Az jv idszakt szmos babona, npszoks s jelkp, jslsi misztikum lengi krl.

A
fiatalabbak ilyenkor gombcbl sorsoljk ki titkos szerelmk nevt, az idsebbek pedig
lombl, vagy tealevlbl jsoljk ki milyen is lesz az jvk. Szmos olyan jelkp s
talizmn van, amelyet fknt a szilveszterhez ktnek. Az jv, melyet 335-tl nneplnk, de
hivatalosan 1691-tl kerlt december 31-re remek alkalmat knlt (s knl a mai napig) a
talnyok, a misztikum, a hiedelmek terjedsnek, hiszen a remny a jelenleginl jobb jvre,
azt hiszem, miden emberben benne l. (Az ezzel jr kvncsisg, pedig egyids az
emberisggel.)
Az, hogy egy babona vagy hiedelem elterjed-e, nagyban fgg a kzegtl, amelybl elindul,
megelzi - e valamilyen ms babonasg. Ilyen pldul az jvi malac babonja. Ez az egyik
legismertebb hiedelem: szilveszterkor malachst enni szerencst hoz, mert a malac kitrja a
szerencst s a vagyont. Ennek a hiedelemnek az eredete a trtnelmnkben keresend.
Rgebben, akinek malaca volt, az mindenkpp jl jobban jrt, hiszen nem mindenki
tehette meg magnak, hogy hzt neveljen. Ha a disznnak mg kismalaca is lett, dupln jl
jrt az illet. Valsznleg ebbl indult el az a babona, hogy disznt ltni fleg malackjval
szerencse.
Nem ennyire egyszer a lhere pontosabban a ngylevel lhere eredete. Az kztudott, hogy
valami kze van az rekhez. Az hres szentjk Szent Patrik jelkpe volt a 3 level lhere (A
Szenthromsgot szimbolizlva). Hogy mgis mirt pont a 4 level vltozat lett szerencse
szimblum, annak oka valsznstheten a ritkasg. (Minden 10.000. lhere n csak 4
levllel.) Egy magyarzat szerint a 4. levl (a hit, a remny s a szeretet mellett) a szerencst
jelkpezi, st bizonyos legendk bibliai irny vonatkozst is sejtetnek.
Egy biztos: a babont mi emberek ltetjk s hitnkkel visszk tovbb, jabb s jabb ert
tulajdontva neki.