Az emberek masszrhz alapesetben kt okbl jrnak: vagy mert fj valamijk, pl.

htuk,
derekuk vagy, amolyan wellness jelleggel: egyfajta pihentet kezelsknt.
A masszzs sz maga arab hber eredet, a mass / massein, azaz nyomni / drzslni. Br ezt
a szt elszr a francik hasznltk, a klasszikus gygy-, ms nven svdmasszzst nevbl
sejtheten egy svd tornatanr tallta ki, alkalmazta elszr ilyen formban. (rdekes tny,
hogy a masszzst, mint izomlazt kezelst a XIX. Szzad kzeptl alkalmazzk, oktatsa
1893 ta folyik.)
A svdmasszzs 5 technika kombincija: a simts, a drzsls, a gyrs, az tgets s a
vibrci. Az esetek tbbsgben ehhez a kimozgats is trsul, egyfajta zrakkordknt. Ez is a
masszr tananyag szerves rsze az 1900 as vek elejtl.
A masszzs menete, s erssge nagyban fgg a beteg llapottl, testalkattl. Br ltalban
egy egy alkalom fl egy rs, ( ltalban szegmensmasszzs - azaz bizonyos testrszek pl.
ht- esetben ) egsz testet rint masszzskor azonban akr 2 3 rig is eltarthat.
Alapesetben (ha a beteg megy el a masszrhz) masszzsgyon, hason ill. hanyatt trtnik a
masszzs. (Kijr masszrknl szba jhet egy magasabb hever, gy, esetlegesen asztal,
letertve.) Bizonyos esetekben, mint pl a nyak, vagy a vllv masszzsakor a pciens l
helyzetben van.
A masszr a masszrozs sorn krmeket, illolajokat hasznl, amellyel gy az aromaterpia is
hozzjrul a letapadt izmok fellazulshoz, a beteg jobb kzrzethez, nyugodt hangulathoz.
rdemes s fontos megjegyezni: a masszzs br elmletben nemcsak fjdalommentes, hanem
kellemes, bizonyos esetekben, nagyon kttt, fj testrsz esetn, bizony fjdalmas lehet. Ez
azonban csak percekig tart. Egy gyakorlott masszr felismeri a beteg esetleges fjdalom
kszbt ezzel a minimlisra cskkentve a kellemetlensgeket, s hamar kpes enyhteni a
fjdalmat visszaadva ezzel a termszetes, knnyed mozgst.