Gyere

beszlgessnk!
Jtkos

logopdiai

anyanyelvi

gyakorlatok

\ 1 I

---==Q:."I
/'-'

Sorold el a kpeket!

Sznezd be!

zld

Fehr

Sorold el a kpeketl Szfnezd bel

Sorold el a kpeketl Szrnezd be!

v

Barna

~
~

'
~

Sorold el a k pe kat!

Fekete

. .

'.'

&Ji

'

..

Sznezd be!

/"""'bel

Sorold el a k peket'

Nevezd meg az 611atokatl

. . .
{[fi

Nevezd meg

il jrmveket!

000000

Nevezd meg

btorok at!

..
u

Nevezd meg

nvnyeket!

Beszlj a tavaszrl!

....

Beszlj a nyrrl !

9 .

.
Beszlj az szrll

l'
,1

~.C:=J

,,. "

I~',
I

,
"

'1'

I
,

"

.
I

I
I

10

, 1 Beszlj a tlrlI

.'

.
jt2$
.
. ::

. . .~~. .
~

II

~-:-~.
.

. . . . ..
.

..

.. .
.:;k

~ ~

12 .

13 -

Sz(nezd ki a kpeket s nevezd meg'

Letakarom. mire emlkszel vissza?

15

s nevezd ":legI
Szlnezd ki e kpe ketlkszel
visze?
Letekerom. mire em
.

16-

Szlnezd ki a kpeket
Letakarom.
mire e
65 nevezd megl

~
ml6k5zel vlssza7

O
~

~~

17-

1',

C\,

18-

C1[t]ycaro~

O~C]~
[J[) "~(
of

[!J

"~f"f

19

i>

Ir II~ t
1J

(}

fJ

11 .

~f 1

I)
~

- .
(}
,

fl

20-

~g

\IIIIII/rr

~~

21

~~

W0~-

;.

~D~oi

<
D>-

ec
o-

WGJ

~G]

lD

[[J

llJ'lJl
~

~G~

Ci9

rnf

ID

22

~'

@~(;P~

@
~

cll
N

5'
III
N

c..

~
<
l-

CD

c..

..
l/l
N

ll).
ll).
l/l

ol~
c..
o:
l/l

IC
ol
III

ll).

'c

III

!:!.

Szlnezd kl. v6gd sz6t 61 rakd Slze a k6petl

- 26
Szlnezd kl, vgd Izt s rakd ssze a kpeketl

Sznezd ki az egyik kutyt,

vgd szt s rakd r a msikra!

28-

29 .

30

cll

5CD

N
Q.

~
<

lll10
Q.
cll
N

CD-

r+

CDcll

31 .

cll
N

s-

ID

c-

~
Dl

Dl-

c"
O

;.
e

-<ID
:l

....
e!:
i

ii'

~
III

...

ID

:;;j

32 .

cll
N

sCD

Do

~
~
cc
Do
III
N

.~
..
ol

ll<"
Do

o:
III

~
CD
ol
ll<"

't:l
III

!:!.

33-

AJAKGYAKORLATOK
Utnozd a kpek hangjaiti
Hallgasd a fleddel. hogy melyik kt hangot hallod?
Figyeld a tkrben az ajkad hogyan lll

r>
.

~
~

u-j, u- ...

o-, o- ...

g:~~-~
O

~@

a-, a- ...

\~I'I\

j-, j-...

als ajak harapdlsa

fels fogsorral

fels ajak harapdlsa

als fogsorral

~
puszidobs

prrr ..
kt ajak prgetse

hp-hp

34 -

1.

Hegyes nyelv vfzszlntes mozg6s1l

elc5re-hiitrll.

Hegyes nyelv vfzszlntes mozgatsa

jobbra-balra. szjzugig.

Hegyes nyelv vfzszlntes mozgatsa

jobbra-balra a szjtren bell.

I()

Hegyes nyelv fggleges mozgatsa

fels s als~ ajak rintsvel.

A nyelv krkrs mozgatsa a szjtren kvl.

A nyelv krkrs mozgatsa a szjtren bell la fels s als fogsor

"vgigsimogatsa" 1.

I~

Als fogmederbe helyezett nyelv

elre-htra hintztatsa.

laposra formlt nyelv emelse jobbra-balra mozgatsa - a fels,

majd az als6 fogsor mgtt.

lapos nyelv kltse, majd vlsszakunkorftsa a szjpadls fel.

- 35 -

2.
Csettlntsl A fels6 fogmederhez
szivott nyelvperem lerAntsB.

A nyelv feszltse
lazlts laplts!

hegyesltse.

Fels6 ajakhoz tmasztva

nyelv sztlapltsa.

a hegyes

Laposra formlt nyelv emelse,

tse ajkakon kvI.

p-p-p-p...

,---Q,-t

- 'O,

ej-

Sztlaptott nyelv fels6 ajakhoz

szortsa s p-p-p hang ejtse.

Sztlaptott nyelv s fels ajak

beprgetse.

Ellaztott nyelv oldalnak a felhajtsa /ajak is zr6mozgst vgez/o

Lapos nyelv emelse

szjtren kvI.

kanl formra,

- 36 -

~~t~~~

~~d\~~.~

~~t~~~
"Olvasd el" a hv6kpeket!
"Olvasd el" a hv6kpeket!

- 37 -

Olvasd el" a hv6kpeket!

Olvasd el" a hv6kpeket!

(}

00

 38 .

- 39 -

of

~
~

...

..
*~

JI?

*
-

~J~
~OC"

~\

lP

- .
IT] bP

u,!>

~
~

~
~

- 40 .

 41

\VfI;!JJD
~

~~

 42 .

- 43 .

111111'111111]'

=-..=::

~
~I~rt

...L

44

o:

6.
I

~:

o O
O

O O

...

=-

- 45 -

~
o

~~

=-

=-

- 46 -

!:

 48 -

. 49 IJQ

~f' 1

__ o _
-.
'/ . "--......:

./

il/(g

'1J~

~
~

aQ

~<J

aQ

CJ~

~
~~

W
~\

- 50 -

p-p-p-p-p-p-p-p-p

b-b-b-b-b-b-b-b-b-b-b

Sorold el hangosan a kpeket!

Iponpon. bonbon. bb. pp. balta. lepke. blna. pumpa. gomb. petnia. plma
p6lysbaba. pamutbaba. bkepipa. liba. kamp6sbotl

- 51 -

t-t-t-t-t-t-t-t-t. ..

d-d-d-d-d-d-d-d-d-d-d .

Sorold el hangosan 8 kpeket!

Itoboz. doboz, dl, tl, t, domin, vetft, di, duda, etet, tndr, lapt,
datolya, defekt, td, Tdl

T
~

(!)

."-.
6)

~~

tftJ
"

Jt

ft

~o

....y.:...fj
(

.~

(/

ft

.---

~ o

"

o
o

- 52 -

k-k-k-k-k-k-k-k-k

...

g-g-g-g-g-g-g

...

Sorold el hangosan a kpeket!

Ikp, gp, gz, ablak, gomba, bagoly, klyha, mag, kabt, cinke, fog6, sapka,
fog, lepke, csillagl

 53 .

vau-vau-vau-vau-vau

...

Sorold el hangosan a kpeket!

Ifonal. vonal, vonat. fonat.
vza. teve. fa, medve. fagyi. flbeval, telefon.
vllfa. falevl. veg. fuvolal

m.

.-/1!l ft
Yrl~
fa
~o/
~\~~ ~UI

'W9

t#JIW

~I

- 54 -

Sorold el hangosan a kpeket!

Isl, szl, eszik, esik, hsz, hs, 6s, 6sz,' tenisz, vasal, villamos, asztal,
szemetes, tszta, szles, festkl

- 55 -

lS-lS-lS-lS-lS-lS-lS

Sorold el hangosan a kpeket!

!zseb, seb. sir, zsr. sin. zsk. mazsola, mese, mkus. pizsama. vizsla, s.
zsilett, kakas, hasas, uzsonna!

CJ~~
Ll

- 56 -

Z-Z-Z-Z-Z-Z-Z-Z-Z-Z

ZS-ZS-ZS-ZS-ZS-ZS-ZS

Sorold el hangosan a kpeket!

!rzsa, Rza, vza, zsemle, tz, dzsa, buzogny, evezll. morzsa, toboz.
zseblmpa. mzsa. varzsl. vzil, vonalz, zseblmpaizz!

- 57 -

~
II

c-e-e-e-e-e-e-e-e-e ...

cs-es-es-es-es-es-es .

Sorold el hangosan a kpeket'

lecet. ecset. trcsa tlca 'c'
gombc. csoki. lc kemenc~ ~Irkekco~b. csibe. pogcsa.

arc ocs foci. cipkencsl

mack. csnak.

/ ft

~@3

"-- r----.--

------

_____

~~

l \;
~

IR~

i~
-_ .........

<p

~
~

1.,,,3"'''7

- 58 -

JJ))1
41

"0

/ l'
l-I-I-I-I-I ...

jaj-jaj-jaj-jaj-jaj ...

Sorold el hangosan a kpeketl

!malom. majom, szj. szl, tl, tj, juh, l, vaj, kanl, balta, blyeg. haj. tejfl,
villa, jelvny!

/~~
rO

~J/~

- 59 -

r-r-r-r-r-r-r-r-r-r

l-I-I-I-I-I ..

...

Sorold el hangosan a kpeket!

Irobog, lobog, szl, szr, virg, vilg, krumpli, hall, porol, torta, pohr,
lekvr, hurka, reggeli; roller, galIrI

\tt ~~
)B

8J 1fi5<
mJJ ~

 60 -

ib
~

---6----6--

Sorold el hangosan a kpeket!

116. 16. gmb. gomb. kt5. 0116. pont. szg. locsol.
feny6toboz. ment6aut6. 0lvas6knyv. lop6tkl

~~~."-""

et
~~a

lpcst5. tltt5toll. gt5zhaj6

. 61 -

4<::f'
I/-'~~
... ~'/
""/

--------- .

'"'"~
II

Sorold el hangosan a kpeketl

Isut. st. szr. l. kapu. sly. veg. hsz. sni. mutat.
gyrsuli. ugrifles. jszltti

,
..

....

-.",

. o': .
..~ ..
,

1.
'

"

U-U- -u-u-u-t'1-u-U-U

kutyafl.

tz.

- 62

(}
8-8-8-8-8-8-8-a-8-a

---------

Sorold el hangosan a kpeket!

lalma. ll. go sapka. hz. makk. man. tl. kalap. kd. talp. lmpa. kanl.
salta. tlca. llomsI

 63 .

~ ly
() ~\l ~
,~\

Q~

 64 .

~i

.~

..

.CJO~
~
~

- 66 -

~P~..

~,

q..

,!.

.
o

"1-

.r;

'

'---_-J

fJ~
~

~~

(} f:t>~
~

1/:1 .

- 70

(sp ~1v'

Ilf~~
( 1;'

~~

OO

:(Dc:=:=&
~

t@

. 73 -

1)

y~

,~
-.

l..

"

{,J

...
o!.
~

~.
2.~?g'
::T
'<

o- ~ .:.. 2.

III~~

,1

III C Q,

~~;:l!.

::r
::l

o.llI~o
_fC
Qo.

cn

'< III
1lI:<!"1lI

co er arce
'< 2. :J at

pt}~

0
iP', "

7":;,:,,

1[1;
e
1\ ~

::l

pl ,<'

~;"Q;:CI

.2. at ~
0)..'::--

III

7:"
(lk

71:'
~

;,.~<~
to!! OE!: c: na
'"

o.

=-:- .

.-

~ '2 cs: !!
",,~IOIO

~~

-1lI''<
'<10

;.E!:
......

cll

.:=
III

::r
cll

-<

cll
III

.i:7'"
r+

III

1r

~~o-

\..

.-

J.

.. .. ....

'.'-'n

~lh:
)..
.~

..
...

- 75 .

~=C

~;

""~

. ---/

.
..

- 76 -

I.;l
~

.' I
"

, 1
(

..
3
(1)

<Il
N

ol

2.

.. .... ..
. ..

77

- 78

i
I~

- 79 -

 80 -

~.~

~f"'~
F~:='

I ::
~
.-

I~ =

..f

~\

(j

---

D
~laa
\

~~

~,,

Gj)
'~'

..'.

" :':'*-

.~.~'. ....
'

'",,

- 86 Mondj mondatokat a kpekrtlll ILsd: mellklet IX.!

- 87 Mellklet: VIlI.
A maci a kdba lp.

Mellklet: IX.
A kisfi vezeti a brnyt.

A maci kakat iszik.

A kislny viszi a paradicsomot.

A maci kocsit hz.

A maci eszi a perecet.

A maci makkot szed.

A bcsi Ia szamr htn.

A maci kihzza a fikot.

A nni retket rul.

A maci szkkutat nz.

A kisfi levelet sprget.

A maci fakanalat fog.

A kislny libt legeltet.

A maci jsgot olvas.

A maci Ia fa eltt.

A maci beteget pol.

A nni szlt szretel.

A maci sznyeget porol.

A bcsi halat fog.

A maci szget szgeI.

A kisfi hajt rajzol.

A maci kezben fog van.

A kislny plysbabt ringat.

A maci fogast fest.

A maci golyt gurt.

A maci csillagot rajzol.

A nni tojst fest.

A maci tglt tol.

A bcsi juhot riz.

- 88 .
Mondj mondatokat

ft

kpekrl! ILsd: mellklet IV.!

 89 .
Mondj mondatokat a kpekr/lIl/Lsd: mellklet V.I

- 90 .
Mondj

mondatokat

.OO

.
/~

. O,.

a kpekr/SII /Lsd:

mellklet

X./

 91 .

M: IV.

M:V.

A mama veget mos.

A kt kifli kztt bgre van.

A kirndul tzet gyjt.

A fi mellett kisaut van.

A nni gyszt hz.

A fotel alatt papucs van.

A bcsi hegedt kszt.

A fa mgtt kisnyuszi l.

Az regap szemveget
tisztt.

A szifon eltt pohr ll.

A nni kttt

A delfin fltt

kap.

karika lg.

A kisfi sndisznt figyel.

Az elefnt mellett majom

ugrl.

A kislny tt mutat.

A villa mellett kanl van.

A kisfi zet simogat.

A knyv mellett szemveg

van.

A gyerek ntzkannt

fog.

A teve eltt csomag van.

A szerel csvet vg.

A vonat fltt fecske szll.

A nni blc st ringat.

A kt szilva kztt veg van.

A gyerekek szlt szednek.

A vasal mgtt ruhk

vannak.

A bcsi tkt kapL

A falevl alatt bogr mszik.

A nni felht nz.

A pva mgtt bokor van.

 92 .

M:X.
A tyk mellett kacsa stl.
A ponty fltt szll a pinty.
A kutya az asztal alatt fekszik.
A bstyk

kztt kapu van.

A keszty eltt sapka fekszik.

A gyk ak mgtt

szalad.

A gyngy eltt gyr van.

A hegy tltt felhk sznak.
A legyez mellett tkr van.
A hagymk

kztt uborka van.

A nyl mellett kposzta

van.

A nyn atbla fltt van.

A kmny mgtt

bjt el a cica.

A kunyh eltt anyka ldgl.

A kt cs kny kztt s van.

 93 .
d' mondatokat e kpekrIlII IL6sd' '. mellklet VI./
Mon J
~

,-94-~
L
Mondj mondatokat a kpekr~1I fUsd:

mellklet VII./

- 95 -

M:VI.

A szifonb61jn

M: VII.

sz6davfz.

A sndiszn6 tskjben alma

van.

A szkre kiscica lt.

A sapkr61leesett a bojt.

A juhszon suba van.

A m6kusnl toboz van.

A fszekben fi6kk lnek.

A basnak b bugyog6ja van.

A vaddiszn6k turklnak.

A mos6gpbl kifolyik a vfz.

A zak6 az apuk.

A zskon egr mszik.

A zszlt lobogtat ja a szl.

A zsmlk a kosrban
vannak.

A tzbe dobjk a
fadarabokat.

A garzsbl kill az aut.

A vfzilhoz odament a fia.

A fi felveszi a pizsamjt.

A mozdonyb61 kiszll a
vezet.

A dzsra rszlIt egy lepke.

A cipbl hinyzik a fz.

A csnakbl kiszll a horgsz.

A cinkknek elesget adtunk.

A csibhez odamegy a
kislny.

A boMcnl heged van.

A kulacsba vizet ntnk.

Az pftkockval jtszik a
kisfi.

A bcsi talicskval homokot

tol.

A kemencrl leugrik a cica.

A kecsknek kposztt ad a
gazdja.

Mik tartoznak ssze? Mondj mondatokati ILsd:mellkletl./

- 96 -

Mik tartoznak ssze? Mondj mondatokati ILsd:me!lkletll./

. 97 .

Mik tartoznak

ssze? Mondj mondatokat!

ILsd:mellkletlllJ

- 98

o
O

O
O

- 99 -

M.: I.

A zenebohc

harmnikzik.

A szakcs ebdet fz.

A cipsz javtja a cipt.
A cukrsz dszti a tortt.
A kovcs patkolja a lovat.
A pincr felszolglja az telt.
A gpkocsivezet

szlltja az rut.

A kocsis hajtja a lovat.

A csecsemgondoz
M.: II.

A szobafest

vigyz a blcsdsekre.

meszeli a falat.

A vadsz puskval jrja az erdt.

Az orvos vizsglja a beteget.
A fodrsz fsli a hajat.
Az asztalos legyalulja a deszkt.
A festmvsz
A vasutas

kpet fest.

indtja a vonatot.

A posts hozza a levelet.

A kmves sorba rakja a tglt.
M.:m.

A tzolt eloltja a tzet.

A kalauz kezeli a jegyet.
A zongoramvsz
A benzinkutas
zemanyagot.

szpen zenl.

tlti az autba az

A zsonglr szrakoztatja
A vzvezetkszerel
A pnztrosnak
A zldsges

a nzkznsget.

szereli a csapot.

pnzt adunk.

rust a piacon.

A mozdonyvezet

vezeti a mozdonyt.

. 101 -

A rpa lorosz npmeseI

'S

Az ap6ka ltetatt egY'r6pt

Igy brztatgatta:
Nl5j. n6j. rpa. nvekadj61 gykrka.16 'deare.szp
Mag ls n6tt a r6pa. j6 'das

kv'rre.

6ri,.i nagyral

lett, szp kvr lett, 6ri6si nagy lett.

Ment az ap6ka, hogy kihzza. Hztahzta. tptaclb6lta.

"ncig6lta.

de hiba. nam mozdult a rpa.

Hfvta az ap6ka az any6kt.

Any6ka hzta ap6kt.
ap6ka hzte a rpt
hzt6khzt6k. "ncig6ltk. de hiba -nem mozdult a rpa.
Hvta az any6ka az unokjl.
Unoka hzta any6kt,
any6ka hzta ap6kl.
ap6ka hzta a rpt.
hzt6khzt6k. rncg6ltk. de hiba nem mozdult a rpa.
Hvta az unoka a kutyt. Bogrkt.
Bogrka hzta unokt.
unoka hzta any6kt,
anyka hzta ap6kt.
apka hzta a rpl .
hztk-hztk. rncigltk. de hiba nem mozdult a rpa.
Hvta Bogrka a tarka macskt.
Macska hzta Bogrkt.
Bogrka hzta unokt.
unoka hzta any6kt.
anyka hzta ap6kl.
apka hzta a rpt
hztkhzt6k, jt "ntottak rajta erre 8zt6n engedett

8 rpa. kifordult 8 fldbl5l.

 A kr 65 a kismadr c. mese

- 102 -

- 103 -

A k6r6 s a kismadr
Egyner
volt, hol nem volt, volt
magt, rn611t egy k6r6ra.
, Kis k6r6, ringass el engemetl
, Nem

ringatom

A kismadr
a k6r6tl

biz' 6n senki

megharagudott,

egy kismadr.

Ez a kismadr

egyner

nagyon

magunta

kismadart!
elreplt.

Kecske nem ment k6r6-rgni,

kismadr,
tallt egy farkast.
, Farkas

a vilgon

Amint

a k6r6

ment,

mgse

mendeglt,

ringatta

tal61t egy kecskt:

a kismadarat.

Megint

' Kecske,

ment,

rgd el

mendeglt

edd meg a kecskt!

Farkas nem ment kecske-enni,

kecske nem ment k6r6-rgni,
Megint ment, mendeglt
a kismadr,
tallt egy falut.
- Falu, kergesd el a farkastl
Falu nem ment
mgse ringatta

farkas-kergetni,
akismadarat.

farkas

Megint ment, mendeglt

a kismadr,
- Tz, gesd meg a falut!
Tz nem ment
nem ment

egy vizet.

falu-getni.

k6r6-rgni,

- Viz, oltsd

felu

nem ment
tallt

ringatta

kecske-enni,

kecske

ringetta

el akismaderat.

nem ment

k6r6-rgni.

k6r6

egy tzet.

nem ment

k6r6 mgse

k6r6 mgse

farkas-kergetni,
e kismadaret.

farkas
Megint

nem ment

ment,

kecske-enni.

mendeglt

kecske

a kismadr.

tallt

el a tzet!

Vz nem ment tzet oltani, tz nem ment falu-getni,

ment kecske enni, kecske nem ment k6r6 rgni. k6r6
Megint ment, mendeglt
a kismadr,
tallt egy bikt.
- Bika, idd fel a vizet!

falu nem ment

mgse ringatta

farkas-kergetni,
akismadarat.

Bika nem ment vizet inni, vz nem ment tzet oltani. tz nem ment faju-getni.
farkas-kergetni.

farkas nem ment kecske enni, kecske

akismadafat.

Megint ment, mendeglt

a kismadr,
- Furk6 sd agyon a bikt!

tallt

nem ment kr-rgni,

farkas

nem

falu nem ment

kr mgse ringatta

egy furk6t.

Furk nem ment bika-tni, bika nem ment vizet inni. vz nem ment tzet oltani. tuz nem ment falugetni. falu nem ment farkas-kergetni.
k6r6 mgse ringatta a kis madarat.
Megint ment, mendeglt
- Freg frd ki a furk6t!
Freg nem ment

furk6t

a kismadr,
frni,

furk6

farkas
tallt

nem ment

nem ment

Szelad a kakas, kapja a frget,- szalad a freg

bika, issza a vizet,- szalad a viz Oltja a tzet,szalad

kismadarat.

Ha mg akkor

a farkas,
se ringatta

eszi a kecskt,volna,

kecske

nem ment

kr-rgni,

egy frget.
bika-tni,

tzet oltani, tz nem ment falu-getni,

falu nem ment
enni, kecske nem ment kr6-rgni,
k6r mgse ringatta
Megint ment, mendeglt
a kismadr,
tallt egy kakast.
- Kakas, kapd fel a frget!

farkast"

kecske-enni,

IArany

nem ment

vizet
farkas

inni,

vz nem ment

nem ment

kecske-

frja a furk6t,szalad a furk6, ti a bikt,- szalad

szalad a tz, geti a falut,- szalad a falu, kergeti

szalad

az n mesm

bika

farkas-kergetni,
a kismedarat.

a keCSke, rgja a k6r6t,

is tovbb
LAszl61

tartott

volna.

a k6r6

bezzeg

ringatta

a
a
a

" A keszty

.. c. mese

- , 04

. 105 .

A kesztyO
Ment, mendeglt ez regep6 ez erd15ben,mgll"e szeledglt e kutyje. Ment. mendeglt 6s
tkzben elveszett e kesztyje. Arre szeledt ez egr, belemszo" a kesztybe, 6s azt mondta:
1" fogok "'kni.
Kis Idll mlva erra ugnilt a bka. Megkrdazta:
Ki "'kik a kasztyben?
Az apr6ka egrke. Ht te ki vagy?
- Az ugribugri bka. Engadj be engam isi
- Gyere bel
Most mr kettesben voltak. Arra futo" a nyl. Odaszaladt a kesztyhz s megkrdezte: Ki lakik
a kesztyben?
- Az apr6ke egrke s az ugribugri bka. Ht te ki vagy?
- A 16tifuti nyuszi. Engedjetek be engem is!
Gyere be!
Most mr hrman voltak. Arra jrt a r6ka.
- Ki lakik a kesztyben i
A'z apr6ka egrge; ez ugribugri bka s a 16tifuti nyuszi. Te ki vagy?
- A r6ka.hgocska. Erig.?ctjetkbi.'engm is!
Gyere be!
Igy mr ngy.n laktak'oll bent. Arra loholt a farkas, II is odalpett a kesztyhz s megkrdezte: .
Ki 'akik a kesztyben?
Az apr6ka egrke, az ugribugri bka, a 16tifuti nyuszi s r6kahgocska. Ht te ki vagy?
- A szrke bunds farkas. Engedjetek be engem is!
Gyere ht'
A farkas is bemszOll. Mr ten kuporogtak ott benn. Odadcg a vadkan:
- H;f.hrf-hrf. Ki lakik a ke.sztyben?
- Az apr6ka egrke, oz ugribugri bka, a 16tifuti nyuszi, r6ka-hgocska s a szrke bunds farkas.
Ht te ki vagy'?
- Vadkan, az agyaras. Enge.jetek be engem is! Ht ez mr tnyleg szrny. hogy mindenki a
kesztybe igye~stik!
- Nem fr. m'r be,!
Valahagy csak befrek. Eresszetek be!
- J6I van. no, mit csinljunk veled? Bjj be ht!
Be is bjt az.a9ya'as.:M, ~atan voltak, de olyan szken, hogy azt el sem tudjtok kpzelni!
Egyszerre csak' ropogni kezdenek az gak. A medve mszo" el, odacammogott a kesztyhz s
beledrrngll:
- Ki lakik a kesztyben?
Az aprka egrke, az ugribugri bka. a 16tifuti nyuszi, r6ka-hgocsk~, a Szrke bunds farkas s
vadkan az agyaras. Ht te ki vagy?

Brumm-brumm. De sokan vagytok' n vagyok a medvebty6. Engedjetek be!

Hogy is engednnk be? igy is szk ez a hely!
No de mgis!
Ht, ha elfrsz a sarokban, gyere!

Bebjt a medve is. Heten voltak, de olyan szorosan, hogya keszty mr szakadozni kezdett.
Ezala" az regap szreve"e, hogy nincs meg a kesztyje. Visszafordult, hogy megkeresse. A
kutya elreszaladt. Szaladt, szaladt, ht ltja, hogy O" fekszik a keszty s mocorog. Rzendte"
a kuiya:
- V~u! Veu! Vau!
Az llatok megijedtek, sztfutottak, ki merre ltott.
Az regap odart, s felve"e a kesztyjt.

A hrom pillang mesje

1/11

l'

CJ;;/~////
~I

I I

jlll

Ill

'----'

II

11/

II

I
'1 (LJ..
~

11//1

IlI

II

I
Szlnezd ki a kpeket. vgd szt s rakd sorrendbe!

- 107 -

A hrom pillang
Volt egyszer hrom pillang: egy srga. egy piros meg egy feh6r. Vigan jtszadoztak e verOl6nyes
mezOn. vlr6grl virgra szlldostak. t6ncoltak. repdestek jkedvkben.
Oe hirtelen beborult ez 6g. kzeledett e vlller.
Repljnk lleza! . mondte e s6rga pilleng. s ijedten pergette e szrnyt.
- Min61 gyorsebbeni . mondta a piros ls. e feh6r ls. 6s elindultak gyors szrnyal6 a!.
ppen jkor 6rtak Ile. mart a zpor m6r mageredt I egyre vlzasebb lett a szrnyuk.
Oe ahz altaj6t nem tudtk kinyitni. s az es6 mind jobban 6s jobban szakadt.
Manjnk a s6rge tullpnhozl - mondta a srga pillang az majd bebocs6t.
s a Izakad as6ben alverg6dtek a tulipnhoz. knyrgni kezdtek neki:
Srga tull. nyisd ki a kelyhed. hadd hzdjunk meg az es6 el611
Oe a tulipn Igy felelt:
- A s6rgnak szivesen kinyitom. de a piros nak 6s a fehrnek nem.
Erre a srga Igy felelt a szivtelen tulipnnak:
Ha testvreimet
nem bocstod be. inkbb n is kint maradok!
A tulipn csak ingatta a fejt. de a kelyht nem nyitotta ki. Az pedig mind srbben szakadt.
- Menjnk a fehr tulipnhoz! - mondta a fehr pillang.
zva-fzva elverg6dtek a tulipnhoz. s szpen kMelni kezdtk:
- Kis tuli. nyisd ki a kelyhed. hadd hzdjunk meg az es6 e161!
Oe a tulipn Igy felelt:
A fehret rmest befogadom. de a srgt s a pirosat nem.
Erre a fehr pillang Igy felelt:
Ha testvrkimet nem fogadod be. inkbb n is kint maradok. Inkbb zzunk egytt. mintsemhogy
elhagyjuk egymst.
A szvtelen tulipn csak ingalta a fejt. s kelyht nem nyitotta ki. Az es6 pedig mr zuhogott. A
pllangk szrnya mr teljesen tzott.
Menjnk a piros tulipnhoz! - mondta a piros pillang. A szakad es6ben elverg6dtek a piros
tulipnhoz. s knyrgni kezdtek neki: - Kis tul nyisd ki a kelyhed. hadd hzdjunk meg az es
ell!
Oe a szivtelen piros tulipn gy felelt:
- A pirosat szvesen beengedem. de a fehret s a srgt nem.
- Ha testvreimet
nem bocstod be. inkbb n is kint meradok! . mondta a piros pillang is.
Tovbb vergdtek hrman csurom vizesen a szakad es6ben. Hmporuk mr elzott. cspjuk
kkadozott. szrnyuk ssze-sszetapadt.
mg a lelkk is tzott. Csetlettek-botlottak
fszlrl
fszlra s egy-egy lapulevl ala It hztk meg magukat. Oe a szl oda is besvlttt
s bebecsapott az es.
Sss fel nap. sss fel nap.
Szrogasd meg szrnyamat.
Nyisd ki a virgokat! - knyrgtt a hrom didergll pillang. A nap
meghallotta a sr felMk mgl a pillangk esdekl beszdt. s annyira megilletlldtt.
hogya
feihIlket elzte. meleg fnyt rasztott a mezllre. s a pillangk szrnyt egy-kettllre megszritotta.
S a hrom pillang jra tncolt. repdeselt vgan. migcsak le nem nyugodott a nap.
IJkely Zoltnl

A kiskakas gymnt flkrajcrja

-,

08

Szlnezd kl 8 kpeketl
Kszlts slkbbok8t bellllel

- 109 -

A kiskakas gymnt flkrajcrja

Volt a vilgon agy szegny osszony. annok volt agy kiskakasa. e.ok 011 kaplrgl a kiskakas o
szemten. egyszarre tall egy gymntllkrajcrt. Arro magy o trk clsz,. Mgl6lja o kiskokasn61
o gymnt krajcrt, ozt mondjo noki:
Kiskokas. add nekem o gymnt Ilkrajc6rodat!
Nem adom biz' n. kell a gazdosszonyomnak.
Oe a trk c56szr orllvel ls elvotte tllle, hazaville. betette o kincses kamr6jba. A kiskakes
megharagudott. felszllott o kerlts tetejre. elkezdett kiablni:
Kukun'k, trk csszr. odd vlsszo a gymnt flkrajc6rom!
A trk csszr. csakhogy ne hallja. bement o hzba. de akkor meg o kakos az oblakba repl\.
Onnan kiablta:
Kukun'k. trk csszr. odd visszo a gymnt flkrajc6rom!
Megharagudoll erre atrk csszr.
Eredj. te szolgl. fogd meg a kiskakast. hogy ne kiabljon. vasd bele a ktbo'
A szolgl megfogta. ktba vetette. Oe a kiskakas csak elkezdi a ktban:
Szidd fel begyem a sok vizet. szidd fel begyem a sok vizet! - arra o begye min felszilla a sok
vizet a ktbl. A kiskakes megint felszllott a trk csszr ablakba:
- Kukun'k. trk csszr. odd vissza a gymnt flkrajcrom!
Megint azt mondja erre a trk csszr o szolglnak:
Eredj. te szolgl. fogd meg azt a kiskakast. vesd bele az gll kemencbe!
A szolgl megint megfogta aklskakast. s az g kemencbe veteIle. Oe a kiskakas megint csak
elkezdi:
Ereszd ki begyem a vizet. hadd oltsa el a tzel! Ereszd ki begyem a vizet. hadd oltsa el a tzet'
csak felszllott az ablakra:

Erre 8 begye mind .kieresztette 8 vizet. elaltotta 8 tzet. Akkor megint

- Kukurk, trk csszr, add vissza 8 gymnt flkrajcrom!

Mgnagyobb mregbe jtt erre a trk csszr.

Eredj. te szolgl, fogd meg azt a kiskakast vesd bele a mhek kaptrba. hadd csipjk agyon a
darazsak!

A szolgl belevetette a kiskakast a mhek kz. 011 megint elkezdi a kiskakas:

- Szidd fel begyem a darzst. szidd fel begyem adarzsI!
Arra a begye min felszltta a darzst. Akkor megint felszlloll e csszr ablakba:
Kukun'k. trk csszr. add vissza a gymnt flkrajcrom!
Mr a trk csszr nem tudta. hogy mit csinljon vele:
Eredj. te szolgl. hozd ide azt o kiskakast. hadd tegyem ide a b bugyogm fenekbe!
Megfogta a szolgl a kiskakast. a trk csszr beteszi a b bugyogja fenekbe. Akkor a
kiskakas megint csak elkezdi:
- Ereszd ki begyem a darzst. hadd csipje meg a fart! Ereszd ki begyem a darzst. hadd cslpje meg
a fart!
A begye mind kieresztette a darzst. ozok jl megcsipkedtk o trk csszr fart. Felugrik erre o
trk csszr:
- Jaj. jaj, a frnya egye meg ozt o kiskakast' Vigytek mr a kincses kamrba. hadd keresse meg
a maga gymnt flkrajcrjt:
Bevittk a kiskakast o kincses kamrba. 011megint elkezdi o maga n6tjt:
Szidd fel begyem a sok pnzt! Szidd fel begyem a sok pnzl! Erre o begye mind feiszilla a trk
csszr hrom kd pnzt. kiskakas hazavitte, odaadta a gazdasszonynak. Gazdag osszony lett
belle. mg mig is l. ha oz6ta meg nem halt.
IArany Lszl61

noMinden sz6t tbb hangra tudunk bontanll

Szm!ld meg. hogy hny hangbl '" a Iz61
Mondd kl lassan li Iz6t 6s rajzolj annyi pontot a vonalra. ahny ha'n.et b~1

lb

tl

klap

A "lb" hrom hangb61 ll. Melyek ezek? Nzzk meg!

Hol ltod az nekl kislny hangjt?

Ell,htul vagy kzpen halloll.ltod? Jelld be

II

kockba!

0Il

",

Minden szt tbb hangra tudunk bontani I

Szmlld meg, hogy hny hangbl li a szl
Mondd kl lassan a szt 65 rajzolj annyi pontot a vonalra,
ahny hangot hallottll

5 Z

em

bus

zszl

A "szem" hrom hangbl ll. Melyek ezek? Nzzk megl

Hol ltod a kigy hangjt?

Ell, htul vagy kzpen hallod, ltod? Jelld be a kockbal

[]lJ

 "2

Minden szt tbb hangra tudunk bontanil

Szmlld meg, hogy hny hangbl ll a sz!
Mondd ki lassan a szt s rajzolj annyi pontot
hangot hallottl!

a vonalra,

ahny

~[2][l]
sl

ks

s6

A "sl" hrom hangbl ll. Melyek ezek? Nzzk meg!

Hol ltod a vonat hangjt?

Ell, htul vagy kzpen

hallod, ltod?

Jelld be a kockba!

" GYERE BESZLGESSNK!"

Jtkos logopdiai anyanyelvi
gyakorlatok
TJKOZTAT
Az ltalunk kidolgozott kpanyagol / feladatlapsort I eredmnyesen hasznlhatja..
II szakemberek s a szlk is a logopdiai rkon, bcszdfejleszl foglalkozsokon, illetleg az otthoni gyakorls alkalmval is.
A logopdus a kpanyag segtsgve! biztostani tudja a diffcrencih
zst. vagyis az egyniestcUcsoponmunkt.

foglalko-

Az vodban jtkidbcn, vagy a foglalkoZ-sokba beptetten lehet alkalmazni

:lZanyanyelvi nevels szolglatban. Alkalmas mind II csoportos, mind az eg)m
felzrkztatsra. Clunk volt az is, hogy az vonkct is bevonjuk a logopdiai
elkszt munkba. Az elkszt gyakorlutokkal a gyermekek artikulci6jt.
nyclvffiozgst, hallsftgyclmtjtkos
formban mr az 6vodai csoportkeretben
is lehet fejlcszteni
A t:!nl6k kzl fleg azokn:!k a figyelmbe ajnljuk a kpanyagot, akiknek
osztlyban beszdhibs gyermekek vannak. Ezenkvl segtsget adhat az
olvassi s helyesrsi zavarok megel&shez a sokfle differencil61appaL
A szU1knck egy~zer, rthet fcladataival mdot ad a mindennapi gyakorlshoz,
gy intenzvebb tud vlni a terpia a szlk bevonsval. Ugyanis a legjobb
logopdiai kezels sem vezethet sikerre, ha a logopdus nem kapja meg a szul6i
hz tmogatst!
Ez egy olyan gyakorl6anyag,
amelyben
dolgozhatnak
I sznezhetnek,
rajzolhatnak,
kivghatnak,
stb.! is a gyermekek.
Nemcsak beszdhibs
gyermekek szmra ajnljuk, hanem gyenge beszdkszsgek szmra is a
sz6kincsfejleszt, sz6kincsbvt funkcija miatt!

Aszerzk