MEZOGAZDASAGI KIADO KFf.

A sz616 metsz8se

Kerteszkedjiink okosan

Dr. Kriszten Gyorgy

A sz616 metszese

Mezogazdasagi Kiad6 Kft.

Budapest, 1991

Lektoralta dr. Buza Janos

e dr. Kriszten Gyorgy 1991

Ezt a konyvet az Agrarszakoktatasi Intezet az iskolarendszerCi szakkepzesben:

az 1705-1 sz0l6- es gyUmoicstermeszt6 az 1707 altalanos kertesz szakmaban, tovabba

az iskolarendszeren kivilli oktataisban: szOl6- es gyUmolcstermesztO, sz0l6termel6 szakon irodalomkent ajanIja.

Amit a metszesrdl tudni kell

A metszes sziiksegessege

A metszetlen sz61otOke is terem, de nem rmlvelhetd, A termese szakaszos lesz, vagyis egyik: evben alig vagy egyaltalan nem, a masikban tiil sok termest hoz es gyenge mindseget ad. A furtok nilsagosan aprok lesznek.

A sz610 - bajdani erdei kiiszonoveny mivoltabol ad6d6an - mindig a csiicsi reszen fakad ki. A gondozatlanul novekedd hajtasok erdsen bearnyekoljak a furtoket, Ha a novekedeset nem iranyftjuk, gondozasa eloszor nehezze, nehany even beliil pedig lehetetlenne valik, Ezt kuszoboli ki a metszes,

A metszes celja

Metszeskor eltdvolttjuk az egy ev alatt fejlodott vesszdmennyiseg nagy reszet. Ezzel szabalyozzuk a termes mennyiseget es minoseget. Masresz; a metszessel irdnyitjuk a megfeleld tOkeforma kialakftasat es fenntartasat. Mindket rmivelet a hosszii ido alatt letrejott termelesi tapasztalatokon es a kfserleti munka folyaman kialakitott szabalyokon alapul.

Milyen alapfogalmakat kell ismemiink a helyes metszeshez?

Az eves hajtasnovekedes soran kepzodott veSSZOK visszavagasat nevezziik metszesmodnak. A tobbeves reszek kialakftasat es fenntartasat pedig mavelesmodnak {tdkemtlvelesmodnak) mondjuk.

A helyes metszeshez fel kell ideznunk a sz61ovesszor61 es a tOke tobbeves re~ir61 tanult fogalmakat.

A fold felszfnen levd reszt, ami a tdke tobbi reszet koti ossze a gyokertorzszsel, gyokemyaknak vagy tokenyaknak nevezziik. A tOkenyak folotti megvastagodott, tobbeves reszek formaia a valasztott rmlvelesmodtol fiigg.

Ha a tobbeves reszeket nem engedjiik folfele noni, a folytonos visszametszes kovetkezteben a tOkenyak folotti resz - az aJ.land6an visszanyesett gombakachoz hasonloan - bunkoszenlen megvastagodik. Ezt a kepzodmenyt tokefejnek nevezziik.

5

1. abra. A sz616t6ke reszei

1. gyok8rtorzs vagy t6gyoker. 2. talpgyoker. 3. oldalgyok6r. 4. harmatgyok6r. 5. t6kenyak. 6. t6kefej. t6kealap. 7. cser. 8. vessz6. 9. torze, 10. kar. 11. vessz6. 12. csar, 13. term6alap

A rovidebb, tobbeves reszeket baknak, szarvnak, a hosszabbakat torzsnek vagy karnak mondjuk.

A haromevesnel iddsebb tokereszeket, amelyeken cser-, termd- es ugarreszek vannak, termoalapnak nevezziik. A keteves reszeket csernek hivjuk. Az egyeves elfasodott resz a vesszo, az el nem fasodott a hajtds.

Az iddsebb iOkereszb61 elotoro hajtas (vessz6) a fattyuhajtas (fattyuveszsz6).

A dugvany vagy oltvany fold alatti vesszoreszein levd csom6kb61 nonek ki a jaru[ekos gyokerek. Igy nevezziik azokat, amelyek nem magrol fejl6d~ nek ki.

A fold alatt levd vesszo"b6l az ido folyaman togyoker, majd gyokertorzs kepzddik. Allomanya az evek folyaman hasonlova valik a gyoker szoveti felepftesehez, tehat lazabb lesz, mint a tobbeves fas reszek.

A legals6 csom6b61 kitord gyokereket talpgyokernek nevezziik. A talaj felszfnehez legkozelebb eso n6duszb61 (csom6b61) a harmatgyokerek ndnek ki. A kozbiilsd n6duszokb61 fejlddnek az oldalgyokerek. A gyokerek fokozatosan elagaznak, ilyenforman elso~, masod-, harmad-, negyed- es tovabbi rendil elagazasok alakulnak ki. Legvegul a hajszalgyokerek talalhatok.

Metszeskor az eves vesszdt vagjuk vissza, amelynek reszei; a) a vilagos rii-

6

2. libra. A tllii rugy felllpltllse

1. rugyalap. 2-3. rugypikkelyek. 4. rugygyapot. 5. f6rugy. 6-7. mellllkrugyek

3. libra. A sz616vessz6 rllszei

a) villigos rugyek. b) sllrszemek (sllrrugyek). c) alapi rugyek

4. libra. Fiatal hajtlls mlljus kozeplln. j61 Ilithat6 virllgzatokkal

7

5. libra. Nyllri rugy kifakadlls el6tt

1. A nyllri rugy fellevele (pikkelye), 2. ki nem pattant nyllri rugy, 3. a tilli rugykezdemllny, 4. levllinyill

gyek, b) a sarszem (sarrugy), c) az alapi riigyek, d) a szarcsomo (nodusz) es , az iZkoz (intem6dium).

A vessz6 megvastagodott reszeit, ahol a vilagos riigyek helyezkednek el, szarcsomonak, nodusznak (illetve nepiesenbutyoknek) nevezziik, a ket csomd kOzOtti vesszdresz pedig az tzkoz (internodium).

A vilagos riigy jdl kifejl6dott kepzodmeny, amelyb61 a tavaszi fakadas utan a !urtviragzatok is megjelennek. A tobbi riigy joval fejletlenebb, es be- 161iik rendszerint nem fejlOdik ki fiirt.

Az a hajtas, amelyik a fiirttel egyiitt jelenik meg, a teli riigy kozponti, f6riigyeb61.~ ki. A hajt3s legalso szarcsomoi (n6duszai) a tenyeszidoszak elejen alakulp8k ki, amikor meg gyenge a novekedes, Ezert a koztiik lev6 izkozok jovatrovidebhek, mint a magasabban talalhato, keso"bb kialakulok, A rajtuk ~~elyezked6, kevesbe fejlett riigyek a sarszemek (scirriigyek), amelyekb61 2'-3 ·jS:talaIhat6. Ezek nem olyan termekenyek, mint a vilagos nigyek.

A vilagos riigy a legels6 normalisan fejlett izkoz utan talalhato,

Az izk6t6kon kialakulo vilagos riigyek egyben teli riigyek is (atteleld riigyek). Ezeket kfvii1r61 pikkelylevelek fedik, beliil rugygyapottalaIhato, ami a f6riigyet es a mellekrugyeket is vedi, A f6riigy oldalaban kialakulnak a j6v6 evi furtkezdemenyek is, amelyeket ekkor meg csak mikroszkoppal lathatunk. A riigy t6b~i·bels6 reszet (a f6riigyet es a melleknigyeket) a jo szerml sz616sgazda szabad szemmel, esetleg egy kezi nagyftoval kulonboztetheti meg.

A teli riigyekben talaIhato melltkrugyekb61 - amelyek legtobbszor nem hajtanak ki - fejlOdnek a kovetkezd evben az 1-2 mm nagysagu, a hajtas, illetve a vessz6 konil elhelyezked6 alapi riigyek. Ezek csak: a vilagos riigyek megserulese eseten hajtanak ki, pl, teli fagyok utan, Rendes konilmenyek kOzOtt

8

alva maradnak, majd a kovetkezd evek folyaman a kereg, majd a faszovet beboritja 6ket. Ilyenkor mar nem lathatok, ezert kaptak a rejtett riigy nevet.

A rejtett riigyek ldhajtasakor keletkeznek a fattyuhajtdsok( elfasodvafatytyuvesszok), amelyek a tobbeves fas reszeken belyezkednek el. Egyes bOterm6 fajtakon a mellekriigyekb61 es a sarszemekbdl is keletkezhetnek furtok, de a sz616 tetme~m~dnem kizarolag a vilagos riigyekb6l ered. Ezert a metszes bosszlis8.ga.n.i.k .nerteket az egy vessz6n meghagyott vilagos riigyek szamaval jeloljiik. \ '

Az egy-ket vIlagos riiggyel rendelkez6 vesszdreszt rovid csapnak, a harom-ot riigyest hosszu csapnak,

a bat-nyolc riigyest felszalvesszonek,

a kilencriigyest es ennel bosszabbat szalvesszdnek nevezziik.

A t6ken a metszeskor meghagyott vilagos riigyek osszeget terhelesnek mondjuk. Att61 fiigg6en, bogy a t6kere vagy a teriiletre szamftva hany riigyet bagyunk meg, beszelhenink kicsi, kozepes es nagy terhelesrdl,

A riigyek pontos ismerete a belyes metszes Mt6kealakitas egyik f6 kovetelmenye, Ezert az errOl elmondottakat basonlitsuk ossze a termeszetben tapasztaltakkal.

A teU riigy termekenysege

A vessz6 hosszaban elterd erteku riigyek vannak, termekenysegiik nem egyforma. Az als6 riigyekb61 feHOdik a legkevesebbtermes, a kozepsqkb61a J,egtobb, Ezenkiviil az als6 riigyekb6l kisebb, a fels6kb61 nagyobb fiirtok keletkeznek. Ha az elolo evben meleg volt az id6jaras, es a vesszok j61 beertek, akkor a kovetkezd evben a teli riigyekbol termekenyebb hajtdsok fejl6dnek.

A kedvez6tlen id6jaras es a nil nagy termes csokkenti a riigyek termekenyseget, Az el6bbiektOl fiigg6en a teli riigyt6l masfel-ket furt varhato,

A tOkek felkopaszodasanak megakad8lyozasa

Az okszenl metszes- es rmlvelesmodok egyik f6 celja, bogy megakadalyozzuk a felkopaszodast,

A sarkossagvagy polaritds a novenyi reszeknek az a tulajdonsaga, bogy a fels6 reszen hajtast, az als6 resziikon gyokeret hoznak letre. A kusz6novenyeknel ez atulajdonsag fokozottan megnyilvanul. A sz616 mint erdei kusz6- noveny a lebet6leggyorsabban a lebet61egmagasabbra, a fak koronajanak kiils6 reszeire kivan elerni, bogy kell6 mennyisegil fenyhezjusson, Ez a tulaj-

9

,.

6. libra. A hosszu csap as a rovid csap kifakadasa

1. hosszu csap. 2. rovid csap

7. abra. Helyesen metszett vessz6. A metszlap nem a rugyek iranyaba lejt. fgy a nedv elkeruli azokat

doosag a termesztett sz616nel is megtalalhato, A metszetlenid hagyott, fUgg61egesen dil6 vessz6knek az a/s6 riigyei alvamaradnak, csak a fels6kb6l kapunk er6teljes hajt8sokat.

. Ezert pI. a riigyes csap eseteben esak a ket fols6 riigy kifakadasara szamfthatunk: biztosan. A ketrugyes csapon viszont - ha nem seniltek - mindket rogy kihajt.

Mi tortenne, ha a metszessel nem akaddlyozndnk meg a !elkopaszoddst? Ebben az esetben a t6kek nem lennenek mtlvelheuik, es termekenysegiik is er6sen csokkenne. Mindezek figyelembevetelevel alakultak ki a kulonboz6 metszesmodok: a rovid csapos, a hosszti csapos, a felszaIvesszos es a szalvessz6s.

A rovidcsapos metszes

Rovid csapra a kovetkez6k szerint metsziink:

1. Az els6 ev tavaszan egy-ket vilagos riigyb61 a116 rovid csapot hagyunk.

2. A masodik ev tavaszan a fels6 vessz6t eltavohtiuk, az als6t ket vilagos riigyre metssziik.

10

8. libra. Rovidcsapos metsz8s 1-5. a metszes egyes fllzisai

3. A metszesmod rendje mar a masodik evben vegleges, mindig az also vessz6 also ket vilagos rugyet hagyjuk meg, es igy alakul ki a term6alap. 4. A harmadik evi metszeskor az alkalmazni kfvant nnlvelesmod es a tOke fejlettsege alapjan b6vithetjiik, fejlesztjiik a term6alapot. A fels6 vessz6t ismet eltavohtjuk, az alsot ismet ket riigyre metssziik.

R6vid csapos metszessel muveljiik azokat a [ajtdkat, amelyeknek az also rugye; is termekenyek, kozepes vagy ennel nagyobb furnlek es b6term6k. A rovid csapos metszessel a t6kereszek csak lassan kopaszodnak tel.

A masodik evben a ket riigyre visszametszett eves vessz6 mar egy keteves reszen helyezkedik el. Ezt nevezziik csercsapnak. A csercsapon a termdreszen kfvtil rendszerint a fattylivessz6k visszametszese reven kepz6d6,... ugarcsap is kialakfthato.

A sz6l6t6keknek azokat a tobbeves kepzddmenyeit, amelyek az ugar- es a termdreszeket hordozzak, termoalapnak nevezziik.

A hosszucsapos valtometszes

A hossziicsapos metszes szabalyai a kovetkezdk (9. abra):

1. Az els6 evben ketrugyes csapot hagyunk, amelyb6l kesdbb cser es term6alap (a) lesz.

2-3. Masodik ev. Ha az el6z6 evi csap mindket riigye kifakadt, az also vessz6t ketrugyes rovid csapra (b), a fels6t negyriigyes hosszii csapra (c) metssziik meg.

11

_1_

---- 1

1. ev

2. ev

9. 6bra. Hcsszucsepos v61t6metszes kialakltba

1-3. a metszes f6zisai a) term6alap, b) ugarcsap, c) hosszu csap

Harmadik ev. A hosszti csapot tOOm eltavolftjuk, az e16z6 evi rovid csap fels6vesszejet hosszti csapra, az alsot rovid csapra metssziik.

A~gyedik evben az el6z6hoz hasonloan metsziink. A hosszti csapot ism6t1dtavolitjuk, majd az e16z6 evi rovid csap ket vesszejet felhasznalva hagyjuk meg az oj rovid es hOSSZti csapokat. '

Hosszii csapos metszest nem vegezhenmk ugarcsap nelkiil, mert akkor a tOke egykett6re felkopaszodik. Ugarcsapnak nevezziik a hosszii csap alatt meghagyott.egy-ket riigyesrovid csapot. Rajta'termes is kepz6dhet, de els6dleges celja a hosszti csap levaltasa, es ezzel a felkopaszodas megakadalyozasa,

Metszesk:or a cser egy reszet is eltavolitjuk, ezert ezt a metszest csercsapos vdltometszesnek is nevezziik.

A hosszu csapos metszessel jobban megterheljiik a tOket, mert tobb fiirt kepzOdik, ezerttermekenyebb talajon, jobb tapanyagellatas eseten ajanlhato.

A hosszii csapos valtometszeshez hasonloan a rovid csapokbol is kialakithatunk vdltometszest.

Szdlvesszos vdltometszesek kozos termoalappal

A szaIvesszos valtometszes szabalyai hasonlitanak a hossziicsapos valtometszesehez,

1. A term6alapot ketnigyes rovid csapbol kezdjiik kialakitani.

2. A ketnigyes rovid csapon 6sszel ket jol fejlett vessz6 talalhato.

12

10. libra. A szAivessz6s vlllt6metsz6s kielakftllsllnak kezdete 1. a rovid csapra visszavllgott vessz6 tavasszal. 2. 6sszel

-

11. libra. A kovetkez6 tavasszal sz6lvessz6 6s rovid csap 3. mllsodik 6vi tavaszi IIl1apot

13

3. A masodik ev tavaszan a felsO vesszdt szalvesszdre (9-12 riigyre) metssziik, az als6t rovid esapra.Ez Iesz az ugarcsap. A sz8.lvessz6t kikotjiik, mert 19y jobban fakadnak a riigyek.

4. A masodik ev 6szen az ugarcsapon k6t er6teljes vesszot es egy keyes termest is kapunk. A meghagyoteszalvesszd termekeny riigyei sok fiirtot hoz-

nak. .

5. A harmadik ev tavaszan tOben eltavolitjuk az elozo evi szalvesszdt [az : tin. letermett szalvesszdt). Az lij szaIvesszOt az el6zo evi ugarcsap felso veszszejeb61 alakitjuk ki, az also vesszOb61 ismet rovid csapot (ugarcsapot) hagyunk.

6. A harmadik ev oszen a szaIvesszon ismet bo termest kapunk, az ugarcsapon pedig ket eroteljes vesszd fejlOdik.

A negyedik ev tavaszan es at: utana kovetkezd evekben a harmadik evihez hasonloan metssziink.

A felszdlvesszos vdltometszes szabalyai ugyanazok, mint it szalvesszds vaItometszese.

A szalvesszot feltetlenfil vfzszintes iranyba lehajl1tva kell kikotni, Ennek megfelelo idopontja a riigyfakadas eldtti idoszak. A nedvben leva vesszd konnyen lehajlfthato, nigyfakadas utan viszont a hajtasok konnyen letorhetnek.

A sarkossag (polaritas) elettani torvenyeb61 kovetkezik, hogy a ki nem kotott, fUggc1leges helyzetben marado sztilvesszonek csak a felso riigyei fakadnak ki. Bzenfeliil a magasan leva hajtasok novekedese erdteljesebb lesz, mint az alsobbhelyzenieke. A mellette leva ugarcsapon tebat gyengen fejlett vessz6ket kapunk, es ez a tOke felkopaszodasahoz vezet.

SzaIvesszOs metszest hasznalunk az apro fiirtu (Piros tramini, Sziirkebarat) fajtakon vagy olyan esetben, amikor az also riigyek keyes termest hoznak (Afuz Ali).

Nagyobb sz610iiltetvenyekben a Moser-fele magasmdvelest alkalmazva gyaIcran hasznalnak un, lengo vagy csiingo szalvesszo: Ez az eljanis nem biologiai eldnyei watt terjedt el, hanem a nagyiizemek kezi munkaerd hianya alakitotta ki. A rendszerteleniil csungd, gyakran osszekapaszkodo szalveszszo1ton a lombozat megvilagftasa sem a legjobb, konnyen keletkezhetnek szelkarok, ezert csak szuksegmegoldaskent johet szamftasba,

Szalvesszds metszes eseten kopaszodhatnak fel leggyorsabban a tOkek.

Ezert gondosan iigyeljUnk az ugarcsap meghagyasara es - ha m6dunkban an - a szaIvesszo idejeben valo lekotozesere.

14

12. libra. A kozos term6alap nltlkiili vlllt6metszlts

az els6 ltv tavaszfln

13. libra. A kozos term6alap nltlkiili vlllt6metszlts a mllsodik ltv tavaszlln

15

A kozos term6alap nelkilli vdlt6metszes

Ajo kondfcioban leva magasmuvelesu tOkeben a karokbol eleg nagy szdmban keletkeznek fattyUhajtdsok. Ezekb6l is kepezhenink ugarcsapokat. Az elj8nis el6nye, bogy a kardJ]. nem kepzOdnek tobbeves elagaz6d3sok, es nines Szukseg nagy sebeket ejt6 i1jftlisra, konnyebb a metszes, Hatranya, bogy a fattyUhajtlisok nem mindigjelennek meg a kelld belyen, fgy a karokon a term6reszek megoszlasa egyenetlenne valhat,

A Iefveles

A leiveles a sz8lvesszOs metszes egyik vliltozata, abol az eddigiekt61 elterden a felkopaszodas elleni kiizdelmet nem ugarcsappal, hanem a szalvesszd lehajlftlislival oldjuk meg. Mas esetben csak a konnyebb muvelbet6s6g vegett igyeksziink rendezettebb formaban tartani a tOket. A milvelet menete a ko-

vetkezd: I

1. A nedvben leva sz8lvessz6t (ilyenkor konnyen hajlfthato) letveles kozben megropogtatjuk, es a tartohuzalhoz kotjiik. llyenkor a vessz6t ket keziinkbe fogva izkozr61 izkozre haladva 6vatosan kisse megtorjiik, es kOzben lefele hajlftjuk. Ha ezt durvan, hirtelenkedve vegeznenk, a vesszO konnyen Ietorhetne,

2. A lefvelt szlilvessm riigyei majdnem teljes egesziikben kifakadnak, es bOseges termest adbatnak. A szlilvessz6 tovenel novo bajtlisok fiigg61eges iranyban novekednek es erosek lesznek, erdsebbek, mint a lefele hajl6k.

14. libra. A lelvales als6 eveban. tavasszal

16

15. 6bra. A ,.,'veles els6 eveben, 6sszel. A le9als6 v"sz6 folott meg van jelolve a kovetkez6 tavaszi visszametszes helye

3. A kovetkezo ev tavaszan a letermett sz81vessz6t az alapi reszhez legkozelebb leva erdteljes vesszdig visszavdgjuk. Bel61e lesz az uj ~vesszcS, amit ismet lelveliink.

Az emlltettmuveleteket a kovetkezdkben evr61 evre megismeteijiik. . A felkopassodas elleni biztosabb levaItas vegett aj8nlatosabb, ha a lefvelt sz81vesszo mellett ugarcsapot hagyunk.

A felmagasodott reszek ifjftdsa

A rovidcsapos metszes, a valtometszes es a lelveles ved a felkopasz0d8s ellen, de teljesen nem akad81yozza meg azt. Noha csak egy lzkomyivel, de a termdalapok minden evben fokozatosan magasodnak. A felkopaszodottreszeketket vagy hdrom ev alatt fokozatosan megifjflhatjuk. Ket ev alatt az idos reszek levaItasat a kovetkezd medon vegezziik:

1. A tobb6Ves fas reszr61 kinOvo fattytivessz6t ketrugyes biztosttdcsapra metssziik vissza.

2. Oszre a biztosit6csapon kel eroteljes vessz6t kapunk.

3. A term6a1ap felmagasodott reszet eltavolftjuk, es a biztoslt6csapon leva ket vesszon valtometszest vegzimk.

17

b

16. 6bra. Egyrugyes biztosft6csappal megkezdett ifjft6s 6sszel.

6a a k6vetkez6 6vi tavaszi "iaszametszes6nek helye

a) biztosft6csap.

b) meger6soCtott vessz6

17. 6bra. A meger6sodott biztosft6csapon k6t er6s vessz6 fejl6dik. A kovetkllZ6 6vi tavaszi visszametszlls helye

Ha az alu1r61 elotoro vesszd gyenge (nem en el a ceruzavastagsagot), akkor csak hdrom ev alatt ifjfthatunk.

, 1. Az iddsebb reszb61 elotoro gyengebb fattyuvesszot egyriigyes biztosftocsapra vagjuk vissza (a).

2.6szre az egyriigyes biztosit6csapb6l (a) mar erdsebb vesszot kapunk (b).

3. A megerdsodott vesszot (b) most ketrugyes biztosit6csapra vagjuk viszsza. A felsObb reszekben (c) meg a szokasos m6don metsziink.

4. A masodik evben megkapjuk a ket erdteljes vessz6t.

5. A harmadik ev tavaszan az also reszeken nevelt ket vessz6 segftsegevel a mar ismert m6don ifjithatunk.

18

Gyengebb vessz6poyekedes eseten aj8.nlatos a s¢lot alaposan ellatni egyidejUleg tapanyaggal isl'Ogyeljiink azonban arra, hogy ez ne egyoldahi

nitrogentragyazas legyen. .

A haromevesnel idosebb reszeket kezi ftiresszel vagy csonkvago olloval tavohtsuk el.

Ifjitdskor nagy sebek keletkeznek, amelyek, ha beszaradnak, akadalyozzak a nedvkeringest, Ezert j6, ha a sebek szelet eles oltokessel vagy kacorral simara faragju1qfi~oItOviasszal vagy feher olajfestekkel bekenjiik. Meg biztonsagosabb, ha Cellcid fasebkezeld pasztaval kezeljiik Oket, mert ezzel a fertozest6I is 6Vjuka novenyt, A nagy sebek erre igen fogekonyak, es elhanyagolasuk a t6ke kes6bbi pusztulasahoz vezet. Az Alfoldon, kiilOnOsen tell fagyok utan~ori az Agrobacterium fellepese (fagyrak), amif6Ieg a nedvkeringes megindulasa utan fertdzi a sebeket. Ezeken hatolnak be a nem kevesb6 veszedelmes; . minden termdhelyen JellepcS, a fas reszeket pusztlt6 gombak is, .amelyek kozul legismertebb az Eutypa. Ez a korai metszes eseten, a nedvkeringes megindulasa elott tamadja meg a sebeket, es tOkeelhalast okoz. KiilonOsen a fagyok utani eros visszavagaskor, ifjitasok alkalmaval, tovabM a mt1velesm6dok ataIakitisakor ejtett nagyobb sebzesek utan Jcpfe1. Franciaordligitapasztalatok szerint leghatekonyabb vedekezes ellenea ke· soi id6pontban vegzett metszes (a.nedvkeringes megindulasa.utan), es egy arzentartalmu szerrel val6 permetezes, Ez ut6bbi Magyarorszagon nines forgalomban/Sajnos a hazai sz6IOtermesztes eddig keveset foglalkozott ezekkel a jelensegekkel, pedig a mindenb.ol fOllepa t6kepusztulas egyik fo okai lehetnek. AjanJatos a nagyobb sebeket kezelni!

A karo/(,ifjitdsa

Az id6sebb karok, kiilonosen a kozepsd vagy az aIapi reszen gyakran csak kevestcmnest ad6, gyenge vesszOket nevelnek. Ilyenkor ifjitasra van sziikseg, Ha a tOke eros novekedesd, a kar levaltasara egy 120 cm.hosszu vesszdt kotiinkvlzsrintes helyzetbe. Sovanyabb teriileten vagy gyengebb novekedesu fajt8Ml azonban ajanlatosabb ket reszletben, 60 cm-enkent ujranevelni.

'0 gyeljiink arm, hogy a vesszdket nigyfakadas elott kotozziik Ie, mert kiiIonbenaz a1s6 riigyek nem fakadnak ki vagy gyengebb hajtasokat hoznak.

19

Mtivelesm6dok - atermoes ugarreszek elhelyezese a szOlotOken

Mint mar emlitettiil4, a term6- es ugarreszeket tobbeves t6kereszeken helyezzUk el, amelyeket megfele16 szabaIyok szerint alakitunk: ki. Ezekkel a szabaIyokkal, vagtis a muvelesmodok kialakuasdval fogunk ismerkedni a kovetkez6kben.

A sz6l6nek sok muvelesm6dja van. Koziiliik a legismertebbeket tekintjuk at. Ezek a fejmuveles, baknnlveles, kozepmagas kordon, Guyot-mdveles, Moser~fele magasrmlveles, erny6muveles, Sylvoz-kordon, egyesfuggony, kett6sfiiggOny (GDC), lugasmuvelesek.

FejmG;veles

A fejmtivelest mar teljesen elavult mdvelesmodnak tekintettek, de mert ez a legjobban fedhet6, a fagyveszelyes belyeken, pI. az affoldi bomokon a jov6- ben is belye van.

TObWves reszek alakulBsa. A rovid, alig lathato t6ketorzsOn egymegvastagodott, tobbnyire szabaJ:yta1an alaku, bunkoszeni kepz6dm6ny talalhato, az Un. t6kefej.

AJak(to metszes. A t6keket a telepftes eveben egy riigyre, a kovetkezd evben ket riigyre metssziik vissza. A barmadik evben ket ketrugyes, a negyedik evben negy ketriigyes csapot bagyunk. A fejmtivelesu t6ken ketevesnel idosebb reszt nem hagyunk.

'Az evek folyaman a folytonos visszametszessel, a csercsapok eltavolftasaval kialakul afejbez hasonld kepzOdmeny.

Fejmuvelessel gyorsabbkialakulast, illetve konibbi term6re fordulast akkor erbetiink el, ha a jo mioosegti homoktalajon nem az otOdik evt61 adunk: nagyobb terhelest, hanem - a tapanyag-utanpodas lehet6segeit61 es a t6ke aIlapotat61 fiigg6en - mar a barmadik evt61 meghagyunk: egy felszalvesszdt, . s6t esetleg egy szaIvessz6t is.

tvente esedekes metszes. Fejrmlveleskor kopasz-, rovid-, hosszucsapos, felszaIveSsz6s vagy szaIvessz6s metszest vegzunk.

A harmadik-negyedik evben a t6ke formaja meg a baknnlveleshez hasonI6, a fej kialakitasat csak a kovetkezd evek visszametszesei hozzak letre.

20

18. libra. FejmCivel6st1 t6ke rovidcsapos metsz6se

A fej egyes reszei a surun elhelyezkedd sebek miatt hamar elhalhatnak. Ha nem vigyazunk, a termesatlag kicsi Iesz, mivel sok meddOhajt8s keletkezik, Ilyenkor a tOkefejet meg kell ifjitanunk. Ez abbol an, hogy a homokon levd sajat gyokeru sz61otOken visszavagjuk a legszebb aIuIr61 elotoro vesszOket, es uj tOkefejet neveliink, a regit pedig eltavolftiuk. Ezt meg akkor aj4nlatos elvegezni, amikor az oregedd tOkefejb61 meg megfelelden eros hajt~ok tornek eI6.

A rOvid- es hosszticsapos metszesu fejmuveles a kis tenyeszteruletti alfoldi homoki sz610teriiletek rmfvelesmodja volt es lehet a jov6ben is. A szalvesszos, esetleg a felszalvesszds fejnnlveles ugyancsak az Alfoldre aj8nlhat6, de a jobb mioosegli homokon alkalmazzuk, ahoI a tOkek erdsebbek es elbfr~ jak a nagyobb terhelest,

Tabnberendezes. Az alfoldi kis tenyeszterulenl sz610kben a tOkeket fakar6k mellett nevelhetjiik. A regi, kar6 nelkuli ultetvenyekben meg iin. gyalogrmlveles is eldfordul.

Nagyobb sortavolsag mellett betonoszloposvagy faoszlopos huzalostlimberendezes ajanlhato, Ezeknel alul kb. 40 em magassagban egy szal 3 mm-es

1.ev

2. ev

19. libra. Szlilvessz6s fejmt1vel6s az Alfoldon. 1. 6s 2. 6v

21

huzal talalhato, ide kotozik ki a szaIvessz6t, es ehhez igaz{tj8.k vagy kotozik a fejb6l kitoro haitasokat is. A folotte mintegy 40 em tavolsagban elhelyezked~ paros huzalsor koze helyezik el a hajtastomeget.

Fejmuvel4Ssti tOk4Sk tenyeszteriilete.Az alfoldi karosrmlvelestl sz610kben a talaj minoseget61 fiiggoen a sortavolsag 100-120 em, a totavolsag 60- 80 em legyen. Ez kisebb tenyeszteniletet jelent, mint a kotott talajon leva kar6s muvelesu sz6lOke, de a homokon a tOkek kevesbe eros novekedese miatt ez megfeleL

Az alfoldi szelesebb soni, huzalos tamberendezesil fejmuvelesu tOkeknel 2-2,40 X 0,60-0,80 m tenyesztenilet ajanlhat6 att61 fiigg6en, hogy milyen talajon van, milyen eros novekedesil fajtat telepfnmk, es hogyan kfvanjuk rmivelni a sorkozoket,

A fejmavelesa szdlok zoldmunkdi

Hajtasvl8ogatas.Az alulrol elotoro hajtasok eltavolftasa, tovabba a tOkefejb6l Jdnovo folosleges meddd fattyiihajtasok kiritkftasa a bearnyekolds elleni kiizdetem es a t<1ke elseprr1s6desenek megakadalyozasa miatt fontos. Ha metszeskor melyen kitanyeroztunk, es a nyakbol, fejb61kinovo vesszOket eltaVQl{tottuk, erre kevesbe van szukseg,

Kotozesi munk8k. A hajtasokat a kar6hoz rogzitjiik. Az als6 kotozesek lazabbak, a fe~ szorosabbak legyenek. Evente altalaban harom-negy kotozes sziikseges.

CsonkSzais. Ezt a rmlveletet a kar6 folott kb, 20-30 cm-re szokas vegezni, es erdsebb novekedesu tOkeken ketszer-haromszor is meg kell ismetelni,

A szeles soros huzaJos tamaszd szOlOk zoldmunk8i. Ennel a tamaszrendszemel a zoldmunkak nemileg elternek az elObb ismertetett kar6s rmivelesetol. A kotozes helyett elonyosebb inkabb a huzaltamasz melletti hajtdsvezetes, ami kevesebb munkavaljar, Ilyeokor a hajtasokat a huzalparok koze igazitjuk. A kaesok segftsegevel a hajtasok egy resze onmagat rogzfti a huzalokhoz, a tobbi ezekhez tamaszkodik, Csonkazdskor a tamberendezes fOie novo haitasokat 20-30 em magassagban visszavagjuk,

A fejmave/es jelentdsege

A fejmtiveles elonyei. Mint mar emlftettiik, a fejnnfvelesnek megvan az a nagy el6nye, hogyvalamenoyi rmlvelesmod kozott a legjobban fedheto, aminek az Alfoldon igen nagy a jelentdsege. Par evvel ezeldtt elavult eljarasnak tartottak, a 80-as evek kozepen fell6po eros telek azonban lijraertekelesre kesztettek a sz6iotermesztOket. Kulonosen az 1987 elejen fellepo fagyok

22

okoztak igen nagy karokat, Sok sz610tkellett ujranevelni, mert a magasmtlvelesu sz6lOk tOkei tovigvisszafagytak, egyesek ki sem hajtottak. Tobbfele az ultetvenyek annyira hi8nyosakkli vaItak, hogy ujb6li nevelesuk lehetetlenne valt, s emiatt selejtezni kelleft Oket.

A fejmuveles~:a. soksebz6s miatt konnyen okoz a tOkefejen beszaradasokat. Ezert sziiks6gesse.vaIhat a tOkefej levaltasa, megifjitasa. Ez abban az esetben konnyebb,hasajdt gyokeren levo ultetvenyunk van. Dyen esetben a telepftes is j6val kevesebb penzbe keriil.

Gyokeres vesszdvelval6 telepftes eseten nem fenyeget a kemeny fagyok utan olyan tomeges mertekti termotOke-pusztulas, mint azt az elmUltevek tapasztalata mutatja.

Az oltvanysz61c$vel val6 telepfteskor nem gondoltak arra, hogy ebben az esetben a homoki ultetvenyekben is novekedni fog a tdTcehidnyok szama, Teves tehat, ha az ultetvenyek varhato atlagtermesenek kisv1mitasakor abb61 indulunk ki, hogy az egyes tOkek alanyon erdsebben fejlddnek. Figyelembe kell venni a nagyobb tOkepusztulas veszelyet, ami mind tOkeseriilesek, mind a fagyok kovetkezteben fellephet,

Vegiil meg kell meg emliteni a kis es kozepszeles sortavolsagii fejmuveles egy nem lebecsulendd elonyet: a sovdnyabb homokteridetek igy jobban hasmosfthat6k, mint nagy tOkeformakkal. Az ilyen teriileteken mindig a kisebb tOkeformakkal erhetimk el nagyobb es raadasul jobb termest,

A kisebb tenyeszterulet jobban ved a homokfuvds ellen is. Ez termeszetesen elsdsorban a stinfbbre telepftett kar6s tamberendezesil Iejmuveles esete-

ben all fenn. .

A sajat gyokenl, val6ban homokra telepftett ultetveny eseteben lehetdseg van arra, hogy mas kulnirakkal tudjuk hasznositani a kotottebb talajokat, ami egyeni gazdalkodo eseten jelentds eldny lehet. Tag lehetdseget kinaInak tovabba az ilyen tdkeformak a nyaral6k es hetvegi hazak koriil is.

A fejmiiveles hatranyai. A fejmifveles konnyen fedhetd, de a/efies, a nyitds jelentds fizikai erdt kivan6 nehez mavelet, amelynek elvegzesere osszel es tavasszal nem sok ido an rendelkezesre, Erre kisebb szdldteroleteken konynyebb vallalkozni. Nagyobb sz610 eseteben kenytelenek vagyunk bermunkat igenybe venni.

A kis tenyeszteruletd ultetveny kevesse gepesitheto. Az ehhez szukseges gepek, pl. hidastraktorok nagyon sokba keriilnek, es jelenleg nem szerezhetOk be. Kerdes tovabba, hogy a nehezebb talaimunkakban, pl, fedeskor mennyire valik be.

, A fejmuveles sok egyeb evi munkaja is lehajolva, kenyelmetlen testhelyzetben vegezhetd esak.

Az emlitettek alapjan ez a rmivelesmod kisebb teriileten, eros egyeni erdekeltseg mellett lehet sikeres.

23

A bakmuveles a regi kisiizemi gazdalkodas koraban a dombvideki sz610k legelterjedtebb tOkemuvelesm6dja volt. Kes6bb· er6sen visszaszorult, de a meredek lejtOk kisebb sz6loterilletein meg a jov6ben is lehet szerepe. '

A tObbeves reszek· alakul8sa. A rovid tOketorzsb6l harom-ot, leggyakrabban negy tobbeves, 30-40 cm-es resz, az un, bak (szarv, sarok) agazik el.

Alakit6 metszes. Az ultetes eveben egy riigyre metsziink vissza. A masodik evben ket riigyet bagyunk, es ket ve$Zot neveliink. A harmadik evben ket ketrugyes rovid csapot bagyunk, es negy vesszOt neveliink.

A negyedik evben az elozO evi negy vesszdt ismet ketrugyes csapokra metsszuk vissza, A kialakftast meggyorsuhatjuk, ba az elsd evben ket eros vesszO fejlodik. A masodik evben mar ket ketrugyes csapot bagyunk, a liarmadik evbeamegy ketriigyest. Ilyenforman egy evvel megroviditheui a tOke kialakitisa.

tvenkent esedekes metszes. A negy szarvon egy-egy csercsap helyezke- . dik el. Ennek felsO reszen egy ketriigyes rovid csap talalhato, A klasszikus bakmuvelesu tOken tehat nyolc vilagos riigyes terhelest talalunk, amelyet jellegzetes rovidcsapos metszesse! helyezunk el. A fels6 vessz6t a kovetkezd evbenledobjuk, az als6t pedig ismet rovid csapra metssziik. Ezzel az eljarassal a szarvegy ev alatt alig hosszabbodik; de tobb ev alatt megis felmagasodik. A tulsagosan felkopaszodott reszeket a biztosttocsap segftsegevel ifjit-

20. Abra. 8akmQvel6sQ t6ke klasszikus rovid csapos metsz6se (badacsonyi) a) metsz6s el6tt. b) metsz6s utAn

24

· 21. libra. Bakmllveleses t6ke vegyes csapos metsz6se. a) metsz6s el6tt. b) metsz6s utlln

hatjuk meg. Az eroteliesebben novekvobakmuvelesu t6keken hosszU csapokat is hagyhatunk. Ezek alatt ugarcsapnak kelliennie. Ebben az esetben. a megterheles 16 riigy is lehet. Nagy rugyterheleskor nem val6szi'nu, hogy valamennyi riigy kihajt, mert a fiigg6legesen folfele aIl6 negynigyes hosszti csapnak - kivetelesen eros novekedest kiveve - valoszfnrlleg csak ket felsO riigye fakad ki. Ez nem is hatrany, mert a magasabb riigyekb61 fejlettebb fiirtok kepzddnek, es nagyobb termesre szamfthatunk, Masreszt, ha valamenynyi riigyb61 hajtas kepzddne, a tOke nilzsiifoltta valna, nehezebb lenne a permetezes, az eres, a hajtasok egymast arnyekolnak.

Az apro furta fajttik eseteben vagy azoknal a fajtaknal, amelyek a fels6bb rugyekb61 hozzdk a termest (pI. Afuz Ali), a rovidcsapos metszessel nem mindig a1akul ki elegendd terheles, I1yenkor hosszabb termoreszt ajWllatos hagyni. A felsztilvessz6t vagy szdlvesszd: ne kossiik be a tOke belsejebe, hanem a tOke melle helyezett segedkarohoz rogzftstik a hosszabb termdreszt, termeszetesen vfzszintes iranyba lehajlitva.

Tamberendezes. A bakrmlvelestl tOkek mellett szinte mindenhol karos tdmberendezest talalunk. A kar6k hosszusaga, a sovanyabb vagy gazdagabb talajt61 fiigg6en 160-200 em legyen, amelyet a kotottebb talajon 40 em melyre, lazabb talajon 50 cm-re verjiink Ie.

Ha a tOkeket nem kehely a1akban, hanem egy sfkban neveljiik, huzalos tamberendezest alkaImazhatunk. Ez az iin. egysikU bakmdveles, ami lenyegeben azonos a legyezomuvelessel.

Teny&zteriilet. Altalanosan az 1 x 1 vagy az 1,20 x 1,00 m sor- es t6ta-

25

volsag terjedt eI. Ez a suru t6keatlomany bakhatasan nnfvelve, a t6kek koriil mely tanyerozassal, az igen koltseges teraszozas n6lkiil is j61 ved a talaj lemos6d8sa ellen. Amennyiben a komyeken a lejt6 iranyaba val6 bakhatalas a szokas, akkor a lejtes fokat61 fiigg6en minden tOke vagy minden harmadik t6ke koz6 lnizzunk keresztbakhatat es ezzel a skatulyazdsnak nevezett muvelettel 6vjuk .sz61onk legnagyobb kincset, a temnofoldet. Ez akkor igazan hatasos, ha tobb szomszed osszehangolva vegzi, mert kiilonben az egyik helyen osszegyUl6 es6vfz kart tesz a masik sz610jeben is.

Lejt6s helyen Nemetorszagban j6 vedelmet Dylijt a lemosodas ellen a gye~ites is, amelyet kaszalassal alacsonyan tartanak. E celra j61 megfelel a rozsvetes is.

A bakmuvelesu sz61c1k zoldmunkdi

A bajt8svallogataist, kiilonosen a kisebb sz616iiltetvenyekben ajantatos gyakran vegezni, Ennek gyakorisagat a novekedesi erely szabja meg, ami a talajt61, a tapanyagellatastol, fajtara jellemz6 hajtasfejl6dest61 fiigg. PI. TokajHegyaljan a Furmint es kiilonOsen a Harslevehl eseteben aItalaban nem volt szokasos meg a regi idOkben sem, mas fajtak azonban inkabb igenyeltek,

22. abra. A kar6s mOvel6s0 t6k6k hajtasainak elrendez6se (fejAs bakmOvel6s eaet6n)

26

Volt, ahol evente kellett vegezni, mashol2-3 evenkent, Csemegesz616k eseteben is nagyobb szukseg van nl A lenyeg itt az, hogy ha a gondos metszes nem eleg a szabaJ.yos, j61 megvilagltott t6keforma fenntart8s8.hoz, es sUnin tornek elo fattyuhajtasok, akkor mar 10 cm-es hajtashosszusag eseten gondosan "kigyomlaJ.juk" a tOkeb61 a folosleges hajtasokat,

Kotozesi munkak. A hajtasokat a kar6hoz rogzitjiik. Az a1s6 kot6sek lazabbak legyenek. Altahiban egy tOken harom-negy kotozes sziikseges. Arra kulonosen iigyeljiink, bogy az elsf5 kotozes (az iin, aggatas) laza legyen. Ezaltal j obb megvilagitast kapnak a levelek, es a novenyvedelmi munkak is konynyebben vegezhetOk.

Csonk8z8s. A kar6 folott kb. 20-30 cm-re szokas vegezni, erdsebb tOkeken ketszer, haromszor meg kell ismetelni,

A bakmaveles jelenuisege

A bakmuveles ma a meredek lejtOk es sovanyabb tala jon levo hegyvideki sz610k tOkeformaja lebet. A mindsegi kovetelmenyeknek megfelel, de sok kezi munkaerdt kfvan, Ez a talajmunk:3k, a novenyv6delem es a z6ldmunk3k eseteben is fennall, Altalaban tehat a kisebb teriileteken van helye. A slinl telepftes, reszleges vedelmet nytijt az er6zi6 ellen is.

A fejinuveles es a bakmtlveles kozott~ dtmeneti [ormdk

Nemely borvideken a metszesi szabalyokat nem tartjak be kovetkezetesen a regi sz610kben sem. A tOke egyik vagy masik oldalan bamar feikopaszodik, es ezeket a reszeket gyakran Ie kell valtani, A tobbeves reszek ennek kovetkezteben a fejmuveleshez hasonlokka valnak,

A bakrmlveles legszabdlyosabb formdita Balaton komyeki sz610kben talaJ.juk (badacsonyi bakrmlveles). Tokaj-Hegyalian, es kiilonosen a Matraaljan, az oreg sz610kben a baknnfvelesnek a fejrmlveleshez kozelebb an6 for-

mai is gyakoriak. •

Legyezomiiveles

A Iegyezdmdveles tulajdonkeppen egy sikban kialakttott bakmtiveles. Egy helyrdl legalabb harom, de olykor negy tobbeves resz agazik el. Fa- vagy betonoszlopos tamberendezes Mellett nevelhetd, Egy 3 mm-es kartart6 buzala es ket paros buzala van. A bakmdvelessel szemben az az eldnye, bogy a le-

27

gyez6muvel6s szetterftett hajtasainak jobb a megvll3gitottsaga, a hajtasok behelyezese a paros huzalok koze gyorsabb, mint a karohoz kotozes. Csak kis teriileten erdemes vele foglalkomi, mert tobb munkat kivlin, mint a tobbi egyslku mdveles.

Guyot-mtiveles

Vilagszerte elterjedt kozepszeles sortavolsagu rmlveles, amely SDk, minoseget ado borvideken is megtalalhato. Tobb, egymashoz hasonlo tOkeforma ismeretes.

A tobbeves reszek alakuhisa. A Guyot-rmlveles jellegzetessege a kb. 40- 50 em magas fiiggOIeges torzs, Ezt a tobbeves reszt combnak nevezziik. Kiilonboz6 magassagiira is nevelhet6.

·Alakito metszes. A kozepmagas Guyot-mifveleskor a masodik evben egy 40-50 em hosszu fiigg61eges vesszOt hagyunk, amelyb6I a combot kialakujuk.

Rugyfakadas utan csak a ket felso hajtast hagyjuk meg, ezekbOI alakitjuk ki a szarvakat.

~veDkeDt esedekes metszes. A Guyot-rmfvelesil tOk6ken vdlt6metszest folytatunk. Az egyik szarvon egy ketrugyes ugarcsapot hagyunk, a masik szarvon egy szlilvesszOt es alatta egy biztosftocsapot, A kovetkezo evben az el6z6 evi szalvesszdt eltavolftjuk. A biztosftocsapon nott vesszdn ketrugyes ugarcsapot hagyunk. A masik oldalon az ugarcsapb6l kin6tt felso vesszdt szaIvesszOre, az also vesszot biztosftocsapra metssziik. A metszest evrol eyre

(;- " L_, ..

,

, I I I

b

28

23. 6bra. Guyot-m(ivelltsQ t6ke kialaklt6sa a 4. ltvben

hasonkJ vtlllllkoz7issal !olytatjuk, sa sz8lvessz6t minden evben mas-mas 01-

dalon hagyjuk meg. '

Igett,porl az un, kett()s Guyot-muveles is. Itt minden evben jobb es bal oldatm ,egy--egy sz31vessz6t hagynak, alatta egy-egy ugarcsappal.

Tidlberendezes. A GuyoM61e muveIest regebben egy t6ke melleti karcMl es a t6kek kowtti sepdkar6val folytattBk. A sz8lvessz6t a segedkar6hoz kotottek ki. Ma mbOszlopos, huzalos tamberendezest alkalmaznak, mint a kordommfvelesnel,

Tenyeszteriilet. A Guyot-muveleshez 1,5-2,4 X 1,0-1,2 m-es sor- es t6- tavolsag sziikseges. A 2.40m-es sortavolsagn81 a tenyeszteriilet jobb kihaszn81asa celjab61 ketsz8lvessz6s t6keforma ajawatos.

Zoldmunktik

ZOIdv8logatasra 8ltalaban csak alakftometszeskor van sziikseg. Ennel az egyszeni, szabalyos me&szesm6dn81, amelyet hosszu metszessel terheliink, es a tObb6ves reszek arao.ya elegge keves, fattyUhajt8s viszonylag ritkan jelentkezhet, Termeszetesea ezeket gondosan el ken tavoli'tanunk, de ezt &kar a metsz6skor ismegtehetjiik. Ha azegysaIvessz6s GuyoH6keken sok fattytihajtas fejl6dne, akkor a kovetkez6 evben ket sz8lvessz6t ken hagyni.

Hajtasvezetes. Ahajtasokat a kett6s huzalok kore vezetjiik, a tobbi huzalt3.maszos egysfkii muveleshez hason16an.

Csonkazas. A t8mberendezest tulnovo hajtasokat a fOls6 paros huzal folott20-30 cm-re CSQDk8zzuk.

A Guyot-fele tokemi1velesmod jelentosege

Amtvelesm6d el6nyei. A Guyot-mdvelesmod egyszeni es konnyen elsajatithato.

Keskeny lombfalatk6pez, amelyet a feny j61 atjar, es {gy a hajtaisok alig arnyekoljak egymast, Egyike a fenyviszonyokat a legjobban kihaszn816 mdv~ lesm6dnak, ezert tartjak a min6segi termelesre megfelelo t6keformanak. Xb. egy hettel konibban erleli a termest, mint a Moser-fele magasm.dveles .

. A Guyot-rmiveles a hosszli metszest kivan6 sz6lofajtak eseteben jobban itev8lik, mint az aprcS fiirtU mindsegi borsz6l6kn61 (pl. Pires tramini) es a bosszabb metszest kivan6 csemegesz616-fajtakn81 (pI. Afuz Ali).

A Goyot-mtiveles hBtninyai. Mint kozepmagas mdvelesmoo, nem fedM~tok a tOkei, ezert fagyveszelyes helyeken nem alkalmazhat6. Homoki sz6- tAben hasonlocelokraa sz8lvessz6s fejmdveles felelhet meg. Ezekben telire

29

a szaIvessz6t Ie tudjuk huzni, es a fagyokkal szemben fedesse1 vedekezhe-

tiink I

. .

A kozepmagas tOkefo11118k azert a legerzekenyebbek a fagyokkal szemben, mert mar nem fedhetOk, a vesszoK es a riigyek azonban aIacsonyan beIyezkednek el, ennelfogva ki vannak teve a talaj szfuebez kozeli erodebt1J.eseknek. Ezert mind a teli, mind a tavaszi fagyokt61 kart szenvedhetnek. A Guyot-nnlveles kevesebb kezi munkat kfvan, mint a fej- es a bakmuveles, de j6val tobbet, mint a Moser-kordon.

A kozepmagas, kozepszeles sortavolsagu sz6lOket bazai viszonyok koz6tt nehezen gepesfthetjuk, mert csakkis teljesitmenylikerti traktorok Iillnakrendelkezesre, A nyugati orszagokban hasznalatos nagyobb teljesitmenyli kisgepek szamunkra meg till dragak, Remeliuk, ezek a gondok is megold6dnak, mert a minosegi termelesre alkalmas basonl6 tOkeformaknak a mi viszonyaink koz6tt is belyiik kell bogy legyen. Ehhez azonban nagyobb minoseg szerinti arkiilonbsegek is kellenek.

A Guyot-mdvelesil t6kek a kiserletek tamisaga szerint valamivel igenyesebbek a talaj irant, mint a kovetkew fejezetben ismertetett kordoarmlveles, Ennek val6szint1J.eg az az oka, bogy a tOke termofeliiletebez mCrten kevesebb.a tobbeves resz, mint a kordoamdvelestieknel, ezert kevesebb tartalek tapanyagot kepes raktarozni, tehat jobb kornyezeti adottsagokat igenyel,

Kozepmagas l'izszintes kordonmuveles

A kozepszeles sortavolsagu mifvelesmodok egyik vilagszerte elterjedt valtozata. Nagyon gyakori a neves francia es nemet borvidekeken is. Hazankban a magasmdvelest megelozo korszak kedvelt formaja volta dombvideki szdIOkben. A minosegi adottsagokra val6 tekintettel ajovOben val6szint1J.eg ujra nagyobb szerepet kap.

Tobbeves reszek elbelyezkedese. A kordonrmlveles lehet egy- vagy ketkani, A kozepmagas valtozat karja 50-60 em magasan talalhato, Leggyakoribb az egykani kordon.

AlakltcS metszes. A telepftes eveben termeszetszenileg rovidre metsziink.

Ha az eOO ev vegen a kifejlett vessui 50-60 em magassdgban elen a ceruzavastagsagot, akkor kialakitjuk a rovid torzset, Ha ennel vekonyabb, akkor ismet rovidre metsziink. A masodik vagy harmadik evben a karnak bagyand6 vesszOt vizszintesen elfektetjiik. A tOrzsOn kinovo haitasokat eltavolitjuk. Az elow evi fejlOdest61 fiigg6en 60-80 em hosszii karreszt nevelunk. A kovetkezd evben ismet bosszabbitunk, es ekkor a kart teljes hosszusagig kialakitjuk. Ha a karokat nem az erejUkhoz merten hosszabitjuk; akkor felkopa-

30

szodnak. Ezt az az evi fejl6des csa1hatatlanul megmutatja. Az atmenet nelkiili, hirtelen terheles hatasara az egesz t6ke visszaeshet, agyengebb oltvanyok ki is pusztulhatnak.

tvente esedekes metszes. A kordonkarokon term6alapok taWbat6k, egym8st61 kb. 20 em tavolsagra, amelyeken vdltocsapos metszestvegezhetiink, Ez lehet rovid csapos, hosszU csapos vagy f6lszatvessz6s. Mert6k6t a

fajta es a vegetacios lehet6segek szabjak meg. '

Tamberendezes. A kordonnnfveleshez oszlopos, huzalos tamberendezes sziikseges. A legals6 tart6huzal40-50 em magasan legyen, vastagsaga 5 mm, Kisebb ultetvenyben a 3 mm-es tart6huzal is megfelel. Folotte kb. 40-50 emenkent 2,2 mm-es paros huzalokat tegyiink. Ezek egymlist61 val6 tlivotsaga az oszlop szelessegenek felel meg.

A tdmberendezes oszlopai vasbetonbol vagy akdcfdbol keszulhetnek.

A kozepmagas kordonok Mellett 2,40 m magas, 14 X 20 em keresztmetszet1i betonoszlopok legyenek.

Sok tekintetben eI6ny6sebb, ha a tamberendezeshez faoszlopokat hasznalunk. Ezek konnyebben szaIlfthat6k, kezelhet6k, bar nem olyan tart6sak, mint a betonoszlopok. A faoszlopot impregnalni vagy felszfuet egetni kell. 10-18 em atmer6ju faoszlopok ajantatosak. A vekonyabbakbol tartooszlopok, a vastagabbakb61 vegoszlopok kesziilnek, Magass8.guk megegyezik a betonoszlopokeval.

Tenyeszteriilet. A kozepmagas kani kordon sortavolsaga 160-240 em, a t6t1ivolsag 100-120 em. A pontos tavolsagok a megvaIasztand6 muvelCsi Iehet6segekt61, a talaj gazdagsagat61 fiiggnek.

A kozepmagas kordon zoldmunkdi

A kozepmagas kordon es a Guyot-nnlveles is kozepszeles, kozepmagas muvelesmod, ezert a zoldmunkak is hasonlftanak egymasra,

A tOkealakitas idejen el kell tavolftanunk a folosleges haitasokat,

A kordonkarokrol, a torzsr61 - mivel itt nagyobb szamban van tobbeves resz, mint a Guyot-nnlveles eseteben - a folosleges fattyUhajtlisolqrt fontosabb eltavolftanunk, Ha ezek csak kis szamban fordulnak e16, akkor ezt metszeskor is megtehetjiik.

Ha term6korban is sok a tobbeves reszekb61 kifakad6 hajtlis, akkor vagy az evi terhelest kell novelnunk, vagy a tapanyagellatason kell vaItoztatnunk, mert val6szfuUleg tUltnigyazott az ultetveny, leginkabb egyoldahi nitrogentragyaval, Ez a hiba mas mdvelesmodok eseteben is gyakran el6fordul.

Hajtasvezetes a huzalos tamaszii sz616knel a kett6s huzalok kozotti elhelyezesb61 an. A Guyot-rmlveleshez hasonl6 a csonkazas is.

31

J I I J
\ \
\
I ~\j ~
I il ~ b
E;..-
.. 24. 6bra. Koz6pmagas kordonmOvel6sQ t6k6k formai

A kozepmagas kordonmuveles jelent6sege

A legf6bb el6nye a min6segi termeles. A minosegi termelesnek termeszetesen nem egyedill a mdvelesm6d a meghatarozoja, hanem a fajta, a szigonian ellen6rzOtt szarmaz8s, az atlagtermes, a sziireti min6seg es az el6fnisokhoz ragaszkod6 boraszati technol6gia is. (A bormindsegnek nem a pinceben kell megszUletnie!) Ehhez termeszetesenjol szervezett piaci feltetelek is sziiksegesek.

A j6l szetterf'tett keskeny lombfal, akarcsak a Guyot-mdvelesnel, jo megviltigltottsdgot teremt, es megkonnyfti a novenyvedelmi munkdkat is.

A luitnloyok az el6nyokhoz hasonl6an ugyancsak megegyeznek a Guyotmdvelesnellefrtakkal.

A kozepmagas kordon nem fedheto, de kozel van a talajszinthez, ezert szigoni teleken er6sen karosodbat, jobban, mint a Moser-kordon, Ugyanez a helyzet a tavaszi es akora oszi fagyok eseteben is.

A szep szabdlyos kordonkar nehezebben alaktthato ki es tarthat6 fenn, mint a G~yot-mdvelesd t6ke, mert konnyebben erheti valamilyen seriiles.

A kordonmdveles kevesebb munkat igenyel, mint a fej- vagy a bakrmfveles, det6bbet, mint i Moser-kordon,

Mind a kordonmdveles, mind a Guyot eseteben a talajmdveles, a novenyvedelem nem oldhat6 meg olyan nagy sorkozjar6 gepekkel, mint a magasmdvelesnel. Ezek a tis gepek nem hasznaIhat6k fel olyan szeles korben, mint a nagyobbak. Ezert az itt hasznalhato gepek mindig drdgdbbak.

32

Moser-fele magasmiiveles

Ez a legelterjedtebb szeles soros t6kemuvelesm6d. Hazai alkalmazasa az 1960-as evekelejen kezdddott, Bevezetese !o"adalmi valtozas: hozott sz6- 16termesztesUnkben. Az eddig ismertetett muvelesm6dokn81lenyegesen alkalmasabb volt a gepesitesre, es erasen csOkkentette a kezimunkaer6-sziiksegletet, Lehet6ve valt a sz6l6 kb. egyharmadnyi munkar8.fordit8ssaI val6 megmdvelese, A Moser-fele magasmuveles az akkori nagyiizemben es kisiizemben egyarant gyorsan elterjedt.

A tobbeves reszek alakulUa. A Moser-fele magasmuvelesu t6ke egy 120-130 em magas !ugg6kges torzsb61 es egy vagy ket vizszimes karbol811. Van fagycsapos valtozata is, amelyet melyfekvesu helyeken· aQcalmazhatunk.

A t6ke als6 reszen elbelyezked6 !agycsaprovid szarv, amelyen rendszeriot egy-ket vessz6t nevelUnk. Ezeket telire lehUzzuk es befedjiik. Segitsegiikkelleveilthatjuk a kemeny telek utan fagyk3rt szenvedett torzseket, karo-

25. libra. A Moser-f6le magasmuvel6s kulonboz6 formlli

1. egytorzsQ egykaru,

2. egytorzsQ k6tkaru

-120cm -I

-- -- 2

'- \
\ I 1\ \
11 rtlJ a

a

3.6.

4.6.

26. libra. A Moser-fitle magasmQvel6s alakft6 metsz6se.

K6ttorzsQ k6tkaru t6ke fagycsappal a 3. 6s 4. 6vben. Az Alfoldre ajllnlhat6 forma

a) tavaszi lIliapot, b).6szi lIliapot

33

kat, es igy csOkkenthetjiik a termeskiesest. A kovetkez6 evben mar kozel ujra teljes bozamunk lehet, tgy jelent6sen csOkkentjiik ugyan a termelesi kockazatot, de mert a kezimunkaer6-felbasm81ast noveli, a fagycsap alkalmazasaval hamar ffilbagytak. A kOzelmUlt szigoni telei es a melyebb fekvesben follep6 tell fagykarok ennek batninyair61 gy6ztek meg a termeldket,

Nagyon fontos a tOr7S gondos kialakft8sa. Egyenesnek kelllennie, kiilonben a termes sUlya alatt elgorbulve bebajol a sorkozbe, es akadaIyozza a gepek munkajat. Ezt csak ugy gatolbatjuk meg, ba minden tOke melle karot tesziink, es a tart6buzalt j61 kifeszitjiik. A leend6 torzset legaIabb ot belyen kosstik a kar6boz. Olaszorszagban ennel kevesebb anyaggal, magasabb es kifogastalan torzset lattam kialakitani, de ott er6sebb es jobb min6segU anyagokb6I keszftett oszlopokat es buzalokat hasznaltak,

A sz616t a telepftes utdni evbenketrfigyesre metssziik. Ket er6teljes hajtast nevelUnk, ezek bossza a tenyesziddszak vegere meghaladhatja a 2- 2,5 m-t is. A bajtlisokat ne csonkazzuk. A masodik evben tehat foitetlenill sziiksegfink van mar huzaltamaszra is.

Egytorzsii, egykaru tOke kialakltasa. Ez a Iegegyszeru"bb, altalanosan elteIjedt forma.

A barmadik evben a metszes hosszusaga, vagyis a kialakitas elerhetd gyorsasaga az eI6z6 evi fejl6dest61 fiigg. Ha a vessz6 120-130 em-en nil is eleri a ceruzavastagsagot, akkor a kar es a tons kialakttdsat is elvegezhetjuk. Igy kevesebb olyan sebzes keletkezhet, amelyb61 kes6bb elmelyiild beszaradas lebet.

Ha a masodik evben csak 120-130 cm-es magassagigvastagszik meg ceruzameretig a vessz6, akkor ebben a magassdgban vdgjuk vissza. Dyenkor a kart es a torzset ket ev alatt alakftjuk ki.

Ha a harmadik ev tavaszan ennel gyengebbek a vessz6k, akkor a szaporft6anyag megvalasztasakor vagy telepftesi es gondozasi munkak kozben, az alaptragyazaskor, esetleg a kornyezeti adottsagok elbfralasakor hibat kovettunk el. Az az evi vessz6 novekedesenek erdssege szabja meg az alakftas gyorsasaganak esszenl batarat,

A tOr7Sb6l kinov6 hajtasokat 10-15 em hosszusdg e/erese utdn tdvolitsuk el.

Ha a vessz6t 120-130 em magassagban vagiuk vissza, akkor a fels6 reszen harom hajtast bagyunk, a tobbit t6ben tavohtsuk el. Az egyik hajtast vfzszintesen lebajIitjuk a buzalra, ebb6l1esz a kar.

Ha a t6ken fagycsapot kivanunk nevelni, a masodik eveben bagyott masodik vessz6t a barmadik ev tavaszan ne tavohtsuk el t6b6l, banem ket rugyre: vagjuk vissza. A bel61e kinov6 hajtasokat a karok magassagaig bagyjuk novekedni, majd telire hnzzuk Ie, es takaIjuk be.

34

A kiaIakitas gyorsasagatol fiigg6en - a telepftes utani negyedik, otOdik evben a karok mar osszeemek a szomszedos t6kek karjaivaI. '

A karokat egy ininyba vezessiik. A valtakozo iranyba vaI6 vezetes gepi sziiret eseten lenne szukseges, ez azonban nalunk egyeldre nem aktwiIis.

Evenk~nt esedekes metsz~. A karokon elhelyezkedd termdalapokon valtometszest folytatunk, de lehetseges kozos termdalap nelkuli vaIt6metszes is.

A vegetacios lehetdsegektdl es a fajtatulajdonsagoktol fiigg6en hosszu- . csapos, felszdlvesszos vagy szdlvesszos metszest alkalmazunk. Hosszticsapos metszessel a hajtasok zsiifoltabban helyezkednek el. FelszaIvessz6k es szalvesszOk alkalmazasaval a t6ke lombozatat fiigg61eges iranyba jobban szethuzhatjuk.

Az esetleges fagycsapon minden evben egy ketrugyes csapot hagyunk. Tamberendez~. A Moser-fele magasnnlveleskor minden tOke melle kar6t kell tenniink. Ennek magassaga a fold szinet61 szamftva legalabb 130 em legyen. Minthogy akar6t kb. 40 em-re kelliehelyezni a foldbe, hossza legalabb 170 em legyen.

A karok magassagaban 5 mm vastag kartart6 huzal szukseges, Folotte ket 2,8 vagy 3,1 mm vastag paros huzal helyezkedik el.

A soron beliil az oszlopok egymastol kb. 10 m-re legyenek. A vasbeton vegoszlopok 3,20 m hosszuak es 15 X 10 em keresztmetszettiek, a tartooszlopok 3 m hosszuak es 9 X 8 em atmer6juek legyenek. A faoszlopok hasonl6 hosszusagnak, az atmerojiik 10-18 em. A vekonyabb merenlekbdl tartooszlopok, a vastagabbakb61 vegoszlopok keszulnek, A huzalokat a betonoszlopokon levd lyukakba hiizzuk be. A faoszlopokba U szogeket veriink, ezek tartjak a huzalokat.

A vegoszlopokat horgonyzocsiga segftsegevel kotjiik ki, de erre a celra a betontusk6 is megfelel, amit hazilag is elkeszfthetiink.

Tenyeszteriilet. A magasmdvelesil ultetveny sortavolsaga legalabb 3 m legyen, de gazdag taIajon ajdnlatosabb 3,5 m. A javasolt totavoIsag 1,00- 1,20 m. Lehetseges ikertdkes telepites is. Ilyenkor a tOkeket a soron beliil 1,1 + 0,20 m-re telepitjiik, es kozejiik kar6t helyeziink. Az ikertOkes telepfteshez fele mennyisegd kar6 szukseges, ami a tamberendezest olcsobba teszi.

A szelesebb sor(3,5 m) nagyobb erogepek alkalmazasat teszi lehetove, es a t6kek megvilagftasa is jobb lesz.

A keskenyebb sor (3 m) ott alkaImazhat6, abol kevesebb tapanyagot adunk a sz61onek, esetleg a taIaj is sovanyabb, es olyan kisebb iiltetvenyekben, abol univerzaltraktort nem aIkaImazhatunk.

35

A magasmuvelesu szc11c1k zoldmunkdi

A term6 magasmuvelesu sz6l6ben a tobbeves reszekb6I kitor6 folOsleges hajtlisokat a novekedesi erelyt6I fiigg6en evente egy-ket alkalommal el ken tavolitani. Akarcsak a tobbi t6kemuvelesnel, a zoldvalogatast mindig a fej16- des kezdeti szakaszaban ken elvegezni, amikor a bajtlisok meg legfeljebb 10-15 em hosszuak.

A Moser-m«velesu tOlu!k zoldmunk8i hosszticsapos metszeskor. A magasnnlveles bevezetesekor arra torekedtek, bogy csakkentsek a kezi munkat. Ezert a zOldmunkakat is esszenlen ken vegezni, A lelkiismeretes metszes utan ehhez kevesebb id6 szukseges, Ne bagyjunk folosleges csonkokat, a meghagyand6 riigyek szama osszhangban legyen a novekedesi erellyel. fgy kevesebb folosleges hajtast kapunk.

Tulzott terheles utan a hajtasok elvekonyodnak, ami utan nehez a t6ke egyensulyanak belyreSllitasa. Ilyenkor egy-ket evig kevesebb terhelest kell bagyni. Hasonl6 eset minden mdvelesmodnal el6fordulhat, de a magasrmlveles eseteben erre meg fokozottabban iigyelni ken.

A magasmdveles eseten a nilzott terheles es ennek kovetkezteben az onarnyekolas is bamarabb bekovetkezhet, mert a nagyobb t6kek nebezebben tekinthet6k at.

A Moser-nnlveles egy adott teriileten kevesebb kezi munkat, de tobb figyelmet es szakmai !elkeszultseget kivdn.

Ausztriaban a Moser-nnlveles klasszikus formajanw az ottani igen elterjedt Zold veltelini fajtat leggyakrabban hosszu csapra metszik. Ezen a bajtasok harom szintben talalhatok, A leggyengebbek nem erik el a legaIs6 huzalpart sem. Az ennel er6sebbek az als6 huzalpar utan bajlanak ki. A legerdsebbek a fels6 huzalpart is elerik, es reszben ezen futnak tovabb, vagy be16gnak a sorkozbe. lgy a harmas elrendezddes sajat magatol bekovetkezhet, es a letrejov6 szOrt lombozat nem ad nilzott bearnyekolast.

A ZOld veltelini fajtanak eleg nagy fiirtjei vannak, elegend6 szamara a hosszii csapos metszes is. Mas fajtaknak viszont apr6bb fiirtjei lebetnek, a kelld terheleshez tobb riigyet ken bagynunk, amib6l tobb hajtas fakad. Az egyiknek merevebb, a masiknak elfekv6 hajtasai vannak. Ezenkiviil a novekedes a term6helyt6I es a tapanyagellatastol is fiigg. fgy a legtobb esetben a bajtasigazitas elkeriilhetetlen, s6t hajtasvalogatas is szukseges lebet.

Csonk8z8s. Ezt a rmlveletet a Moser-fele magasmtivelesti t6keknel igyekeznek csOkkenteni.

Ha a hajtasok szabadon fejl6dnek, az er6sebb ultetvenyekben nyar vegere visszahajolnak es a fold szineig ernek. Ilyenkor er6sen bearnyekoliak a fiirtoket, ezert csonkaznunk ken.

36

27. libra. Moser-fille magasmCivelltsll t6kltk leng6 szlilvessz6i virllgzllskor

Ha csonkazaskorolyan rovidre kurtitjuk be a bajmsokat, mint a kozepmagas muvelesnel, tal keves lomb marad a tc1ken. A levelfelulet csokkenese gyengfti az ultetveny termOkepesseget.

A hajtasokmersekelt csonkazasaval mindket hatranyt elkerillbetjiilc.

A Moser-miivelesii tOkek zOldmunkBi szSlvessz6s mtiveiesBel. A Moser-nnlveleskor sokan a szalvesszdket nem kotik ki, banem szabadon bagyjak, Ezt nevezik lengc1 sztilvesszc1s mtlvelesnek. A lebajl6 reszek fiigg61eges iranyba szethuzzak a lombozatot, ezert javul a megviltig(ttis.

Ha a t6.ket a rovid csapok szamanak novelese belyett sz8lvesszOkkel terbeljiilc, a fiirtok tobb fenyt kapnak. Az ugarreszekbdl kinOvobajmsokat a paros buzalok koze igaz{tjuk.

A lengd szalvesszds rmiveles eseten elmarad a lekotozes.

Hatranyos, ba az egyes szalvesszdk lombozata leer a foldre. Ez ellen csonkazassal vedekezzunk, nebogy a lombozatot a betegsegokozo gombak megtamadiak,

Abol a munkaer6belyzet megengedi, a szalvesszoket a kartart6 buzal alatt 50 cm-re kihuzott segedhuzalhoz kotozzuk. Ezzel javul a megvilagftottsag, ami a termes mustfokat noveli, Tovabbi elonyok, bogy csokken a rothadas veszelye, es a szel nem tori Ie a szalvesszoket.

A lefvelt szalvesszds Moser-nnlveles mar nagyon hasonlu a Sylvoz-kor-

37

donhoz. Annyi koz6ttiik az elteres, hogy a Sylvoz-kordonnal nem talalhatok ugarcsapok.

Helytelen az a gyakoriat, amelyben a Moser-nnlvelesnel a sz8lvessz6t nem hUzzak: ki lelkiismeretesen a paros huzalok koziil, es {gy az ugar- is a term6- hajtdsok Osszezsu!ol6dva egymdst arnyekoljak. Dyen iiltetvenyben sok roszszul termekenyult, csak keyes bogy6b61 alI6 fiirt kepzOdik. A levelek egy resze a nyar vegere megsargul, majd lehullva j6 reszuk fennakad, es a fiirtoket takarja, novelve ezzel a rothadas veszelyet,

Ugyancsak helytelen szokBs, ha a sz8lvesszOket rakotik a kordonkarokra.

Ett61 a hajt3s0k ugyan nem 16gnak be a sorokba, de arnyekoljak egymast, es a tobbletmunka Mellett meg k8rt is okozunk! Ha a sz8lvesszOk lekotozesere jut munkaer6, akkor gondoskodjunk a sziikseges segedhuzalrol is. Megeril

Az is el6fordul, hogy ahajtasok nilzsufoltsaga ellen nil rovid csonkazassal vedekeznek. Val6 igaz, hogy ezzel elkeriilik az eros beamyekolast, de a levelfeliilet es a termesmennyiseg nines megfeleld aranyban, ami hatranyos a tOke eletere es a termes min6segere is.

Magasf'tott Moser-miiveles

A magasitott vagyjavitott Moser-mdvelessel a torzs es a kar 150-160 em magas. Folotte 40 cm-rel csak egy pdros huzal taldlhato. A ket paros huzahi, hagyomanyos Moser-mdvelessel szemben ez konnyebben ml1velhet6.

Metszeskor a vesszOket egyszeru"bb kiszedni a paros huzalok koziil. Szalvessz6nek val6t lehet61eg a lefele novekv6 vesszOkb6l valasszunk, {gy azok lehajlli8skor nem torhetnek le,

- 120 ---I

28. libra. Magasitott Moser-mOvelits metszits utlln

38

A sz8lvesszOk magasabbr61 indulnak ki, a bel61iik kinovo hajt8sok lassabban ernek Ie a foldre, A magasftott Moser-milveles atmenetet kepez az egyesfuggony fele, de a lombozatot jobban lehet gondozni.

Az ut6bbi evekben a magasitott Moser-nnlveles egyre inkabb terjed.

A Moser-fele mavetesmod jelentosege

Legfobbelonye a kevesebb munkartiford(tds. A regebbi, alacsony es kozepmagas rmfvelesmodokhoz Merten kb. egyharmad annyi kezimunka-rafordftam igenyel, es ez annak idejen, amikor Magyarorszagon bevezettek, a nagyiizemi sz616termesztes szamara donto jelentdsegil volt. Igen gyorsan elterjedt, mert a nagyiizemi gepek segftseget tudtak adni a Ids sz616teriiletek rmlvelesehez is. Lehetdve valt tehat a gepi muveLes a talajmunkak es a novenyvedelem teruleten is. Az univerzaltraktor j61 hasznosithat6 a szantofoldi rml-

velesben, az anyagszalhtasban es a sz616ben is. .

A magasrmfveles abban a tekintetben is eldnyos, hogy megszuntette a sok nehezseget okoz6 tavaszi es nyar eleji munkacsiicsot, ezen feliil a sz616 rmlvelese j6val kevesebb fizikai munkdt igenyel.

A termoreszek magasabbra keriiltek, ami vedelmet jelentett a tavaszi, kisebb mertekben a tell fagyokkal szemben is. A magasabbra nevelt sz610 kevesbe van kiteve a betegsegeknek is.

A telepfteshez kevesebb szaporttoanyag szukseges, es igy egy adott teriilet konnyebben beultethetd,

A magasmdvelesre - el6nyei folytan - a jov6ben is szuksegunk lehet. Hatranyait a fajtavalasztek javitasaval csokkenthetjuk, Ezert korabban ero, fagyaIl6bb fajtakat telepitsiink.

A Moser-fele magasmuveles hatranyai is szembettincek: A magasmdvelesen a sz616 8-10 nappal kesobb erik, ami a kesei fajtak eseteben gyakran mar behozhatatlan lemaradast jelent. Kulonosen nagy hatrany ez a gyengebb minoseget ado [ajtdk eseteben.

Az eddiginel j6val nagyobb jelentdsege van a [ajtak fagydllosdgdnak is.

A Vitis viniferan beliili fagyallosag a Rajnai rizlingnel mutatkozott a legjelentdsebbnek, mert egy adott esetben - 29 °C-nru is j6 eredmenyt adott. Mas helyen viszont - 23 °C-nru teljesen elfagyott. A Zala gyongyet a szakiroda- 10m er6sen fagyaIl6nak tiintette fol, de az 1980-as evek kozepenek - 25 es - 30°C-os lehillese alkalmaval ez gyakran nem igazol6dott. A Kunleany fajta az eldbbinel ellenallobbnak mutatkozott, de helyenkent ez is karokat szenvedett. Szerencsere tobbeves reszei elegge atveszeltek a lehdleseket,

A fajtak fagyaIl6sagat erdemes lenne alaposabban kiertekelni. EITe 1985 elott szabadfoldi korulmenyek kozott keyes lehetdseg nyflott, mivel kozel ket evtizedig a telek eleg enyhek voltak.

39

A nemes sz6l6n behil a tapasztalatok szerint meg a Chasselas es az Olaszrizling is jo ellenaIJ.osagot mutatott, de sfk teriileten es kemeny teleken ez nem elegend6 a biztonsagos termeszteshez,

Az Alfoldon tobb evtized tavlataban kb. negy evenkent fordulnak e16 kemenyebb telek, amelyek rendszerteleniil, szakaszosan kovetkeznek be.

A magasmuvelesu t6keken a term6reszek magasabban vannak, mint az egyeb t6keformakon, ami bizonyos fom vedelmet jelent a fagy ellen, ez azonban a legtobb fajta eseteben csak a kevesbe er6s teleken elegend6. A sfk videki sz610kben a biztonsagos termesztest erre nem lehet alapozni.

A magas, meredek lejt6k vedelmet nytijthatnak a fagyokkal szemben, de nem alkalmasak magasmaveles celjaira. Itt a talajadottsagok nem megfele- 16ek a nagy t6keformaboz sziikseges eleg er6s fejl6deshez. EzenklvUl ezek a teriiletek nem alkalmasak gepesftesre sem. A szeles soni sz616kben igen nagy er6zias karok alakulnanak ki.

Er6sebb lejtes1i teriileteken csak tereprendezes es teraszozas utan, illetve megfelel6 melysegli talajreteg eseten gondolhatnank a magasmdveles bevezetesere. Ez viszont rendkiviil faradsagos, es Magyarorszagon a jelenlegi koriilmenyek kozott ilyen koltseges megoldasra nem gondolhatunk.

A Moser-fele nnfveles a legjobban az enyhe lejtesa dombvideken valik be. A magasmifveles a munkaerdhiany miatt az Alfoldon is elterjedt. Ennek karat az elmiilt evek kemeny telein tapasztalhattuk.

A magasmrlvelestl sz6161etesitesehez jo !elkeszultsegszUkseges. Az iiltetveny szamara a lehet6 legjobb !elteteleket teremtsiik. meg. A term6hely alapos koriiltekintessel val6 kivatasztasa Mellett gondosan vegezziik el az alaptragyazast, es a lehetd legmelyebben forgassunk. A szaporit6anyag beszerzesekor is fokozott gonddal kell eljarnunk, Hektaronkent a 2400-2800 csak akkor ad megfelel6 mennyisegtl termest, ha valamennyi egyed b6term6 es jo er6ben van.

Emyo- (Ie{velt SZSIvesszos) mO"veles

Az emy6muvelesnel a tobbeves resz egy torzsbdl an, amelyen lefvelt szalvesszo1cet hagyunk. Tenyeszterulete, tamberendezese a Moser-mdvelessel megegyez6, de a kartarto huzal ala 40-50 cm-re meg egy segedhuzalt helyeziink el.

Az ernyormlvelest kozepes sortavolsagu ultetvenyben is nevelhetjiik. Ekkor majdnem teljesen megegyezik a Nemetorszagban igen elterjedt ketszalvessz6s t6keformaval, amit Pendelbogenschnittnek neveznek (nem csiing6 szatvessz6s mdveles, mint a benl szerinti fordftasbol kovetkeznel). Ez ut6b-

40

29. abra. Erny6mlivel6sli t6k6k vessz6inek helyzete lombhullas

utan _ ~~~N""'dIIoI"""""--""""''--~

binak a szokasos sortavolsaga 1,50-2 m, t6tavolsaga 1,20 m, torzsmagassaga 80 em. Az ottani f6fajtanak, a Rajnai rizlingnek a mdvelesmodia.

Hogyan alakftsuk ki a tt5kit is hogyan metssziik azt?

Az alakftast az els6 ket evben a Moser-rmlveleshez hasonloan vegzik, Az atlagosan fejlett ultetvenyekben aIakltjak ki a torzset, amelyen a ket fels6 hajtast hagyjak meg. A negyedik evben az egyik oldaIon szaIvessz6t, a masik oldaIon ketrugyes ugarcsapot talalunk. U garcsap nelkiil is alakfthato, de akkor konnyebben felkopaszodhat. A tovabbi evekben a terma t6ktket a leiveles vagy a szaIvessz6s valtocsapos metszes szabalyai szerint neveljiik.

Er6sebb ultetvenynel mar a negyedik evben elerhetjUk a teljes termore forduldst is. Ekkor ket szaIvessz6t hagyunk. Ebben az esetben a harmadik evben negy hajtast neveliink, ket haitasbol ugaresapot, kett6b61 pedig a negyedik evben szaIvessz6t alakftunk,

Az ernyamuvetes jelentasege

Az emyomiiveles elonyei. A rmlvelesi moo nagy el6nye a metszes egyszerdsege. A termoreszek es az ugarreszek jol el vannak valasztva,

A keskeny lombfaI miatt a t6ke hajtasainak jobb a megvilagttdsa, mint a Moser-rmlvelesnel. Ez azonban esak a kozepes sortavolsag eseten an fenn igazan, Szeles sortavolsag eseten ez kevesse igaz, mert a kielegito terheleshez a legtobbszor nem elegend6 a ket szaIvessz6. Ha esak ket szaIvessz6t ha-

41

gyunk, a tOke a torzstisztftason es a csonkazason kiviil mds zoldmunka: nem ktvdn.

Az emyomuveles hatranyai. Tavasszal a szti/vesszo /ekotoztsereeleg rovid ido an rendelkezesre, Korabbi iddpontban a fagyveszely miatt nem is nagyon tanacsos metszeni. A szaIvesszoKet is akkor konnyebb lekotozni, amikor mar megkezdddott a nedvkeringes, Ezt a gyors rugyfakadas koveti, ami utan a hajtasok mar konnyen letorhetnek.

Ha a szalvesszdk riigyeit reszleges fagykar eri, akkor a keno terheles mar nehezen val6sithat6 meg.

A SzalVesSZOK lekotozese idOhoz kotott, es elegge munkaigenyes [olyamat, es mert csak kezzel vegezhetd, nagy teriilet eseten gondokat okozhat.

Az emydrmlveles fmeg kozepnagy furta [ajtak metszesere alkalmas (pl.

Chasselas, Rizlingszilvani), Igy ket szalvesszovel is j61 meg tudjuk oldani a keno terhelest, es a tOke lombozata nem lesz nilzstifolt.

Gyakori az emydrmlveles a szdlvesszds metszest igenylo borsz61o fajtaknal, mint pl. a Leanyka, Piros tramini, Sziirkebarat , Chardonnay es Cabernet.

Nem konnyti a szalvesszdk lekotozese a merev vesszejafajtak eseteben, mert konnyen letorhetnek,

Ernydnnlveleskor az aprobb furta fajttikntil a keno terheles elerese celja- 001 olykor harem, sot negy szalvesszd meghagyasat is ajanIjak. Ezzel viszont a tOke zstifoltabb lesz, es a lombozat veszft a megvilagftottsagabol, Ha tobb hosszabb termdresszel kfvanunk terhelni, akkor megvilagftottsag szempontjaOO1 elonyosebb a Sylvoz-kordon alkalmazasa,

Sylvoz-kordon

A Sylvoz-kordon alakito metszese es terhelese

A magas kordonrmlvelesnek ez a formaia fmeg Olaszorszagban terjedt el, helyenkent azonban nalunk is megtalalhato. A lekotozott szalvesszejti Moser-rmlveles csak annyiban kiilonbozik a Sylvoz-kordont61, hogy abban ugarcsapot hagynak. A Sylvoz-kordon elkepzelhetd tobb valtozatban is, de a leggyakoribb az egytorzstl egykani megoldas, Az alakit6 metszes hasonI6an indul, mint a Moser-kordonnal, A negyedik ev ulan hagyhatjuk meg az els6 szalvesszdket, Az otodik evben egy tOken mar negy lefvelt szalvesszo is lehetseges, Ennel tobb, j6 talaj eseten sem tanacsos a nilterheles veszelye miatt.

A szalvesszdk metszeset, kotozeset a leiveles szabalyai szerint vegezzuk.

A klasszikus Sylvoz-kordonnal ugarcsapot nem szokas hagyni, bar elonyos lenne a kovetkezd evi metszes megkonnyftese miatt.

42

40 em

40

eo

40

30. abra. Sylvoz-kordon metsz6. utan, tavasszal

I,

Az ernyomdveles es a Sylvoz-kordon tdmberendezese es tenyeszteriUete Magyarorszagon azonos a Moser-fele magasmdvelesevel, A tart6huzal alatt kb. 50 cm-re egy segedhuzalt feszftiink lei, es ehhez kotjiik a sz8lvessz6ket .

. A Sylvoz-kordon ielenttJseg~

A Sylvoz-muveh~s elonyei. A lefvelesnek az az eldnye, hogy a riigyek az egesz szalvesszd hosszaban biztonsagosan kifakadnak.

A termdreszek es az ugarreszek szetvaIasztasaval jobb a lombozat megviIdgftottsdga is, ami a termes, a vessz6 beerese es a novenyvedelem szempontjabol egyarant el6nyos.

A Sylvoz-muveles luitninyai. Ezzel a tOkeformaval - akarcsak a tobbi magasrmivelessel - csak fagyt61 vedett helyen erdemes foglalkozni.

A Sylvoz-rmlveles erdsen igenybe veszi a tOket, es konnyen tiilterheleshez vezet. Ezert csak gazdag tala jon alkalmazhat6, mert a j61 kifakad6 szaIvessz6 termekeny riigyei eros terhelest jelentenek.

A szdlvessztJ lekotozese szorosan idtJhoz kotott, es sok munkdval jar. Ezt pontosan kell vegezni, mert nagy sziikseg van az als6 riigyek kifakadasara is. A kovetelmenyek miatt biztosabb, ha ugarcsapot is hagyunk.

A kfvanalmak csak optimdlis koridmenyek kozott valostthatok meg.

A szalvesszdk lekotozesevel jar6 kordonmifveles a legszebb eredmenyeket Matraalian mutatta fel, ahol a j61 tragyazott es gondosan kezelt Mztaji sz6- IOkben a Rizlingszilvani fajta 20 tonnat es 18 mustfokos termest is adott.

43

Egyesfiiggony

Mas neven egysfku fuggony, Az ut6bbi evekben a bulgar sz6lotermesztes es a kettosfiiggony-muveles gondolatanak hatasara keriilt eloterbe. Igen sok uj telepftesben megtaWhat6.

A tobbeves reszek alakulasa. A Moser-rmiveleshez hasonl6an egy torzsbol es egy karbol all a tOke. A torzsmagassagjobb, ha nem tobb 160 cm-nel, mert kulonben - f61eg az alacsonyabb termenl emberek szamara - nehezkes a metszese,

Alilito metszes. U gyancsak a Moser-mdveleshez hasonl6.

A karnak vald vessz6t kaszer tekerjuk at a huzalon, es fgy kotozziik meg, kulonben a termes sulya alatt konnyen leszakad. Az eddig targyalt rmivelesm6dokt61 elter6en ugyanis a sUly egy helyen osszpontosul, es ezt kotozessel megtartani nem lehet.

A kar kialakft8sat a negyedik evre fejezziik be.

tvenkent esedekes metszes. A kordonkaron a tOke erosseget61 fiiggoen 3-4 szalvesszdt es ugyanennyi ugarcsapot hagyunk. A szalvesszoket a lombsator kiilsO reszen kepz6dott vesszOkb61 neveljiik, mert ezek erertebbek, mivel tobb napsutesben volt reszuk,

A tSmberendezes egyszertibb, de mert a magasan leva sulypont miatt nagyobb igenybevetelnek van kiteve, mint a Moser-kordonnal, feltetieniil j6 anyagb61 es j6 kivitelben kell kesziilnie.

4.6.

31. abra. Egyesfuggony-mQvelas alakitasa a 4. as az utana kovetkez6 avekbe.n

a) tavaszi. b) 6szi allapot

44

Az oszlopokat egymast614-6 m-re telepitsiik. A t6kek melle a szokasosmil hosszabb, 2 m-es kar6kat tegyiink, ebb6l a foldben 40 em legyen. Mivel az ilyen kar6 a szokasosnal tobbe keriil, beszerzesiik is nehezebb, aj8nlato:sabb az ikertokes telepites, mert {gy a tamberendezes kevesebbe keriil. Ha a kar6 nem er fel a kartart6 huzalokig, a torzs elgorbul, Vooekezesiil akartart6 huzalt minden evben ujra meg kellene fesziteniink, ami nem konnyli feladat.

A kartart6 5 mm-es huzalbol anjon, melyet kifesZites utan U szegekkel az oszlopok es a kar6k tetejere szogeziink, Termeszetesen ebben az esetben utanfeszftes nem lehetseges,

Tenyeszteriilet. 3-3,5 X 1,2 m-re telepftik. Ikertdkes iiltetes eseten ugyanezt a t6keszamot ugy erhetjiik el, hogy a t6kek kettesevel, egymastol 40 cm-re legyenek, es az oszlopok, illetve a kar6k kozejiik keriiljenek. A karokat ilyenkor egymassal ellentetes iranyba kell kinevelniink.

Zoldmunkdk

A bearnyekolas csokkentesere a zoldmunkak soran legyiink tekintettel. Tavolftsuk el a folosleges medddhajtasokat, amelyekre a jov6 evi termesb.ez nines sziiksegunk,

Az osszeakaszkodni kesziil6 haitasokat egy specialis milvelettel, az iin, fesidessel valasszuk szet, Ez er6sen idOhoz kotott munka, mert ha elkesunkveIe, mar esak nehezen tudjuk elvegezni. Esetleges novenyvedelmi munkak utan a munka-egeszsegugyi varakozasi id6 er6sen zavarhatja az ilyen tevekenyseget, Sz616eres kezdeten ajanlatos a furtoket leginkabb arnyekolo leveleket is leszedni, mert ezzel rossz id6jaras eseten a rothadast is meggatolhatjuk.

Valamennyi zoldmunka elonyos, de hogy koziihik mennyit all modunkban elvegezni, az a rendelkezesunkre aIl6 munkaer6t61, id6t61 es egyeb feltetelektdl, tobbek kozott a koltsegektdl is fiigg.

Az egyesfiiggony-mtiveles jelenuisege

Az egyesfiiggony-miiveles elonyei. Egyszertibb a tdmberendezes, mert esak egyetlen huzalbol all.

Konnyebb a metszes, mert a vessz6k nem akaszkodnak ra a felsd huzalokra. Ezenkiviil a t6ke attekinthetobb.

A sziireti munkdk is konnyebben vegezhetdk, ha egyszenibb tamaszu tokevel allunk szemben.

A termdreszek magasabban helyezkednek el, ami bizonyos vedelmet jelent a teli es a tavaszi fagyok ellen. A teli fagyok alkalmaval ez kiilonosen

45

fagyra kevesbe erzekeny fajtak eseteben lehet jelentds, es olyan helyen, ahol nem 'keD felniink, hogy a torzs als6 resze "kifagy" a tOke al61.

A teli fagyokkal kapcsolatban ne feledkezziink meg arr61, hogy a tOke ellenallosaga (bizonyos mertekben) evrdl evre valtozhat, Fiigg az elozo evi idojarast61, az elmiilt evben erlelt termes mennyisegetdl, a tapanyag-ellatottsagtol, a tapanyagok aranyatol es a fejlooest61. Ez egyebkent minden nuivelesformara egyarant fennall,

Az egyesfuggony-mdveles eldnyeit - az elmondottak figyelembevetelevel - ott lehet elsdsorban felhasznalni, ahol kevesebb munkdt tudnak forditani a sz610 milvelesere, mint amit a tobbi egysfku rmlvelesmodok megkfvannak.

Az egyesfuggony-rmivelesre a legjobban a szabalyosan novekedo"tin. konnyen kezelheui fajtdk vdlnak be. Gyongyosi kfserleteinkben ilyen volt a Rizlingszilvani fajta, ami mindenfele, sok iddt es faradsagot kivan6 zoldvalogatas nelkiil ugyanannyit tudott teremni, mint a Moser-rmiveles mellett (kb. 10 tonnat), es a mindseg is megegyezett. A Leanyka fajta viszont nemcsak kevesebbet, hanem gyengebb rnindseget is adott. A lombozat nilsagosan arnyekolta onmagat, Ezt csak igen sok kezi munkaval lehetett volna megsziintetni. Ebben az esetben eldnyosebbnek latszott, ha a Leanykat mas rmivelesi m6ddal termeljiik, ami kevesebb rafordftast igenyel.

Az egyesfiiggony-mtiveh!s hatranyai. Az egyesfuggony egy szal huzaljan levd karr61 es a szaIvessz6kr61lehajI6 hajtasok egymdst dmyekoljak. Ez kiilonosen akkor fenyeget, ha a sorok az uralkod6 szeliranyra keresztben allnak, esegy oldalra fordulnak at. Ilyenkor a fiirtok rosszul termekenyulnek, es a novenyvedelmi munkakat is nehezebb elvegezni, Mindez kulonosen kifejezett, ha gazdag talajra bujan novekedd fajtakat telepitettiink. Sovanyabb talajon, szabalyosan novekvti fajtdknal az emlitett hatranyok kevesbe jelentkeznek.

Ujabb amerikai kutatasok szerint nem mindegy, hogy egy rmivelesmod eseteben milyen iranyban neveljiik a lombozatot. A fiigg61egesen folfele al- 16k mindig erosebben fejlddnek, es a rajtuk levo fiirtok is jobban cukrosodnak, mint a lefele hajl6 hajtasokon.

A ketsflui mtivelesm6dok fogalma

Az 1 X 1 m-es tenyeszterulenl bakrmlvelesnel ha-onkent 10 000, a 2,4 X 1 m-es kozepmagas kordonnal 4168, a 3,5 X 1,2 m-es terallasti magasmdveleseknel2381 tOke talalhato. Ahhoz, hogy a sortavolsag novelesevel ne csokkenjen a termes, 1 ha-on kb. ugyanannyi hajtdst kell nevelnunkvalamennyi rmlvelesmoddal, Ennek kovetkezteben ahogy szelesednek a sorok, ugy zsii-

46

fol6dnak a hajtasok, ezert valamennyi szeles soros magasrmlvelesnel roszszabb a tOke megvilagftottsaga, mint a keskenyebb sortavolsagu tOkeformaknal,

A legismertebb szeles soni magasrmlvelesnel, a Moser-fele kordonnal a lombozat erdsen drnyekolja onmagat, A tOke belsd reszen a megvilagftottsag a fenyerd kb. egytizedere is lecsokkenhet, Ezzel romlik a levelek asszimilacios tevekenysege. A vesszOk rosszabbul ernek, a rugyek, kulonosen az alapi reszen kevesbe termekenyek, csokken a megtermekenyult viragok szama, kisebb lesz a bogy6k cukortartalma, a rothadas is erdsebbe valik, mint a regebbi muvelesmodoknel, Oriasi el6nyei ellenere a Moser-fele magasmdvelesnek tehat hatranyai is vannak. A szalvesszdk segedhuzalhoz val6lekotozese bizonyos fokigjavitja a hajtastomeg elhelyezeset.es ezzel egyiitt a megvilagitottsagot, de a term6hajtcisokat ezzel egyiitt rovidebbre kell csonkaznunk, ami nem javitja az asszimilacio felteteleit,

E hatranyokon kfvannak segiteni az un. ketslkTi mavelesmodok; ahol a lombozatot ketteosztjak, es ezert a megvilagftottsag erdsenjavul, amit a veszSWK: riigyeinek nagyobb termekenysege is igazol. A megvilagftottsagnak ezt az elonyet csak reszben csokkenti az a biol6giai hatrany, hogy a hajtasok a nyar masodik feleben lefele csiingenek - mint a kettdsfuggony-rmfvelesnel lathato.

Kettosfiiggony-mtiveles (GDC)

Tobb ketslku rmlvelesmod van. Koziiliik hazankban a kett6s/Uggony-muvelesveilt kozismertte, Ebben a magasrmlvelesnek ket tart6huzala van, es innen is szabadon lognak le a hajtasok.

A tamberendezes kulonleges formaja folytan a szetvalasztott lombozat jobb megvildgltast kap, mint a szeles soros egysfku rmlvelesmodok eseten, nagyobb a teriiletre jut6 termofeliilet, A kettosfiiggony-muveles 4 X 1,2 m-es teraIlas eseten ket ikersorra van osztva, es igy a lombozat k6ze1 annyi fenyt kap, mint 2 m-es sortavolsag eseten,

A biologiai.eldnyok mellett nagyon fontos meg az eddigieknel jobb gepes(thet6seg, ami uj tavlatokat Iger a sz610termesztes szamara, Ennek remenyei azonban gazdasagi okok miatt hazankban nem valtak val6ra. Ajobb megvilagitcis es a tobb termes lehetdsege azonban fennall, igy tovabbra is erdemes megismerkedniink ezzel a rmlvelesmoddal.

A GDC-muveles a ketslku rmlvelesmodok legismertebb formaja; Magyarorszagon kozel ket evtizede valt ismertte. Nagyobb iizemi teriileten is

47

megtalalhato, helyenkent kisiizemekben is el6fordul. Kisebb teriiletekre aj8nlhat6 valtozata a kovetkezd,

Tobbeves reszek elhelyezkedese. Leggyakoribb az egytorzsti ketkani es az egykani egytorzsil, ikertdkes valtozat. A torzs magassaga 150 em. Innen enyhen folfele lejt6, 60 em hosszu kivezeui karok talalhatok. A tart6buzalokon lev6 termOkarok bossza 1,2 m.

Alakito metszes. A telepftes utani evben a tOkeket ket riigyre metssziik. Ikertclkes vBltozat egytorzsu, egykani tclkevel. A masodik evben ket bajtast neveliink. Az egyiket a kar6 magassagaban visszacsipjiik, a masikat kivezetjiik a kartart6 buza1ra. Ennek megkonnyftese vegett a kar6 es a kartart6 buzal kore zslikkotoz6 zsineget kotunk, nebogy a hajtas letorjon, Meg e16- nyOsebb, ba a tOke melle egy nyitott Y alakii, kb. 8 mm-es hullamosftott buzalb61 atI6 tin, komaromi tamaszt tesziink, amivel a tOke melletti kar6 es a kivezetes kerdeset is megoldjuk.

Ezt a kis szerkezetet, amelyet a Komaromi Mezdgazdasagi Kombinat szakemberei dolgoztak ki, a milvelesmod kedvel6i igen basznosan tudiak alkalmazni, es maguk is konnyen meg tudiak csinalni.

Az egytorzsu es egykani tOke segftsegevel a termofeliiletet egyszera kialakttan: es fenntartani. Hatranya, bogy a letesftesehez tobb szaporit6anyag szukseges, ami noveli a telepftes koltsegeit, Amennyiben azonban a t6tavolsagot noveljiik, pI. 1,40 m-re, akkor mindez kevesebb rafordftassal is megoldhat6.

Egytorzsu, ketkani tclke alakitBsa. A karokat ket reszletben alakitjuk ki.

A masodik karnak val6 hajtas kivalasztasakor iigyeljiink arra, bogy az megfelel6 helyzeni es er6teljes novekedesti legyen, kiilonben nem kapunk aranyos formaju tOkeket.

Ez a tokeforma lassabban alakithato ki, mint az egytorzsil egykani valtozat. Gazdagabb kotott talajra ajanlhat6, mert egy tOkebelyre csak egy oltvany-sziikseges, es igy a telepftes kevesebb szaporit6anyaggal oldbat6 meg.

Mire vigytizzunk a GDC-tokek kialakttdsakor?

A tOkea1akitas kenyes id6szaka a hajtasok kivezetese a kartart6 buzalra.

Ha ezt nem vegezzuk el idejeben, akkor a hajtast zsakkotoz6 zsineg vagy komaromi tamasz nelkul a szel konnyen letorheti,

Ha a masodik ev elejere meg kesik a tdmberendezes befejezese, akkor ideiglenes megoldaskent a kar6k magassagaban egy buzalt feszitiink ki, es atmenetileg ezen vezetjiik a hajtasokat, Ezt csak sziiksegmegoldaskent alkalmazhatjuk, mert amikor a kartart6 buza1ra kotjiik at, a merevebb hajtasok konynyen eltorhetnek.

Ha a karok kialakitasat a torzsnek szant vessz6 csucsi reszeb61 kinov6 bajtasokkal a barmadik evben kezdik el, akkor a vessz6 fels6 reszen lev6 termes

48

4.lIv

b

s. ev

32. 6bra. Egytorzsu katkani GDC alakftasa a 4. as 5. avben. a) tavaszi. b) 6szi 611apot

tomege konnyen elgorbftheti a torzset, Ellene gondos kotozessel vedekezhetiink.

A termessel megrakott kar esak akkor nem szakad Ie, ha kinevelesekor legalabb ketszer rdtekerjiik a kartart6 huzalra.

A kivezeto karreszek a torzshoz viszonyitva ne alljanak derekszogbea, mert kesObb lejjebb hajlanak, es igy serkentik a karokon a fattylihajt3s0k elotoreset. Ezert a karok 140-150 cm-rdl induljanak ki, illetve a kartart6 huzal 160-170 em magasan legyen.

Evente esedekes metszes, A kettdsfiiggony-nnlveles sok tekintetben elter az eddig megszokottakt61, ezert a metszesevel is reszletesebben kell foglalkoznunk.

Ne feledjiik: a jobb megvilagftottsag folytan az a1s6 riigyek termekenyebbek, mint mas tOkeformanal, ezert ez a rmlvelesmod rovidebb metszest ktvan.

A kialakftas szakaszaban a novekedes meg igen gyors. Ilyenkor a karokrol a hosszu hajtasok hamarosan fuggdlegesen csiingenek le, Ez kesObb, a teljes termOkort elert tOkenel mar csak a nyar masodik feleben kovetkezik be.

A kialakttds eveiben a karok meghosszabbftasan kiviil hosszii termdreszt ne hagyjunk. Ilyenkor a nilterheles veszelyenek elkenilese vegett esak rovid csapra metssziink. Nagyon fontos szempont, hogy a metszeskor meghagyott reszek ne dlljanak befele, mert a fejl6do hajtasok a tOke megvilagftottsagat rontjak, es az ilyen tOket lehetetlen rendben tartani.

49

33. libra. Kifele metszett GDC-muvelesu t6ke

Tamberendezes. A torzseket a talajt61150 cm-re kidllo karo mellett nevelhetjuk. Elonyos a mar ismertetett komaromi tamasz hasznalata, Att61 nem kell tartanunk, hogy ez ut6bbi el fog gorbulni, mert ennel a rmivelesnel a termes tomege a kartart6 huzalokat terheli.

A tartooszlopokat egymtist614,6-4,8 more tessziik ugy, hogy egyben a torzsneveles eeljara is szolgalianak. Siillyesztesiik laza talajon 80 em, kotott tala jon 60-70 em.

A kereszttartok hossza 120 em. Ezek ne legyenek mozgathat6k (mint helyenkent lathato), mert eloatlltasuk igy nehezebb, es a kozeli jovOben ugysem fognak geppel sziiretelni. Legjobbak a kemenyfabol keszultek, de ha valaki T vashoz vagy eolos csohozjuthat, akkor meg szebb kiatIitasu es erdsebb valtozatot keszfthet.

A fa kereszttart6k 5 mm vastag, vagy ehelyett ket osszesodort 3 mm-es huzallal rogzithetOk az oszlopokhoz. A racsavarozas idd- es koltsegigenyes nnfveletevel nem erdemes bajl6dni.

A kereszttart6kat 160-170 em magasra tegyiik. Ezt a soron beliili apr6bb talajegyenetlensegek miatt eleg nehez pontosan meghatarozni, de ennel ne helyezziik magasabbra, mert kiilonosen az alacsonyabb termettiek reszere nehezze valnak a novenyapolasi munkak.

A vegoszlopokra a kozbensdknel kb. meg egyszer olyan eros kereszttart6- kat tegyiink. A kartart6 huzalok 5 mm vastagok legyenek, ha ilyen nines, oszszesodorva ket 3 mm-eset hasznaljunk. Az ut6bbiakat kisebb teriileten, kiskertben konnyebb kifesziteni.

A kartart6 huzalokat egyszerre es fokozatosan feszitsuk ki, kiilonben az

50

12 em

34. libra. GDC-mGveles tamberendezese fix kereszttart6kkal.

Baloldalt a kereszttart6k elhelyezese fels6 rogzitassel. jobbra az oszlop atfurasaval val6 rogzites 10-es gombvassal

oszlop es a kereszttarto eIfordul. A tamberendezest Iegalabb ket embemek kell epfteni, egyediiI csak a karozas milvelete oldhato meg. A kartarto huzaIokat a kereszttarto szeIet6I 5 cm-re heIyezziik el.

A vegoszlop kikotesekor a horgonyzoberendezestol (csiga, betontusko) egy 10-es gombvasat vezessiink fol, es ehhez a talaj folott 20 cm-re harem pontban rogzitsiik a vegsd kereszttartot; kozepen es ket szelen.

A GDC-muveles tenyeszterulete, Hazai koriilmenyek kozott a sz6I6termesztes eszaki hataran, a mindsegi kovetelmenyeket is figyelembe veve a GDC-muvelesnel is eldnyosebb a kisebb tenyeszteridet: Ilyenforman a kisebb sz6lOkben 3,5 m-es sortavolsag ajanlhato. A kereszttarto 1,2 m legyen. 3,5 m-es sortavolsagnal a sz6I6iiltetvenyt csak kis gepekkel rmlvelhetjuk.

4 m-es sortavolsagnal mar univerzaltraktort is igenybe vehetiink. Itt az er6sebben novekedd fajtak eseteben a kereszttarto 1,4 m is lehet.

A t6tavolsag az egytorzsil tdkeknel 1,20, ikertokes telepfteskor 1,2- 1,4 m-es legyen.

35. abra. A torzsek as karok kialakitasat as tartasat segit6 hullamosltort huzal [komaroml tamasz). Komaromi Mez6gazdasagi Kombinat. 1981

51

Az univerzaltraktor olyan szeles munkagepet vontasson, amelyik az egesz sorkozt megmilveli. Ha ilyen nem an rendelkezesre, erdemes hazilag kialakftani. Ennek hianyaban kisgepekkellehet megoldani a kimaradt talajsav megmuveleset, ami a kereszttart6k miatt eleg nehezkes,

A GDC-muveies zoldmunkai

Mint a metszesnel mar hangsiilyoztuk, a zoldmunkak megfeleld vegrehajtasat a gondos kifele metszessel tessziik lehetdve. Mind a termd, mind az ugarreszek a sorkoz fele helyezkedjenek el. Ez a keresztiranyii szelhatas ellen is ved,

Erdsebb novekedes eseten a GDC-muvelesen hajtasigazftas szukseges, Amennyiben a kifele metszest nem hajtottuk vegre kovetkezetesen, csak igen nehezenlehet rendben tartani a tdket. Ebben az esetben meg 1,5 m-nel szelesebb kereszttart6 sem elegendd,

A,GDC-muvelesben a hajtasok gyengebben novekednek, mint a Mosermdvelesben (de ez nem megy a tOkek termokepessegenek rovasaral). Ezert szakszenl kezeles Mellett a tOkek hajtasrendszere aranylag konnyenrendben tartbat6.

A hajtasigazftas ceIja, hogy ket parhuzamos karon fejlodo hajtasok ne akaszkodjanak ossze, es a tOke belseje j61 meg legyen vilagftva, Ennek az esz-

36. 'bra. GDC-mOvelesQ t6kek bels6 csonkazaSB

52

37. abra. Belse csonkazasban reszesitett G DC-mCivelllsu t6kek lornbhullas utan

kozei a szetfesiiles es a belsd csonkazas, A celunkat egy rmivelettel is elerhetjiik, de az emhtett kettot mas-mas iddpontban vegezhet,iiik, amivel elkeriil-

hetd a nemkfvanatos munkacsiics. . ,

A bajtasok fesiilese a parhuzamos felsorok hajtSsainak szetvalasztasaool all, amit a sorokon vegigmenve vegezhenink el. Ennek idopontja aviragzas utani 3-4. het, A pontos iddpontot nemi gyakorlat utan konnyebb kivalasztani. Ha till koran vegezzuk, akkor hamar ujra osszeakaszkodnak, ha nil keson, akkor mar nehez a vegzese. Az idejeben valo fesiiles teljesftmenye egy nap alatt egy hektar lehet.

J6 tapanyag-egyensuly es esszenl terheles eseten a hajtasok nem futnak el vfzszintes iranyba, tehat a sz61osorok keresztben val6 szetfesulesere nines szukseg, Hat.fajtaval folytattunk tobb evig tart6 reszletes kfserleti megfigyeIeseket, de ilyen milveletre nem volt sziikseg meg az eros hajtasfejlodeser61 ismert Matraalian es a Leanyka fajtanal sem.

Beisel (Sonuzas. Amennyiben kifutottunk a fesiiles idopontjabol, akkor a befele haj16 haitasokat a flirt folott negy level utan bekurtitjuk. Ez ugyan nil rovidnektdnik, de gondos tavaszi kifele metszes utan a hajtasoknak csak mintegy 10%-at erinti, amit a tobbi normalis hosszusagura kurtitott hajtas levelfeliilete helyettesiteni tud. Mereseink igazoltak, hogy a tOke termesenek mustmindsege nem tert el a fesiilt hajtasoketol,

A lefeleesiingo hajtasok csonkazasat ugy vegezzuk, hogy als6 vegiik a foldt61 kb. 60 cm-re legyen.

Nem mindegyik hajtas torekszik arra, hogy a fold fele hajoljon, hanem - kiilonOsoo a merevebb novekedesileknel - a sorkoz kozepe fele iranyul, es arra is kepes, hogy a masik sorban novekeddvel osszeakaszkodjon. Az ilyen, kozlekedest akaddlyozokat szukseg szerint csonkazzuk.

Ne erjen meglepeteskent, hogy a kialakftas eveit61 eltekintve a mdvelesm6d nevere utal6 szep fiiggonyforma esak a koran lefele csungo hajtdsti [aj-

53

38. abre. Ketsler iqaz+tc rt. caonkazo tt Mcs ar-mdvetesu Leanvka-tokek bujan novekednek. es a vesszek surun helyezkednek el.

Gvonqvos. 1980

39. abra. A kettosfuggony-muveJesu Leanvka tokejen a veqataclo visszafogott. A vessz6k vekonvabb ak. ethelvezkedesuk

a jobb meqviiaqftot tsaqr a utal.

Gvonqvos. 1980

54

tak nal kepzodik. amilyen pl. a Zala gyongye. A mere v, [elmerev haitdsu nemes sz6l6fajta (Y. vinifera) GDC-muvelescTl terrndkorban javareszt folfele igyekszik novekedni. Ezekre a fuggony clnevezcsncl jobban illene a kett6s kordon. A fuggony inkabb a labruszka fajtakra illik - a modot ezekre a fajrakra dolgoztak ki. (Tnnen ered a nevuk is; genevai kett6s fiiggooy = Geneva Double Curtain, GDC)

Hazai fajtaink termesretes novekedeset. enncl a rrulvclesncl nc igyekezzunk megvaltoztatni, mert ez anuigy sem leherscges. A lefele csungo hajtasok biologiai szernporubol armigy sem eldnyosek, es csiikkentik ajobb megvil;igfu\s hatasat. !lyen szempontb61 nem a szep ftiggiinyfonna, hanem a ketieosztott hajtastomeg a foruos. Ez ugyan - k ulonosen szeles helyen - kisse nchezze reszi a tokeaiakttast. de a rncgfelelo megvilagitas a iombozat kctteosztasa Iolvtan {gy is kialakul.

A niltcrheles elkerulcse celjabril csak hOSSZlj csapos.felsratvcsszos termdreszekct hagyjunk. Szalvesszore csak igen eros novek edcstl es gazdag talajon leva toket metsszunk p'. a Leanyka fajtanal.

A kerrosfuggony-rmiveles tokci sokak szarnara kevcsbe rendezettnek ninnek , mint az egysiku rruivclesckc. A kettdsfuggonv-nuiveles esszeriisegc akkor nlnik ki, ha felulrol, emeleres hazbol vagy rnagaslatrol rekiutjuk meg. Orman nlnik szembe. hogy mcnnyivel jobb a lombozat megvilagttottsaga, mint a Moser-nuivelesmod escteben.

A k ettosfuggony- (GDC-) mtiveles jelentosege

A GDC-nnlvelest legtargyilagosabban a napjainkban cltcrjedr rnagas tokeformaval, a Moser-nnivelessel osszehasonhtva ertckelhetjuk.

A nnivelesmod eI6nn .. ·i. Az esszenien muvelt GDC-muveies csak 30-40%-nyi kezimllnka~"6-IelhaszndLdsl kivan. Konnyebb a mctszes es a szuret, csokken a zoldrnunkak szarna. Ez az arany a teruletre szarmrva jon ki. De ha pl. I (JOG kg terrncs clrialhtasat vesszuk alapul. a kep meg kedvez6bb.

Ugyancsak jot mutat a leszuretelr termes menn yisege es minosege. Amcnnyibcn a rcruicrrc jU!(J terrnes egyenl6, a GDC-muvelCs egy-ker mustfokkal jobbat ad.

20-30%-os tcrrnestobblcrkor a minoseg egyenl6 a Moser-kordonon termcuevel. A G DCvrmlvcles 40-50%-os tcrmestobbleter is el tudott erni, de ilyenkor a Illinost'g egy mustfok kal csokkent.

Ezek a terrneseredmenyek a Matraaljan, kedvez6 ialajon alakultak ki, ahol a sz616 mindket muvclesmodban 3.5 ru-es sortavolsagra volt telepftve. Erdekes modori a nagy tcrrnestobblerck tigy jouek letre. hogy a kett6sfiig-

55

gony-mdveles es a Moser-kordon tOkei egyforma tragyazasban es novenyvedelemben reszesiiltek.

A GDC~muvelesU tOket nagy feliilete miatt konnyebb terhelni, jobban elhelyezhet6k a szaIvessz6k anelkill, hogy nagyfokti bearnyekolas aIakulna ki.

A kulonleges tamberendezes altal ketteosztott lombozat jobb megvildgitdsa f61eg az els6 iddszakbanjelentkezik. A hajtasfejlooes masodik szakaszaban a lehajl6 hajtasok mar nincsenek olyan kedvezO helyzetben, megis az asszimilaci6 feltetelei a kettosfiiggonynel kedvezObbek.

A GDC-muveles jobb felteteleket teremt a csemegesz610 termesztesere is, mert a szabadon atl6 fiirtok szepen kifejlOdnek, es sziiretkor a bogy6k hamvassaga is epen marad.

Az alaesonyabb dombvidekeken a GDC-tOkek magasan fekvo termdreszei kevesebb fagykdrt szenvednek, mint az egyesfuggonye, U gyanott a Moser-rmlvelesen voltak a legnagyobb termeskiesesek.

A GDC-muvel6s ~ az olasz es amerikai tapasztaIatok szerint - nagyon alkalmas a gepesitesre. Meg a sziireti es reszben a metszesi munkak is gepesft- . hetOk, de erre hazai viszonyok kowtt nines lehetdseg, A GDC-muveles ott valik be, ahol adott teriileten sok es j6 termest szeretnenk elerni,

A kettosmggony-muveles hatninyai. Az atlagnal nagyobb szakmai felkesziiltseget kivan, es ez nines megmindenhol. Ennek ellenere nem annyira bonyolult eljaras, mint amilyennel ipari vonaIon mindennap talalkozunk. TaIan az adja a legnagyobb nehezseget, hogy tavol all az egysfkii milvelesmodok regi, megszokott hagyomanyaitol, es ehhez a szakmai kozvelemeny nem szokott hozza,

Minoseg tekinteteben tobbet tud nyUjtani, mint a Moser-mdveles, de ezen a teren elmarad a kozepes sortdvolsagu, kozepmagas muveLesekt6/. Jelenleg a min6seg az ertekesites teren a legfObb kovetelmeny a vilagpiacon, Hozzank ennek szigora meg nem erkezett el, de ez nem varat mar sokaig magara, Ezert nagyon iigyeljiink a fajta megvalasztasaral

A kettosfiiggony-muvelesu tOkek konnyebb terhelhetdsege csabfto alkalmat nydjt a tomegtermelesre, es ez a termelore napjainkban nagyobb hatassal van, mint a minoseg lehetdsege,

A GDC-muveles (es telepftese) csak a legkedvezobb fekvesekben ajanlatos, mert nagy tOkeformat kialakitani es fenntartani ilyen teriileten gazdasagos. Erre az enyhe lejtesu,j6 talajadottsagu s~6terilletek felelnek meg a legjobban.

Az ilyen mdvelesmod killonosen a kialakitas, a tamberendezes keszitese idejen igenyel sok munkat es jelentds rdforditdst, ami a hagyomanyosan gondolkod6 sz6l6sgazdat Iegtobbszor visszariasztja.

A mtivelesmod feltalaI6ja, Nelson Shaulis amerikai professzor szerint a

56

tdmberendezes ko[tsegeit ugy kell kiszamolni, hogy segftsegevel mennyi termest tudunk elo8llitani, nem ugy, hogy a teriiletre mennyi esik. Nalunk ez a gondolkodas meg eleg idegen, bar a 30%-os koltsegtobbletet sem tudja minden termeld vaIlalni.

A szo[otermesztes jelenleg vildgszerte, de elsOsorban Europaban csokkenoben van, ami nem kedvez semmilyen uj eljaras elterjedesenek, mert keves a telepftes. Magyarorszagon pedig a sz610termesztes tovabbi gepesftese anyagi okok miatt nem foglalkoztatja a termelOket. Ez sem osztonoz uj eljarasok fejlesztesere.

Az indul6 beruhazas nehezsegei, koltsegei nagyok. Alfoldi koriilmenyek kozott egy ilyen intenzfv milvelesmod jelen feltetelek Mellett meg nagyobb kockdzatot jelent, mint a Moser-kordon.

A szOlO' miivelese lugasokon

A rmlveles- es metszesmodokrol sz616 ismereteink nem lennenek teljesek, ha roviden nem szolnank a lugasvdltozatokrol es a lugasokr61 sz616 ujabb tudnival6kr61.

Mijeliemzi a szololugast?

A sz6161ugas rendszerint a kordonmaveles valamelyik vahozata. J61 hasznosithatjuk vele a kerftesek, utak, epuletek melletti teriileteket. Ha ket lugassort telepitiink, akkor a soroktavolsdga legalabb a lugastdkek magassaganak feleljen meg. A totdvolsdgot a karok hossza hatarozza meg, de hazank eghajlati korulmenyei nem kedveznek a wI hosszu karoknak, ezert ketkani formak eseten se iiltessiik egymastol tavolabb a tOkeket 2,5 m-nel, A karok (emeletek) egymastol legalabb 90 cm-re legyenek, kulonben a tOke nilzsiifolt lesz. A zsiifolt lombozat ellen rovidre csonkazassal vedekezhetimk, ez azonban nagyon gyengiti a tOket. Igy nem leszolyan tetszetds, amilyennek latni szeretnenk,

Hova telepttsunk lugast?

Lugasokat e1s6sorban fagyvedett helyen letesftsunk, A nagy gonddal kialakitott, esetenkent elfagy6 tOkeink szomoni latvanyt nydjtanak egy-egy kemeny tel ullin, es termeszetesen ilyenkor termest sem adnak. KiilonOsen elkeserftdlehet a kerttulajdonos szamara, ha a fagyos evek sorozatban kovetik egymast, mint 1985, '86 es '87 telen, Ha fagyveszelyes teriileten telepitiink

57

lugast, a kockazat csokkentese vegett alul hagyjunk fagycsapot, es a szalveszszot is lnizzuk Ie.

Igen nehez a fagyveszelyes helyrernegfeleld, a kereskedelemben is kaphat6 fajta kivalasztasa, Az elterjedt rezisztens fajtak koziil sz6ba johet a ZaIa gyongye, de az elrmilt kemeny teleken ez sem bizonyult eleg ellenallonak, Mas elfogadott fajta, ami megfelelne, pillanatnyilag nem an rendelkezesre,

A lugasrmlveles tamaszrendszerenek a karok es hajtasok tetszetds kialakftasahoz es megtartasahoz kell igazodnia. A huzalpdrok megkonnyftik a kotozest, de a borsz6lOknel szokasos elrendezes a lugassz610 eseten nem felel meg, mert nem eleg tetszetds, A szep tOke a haz kozeleben a kert egyik ekessege lehet, ezert nem eleg a hajtasok behelyezese, hanem ehhez nemi kotozes is sziikseges,

A lugasoknal igen fontos a tobbeves reszek szabalyos kinevelese, mert fgy nyugalmi allapotban, lombtalanul is dfszftik a kertet, es kesobb tobbet is teremnek.

Sajnos a legtobb helyen szabalytalanul, osszevissza metszett tokeket lathatunk, amelyeknek csak a tamberendezes ad nemi format. Sokan csak arra gondolnak, hogy az elrmilt evi vesszOket joreszt el kell tavolftani, nehogy a tdke nil sokat teremjen, de a tetszetds formara nem iigyelnek. A lugasokon gyakran a legnagyobb osszevisszasagban fordulnak eld hosszabb-rovidebb karok, kiilonbozO' hossziisagu termdreszekkel kombinalva,

A legismertebb lugasformdk

Igen sokfel« lugasforma alakfthat6 ki, de a leggyakoribb, ajanIhat6 formak a kovetkezdk. Ezek kozul valaszthatjuk ki a szamunkra legmegfelel6bb, tetszetds tfpust. Keriiljiik az onmagukat amyekolo, zart formakat, mert ezekben a sz6lO' rosszul termekenyul, es a betegsegekre fogekonnya valik.

Egytorzsu, ketkani, egyoldalu emeletes kordon. Konnyen alakfthato lugasforma, de egyoldalasan, aszimmetrikusan terheli a tOket.

Egytorzsu, negykani kordon. Az eldbbinel tetszetdsebb tOkealak, gyakran talalkozunk vele. A megterheles egyenletesebb, de alakftasa nagyobb gondozast kivan,

Valltott kani redelylugas. A tOke ket oldalan a valtakozva elhelyezkedd karok az elozOhoz hasonl6an ugyancsak egyenletes terhelest adnak. Az als6 kar legyengulesenek veszelye kevesbe fenyeget, mint az elO'zo ket tOkeformanal,

Ketszintes Thomery-Iugas. Szabalyos, tobbreszes lugastOke kialakftasara a legalkalmasabb. Tetszetds is, gyorsan termdre fordul, mivel egy id6ben alakithat6 ki valamennyi kar. Az als6 es a felsd karok nem nyomjak el egymast.

58

f££.EEEE~EEE EE> ::E=:E I_:E~X._

-ff_-:C~-=C~~::C~~

40. libra. KUlonboz6 lugasformak: kozepmagas alakok.

Fent: egytorzsu k8tkaru emeletes kordon; kozepen: egytorzsu negykaru kordon; lent: vllitott karu redelylugas

41. libra. Kulonboz6 lugasformak: magas alakok.

Fent: ketszintes Thomery-Iugas; lent: haromszintes Thomery-Iugas

Haromszintes Thomery-Iugas. Igen nagy feliiletek takarasara alkalmas anelkiil, hogy a lugas valamelyik reszet a felkopaszodas veszelye fenyegetne. Megvalosftasa csak kiveteles esetben tanacsolhato, mert magassaga miatt kialakftasa es fenntartasa is igen nehez, A karok 60,150 es 240 em magasan alakithat6k ki. Konnyebb a fenntartasa, ha a karokat kozelebb helyezzUk el, de ennek az ahatranya, hogy a tOke nilzsufoltta valik.

A /ugasok metszesero/

A lugasok metszesenek nehany alapszabalya a kovetkezd,

A kordonkarokon rovid termoreszeket hagyjunk, mert csak igy tudjuk fenntartani a lugastOke sze1l6z6ttseget es megfele16 megvilagftottsagat, A szabalyos karok tart6s fennmaradasanak is ez az egyik alapfeltetele. Akkor kapunk szep nagy bogy6ju furtoket, ha a tOkek nincsenek tUlterhelve.

59

Ha a hosszu metszest igenylo !ajtakkalletesitiink lugast, akkor a kar helyett a szalvesszdt kossiik ki vizszintesen, es a tovenel neveljiink ugaresapot.

A Kerteszet es Szdleszet altal hirdetett lugasbainoksagon valt ismertte, hogy az orszagban meglepden nagy es idos, bdtermd tOkek vannak, amelyeknek 80-90 m hosszii a karjuk. 200 kg-nal is tobbet termd lugastdkek is akadnak. Kozottuk 100 eves is eldfordul. A szruo - ha hagyjak novekedni - igen nagy termeni kiiszonovennye tud fejlodni, meg a mi eghajlatunk alatt is.

A kovetkezdkben arra mutatok peldat, hogy a szruo a haz kozeleben gondosan nevelve milyen meglepd eredmenyekre kepes.

Rendbagy6 Ingas - permetezes nelkiil

A lugasneveles nem mindennapi sikerenek egyik fo alapja a kidonleges [ajta volt. A Toldi (C 50) a Magyarorszagon elterjedt ket rezisztens vonal osszehozasabol (sajat nemesftes) szarmazik, a 2/11 (Alfold 100) es a Seyve-Villard 12375 fajtakbol. A keresztezeseket 1974-ben vegeztem, Ebben a hibridben a sziberiai vadszruo es a francia ellenallo fajtan keresztiil az amerikai es a keleti fajtak edzettsege otvozodik Mathiasz Janos csemegeszolojevel. A hazai rezisztenciatorzsek eloeillitasakor eddig esak az egyik vagy a masik tfpus ellencill6sagara tamaszkodtak, A keresztezesbdl szarmazo fajta 15 eve terem minden permetezes nelkiil. Sajat gyokeren kotott talajon erosebben fejlodik, mint az 5BB alanyon (a filoxera-ellenallosagot kulon megfigyeles igazolta!).

A fiirtatlag 20 dkg, bogy6inak nagysaga meghaladja a Chasselaset (22 X 20 mm), Kellemes, ropog6s lnisti. Szeptember kozepen erik. Sem a szruojenek, sem a boranak nines idegen fze. A j6 asztali bor mindseget eri el, kisse illatos, zamatos, kellden savas. Hazikertekben elsdsorban mint etkezesi szruo johet szamftasba. 1987-ben Komaromban - 23°C-os lehdles ellenere teljes termest adott ott, ahol a Zala gyongye es a Rajnai rizling tovig lefagyott. Kivizsgalas alatt alld, bejelentett fajta. Rendkfvul bdtermd,

Magam a lugast ebbdl a fajtabol telepftettem. Lakoepulet kozeleben alland6an jarnak, ezert nehez a rendszeres permetezes,

1986 tavaszan a haz mellett, tobb ev 6ta pazsittal bontott talajon 30 X 30 cm-es godorbe 45 em hosszii vesszot iiltettem. Mivel pihent talajba keriilt, tragyat nem adtam, esak j6 boven beontoztem, A tovabbiakban a termeszetes csapadekot kb. egy negy negyzetmeteres tetdrdl lefolyo esoviz is p6tolta. Az eliiltetett vesszon csak egy hajtdst neveltem. A hosszanti novekedest a honalihajtasok lelkiismeretes, mar egy cm-es korban vegzett kicstpesevel es 30 cm-enkenti kotozesevel is segftettem. tgy kfvantam elerni, hogy a torzsne-

60

42. abra. A lak6hazhoz csatlakoz6 lugas vazlata oteves korban. Toldi fajtaval, Budapest. 1988

veleshez es a gyors kialakftashoz erdteljesen fejlett vesszdt kapjak. A eeruzavastagsagot meghalado hajtas hossziisaga oszre mar a 4 m-t is meghaladta. Ebb61 a 280 emj61 beerett resz az 1986/87-es teli hideget is teljes epsegben veszelte at, pedig a kert enyhen dombos teriileten, nem fagymentes helyen fekszik. Ugyanakkor Kecskemeten 40%-ban egeszsegesek a riigyei.

A lugas indftasahoz szukseges eroteljes hajttisnevelesere ne sajnaljuk a faradsagot, Ez a lakohaz kozvetlen kozeleben armigy sem okoz problemat. A gyors kialakftassal eveket takarfthatunk meg.

280 cm-ig fuggdlegesen neveltem a hajtast, majd vizszintesen, egy kis muanyag tetd alatti vasvazon vezettem el. A hajtasvezeteshez tovabb is az epuletet, a szomszedos kis teraszt hasznaltam fel. 19y nem volt szukseg kiilon lugasvaz epttesere, masreszt a sz616t6ke es a lakohaz szerves egyseget kepez. A hazba a sz616hajtasok es a fiirtok alatt jarunk be.

A masodik ev tavaszan a torzset egeszen a mdanyag tetoig letisztftottam a kifakado riigyekt61. Harem hajtast hagytam; kettot a haz falaig neveltem 170 em hossziisagig, egyet a kovetkezd emelet kialakftasara hasznaltam tel.

A mdsodik emeletet a hullamtetd folott, 350 em magassagban levo manzardszoba 180 X 160 cm-es teraszanak korlatjan es falan neveltem ki. Az

61

el6bb emlitett harmadik, szabadon novekedd hajtast ide vezettem ki, es ebb6l alakitottam ki a tovabbi reszt, Igy emeletes lugast nyertem.

A harmadik evben (1988-ban), amikor a lomb mar megvedtea sz6lo viragzatat az eros felmelegedestdl, 40 jol fejlett, 20-25 dkg-ot is elero furtot tudtam nevelni. 1989-ben 72, 1990-ben 90 fiirtot sikeriilt sziiretelni. A haz es a padlasszoba ajtajan kilepve lehetett szedni a kellemes, ropogos husu fiirtoket. Az eroteljes novekedes folytan esetleg nagyobb termest is elbirt volna lugasom, de nem kfvantam a tOket nilsagosan meger6ltetni, masreszt a lakas kozvetlen kozeleben esztetikai szempontbol is szepen fejlett furtokre volt szukseg. A lugas tove koriil csak egy keskeny, 100 X 30 cm-es savot nem borft novenytakaro. A kozeleben levd gyeptakarot rendszeresen nyirjuk. 1989 kora tavaszan a tOkehez 10 kg komposztot tettem.

Amit meg a j6 metszeshez tudni kell

A j6 metszes nagyban fiigg a fajta es a term6hely alapos ismeretetdl. Minden fajtanak mas a metszesi igenye (a metszes ajanlhato hossziisaga), A terheles hatarat a talaj tapanyag-ellatottsaga, vfzgazdalkodasa szabja meg.

A metszes kiegeszfteset a zoldmunkdk jelentik. Hogy ezekb61 mennyit tudunk vegezni, az erdsen valtozo, de a kerdest ne hanyagoljuk el. Ezzel a kovetkezd evi metszes sikeret is befolyasoliuk.

A meddohajtasokat eloszor a meghagyott termoreszrdl tavolftjuk el, mert itt nines rajuk szukseg. Az ugarcsapokbol es a tobbeves fas reszekbdl kitord medddhajtasok kozul azokat szedjiik Ie, amelyek az evi metszes (ifjitas, leendo ugar) szempontjabol foloslegesek.

A zoldmunkaknak kiilonosen a csemegesz616-termesztesben van nagy jelentosegiik. Itt a furtoknek minel szebbnek, egeszsegesebbnek, piaeosabbnak kell lenniuk. A kis teriileten folytatott sz6lotermesztes eseteben a zoldmunkaknak meg egy Ie nem becsulendd nagy jelentdsegiik van. A lakohaz vagy nyaral6 kozeleben a szepen gondozott sz610 nemesak a gyumolcstermelest, hanem szemet gyonyorkodtetd latvanyaval szeperzekiinket is szolgalja, A kepzdmdveszek a sz610t szamtalanszor felhasznaltak disz(tOkent.

A h6naljhajtasok kezelese. A honaljhajtasok onmagukban novelik a toviikben elhelyezkedd teli riigy termekenyseget es a fiirt cukortartalmat is. A keskeny soros sz610kben viszont nil zsiifoltta tehetik a tOkeket, ezert a kiaH6 honaljhajtasokat kb. 2-4levelre esipjiik vissza. A szeles soros sz610kben a honaljhajtasok kezelesere inkabb csak csemegeszdldknel van szukseg,

Sokan a honaljhajtasokat teljesen eltavohtjak, Ez legfeljebb esztetika, vagy az esetleges nil eros novekedesbdl keletkezd eros bearnyekolas szempontjabol lehet indokolt. Ebben a kerdesben ninesenek olyan kfserletek, amelyek alapjan ez eldonthetd lenne, A honaljhajtasok az egesz tOke lombfehiletenek tobb mint a felet teszik ki; ha mind eltavohtjuk, nem val6szinu, hogy feltetlenul eldnyos lenne. A zoldmunkak idd- es koltsegigenyesek, amit a permetezesek utani varakozasi iddk is befolyasolnak! Amit lehet, gondos metszessel oidjunk meg!

Vannak szabalyosan novekedd fajtak (pl. Harslevehl), es elofordulnak bozontosabbak (pl. Piros tramini, Leanyka), Ez ut6bbiak nehezen kezelhetOk, tobb zoldmunkat kfvannak,

63

Lelevelezes. A fiirt kozeleben levd levelek koziil eres elott kettdt-harmat - f61eg a csemegesz610k eseteben - el szokas tavolftani, A jobban szellozo furtok kevesbe vannak kiteve a rothadasnak.

Az aprolekos zoldmunkak vegzeset gyakran a novenyvedelemmel kapcsolatos varakozasi idOk akadalyozzak, E ket tevekenyseget ezert egyeztetni kell.

A metszesnek fontos segftsege a belyes tnigyazas is. Ne tragyazzunk vaktaban, ba lebet, vegyiik igenybe a szaktanacsadast, mert (gy elkeriilhetjiik a ttiltragyazas okozta buja fejlOdest, de a tapanyaghiany karos hatasait is.

A sz6161ugasok eseteben a nagy termofelulet miatt kiilonosen fontos, bogy j6 feltetelek aIljanak rendelkezesre, Ha szep es egeszseges az iiltetveny, konnyebb szakszenien metszeni. A fajtakra jellemzd fagyallosag is csak akkor alakulhat ki, ba a kellden taplaIt novenyt belyesen metszettiik.

Sziireti adatok Matraaljan

Az eddig elmondottakat most tenyekkel kfvanom alatamasztani. Az osszehasonlftasra a legpontosabb adatokat a kfserlet adja, mert ebben a metszeses rmlvelesmodok pontosan egymas mellett vannak, azonos idOben sziireteltiink, a tOkek egykoniak, egyforma mennyisegti tnigyat kaptak, azonos a sor- es t6tavolsag (3,5 X 1,2 m) stb. A nagy teriiletek osszehasonlftasa csal6- ka, mert valamelyik tenyezd nem egyezik.

A sok even keresztiil folytatott megfigyelesek adatai egesz kotetnyit tennenek ki, Ezekb6l csak a legjellemzObbeket ragadom ki, ami erzekelteti, hogy becsiilettel igyekeztiink a kerdest megvizsglilni.

A kfserletekben keriiltiik a nilzott gondozast: pI. vegig me1l6ztiik az apr6- lekos zoldmunkakat.

A kfserleteket 1983-ig a gyongyosi f6iskola Sz6l6termesztesi Tanszekenek munkatarsai gondoztak, utana a jogut6d, a GATE Ozemmemoki Intezetenek munkatarsai, dr. Gyuris Arpad es Ludanyi Bela kfsertek figyelemmel, akiknek ezuton mondok koszonetet,

65

66

~
.g r'l
'" <£
:I .....
8
~ 0:1 \0
..<:< Irl
E <, tri'
~ ... .....
r'l
~ 00
I
-&l \0
!:',
~
.g 001rl0 t-NO ONN
fa \0. 00 t.:' t-. 00· t-. 0·00· ..... •
:>. ............... ............... N ..... N
= 8
'0
~ 0:1 Irl \0 \0 Irl "'"
;,e ..<:< t-oo\O 00 00 0\ 000 .....
'" ~ Irl· ..... • "'". N·..oN' ...... ~\O.
~ ............... ..... ..... .....
~ r'l r'l r'l
~ 00 00 00
I I I
... ot-o O\t-o .....t-o
'ILl ~~?' !:'~?' ~~?'
~
.g 00 r-- Irl 001rl ..... 000
fa t-.~<£ ~oo·oo· 6<£6
............... ............... N ..... N
e
... t- "'" r'l 00 00
(1) 0:1 000 ..... r'l r- 00 ","","r'l
'" ..<:<
0 ",".",".t-. r'l·\O·oo· N·t-·\O·
;::?j ~ ..... ..... .....
r'l r'l r'l
~ 00 00 00
I I I
'ILl "'"t-o O\t-o ..... t-o
!:'?O?' r--~?' ~~?'
~
.g ..... Olrl "'"0\0 ","Irllrl
'" t-. 0\' t-. t.:' O\.t-. ......<£ ......
:>. :I ............... ............... N ..... N
= e
'0
OIl Irl N 00 \0 00
OIl 0:1 r'l\OO O\OIrl t-\OOO
;,e .c: ...... t-.<£ 0\ ....... "'". r'l·Irl· 0\.
'" ~
'0 N .......... ............... ..... .....
t:
(1) r'l r'l r'l
::.:: ~ 00 00 00
I I I
'ILl "'"t-o O\t-o ..... t-o
!:'~?' !:'~?' ~~?'
°2
!9 '<IS
'~ ~
~ <IS 0F:l
CIl
~ OIl
I=: ~ °2
~ iil 11)
N A termes mennyisege es minosege piaci kovetelmenyek

A metszessel es a nnfvelesmoddal els6sorban nem a sz616tOke szep formajat kfvanjuk szabalyozni, hanem a termes mennyiseget es mindseget. A sz616- termesztes f6 celja a borsz616, csemegesz616 es egyeb, kisebb jelentdsegil, de a termesztes szempontjabol fontos termek el6allitasa.

Az egyik osztonz6 ketsegkfvul a mindsegi termek megfelel6 ara, Nem szabad azonban megfeledkezni arrol sem,hogy a szigorodo piaci feltetelek miatt szamftani kell masfajta kovetelmenyrendszerre is: a meg nem felel6 termek nem fog vev6re talalni, A borszdldknel szamolni kell a minosegi kovetelmenyek novekedesere, Ez a trend a vilagpiacon, ez alol mi sem vonhatjuk ki magunkat. A mindsegi bortermeles keriil eloterbe, a mennyisegi borok hatterbe szorulnak. Ez els6sorban az exportban jelentkezik, de atterjed a belfoldi fogyasztasra is.

A csemegesz616 ma meg fuggetlen a kulfoldi kfnalattol, de a jov6ben itt is varhatok valtozasok, Arra torekszunk, hogy a magyar termekek akadalytalanuljelenhessenek meg mas orszagok piacan, de ez azzaljar egyiitt, hogy hasonlo korlatozasok nelkiil a kulfoldi am is bejohet a magyar piacra! Kiviil es beliil megmerettetesnek lesziink kitevel

Piackepesek lehetnenk pI. a sz6161evel. Itt nincsenek olyan szigoni kovetelmenyek, mint a bor tenileten, de a kereslet nem olyan nagy, mint a sokkal jellegzetesebb izU gyumolcslevek irant. A sz6l61e sikeret az is korlatozza, hogy till nagy a kal6riatartalma. Gondolhatunk meg a kiilonboz6 biotermekekre is, de a kovetelmenyek itt is nagyok, es kills6 tenyezdk altai meghatarozottak. E celbol rezisztens fajtaink ellenallosagat ajanlatos lenne pontosabban meghatarozni.

Termekeink megjelenese es megmaradasa a piacon nem kis feladatot jelent, amire alaposan fel kell kesziilni! Ebben a mindseg mellett termeszetesen a koltsegek is szerepet kapnak!

Hogy a termesztesi celok szamara a rendelkezesimkre aH6 koriilmenyek kozott melyik metszes- es rmfvelesmod felel meg, a konyvben elmondottak alapian vegs6 soron mindenkinek maganak kell eldontenie.

67

Tartalomiegyzek

Amit a metszesrdl tudni kell 5

A metszes szuksegessege 5

A metszes celja . . . . 5

Milyen alapfogalmakat kell ismemiink a helyes metszeshez? . 5

A teli riigy termekenysege . . . . . . . . 9

A tOkek felkopaszodasanak megakadalyozasa . . 9

A rovidcsapos metszes . . . . . . . . . . 10

A hossziicsapos valtometszes . . . . . . . . 11

Szalvesszds valtometszesek kozOs termdalappal 12

A kozos termdalap nelkiili valtometszes 16

A lefveles . . . . . . . . . 16

A felmagasodott reszek ifjitasa . . . . 17

A karok ifjitasa . . . . . . . . . . 19

Muvelesm6dok - a termd es ugarreszek elhelyezese a sz6l6tOken . 20

Fejmuveles . . . . . . . . . . . 20

A fejmuvelesu sz610k zoldmunkai . 22

A fejmtiveles jelentdsege . . . . 22

Bakrmlveles , . . . . . . . . . . 24

A bakmdvelesil sz6lOk zoldmunkai 26

A bakrmlveles jelentosege . . . . 27

A fejnnlveles es a baknnlveles kozotti atmeneti formak 27

Legyezdrmlveles . . . . . . . . . . . . 27

Guyot-nnlveles . . . . . . . . . . . . 28

Zoldmunkak . . . . . . . . . . . . 29

A Guyot-fele tOkemuvelesm6d jelentdsege 29

Kozepmagas vizszintes kordonmdveles . . . 30

A kozepmagas kordon zoldmunkai . . . 31

A kozepmagas kordonrmlveles jelentdsege 32

Moser-fele magasmdveles . . . . . . 33

A magasnnlvelesil sz610k zoldmunkai 36

Magasitott Moser-rmlveles . . . . . . 38

A Moser-fete nnlvelesmod jelentdsege 39

69

Emyo- (lefvelt szaIvessz6s) muveles . . . . . .

Az emyomuveles jelentosege. . . . . . . .

Sylvoz-kordon. • . . . . . . . . . . . . .

A Sylvoz-kordon alak(t6 metszese es terhelese . A Sylvoz-kordon jelentdsege . . . .

Egyesfiiggony . . . . . . . . . . .

ZOldmunkak. .

Az egyesfuggony-nnlveles jelentosege A k6tsikd mdvelesmodok fogalma. . . Kett6sfiiggony-muveles (GDC) ....

A GDC-muveles zoldmunkai . . . .

A kett6sfiiggony- (GDC-) rmlveles jelentdsege .

A sz6l6 muvelese lugasokon .

Mi jellemzi a sz6l61ugast? . Hova telepftsunk lugast?

A legismertebb lugasformak A lugasok metszeser61

Rendhagy6 lugas - permetezes nelkul

Amit meg a j6 metszeshez tudni kell . Sziireti adatok Matraaljan . . . . .

A termes mennyisege es minosege - piaci kovetelmenyek

40 41 42 42 43 44 45 45 46 47 52 55 57 57 57 58 59 60

63 65 67

Kiadta a Mez6gazdasligi Kiad6 Kft.

A kiadasert felel Farkas J6zsef ugyvezetd igazgat6

Szedte es nyomta az Alfoldi Nyomda

A nyomdai megrendeles torzsszama: 3591.66-13-2 Keszult Debrecenben, az 1991. evben Felel6s vezet6 Szab6 Viktor vezerigazgato

Felel6s szerkeszt6 R. Szalay Csilla MUszaki vezet6 Cs8kv8ri Attila

MtIszaki szerkesztd G. Miiller Zsuzsa

Fedelterv Beleznay Kernel, a fedelen szerepl6 fcnykepeket Migend Uszl6 keszftette A rajzokat Feher Mikl6s keszitette

Nyomasra engedelyezve 1991. marcius 7-en

megjelent 4,5 (A/5) {v terjedelemben

MG 4701-f-9193

TatabSnya, Szanat6rium u. 1. 2800 Arudankban egesz evben vasarolhat

- csemegeszol6-.

- feherborszolo-.

- vorosborszolo-

- permetezest egyaltalan nem, vagy csak kis mertekben Igenyl(S (rezisz-

tens, iIIetve tolerans) fajt8.k szaporit6ahyagat.

K~RJE OfJTALAN ARJEGmKONKETI

Garancia a fajtaazonossagra es a megeredesre.

Szabad gyokerli oltvanyokat osszel es tavasszal vasarolhat, csomagkUlda szolgalatunknal postai szallft8.st is rendelhet.

Konteneres szaporft6anyag egesz evben vasarOlhat61

A KEmSZETI ARUoABAN v'sBroIhat meg: gyOmolcsfaoltvanyokat, bogy6s-, dfszfa-, dfszcserje-szaporit6anyagot, orokzoldeket, viraghagymakat, vet6magvakat, mlitragyakat, viragfOldeket, foldkeverekeket, novenyvedo szereket.

Arusftunk meg kerteszeti eszkozoket, gepeket, boraszati eszkozoket es anyagokat, termeteshez szOkseges egyeb anyagokat, szakkonyveket.

INGYENES SZAKTANACSAOAssAL IS RENOELr<mS~RE ALLUNKI

az M1-es aut6palya mellett Tatabanyan, a Skala Sztrada Aruhaz kOzveUen szomszedsaqaban talalhat6.

NyHva: egesz evben hetfotol pentekig: 9-17 6raig,

szombaton: 8-12 6raig.

oszi as tavaszi idenyben vasamap; 8-12 6raig.

KERTESZ KKT Tel.: 34/14-533, Fax.: 34/83-524 Lev8lcfm: Tata, pt.: 249. 2890

~cB~rmmM5lK;, ~IKIE~IKIE~lK;, ~~lK;, W mI1AlLlX@LDff>rxg

KeszUljenek fel idoben az 1991. avi nyari szezonra, ezert mar most vasarol-

janak megfelelo termekeket, Raktlirr61 gyorsan tudjuk biztosftani. .

VOSZK

Sz6vetkezetek Kereskedelml, lpari es Szolgaltat6 K6z6s Vallalat

felsorolt telephelyein

Vendeglat6-ipari, nagykonyhai, kereskedelmi hUto- as egyab gepek, berendezesek, Cornelius italautomatak, butorok, fogy6eszkozok, alkatreszek forgalmazasa, javftasa, karbantartasa.

Figyelmes kiszolgalassal, dijtalan ezaktanaceadessal, pontos szaliltassal es sok mas szolgaltatassal allunk az Onok rendelkezesere. Bortermelok, palinkatermelok laborat6riumunknal (Bp. VII., Landler J. u. 14.) miniSs8gvizsgalatokat megrendelhetnek.

ESZKOZE:RTE:KESfTE:SI OSZTALY Bp. XI., Csiky u. 1. 1111

Telefon: 166-94-44 Telefax: 166-48-02 Telex: 22-6444

ALKATRE:SZFORGALMAZASI OSZTALY

Telefon: 169-01-16 CORNELIUS MARKASZERVIZ Telefon: 169-75-22

Bp. IV., VorOsmarty u. 4. 1047 Telefax: 169-58-34 Telex: 22-7240 Bp. IV., Vaci ut 31. 1044 Telefax: 169-67-30 Telex: 22-7240

Vegye igenybe elelmiszertelepeink szolgaltatasait is. (E:lelmiszerek, ita- 10k rendelhetok az alabbi cfmeken.)

VERPELE:TI TELEP Telefon: 36-59-143 TATAI TELEP Telefon: 34-83-055 PACSAI TELEP Telefon: 92-68-027 NYfRBATORI TELEP T elefon: 43-11-448 KECSKEME:TITELEP Telefon: 76-20-810

Verpelet, D6zsa Gy. u. 3. 3351 Telefax: 36-59-284 Telex: 63-260 Tata, Baji u. 53. 2890 Telefax: 34-83-373 Telex: 27-337 Pacsa, Csanyi L. u. 26. 8761 Telefax: 92-68-122 Telex: 33-389 Nyfrbator, FOrst S. u. 3. 4300 Telefax: 43-11-448 Telex: 73-367 Kecskemet, Arok u. 39. 6001 Telefax: 76-20-810 Telex: 26-439

MEZOGAZDASAGI KIADG KET.