Marketing alapfogalmak:

1. Attitűd: beállítódás, olyan tanult készenléti állapot, mely megmutatja, melyik

motivációs csoport fontosabb a fogyasztó számára. Egy tárggyal, személlyel,
jelenséggel szembeni pozitív vagy negatív reakcióban testesül meg.
2. Ár: egy termék vagy szolgáltatás tulajdonjogának vagy használatának
megszerzéséért kért pénzmennyiség.
3. Árrugalmassági együttható: megmutatja, hogy 1%-os árváltozás hány %-os
keresletváltozást eredményez.
4. Beszerzési központ: mindazon személyek összessége a szervezeten belül, akik
bármilyen formában részt vesznek egy adott beszerzési folyamatban, vagy hatással
vannak arra.
5. Differenciált marketing: célcsoportképzésnek megfeleltetett marketing mix egyik
stratégiai útja, az ilyet folytató vállalat a piacot alkotó főbb szegmentumok
mindegyikét kiszolgálja, és ehhez különböző marketing-mixet alakít ki. Egyes
vevőcsoportokat különböző marketingeszközökkel közelíti meg.
6. Differenciálatlan marketing: során a vállalat ugyanazt a terméket kínálja,
ugyanolyan módon valamennyi potenciális vevőjének.
7. Elégedettség: adott személy öröme vagy csalódottsága, ami egy termék
várakozással szemben érzékelt teljesítményének vagy eredményének az
összehasonlításából származik.
8. Értékelvű árképzés: ennek során a megcélzott ár elsősorban a termék/szolgáltatás
áltál a fogyasztó számára nyújtott becsült értékből és nem a ktgekből alakul ki.
9. Értékesítési koncepció: szerint a fogyasztó, ha magára hagyják, általában nem
vásárol eleget a vállalat termékeiből, emiatt a vállalatnak rámenős értékesítési és
reklámtevékenységet kell folytatnia.
10. Érzékelés: az érzékszervek azonnali és közvetlen reakciója az ingerekre.
11. Észlelés: az a folyamat, melynek során a fogyasztó az ingereket szelektálja,
összefüggő, jelentéssel bíró képpé rendezi.
12. Fedezetszámítás: fix és változó ktgekkel, vmint a termelési mennyiséggel operálva,
a becsült értékesítési árbevételre támaszkodva meghatározza a fedezeti pontot, azt a
termelési szintet, ahol az árbevétel megegyezik a fixktggel.
13. Fedőmárka: egy vállalati márkanév és egy termékmárka kombinációja
14. Fogyasztói magatartás: a termékek és a szolgáltatások megszerzése és használata
és használata során végzett tevékenységek (márka és boltválasztás stb.)
összessége , amelynek célja a fogyasztói megelégedettség növelése.
15. Haszonkulcsos árképzés: az, amikor a vállalat az összes ktget figyelembe véve
meghatározza, hogy hány %-os hasznot (nyereséget) kíván beépíteni a piaci árba.
16. Inger: az érzékszervekre ható változások bármilyen formája.
17. Igény: a szükségletek által kiváltott hiányérzet megszüntetésének lehetséges
eszköze, a hiányérzet konkrét megjelenési formája.
18. Kereskedelmi márka: olyan márka, melyet egy meghatározott kereskedelmi láncban
értékesítenek.
19. Kereslet: a fogyasztók tényleges (fizetőképes) vásárlási hajlandóságának
aggregátumát értjük. Marketing szempontból inkább értékesítési lehetőségeket foglal
magában.
20. Keresztárrugalmasság: azt mutatja meg, hogy a termék árának 1%-os változása
miként változtatja meg a termék keresletét.
21. Kiskereskedelem szerepköre: mindazon tevékenységeket magában foglalja,
amelyek a végső fogyasztók személyes fogyasztását szolgáló termékek és
szolgáltatások értékesítésében jelentkezhetnek.
22. Kvalitatív kutatás: olyan strukturálatlan, feltáró jellegű módszer, amely alapvetően a
probléma megértését célozza.

1
23. Kvantitatív kutatás: olyan kutatási módszer, ahol hipotéziseket fogalmazhatunk
meg, az adatok számszerűsíthetők és statisztikai módszerekkel elemezhetők. 3
formája a megfigyelés, a megkérdezés, a kísérlet.
24. Marketing értelmezése , Szűkebb: olyan vállalati tevékenység, amely a
vevők/felhasználók igényeinek kielégítése érdekében elemzi a piacot, meghatározza
az eladni kívánt termékeket és szolgáltatásokat, megismerteti azokat a fogyasztókkal,
kialakítja az árakat, megszervez az értékesítést és befolyásolja a vásárlókat.
Tágabb: a vállalat egészére kiterjedő -a vevőkel való azonosulást hangsúlyozó-
filozófia, szemléletmód, amelynek megvalósítása a vállalat felsővezetés feladata, oly
módon, hogy a vállalati résztevékenységek integrációjában a marketingszempontok
domináljanak. Kiterjesztett: minden értékkel rendelkező jószág (termék, szolgáltatás,
eszme, ötlet, érzés stb.) cseréje. Az üzleti vállalati szférán túl kiterjed az olyan, nem
nyereségorientált területekre is, mint pl. oktatás, kultúra, vallás, politika stb.
25. Marketing menedzsment : a marketing filozófia gyakorlati megvalósítása, a vevők
igényeinek világos megfogalmazása, az igények összevetése a szervezet
lehetőségeivel, tervek és programok kidolgozása, a tervek kidolgozása, végrehajtása,
a megvalósítás ellenőrzése.
26. Marketing információs rendszer: a különböző külső és belső információk koordinált
és folyamatos gyűjtését, feldolgozását, szelektálását, tárolását, áramoltatását és az
azok megjelenítését megvalósító rendszer.
27. Marketing mix : a vállalti marketingeszközök különböző piaci helyzetekben
alkalmazott kombinációja, tervezésénél a termék a kiindulópont. 4 P: Product-
termékpolitika, Price- árpolitika, Place-distribution- értékesítési politika, Promotion-
reklám.
28. Marketingcsatorna: az az út, amelyen át a termék eljut a fogyasztóhoz
29. Marketingkoncepció: hosszabb távon a vállalati szervezet működését a fogyasztói
igények kielégítése érdekében, integrálja a minél nagyobb nyereség elérésére.
Tartópillérek: vevőorientáció, szervezeti integráció, profitorientáció
30. Marketingszervezet: a vállalat formalizált, marketing feladatok ellátására
szakosodott szervezeti egysége.
31. Márka: olyan szimbólumok összessége, melynek feladata termékek és
szolgáltatások egy meghatározott gyártóval való azonosítása és egyúttal azoknak
más termékektől való megkülönböztetése.
32. Motiváció: olyan belső állapot, amely meghatározott célok teljesítése irányába
mozgatja az embereket, akik ezáltal céltudatos magatartást valósítanak meg.
33. Mintavételi eljárás: a mintakeret kialakításához címjegyzéket, alapozó felmérést
vagy más adatforrást használnak. Bizonyos esetekben rögtön ezeket az egységeket
kérdezik meg, vagy ezeknek küldik ki a kérdőíveket, de számos esetben először
szűrésre van szükség a megfelelőség igazolására a kérdezés vagy kérdőív kiküldése
előtt.
34. Nagykereskedelem szerepköre: a beszerzett áruk értékesítése viszonteladóknak.
Funkciói:értékesítés/ösztönzés, szállítás, raktározás, információ, kockázatvállalás,
finanszírozás.
35. Piac: a marketing szempontjából a vállalat számára a piac folyamatosan változó
értékesítési lehetőségeket teremt. A piaci szereplőket és a köztük enáló
kapcsolatokat, működési elveket foglalja magában.
36. Piaci verseny: célja a vásárló minél jobb kiszolgálása, jobb piaci pozíció
megszerzése, tartós, hosszú távú jövedelemtermelés fenntartása/növelése az adott
piacon
37. Piac méret: egy adott termékből vagy szolgáltatásból megfigyelhető piaci
felvevőképesség különböző mérőszámai.
38. Piacpotenciál: egy adott termékből az elméletileg lehetséges eladások összessége.
39. Piacrészesedés: egy vállalat saját eladásának a piacvolumenben megnyilvánuló
részaránya.
40. Piacvolumen: egy adott esztendőben megvalósuló eladások összessége.

2
41. Piacszerkezet: a piaci szereplők egyméshoz viszonyított versenyhelyzete
42. Pozícionálás: egy adott piacon , egy adott termék versenytársaihoz való
viszonyának meghatározását és ennek a vevőkben való tudatosítását jelenti.
43. Referenciacsoport: olyan személyekből vagy csoportokból áll, akiket vagy
amelyeket az egyén saját értékei, attitűdja vagy magatartása alakításában
viszonyítási pontként kezel.
44. Reklám: az eladótól a vevő felé irányuló üzleti célú információ-kibocsátás, annak
érdekében, hogy a vásárló attitűdjét és magatartását befolyásolja.
45. Rezervációs ár: az a legmagasabb ár, amit egy vevő hajlandó fizetni egy termékért
vagy szolgáltatásért.
46. SWOT analízis: magyarul GYELV elemzés, táblázatba foglalja a vállalat gyenge és
erős pontjait, valamint azt, hogy milyen erőforrásokat képes mozgósítani, tehát mik a
lehetőségei és milyen veszélyekre számíthat. Angolul:strengths, weaknesses,
opportunities, threats.
47. STEEP: egy adott piac külső környezetének, (társadalmi, technológiai, természeti,
gazdasági valamint politikai és jogi ) vizsgálata.Az elemzés módszerei: statisztikai,
életstíluselemzés, véleménykutatás, forgatókönyv, környezetfigyelés.
48. Személyes eladás: az eladó személyes, aktív közreműködésével kialakuló
üzletkötés és az ahhoz kapcsolódó folyamat.
49. Szervezeti vásárlás: az a formális döntési folyamat, amelynek során a szervezetek
meghatározzák a beszerzendő termékek és szolgálatások iránti igényeket, értékelik
az ajánlatokat és választanak a szállítól és márkák között.
50. Szolgáltatás: olyan cselekvés vagy teljesítmény, amelyet egyik fél nyújt a másiknak
és amely lényegét tekintve nem tárgyiasult és nem eredményez tulajdonjogot semmi
felett. Előállítása kapcsolódhat fizikai termékhez.
51. Szponzorálás: egy eseménnyel, egyénnel, csoporttal való képzettársítás
megvásárlása és felhasználása speciális marketingcélokra.
52. Tanulás: az információk feldolgozásának, értékelésének, lényeges mozzanata. A
marketing szempontjából az a folyamat, amelynek során a fogyasztók megszerzik
mindazon ismereteket és tapasztalatokat, mely jövőbeli magatartásukra hat.
53. Inger-válasz reakciók: a magatartási elméletek szerint a tanulás az inger-válasz
kapcsolatra épül azaz meghatározott ingerekre adott válaszok sorozatából áll össze.
54. Támogató márka: két válllati márka együttes alkalmazása.
55. Társadalomközpontú marketingkoncepció:a szervezetnek az a feladata, hogy
meghatározza a célpiacok szükségleteit, igényeit és érdekeit, a konkurenciánál
hatékonyabban elégítse ki oly módon, hogy megőrizze és bővítse a fogyasztó és a
tarsdalom jólétét.
56. Termék: tág értelemben mindaz, ami valamely szükséglet, igény kielégítésére
felhasználható.
57. Termékéletgörbe: a termék értékesítését az idő fgvében leíró görbe, a hozzá
kapcsolódó magyarázatrendszer a termékéletgörbe-elmélet.
58. Termékmárka: önálló terméket (termékvariációkat) jelölő márkanév.
59. Termelési koncepció: szerint a fogyasztók az olcsó és széles körben elérhető
termékeket részasítik előnyben. A termelésorientélt szervezetek menedzserei a
magas termelékenységre és a széleskörű elosztásra helyezik a hangsúlyt.
60. Termékkoncepció: a fogyasztók azokat a termékeket kedvelik, amelyek kiváló
minőséget, teljesítményt és innovatív tulajdonságokat kínálnak. A termékorientált
szervezetek menedzserei arra összpontosítanak, hogy jó minőségű termékeket
gyártsanak és azokat folyamatosan tökéletesítsék.
61. Vállalati márka: széles termékcsoportot jelöl, más márkanév alkalmazása nélkül.
62. Vásárlásösztönzés: Különböző, többnyire rövid ideig ható ösztönző eszközök
együttese, amelynek célja, hogy a fogyasztók vagy a kereskedelem gyorsabban
és/vagy nagyobb mértékben vásároljanak/vegyenek igénybe bizonyos termékeket
vagy szolgáltatásokat.

3
 63. Vásárlóerő: A fgogyasztók, pontosabban a vásárlók rendelkezésére álló
pénzösszeg, amelyet szabadon elkölthetnek javak és szolgáltatások megszerzésére.
64. Védjegy: minden olyan megjelölés , amely alkalmas áruknak és szolgáltatásoknak
más áruktól és szolgáltatásoktól történő megkülönböztetésére.
65. Versenyanalízis: a marketing-információrendszer azon területe, mely a
versenytársakhoz való helyzetet viszonyítja, vizsgálja.
66. Vevői elégedettség:A vevő észlelése arról, hogy milyen mértékben teljesültek
követelményei. . A vevő elégedett, ha az észlelt teljesítmény meghaladja az előzetes
várakozást
67. Vevőorientáció:alatt olyan gondolkodásmódot és gazdálkodási folyamatot értünk,
amely a vállalat minden döntését a vevő kívánságainak rendeli alá.

68. Beszerzési döntési folyamat

-probléma (szükséglet) érzékelése és egy általános lehetőség felvázolása
-a szükséges termék tulajdonságainak és mennyiségének megállapítása
-a szükséges termék tulajdonságainak és mennyiségének leírása
-a potenciális beszerzési források keresése és minősítése
-ajánlatok bekérése és elemzése
-ajánlatok kiértékelése és szállítók kiválasztása
-megrendelések bonyolítása
-visszacsatolás és teljesítményértékelés
69. Szegmentálás
A piaciegyedi keresleti sajátosságokat mutató csoportjait szegmentumnak, a piac
megismerését célzó és azt homogén részekre osztó eljárást szegmentációnak nevezzük.
A szegmentumok közötti eltérés a lehető legnagyobb, a szegmentumokon belüli
különbség a lehető legkisebb legyen. 4 szakasza a piac meghatározása, az alapul
szolgáló ismérvek meghatározása, a szegmentumok kialakítása, a szegmentumok
elemzése. Az ismérvek meghatározása változókkal történik, melyek lehetnek csoport,
területi, demográfiai, társadalmi- gazdasági, magatartási változók. A szegmentációval
kapcsolatos követelmények a mérhetőség (a csoportosításra felhasznált jellemzőknek
mérhetőknek, az adatoknak hozzáférhetőknek kell lenniük), az elérhetőség (milyen
marketing eszközökkel elérhető az adott csoport)
70. Fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők: kulturális jellemzők (kultúra,
szubkultúra, társadalmi osztályok), társadalmi jell.(referenciacsoportok, család,
társadalmi szerepek és státuszok), személyes jell.(kor és család életciklusa,
foglalkozás, gazdasági körülmények, életmód, személyiség és énkép), pszichológiai
jell.(motiváció, észlelés, tanulás, gondolkodásmód és attitűdök).
71. Mire szolgál a BCG mátrix: a portfólió módszerek közül a legismertebb és
legáltalánosabb stratégiai eelemzési módszer. Lényege a vizsgált vállakozás
termékeinek, szolgáltatásainak és a piaci környezet kínálta lehetőségek különböző
szempontok szerinti elemzése. Készítésének célja a vállalat termékeinek piaci
pozicionálása, meghatározni egyes termékekre alkalmazandó stratégiát, optimális
termék-portfólió kialakítása.Hátránya, hogy csak statikus helyzetet vázol.
Piaci részesedés
piac
növek. SZTÁROK KÉRDŐJELEK
üteme
FEJŐSTEHENEK BÉNA KUTYÁK

72. Vásárlási döntési folyamat: során többlépcsős döntési folyamat zajlik, a fogyasztó
nemcsak terméket, hanem üzletet is választ. Általában elkülönítjük az előre tervezett

4
 és az ún. impulzusvásárlásokat. A vásárlási folyamat szakaszai: problémafelismerés,
keresés, alternatívák értékelése, választás/vásárlás, vásárlás utáni tapasztalat.
73. Szükséglet hierarchia: a Maslow-féle szükségleti hierarchia szerint egy magasabb
rendű szükségletet csak akkor elégítünk ki, ha az előző fázis szükségleteit már
kielégítettük.
5: önmegvalósítás
4. elismerés, siker
3. szeretet és hovatartozás
2. biztonsági szükségletek
1. fiziológiai szükségletek
74. Szervezeti beszerzői magatartás: a modell négy változócsoportból áll, leíró jellegű.
1. Környezeti változók, ezek jelenítik meg a társadalmi viselkedés szabályait, az
általános üzleti etikát, a műszaki fejlettséget, és sok minden mást.
2. Szervezeti változók, technológia, szervezet felépítés, célok és feladatok, szereplők.
Kiemelt szerepet játszik a beszerzési funkció centralizációs foka.
3. Beszerzési központ, interperszonális kapcsolatok, a csoport tevékenységei, a
kialakult kölcsönös kapcsolatok és érzelmi hatások visszahatnak a csoportra és az
egyénekre is.
4. Egyéni magatartás: elvileg a szervezeti vásárlót nem befolyásolják érzelmei, a
racionalitás alapján dönt. A valóság, hogy őt is számtalan szubjektív tényező
motiválja.Inercia:a változás elkerülése, reciprocitás: viszonossági vásárlás. Jellemző
a kockázatkerülő magatartás.
75. Vásárló típusok: racionális,tudatos, bizonytalan, árérzékeny, innovatív,újító,
konzervatív, emocionálisan befolyásolt, impulzus vásárló.
76. Vásárlási típusok: Vásárlási feladat szerint: új vásárlás, újravásárlás, módosított
újravásárlás. Bonyolultság szerint: rutinszerű vásárlás, kiskockázatú vásárlás,nagy
kockázatú vásárlás.
77. Szekunder információk: a mások által létrehozott és közzétett, általában más
kutatási célt szolgáló adatok. Forrásai: vállalaton belüli és külső források. A
felhasználásuk előnye, hogy ktgtakarékos és gyors megoldás,mert lerövidíti a
piackutatás folyamatát. Hátránya, hogy az információk túlságosan általánosak,
elavultak lehetnek, a források egymásnak ellentmondóak lehetnek,az adatok
megbízhatósága gyakran kérdése.
78. Primer eljárások: a még nem ismert és publikált, eredeti anyagok saját kutatási célra
történő megszerzése. Kvalitatív kutatás: olyan strukturálatlan, feltáró jellegű módszer,
amely alapvetően a probléma megértését célozza, módszerei a mélyinterjú,
fókuszcsoportkutatás, esttanulmány. Kvantitatív kutatás: hipotéziseket
fogalmazhatunk meg, az adatok számszerűsíthetők és statisztikai módszerekkel
elemezhetők, három formája megfigyelés, megkérdezés, kísérlet.
79. Megkérdezés a kommunikáció módja szerint:
-szóbeli, minden téma megkérdezhető, magas ktg, alacsony hibaforrás, 1-2 hét alatt
lebonyolítható
-postai, inkább általános vélemény, alacsony ktg, hibaforrás magas, 8-10 hét
-telefonos, minden téma megkérdezhető, alacsony ktg, hibaforrás alacsony, 3-4 hét
-online, gazdag tartalom, nagyon olcsó, hibaforrás az önkitöltés, 1-2 hét
80. Márkapreferencia kialakulása: a pozitív a márkapreferenciában, végső soron a
márkahűségben jelenik meg. Márkapreferencia azt jelenti, hogy a vevő vásárláskor
előnyben részesíti az adott márkát a többivel szemben, a márkahűség azt, hogy a
vevő ragaszkodik az adott márkához.
81. A termékéletgörbe különböző szakaszaiban alkalmazható stratégiák:
Bevezetési szakasz: bevezető kampány kell, sok hirdetéssel, hogy a fogyasztók
kipróbálják.Nincs tömeges kereslet még, a termék általában differenciálatlan,azaz inkább
csak alapmodell létezik.

5
Növekedési szakasz: bővül a fogyasztók száma, a hirdetések és a fogyasztók közötti
információcsere miatt.Bővíteni kell az értékesítési lehetőségeket és változatlanul intenzív,
informáló hirdetést kell alkalmazni.
Érettség szakasza: termékdifferenciálás, amely az értékesítési utak bővítését feltételezi
a tömeges igények kielégítésére alkalmas értékesítési szervezeteken keresztül.Előtérbe
kerül az árharc, az értékesítésösztönzés eszközei.
Hanyatlási szakasz: csökken a termék iránti kereslet, mérlegelni kell érdemes-e a
nyereség, az imázs szempontjából a piacon maradni, új termékkel megjelenni vagy
kivonulni. Ha a terméket érdemes piacon tartani, ekkor a hanyatlást az elhúzódás
szakaszával váltjuk fel. Így a hirdetés szerepe megnőhet abban, hogy a piaci
részesedésből csak keveset veszítsen a vállalat.
82. Mutassa be a klasszikus értékesítési csatornát:
Termelő (előállít)Nagykereskedő (vásárol, készletez,hogy más vállalatnak
értékesítsen)Kiskereskedő(végső fogyasztónak közvetlenül értékesít)Végső
fogyasztó
83. Milyen SP technikákat ismer a kereskedők ösztönzésére: sales
promotion=eladásösztönzés, sok esetben nem a végső fogyasztó, hanem a
közvetítők az alanyai, amikor a reklámozó vállalat őket kívánja ösztönözni, hogy a
terméket az általa kívánt formában forgalmazzák..
-termékhez kötődő formák: ingyen termékek, visszáruzási politika
-árualapú formák: árengedmények, fizetési feltételek
-helyialapú formák: listázási díjak, polcdíjak, POS-díjak, polchoz kötődő szolgáltatási
díjak
-általános ösztönzés: nyeremények, prémiumok
84. A környezetelemzés szerepe és módszerei: a vállalat marketingstratégiájának
kialakítása elképzelhetetlen a körülmények előzetes feltérképezése nélkül. A
környezet és a cég adottságainak elemzése kijelöli az irányt, amely felé megfelelő
stratégia alkalmazásával juthatunk el. Ez a fajta helyzetértékelés olyan , minr egy
audit. Külső adottságok, azaz környezet: üzleti és gazdasági környezet, a piac,
fogyasztók, versenytársak, kereskedelem. Belső adottságok: hogyan teljesít a cég a
következő területeken: eladások, piaci részesedések, profit és ktgek,
marketinginformáció és kutatás, marketingmix. Az így megszerzett eredményeket
érdemes elemezni, ehhez különösen hatékony a SWOT-analízis.
85. A fogyasztói piac jellemzése: ahol a temékeket és szolgáltatásokat személyes
szükségletük kielégítésére vásárló egyének és háztartások vásárolnak. 7 O: választ
kell kapnunk: kik képezik a piacot, mit vásárolnak, miért vásárolnak, kik vesznek részt
a vásárlásban, hogyan vásárolnak, mikor vásárolnak, hol vásárolnak?
86. A fogyasztó kutatás:motivációja a fogyasztás teljes hatásának megértése, mely
nem feltétlen szolgál vállalati érdekeket. A motivációja a fogyasztó illetve a fogyasztás
általános tanulmányozása, területe a fogyasztáshoz kapcsolódó bármilyen
tevékenység, módszertana a szociológia, antropológia, esztétika, ún. relativista
kutatás.
87. A szervezeti piac sajátosságai: az eladó és a vevő viszonya kiegyensúlyozottabb,
mint a fogyasztói piacon. Mivel a viszony az egyének helyzete szempontjából
egyenrangú, nagyobb tér nyílik a tárgyalásos alkura. Véges számú fogyasztó, nagy
értékú, de viszonylag alacsony számú rendelés, a külső gazdasági folyamatok
nagymértékben hatnak. Jellemzőek: racionális fogyasztói magatartás, csoportos
vásárlási folyamatok, viszonossági hajlam erős. A termékek technikailag
komplexebbek és változatos , többcélú a termékfelhasználás. A szervezeti vásárlók
által vásárolt termékek a végső fogyasztók keresletéből vezethetők le, ezért
beszélünk származtatott keresletről.
88. A termékek fő típusai: Generikus termék azt az alaptulajdonságot képviseli, mely
nélkül a termék az adott probléma megoldására, az adott igény kielégítésére
alkalmatlan. Elvárt terméknek alkalmasnak kell lennie az adott probléma
megoldására, melyhez a megfelelő hely, idő, csomagolás stb. hozzátartozik. A termék

6
 által nyújtott alaphasznosság nem elegendő. Kiterjesztett termék a gyártó
aktivitásától függ, a gyártó a piaci verseny hatására többet kínál a fogyasztónak, mint
amit a vevő az elvárt szintjén megfogalmazott, így ez a verseny eszköze. Potenciális
termék előremutató jellegű, tartalmazza mindazt, ami a fogyasztói igénykielégítés
érdekében még megtehető.
89. A szolgáltatás fogalma jellemzői, fogalma: olyan cselekvés vagy teljesítmény,
amelyet egyik fél nyújt a másiknak és amely lényegét tekintve nem tárgyiasult és nem
eredményez tulajdonjogot semmi felett. Előállítása kapcsolódhat fizikai termékhez.
Jellemzői: kézzelfoghatóság hiánya miatt a fogyasztó csak mások tapasztalatai,
hirdetések stb. révén képes megismerni. Fogyasztás és termelés egyidejűsége miatt
a szolgáltatás nem tárolható. Mind a szolgáltató, mind a vevő személye jelentősen, a
szolgáltatástól elválaszthatatlanul befolyásolja a kínált szolgáltatás színvonalát.
90. Vállalati termékpolitikai döntések: A termékkínálat piaci szempontok alapján
végzett alakítását termékpolitikának nevezzük. Ha a vállalat rendelkezik jól bevezetett
termékcsoporttal, fennáll a lehetősége a márkacsalád alkalmazásának. Korlátozott
kínálatú vállalatokegy-egy nagyvolumenű termékre szakosodnak, ebben a
termékcsoporban jelentős a kínálati elemek száma. A termékkínálat változtatásának
megértéséhez kínál segítséget az Ansoff-mátrix,mely a lehetséges stratégiákat a
piaci vevőkör és a termékek újdonsága szerint szerint csoportosítja. Piackiaknázás:
marketingráfordítások növelése, piacfejlesztés: új használati módok keresése,
termékfejlesztés: meglévő termékeink egészítjük ki, diverzifikáció: új képességeket
igényel, miközben új fogyasztókat kell megnyernie.
91. Az új termék típusai: abszolút újdonság, olyan originálisan új termék, amely új
piacot teremt, új termékcsoport: olyan új termékek, melyek lehetővé teszik a vállalat
számára, hogy belépjen egy létező piacra, meglévő termékcsoport kiegészítése új
termékkel, meglévő termékek javított változatai: melyek nagyobb teljesítményűek,
magasabb értéket képviselnek és meglévő terméket helyettesítenek, újrapozicionált
termékek: melyekkel új piacok vagy szegmentumok felé fordul a vállalat, olcsóbb
változatok, melyek alacsonyabb ktggel azonos teljesítményt nyújtanak.
92. Milyen árképzési elveket ismer
Ktgelvű árképzés: a keletkező ktgekből vezeti le az értékesítési árat. Haszonkulcsos
árképzés az, amikor a vállalat az összes ktgeit figyelembe véve meghatározza, hogy
hány %-os hasznot kíván beépíteni a piaci árba.
Kereslettől függő árképzés: a termék életgörbéjének különböző szakaszaiban más-más
árkialakítási elvet érdemes követni. Behatolásos árstratégianál a ktgekhez képest
számított alacsonyabb árral jelenünk meg. Lefölözéses árstratégianál a vállalat magas
induló árat határoz meg, extraprofit realizálása miatt.
Versenytársakhoz, kínálathoz igazodó árképzés: az árvezetők diktálják az árakat. Az
árérzékeny kategóriájú termékeknél a márkahűség nem elég erős. Az alacsony árszintű
szegmentumokban élesebb a verseny. Ragadozó árképzés: az az eljárás , amikor egy
ideig veszteségesen alacsony szintre alakítják az árakat annak érdekében, hogy
meggyengítsék, illetve megszüntessék a versenytársakat.
93. Az értékesítési rendszer funkciói:
Az üzlet megkötésével kapcsolatos (tranzakciós) funkciók: eladás, vásárlás,
kockázatvállalás.
Logisztikai funkciók: összerelés, csomagolás, adjusztálás, összevárás, raktározás,
készletgazdálkodás, választék kialakítása, szállítás
Áruforgalmat elősegítő funkciók: pü-i kondíciók, eladás utáni szolgáltatások, informálás,
koordinálás az értékesítési rendszerben
94. A vertikális és horizontális koordináció típusai az értékesítési rendszerben
Vertikális: esetében a csatorna szereplői között valamilyen mértékű marketing
együttműködés jön létre. Típusai:
-irányított VMR: a marketing tevékenységek koordinációját egy vagy néhány vállalat által
kidolgozott program alapján végzik, a rendszerben vmelyik szereplőnek nagyon nagy
súlya kell, hogy legyen.

7
-szerződéses VMR: szereplők között szerződéses kapcsolat, a domináns ezen keresztül
irányítja az együttműködést.
-vállalati VMR: az értékesítési út különböző szintjein álló szereplőket egy szervezet
birtokolja és irányítja
Horizontális MR: pl. exportiroda, értékesítési szövetség
95. A marketingkommunikáció eszközrendszere: mk=reklám: az eladótól a vevő felé
irányuló üzleti célú információ-kibocsátás, annak érdekében, hogy a vásárló attitűdjét
és magatartását befolyásolja. Formái: hirdetés, public relations,eladásösztönzés,
közvetlen marketing. Eszközei: nyomtatott újsághirdetés, tvhirdetés, rádióhirdetés,
Internet, közterületi hirdetés, események, reklámanyagok, eladáshelyi anyagok stb.
96. A PR szerepe eszközei: elsődlegesen nem eladási célokat szolgáló vállalati
üzeneteket PR néven kapcsoljuk össze(közönségkapcsolatok). Az utóbbi időben
egyre népszerűbb a szponzorálás, egy eseménnyel, egyénnel, csoporttal való
képzettársítás megvásárlása és felhasználása speciális magáncélokra. Nem csak
kifelé mutatja a vállalat értékeit,hanem dolgozói lojalitását is igyekszik megteremteni.
Belső PR eszközei: belső tájékoztató, arculati kézikönyv, hírlevél, plakát,videó stb.
97. A marketingstratégia szerepe a vállalti tevékenységben: a marketingstratégiát két
szinten értelmezzük.
-marketing alapstratégia: a vállalat vagy a stratégiai üzleti egységek céljainak
kitűzését és azon eszközök hosszabb távra történő, tartós meghatározását értjük,
amelyek révén a marketingfunkció menedzselésével e célok megvalósíthatók. A
vállalat legáltalánosabb célja megegyezik a marketingfunkció specifikus céljával.
-marketing részstratégián a marketingcélok meghatározását és az egyes
marketingrésztevékenységek (eszközök) révén megvalósításának felvázolását értjük.
98. A marketingstratégiák főbb jellemzői:
Teljes iparág szintjén:
-ktgdiktáló stratégia, nagyfokú termelési hatékonyság és az ezzel párosuló fegyelmezett
ktggazdálkodás
-differenciáló stratégia, alapja a bevezett márkanév, a fogyasztói igények gyors
megértése és követése
Egy szegmentumban: koncentráló stratégia,erőssége egy –egy piaci szegmentum
igényeinek kielégítése és az ennek megfelelő termékfejlesztés
A marketing alapstratégiát két típusra oszthatjuk , a piacot szem előtt tartó STP és a
versenytársakra koncentráló hadviselési stratégiákra.
99. A kérdőívszerkesztés szabályai: : 1. fel kell hívni a figyelmet hogy a válaszadás
önkéntes. Fel kell kelteni az érdeklődést, ezért egyszerű, könnyen megválaszolható
legyen a bevezető kérdés. 2.A kérdőív felépítése során ügyeljünk a logikai, a lélektani
sorrendre, a fokozatosságra. 3.A kérdéseket tömören, pontosan, közérthetően
fogalmazzuk. 4.Ne befolyásoljuk a válaszadót. 5.A válaszadást technikailag
könnyítsük meg. Minél kevesebbet kelljen írni. Aláhúzás, vesszőjelölés, a végén
nyitott mondat. 6.Ne tegyünk fel túl sok kérdést. 7.Gondoljunk arra is hogy a
válaszokat fel kell dolgozni. 8.A kérdőív egyben reklámhordozó is, kivitelezése fontos
üzenet a megkérdezettek számára.