Ismétlés: 2 fajtáját ismerjük, az egyik amikor a szavak, szószerkezetek változatlan formában

ismétlődnek, a másik az, amikor csak a szótő ismétlődik /figura etimologica/

Pl. teljes szóalakismétlés

„Látta Miklós bizony, hogy ne látta volna …”

figura etimologica

„Lelkemből lelkedzett gyönyörű magzatom…”

(itt csak a szótő /lélek/ ismétlődik változatlanul)

Felsorolás: nem rokon értelmű szavak azonos mondatrészi helyzetben való szerepeltetése
tartalmi erősítés céljából.

Pl. „Adjon az Isten szerencsét, szerelmet, forró kemencét…”

Fokozás: a fokozás azonos mondatrészi elemek egymáshoz képest érzelmi, értelmi többletet
fejeznek ki

„Száz vasutat, ezeret!

Csináljatok, csináljatok!”

Ellentét: egymással ellentétes értelmű, érzelmiségű szavak, kifejezések egymás mellett

szerepeltetése nyomatékosítás szempontjából.

„Inkább ma száraz barna kenyeret

Mint holnap lágy fehér cipót,

apám…”

Paradoxon: látszólagos képtelenség, ami gyakorlatilag feloldható

„Te sem haltál meg népem nagy halottja” /Arany János/

1.Ismétlés: hangalak megkettőzése, szöveghez való hozzáadása

Fajtái: szóismétlés (Tavaszi szél vizet áraszt virágom, virágom)
mondat ismétlése
Szókapcsolat ismétlése (20 esztendőm hatalom, 20 esztendőm eladom)

2.Refrén: állandóságot érzékeltet, gondolat kifejezőerejét növeli, játékosságot kölcsönöz

Petőfi Sándor: Mily szép a világ c. műve (Mily édes az élet, Mily szép a világ)

3.Tőismétlés (figura etimologica): ugyannak a szótőnek különböző alakváltozatainak

megismétlése
(Melyben a dal megfoganhat, Kértem kérve)
4. Párhuzamos szerkezet (paralelizmus): hasonló felépítésű szerkezetek egymás mellé
állítása
(Hervadt az a rózsa, kinek színe nincsen,
Bágyadt az a madár, kinek társa nincsen)

5. Ellentét (antithesis): ellentétes szavak, kifejezések, tag-és mondatok, szembeállítása

(Felmentem a hegyre, lenéztem a völgybe)

6. Paradoxon (ellentmondás): látszólagos vagy álellentét

(Szertenézett, s nem lelé honját a hazában)

7. Felsorolás: azonos mondatrészi szerepben lévő nem rokon értelmű szavak felsorolása
(Az emberöltő kel, nő, zajg, bomol, küzd, hömpölyög, él s éltet szüntelen)

8. Részletezés: felsorolás rokon stilisztikai alakzata, mondanivaló aprólékos kibontása,

újabb fogalmi jegyek megnevezésével
(Tavaszodik, lágy az idő, Kihajt a fű, kövéren nő)

9. Halmozás: azonos szófajú és mondatrészi szerepű kifejezések együttes megnevezése

(Sírjatok szemeim, Hulljatok könnyeim, Gyakran áztassátok, Elhervadt orcáim)

10. Fokozás: egy tartalmi és hangulati skála sorrendjében történő rokon értelmű szavak,
kifejezések felsorolása
(Hej, ne búsulj, s ne bánkódj ne is siránkozzál)
(Menne, rohanna, repülne, de nem hozhatja vezérét)

11. Túlzás: jelenségek felnagyítása, ill. lekicsinyítése érzelmi hatás kedvéért

(Tenger virág nyílik tarkán körülötte)
( Nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mezőben)

12. Irónia: látszólagos magasztalás mögött elítélés, melyet a szövegkörnyezet leplez le

(Gyönyörű mulatságocska lesz, nedves háttal a sáros földön)

13.Gúny: egy negatív jelenség vonásainak képtelenségig való felnagyítása

(Sehallselát Dömötör buta volt, mint hat ökör)

A gúny és az iróni a túlzás rokon stíluseszköze.