1.

A Szentlélek szerepe az egyház életében és működésében

Az egyház a hivők közössége, aminek az alapköve Jézus Krisztus és amin a pokol kapui
sem vesznek diadalmat. Jézus megígérte, hogy miután felmegy a mennybe, elküldi a Szentlelket
a földre.

A Szentlélek munkája nagyon gazdag és erőteljes, ami már a hivő megtérésekor és

újjászületésekor megfigyelhető. A megtérés más szóval Istenhez való fordulás, ami magába
foglalja a bűnök megbánását és a Jézusban való hitet. Jézus szavai szerint amikor eljön a
Vigasztaló, Ő megfeddi a világot bűn, igazság és ítélet tekintetében (Jn 16,8). Tehát a Szentlélek
munkája által az ember nem tudna megtérni és nélküle sose született volna meg az első
gyülekezet. Az újjászületés a hivő ember teljes átformálása és a lelki erő elnyerése. Jézus
Nikodémusnak intézett szavaiból megértjük, hogy újjászületés nélkül senki se láthatja meg Isten
országát, és ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába, mert
csak ami Lélektől született, az lélek (Jn 3,3-6). Az újjászületés tehát egy természetfeletti csoda,
amit a Szentlélek végez el a hivő ember életében.

A Szentlélek munkája nem zárul be a hivő ember megtérésekor, hanem tovább

folytatódik betöltve különböző szerepeket. Az egyik ilyen szerep a megerősítés. Jézus azt
mondta a tanítványoknak, hogy aki hisz Benne, az nagyobb dolgokat fog tenni mint amiket Ő
tett. Látva a tanítványok szomorúságát, Jézus megnyugtatta őket, hogy jobb ha Ő elmegy, mert
így eljön helyette a a Vigasztaló. Pünkösdkor a tanítványok valóban erőt vettek és betöltekezve
a Szentlélekkel Péter olyan bátran hirdette az evangéliumot, hogy 3000 lélek tért meg (Jézus
prédikálásának nem volt ilyen nagyméretű sikere), de ez nem Péter saját erejének volt
köszönhető, hanem a benne munkálkodó Szentlélek erejének. Ez az erő most is jelen van az
egyházában, éz egy kifogyhatatlan forrás aminek a segítségével visszük véghez a Jézustól kapott
küldetésünket ezen a földön. A Szentlélek ad erőt megvallani Jézust mint Úrat minden
helyzetben (akár tragédiában), bátran hirdetni az evangéliumot minden helyen és minden
körülmény között és ad erőt akkor is ha mártírságot kell vállani Krisztus nevéért.

A Szentlélek minden egyes hivőben lakozást vesz és képviseli az igazságot. Erről maga
Jézus tesz bizonyságot, amikor azt mondja a tanítványainak, hogy az Atya adja majd a
Vigasztalót, aki mindörökké velük marad és aki az igazságnak a Lelke (Jn 14,16-17). Ez
biztonságot jelent az egyháznak, mert csakis Szentlélekkel betelve tud Isten akarata szerint élni
és tud Isten nagykövete, a menny képviselője lenni a földön. A Szentlélek belső munkája az is,
hogy vezeti a hivő embert, és megérteti vele az íge igazságait, így meglesz az a képessége, hogy
Isten akaratát megéertse és annak megfelelőjen éljen. Az egyháznak ismernie kell az igazságot és
hirdetnie kell azt az embereknek. Erre a feladatra csak a Szentlélek teszi képessé.

A Szentléleknek tanító szerepe is van. Jézus szavait olvasva megértjük, hogy a mindenre
megtanítja majd a tanítványokat és eszükbe juttatja mindazt amit Jézus mondott nekik (Jn 14,26).
Az egyháznak is a Szentlélek a tanítója, és úgy, ahogy a tanítványoknak eszébe jutatta Jézus
szavait, úgy a hivő embernek is eszébe juttatja az olvasott ígét a megfelelő időben és helyzetben.
A Szenlélek teszi világossá az igét annak aki olvassa Isten szavát, így a nehezen értehő
szakaszok is kitisztulnak és személyesen szólal meg űltaluk Isten az olvasóhoz. A Szentlélek
tanítói szerepe nélkül az ember nem értené meg a Bibliát és teljes sötétségben maradna.

A közbenjáró szerepet is a Szentlélek tölti be a hivő ember életében. Pál apostol beszél
erről a közbenjáró szerepről, amikor azt irja, hogy amiért imádkoznunk kell, nem tudjuk úgy
kérni ahogyan kell, de maga a Lélek esedezik értünk és Isten szerint jár közbe a megszenteltekért
(Róm 8,26-27). Ez azt jelenti, hogy a Szenlélek segít az imádkozásban, és amikor nem tudjuk,
hogy imádkozzunk akkor esedezik érettünk és közbenjár. Ez a tény bátorságot kell adjon az
egyháznak, hogy még imáiban sincs egyedül, hanem ott van vele a Szentlélek.

A Szenlélek végzi el a megszentelődés munkáját a hivő ember életében. A

megszentelődés alatt azt az átformálódási folyamatot értjük, ami által megváltozik a hivő ember
erkölcsi és szellemi jelleme, és egyre jobban hasonlít az élete ahoz ahogy Isten tekinti őt. A
Szentlélek megszentelő munkáját Pál apostol a Római levélben írja le. A Lélek megszabadította
az embert a törvény kötelékétől, megszabadította az óemberi életviteltől, megváltoztatta a
gondolkozását, teljesen betölti az embert, vezeti, és ezáltal akit a Lélek vezet, azok Isten fiai. A
Lélek jelenléte a hivő emberben a bizonyíték arra, hogy Krisztusban van. Pál apostol szembe
helyezi a test celekedeteit a Lélek cselekedeteivel. Felhivja a hivő figyelmét, hogy Lélekben
járjon és hogy ne engedjen a test kívánságainak. Ha ennek engedelmeskedik a hivő, akkor
láthatóak lesznek az életében a Lélek gyümölcsei, amik a következők: szeretet, öröm, békesség,
türelem, szívesség, jóság, hűség, szelidség és mértékletesség (Gal 5,22). Ezeknek a
gyümölcsöknek a megtermése nem történik magától, hanem csakis a Szentlélek segítsége által. A
gyümölcsök megtermése egyben a bizonyíték az emberben levő Szentlélek jelenlétére is. Tehát a
Lélek az ami elvégzi a megszentelődést az egyház életében, megszabadítva a test cselekedeteitől,
és Jézus képmására formálva azt.

A Szentléleknek nem csupán a gyümölcsei gazdagítják az egyház működését, hanem az

ajándékai is. Pál leveleiben három listát találunk a Lélek ajándékairól (Róm 12,6-8; 1Kor 12,4-
11; Ef 4:11), Péter első levelében (4,11) pedig egy rövidebb listát. Ezek az ajándékok a
következők: prófétálás, szolgálat, tanítás, buzdítás, adakozás, elöljárói feladat, könyörület,
bölcsesség, ismeret, hit, gyógyítás, csodák végzése, lelkek megkülönböztetése, nyelveken való
szólás és magyarázás, apostolság, evangélisták, pásztorok, tanítók, prédikátorok, szolgálók.
Amint láthatjuk a lista tartalmaz természet feletti képességeket, de ugyan akkor különböző
szolgálati területeket és poziciókat is az egyházon belül. Ennek értelmében hibás lenne
leszűkíteni a Lélek ajándékainak listáját csak egy részére a felsoroltak közül. Másod sorban nem
írja az íge ha ezek az ajándékok olyan képességek amivel születik a hivő ember, megtérése után
kapja, vagy a kettőnek a keveréke. Azt se írja az íge, hogy a felsorolt lista egy teljes lista vagy
vannak még ezen felül is ajándékok. Amiben biztosak lehetünk, hogy ezeket az ajándékokat
Isten adta az egyháznak azzal a céllal, hogy felhasználja a feladatának elvégzésében. A
Szentlélek ajándékainak használatát illetően Pál apostol felsorol egy pár alapelvet az 1Kor 12 és
14-ben. Az ajándékokat a gyülekezet kapta és a tagoknak az épülésére kell felhasználni őket,
nem saját haszonra. Egy gyülekezeti tag se rendelkezik az összes ajándékkal és nincs egy
ajándék se amivel mindenki rendelkezne, tehát a tagoknak szükségük van egymásra. Akkor is ha
nem minden ajándék ugyan olyan látványos, mégis mindegyikre szükség van. A Lélek dönti el
hogy kinek adja és hogyan adja ezeket az ajándékokat.

A Szentléleknek döntő szerepe van az egyházban. Szentlélek nélkül olyan az egyház mint
egy pépjármű üzemanyag nélkül, bármennyire is erölködik nem tud semmit tenni magától,
teljesen rá van utalva a Lélek erejére. Az ígében olvasunk arról, hogy lehet a Szentszellem ellen
dolgozni is. Ennek a következménye nagyon súlyos, ezáltal a Szellemet meg lehet oltani (1Tesz
5,19), utánna meg lehet szomorítani (Ef 4,30) és végül ellene lehet állni (Csel 7,51). Ebben az
esetben a Szentszellem elhagyja az ellenálló személyt vagy csoportot. Ha a Szentszellem
elhagyja az egyházat, akkor az halálra van ítélve, teljesen kiszárad, megüresedik és csupán az
élettelen formákkal, szokásokkal, keretekkel marad. Ezzel ellentétben az ige arra bátorít, hogy
töltekezzünk be a Szentlélekket, ha ezt megteszi az egyház akkor elő lesz, erőteljes és be tudja
tölteni küldetését ezen a földön.