You are on page 1of 4

ANTROPOZÓFIA

kezéseit az Arkánum Szellemi iskola kiadónál dapesti tudós, a magas »aspiráns« fokozattal – ami
2000-ben megjelent Michaeliták címû könyvben, sok anyagi elõnnyel is jár – intenzíven koncentrál-
valamint Török Sándor: Mi az antropozófia cím- ta magát Rudolf Steiner ismeretelméletére, és azt a
mel a Genius Kiadónál megjelent könyvében feladatot tûzte maga elé, hogy számos elõadásával
Drahos Sándor, Vekerdy Tamás, Popper Péter és ezt külföldön is képviseli. Errõl a tevékenységérõl
Szilágyi Péter írásait. nem értesített engem, soha nem keresett fel, noha
A valóság megismerését ma már az is nehezíti, Svájcban volt, és nem is írt többet nekem. Meghí-
hogy vannak, akik történelmi hamisításoktól sem vást sem kaptam soha külföldi elõadásaira, idege-
riadnak vissza. A Michaeliták címû könyv 121. ol- nektõl szereztem tudomást ezekrõl. Idegenek szá-
dalán pl. Göllner Mária visszaemlékezéseibõl az moltak be azokról a körülményekrõl, ahogyan az
alábbi mondatok után – Az ellenpólus már néhány aspiráns elõadásai során fellépett, és hogy milyen
hónap múlva megmutatkozott. Egyes barátaink- néven hirdette meg magát. A felhasznált névadás
nak ijesztõ próbákat kellett kiállniuk – néhány to- miatt vannak a legnagyobb gondjaim, és világosan
vábbi mondat kimaradt: ki akarom nyilvánítani, hogy emiatt ettõl a dolog-
„Ebben a hétéves periódusban elsõként egy tól teljesen el kell magamat határolnom.”
olyan jelenség lett nyilvánvaló a magyar
antropozófiai életben, amelynek gyökerei az elõb- (A magyar antropozófia 77 éve kiadványból Szt. Mihály
bi értelmi lélek periódusában találhatók. Egy bu- Szövetség, Budapest 2003.)

Walter Johannes Stein


A NYÚL A MÍTOSZBAN ÉS AZ ALKÍMIÁBAN
„A húsvéti nyúl könyve” A madárral e példa,
bizony mihaszna préda,
ahol lomha az elme:
illan szökellve,
mint felvert fürge nyúl.
Wolfram von Eschenbach: Parzival I, 15-19 - Tandori Dezsõ fordítása

Bevezetés Pauszaniasz úgy említi a nyulat mint egy Aphro-


ditének szent állatot (III. 22.9).1 Az ókor a tele-
Az emberiség számára fontos, hogy az õs- hold fényében hancúrozó nyulakról mesél ne-
idõktõl fogva hagyományos szokásokat és néze- künk. A középkor számára a nyúl az alkímia jel-
teket mindig új élettel hassa át. Az emberi élet képe. Ami az emberi szervezet rejtekében, mé-
folyamatában az év ünnepei olyan határkövek, lyen a tudatküszöb alatt zajlik, azt írja le az alkí-
amelyek kapcsán elgondolkodhatunk küzdel- mia. Ami az emberi szervek retortájában alakul,
münk céljáról és irányáról. Amit a felnõtt telje- azt az ember átalussza, arról semmit sem tud.
sen tudatosan áttekint, azt a gyermek a maga Csak aki egy Háromnyúl ornamentika a paderborni dóm
konkrét módján a szemléletes és képszerû ünne- belsõ lelki kerengõjének egyik ablakán
pi szokásban éli át. Ahhoz, hogy a felnõtt valós fejlõdés útjá-
kapcsolatot találjon a gyermekhez, hinnie kell ra lép, az ta-
abban, amit a gyermekre hagyományoz. Ez a nulja meg lé-
könyvecske azt akarja megmutatni, hogy a mai pésrõl lépés-
civilizációban teljes egészében benne álló ember re azokat a
hihet a „húsvéti nyusziban”, és ezzel megment- lebbenõ, to-
heti a gyereknek a maga „húsvéti nyusziját”, vaillanó ké-
amit egy materialista kor szkeptikus, túlzó kriti- peket meg-
kája elrabolhatna tõle. ragadni,
A húsvéti nyúl egy mély értelmû, az õsböl- amelyek ré-
csességbõl származó szimbólum. A nyúl a Vé- vén tudo-
nusz-állat. A szerelem istennõje táplálta szenté- mást lehet
lyében. Így volt ez az antik misztériumokban. szerezni a fi-

10 SzG 2010/1
ANTROPOZÓFIA

zikai szervezet mélyén végbemenõ átalakulásról.


Ezeket az elillanó, imaginatív képeket, melyek-
ben az alkimista mester tanítványa saját testi
szervezete felépítési folyamatáról álmodik, a kö-
zépkor menekülõ nyúlnak nevezi. A héttagú em-
ber elõször visszaretten ennek a menekülõnek a
megragadásától. Héttagú – mivel az emberhez
tartozik: a testiség, az élet, a lélek, az öntudat, a
munkával kivívott belátásból származó örök
megismerés, az a lehetõség, hogy azt a jót, amit
felismert, megcselekedje, és végül az a lehetõség,
hogy saját lényét átformálja. A lét, az élet, a lé-
lek és a szellem, amely saját tudatára ébred, al-
kotják az embert mai fejlõdési alakjában. Ami
ezen túlmegy, az cél, és ezért csak potenciálisan
van bennünk. Az alkímia elébe vág ennek a cél-
nak. Nemcsak a megismerésre és annak az élet-
ben való alkalmazására törekszik, hanem magát
az embert akarja átalakítani. Az az ember, aki er- A Tung-dinasztia korából származó bronztükör hátlapján a nyúl a
mozsárban készíti a halhatatlanságot biztosító elixírhez a minden-
re adja magát, feláldozza az eddig felépített, te- napi élet jelenségeibõl és dolgaiból a hozzávalókat
remtett alakját azért, hogy teremtõvé felemelke-
dõn mûvét saját lénye átformálásával kezdje. Az Holddal összefüggésben állót ismeri fel. Az emb-
alkimista saját magán mint megismerõ, morális rió a Hold ritmusa szerint fejlõdik az anyaméh-
és szociális lényen végzett munkát akar nyújtani. ben. A növényi élet a tavaszi teleholdhoz igazo-
Példaképe a nyúl, ami másoknak önként odaad- dik. Hogy ez egy bizonyos évben korai vagy ké-
ja a testét; a mesében a „fehér nyuszi”-ként jele- sõi idõpontra esik-e, az attól függ, hogy a húsvét
nik meg. korán vagy késõn van-e. A Hold körbemegy az
A csupán megismerõ ember az ideg-érzék- égen, és eközben felemészti saját magát. De újra
szervi rendszerét használja. A természettõl ka- fel is építi magát. Fogyó Holdként az ideg-érzék-
pott szervezetét minden egyes megismerési ak- szervi rendszer leépítõ erõinek szenteli a hatását,
tusnál leépíti. Minden észlelés leépítés (pl. látás- a felsõ emberre hat. Telõ Holdként a felépítési
nál a recehártya leépítése), minden gondolat pa- folyamatra hat, az alsó emberre. A középkor ezt
rányi agyrészecskék részleges pusztulása. Aki a nyúl és a kutya polaritásában szemléli. A kutya,
megismerését érzelemmel hatja át, azaz az érzé- az érzékek állata, megugatja a teleholdat, a nyúl
kelési folyamatot például életorganizmusa ele- mint az anyagcsere állata ugyanakkor örül an-
ven ritmusával tûzdeli tele, az felépítésrõl álmo- nak. A kutya örökösen ûzi a nyulat. Ahogyan a
dik. A kiegészítõ színek átélése a látáskor ezen leépítés követi a felépítést. A nyúl ereje az
alapszik.2 Az érzõ ember a tudatosan véghezvit- anyagcsere-végtag-rendszerben van.
tek ellenképeirõl álmodik. Az akaró ember tes- Így a nyúl a természet építõ erõinek a jelké-
ti-valós módon intézi el azt, amit az érzõ ember pe; és a nyuszi tojása a Hold. A nyúl nem tojik
elõre megálmodik. Õ felépít. Az alkímia arra tö- tojást – mondja a józan, modern ember. De a
rekszik, hogy szemügyre vegye azt a regeneráci- húsvéti nyuszi tojásokat hoz – eldugja õket a csa-
ós folyamatot, amely egy olyan felfokozott tu- litban, ahol a gyerekek keresik azokat. Ez megint
dat révén jön létre, amely a szokásos fölé emel- egy õsrégi hagyomány, az õsbölcsességbõl merít-
kedik. ve. A tojásból keletkezett a világ. A világtojás és
Ami így az emberben szakadatlanul egymás a nyúl úgy tartoznak össze, ahogyan a telõ Hold
mellett és egymást kölcsönösen áthatva lezajlik, és az anyagcsererendszer. A tojások tarkák, mert
azt az alkimista széjjeltárva látja a Földön az év- belõlük kel ki az imagináció tarka képvilága, a
szakok váltakozásában. A téli dermedtségben azt Hold által felébresztett fantázia. Ha jön a Hús-
látja, ami az érzékelési-ideg-folyamatban leját- vét, keresd a tarka képvilágot, a mennyei eledelt,
szódik, objektiválódik. A tavaszban az akarati ahogyan a gyerekek keresik a tarka tojásokat –
organizáció erõi révén történõ felépítést éli meg. így szól az õsrégi bölcsesség –, akkor nem állsz
Ami alvás közben regenerál, a születés elõtti al- majd az üres sírnál, hanem a Föltámadott fog ta-
vásban felépít minket, azt az alkimista mint a nítani téged.

SzG 2010/1 11
ANTROPOZÓFIA

Andrea Mantegna: Krisztus az Olajfák hegyén a Gecsemáni kert- Francesco del Cossa freskója a ferrarai Palazzo Schifanoia-ban,
ben, 1460 körül 1470, Az áprilisi faliképen Mars (Kos jegye) üdvözli Vénuszt
(Bika), a tavaszt jelképezõ növények, állatok - fehér nyulak - és
emberek között

Ahogyan a természet beleállítja a generációs Amikor Krisztus, a feltámadott megjelenik a vi-


folyamatokat az év ritmusába, úgy helyezi bele lágritmusban, akkor válik a húsvét vasárnapja
lelki életét az alkimista szándékosan ugyanabba. megélhetõvé.
Húsvétkor kell befogadnia azt, amit karácsony- Amit az emberiség régi imaginációja nekünk
kor kell megszülnie. A karácsony az inspiráció ajándékozott, azt húsvétkor meg szabad újítani.
ünnepe. Ekkor hangzik fel az angyali üdvözlet Ezt próbáltam meg az elsõ mesében. Az utolsó-
szava: „Ma született meg a ti Üdvözítõtök.” A ban azt mutattam meg, hogy hogyan hat megele-
húsvét az imagináció ünnepe. Akkor a Föld tar- venítõen a nyúl az alvás közben.3 Az ébren lévõ
kára színezi magát, és belsõleg felébred a lebbe- ember egy érzékfeletti megismerés számára le
nõ, gyorsan tovaillanó kép-élmény. A beavatott- van fejezve. Mivel a felépítõ folyamatokat az ér-
nak kikutatható, az avatatlannak „cikázva ugrá- zékek és a központi idegrendszer mûködése a
ló nyúl”, mely elillan elõle. János-napkor (jún. fejbõl visszaduzzasztja a szervezet többi részébe.
24.) átéljük a természetbe való, teljesen önzetlen Az étertest, az organizmust átjáró élet, az ébren
alámerülést. Ekkor a természet intuícióra ösztö- lévõ emberben le van fejezve. Az étertest organi-
nöz bennünket. A Mihály-nap (szept. 29.) a cse- záló erõi alvás közben hatolnak elõre a fejbe. Ek-
lekvés ünnepe. Amit imaginációként, inspiráció- kor kerül vissza megint az ember feje a helyére.
ként és intuícióként átéltünk, az Mihály-napkor Megtörténik a fej reorganizációja, az életgyöke-
cselekvéssé akar válni. Õsidõktõl fogva ilyenkor rek elkészítik a Grál-lakomát az érzékelõ idegek
kötötték meg a szociális kötelékeket. Ilyenkor a számára. A nyúl (az alkímia) ezt hozza. Ez a ket-
belsõ cselédséget, a cselekvésben segítõket bevit- téhasított gyökér a lélegzés folyama, amely a
ték a házba. A húsvét tehát az imagináció ünne- szájtól a légcsõn keresztül bevonul a tüdõbe.4
pe. Szép ez az ünnep, ez a tarka képvilág, a Vé- Az alvás közben megváltozott folyamat ered-
nusz világa. Az embernek nem szabad beleszeret- ményezi a reorganizációt. A Keresztelõ lefejezé-
nie. A rózsakeresztes ezért mondja azt a Valentin se és Lázár feltámasztása ennek a folyamatnak az
Andreä által lejegyzett Alkímiai menyegzõ-ben: imaginációi. Így a mese és a hagyomány mély ér-
aki Vénusz asszonyt leplezetlenül akarja látni, az telmû és érdemes arra, hogy ne csak ne felejtsük
nem szabad, hogy birtokolni akarja õt, és nem el, hanem új életre keltsük. Ezt tette Rudolf
szabad Cupidót magával vinnie. Lemondást, ál- Steiner, akinek a felismeréseit lépésrõl lépésre
dozatot követel az imaginatív világ elsõ megpil- követtük. Ha az õ irányába törekszünk, ameny-
lantása. Az embernek készen kell állnia arra, nyire ez tõlünk telik, akkor megelevenedik szá-
hogy feladja ezt a világot. Jakob Böhme nagysá- munkra az, amit a külsõ civilizáció a kulturális
ga abban rejlett, hogy 10 évig tanulta, hogy le- halálra szeretne szánni.
mondjon róla. Húsvétkor el kell temetnünk kép-
világunkat, akkor fel fog támadni. A képvilágot Fordította: Kádas Katalin
a Feltámadott ajándékozza nekünk. Elõször a
nagypénteket kellett elhoznia. A húsvét évszá- Az írás megjelent: Walter Johannes Stein: Der Tod Merlins.
zadokig pusztán a nagypéntek élménye maradt. Das Bild des Menschen in Mythos und Alchemie. Mit den

12 SzG 2010/1
ANTROPOZÓFIA

Lebenserinnerungen und einer Bibliographie herausgegeben fejezetben. Rudolf Steiner Steinnek ezt a vizsgálatát elis-
von Thomas Meyer. Philosophisch-Anthroposophischer merõen említi egy tagok elõtt tartott elõadásában: „Dr.
Verlag am Goetheanum, Dornach. Stein kis írásából, a disszertációjából beláthatják, hogy
A közölt írást Stein hagyatékában találták. Címe: „A húsvé- milyen közel jutott az észleleti világnak ehhez a jellegé-
ti nyúl könyve szülõk részére”. Valószínûleg Angliában írta, hez annak szellemdús interpretációja révén, amit az
1940 után, és feltehetõen töredék maradt. antropozófiából meríthetünk.” (Rudolf Steiner ebben az
elõadásában azt magyarázza, ahogyan az eszmevilágból
Jegyzetek egy „ellenütés” irányul a még éteri észleleti világra, és
ahogy ez aztán megöli ezt az éterikusat. Így jön létre szo-
1 Itt feltehetõen téves hivatkozás történt Pauszaniaszra, kásos fizikai észleleti világunk, ami „emberi konziszten-
mert a megadott helyen nem esik szó nyulakról. Ezzel ciánkat” kölcsönzi számunkra.) „Mai fiziológiai irodal-
szemben Az antik világ lexikona az 1193. oldalon meg- munkban valóban nincs semmi hasonlóan jó az érzék-
erõsíti, hogy a nyúl „Aphrodité birodalmában szerelmi szervi fiziológiáról, mint dr. Steinnek ebben a kis köny-
ajándékként jelenik meg a vázákon”. (Artemis Verlag, vecskéjében.” És Rudolf Steiner az 1920. 07. 10-én tar-
Zürich, Stuttgart, 1965) tott elõadásban: Die Heilfaktoren für den sozialen
2 Lásd W. J. Stein: Die moderne naturwissenschaftliche Organismus, GA 198
Vorstellungsart und die Weltanschauung Goethes, wie sie 3 Stein a tervezett kötetben több, a húsvéti nyúllal fog-
Rudolf Steiner vertritt. Inauguraldissertation. Stuttgart, lalkozó mese megjelentetését tervezte.
2. kiadás, 1921. (A modern természettudományos kép- 4 Az élet gyökere: lásd Wolfram von Eschenbach:
zetalkotási mód és Goethe világszemlélete, ahogyan Ru- Parsifal, XI. könyv 580, 20., valamint W. J. Stein: A vi-
dolf Steiner azt képviseli.) A látás folyamatát és a lágtörténelem a Szent Grál fényében. Ita Wegman
komplementer színek átélését a disszertációban Stein Alapítvány, Natura-Budapest Kft., 2009. (Die
mélyreható vizsgálatnak veti alá a „Minden tévedés két Weltgeschichte im Lichte des heiligen Gral)
forrása” (Von den beiden Quellen aller Täuschung) címû

Kálmán István
GONDOLATOK
Judith von Halle Betegségekrõl és gyógyításokról és az evangéliumok misztéri-
umnyelvérõl címû könyvének magyar nyelvû kiadásáról1

„Senki nem jut el az igazsághoz, aki gyáván kitér a tévedés útjából.”


Thomas Meyer

Könyve elõszavában Judith von Halle közli az tárgyalásmódba mennek át”. Halle ezt a szellemi
olvasóval, hogy a leírtak saját szellemi tapasztala- megismerési módot nem a stigmatizáció követ-
taiból származnak, ebbõl adódóan mentesek a hi- kezményének tekinti, hanem ezzel elõzõ életek
potézisektõl és spekulációktól. Speciális tapaszta- eredményeként már korábban is rendelkezett.
latokról van szó, melyek nem víziók, nem imag- A tudat folytonossága nála már a stigmatizáció
inációk, hanem az idõk fordulóján lejátszódó tör- bekövetkezése elõtt is létezett, és ezt az érzékfelet-
ténelmi események közvetlen érzéki átélései oly ti erõt ezután a külsõ történelmi folyamatokra is
módon, ahogyan ébrenléti állapotunkban az ér- alkalmazta.
zékszerveinkkel érzékelünk. Judith von Halle a szellemtudományból átvett
Halle ezt a különös képességét a 2004 húsvét- ismeretek mellett saját megismerését is autenti-
ján bekövetkezett stigmatizációjának tulajdonítja. kus, önálló spirituális eredményeknek tekinti.
A külsõ eseményekre vonatkozó ismereteken Minek tekinthetünk egy ilyen kinyilatkoztatást
kívül Halle olyan kozmikus tényekrõl is beszél, a szellemtudomány szempontjából, amely a tuda-
amelyekhez intuíció által jutott. Ennek feltétele, ti lélek képességére apellál?
hogy az ember az „énjét a küszöbön túl teljesen „Az egészséges emberi értelem mindazt meg-
kioldja az asztrális síkból úgy, hogy õ (azaz az én- értheti, amit az antropozófia nyújt, ha az ember
je) belép az objektivitásba”. Ezeket a közléseket elegendõ erõfeszítést tesz, és megtisztítja magát az
úgy tekinti, mint amelyek „szellemtudományos elõítéletektõl.” (R. S.)

SzG 2010/1 13