Jó óvodát

kívánunk!
 Kiadja az
Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
Felelős kiadó: Visnyei Csaba ügyvezető
1134 Budapest, Váci út 37.
Telefon: (06 1) 477 3100
Fax: (06 1) 477 3136
e-mail: info@educatio.hu
internet: www.educatio.hu

Tipográfia, tördelés: Teszár Edit

A rajzokat Pattantyus Miklós készítette

2 www.educatio.hu
 Mitől jó egy óvoda?
A jó óvodában a gyermekek biztonságban érik magukat, sze-
retnek odajárni, örülnek társaiknak, és azoknak a felnőttek-
nek, akik őket körülveszik.

A testi-lelki biztonságot az óvodapedagógusok adják meg

a gyermekek számára, akik szoros együttműködésben dol-
goznak a családokkal és az óvoda valamennyi dolgozójával,
elsősorban a dajkákkal.

A jó óvoda, ahogy a jó óvodapedagógusok mondják, érzelmi

anyaöl, ahol derűs, egyenletes, ráérős és ritmikus az élet.
A jó óvodában a gyermekek a nap nagy részét szabad játék-
kal töltik, amely által egyéni képességeikhez mérten fejlőd-
nek testi, verbális, értelmi és szociális képességeik.

www.educatio.hu 3
4 www.educatio.hu
A jó óvoda legnagyobb értéke a játék. A fejlődés, a fejlesztés
színtere, eszköze és megvalósulási módja is a játék. Min-
den a szabad játék keretében történik, annak gazdagítását
szolgálja. A jó óvodában minden fontos dolgot a játékban
sajátítanak el a gyermekek. Az igazi óvodában az óvodape-
dagógusok elegendő időt, teret adnak az önfeledt játéknak.

A jó óvodában az egyéb tevékenységek is szorosan kapcso-

lódnak a játékhoz. Naponta hallgatnak mesét, rendszeresen
énekelnek, folyamatosan van rajzolás, mintázás és egyéb ké-
zimunkázás, minden nap mozognak, lehetőség szerint a sza-
badban.

A jó óvodában a gyermekek egyéni ütemben és egyéni

módon fejlődhetnek, ugyanakkor a közös tapasztalatok, a
közös élmények, az együtt megélt események összetartják
a csoportot, és a közös hagyományok, szokások mentén
tudnak együttműködni, együtt játszani, együtt gondolkod-
ni. Az ilyen óvodában nem kényszerítik a gyermeket élet-
kor-idegen tevékenységekre, felesleges szereplésekre, kö-
tött programokra, túl korai tanulásra. Az ilyen óvodákban
a gyermekek átélhetik a tevékenység örömét, mert nem
várnak tőlük mást, csak azt, amit maguktól és örömmel
tenni képesek. Megerősítik mindazt, amit a kisgyermekek
már a családban elsajátítottak, és kiegészítik olyan szoká-
sokkal, viselkedésmintákkal, amelyek csak a közösségben
sajátíthatók el.

www.educatio.hu 5
A jó óvoda feladatának tekinti, hogy a kisgyermek életko-
rához szabott, biztonságos környezetet biztosítson arra az
időre is, amíg a gyermek nincs a családjában.

A jó óvoda figyel a szülők igényeire, kíváncsi a véleményük-

re, megpróbálja közös nevezőre hozni a család és az óvo-
da értékrendjét. A jó óvoda apró lépésekben formálhatja a
szülők gyermeknevelési szokásait. Bizalomra (és nem bizal-
maskodásra) épülő együttműködés során látja el szociális
funkcióját. A szülők részéről megnyilvánuló bizalom alapja

6 www.educatio.hu
az őszinteség, a gyermekekre való teljes odafigyelés, feltétel
nélküli elfogadás.

A jó óvoda nem módszerközpontú, hanem gyermekköz-

pontú. Itt minden a gyermek érdekében történik, nemcsak a
programokban, elvekben és dokumentumokban, hanem leg-
inkább a mindennapokban. Az ilyen óvodában nem nevelnek
lépten-nyomon, inkább együtt élnek a gyermekekkel.

A jó óvoda mindig ellenáll az iskolásítási törekvéseknek, de

az iskolaérettség szakszerű mérlegelésében segíteni tud a
szülőknek és az iskolának. A jó óvoda nem vállalja át, de
segíti a szakszolgálatok vagy családsegítő központok felada-
tait, a rászoruló gyermekek ellátását, mentális egészségének
megóvását.

www.educatio.hu 7
 Ki mit tehet a jó óvodáért?
A fenntartók…

gondoskodnak arról, hogy az óvoda épülete, kertje, beren-

dezései, a rendelkezésre álló eszközei alkalmasak legyenek a
kisgyermekek családias fogadására, biztonságos, szabad játé-
kára, és hogy az óvodapedagógusok rendelkezésére álljanak
azok az eszközök, felszerelési tárgyak, amelyek a minden-
napi óvodai élethez – a kisgyerekek mindennapi életéhez –
nélkülözhetetlenek.

A fenntartók biztosítják, hogy egyszerre két felnőtt legyen

a gyermekekkel (dajka, pedagógiai asszisztens, fejlesztőpeda-
gógus…). A fenntartók meghagyják az óvoda szakmai önál-
lóságát, elvárásaikban igazodnak az óvoda funkciójához.

Az óvodapedagógusok…

mindennapos, megújuló erőfeszítést tesznek azért, hogy

megismerjék az egyes gyermekek családi hátterét, szokás-
rendszerét, egyéni szükségleteit, igényeit, és hogy a családo-
kat – szülőket, és ha a nevelésben részt vesznek, nagyszülő-
ket – bevonják az óvoda mindennapi életébe.

Óvodába azért járnak a gyermekek, mert a szüleik dolgoznak

és az együttjátszás élvezetes. A mai óvodások nagy több­
sége azonban reggeltől késő délutánig az intézmény lakója.

8 www.educatio.hu
www.educatio.hu 9
 A tömeges együttlét, a szabályozott élet nagyon fárasztó, ha
az óvodapedagógus szakmai tudása, gyöngéd, gyermeksze-
rető bánásmódja, a biztos kézzel kipárnázott korlátok nem
teszik elviselhetővé ezt az életmódot.

Az óvodapedagógusok számára egyformán fontos minden

gyermek. Értik, elfogadják, és ha kell, megismerik a külön-
bözőségeket, tudnak a gyermekekkel játszani, örülni, képe-
sek minden gyermeket önmaga miatt szeretni és nevelni,
egyúttal a csoport egészének megfelelő szociális légkört
is megteremtik. Igényük van az új megismerésére, de ké-
pesek egészséges kritikával kezelni a sok információt és
elvárást.

10 www.educatio.hu
A szülők…

igyekeznek megismerni az óvodás gyermek – köztük saját

gyermekük – valódi szükségleteit, ha kell, szemben állva a
divatirányzatokkal. A mai életstílus és tempó nem kedvez
a kisgyermeknevelésnek, mert a felnőttek kapkodnak és a
kicsiket nem lenne szabad siettetni.

www.educatio.hu 11
 A szülők tudják, vagy megértik, ha elmagyarázzák nekik,
hogy megújulni kész felnőtt abból lesz, aki teljes értékűen
megélhette saját kisgyermekkorát, mindennapos szabad já-
tékkal és mesével, zenével, mozgással, rajzolással, a spontán
utánzáshoz adott jó példákkal mind óvodában mind pedig a
családi közösségben.

A szülőknek igényük van az óvodapedagógusokkal törté-

nő őszinte beszélgetésekre és az óvodai nevelésben való
együttműködésre.

12 www.educatio.hu
 Miből tudhatjuk,
hogy a kiválasztott óvoda az
Óvodai nevelés alapprogramja
szerint működik-e?
A kisgyermek jókat játszhat, varázslatos meséket hallhat,
rajzolhat, festhet, táncolhat, mozoghat, énekelhet, jókat be-
szélgethet az óvodában. Vannak társai, barátai, akiket emle-
get. Egyre inkább önálló, egyre több helyzetben érzi magát
otthonosan, és egyre aktívabb a különböző szituációk meg-
élésében.

Az óvodában nem tanítják őt iskolás módon, abban a te-

vékenységben vehet részt, amiben szeretne, a felnőttek segí-
tenek neki, és rajta, és jól működnek együtt családjával.

Szívesen vesz részt azokban a tevékenységekben, amelyeket

az óvodai élet során felkínálnak számára. Az óvodás gyer-
mek világa a cselekvés.

www.educatio.hu 13
 Játék, játék, játék
A játék: öröm és aktivitás. Folyamatos, spontán cselekvés,
amelyben a gyermek feldolgozza élményeit és levezeti fe-
szültségeit. A játék önmagáért van, a spontán játéknak nincs
célja, de annál nagyobb és többirányú eredményhez vezet.
A játék minden esetben örömérzést fejez ki.

Ha a kisgyermek a nap első felében nem tölt el néhány, de

legalább másfél órát mozgásos szabad játékkal, a nap má-

14 www.educatio.hu
sodik felében sokkal fáradtabb, kimerültebb lesz. A fáradt
kisgyermek nyugtalan. Ilyen állapotban a kisgyermek nyűgős
lesz vagy éppenséggel agresszív.

A kisgyermek folyamatos játékának biztosításához felnőtt-

re, a felnőtt figyelmére, az általa teremtett nyugalmas és
ösztönző légkörre van szükség. A felnőtt időnkénti, pilla-
natnyi segítő beavatkozása nélkül az együttes játék elakad-
hat. A szabad játékban a felnőtt szerepe csak annyi, amen�-
nyit a gyermek éppen igényel. Az igényt észre kell venni, és
az erre történő reakció az óvodapedagógus „legfinomabb”
tevékenysége. Az óvodapedagógus a játékban történő fi-

www.educatio.hu 15
 gyelő jelenléte mellett kezdeményez meséket, éneklést, bá-
bozást, rajzolást stb., egyéb tevékenységeket, együtt, vagy
egy-egy gyermek számára, aki éppen nem tud önállóan ját-
szani. Fontos, hogy a gyermekek naponta játszhassanak a
szabadban is.

A játékban a gyermek a külvilágból szerzett, és saját belső

világából tudatába emelkedő tagolatlan benyomásait mindig
újra tagolja, feldolgozza. Ezért a legfontosabb és legfejlesztőbb
tevékenység óvodás korban a játék.

A játék elemei minden egyéb tevékenységben (munka-jelle-

gű tevékenység, tanulás) benne vannak.

16 www.educatio.hu
 Mese, vers, báb, dramatizálás, ének,
tánc, mozgás, ábrázolás – kreatív
művészetek
A mese világa az egyébként tudatosan még fel nem fogha-
tó világot, a valóságot közel hozza a gyermekhez. A mesét
hallgató gyermek a meséhez, a meséről belső képeket kép-
zel el. A belső képkészítés is egyfajta feldolgozás. A mesét
nem hallgató, hanem néző gyermekben ez a feldolgozás nem,
vagy sokkal kevésbé történik meg. A képernyő nemcsak
testileg „ülteti le” a gyermeket, hanem lelkileg is beszabá-
lyozza. Ezért a mindennapos mese hallgatásának elsőbbsége
van a mesenézéssel szemben.

A mindennap mesét halló gyermekek az iskolába lépés ide-

jére másfél évvel előzhetik meg anyanyelvi fejlettségben azo-
kat a kortársaikat, akik nem vagy csak rendszertelenül halla-
nak mesét. Holott az anyanyelvi fejlettség adja az erőteljes,
önálló gondolkodás és a jól működő emlékezet alapját.

A mese teljes világképet ad, és olyan dolgokról beszél a gye-

rekkel – életről, halálról, szeretetről, gyűlöletről, jóról és
gonoszról –, melyekről más nyelven még nem lehet beszélni.
Így a mese oldja a szorongást, vígasztal és megnyugtat. Oldja
a feszülő indulatokat, dühöket és félelmeket is.

A mese bábokkal vagy dramatikus eszközökkel eljátszható.

A meséhez vagy a gyermek által kitalált történetekhez da-

www.educatio.hu 17
 lok, táncok, mozgásos elemek is kapcsolhatók, esetenként
változatos ábrázolási technikákkal vegyíthetők a szükséges
kellékek.
A gyermekek lehet, hogy nem kijátsszák, hanem lerajzolják,
eléneklik, eltáncolják saját élményeiket.

A művészeti eszközökkel történő önkifejezés a játékhoz

hasonló, önfejlesztő, képességeket kibontakoztató, kreatív
tevékenység.

18 www.educatio.hu
 Anyanyelv
A gyermek anyanyelvét spontán utánzással tanulja. Az anya-
nyelvi fejlődés alapja a jó minta, melyet a gyermek környeze-
tében élő felnőttek adnak. Beszéljünk jól, szépen a gyermek-
kel és egymással a gyermek jelenlétében mi felnőttek, ne
javítgassuk a beszédüket. Ezzel is sokat tehetünk a gyermek
anyanyelvi – és gondolkodásbeli fejlődéséért.

Az anyanyelv folyamatos és jókedvű, beszédre, közlésre ser-

kentő légkörrel, magával a beszélgetéssel fejlődik.

Sajnos a képernyők nem pótolhatják a gyermeket körülvevő

élő beszédet, viszont elnémítják a gyermek környezetében
élő felnőtteket, ami az egyik oka a ma tömegesen tapasztal-
ható beszédhibák kialakulásának.

Az óvodapedagógusok beszéde, mondókázása, dúdolói, já-

ték-, vers- és dalszövegei, mindennapos mesemondása ser-
kentik az anyanyelvi fejlődést óvodás korban.

www.educatio.hu 19
 Tanulás
Az óvodás gyermek tanulásának legfőbb formája a spontán
utánzás. Utánozza, amit hall és amit lát maga körül, eljátssza,
elmeséli, lerajzolja: élményeit feldolgozza, átéli, kompetencia
élménye erősödik.

Az óvodapedagógus felkínálhat tevékenységi lehetőségeket,

megteremti ezek feltételeit az egyedüli és/vagy közös cse-
lekvésekre. Az ezekben történő részvétel mind tanulás. Ha
a gyermek kérdez, a felnőtt válaszol. De soha nem tanít – a
szó iskolás értelmében.

Tudnunk kell: az óvoda fel-

adata nem az, hogy felké-
szítsen az iskolára.

Az iskolának is tudnia kell,

hogy oda soha nem iskolás
megy, hanem mindig óvodás,
aki majd az elkövetkezendő
két-három évben érik lassan
iskolássá, és soha nem úgy,
hogy a tehetségesek előbb,
a gyengébb képességűek ké-
sőbb, hanem esetleg éppen
fordítva!

20 www.educatio.hu
www.educatio.hu 21
 Módszerek
Az óvodapedagógusok módszertani szabadsága biztosítja,
hogy saját maguk választhassák meg az óvodai nevelés mód-
szereit a sokféle elfogadott, nemzetközileg és Magyarorszá-
gon hitelesített módszer közül.

A szabad választásban eligazítást ad Az óvodai nevelés orszá-

gos alapprogramja, az alapprogram szellemiségének megfe-
lelő kiadványok, valamint az óvoda helyi nevelési programja.
Az egyes óvodai csoportokban az óvodapedagógus szemé-
lyiségétől, a csoport összetételétől és a szülőktől függhet az,
hogy mely módszereket helyezi előtérbe. Az óvodapedagó-
gusok többféle módszertani kínálatból is összeállíthatják sa-
ját programjukat, vagy maguk is kezdeményezhetnek a gyer-
mek érdekeit szolgáló újításokat az eddigi programokban.

22 www.educatio.hu
 A gyermek
mindenekfelett álló érdeke
A fenntartónak, az óvodapedagógusnak és a szülőnek egy-
formán be kell tartania a gyermek jogairól kötött nemzet-
közi Egyezményt, amely kimondja, hogy minden intézmény-
nek és hatóságnak minden, a gyermeket érintő döntésében a
gyermek mindenekfelett álló érdekét kell elsősorban figyelembe
vennie. Legyen szó akár beiskolázásról, felmentésről, óvodai
csoportok összevonásáról, vagy bármilyen más intézkedés-
ről. (A Magyar Köztársaság az 1991. évi LXIV. törvénnyel
kihirdette az Egyezményt.)

És Önök, kedves Olvasók,

hogyan vélekednek a jó óvodáról?
Kérjük, véleményüket osszák meg velünk, és küldjék el az
alábbi címre:
ovoda@educatio.hu

www.educatio.hu 23
 Jelen kiadvány a
„21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”
kiemelt projekt keretében készült.

Projekt száma: TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002

Főkedvezményezett:
Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

A projekt az Európai Unió támogatásával,

az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési
Alap és a Magyar Állam társfinanszírozával valósul meg.