokumentációkra épül.
- Az üzleti év bevételeinek és ráfordításainak forgalmi adatait tartalmazza.
-A mérleg forduló napja és a mérleg összeállítása között bekövetkezett, a tárgyévi eredményt
befolyásoló, ismertté vált események eredményre gyakorolt hatásait is tartalmazza.
- Ugyanazokon az értékelési elveken nyugszik, mint a mérleg.
- Készítésekor be kell tartani a számviteli alapelveket.
Eredménykategóriák:
A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
B/ Pénzügyi műveletek eredménye
C/ Szokásos vállalkozási eredmény (+/-A+-B)
D/ Rendkívüli eredmény
E/ Adózás előtti eredmény (+/-C+/-D)
F/ Adózott eredmény
G/ Mérleg szerinti eredmény (+/-)
Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye a rendszeresen végzett gazdasági tevékenység eredménye a

pénzügyi tevékenység eredménye nélkül. Ebben az eredménykategóriában tehát a termékértékesítés, a
szolgáltatói tevékenység, valamint az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások eredőjeként adódó
eredmény tükröződik.
A pénzügyi műveletek eredménye a pénzügyi bevételek és a pénzügyi ráfordítások összevetéséből
adódik.
A szokásos vállalkozási tevékenység eredménye a rendszeresen végzett üzleti tevékenység eredménye.
A rendkívüli eredmény azoknak a gazdasági változásoknak az eredményre gyakorolt hatását
tartalmazza, melyek a rendes üzletmeneten kívül esnek, nem állnak közvetlen kapcsolatban a szokásos
vállalkozási tevékenységgel. Ezeknek a gazdasági változásoknak a körét a számviteli törvény
szabályozza. A törvény értelmében e körbe tartoznak:
- a társaság-alapítással, a tőkeemeléssel, a tőkeleszállítással, a megszüntetéssel és az átalakulással
kapcsolatos bevételek és ráfordítások,
- a közvetlenül, vagy közvetve vagyonváltozást eredményező bevételek és ráfordítások (pl.
végleges átadások, tartozásátvállalások, fejlesztési célra kapott támogatások).
55
Valamennyi eredménykategóriát az adott eredménykörben figyelembe vehető hozamok és

ráfordítások különbségeként határozunk meg. Hozamokon az eredményt növelő, ráfordításokon az
eredményt csökkentő tényezők összességét értjük.
Az eredménykimutatás fajtái:
I. Tartalma (az üzemi eredmény meghatározásakor alkalmazott eljárás) szerint:
1. Összköltség eljárással készített eredménykimutatás
2. Forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás
II. Formája szerint:
1. Lépcsőzetes felépítésű ( „A” tipusú) eredménykimutatás
2. Mérlegszerű („B” tipusú) eredménykimutatás
Az eredménykimutatás készítésekor alkalmazásra kerülő eljárásról és annak formájáról a vállalkozás

dönt, így összesen négy változat közül választhat.
Az eredménykimutatás felépítése összköltség eljárás alkalmazásakor:
„A” változat
I. Értékesítés nettó árbevétele

II. Aktivált saját teljesítmények értéke
III. Egyéb bevételek
IV. Anyagjellegű ráfordítások
V. Személyi jellegű ráfordítások
VI. Értékcsökkenési leírás
VII. Egyéb ráfordítások
A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I+/-II+III-IV-V-VI-VII)
VIII. Pénzügyi műveletek bevételei
IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai
B/ Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX)
C/ Szokásos vállalkozási eredmény (+/-A+/-B)
X. Rendkívüli bevételek
XI. Rendkívüli ráfordítások
D/ Rendkívüli eredmény (X-XI)
E/ Adózás előtti eredmény (+/-C+/-D)
XII. Adófizetési kötelezettség
F/ Adózott eredmény (+/-E-XII)
Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre
Jóváhagyott osztalék, részesedés
G/ Mérleg szerinti eredmény (+/-F+ eredménytartalék igénybevétel- jóváhagyott oszt.)
56
„B” változat
Ráfordítások Bevételek
I. Saját termelésű készletek állományának csökkenése XI. Értékesítés nettó árbevétele
II. Anyagjellegű ráfordítások XII. Aktivált saját teljesítmények

értéke (saját termelésű készle-
tek állományának növekedése,
saját előállítású eszközök
aktivált értéke)
III. Személyi jellegű ráfordítások
IV. Értékcsökkenési leírás
V. Egyéb ráfordítások XIII. Egyéb bevételek
VI. Üzemi (üzleti) tevékenység ráfordításai XIV. Üzemi (üzleti) tevékenység

bevételei
(I+II+III+IV+V nyereség ) (XI+XII+XII veszteség)
A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (VI<XIV) H/ Üzemi (üzleti) tevékenység

eredménye (VI>XIV)
VII. Pénzügyi műveletek ráfordításai XV. Pénzügyi műveletek bevételei
B/ Pénzügyi műveletek nyeresége ( VII<XV ) I/ Pénzügyi műveletek vesztesége

(VII>XV.)
C/ Szokásos vállalkozási eredmény ( nyereség ) J/ Szokásos vállalkozási eredmény

( veszteség )
VIII. Rendkívüli ráfordítások XVI. Rendkívüli bevételek
D/ Rendkívüli eredmény (VIII<XVI) K/ Rendkívüli eredmény (VIII>XVI)
E/ Adózás előtti eredmény (nyereség) L/ Adózás előtti eredmény (veszteség)
IX. Adófizetési kötelezettség M/ Adózott eredmény
X. Jóváhagyott osztalék, részesedés XVII. Eredménytartalék igénybevétele

osztalékra, részesedésre
G/ Mérleg szerinti eredmény (nyereség) N/ Mérleg szerinti eredmény (veszteség)
Látható, hogy a két változat csupán elrendezésében, formájában mutat eltérést. Az egyes
eredménykategóriák meghatározása mindkét esetben a bevételek ( hozamok) és a ráfordítások
szembe állításával történik. Az összköltség eljárás úgynevezett bruttó szemléletű
eredménymeghatározási technika. Alkalmazásakor az időszak összes termelési költségét
mutatja ki, amely ráfordítássá válik, vagyis elszámolásra kerül az eredmény terhére.
Költségnek nevezzük a tevékenység során felhasznált termelési tényezők pénzben kifejezett
értékét. A számvitelben a költségek fajta (költségnem) és elszámolási mód szerinti
csoportosításának van kiemelkedő jelentősége. A mai számviteli gyakorlat költségfajták
szerint megkülönbözteti
57
- az anyagjellegű ráfordításokat,
- a személyi jellegű ráfordításokat és
- az értékcsökkenési leírást.
Ezek a költségek, összköltség eljárás alkalmazásakor, felmerülésük időszakában elszámo-
lásra kerülnek az eredmény terhére, vagyis ráfordítássá válnak.
Elszámolási mód szerint megkülönböztetünk
- közvetlen és
- közvetett költségeket.
A közvetlen költségek a végzett tevékenységhez, az előállított termékekhez egyértelműen,
közvetlenül kapcsolódó költségek körét jelentik.
A közvetett költségek, ezzel szemben, áttételesen, nem közvetlenül kapcsolódnak a végzett
tevékenységhez. Ezek a költségek gyakran a tevékenység egészét terhelik, felmerülésük
időszakában elszámolásra kerülnek az eredmény terhére, azaz ráfordítássá válnak.
Az eredménykimutatásnak az értékesítési folyamatokban realizált eredményt kell tükröznie,
ezért az összköltség eljárással készített eredménykimutatás üzemi eredményének
hozamai között megjelenik egy speciális tétel, az aktivált saját teljesítmények értéke. E tétel
funkciója az, hogy a megtermelt (a saját termelésű készletek állománynövekedéseként, illetve
a saját részre előállított eszközök értékéből adódó), de értékesítésre nem kerülő javakkal
összefüggő többletköltséget pozitív hozamként ellensúlyozza. Ha a saját termelésű készletek
állománya csökkent, egyszerűen fogalmazva: több terméket értékesítettünk, mint amennyit
megtermeltünk, a többlet eladásból adódó nettó árbevételt negatív hozamként az alktivállt
saját teljesítmények sora ellensúlyozza. Az aktivált saját teljesítmények értéke ezért mindig
közvetlen önköltségen kerül az eredménykimutatásba.
Az eredménykimutatás felépítése forgalmi költség eljárás alkalmazásakor:
„A” változat:
I. Értékesítés nettó árbevétele

II. Értékesítés közvetlen költségei
III. Értékesítés bruttó eredménye (I-II)
IV. Értékesítés közvetett költségei
V. Egyéb bevételek
VI. Egyéb ráfordítások
A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (+/-III-IV+V-VI)
„B” változat:
Ráfordítások Bevételek
I. Értékesítés közvetlen költségei IX. Értékesítés nettó árbevétele
II. Értékesítés közvetett költségei X. Egyéb bevételek
III. Egyéb ráfordítások XI. Üzemi (üzleti) tevékenység

bevételei
(IX+X)
IV. Üzemi (üzleti) tevékenység ráfordításai
(I+II+III)
A/ Üzemi (üzleti) tevékenység nyeresége (IV<XI) H/ Üzemi (üzleti ) tevékenység
vesztesége (IV>XI)
A forgalmi költség eljárás az üzemi (üzleti) eredmény meghatározásában tér el az előbb látott
módszertől. Ez a technika az értékesítési folyamatokat írja le, ezért az értékesítésből származó
58
bevételeket tekinti hozamnak, illetve az eladott javak beszerzési, előállítási költségei, valamint az
időszak közvetett költségei válnak ráfordítássá.
Az eredménymeghatározás eljárásainak összehasonlítása
Megnevezés Összköltség eljárás Forgalmi költség eljárás
Azonos vonások Összegszerű egyezés valamennyi eredménykategóriánál

A pénzügyi, a szokásos vállalkozási, a rendkívüli, az adózás
előtti, az adózott és a mérleg szerinti eredmény megállapításá-
nak módja
Eltérő vonások Szemléletben

A termelési folyamatokra Az értékesítési folyamatokat
épül tükrözi
A ráfordítások köre az üzemi (üzleti) eredményben

Az időszak összes termelési Az értékesítés közvetlen és
költsége közvetett költségei
+ Egyéb ráfordítások + Egyéb ráfordítások
A hozamok köre az üzemi (üzleti) eredményben

Értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele
+/- Aktivált saját teljesítmé- + Egyéb bevételek
nyek értéke
+ Egyéb bevételek
Feladat: Egy vállalkozás eredménykimutatásához a következő adatok ismertek (adatok ezer

Ft-ban):
- Értékesítés nettó árbevétele 1 200
- Egyéb bevételek 500
- Aktivált saját teljesítmények értéke +10
- Időszak összes termelési költsége 890
Ebből a közvetett költségek összege 90
- Egyéb ráfordítások 200
- Pénzügyi műveletek bevételei 100
- Pénzügyi műveletek ráfordításai 70
- Rendkívüli bevételek 50
- Rendkívüli ráfordítások 60
Az adó mértéke 18 %, az adóalapot módosító tételek eredője – 40 ezer Ft. Az adózott ered-
mény 50 %-át fizetik ki osztalékként.
Feladat: Határozzuk meg mindkét eljárással a vállalkozás eredményét!

59
Megoldás:
Összköltség eljárás:
Megnevezés Összeg (ezer Ft)
I. Értékesítés nettó árbevétele 1 200
II. Aktivált saját teljesítmények értéke +10
III. Egyéb bevételek 500
IV-VI.Anyagjellegű-,személyi jellegű ráfordítások,
Értékcsökkenési leírás 890
VII. Egyéb ráfordítások 200
A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 620
VIII. Pénzügyi műveletek bevételei 100
IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai 70
B/ Pénzügyi műveletek eredménye 30
C/ Szokásos vállalkozási eredmény 650
X. Rendkívüli bevételek 50
XI. Rendkívüli ráfordítások 60
D/ Rendkívüli eredmény -10
E/ Adózás előtti eredmény 640
XII. Adó (640-40)x0,18 108
F/ Adózott eredmény 532
Jóváhagyott osztalék, részesedés 532x0,5 266
G/ Mérleg szerinti eredmény 266
Az üzemi (üzleti) eredmény meghatározása forgalmi költség eljárással:
Az értékesítés közvetlen költségeinek meghatározása: az időszak összes termelési költségeiből

kiemeljük az aktivált saját teljesítmények összegét, mivel ez a saját részre aktivált eszközök
önköltségéből, vagy a saját termelésű készletek állományának növekedéséből adódott. Az aktivált
saját teljesítmények pozitív állománya tehát olyan költségtömeget jelent, amely az adott időszakban
merült fel, de az érintett termékkör nem került értékesítésre, ezért közvetlen önköltségük az értékesítés
közvetlen költségei között nem szerepelhet.
Időszak összes termelési költsége 890
- Aktivált saját teljesítmények értéke -10
Értékesítés közvetlen és közvetett költségei 880
- Értékesítés közvetett költségei -90
Értékesítés közvetlen költségei 790
Az eredmény számítása:
I. Értékesítés nettó árbevétele 1 200
II. Értékesítés közvetlen költségei 790
III. Értékesítés bruttó eredménye 410
IV. Értékesítés közvetett költségei 90
V. Egyéb bevételek 500
VI. Egyéb ráfordítások 200
A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 620
60
Ellenőrző kérdések az Eredménykimutatás témaköréből

1. Határozza meg a következő fogalmakat!
Eredménykimutatás
Ráfordítás
Hozam
Költség
2. Sorolja fel az eredménykategóriákat!
3. Határozza meg az egyes eredménykategóriák tartalmát!
4.Mi az eredménykimutatás összeállításának célja?
5. Sorolja fel az erdménykimutatás tartalmi és formai jellemzőit!
6. Milyen eljárások alkalmazhatók az eredménykimutatás összeállításakor?
7. Milyen formákban készíthető el az erdménykimutatás?
8. Milyen azonos és eltérő vonásai vannak a kétféle eljárással készített eredménykimutatásnak?
9. Sorolja fel a kétféle eljárással készített eredménykimutatás ráfordításait!
10. Magyarázza meg, miért térnek el a kétféle technikával készített eredménykimutatás hozamai!
61
7. Gazdasági események
A vállalkozások működésük során sokféle eseménnyel találkozhatnak. Ezek közül
gazdasági eseménynek azokat tekintjük, melyek a vagyoni , pénzügyi és jövedelmi
helyzetükre hatást gyakorolnak vagyis a vagyonának összetételében illetve az eredményének
alakulásában ezek következtében változás következik be. A gazdasági eseményeket más
szóval gazdasági műveletnek is nevezik.
A vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi viszonyára gyakorolt hatás alapján alapvető

és összetett gazdasági eseményeket különböztetünk meg, melyeket a következő példákon mutatunk
be.
Egy vállalkozás nyitómérlegének adatai :
Eszközök Nyitó mérleg, 2001. január 1. (adatok ezer Ft-ban) Források

Szellemi termékek 6 400 Jegyzett tőke 20 000
Áruk 1 600 Szállítók 3 000
Vevőkövetelések 2 100 Rövid lejáratú hitelek 3 100
Bankbetét 16 000
Eszközök összesen 26 100 Források összesen 26 100
6.1. Alapvető gazdasági események
a./ A vállalkozás 50 000 Ft készpénzt vesz fel a bankszámláról , bankértesítés megérkezett.
Az esemény hatása a mérlegtételekre ( e Ft ) : Bankbetét ( E ) : + 50

Pénztár ( E ) : - 50
Eszközök Mérleg (adatok ezer Ft-ban) Források

Áruk 1 600 Szállítók 3 000
Bankbetét 16 000 – 50 =15 950
Pénztár + 50
Eszközök összesen 26 100 +50 –50 Források összesen 26 100
Az esemény hatására az egyik eszköz ( bankbetét ) ugyanakkora összeggel csökkent, mint amilyen
összeggel egy másik eszköz ( pénztár ) nőtt. Így az eszközök összesen értéke ( és a források összesen
értéke ), a v állalkozás vagyona nem változik és er edménye sem keletkezik. Csak az eszközök
összetétele változik meg ! Ezért ezt az eseményt eszközkörforgásnak nevezzük.
b./ A vállalkozás szállítói tarozását további rövid lejáratú hitel felvételével egyenlíti ki.
Az esemény határa a mérlegtételekre ( e Ft ) : Szállítók ( F ) : - 3 000

Rövidlejáratú hitelek ( F ) : + 3 000

Áruk 1 600 Szállítók 3 000 – 3 000 = 0
Vevőkövetelések 2 100 Rövid lejáratú hitelek 3 100 + 3 000 = 6 100
Bankbetét 15 950
Pénztár 50
Eszközök összesen 26 100 Források összesen 26 100 – 3 000 + 3 000
62
Az esemény hatására az egyik forrás ( szállítók ) ugyanakkora összeggel csökkent, mint amilyen
összeggel egy másik forrás ( rövid lejáratú hitelek ) nőtt. Igy a források összesen értéke ( és az
eszközök összesen értéke ), a vállalkozás vagyona nem változik és eredménye sem keletkezik. Csak a
források összetétele változik meg ! Ezért ezt az eseményt forráskörforgásnak nevezzük.
c./ A vállalkozás Árut vásárol 300 e Ft értékben. A tartozását még nem rendezte.
Az esemény határa a mérlegtételekre ( e Ft ) : Áruk ( E ) : + 300

Szállítók ( F ) : + 300

Áruk 1 600 + 300 = 1 900 Szállítók 0 + 300
Bankbetét 15 950
Pénztár 50
Eszközök összesen 26 100 + 300 = 26 400 Források összesen 26 100 + 300 = 26 400
Az esemény hatására egy eszköz és egy forrás ugyanolyan összeggel növekedett így az eszköz és
forrás összesen - vagyis a vállalkozás vagyona - is ugyanazzal az értékkel nőtt, de eredmény itt sem
keletkezett. Tőkebevonásnak nevezzük ezt a gazdasági eseményt.
d./ A vállalkozás a Rövid lejáratú hitel tartozását bankszámláról kiegyenlítette, erről a bankértesítés
megérkezett.
Az esemény határa a mérlegtételekre ( e Ft ) : Bankbetét ( E ) : - 6 100

Rövid lejáratú hitelek ( F ) : - 6 100

Áruk 1 900 Szállítók 300
Vevőkövetelések 2 100 Rövid lejáratú hitelek 6 100 – 6 100 = 0
Bankbetét 15 950 – 6 100 = 9 850
Pénztár 50
Eszközök összesen 26 400 – 6 100 = 20 300 Források összesen 26 400 – 6 100 = 20 300
Az esemény hatására egy eszköz és egy forrás ugyanolyan összeggel csökkent, így az eszköz és forrás
összesen - vagyis a vállalkozás vagyona - is ugyanazzal az értékkel csökkent, de eredmény itt sem
keletkezett. Tőkekivonásnak nevezzük ezt a gazdasági eseményt.
A fentiek alapján elmondhatjuk tehát, hogy az alapvető gazdasági események hatására csak a
vállalkozás vagyonában következik be változás ( átrendeződés, növekedés vagy csökkenés ), az
eredményében nem.
63
6.2. Összetett gazdasági események
A vállalkozás Árukészletének a felét étékesítette 1 200 e Ft készpénzért.
Az esemény hatása a mérlegtételekre ( e Ft) : Áruk ( E ) : - 950 ( 1900/2)

Pénztár ( E ) : + 1200
Most az onban változás nem csak a mérlegtételekben következett be. A pénztárba befolyt összeg
egyben a vállalkozás árbevétele, az értékesített áruk értéke pedig anyagjellegű ráfordítás ( eladott
áruk beszerzési értéke = ELÁBÉ ), hiszen az árut „ felhasználtuk” – változatlan formában továbbadtuk
eredmény elérése céljából ! Vagyis nemcsak a mérleg soraiban következik be változás, hanem az
eredménykimutatásban is a következőképpen : ( összköltség eljárású eredménykimutatás készítése
esetén )
I. Értékesítés nettó árbevétele : + 1 2 00 (Árbevétel nő)

IV. Anyagjellegű ráfordítások + 950 (Ráfordítás nő)
A üzleti ( üzemi ) tevékenység eredménye + 250 ( 1200-950)
Nézzük a mérleget !

Áruk 1 900 – 950 = 950 Szállítók 300
Vevőkövetelések 2 100 ! Eredmény ! + 250
Bankbetét 9 850
Pénztár 50 + 1200 = 1 250
Eszközök összesen 20 300 – 950 + 1200= 20 550 Források összesen 20 300 + 250 = 20 550
Az egyik eszköz értéke ( pénztár) nő 1 200 , a másik eszköz ( Áruk ) értéke pedig csökken 950 ,
vagyis nem ugyanazzal az értékkel. Ennek következtében az eszközök összesen értéke 1200 – 950 =
250 –el növekszik. A mérlegegyezőség elve alapján azonban a forrásoknak is 250 –el többnek kell
lennie ! Ez csak úgy lehetséges, hogy eredményváltozás keletkezik – ezt ki is mutattuk az
eredménykimutatás alapján. ( Nem mondhatjuk mérleg szerinti eredménynek, hiszen adófizetési
kötelezettséggel és osztalékra szánt összeggel még nem terheltük meg .)
Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy az összetett gazdasági eseményeknek az a jellemzője, hogy
a vállalkozás eredményében is változást idéznek elő.
I. Feladat : Elemezze a következő gazdasági eseményeket !
1./ A vállalkozás számítógépeket vásárolt ügyviteli célra 2 500 000 Ft értékben. A számlát még nem
rendezték!
2./ A dolgozók munkabérének kifizetésére 1 500 000 Ft-ot felvettek a b ankszámláról - melyről a
bankértesítés megérkezett – majd kifizették a dolgozók bérét.
3./ Az (1. ) pontbeli szállítói tartozást Rövid lejáratú hitelből egyenlítették ki.
4./ A díjbeszedőnek készpénzzel egyenlítették az előző havi gázfogyasztás számláját, 16 000 Ft.
5./ Két dolgozónak 3-3000 Ft fizetési előleget fizettek ki a pénztárból.
6./ Utólagos kiegyenlítésre 1 200 000 Ft beszerzési értékű árut 1 600 000 Ft-ért értékesítettek.
7./ A vevők a (6.) pontbeli tartozásukat váltóval egyenlítették ki.
8./ A bankértesítés szerint a Rövid lejáratú hiteltartozásból 500 000 Ft-ot törlesztettek és 50 000 Ft
hitelkamatot is leemelt a bank a bakszámláról.
9./ Bankértesítés érkezett, hogy 300 000 Ft osztalékot írtak jóvá a részesedések után.
10./ A ( 7. ) pontbeli váltókövetelés lejárt, a vevők bankértesítés szerint kiegyenlítették tartozásukat és
még 100 000 Ft kamatot is fizettek.
64
I. feladat megoldása :
Sor- Miben történt változás? Eszköz / Forrás; Válto-

szám (Az érintett vagyonrész, eredmény- Költség, zás Típus Összeg
összetevő megjelölése) Ráfordítás / iránya (Ft)
Bevétel + / --
1) Árukészlet E + Tőke- 2 500 000
Szállítókkal szembeni kötelezettség F + bevonás 2 500 000
2.a) Készpénz E + Eszköz- 1 500 000
Bankbetét E -- körforgás 1 500 000
b) Készpénz E -- Tőke- 1 500 000
Jövedelemelszámolás F -- kivonás 1 500 000
3) Rövid lejáratú hitel F + Forrás- 2 500 000
Szállítókkal szembeni kötelezettség F -- körforgás 2 500 000
4) Készpénz E - összetett 16 000
Anyagköltség K + 16 000
5) Készpénz E -- Eszköz- 6 000
Munkavállalóval szembeni követelés E + körforgás. 6 000
6 a) Áruk E -- Összetett 1 200 000
ELÁBÉ R + 1 200 000
b) Vevőkövetelések E + Összetett 1 600 000
Értékesítés árbevétele B + 1 600 000
7) Vevőkövetelések E -- Eszköz- 1 600 000
Váltókövetelések E + körforgás 1 600 000
8a) Bankbetét E -- Tőke- 500 000
Rövid lejáratú hitel F -- kivonás 500 000
b) Bankbetét E - összetett 50 000
Fizetett kamatok R + 50 000
9) Bankbetét E + összetett 300 000
Kapott osztalék B + 300 000
10 a) Bankbetét E + Eszköz- 1 600 000
Vevőkövetelések E -- körforgás 1 600 000
b) Bankbetét E + összetett 100 000
Egyéb kapott kamatok B + 100 000
65
7. A kettős k öny v v ez et és a l a pj a i
7.1. Könyvelési szabályok
Az eddigiek alapján láthatjuk tehát, hogy a g azdasági események mindegyike után a

vállalkozás mérlegének és/vagy eredménykimutatásának tételeiben változás következik be, vagyis
mindegyik esemény után új mérleget , eredménykimutatást kellene összeállítani. Ennek elkerülésére
év közben a gazdasági események rögzítésére, feljegyzésére a könyvvezetés szolgál – e fogalommal
már az első fejezetben találkoztunk.
Szintén ismert, hogy a könyvvezetésnek két féle módja az egyszeres és a kettős könyvvezetés.
A továbbiakban a kettős könyvvezetéssel ismerkedünk meg
A kettős könyvvezetésben a gazdasági események rögzítése a főkönyvi számlákon történik.

A főkönyvi számlák a mérleg és az eredménykimutatás „sorokra” bontásával keletkeznek. Tapasz-
talhattuk, hogy a gazdasági események hatására kétirányú változás következhet be – növekedés illetve
csökkenés. A főkönyvi számla ( könyvviteli számla, számla ) olyan kétoldalú nyilvántartás, melynek
egyik oldalán a növekedéseket , másik oldalán a csökkenéseket jegyezzük fel – más szóval könyveljük.
A könyvviteli számla jelölésére számlavázat használunk:
Tartozik szám, megnevezés Követel
A bal oldal a (T)artozik, a jobb oldal a (K) övetel elnevezést viseli - de az elnevezésekkel
kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy azoknak jelentése nincs – csak az oldalak megkülönböz-
tetésére szolgálnak. A szám és megnevezés magyarázatára a későbbiekben kerül sor.
A T oldalra való könyvelés terhelést, a K oldalra való könyvelés pedig jóváírást jelent.
A könyvviteli számlák csoportjai:
Mérlegszámlák Eredményszámlák
Eszköz számlák Forrás számlák Költség, ráfordítás Bevétel

számlák számlák
A fenti fő csoportok mellett találkozni fogunk :

- technikai számlákkal, melyeknek gazdasági tartalmuk nincs
- helyesbítő számlákkal, melyek egy másik főkönyvi számlához kapcsolódva
annak tartalmát módosítják, helyesbítik.
66
A következőkben a legfontosabb könyvelési fogalmakkal és szabályokkal ismerkedünk meg.
a./ Eszköz számlák

- a vállalkozás eszközeiben bekövetkezett változások rögzítésére szolgálnak
- a Nyitó érték a T oldalra, a záró egyenleg a K oldalra kerül
- a növekedéseket a T oldalra, a csökkenéseket a K oldalra írjuk
- általában T egyenlegük van
Tartozik Eszköz számla Követel

Nyitó érték Csökkenések ( K forgalom)
Növekedések ( T forgalom ) Záró egyenleg

T főösszeg K főösszeg
Nyitó érték : az adott időszak elején ( általában január 1-én ) az adott eszköz nyitó mérlegben
szereplő értéke
Forgalom : az időszaki gazdasági események együttes összege
Főöszeg : a nyitó érték és a forgalom együtt
Egyenleg : a T és K főösszeg különbsége - ha T főösszeg > K főösszeg : T egyenlegről beszélünk

- ha T főösszeg < K főösszeg : K egyenlegről beszélünk
Záró egyenleg : A számlák zárásakor, rendezésekor ( időszak végén, általában dec.31-én ) kerül a
számlára
Példa : 200.. év január 1- adatok :
Tartozik Elszámolási betétszámla Követel

Ny : 12 000 000 Csökkenés : 7 000 000
Növekedések: 4 000 000
T főösszeg : 16 000 000 K főösszeg : 7 000 000
Az elszámolási betétszámla nyitó értéke 12 000 000 Ft a tárgyévi nyitó mérleg ( egyben előző évi
záró mérleg ) adata – egyezően a megfelelő bankkivonattal . Az évközi T forgalom ( növekedések )
4 000 000 Ft, az évközi K forgalom ( csökkenések ) 7 000 000 Ft. A számla aktuális egyenlege :
16 000 000 – 7 000 000 = 9 000 000 Ft és mivel a T főösszeg > K főösszeg ⇒ T jellegű.
b./ Forrás számlák

- a vállalkozás forrásaiban bekövetkezett változások rögzítésére szolgálnak
- a Nyitó érték a K oldalra, a záró egyenleg a T oldalra kerül
- a növekedéseket a K oldalra, a csökkenéseket a T oldalra írjuk
- általában K egyenlegük van
Tartozik Forrás számla Követel

Csökkenések Nyitó érték
Záró egyenleg Növekedések

Az eszköz és forrás számlák december 31-i egyenlegeit a mérleg megfelelő soraiba vezetjük fel.
67
c./ Költség, ráfordítás számlák
- a vállalkozás költségeiben, ráfordításaiban bekövetkezett változások rögzítésére szolgálnak

- a Nyitó értékük nincs , hanem az első esemény megtörténtével elővezetjük
- a növekedéseket a T oldalra, a csökkenéseket a K oldalra írjuk
- nem zárjuk, hanem rendezzük
- T egyenlegük van
Tartozik Költség, ráfordítás számla Követel

Elővezetés Csökkenések
Növekedések Rendezés
d./ Bevétel számlák: a ráfordítás számlák ellenpárjai
- a vállalkozás árbevételében, bevételében bekövetkezett változások rögzítésére szolgálnak

- a Nyitó értékük nincs , hanem az első esemény megtörténtével elővezetjük
- a növekedéseket a K oldalra, a csökkenéseket a T oldalra írjuk
- nem zárjuk, hanem rendezzük
- általában K egyenlegük van
Tartozik Bevétel Követel

Csökkenések Elővezetés
Rendezés Növekedések
A ráfordítás és bevétel számlák december 31-i egyenlegeit az eredménykimutatásba vezetjük fel.
A gazdasági események megtörténtét – mint ahogy arról már szó volt – bizonylatokkal
támasztjuk alá. A könyvelés során első feladatunk a bizonylatok alapján a számlakijelölés , más
szóval a kontírozás. Ennek során megadjuk:
- a gazdasági esemény időpontját
- az érintett főkönyvi számlák számát, nevét
- melyik számlá(k)nak melyik ( T vagy K ) oldalára
- milyen összeget kell könyvelni valamint
- az esemény rövid leírását.
A kettős könyvelés fontos szabálya : egy gazdasági esemény kapcsán legalább két számlára
kell könyvelni és mindig ugyanakkora összeget kell feljegyezni
az egyik számla ( számlák ) T oldalára , mint a m ásik számla
( számlák ) K oldalára .
68
A főkönyvi számlákon történő könyvelés összevont, értékbeni nyilvántartást fejez ki. Ezt
szintetikus könyvelésnek is n evezzük. A szintetikus könyvelés mellett találkozunk az analitikus
könyveléssel , mely részletes mennyiségi és értékbeni nyilvántartást jelent. A főkönyvi könyvelésben
az analitikus könyvelés során összegyűjtött, összevont, rendszerezett adatok feljegyzése történik meg ,
melyek a feladással kerülnek a főkönyvi könyvelésre.
A főkönyvi számlákon való könyvelés ugyanakkor számlasoros elszámolást is jelent. A

számlasoros elszámolás a gazdasági események hatására bekövetkezett változásokat vagyonrészek
szerinti bontásban jegyzi fel – vagyis egy könyvviteli számlán csak egy meghatározott eszközben
illetve forrásban stb. bekövetkezett változást követhetünk nyomon.
A könyvviteli munka gyakorlatában a számlasoros elszámolás mellett idősoros elszámolást is

meg kell valósítani. Az idősoros elszámolás során a gazdasági események hatásait időrendi sorrendben
jegyezzük fel – függetlenül attól, hogy mely eszközben illetve forrásban következett be változás. Míg
a számlasoros elszámolás eszköze a könyvviteli számla, addig az idősoros elszámolás eszköze a napló.
A gyakorlatban sokféle naplóval találkozhatunk, de ezek mindegyike tartalmazza legalább a
következőket :
- dátum és/vagy sorszám
- hivatkozások
- az érintett könyvviteli számlák száma és megnevezése
- a gazdasági esemény tömör leírása ( szöveg )
- a könyvelt összeg ( T és K bontásban )
A fenti kétféle elszámolás alkalmazása biztosítja a könyvvitelben az ellenőrizhetőséget és az

egyeztethetőséget.
7.2. A főkönyvi számlák rendszerezése
Mint azt már az előző fejezetből tudjuk, a könyvviteli számlák jelölésére a számlák száma és
elnevezése szolgál. Ahhoz, hogy ezeket megtudjuk adni, szükség volt a könyvviteli számlák egységes
rendszerének kidolgozására. Ezt a rendszert a számlakeret tartalmazza.
A számlakeretben a sz ámlák csoportosítása a d ecimális osztályozás alapján valósul meg. E

szerint a számlákat először számlaosztályokba soroljuk, majd a sz ámlaosztályokat a d ecimális elv
szerint számlacsoportokra , a sz ámlacsoportokat pedig szintén a d ecimális elv alapján számlákra
bontjuk. Ha további részletezést szeretnénk, a számlákat alszámlákra , ez utóbbiakat pedig részletező
számlákra bonthatjuk. A számlaosztályokat egy, a számlacsoportokat kettő, a számlákat pedig három –
és így tovább - számjeggyel jelöljük.
A számlaszámok felépítése tehát következő lehet ( példa ) :
1 - számlaosztály ( Befektetett eszközök)
11 - számlacsoport (Immateriális javak )
113 - számla ( Szellemi termékek)
1131 - alszámla ( Szoftvertermékek)
11312 - részletező számla ( Ügyviteli szoftverek )

69
A gazdálkodók számvitelének megszervezéséhez és a beszámoló megfelelő formában történő

elkészítéséhez nyújt segítséget az egységes számlakeret , mely minden gazdálkodóra nézve kötelező
szabályokat ír elő.
Az egységes számlakeret tartalmazza a számlaosztályok számát, ezek megnevezését a

következőképpen :
Számlaosztály Számlaosztály neve Számlák jellege

száma
1. Befektetett eszközök
2. Készletek
3. Követelések, értékpapírok, Eszköz és forrás számlák =
pénzeszközök és aktív időbeli Mérleg számlák
elhatárolások
4. Források
5. Költségnemek
6. Költséghelyek, általános költségek Költség számlák
7. Tevékenységek költségei
8. Értékesítés elszámolt önköltsége és
ráfordítások Eredmény számlák
9. Értékesítés árbevétele és bevételek
0. Nyilvántartási számlák Technikai jellegűek
Tanulmányaink során a számlák számmal történő jelölésére csak a számlaosztályt fogjuk

használni és a számla nevével pontosítjuk a használni kívánt könyvviteli számlát.
A fenti táblázat alapján tehát elmondhatjuk, hogy :

- 1. számlaosztály tartalmazza az immateriális javakat, tárgyi eszközöket és b efektetett
pénzügyi eszközöket
- 2. számlaosztály tartalmazza : a készleteket ( vásárolt és saját termelésű )
- 3. Számlaosztály tartalmazza : követeléseket, értékpapírokat, pénzeszközöket és az

aktív időbeli elhatárolásokat
- 4. Számlaosztály az összes forrást
Az 1 - 4 . számlaosztály tartalmazza a mérleg elkészítéséhez szükséges adatokat.
- az 5. számlaosztály a költségeket költségfajták, költségnemek szerint tartalmazza. A

költségnemek a következők : anyagköltség, igénybe vett szolgáltatások költségei ,
egyéb szolgáltatások költségei, bérköltség, személyi jelegű egyéb kifizetések,
bérjárulékok és értékcsökkenési leírás.
- a 6 – 7 . számlaosztály használata nem kötelező, vezetői információk biztosítására

alkalmazható az elszámoltatás, az önköltségszámítás és a költséggazdálkodás
rendszerének kialakításához.
- a 8. Számlaosztály tartalma a választott eredménykimutatás fajtájától függően

az anyagjellegű, személyi jellegű ráfordításokat és értékcsökkenési leírást vagy az
értékesítés közvetlen és közvetett költségeit valamint az egyéb-, pénzügyi – és
rendkívüli ráfordításokat.
- a 9. Számlaosztályban mutatjuk ki az értékesítés árbevételét, az egyéb bevételeket, a

pénzügyi bevételeket és a rendkívüli bevételeket.
70
- a 0. Számlaosztály olyan technikai elszámolásokat tartalmaz, melyek az üzleti év eredmé-

nyét, a saját tőke összegét nem befolyásolják.
Az egységes számlakeret alapján kell a vállalkozásoknak a sa ját számlarendet elkészíteni.

A számlarend egy olyan számviteli szabályzat, amely tartalmazza:
a) minden olyan könyvviteli számla számát és megnevezését, melyet a vállalkozás használni

kíván
b) ha a számla nevéből egyértelműen annak tartalma nem következik, akkor rövid tartalmi
meghatározást valamint az adott számla növekedéseinek, csökkenéseinek jogcímeit, a
számlát érintő gazdasági eseményeket és azok más számlával való kapcsolatát
c) az analitikus könyveléssel való kapcsolatot
d) a fentiek bizonylati alátámasztását
Ily módon elmondhatjuk, hogy a számlarend tulajdonképpen két részből áll :

- a számlatükör , mely a főkönyvi számlákat tartalmazza : a fenti a ) pontbeli tartalommal
- szöveges számlarend a fenti b) - d) pontbeli tartalommal
A számlarendet a megalakulástól számított 90 napon belül el kell készíteni.
Az évközben vezetett főkönyvi számlák alapján a vállalkozás főkönyvi kivonatot készít.

A főkönyvi kivonat egy összesítő kimutatás, mely tartalmazza a vállalkozás összes alkalmazott
főkönyvi számlájának következő adatait : a főkönyvi számla száma, megnevezése ; a számla T és K
főösszege ; a számla T és K egyenlege. A T és K főösszegek összesítés után kapott értékének
egyezőnek kell lennie, csakúgy, mint a T és K egyenlegek összesítésével kapott értékeknek is meg kell
egyezniük. Ez az egyezőség biztosítja, hogy az évközi könyvelés során formai hibát nem vétettek,
vagyis nem sértették meg a kettős könyvvitel azon szabályát, hogy a T oldalra könyvelt összegnek a
K oldalra könyvelt összeggel meg kell egyeznie minden tétel esetében.
Tartalmi hiba – hogy nem a Számviteli törvény előírásai szerint került elszámolásra valamely
tétel – kiszűrésére a főkönyvi kivonat nem alkalmas.
A főkönyvi kivonatot évente legalább egy alkalommal, a beszámoló készítést megelőzően el

kell készíteni, de a vállalkozás saját belátása szerint – a számviteli politikában szabályozott módon –
évente több alkalommal is elkészítheti.
71
7.3. A számviteli munka szakaszai
Nyitás : a nyitómérleg alapján a megfelelő főkönyvi számlákra könyveljük a nyitó egyenlegeket

a 4. Nyitómérleg számlával szemben
Gazdasági események évközi elszámolása : a bekövetkezett gazdasági eseményeket év közben

a számlasoros és idősoros elszámolás keretében
feljegyezzük
Zárlati munkálatok : részletesebben lásd később ! Idetartozik többek között :
- költség számlák egyenlegeinek átvezetése a ráfordítás számlákra
- főkönyvi kivonat összeállítása
- a ráfordítás és b evétel számlák rendezése a 4 . Adózott eredmény elszámolása számlával

szemben
- adófizetési kötelezettség megállapítása és elszámolása
- fizetendő osztalék megállapítása és elszámolása
- a mérleg szerinti eredmény megállapítása és átvezetése a 4. Adózott eremény elszámolása

számláról a 4. Mérleg szerinti eredmény számlára
A beszámoló összeállítása : a főkönyvi kivonat alapján az eredménykimutatás és mérleg összeállítása
Zárás : a mérlegszámlák zárása 4. Zárómérleg számlával szemben.
Feladat a kettős könyvvitel menetére
Egy vállalkozás vagyonrészei 200... január 1-jén: (adatok ezer Ft-ban)

Tárgyi eszközök 12 000
Munkabértartozás 1 100
Adótartozások 143
Jegyzett tőke 14 200
Árukészlet 2 300
Szállítók 240
Váltókövetelések 555
Elszámolási betét 2 142
Mérleg szerinti eredmény .............
Aktív időbeli elhatárolások 15
72
Gazdasági műveletek:
1) A mérleg szerinti eredmény átvezetése az eredménytartalékba.
2) A múlt évi adótartozás átutalása megtörtént, a bankértesítés megérkezett.
3) A decemberi bérek kifizetéséhez szükséges összeget felvették a bankszámláról, a bankértesítés is
megérkezett.
4.) A munkabérek kifizetése megtörtént.
5) Áruértékesítés történt készpénzért, az 1 280 000 Ft-ról a pénztárbevételi bizonylatot kiállítása
megtörtént.
Az eladott áruk beszerzési áron számított értéke feladás szerint 985 000 Ft.
6) Befizettek 1 250 000 Ft készpénzt a bankszámlára, a bankértesítés is megérkezett.
7) Az anyagbeszerzőnek utólagos elszámolásra kifizettek 10 000 Ft készpénzt a pénztárból,
pénztárkiadási bizonylat szerint.
8) Készpénzért 3 000 Ft értékben írószereket vásároltak, ami azonnal felhasználásra került.
Feladat: a) Készítsen nyitómérleget!

b) Szerkessze meg: - a nyitótételeket ,
- a gazdasági események könyvelési tételeit!
c) Végezze el a könyvelést időrendben és főkönyvi számlákon is!
d) Készítsen főkönyvi kivonatot a könyvelés ellenőrzésére!
e) Év végét feltételezve: - A szükséges átvezetések elvégzése után állapítsa meg a vállalkozás
eredményét összköltség eljárású eredménykimutatás készítése
mellett!
(megjegyzés: feltételezzük, hogy nem fizetnek osztalékot, és
eltekintünk az adófizetési kötelezettségtől!)
-Végezze el az eredménykimutatás számláinak a megszüntetését!
- Készítse el a zárómérleget, és zárja le a főkönyvi számlákat!
Eszközök Mérleg, ……... .január 1. (adatok ezer Ft-ban) Források

73
Elemző és számlakijelölő ív
Elemzés Könyvelés = kontírozás
Miben történt változás E/F Válto Főkönyvi számla
Dátum (A vagyonrész, eredmény- Ktg ill. zás Összeg (Ft)
összetevő megjelölése) Ráf./ iránya számla- neve oldal
Bevétel +/- osztálya
74
c) Folyamatos könyvelés
Idősoros nyilvántartás: naplóban
Számlasoros nyilvántartás: főkönyvi számlákon

75
d) Ellenőrzés a nyitás és az 1-8. gazdasági esemény elkönyvelése után
Főkönyvi kivonat, 200... ....................................

Főkönyvi számla Forgalom (Ft) Egyenleg (Ft)
száma Neve Tartozik Követel Tartozik Követel
76
Eredménymegállapítás: összköltség eljárású eredménykimutatással

Megnevezés Adatok ezer Ft
Értékesítés nettó árbevétele
Aktivált saját teljesítmény értéke
Egyéb bevételek
Anyagjellegű ráfordítások
Személyi jellegű ráfordítások
Értékcsökkenési leírás (mint ráfordítás)
Egyéb ráfordítások
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye =
E. Adózás előtti eredmény (most!)
Adófizetési kötelezettség -
F. Adózott eredmény
Jóváhagyott osztalék, részesedés -
G. Mérleg szerinti eredmény
Eszközök Mérleg, ……... december 31. adatok ezer Ft-ban Források

77
Megoldás
Eszközök Mérleg, 2000. január 1. (adatok ezer Ft-ban) Források

Tárgyi eszközök 12 000 Jegyzett tőke 14 200
Áruk 2 300 Mérleg szerinti eredmény 1 329
Váltókövetelések 555 Szállítók 240
Bankbetét 2 142 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 1 243
A következő táblázat a könyvelési tételek megszerkesztését segíti! A gyakorlatban a tételeket a

bizonylatokon kontirozzák!
Elemzés Könyvelés = kontírozás
Miben történt változás E/F Válto Főkönyvi számla Összeg (Ft)
Dátum (A vagyonrész, eredmény- Ktg ill. zás
összetevő megjelölése) Ráf./ iránya Szám- neve oldal
Bevétel +/- lao.
jan. 1. 5 Eszköz számla T 17 012 000
4 Nyitó mérleg K 17 012 000
jan. 1. 4 Nyitó mérleg T 17 012 000
5 Forrás számla K 17 012 000
1. Mérleg szerinti eredmény F - 4 Mérleg szerinti T 1 329 000
eredmény
Eredménytartalék F + 4 Eredménytartalék K 1 329 000
2. Adótartozás F - 4 Költségvetési befiz. T 143 000
kötelezettség
teljesítése
Bankbetét E - 3 Elszámolási betét K 143 000
3. Készpénz E + 3 Pénztár T 1 100 000
Bankbetét E - 3 Elszámolási betét K 1 100 000
4. Készpénz E - 3 Pénztár K 1 100 000
Munkabértartozás F - 4 Jövedelemelszámo- T 1 100 000
lás
5./a Készpénz E + 3 Pénztár T 1 280 000
Árbevétel B + 9 Belföldi értékesítés K 1 280 000
árbevétele
5./b Árukészlet E - 2 Áruk K 985 000
Anyagjellegű ráfordítások R + 8 Anyagjell. ráford.
(ELÁBÉ) T 985 000
6. Bankbetét E + 3 Elszámolási betét T 1 250 000
Készpénz E - 3 Pénztár K 1 250 000
7. Munkavállalóval szembeni 3 Munkavállalókkal
követelés E + szembeni követelés T 10 000
Készpénz E - 3 Pénztár K 10 000
8. Anyagköltség K + 5 Anyagköltség T 3 000
Készpénz E - 3 Pénztár K 3 000
c) Idősoros nyilvántartás: naplóban

78
Napló, 2000. január hó 1. oldal

Dátum Tartozik számla Követel számla Összeg (Ft)
vagy Számla neve számla- Neve Szöveg Tartozik Követel
sor- -osztály osztály
szám száma száma
jan. 1. 5 Eszköz számla 4 Nyitómérleg Nyitás - 17 012 000
1. Tárgyi eszközök 12 000 000 -
2 Áruk 2 300 000 -
3 Váltókövetelések 555 000 -
3 Elszámolási betét 2 142 000 -
3 Aktív időbeli elhatárolás 15 000 -
jan. 1. 4 Nyitómérleg 5 Forrás számla Nyitás 17 012 000 -
4 Jegyzett tőke 14 200 00
4 Mérleg szerinti 1 329 000
eredmény
4 Belföldi szállítók 240 000
4 Költségvet. befiz. 143 000
kötelezettség
4 Jövedelemelszá- 1 100 000
molás
1. 4 Mérleg szerinti eredmény 4 Eredménytartalék Mérleg szerinti eredmény átvezetése 1 329 000 1 329 000
2. 4 Költségvetési befiz. 3 Elszámolási betét Adótartozás átutalása 143 000 143 000
kötelezettség teljesítése
3. 3 Pénztár 3 Elszámolási betét Készpénzfelvétel bankszámláról 1 100 000 1 100 000
4. 4 Jövedelemelszámolás 3 Pénztár Bérfizetés 1 100 000 1 100 000
5/a 3 Pénztár 9 Belföldi értékesí- Árueladás készpénzért 1 280 000 1 280 000
tés árbevétele
5/b 8 Anyagjell. ráf.(ELÁBÉ) 2 Áruk Készletcsökkenés elszámolás 985 000 985 000
6. 3 Elszámolási betét 3 Pénztár Készpénzbefizetés a bankszámlára 1 250 000 1 250 000
7. 3 Munkavállalókkal 3 Pénztár Kifizetés utólagos elszámolásra 10 000 10 000
szembeni .követelés
8. 5 Anyagköltség 3 Pénztár Irodaszer vásárlás 3 000 3 000
Nyitás és forgalom összesen 41 224 000 41 224 000
79
Számlasoros nyilvántartás: főkönyvi számlákon
T 1. Tárgyi eszközök K T 2. Áruk K

Ny (4) 12 000 000 Z (492) 12 000 000 NY(4) 2 300 000 5/b(8) 985 000
Z (4) 1 315 000
T 3. Váltókövetelések K T 3. Elszámolási betét K

Ny (4) 555 000 Z (4) 555 000 Ny (4) 2 142 000 2(4) 143 000
6(3) 1 250 000 3(3) 1 100 000
Z (4) 2 149 000
T 3. Aktív időbeli elhatárolások K T 4.. Nyitómérleg K

Ny (4) 15 000 Z (4) 15 000 Ny(F szlák) 17012000 Ny(E szlák)17012000
T 4. Jegyzett tőke K T 4. Mérleg szerinti eredmény K

Z (4) 14 200 000 Ny (491) 14 200 000 1(4) 1 329 000 Ny (4) 1 329 000
Z (4) 292 000 dec.31.(4) 292 000
4. Költségvetési befizetési
T 4. Belföldi szállítók K T kötelezettségek K
Z (4) 240 000 Ny (4) 240 000 Z (4) 143 000 Ny (4) 143 000
4. Költségvetési befizetési kötelezettségek. T

teljesítése K
2 (384) 143 000 Z (492) 143 000
T 4. Jövedelemelszámolás K T 4. Eredménytartalék K
4 (3) 1 100 000 Ny (491) 1 100 000 Z (4) 1 329 000 1(4) 1 329 000
T 3. Pénztár K T 9. Belföldi értékesítés árbevétele K

3(3) 1 100 000 4(4) 1 100 000 dec.31(4) 1280 000 5/a(3) 1 280 000
5/b (9) 1 280 000 6(3) 1 250 000
7(3) 10 000
8(5) 3 000
Z (4) 17 000
80
3. Munkavállalókkal szembeni
T 8. Anyagjellegű ráford. (ELÁBÉ) K T követelés K
5/a(2) 985 000 dec.31(4) 985 000 7(3) 10 000 Z (4) 10 000
T 5. Anyagköltség K T 8. Anyagjellegű ráford.(Anyagköltség ) K

8(3) 3 000 Dec. 31. (8) 3 000 Dec. 31. (5) 3 000 Dec. 31. (4) 3 000
d) Ellenőrzés a nyitás és az 1-8. gazdasági esemény elkönyvelése után
Főkönyvi kivonat, 2000. január 31.

Főkönyvi számla Forgalom(főösszeg) (Ft) Egyenleg (Ft)
Száma neve Tartozik Követel Tartozik Követel
1 Tárgyi eszközök 12 000 000 - 12 000 000 -
2 Áruk 2 300 000 985 000 1 315 000 -
3 Váltókövetelések 555 000 - 555 000 -
3 Munkavállalókkal szembeni 10 000 - 10 000 -
követelés
3 Pénztár 2 380 000 2 363 000 17 000 -
3 Elszámolási betét 3 392 000 1 243 000 2 149 000 -
3 Aktív időbeli elhatárolások 15 000 - 15 000 -
4 Jegyzett tőke - 14 200 000 - 14 200 000
4 Eredménytartalék - 1 329 000 - 1 329 000
4 Mérleg szerinti eredmény 1 329 000 1 329 000 - -
4 Belföldi szállítók - 240 000 - 240 000
4 Költségvetési befizetési - 143 000 - 143 000
kötelezettség
4 Költségvetési befizetési köt. 143 000 - 143 000 -
teljesítése
4 Jövedelemelszámolás 1 100 000 1 100 000 - -
4 Nyitómérleg 17 012 000 17 012 000 - -
1-4. számlaosztály összesen 40 236 000 39 944 000 16 204 000 15 912 000
5 Anyagköltség 3 000 3 000 - -
8. Anyagjellegű ráfordítás 3 000 - 3 000 -
(anyagköltség)
8. Anyagjellegű ráford. 985 000 - 985 000 -
(ELÁBÉ)
9 Belföldi értékesítés - 1 280 000 - 1 280 000
árbevétele
5-9. számlaosztály összesen 988 000 1 280 000 988 000 1 280 000
Összesen 41 227 000 41 227 000 17 192 000 17 192 000
81
Eredménymegállapítás: összköltség eljárású eredménykimutatással

Megnevezés Adatok ezer Ft
Értékesítés nettó árbevétele 1 280
Aktivált saját teljesítmény értéke -
Egyéb bevételek -
Anyagjellegű ráfordítások 988
Személyi jellegű ráfordítások -
Értékcsökkenési leírás (mint ráfordítás) -
Egyéb ráfordítások -
B. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye = 292
E. Adózás előtti eredmény (most!)
Adófizetési kötelezettség -
F. Adózott eredmény 292
Jóváhagyott osztalék, részesedés -
G. Mérleg szerinti eredmény 292
4. Adózott eredmény elszámolása számla 4. Mérleg szerinti eredmény

8. 3 000 9. 1 280 000
8. 985 000 Tartalmát lásd fenn a
számlák között !
4. 292 000
Eszközök Mérleg, ……... december 31. adatok ezer Ft-ban Források

Tárgyi eszközök 12 000 Jegyzett tőke 14 200
Áruk 1 315 Eredménytartalék 1 329
Váltók 555 Mérleg szerinti eredmény 292
Egyéb követelések 10 Szállítók 240
Pénztár 17
Elszámolási betét 2 149
82
Ellenőrző kérdések a Gazdasági események és könyvelés

témaköréből
1. Mit nevezünk gazdasági eseménynek ?
2. Milyen gazdasági eseményeket különböztetünk meg ? Jellemezze őket !
3. Mi a könyvviteli számla ?
4. Milyen könyvviteli számlákat ismer?
5. Hogyan könyvelünk az eszköz számlákra ?
6. Hogyan könyvelünk a forrás számlákra ?
7. Hogyan könyvelünk a költség – ráfordítás számlákra ?
8. Hogyan könyvelünk az eredmény számlákra ?
9. Mi a forgalom ? Mi az egyenleg ?
10. Mit nevezünk kontírozásnak ?
11. Mit jelent az analitikus és mit a szintetikus könyvelés?
12. Mit jelent a számlasoros és mit az idősoros elszámolás?
13. Mi a főkönyvi kivonat ?
14. Hogyan rendszerezzük a főkönyvi számlákat ?
15. Mi a számlatükör ?
16. Mit tartalmaz a számlarend?
17. Ismertesse a számviteli munka szakaszait !

83
8. PÉNZFORGALOM SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSA
8.1. AZ ÁTVEZETÉSI SZÁMLA ALKALMAZÁS
A vállalkozások pénzeszközeik jelentős részét számlapénz formájában a számlavezetéssel megbízott

pénzintézet kezelésében tartják. Pénzforgalmuk jelentős része számlapénz felhasználásával zajlik. A
pénzintézet kezelésében lévő pénz a vállalkozás szempontjából bankra szóló (bankkal szemben
fennálló) követelés, a pénzintézet szempontjából viszont elszámolási kötelezettség.
A gazdálkodás során a vállalkozások egymással szemben keletkező követeléseiket –

kötelezettségeiket, valamelyik fél fizetési meghagyása alapján, a b ankszámlák közötti terheléssel,
illetve jóváírással rendezik. A terhelés során az adós banki nyilvántartásban megjelenő pénzeszköze
csökken, a jóváírás alkalmával a kedvezményezett /a jogosult pénzintézetnél nyilvántartott pénze nő.
A terhelésről illetve a jóváírásról a bank ügyfeleit bankértesítés, számlakivonat megküldésével értesíti.
A számlapénz állományát érintő pénzmozgások tehát a pénzintézeteknél zajlanak, így ezek a

változások először a bank nyilvántartásaiban jelennek meg.
A vállalkozások nyilvántartásainak azonban a bankéval egyező állapotot kell tükröznie. A folyamatos
egyezés úgy biztosítható, hogy a vállalkozások könyvelési okmánya (bizonylata) a bankszámlán zajló
változások feljegyzésekor minden esetben a bankértesítés.
Léteznek olyan, a bankszámlát érintő, pénzmozgások, pénzügyi műveletek, amelyek két oldala két,
rendszerint eltérő időpontban keletkező bizonylat alapján jegyezhető fel. A bizonylatok
keletkezésének időbeli eltérését a 3. számlaosztályban lévő Átvezetési számla alkalmazásával oldja
fel a számvitel. Az Átvezetési számla az Elszámolási betétszámlát helyettesíti addig, amíg a
bankszámlán történt változásról a b ankértesítés a vállalkozáshoz meg nem érkezik. Az Átvezetési
számla egyenlege a b ankszámlák állományát módosítja. Tartozik egyenlege növelő, Követel
egyenlege csökkentő tényezőként kerül figyelembevételre a számlapénz-állomány megállapításakor.
Átvezetési számlát kell alkalmazni:
1. Az Elszámolási betétszámla és a Pénztár számla közötti pénzforgalom,

2. az Elszámolási betétszámla és valamely más, a vállalkozás tulajdonában lévő bankszámla (pld. az
Elkülönített betétszámla) közötti pénzmozgás, valamint
3. az Elszámolási betétszámla és a Rövid lejáratú hitel számlák közötti műveletek feljegyzésekor.
1. Műveletek az Elszámolási betét számla és a Pénztár számla között.

a) Készpénzfelvétel: Ez a művelet a vállalkozás tulajdonában levő pénz formai átalakulásával
jár, készpénzállomány nő, bankszámlaállomány csökken. A könyvelési bizonylatok a pénztár
bevételi bizonylat, amely a készpénzfelvétel napján kiállításra kerül és a pénzintézet terhelési
értesítése, amely néhány nap múlva érkezik meg a vállalkozáshoz. A könyvelés két szakaszra
bomlik:
Pénztár bevételi bizonylat alapján:
T 3. Pénztár – K 3. Átvezetési számla
A bank terhelés értesítése szerint:
T 3. Átvezetési számla – K 3. Elszámolási betétszámla.
b) Készpénz befizetése a bankszámlára: A változás következtében a k észpénz csökken a

bankszámlapénz nő. A könyvelés bizonylatai a pénztár kiadási bizonylat és a bank jóváírási
értesítése, amely ezúttal is a készpénzbefizetést követő néhány napon belül áll csak
rendelkezésre.
84
c)
A könyvelés menete:
Pénztár kiadási bizonylat alapján:
T 3. Átvezetési számla – K 3. Pénztár számla
A bank jóváírási értesítése alapján:
T 3. Elszámolási betétszámla – K 3. Átvezetési számla
2. Pénzmozgások az Elszámolási betétszámla és az Elkülönített betétszámla között:

a) Pénzeszköz elkülönítése:
Az elkülönítés a vállalkozás rendelkezése átvezetési meghagyása alapján történik. Az
elkülönített pénzeszköz a vállalkozás tulajdonában marad, de meghatározott gazdálkodási
célra, pld. beruházásra, importfedezetre fordítható. A változás során az elkülönített pénzeszköz
nő, a szabad pénzeszköz állománya csökken, vagyis az egyik bankszámlán terhelés, a másikon
jóváírás történik. E két művelet közül először a terhelést, majd a jóváírást végzi el a bank, így
a vállalkozás is két, esetleg eltérő időpontban érkező bizonylat alapján könyvelhet:
Terhelési értesítés alapján:
T 3. Átvezetési számla – K 3. Elszámolási betétszámla
Jóváírási értesítés szerint:
T 3. Elkülönített betétszámla – K 3. Átvezetési számla.
b) Elkülönített pénzeszköz felszabadítása:

Az Elkülönített betétszámláról a fel nem használt pénzeszköz a szabad pénzeszközök közé
visszahelyezhető. A pénzmozgás az elkülönített pénzt csökkenti, a szabad pénzt növeli. A
könyvelés bizonylatai ezúttal is a terhelésről és a jóváírásról szóló bankértesítések.
Terhelési értesítés szerint:
T 3. Átvezetési számla – K 3. Elkülönített betétszámla.
Jóváírási értesítés szerint:

T 3. Elszámolási betétszámla – K 3. Átvezetési számla.
3. Műveletek az Elszámolási betétszámla és a Rövidlejáratú hitelek számla között:
a) Hitelfelvétel:
A rövid lejáratú, likviditási hiteleket a pénzintézet az igénylő vállalkozással szembeni
követelésként veszi nyilvántartásba és jóváírja a vállalkozás bankszámláján is az engedélyezett
összeget. A hitelfelvétel tehát a vállalkozásnál a bankkal szembeni kötelezettséget növeli és nő
a pénzeszközök állománya is. A könyvelés bizonylata a hitel állománybevételéről és az összeg
bankszámlán való jóváírásáról szóló bankértesítés.
A hitel állományba vétele:
T 3. Átvezetési számla – K 4. Rövid lejáratú hitelek
A bank jóváírási értesítése szerint:
T 3. Elszámolási betétszámla – K 3. Átvezetési számla.
b) Hiteltörlesztés:
A törlesztés a pénzeszköz csökkenésével jár, más oldalról a bankkal szemben fennálló
hiteltartozás csökkenését okozza. A könyvelés bizonylata itt is két bankértesítés – ezek a
pénzeszközök állománycsökkenését, illetve a vállalkozás hiteltartozásának csökkenését
igazolják.
85
A könyvelés lépései:
Terhelési értesítés alapján:
T 3. Átvezetési számla – K 3. Elszámolási betétszámla
A hiteltartozás állománycsökkenése:
T 4. Rövid lejáratú hitelek – K 3. Átvezetési számla.
Figyelje meg, hogy az Átvezetési számla egyenlege egy pénzügyi művelet teljes folyamatának
könyvelése után nulla lesz, a számla elveszíti szerepét.
FELADAT
A következő feladat az Átvezetési számla alkalmazásának szabályainak gyakorlását szolgálja!
Gazdasági események:
1) 2001. március 14-én 780 000 Ft k észpénzt vettek fel az Elszámolási betétszámláról, a pénz-
tárbevételi bizonylatot kiállították.
2) Március 16-án megérkezett a bank terhelési értesítése a készpénzfelvételről.
3) Március 18-án a napi készpénzbevételt, 1 6 50 000 Ft-ot, befizették a bankszámlára. A befizetési

utalvány alapján a pénztárkiadási bizonylatot kiállították.
4) Március 20-án megérkezett a bank jóváírási értesítése a készpénzbefizetésről.
5) Március 21-én az igényelt 400 000 Ft 8 havi futamidejű hitelt a bank folyósította, és a hitel
állományba vételéről a bank terhelési értesítése megérkezett.
6) Március 22-én a felvett hitel összegét a bank jóváírta a vállalkozás az Elszámolási betétszámláján,
és
erről a jóváírási értesítés megérkezett.
7) Március 28-án a bank a vállalkozás megbízására leemelt 120 000 Ft-ot az Elszámolási betétszámlá-
ról beruházási hitel törlesztésére, a terhelési értesítés megérkezett.
8) Március 29-én megérkezett a bank jóváírási értesítése a beruházási hitel törlesztéséről.
9) Március 30-án a v állalkozás megbízására a bank beruházási célra elkülönített 2 000 000 Ft-ot a
folyószámláról. Az elkülönítésről a bank a terhelési értesítést megküldte.
10) Április 2-án a bank jóváírási értesítése megérkezett a 2 000 000 Ft elkülönítéséről.
86
MEGOLDÁS
Dátum Elemzés Könyvelés = kontírozás
ill. Miben történt változás E/F Válto Főkönyvi számla Összeg
sor- (A vagyonrész, Ktg ill. zás (Ft)
szám eredmény-összetevő Ráf./ iránya számla- neve oldal
megjelölése) Bevétel +/- osztálya
1. Készpénz E + 3. Pénztár T 780 000
3. Átvezetési számla K 780 000
2. Bankbetét E -- 3. Elszámolási betét K 780 000
3. Átvezetési számla T 780 000
3. Készpénz E -- 3. Pénztár K 1 650
000
000
4. Bankbetét E + 3. Elszámolási betét T 1 650
000
000
5. Hiteltartozás F + 4. Rövid lejáratú K 400 000
hitelek
3. Átvezetési T 400 000
6. Bankbetét E + 3. Elszámolási betét T 400 000
8. Hiteltartozás F -- 4. Beruházási hitelek T 120 000
000
000
10. Bankbetét E + 3. Elkülönített betét T 2 000
000
000
87
9. AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓVAL KAPCSOLATOS ELSZÁMOLÁSOK
9.1. AZ ÁFÁ-RÓL
Az általános forgalmi adó szabályait az 1992. évi LXXIV. törvény az azóta történt módosításokkal
együtt tartalmazza
A számvitel tantárgy keretében az ÁFA-nak azokat jellemzőit emeljük ki, amelyek a számviteli
elszámolás áttekintéséhez szükségesek.
Az ÁFA az árképzéshez kapcsolódó,

- általános, minden árura, szolgáltatásra, jövedelemszerző tevékenységre és az importra is
kiterjedő,
- többfázisú, mindig jelen van, ha a tulajdonjog megváltozik,
- nettó típusú adó, csak a hozzáadott érték, azaz az adott fázis értéknövekedése utáni adót kell
megfizetni.
Az ÁFA alapja a nettó ár, azaz az ÁFA nélküli ár, mértéke a nettó ár mint adóalap 25, 12, ill. 0 %-a.
Készpénzfizetési számlában a számla végösszege az ÁFÁ-t is tartalmazza, ilyenkor az adó összege
visszaszámítással az ÁFÁ-s összeg 20 ill. 10,71 %-a.
pl. nettó ár 160 Ft

+25 % ÁFA 40 Ft = 160 • 0,25
bruttó ár 200 Ft, benne ÁFA 200 • 0,2 = 40 Ft
nettó ár 200 Ft
+ 12 % ÁFA 24 Ft = 200 • 0,12
bruttó ár 224 Ft, benne ÁFA 224 • 0,1071= 24 Ft
Az ÁFA elszámolásának bizonylata :

- a számla ( normál számla!) : ilyenkor az ellenérték kifizetése később történik.
- egyszerűsített számla ( készpénzfizetési számla!): készpénzzel vagy készpénz helyettesítő
eszközzel történő fizetés esetén,
- számlát helyettesítő okmány.
88
A vállalkozás értékesítése, szolgáltatása a törvény értelmében lehet:
adóköteles adó mentes

ilyenkor a törvényben előirt adót a mentességnek két esetét tartalmazza a törvény:
kell megfizetni
tárgyi adómentesség alanyi adómentesség

a törvény szerinti a kisvállalkozások számára
tevékenységek ill. termékek lehetséges jogosultság, pl.
mentesülnek az adó alól meghatározott bevételhatár
esetén
Ha a vállalkozás alanya az ÁFÁ-nak, az adó két fajtája fordulhat elő a vállalkozás működése során,
input adó: output adó:

a bekerülő eszközök és szolgáltatások adója, ezt a vállalkozásból kikerülő eszközök, szolgáltatások
nevezzük előzetesen felszámított ÁFÁ-nak, ami adója, ezt fizetendő ÁFÁ-nak nevezzük.
lehet:
le nem vonható ÁFA, levonható ÁFA,

azaz vissza nem azaz a fizetendő ÁFA
igényelhető, eseteit a összegéből levonható
törvény nevesíti!
A számviteli elszámo-
lás szabályai szerint különbözetük - az adózás rendje törvényben foglaltak szerinti -
a beszerzési ár, mint időközönként, pl. következő hó 20-ig befizetendő, ill. vissza-
bekerülési érték része igényelhető az ÁFA bevallás alapján!
lesz, ami később pl. A visszaigényelhető ÁFA kiutalásának feltételeit mindig a hatályos
felhasználáskor a ÁFA törvény szabályozza.
költségek között
jelenik meg!
89
Az ár szerkezete és az ÁFA beépülése az árakba:
ÉRTÉKESÍTÉSI
CSATORNÁK BESZERZÉSI ÁR ((Ft/db) ÉRTÉKESÍTÉSI ÁR (Ft/db)
Termelő: nettó ár .......... 100,0
25 % ÁFA .......... 25,0
bruttó ár ......... 125,0
Nagykereskedelem: nettó ár 100,0
25 % ÁFA 25,0
bruttó ár 125,0
nettó ár 110,0 (100+100•0,1)
25 % ÁFA 27,5 (110•0,25)
bruttó ár 137,5
Kiskereskedelem: nettó ár 110,0
25 % ÁFA 27,5
bruttó ár 137,5
nettó ár 132,0 (110+110•0,2)
25 % ÁFA 33,0 (132•0,25)
Fogyasztó: bruttó ár = fogyasztói ár 165,0
TEHÁT A FOGYASZTÓI ÁR TARTALMA:

(Ft/db)
nettó termelői ár 100
+ nagykereskedelmi árrés 10 (10 %-os haszonkulcsot feltételezve!)
nagykereskedelmi ár 110
+ kiskereskedelmi árrés 22 (20 %-os haszonkulcsot feltételezve!)
nettó kiskereskedelmi ár 132
+25 % ÁFA 33
bruttó kiskereskedelmi ár =
FOGYASZTÓI ÁR 165
9.2. AZ ÁFA SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSA
A továbbiakban az ÁFA számviteli elszámolásának alapvető, legáltalánosabb tételeit mutatjuk be, a

speciális, különleges szabályokat a megfelelő témaköröknél ismertetjük.
Feladat:
1) Árubeszerzés történt 400 000 Ft + 25 % ÁFA értékben, a sz ámla a v ásárlásról megérkezett.
2) A beszerzett áruk értékesítésre kerültek: - közületi eladás 120 000 Ft + ÁFA,

- készpénzes eladás bevétele 450 000 Ft
3) Az ÁFA tartozás ill. követelés megállapítása és pénzügyi rendezése megtörtént, a bankértesítés

megérkezett.
90
A gazdasági események elemzése, könyvelésének magyarázata:

1) beérkezett számla alapján:
1/a. árukészlet növekedés (E) 400 000 T 2. Áruk

szállítóval szembeni kötelezettség növekedés (F) 400 000 K 4. Belföldi szállítók
1/b ÁFA tartozás csökkenés (F) 100 000 T 4. Előzetesen felszám. ÁFA
szállítóval szembeni kötelezettség növekedés (F) 100 000 K 4. Belföldi szállítók
ÁFA: 400 000 * 0,25 = 100 000
2) a-b) kimenő számla alapján:
2/a vevővel szembeni követelés növekedés (E) 120 000 T 3. Belföldi vevők
árbevétel növekedés (B) 120 000 K 9. Belföldi értékesítés árbevétele
2/b vevővel szembeni követelés növekedés (E) 30 000 T 3. Belföldi vevők

ÁFA tartozás növekedés (F) 30 000 K 4. Fizetendő ÁFA
ÁFA: 120 000 * 0,25 = 30 000
2/c pénztárbevételi bizonylat szerint:
készpénz növekedés (E) 450 000 T 3. Pénztár

árbevétel növekedés (B) 450 000 K 9. Belföldi értékesítés árbevétele
2/d a bevétel ÁFA tartalmának kivezetése az árbevételből:
450 000 * 0,2 = 90 000

árbevétel csökkenés (B) 90 000 T 9. Belföldi értékesítés árbevétele
ÁFA tartozás növekedés (F) 90 000 K 4. Fizetendő ÁFA
2/e értékesítés miatti készletcsökkenés elszámolása feladás szerint:
ELÁBÉ növekedés (R) 400 000 T 8. ELÁBÉ

árukészlet csökkenés (E) 400 000 K 2. Áruk
E = ESZKÖZ
F = FORRÁS
B = BEVÉTEL
R = RÁFORDÍTÁS
91
A KÖNYVELÉSI TÉTELEK MEGJELENÉSE AZ ÁFA SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSÁRA

ALKALMAZOTT FŐKÖNYVI SZÁMLÁKON:
A levonható ÁFA elszámolására szolgál A fizetendő ÁFA elszámolására szolgál
4. Előzetesen felszámított ÁFA számla 4. Fizetendő ÁFA számla

1/a (Szállítók) 100 000 2/b (Vevők) 30 000
2/d (Árbevétel) 90 000
Az ÁFA pénzügyi elszámolásakor alkalmazott számla
4. ÁFA pénzügyi elszámolása számla

3) (Elszámolási betét) 20 000
ÁFA tartozás befizetése, jóváírt ÁFA követelés,

a bank terhelési értesítése jóváírási értesítés alapján,
alapján szintén az Elszámolási
betétszámlával szemben
3) Havi ÁFA bevallás tartalma:

havi fizetendő ÁFA: a 4. számláról 120 000
havi levonható ÁFA: a 4. számláról 100 000
havi ÁFA tartozás (ill. ÁFA követelés) 20 000
9.3. AZ ÁFA KAPCSOLATA A MÉRLEGGEL
December 31-ig a vállalkozások a december havi ÁFÁ-ja még nem kerül pénzügyi rendezésre, ezért
az ÁFA elszámolására szolgáló 3 főkönyvi számla összevontan egyenleget mutat:
4. Fizetendő ÁFA Követel egyenlegű

4. Előzetesen felszámított ÁFA Tartozik egyenlegű
4. ÁFA pénzügyi elszámolása számla: Tartozik / Követel egyenlegű (a Tartozik egyenleg a jellemző!)
összevont egyenlegük, ha
Követel egyenleg = ÁFA tartozás Tartozik egyenleg = ÁFA követelés, (visszaigénylés)
Mérlegben: Források: egyéb rövid lejáratú Mérlegben: Eszközök: egyéb követelések

kötelezettségek mérlegtételben mérlegtételben
92
Ellenőrző kérdések az ÁFA témaköréhez
1. A hatályos ÁFA törvény szerint mi képezi az ÁFA alapját, mennyi a mértéke?
2. Az ÁFA és a bekerülési érték milyen összefüggésben van?
3. Jellemezze az ÁFA elszámolására szolgáló főkönyvi számlákat!
4. A vállalkozás éves beszámolójának mérlegéhez hogyan kapcsolódhatnak az ÁFA elszámolására

szolgáló számlák?

A Szamviteli Informacios Rendszer

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

A Szamviteli Informacios Rendszer

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Forrás: http://www.doksi.

1. A számviteli információs rendszer

1.1. A számvitel fogalma, részterületei

A kiadások – bevételek feljegyzése, könyvelése szinte egyidős a történelemmel. Különböző

A gazdaság és társadalom rohamos fejlődése , az ipari forradalom hatása – a nagyüzemi

A számvitel egy olyan információs rendszer, mely objektív információt, szolgáltat a

Az „érdeklődőket” két nagy csoportra oszthatjuk – e csoportosítás szerint a számvitel is két

a piac szereplői: - tulajdonosok a munkavállalók

A pénzügyi számvitel vezetése – amely tehát a „k ívülállók” sz ámára nyújt tájékoztatást –

A vezetői számvitel ezzel szemben egy-egy gazdálkodó szervezet vezetőinek információs

1.2. A számviteli információs rendszer = a számviteli munka szintjei

1.2.1. A számviteli információs rendszer jellemzői

- a gazdálkodó szervezetekben végbemenő folyamatokat megfigyeli, méri és feljegyzi

Tanulmányaink során a továbbiakban a pénzügyi számvitellel foglalkozunk.

1.2.2. A számviteli munka szintjei

A pénzügyi számvitel fő feladata, megbízható, valós összképet biztosító információk szolgáltatása,

Szintetikus (összevont) nyilvántartás

Analitikus (részletező) nyilvántartások

A könyvvezetés olyan tevékenység, mely során a vállalkozások a v agyoni, pénzügyi és

- kettős könyvvezetés : amikor a vállalkozások az összes eszközükben és

A könyvvezetés (a leltár mellett, melyről a későbbiekben lesz szó ) a beszámoló alátámasz-

A fenti ábra alapján a könyvvezetés részterületei:

Analitikus = részletező nyilvántartások *

Szintetikus (összevont), főkönyvi nyilvántartás *

2.1. A törvény tartalma, felépítése

A SZT többek között :

- meghatározza a hatálya alá tartozók körét

Az alábbi ábra a SZT felépítését, áttekintését tartalmazza.

A számviteli törvény áttekintése

I. fejezet II. fejezet III. fejezet

Általános rendelkezések Beszámolás és Az éves beszámoló

IV. fejezet V. fejezet VI. fejezet

Egyszerűsített éves Egyszerűsített Összevont (konszoli-

VII. fejezet VIII. fejezet IX. fejezet

Sajátos beszámolási Számviteli szolgál- Nyilvánosságra hoza-

X. fejezet XI. fejezet XII: fejezet

Könyvvizsgálat Könyvvezetés, bizony- Jogkövetkezmények

XIII. fejezet XIV. fejezet Mellékletek :

Az Országos Számviteli Záró rendelkezések - mérleg

2.2. A törvény hatálya

A SZT hatálya alá tartoznak a gazdálkodók :

A törvény hatálya nem terjed ki :

2.3. Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség

A beszámolót a v állalkozásoknak az üzleti évről kell elkészíteni . Az üzleti év hossza

A törvény a beszámolóval kapcsolatosan tartalmaz különböző határnapokat, ezek a

- fordulónap : az üzleti év utolsó napja, a fentiek alapján általában december 31.

A SZt szerint a beszámolók a következők lehetnek :

a./ éves beszámoló

a/ az értékesítés nettó árbevétele ( Ft )

A törvény a fenti a ) – c ) esetekben határértékeket állapít meg . Ezen határértékekek a következők :

a./ értékesítés nettó árbevétele ⇒ 300 millió Ft

És most lássuk részletesebben :

Az éves beszámoló részei : - mérleg

Az üzleti jelentést is el kell készíteni, de azt a cégbíróságon leadni nem kell.

Az egyszerűsített éves beszámoló részei : - mérleg

3./ Egyszerűsített beszámolót meghatározott társasági formában működő vállalkozások készíthetnek,

Az egyszerűsített beszámoló részei : - egyszerűsített mérleg

Ez a beszámolási forma a legegyszerűbb a lehetőségek közül.

2.4. Áttérési lehetőségek más könyvvezetési formára

Egyszeres könyvvezetésről a kettősre : ⇒ saját elhatározásból b ármelyik év január 1 - ével

Kettősről az egyszeresre : ⇒ az a vállalkozás, aki a törvény hatálybalépésekor kettős

2.5. Áttérési lehetőségek más beszámolási formára

2.6. A beszámoló részei

Most csak röviden határozzuk meg a beszámoló részeit, részletesebben a megfelelő