Az olvass egy egszsges ember szmra termszetes.

Vilgunk tele van ugyanis

olvasnivalkkal. Az iratokon, knyveken, a mindenfle tblkon s feliratokon t, az teleink
cimkjig mindenhol rs van, amit elolvasunk. Azok szmra viszont, akik nem ltnak,
nehezebb a helyzet.
Vannak, akiknek csak annyira gyenge a szeme, hogy szemveggel (olvas, vagy lland
visels) korriglhat. Az szmukra ez a kis praktikus eszkz megoldst nyjt.
Viszont azoknl az embereknl, akik nem, vagy csak alig ltnak ms a helyzet. A tblkat
ugyan nem ltjk, olvasni mgis tudnak, az ujjaik segtsgvel. Igen, k tapintva ltnak.
Br a nyomtatott betk szmukra hasznlhatatlanok, a Louis Braille (ejtsd: Li Brj) ltal
kitallt jelrendszer mgis megadja a lehetsget az ismeretszerzsre, az rs s az olvass
kpessgre.
A magyar Braille bc egy papron dombor, pontokbl ll jelrendszer. Minden betje, a
szmok s az rsjelek is egy 6 pontbl ll 2 x 3 pontos tglalap valamely kombincija.
Minden pont szmozott. A bal oszlop pontjai az 1, 2, 3, mg a jobb oszlop pontjai a 4, 5, 6
szmmal azonosthatak, gy minden karakternek kln kdja azaz pontalakja van. A dupla
betink, mint a cs, dz, dzs, sz, zs, ty, ny s az ly kln kdot kaptak (teht a ty nem egyenl a
t s az y jelvel).
Minden egyes nyelvnek megvan a maga Braille karaktersorozata, mg knai vagy japn vakok
rsa is ltezik.
Ami taln a legmeglepbb azonban, hogy Braille karakterei matematikai jelekk is
formlhatk, kpletek rhatak le vele, st ltezik tapinthat kotta is!