54 - Hol (miben) van a ...?- nem javítja.

Az egyszavas válaszokhoz megpróbáljuk kap-

A keksz a pohárban van. A nyalóka a pohárban van. csolni a létige egyes szám harmadik személyű alakját úgy,
A ropi a pohárban van. A szilva a pohárban van. hogy a logopédus először mintát ad. Például: - Látod a kek-
A kávé a pohárban van. A paprika a pohárban van. szet? A pohárban van. Látod a nyalókát? Igen, a pohárban
A retek a pohárban van. A szörp a pohárban van. van.-

55 - Hol (miben) van alzJ ...?-

A puska a vödörben van.
Az ütő a vödörben van.
A kalapács a vödörben van.
A gereblye a vödörben van.
56 - Hol (miben) van a ...?-
A nyuszi a kocsiban van.
A nyuszi az ágyban van.
A bohóc a vonatban van.
A bohóc az autóban van.
- Hol (miben) van a ...?-
57 A labda a szekrényben van.
A labda az üvegben van.
A labda a bölcsőben van.
A trombita a kesztyű ben van.
A mesekönyv a vödörben van.
Főnevek toldalékai, igeragozás.
A sárkány a vödörben van.
Helyhatározó: -ban, -ben 58-61
Az ásó a vödörben van.
A fűrész a vödörben van.
Az 58-59. feladatiapon a -ban, -ben helyhatározóragok vegye-
sen szerepelnek. Hasonlóan az 54-57. feladatlaphoz, mintegy
A bohóc a kosárban van. annak folytatásaként a helyhatározóhoz itt is csak a létige
A bohóc a dobozban van. megfelelő alakja (egyes szám harmadik személy) kapcsolódik.
A nyuszi a fiókban van. A nyelvi anyag a következő:
A nyuszi a kádban van.
A zokni a papucsban van. A pelenka a bugyi ban van.
58
A tészta szűrőben van. Az ing a bőröndben van.
A labda a cipőben van. A narancs a zacskóban van. A telefon a házban van.
A trombita a csészében van. A mag a szilvában van. A szemét a kukában van.
A trombita a zsebben van. A hagyma a hűtő ben van. A gomba a kanál ban van.
A trombita az ernyőben van. A saláta a tálban van. A föld a cserépben van.

A nyelvi anyag feldolgozása előtt a gyermek a logopédus se- A krumpli a hálóban van. A füzet a táskában van.
gítségével megnevezi a" képen látható tárgyakat. - Mi ez? -
59
A leves a lábosban van. A madár a fészekben van.
Pohár. - Mi van a pohárban? - Keksz. A kérdésre egyszavas A szivacs a mosdó ban van. A virág a vázában van.
választ várunk. A dió a zsákban van. A fa a ládában van.
A munkatankönyv anyagában is követjük a játékokkal vég- A csomag a csizmában van. A süti a tepsi ben van.
zett gyakorlatok menetét, tehát először csak a -ban, majd a A hal a vízben van. A malac az ólban van.
-ben végződést gyakoroljuk. A logopédus a "Hol van alzJ ...?"
kérdésre a helyhatározóraggal ellátott főnevet várja válasz- A nyelvi anyag földolgozása előtt a gyermek a logopédus se-
ként. Például: - Hol van a keksz? - (A) pohárban. Amennyi- gítségével megnevezi a képen látható tárgyakat. Ezután a
ben a gyermek a névelőt nem mondja, a logopédus megis- gyermeknek meg kell keresnie azokat a tárgyakat, amelyekben
métli a választ helyesen (névelővel együtt), de direkt módon valami van. - Keresd meg, hol van hűtő! - Itt van. - Mi van a
hűtőben? - Hagyma. - Igen, hagyma van benne. - Stb.

56 57
 A logopédus "Hol van a ...?" kérdésre a helyhatározóraggal
ellátott főnevet várja válaszként. Például: - Hol van a krumpli?
- (A) hálóban. - Igen, a hálóban van. - Ezzel a pozitív meg-
erősítéssel próbáljuk elérni, hogya gyermek is használja a
helyhatározóból és az állítmányból álló szókapcsolatokat.
Utánmondással pedig helyhatározóval bővített mondatot is
mondhat a képről. Például: A krumpli a hálóban van.
A 60-61. feladatiapon a -ban, -ben ragos helyhatározó gyakor-
lásakor a helyhatározóhoz tartozó állítmány nem a létige, ha-
nem cselekvést kifejező szó. így új igékkel is bővítjük a szókin-
cset.
A nyelvi anyag a következő:
60 - Hol rág a kukac? - Az almában rág a kukac.
- Hol forog a ruha? - A mosógépben forog a ruha.
- Hol guggol a fiú? - A sátorban guggol a fiú.
- Hol magnózik a lány? - A szobában magnózik a lány.
- Hol ordít a tigris? - A cirkuszban ordít a tigris.
- Hol takarít a néni? - A konyhában takarít a néni.
- Hol ég a lűz? - A kályhában ég a túz.
- Hol evez a bácsi? - A csónakban evez a bácsi.
- Hol alszik a medve? - A barlangban alszik a medve.
61 - Hol eszik a süni? - A bokorban eszik a süni.
- Hol lapul az őzike? - A fúben lapul az őzike.
- Hol lóg a szalonna? - A kamrában lóg a szalonna.
- Hol könyököl a nagymama? - Az ablakban könyököl a
nagymama.
- Hol megy a villamos? - Az alagútban megy a villamos.
- Hol úszik a teknős? - A tóban úszik a teknős.
- Hol sétál a vadász? - Az erdőben sétál a vadász.
- Hol lakik a király? - A várban lakik a király.
- Hol integet a baba? - A járó kában integet a baba.
A nyelvi anyag földolgozása előtt a gyermek a logopédus se-
gítségével megnevezi a képeken látható személyeket, állato-
58
kat, cselekvéseket. A logopédus minden képhez fölteszi a nyel-
vi anyagban leírt kérdést, amelyre a gyermeknek a helyhatáro-
zóraggal ellátott főnéwel kell válaszolnia. Például: - Hol gug-
gol a fiú? - (A) sátorban. Ha a logopédus a toldalékos főnév-
ből és igéből álló szókapcsolatot várja válaszként, akkor a "Mit
csinál atz) ".?" kérdést teszi fel. Például: - Mit csinál a süni? -
A bokorban eszik. Ha a gyermek csak egy szóval (az igével)
válaszol, a logopédus megismétli a szókapcsolatot, hogy min-
tát adjon. Ezután a képekről a nyelvi anyagban szereplő teljes
mondatot mondja, ezt a gyermek utánmondja. A feladatlap föl-
dolgozása után a gyermek önállóan is elmondhatja a helyhatá-
rozóval bővített mondatokat. A mondatokat elfogadjuk az alany
- helyhatározó - állítmány (például: A teknős a tóban úszik ".)
szórenddel is.
Többes szám 62-63
Ezen a két feladatiapon tőmondatokban gyakoroljuk a fónevek
és az igék többes számát. A főnevek többes számának tanítá-
sát játék1árgyakkal készítjük elő. Figyelembe vesszük, hogya
többes szám -k jelének illesz1ése a tárgyeset -t ragjához ha-
sonlóan bizonyos esetekben változást okoz a szótőben. Kez-
detben egy foglalkozáson csak egy illesztési típust gyakorolha-
tunk.
A logopédus mutat egy tárgyat a gyermeknek. - Ez a labda.
- Majd ugyanabból a tárgyból mutat többet egyszerre: - Ezek
labdák. Ez baba. Mik ezek? - Babák.
Négy-ötféle tárgyból kap a gyermek egyet, illetve többet
(váltakozva kettő-hat darabot). A tárgyakat úgy kell elhelyezni,
hogy az egyféle tárgyakból egy külön maradjon, a többi kettő-
hat darab pedig egymás közelében, de az egytől távol.
Ha az összes tárgyat kirak1ák,a gyermeknek a tanár utasí-
tására meg kell mutatnia az adott tárgyból egyet vagy belőle
59
 többet. - Mutasd meg, hol van, amit mondok! Labda. Mondok a 62-63. feladatlap példáihoz hasonlóan alanyi ragozásúak
mást: babák. - Stb. - Most én mutatok, és te mondjad! - A lo- legyenek, hogya mondatba ne kívánkozzék tárgy. A képpár
gopédus rámutat egy tárgyra vagy tárgycsoportra, a gyermek egyik tagját választhatja a 19-32. feladatlap képei közül.
megnevezi szükség szerint egyes vagy többes számban. Ezt a
gyakorlatsorttárgyképekkel is el lehet végezni. Minden főnév-
hez két kép tartozik. Az egyik képen egy van az adott főnévből,
a másikon több. Természetesen a képeken nemcsak tárgyak,
Mondataikotás: tőmondatok egyes
hanem élő!ények (személyek, állatok, növények) is lehetnek.
és többes számban 64-65
A tankönyv anyagát akkor dolgozhat juk föl, ha a gyermek fo-
galmi szinten is el tudja különíteni az egyet a soktól (többtől). A 64. feladatiapon eseményképbe ágyazva dolgozzuk föl a fő-
A könyvben a fónevek többes számát az igék többes szá- név és az ige többes számát. Tőmondatot alkotunk egyes és
mával együtt gyakoroljuk. Tőmondatot alkotunk egyes szám, il- többes szám harmadik személyű igékkel, közben bővítjük a
Ietve többes szám harmadik személyű igével. szókincset.
A nyelvi anyag a következő: A logopédus a gyermek élményeit fölelevenítve beszélget a
kirándulásról, sétáról. Közben alkalmazza a "Mi ez? Mik ezek?
A fiú ágyaz. A fiúk ágyaznak. Ki ez? Kik ezek? Mit csinál a ...? Mit csinálnak a ... 7" kérdése-
62
A futó indul. A futók indulnak. ket. A történésekre nem kérdez, mert túl erőltetett lenne, in-
A bácsi telefonál. A bácsik telefonál nak. kább az utánmondás módszerét alkalmazza.
A fióka tátog. A fiókák tátognak. A nyelvi anyag a következő:
A hinta forog. A hinták forognak.
A bohóc hegedül. A bohócok hegedülnek. Süt a nap. A madarak szállnak. Füstöl a kémény. A fiú fény-
64 képez. A madarak csiripelnek. A fiúk fociznak. Virágzik a
A medve biciklizik. A medvék bicikliznek. fa. Ég a tűz. A lány kézen áll. A lány bukfencezik. A fiúk bú-
63 A néni horgászik. A nénik horgásznak. jócskáznak. Az anyukák beszélgetnek. A lányok uzsonnáz-
A baba cumizik. A babák cumiznak. nak.
A fiú focizik. A fiúk fociznak.
A lány napozik. A lányok napoznak. A 65. feladatiapon folytatódik a főnév és az ige többes számá-
A tündér csónakázik. A tündérek csónakáznak. nak földolgozása. A képen az állatok énekkara látható, minden
állat a maga nyelvén énekel. A szókincs bővül néhány új főnév-
A logopédus a "Ki ez? Mi ez? Kik ezek? Mik ezek? Mit csinál vei és a hangutánzó igékkel. A gyermek a logopédus segitsé-
a ... ? Mit csinálnak a ...?" kérdések segítségével dolgozza föl, gével megnevezi a képen látható állatokat, utánozza hangju-
ami a képeken látható. Ezekre a kérdésekre először egyszavas kat.
választ vár a gyermektől, majd a gyermeknek önállóan kell tő- - Ezek az állatok énekelnek. Megmutatom, a Hba hogyan
mondatot mondania a képekről. Ha a munkatankönyv kép- énekel. - A logopédus egyszerű, rövid gyermekdalt (például a
anyaga a gyermek számára kevésnek bizonyul, akkor a logo- Zsip-zsup kezdetűt) énekel a "gá" szótaggal. Ezzel motiválja a
pédus készíthet képpárokat a gyakorláshoz. A kiválasztott igék

60 61
 gyermeket a hangutánzásra, éneklésre. Ugyanígy a többi állat A nyelvi anyag a következő:
hangjával is lehet énekelni.
- Itt a majom, ő vezényli az énekkart. A kezében pálca van. - Hová megy alzJ ... ?
Amikor fölemeli, minden állat énekel. Tudod, mit csinálnak alzJ
66 A kislány megy az óvodába. A fiú megy a moziba.
... ok? - A logopédus megnevezi a cselekvéseket (hang után- A mentő megy a kórházba. Az autó megy a garázsba .
zást), majd tőmondatba foglalja. A gyermek után mondja a töb-
bes számú tőmondatot. - Hová megy a ... ?
A nyelvi anyag a következő: 67 A vízi ló megy a vízbe. A farkas megy az erdőbe.
A néni megy a közértbe. A bácsi megy a kertbe.
A libák gágognak. Az egerek cincog nak. A bárányok bé-
65 getnek. A tücskök ciripelnek. A csirkék csipognak. A tyú- A nyelvi anyag földolgozása előtt a gyermek a logopédus se-
kok kotyognak. A darazsak zümmögnek. A kutyák ugat- gítségével megnevezi a képen látható személyeket, tárgyakat,
nak. A malacok röfögnek. A kecskék mekegnek. A macs- épületeket stb. Megbeszélik ez utóbbiak funkcióját, jellemzőit.
kák nyávog nak. A kígyók sziszegnek. A tehenek bőgnek. A Például: - Kik járnak az óvodába? Mit csinálnak ott? -
kacsák hápognak. A medvék brummognak. Amikor a "Hová megy alzJ ... ?" kérdést tesszük föl, erre csak
egyszavas választ várunk. Például: - Hová megy a kislány? -
Óvodába. Ezután a logopédus - Vezesd a kislányt az óvodá-
ba! - instrukciójára a gyermek a ceruzájával összeköti a kis-
Főnevek toldalékai: -ba, -be ragos lány képét az óvoda képével. A két kép összekötése után a -
helyhatározó 66-67 Mit csinál a kislány? - kérdésre már igéből és ragos főnévből
álló szókapcsolattal felel a gyermek: Megy az óvodába.
Miután az egy oldalon lévő képpárokat földoigoztuk, a gyer-
A "Hová?" kérdésre felelő helyhatározó tanítását játéktárgyak- mek utánmondással vagy önállóan helyhatározóval bővített
kal kezdjük. A helyhatározó -ba, -be ragos formája előzőleg mondatot mondhat a képről. A mondatalkotást, a szórend
csak a logopédus instrukcióiban szerepelt a helyhatározó taní- összeállítását segiti, ha a gyermek, miközben a mondatot
tásánál (az 54-57. feladatlapon). Itt a játékokkal úgy tevékeny- mondja, ujját a cselekvő személytől (állattól, tárgytól) addig a
kedünk, hogy a gyermek a logopédus kérdésére válaszolva helyig vezeti, ahová az megy.
használja a -ba, -be ragos formát. Például: - Hová teszed a bé- A 67. feladatlapon a megoldásokat nehezíti, hogya munka-
kát? - A vödörbe. tankönyv baloldalán lévő képek párja nem velük egy sorban
A könyv feladataiban a "Hová megy?" kérdésre kell a -ba, van. A gyermeknek kell megkeresnie az összetartozó képeket.
-be ragos főnéwel válaszolni. A feladatot előkészítheti játékos
cselekedtetés. A logopédus nagy alakú, színes képeket helyez
el a szoba különböző részeiben. A képeken óvoda, erdő, kert
stb. látható. A baba vagy játék állat odamegy a képhez, tehát
az óvodába, erdőbe stb., miközben fölelevenítik a gyermek sa-
ját élményeit.

62 63

Tárgyeset gyakorlása állító és tagadó
mondatokban 68--69
A 68. feladatiapon a gyermek ismereteinek bővítésével, rend-
szerezésével kapcsolva tárggyal bővített analógiás mondatok-
ban gyakoroljuk az állítá és a tagadá mondatok alkotását. Az
egy sorban lévő képek tartoznak össze, a többit célszerű köz-
ben letakarni.
A gyermek a logopédus segítségével megnevezi a három-
három képen a személyeket, állatokat, tárgyakat cselekvése-
ket. Az összetartozó képek közül az elsőről a logopédus
tárggyal bővitett mondatot alkot. Itt szerepel először az ige tár-
gyas ragozásban. Például: - A fiú szereti a tortát. - A második
képről kérdez a logopédus: - A gólya is szereti? - A gyermek
válasza: Nem szereti. - Igazad van, a gólya nem szereti a tor-
tát. Mit szeret a gólya? - A logopédus közben a harmadik kép-
re mutat. A békát. - Igen, a gólya a békát szereti. Meg is eszi.
- Ezután a logopédus egyenként a képekre mutatva elmondja
a hozzájuk tartozó mondatot. Például: - A fiú szereti a tortát. A
gólya nem szereti. A gólya a békát szereti. Meg is eszi. - A töb-
bi összetartozó képet ugyanígy dolgozzák föl. Ezután először
utánmondással, majd lehetőleg önállóan is elmondja a gyer-
mek a mondatsorokat. Közben mindig mutatja azt a képet,
amelyről éppen beszél.
A nyelvi anyag a következő:
- A fiú szereti a tortát. A gólya is szereti? Mit szeret a gólya?
68 A nyuszi szereti a répát. A medve is szereti? Mit szeret a medve?
A tehén szereti a szénát. Az egér is szereti? Mit szeret az egér?
A lány szereti a zsömlét. Az őzike is szereti? Mit szeret az őzike?
69
A fiú szereti a tortát. A gólya nem szereti. A gólya a békát
szereti. Meg is eszi.
64
A nyuszi szereti a répát. A medve nem szereti. A medve a
málnát szereti. Meg is eszi.
A tehén szereti a szénát. Az egér nem szereti. Az egér a
sonkát szereti. Meg is eszi.
A lány szereti a zsömlét. Az őzike nem szereti. Az őzike a
gombát szereti. Meg is eszi.
A 69. feladatiapon analógiás mondatokban gyakoroljuk a tárggyal
·bővített mondatot és a kettős tagadást. Itt már a mondatokban
képcsoportonként más-más állítmány tartozik a tárgyhoz. Egy-
szerre az egy sorban lévő képekről beszélünk, a többit célszerű
közben letakarni.
Az anyag földolgozása az egy sorban lévő személyek, tár-
gyak, cselekvések megnevezésévei kezdődik, kérdések alap-
ján. Külön kérdezünk az alanyra, az állítmányra és a tárgyra.
Ezután a gyermek maga próbálhat tárggyal bővitett mondatot
alkotni az első és a második képről. A harmadikról a logopédus
mondja a kettős tagadást tartalmazó mondatot, majd kérdést
tesz föl a harmadik képen látható cselekvésre. Ha a gyermek
még nem tud önállóan mondatot alkotni, a logopédus segíti
kérdésekkel, sa kérdéstől függően egyszavas választ, szókap-
csolatot vár az első és a második képnél. Ezen fokozatok után
próbálhatja újra a gyermektől kérni a teljes mondatot.
Ezután a logopédus egymás után elmondja az egy sorban
lévő képekhez tartozó mondatokat. Például: - A baba almát
eszik. A néni dinnyét eszik. A rendőr nem eszik semmit. A
rendőr irány it. -
A többi összetartozó képet is ugyanigy dolgozzuk föl. Végül
a gyermek lehetőleg önállóan elmondja az egy sor képeihez
tartozó mondatokat úgy, hogy mutatja a képet, amiről beszél.
A nyelvi anyag a következő:
- Mit eszik a ...? Mit iszik a ...? Mit épít a ...? Mit reszel alZ} ... ?-
A baba almát eszik. A néni dinnyét eszik. A rendőr nem
eszik semmit. A rendőr irányít.
65
 A bácsi sört iszik. A fiú kólát iszik. A postás nem iszik le szfnű macit használunk. Például: - Hol áll a piros maci? Hol
semmit. A postás levelet hoz. áll a kék maci? - A piros maci a fán, a kék maci a házon.
A fiú tornyot épít. A kőműves házat épít. A bácsi nem épít Összekapcsol hat juk a gyakorlatot a vizuális emlékezet fej-
semmit. A bácsi pipázik. lesztésével is, ha a logopédus elveszi a macit (mac/kat) a kép-
A néni káposztát reszel. A bácsi vasat reszel. Az indián ről, s a gyermeknek újra vissza kell azt (azokat) tennie eredeti
nem reszel semmit. Az indián lovagol. helyére.
A 70-71. feladatlap szóanyagát úgy állítottuk össze, hogya
nyelvi anyagban szereplő főnevek és igék minél változatosab-
bak legyenek. A tárgyakkal való tevékenykedés közben kiderül,
Főnevek toldalékai: -on, -en, -ön ragos hogya gyermek mennyire könnyen vagy nehezen tudja a fő-
helyhatározó 70-71 névhez illeszteni az -on, -en, -ön ragot. Szükség esetén hosz-
szabb előkészítés kell játéktárgyakkal, cselekedtetéssel, is-
mert igékkel és főnevekkel, anaiógiás módon.
A "Hol?", "Min?" kérdésre felelő helyhatározó tanftását játéktár- A nyelvi anyag a következő:
gyakkal kezdjük. Nem ragaszkodunk a reális, az életben előfor-
duló helyzetekhez, de fontosnak tartjuk, hogy a tárgyak jól lát- A boszorkány röpül a söprűn. A néni leesik a lépcsőn.
hatóan helyezkedjenek el egymáson. A gyermek előtt hat- A fiú lovagol a csikón. A csónak úszik a folyón.
nyolc tárgy van, ezekre fogja rátenni az apró játéktárgyakat a A veréb csipog az ágon. Az elefánt utazik a vonaton.
logopédus utasításának megfelelően. Az apró tárgyak (szintén A bácsi pipázik a padon. A mozdony áll az állomáson.
hat-nyolc darab) külön dobozban vannak, onnan kell a gyer- A macska nyávog a kerítésen. A katica mászik a levélen.
meknek kivennie. A feladatot csak olyan tárgyakkal lehet vé- A leves fő a tűzhelyen. A fiú tornázik a szőnyegen.
gezni, amelyeket a gyermek biztosan megnevez. A lámpa villog az autón. A zászló lobog a hídon.
A logopédus a gyermek elé tartja a dobozt. - Vedd ki a ci- A vonat zakatol a sínen. A szitakötő pihen a fűszálon.
pőt! Tedd idei - A logopédus rámutat az első kikészített tárgy-
ra, például a kis asztalra. Miután a gyermek rátette a cipőt az A kötél lóg a szögön. A karika gurul a földön.
asztalra, a logopédus megkérdezi: - Látod, hol van a cipő? - A kutya ugat a küszöbön. A csat csillog az övön.
(Az) asztalon. Ugyanígy helyezzük el a többi apró tárgyat, s a A baba fekszik a párnán. A katona szalad a járdán.
"Hol van a/zi ... ?" kérdésre válaszként a főnév -on, -en, -ön tol- A néger ül a tevén. A szemüveg csüng a törpén.
dalékos formáját várjuk válaszként. A gyermeket a válaszadás- A szerelő dolgozik a tetőn. A méhecske zümmög a
ban segfti, ha a logopédus a "Min van?" kérdést is használja. bimbón.
A gyakorlás ban a tárgyakat kombinálhatjuk képekkel. A lo- A doktor bácsi kopog az ajtón. A tengerész mosolyog
gopédus tárgyakat ábrázoló képeket helyez az asztalra. A já- az erkélyen.
ték macit ráállítja, ráülteti vagy ráfekteti egy-egy képre, s így te- A lány fázik a parton. A bárány legel a mezőn.
szi föl a helyhatározóra irányuló kérdést. Például: - Hol áll a A lány tereget az udvaron. A medve cammog az úton.
maci? - A lepkén. - Hol ül a maci? - A kanálon. - Hol fekszik
a maci? - A csörgőn. Nehezíthetjük a gyakorlatot, ha többfé-

66 67
 Miután a nyelvi anyagban szereplő szavak jelentős része való- A feladatlapokon két-két kép tartozik össze. Az első képről
színűleg nincs benne a gyermek aktív szókincsében, a helyha- mindig valamit megállapítunk, s ez a megállapítás maga után
tározós gyakorlatok előtt célszerű ezeket megtanítani. A logo- vonja azt a cselekvést, amely a második képen látható. A gyer-
pédus készítsen külön tárgyképeket a főnevekhez és az igék- mekkel megpróbáljuk fölismertetni a képek közötti kapcsolatot,
hez. A cselekvéseket lehetőség szerint mutassa be, magyaráz- ezzel előkészítjük a mondatok kapcsolását, az összefüggő be-
za meg, a gyermekkel játssza el. szédet, és a képtörténetekhez hasonlóan lehetőséget ad a
A nyelvi anyag földolgozását akkor kezdjük, ha a gyermek gyermek logikai gondolkodásának fejlesztéséhez. ,
már minden szükséges szót ismer. így a "Mi ez?", "Ki ez?", "Mit Aszókincset melléknevekkel bővítjük, amelyek a mondat-
csinál?", "Mit csinál a(z) ...-n?" kérdésre önállóan tud válaszol- ban állítmányként szerepelnek. Mindegyik ige igekötős ige. A
ni. Például: - Ki ez? - Boszorkány. - Mi ez? - Söprű. - Mit múlt idejű igekötős igék befejezett cselekvést jelölnek. A jelen
csinál a boszorkány a söprűn? - Repül. idejű igekötős igék tárgyas ragozásban, egyes szám harmadik
A helyhatározóra a "Hol?" kérdéssel kérdezünk, de a gyer- személyben mindenütt az -i ragot kapják.
meknek segítséget jelent a toldalékolásban, ha a "Min?" kér- A nyelvi anyag a következő:
dést tesszük föl. Esetenként a magyar nyelv sajátosságai ból
adódóan eleve jobb a "Min?" kérdés. Például: - Min lovagol a A pizsama kicsi. - Mit csinál anyuka? - Anyuka kicseréli.
fiú? Min utazik az elefánt? - stb. A kérdésekre egyszavas vá- 72 A szekrény poros. - Mit csinál a néni? - A néni letörli.
laszt várunk. Ha szókapcsolatot kérünk, a kérdést másképp A pohár üres. - Mit csinál a fiú? - A fiú megtölti.
tesszük föl. Például: - Mit csinál a boszorkány? - Röpül a söp- A fiú álmos. - Mit csinál apuka? - Apuka lefekteti.
rűn. Végül a gyermek utánmondással vagy önállóan, helyhatá- A pólyás éhes. - Mit csinál anyuka? - Anyuka megeteti.
rozóval bővített mondatot mondhat a képekről. A fözelék hideg. - Mit csinál a nagypapa? - Nagypapa
Miután kérdésekkel földolgoztunk minden mondatrészt, a lo- megmelegíti.
gopédus minden képről egyszerű, bővített mondatot mond.
Előfordulhat, hogya-ban, -ben és az -on, -en, -ön toldaléko- A virág elhervadt. - Mit csinál a kislány? - A kislány
kat együttes gyakorlás során szét kell választani. Legjobb tár- 73 megöntözi. .. .
gyakkal végezni a differenciáló megerősítést, szemléltetve a kü- A pad eltörött. - Mit csinál a bácsi? - A bácsi megszogeh.
lönbséget, hogy valamiben vagy valamin van egy másik tárgy. A gyöngy elszakadt. - Mit csinál a lány? - A lány fölfúzi.
A sütemény megsült. - Mit csinál anyuka? - Anyuka
fölszeleteli.
A meggy megérett. - Mit csinál a kislány? - A kislán.v leszedi.
Mondataikotás: tőmondatok jelen időben
Nagypapa megjött. - Mit csinál a kislány? - A kislany
és múlt időben 72-73
megöleli.

A munkatankönyv anyagának földolgozása előtt cselekvéssel

Ezen a két feladatlapon alkalom nyílik a következő nyelvi for- kapcsolva gyakoroljuk az igekötős igéket és a tárgyas ige~g~-
mák gyakorlására: jelen és múlt idejű névszói és múlt idejű igei zást. A logopédus bemutat egy cselekvést, megnevezI. Pe Ida-
állítmány; igekötós igék; tárgyas igeragozás. ul: - Nézd, letörl öm az asztalt. Csináld te isi Mit csinálsz? - Le-

68 69
 törlöm az asztalt. A logopédus a babát is cselekedteti: - Nézd
csak, mit csinál a baba? Letörli az asztalt. - Az egyes szám
második személyű igealak gyakorlásakor a logopédus, miköz-
ben végzi a cselekvést, kérdést tesz föl. Például: - Mit csiná-
lok? - A gyermek tegező formában válaszol: Letörlöd az asz-
tali.
Ha a gyermek helytelenül ragoz, vigyázni kell, hogya javí-
tásnál a ragozás illeszkedjék a cselekvő személyhez. Például
az egyes szám második személyesetén a logopédus megkéri
a gyermeket: - Töröld le az asztalt! - Miközben a gyermek csi-
nálja, a logopédus a megfelelő raggal ellátott igét mondja,
hogy mintát adjon a gyermeknek: - Látom, letörlöd az asztalt.
A többes szám első személyű ragot a logopédus és a gyer-
mek együttes cselekvéséhez lehet kapcsol ni. Ha legalább két
gyermek van jelen, hasonió módon lejátszható és nyelvileg ki-
fejezhető a többes szám második és harmadik személyben
végzett cselekvés.
A könyvben lévő képpárok földolgozásakor az első képről a
logopédus alkot mondatot. Például: - A pizsama kicsi. - A má-
sodik képre kérdést tesz föl: - Mit csinál anyuka? - Kicseréli.
Itt egyszavas választ várunk, de ha a gyermek nem tud meg-
felelően következtetni, vagy nem tudja a cselekvést megnevez-
ni a logopédus segít. Például: - Nézd, anyuka visszament a
boltba, nagyobb pizsamát szeretne. A kicsit kicseréli. - A többi
képpárt hasonló módon dolgozzuk föl.
Az egy oldalon szereplő kép párok földolgozása után a logo-
pédus minden képről elmondja a hozzá tartozó mondatot. Pél-
dául: - A pizsama kicsi. Anyuka kicseréli. - Ezután a gyermek
utánmondással vagy önállóan szintén elmondja a két-két
összetartozó mondatot.
70
FŐ~levek toldalékai: részeshatározó,
e~;zközhatározó 74-75
A "Kinek?", "Minek?" kérdésre felelő határozók tanítását játék-
tárgyak, bábok fölhasználásával kezdjük. Először külön-külön
gyakoroljuk az eszközhatározót és a részeshatározót, utána
kerülhet sorra a kettő együttes gyakorlása.
A külön-külön elhelyezett (például kisszékre ültetett) bábok-
nak, játék állatoknak, babának a gyermek a logopédus fölszó-
lítására játéktárgyakat ad, amelyeket egy külön dobozból vá-
laszt ki. Például: - Add az autót a macínak! Add a majomnak a
hajót! - Stb. A logopédus minden felszólítás után meg is kér-
dezi: - Kinek adtad a ...-t? - A gyermek a részeshatározó rag-
jával ellátott főnéwel válaszol.
A gyakorlat képekkel is elvégezhető. A nagy alakú képen lé-
vő maci nak, babának kell adni a kis képeken ábrázolt tárgya-
kat.
A feladatot használhat juk a közvetlen verbális emlékezet és
beszédfigyelern fejlesztésére is. Például a gyermeknek két tár-
gyat kell adnia: - Add a hajót és a kutyát a babána kl - Lehet
az instrukció még hosszabb, ha két különböző bábnak kell ad-
nia egy-egy tárgyat. Például: - Add a pipit a macinak, a tányért
a babának! - Ebben az esetben a logopédus kérdésére a gyer-
mek is több szóval válaszol. Például: - Kinek adtad apipit és a
tányért? - A pi pit a macinak, a tányért a babának. Ha ez n~-
héznek bizonyul, a logopédus kérdése módosul: - Kinek adtal
játékot? - A gyermek válasza: A maci nak, a babának. .
Az eszközhatározó tanításának előkészítése megegyezik a
részeshatározó tanításában alkalmazott lépésekkel, azzal a
különbséggel, hogy a kérdőszó és a játékos helyzet megválto-
zik. A feladat előtti instrukció a következő: - A maci és a baba
játszani fog. Adjunk nekik játékokati - Miután a gyerm~k a
megfelelő helyre telte az apró játéktárgyakat, a log~pedu.s
megkérdezi: - Mivel játszik a ...? - A gyermek az eszkozhata-
71
 rozó ragjával ellátott főnéwel válaszol, például: hajóval. - A já- A szétvágandó feladatlap szókincse: maci, golyó, csörgő, ka-
tékok összeválogatásánál ügyelni kell arra, hogy az eszközha-
75
rika, szita, lufi, kendő, repülő, kefe, kocka, csengő, lepke. A
tározó ragjának a főnévhez illesztése ne okozzon hasonulást. két feladatlap feldolgozásának alapját képező kérdések a kö-
A részeshatározó és az eszközhatározó ragjának használa- vetkezők: - Ki ez? Mi ez? Mit ad az óvó néni a -nak/-nek? Ki-
tát lehet gyakorolni cselekvésekkel kapcsolva. Például a gyer· nek adja az óvó néni a ...·t? Mivel játszik alz/ ? - A 75. fel-
mek vagy a baba (maci) dolgozhat, takarílhat, etetheti az álla- adatlapon minden tárgyból kettő van, így gyakorolható az "és"
tokat. Ugyanezek a cselekvések szerepelhetnek képen is. A 10- kötőszó. Például: Kockával és lepkévei játszik. Csörgőt és
gopédus olyan kérdéseket tesz föl, amelyekre válaszolva a kockát ad. Rókának és süninek ad repülőt. Stb.
gyermek alkalmazza a részeshatározó és az eszközhatározó
ragját. Például: - Kinek adod a söprüt? - A babának. - Mivel
söpör a baba? - A söprűvel. - Kinek adod a fúrót? - A maci-
nak. - Mivel dolgozik a maci? - A fúróval.
Melléknevek 77
A helyhatározó, a részeshatározó és a tárgyeset közös gya-
korlását témakörökhöz köthetjük. Ez alkalmat ad a gyermek·
nek arra, hogy ismeretei bővüljenek, gondolkodása fejlődjék. A 77. feladatiapon szókincsbővitést végzünk az ellentétes mel-
Ilyen témakör lehet például az állatok lakhelye, élelme, az ün- léknevek körében. Négy tárgykép tartozik egy-egy mel-
nepek (születésnap, Mikulás-nap), vendégség, utazás stb. A léknévpárhoz. A négyből három azonos tulajdonságot jelenit
játékos szituációkban a gyermek spontán is meg tud nyilatkoz· meg, egy annak az ellenkezőjét. Egy·egy melléknévpárhoz tar-
ni, s egyúttal a verbális interakció fejlesztésére is lehetőséget tozó főnév tartalmában azonos, így jobban lehet ügyelni a tu-
ad. lajdonság változására. A gyermeknek ismernie kell a főnevet,
Az emlékezet és a figyelem fejlesztését végezhetjük úgy, amelyhez a tulajdonságot kapcsoljuk.
hogy miközben a gyermek becsukja a szemét, a logopédus a A kép első tagjáról a logopédus mondja meg, hogy milyen.
két bábnállévő játékok közül egyet-egyet kicserél, majd kérdé· Például: - Látod, a súlyemelő fölemeli a súlyt, mert erős. Ez a
seket tesz föl. - Mit adott a maci a babának? - Hajót. - Mivel súlyemelő is fölemeli. Milyen ez a súlyemelő? - Erős. - Ez
játszik most a baba? - Hajóval. - Kinek adja vissza a baba a nem tudja fölemelni. Nem erős. Mit mondunk akkor, milyen? -
hajót? - A maci nak. Stb. Gyenge. Ha a gyermek nem tudja megnevezni az ellentétes
A munkatankönyv eseményképe állatóvodát ábrázol. A 75. tulajdonságot, a logopédus segít neki, illetve megmondja. Pél-
feladatlapon lévő tárgyképeket ki kell vágni, ezeket fogják meg· dául: - Nem erős, hanem ... gyenge. - A logopédus sorban
kapni az állatóvodában lévő állatok, ezekkel fognak játszani. A megnevezi a tulajdonságot, miközben rámutat a képekre: -
nyelvi anyagot a fentiekben leirt módon és fokozatok szerint Erős, erős, erős, gyenge. Melyik súlyemelő nem illik ide? -
dolgozzuk föl. Gyenge. A többi melléknévpárt is hasonlóan dolgozzuk föl.
A nyelvi anyag a következő: A nyelvi anyag a következő:

Súlyemelő: erős-gyenge. Kötőtű: egyenes-görbe.

Az esemény kép szókincse: óvó néni - oroszlán, bagoly, csa- 77
74 esi, teve, kenguru, róka, süni, majom, őzike, farkas, zsiráf,
Virág: friss-hervadt. Pohár: tele-üres.
tigris, fóka. Szalag: keskeny-széles. Malac: kövér-sovány.
Fésű: sűrű-ritka. Macska: szelíd-mérges.

72 73
 Mondataikotás: tőmondatok és egyszerű Főnevek toldalékai: -ból, -ből, -ra, -re ragos
bővített mondatok 78-79 helyhatározó 80-81

A két feladatlap alapján jelen és múlt idejű tőmondatokat, ilIet- A "Honnan?" (Miből?), "Hová?" (Mire?) kérdésre felelő helyha-
ve tárggyal, helyhatározóval bóvített egyszerű mondatokat al- tározó tanítását játéktárgyak fölhasználásával kezdjük. A logo-
kothatunk. A mondatokban igei és névszói állítmány egyaránt pédus utasítására a gyermek játékokat vesz ki valamiből, tesz
előfordul. A képpárok második tagjához kapcsolódó, tárgyas rá valamire, s a logopédus kérdésére a megfelelő toldalékkal
ragozású igék mind igekötősek. A nyelvi fejlesztésen kívül a lo- ellátott főnévvel válaszol. A játékos feladatokhoz útmutatás ta-
gikus gondolkodást is segíti az időbeli egymásutániságot kife- lálható az 54-57., illetve a 70-71. feladatlaphoz tartozó rész-
jező képpárokról való mondataikotás. ben.
Az anyag összeállításának szempontjai megegyeznek a A ragok használatát gyakorolhat juk különböző cselekvések-
72-73. feladatlapon szereplő anyagéval, kivéve, hogy ill bőví- kel (igékkel) kapcsolatban. Például: - Mire száll a madár? Mire
tett mondatok is vannak. A feldolgozás módja is hasonló. ugrik a cica? Miből bújik ki az egér? - Stb.
A nyelvi anyag a következő: A munkatankönyv feladataiban a "Honnan?" (Miből?) és a
"Hová?" (Mire?) kérdésre kell a gyermeknek a -ból, -ből, illetve
Kész a leves. - Mit csinál vele anyuka? - Anyuka leszűri. a -ra, -re ragos főnévvel válaszolnia. A "Miből?" és a "Mire?"
78
Hullanak a levelek. - Mit csinál velük a bácsi? - A bácsi kérdés segíti a gyermeket a helyes végződés megtalálásában.
összegereblyézi. A feladatlap közepén látható gyermek a baloldalon lévő szek-
Piszkos a fal. - Mit csinál vele a bácsi? - A bácsi lemeszeli. rényból, hűtőból, bölcsőból "kivesz" valamit, s a jobb oldalon
Kopott a kerítés. - Mit csinál vele a bácsi? - A bácsi fefesti. lévő ládára, tálcára stb. teszi azt.
Hosszú a léc. - Mit csinál vele a bácsi? - A bácsi lefürészeli. A gyermeknek nehézséget okozhat a kétféle helyhatározó
Dió van a kosárban. - Mit csinál vele a lány? - A lány megtöri. együttes gyakorlása. Ebben az esetben először külön-külön
kell gyakorolni azokat. Ugyanez vonatkozik a tárgyakkal vég-
Fölébredt a kisbaba. - Mit csinál vele anyuka? - Anyuka föl- zett gyakorlásra is.
79
öltözteti. A nyelvi anyag a következő:
Elgurult a golyó. - Mit csinál vele a kisgyermek? - A kisgyer-
mek megkeresi. - Honnan (miből) veszi ki a fiú a labdát? - A szekrényből.
Az autó téglát hozol!. - Mit csinál vele a daru? - A daru föl·
80 - Hová (mire) teszi? - A ládára.
emeli. - Honnan (miből) veszi ki a fiú az üdítő!? - A hűtőből.
Megérett a szőlő. - Mit csinál vele a nagypapa? - Anagypa' - Hová (mire) teszi? - A tálcára.
pa leszüreteli. - Honnan (miből) veszi ki a fiú a babát? - A bölcsőből.
A lány szívet rajzolt. - Mit csinál vele a fiú? - A fiú kiszínezi. - Hová (mire) teszi? - A takaróra.
Anyuka polcot kapott. - Mit csinál vele apuka? - Apuka föl· - Honnan (miből) veszi ki a fiú a lapátot? - A vödörből.
szereli. - Hová (mire) teszi? - A hajóra.

74 75
 - Honnan (miből) veszi ki a lányapamutot? - A kosárból.
81 Mondataikotás: kívánságot kifejező mondat 82-83
- Hová (mire) teszi? - A székre.
- Honnan (miből) veszi ki a lány a lámpát? - A dobozból.
- Hová (mire) teszi? - A tévére.
- Honnan (miből) veszi ki a lánya zászlót? - A fiókból. A két feladatlap képeiről kívánságot kifejező mondatot alkotha-
- Hová (mire) teszi? - A repülőre. tunk a "szeret" ige feltételes módjának és a hozzá kapcsolódó
- Honnan (miből) veszi ki a lánya banánt? - A zacskÓbÓJ. cselekvés főnévi igenevének felhasználásával. Gyakorolhat juk
- Hová (mire) teszi? - A mérlegre. a -ra, -re ragos helyhatározót és jó néhány igekötőt.
A képeken látható személyek mindegyike szeretne valamit
A nyelvi anyag földolgozása előtt megnevezzük a képen látha- csinálni. A kivánt cselekvést magát nem ábrázolja a kép, de az
tó személyt és a tárgyakat. A fiúnak és a lánynak nevet is lehet arról alkotott mondatban ez szerepel. A nyelvi anyag földolgo-
adni. A logopédus kérdésére "Honnan veszi ki a kisfiú a lab- zása előtt meg kell nevezni a személyeket, tárgyakat. A gyer-
dát?" a gyermek egyszavas választ ad (esetleg névelővel): a mek figyelmét fölhivjuk azokra a körülményekre, amelyek a ké-
szekrényből. A következő kérdések is a baloldalon lévő tár- pen látható személy állapotát kifejezik (például: a néni fáradt),
gyakra vonatkoznak. Ezután utánmondással, majd önállóan vagy amelyek a cselekvést gátolják (például: nincs hely a pa-
mondatot alkot a gyermek a "Mit csinál a fiú?" kérdésre vála- don). A beszélgetést a gyermek saját élményeinek előhívásá-
szolva. Például: Kiveszi a labdát a szekrényből. val is szinesíteni lehet.
A jobb oldali képekről szintén sorban teszi föl a kérdéseket A logopédus a "Hová szeretne fölülni (mire szeretne ráülni)
a logopédus. Például: - Hová teszi a fiú a labdát? - A gyermek a fiú?" kérdéssel a helyhatározóra kérdez, a kérdésre a gyer-
egy szóval válaszol: a ládára. Itt választási lehetősége van, a meknek a -ra toldalékos főnéwel kell válaszolnia: (A) hintaló-
gyermek határozhat ja meg a helyet. A teljes mondatos válasz ra. Ezután a "Mit szeretne a fiú?" kérdésre a főnévi igenévből
utánmondással, majd önállóan történik. Például: - Mit csinál a és aragos főnévből álló szókapcsolattal válaszol: Fölülni a
fiú? - Ráteszi a labdát a ládára. hintalóra.
Amennyiben lehetséges, megpróbáljuk a (hiányos) mellé- A logopédus mondatot alkot minden képről, amit a gyermek
rendelt összetett mondat alkotását utánmondással és önálló- utánmond, majd önállóan is elmondja.
an. Például: - Mit csinál a fiú a labdával? - Kiveszi a szek- A nyelvi anyag a következő:
rényből, és ráteszi a ládára.
Hasonló módon dolgozzuk föl a 81. feladatlap anyagát is. A fiú szeretne ráüini a hintalóra. A fiú szeretne fölmászni a
82 csúszdára. A fiú szeretne fölszállni az űrhajóra. A néni
szeretne leülni a pad ra. A lány szeretne ráütni a dobra. A
cica szeretne fölmászni a padlásra.

A rigó szeretne rászállni a kerítésre. A fiú szeretne rámen-

83 ni a jégre. A borjú szeretne kimenni a mezőre. A kislány
szeretne lefeküdni a fűre. Az ejtőernyős szeretne leugrani
a földre. A turista szeretne fölérni a hegyre.

76 77
 Egyszerű bővített mondat. Tőmondat két állítmánnyal 85

Tárgyas igeragozás 1. 84
A tőmondat két állítmányát az "és" kótőszóval kapcsoljuk
össze ennek a feladatlapnak a feldolgozása során. Az "és" kö-
Eseményképbe ágyazva dolgozzuk föl a tárgyas igeragozás-
tőszó gyakorlását tárgyakkal való tevékenységhez kötve kezd-
nak azt a formáját, amikor az egyes szám harmadik szeméiy-
jük. A gyermek mindkét kezében van egy-egy tárgy. A logopé-
ben a rag: -ja. A cselekvésekről bővített mondatokat alkotha-
dus "Mi van nálad?" kérdésére a gyermek az "és" Kötőszóval
tunk.
kapcsolja össze a két tárgy nevét. Például: táska és tükör.
A gyermek először megnevezi a képen látható tárgyakat és
Helyhatározó gyakorlásához is kapcsolhatjuk a feladatot, ha
cselekvéseket. Közben segítünk neki föleleveníteni élményeit.
dobozba, kosárba stb. két-két tárgyat teszünk, s a "Mi van ben-
A nyelvi anyag a következő:
ne?" kérdésre válaszol a gyermek.
A munkatankönyvben az "és" kötőszóval mellékneveket
Főnevek: tűzhely, asztal, lábas, fakanál, tepsi, gyúródeszka,
84 daráló, üveg, lekvár, kiskanál, evőkanál, merőkanál, tál, tá-
kapcsolunk össze, amelyek a tőmondatban állítmányként sze-
repelnek. Ezt is megelőzheti játékos gyakorlás, amikor a tár-
nyér, pohár, evőeszköz, szalvéta, kés, villa, spenót, sütő,
gyak konkrét tulajdonságait (iz, illat, minőség) mutatjuk be a
leves, tészta, dió, zacskó, kanna, köcsög, polc, szék, virág,
gyermeknek.
ablak, abrosz. A személyeknek nevet lehet adni.
A nyelvi anyag a következő:

Mondatok: A fiú kavarja a spenótot. A fiú daráfja a diót. A A perec sós és ropogós. A bácsi szemüveges
fiú kirakja a szalvétát. A lány gyúrja a tésztát. A lány tálal-
85 és kopasz.
ja a levest. A kisfiú megkóstolja a lekvárt. A kislány lenyal- A torta habos és csokis. A fenyőfa magas és havas.
ja a kanalat. A lány betolja a tepsit a sütőbe. A sütemény édes A Mikulás szakállas
és lekváros. és bajuszos.
A mondatok alkotásakor az egyes mondatrészekre külön te- A rózsa szúrós és illatos. Az utca sáros és szemetes.
szünk föl kérdéseket. Például: - Ki nyalja le a kanalat? Mit nyal A baba szappanos és vizes. A paprika hegyes és csípős.
le a kislány? Mit csinál a kislánya kanállal? - Amikor az igére A cérna vékony és hosszú. A szoknya bő és csipkés.
kérdezünk, azért használjuk a példában bemutatott formát,
A nyelvi anyag földolgozása a tárgyak és személyek megneve-
hogy segítsük a gyermeket a tárgyas igeragozás használatá-
zésévei kezdődik. A logopédus fölteszi a "Milyen aJz/ ... ?" kér-
ban. A bővített mondatokat először a logopédus alkotja meg, a
dést, amire válaszként elfogadjuk, ha a gyermek legalább egy
gyermek utánmondja. Ezután a gyermek tetszés szerinti sor-
tulajdonságot megnevez. Ez lehet más is, mint ami a fenti mon-
rendben mondhat bővített mondatokat a konyhai jelenetről.
datokban szerepel. A tulajdonságok felIsmeréséhez segítő kér-
déseket is föltehet a logopédus. Például: - Nézd, a bácsinak
nincsen haja. Milyen ez a bácsi? - Vagy: - Volt már a kezed-
ben rózsa? Nem szúrt meg? Milyen a rózsa? - Stb.

78 79
 Egyéb tárgyak: kerék, madáretető, kuka, létra, postaláda,
· A .tulajdonságok összegyűjtése után a logopédus minden
keprol eimondJa a nyelvI anyagban leírt mondatot. A gyerme- lábtörlő, napernyő, pad.
ket utánmondásra kéri, majd a gyermek önállóan mondja el a
mondatot. Mondatok: Beleteszem a ... -t a konyhaszekrénybe.
91 Beleteszem a ...-t a hűtőszekrénybe.
Kiviszem az udvarra a ... -t.

Tárggyal és helyhatározóval bővített Egyszerre csak egy szétvágható feladatlap képeivel dolgo-
egyszerű mondat 86-91 zunk. A képek a gyermek előtt vannak sorban, de nem főfoga-
lom szerint rendezve. A gyermek megnevezi (utánmondja) a
képeken látható főneveket. Ezután a logopédus a gyermek elé
A 86. és 91. feladatlapon a tárggyal és heiyhatározóval bővített teszi a feladatlapot, és megkéri a gyermeket, hogy segítsen
egyszerű mondatokat gyakoroljuk. A 87. és 89. feladatlap képeit rendet csinálni. - Vannak itt ruhák, játékok, szerszámok.
ki kell vágni, és a feladat során a munkatankönyv lapján a meg- Tegyük mindegyiket a helyére' Válassz egy ruhát! Ez ide való,
felelő űres helyekre tenni, föfoga/mak szerint csoportosítva. a fiókba. Tedd bele! Válassz egy játékot' Ez ide való a kosárba.
Előkészítésként tárgyakkal is játszhatunk. A játék menete Tedd bele! Válassz egy szerszámot' Ez a ládába való. Tedd be-
megegyezik azzal, ahogyan a könyvben lévő képekkel dolgo- le! - Ezután a gyermek egyedül dolgozik: - Most már tudod,
minek hol a helye, csinálj rendet. Mondd, amit csinálsz! - A
zunk.
A nyelvi anyag a következő: gyermek választ egy képet, elhelyezi, s közben mondja a nyel-
vi anyagnál leírt mondatokat. Ha először nem tudja a monda-
Mondatok: Beleteszem a ... -t a fiókba. tot megszerkeszteni, a logopédus mintát ad. Például: - Belete-
86 Beleteszem alzi -t a kosárba. szem a dominót a kosárba. -
Beleteszem alzi -t a ládába. Ha minden tárgykép a helyén van, a logopédus a főfogalom-
ra kérdez: - Miket tettél a fiókba? - Ruhákat. - Miket tettél a
Ruhák: kombiné, hálóing, harisnya, pulóver, bugyi, trikó, kosárba? - Játékokat. Stb. A feladatot úgy is lehet módosíta-
87 blúz, zsebkendő.
ni, hogya gyermek először mindegyik szétvágott képről meg-
Játékok: építőkocka, dominó, búgócsiga, mese kártya, tár- mondja, melyik főfogalom alá tartozik. Például: Dominó. Ez já-
sasjáték, lego, forgó, ugrókötél. ték. Fúró. Ez szerszám. Stb. Ezután a logopédus instrukciója
Szerszámok: csavarhúzó, harapófogó, reszelő, fúró, fű- a következő: - Tedd a játékokat a kosárba! Mondd, amit csi-
rész, kalapács, vonalzó, olló. nálsz! - Természetesen a gyermek megnevezi azt a képet,
amelyet a kosarába tesz.
Edények: fazék, csésze, kukta, tál, teáskanna, fakanál, fe- A 89. és 91. feladatlap földolgozása is így történik, kivéve,
89 dő, merőkanál. hogy az udvar képével kapcsolatban más az utasítás: - Vidd ki
Ennivalók: virsli, befőtt, paradicsom, cseresznye, saláta, az udvarra, ami nem való a lakásba! -
túró, tojás, felvágott.

81
80
 Később a 86. és 91. feladatlappal és a hozzájuk tartozó ké-
pekkel egyszerre is gyakorolhatunk. Ilyenkor a képek egymá- Főnevek toldalékai:
son vannak, lefelé fordítva. A gyermek húz egyet, megnevezi,
birtokos személy jel, birtokjel 93
megmondja a főfogalmat, s azt, hogy hová teszi.

Ez a feladatlap a birtokos személy jel és a birtokjei gyakorlásán

Egyszerű bővített mondat. kívül alkalmas ellentétes jelentésű melléknévpárok tanítására.
A képeken a rész-egész viszony fölismerése fejleszti a gon-
Tárgyas igeragozás II. 92
dolkodást és a vizuális megfigyelőképességet is. A gyermek-
nek az állatok és testrészeik összetartozását kell fölfedeznie,
A 92. feladatlapról alkotható bővített mondatok tárgyat tartal- birtokjellel ellátott főnévvel megjelölnie. Az utolsót kivéve az
maznak. A tárgyas ragozás ú igék egyes szám harmadik sze- ábrázolt részek páronként ellentétes tulajdonságúak. A tulaj-
mélyben -i ragot kapnak. Egy-egy múlt és jelen idejű cselek- donságot kifejező melléknevet kérdés alapján a gyermek neve-
vést történést tartalmazó mondat tartozik össze. Gyakoroljuk zi meg, szükség esetén a logopédus segítségével. Két-két
az i~ekötőket, fejlesztjük a gondolkodást. egymás melletli és egymás alatti kép összetartozik.
Az anyag összeállításának szempontjai megegyeznek a A nyelvi anyag a következő:
72-73. feladatlapnál leírtakkal. Az első képről a logopédus al-
kot először mondatot, s a hozzá tartozó második képről kérdés - Kié ez a toll? - A páváé. - Milyen a páva tolla? - Színes.
alapján a gyermek. A képpárok feldolgozása úgy történik, mint 93 - Kié ez a toll? - A varjúé. - Milyen a varjú tolla? - Fekete.
az előző, hasonló feladatoknál. - Kié ez a láb? - Az orrszarvúé. - Milyen az orrszarvú lába?
A nyelvi anyag a következő: - Vastag.
- Kié ez a láb? - A póké. - Milyen a pók lába? - Vékony.
- Nagypapa fenyőfát vett. Mit csinál vele apa? - Apa elül- - Kié ez a csőr? - A gólyáé. - Milyen a gólya esőre? -
92 teti. Egyenes.
- Megjött az ebéd. Mit csinál a napos? - A napos megteríti - Kié ez a csőr? - A papagájé. - Milyen a papagáj esőre? -
az asztalt. Görbe.
- Elkészült a palacsinta. Mit csinál vele anyuka? - Anyuka - Kié ez a fül? - Az elefánté. - Milyen az elefánt füle? - Nagy.
ráhinti a cukrot. - Kié ez a fül? - Az oroszláné. - Milyen az oroszlán füle? -
- A Mikulás csomagot hozoIt. Mit csinál vele a fiú? - A fiú Kicsi.
megnézi. - Kié ez a nyak? - A vízilóé. - Milyen a víziló nyaka? - Rövid.
- Kiborult a kosár. Mit csinál a lány? - A lány összeszedi az - Kié ez a nyak? - A struccé. - Milyen a strucc nyaka? -
almát. Hosszú.
- Elromlott a csengő. Mit csinál a postás? - A postás meg- - Kié ez a farok? - A halé. - Milyen a hal farka? - Csúszós.
zörgeti az ajtót. - Kié ez a farok? - A rókáé. - Milyen a róka farka? - Lompos.

82 83
 A nyelvi anyag földolgozása előtt a gyermek megnevezi az ál- mek tartalmilag és formailag hibátlan választ adjon. További
latokat, vagy utánmondja a nevüket. Ezután a logopédus meg- kérdésekkel lehet segíteni, például: - Mivel varrjuk föl a gom-
nevezi az állat alatt lévő rész!. Például: - Ez itt egy toll. - Majd bot? Mibe füzzük be a cérnát? - Végül a logopédus röviden
fölteszi a kérdést: - Kié ez a toll? - A kérdésre egyszavas vá- megfogalmazza a lényeges jegyeket. Például: - A lühöz cérna
laszt vár a gyermektől, ugyanúgy, mint amikor a tulajdonságra is kell, hogy föl tudjuk varrni a gombo!.
kérdez. Például: - Milyen a páva tolla? - Színes. A nyelvi anyag földolgozása előtt meg kell nevezni a képe-
Az oldalon lévő összes képcsoport földolgozása után a lo- ken szereplő tárgyaka!.
gopédus mintát ad a mondatalkotásra. Például: - Ez a páva tol- A nyelvi anyag a következő:
la. A páva tolla színes. - Ezt a gyermek utánmondja, majd a
többi képről (részről) önállóan alkothat mondato!. - Mihez tartozik a sorompó? - A sínhez és a jelzőlámpához.
94 - Mihez tartozik a kapu? - Alakathoz és a kulcshoz.
- Mihez tartozik a fogkefe? - A fogkrémhez és a pohárhoz.
- Mihez tartozik a bélyeg? - A képeslaphoz és a borítékhoz.
Főnevek toldalékai: -hoz, -hez, -höz ragos - Mihez tartozik a madár? - A kalitkához és a maghoz.
helyhatározá 94--95
- Mihez tartozik a partvis? - A személlapáthoz és a por-
95
rongyhoz.
A "Hová?", "Kihez?", "Mihez?" kérdésre felelő helyhatározó ta- - Mihez tartozik a cigaretta? - A gyufához és a hamutartó-
nítását játékos cselekedtetéssel, helyzetek lejátszásával kezd- hoz.
jük. Ezt a helyhatározót a legegyszerübb a megy igéhez kap- - Mihez tartozik a kávéfőző? - A kávéhoz és a cukorhoz.
csolni. A játékos helyzetben fölhasználhatunk meseelemeket, - Mihez tartozik a lü? - A cérnához és a gombhoz.
illetve a gyermek életéből vett eseményeket. Bábokkal, játék- - Mihez tartozik a ceruza? - A papírhoz és a radírhoz.
tárgyakkal lejátszható, hogy Piroska megy a nagymamához,
Hófehérke megy a törpékhez, a beteg maci megy az orvoshoz, Miután a nyelvi anyagot földolgozták, az összetartozó tárgya-
a baba megy a fodrászhoz stb. kat a gyermek ceruzával összeköti. - Kösd össze, ami össze-
A munkatankönyvben szereplő feladatok kevésbé konkrétak, tartozik! Ha a sorompótói indul a vonal, mihez húzod? - A sín-
itt a -hoz, -hez, -höz rag azt fejezi ki, hogy bizonyos tárgyak egy- hez és a jelzőlámpához. - Végül a logopédus teljes mondat-
máshoz tartoznak. A kőnyv legfelső sorában lévő tárgyképek ba foglalja az összetartozást: - A sorompó a sínhez és a jelző-
közül egy, valamint az alsó sorból egy-egy kép összetartozik. A lámpához tartozik. - A gyermek a mondatokat elismétli, majd
- Mihez tartozik a ...? - kérdésre kell a gyermeknek a megfele- önállóan is elmondhatja. Segítséget jelent, ha a gyermek mind-
lő helyhatározóraggal ellátott főnevekkel válaszolnia. Miután a ig rámutat arra a képre, amelyről beszél.
válaszban két főnév szerepel, ezeket az "és" kötőszóval kell
összekapcsolni. A képek összetartozásának szempontja nem
minden esetben azonos. Ha a gyermek magától fölfedezi, hogy
mi tartozik össze, például a lühöz a cérna és a gomb, a logopé-
dus megkérdezi: - Miért gondolod? - Nem várjuk, hogya gyer-

84 85
 Kettős toldalékolás: többes szám Kettős toldalékolás: birtokos személy jel
és tárgyeset 96-97 és a tárgyeset ragja 98-99

Ezen a két feladatiapon jelenik meg először a tárgyas igerago-
zásnak az a formája, ahol a harmadik személyben részleges
hasonulás van. Új anyagot jelent még, hogy néhány mondat-
ban egy főnév hez két toldalék járul: a többes szám jele és a
tárgy ragja. A képekhez megadott mondatokon kívül a gyer-
mek maga is alkothat mondatokat, a logopédus ezt kérdések-
kel segíti. A gyermek saját élményeit is föl lehet használni. Pél-
dául: - Mit gondolsz, miért kapott a kislány ajándékokat? - peltetjük.
Vagy: - A te ajándékod is be volt csomagolva? - Stb.
A nyelvi anyag a következő:
A bácsi itatja a lovakat. Anyuka meggyújtja a gyertyákat.
96 Az orvos gyógyítja a betegeket. A fiú gurít ja a golyókat. A
néni mosogatja az edényeket. A lány fölakasztja a képeket.
Apuka tisztítja a cipőket. A lány kibontja az ajándékokat.
A bácsi indítja a versenyzőket. A kislány elaltatja a babá-
97 kat. A bohóc forgatja a karikákat. A vasutas irányítja a vo-
natokat. A gyerekek hallgatják a rádiót. A traktorok szánt-
ják a földet. A katonák megtámadják a várat. A gyerekek si-
mogatják anyuszit.
A nyelvi anyag földolgozása előtt a gyermek megnevezi (a
logopédus segítségével) a képeken szereplő tárgyat (tárgya-
kat), személyt (személyeket). A többes számban lévőket a lo-
gopédus külön is kiemeli kérdésével. Például: - Mik ezek? -
98
lovak. - Miket itat a bácsi? - lovakat.
A "Mit csinál a bácsi?" kérdésre a gyermeknek tárgyas szó-
szerkezettel kell válaszolnia: Itatja a lovakat. Ezután a logopé-
dus teljes mondatot alkot a képről: - A bácsi itatja a lovakat. -
Ha az oldalon lévő minden képről elhangzott a mondat, a gyer-
mek önállóan is elmondhatja azokat.
A két feladatlap célja a nyelvi fejlesztésen túl a hiányzó részek
felismerése. A gondolkodás fejlesztése azonban itt is a nyelvi
anyag szolgálatában áll. A feladat kiegészül grafomotoros fej-
lesztéssel, mivel a hiányzó részeket a gyermeknek kell megraj-
zolnia.
A birtokos személy jelnek a főnévhez illesztését csoportosí-
tottuk; ezen a két oldalon az -a, oe, -ja, -je toldalékokat szere-
A gyermek a logopédus segítségével megnevezi a szemé-
lyeket, tárgyakat, majd a logopédus fölhívja a gyermek figyel-
mét arra, hogy minden képről valami hiányzik. Egyenként fölte-
szi a kérdést: - Mi hiányzik itt? - miközben arra a helyre mu-
tat, ahonnan valami hiányzik. A gyermek birtokos szerkezettel
válaszol. Például: A szegfű szára. Ezután a gyermeknek meg
kell rajzolnia a hiányzó részt: - Rajzold meg a szegfű szárát! -
Ha a gyermek önállóan nem tud (nem akar) rajzolni, a logopé-
dus halványan, ceruzával előrajzolhatja. A gyermek színes ce-
ruzával húzza át. Mintát adhat a logopédus úgy is, ha külön pa-
píron lerajzolja a hiányzó részt. A gyermek ezt is áthúzhatja,
mielőtt a munkatankönyvbe rajzolja. Ha kész a rajz, a logopé-
dus megkérdezi: - Mit rajzoltál? - A gyermek kettős toldaléko-
lással válaszol: A szegfű szárát.
A nyelvi anyag a következő:
- Mi hiányzik? -
A szegfű szára. A létra foka. A szék lába. A ceruza hegye.
A bögre füle. A szoknya zsebe. A baba csörgője. A lámpa
ernyője. A boszorkány söprűje.
- Mit rajzollál? -
A szegfű szárát. A létra fokát. A szék lábát. A ceruza he-

87
86
 gyét. A bögre fülét. A szoknya zsebét. A baba csörgőjét. A Az egyes mondatrészekre külön teszünk föl kérdéseket.
lámpa ernyőjét. A boszorkány söprűjét. Először a tárgyas szerkezetre kérdezünk. Például: - Mit csinál
a baba? - Leránt ja a terítőt. Ezt mondatba is foglaljuk után-
- Mi hiányzik? - mondással: - A baba leránt ja a terítőt. - A következő kérdés a
99 A madárijesztő kalapja. A fotel karja. A vadász puskája. A helyhatározóra irányul: - Honnan rántja le a baba a terítőt? -
bicikli kereke. A villa nyele. A hinta kötele. A törpe sapká- A gyermek a -ról raggal ellátott főnévvel válaszol: (Az) asztal-
ja. A telefon tárcsája. A király koronája. ról. Segíthetünk a "Honnan?" helyett a "Miről?" kérdéssel, ha
- Mit rajzoltál? - szükséges. A teljes mondatot először a logopédus mondja: - A
A madárijesztő kalapját. A fotel karját. A vadász puskáját. baba leránt ja a terítőt az asztalról. - A gyermek ezt utánmond-
A bicikli kerekét. A villa nyelét. A hinta kötelét. A törpe sap- ja. Miután minden képet a fentiekhez hasonlóan földolgoztunk,
káját. A telefon tárcsáját. A király koronáját. a logopédus újra végigmondja a képekről a mondatokat, majd
a gyermek önállóan mondja el a bővített mondatokat.
A nyelvi anyag a következő:

Mondataikotás: tárggyal és -ról, -ről ragos

A baba leránt ja a terítőt az asztalról. Évi leszakít ja a virá-
helyhatározóval bővített egyszerű mondat, 100 got a fáról. Kati lekergeti a macskát a bölcsőről. A bácsi le-
tárgyas ragozású állítmánnyal 100-103 veri a diót a fáról. A festő lekaparja a festéket a szekrény-
ről. A kertész lemetszi a rózsát a bokorról.

Mire a terápiában idáig eljutunk, a gyermek nyelvi rendszeré- A dadus néni lerázza a morzsát az abroszról. A néni leke-
101 féli a sarat a cipőről. A házmester lesöpri a havat a járdá-
ben már föltehetően benne van a helyhatározó -ról, -ről ragos
formája, hiszen a spontán fejlődésre is számítunk. A feladat ról. A kőműves lelapátolja a homokot a kocsiról. Anna le-
nehézségét tehát nem a földolgozásra kerülő toldalék, hanem hámozza a héjat a körtéről. Petike lenyalja a csokit a nya-
a mondalok hosszúsága jelentI. Ezért a mondatokat fokozato- lókáról.
san építjük föl, kérdések segítségével alkotunk egyre hosz-
szabb mondatokat. A tárgyas igeragozás különböző végződé- A kutya lerágja a húst a csontról. A szél lefújja a lepedőt az
102 erkélyről. A bácsi ledobja a zsákot a szekérről. A juhász le-
sei vegyesen szerepelnek, s előfordul részleges és teljes haso-
nulás. nyírja a gyapjút a birkáról. A néni leönti a vizet az eperről.
A mondatokban alanyként több helyen foglalkozásnevek Zoli lerúgja a labdát a dombról.
vannak. A képekről a konkrét nyelvi anyag feldolgozásán kívül
is beszélget a logopédus a gyermekkel. Szükség lehet egyes A vasutas lekapcsolja a kocsit a mozdonyról. A néni lead-
103
cselekvések megmagyarázására, például: miért kell leverni a ja a függönyt a létráról. Zsuzsi lehívja Tomit az emeletről.
diót a fáról, miért kelllekaparni a festéket a szekrényről; vala- Az őr lezavarja a gyerekeket a falról. Az óriás lelöki a szik-
mint annak megbeszélésére, hogy a foglalkozások mit jelente- lákat a hegyről. A bácsi legurítja a hordókat a teherautóról.
nek, mit csinál a köműves, a juhász stb. Néhányalanynak ne-
vet adtunk, de a gyermek maga is elnevezheti a személyeket.

88 89
 Főnevek toldalékai: kettős toldalékolás.
Birtokos személy jel és tárgyrag kapcsolása
kötött tőalakú szótövekhez 104-105
Az anyag összeállításának szempontjai megegyeznek
98-99. feladatlapon szereplö anyagéval, így a földolgozása is
hasonló. Nyelvi szempontból azonban a 104-105. feladatlap
anyaga változatosabb, így bonyolultabb is. A nehézséget a kö-
vetkezők okozzák: egyes szótövek kötött tőalakúak (nem szó-
tári tőalak). Például: hangzóhiányosak (sarok-sarka), hang-
színt és időtartamot váltakoztatók (ajtó-ajtaja), vos változatúak
(cső-csöve) és teljes hasonulást hozók (rojt-rojt ja).
A nyelvi anyag a következő:
- Mi hiányzik? - A fecske fészke. A királynő tükre. A kút
104
vödre. A szandál sarka. A templom tornya. A sárkány far-
ka. A terítő rojt ja. A sapka bojt ja. A kenu lapátja.
_ Mit rajzoltál? - A fecske fészkét. A királynő tükrét. A kút
vödrét. A szandál sarkát. A templom tornyát. A sárkány
farkát. A terítő rojtját. A sapka botját. A kenu lapátját.
_ Mi hiányzik? - A ruha pánt ja. A festő ecset je. A mozdony
105
füstje. A porszívó csöve. A gyűrű köve. A huszár lova. Pi-
roska kosara. A pince ajtaja. A ház teteje.
_ Mit rajzoltál? - A ruha pántját. A festő ecsetjét. A moz-
dony füstjét. A porszívó csövét. A gyűrű kövét. A huszár
lovát. Piroska kosarát. A pince ajtaját. A ház tetejét.
gO
Mondataikotás: egyszerű bővített mondatban
"kell" + főnévi igenév 106
A következő feladatokban a gyermeknek valószínűleg nem a
-ból, -ből toldalék használata okozza a nehézséget, mivel ez a
a
n~elvi rendszerében már benne van, hanem az ige kötő meg-
valtozott helye. Amikor a "kell" szóval szerkesztjük a mondatso-
rokat, az igekötó elválik az igétóI. Ha a gyermek aszórendet
nem jól alkalmazza, akkor a képek földolgozása előtt játékos
helyzetben, cselekvés, cselekedtetés kapcsán is gyakoroljuk
ezt a nyelvi formát. A "kell" szón kívül fölhasználhatjuk a "tud",
az "akar', a "szabad" szavakat is, amelyek mondatba építése
hasonló szórendi változásokat okoz. Olyan helyzeteket terem-
tünk, amelyekben például a következő mondatok alkotására
nyílik lehetőség: A maci meg tudja csinálni az autót. A maci
le akar feküdni az ágyra. A maci nak ki szabad mennie az
udvarra. A maci nak meg kell ennie az ebédet. Stb.
A 106. feladatlapon minden kép egy olyan történést ábrázol,
amely logikailag maga után von egy másik cselekvést. Ez
utóbbit a kérdőjel szimbolizálja, s a gyermeknek kell azt kitalál-
ni~ saját tapasztalatainak alapján. A nyelvi anyag földolgozása
elott a gyermek a logopédus segítségével megnevezi a képe-
ken szereplő tárgyakat, személyt. A történésekre vonatkozóan
a logopédus kérdést tesz föl. Például: - Mi történt a tejjel? - Er-
re a gyermeknek igéből és határozóból álló szószerkezettel
kell válaszolnia: Kifolyt a zacskóból. Ezután a logopédus tel-
jes mondatot alkot a képről, amelyet a gyermek elismétel: - KI-
folyi a tej a zacskó ból. - Ezután következik a - Mit kell csinál-
ni? - kérdés, amelyre a gyermeknek kell válaszolnia: Föl kell
törölni. Ha a gyermek nem talál rá a helyes válaszra, vagy
helytelenül fogalmazza meg azt, akkor a logopédus adja meg
a mintát, amelyet a gyermek elismétel. Miután az oldalon lévő
minden képről megfogalmaztuk az összefüggéseket, a gyer-
mek önállóan mondja el a mondatokat.
91
 A nyelvi anyag a következő: Ezen a feladatiapon jelenik meg először az alárendeli mondai.
A "Miért nem illik a sorba?" kérdésre a gyermeknek az aláren-
Kifolyt a tej a zacskóból. Föl kell törölni. delt tagmondattal kell válaszolnia. Például: Mert nem rövid.
106 Kipollyant a fióka a fészekből. Vissza kell tenni. Ezután a logopédus megfogalmazza a teljes mondatot, hogya
Kidőlt a krumpli a kosárból. Össze kell szedni. gyermek utánmondhassa. Például: - A hálóing nem illik a sor-
Kinőtt a virág a földből. Meg kell locsolni. ba, mert nem rövid. - Miután minden sort földolgoztak, a gyer-
Kihulloll a karalábé a szatyorból. Föl kell venni. mek önállóan is elmondja az alárendelt összetett mondatokat.
Kigurult a labda az udvarból. Vissza kell vinni. A nyelvi anyag a következő:
Kiment a kisbaba a házból. Vissza kell hívni.
Kicsúszoll az öv a nadrágból. Vissza kell fűzni. A hálóing nem illik a sorba, mert nem rövid. A zsák nem il-
Kiugroll a nyúl a ketrecből. Meg kell fogni. lik a sorba, mert nem könnyű. A krémes nem illik a sorba,
mert nem savanyú. A kunyhó nem illik a sorba, mert nem
magas. A tűzoltóautó nem illik a sorba, mert nem halk. A
fiú nem illik a sorba, mert nem vidám. A jégszekrény nem
Okhatározói alárendelt összetett mondat 107 illik a sorba, mert nem meleg. A csiga nem illik a sorba,
mert nem gyors.

Szókincsbővitést végzünk a melléknevek körében a 77. fel-

adatlapon lévő feladatokhoz hasonlóan. A különbség az, hogy Főnevek toldalékai: -nál, -nél ragos
itt az egy-egy melléknévpárhoz tartozó főnevek nem azono-
helyhatározó 108-109
sak. így a tulajdonság és annak változása nehezebben ismer-
hető fel, nehezebben fogalmazható meg. Fontos, hogya gyer-
mek passziv és aktiv szókincsében egyaránt benne legyenek A "Hol?", "Minél?" kérdésre válaszoló helyhatározó gyakorlása
azok a főnevek, amelyekhez a tulajdonságokat kapcsoljuk. Az történik ezen a két oldalon. A képekről alkotható bővitett mon-
anyag földolgozása hasonló a 77. feladatlapéhoz. dat részeire külön-külön kérdezünk. Először az igére vonatko-
A nyelvi anyag a következő: zóan tesszük fel a kérdést. Például: - Mit csinál a kislány? - Er-
re a gyermek a cselekvés megnevezésévei válaszol: Fésülkő-
Főnevek: nadrág, zokni, hálóing, ceruza, toll (madáré), dik. Az igét utánmondással mondatba foglaljuk: - A kislány fé-
107 zsák, léggömb, szatyor, citrom, uborka, meggy, krémes, sülkődik. - A következő kérdés a helyhatározóra irányul: - Hol
kunyhó, toronyház, hegy, emelődaru, egér, tűzoltóautó, fu- fésülködik a kislány? - Erre a kérdésre a -nál, -nél raggal ellá-
rulya, bicikli, kisbaba, bohóc, fiú, tündér, jégszekrény, tűz, tott főnevet várjuk válaszul. Például: A lükörnél. Szükség ese-
hajszárító, kályha, repülőgép, szarvas, versenyfutó, csiga. tén segithetünk a "Minél?" kérdéssel. Ezután következik a bő-
vitett mondat, amelyet a logopédus fogalmaz meg, s a gyer-
Melléknevek: rövid-hosszú, könnyű-nehéz, savanyú-édes, mek utánmondja .. Például: - A kislány fésülködik a tükörnél. -
alacsony-magas, halk-hangos, vidám-szomorú, hideg- Egyoldal földolgozása után a gyermek önállóan mondja a bő-
meleg, gyors-Iassú. vitett mondatokat az egyes képekről.

92 93
 A nyelvi anyag a következő: ellátott főnévből álló szószerkezettel kell válaszolnia. Például:
Ellapátolja a homokot. Utánmondással mondatba is foglaljuk
A kislány fésülködik a tükörnél. A fiú mosakodik a víz- például. - A fiú ellapátolja a homokot. - A következő kérdé~
108 csapnál. A lány kukucskál az ajtónál. A család ebédel az a helyhatározóra irányul: - Honnan lapátolja el a fiú a homo-
asztalnál. A néni fizet a pénztárnál. Anyuka vásárol a hen- kot? - A gyermek a -tói, -től raggal ellátott főnévvel válaszol: A
tesnél. faitóI. Segíthetünk a helyes válasz megadásához a "Mitől?"
kérdés használatával. A teljes, bővített mondatot először a lo-
A fiúk frőcskölnek a kútnál. A gyerekek hógolyóznak a fá- gopédus fogalmazza meg. - A fiú ellapátolja a homokot a
109 faitóI. - A gyermek ezt utánmondja.
nál. A bácsik horgásznak a folyónál. A tyúkok kapirgálnak
a kerítésnél. A lányok várnak a mozinál. A gyerekek nyaral- Ha az oldalon szereplő összes kép anyagát földolgoztuk bő-
nak a Balatonnál. vített mondatokban, utána következnek a tiltó mondatok. Meg-
beszéljük a gyermekkel, mit jelent az a mozdulat, amit a közé-
pen lévő néni mutat. A néni nem akarja, hogy például a kisfiú
elszaladjon az ÓVÓ nénitől, ezért rászól. A logopédus a gyer-
Mondataikotás: tiltó mondat 110
mektől kérdezi meg, mit mondhat a néni a kisfiúnak. A gyer-
meknek egész mondatban kell megfogalmaznia a tiltást: Ne
szaladj el az óvó nénitől! Ha a gyermek nem tudja önállóan
Ezen a feladatlapon a "Honnan?", "Mitől?" kérdésre válaszoló megfogalmazni a mondatot, a logopédus segít, s a gyermek
helyhatározó gyakorlása kijelentő és tiltó mondatokban törté- utánmondja. Miután minden képről hasonló módon megalkot-
nik. A tiltó mondatok alkotásánál a nehézséget az okozhatja, tuk a tiltó mondatokat, a gyermek önállóan is elmondja azokat.
hogy az ige kötő az ige mögé kerül, és az ige a felszólító mód A nyelvi anyag a következő:
jelét kapja.
A felszólító mód használatát játékos cselekedtetéssel ké- Ne szaladj el az óvó nénitől! Ne húzd el a lányt a kirakat-
110
szíthetjük elő. Rosszcsont Peti bábu tiltott dolgokat szeretne tóI! Ne lapátold el a homokot a faitói! Ne vedd el a szénát
csinálni, a gyermek a felnőtt szerepében rászól a bábu ra. Pél- a tehéntől! Ne told el a kukát a kaputól! Ne vedd el a játé-
dául: Ne firkálj a táblára! Ne lépj föl a székre! Stb. A "felnőtt" kokat a babátóI! Ne kergesd el a csirkéket az itatótóI! Ne
meg is mondhatja Rosszcsont Petinek, hogy mit csináljon. Pél- kötözd el a kutyát a fától!
dául: Ülj le a helyedre! Rajzolj egy házat! - tehát a felszólító
módot gyakorolja.
A 110. feladatlap közepén lévő, tiltó gesztust mutató nő
"megtiltja" azokat a cselekvéseket, amelyeket a lap két oldalán Az igekötő jelentésmódosító szerepe 111
lévő képeken a gyerekek megtenni készülnek.
A nyelvi anyag földolgozása előtt a gyermek a logopédus
segítségével megnevezi a képen látható személyeket, tárgya- Az ige kötő használatával már több feladatiapon foglalkoztunk.
kat. A "Mit csinál a/zi ...7" kérdésre a gyermeknek meg kell ne- Itt a "dob" igéhez különböző igekötőket kapcsolunk. Az igekö-
veznie a képen ábrázolt cselekvést, vagy igéből és tárgyraggal tők jelentésmodósító szerepének megértetését játékosan ve-

94 95
 zetjük be. A gyermeknek a logopédus utasítására különböző
cselekvéseket kell végrehajtania, úgy, hogy egy igéhez külön-
böző igekötők járulnak. Például: - Nézz át a lyukon! Nézz be a
szekrénybe! Nézz ki az ablakon! Nézz föl alámpára! - Hason-
ló módon használhat juk a "mászik", "lép", "dob" stb. igét. Ké-
pekről is lehet ilyen tipusú mondatokat alkotni.
A könyv feladataira csak akkor térhetünk rá, ha a gyermek
érti az igekötők jelentésmodósitó szerepét, a különböző igekö-
tők tartaimát. Az anyagot úgy állitottuk össze, hogya lativusi
(hová?) és a locativusi (hol?) helyhatározók vegyesen szere-
peljenek.
A nyelvi anyag földolgozása előtt a gyermek a logopédus
segítségével megnevezi a képeken látható személyeket, tár-
gyakat. A "Mit csinál a ... ?" kérdésre a gyermeknek tárgyas
szerkezettel kell válaszolnia. Például: Földobja a lufi!. Ha az
igekötő használata helytelen, a logopédus bemutatja a cselek-
vést, megnevezi, s a gyermekkel is elvégezteti. - Dobd föl a lu-
fit! - Miközben a gyermek cselekszik, a logopédus megkérde-
zi: - Mit csinálsz? - Földobom a lufi!. Ezután visszatérünk a
képre: - A lány is földobja alufit. -
A tárggyal bővitett mondatokat utánmondással a gyermek is
elmondja. A személyeknek nevet adhatunk. Például: - Bea föl-
dobja a lufi!. -
A következő kérdés a helyhatározöra irányul. A - Hová dob-
ja föl alufit? - kérdésre az igekötővel és a határozóval kell a
gyermeknek válaszolnia: Föl a levegőbe. Ezután a logopédus
112
teljes mondatát utánmondja a gyermek. Például: - Bea föl-
dobja a lufi! a levegőbe. - A kérdések föltevésénél ügyeljünk
arra, hogy a várt válasz ne legyen erőltetett. A "Hol?" kérdés
esetében a helyhatározóval kell válaszolni. Például: - Hol dob-
ja el a jegyeket? - Az utcán. Az összes kép földolgozása után
a gyermek önállöan is elmondja a bővített mondatokat.
A nyelvi anyag a következő:
Bea földobja a lufi! a levegőbe. A baba ledobja a kanalat a
111 földre. Feri eldobja a jegyeket az utcán. A bácsi megdobja
96
a dobozokat a Vidám Parkban. A nagypapa visszadobja a
kockákat a járökába. A delfin átdobja a labdát a hálón. Mó-
ni kidobja a csutkát a szemétbe. A nagymama bedobja a
levelet a postaládába. Dani rádobja a párnát az ágyra.
Kapcsolatos mellérendelt összetett mondat.
Halmozott állítmányú egyszerű mondat 112-113
Ezeken a feladatlapokon két-két kép tartozik ;,ssze, ugyanúgy,
mint a 72-73-on. A 112. feladatlap első négy keppárjáról kap-
csolatos mellé rendelt összetett mondatot alkotnak. Az igék ige-
kötősek, az egyes szám harmadik személy ragjai vegyesek
(-i, -ja). Részleges és teljes hasonulás egyaránt előfordul. A fel-
adatlap utolsó két képpárjához és a 113. feladatlap képpárjai-
hoz halmozott állitmányos egyszerG mondatok tartoznak. Az
igék toldalékai szintén vegyesek. A 113. feladatiapon a monda-
tokban helyhatározói bővítmény is szerepel.
Az anyag földolgozása abban különbözik az előző, hasonló
tipusú feladatokétól, hogy az első képről is a gyermektől várjuk
a mondatol, természetesen kérdésekkel segítve a megfogal-
mazást.
A nyelvi anyag a következő:
- Mit csinál a vadász? - Lelövi a vaddisznó!. - Mi történik
azután? - A kutya megtalálja. A vadász lelövi a vaddisznót,
a kutya megtalálja.
- Mit csinál a fiú? - Elrontja a roller!. - Mi történik azután? -
Apuka megjavítja. A fiú elrontja a rollert, apuka megjavítja.
- Mit csinál anyuka? - Kiválogatja a narancso!. - Mi történik
azután? - A néni leméri. Anyuka kiválogatja a narancsot, a
néni leméri.
- Mit csinál a kisgyerek? - Fölhúzza a cipő!. - Mi történik az-
után? - Anyuka befGzi. A kisgyerek fölhúzza a cipőt, anyu-
ka befűzi.
97
 - Mit csinál apuka? - Betakarja Szofit. - És azután? - Meg-
puszilja. Apuka betakarja Szofit és megpuszilja.
Melléknevek fokozása.
- Mit cSInai anyuka? - Meggyúrja a tésztát. - És azután? -
Kinyújtja. Anyuka meggyúrja a tésztát és kinyújtja.
Az összehasonlítás megfogalmazása 114

- Mit csinál anyuka? - Fölforralja a tejet. - És azután? - Le-

113 A 114. feladatiapon élölények és tárgyak tulajdonságait megfo-
szűri. Anyuka fölforralja a tejet és reszűri.
galmazva lehetőség nyílik arra, hogy ellentétes értelmű mel-
- Mit csinái a nagymama? - Megtölti a palacsintát. - És az-
lékneveket foglaljunk mondatba. Egy-egy élőlény, illetve tárgy
után? - Osszetekeri. Nagymama megtölti a palacsintát és
változatai nagyságbeli, mennyiségbeli, minőségbeli különbsé-
összetekeri.
geket mutatnak, amelyeket az adott főnévhez kapcsolt mellék-
- Mit csinál a nagypapa? - Levágja aszalámit. - És azután?
név fokozásával fejezünk ki. Az egy tulajdonság fokozataiban
- Rárakja a kenyérre. Nagypapa levágja aszalámit és rá-
eltérő főneveket olyan módon foglaljuk mondatba, hogy nyelv-
rakja a kenyérre.
tanilag kifejezzék az összehasonlítást.
- Mit csinál Ariel? - Megszámolja a pénzt. - És azután? - Be-
A feladatlap földolgozása előtt játéktárgyakon, személyeken
szórja a perselybe. Ariel megszámolja a pénzt és beszórja
mutatjuk be és nevezzük meg az ellentétes tulajdonságokat.
a perselybe. Például: építhetünk kockából magas és alacsony tornyot, ültet-
- Mit csinál apuka? - Becsomagolja az ajándékot. - És az-
hetjük a gyermeket kis székre vagy nagy székre, felöltöztethet-
után? - Eldugja a szekrénybe. Apuka becsomagolja az
jük a babát bő szoknyába vagy szűk szoknyába, adhatunk rá
ajándékot és eldugja a szekrénybe.
hosszú nadrágot vagy rövid nadrágot, felfüzhetünk az egyik
- Mit csinál a néni? - Kicsavarja a ruhát. - És azután? - Föl-
zsinórra sok gyöngyöt, a másikra keveset. Két tulajdonságot
teríti a kötélre. A néni kicsavarja a ruhát és fölteríti a kö-
egyszerre is gyakorolhatunk. Például: a kis kosárba kevés játé-
télre. kot teszünk, a nagy kosárba sokat, a vékony zsinórra kicsi
A nyelvi anyag földolgozása előtt a gyermek a logopédus se-
gyöngyöket fűzünk, a vastag ra nagyokat. Megbeszélhetjük,
gitségével elmondja, ki, mi van a képen, ki, mit csinál. Ezután
hogya gyermek(ek) haja, ruhájának ujja hosszú vagy rövid stb.
a nyelvi anyagban szereplő kérdések alapján lépnek tovább,
Ha a gyermek a tulajdonságokat már biztosan meg tudja
majd utánmondással teljes mondatokat alkotnak minden kép-
nevezni, következhet az összehasonlítás, amelléknév közép-
ről. Például: A vadász lelövi a vaddisznót. A kutya megtalál-
fokának használatával. Ezt is először két tárgy vagy személy
ja a vaddisznót. Illetve: Apuka betakarja Szofit. Apuka meg-
viszonylatában végezzük. Megbeszéljük, melyik gyermek ma-
puszilja Szofit.
gasabb, melyik alacsonyabb, melyik ceruza hosszabb, melyik
Miután mindkét oldal képeit földolgozták külön-külön, a lo-
rövidebb.
gopédus az összetartozó képekről egy-egy kapcsolatos össze-
A felsófok tanításához három személyre vagy tárgyra van
tett mondatot, illetve halmozott állítmányos egyszerű mondatot
szükség, például három különböző nagyságú babára, három
alkot. Például: A vadász lelövi a vaddisznót, a kutya megta-
különböző hosszúságú szalagra stb.
lárja. Apuka betakarja Szofit és megpuszilja. A gyermek
A feladatlapon mindegyik élőlényből, tárgyból négy-négy
utánmondja a mondatokat, majd önállóan is elmondja azokat.
szerepel. Közülük keltőhöz kapcsolható az egyik melléknév, a
másik keltő höz annak ellentétes párja. Például a nagy-kicsi

98 99
 melléknév esetén két kis hal van a képen, amelyek között
azonban van nagyságbeli különbség, és két nagy hal, szintén
egymástól eltérő nagyságúak. A két kis hal és a két nagy hal
között a nagyságbell eltérés szembetűnőbb.
A gyermek a logopédus "Mik ezek?" kérdésére többes
számban megnevezi a feladatiapon lévő élőlényeket, tárgya-
kat. Ezután külön-külön dolgozzák fel az egyes mel-
léknévpárokhoz tartozó képeket. Amelléknév alap-, közép- és
felsőfokú formája először a logopédus kérdésében szerepel.
Például: - Melyik torony alacsony? - Erre a kérdésre a gyer-
meknek mindkét alacsony tornyot meg kell mutatnia. Ugyanígy
történik az alacsony ellentétpárjával, a magas melléknévvel is.
Ezután fogalmazza meg a logopédus az összehasonlítást az
ellentétes tulajdonságú tárgyak között: - Ez a torony alacso-
nyabb, mint ez. - Vagy: - Ez a két torony alacsonyabb, mint ez
a kettő. - Vagy: - Ezek a tornyok alacsonyabbak, mint ezek. -
A logopédus közben mindig mutatja azt (azokat) a tárgyat (tár-
gyakat), amikről beszél. Az, hogya leírtak közül melyik formát
választja, az a gyermek tudásától függ. Ugyanigy történik a
"magas" melléknév középfokának megfogalmazása és mon-
datba foglalása.
Végül a logopédus kérdésére a gyermeknek meg kell mutat-
nia azt a tárgyat (személyt), amelyhez a melléknév felső foka
kapcsolható. Például: - Melyik torony a legmagasabb? Melyik
a legalacsonyabb?
A feladatiapon lévő összes kép földolgozása után a gyer-
mek önállóan beszél a képekről, s alkalmazza amelléknevek
alap-, közép- és felsőfokát.
A nyelvi anyag a következő:
- Mik ezek? - Halak. - Melyik hal kicsi? Melyik hal nagy? Me-
114 lyik a legkisebb? Melyik a legnagyobb? -
- Ez a hal kisebb, mint ez. Hát ez? - Ez nagyobb.
- Ez a hal nagyobb, mint ez. Hát ez? - Ez kisebb.
- Mondd el, melyik hal milyeni - Ez a kettő kicsi, ez a keltő
nagy, ez a legkisebb, ez a legnagyobb.
100
_ Mik ezek? - Szoknyák. - Melyik szoknya szűk? Melyik szok-
nya bő? Melyik a legszűkebb? Melyik a legbővebb? -
- Ez a szoknya szűkebb, mint ez. Hát ez? - Ez bővebb.
- Ez a szoknya bővebb, mint ez. Hát ez? - Ez szűkebb.
_ Mondd el, melyik szoknya milyeni - Ez a keltő szűk, ez a
keltő bŐ, ez a legszűkebb, ez a legbővebb.
- Mik ezek? - Klgyók. - Melyik kigyó vékony? Melyik kigyó
vastag? Melyik a legvékonyabb? Melyik a legvastagabb? -
- Ez a kígyó vékonyabb, mint ez. Hát ez? - Ez vastagabb.
- Ez a kigyó vastagabb, mint ez. Hát ez? - Ez vékonyabb.
_ Mondd el, melyik kigyó milyen! - Ez a kettő vékony, ez a
keltő vastag, ez a legvékonyabb, ez a legvastagabb.
- Kik ezek? - Bácsik. - Melyik bácsi fiatal? Melyik bácsi öreg?
Melyik a legfiatalabb? Melyik a legöregebb? -
- Ez a bácsi fiatalabb, mint ez. Hát ez? - Ez őregebb.
- Ez a bácsi öregebb, mint ez. Hát ez? - Ez fiatalabb.
_ Mondd el, melyik bácsi milyen! - Ez a két bácsi fiatal, ez a
két bácsi öreg, ez a legfiatalabb, ez a legöregebb.
_ Mik ezek? - Tornyok. - Melyik torony alacsony? Melyik to-
rony magas? Melyik a legalacsonyabb? Melyik a legmaga-
sabb? -
_ Ez a torony alacsonyabb, mint ez. Hát ez? - Ez magasabb.
- Ez a torony magasabb, mint ez. Hát ez? - Ez alacsonyabb.
_ Mondd el, melyik torony milyen! - Ez a kettő alacsony, ez a
kettő magas, ez a legalacsonyabb, ez a legmagasabb.
_ Mik ezek? - Kolbászok. - Melyik kolbász rövid? Melyik kol-
bász hosszú? Melyik a legrövidebb? Melyik a leghosszabb? -
- Ez a kolbász rövidebb, mint ez. Hát ez? - Ez hosszabb.
_ Ez a kolbász hosszabb, mint ez. Hát ez? - Ez rövidebb.
_ Mondd el, melyik kolbász milyen! - Ez a keltő rövid, ez a
keltő hosszú, ez a legrövidebb, ez a leghosszabb.
- Mik ezek? - Szalagok. - Melyik szalag keskeny? Melyik sza-
lag széles? Melyik a legkeskenyebb? Melyik a legszélesebb? -
- Ez a szalag keskenyebb, mint ez. Hát ez? - Ez szélesebb.
- Ez a szalag szélesebb, mint ez. Hát ez? - Ez keskenyebb.
101
 - Mondd el, melyik szalag milyen! - Ez a keltő keskeny, ez a A nyelvi anyag a következő:
keltő széles, ez a legkeskenyebb, ez a legszélesebb.
- Mi van a tálakban? - Gombóc. - Melyik tálban van kevés? - Mit csinál a kenguru? - Kaszál. - Ez igaz? - Nem. - Miért
Melyik tálban van sok? Melyikben van a legkevesebb? Melyik-
115 nem igaz? - Mert a kenguruk nem kaszálnak. - Kik kaszáI-
ben van a legtöbb? - hatnak? - A bácsik kaszálhatnak.
- Ebben a tálban kevesebb van, mint ebben. Hát ebben? - Eb- - Mit csinál a bagoly? - Porszivózik. - Ez igaz? - Nem. - Mi-
ben tőbb. ért nem igaz? - Mert a baglyok nem porszívóznak. - Kik por-
- Ebben a tálban több van, mint ebben. Hát ebben? - Ebben szívózhatnak? - A nénik porszívózhatnak. - És még kik? -
kevesebb. A bácsik is porszivózhatnak.
- Mondd el, melyik tálban mennyi gombóc van! - Ebben a két - Mit csinál a gyík? - Pipázik. - Ez igaz? - Nem. - Miért nem
tálban kevés, ebben a két tálban sok, ebben van a legkeve- igaz? - Mert a gyíkok nem pipáznak. - Kik pipázhatnak? - A
sebb, ebben van a legtöbb. bácsik pipázhatnak.
- Mit csinál a kakas? - Motorozik. - Ez igaz? - Nem. - Miért
nem igaz? - Mert a kakasok nem motoroznak. - Kik moto-
rozhatnak? - A bácsik motorozhatnak. - És még kik? - A né-
Mondataikotás: állító és tag adó mondat 115 nik is motorozhatnak.
- Mit csinál az orrszarvú? - Korcsolyázik. - Ez igaz? - Nem.
- Miért nem igaz? - Mert az orrszarvúk nem korcsolyáznak.
Ennek a feladatlapnak a képeiről állító és tagadó mondatokat - Kik korcsolyázhatnak? - A gyerekek korcsolyázhatnak. -
alkotunk. A képen az állatok olyan cselekvéseket végeznek, És még kik? - A felnőttek is korcsolyázhatnak.
amilyeneket a valóságban nem tesznek. Miután az állatokat - Mit csinál a rák? - Trombitál. - Ez igaz? - Nem. - Miért nem
megnevezték, a gyermek kérdések alapján megnevezi a cse- igaz? - Mert a rákok nem trombitálnak. - Kik trombitál hat-
lekvéseket is, majd tómondatokat alkot. Amikor a gyermek az nak? - A zenészek trombitálhatnak. - És még kik? - A gye-
egyes tőmondatokat elmondta, a logopédus megkérdezi, hogy rekek is trombitálhatnak.
igaz-e az állítás. A gyermek tag adó válasza után a "Miért?" - Mit csinál a teknősbéka? - Kalapál. - Ez igaz? - Nem. - Mi-
kérdés következik. Erre kell a gyermeknek az általános érvé- ért nem igaz? - Mert a teknősbékák nem kalapál nak. - Kik
nyű tagadást megfogalmaznia az alárendeli mondat alárende- kalapál hatnak? - A bácsik kalapál hatnak. - És még kik? - A
lő tagmondatával. Például: Mert a kenguruk nem kaszál nak. nénik is kalapálhatnak.
A logopédus további kérdésére a gyermek a hatá képzóvel e/- - Mit csinál a borjú? - Törölközik. - Ez igaz? - Nem. - Miért
látott többes számú igét használva válaszol. Például: A bácsik nem igaz? - Mert a borjúk (borjak) nem törölköznek. - Kik
kaszál hatnak. törölközhetnek? - Az emberek törölközhetnek.
Ha a gyermek a kérdésekre nem tud válaszolni vagy nyelv-
tanilag hibás a válasz, a logopédus az után mondás módszerét
alkalmazza. Az oldalon lévő összes kép földolgozása után a
gyermek önállóan is elmondja a mondatokat.

102 103
 A feladatlap kapcsán lehetőség nyílik arra, hogya logopé-
MondataIkotás: társashatározóval dus megbeszélje a gyermekkel az időjárás, az évszakok jel-
és helyhatározóval bővített mondat 116 lemzőif. A logopédus motiválja a gyermeket arra, hogy saját él-
ményeit elmondja, Arról a képről beszéljünk először, amelyik
éppen aktuális, Tavasszal a tavaszi képből kell kiindulni, majd
A "Hol?" kérdésre felelő locativusi (-ban, -on) és a "Hová?" kér- a nyári tervekre utalni, s így térni át a nyári képre, Ezt követhe-
désre felelő lativusi(-ba, -ra) helyhatározóragokvegyesen sze- ti a télre való visszaemlékezés, a téli kép, végül az őszt ábrá-
repelnek a mondatokban ezen a feladatlapon. A társhatározó zoló, Ez utóbbit például a következőképpen dolgozhat juk fel: -
-val, -vel ragja hasonulás nélkül illeszkedik a birtokos személy- Nézd, a néni is és a bácsi is esernyőt visz a kezében. Az utcán
jellel ellátott főnévhez. tócsák vannak, Vajon miért? - Mert esik az eső. - Látod, jól
A nyelvi anyag földolgozása kérdés-felelet formájában törté- felöltözött a kisfiú meg a kislány. Kabát, sapka is van rajtuk. Mi-
nik, fokozatos mondatbővítéssel. A gyermek először megneve- ért? - Mert hűvös van. - Nézd, a fák levelei milyen szép szí-
zi a képen látható személyeket, tárgyakat. A logopédus "Mit nesek! Már nem mindegyik zöld, Milyen színűek? - Van sárga
csinálnak a gyerekek?" kérdésére a gyermeknek az igével kell levél, barna levél és piros. - Mi történik a levelekkel? - Le-
válaszolnia, például: labdáznak. Válaszol hat a helyhatározó hullanak. - Szerinted milyen évszak van? - Ősz van.
és az ige összekapcsolásával is, például: bábszínházba men- A nyelvi anyag a következő:
nek. Utánmondással mondatba foglaljuk a szót vagy szókap-
csolatot. A gyerekek bábszínházba mennek. A fiú a nagypapájával,
116
A "Hol?" kérdésre helyhatározóval válaszol a gyermek. Pél- a lánya nagymamájával megy a bábszínházba.
dául: - Hol labdázik a lány? - A Balatonban. Utánmondással A gyerekek labdáznak a Balatonban. A lány az apukájával
szintén mondatot alkotunk: A gyerekek labdáznak a Balaton- labdázik, a fiú az anyukájával labdázik a Balatonban.
ban. A gyerekek szánkóznak a dombon. A fiú a macijával szán-
A további mondatbővítés a társhatározóval történik. A "Ki- kózik, a fány a testvérével szánkózik a dombon.
vel?", "Mivel?" kérdésre a birtokos személy jellel és a társhatáro- A gyerekek fölszállnak a hajóra. A lánya babájával száll
zó ragjával ellátott főnevet várjuk válaszként. Például: - Kivel föl, a fiú a kutyájával száll föl a hajóra.
megy bábszínházba a lány? - A nagymamájával. Ezután meg- Esik az eső. Hullanak a levelek. Hűvös van. Ősz van.
fogalmazzuk a teljes mondatot, amelyet a gyermek utánmond, Süt a nap. Meleg van. Nyár van.
Például: A lány bábszínházba megy a nagymamájával. Hull a hó. Hideg van. Havasak a fák. Tél van.
Mindegyik képet hasonló módon dolgozzuk föl, végül a Fúj a szél. Virágzanak a fák. Tavasz van.
gyermek önállóan alkotja a mondatokat.
A kettős toldalékolás, tehát a társhatározórag és a birtokos
személy jel együttes alkalmazása lehet külön lépés: először
csak a társhatározó ragját kapcsoljuk a főnévhez, Például: -
Kivel megy bábszínházba a fiú? - Anagypapával. Fogalmaz-
hatunk azonban már a mondatbővítés kezdetén a kettős tolda-
lék beépítéséveI.

104 105
 MondataIkotás: okhatározói alárendelt Mondataikotás: egyszerű bővített mondat
összetett mondat jelen és múlt idejű jövő időben 119-120
állítmánnyal 117-118
A két utolsó feladatlap a jövő idő gyakorlására szolgál. A képek
A két feladatlap képeiről úgy alkotunk okhatározói összetett a cselekvések megkezdésének plllanatát ábrázolják. A tárgyat-
mondatokat, hogy egy-egy kép ábrázolja mindkét tagmondat lan és a tárgyas igeragozást külön oldalon gyakoroljuk. Amikor
tartaimát. Néhány esetben mindkét tagmondatban vannak bő- a "fog" segédige tárgyatlan ragozású, a mondatot határozóval,
vftmények. A logopédusnak arra kell törekednie, hogya gyer- amikor a segédige tárgyas ragozású, tárggyal bővítjük. Az igé-
mek - a kérdések segítségével - maga fogalmazza meg az től elválik az ige kötő, és a segédige elé kerül. Ez nehezítheti a
eseményt, történést, állapotot és az azt előidéző okot. Ezt mondat helyes szórendjének összeállítását.
megelőzően a gyermek lehetőleg önállóan mondja el, mit lát a A képanyag földolgozása előtt a logopédus megbeszéli a
képeken. Például: Sír a kislány. A fagyi a földön van. Le- gyermekkel, mit fog csinálni, ha vége a foglalkozásnak. Eset-
esett. leg időben távolabbi, hétvégi program is szóba kerülhet. Végig
A "Mit csinál?", "Mi történt?", "Milyen a ...?", "Miért?" kérdé- lehet venni a gyermek egy napját, ebben az esetben a gyer-
sekre adott válaszok után a gyermek utánmondással fogal- mek a jövő időt egyes szám első személyben használja.
mazza meg az okhatározói összetett mondatot. Egy-egyoldal Amennyiben a gyermeknek nehézséget okoz a jövő idő hasz-
képeinek földolgozása után a gyermeknek önállóan kell be- nálata, az ige kötő megfelelő elhelyezése a mondatban, egyéb
szélnie az összefüggésekről, összetett mondatban. kiegészítő anyagot is használhatunk. Lehet a gyakorlást példá-
A nyeivi anyag a következő: ul bábokkal, játékokkal végezni. A logopédus megfogalmaz
egy állítást. Például: - A maci éhes -, és miközben a maci előlt
Összetört a tányér, mert leesett. Gőzölög a víz, mert föl· álló játékedényekre mutat, megkérdezi: - Mit fog csinálni a
117 forrt. Elolvad a hóember, mert kisütött a nap. Lehullott a maci? - A gyermeknek jövő időben kell megfogalmaznia a
gesztenye, mert megérett. Füstölög a ház, mert kigyulladt. választ: Meg fogja enni az ebédet.
Kiömlött a kakaó, mert föl borult a bögre. Visszatérhetünk a munkatankönyv 72-73., 78-79., 92-93.
és 112-113. feladatlapjára, ahol az összetartozó képek is al-
Erzsi sír, mert leejtette a fagy it. Pistinek vérzik az ujja, mert kalmasak a mondatok jövő Időben való megfogalmazására. Az
118 elvágta. Dórinak vizes a haja, mert megázott. Csaba örül, első képről a már ismert mondatot mondjuk, miközben a má-
mert megkapta a biciklit. A néninek eltörött a lába, mert el- sodik képet letakarjuk. Ez utóbbiról jövő időben kérdez a logo-
esett. Szandinak piszkos a keze, mert homokozott. pédus. A gyermek jövő időt tartalmazó, hiányos mondattal vá-
laszol, hiszen feltételezzük, hogy már ismeri a képeket. Példá-
ul: - A pizsama kicsi. Mit fog csinálni anyuka? - Ki fogja cse·
rélni. Természetesen más választ is elfogadunk, ha az tartal-
milag és formailag helyes.

106 107
 A 119-120. feladatlap feldolgozása a képeken látható tár-
gyak, személyek, cselekvések, történések megnevezésévei Tartalom
kezdődik. A mondataikotás a "Mi fog történni itt?", "Mit fog csi-
nálni a/z/ ...?" kérdések segitségével történik. A k.érdésekre a Feladatlap
számo
gyermek hiányos mondatokkal válaszol, például:. At fog ugra-
ni a karikán. A logopédus megfogalmazza a teljes mondatot, Bevezetés 5
amelyet a gyermek utánmond. Például: - Az oroszlán át fog 3-5 Hangutánzás 11
ugrani a karikán. - Az egy oldalon lévő képek földolgozása 6-18 Főnevek ... 16
után a gyermek önállóan mondja a mondatokat. 19-33 Igék: cselekvés, történés 24
A nyelvi anyag a következő: 34 Főnevek toldalékai: birtokos személy jel . 33
35-41 Melléknevek, szám nevek 35
Az oroszlán át fog ugrani a karikán. Ági be fog ugrani a víz- 42--49 Főnevek toldalékai: tárgyeset 41
119 be. A farkas bele fog esni a gödörbe. A villamos el fog in- 50 Melléknevek, szám nevek 47
dulni a megállóból. A néni föl fog szállni a vonatra. Az 51 Mondataikotás: tőmondatok. Névszói állítmány 50
autó be fog fordulni a sarkon. 52-53 Főnevek toldalékai: tárgyeset. Birtokjel 52
54-57 Főnevek toldalékai: helyhatározó (-ban, -ben) 54
A béka be fogja kapni a legyet. A bácsi meg fogja gyújtani 58-61 Főnevek toldalékai, igeragozás.
120 a tüzet. Anyuka meg fogja etetni a babát. A bácsi el fogja Helyhatározó: -ban, -ben ... 57
ültetni a fát. A néni ki fogja bontani a csomagot. A kutya el 62-63 Többes szám. 59
fogja kergetni a rókát. 64-65 Mondataikotás: tőmondatok egyes
és többes számban . 61
66-67 Főnevek toldalékai: -ba, -be ragos helyhatározó 62
68-69 Tárgyeset gyakorlása állító és tag adó mondatokban. 64
70-71 Főnevek toldalékai: -on, -en, -ön ragos helyhatározó 66
72-73 Mondataikotás: tőmondatok jelen időben
és múlt időben 68
74-75 Főnevek toldalékai: részeshatározó,
eszközhatározó 71
77 Melléknevek .. 73
78-79 Mondataikotás: tőmondatok és egyszerű
bővitett mondatok. 74
80-81 Főnevek toldalékai: -ból, -ből, -ra, -re ragos
helyhatározó 75
82-83 Mondataikotás: kívánságot kifejező mondat 77
84 Egyszerű bővitett mondat. Tárgyas igeragozás 1. 78
85 Tőmondat két állítmánnya. 79

109
108
86-91 Tárggyal és helyhatározóval bővitett
egyszerű mondat . .. ... .. .. 80
92 Egyszerű bővített mondat. Tárgyas igeragozás II. 82
93 Főnevek toldalékai: birtokos személy jel, birtokjel . 83
94-95 Főnevek toldalékai: -hoz, -hez, -höz ragos
helyhatározó . . . . .. .. . . . 84
96-97 Kettős toldalékolás: többes szám és tárgyeset 86
98-99 Kettős toldalékolás: birtokos személy jel
és a tárgyeset ragja 87
100-103 Mondataikotás: tárggyai és -ról, -ről ragos
helyhatározóval bővített egyszerű mondat,
tárgyas ragozás ú állitmánnyal 88
104-105 Főnevek toldalékai: kettős toidalékoiás.
Birtokos személy jel és tárgyrag kapcsolása kötött
tőalakú szótövekhez . 90
106 Mondataikotás: egyszerű bővitett mondatban
"kell" + főnévi igenév 91
107 Okhatározói alárendelt összetett mondat .. 92
108-109 Főnevek toldalékai: -nál, -nél ragos helyhatározó 93
110 Mondataikotás: tiltó mondat 94
111 Az igekötő jelentésmódosító szerepe 95
112-113 Kapcsolatos mellérendelt összetett mondat.
Halmozott állitmányú egyszerű mondat. 97
114 Melléknevek fokozása. Az összehasonlítás
megfogalmazása 99
115 Mondataikotás: állító és tag adó mondat 102
116 Mondataikotás: társhatározóval és helyhatározóval
bővitett mondat 104
117-118 Mondataikotás: okhatározói alárendelt összetett
mondat jelen és múlt idejű állítmánnyal . . . . . . 106
119-120 Mondataikotás: egyszerű bővített mondat
, jövő időben . . . .. . . .. . 107

110
Nemzeti Tankönyvkiad6 Rt.
A kiadásért felel: Pátfi József vezérigazgat6
Raktári SZ3m: 83 207/1
FelelOs szerkesztő: Remeczné Komár Gabriella
utánnyomásra elOkészrtette: Bárány Lászl6
Műszaki igazgató: Babicsné Vasvári Etelka
Műszaki szerkesztO: Wéber Andrea
Terjedelem: 7 (Al5) tv
3. klDdás. 2002
Nyomtatt •• és kötötte a Dabas-Jegyzet Kft.
FelelOs vezetO: MDrosi György tlgyvezel6 igazgat6