ARATÓ GABRIELLA

A SZÉPSÉG KERESÉSE
 ARATÓ GABRIELLA

A SZÉPSÉG KERESÉSE
A szépség mindenhol ott van,
nem rajta múlik,
hogy nem látjuk meg.
(Rodin)
Gabi első festményét 5 éves korában készítette. Aztán úgy alakult az élete, hogy egy kórházban dolgozott, laboratóriumi
asszisztensként és középvezetőként. A képzőművészet iránt megmaradt az érdeklődése, de a rajzolás, a festés
felnőttkorban elmaradt.

Aztán amikor nyugdíjba ment, látott egy virágzó meggyfaligetet, és rácsodálkozott, hogy milyen szép. Tavasz volt, és a
virágzó meggyfacsemeték nem hagyták nyugodni. Hogy lehetne ezt megörökíteni, lefesteni, megosztani az élményt
másokkal is? Gábor, a fia megoldotta ezt a dilemmát: vásárolt akvarellfestéket, papírt, könyvet, és megajándékozta Gabit.
Igen ám, de könyvből nem lehet megtanulni az akvarell festést sem, pedig Gabi egész életében akvarellt szeretett volna
festeni.

András, a férje éppen a XIII. kerületben dolgozott, és látta a plakátokat, hogy rajzszakkör indul az ősszel felújított József
Attila művelődési központban. 2006 őszén – november 7.-én, egy csütörtöki napon - Gabi ott ült a művelődési ház
előterében, és elsőként várta, hogy elkezdődjön a szakköri munka. Azóta fest, és tart a rajongása a művészetek iránt. Már
nemcsak az akvarellek érdeklik, hanem sok minden más is.
Az első időszakban sokat festett akvarellel. Különböző feladatok voltak, például hogy egyetlen színnel hogyan lehet
megfesteni egy csendéletet. Ahogy telt az idő, egyre jobban fejlődött, több művészeti csoportosulásnak is tagja lett, és
számos kiállításon vett részt, például Komáromban, és egy olyan kiállításon is, amelyet Jankovich Marcell nyitott meg, és
ahol az ő munkája lett kiemelve és megdicsérve. Aztán az egyik évben Egerben járt Andrással, és ott látták az akvarell
biennálé képeit. Felfigyelt két festményre, amit Foki Éva festőművész festett, két vonatablakos képre. Felvette a kapcsolatot
a művésszel, hogy ezt ő is meg szeretné festeni. Foki Éva hozzájárult, sőt megtiszteltetésnek vette, így alakult ki barátság a
két művész között. Olyannyira, hogy néhány éve Foki Éva Gabit kérte fel a kiállítása megnyitására Szombathelyen.

Az évek alatt bővült a paletta, Gabi egyre több krokit, tanulmányrajzot, grafikát készített, és a nyári alkotótáborunkban új
technikákkal ismerkedett meg. Azóta készülnek monotípiák, rézkarcok, linómetszetek, ez utóbbi technikát különösen
megkedvelte. Ha végignézzük a munkáit, láthatjuk, hogy nemcsak technikai sokszínűség van, hanem témabeli is. Vannak
a nagy elődöktől, Gaugintól, Csontvárytól másolt tanulmányok, vannak toszkán tájképek, krokik, portrék, csendéletek,
fekete-fehér grafikák, és még lehetne sorolni. Gabi meglepett bennünket azzal, hogy a képek alá idézeteket is tett. Ez nem
szokványos, de mindenképpen arra késztet bennünket, hogy álljunk meg, és gondolkozzunk egy kicsit. Mélyen megható,
hogy egy nyugdíjas korú ember nem zárkózik be, hanem kinyílik, és a szépművészetek felé fordul.

Szilágyi János festőművész

Virágok az óvodából (1953)

Nincs nekem kedvenc virágom,

melyik szebb, nem prédikálom.
Mind szeretem, mind csudálom,
tavasszal mind alig várom.

(Szép Ernő)
Dunai táj

Akvarell, Lotz Károly tanulmány

A földeken néhány komoly paraszt

hazafelé indul hallgatag.
Egymás mellett fekszünk: a folyó meg én,
gyenge füvek alusznak a szívem alatt.

A folyó csöndes, nagy nyugalmat görget,

harmattá vált bennem a gond és teher,
se férfi, se gyerek, se magyar, se testvér,
csak megfáradt ember, aki itt hever.
(József Attila)
Napraforgók

Olaj

Ó, napraforgó, ki e földet unod

S csak a nap léptét követed,
Álmodsz csupa fény égaljat ott,
Hol e vándor célja lehet:
Hol az Ifjú, mind, ki a sírig epedt,
Hol a Szűz, hó-szemfedeles,
Fölkél s odavágyik a tájra, melyet
Napraforgóm keres.
(Tandori Dezső)
Madarak

Akvarell

Szól a madár Urát dicsérve,

ki tiszta szívekben lakik
s rá vonja a kékszemű égre
a hajnal láng-szemhéjait
(Victor Hugo)
Nő mályvákkal

Olaj

Versekben élsz halhatatlan kedves.

Ifjú-szép-lázban maradsz meg virág.
Megünnepel születő, szerelmes,
Amíg csak világ marad a világ.
Ám csak én érzem, tudom és látom,
Milyen vagy szépem, Asszonyvirágom:
Végtelen virág. Te. Asszonyvirág.

(Gomola György)
Vadgesztenyék

Akvarell
Ó, hány szeptembert értem eddig ésszel!
a fák alatt sok csilla, barna ékszer:
vadgesztenyék. Mind Afrikát idézik,
a perzselőt! a hűs esők előtt.
Felhőn vet ágyat már az alkonyat
s a fáradt fákra fátylas fény esőz.
Kibomló konttyal jő az édes ősz.

(Radnóti Miklós)
Tavasz

Akvarell

Mennék eléd, s mint fényváró anyám,

még utoljára elkiáltanám
nevedet, melyből napfény sugaraz:
Tavasz, tavasz! Tavasz, tavasz, tavasz!

(Áprily Lajos)
Pipacsok

Monotípia

Az asszonyom pipacsot lát

és füttyent nekem az úton át
s hogy visszafüttyentek, lehajol.

Két ujja végigcsúszik a szár

szőrén s a fű közt megáll. És már
kezében lángol a lenge virág.

Újra füttyentek; füttyömbe boldog

madár füttye vág s ő mosolyog:
Pipacspirossal zendüljön a világ!

(Radnóti Miklós)
A nap tüze

Olaj

A nap tüze, látod,

a fürge diákot
a hegyre kicsalta: a csúcsra kiállt.
(Áprily Lajos)
Zúzmarás hegyoldal

Akvarell

Fut, fut az áram

a déli sugárban
s hökken a hó a hideg havason.
(Áprily Lajos)
Kopár hegy

Akvarell

Zeng a csatorna,
zeng a hegy orma,
s zeng – ugye zeng, ugye zeng a
szíved?

(Áprily Lajos)
Fák

Monotípia

És szeretem én a fákat,
amennyit csak szemem láthat.
Szeretem, ó, a fanépet,
a fák is oly szépek, szépek.
Nem mások ők, nézz csak rájok:
égig érő zöld virágok.
(Szép Ernő)
Fák őszi színekkel

Akvarell

Ősz húrja zsong,

Jajong, busong
A tájon,
S ont monoton
Bút konokon
És fájón.
(Paul Verlanie)
Sárga tulipánok

Akvarell

Nem értem, hogy fér el egy kis virágon

ennyi szín.
Kicsiny fején, a szirmain a sárgák
vetélkednek
s rajta megannyi árnyalata látszik
ennek.
Hivalkodik a citromsárga, míg beljebb
pasztelebb a színvilága.

(Vassné Szabó Ágota)

Utak

Akvarell

Az utak sohasem érnek véget

ködbe vesznek - mint a messzeségek
seholsem kezdődtek, mindenüvé érnek
el-elkanyarodnak, aztán visszatérnek
akárcsak az élet!

(Szirmay Endre)
Éva olvas a kertben

Olaj

Szeretek itt olvasni, a kertben, a szőllőlugas alatt,

ahol a könyvre apró kerek fényfoltokat vet a nap
(Babits Mihály)
Téli pad

Akvarell

Üdvözlégy, tiszta hó,

végtelen fehérséggel
felszikrázva,
sötét, fagyos és hosszú
éjszakákon
derengő fénnyel biztató -
Üdvözlégy, áldott tiszta hó!

(Dsida Jenő)
Nő piros kalapban

Olaj

Senki sem tudja, hogy ki is ő,

minden férfinak rejtett titok,
nézve, szépsége szembetűnő,
belsőjét takarja bársony tok.

(Sylvester Anita)
Nyírfaerdő

Akvarell

Holt őseink... hol volt tájon?

Nyírfaerdőn szállnak darvak.
Regös-ének, sámán-ének,
Jő fiai, holt Magornak.

(Kovács I. József)
Téli séta

Akvarell

Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni,

Hisz zúzmarás a város, a berek...
Fagyos kamrák kilincsét fölszaggatni
És rakni, adjon sok-sok meleget.
Azt a tüzet, ó jaj, meg kéne rakni,
Hogy fölengednének az emberek!

(József Attila)
Toszkána 1

Akvarell

valami érzést
gyönyörűt, szépet
valami hangot
valami képet ...
Toszkána 2

Akvarell

… napfény ecsetje
napsugár húrja
valami újat
valamit újra ...
Toszkána 3

Akvarell

… valami ősit
valami égit
valami hősit ...
Toszkána 4

Akvarell

… valami régit
valami földit
valami gyarlót

(Kárpáti Tibor)
Fák

Akvarell

Szeresd a fát, hisz ő is érez,

gyengéden nyúlj leveléhez.
Ágát ne törd, lombját ne tépjed!
Hagyd annak, ami, épnek, szépnek.
Szeresd a fát!

(Benedek Elek)
Táncoló breton lányok

Tempera, Gauguin tanulmány

Minden sugárzó és vidám ma.

Most sző a fürge lábu pók
a tisztaselyem tulipánra
csipkét, színezüstből valót.

(Victor Hugo)
Tenger

Akvarell

Mintha a nap bolondozva játszott volna az öbölben.

Az égből tűző, forró napsugár csak épphogy szétloccsant
Az öböl vize friss szellőcske-borzolta hullámain,
Fényfoltok rezegtek...
(Kustra Ferenc)
Tánc 1 – keringő

Olaj

Csak az a régi-régi tánc,

Mikor a vágy dallamát
Ezernyi illat járta át
Az a világ messze szállt

(Gál János)
Tánc 2 – tangó

Olaj

Tompa fények, két fél lélek most már egész,

Vörös színek, sós bors-ízek, s a vágy
tetéz.
Járd, mint még nem, legyél fényem, én
meg neked,
Legyél mátkám a tánc fátylán, s te én
leszek.

(Bedekovics Péter Pál)

Tánc 3 – balett

Olaj

A szép mozgás a szem muzsikája.

(Anatole France)
Kék

Akvarell

ma kék a világ
templomban az imák
az udvaron a fák
szívemben a nyár
kék a lelkem
monitoron a versem
kék a ruhám
a hajam is kék
és a falon lebegő kép
(Nagy Edina)
Ernyők

Akvarell, Szőnyi István tanulmány

Hát ez a szél
mit akar?
Mindent kiföd,
kitakar.
Ajajaj,
hajajaj,
nyakunkon a
zivatar.

(Kányádi Sándor)
Az öböl

Olaj, Csontváry tanulmány

Megleplek egy emlékképpel

Léten túli égszínkékkel
Fény-festékkel elkeverten
Elring a menny a tengerben
A tenger azúr öblében
Mint lélek az Úr ölében
(Kárpáti Tibor)
Magányos pínea

Tempera

Ne csapj le rám, fejsze, ne sodorj magaddal szél

egyedül állok itt, akár az elátkozott
s tudom, panaszaimat sem hallja meg senki
miket tagjaim remegései kísérnek.
Valaha erdő állhatott itt és körülvettek
testvéreim, hozzám hasonló valamennyi
örömük és bánatuk olyan, mint az enyém
összedugtuk fejünket s száz erős karjukkal
megsimogattak, miközben bársony rügy
fakadt
és illatos virág nyílott rajtuk nevetve.

(Kassák Lajos)
Ablakon át
Akvarell

Áttetsző arany ingében ragyogva

jött a nyári hajnal a réten át;
azt hitte, hogy még alszom, mert
mikor
házam elé ért, elmosolyodott,
körülnézett s a nyitott ablakon
nesztelenül beugrott a szobámba,
aztán könnyű ingét ágyamra dobva
bebújt hozzám a takaró alá.
(Szabó Lőrinc)
A fűző
Akvarell

Te vagy a szendeség, a hűség:

Oly szép s szelíd vagy mint az angyalok.
Van szellemed, van tiszta szíved
S gazdag szerelmed, mely nekem ragyog.
Te vagy, kit nem tudok leírni.
Reményim, álmaim ígéret-hona!
Te vagy, kit oly soká kerestem.
Hozzád hasonlót nem lelek soha.

(Reviczky Gyula)
Szilánkok
Akvarell

A földön színes üvegcserepek.

Darabra tört, volt életek?
Összerakni tán nem lehet,
de tükrözik lelketeket.
(Internet: Joe's Pub)
Dunakanyar
Akvarell, Szőnyi István tanulmány

Ülök a Folyó partján,

én, örök diák,
s visszhangzanak szívemben
fénymelódiák.
Lelkemmel nézem tükrét,
s látom, mit Isten lát.
Befogadom bensőmbe
a tisztaság dalát.
(Brondel Cermidoff)
Utazás 1.
Akvarell

Vasútnál lakom. Erre sok

vonat jön-megy és el-elnézem,
hogy’ szállnak fényes ablakok
a lengedező szösz-sötétben.
Igy iramlanak örök éjben
kivilágított nappalok
s én állok minden fülke-fényben,
én könyöklök és hallgatok.
(József Attila)
Utazás 2.
Akvarell

Csak ülök, és nézem a tájat.

Száguld a vonat kíméletlenül.
Igazán tarthatna megállókat,
De csak robog tovább, kéretlenül.
(Csillag Barnabás)
Pincefalu
Akvarell

Megjött a nyárvég
Tündöklő ékkövével homlokán,
Mézes körteillat, zsenge szőlő,
Darázs-zenés zsongító délután
Megjött a nyárvég
És a szilvák hamvasan vöröslő
Gyümölcse vár.
Szitakötők lebegése a szél.
Mézes körteillat, zsenge szőlő
Édese száll –
Megjött a nyárvég:
Pompás madár.

(Gomola György)
Fonólány szürke kutyával
Tempera, Gauguin tanulmány

Ez a tó, ha enyim lenne

minden nap fürödnék benne.
A Forró Nyár Ünnepére
leúsznék a fenekére.
Cirógatnám sok szép halát,
bíztatnám a békák karát.

(Tamkó Sirató Károly)

Szecesszió
Tempera

Nézem egész nap a szádat,

szemedre hajolnak az ágak,
fényén futkos a fény,
csókra tünő tünemény.

(Radnóti Miklós)
Mucha tanulmány
Tempera
Amerre nézel láthatsz szépet,
nappal a nap reád ragyog,
éjszaka meg, ha holdad nézed,
pislognak rád a csillagok.

(Aranyosi Ervin)
Arab hangulat
Akvarell

Utaztam és bejártam annyi várost,

S nem leltem mást, kit véled
összemérjek,
De mindenünnen el tudtam
szakadni,
Hogy hozzád, boldogságom,
visszatérjek.

(Dzselál Ed-dín Rúmi)

Karnevál 1
Monotípia
Farsang van, farsang van,
járjuk a táncot gyorsabban!
Förgeteges ez a bál,
még a ház is muzsikál.
(Gyárfás Endre)
Karnevál 2
Monotípia
Farsang napja eljött már,
kezdődik a jelmezbál,
zeneszóra vígan lép,
ring a tarka báli nép.
(Lévay Erzsébet)
Kőszeg 1
Akvarell

Rózsaszál vagy égi ágon,

rozsdás levél téli fákon,
jégvirág vagy
ablakomon,
zöld moha a várfalakon

(Nagy Bandó András)

Kőszeg 2
Akvarell

Együtt kelek a nappal, hajamat fésüli -

marja a hegyek felől a szél:
ébredő utak között, színes vetések és
virágos mákföldek fölött lengetem
hajnali szomorúságom.

(Radnóti Miklós)
Sikátor
Akvarell

Zúg, zendül a csönd, a sikátori csönd

és kigyullad a part meg a gyár.
A beólmozott ég színe fáklyapiros -
most kel nászra a tél meg a nyár.

(Somlyó Zoltán)
Kőszeg télen
Olaj

Keresztjét felhőkbe vágva

Öreg templom bólogat.
Kakukk sírdogál az árva
tájon. Mégis ittmarad.

(Szergej Jeszenyin)
Csikó
Tempera

Légy mától te a nyári nap,

legyél ki jó kedvre derít!
Csikó, mely könnyen szárnyra kap,
s táncolva vígan felnyerít!
(Aranyosi Ervin)
Pipacsos mező
Olaj
(Szinyei tanulmány)

Smaragdzöld mezőn szétterül

aranyszíne a napnak,
pipacsok vörös bársonya
áldoz a pillanatnak.

(Aranyosi Ervin)
Lány napernyővel
olaj

Valóság nincs, te nem létezel

Az élet csak álom, ne ébredj fel
Eljön az óra és szabad leszel,
S megérted végül, hogy szeretni kell.
Egy lány sétál a domboldalon
És vár, téged vár ...
(Bródy János)
Alkonyatkor
olaj

Lovam lába halkan csendben

Tipeg topog fű se rezzen,
Szépen lassan andalog
Táncol mint az angyalok.

(Pintér Zoltán)
Amerika
olaj

Látlak, Amerika!
Vigyázz, Amerika!
Egyszer te is megtudod!
Épp úgy ismerlek,
mint a tenyeremet,
bár még sosem jártam ott.
(Kern András)
Folyóparton
olaj

Ahol a házakban még faragott

bútor áll,
Ahol még egyszerűen él apám s
anyám,
Ahol az utakon még most is
szürke port kavar a szél,
Ahol a lusta folyó a hegyek közé
ér.
(Horváth Attila)
Kalapos nő
olaj

A kalapomban én is ott vagyok,

ha jobban megnézed.
A fejemben kívül és belül
őrzöm a sok képet.
Hogyha érdekel, milyen az életem,
nem titok előtted.
A kalapomat kiolvashatod,
mint egy nyitott könyvet.
(Csepregi Éva)
Lendületben
olaj

A lovak álma a szabadság.

Zabla nélkül élni.
Vágtatni a pusztában,
a széllel szembe nézni.
A lovak álma az igazság.
Adni, sose kérni!
Nem rohanni a semmiért –
ellátni a célig!

(Kormorán)
Szilajon
olaj

Zabolátlan őseimnek
nemes, büszke fejtartását,
rónák, puszták ménesének
szabad, szilaj vágtatását
hoztuk egykor át magunkkal
hátunkon a magyarokkal
tüzes vérrel, éles karddal
Izzó szemmel, viadallal.

(Varga Gabriella)
Ligetben
olaj

A vén ligetben jártunk mi ketten,

Aludt a tölgy, a hárs, a nyár;
Hozzám simult félőn, ijedten,
S éreztem: nem a régi már.
(Tóth Árpád)
Szobabelső
olaj

A nagy szobában egyedül

maradtam,
lábam besüpped bolyhos
szőnyegén,
besüpped az öblös fotel
alattam:
a nagy szobában senki más,
csak én.
(Babits Mihály)
Badacsony
olaj

Míg az alkony rám csattanna

zománcos doboz-fedél:
megelőztem rárohanva,
már e forgás bennem él,
menny-ívemben szabadon
leng a halvány Balaton,
rajta lebeg két kalács,
a Badacsony és Gulács,
szempillám ernyőjében.
(Weöres Sándor)
Szentendre
olaj

Szeretlek téged, - kis város,

Szeretem minden kövedet,
Lényed, - amivel körülsugároz:
Barátság az - és vendégszeretet.
(Remsey Iván)
Viharos szél
linómetszet
Csillagjegyek
Linómetszet
Folyóparti város
linómetszet
Születés
Rézkarc
Barátnők tánca
Rézkarc
Gótika
Rézkarc
Tanulmány
Grafika
Aktok
Grafika
Porcelánok
Grafika
Krokik
Külváros
(szénrajz)
Itália
szénrajz
Variációk
tus
Kiállítások
1. Országos Képző- és Iparművészeti Társaság, Komárom, 2008
2. Országos Képző- és Iparművészeti Társaság, Hévíz, 2008
3. József Attila Szabadidőközpont, Budapest, 2008
4. Újpest Galéria, Budapest, 2008
5. Budapesti Művelődési Központ, 2008
6. Erzsébetvárosi Közösségi ház, Budapest, 2009
7. József Attila szabadidőközpont, Budapest, 2009
8. Stefánia Palota, Budapest, 2009
9. Újpest Galéria, Budapest, 2009
10. Körösi Csoma Sándor Művelődési Központ, Budapest, 2009
11. Szigethalmi Kulturális Baráti Kör, Szigethalom, 2009
12. Budapesti Művelődési Központ, 2009
13. Erzsébetvárosi Közösségi ház, Budapest, 2010
14. Balaton Múzeum, Keszthely, 2010
15. Körösi Csoma Sándor Művelődési Központ, Budapest, 2010
16. Budapesti Művelődési Központ, 2010
17. Erzsébetvárosi Közösségi ház, Budapest, 2011
18. Eötvös10 Művelődési Központ, Budapest, 2011
19. Újpest Galéria, Budapest, 2011
20. Körösi Csoma Sándor Művelődési Központ, Budapest, 2011
21. Erzsébetvárosi Közösségi ház, Budapest, 2011
22. Eötvös10 Művelődési Központ, Budapest, 2012
23. Erzsébetvárosi Közösségi ház, Budapest, 2012
24. Erzsébetvárosi Közösségi ház, Budapest, 2013
25. Szombathelyi Pincegaléria, 2013
26. Eötvös10 Művelődési Központ, Budapest, 2013
27. Munkácsy Művelődési Központ, Törökbálint, 2014
28. Zuglói Civil Ház, Budapest, 2014
29. Erzsébetvárosi Közösségi ház, Budapest, 2014
30. Eötvös10 Művelődési Központ, Budapest, 2014
31. Erzsébetvárosi Közösségi ház, Budapest, 2014
32. Eötvös10 Művelődési Központ, Budapest, 2015 (önálló kiállítás)
33. Körösi Csoma Sándor Művelődési Központ, Budapest, 2016
34. Gerenday Közösségi Ház, Lábatlan, 2016
35. Eötvös10 Művelődési Központ, Budapest, 2017
36. Eötvös10 Művelődési Központ, Budapest, 2017
______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
© Arató Gabriella, 2017
Szerkesztette: Arató András
ISBN 978-615-00-0574-4
 Ha végignézzük a munkáit, láthatjuk, hogy
nemcsak technikai sokszínűség van, hanem témabeli is.
Mélyen megható, hogy egy nyugdíjas korú ember nem
zárkózik be, hanem kinyílik, és a szépművészetek felé fordul.

(Szilágyi János festőművész)

(fotó: Jáger Tímea)