: ig Meg is jérta Seab6 Jémsef, mert neki lett okhec. Gt tutte meg masnap ‘a guta, ‘Nemesak az idegetnel ssermben ilyen Sezinték. Ha a caalide ban van beteg, tat a ual ancrakontal A hogy nce top nals Miutén pedig az eset tgy 4ll, hogy ax ember csak 2 més halé- laval szemben kBatmbUs, de a sajit elmilését tragédiinak érzi, gondolhat6, milyen emelkedett hangulatot tudnak ezzel a beteg- ee (Soepeny betog née Kinnyebben dest magi ‘Szegény beteg néha kinnyebl it, proband is Snmagét biztatni, hogy: tigy létom én, bra, kapok még. Mog- mondjik neki éperte, hogy: meghales te mén, nyugodj meg smne. De ez nem sveretetlenségb6l tirténtk, mert ugyanakkor ‘kételezinek érzi mindegyik, hogy 2 nagybeteg kivanségait tel- Jesitse, Icilénben, ha meghal, az visszajér. Nem leex nyugta. Sok flyen kivanség lett mar a beteg halélémale okoz6ja, mert a tifuszos vagy vérhasban fekvé betegnek is adnak, ha ici- Vanja, t6tétt kaposztit vagy kovaszos ugorkét, Ez a legeyako- rib Kivinség, mert széraz lézas s2Ajét hiisiti a savanyuség. Indokolés: mert gy kivénta a lelicem. Bardtné Béné Imma tigy létja, hogy aki tifuszost be- akérhézba az weggézolja, de aki itthon marad az bele- ‘Tunyogon M.tknak a fie tidébajos volt. Nagybetegen fektidt, a sziilei ott sirdnkoztak mellette: meghalsz te mén fiam, mert hottszagodat érzem, Ugy nekikeseredett az ember, hogy lelétte a feleségét, magét meg felakasztotte. Az asszony meghalt, 6t idejében le , 8 ma is él, Meg is hézasodott ‘ira. Mikes Lérinenének Tunyogon haldoklott a linya. Az anyja apréra kikérdezte, milyen ruhdban temettesse el, mit adjanak 4, kit hivjanak halottvinni stb. Nem mondhatni, hogy ez nem szeretetbél tirténtk, de digy létom a parasztra is all, hogy az Stlenségeimmel esa! mega, de hogy birom i a szerettotnet, azt nem tudom. ‘A heléllal koméz5 magyar ember, ha meglétogatja a ha- 16d6 beteget, benyomését iy foglalja dssze: figy litom ez reg mén elhajitja a kanalat, Vagy: az dregaek mér a 16g6- kent jarja. (Az eastovdtéra feltett felmend fonalnak, a osavaré- Thrél lefut6 utoleb kentje, a légékent.) ‘Matoleson ast mondjék: ha a légékent lefordult a csava- rétérél, azt le kell sziint még amap, kiilinben fennakad a sze- me annak, aki a osalédbél meghal. Csekében azért kell lesztini azmap, mert kilénben helott long 8 osalédhan. Tunyogon pedig Kiesit hanyiveti médon azt mondjék: suidd le, kitlonben idejér hélnt @ pap.ams O ea van akkora alkalmatlansig, mint a halél. 5 cardi meg 8 fintalok, mar figyelemmel klaérik -azokat @ amelyek megmutatjak, melyik hal meg elébb, S Baa alamnép temetdssdl taldlkocic aber vagy 6 soos vagy a volegény, de egyik révidesen moghal (Matol- seon). TunySgon gy mevarkcshe hogy shore et Jess a flatal asszony élete, mint a temet Bizonyos babonis eljérisok valasct adnak arra, hogy a ik kéziil melyik hal meg eldbb. Azt mondjék, Cseg6- dn szokis, hogy a fiatal hdzasok a nisz estéjén a hiz két bela sarkéba lodsnak egy-egy vizzel telt esuprot. Akiébdl eldbb sz&- Yad ki a viz, az hal meg eldbb. Aki hamarabb alszik el az ij h4zasok l, az hal meg elébb, mondja Kis Gydrgyné. Ha tj hézba kéltézink, akkor is agy van. Oj hazat épitet ik, a lanyom aludt el elsének, utana i meghalt két egymdst kéveté piin- io Aya wat tinnepbe hal meg. Hogy a hézastdrsak kézil ki hal meg eldbp, azt a nevilk is megmutatja. A két nevet egymds mellé kell irni gs a betilket megszamolni. A kettés massalhangzdk betiit kiilén-kilin kell szimolni. Ha a betiik dsszege pératlan, a férfi, ha paros, a nd hal meg eldbb. Pl.: Kis Gyorgy Karoly Mangu Rozalia. A’ betiile Ssszege piratlan, 27, Teht a férfi hal meg eldbb. Ugy is lott. Rozilia szerint minden esetben igazat mond ez, ha a keresz- ‘telékinyvbe beirt nevet irjuk fel. Bgy esetben csalédott meg benne, de akkor is azért, mert nem tudta: Albertnek, Bertalan- nak vagy Bertinek irték-e be az illetét, A hézastarsak kézt, kiiléndsen ha dregednek, gyakori a megbeszélése annak, ki hal meg elébb. Aki gyengébbnek érzi magét mondja is: te maradsz hétul az életbe. A mi azimunkra teljesen érthetetlen az a hatdrozott ki- vanaig, hogy valaki eldbb haljon meg, mint mi. A paraeztndl ez méskép van. Az 6 jézan életfelfogisa szemébe mer nézni ennek a sokszor dlszenteskedésb6l szirmaz6 érzésnek és nyiltan megmondja: inkébb haljon meg sziz epa, mint egy anya. — Nines arva, ha anya van. Az anya nem loki el a gyere- ikét, Ezért jobb, ha a férfi hal meg elébb. i; A templombél jéivé menyasszony ezért igyekszik az ura sarkara lépni vagy eldétte mi a templombél, mert az elj- vendé csalidban igy 6 éli til a masikat. Ez a sziiletendé gyer- mekek érdekében fontos, : — Lim — mondja Kis Gyérgy Kérolyné — az én anya @avegyen maradt, hérom gyereket nevelt fel. Mar mikor én eszméltem, tudom hanyan kerték. Nagyon is megbecsiilém érte ‘az emlékét, hogy mindig azt felelte: késztnim a szivességiiket, hogy eljitick, a pértimat megemeltSk, de nem alapitok tb emaladot, hadd kiizdjek gy, ahogy vagyok. A férfi mit csinal Vegyen. Mégue meg, hide kommendaltunk Sveretetb6l faked, azt példizea ax Beabé Kéroly esete. Haldoklott az breg. A folesége ott viaskodott velo, hogy felkt- hesse az allét, szép halottat mutasson ag ura, Birinkezott hoz Ze Meaért gabona hajtsd le fejed! Megért gabona hated le Mikor pedig kinyéjtéztatték aa urét, feltohbankodott: Hila légyen az Istenemnek, hogy én takarithattalak ged Stabs Karoly” mae Igondolhat6, milyen szomord a hétramaradt Savegy, J6- magaval tehetetlen Sreg ember sorsa, ha az asszonya i lathozatra fakad. smonga ven ay. aad’ sMbeelits haldit legelébd az dlom jelenti meg. Aki fog- Distal flmodil, anna meghal valakije. Hu taj hoch ates a foga, akkor kézeli hozzétartoz6ja hal meg, O-Ev estéjén annyi pélcikét vagy fahasébot timasztanake a folhoz, ahany tagja van a csalédnak. Akié reggelre eldilt, az meghal az tij-esztendében, Oj-esztendei halott utén hamarosan Hae méslk balott, Aki lepkék ké: aszinilt 1ét meg elsGbben tavasszal, ax clvész abban ax eaxtndobene ’ Ha a tyik kukorékol, az bizonyos halélt jelent vagy tilzet, kell vigni régtin a tyGk nyakét, Athajftani a haztoton, akkor megtorik a rossz eneje. Ritka eset, hogy a tytik kukorékoljon, tehat okvetlenill jelentést ftimek ‘homed. A tyiknak allitélag sminden szizadik tojisa kiesiny, galambtojésnyi. Ez a kdrvallds, Az ilyen tojést at kell dobni a hézon és ott ahol leesett elésni, mert kilénben haldlt jelent a haznak, Ha a macska keresctbe fekszik a szobéban, az vend ha hossziban, akkor halalt jelent, Persee, mert a halottat fs @ ‘hax hossafinak irdnydban kell kiteriteni, Ha a kutya lefele tartott fejjel vonit, ha lyukat kepar, ha a holdvilagra vonit — akkor a beteg meghal. Bizonyos, hogy a kutya megerai gazdéje vesztst, » szokatlen viselkedsae ennex -léjele. A kuvik madérrél mint haléljéerél nem is kell taldin kil- Wn megamlskem!, ‘A nyitott szem{ halott, a sir beszakadésa azt jelenti, hogy 4 halott hi maga utén valakit a csalédbél. Ha Sreg ember hal meg é annak arcea kisimul, akkor a kévetkez5 halott fiatal rE YEG180 Jest. Ez a kbvetkertetés nemesak a csalidra, hanem a falura is vonatkosik, Ha tjév napjén temetnek, sok halott lesz a fa- Juban, A meghalis, 2. A betognek a hizban kell meghalni. Ott is kell kiteritenl. ‘Udvaron kiteriteni nem szokés. Sz. Jézsefnét igen megsz6ltak Tunyogon, mert az istilléban fekiidt a beter ura, ott is halt meg. Caak akkor hozta be tetemét a hizba, mikor senki se Latta fonek a dégat. A halllal vivédénak felkbtik az Allét, lefogjak a szemét. Azért sietnek a halott Allénak felkétésével, mert megazéljék azt, aki annyit se térédik a halottjéval, hogy az illa le ne essen annak, Lednynak, legénynek dllat szalaggal fel, asszony- nak, embernek zseblendével. Ezt akkor édjak le a halottrél, amikor koporséba teszik, Aki gondos, gondol 'ré, hogy senki el ne lopja, mert a halott dllkendéje igen alkalmas orvosszer rontasok elleni gydgyi- tésok Keretében. Tudélékos asszony igyekszik is erre egyszer- egyscer svert tenni, killénisen, ha akasztott ember Allkendéjét Kaparinthatja meg. Feeskénének Hetében évekig megvolt sze- gény Uray Mikl6s Allkendéje, s annak a filstjével kirélta — igen eredményesen — a megrontott teheneket. Ha a halott szeme nem esukédik le, pénzt vagy falevelet tesmek szemhéjéra. A pénrt, miclétt lezdrnéie a koporsét, le~ veszik a halott szemérol és a két villa felé helyezik. A haldoklé fgyét kibtizzik a falt6l, de csak annyira, hogy ne érje a falat. Kiveszik a parnat a feje al6l, bal oldalara fordit- ‘$k. Ki hogy. Hzzel a meghalisét akarjék kinnyiteni, ‘Ald boszorkany, lidérees vagy tudalékos, az nem tud meg- halni addig, mig &t nem adja valakinek kézfogéssal a tudomé- nyét. Ninos az a bitor ember, aki a haléltusdjét vivé tudalékos- sal kezet fogjon. De ha létjék, hogy semmikép se tud meghalni, akkor kezibe nyomjék a seprit, adje at a tudoményat annak, haljon meg végre. Ne keverje bajba az drtatlant. Az ilyen sep- rit azonnal bedugjék a kemencébe, s ha abban nines ttiz, ott- marad, mig tiizet nem gyfjtanak bele. A sepriivel ezyiitt a ron- t6tudomény is megsemmisiil. De a tudélékosnak hétta utén sines nyugta, Visszajér. ‘A halott mellett nem szabad sikétoeni, mert felsirja a halotiat. Akit gelsirnak, az még napok mulva se tud meghalni és rettenetes kinja van./A felsirt halottat nem szabad més hely- re vinni, mert esak cls6 clhaldsa helyén tud meghalni, Darécon halt meg egy tunyogi asszonynak a gyereke, de felsirta az asz- ‘sony és hazahozta Tunyogra. Rettent6 kinlédott a gyerek, nem birt volna megfele halni. Végill is vissza kellett vinni Darécra. Ott azonnal meghalt szép esendesen. Els6 teonddk a halott kériil. A halott mellére sarlét vagy kulosot tesznek azzal a mar gyarézattal, hogy mindegy akérmi, osak vas legyen, mert x megakadélyossa a test felpuffadisét! Ex mir természategen a wr eraberének rizata, a vas mitikus tulajdonsiga. feledésbe ment, de a att bubons &l ae Legtébbnyire tigy van, hogy a halottbiré (halottkém), meg @ mosbasszony utén egyazerre Killdenek. Csekében Bor bélyné, Tunyogon Vadisz Istvanné a fdmos6, jgy 6 a legillete Kesebb annak elmondéséra, hogy mint kell a‘alottat ilenden Igen tiltakoznak az ellen, hogy a haldoklé fértit meg- borotvaljate, pedig ez azel6tt dltalinos szokas volt. Ma a borbély vagy valamelyik férfi megborotvalja a halottat, azutén veszi &t a tovébbiakra a moséasszony. Az mossa le szappanos viszel & toatet, az areot esetleg ecetes vizzel, hogy szebb szine legyen. Ext a vizet eléntik a rekesz melié, félre helyre, a szappant is eldobjék, ne artson senkinek. A halottmosét illeti a ruha, ame- lyet a halott utoljéra viselt. T. i. ex is szivességi munka, pénz- zel megfizetni nem lehet. Médosabb helyen az 4gynemit is neki adjék, amelyikben a beteg meghalt, ‘Van aki a halotti ruhéjat eldre elkésziti, Van aztén aki 121 a haléltél és {gy nem is készill ré, A 78 éves Szarkéné Tu ‘nyogon azt mondjo: ,Akit elszin maganak az ember, abba te- -metik el. En mér tlz éve megvettem magamnek a halotti ruhé- mat, fehéret, mert nem szeretem magam feket6be elgondolni. Jobb a ruhét elére megvenni, mint aktkor kipni-kapni”. Férfira labravalét, gydesinget, mellényt adnak.” Ujjast nom. Melléje teszik botjét, pipAjat, Kalapjét. Mikor Kis Gyorgy Karoly meghétt, inget-gatyat adtak ra. ‘Azt mondja a felesége: — Mellényt mir csak 2 magam ‘széntébél adtam ré, mert a fédet gazdagitani nem szabad. Hlég gazdag az tgy is. Az adja a mindennapi Kenyeret, az aranyat, exiistbt. Isten el6tt is utdlatos az, aki a f6det j — Az igaz, vallja be késdbb, még a kalapjét is mellétet- tiik. Kemény kalsp vét, mert Amerikaba azt szokta meg. A fitik ‘Gzill meg nem is hordta volna egy se. Nem tudta szogény a magyar (puha file) kelapot hordani, de mondotta is, ho is ez, hanem a Kossuth-féle a magyar kalap. Et az utola6 ka- ‘Tapot 110.000 koronéért vettem neki a szalkai vsérba, mikor az amerikinus kalapja elveszett, Isconyt bédog vt vele. Mond- ta is, hogy: fides feleségem az én legnagyobb {zletemhez, bol- dogsigomho segitettél hozé, H&t exért tettem mellé”, Nére inget, szokny&t, dereket adnak, Az asszony fejét bekbtik. AzelStt a menyasszony! f6kUt5jét minden asszony meg iste erre a célra, Ennek emléke talin, hogy Meggyesen ma is lityaliban temetik az asszonyokat. Az asszonyok hajét nem182. tzik fel. A hajtdt, féolit melléjiik teszik, Mohécai Jani a halott anyja mellé még ‘a ‘dont mogyende is betette, Az Ové volt, had vigye megéval. Az ilyesmi mir nagylelktiséy kérdése. ‘Van akt virtuakodik vele, hogy nom sajndit el semmit a ha- ‘A linyt menyasszonyi ruhdban teszik kopors6ba, Ha ezt elmulaartjék. kész_a mogsz6lés: ,,Annyina se jut neki, Azt te Gedemli téltik”. Ha komoly udvariéja volt a lanynekk, az ves @ rubét: Mert hisz, dgyis raszdnta mar azt a kiltséget". Mindkét nembelinek dsszekotik a két labét dltdztetés utdn, A libra harisnyat héznak, ma leginkébb fohéret, Nem tudom, keleti vonis-é a fehér szin kedvelése a halottndl. Akire haris- r&t nem adnak, annak ylegalébb gyéesba géngyélik a labst”. leaitlab ne menjen a masvilagra senki. A halott bal kezébe pénzt tesmek, hogy a hidon meg tndja fizetni a vamot, job kezébe illendden zsebkendét. Szabily, hogy @ halotion semmiféle ruhdt nem seabad megkbtni, Mert ‘akkor szabadabban megyen. A visszajérés meggitlisa a cél? Vagy akkor szabadabban megyen a Iéek az Or elé? Nem tudnék most erre megfelelni. 7 A kiterités, A kiterités mindig hizban, vagyis a szobiban térténik. Greget Agyra, fiatalt asvtalra vagy mososzékre fektetett desz- kara terftenek ki, mindig 2 mestergerenda alatt hossaiban (s0- hasem keresztbe!) labbal az ajté felé. ‘Ha asztalra teritik ki a halottat, két asztalt kell dsszeta- saitani, mert ugyan hol van parasztembernél akkora asztal, ‘hogy azon Kinyiijtéztathassak. Ax asztalra surgyét* teszelt, arra lepedét. Tollut nem szabad a halott feje alé tenni, mondja Vaden Istvanné. Az asztal szélét kirilfogjtk leped6vel, s ezzel ki van terftve a halott, ‘Kélesey Gébornétél tudom, de meg Bardtné Béné Irma is emiliti, hogy ezelétt Csekében kiilén halotti lepedé is volt. Nem Allitom, hogy minden héznél, de a faluban hirom asszon} nak legalabb volt ilyen gyécsbdl valé, hdromszoros esipkesorral vagy széles fekete varrassal dfszitett halotti leped@je. Hizt aztén rendre elkérte, akinek halottja volt. Rendes ember maga intézkedik elére, hogy kiteritsék-o vagy se, Kis Gyorgy Karoly meghagyta:’ Ne teritsetek ii. Hagyjatok az fgyon, mig koporsbba nem tesztek. Mert testes ember vagyok, taldljak megindulni, mindenedet elfertézim. Hat nem fakadt meg, de az’ érvigésa hétta utén indult meg, megfutamodott a yér a padién mire ésarevettét. Az ablakot bezirjak, ha halott van, mert a holttest a hu- zattel hamarabb puffad. Halottas haz ablakén, aki benéz sirga~ © Burgy6 a, m. scalmazsite. SRN RING is t kop. Ovakodnek is ettél, Nem szabad nen ‘aig hhalott ‘van 5 pus, exért a tutroedeakargee ibban Tunyogon bhaisattten, Ibéanel_varrott VOL gy vane oo Kin Eee ake nine ee ee ‘A kend6n felt clegendé taste réex van, hogy be Ichessen tirai a tikér mBgé, Betiszerint ex van réhimezve: ‘Nyugodj békében c Bey inten nol navében, tongs en Peo feet jen. p Kedves halott Isten veled Csendes legyen Nyugvéhelyed. A temetéssel egyiittjaré vésdrids és lakoma, ‘Ma mér a vagyonosabbnél az a szokis, hogy nem otthon esinaltatjak a koporsét, hanem bemegy a vérosba hétom vie sérlé és béti kopors6t vesmnek. A fOvasdrlé itt is valam{ id6sebb asszony, Mindég az ért hozzé legjobban. Matoleson vesznek a halottnak kopors6t, szemfed6t, ko- svorit, A legkizelebbi asszony-hozztartozélmak ij fekete nydsak6tot, gyész fejrevalé kendét, sét ijabben gytezzegélyes zsebkendét is. A férfiak aziméra gyészszalagot a kelapra, Van olyan temetés, hogy 30 szalagot is vesmnek, mert mindenki ksp, még a pap is, meg a tanité is, Matoleson a visérlés utén nagy trakta van, Médosabb he- lyen négyféle pecsenye is keriil és hivas nélklll dsszegyiil minden ségor, Koma, Sz6val, aki j6 embere volt a halotinak, Utols6 Diicsiilakoma ez. Kérdem az egyik gazdét: — Igaz, hogy Matoleson vasdrlés utdn trakta van? — Man hogy tetszik olyat gondolni? Nines ott més, esak aki vasirolt, a Kézeli atyafiak, a komék, no meg aki a futhl- val6 f4t osindilje. His nem is adnak nagyobb ebédet, mint amilyet egy dismétorba szokés! Ezek utén meg lehetiink nyugodva, nines trakta, ‘A esekel Hadadiné azt mondja: A vésiri6lnak trakta Jr, de hisz a cealédnak is csak kell enni, mi it ‘Amfg a halott a hézban van, ott nem fOmek. A pitvarban sem. Akinek van nyéri konyhéja — é8 kinek nines Matolcson? ~ az. ott fz. Akinek nines, az # szomazédok jévoltébél, azokndl. Amiga halottat el nem takaritottdk, a hézb6l semmi thrgyat sem szabad kivinni. ; Rzegényebb nem vess bétl Koporaét, Annak a falusi kerék- gyarté vagy az asztalos esindlja, még pedig seivességbél. t184 aroihan Degtbenil6 kopors6t esindlunk! amondja soviny kis vigyor! mosollyal a tunyogi Mitskei, aki a opor csinkida mestare re, Ssivesigi ‘unt Se Kerem! rs ja van, az mértéket vesz léccel, napraforgé- koroval vagy néddal. A mértékre Mitskei mogmondja, menty deazkAt kell venni, Négy szdl deszka rendesen elég. Kiszimitja, mennyi szeg, mennyi bakacsin ® kell, és megesindlja a maga ha- zinkl. Pénzt nem fogad el érte. Aki akar, ad érte tojast, tejet, ext azt, Van olyan is, mondja nevetve, hogy még azt is clfelejti mondani: késziniim, nemhogy adna is vaiamit. Matolcson is kerékgyarté csindlni a koporsét, ha nem kaptak volna ré annyira a béti koporséra. A fiitil-valé fat (fejfat) mindeniitt a hémél esindljak meg a kerékgyartok, Jar érte a vashrlsbél hazajottelckel egytitt trakta, no meg Aldomés, Az ogyszerti feny6fab6l dsszerétt koporsét behizzdk baka- csinnal. Hizas erabernek, asszonynak, Veblanynak (22 ven fe- Til), vénlegénynek (27 évnél idéscbbnek),.esett személynek fe- keteszinti jar. Fiinak vilagoskék, jénynak rézsaszin bakacsin- nal vonjak be a kopors6jét. Ali biti koporsét veszen, az gyer™ meknek eziistés vagy aranyos, felndttnek fekete koporsét Vasé- rol. A koporséra nem immak’ré semmit. Sem évszimot, sem nevet ‘A béti koporséval egytitt megveszik a koszorit is, Ore- gebbnek fehér koszorit venni, az annyit jelentene, mint kegye- Ietsértést elkévetni. Nem is tenné meg senki, Rossz elgondoini, mennyire megszéIndk a szerenesétleneket. Szemfedét is vesz, aki csak teheti. Aki a falusi kerék- gydrté esindlta kopors6val is beéri, az a falusi hota vesz papir vagy oles6 tilll szemfedét. Csak a legszegényebbje nem ad ilyet a halottjénak. A szemfeddt csak a kopors6 zhrisa elitt teszike fel a halottra. Hetében Feeskéné tudja, hogy aki szemfedét lop, art nem létjéic meg, ha méskor lopni megy. Csak batorsag kell hozzé, a halottat meglopni. Meggyesen letépnek egy darabot a szomfed6bsl, ozt otthon elégetik a pitvarajtban, s a flistjén hi- romszor keresztillmennek. Igy hamarabb elfelejtik halottjukat. Koporsététel. Tunyogon a hozzitartozsk kivinségéra Unnepélyes kopor- s6tétel van. A Koporsétételhez harangomak. Erre az iskolis gyerekek énekkara a tanité vezetésével dsszegyiil a pitvarban, 8 itt két verset énekelnek, Az els6 verset néma Shitatban moz- dulatlanul hallgatjak végig a hazban a halott mellett. A mfiso- dik vers végére a halottat és mindent, amit vele egylitt eltemet- nek, be kell tenni a koporséba. Sietnek is vele. , * Bekecsin fényes viazon, mellye! a koporsét kSvllltSl bevon atk. SRS = Bit Koporsbban & balott fodrdcon, finom gyalutorgtasan pihen, az otthon, azivességbOl It koporséban tippant :(amibe raz ae aide. ‘Tollut pobe. A lepedét, amin é9-45 inget, amiben meghalt Tunyogon beteszik a koporsoba, igy az dllkenddt is, Ezen kiviil a legtébb helyen egy Peete hat is. Ha a halott-bent van mar a koporssban, visszahelyeriic az asztalra. Természetesen iijra hossziban a mestergerenda alé. A koporaé nyitva ll az asztalon. Meggyesen, Matolcson, Csekében tinnepélyes kopors6tétel nines. > ‘A halottat igyekeznek miclébb betenni a koporsébe. Mert! némelyik hamar megfoszlik — indokolja Katona Ferenc. Az ilyet nem nagyon szabad bolygatni, mert akkor erdsebb a szaga. Van olyan, hogy mér életibe oslisnak indul, azzal Tunyo- gon sem vérnak tinnepélyes koporsétételt, hanem azonnal bete- szik, amint meghozzAk a kopors6t. Sztics Idaval taldlkoztam Matoleson, Hivtam: — Gyere Ida délutin mesélni. — Nem mehetek, mert megyek ruharakni, — Ruharakni? Hit az mi? — Ugy is mondjak inst4lom szapulni, — Hat akkor kiildjed anyadat. — Az meg elment halottlatni. Pontosan megtargyaltatik a hhalott betegsége, birélat alé vétetik az egész gyészol6 cauléd, az ogtez temetési készillet. Elég rangos-e? Nem eldkeldbb-e, mint a csalad vagyoni helyzete; mert se szegényes ne legyen, se pardés ne legyen, akkurdtus- nak kell lenni. Ezt tessék most eltalilni agy, hogy a falu min- den vénasszonya meg legyen vele elégedve. Amfg a halott teri- tén van, addig ‘szokis menni halottlatnl. Tyenkor Meggyesen aki megnézi a halottat, azt mondja: Nyugtasson meg a j6 Isten. ‘Tunyogon: Elének békességet, halottnak nyugodalmat kivin- nak. De ez nem kételezi — mondjék magyardzban. Virrasatds, A halottat reggeli harangszdig nem scabad magéra hagy- ni, nappal magéra is maradhat. Ebben tehét benne fogialtatile a virrasztis Kotelessége. Ez télben a hizban a halott mellett, nydrom az udvaron tirténik, ‘VirrasztOba lampival vilégitanek, A gyertya, mint ha- lotti disz nem ért el még a faluba vagy tisstin kat6liicus s20- kas? Azt mir nem tudom, Tény, hogy gyertya nines, Ha a lémpa az alacsony mestergerendér6l igen ktzel lenne a halott- hhoz, akkor felteszik a kemence tetejire vagy Tunyogon a dik- 1616 clé az asztalra, A diktélé David zaoltéralt diktéing, de bi- zony néha Davidné zsoltéraira is sor kerlil. Buekszbval se gyGzi a thrsaség egész éjtezaka, A vilég sorét is igen alkalmasan meg lehet itt targyalni,_ vi bem hivogatnak, maguktél gyiiinek dssze, de igen , hogy a hhalott jéemberei jénnek. Ebben denne van & mogazélésa azoknak, akik csak azért mennek, hogy mogkindljfik Sket pilinkaval, de nem iletékesek a résevételre. A pilinks kijér minden virraszténak, LegbGvebben Ma- toleson, ahol sta kaldccoal, ‘borral, béresivarral minden Wire russtétérfit megkindlnak, A halott illendé eltakaritdsa A halottat a temetés napjén az els6 csenditéskor szokée & hézb6l kivinni. Ekkor zérjak le a Koporsét, Ha a koporsét Jesdrték, nem maradhat tovabb a hazban. Rokonok, ismerdesk Yistik ki az udvarra, gondosan iigyelve arra, hogy Lébbal ki- fele vigyék. Ne léssa az utat, ne taldljon vissma. Az udvaron © Koparsét mosdszélrre Allitjék, Ggyhogy pérhuzamosan éilljon @ hézzal, s a halott léba a kapu felé esssk. A héz mindig kes- Kenyebb oldaléval all az utedira, igy a szabdlynak — hogy'a ha- lott léba a kapu felé legyen — kénnyii ezzel az elhelyeztsi méd- dal eleget tenni, 5 A halott fejétél par lépésnyi tivolsdgra asctalt Allitanak a svertartist végeé lelkész sAmara. Az asztal ket sarkéra, ezzel is jelenve, hogy ketfele suél, egy-egy kend6t tesmek, 4 lelkész 65 a kantortanité részére, A temetési szertartés alatt a osaléd férfitagjai a ,halott fejénck alinak”. Vagyis a kopors6 és a papi asztal Kézt, héttal a lelkésznek. Meg kell itt emlitemem, hogy a csaladhoz, a szi- kebb értelemben vett hozzétartézkon kivill nem tartozik més, sak az elséfoki unokatesivér és a keresztazill6k, A koporsé pitvar fel6li oldalin a néi esalédtagok ,hozeddlinak a koporsé- nak”, vagyis a kopors6 hosszoldalén, tehét a férfi osalédtagok- $61 kilénvaltan Alinak fel. A végtisctességre gyilleke:S kS- zénség pedig a kopors6 kiils6 oldalén All fel f€lkGrben. Cay lat- Jak maguk elétt & pitvarbél kilép6 n6i csalédtagokat, mintha valami szinpadra lépnének . Eppigy meg is van szabva minden tennivaléjuk. A feleség az ura, a gyerekel az apjuk vagy anyjuk kopor- séjira, a felndtt lény a szll6k kopors6jira a temetést szertartés alatt jrdboru!”. A tobbi n6i esaldtag esak hozzidll a kopor- sénak. Azt is megkérdeztem, hogy férti rdborulhat-e a kopor- séra. Mély meghotrénkozissel mondta ré Béné Irma: Olyat még- esak gondolni is! Férfi ne sirankozzék. Megszélnik érte, Amfg az asszony a koporséra réborul, ilik, hogy iddké- zinként par szbval méltassa a halottat. Pi. Tunyogon Ny’ Marisia temetésén az anyja a kopors6jéra horulva mondogatta: Még két hete semmi baja se vét. Hazajétt a mezérdl, még & mondta, hogy kiméljem magam, ellatja 6 a d6got, stb. tésén, azt megasbljak, Teldntet nélidil area, hogy szerette-e az urdt vagy se, az asszonyra ex kiteler5, Minél ordit, annél jobban sajndlja! A azerint dicsérik is meg‘astén, Mert a pa- rasztndl kegyetlenebb kritikus ceak a gyerek lehet. ‘Van is errél » sirat6rél anny! anekdota, oak gyiaze az ember jegyemi, Példéul: Volt Gyarmaton egy asszony. Nem é zett magéban elég erdt ‘a,pomezerstet unde Iden elairatn, Fo- gadott maga mellé egy véka bizSért siratéesszonyt, alatt dbégatott is a fogadott siraté: des uram, hogy hagy- tl itt stb. — De kézbe odasigta: — Komémasszony, osaieugyan megadja? — Tetejével tapodva, — sirta visaza az Savegy, attél val6 féltében, hogy ethalicul az igen hatésos siratés, Falusi anekdéta, de igen kézel jar naivedghban az igaz- séghoz. ‘Lenesét igért ax Szvegy a komimasszonynak, ha segit az urét siratni, Ré is borul az asszony a kopors6re, de zokogis kéabe felkérdi: — Azthn J6 f6vé lesz-6 az a lenose? — Jl biz az komém. Mihelyt rottyan, mindjért szoty- t 7 Moghalt oz ember, sratta a szeretje. A koma vigasztalta: — Ne sirjék kend, komémasszony, kendre mmgyta a hdzat. — 0 bizony! sohse mondta a lelkem, — sirt tovabb, Megint csak vigasztalta a koma: — Ne biisiljék, mondom, a fédet is kegyelmedre hagyta. — 6 bizony! sohse mondta a lelkem, — sirt tovibb, — Ne sirjék mar komamasszony, azt is mondta, hogy Komémasszonyt nekem hagyta, — Hit bizony ext mindig mondta, — é nem efrt tovdbb az assrony. ‘Hol van mér a régi monoton dallamd régténzbtt sirate! Mikor a 60 felett jiré Kis Gydrgy Karolyné ast mondja: ‘Scalkai Gyulénénak ‘igy dughattem volna betele a szijét, mikor a janyat siratta: ,Jaj, Jaf, dréga gyermekem! Jaj, de itt hagy- tél! Ninesen nekem senkim se!” Az egése temesgst végig Ja} gatta, alig lehetett téle érten!, hogy a pap mit Beszil. ‘A vén Szalkainé szavait azonban pontosan abban a mono- ton ritmusban mondta el, amflyennek a régi siraténak lenni kel- Jett. Bz volt az egyetlen, akit6l ennyit is hallottam a siratérdl.188 A halottnak kijéré harangozést tijabban szabilyoata a re- formétus egybts, Azel6tt halottnak 11-szer vagy 24-czer is meg- hraztéle @ ot, amint azt a hozzitartozdk médja vagy hit- sige megkivinta. Ma, ha gyerek hal meg, vagyis tizévesnél fiatalabb, ennak héromszor, felndttnek kis megszakitéssal hat- szot harangoznak. A vagyonos Matolesnak iét harangja van. Ameonynek, lednynak, gyereknek a kis haranggal, a férfinak, nek a nagy haranggal csenditenck eldszr s azutin deazehiizadk a két harangot. Igy az els6 par kondités mar jelei halott nemét. Amint a halél bedllott, jelentik azt a papnak, harangoz6- nak. Ha a halott tigy hal meg, hogy ,esti harangszSt mér nem &, akkkor roggel harangoznal: neki elészir. Csekében, ha nagy- garda liny hal meg, a harangoz6 is kap kendét a’ csalédtol. Ext a toronylablakba kittzik. Negygazda lany halt meg, ken- 6 van a toronyba”. A legelékelébb abroszt killd 2 harango- zénak. Egyébként a harangozét pénzben szokis kielégiteni. ‘An egyik matolesi gazda dthozta gyimi szdmadasit a bi. tyamnak, nézné ft, nines-6 benne hiba. Hat hiba nem volt benne, de volt ‘egy tétel: pompaharangozis. Hat az mi? Ugy ma- gyardzta a gazda, hogy aki matolosi, annak a rendes harango- rs a megszabott dijért kijér. De a s6gora idegen volt é igy annak kiilén pompaharangozisi dijat Kellett a harangozénak fizetni. Masutt nem talalkoztam ezzel a kifejezéssel, Tunyogon ‘Vadésr Istvanné duplaharangozést eldkelének, azt mén halott, de pompaharangozist még nem. ‘Nyirmegyesen a halottnak hiizott elsé harangozist hir- adénak mondjkz, Egyébként ott is hdromszor harangoznak a halottnak. ‘A temetés Tunyogon rendesen délutin két rakor van. Rendje a kivetkez5: Csenditenek gyiildre. Igyekeziink, mondjék, esenditenck man dsszegyilni, A kizinség az elsé csendités ‘végére gyill egybe. A mésodikc csenditésre indul a pap a halottas hazhoz s amfg a pap oda nem érkezik, a harang szél, A temetési szertartés’ hivatalosan eldirt részleteit nem ismertetem. A. roformatus egyhdzi szertartis énekbél, egyhazi, iletve halotti beszédbil és iméb6t ll. Bicsiztat6t a kéntortanité tartott azelétt. Ojabban az egyhizak Allést foglaltak cz ellen. Matoleson ma is megtortenil, hogy @ hozzitartozdk kivanségéra a kintor biestiztatet mond. Persze igen szivesen, mert ennek rendesen nagyobb hatasa is van, mint a lelkek megnyugtatasira torekv6 papi besvédnek és 46) is fizetik. ‘A tometési monet elindul a halottal. Tyenkor tudalékos assronyok ezzal inditjék Gtnak a halottat, hogy: Minden j6 Wlek dleséri az Urat, 26 is vele. ‘A halottat 1ibbal kifelé viseik ki az udvarrél. ‘Amint a ‘menet megindul, a harang ogkondul és 526. addig, amig a ter metében a svertartis be nem fejeabdik, vagyis mig a hantot be nem hizzak, a fejfht fel nem Allitottik. A temetében a pap iméja utén ‘ének » eaalatt eresztikc le a sirgédérbe. ‘A falun végig a helottat énekssé leiséri, A sirvdjéle, Koporséuivék, Faluhelyen nines hivatalos sirés6, ex is azivességi mun- ka, Az ismerésdk dnként dllnak Seeze hivés nélktll 8 kézisen mennek ki sirvéjni. Akinek sok a J6 embere, annak sok a sir- Asbja. A sirvéjésban a rokonok is részt vehetnek, Katona Fe- rene azt mondja: Mikor az dreg mélt6edgos uret (losvay ‘Aladér Szatmar vm. volt alispanja, meggyesl birtokos) temet- tiik, 52 sirvéj6 Jott. Sok még feléje se mehetett a sfrnak, nem jutott hozrd a tobbitéle Felvaltva dolgoznak, mert egyszerre csak harman althatnak benn a gédérben. ‘Meggyesen halotinak a reggeli harangsz6 utén hiizaéle a sirkésziletet. Ezt a kifejezést a hirom fekete f5ldi kbzség nem is ismeri. wOgy igyeksziink, hogy sirkésziiletre kéex legyen a sir. Rendesen hajnalban kezdiinis hozzé, de télen, ha fagyos a f6ld, bizony mér el6tte valé nap hoz kell létni”. ‘Csak Meggyesen szokis, hogy a sirvéjék a temetdbél el- mennek a halottas hézhoz, ott a pitvarban eléneklik Pépai Ha~ lotti Bnekek 80-Ik énekét: Porhizam mér nékem is kész, Melyben testem majd porré lész. Por volt eredetem is, Por lesz végezetem is. De a végportél nem félek, Igy vigasstal a Szentlélek, Hogy lelki testet eserélek ‘Azzal majd felkelvén élek, ‘Az ének utén a halottas héznél meghiniljék a sirisokat kenyérrel, szalonnéval, pélinkéval. ‘Tunyogon pflinka, kenyér, szalonna dukél a sirdsénak, a takarékosabb Matoleson pélinka, kenyér. Az elltés mindkét fa- luban 2 temetSben térténik. A megmaradt kenyeret, szalonnét, plinkét szétosztjék az Scsorgok kézt, mipdig aked a sirvé- fasnak Kézénsége; haza nem vismek abbéffamit kihoztak sem- nit. Nom smabad! Aki a sirvdj6t6l az elléthst megvonja vagy safileen méri, azt igen megitéllk. A Nyirség homokjén természetesen padmalyos sirt asnak.190 A hulottat wiilya, illetve terhe, no meg elokelésége szerint ket, coetiog t0bb rudon vagy fan viszic ki a tometohe, Rudon olyan helyen, ahol az erre rendelt készaég a tem- Plomban 4ll, 8 a falu minden halottjat azon viszik ki Labtul- ‘yal fin alckor, ha mint Tunyogon szoks, minden halottnale , flstdt vignak ki. Ez rendesen akicfa. ley mondjéik pl. ,mogyek ‘Ubbtalwvalé ft vigni”. Ez Scent Mibély ova. Ennek analogié- jars, minden ami eltérik’ — megmihilyloit. Pl. az iittelen All egy auts, defektet kapott. Minden arra men6 szekér kocsisa nagy elégtétellel Allapitja meg, hogy: ez bizony megmihély- lott!” De megmihalylik a fakandl, a gyerek kéchabéja és minden ami eltdrik vagy ami esak pusztuldban van, A koporsét a hazt6l a temetdbe az arra meghfvott halott- vivok viszik ki. Azért mondja a néta: Hat aki bort nem iszik, Mégis két fin kiviszik, A csalédtagok kézill elindul valaki és megsz6litja a halott 4% embereit: gyertek el halottvinni. Embert, asszonyt, férfiak vismek ki, Lanyt, logényt a cimborai, pajtésai. Ket’ ridhoz nyole halotivivot hivitak, hogy Aelvilthassik egymést. Nagyobb, értsd médosabb halottat hé- Tom risdon visznek Id, Hlyenkor, haa halott fiatal, hat legényt é3 hat lényt hinak. Aki parddés temetést rendez, az huszonnégy halottvivét is hi. Mindentitt mega jéndékozzAk illetve feldiscitik a halottvivé fiatalokat. Meggyesen a fitik és linyok fejrevalé kendét vagy zsebkenddt kapnak s ezt karjukra ktik, Tunyogon a legények karjéra zsebkend6t tiiznek, a linyoknak szint toriilkézkendé- ket meg Stalvetik 2 kopors6n. Ugy szokas atvetni s tigy kell hajteni, hogy bettije é diszes varrisa vagy szittostkja lésséle ‘Miclétt lebocsdtandk a koporsét a sirgédérbe, a kenddkin a lnyok megosztozak. Eldbb elvenni illetlenség lenne, De ott atin, ald igyesebb, az kapja el a lezszebbiket. Ujabban Tunyogon a legények fekete szegélyi zsebkendot kapnak @ karjukra. A lényok leeresztett hajaba_ szalag van fonva, még pedig fehér vagy vilégoskék, Ext is ajandékba kap- Jak. Csekében a halottvivé legény karjéra rézsaszin, a lényok karjara fehér szalagot kétnek. Mindeniitt gy kell’ felallni a koporsé mellett a halottvivének, hogy ez a szalag, illetve ikend6 menetkézben a kilsé oldalra essék. Fiatal halott temetési szertartésa alatt a kopors6 két ol- dalén allnak fel a halottvivék. Mégpedig a héx elétt, tebat a ndi esalédtagok meget a lanyok, a mésik oldalon a fidk. De lehet az is, hogy a halott fejének dllva, balkéz fel6l dllnak a fitik és Spbbkézril « lanyok, A koporsét parban viszik, ugyanannyi fia, ahiny lény, ‘Tobht hérom rédnal hérom fii, hérom lény. Egyik oldalon met nek a fidk, masikon . A. temetél a 3, fil, mésikon a lényok. Skapuban Stveastk a ko- oak Moggyesen mennak visssa « halottvivik « halottas hézhoz, s ha fiatal volt halott, ax énekes kényv 39. dioséret, 7. versét éneklik: E gyillekezeten, mely ex helyre telepedett, Kényorillj Oristen, bévited rajta kegyelmedet. Aldd meg nagyjalt, kloalnyelt, ‘Mind k8zlsmert tangcsos rendelt. ‘Terlld le a sirdke kOnnyelt, Ha iddsebb volt a halott, alkor az Bnekes kinyy zsolté- ‘raibél ezt a verset éneklik: ‘Az embereket te meghagyod halni, ‘Bs ezt mondod az emberi nemzetnek: Légyetek porra, kik porbél lésztek. Mert ezer esztend6 eldtted anny, Mint a tegnapnak 6 elmulisa, Bs egy éjnck rivid vigyazisa, Az ének utén megkindiljék Sket borral, tésztafélével. His. sal, szalonndval nem, ‘Katona Ferenc szerint, ha médosabb gazda hal meg, altkor megtérténik, hogy a temetOben a pap beszéde utén valamelyik gazdatarsa par széval elbicsdztatja. Dyen alkalomra csindlt maginak egy beszédet: Ez a temet6 a nyugalom hazhja, Itt hat minden ember szAlljon Snmagéba. Ki tanulni akar j&rjon temetébe, Elérvén egy hantot boruljon a foldre. ‘Aztin keresse meg a j6knak sfrhalmét, Kit-kit hogyan mérnl, ezek megtanitjak. Te pedig elszenderillt, Nyugodj szelfden sirodnak élében, Lelkednek pedig, ‘Adjon Isten drdk vdvosséget, Ott fenn 2 mennyeltben. ‘Ex zhrazé, teszi hozé, Nem tehetek réla, de mintha nem Ferenc frta volna, Tunyogon is, mésutt is szokis, hogy a halott utén han- tot dobnak, azzal, hogy: legyen neki kbnnyii a f8ld, ‘Teh&t kegyeletb6l? Vagy azért, hogy visszajérését meg- akadélyomik? Katona Ferenc ast vitet{a, hogy f8ldet ceak a Kicsinyhiti dob a gbdirbe, hogy 6 megmenckiiljin a haléltel. De meg is nyugtatjék mindjért: niga lékdd, tgyis meg- halls192 Meggyesen a kopors6 leeresztése elétt dobnak hantot a verembe, ba virég van néluk, azt is bedobjék. Itt koporséra nem dobnak hantot. Tunyogon Vadisz Istvanné szerint azért dobuais hantot a hozzatartoz6k, hogy hamar elfelejtsék. Matol- egon igen szép jelképes magyarézatét adjék. A hozzitarto- zk @ Kopors6 leeresztéso elit dobnak bantot a sirverembe. Ha a kopors6ra dobnils, azzal megnehezitenék a halott életét a mfsviligon. Idegen csak a leeresztett kopors6ra dob hantot. A pap nem dob hantot sehol. ‘A beregmegyei Hetéhen Fecskéné ajénlja, hogy akinek aaibbad a keze, dobjon a halott utén hantot, elmarad rola a zsib- badés. Hudafoné Nagygécben szerelmes lanyoknak javalja, hogy a szeretdjiik lopott gatyamadzagjat tukaresoljék (tekercsel- ¥k) meg és dobjék a halott utan azal: akkor hagyjél el en- gem, mikor én ezt innen kiveszem! Ez a legény hiiségét feltétlentil biztositja, Tor. Matoleson és Csekében, ha nagygazda h&zbél, hal meg valaki, tort nek, A torra hivogatnak, hivatlan vendég tehét oda nem Allithat be, Csekében tylkhisleves, tyékhis mér- tissal, t6t6tt képoszta, diés, makos vagy lekvéros kalécs a tor étrendje, Természetesen pélinka, Sajnos, ijabban mindig inkébb pélinke, mint bor. Matoleson a torra hivott vendégeket csak fonatos kaléccsal, borral, szivarral kindljak, Kivétel természetesen mindentitt, ha fiatal hal meg, mert annak meglakjék a lakodalmét. Olyan chédet adnak éppen, mint i ebéden. Az ilyen tor igen népes is szokott Jenni. A caaléd Ggyis rdszinta mir a fiatalra a lakodalmi kétséget, hét ezt nem illene téle megvonni azért a csekélységért, hogy meghalt. Tisza Lajos matolesi gazia azt mondja: ,Meghalt hnigom, de megtartottuk a lakodalmét a temetése napjin. Ko- it, menyasszonyi-rubét vettimk neki. Nogy lakomét tl- ‘Hz kitelezé is. Nagyon megszéIndk érte, aki ezt elvonng fiatal halottjatél. Szomora lakodalom ez a halallal. ‘Tunyogon a 75 éves Szarkanét kérdem: tartanak még tort? ,,Alig hiszik, hogy tegyék clfele, nemhogy tort tartand- nak”, mondja rezignélt mosollyal. A gyésoruha, Azclétt, és ezen az azeldttén a hébord elétti Allapotokat kell éteni, faluhelyen fekete terndkendé jelentette a gyészt. De azelott népviseletiink hazasember é3 asszony saiméra fekete rubét irt elé iinneplének. Igy nem is kellett fekete gyaszruhé- él gondoskodni, Az ebaxos gyorek farbsalése. A teknd néay sarkién mégy ptip hamut xeten kell ‘2 gyerek felelt Osszecsapai. Laby Gene ihMa iigy tartjék, hogy a hozzitartozdknak a feketében ilk Jenni, Aldi asszony csak tebeti, temetéare vem valami olesé fekete anyagot. Ha nem tud venni a suey tél, kér a tometésre ktlostn fekete ruhét. Nem szokds . Barétné Boné Irma azt mondja, hat hénapig illik meggya- szolni az embernek a halottjét. De akinek nines, az bolesea azt mondja: nem a ruha gyaszol! Bzzel a gyész kérdése el is van intézve, A hat hénapi gyésrid6 alatt lakodalomba, balba ‘menni nem szabad. Ha mégis tartanénak a esalédban lakodal- mat, azt csendben tartjék meg. De inkibb elhalasztjék. ‘Fondba el lehet menni, de ott dalolni nem i116, A ldbtul és a fiititvals fa. Altalinos szabily, hogy semmit, ami a halotté volt, vagy amit a halottal kepesolatosan vittek kia temetdbe, @ bzhoz visszahozni nem szabad. Igy tehat ott, ahol fan viszik ki a ha- lottat, a fat beteszik a sirverembe, Az'e rendet tarté kézségeket ‘mogint két esoportra Ichet osztani, Az egyikben a fat a kopors6 mellett hossziban a sirverem fenekére fektetik. A mdsikban — pl, Tunyogon és Matoleson — az a szokés, hogy a két, ritkén hégy, tehde mindig péros fat, jodbr61 és balrél a koporabhoz ‘labtul allitjak fel , hogy az a hant felhdnydsa utén 3 félmé- ternyire kiail a sirbol. Ez a lébtul-valé fa vagy Idbfa. Ha a he- lottat hérom fén vitték, az egyiket a Koporsé mellé tektetik, hogy péros maradjon a labfa. Furesa, hogy ez az utébbi rend ‘tébb faluban él, de ezek a faluk nem lett fekszenek. ‘Tunyogon van lébfa, Matoleson nines. Azutén megint felbukkan. tivolabbi kbzségekben, Kérdés, vane eben valami rendszer? ‘A fejfa, illetve a fitil-valé fa forméja legszebb a tisza- menti Csekében. Stilisélésa orrdra felillitott osGnakhoz hason- Mt, amelynek élén elnagyoltan, élbe Ssszefutén az emberi are leegyszeriisitett form4ja latszik. Taldltam ott olyan dcsmestert, ald ezt igy is magyarézza, Ennek dsmagyar vonatkozisaira nem akarok itt kitémni, csak utalok Solymossy Séndor erre vo- natkozé cikkére (Ethn. 1930. év, 65. lap.). Csekén még a le tobb Bran erdSbrtokoe is, Aza stokis, hogy az ember she it, veg me bh hogy. nekem “Total taragiston Seite fa bien lo ijelole teleye alekore volt, hogy nem a tiszedb6l, ener egy cldalagabsl faragtate kl a foite)ee. Igy ts alkkora, mint ogy bAl- viny. 7 fhban svegény, Fejfil ennek mogteleléen sovi- nyabbak, ‘TemetSjében tgy csekel, mint matolesi, abt egy At- meneti fejfa tipust is meg lehet taléinl. . A sirfelirat minden ref. temetében B. F. R. A.-val. kezdé- dik. Jelenti, hogy halottjaink a boldog feltémadis reménye alatt 3pihennek, T5bb reformétus lelkészt6l is kérdeztem, honnan ered a, de ogyik se tudott ré vilaszolni. Az egyik szerint a biblié- ‘ban van, de hol, — art nem tudja. ‘Hit faluban se létni olyan kis temetit, mint a matolesi. Mert mire a halottnak oz a sok f6d? Hgy sirgddérbe egymas- felé temetkerik ott egy-egy esalad, Az els6 halottat olyan mély- re dasik le, amilyen mélyre csak lehet, s a késdbbieket fel seorosan egymismellé sorakozik. A fojfék korhadnak, a korhadt részt leftirészelik, tgy ile totik ‘vissza a helyére. igy a négy fejfa kéziil az egyik néha csak 50 cm.-nyire ll mar ki a f81dbdl, a sfrfeliratb6l is esak a legfels6 két sor litszik, mig az utols6 fejfa rendes masfél mé- teres magassigt. AAnnél kevésbbé takarékoskodnak tijabban a halottnak Allitott sirkévén, Az els sorban val6 temetkezésért meg egyene- sen versengnek, Hidba, Az emberi hivalkodis mindeniitt. é. Egyik matoiesi gazda 60.000 pengére becsiilte az utols6 években felallitott marvany sirkivek értékét. A praktils gazdaember decslése pedig rendesen helytall6. ; A sirfeliratot a kerékgyirté irja és fundalja ki,’ Az tehSt teljesen az & tudoményét dfeséri. Ha a kerékgyarté humo- ros, akkor a fejfa felirata is tmumoros, ha tudalékos, akkor a fejfa felirata is olyan lesz. Nem szolgalhatok sok humoros sirfelirattal. De a csekei temetében mindenki megkeresheti 6 leolvashatja a kévetkezket: Bdes apim, Béné Imre, Mikor te még itthon voltél, Akkor én még 6 voltam, De mir létod, hogy meghéttem, A felirat magyardzata az, hogy Béné Imre kiment Ameri- kéba 6 mig odavolt, — a gyerek — akinek a nevét nem tudni, Itt nyugszom én Fébién Julesa, Stromon virit a séska. Bltemben sokat probéltam, De még ilyenre nem taléltam. Szerencsétlen az eset, Szerencsétlen a fitum, Ki megtirtént Szties Janoson, Ki a férul leesett. Hi harmine éveket éle, Mint a vandor sirba tére, Mert a szentencia lejart, Ha szillettél, szenvedy haldlt. Ez volt az egyetlen megjelélt honvédsir, melyet & hérom temetiben talltam, Pedig még emlékszem Pintye apéra, alc ‘Tunyogon a kertet drizte 5 48-as honvéd volt, Emlélét egy egy- sverfi fejfa sem. drzi. Eddig esak Matoleson hallottam, hogy a temet6b6! visaza- J6v6 hhozzdtartoxéimak j6 tirelmet kivinnal. Ez a részvbty nyllvénités. ‘Vadész Istvinné mondja, hogy Szernyén, Beregben az 5 Syermekkordban az a szokés jérta, hogy fekete tabléra felirtak i halt meg, mlkor leaz a temetés, Ext a t4blit az ogyhietl el ° hfzhoz, onnan, aki dtvette, mindjért tovkbb is adta, Végigjarta 2 tébla a falut s visszakeriilt ax egyhAefihoz, Igy tudta’ meg a faluban mindenki, hogy jut és mikor temetnek. Hogy ez a régi céhazokés hogy kerllit ki egy kis beregi faluba, azt nem tudom, Viebefiiltak é3 gyermekek eltakaritésa, Egyenesen megdébbenté, a hérom fol uti etn ségoen aig ogy"ket fort,» bizonyes, hogy eevee een ‘tsani. Maguk a halészok se itemak. Egy felborulés, egy kény- ‘clad mondult,# aki Beleesettaviebe, uz oft 1s vise Nines is }, hogy ne fizesse meg ennek a tudatls $s oyan eaztendé, : lanségnak A viabefult utén odaviszik Id a ahol kdfogték. -Am{g a koporséval, ruhéval odaérnek, a ‘a vithe kikétve ‘tartjak, mert a visb6l kifogott test igen rbvid 146 alatt meg. feketedik, oporsoba Yéve wii hata as a a Soporstian 4 rs6ba, ax udvarra, van, tebii @ hfzba mér nem vistik be, ad Ha a hatodik hatérban fogjir is Je, abény falun keresz- ‘tilmennek vele, mindenikben harangomak nek Kilénben el- veri a jég a hatart.296, Ez igaz is — mondja Barétné Boné Irma —, Csekébe a ‘Malomktzben belefiilt eay legény a vizbe. Azt a részét a hatér- nak, amelyiken keresztilihoztak, elverte a Ha gvermekdgyban hal meg at asszimy é « pulya .nom ‘pecses, kelletien”, akicor megazoptatjak a halottal, hogy az is meghaljon. Pulya halala, killdndsen ha az még pélyés, az ki- sebb bénat. Ha az anyja siratja, kész a vigaszialas: Ne sirj. te! Az égy ldbaban van a mésik. ‘Vagy: Ne bisulj, hamarabb szert Jehet arra tenni, mint egy melacra. ‘Ezok a kiszélésok még nem ismerik az egykét. Gyereknek a halotti ruhdt a keresztanyja veszi és az is 3I- tUzteti fel. Ha ezt elmulasztané, a gyerek mezitelen maradna a masvilégon. Ki venné ezt a lelkére. ‘Amit a gyerek nagyon szeretett, azt bele kell tenni kopor- sojdba, kilénben visszajér érte, Errél igen meghaté tarténete- ket Iehet hallani. ‘A gyermek ruhdjét nem szabad a koporséba tenni, mert. akkor az aszony a kévetkezd gyerekét nem fog'ja tudni téplélni A halott gyerek tehét elviheti az anyja tejét. : “Amelyik esztendében asszonynak gyereke halt meg, aban Jénosnapig nem chet epret, (késbb meg mér nines,) mert kii- Inben nem kerill be a gyerek a mennyei epreskertbe, Zsidbtemetkexésrél. Itt természetesen csak azt mondom el, amit a parasztsig mond a zsid6k temetkezési szokésairél. ‘Vadisz Istvanné meséli: A halott zsid6 mellé egy pohér vivet és kend6t késvitenek ki, hogy a halott megmosdhassék, megtdrilkzhessék. A halottjuket a fSldre teritik ki, feje al& téglat tesmek. Azzal a scbbel kell meghalniok, amelyet Jémuson ejtettek. Ezért hallani minden zsidé kiteritésénél a hézb6l nagy jajveszékelést 63 kelapAlést. A 2sid6 Kesztenbaum Endréné erre azt mondja, hogy igen, a msid6 a fOldre teriti ki halottjét, s a feje felé, ahol az a padlot éri, szeget vernek be annak emlékére, hogy itt fekildt a halott. ‘A tObbi nem igaz. ‘De a hita meget esak integetnek a magyarok, hogy igaz biz a. ,,Lém, hogy félremagyardma! Hit ha fgy van, mért nem engednek be ilyenkor soha egy magyart se és mért ordit ‘igy az az egész csaléd, hogy a harmadik szomszidba is elhallik?” Zsidok a halottjukat st szAl deszka kéizé temetik. Azért mondjék, hogy elment Féldvarra desckét drulni, A sir az a féldvar, amelyik minden halandénak kijér. A verembe zsakban ereaztik Je a holttestet. A zsikot lehiatk az arerdl, a szemére eneropet tesmnek, kezébe pénzt adnak. 107 . Egy kis zacakét letesmnek 9 féldre, abba mindenkl his ‘egy marok Zéldet, ant Yeanike a fod alé. ‘A zsidégyereket nem is a templomban llé kopars6ban visai Ii, hanain mosételmbtien, s a gyereket is descke kab ‘temetik, A he kitakaritdea a halott utén, Babondk, Amikor az udvarrél kivisdk a ot, a mosdszéket, amelyen i. ke Allott, felforditjéie.’ Ogy marad mindaddig, amiga viseza nem térnel. Tunyogon, Matoleson amig a halottat a temetdbe viszik, azalatt kell a hhzat tieztiba teuni, ‘Axiszelléztetni, kitakaritani, butort lemosni. nemesak a hozzitartozbk, hanem az ezekhez betért is kezet mosnak a halottas haznal. as tmmricanyos hézudl nemesais « mosbaatiet (amin » ko- ‘porsé Alt), hanem széket, asztalt is felborongatnak, 6 ma- rad minden, mig a temetobél haza nem jonnek. Akkor is — a hhetei Fecskéné szerint elébb kezet kell mosni és cask amutin ssabad széket, asztalt feldllongatni. Ald £4, hogy a halottja visszajér, az fogja meg a halott labujjat és elmulik a félelme. De ennél is biztosabb, mondja a hetei Fecskéné, ha a halott Allkendéjét elégeti, pordt atallépi. Attél elmulik a félelme is, s a halott sem fog visszatérni. Leg- nehezebb annak a visszajéré lelkét6l megszabadulni, aki tbo- szorkény, ronté vagy lidérces volt, Aki a halottjét nem tudja elfelejteni, hozzon a sirhantjébél féldet, azt tegye a feje ald és ‘elfelejti, Ha méhész ember hal meg, temetése napjén minden méhkas&t kilencszer fel kell kissé emelni és megmozgatni. Kii- Wnben vagy uténa halnak a méhek gazd&juknak, vagy nem szaporit az anya, (CG, Szabé Mibély, Fehérgyarmat.) ‘Tunyogon is, Csekében is tudjik az asszonyok, hogy aki abbél a lécbél, amellyel az asztalos a halottnak koporséra mér- ‘téket vet, egy szilénkot lehasit, s azt gylirfije alatt hordja, azzal bizni vagy taszitani képes, a szerint, amint maga felé haze magatél elfele haritja a szikancsot. ‘AKI meg akarnay rontanl, anak a kereastnevét visl6 Kdlene fejfér6l, Gjtszakanak idején kilenc kis ssikinosot kell ‘hom, az illetének killenc szhl hajéval egylltt elégeta! » ebbél ‘a hamubél az ételébe keverni. Holotial kapesolatos kuruzslés is van, Osekében: alin nottetem (Glképadmény) van, annale a tetemét olyan nevil héttnak a kisufjéval kereldltk meg. Elmullk a héttetem. ‘Részogeég ellen javallottdk Caekében: halott! veritéket mmegszedni s azt pAllniéba mogitatnl s réasegessel. Ogy meg- ‘itélja az a szeszt, hogy nem kivdn tOpbet nn, Hist ext az egyet el lehet nelik hinn!, Péidét ts mondsnal: ri. Nagy Lajos Csekében két évig nem ivott pilinkét, mert hétt- ember habjat itattik meg vele.RAISE Be 198 ‘Réesegeig ellen Csekében kizismert babona: éjfélbe ‘ugyanolysn ‘keresstnevii ember fejféja alé be kell fsni tiveg- be egy deol pllinkst. Kilenc nap mulva érte memni, ugyancsak Sjf6lthft. lAbbél kell megitatni a részegest, Visezanézmi nem ‘A 166, létja a halottet. Vadész Istvinné meséli: Mikor Fi- lap Lajos mestagyott, a szalaol étéssszony megmondta, hosy ‘volt eltemetni, mert a meleg szobiban magéhoz tért volua. Spy a fold melege tirtette magéos, smog ia fordult kinjdban a . Mikor legkizelebb temetés volt, kidstik é osakugyan ‘tény valé volt, amit mondott. Egyszerii virdg, drdkzild nyilik néhol gondozott sirokon. De ebbél hazavinni nem szabad, mert a halott éjjel érte megy. ‘Bofejezéstil megemlitem, hogy Matoleson minden sitoros finnep elétt ki-ki megtakaritja homAtartozdinak sirjét, koszo- rit vesz, azzal feldisziti a fejfat. A kegycletes érofsnek ilyen megnyilatkozisét a tobi faluban nem taléltam, de az termé sretes, hogy aki kikisér egy halottat a temetéhe, az a hant do~ bisa utén meglétogatje azeretteinek sirjt, Az étkezés rendje. Takarités. Aa étheaés rendje. Parasztember nyéron héromszor, télen kétexer esxik. Ki- vétel a pulya, mert az olyan mint a Ii, mindig emne. ‘Arravalé a ‘kenyér, abbél napkézben is akkor szelnek neki amikor megki- Vanja. Jobbméda helyen kap hozz4 vajat, szilvalekvért, ha mAs nines egy kis zsfrozét. ‘Téli idészak alatt a reggeli ideje 810 6ra kézt valtako- zik, mert, sak akkor kerill ré sor, hha ,,reggeli dégét” ellétta a garda és a héziasszony. Begyujtani az asszony dolga, de tiss- fesedgosebb térfi tien begyujt elébb, osak amutin megy ki ax ‘A reggeli vagyonosabb hémél silltazalonna vagy egy metszés kolbész. Ha ez nines, csak akkor tej. Szegény helyen pedig megeszik @ tegnapi f6zelék maradékét, vagy réntott le- vest készit az asszony. Nyiren a reggeli szalonndhoz bort is ismak, mert terem nekik, 8 mert nem szokis a bort eladni. Amennyi terem, annyit ismak meg a télen. Katona Ferenc két deci bort melegit reggelire. Csak’ melegiti, nem forralja. De nem is adna 6 egy metszés kolbéazt Inisz liter kévéért, bar tud- Ja, hogy azt az urak igen tisztelik. Még legénykordban hallotta Serly Gusztév varmegyei fGorvostél, hogy tej, tojés, paamuly a legfdbb tapers, de azért nem szeret ‘tejet reggelians, mert arra nem esik 61 a bor. Fekete féldtin nines a falunak szélleje, de majdnem vador terem a kékazilva, amib6l a legjobb azilvorlumot féaik, 8 igy nem lehet ré ealeit tenni, hogy.nem ismak meg reggelire egy pohérkéval, Annyi bizonyos, sebb tejet fogyasrtanak ire, A téli Kkétazer! y hacsak nincs valami fuvarozés, favighs, tradktles (kivégott fatinktk kisshsa), otthon t5r- ‘ténik. Télen déli étkezés ninca, ‘Alkonyat el6tt van a vacsora. Nem js tudom, ebédnek mondjam vagy vacsorénsk? Pontosan ‘igy kellene mondanom, ‘hogy télen alkonyattal-esznek f6tt200 Stelt. Ennek az ideje az esti fondk miatt is korai, mert agy al- kalmazkodnak, hogy mar el is mosogassanak, mire valald j Hiyenkor wan egy tAl f6zelék hnissal, vagyonosabb helyen tész- ta is, Természetesen a disméhts, tyilhis is a hazél keriil Xi. Hetenként legfeljebb egyszer vesenek marhahist. Van pl. Jrumpli dismébissal és gyirttészta. Habart pasmuly cikéval ‘képosrta), disméttissal. Vagy tyikleves, killin beté- lalva a tyiikhis. Szegényebb helyen elmarad a his, megelégsze- nek egy coviny fézelékkel vagy egy gyurat tésztiival. . Katona Ferene igen kielégitnek talélja a maga étkezisét 's azt mondja: ,,Azért hogy én 69 éves vagyok, megbirkéunék egy hevert ‘irral. Az egyetien fiam meg nem bénné, ha sohse fOmének f6tt ételt, de megenné hat diszné szalonnéjét, Erds is az, nem poshadt”. ‘A hébora alatti jegyrendszer szoktatta r4 a népet kavéra, cukorra. A kavé az asszonyok, a tea a férfiak kézt népszertibb. Hleinte sak a ,tompélinka” jérta. Ma teéhoz isszik a rumot. ‘Az ogyik odasailt a feleségének: csinalj man egy teét, te Kati. Meg is csinilta Kati a teat, de az volt ré a kritika: jaj de me- sitlabas egy teat

You might also like

• Gyógynövénytermesztés Vizsgatételek (SZIE Kertészmérnök BSC)

  

  Document20 pages

  Gyógynövénytermesztés Vizsgatételek (SZIE Kertészmérnök BSC)

  PriTek

  100% (1)
• Gyógy - És Fűszernövényismeret Vizsgatételek (SZIE Kertészmérnök BSC)

  

  Document35 pages

  Gyógy - És Fűszernövényismeret Vizsgatételek (SZIE Kertészmérnök BSC)

  PriTek

  100% (3)
• Növénykórtan Vizsgaanyag (SZIE Kertészmérnök BSC)

  

  Document53 pages

  Növénykórtan Vizsgaanyag (SZIE Kertészmérnök BSC)

  PriTek

  100% (1)
• • Magazines
  • Podcasts
  • Sheet music
• Szilágyi Sándor - Szabadföldi Dísznövénytermesztés, SZIE - Kertészeti Egyetem I.

  

  Document38 pages

  Szilágyi Sándor - Szabadföldi Dísznövénytermesztés, SZIE - Kertészeti Egyetem I.

  PriTek

  100% (1)
• Szilágyi Sándor - Szabadföldi Dísznövénytermesztés, SZIE - Kertészeti Egyetem II.

  

  Document23 pages

  Szilágyi Sándor - Szabadföldi Dísznövénytermesztés, SZIE - Kertészeti Egyetem II.

  PriTek

  No ratings yet
• Gyümölcstermesztési Alapismeretek PDF

  

  Document439 pages

  Gyümölcstermesztési Alapismeretek PDF

  ciprushome

  No ratings yet
• Zöldségtermesztési Technológiák Vizsgakérdések (SZIE Kertészmérnök BSC)

  

  Document30 pages

  Zöldségtermesztési Technológiák Vizsgakérdések (SZIE Kertészmérnök BSC)

  PriTek

  No ratings yet
• Luby Margit - A Parasztélet Rendje 1.

  

  Document100 pages

  Luby Margit - A Parasztélet Rendje 1.

  PriTek

  No ratings yet
• Tóth Magda, Bujdosó Géza - Gyümölcstermesztés És Fajtahasználat

  

  Document477 pages

  Tóth Magda, Bujdosó Géza - Gyümölcstermesztés És Fajtahasználat

  PriTek

  100% (3)
• Bukovinai Székely Népmesék 1 PDF

  

  Document608 pages

  Bukovinai Székely Népmesék 1 PDF

  PriTek

  No ratings yet
• Dr. Ombódi Attila Különleges Gyümölcs - És Zöldségnövények PDF

  

  Document57 pages

  Dr. Ombódi Attila Különleges Gyümölcs - És Zöldségnövények PDF

  PriTek

  No ratings yet
• A Szőlő Érése

  

  Document21 pages

  A Szőlő Érése

  PriTek

  No ratings yet
• Szilágyi Sándor - Növényházi Dísznövénytermesztés, SZIE - Kertészeti Egyetem I.

  

  Document54 pages

  Szilágyi Sándor - Növényházi Dísznövénytermesztés, SZIE - Kertészeti Egyetem I.

  PriTek

  No ratings yet
• Archaikus Népi Imádságok

  

  Document581 pages

  Archaikus Népi Imádságok

  pstalex

  No ratings yet
• Kiss Aron - Magyar Gyermekjatekgyujtemeny

  

  Document568 pages

  Kiss Aron - Magyar Gyermekjatekgyujtemeny

  PriTek

  100% (4)
• Zilahy Lajos: A Sárréti Í-Zés Állapota

  

  Document97 pages

  Zilahy Lajos: A Sárréti Í-Zés Állapota

  PriTek

  No ratings yet
• Kákosy László: Fény És Káosz

  

  Document251 pages

  Kákosy László: Fény És Káosz

  PriTek

  100% (2)
• Dr. Pepó Pál Növénynemesítés

  

  Document152 pages

  Dr. Pepó Pál Növénynemesítés

  PriTek

  No ratings yet
• Gazda Klara - Gyermekvilag Esztelneken

  

  Document493 pages

  Gazda Klara - Gyermekvilag Esztelneken

  PriTek

  100% (1)
• Neprajzi Ertesito - 1900

  

  Document224 pages

  Neprajzi Ertesito - 1900

  PriTek

  No ratings yet
• Balint Sandor - Sacra Hungaria

  

  Document71 pages

  Balint Sandor - Sacra Hungaria

  PriTek

  100% (1)
• Dr. Nagy Akos - A Vércsoportok Jelentosege A Magyar Ostortenet Kutatasaban.

  

  Document29 pages

  Dr. Nagy Akos - A Vércsoportok Jelentosege A Magyar Ostortenet Kutatasaban.

  PriTek

  No ratings yet
• Grandpierre K. Endre - Az Élet Vallása

  

  Document42 pages

  Grandpierre K. Endre - Az Élet Vallása

  PriTek

  No ratings yet
• Dúcz László: A Közöttünk Élő Turulmadár

  

  Document91 pages

  Dúcz László: A Közöttünk Élő Turulmadár

  turulnemzetseg

  100% (1)
• Archaikus Népi Imádságok

  

  Document581 pages

  Archaikus Népi Imádságok

  pstalex

  No ratings yet
• Cey-Bert Róbert Gyula - Hun-Magyar Rokonság

  

  Document2 pages

  Cey-Bert Róbert Gyula - Hun-Magyar Rokonság

  PriTek

  No ratings yet