A szlts (ms nven agyvrzs), slyos letveszlyes idegrendszeri krosods.

Magas
vrnyoms vagy trombzis illetve a cukorbetegsg szinte mindegyik beteg krelzmnyben
szerepel, gy ezek tekinthetk a leggyakoribb kivlt oknak. Agyi rkatasztrfnak is szoks
hvni, mivel ezt a betegsget minden esetben megelzi egy relzrds n. TIA. Ez akr
enyhe tnetekkel, a szltst megelz 24 rban is trtnhet, gy sokan szre sem veszik,
hogy milyen problmjuk van. A nyelsi problmk, a ltszavar, esetleges lttrkiess vagy
ketts lts, a jrs bizonytalansga vagy a szformlsi nehzsgek mr jelezhetik az
esetleges agyvrzst. Mivel ezek a tnetek igen rvidek ( mindssze 2 15 percesek, radsul
nem is minden tnet jelentkezhet egyszerre, mindenkppen fontos, hogy fel tudjuk ismerni,
hogy tnyleg a szlts jeleit tapasztaljuk e magunkon, vagy mson.
Ha mr megtrtnt a baj, szltsnl minden perc szmthat, viszont felismerhet 4 egyszer
feladattal, ezek: a BESZD (mondjon egy rvid mondatot, akr azt, hogy rzi magt), a
MOSOLY, a NYELV KILTSE, s a KAROK FELEMELSE.
A szavak sszefolysa, a felems mosoly, vagy a nyelv kicsavart llapota, mindenkpp
szlts gyans! Ugyanez a helyzet, ha a kt karjt az illet nem tudja azonos mrtkben
felemelni (ez persze csak akkor legyen gyans, ha korbban ezt meg tudta tenni!)
Sajnos a szlts kvetkezmnyei nagyban fggenek attl, milyen hamar kap a beteg orvosi
segtsget. Gyakori azonban a floldali bnuls, az izomgyengesg, az inkontinencia, illetve a
mr megtanult folyamatok elfelejtse. A tnetek egy rsze fizikoterpis kezelsekkel
enyhthet, m j rszk sajnos vgleges.