A Thai masszzs a keleti masszzsok kzl a legrgibb, a legelterjedtebb s legelterjedtebb.

Br technikja szokatlannak tnhet, hagyomnyai tbb ezer vesek. A helyiek csak si

masszzsknt (Nuad thai, nuad phan boran) nevezik ezt a masszzsfajtt. A mdszer
gykerei Indiba vezetnek. Kidolgozja Jivaka Kumar Bhacca, az uralkod Bimbisara hzi
orvosa volt. svnyokkal s gygynvnyekkel, addig ismeretlen technikkkal gygytott,
tantott. Tantsai valsznleg a buddhizmussal egy idben terjedtek el Thaifldn, itt ksbb
krhzakat, iskolkat alaptott, ahol oktattk hasznltk ezt a mdszert. (Az els krhz
Chiang Mai ban nylt.) Szjrl szjra, ksbb plmaleveleken terjedt az orvos, s
technikjnak hre.
Br az 1700 as vekben burmai megszllk az iratok nagy rszt megsemmistettk, a fenn
maradt iratokat a ksbbi kirly III. Rama sszegyjtette s Wat Po templomnak falba
vsette, 1832 ben. Ezeket az informcikat viszonylag ksn, csak az 1900 as vekben
fordtottk le napjaink thai nyelvre. A fordts sorn arra is fny derlt, hogy a nhny
anatmiai pontatlansg ellenre magnak a gygyt techniknak, az energiarendszernek a
lersa pontos, akkoriban ugyanis az anatmia helyett az energetikai vonlak s ramlsok
ismertebbek voltak. Ezen felfedezs utn a gygymd terjedni kezdett. Elszr keleti
orvosok, termszetgygyszok kezdtek el rdekldni s utazni Thaifldre, ksbb azonban a
jga s a meditci irnt rdekldk krben is igen npszer lett. Nyugatra csak ksbb
szivrgott be, az els ilyen tmj tanknyv az 1990 es vekben jelent meg.
Br masszzsnak mondjk ezt a technikt, mgsem kimondottan az: a masszr az izmokat,
izleteket nyjtja s feszti, amelyhez akr a knykt s a lbt is hasznlja, erkifejtsre
nem az erejt, hanem testslyt s technikai elemeket hasznl. Sem krmeket, sem olajokat
nem alkalmaznak. A test akupresszrs pontjait kihasznlva feszltsgold, fjdalmat
csillapt ez a masszzsfajta. Az 1 1,5 rs kezels utn garantltan frissnek, ruganyosnak
rezheti magt az ember!