You are on page 1of 85

YezetineYel6

ertana

E[,TE Tanit6-6sOv6k6pzdFtiiskolaiKar

AZ $VODAI
I(OR}tVEZETI NEVEI,ES
MOI}SZERTAhIA

Budapest
20s5

ELTE Tanit6- 6s6v6k6pz6F6iskotaiKar

Szerkesztette:
Biharin6 dr. Krek6 Ilona

irtik:
Biharin6 dr. Krek6 llona
L6gler Judit
Kanczler Gyul6n6 dr,

Lektor6lta:
V6ghelyi J6zsefn6dr.

Kiadja: ELTE Tanit6- 6s 6v6k6pz6 Fdiskotai Kar


Feleldskiad6: Dr. Hortobrigyi Istvin kari f6igazgat6
Terjeszti: OKKER pedag6gusKiinlvesbolt
Nyomdai munk{k OKKER zRT.
Budapest,2006

TartalomjegSr6k
t. t-{JnzET
Az ovoDAl KilRryvEzE'tI NEvEllis Nloiisz[IcTA_NAN.4$
Fro(iA!_MA,
T,IRG] A,
c0LJ.{.TAITTALMA
ESKoveTELMENy{ti..........
.............,,...........".1
(BiHaF-iN;. DF-.Kili rirj ILoN\)

iI, I'F:JTZgT
-.1KtlRf{YEZETI ^-E1'LLfS EL6:'MENYEI r.S;nl-l,rrrtz6t
{Bt;lAp-i}JE
DR.Kki Ka lr oNA-. L,tr(;r
rR JtrDili

........."............,..............."q

I}I. FEJET,fT
.4,26vODd NEvTI,{s oRSzAGoS ALAPPROGRA$I.!AI\
AN Ur,EF(Zi]sU
.4.KORNyEZ,ETIN[vEr.ts szE]rpoN1.JA8irr......................."
.................."...........,.....15
(BIHARtNi' ilii. KREKTTIL{)NA)

IV. I'EJEZET
Az ovoDAt KORNYE,?.ETI
No!'ELi:s IrApcsol-ATA AZ o\ oD. l t_LEt
TEVITKENYSECFORTIIAIVAI,....

.............................17

(BiiiARr!ftrR.KiieKoIL.itA -.K.A.\azL!'i
Gyui_iNi.t)R.)
V. I:I,JEZ[T
Az ovoDAi Korur*yEZiiTI Nevnlfs

n{}t yAl\!AT{B.AN rop.l.tX6

(lliHAF.lNi
DR,KREK(r
lr-L)N,\)
V!. FE.IEZIT
AZ 6voDAt IioR,}i.Y,fiZETI NR\TLrs noLyAIuAT.iBAN'I-oR,TE]\O.I.ANUL.4S
,{r,APELVEr.TORVENYSZnRUStCnI..............
................................43
{LlrHARliL
DR.KRrKdILoNA- K !,t'i;it_iF.GYIiLANfDi,..)
!T1. Tf,JIZET
AZ 0\'ODlrI KORr\YEZETI I{EVEi,ESMODS?.ER-E!...............

,...,......--....-.-*-*-....4e

(B I HAR TrNRL, K R E K IoL ( ) N . \ )


1;XII.FEJEZEI
,4.,1
6ycri.{r KoR\y}lzE rr \EYEL}:s Iszt{6zrr

,..,...............

.".............,...................6J

iEltiARrNr,
nk. KR!K{:r
lrrJriAi
IX. FI],TEZEf
,dz 6votlAt K0RNYEZETi,\i[1'LLES szERt'Ezf.]f[ KLNJr&.
SzERvEZETt l"oRN.ti!. sz!.itt/Ezr:st ;vtdr;et, A !'f .!r.Eszf ES
(l-ocLAl-tiozAs! TiPi.is.{i. TARTALIIA".......".."...

".........".............".(,9

KRirF.o
trio:.rA K^i-a;ft.!RC,,i,LANiDf:.1
iiir'r.\RrNiDR-.
X. trIE,IEZf,T
.,\.2ovoDAI xOi{IyEeETr NfvsLfi

RILrszi\-t

r..................

..................,.....,..,"...7e

iBirrAliriL tR. KriEr:rr


lt oln - K.(NCZi
ltRiiyt iLi.t,i rii<.1
Xl. FEJTZE?'
FELKEsu.alt,nsaz dvopar

KdRtsyxzt-t'fr ll:r'tl-iittul\rreRA........................"..............................re

iBi! {A R ! Nt R
i t K R t K ai ri i ) | . t A )

XII. FEJEZET
,{]\IIT MfG TUDNI KELL....
A tJI,t.ysziNI
focLALKozAsoKoN,
KtRANDULASoKoN,
t.AlloROZAsoKo\
A
r iz s c A r o o i s o r n o zJ,A T E K oKHo
z lKSIcES
szr
ESZ K0 zo............
K.
XIII. FEJEZf,T
AL'IALANoS BIBI,IoGR{FIA

..'.,...................''.........95

....................................9

..........,.'....'.,....,...,.101
XIV. FEJIZET
AZ 6\'oD.,\PEDAG6cusoK poLCAR{
JAvAsolT sZ,AKrRoDALoM......................._...............,.,103

ELOST-O

A jegyzet megirdsival az voll a celur;L, irr:gy segit-siikhailgat6ink felkdszi.il*sdra


ktiniye:.eti t:eveles,a ierurtarthat'is6gra
neveles c6ikitrizeseinek.elveiriek rir,,enyesit6s6hez
avodai neveliiinunkdjuitl-"an.
A k$rny:;:eii nevelis" a l'ennrathatdsdgraneveids {thatja az 6vc.dai neveldsegisz
i'oi:"amatlt.A k6rnyezetismereteie,szereieiere6s vedelmdrenevels,a kdmyezettudatossig,
a k6rnvezetkultfra alakitd.sa iblvamatossn tdrtenik, be6piii a gyermek valamcnny
ter'6kenvsdgdtrr.
Az Ovorlai neveis olszdgos alapprogar-ij6l'ait 'z
6vodlls gyerrnek
ten"nfszettudonl6nvos
szemileinekaiapozlsa ,,A kiilsd vilig ie.reken.r'megi:;nielese"
jelenik meg.a.n-;elynek
elrrcvezesii
tarlalnlii',a kirnrye:etcilces eietteien
ter'6kcnysegfomr6ban
alkot6inak.r.zok jeilegzetessegeir:ek,
a kdzottiik ivo <ieszeftiggeseknel..
e's nraremankii!
iemzdinekvirltozar,os
soka-sdga
acija.
.1el
Az dvodrik helyi programjaibanaz 6vodapedagogus
{itai szen'ezetlibgiaikczis
megnevez6se
igen sok{bie.Mi marailnurka krirnyezetinevelfs megrrevez6s
meliett.
Nap-iainkuj pedagdgiaikihivisa a fcnntarll-rat6sigpeiiagcgiila, amely tovabbicprlst
jeient a kdmyezeti lleveiis tdrtce',dben.Ennek leni'ege a kdril.v"ezetine..'elesfbgalni
a
itibciviil6se,hrrakniraak 6s mddszereinekgai:dagodasa,
ember $ k0rnyezeteviszcny6ba,-r,
2i, szlzatTkihivSsairrakval6 rnegfelel6sercitefesehbh:r::rgsril-l'ozdsa.
Ezek a kciveikezdk:
kcirn;tezet
Ui, mass;emlilet c:
- es egiszsegitCroarsdg,a.jCvi iranil elkiite!ezettfelelosseg,
energicfeIh,:szniidsba;t, c huiiaci kkeze!is !:eti.
Ez a i'diskolai jegyzet a:z6vo<1api'dagogus
kpzdsbenail:almazottTernrdszetismer:t
az eg6szsgtan
tantergytaruiAsihoz1.,2.irJ.zet
{szeik.:KanczlerCyuifne <ir.);Segedanyag
(szerk.:V6gheiyiJiizsefiredr..)."7u1r.uttnl,
a Ndveny-ds 6ilalismeret(szerk.:KanczlerGyuline
a kor ignyc'irrek
megit'lel1i"
dr.1jegyzetekkelegysegben
srolgdljaa haligatokfelkeszijld,sdt
korszenikdrnyezottudatos
ovr:iai nevelomunkara.
A jegi'zet I-lV. iejezeie-hen
a krirn;-ezetinel'ei0sr,ekaz 6voilai nevels eg;,2
folya.rlaiab;ui(celjiban, t'eiadataiban,
szcniii-ri es t6rgyi feit6teieiben.tevdkenl'sdgf"onnirih.r'r)
jeli:git nutaiurk be.
in'eny-'estiici
ktirrryezeiitailal:r)ri
,A-eV-XI. lejezeibena kiilscj,r'rlag tevdkenynregismeisirrek
fbiyarrrairit,alapelvert, Dloclgz:ertt1.
fbidolgoz,5fejlesztds(lcglalkozisi megvaL.rsir'esiilak
eszkcizeit.
sze::vezeti
k-ereteit,
tomriit, mod.jaii,tipilsail,heil'szileit es az ovcdai k:inr;rzrti
jellcmeztrik.
neveicimunkira10fiCn6t'elkesz':ilest
A XII-XV. l-ejezertartalr:razzaa icii,qkllai hallgatdk nidg alaposabbfelksziildse1.
szakirodaln:itajfkozaitsigit eidsegitoinformSei,ikat.

I. FEJEZET
AZ OYT}DAI KORN}'EZET'I IiEVELES STOi)SZflRTANA.NAK FO{;.{t,$,T,{.
TARC yA, ct.LJA, TAR"r'ALh{A es H.ovurgi-prxval
{tsiharini dr, Erelid trtona)
!. fiogalrna,t{rgya
.,1.2
ovodaikdnr,v'ezeti
levsls moriszeritute
feikeszitia hailgat6katBZ6r'r_rdai
ko:nyoz_cr;
nn'c!onirnkdra.atnelynekscra-r
i Eglrdszt: az dvod{s gyeimek szitndra lehetcivdtcszik, hr:gy eletkoii es egicni
saj6tossigiinakmcgfeieloen ismerkedien az tit l:ijrulvevti vilag
-jelL.mzd
sajiitoss:igaival,
toruenys?ier:rjse;ieivel.
Segiiik rijk,rzodisukat,beillcszkeddsiikei
ennek a vi16;nri<. tenneszeti fs t6rss,Jahni tisszefiiggdseitre. .{la.Lrtiak
kdrnyezetkuI
turij ukat.
c Miisrszt:felkis::itikaz ovoeiisgyemrekeiaz iskolaikon'i-vezeti
neveieselvdrlsainak
teljesitdsire. Alakit-iik azon szok6saii, keszsigeir. k6pess6geit. anrell'ek
:relkiildzhetetlenek
a krimyezeti nevel6s iskoiai feiadaiatnal:teijesit6sihez-a
kdmyezettudalosgoltlc-lk*dis esmiigatan6skiaiakitisahcz.
2, C6lja ar-cvodanedagdgus
iraiigatdkinegismertetese:
r a kciszeni kdrnyezeti leveidmunldvai, a fnntafthiu6sdgranevelis pedagigiar
tartain:6i,ai;
o a kdmyezeirne..'el6slek
5ti:at6sej6tcssiigaivai;
az eges;z
ovodainevelStnurikit
o a fejlsszt6si t-eladatlirrek
vel;
tartah:r'i-lellcrnz-:ci
a a krim,vezetitartalomt6makrireivel6s a,:okelrr.ndezds6nek
cl..,eivel;
c az alkaimilzottmodszerekkei
esszeffJ6lt*tiieszkijziikkei;
I a terrezesl,s;erv'ezisiibladatolikai;
c a k$myezetinevclcinrunkera
val6 feii;dsi:iiiesiik
irAnrielv6rAsohkalt
c az elvegretimunkejukertkel6sdnek
sz;empcntjaival.
-3.T'artalma
Az 6vadai kirrc.yezetineveli:; mddsiertatia a kimry-ez,eti
nevelisnek az ovotiai ne','ejes
liri"'arnatdhantijrt6ra megvel6sithatosigl,uak
_leiienrziive!,lehelr)sigeivel,r'airmint r
kdrnyezetinevcldsfejiesu.dsil'eladatailahiarialmi, tervt:z6si,szen,ezisre-slevezei{:siaivenrek
r:stdn 6nys;eruscgeinek
leltf isAi,al,eiemzisivolibgla.ii.;'cziii.
a EIemzi a kdm-uezeti
(.ldzmfr!),cr'1.
neveid: helvei az 6r'odai ner.oldsfol,vamatAbar.
6rtelmezesetaz Cvoda! nevclescrsz$gosaiapprogramjanaktiikr6hen,kaJrcsolatit:z
6vociaidiel ter.,dkenys69iornaivaii.
e Felvaz,-rla
a fejlesztds
folyamatat,figyelr:iriteveve a tarrul6sifclvanrates a gyernreh;
szeraeljriseg
fejleszt6ssajat(,ssiigail.
. I{cglsliie$eta k.drnyezeti
neveifsfolvanratibantdnentitanrriisalaireileivei.
r Felsoroi-iaa- komyezeti nevel6sbel alkalrnazhat6legir-rntosabbmciiszereket.
szernlelleiij
eszkdziiket.

a
I

Foglalkozika ktimyezetinevel6sszervezetikeret6vel,szervezetiform6ival,
szervez6si
m6djaival,i'el6pit6sevel,
a fejleszt6s
tipusaival.
Jellemzia kcimyezetinevel6shelyszineit.
Elemzi az 6vodai kdrnyezeti nevekimunka tervez6s6nek,
szerv'ezdsdnekes
levezetds6nek
legfontosabbk6rd6seivel.
Gondolatbreszt6
szind6kkal szakirodalmatjavasol a f6iskolai hallgat6knak,hasznos
tan6csokkalkitja el 6ket az 6vod6n kiviiri helyszinekenmegvai6sul6
krimyezeti
nevel6munk6.iroz.

4. K0vetelm6nyei
hallgat6kkdrnvezettudatos
' Alakuljon ki az 6vodapedag6gus
gondolkoddsa6s
szeml6lete,k6myezetkult[r6ja.
o Ismerjeka krimyezetinevel6startalmi,m6dszertani
k6rd6seit.
r Legyenek6tfog6ismereteika fejieszt6startalmi,
m6dszertarrik6rrl6seir6l.
r Rendelkezzenek
ismeretanyag dn6ll6 ibldolgozdsanak megtervezds6hez,
^z
szer:vez6s6hez
6s levezet6s6hez
sziiks6geskeszsdgekkel,
k6pess6gekkei.
o Rendelkezzenek
az ovodrisgyermek 6letkori saj6toss6gaitfigyelembevev<!{'e.1leszt6s
k6pessig6vel.
. Tudjdk dnmaguk6sm6sckmunkrijritkritikusan
ds ig6nyesenelemezni.
r Alakuljon ki bennrika hatekony6nmrivel6sig6nye.
o Alakuljon ki az 6vodai kdmyezeti nevelesmegvar6sitisrit
el6segitcipedag6giaimodszertanikult[r6j uk.
o Legyenek kdpesekcintev6keny6s alkot6 m6don
rejleszteniaz 6vod6s gyermekek
kdmyezettuciatoss6g6t
es k<imyezetkultririii
6t.

TI"FEJEZET
A KiiRf.iYEZETI I{EvEI-f,s ET.dzilTnhYDl Es JELtr-EN{zoI
{Biharini dr. Krekd llonu - Ligler ludit}
,l9.
Ebbena iejezetbenaz civodik
es 20. -"zizaii rrevel{siprogran-,jainak,
I nrae,'ar
uvoCatiiilenetkiemelkedcitud6sai muni<issig6riak,az ovcdAl: !iin'{!U'! szabiiyozAs;iinala
ii-(imyzeiisriieretersvrlnatkazohalacid,a mrii edeieinbe:!r'e:ltkorszenijelleinzijit emeitiik ki.
Ovodai nevelesriinkhen
jeientds szerepel
a kilrnyezetrrrer{isrnerd:;e
a kezdetektci'!
'ia,tofi, a nagvar 6\,odai nevel6stdrt6netevelc'g1.idrisa !:crnyzeiteikapcsolat*sisnlereiek
ovodai.,ckiatisa".
.,Kiirnyezetinevel6$"a 19.szAzadban
Ai elsii dvaddt 1828-bannitoita neg BrunszvikTer*z gro!h6, a nragyard.,.cdai
:-reveies
mcglererrildjc.
lzekben az ovo<i{kbana gyermckekbesz6lget6seken
sajitirottdkoi a
ktjzeli ds a tirvoli kiimyezeriikrevonaikoz6ismeleieket.A besz6lgetdsckei.
hatdkonvs4giik
ndvejeseerdek6benoss;:ekapcsoltdk
szemldlter6cktatissal,rnelyneke:szkrizei
a k6n4u:zel
rdrg_i,ai
volt^k pl.: az iskola.szobaes bereridezesei,
a h6z lakoi. Tiirglr:rrk szcmpontjlbol
icnii:s oktatasi teriiletek voilak a kci..'eikez<ik:
az enrberi resi reszeinek ds a kdml.ezel
tfrgyainai.;megne';ezdse.
a niv6l-yek s dilatok rdszeinekds hirszninak.a mesters6gelneka:
ismetete,
a mertek.apnzeg;vsdgek.
az iddsziulitdsrnegismcrdse.
A gyermekeket
nem csaka,r
ovocia epiiieibeu foglalkoztattrik,hanem a szabadbanis. Szdmas olyan tevdkenysdegel
rsmerkedtekmcg, melyek szc-roskapcsoiatbandiitak a iermeszetti,a kdnr-vezettei,
pi.:
.rzalnla- es gyekeryibnai kdsziiese, irikiszdr,s c6rndb6l *s lcrnalbol, selyern- 6s mds
iong'"darabok
t6pese,cernaisivagy fonalgombolyitris,
kiil6nfelegf iimdlcs{s rnagr.'6logat6:,
kotes fakotdtilvel.A szabadbanfolyri tevekcnysdgek
kijziil kienelt feladatvol'r a kiskert
goniiozisa,ipolisa. Nagy gondot fbrditcttak a kisgyernrekekszimara .,'eszelyeses rnergezo
niivenyek megisme:letesere.
Ez1 szol.gdltaa kerl eg1' gondosarrelkiijrjairettreszchen;
iegeiLeqedtebb
mergez6ncivdnyek
nevel6se
lelnottfeliigyeietemeileti.
ll'aryha Isnrin,,tki a Tolnin mrik<idci
intdzct igazgatdjavolt(1836eisc 6vdrk4pz6
i844.1,kiernelt figyclnretforditott r kdrn_vezeti
Felisnre,-te
a.: 'ivodd,sgvernrekck
r:ktat6sra.
nagylbkil rnozgasi-cselekvssligSnyei. es a.nnak-kiei6giteserr a kertt mtinkdt 'titLla
legalkalmasairbnak,
nElvhezgvemrekrtlereirj
szerszamoka'r.java;oit.
A tolnai kepzogyakorlc
tt<ivar6na! 213 rdsztt kertte alakitotta. ahoi a g,vr.rnekek tevdkenyen vetiek reizt :]
tuultk{kban.a irdv0nyekiiltetseben,
Megisnrcrkedt*ka lek
ripolisdbanrjs betakaitAsahan.
itriitet$s6vel
(eggci, r'iz;:cl,hovai)"Vizsgrh:i,
es oltdsii'alis. Egylzenikiserletel.:.ei
1,egez1ek
a kiildr!fEie iemr6szetijelensigeli kiaiakul6s6naliokait. Megisrnerkedteka hazidilatr.rL
gon<ioz{sd,vai.
az *ilafte[yeszics hasznSval.Megneveztkaz emberi test reszeii. ai .Jg,vr:i
testreszek firnkcioit. Figyeienrbe r'6vc a g;vermekrk kepszeni gondolkocifs6t is
viiltozatosmdriszerekalkaimaz6:irauuzriitoltaa kisded,Svdkal.
rnozgasig6ny1,
(1861-1871)voit.ftapasJdreJ a.kit'eiisn.rerte
a
A pesti kisdedovointezetigazgatd.ja
gyemieki ismcretszerz4sberr
a krizvetlen 6lmenyek szerepei
a kiizvetlen {apasztalalszerrd,s,
Elnek a felismersnelia hatisirra sajSios{bgiaikoztati,-ci
fbrm6t, m6dszereseljar*st vezeiett
t'e, rneilrrek r,e\e, ,,kisdtiitr.suz Jlet utidn" valt. Ez uzi jelentette,hogy a lbglalkozd.sokat
a
szaL'adbant$tctl.dk. Pl.: h;izepit6st,ipartelepeketldtogattak meg a gyemrekek. A tdna-k

fontossag6rnak
tudatiibanazokara napirendbenolyan id6pontokratette, amikor gyermekek
a
m6g frissek voltak. A kdmyezetismeretioktat6s szeml6letesebb6
tdtele 6rdek6benuj, sajrit
kdszir6stieszkcizciket
vezetertbe. Az,,id6g6p" az dvszakok,a h6napok,a het napjainak
6s az
orAnaka megtanitdsit segitette.Az,,elmefejles^6 gep"alkalmas
volt term6szeiitargyak 6s
k6pek kirakrisara, azok csoportosites6.ra,
valamint risszehasonrit6elemzdstikre,s igy a
gondolkodrislej lesztdsere.
Az elsd dvodai ttininy, az rg9r. evi tdrvenyXV. cikkeryea
kisded6vastartamilag
szabdlyozta,az 6vod6knak eg6szs6gtigyi,szoci6rises nevel6si
funkci6t adva. A t6w6ny,t
mtniszleri utasittis kdvette, amely egy6rtelmrlerrmeghatiirozta
a kdrnyezetismeret
tart(llntdt.
Ezek a kdvetkez6k:a kisded6v6heiyis6geinekbritorai,eszkdzei;
az udvar, az vtca t6rgyai;a
hini' az udvari r,1unka(nciv6ny,iillat gondozas);ruhanemrik,
lAbbelik kdszitese;hrietart6si
targyakelci6llitdsa;
iparosok6s mrlhelyeikmegismertet6se;
a csal6di6retesem6n)i(szul6k,
testverek);a Nap, aHold, acsillagok, asz6l,az es6,a h6,
aj6g es az dvszakok.A tdrveny
meghatdroztaa legfontosabbeszkdzciketis: termeszetigydjtem6nyek,
kitdmdtt dlratok, pl.
madarzrk,
rovar gflijtem6nyek,magvakes 6sv6nyok,valamintkicsinltett
m6rettigazdas6gies
konyhaieszkdzcik,iparosokszerszdrnai.
A miniszteri utasit6st peres sdndar 6ltal irt modszertani utasft6s,
,,vezerkcinyv,,
eg6szitetteki' A kcinlv valamennyt6voda nevelcijdnekelmdleti
s m6dszertanisegitseget
adott. Modszertanitandcsaikdziil nemelyek ma is helyt6lloak. pl.:
az anyagkoncentrikus
elrendez6s6nek
6s afokozatossa,g
elvdnekbetanAsa,a kdp.a szrj,a cseleh,,ds
cisszekapcsol6sa,
az ismeretek feldolgoz6saaz arkalomszeri beszdlgeteseken
es az itemezel/, valamint a
kitetlen lelleg[ s a k\terezci fograrkozasokon; uz trj anyag
ferdorgozasakor a vatodi
targyakkalval6 szemldlteteselscidlegessege,
ism6tl6sn6lpedig a k6pekkeltdrten6e.
,,Kiirnyezeti nevel6s"a 20. sztzadban
A 20. sziaad elsri feldnek pedag6giai tdrekveseibcilM. Montessori
pedag6giar
rendszerdneka tenneszetmegfigyel6s6revonatkoz6jellemz6i a kiemelend6k.
ovodarban a
gyemrekek rendszeresengondoztak a n6v6nyeket, az
6llatokat 6s mrivelt6k a kiskertet,
megfigyelvekrizbena term6szet
v6ltozdsait.
1946-bana Ndpj6l6ti Minisztrium kdzpontilagrendelkezettaz
6vodai foglalkozasok
rendj6rdl, igy a kdmyezetismeretoktatrisrlr6lis. Javasoltak
az dvszakok, az iddjirits, az
6llatok,a ndv6nyek,a riiz, a viz, a kdzleked6sieszkdz6k,a betegs6gek
t6mak feldolgozasat.
1948'banmegjelenta ,,Gyermerotevrcles"
cimri szaklap, amery modszertarulegitsget
nyLijtott az 6v6n6knek. Az oksAgi dsszefiigg6sek felt6ras6ra,
a fejlci4es-v6ltozris
drz6keltet6s6re
a term6szetijelens6gek
folyarnatos
meg{igyel6s6tjavasolt6k.
Az iitvenes ivek erejln kezdtek nagyobb gondot forditani az ovodaban
a termeszet
megfigyelesere.Gazdag,,eldsarkot" ldtesitettek.A kerti munkrin 6s
a s6t6kona kcirnyezet
alkot6 elemeinek alaposabb megfigyeltetdsre trirekedtek.
Az 6v6nciknek kiirdn
termdszetismereti
murrl<atervet
kellett kesziteniiik.
n 60'as 6vektcilkezdve eglre gyakrabbankertilt sor arra,hogy a gyermekek
sz{kebb
ktimyezetiik td.rgyait,jelens6geit, kdzvetlen megfigyeres,tapasztalAs
utjan ismertek meg.
Figyelemmelkisert6k az 6vszakokv6ltozilsait,a ncivdnyekes az dllatok
kills6 jellemz6it, R
loglalkozisokat egyre ink6bb erm6nyszerzcisetdrkercizt6kmeg. probldma
volt, hogy sok
ov6n6 nem szivesentartott a szabadbanfoglalkoz6st.
1971, szeptember l-j6n lepett hatdlvba az ,tj ovodai Neverdsi program.
Kotott
foglalkozrisk6nt,Kr)rnyezetismereielnevezdsseljeient meg benne
trirgyunk. ij eszkozk6nt

l0

ieladatlapotalkairnaztak.Ar elsajrititandotuclist. a fL;gialkoz{s,rkunyaglt hdveteirlfnykelr


atitdkmeg.Elkezricitioit
- bfr sok esetilenmeg nemtudaiosan-a k0myezetisrneret
anyagiinak
koircenir$i6sa
a tcibbifoglalkozasar,yag6val.
!989-trenjelcnt rneg a progrsrx moJcsitoit veltei;:ata.aneit'beri t6iglunh tanaim;f .,1
r<irnlti!7stmegismerdsiireneveld-scintenjeienirettem*g. Eb'oel a szelzdk a k6myezetteivaio
rsnerkedesf :iz ovcCar neveies egeszeben en,fnyesillo ft;lyamatkenr ertclrneztdk. A
nunkatev$kenys"ilbenuj fela<iatkdnif'cgahnazrldottmc-ga nriv0ny- es lilatgondaza". A::
e-,'orlairr.unklt rriegh.atAloz6
ezendokurnentumkorszeli'oir.ckoiogiai szemlieietis alapczc.
iOrnyczetinevelstis segitoprogramotny,ujtottaz cvodlk sziinr:ira.
Az 1993. evi U;YIX. tin,in.,- a liizoktutasrt:llatovibbiakbankdzckta#sl r<in,6ny).
). paragrtfusaban 6'taCai nevelsreis kiie{ed6 aiapelveibenlelekisse iette az o',,od6.ta
g;'ermekek
testi,enelmi,6rzeirni,erkdlcsiiejieidis66rt.
.\ kizt;Jatrasit/ir\)enr 8. paragrcJustibana:dvodai nevelor:;r,ni.aalapidul az.Ovod,ti nevelis
arsuigas alappro.gramji:ta(tcrvibbiakbanal*pprograrn)epiii6 iii:velisi pIogremtt rat$o:if,
mcg. .42 aiapprogiam.aniei'.n
a i37i l.)96.(Vlll.2E.1Koillin,vrer:deietrneileklcrekint199rr.
szepiemtler'l+51iepeti liatill.ba,jeieirieg is az o.,'o'iainevel{s ai;tpdohLrrneiiturro,
Lrnrl:
rzcllemdben
valamennyi6r'oda:"rail
heh:iprogrtiuar kelierikeszire:iie.
Az ovedirkhanlclia nevcldmunkAt
meghatdrozc
iiel,-iytrograrrink
v:riamclradaibaiili^
akkredttiitprrlgt'arll
teijcsvagyreszieges
r'agva hely kozcissdg
arJapt6ils6vai.
on;,iilosr:,aii;ir.
niunk6jival kiszr.iitekel.
Kijzben kialal:uit a kiirn,veieti nercl4sfogalnta, rendszeye.A kdrii]o*iint iivc iitig
jelei lassanludirii;sciia'i.'az
vlitozasai,a globalis dkolcgiai v6lsfig eeyre drzkelhet6hb
cniberekben,es felrneriilr a vditozial-6sszii.ksegessdgenek
gondoiala.lgy're nyriviirrvalii'olra
vilt, hctgyelengedheteilen
kdrn;"ezetlin-k
A rndg inegliro
",mis" szempontf,,haszr6la1a".
ertdkeinLkeivalcr kimelciesebhb*nasmodol az1 egyes orszirgokbelscitrirvenvei. r,alarrii-rr
nenizel.ek
kdzdtti egyezm6n,vck
szabill,ozzdk.
A szemleleh'dltisiehercisdget
hazdnhbanis t5rvenyekbiztosiq6iri.A kizthatist
tin<iw 47. paragraJustihaneloifla, hogy ei keli kesziter:raz iskola nevelesiprogrrrmjAnak
reszek6nt,az iskttla eEiszsigneueidsids kdrnys2esineveltsi programjat. Ugv v61jiik. enr;ek
ierrneszetes
eicznt6nyeaz ovodai programokris;:ekenteik6szitettivodai egdszsignev"elisi
is
kdrnyeze
ti nevelisi pr ogr am.
Az 1995.ivi LIII. t\t',.,ery'{t ktirn'te:eivddeinftrdl,54.paragra/rsrib,:ukrmru,lja.
hcgy rninrieiriilarnoclgd;nakjoga val a kdrnl,ezetiisnrertek rrregszeizdsre
e-rismereteinek
lejlesztesere.A tdrvenl' ei6iraslr'ak rrielrrr6trenmegaikolott, ha1 evre ten,ezett Nent:cti
Ki)rn.vezelvedelni
Program. r'aiamini az cmck r6szetalkot6 liem:eti F,tirnye2slsget-sigiigI
,4itci.oprogrnmhangsilyozza a krirnyeze'.rszemielcticnr4lils fontossigSt, a kdn:1,ezet-6s
gnevel4sj elentclseget,
egcs;,rse
Az 1995. it'i t lit. tarv,iry a termi.tzei ytldelntrdl, 54. puragrafusibirn kinror:dja:a
tirsadalom temeszetvedelnri kirltfriljrinak ridveiese rdekdben valamennyi okt*tasi
inrdzmdny'ben- a Nenrzeti Aiaptari{en' ieszekerii oktatni keli a tennd'szervdiieirnfvei
kapcsolair-'s
ismereteket.Azonban : tdrvdnS'csupa:rann-yiter. unennyit betartanakbelole az
sffberekl Ahhoz azon'iran, hogy tud-irik s nregerir4k, sajit crdekliket vSdik veic.
szemieietv[ltissziiksdges.
s szemltlletvdltdseszkSzez kdrniezeti neveliis.amelynekigdnye mA: a 20. s.ziraii
hetvenes dveihen meglt:ient. Az !97)-es Statkholmi ENSZ l,.on/brelcir.rota.:i,nrr'iyhangsrilycztaa nevelesf{rntossegdtis, irenne .ranrlal a kdztr-riatbana kaim.izetigondok ds

azok megoldasri'nakigenye. A kdrnyezeti


nevel6s fogalmiinak es kiivetelm6nyeinek
me-ghatdrrozrisakor
aiapoz6jelentcisdgrivolt az |g'./s-benrartott Belgrridi
KrirnyezetiNeveldsi
Milhely. A Kdrnyezeti Neverisrill 1977-ben
Kormdnykdzi Konferencia volt a gruziai
Tbilisziben az UNESCO 6s a LDJEp (ENSZ
Fejl6d6si Bizorts6g) kdzcis szervezesfben.
A
Tbiliszi Konferencia alapvetcivolt a kdmyezeti
nevel6s c6lja, tartalma 6s a megold6sok
meghatarozdsa
tekintet6ben.Gondolatmeneiema is k.vetendci,javasratainak
jo reszema is
erv6nyes' Tiz 6wel kes6bb, r9g7-ben
Moszkvdban rendeztek k<;myezetr neveldsi
konferenci't (,,beceneve":Tbiliszi + 10), amelyben
megfogalmaztdka g0_es6vek kcimyezeti
neveles6nek6skdpz6s6neknemzetkcizistratdgirij6t.
Az 1987-ben Kazincba.rciktintartott oiszrigospedagogiai
tandcskozrisr1.sztvevdi
A
kdrnyezeti nevelds fejlesztisinek a kdzoktardst
irint6 /eladatai cimmel adtdk ktizre
allasfoglaliisukat. Ebben hangsrlyoztak
az oktat6si rendszer alapvetci szerepet
a
kdrnyezetvedelmrszemr6letform6rrisban,
a kdrriyezet6rt ferelcis rilrampolgdri magaranas
kialakitasdban 6s megercisit6seben,valamint
a kdmyezelbar6t td:rsacialmicselekv.sek
megaiapozdsdban.
Ehhezelengedhetetleniil
fontosnakjelcilt6kmeg:
r a termeszetismereti,
az cikol6giaies a termeszet-es kdmyezetv6delmi
ismeretek
megfelel6 arrtry:inak 6s mennyisigenek
biztosit6s,t az intezmenyek
dokurnentumai
ban;
r a kcimyezetineveldsc6l- 6s feladatrendszer6nek
megjeren6s6t
minden szaktargyban;
a nevercitestilret6s a szaktanacsaddihril6zat
'
tevdkenys6g6nekkiterjeszt6s6t a
kdmyezetv6delmi
nevel6sre;
r a pedag6gusokszakmai 6s
m6dszertanifelkeszits6nekfontossdgdtaz arap_
6s a
tovdbbkdpzseken:
r a k<irnyezetinevelesanyagi_
es targyi felt6teleinekjavitdsit;
o a rendszeres szakmai es modszertani
tapasztalatszerzst,
az aktu6lis feladatok
megvitat6s6t.az id6szeni t6j6koztat6stbiztosito
orszdgoses regiondlis pedag6giai
taniicskoziisokszervezds6nek
sziiksdgess6g6t;
o a k.myezetv6delmi jelregri
kcizdss.gi tev6kenys6grbrmdk cisztdnzesenek
6s
tamogat6sanak
j elent6s6g6t.
Ernrek ertelmebenaz 6vodai kiirnlsxetl nevetis
clljat 6s feladatat az alabbiakban
hat6roztAkmeg: ,lz ovodai kdrnyezetinevelds
celja ds
a termtjszetids tarsadulmi
-feladata
kdrnyezethezvalo poziriv irzermi viszony,pozitiv
,-iserkeddsi
a, ,o[ororrar^adot
fornfik
kialakitasa, a kr)rnyezeti kurtt)ra irdnti
igenl, megatapozasa, a gyermek kdzvetren
kdrnyez-etdben
tivd dl6vildg megismertetdse
,!s megszerettetise,
az il6 es tjlettelenkornyezeti
tdnyez1k kdzdui leglinyegesebh
niegtattatusa, hery-iadottsagok, lehetcisdgek
feltarasaval, .felhasznaltisdvat.
,l ^sszefiggdsek
megfigyeta*ap"rjg
o gorrt)ko,tarttpnrAg-1ritnrftr"
lrbzben a l<)rnyezettis ierm<iszet,o^iororoi,
",
puizrutasdiak pdrddit is' haszTi4o
1ut o,
6vodapedagogus
".l
1989'ben Fers^tdrkdnyban Kdrnyezendderem
a pedagoguskrpzrlshen cimmel
megtartottelm6leti konferenciarilldsfoglaldsai,
ajanrrisai .gy",err,-.k, rc;istotat szitmfua,
cin6ll6sdgukmegtartasamellett a ktimyezetvedelmi
- megfelelcik6pz6sistrukrrirrijdnak
oktatris
kialakitrlsrlrairanyultak.
r All6sfoglalas
atdmyezeti nevelesfejlesztisenek
a kdzoktatisririntd lbladatairol.,,Kdmyezetvddelem
a
pedasogiaiiuna..toras,
O:szdgos
iarir.#.ft.,'iccz.
Kiadjaaz OrszitgosTermdszer
51r:9_::Oll',
es
nomyezewedelmi
Hivaul Bp. 6.o
t2

.W ovo<iapedagr.igus
vonatkozoaria kevetkezojavasiatoki-lgaimaz6Ctakmeg:
k-6pz6sre
e vaianrenl.vr la$ldigy ta-rrterueben,'ls,rltlxgyi prograinjdbari bizicsitafli keli a
kilmyezetvedelmi
isr,'tiretek
n'iegfelelii
nenny.is6gt
6s ar{nyiii:
r az rikoiogia-kdr:ryezetvirlei
ernonil io lantarg,vkerij elenjcn nreg;
a a kdpzdintd;rmdnyek
kdzcilti esvi.iftmdkrid6st
fbil"trtni s rnelyiteriisztilseges;
I a fiiiskol6k tcvdbckdpzeseben
jeierrjcn meg tenniszei illetve kdrnl,ezeivddeilti
studium;
t a pedag6guskdpzoint6zminvek *rtsa;-rak szrr:os kapcsct-la1ot
a korn)'ezet- 6:
tenndszetvdcieirni
oktat6krizpontc.kkal;
. legyrn bizto,(ilort(n::niszt6ririniiszinten)a.zivorlai 6s az als6 iagoiaioski-imy,;zeti
nevel6seg)ryniisra
iprilse:
t a kcn:yez.etvdcjeleinrnei
ioglalkozoszakrninrsztcnunt.
a tovSbbiakhanis linogassa
terndszetv6dchni
rltrorol:szen'ezisiii?iiski:]aihaltgatdkreszfre,velamuit;
r slorgalma;za9s lamogaisaa l,:.trrn.]'-ezeti
joi f:liratrzniliratc*"zemlelietc
rrevelesbeii
cszk0zdk.kiadvirn-vok
megjelenir:teset.

\apjaink kdrnyezetinev*ltis6nekjellernzdi
,{.kdmy-ezeti
nevel6skdvetelmenyrendszerer;,ek
kiniur*alf,sdtszak6niiinrunkecsopiir-t
',ig,'zr'
Kontra G'vdrgyvezet6s6vel.
Tevdkeny'seg'ik
erednr*nyeltfcglaita rssze \,'ictoi Anilrlis a:
i 9'l:]-ban nregieient ..t kdrnt'ezeii netelis rends:erc cimri tiuruiminy.ban. llibe n :ger,
szeieskonie&dtfogoan.miniien korosztaiy{s iskoiat{pusszlmaraegyertelrctien
mcg:ri;a l
ipSp.,ezetinevel6sibgalmlt,j ellenizcit.
jeientese.;sszefetr:
A kiirnyezetinevells szrikapcsciai
e nepelEs:teruszen!,tudatcsltjiesztest,fclyamalcssigot,tehit, szemdly.isigiejieszrdst
jeient;
c kiirnt'ercti: a kdmyezetnegldcidsentul, a kdrn-vezegr:i
valo eg,yi.itteiesre.
vgstiscrr:n:
krjml ezetikuirir;ira neveldst.
."4 kiirnyezetkultira iletm\tl. gandolkoCds-ds "-iselkedisnri'i,vldelem,fej!e::tes, cfus i.r
nhttiktarto jblh{rs::ndiases mtg;ezen}:i.i'ii sokninden ni.r" .:
A kcimyezeti nevel4s iogalma magiha loglalja a l.:<imyezetioktalest es kepz6st, rehit
ismereinldit6.!st
6s k6pessegfejleszt6st,
valaniint a term6szetszeretetere,iisztcleterecs
iedelindrene'.'clistvag!is a tenn4sze!is a kdrny'e::et
videien'rre
nevelistis.
Alapelvei nieghalirozzik mindennapi niunk6nkat. Ienneszelesen az. ovo,Jas
g.Termekek
eletiic,ri.egyenisajiitossigaihoz,es gondolktdiisukmr:gfelelcifqietlstlgr szintiehez
alkairnazkorjva.r! kiirnyezeti ncvelds itjtiben vdget nem ero, iletlnsszig tarlo iclyarrlat.
lnte:min'ben 6s intd;ndn1,eiikiviii egyzramttafienhet. lgen foiiicsak a nem inld:nicnr'.s
hatisckiiakdhelyiktizdss6gek.
sth.).A kc,nr1'ezrtttl
trar'6tok,
ismeriisdk,iemegkammunikaci6
!:apcsolatos
nevel6ses a sokcldaji
krCdsek,prohi6rn6kkomplexek.Ez.&rt.
a korn.r,ezeti
lit6s:nod kialal,it;iLsa 6rdekeben sziiksdgszerier tudanin'y ds ranfirgj,kdzi, teh41
interdiszeiphnS:ris"
Kcimy'ezetigcncljaink glohdiis s lokilis gondok, megl<ozelitesiikre,
nregcidasukra
is ezjellemzci.jelen teveken,vsagiink.iitvdnk
meghata..ozcrja,
ezerta k0myezeti
rre;eiis a&Jrr,j/lsis jdv-dorierjalt, ainelyck konrplemcnti*is eg;vsdgetalkoinak. Minder,
nrirrCennel
aissiefiigga k-rinryezeiiiukben,
tehil krimyezetineveidsrinkis ren,Jszerszemiiiet*.

' Viitor An,lris. A k6mvezeti nevei6srcndszere,lskoiakultrira.19?r':4. l.o,

Ahhoz, hogy a vilig gondjait,helyi gondjainkara gyermekek,a fiatalok


,,mi - tudattal',
kezeljk, neveldsiik folyamatdbanalkalmaznunk kell azokat a m6dszereket,
amelyek a
kiimyezetmegismeresben
segitikciket.
A vil6g megismerhetdanalitikus 6s holisztikusm6don, vagys nemcsak
reszekrebontottan
hanem a maga teliess6gdbenis. Ezt a t6ma tudomanyos(6rtelem)
es mtivdszi (6rzelmi)
megkdzelitdse,meglatrisa,et6lese.A tapasztalatszerz6s
sor6n a k<irnyezetiprobl6makhoz
eljuthatunka cselekvdsen
(tev6kenysdgen)
keresztiiles a gondolkodas(fogalmak) szintjenis.
Az ember termdszeties t6.rsadalmil6ny. Ezert a kdmyezeti nevel6s
term6szetes trirsadalom
kcizpontus6gdra
egyar{Lnt
nagy figyelmetkell forditanunk.
Ha kcimyezeti nevelcimunkdnkataz ekjbbiekben felsorolt alapelvek
6s m6dszerek
szellem6benv6'gezz'j,k,
akkor a gyermekekalkalmasak6s kepesek lesznekkornyezetburat,
kdrnyezettudatoseletmodra, merynek jellemzcii a rdeszmdris,a nyirottsag,
o, irm"r"t"k
gv-arapitasa, a keszsdgek es a kipessdgek
fejlesztise, poziriv drzermi viszonyurrisok
kiulakitdsa,a valodi ertdkekfelismerelse
is megbecsilese,a kritika, a konfliktuskezelds
helyes
modjdnakbirtoktasa.
Egyertelmtiv6vdlt, hogy a21. szlzadbanazemberis6gdletbenmaradasriLnak
felttelea
fenntarthat6r6.rsadalommegteremt6se.Napjainkbanneveldsi-oktatrisi
intezmenyeinkeglk
feladatdv6vdlt elcisegiteniannak megvalosulds:it.A kcimyezetinevel6sbengy1kereozd,
az,t
mag6bafoglal6, ma m6g arakul6,nem terjesenkimunk6lt/?nnrarthat6sdgpeiagogiriJd
emek
lehetcis6gdt
teremtimeg.
A kontinens kdrnyezeti nevel6s6nekfolyamat6t ds feladatait ittekint6
briisszeli
konferencia(1999) zar6dokumentumdban
a rdsztvev6kmegfbgalmazt6ka kcirnyezetinevel6s
kisz6lesedettgyakorlat6banfoglalt fenntarthat6s6g
pedag6girljanak
felatiarait,t6makdreit.
,A fenntarthatosaggal kapcsolatos neveldsi cdlok benniinket, nevelflket oryan
pedag6giaifeladatok ele dilitanak, amelyekjdv6beni kihlvasokis tjrdekek
szerintformaljak a
mai emberekszokisrentlszerdt,
mentalitasat,kdrn.,-ezeti
kapcsolatait.Kapcsolataiidnmagaval
ds masokkal, dletm6djavat.dsszokisaivar, a
fogyaszrassar,energiavar, levegdver,vizzer,
huliadekkalds eg'ebekkel)'3
A fenntarthat6srigpedag6gi6ja,szeles dimenzi6kat 6tfogva, egys6gbenfoglalkozik
bolyg6nk 6s az emberis6gsorsk6rd6sei'el.Fogalm6banbenne van
rr"gy a nevelcinek
neveldeiben,a jdvd polgaraiban,fokozott kcimyezetifelelciseget
-,ke1 6bresztenre.Ez
eredm6nyeziszem6lyesfeieliiss6grik,elkdtelezetts6giik
er6scides6t
6s m6lyiileset.
,l <gondolkodj globalisan, cselekecljlokilisanl elv a mai kdrryezetvddelemts
kdrnyezetinevelesszamaramar nem elegsdges...A k,rnyezeti neveltjs
tartalma kib^vrilt: a
hils6 is bels6.az lpitett dstermiszetikdrnyezetdsszetiie nevel|si
folyamarban',.a

Havas P6!er: A fenntarthat6sig pedagogirijrlrol. Cedrus, 2001. nircius


2 l.o.
' Havas Pdter: A fennrarthatds6gpedag6gidjdrol.
Cdrtrus, 2001. mircius 22.o.

l4

iII. FE.TBZIT
,\Z OVODAI riEvEI-f,S ORszAGOs AI,TIPPRC,GTTAnTJANAK
ELf,IvTZfsE A
KCRNY$ZN1'I NEVELES SZEN,IPONTJiBOL
{BihsrinA dr. Krekri llona}
Az u{approgr*movodainevelis'inrmiiitbili ertdkeircdprt.nenzeti sajat':s;iigai;ii<i'ii,
. ce,Jagogiai
ds pszrchologiai
kutatasokeredrndni'eire,
figyeleniheveszi a r,ragyar6votta!ig-u'
:3rtzetkdzilegeli-smefig;raLorlaiit.az erntlerii:s az alap';+tciszabadsigjogerkat,
r,alal'riilia
mt'uri lciu joeaiii;t.
-', cr:,-,leket
Az alapprograr:r
megadjaaz ovodainevei0silltalfnosaiapelveit.fia ezeketktinryrzeii
.revelesszempontb6lvgiggonir"rljuk,
tiszrevehetjiit,hcgy megvalositasthrak
ren eszetes
.iap.jauikiniiiko,:ika kdrnyezci.a kJrniezetinevelcs.Iiisz,enaz.ovLriids
gyennekhrologiaies
'a:sadalnii i6nyk6nt ksrrlczcterck sr.'r!'es r;szs. szenrcil-visegicjlcidfselek
feltdtele ds
::::iszineaz tit koriilr,evokon:'vezet,
arur*khatdsaimcgharArozcak
szimir;i.
Az all'o'niakiranaz a.iapprlgranrkdrnyez:ti nel'eiesi s;:cmpontbdikesziiit elesrzesc
idvetkezik.42 iivocai ne,teils pedagigiai alapelvei a g':'errreki szerneiyrs0gtisztelc{beir
tanasibol,vsdelmebdi,segiteseboi
indulnak!:i, az 6vodapedag6gusoLnak
a g.vennek
erCel:eit
szerneltitt tartd pedagograies fol-nt rn6dszertaniszabadsAgor
triztositva.Ez a r.nddszertani
szroadsAgt;eremti mcg sz*rnukra: kijmyezetr ner.eids cgesz 6vodai eletct dtharci
en'4nvesit{seni:ka iehet(rseg6t.
Az alapprograinsze}iem6beiielkeszitetthelyi prcgrarnokban
fig1'eltrnbe l:.ell venni a nemzeti, ctnikri kisehbs6g,i'ai:imirit a ibgyatkcs gyernrekek
,-reveidsdnek
iranyelveitis, tehit az Jvoda tiirsadrrlmikrim_vezet6ben
igeriveknck
.jelsr:tkezri
elegetkell lcrrri.
Az alapprcgrambanrnegrajzoltg:ermekkip k-ialakitis:ibal megjeleno Linvszck
genetikaiadotlsAgok,*u er'3ssajdtosl,indnyszeni:dgei.a fejiciao szemdiy'isigetai;:Liio
spont;.nes ien,-qzeriien
i'on1'-rs
szereii,.'
ia nevelessorlnlr6r'okdrrrlezetihatasokniilrdeg-vrk6nek
i an a szemdl-visigfcnndl6dlsSban,ds ninri:n haifs alap"et6en e lcinry'ezei iital
n:eg,hetarcz,rttAz ti'rodahdp*enteiviy..l:i!celcl", felaiiatr';la komyer:elirtdiiek rnegclenitisir';i
ielteteieislb.i
;aldsit:ratok
meg f riiikrmak,mrivells6giartalmak,
au:egeszsegfe_ilijdes
szinlrln elv6lasrtliltr.iianr
1rz 6varlai nevel4sdirsi.lrrasjb!*darclnak a me1;vaiositiisa
g,vemickekkiin:yezeti nevelesinektarlalmlitol.
o Az, eglszsdges iletorcd alakitc.stnak alapveto ieli4tele az eg6szs,3gcsc;
6ir'trrdd szokisainakformi!5sa egeszelet;t
bizlonsigos kfirny'ezet..
Az egdszsdges
kihat6anbeibiyicoinatjrik a gyemiekviselke{jeset.
t
Az tnelnti nevelis is t; sztst:idlizicil hiztositisa az 6r,od6skon:gyenneker
szeiirpontjabci ranclkiviil forrlos, Sz.:rrdlyisigenck lrzelni neg|ataroxottsaiia
jeiensegeihe;.
doigaihozest6rgyaihozfiizciddpc:itiv is
lehr:tiivdteszia k0nryeeet
szuksegersd
teszi a tnar
kialakulisdt.kialakrtasit.l.-lgyauakkor
iiegaiiv drzeh:'.ek
illa-tr:k
ntegliiS rliga;iv 6il.elrnekteioidas6t,,.i'iiord.iiisit"pl. a ,,nemszeretcm"
pi.: szennyezesek,
di1:lmetlen
karcsitdjelcnsegr)r.
vonati:czasiban.
A kdnlyezetet
eszr*r'itet6se,a vciiik szcrnbenieiulasito,eiitelii
n<iveny-es ailatpus,:titA"soi.;

magatafiasalakiiasa is feladat. A szocializici6 szempontjrib6l


fontos a kdzds
6lm6nyeke 6piir6 kdztis tev6kenysegekvegzdse - pr.
baromfi udvar epitese
szcinyegen
a helyszini s6tautin -, a krimyezetinevelesbenn6lkiilcizheteilen.
Miir
6vod6skorbana gyermek nltotts6gara alapozvaeldrhetci
a r6csodiilkoz6s,a
termdszetben
es az emberikcirnyezetben
l6v6 j6ra 6s sz6pre,valamint a kcimyezeti
6rt6kektisztelerdre6sbecsiilet6re.
Az' drtermi fejresztes, neverds folyamat6ban a gyerrneki
kiv6ncsrs'gnak,
6rdekl6desnekigen nagy szerepevan. Ezen dretkonsajaiossdgok
r6v6n a gyermek
v6ltozatos tevekenysdgekv6gz6sekor szerezhet tapasztalaiokat
termeszeti 6s
tdrsadalmi kdrnyezet6bcil.A spont6n tapasztalatok,ismeretek
rendszerez6se6s
b6vit6se kdzben fejrcidik az 6vod6sok eftelmi kepess6ge
6s kr.eativit6sa.A
k.rnyezeti gondok - az emberi iarsadalom fejlcid6sevei
egyiitt roryamatosarr
viiltoznak. s ezek megold6sihoz, a probl6mak kiarakurris,iak
megerciz.sehez
n6lkiildzheietlena min6l tribb ir{nyu kommunik6cio.

Az ivodai ila tevikenysiglformdi azokat a konkr6t tapasztalatszerzisi


lehetos6geket
jelentik, melyek a mindennapokbanrenderkezdsiinkre
6llnak, amelyek soran a gyermek
zavartalanulismerkedheta k6nildtte i6vd vil6ggal.
A.jatdkaz 6vodaskonigyermeklegjeilemzcibb
tevikenysege.
A gyermekiszemelyiseg
a j6t6kon keresztril fejleszthetda legjobban, ezrr az
az 6r,ociain.i.l6, t.gtut.konyabb
eszkcize.A jet6k 6lm6nyeinek forrdsa a valosdg, a jdrdk
sor{n iejlc;ae i6fesseger a
kdmyezetdbentiirt6no eligazodastsegitik.
A munkajellegfi tevdkenysigekfontos eszkrizei a szenrelfsdgfejleszr6s
is. Ezek
biztositjri'k a kdmyezet megismeres6hez,a munkavdgzeshez
,rtit.-eg., tula.jdons6gok
form61as6t,
a k6zciss6gikapcsolatokalakitrisrit. igy elemi lokon megtapawtalhat6va
v6lik a
gyerekekszAmbraaz emberimunkakdmyezetitalakit6
hatasa.
A tanurds az 6voddskorugyermek azon ut6nz6sonalap*16
spontan tev6kenysege,
ameiy eg6sz napj6t' minden tev6kenysegdt6thatja.
Folyamatosanelm6nyeket 6s
tapasztalatokat
gyrijt kcirnyezetebcil,
ismerkedikannaksokszi'Lisdcdrel.
Az alapprogramutolso fejezetetartalmazzaazovodaskorvegere
bekrtvetkezci
le.1l6d6s
jellemz6it. Azok magukba roglaljdk
a fejletts6g ism6rveit a kdrnyezeti neveles
v.natkozds6banis, Nem szabadmegfeledkezniinkarr6i, hogy
ez az 6vodapedag6gus
szam6ra
jelent eligazod6st.
Tudni kell azonban,hogy mindengyermekcsakkepessdgeinek
megfelelci
fejlens6giszintre tud eljutni. Nagyon fontos, hogy *ind"n gy..-.L
,in,nug-ulehetiisgeihez
k6pestfejl6dj6k!
Azok a tevkenys6giformrik,amelyeka gyermekiszem6ly,is6g
ktildnbdzciteriileteinek
fejlesztes6tszolgriljrik:jatik, munkrtjelregirevdkenysdgek,
tcnurds,iozgas, vers,mese,dnek,
zene,inekesjatdk| rajzoras,mintazas,ktjzimunka,szoros
kapcsolatbanvannak a krimyezerr
nevel6ssel.Tartalmuk a gyermeket kririilvevci vil6g jelens6geibcil,
tcirv_6nyszenisegeibcil
sz6,r'mazik,
sajitos Gldolgozrisim6djuk, technik6ikalakitlak a gyermekkdmyezet6hez
fiiz6dci
vrszonydt,sz6pitikazt.
A kiilsd vilag tevekenymegismerdseelnevez6siitev6kenysegformdiban
jelen van a
ktimyezeti 6s a matematikai nevel6s. A kdzvetlen 6s trigabb
krtrnyezetb6l szerze|
tapasztalatoka val6s6gjelensegeinek,
trirgyainak6s trjrv6nyszenis6geinek
felfedezesemellen
lehetciv6 teszik a tenn6szeti, az emberi-tirgyi kcimyezet
formai, mennyis6gi es t6ri
j ellemzciinek
felfedez6s6t
is.

l6

11" FIJEZE'T'
A.Z OVODAI KOR,NYEZETI R'EVELESKAPCSOI-AT,AAZ OVODAI EI,I,T.
'l'81'F tr E\ YSeC l'O nri,i I I'a I
(Eiharini dr. Krekd llons - Ktittc;ler Gl,uSirtnOr,,

A ftjlesztesi leiatjatck a szeln6lyisegeg]' eg.v sajiitos .jeilemz6jiirc rralS.tl;iak, a


tevlienysdgi
icrn'.d,k
annakeg)'-eg),olde16t
fe,ileszrik.
A glakorlatbar:azcnbarr
ezeker:yse1-:el
kdpe:nck.kiegiszitikegin:rdst,
gyakraseg1ni6sl.'a
kaocsolddnak.
Kczciscetjukes t'eladatuk
a
gyerrneli szemci;risegrnintii teljesebb kibontakcziaiesa.eg6szs6gesrnagatafi6s Ss
szokf.srcndszer
kiaiakilirsaes megsziidlCita:,a.
A tevekcnl'scgek
aiapjdtkepezoitpaszralalnli
rs dintin-vek a ;ziikebb ds a t6gabb kdrnyezetlrclsziirmaznal. lizr:kle prthet3'ik
szeillr-riv!seelik
soi,.aiiialilejiesztset.
Az- ovodai levclnis iejiesztdsiieiaciatait,tcvilker"rysigi
iirrntair. a t3ltleszrti is ii
jelcnsdgei.esernl:yeikord c,scporl,";sithaijuk.
iirsadalmi kom"v..ezet
i-lisz,ene:: terntcrzrL.5
nrdrtonnrindentfelcilcles a g1-eimekek,.nagyon
sol:it" tudlik rola. Az,idrj mLrli:.;i1hoz,
Lmcr',
az dvszak,:kviito;:lr:ailrari(tavasz,nyir, osz, tei) iiikr4zddik e:g..,':deh:,-ilcn.
szei!.sci
kapcst'rlodnak
a r6r'sadalmi
esemeny'ek.
az iinnepek.a hag-vcrmdn5,ok.
Ezek aildt<meg ri, !1.r'
ritniusdt.hatiiozzik meg az emberckt-eladatait.
rirunke;irk-,
nin..-lennapjaik
rlrr-imeits binerr,.i
igy a gyemieke}:et
nein ,,l.udmnani"igal,"
szennt.harerntsnrrfszetesegyegberisnr-:rie".;uk
rneg a ri!hggai, az iietheiyzctekbci adod6 g'icmleki iapasztalaic'kkore reniezocii
,,*iminykdrriki:ea".
.42 6vodaidlet tevikenys6gifomrlri:jritdkl munk*jellegii tcvdkenlisgrk;tanulSs,
mozgis; vers, rne$e:6nek. zene,6nekcsjftkl rajzolds; mint*zirsl k6zimunka; a k*li6
vil69 tev6kenymegirmer6se;
J6t6k
A ,,ia.k a gventeki - : tt kisgt'trtk <tkiilviligbc\i i:; ,t suJiirbelsd t'iligabol s:irno:o
tagolalkn hen.',,omisattiiitel,cscieh-vtse;rt'!tugal.itt. A - kienelt jeientrisegri tajtlkozads
''
jelicgi tt.:r'ikent:siF,,
t) gterNtek!egii;*iosi*:!t!e:,lker.ysegreti:ls:erc,
ie.jlodisinekl;ultstt.
Az cvciidskoruglermci k"on'xrit',rm,rklio7:
koiott. szemiFlctes
cseirk\,6,:s sz*nrlit'ies
kipsz.:ruszinirigo;r,Coiko<lisa
nriattismereleit iiiker:tilcic<ses-tspmzlaidsos
utcn bilitheliiil...
Ebbenaz iletkolban a pcrzitivrzeinieketI'ir,rlro ilmenyrrkre0piihrtiink az tmeir,vaiapu
6tdies3slapxztaiats:zerz.es
rc-ilii;.OrJr;let jeienl s.
a jiiiek'nax,a litcitos megclCasokban
gyelriieknckFl.: a idireh*zis,ar uiiioias:,,eniderjtiriilelii", a v6rakoz6,s.
a kcszenlt.a ker.;s;skutatis,Jriiinforriisa kiv:inc-sisdg,
a nrodeli
a ^,nir!eti hel{iie",a iehiiitckkii .;aioixzouosula:.
kdvetese.Mindez a g,v.rmeketiirrllio iapasztaiatszerzesre,
hatekcn-rcseiekvesre,
a beiro. a
kriIsii .:i Iag,.binokbaveielare".kitariasraiiszicinz,i.
A.;iteilr renCkiv'ttt'
Lanpiex.jei'zns,.:g.
arzal oss:refenrjdva
t'ejlSdnck
Jitdk'la iigl/azetle'i1,
a gvcm:ck k',il6nbczi kepessgei:irlctoiikuri,percepriris.kognitiv 6s sz;.:c;ilisteni!eterr
i:,:ri. szimbolikus- r'gyillt.,einek"az
cgyardnt,Antint a l-.eissreprezenticiok- cseiel-r,es,

Prli iudrl: j6tdk, Pedagogra;Lexi!:tn Ii ki;tet iftlszeileszrir!:: t]a$r-.i / ?l+it$n, Fairr: iv'ni, Keianal
Kriuyr't:iadc,llp. i99?. 1-16c.

l:'

drtelmi mtikcides sordn, ugy u olyan pszichikus


funkciok, mint szerep, szab1ly,konstru6l6s,
kiil6nbciz6 hangsrilyokkal ugyan, de egyrittesen
vannak jelen a j6t6kba",r.
A idtdk a kornyezeti nevelds szempontidbol
nem mas, mint az egyen es kcirnyezete
ktizcitti folyamatos inform6ci6csere, cselekvci
szembesiiles a vil[ggal,illetve annak egy-egy
szeletdvel' A j6t6k lehetdvd teszi, hogy j6tsz6k,
a
bizonyos helyzetekben cinmagukat beltilrcil
irrinfltott, a vllilgra hatni 6s azt a|akituri
k6pes rdnykent elj6k meg, A j6t6k
minden
gyennekn6l komoly cseleke<let,
tarsadalmi jelenseg, A gyermek j6t6kanak
alakulas6t,
tartalmiit es formrij6t az 6t kcirtiivevci
emberi kapcsolaiok dcintcienbefolyasoijak.
A j6tdkhoz
az alapprogram szerint megfelelti helyre,
fantazirijuk kibontakoz6s6t segitci anyagokra.
j6tekszerekre van sziikseg.
A megfelelci l6gkdr, hely;. id,j, eszkcjz es
dlmeny biztosit6sa az
6vodapedag6gusok feladata.
A j6t6k helydiil szolgillnak a
iatekterek, a gyermek szrikebb es rdgabb kdrnyezetenek
azon helyei' ahoi elegendci helyiik van
a j6tekra. Fonros. hogy, azol biztons6gosak
6s
eszt6tikusak legyenek' A jat6ktereken
a ,.krsebbek" r edetrse,qetigenyelnek
inkrlbb. a
szabads6got es fiiggetlenseget. A
"nagyobbak"
.latckrerek lehetnek mestersdgesekvagy
kdtdttek, - illetve termdszetes, mes
n6ven szaba,J rerek, Az eiobbiekhez
tartoznak a
csoportszoba, a jdtszotdr, ahol bizonyos
szabdlyok betariasa eiengeihetetleniil
sziiks6ges
a
gyermekek biztonsaga, a jiit6kszerek biztons6gos
hasznd:iaraerdekeben. Az utobbiak az erdcik,
a iigetek, a foiy6partok, az rillatkertek
- ahol szintdn elsodle-eesa c\ennekek biztons6ga.
de
ugyanalckor nagyobb a mozgiislehet6sdgiik,
szabadabbu mo.jdsrk.
Az 6tgondoltan megtervezett 6s szerv'ezett
setak, kir6ndulasok sor6n sokfdle e!m6ny,ei
az ovoddsokat, melyek azutan az ovodiiban
sok6ig, az enrlekeker ielidezve megfeielci
trlgkdrt
6s elegendciiddt biztositanak az elmdnyaiapri
tapaiztaiatok erj6tszasara.a rem6val kapcsolatos
ismereteik elm6lltesdre.
A idtdkszerek, a idtdkeszkcizdk anyagukkal,
fbrmai megelenitdstikkel segithetik a
gyermekek kcimyezetkultrir6jdnak
a form6l6s6t. Ugyanakkor a kulonbcjzci
termdszetes
anyagok (ncivenyi reszek: sz6rak, magvak,
term6sek; kavrcsok stb. i a
.j6tekeszkcizcik
elk6szit6s6nekrendkivti r v6rtozatos Iehetcis6get
biztositj rik,
Az 6vodriban foly6, a kisgyermek 6letkor6nak
megfelelti termaszettudomanyos
szemlelet alapozdsa 6thada a gyermek minden
tevdkenysdgdt, igy a jdtekot is. A
,,jatdk a
termeszetludomanyos oktatasbun; segiti
a termdszet jatekanuk rnegert,lsdt. a realis
vilag
modellezdsdt' A iatek
fogatmdhoz tdhbftle ertelmezds tapadt, a rerm1szettudomanyos
ohatasban harom drtelmezds van
ielen: I. drrimszerzo tevdkenyseg, 2. gondolkodasi
stratdgia' szellemi kiizdelem; 3' a jatdt{szer
m(rga, mint targ,tiasrtlt
.forma, mint kisdrleti
eszkdz' A iatek
soran a g,'erntekekben
rapusztalatok, mint elsrj
fethatmozodi
termdszettudomanyos megfig,etdsek jelen*eznek.
szamukra a terrnd.szettudontanyos
megismerdsi fob'qrnq1 olyan jatdk, amerynek
motivaciaja maga a tevdkenysdg.'b A jatek
a
nevelesben' s igy a kdrnyezeti nevelisben is
igen sokf6le funkci6t tcilthet ue. ratetraltrink6nt
mds 6s m6s neveldsi lehetcisdgeketrejlenek
benne.

Papp Katalin: j6t6k a termeszettudominyos


oktatisban, PedagogiaiLexikon lI. kcitet(fciszerkesztcik:
B6thory
7-oltAUFalus Iv6n), Keraban Kiinyvkiadq Bp.
1997. 136.o.

r8

A jArdkfajtAkban rejk! librnyeacti neveldsi lehetds6geloa kiivetkezrik:


Gyakorl6jdtih
A gyermek 6i'*tkc'ri sajf,tossrigaih6l fukaiioan u';abi: es uja'nb fur*ci6k gvakoriSsirt
rgcnyli. Ennek- l-esziiltsgcsdi:itent+bai;rsa Ordinerzesl vilt ki beicile, atn:eiy i,t a iov*bbi
gvakorlisra serkenti. Kdsdhb az isnietles ritnlkussa vdiik vagy valzunilyen spontirt ki$lakrild
szab6iy szeri.nl rnegy vegbe. ig>' lcsz a fi.rnlicic gyakcrlisa iatdkk6, srrciin fbnAsirv:r.
\,iii:dekozben I gycmiek megisnrer!.edih a;: {rt ktirtilvevo vilaggal, annak alkotoeiemeivel,
i or'.'enyszeriis6geive l.
i'gyanr*kor a gyahorld jitek megeienes.i tbnniiii ertisen bclbly6soija a gyermeket koriilve'"'ij
r,onryezet. A l'un!:cic gyakoriirsa a gyakorlSj*tek k'ijlonbcizc teriiieiein nyilv6nulhat mep-.
o A iegrag,,vobb jelenicisege or,,od6skorban a nmrtilsulcciis jatekokna-k van.

A
niarripu![1{s sordn a rnr"iveletek- fog, enrel. 1e1esz.rjsszciileszt, csrisztat, liik nregtanuld'satririenlk, iig;*cserlnek ke:zei, ujjal, irregismeri a k$niid'tte ievei anyagok.

idrgSyaktulagtions69ait" haimaz61lair611sr1,
nag;-sagr.ikat.tne;'utvisgtrliei. e*1:;iashcz-:
vaio reiircieiikai stb.
A Jkiflg ts a beszid j6tekr-rsutiinzdsa. 4.76iyr-:gta:'talouitoi lilggetien harrgutiiiizfst ii
meghatirozza.iz a nyclvi k6n:-vezef,iunelyben a gy*nrteksk tllnek. Ez jelentiret: ,.i
tenrrdseeti is a tarsarlairili kornyezet - krjzlekeddsr esz.kozak, illatok
isniitlsdt, gyekorias6t.

- irangjartak

Az. ovoriasok fokc'zott mozgisigenyebcii fakadd mczgasok ldtekokban sofan


ut6nozhatjSk kiil5nbdzri riilatfaj*k jeiiernz<! rc,oz.ghskt(meilr,'e,golya, rak, trr,1kstb.)

Szerepjdtek
Ebben a jetkl'ajldban - a gycnnekeit szerepeket fbrma-lnak meg, vailalnali el. Eredete
rr:rnriig valanrilyen tarsadaimi 6lnl6ny. l:'tktzitsi vagyuk k6sztetr ra ciket, tobbn3.'irea felncittek
elet4nekvaiaunelytevekerrysegdtrepicdukf iiak.
Ennek soran
* LlsajAtit"iAk a szerepehhez i:apcsoiotlti viselkccl*si. magaiartiisi ncrmakat, li bo!tits
jd"tekba:rp!. gyakoroihal;ak e kuituralt r,'asirl{si sztrk;lsokat. fgy a i:o-r;trt4ts, klrtits,
mcykos:i)ne:;1.
a
+
*

a cseiekvdsekef.nriiveleteket" pl.: babaktnyirsi j{tekban a leritLls.


Beg,"-'.akoroijak
i<avards,
i!{egismerik a eaereg:eknegativ is pr-;ritiv tartaimdt. Az iimei-.i ebd.eimeg kell.rt,i:;;r
gy -td ! gt esil ap i)t I ehesserrii rinepc lni.
ahhc z. i r.<t
Meg;taFasztaij6.k at eg)'es szer.epol: efiket. si4luszlt. Altal6ban jobban s;1eret

inindecki on'cs irnni, mint lteieg.


A szereojitek rneghardrozri elen'ro az eimiu;. A gyemrek elso 6imdnyei a csalidbr,ll.
mint ':z ris6 szoci{lis kdzcgb'ol sz6rmaznak. Ezek egesztilnek ki az c,vodai elei sor6il
n:cgeitekkel, amel,vek nregjelenr:ek a .yitrikibrin Ahog,v t'aviil a gyemtek iltal nrcgisntert
Lcrn,vezet, tigy lesz egy're tritrb elm<!nyr:. tapasztaiaia. A jAtek elmen,venek leghitelcs*ttb
fcrast a kdzve'.ltrn tapmztalal, a ilelvszinr ,,fbglaiLozAs". A postan tett ifrtogatas sorii'r
mcg{igyslik a poslai dolgoztik. az a\t iigyeket inteztS emb'erek viseikedesdt ar azt koveia
postis i*rekbirn pedig a gyennek gyakrtroihatja azoil viseikr:desi rnintfkat, ameiyel: ma-tclatr
segitik'.il postai ugy.ir:tezcseh'en.

Szerepelemeka postas iatdkban; kdszdn6s, varakozas,


keres, csekk-csomag-lev6ltiiviratfelad6s,
fizet6s,k6sz6nes.
Szabaly:a szerepek,valaminta mriveleteksonendje
Mfivelet:a szerepelemekhez
kapcsol6dnak
(ahogykciszcin,
ahogysorbanalr stb.)
Az 6vodiisok 6ltal kedvelt szerepj6tdkok:kirandulasos,
utaz6sosjiitek; fodraszos;
post6s;orvosos'gy6gyszertiiras;
boltos(pdks6g,hentes,zcildsdg,illatszer,dlelmiszeruolt,
stb.)
piacos;trizolt6s;ettermes;csal6di;venddgvar6si:
szinhiizas,b6bszinh6zas.
A szerepjdti kot kiegdszit6 j dtdkok
A konstrukci^sis dpitfiidtdklenyegemagaa konstru6l6s,"magam
akaromcsin6lni",
"csin6ljunk valamit valamibcil".A kreativit:lsranevelesa legfbbb
pedagogiai6rt6ke. Az
anyagokmegform6l6sa,6talakit6sa,a konstrukci6selemek
cisszeillesztese
6s kombiniiliisa
eredmenyeziaz alkotrist.Felhasznrllhadak
eszkcjzkenta ktiicjnbcizci
gyririlag k6szftettrin.
konstrukci6s
jritdkokat- leg6 stb. epitci-, de a k6mlezettikben
l6r,cibftorokat,termeszetes
anyagokatis' Az eszkcizmeretdtcliftiggcien
;6tszhatnakaz asztaloniiletve a szcinyegen
egyar6nt'Epithetnektirhaj6t6s allattertei.Feiteteleaz eimenyaiapri
rapasztalat
6ppugy,mint
j6t6keszkcizdk,
az
termdszetes
ere,letuany'agok.iargrar. kiilonbcjzcinciv6nyir6szek.
,eldrhetci
Epiilhet pilyaudvar, kcizleked6sicsomopont,vadaspark
srb. .{lkothatnak flit, 6liatokat,
kcizieked6si
eszkcjzciket
stb. A konstrukcioses az epiidlarekbanietrehozhatj6k
a szerepj6t6k
eszkcizeit.
feltdteleit.
A barkdcsolds g1'rijtcifogalomkdnt
erteinrezheto,r airozarosrerJkenysegetfoglal
magrlba.Kapcsoi6dhata ktilcinbcizci
j6t6kokhoz,ovodai esemen-rekh...Tdb;i;i;motivum
vrllthada ki' jatdkszer 6s ajrinddkkdszitds,
j6tdkok javitd.sa.a csoporrszoba4iszit6sestb.
BArmelyrktevkenysegforma
megtcilthetci
a kdmyezetinevel6stanalnratado tapasztalatokkal.
Pl': vitaminsal6ta k6szitdse gytimcilcscikbcil,
zcildsegekbcil,iinnepi kdszrilcid6s,husvt,
karicsony, "zcild tinnepek".mad6'rcsemege,
bribok keszitesekrildnbcizoncivenyireszekbcjl,
h6ember epitdse.A kciz<isengytijtcitt vagy az egydnileg
tal6it, csoporrnakaj6nd6kozott
,,kincsek"felhaszndlasa
elcisegitia gyermekszoci6liskapcsolatainakalakul6sdtis. A
16t6k
sor6n az anyaggy'tijtdsalatt 6telt 6lmenyek fjra felidezese
felszinre hozza a krjzds
tevdkenys6gekhangulat6t,m6lltve az dsszetartozas
6rzes6t,alakul6s6t,a ,,mi- tudatot,,,
felelevenitveaz ajanddkoziis6rcimet.
Az ovodapedagogus
feladuta ebben a tevkenysdgbenis a fertetelek megteremt6se.
Nagy gondot kell forditanunk a baleserveszlyes
helyzetekkialakul6s6nakmegelciz6s6re,
hiszenval6di szerszdmokkal
dolgoznaka gyermekek.
Bdbozds 6s dramatizdltis
A feldolgozott 6s megjelenitettt6rt6netek tdmili, szereplcii.r6szesei
lehetnek a
gyermekek kcizvetlen vagy trigabb kcirnyezet6nek.Az
elklpzett, elj6tszott kapcsolatok
megelenithetikmindennapidtettik esemdnyeit.A b6boz6shoz,dramati
z(iishoz felhasznalt
eszk6zcikkesztilhetnekolyan term6szetesanyagokb6l, amelyet
a gyermekek otthonr6l
hoznak, vagy a csoport kcizdsst6in,kir6ndul6saingyrijtenek(pl.
kukorica sz6r, csuh6),
i Iletveamelyert az 6v odakertjeben,,megdol
goztak"
Szabdlyjdtdk
Ennek a jatekfajtAnaka ldnyegea szab6lybetartAsa.
A j6tek spontimei6saa szab6ly
cink6ntesv6llalfsriraeptil. Brlr a legtcibbszab6lfritekbanhagyom6nyosan
kialakitott,k6szen
kapotta szab6ly,ezt a gyermekekmagukis megalkothatlAk.
e iatet circimeta szab6lyszigoru
20

betanasa aeija. Iizen rendkivtl for-rtor;, hog;r az a g;vemneknek e.qyertelrnii legy'en, es


n:egf'eiei-iena iejletts6gi sziirt-inek.iia krJnrryri,akkor ne.m drCekesa 1|r"ek.ha iui rrehez,nem
1eienl sz{rrtbra Ordriiet.nsrn';iillai i a.
a szabai;jAtekok kozben fejli,dnek a gyermek testi es szellerni kipessegei. alakuinak i{rsa-s
hapcsoiaiai. Megtaurul a szabAll'hoz alkalmazkodva, misokka!
ievekenykc,-dni.
,r\ szab6iyjat6k mindket

egy'rittnliktirlni.

fajtaja alkaimas a kriniy'ezeri neveles celjmak.

eg)"jtt

{'elarJaie:nak-

megvai,Ssit6s{ra.
gaadagithai;ak a
A mozgcso.sszaaiti"ylalc*oAhanguiatosabbi tehetik a gyujiciuta-1..at.
'iapasz'"aiatakat,
ismereiaket, ipl,: Kl 6r iramarabb a megnevezett fihcz vagy bokoril*z?
Hlinyan tudj6k kiirbr:iogni a megnevczett fai'l) A i:rlzgiiscs sz:ab6lydtekoknak nag;;on ;o
hel'i,szine a termdszeti kdrnyezet, am*ly lehet az ivoria uiivara, kertie. vagy ak6r a kcizeli
kiserdsj. E;,-:ekerr
a tlelyszinekeri "eszkcizkdnl" haszrrilhatidk a tenricszei elettelr:n 6s 6io aik*io
eiemeit ikcectek. fik. bq;kroii.,virdg,ok stb.). .lAtek l<6zbcn sokoldaliiarl n-iogta.pasztaliraqirk
ezrk tulajcionsir.gaittcs{lsziL, iridcg. sziir :.rt}:.).0;lnny'iirl:dd};efi:rek a iermdszeii i.5rrr.1'e;ref
szpsdgeiben. A versenfdtekok, az iig_vessegijatikck cgvarant aikain:a^sal.:a li:iso;'oita,kra.
"Piireneskdppen" 'latsziiheii.iikrin"
vizsgiioiihatuak.
Ekrjzben ryiaradau.ic cinienyt
szerzhetnek a kiimy,:ret tenn6-szeti .lelensigeinek, tirgliainak ;eiier-:rziiir*i. az rrk-okceati
ininrJen evszakhirc jits::harol:
ossze{iigg4sekrdl, Mozgds{'ejieszri szab6lyftckuk
(versenllirtekak: fogoj4.tekok,akari{iJvr:rseny, vriitirvr:rs*nyek; iig,vesse-er
iatekr:k. stb i
Az eirteleryfejlesztaszabily'!eiikttk nag:ron j,-il aikalmazhatok a tetmszei',u'iori'.-rnt',.
l-ogalrnak alakitasfra. tapasztaiatak gyriji4s{re, az isineretek aiapozbst$s. Ai!:ainra-sak.:i
megfigyelds, a gondolkodds fejlesztsere. A jatek rneneret rnegliat6rozo szatrrlly tartairn6han
kapcsoi6dhat a iermeszeti ds a tirrsadaiini kiirnyezct jeiense.eeihez.trjwen;rszcnisegeihez. A
jrirdkeszkdzcik ak6r ternrdszeii, air6r t:lrsadalrni tdrn6,jf jdtekokr6i legyen is sz6, lehetrrek saj6t
kdszitdsriek. A sziikseges alapanya*eok:et
a g1'ermekek kr-ierisericsszegyiijthetik" A kcjriiicitt-ijttk
l6vti vil6g adiratja a tm6.1ats tartalniat a ralal6r l-erieseknek" i'aiamir:t tur. barkc*1hba
jAi6koluak. Erteienifejleszto szabii;j6tekok szobiba:i ds szai;a<lban egyar6ni j6tszhti6k
ininden r'szakban. (Pl.; iabirintus, kakukktojils j6tekok, trirsas jatekck- iabias j6tckoi':,
<fityaj 6tei."oi,".p u:rzi e, memori a j rltdkok, kep d om i na 1.
A ktirnyezcti neveles sa-tfrosieiretcisegeitieientik u szemeilvisig kultinhiizri oss:etcvdit
erzdken.t'iti 'i.n. s:en:itit, .iitekok. (A szcnzitrv sz$ latin eredetii szo, jeientese eu:ekenY.
frrgek.;ny).

KetJdlernrzlonha:nnl:fi gycrftitk b'(


jatekokal
has:.n6lttatigdnylcJ
Az erzeks:,:eryek
Fokozzi.,jr
egy-cgytrziks:erviik drzeke:n];sigit.
"az
liizi,t'r
jatdkokkdnt
ds
erdes
sima
felismerve
a
isme{iik {bekntOttszernmei
erztlkeld
htil6nbs*ger).-r\zerzekenyitds
enneitciblr.Az fmyrlatck, a liis kiilonhsegrk.elidresekeszru
pi.. -lrogyaz ,,6rdes:reli"
is i<ibbv6itozaiavan. S mfris erezherci.
vdtetdse.A:rnak-megnuta.ta$a
siir ertl'retrjiesz pi. a kiiiiinbrizcirndrt6kbenerdesi:{{ k*rge kozotti eltres1pl. h,iii'k, gyert-vin.
tolgy). Elkul,Sntilneka lerneszeii jelensgek,targlrakjelienrz$i, iilatai, sz,inei,lirn'ir6i rpl"
tavaszi'* ciszierdii,nyit-i ret),iiiurgai ipl. madarak*irekei.
erzekeny
itoj Atelok:'
H,rzeksz-en'eket
t

OkoA, t'elsorclrliiekoi;: L-.Lchri 6s A. Schwyer: tslalko:.zunk az erdobeni crniii kbnpehen


"alillhatok,
1'6rum Alapirvini', tsp.. 20u2.

Latds: Vak karavan,Trikcirkdpekstb.


Hallds: Fatelefon,Hangtalancserkdsz6s,
HalLis utani tdrkep,Madrirhangokk6rusastb.
iztelds:Az erd6 izletes.
Szag\ds: Illatmrizeum.
Tapintas:Fa letapogatdsa
vakon,Az 6nf6m stb.
o Az egdszszemdlyisdgdrzehenystiget
fokozzi*.. A kcimyezeti neveids szempontj6b6l
rendkiviil fontosakaz cinismereti
jritekok. Az, hogy a gyermekismerje,
elfogadjaes
szeressednmagiit'Hiszen csak akkor tud masokkal
azonosulni,egytitt 6rezni,csak
akkor k6pes mdsokat (ncivdnyeket,6llatokat
6s embereket)szeretni,megismerni,
megvddeni,iiletve rigy 6lni, hogy mrisokdletdt
ne lehetetlenitse
el. Ezt kcinnltik meg
a ktil<inbcizci
kommunikiicios,
dnismereti6skreativit6stfbjlesztcij6t6kok.
Az egeszszem6lfsegeterz6kenft6j6t6kok:
Erdei kepek bekeretezese'Kincsek az erdei
talajon, Diabemutato,Erdei kdpek
alkotiisa,Erdeikunyhdk6serdei6llatokstb.8
q
Bizalomjrit6k,Ferismeres
bekcircitt
szemme
r, Ar rathaneok stb.
Munkajellegii tev6kenys6gek
A munka meg az 6vod6skorveg6resem ktilciniil el
terjesena j6tektol. Az irvod6ban
eltoltdtt 6vek alatt a gyermekeksaj6t szem6lyiikre
vonatkozo,cinliiszolg6l6tevekenysgeik
kdzben szerzettismeretekbirtok6beneljutnak
a tdrsakert,a csoporterdekdbenvegzettmunka
v6gzdseig.
A gyermek munkaieltegti tevtlkenysdgeirtek
iellentzrii M alapprogram szerint a
kcivetkezrik:
o Fontos' hogy a feladatokne haladjak
meg a gyennekek fizikai kepessegeit,
ertelmi
fejlettsdgiszintjet.
o A munkavdgz6sel6tt meg kell
ismernitik a sztiksdgesszersz6mok balesetmentes
haszniiatfit.
o Tudniuk6serezniiikkeil munk6juk
6rt6k6t,jerentrisdget.
o Term6szetesen
csa-kazt a munkat vdgzik a gyerrneklk az 6vodrlban,
amihez kedviik
van.A megfelel6motiv6ci6biztositasaaz 6vodapedag6gus
feradata.
A ktimyezeti neveles szempondiib6la munkajellegii
tev6kenys6gekk<iziil a ndveny- ds
allatgondozdst,a kt)zvetlenkdrnyezet- a csoportszoba
ds az tulvar- rendj6nekmegtartasara
irrinyul6munk6.kat,
a naposimunk6temeltilkki.
o Nijviny- 6s dllatgondozds
A nivdnyekel rdbb helyszinengondozhatjdk,ipolhatjiik
a gyermekek.Ezen a mas
vet6s6t,a pal6nta,a csemete,a gum6, a hagyma
stb. i.iltetes6t,
a ncivdny6nt<iz6s6t,
a tali
gyornlilrls6t, kap6liisiit, az ejszinadt ndvdnyrdszek
eltrivolitiistit,a termdsek,term6nvek.
magok stb. cisszegl,rij
ts6t6rtjrik.

'A felsoroltj6t6kokF' Lohri6sA. Schwyer:Tal6lkozzunk


azerdcibenr
cimrikcinyvdben
tal6lhat6k.
OkoForumAlapirv6ny,
Bp.,2002.
MohavP6ter:J6t6kokkicsiknekdsnagvoknakcimti kdnyveben
tal6lhat6hFrild Gyrimcilcse
;l ti-fiij:t6kok

Rdszl vehetnek a csop()rtsz{ibaban vagy


lev6 iermeszetstu'okbun a cserepes
't .i'oit'oson
ncivtlnyek rendszeres 6pclasAban i<iirtizes, por"ralruritiis), illetve aL 6r'enkdnti itiilierds,
s;aporitfs rnunk6lataiban. A hajtatfs, csiriztatds rnunkaleliegij i'eladataii, a vagott vir6gck
vizenek Ilissitesdt elcibh feincitt segitsigvei, nralci k*sobb eg5.reiin6il6biian, de teimeszeiesen
t-elneittfeh! g'ele're rnel i ett ";dgez h etik.
Az dvoda uilvcrdn, kertje!'en kialakitott veii?minyes. i{logynii,,,in.,,'eskeri igcn valtoz-alcs
tevdkenlrsegek megszen'ezdsdnek beiyszine irhet. Nfegtanulidk a ncivdnyek gorrdozAsilnali
elemi rr,unliafog6sait, ilz egyes szerszirmckkal vegzeirtid rriunkAkat.
A fefsoroitakon kiviil bevc'nhatjuk rikei az ciszi, ravaszi,,nagfiakarita.sba":
dsszegt{jtesdhe, a kamposztttlbba sziilita:ihtt, a.fik tor:sdnek is:lo4atiscittt,

tt lomhlevetlek
ligynii'/6go i,t'

l',eszitds{be e.selhel.'tezisebe stb.


Az dliutgondoza-s jelentheti a rcrmis:etsurok aiiittai lahcirelydnek eicih:eszrlestt.az
iiia'rok etetdst, Takaritisuk nein a gyerrnekek f'eladatai A szr;barlhan a msddretetd.- itnro,
valanrirri od;i elk6szittisebenes minde.qncnigonrlo:asdbrrr tuiJnali rszt venni.
t
A kdrnytiet rend.iinek megiartdsa
Kone{!en kttrn'v'ezetiik rendjnek megtru"tasr !.'cnaii:ozik a c:ioporiszohl ren,tljenel ."';rlairiin'taz
ud.van jatdkak

epseganek, Jz

udvur

tisztasaganak mepllrz|,ser*.

ira

rr.uils*gcs

it

helyreailftasAra.
Titgahb karnveze$ik rendjenek megrirzese jelenti a huliadekkezeli:shen 4:i a hiz,:;:tiasiti.si,,;n
vei6 reszveteiiiket. pl. a csalfriokilt is irevonhatj'lk e foiyanratos papirg;-u;tdsbe"
t
Nap*si rnunks
A nnpasi munka a gyennekek kciztissgileveken1,'sdge.
uz adott napcrna
A nepos ierernti .lr,eg,
dtkezds feit6releit. T'udnia keli, hcg,v ini ker"iljon az asztalra: tei-it*, tzur-vdrok,

xulttrfit

evoeszkeiz$k, poharak, szalvdm. O a relekis az ebed utini tiszta k<imyezet hel.weAiiitAsil*fi


ileritd lerizds, seprgetds). Ennck sorfn alakul6 feleloesgtudatil, a tvekenysegek kozben
sze!-zett ta.pasztalatai tagabb kdrnrvsTr:Eet,.il is rnegiatArozoak iehetrrek. Megt*rrulja.
gyakoroija 'et ali- 6s Jblerendeltsegi viszonvboi in:a 6n vagyck a napos, holnap te) adcd6
ruragatartils ib mr *kat.
'Ianul6s
A,,lanuias ,.. Az r,sktctusigvakcrluthati: o 4 lanulortok n nictit'uc:iti ltatesiru v.,6:r'/J.
v-e91,lgvvc":eru Jbh,omuos
egy*enileg l,iilrinbtizd errijbszitest igdnl'ki tudaio.s, alktiomszcri
iet'dken)'sege."tc
iiapjarilkiran aiapkciv:teimeny a g.venneke!: aktiuitdsara. ejndilos,4giira,a szcmiiy'iseg
minel gazdagalrh iejleszresere sok-crldeirirrretoilikava! eptiki tanuiisirdnyit6s A "i..ois;eru
tanulixeimeieinek riegfeieici tanittis nrdr tiibir" mlrt egyszrnien tud6s*tarid"c.A gyerme,i;ck
eselekvestiben eprii! ftl a tudds, s igy az ,,szeniri'lyeskonstnikci6'". Fnnek segites*hee. az
optimirlis feltdteiek me$eremtesihez a pedagdgusr:knakrninrieni nleg keli tennitik. Isnteniitk
keii a g,verrnekekszemlyisgdr.ignyeit, erdekifj'jesdr, tr*isri kpeit 6s isnieretscruktuririat.
.4 gyemiekek alapos isn-reretemelleit eiengedhetetlen a pedag6gusok megalapoe,;tt
szakmai felkdsziiitsdge, az adott szakieriileten vai6 biztos eligazod;isa. l.{ag1,'ligyelnrei keli
i'crditanirrk a difl'erenci6i6sra, a soki'eie tapasztalatsz.erz.;silehetcisg llii:tcsitAsdrra. Ebben
i0
Pefind Feyer.lutlit: tanuids liL Az,lkuusi gyakoilatbal Pc<iagogiaii-r'rikon (foszerkesztok:Biithor-v,{ollan.
Faius [van), Keraban Kiinl'vkiado, Bp. 199? IIi. kittet 483.o.

fontos szerepevan a tarsaselsajiititasnak,elscisorban


a csoportmunkitnak,a paros munk6nak,
a projektszervezesnek'
A megfelelcipedag6giaieljrir6sok,m6dszerek
kivr{lasztas6val6s
alkalmazas6val
<isztcindzni
kell a gyermekeketv6lem6nyiik,elgondoliisaikmin6l
szabadabb
kifejtes6re.
Az 6vodrlsgyermekmindentitttapasztalatot
gyujt, mindig tanul.Az 6sszeskcirnyezeti
tenyez6hat6ssalvan 16,szdmaraminden [j kcimyezei
,ii nruu*t jelent. T<irekszikmegfelelni
az fj kihivdsoknak, 6s ennek sor6n fokozatosan
egyre jobban, egyre mdlyebben meg6rti
vil6git, abbanelfoglalthely6t.
Az 6vodai nevelds komplex folyamatribana harmonikus
szem6lfs6g szakszeni
fejlesztesebiztosidaaz 6letkomakmegfelelciigenyek
kielegiteset6s a gyermekfelkeszit6s6t
az iskolai6letm6dra.
Az 6vod6sgyermek dletkori sajdtoss6gaimeghat6roz
zitkaz ovorJuitanulasjellemzdit:
a kivancsis6g,a nagyfokri tud6svegymegl6t6t,
a sz6nddkostanuldshianyrlt,az erre val6
motiv6i6sfontcss6gdt,
a figyelemkoncentr6ci6
nehezsdgeit.
Az iskolai eletm6drafelkeszitesa
szociiilisdrettsdgkialakitas6t6s az eftelmi-ment6lis
fejlettseget
jelenti. Az utobbi fejletts6gaz
alapla az iskolai tanul6shozsztiksdgesk6pessdgek
fuui*Jt*anak. A tanul6si klpessgek
szind6t, a sikeres tanuliis lehetcisegetbiztosit6
funkciok egyensulya.cisszerendezett
6s
integriilt mrikcidese
hat - hdt 6veskorig alakul ki. Ez az eszleles(kitris,
hall6s,tapint6s)6s
mozgdsosstruktfr6kfejletts6gdn
m6rhetcjle.
A tanulisi folyamatbana kciriildtttinklevcjvi169minel
teljesebbmegismerrise
egyseges
egdszkdntval6 6rtelmezdse
6rdek6benaz aldbbi pszichii.usfunliciok fejlesztesere
kell nagy
gondotforditani.
,,1. Pontosdsdifferencialt vizualisdszleles;
- alak,forma, mdret,szinpontosfelfogasa
- dsszetartozoreszekdrtelmesegdszkentvalo eszleldse(Gestalt_lates)
- a megadottformak - szinekmegtaloldsa,kienteldseeg,
kepi kdrnyezetbril
(figura, hdttdr dszlelese)
- adort tdrgtak terberihervzetenek
heryesferisnrerdse,ntegitdrdse
- vizualisinformaciokttiri elrendezdse,
- vizualis informacioksorbarendezese,
szekventdlasa

2. A

hallott (auditiv) informaciok


- pontos dszleldse, megkiik)nbdztetdse
- adott hangok kiemelese
- adott hangok helyes egtmasutdnisaganak

Jblismerese,
hangcsoportok eg,segbefoglalasa
..
3. osszerendezett, koordinalt iozgdi, szem-kdz, osszerendezett,
cdrszerti egyiittes
mozgasa.

4. A ldtott - hallott informdciok dsszekapcsolasanak kepessdge,


motoros visszaadasa.
(A kereszt csa t or na k egtit t mtik\di se
)

5. Rdvid idejfi vizudlis-verbdlis mem6ria.


6. SzandekosJigtelem, kb. t 0 perces

figtelemkoncentrdcio,,t

rr
Porkolibnd dr. Balogh Katalin: A tanuldsi kepesseget
meghat6roz6pszichikai tunkci6k, In. Salnd Lengyel
M6Lria- 't6tszrillcisyne varga T'iinde, Bir6 Antalne:
Kudarc neikril az iskol6ban. Ovodai fejleszt6 program
a
tanul6sizavarok megelcizesere.
Alex *typo. 1992. 31.o.

24

A tunulds az dvodaban ol.ran rct'ekenyseg"anrei;' ir rnindennapi heil,zetekben valcsul


rjieg. iellemzden utar^zfson alapul, sponti.,n tevdkenyseg, amely rrem szri-x,iil le az
islneretszerzbsre.Az ovod6ba:r tdrtdnij tiuruias aiapveiaen a gyer-r'aekcselekvo aktivitasfra
ep-iil"amei;.:rek i-eltdtele a kdzvetlen. minel tdhb 6r"zckszen'etfoglalkoztatc tapaszial6s. Az
ci'oriiiskor.i gyermek gorr<iolk"od6sa.
konkrdtuinohrcz l.:rjtott. Szeml6ietes-cselckvo, rnaid
i:epszeni csciekvci szinten iorienik. lgy ftih:ent "dttildses" tapasztalds ritjf.tl hatkony igaz6n
:srr:ereteinekb<ivitese. Eisosorb'arta pozitiv erzeimeket kiv:iltc 6lnrenyekre cdlszeni dpiteniugr"anakkor a kcim;;ezet negativ ,jeierisegeii is szre keli vetetnr veliih:. Ovcd6skorban egi.rr
nag;vobb szerephez jul etrtren a n_'*eivimegicrmriiAs. ugyanakJror rnindvgig igen jeie:rtiis a
koninr uni k6ci6 minden mris iormdj a (rninrika, pautornirnika).
.r. krinryezetiike ligvei6. aruiaL vfltoz6sait 6rdekitidesse'ikiserci gyenneLrek szarnlra a tanulAs
sokszinr.ileltetcsdgei tdrulnah fel a kdrnyezeti nevei4s foi-va;naia-ban.
A. tsnulds khetsiges farmdit uz aiapprogram a kdvetkezci modokon atila meg.
.
,,utan:ttsas. sriinl,a-es modeiikAyelescsmufruturtLts-t:t t,iselkeditstrtwicis (s::tkisok
siakitisu)
. it sp.tntir? jLitekos taoas:talctszrze.r
t il g,erp,reki kerdesekre. ..,dlaszokro dptilti isrileretszerzi,s
a
c

Gz c'r()dapedagdgus altal trdnyitoit megfig,'slss. ttipdszlulatszerzis


a g,',tkorlati p,'oblena- is feiailat megctdis,

itz ot<tdanedagogusaltal kezdemer'j,ezeit/aglalkozasokon megvaios'u/i tanuiis"''


A k$rnyezeti neveles fotryamaiai:an az- ovociai tanui6s valzunennyi fonnajanak ig*n

nagy'szerepe van"
{itdnzdscs snint*- ds enodellkiivetrises snagatartas- ds viselkedistanulds (szokfsok alakitdsa}
Az ovoda: gyermek:rek idegrendszernek piaszticitdsa l'.'ivetkezteben igen sck es
sokfje szokdsa alakulhat ki. Ezen tanul6si i-oi'r'aniatsorin foi:nralodnak a g-vermekek olyan
sz,.rk6sar"
meiyek keivetkeztebenalak;u!terniszet- s kdmyez.etszerctces - v<icirnagaiartilsuk.
sztikebb ds t6gabb ktinrvezetiikhcjz vai6 r'iszonl'uk: vAsir!6si, hLrlladeklezelsi sz*ilisaik.
Kialakuinak az-onj6 szoka:;aik, melyek birt,.rkatraneg,yi.itiakaniak s tudnak elni kiirnyezetrik
elcies eietteieneiemeivel.
A csoportszobahtn reszt tudnal: venni a nciveilyek es ir: allattrk gontlczas6bar,
valam int kozvet] en kiirny*zetu-k rendLrentartAsit,en.
Az tivor{u ttCvar*x an'a kapnali ntintdt, mill'ert rntidcn keil i:/- ott ei.i novdnyeket.
ailaiokat gondo:ni, :r szersz6niokat hogi,an keli haszn{liii.
A kirindtiliistk, seriA heiys;,rinei;e k*s;:iil.,'e, 32 ,-ivoCapedagogur nroncl.la el 8
gyernekeimek a viselkeCcstiLkci kapcsolatcs elv.lresait, Pi, Ne zava46i< hangoskodassal az
ott elci 6llatc,kat, men csak igy fr:glak rneghallarri az eriio ,.hang:iit". A heiyszinen alkakiruk
van ezek g_vai:orl6sira. PJ.: Az ercciben csali halkan szabad beszdlgetni. Csax azt szairad
haz,aviruri, zunii a tennszet .,elengeiiett". A n*zeunl'r:al kiirllftoti tirgyaki:ilz nern szabail
hozz6nyilni. F,ivetel a 'Ienndszet biv*r ierenl a \4ag-var Ternreszt:ttr:dom6n-.'iMuzeumban.
.Ainikor berrennek valahr:vA, iliik koszl;nni, A kirind'.llasckr)n, setakon tudatosoclnakbeitnuk
a gyaio gos kcizlekedesszabaivai, a j ilrnliiveken k,t;:lei:e<jes ko v etelrnenyei.

r:

riz Ovodai nevelesaiapprograi:r;a.In. {-rvr:d::az ezl:d:i


199 8 .i : . o .

Ahhoz' hogy a gyermekekval6banmegfelelcien


tudjanakviselkedni,latniuk is kell
ennekmodelljdt'A mintit a felncittekadjak,elscidlegesen
a sztileik,illetve csaladtagaik.Amit
a felncittek mondanak, csin6rnak,azt rem6sorjuk,
. ugyanfgy jerenitik meg. Mindent
utdnoznak'Azt is ami j6, helyes,ds azt is, ami
nem. HazaJuan a felncitt lakossdg k1myezeti
kultrirrijanakszindeigen alacsony.Emiattrendkivril
nagy azdvodapedag6gusok
felelciss6ge
a
gyermekekkcirnyezethe
z v alovi szonydnakalakit6s6ban.

A spontdn,jdtrikos taposztalatszerzis
A j6tdknak (gyakorl6j6tek, szerepjdtek,szab6lyjat6k)
a gyermekei kcirtilvevci
kcirnyezet adja az 6lmdnyanyag6t.Az
ovod6skor ivei alatt a spont6n j6t6kos
tapasztalatszerzdsen
alapul6tanulAsfokozatosan
sz6nddkos
tanul6ss6
alakuliit.
Hogyanval6sulhatez meg egy konkretj6t6ktevekenysegben?
J6tdkfajta: szerepjiit6k, csalidj 6t6k
o Jritdkbantanulas:otthoni tapasztalataik
alapjana gyermekekcsalidj6t6kot,pap6smarnastj6tszanak,prdb6lgatlrika szerepekeiti-tl
a liltott mint6tjeleniti meg.
o A idtdkba agyazotttanulas;
Spontanad6d6 tanul6si lehetcisegeket
kihaszn6lva,
kdrdeseinkkel tudatositsuk az 6lm6nyeikben
rejlci tapaszralatokat.pl.: Kik
tartoznakegy csal6dba?
Mi a dolgaaz anyukanak,apukiinak?
t Jdtdkba integralt tanulas"
K6rd6seinkkei kesztessrik probl6mamegold6sra,
vizsgdl6drlsra a gyermekeket. Hogyan
tudn6nk rnegrinneperni Matl
sztiret6snapj6t?Mit keil tenniink, hogv sz6p
rend 6s tisztasiig legyen a
babaszobriban?
o Jdtdlcradpiilf tanutd.s.'
Kapcsol6djunkbe a gyermekekjrit6k6ba:pl.: Keszitettetek
m6r ajandkotMatyinak?Mit fogtot keszitenr
Bababritort!Mibctl k6szitirek?Mi
lesz magasabb:a sz6k vagy a szekreny?Megfciztetek
mir az tinnepi eb6det?
Gyiim6lcssal6t6t
fogtok csin6lni? Mib6r kdszititek?
o Jatdkos tanulds: rdzzik fel
elcizetes6lmenyeiket,tapasztalataikat.Rendezziink
vend6gs6get
a Maty'i sziiletesnapjdra.
Mit fciziink?Otthonedesany6tok
mit szokott
fdzni?
A gterm eki kdrdisek megvdlasx,oltistira ip iilii ism
eretszerzds
Az 6vodasgyermekek
jellemz6 eletkorisajiitoss6ga
a kivilncsisag.A Mi ez? kdrdtjseket
ebben
az dletkorban a ,,Mi6rt?" ,,Hogyan?"k6rd6sek
kcivetik.Igen nagy a tev6kenysegiv6gyuk.
Szeretnektudni, hogy ,,Mi?" ,,Mi6rt?" s
,,Flogyan?"tcirtZnik.Az eletkomak,a fejietts6gi
szintnekmegfelelcienkcjzvetitettalapvetci,konkret
megfigyeleseket
meg6rtik a gyermekek.
Az elmenyalaputapasztalatokaltal kdzvetitett
ismeretek, elemek allnak <isszelassan
ismeretrendszerrd'
A folyamatoskerd6sekreadottvdlaszoknyoman,,kit6gul
a vil6g,,elcitttik,
kdrnyezettikjelensdgei,tcirvenyszenis6gei
fokozatosanfeltarulnak,rtelmet nyemek. Igen
fontos,hogy legyenalkalmukkerdezni,s teroeseike
dletkoruknakmegfelel6, igazdsval6di
ismereteketkapjanak.Az 6ltaluk adott valaszok
helyess6gere
rendkiviil oda kell figyelntink,
nehogya helytelenvagy nem igaz ismeretekrcigziiljenek.
Ezert a nem megfelelciv6laszokat
folyamatosanki kell eg6szitentnk,korrig6lnunk.
Nagy figyelmet sziiks6gesforditani a
tudom6nyoss6gra.

26

Tcirekedniink keil aira. hogy az iskoiar iern:6szettudomA;r1ns neveies alapozfs;i


criiekben az eld- cs ielielen teintdszet t6rgyaira"" lelensegeire, tiiru6nyszeriisdgeirc
eietkorukb6l ad6daan lmdnyaiapii iapaszlalatrlk trikrebrrr kapjanak magyar6ea-tot.Ak6r arre
'",-rnatkozrkkerdesrik. hogy rnii*.,'iiiilmlik, akar arra. fti'g'y miert 6nekelnek a rnadarak, Ez *
iajta tanul6s bhrmel-'* tevekenl'seg kcizben, a kcirnyezeti nevels valamennyi heiyszlncn
tort6nhet.
A r,6.ratlan, isnteretlen es drciekes ciolsck. jelens,'gek folyamatosan kerase!.
nregfogalnrazds{ra ke'sztetik a gyennekcl:et. Az ci'cdapedagcgusok a kdrdesekre arJo'rl
''iriaszaiklial rendkii-iil sokcidalfian tucijik feitirni az cvodirsg-venne]iekei6tt a teRxeszetl es a
tiu'sadalmikcimyezei jelienrzdiir, tcirvenyszedisdgeii,
,1.z dvo d up ed ag 6g a s dl t al ir d nj,i16 Esm egfi gp eI i s, t ap a sit al et szer zds
A 3-5 6ves gyernrek figyelme az ovodAtran tdltatt evek alatt fokozatosar vdlik
sz6nddkossf. A kcirnyczeteben ldl'6 inge:rek sokasigaban nehezen tajkoz<;drk. Arra fig;ve,l,
ami eicibb vilik feltiindi'i sziintdra, Ezert van sztikscg arra. bogl), a gl.,erniekek L\2.
ovodapedagogus

vegezzenek
irdnyitLsavai
kcimyezetilkben
megfig-,,elesekct, s
tapasztalatszerzdsiiehetcisegeikceltudatosan negtervezttek iegverrek. A kiinrvezeir nevr:lcs
ibiyanratdban erre igen sok lehetcisegvim.
A hely5Tipli fogialkozasok nagyon jo alkalrnat kin6inak a szervrzett. iraririir;ii

tapasztalatgytijtesre. A

rnegfelekien kiviixiztott

helyszinek. a tenn6;zet

targ;"airoi rs

1r'lensege:rdi, valamini a tii.rsacialnii kcirnyezet jelensl;geircii rryujtanak * g1'enneke,knel.:


dirndnyeket, tapa-szialatokat. Fz vonatkozik a iern"ldszctkSzeli erdckre, rerekic .rs a
mestersdges tArsuifsokra qparkok. gyiinrdlcsdskenek stb.). a mrizeumokra, k0riyr16rukia
egyarant.
A csapartszohditul, a terrneszetsarokalkaimas a tenndsz--t 6i6- 6s eletterlentfogyainak.
a F-tlonbcizci jelensdgeknek a megfig;,,elesere (csird.zAs, hajtatAs, aiivanurni dlolcnyek).
gy'r.ij
ternf nyek t6rol6s6ra (to ii gtij teineny, kavicscrk stb,).
A kdrnyezeti neveles c6ijiLr,ak, feladatanak megfelelcien ten'ezett es kiaiakitctt
ivadcuclvar es - kert frz. 6ilaiok, lcven,v-ek letdnek taiiulniiinyo zasara. az.. ernber
kcimyezetforrnAl6, aiakito tevdkcn-vsdginsk megfigyelestire ad lehetosdget. (igyanakkrrr a
gyerrnekek a kerti niunk* sor6r: aktiv tevdkenyseg krizben szerezhetnek tapaszialaiokat
taiajmunkdkrcl. rrOvenygoncicrz*srolstb. Kci;:vetien'iil kapcsolatba keriiiiretnek a nreghg;;elt
6lciinyekkei. min t p i. eg;viii ldi gri i szri.val.
.4 g;akorlati probldma- dsfeit:datmegoldas
tsz a lanulasi fbima az cvod:xkor misadik feleiren az 5-7 vesekre jeiic:nzti inkebb.
Eirnck oha egyreszi gon,JoikodAsui<,m6srdszi nranu6iis kripessegeik lejlettsegenek sz-rntjr-.
lehetdsegrik van a gyer,-rekeknek a ta;rasztela-tok ildiin
rcigzitett ismeretek gyaki;rlas*-ra. A probi6nrafelvetdst,
rnegoieiisfurak lehetoseget, a gyakcrlati tev6kenysill sziiksdgess*get es haszrrelteicisecjraz
0".'adapedag6gusfbgairniflza rneg.,rnaSd egyre inkhb'o kesztesse a g;;ernnekeket a prr:bi.-lnla
niegf'ogalmazAs;irr.. majd negoirldsdra. Fontcs, hogy ntc',J.juk iegyen ez rtn6jii
Ebben a ta.'luid-si foimiban

mgszerzett, nregertett

es

lehet: magvak eliiltst6se a ternidszctsaroKhalr. az ovoda


jatszot*'niietr,-ji; '?;i, akvfrium
goiidoz-asa;
^
terrndszetsarok.az udyar. a kert noyenl.*inek ipu.lasa; mirdaiak etetdse.itatdsa.
feiadaivegzdsre. Il.ven iblaiat

ker"jeben;

fhlevelek

osszegyrijtdse a

Az tivodapedagfigustiltal kezdemenyezettfogtalkozdsokon
megvat6sul6 tanulds
Feltetleniil figyelembekell venniink,hogy a gyermeket
kcirtilvev6kcirnyezetrendkiviil
sokr6tti, a gyermekeknek otthoni kciriilmnyeik
hatasrlra igen eltdrci a tfjekozotts6guk,
tapasztalatuk'Eletkori sajiitoss6gaikmeghataro
zzil< tanulitsukmennfs6g6t 6s mincis6g6t.
Megfiatitrozot5nyezdebbena folyamatbanaz dvodapedagdgus
szakmai (pedag6giai,
m6dszertani)felkdsziilts6ge.
Ez a tanuliisi forma tervszeni,tudatos,rendszerespedagdgiai
munkiit igdnyel.

Mozgis
A -1-7 6ves gyermekeksziimrira- fejlesztesiik
6rdek6ben- rendszeres6s tervszeni
mozgasformilkat
(tornat,mozgdsos
j6t6kokat)kell biztositanunk.A mozg6snak
fontosszerepe
van az egeszsdg
megcirz6sdben,
az eg6szs6ges
6letm6dranevelesben.
Mindezekrea szob6ba'
6s a szabadban(az 6voda udvardn,sdtdkon,kir6ndui6sokon,
a r6ten, azerdciben,a parkban
stb') nagyszenilehetclsegeket
tal6lhatunk.A gyermekekmozg6skcjzbenkertilnek
kapcsolatba
k<imyezetiikkel,
jutnak el a vil6g sz6mtalancsod6idhoz.
A csoportszobdban
vdgezhetnek
olyan tev6kenysdgeket,
inelyek kcimyezetitartalmuk
mellett a kez finommotorikrijrinakfejlesztesehez
pl.: Luca napi briza
nelkiilcizheteilenek.
vet6se,termeszetsarok
gondoz6sa,
ilgakhajtat6sa,
magvakcsir6ztat6sa.
mad6rkal6cs
k6szft6se.
Az udvari tevekenysdgekkdzben,
set6kon6s kirdndul6sokonmegfigyelvea term6szet
jelens6geit, tdrvenyszenis6geit,gyakorolhad6k
M ott es akkor adodo mozg6sokat,
mozdulatokatpl. : h6goly ozits,hdember6pit6s,korcsoryiizas,
szdnkozas,
Az udvaron, a kertben v6gzett munk6hoz,rtikrdg..
szerszamokhaszn6lataolyan
izomcsoportokat
is megmozgat,amelyeketegydbkdntritk6n dolgoztatnak
meg a gyerekek.A
j6i kialakitott 6vodaudvar6s - kert,
sz6'nrtalantevekenysegr.e
ad alkalmat, v6ltozatos
mozg6sformrlk
biztositas6val,
pl.: kap6l6s,gyoml6l6s.
A muzeumokban lassan s6tillva a ki6llitott
tdrgyakat megkertilve, kikeriilve lehet
haladni.

Az dllatkerti sdtat vagy a hiataii gazdasdgokmegl6togatiisat


k6vet6en ut6nozhatjdka
megfigyelt 6llatokmozg6s6t.
Az 6vodankiviiti kdzlekeddssoran a helyeskcizleked6si
szabiilyokat ahozz;jukk6tdtl
mozgasformrikelsajrititri:sa
ktizben ismerhetikmeg ds gyakorolhatjak.pl.: ker6kp6roz6skor,
rollerez6skor,gcirkorcsolyazaskor
alakul egyensutyerzettik,mozg6skoordin6ci6juk,t6ri
ttijkozddasuk;a gyalogoskdzleked6ssor6n fejlcidik
tef- tujekozod6suk,
reakcio keszs6giik
(megrillisa jarda sz6l6n,6tkel6saz rittesten).
A kcizlekedesi
eszkcizdkr6l,
eszkdzdkret<irtencj
le s felszdllas,kapaszkodas
fejlesztiizomzatukat.
A munkahelyeken(posta' piac, hentes,zciltlsdges
stb.) megismert mozgasformak
ut6nzris6val
pl. a finommozgrlsfejlesztese
val6sithat6meg.
sdtakon, kiranriurasokon,,hwmnosabb" gyaloghis a teiepiilds
valamery fontos herl
termdszeti, tiirsadalmi 6rt6k6hez. ti$hinhoz, ritka nciv6n
yfajhoz, nagy m6retti f6hoz, stb.
szintn ercisiti izomzatukat. Amikor fiira miisznak,
kivdgoit fatcirzsekenegyensirlyoznak,
fardnkdkrefel- es lelepnek,akkor nevezztikmeg az
adott faiajt.
A telepiil6s hatiirdban fekvci ,,nevezetes,,dombra,
hegyre felmilszni, legurulni,
nemcsakj6 jit6k, hanemedz6sis.

-r- ier$, rnese; :rz 6nek. zrtle, dnekes jAtrik; a rajzolds. rnintir:6s, kczimunka kapcselats a
k ii rn 3,'.eeeti
n evelessei
izct:-;.reka kapcsolaioknal- az indokai a krjvetkczrjk.
c 't1 i;orr'vczeli rtcvelts tt:on alapelve, hcgy tuconrruiy- es
'.antirgykazi. Ez az
ovcriaperiagdgialran egyrdszt ugi dnelnrezhet,,i. hog1,-a ktjr-n-yezetisntereta rjiaEia
s*jAtcs nro'Jji:r tanaimilag van jelen ar egyss fejlesziesi felaiiatokban - lgy peidri.ui az
irorj.aln"ii-anyanyeivi, zenei, vizualis ncveiesben -. mlisriszi pedig rigy, hog;,, a
e

f *isor<,r
ltek sok f 6ie rnddon rcndelh eicik a k6rnyeze,rismereri tdmikiioz.
A kirn.','tzeti ,iei:eles t'aitaz{}tos netds:erei. Peirj6ul: egy' crdei stAn hatn;ik r6nk a
sz!n*k, a feny-fuly jriiek, a szeiiii sirnogatfsa. a ciornb,lrzat, a ricivdnvzer
iormagazdags6ga, illai:1, a trrrresZi hang;'ai. L,linriezek lioitsztiL,us dlnren)4, leikr
nyiijtenak. Az tj,rzekszen'i srzekeiessc,i megismerl .jeicnsegekk.:i,
tiliilenyekkei teirat erzelmi kapcsolatba keriilnel. a g;;erekek, arnely elrnenn'yd valva
lbliiilt6de$t

kivancsiva teezi oker. A kcrdr;:seihrek*pou valaszokk-al a "vii6gnak" a:: dpp0n


szzunukra er<iekes reszertek-tulejdonsdgai is feitfn.ilnak elijrtiil:. Iiy,, r;r6dt;n viilar
befogaii';r'a - ';ermdszetesenil? eletkorulsak m*gfeiclci nrdlysdgii - lucioman-vss:;-r
igazclt jsnrerctekce.Nf il'''arrva,lotehft. irogy ebhen az eietkoitan term6szetes m6r!.:r
van lelett egyniirs n'ieiielt iiz e.ei;tit;1ssaiegyerrrangu erzelmi (milt,eszii es c-rrtinti
(tuciomanyosy megkcizeiitesi mod.
'4 karnlezeti net;ells azt-1r,.{elails.ttt, hogy alap*eza, .&:rrn{11aa gyerckek poziit.
kornyezeti atiitudjet. Ebb{ti a tenybcii ds az elijbbieki:cjl k$r,eti<euoerra itijr:ivez(-:li
neveids ai: r:einit nevei6s egy'ik saj6tos tenjlete. Az {rzelirri rrevels az irodalcrribarr.
a zenei es a vizudlis neveiesben i."iemeit<edej
fontossi.gu, krizponti szercpu. igy *it
*rthet{i iu Oktat6si 6s Krimy'ezet.rgdelnri Minisztdririri 2001. jiiniris 5-n
iaickor mcg
ez voii a jelzeti intzmdnvek neve) elfogarlon Kontyezeti lieveldsi Koncepciojlur;ik
ltzan niegallapitasa, miszerint; "Az ovoc!$ban a mtj'rdszeti es kornyezeti nevei*s
cisszekapcsolirsateiudszctes, egyszeni es eikenilhetstlen." i 3

{ ktiniyezeti neveles termdszeti kcinnyezetrrem6inak jelentris rsze at- dvszakokhoz. i}leti"e


azok viltnkoziisfhoz k<itcitiik,Mindegyiket az rddjiris elenrsinck - pl.: napfeny, hcrmersek!cr.,
:salradk. Ievi:gotticzg6s lsze!) - fblvamatos nregfig.velietesve! keli kezcle;ri, nrert ezek
.,'aitoz;isaindukdl-i:raz ekikben veslremeno
eieriani vi,iio::isokat. Ailitsunk clsszeolyan "sa1ir,,
'' ersgyii.;tcnlenl't. arnely pl.: a szeles ;la-pfdnyer0sseErek. a csapadektipriso!-nai.:
* szakcukeni eitr"d sajitossdgait, jelienrz'j iulajdi:nsagait ;eienrii meg a gyerekeiarck.
Flczvetiendrzfks:eni iapasztalataikatverbAiisanis metieriisiijiik az.zai,ha eimon,"lju'iinekik,
hog;' "Jcitt a'st*nyd i hideg szdlkl," ii,)svnt E.;
-lcilt aszanvi hirleg szeliel), cbtrcl az evlz:rktrari
'Seaguidanak i szSmyas szeiet,.,"iCr-L'vdr
E.; Faleveici:i, "iiri.;os arany szl iei'bog", (Rucinaii
iliklas' Afut\berj, "Koc szit6l, i huji a cdr." i{'suia& j. 1s:i ievil),,'Liissli, nehdz esok
;iinrrek." {Juhasz Fereut; A kertekre ieszaiit u dir.} ??/ra "hideg szfl td, hogy as ember r
rna.jdnregciermed.i(sir*,,js i.; Hideg szel fiii, "s,:i verelesii az abiakot. I Csak nha lats;. i
egy krs napot." {3"tinv'izri.i
S. Kcpirfa)""e2 a tfi, nern is iei. i a ho csak pilinkdi." tAarrl',ir* }-..,
Ez a te{tr,"...tti1e','elencsiilag Forzcti; cziist igati nruzsikdltak." \Szikelt'D.: EziistcrCri), "Te1,
l el i z f gas z ei., ' i r a v a t k a v a r i k in n a sze i."( Csi;n e d il.: F n r kfl- clir r Jit.) Tavussza!rni r"F'ri gi r
''tK,rzcskiimyezeti nrvelesi koncepcio. ilirlcve l - 200i okidi.,er- |i31s;r.,,1si.;r
Nevr:iesi es Kl)n1nrur!ikiclr-,s
Programiroda.3,o.

van a napnak,/ fenyei harapnak."(SzilagyiD.:


Marcius) "...szelekdalolnak-mulatnak,
/
kurjongata sz6lbenaz ablak."(szilagyiD.; otvadas),
ekkor "szelidtiinekaz ordas/ szelek.,,
(Kdnyddi s"' Marciusi versike),"S6tiilgata szell6,
/ szdkken 6grol itgrai kapaszkodikolykor /
gycingenapsugiirba"(Kanyadi s.; setatgata szellS).
Nydron "Felh6 az 6gen,/borul a napra/
"'Zuhogazhpor,Iiaikalepke." (KanyddiS.;Nvdriiapor1,,,...illatotsodoraszellci,i
lassan
sz6ll a feher felhci." (varnai zs.: Nyari zene).
Ezek a pdldak bizonyftjak, hogy a
sztikincshffvitisspecialister{iletea kcirnyezetinevels;
az itt megismerthangulatfest1szavak,
szinonimfogalmakhasznirlatahozzdjiirul
a gyerekekbesz6d6nek
v6laszt6koss6
v6!ils6hoz.
Sok esetbenaz irodalmi alkotdsok alkalmasak,scit
elegendciekis a megfigyelt
jelens6g,6lcil6nytulaj<lonsdgainak
p6ldriul: 6llatkerti liitogatdson
magyardzatara.
a teviket
szemldlvemondjuk el Majt6ny"iErik: A szorgalrnas,
illetve A mrisik szorgalmasc. verseit.
Ezekb6lkidertil, hogy "".a pripj6banhordja / kamrrlj6t:
a zsiqitt,,(teh6tnem viz vwrbenne,
csaka zsir eieget6sekor
szabadulfei belciie!),."Hogyiru
egy pfpja van, i drorned6rnak
hivjiik,,
6s Afrika lak6ja,"...akdtpripfteve, rhazirjaAzsia."vizben
6r ugyana derfin,6e ,,...m6gsem
j6r6kos
hal, /
mig fiatar.r aztbeszelik,nagyonokos,/ tucr6soknak
gondotokoz.,,(Majt6ny E.:
A j6t6kos')A frakkot hord6pingvin "Hazbjaa sarkvid6k
/ de csup{n a d6li, / ott semrep1ilnapjaitI vizben,j6gent6lti" (Majteny,iE.: Az elegans).
Az irodalmi aikot6sokkcizcittvannak olyanok is, arnelyek
a kcjzvetlentilnem vagy
csak ritkrin megfigyelhetci
jelensdgeket,6lcildnyeket"l6ttad6k" nieg
a gyerekekkel.A viz
ktirforgris6tpdlddul szalai Borbdla: csodakut, a foly6
ritjat o fondstdl a rengengpedig
Kanyadisandor"Battagafolyo cimtj versdvelkcivethetlt
ueglgkepzeletbena gyerekek.
A patakok 6s a foly6k viztdmegdnek,sebessdgdnek.
erejenek es kdrnyezeti hat6srinak
evszalionk6ntiv6itozilsaiKanyddi Sandor: Tavasz,
Nyar, Tit cimri kciltemenyeibcilt6rul fel
elcitttik'Tsvssszal"Arad a Ki.iktillci,/ eldnti a berket,,',,...Bcimbol
a Ktikrillci,/ Szele-hossza
egy lett'" Ugyanaza pataknyriron"Ballag...,
/ meg-megallva
baktat,,,6s ',v6n bivalymodj6ra
/ olykor kedveszottyan/ el-ellustrrlkodni
/ u nugy kanyarokban.,,
Tilen pedig ,,...elakadt
a
hangja,i j6g ftidtebe s a jeget / 6lesho raka{a.,,
szepesiAttila" vakondc' versefeltaqaa gyerekeknek
ennekaz 6llatnakftild alatti lathatatlan
vll|gitt' Ezt akkormondjukel nekik, ha az udvaronvagy
sdtainkonbelebotlunka vakond6ltal
emeit"kis piramisokba."
A versekbenl6vcinyelvi humorolykor ftiloldja az egyes
elcildnyekiritnti ellenszenviiket.
Nem
f6lnek a pdktdl, ha azt "P6k Pufinak" hivjiik. ha
az iitszrir6d6 f6ny'ben megfigyelhetik
"P6franytornyonfesztil6" lak6jat. (Galambosi L.: szomszddok,
Ec)rsi I.: A iusto legt).
Kdnnyebbenmegbar6tkoznak
az "Uttalan utak v6ndor6val".a meztelencsigtival,ha tudjak
r6la, hogy "...djszakiban/ mezithasoncsuszik."(Szepesi
A.: A lantos meztelen csiga)A
"k6cos l6bt. "ldgtottra" men6, a l6gydlci galoca dltal
"6lomba ringatott,, hdzitdgre
vidiimabbanndznek az 6vodiisok.Kcizeltikbcilelhessegetik
ugyan, de nem utik agyon, ha
tudjak r6la, hogy p6ld6ul a b6kriknakes a p6koknak is
eg1,ikt4phil6ka.Kiil<incjsenakkor, ha
err6l a tenyr6l mesehangulatf,humorosversekbcilertesiilnek.(pl.:
GazdagE.; A ldgt es a
bdka;EcirsiI.; A lusta ldg,,; MajtdnT,iE.; Az alamuszi:
Hoppon maradt sz6vdmester.)
A kirandulasokon,s6t6konmegfelelciidciben6s helyen
elmondottvers vagy meser6szleta
csoportszobilban
megismetelvealkalmasa gyerekek6ltal megfigyelt,feifeiezettjelens6gek,
6lcil6nyek,targyak felidez6s6re,6lmdnyeikfjbdli dtel6s6re,
a hangulatok, az 1rzelmihatrlsok
fokoz6siira,
elm6llt6s6re.

l0

Ne fele.dl:ezziink meg a monddkd:k, szdkis*k, kt>zmtuddsrtk bedpitesfrol se{-r1a


xomyszetl neveids folyaniaiSba. Ezek egy rdsze ilgyanrs a tcrmeszctre vcrrratkozd ndpi
rnegfig,vel6senalapul, ti soi(et nlegonz elodeink eletchol, szoka:aiboi. Azt is io. ha ludiui.:,
ircgv: "A szdldsok a n(pi gondolkodti,rt tti'trczd beszid dlszei: *aeivii-nk virrigai",ta Az, e16
be;redben fbkent ott alkairnazzuk ezeket" ahoi a "haiigatosig" kdpzaletere 6s rzelrnt-"irc
.:kaiu:rk iiatni. "A kiizmomdisuk. rr:ruiszerint ,-ai*ntei,t,tllercivet, cltslinos irr-entii - y{gl
iegalubhi.s i4,ennek vett - igazsegct i(trtalnazrs,zA."lr Mind a szoliisoknax, r'ninrl a
kciznarrndisoknak nagy a stiiisziikai ertekuk is. segitsgtikke!.'". .c gonririla{uit:kst
i'6itozr;tosan,szinesen,s:e fflieleiesen es rnirttiertki ei6tt erriiettienfeje:ziik ki."tb
fufinriebtilil iithaquk.
hogy &z iro<iairr,i mrivek megtei-einrik a tenrsze r
inestlecsiildsehez. megovAsihoz eie;rgerihr:f.-tien6r;r.eiini alap<;t. k!:iiveteften pedig ;egitil.: a
gyerekek temres:rettisztel6, kiirayezetbarit felnu{ue ridlas6t. A kdrnyez.eti nevclds ezck
;rikainiazasavalhozzitjhnrihat ar ovod6sok olvasi;ir:r vaiAsiri:az.anie!.v*- velemenyink szcrint n-ie*korunkhzur is fontos!
r\:: ovodiisok 6ltaianclsfejicidtis*re, 4rzelnri dletere. eltehni kdpessegeinc.kalat<uias;-rla,
:.ir:sasmagateflAsare hairi le*e, nev*lis a kdrnvezelihez hasc'rnloanjeien \,&n az, rivorlai elet
eg*szeben. A kozrittiik levd sokoldahi k6icsorfiates iEy kdnny,en kimutathatri. 4 kornvezetts:i
taic taidikcziisckon sz6rntalan zenei dlmdnyhen is'.'arr re:;;riik a gyerei:c:kneh"Ftali-iak a
ir:ad-arakds rods 6liai*k sokfle har,gjat, l4peseik aiatt a searar.;igak, a iel'egonioztiis hat6s:ir;
lcveiek zcirgdsdt.a filk, csedk lombjanak susogasiit"viharkor a mennvi,:rgest stb.
A kcim,vezrtr "fo*ialkczas*k" terv'ezesekor gcxrcicijuk r'6gig, hogy miiye';', dalt,,4
kapcsoiridnak tartalmilag ilielve Lranguiatiierga t6mAho::. Peidiul: a tavasii iioidsegftlik
tem{n6i enekeiiieti az ovorrd va-gv iia a gyerekek is turijik" akkor velik egyiitt a "Iitill {r
ltorsii" (ENG 37.1o "Csicsrt lsorsc" fiNO l6:.i, t "7-ili! l,,:iratltc-rorn"(EiiO !:t-1.) cirfirtek#.
\{eseihetiink iPl.: "{/iss:oltilt u ,epa") k6szftir*ttin,tr zolcisgbAbokat,ameiyekkel nem*sa}piacos iatek, hanem az egszsdgesClel.rnodszokasainak al;rkuiii.q6tsegitri (6ltaluni.; irt) rfii'iil
bibjntdk is j6ts::hat6. A n:intJennapostestneveleshezezen a iiapon a nagycbb iabdali lehetneli
"kaposzt6'le
". a kisebilek "piros retkek" stb., teh{t az eszkrizdk kaphatriak zriliist:gnevekci. A
i.-iranriuidsok. setdk helyszinein a ,,i?iilcld' jitd;<. atkalmas ki-ii-nyezet0nl ha:rgfainak, sot
csendjenck r-ir-zdk*l6sere.Kezdhetjiik ezt a 3aiekot G\,at'fas Endre: iiullgasd s csencte! r;
versdnek elmcnd/rsavai, Ebbrjl a hangok {eiibdezesdnek rr',ja is eienk ttaul. ("...Iiusalj le u
malnas melieti. I S hogtha .io a ./iiietl haiirld: i A csendhen is t'arnak hdng,:k.''l I{a nern
neszczilnli, akkor ir nuveny,,-rkes dllatok nrozgdlsakor keleikezii egszen finorrr hangok is
eljutrrak hcrzzink. ('"Tivolebhrtt! tilcsiik s:olcl" i l-epk: roppe.n, Aonryi soha.i. / Psttannak a
binbdsziirak / minthr: tdrpek tupsolnitnctk...''.1 C-vakran halihato ae erddlien .,'{urkab*rl;rti
Szurkg,[,]d1..,". ak ,,s:nrka haiigon t:sutarrl." ili,enkor elenekeiheiliik a,,L'rslt nel<erncgt'
:;:rtrkini.. vagy sz, ,,Eg,,sz'z;'efr, iddben, szilagyi erdohen, szrirkik,;eszekednek.^. " kEzCetu
<Jalokat.Szaini Eorb&ia: Tavsszlesencfrnii kciireurenyetren..megszolairi" madarak (pi.. r'er*h.
cinege, pipiske, stiglinc" varju) hangja:iak utAnz6sajir jftk gyereknek, 6vcn<"rnekogyar'{nl.
(Fl.: nyitnr kek, csiribiri, csip-'ity- esipity, iyaf- tyal- t-vafl. Tenndszetesen dnckelhet{ink
ncivdnyekrtii s:iil6 datrokat is, p!: .,7e,!d d kiiki*.,-, m*jd magk<ikiil..,", ,,8j, hqi
r-,'iing1;virag..'',,,Erdii li ruri, mikk i:; v(!n...'. ,",4kkar szip az erd6, nikor ziild...". ,,De
.rzereiriik tdktrtt bnni *z erddben ... " kesoetrieket.
'' 0. liagy iidbof: [{i t-in terem']GoarJolatKiadn, Bp. 19i9. i8.c.
'' u . o t t ? S^ o .
16
r.i.ti$ 20.o.

A tdrsadalmi kcirnyezetszamtalanhanganak megfigyeltetese


szinten lehet feladat
akkor, ha csoportunkkal kdzlekedesi eszkcizcikdn
utazunk, ha vrirunk azok 6rkez6s6re.
P6ld6ul:a p6lyaudvarokonszignrilelcizimeg a hangosbemond6
megsz6lal6s6t,
hallhatjaka
harangszot, a megktildnbdztetett jelzest ad6 jrirmiivek,
az aut6busz, villamos
leszrillasjelzcijenek
hangj6t, a metr6 ajttizar6cirist
megeicizcihangjelzeseket.
Alkalmankent
magyardsktilhoni utcai zendszekelciadilsaiis megrlllasra
kdsztetnekberuriinlcet.
A komyezeti6s a zenei neveldsdsszekapcsoldsa
az is, amikor komolyzeneim{ivek
olyan rdszeithallgatjukmeg, amelyekaz adott kcimyezeti
rem6hozhangulatilagillenek. Ez
technikailagrigy kivitelezhet6,hogy lemezr6l
magn6szalagravessziik 6t a rnti 6ltalunk
kivalasztott reszlt' clszeni ugyanazt tcjbbszciregymris
ut6n felvenni a szalagra, igy az
[jrahallgataskor nem kell a visszatekeresselkizdkkenteni
az 6vodasokat a meghitt
hangulatb6l
' A vizparti kirandulaselcitt6s/vagyutrln hallgassukmeg pl.: smetarta;
Moldva;
Respighi: R6ma kitiai; Bdrtlos: Tiszai dallanok;
strausi, J.; Kek- Duna; erriei kirandulas
elcjkdszitdsekorvagy a kiriinduliison Liszt; ErtlLzsongas,
szent Ferenc prddiknl a
madaraknak; Schumann: Erdei jelenetek: dllatkert
latogZnson vagy az ottani elm6nyek
felidez6sekorHa1'dn-'Medveszimfonia;Lleiner
rea. iara- nttc cimti mtivek egy-egy
rdszletet'A felsoroltalkalmakkora zeneM egeszcsoporthoz,
iiletve a kcjrenkgytiki gyerekek
mindegyikehez
sz6l.
Megzenisitett verseket-elscisorbana kcimyezetitdnuljfakat (pl.:
Gryltus vilmos eisa
Kalaka egttittes kazettai,Szentg",-drg,,i
Akos; Eleftni) valamint az iillathangokattartalmaz6,
keszen kaphat6 magndkazettak(pr.: Mag,,arorszag
ailuthurtglai * Magyar Madartani ds
TermiszenddelmiEgtestitet; ,'{ttatkertihangtar- Budapesti
Nc)veuy.esiilatkert) is biztositjrik
a gyerekekauditiv 6lmeny6t,illetve szinte dszrevdiienril
a hozza kapcsol6d6kcirnyezeti
tartalmat.
Szdmos hangszert keszitheti.inkaz 6vodisokkal,
scit a szriieikkel kcizcisen,a
kininduldsokon6s az udvarongyrijtdtt vagy termelt
ncivenyekr6szeibol.peldaul: tavasszaj
(ekkor jdn ie ugyaniskdnnyena kdrge) fiizfagallyakb6l,
6gakb6l,illetve n6dsz6rb6l
sipor,
ritmusbotctt
(claves)k6rget6les a bels6puha r6szdtcilmegsza-baditott
bodzagallyb6l.cse{6k,
f4k fiatal, hajl6kony vesszciibcilcsdrgdt rigy, hogy azt
csiga alakrirafonjuk s az igy l6trej6tt
iiregbekavicsothelyeztink.Tdrdksipot,kiszedetibelsejri
l-op6tiikbcil.
bodzaiigbol,nrldszarb6l.
A rdz'ttikhcizis lop6t6ksztiks6ges.
Belsej6betehetiink-magotu,
e, apr6kavicsokatis. Frissen
kiv6gott nyir-, nydr-, fiiz-, meggy-,cseresznyefalehrizott
klrgebcil tdlcsdrszenien formflt kiirt
alakulhat a keziink alatt' A kdregdarabotgalagonya,
kcik6ny, lep6nyfa, eziistfa tcivissel
ttizhetjiik 6ssze' A saj6t kdszitdsrihangszerek
szerepetkapnak a j6t6ktevekenysegben,
babozdskor'mindennapitestneveldsen,
6nekleskorkis6retk6ntstb. Ne feledkezz,atrkmeg
hangszereink,,anyagair6l"sem! Nevezziikmeg a
nciv6nyt6s a nciveny.6szt,figyeljiik meg
j ellemzritulajdonsiigaikat.
A miiv6szetek, igy a kdpzdmiivdszetmas auton6m mrivdszetekk
el (az elcizriekbenmar
t6rgyalt irodalommai ds zenevel) egyiitt
,,...Q neveldsbennem mfiveldsikkel, hanem
jelenldtiikkel vesznek.r:szt".t7 Az
egesz elettinket 6that6 vizualitas fejlesztesenem
korl6toz6dikcsak a vizu6lis tevdkenvsdgekre.
A vizudlis nevelds aziitalfiigg <isszeaz irzelmi
nevelssel,hogy fejleszti tdbbek k<jz<itta szeretet
6s a kdtcid6s, az dlmenybefogadrls
kdpessegdt,a milsok ir6'nti tisztelet es megbecstiles
6rz6s6t.A felsoroitakb6lkovetkezik
kapcsolata
a kcimyezetinevelessel.
ll Boza Erzsebet:utmutato a MtiveszetitevekenysiSekvrzudlis
konplex foglalkozAsainak
szervezesihez.
FABULA Bt. Miskolc, lgg8.p.l3.

)z

Az

cvociai kontve;etl

neveidsbon legi'egebli*n a f*tdmiivdsZetet aliialmazeak 'i'!.


mindegyikiihircn tuiiatosui, h,:g-u* amikcr mr-irtszei-lani
szempontbol is kifogilsiaiar; i6n-vk*pekei rnutainaR -L')ea g'verekeknek. akkcr ni{ves:i

ovedspsdsgdgusok,

bi,r

nein

a!l<ctasokatvisznck kir;:el h.rzzdjrik. Ail;ri- ds nci',.envfaick.taja-li.kiiliini:cizci eirihel,*ek. r,ag'vis


3z i,ezerarcit" ternt6sitct j*lensegei ds Uirgy*i, a n*pra.!zi haglromAnyok 1lia.;cialriember.
cictfbrindk, foglalkozdsok, tdrgyak. viseletek stb.) szd:mta!an leq:z<irniivdszcti aik*tiisnak
iszebrr, festrnin_v*, grafiknl tdmAi. Ezel- egy {esz.et a rniiz.eui'l-lok'ban,eredetr szdpsegrik-hen
'ialha{ak
a g.verekek.r:ras resz'"iketreprodukci6kon, il!et.,,rrszines lnymdsoiatc}kon {a korrkrei
pcidak es azcrk rlrrielrisdge megtaiilhat,t Fies Er:sehet -" Kanczler G.vulani. A ter*teszar
ii:inept:i.!,tncs Kiurlo, i299. :Ci.)O, 20{i3. d.r fiunczler Gtulani iszerk.}: K(jr"ni'ezet!;ieveies
it:: errifrben u rnrt'tes:etek e:s:!,:gzeiv'slt;mrt krjtLtrtkhcn Ckc,-Fdrtm Alupitvuri.y,2C0:.i.
Aliatszobrok, illetve ol.van korapaziciok. anielyekben i"ilatak is vannak, jdnehi*y hazar
reiepriles kozteret, par\irlt, iiiaikeitjet di;zirik. Pdldriui: Ajkan (Stnu K{}taiin. Fekeie Isi,;.1ri
.,rcgfnyatrakjatl"" Bogincsor. kttrit, jlu.-t. Ltulst, Xr:lii stb. lorrnazta m':ei. Szeksz,u'dtt'i
tGotz .iiinas. 1i,* sz$rt'asj, Petrsett \Patzrti, Pal: iiuut'ttdt Jtiwas lrivu::s:ohrl ). S;ra.'vason
i !'4ar l'sti iie:o.' Sirrn,a sb i kii s: c b t>r\.
I{a 'vedctt teruletre iiitogaluiik az i;vcd;lrokkal. akl:.or ne csak beszeigessiink a i:az:ri
ieniresz.rtvddeleu"tssimbr:iiir;raroi. a nagy' kr.i<:segrdl"
hairenr nrutass*k meg. hcgy e: ir rnadiir
va$. :r; Sffonnl,Js enndrr. !'ieogrid.t' :ltttrri: Girnielep s Kis-Balalorbs* cinlii alkotisan (a
'$lagvar
iEstinen;r a
l\{e:<igazda-sa,gi
Muzeunrban van, reprodukcidja peiiig Tekj:1,- S:eri;izt:'.
t,'edettitrmi:;zeti ertel:ek 4 flugtt6v kepzontti',,e.szet!,,en
c. f:iin';vben- N{ezcgiuda Ktado i99ai
riregfigycihetik ez eloheiyrlt, ava-qnii{ira rakotr" ieszket stb. Cs*nddi Inre: Ft:lenk.feierieletit
crmti koiiemdnyebol ,.elejiik i6rui,,a n''.addr-,Fnssen esett h$nir! ragy-og6bb..." tolia-zata.4s
megtudjik bel6le, liogy ez a rnacidr..F,e.jtcizve-vigv;lzva,r';5r
iig;reive,r'i', a tavak- 1.4pok16l4nk,/
f'ejedelnre'".
Az eldziiekben leirtak bizor:.,'itjrik"hogy lernieszsles, magit6l 4rtdtodo modcn valosui
me-qa mlndemapi ovc-'daineveltjmunkil:ari a konrvezeti nevels es ,'::astevekeny'sdgifr-rrrri:r1',
,isszekapc.solasrl,
relidt a komplexitas.
A kiils6 vilig tev6k-effymegismerse
A kiiisti ,-ilig tevdlteny megisrneresc cimmel jelOit gyenneki tevikenvsigibnnioan,
'renneszetes rgy'seget kdpez a kcrn.vezeti neveies es a nratematikar neveies. !,-Z
aia;rprogranrhal'iaz aiibbi krtaiomnai jeienik nieg:
. i. 4 gvc;'tte:ksktit'itu.yu es erd,ei;l6di:;e s.ortiri tay:os:tulclokut szerez t kb:v'ctltt e:, tt;E*bh
itrntiszeii- emberi- targ't:i A'drn.y'c:r:tjbrntai . mennf isegi, ieri ,.'is;oin,oirii. .4 talosil.q
,tiszorn;Gaiahtl it termi:;zei!iv::, az em!:eri aikcr'isakhr::,
-:eiietlezdsesoran ro;iti'.' erzeimi
trtnulja u:ak vedeitrct. ez erldkek nteg#rzisit.
j. A
4tr'ermel:,,mikclzben fclleticzi kirnvezetir, olyila iaposzta!*iol: hirtokiha jul, m4',,ek c:
tdrny,*::etben vai{, lie*or<inak meglelci| hixos eltguzttticsitoz, tnjekozidnslzttz szi}ksegcsek.
,""{egtsmcri a sziil1jbid, <tzoil e!6 emba,*ek,a h$zai ic,j, a heh'i nipiiag'iomany'ok, s;afrasr-,&*is s
rargri kultire irtikeit, rnegtanu!1a ezt:k szar#etet, i'ideimei i.s.
:i. A karnvezet mep:isruerise ssrtn msrcmalikJti turr,tlm* tapasziulatoiot':tk, isrneretelcntk ::'
cirtoinhu _iur c g1'*rntek. l;elismcri a mennl'segi. claki, nagvsugheli is teri llszanvokat:
tlaku! itel1kepessege, Je.jldilik ter-. si|;- is menn.t,isigs:einlelete.
-1.,gz t;t'c'iitzireddgog,us.feladarc,hagl; 1gg|s lehetri'ni d gi;ermeks:imera c kdrnt'e:e! levdkr:i;;:;
negismerisit,
biztositson riik<timiu, iil6t, hrl;;ei, y:szkizii!:et a spcntd.n J sz1:n'c:.c!!

'"f#ifitfi;

,tis,

ismeretszerzdsre,a kdrnvezetkultira ds
a biztonsagos itetvitet szokasainak

A hiirnyezeti nevelds
A ktirnyezeti nevel6ssor6n a gyermekek
ismerkedneka kdrtikittiik l6v6 villg term.szeti
6s
tarsadalmival6siigiival.
Alakulnakismereteika termdszetikcirnyezet
6lci6s eletterenalkot6 reszeircil.Megfigyelik
az
iddjarasijelensdgeket,az evszakokvdltozilsait,
a ncivdnyek, aziillatokes az emberek
eletet.
vizsg6l6dnak'tapasztaiatot
es dlmdnytgyrijtenek auirrol,atalajrdl,
a levegcircil,
a fenyrcilds
a hcircil'Mindezek mellett nci fajismerettik,
cikol6giaidsszefiiggdseket
tapasztalnak
meg,
alakultermeszetszeretetiik,
varamintig6nytikmindezekmegveddsere.
A tilrsa<ialmikiirnyezetesemdnyeinek,
helyszineinekisrneieresegiribeilleszke<iesuket
egyre
t6gul6 kcirnyezettikkiilcinbcizcikcizcissdgeibe,
elcisegititdrsaskapcsolataikalakuliisrlt.
Az
emberi munka eredmdnyeinek,kcirny
ezetregyakorolt hatdsdnakmegfigyeltetese
alapvet6
tapasztalatok
birtok6bajuttada a gyermekeketaz ember
es kdmyezeteviszony6rol,az ember
kcirnyezet6talakit6tevdkenys6gercit.
wagyon fonrosa rninel tcibbpozitiv tapaszialat
mind a
termeszeti'mind a t6rsadalmi kcimyezetben.
A negati' elmenyeketpedig igyekezziinli
kompenz6lni,de nem hagyhaduksz6nelkril.
Matematikai nevelis
A matemarikaineveldsl6tjogosults6g6t
az ovod6banaz indokol_ia,,, ... hog,, nem
dnmagdbanfontos a matemafikarudctmanya,
hanema L'ILAG reszekdnt.Es nem passzivan
befogadva,hanemcselekvflentjrzt|kelve.
* megfigl'elt'e- entldkezve
- elkdpzeivegondolkodva- alkotoantevtikenykedv".,,;ont'''t'e
A matematikanagyonabsztrakifogalomrendszerre
eprilo tudom any. Eztkivanja alapoznia
matematikai neveles egeszen kicsi kort6l.
Ezt azonban csak a gyermek 6letkori
sajdtossrigaihoz
alkalmazkodvatudjuk megtenni,konkret,
motoros-szintenlehetcivet6ve a
ot 6vodasgyermekmatematikairapasztalatainak
szintenkrimyezetrikbcil
ffffi*ffi;o
Egyeterttink Zsrimboki Karolynd elcibbiekben
idezett kcinlveben megfogalmazort
v6lemdnyevel'amely szerinta matematikai
neveleslehercisegeit
a gyermekmindennapjaiban
" "'termeszetes, cserekvtisre dpiir| dretheryzetekben,ez -ci sajatos, egtdni
vlagdban,
szemdlyesdlmenyeiben,kapcsolataiban,ntindennapi
iffi?!;
tevekenys{geibenis rehet
Ebbenmeghat6roz6az 6vodasok6rzdkszervi
- mozgasostevekenysdge,
hiszen6sszegyrijtcitt
tapasztalataik
nem veszneker, haneminterioriz6r6onat<
luetscivev6inak).
A kiirnyezeti is a matematikai nevelis egtsdgdnek
cisszetartozasanak
megertes6hez,
a matematikai tartalmak felfedezdsehez
illetve felfedeztetesehezmeg kell tal6lni
mindennapjainkbana matematik6t,hiszen
ott van a ncivenyekben,azok r6szeiben,
a
kertekben,a piacon,a set6kes a kiriindukrsok
helyszinein, azazmindentitt.
A gyermek valamennyi tev6kenysege rdven
tapasztalja kcimyezete targyait,
esem6nyeit'szemelyeit6s a kciztrikl6vcjkdlcsdnhatasokat,
tcirvenyszenisegeket.
Enneksor6n
alakulnak ki a val6s6ghoz ftzi5d6 6rzelmei.
Az it6lt 6lmnyek, megszerzetttapasztalatok

't Az 6vodai neveldsotYFgl alapprogramja.


In: ovoda az ezredfordul6n.
Mtivelcid6si6sKcizoktatiisi
MinisztinurqBp. 1999.l2-13.o.
z:ri1boki Kdrolyne:Benceviligot tanurovod'sok
matematikrija.
;;
Sopron,2001. 8_9.o.
'" uo.17. o.

34

aiai;i'.jak" fomriijik ko;:vetien es lagatrb koirrl,'ezetdncz tLizod+ vis:zonyat. Ekkor tanas?tiii.i.r


n.iegkornyezei4neknlatemaiikai.;cliemzoiti*.
I4inriket .fe-iiesztesi teriiiat .yeiudttt a::. absztrakt, tcgalmi gorrdcikr>dis aiapozdsa. ,rr.
a szemicletes- kepszeni gc-'n,iaik*ddsibilesztesea kiinduia^caa iies,:blrr
'selekvr:-szenil0!etr:s,
r'cgainri gondoli:oda-snak.A tapas;rialatok, a t,:bbsz0n, nraskent is megjeisnci Atelestik uliri
.gi.re rendezetie'nb fcrnnirt ejltenek, kdpzciekke valriai<. A veliik vegzert r-nUr,i:letek
atfonndiijik, kiegeszirik a szemlfletes kdpeket. h4aid eg.vretiibb len1,'egesjeg-vet tartaimazr,*
togaintakka vdlna-k"Az ovori6.sk,:rvegere az elerri ibgainri goiidolkodas aiakul k-i, iiiri*ly, a
k isdirbiekben a v alocji fosalni i condcikodds szinti di c, l"eiiciCrk.

V. FEJEZET
AZ OVODAIKORNYEZETINEVELESFOLYAMATANAN
rONrNN6 TANUTAS

tsu-nuz6t
(Biharini dr, Krek6 ltona)

A fejlesztds(foglalkozas)sorrinmegval6sul6tanuhisi
folyamat saj6toss6gainak,
fcibb
j ellemzciinek meghatdrozis*toz touo
tuoon,*y
r"git, Jg.i.
Az ismeretelntdlet,amely az emberi"o
.*gir*.ie,
6rtardnostcirvdnyszenis6geive
foglalkozik' Fontosabbmeg:illapitrlsait
c6lszeningieremuevenni, hiszena megismeres
egy
sajiitosform6ja a tanul6s'Az egysdgesemben..gir*.r",
k6t szakasza, az dr:tk| megisrnerds
es a racionalismegismet"ttgy.aJtal szoroskolcsonhatrisban
van. Ebb6l kcjvetkezik,hogy a
-r.uekenys6get,
gyermekek szitnhra lehetcjv6kell tenni
az aktiv t,fugf
a kcizvetlen 6rz6ki
megismerdstes az absztrakt megismerdstis.
Bizlositani teii ir. aasrt avi rogatmat<
alkalmazilsiit
a gyakorlatban.
Az 6vodai tanul6sfolyamat6ban lrzeki megismeresnek
van meghat6rozoszerepe.
.az
Min6l tdbb drzdkszervvel,sokoldalfan6rz6kelve
,rJ1- f,irg)rermekegyre tcibbtapasztalatot
g1'tijteni' termdszetesengondolkoddsafejletts6gi
sziffiek
megfelelcien,a racion6lis
megismeresszakasz6baneljut az absztrakcid
t<iitcinucizo
fokara i tanutasi roryamatban.
Meghatrirozo
igy szerzettelemikonkretismereteinek
gyakorlatiaikalnaz6sa.
A kibernetika (rendszerelm6let),.
i' folyamatok hat6kony iranyitasanak
.amelv
tcirvenyszenis6geit
6ital6banvizsgrilja.euuot inoul t<i,n"gi folyamatokkuiuui"*lty
en cdlt
kivanunk el6mi rig1,..logy.gy-iranyito rendsze:r
h; &'irartyitott renclszerre.A hat6s
eredmdnyessdgercil
t6j6koz6dva,elterdsesetdnrijabbhataslgyal(o.ot
az ir6'yitott rendszerre.
Ennek.rtelmeben
y3n a pedag6gus-az
ir6"rd;
-ttogy
lyermet<ekaz iranyitottak.
",rTytT
Az eredmdnyes
mrikcid6sfelt6tele,
u pedag6gusaz eg).esgyermekekelcjrehalad6sainiil
folyamatosaninformiici6t gvrijtscin
liisrrucsutota-;, uers.-osszea kitrizctttcdl es az el6rt
teljesftmenlt,majd folyamatosan
fjabb, a c6l el6risihezvezetciinfonnrici6tadjon.
Az 6vodai tanulasfolyamattlbanaz 6vodapedagogus
ir6nyito szerepe."giratarozo. e
m6g keves,de ugyanakfgrn6hanagyoneltdrci
tapasrtil""tokkulrendelkezci
gyermeksz6m6ra
fontos a tapasztalatotbiztosit6 kcilmyezetmincisege,
annak konkret tev6kenys6gkrjzbeni
megismerdse.
A pszichol6gia, amely a tanul6sra vonatkoz6
pszichol6giai ismereteket
tanul6selmeletekben
fogalmazzameg.
A tanuldsi folyaryalnak, melynek v6ltozatos
formdi vannak a hnul6s celjiitdl, a
gyermek 6letkori es egyeni sajiitossdgaitgl,
tananyug;"ihgercil fiiggrien, vannak olyan
1
ldnyegeselemei,arnelyekmegval6sitG n6lktilcizhercir.i
u .etoL .tereJit er,'a, eredminy"s
tanulils megval6sitds6hoz'Ezek a szerkezetielemek
- 6s ez az ovodaitanulas folyamatrira
m6g fokozottabbandrvdnyes- nem mindig a megadott
sonendbenjelennek meg, es neha
cisszefon6dva,
egldejrileg val6sulnakmeg.
Ezeka szerkezetielemeka k6vetkez6k:
Motivrilds
Tinyek, inform:ici6k gyiijt6se,bemutat6sa,6tad6sa
A z i nfo rm dci6 k feldolgozis a
R endszerezis - r6gzit6s
Alkalmazds - gyakorlis
Ellenfirzis - 6rt6kel6s

36

3f oripdlds
Motivicirival kesztetitik a gyemreket a tanuj6sra. Az eredin6nyes tanrilirs feitetelc.
hogy,'a tanui6si kr:iivet a tanuias vegdig fbruitarlsuk. A rnctivilis gaz,Saglehet.rsegeib,i!!az
;d,:tl ii*I1'zetben legnregf'eleldbir*ralkaimazva leirei eredrnenyes.Ennek j'elt6tele: az *ltaiaban
:tiotivilq-, iratasu tecirnikik kivi.iaszt6-ca. az cgy'es gyennekek inotivumainak ismeiete. s;:
eliirez aik:rlmazl:orio',anul5s terrrzcs. a gyenr*kek nr6.i nieglev,-i nriiij.,,umainal;.ga:lciagitisa.
iej !i:sztisc"
A;r ovod*s gverrneknel. akinei a tanr-rlescsak a 1'e;liiti.isrki:rszak vegere i'djik tri,Jaros.
akaratiagr.rs te.;ekel.;sgge, igen lenyeges a motir'6ci6. r\ jo iegi(dni cscp*rt'can uz
iivoilape<iagdguss,:emeiye is ilctivflir. l:rdernes r>dafigi,slni riil A motivil6:ssai cl1,a,i
szituacieit h+zunk ii'tre. amely felkeiti a g)'emretick kiviincsis:igit a problenrit jcientij ri.;
isrnereiek ira:it, s :;egiti 6ket nreg zcir;rebenrin!:ntelen lig','clinrik koncentralasf.ban. I'eh,;.l::
nTotlv.l.i6saltalaban a ta-rruiilspszii:hikai lbiteteleinek rncgierenrtesetjelenti. l-,:;i eie:'helji.ik
t-eiirino szinri ds forrnSjri. az ';;<ionsirg varlzsdval haro tf.rgy, "ielei;seg trenrutatisirval,
n:egiepetes*,,inie'tz,iv
*tzeinieket kir:iito helyzetek tererr:t6ovc1.
fudn,-rnkl,:elliizi-xiben.lrr'si
nrcrtiv6ciorikcsak cssriekvtlsl'e;g_.,,a1stian
iesz iarios es hatek+ii;,'!
A k6niyez,ei.inevei6s ibil'anratiih;n ennel: lgen sokfele iei:et,:isegeiv'*it:ihetiink.
E,.**ka kovetkezik:
* a ,x-iirri)'ezet,,r'alodi" tikgyainak bemutaldsa lvirsgz$ !1d,rreny,
tenriisek, eid 61l;riok
e ktr{r:dui6sok, setak, lmnyck, iapasztalatok felidezdser a iem6val kapr:sr-:lat<;s
e
*
"

beszelgetdsen,elbeszel4strerr.
a kSnryczet elo- s eletteien i;irg3.'ainak. jelensegeinek niegnet,ozdse iniivenyek.
no','er:yirszek. allatok. rdszeil:, esrberek. hasznalati eszkrrzeiki
a kdriryezel targyait, jelensegeit rlbi'rizol6makettek. rnc,deiiekberrir.italasa,
a korn.vezeti jeiensegeket, eiiiiei:yeket tartainiazc kcinyvek" fcly6iratok; fbriykep*i:;
diapozitivok; dalok, zeneiniivei.. rdszletei, aliathaingtk hau:gszalagrdt:jAt6kok vag"r'
jatekos eszko,rdk; r'ersk, cibeszeiesek;
a gyermekek beszamoliia kordbbi elrren;,eikrol; i;ibieik. esetlega b:lbok elkdsziti:::
termeszetesanyagokbdi.

Tdn3,ek, i nfu r m d t i d k gt'{ij t 6se, b ew u t gt ti su" st c tl a su


'icnr6szet.-scii
Az eisri idpds c i'irg1:6Ji,jclense:gek megistnerese.,i ieil\'kJelldriisu.
m6sk6rit jdiurk ei, lia a gyermekek sziinara u3 tapasrtaiatckroi van szri, 0s r:ra-ski:lit.ha a n-',.i
rnr:gldvqjkcr egeszitjiik kr vag;- dolgozzuk fel rnagasabb,szinten. h'{eghirtzu'c26,hogy az u;
infcrnfciol:at az dvodapedagr:gus dir*kr modcur arija-e iit, vag;; lehetiiseg*t bietailit azqk
indirekt rnodon tcrtetrc, megszerzsere.Az ovotiaban ir.r inibrrnacierk gi'ujtesenei: hateki:irv
nocl,ia vaiurei;v g1'emrekt teveken,v-seg,
runei1-hezaz ovo<iapedagoguskapcsolni iudja az uj
ismtlreteket. A 6-7 er'*s irvod6sr:k nicgl'eielci i"elkeszit,:sr;tan kdpesek mdr egy-egy teiiileter:
'in61lo,jil hasznaihat6 tapasztaiatr:kg;l,'tijtesre,lgen ibntos, hr,g"velfgg4 reprezentati'' legvcn
a felifrl iniurmdciir a tovfbhi k$vetkezteieseic levonisira .\'feg keli tai6'1niar ismereta:yag
optinr6lis mennyisegf. .q:- ovodds gyenneh- dietker"r sajdtossAgaurakisrneretOben iuunulk
kell. hog.v- baiekonvabb e kevesebb, iie jdl fbldoigo.zott taptszi.alat. l.lagy gonciot keii
ibrriitamink a sze;n ie i*tes:;6g *i i' dnek ai kal rnaz.asfra.

Az 6vodai tanuliis folyamatdbanrcividen, trimdren


a gyermekek sz6mara6rthet6en
fogalmazzuk meg a
feilesztdsi feladatot. Ez bedpiilhet a motiviici6ba, ftjkent helyszini
foglalkozrisok esetdn (Pl.: elmegyunk a p6lyaudvana
es megn ezzik a vasfti kocsikat,
mozdonyokat).
Eldzetes dlmdnyeik, taposztolataik, ismereteik
felidezese k<ivetkezik ezut6n. Ez
t<jrtdnhetbeszdlgetdssel,
vagy valamilyentev6kenysdgk,irb"n. A gyermekek
6letkorukndl
fogva legkcinnyebben
tev6kenys6ghez
kapcsol6ovatu.ijrik ezt megtennipl.: ,,Be tudnank
-e
rendezni egy fodr6szrizletet?Eml6keztek,
mi minden tal6lhat6 beme?,,
,,Keszitsiink
gytimdlcssai6t6t!
Ki tudja mire van sztiks6gtinkhozz6?"Ilyenkor
megt<irt6nhet
a hi6nyos
ismeretekkieg6szitdse,
esetleges
p6tl6sa,annak6rdek6ben,
hogy legyenmire alapozni,legyen
hov6rendszerbe
illeszteniaz rtj ismereteket.
Az ili ismeretek tenybelisdgetbiztosito tdrgyak,
fotyamatok bemuiatasa, tdnyek
feltdrdsa, tapasztalaiokbiztositasai kavetkezdldpes.ic:ntar, t
ogy a gyermekeknekalkalmuk
legyena kdzvetlentapasztaratszerzdsre,s
ennekst.in a tdnyfertarasra.
A term^szetes kcirnyezetben tortend tenyfetta:ids
a regjobb, tevkenysdgger
cisszekapcsolvapedig a leghatdkonyabb.
A terntdszeti kdrni.,ezet jelens6geinek
megismertet6sdre
legalkalma^sabb
magaa szabadtermdszet,az erdo,a rt, ato,
mint helyszin,
kcjzvetlentil6rzdkelhetci
ncivdnyeivel,
iillataival,valamint ezek eletjelensegeinek,
egymiishoz
valo viszonyallakbemutathat6srig6val.
A tarsadalmi ielensdgeknek,az emberek kcizcitti
r.iszonyoknak,a ktilcjnb<jzci
szerepeknek
az egymiissalszembenielvdrdsoknak,
viselkeddsrnonndknaka megismer6s6re
is
az "616'eleven"kcirnyezeta legalkalmasabb.
A t6rsadalmikcimyezeteta maga valos6g6ba.
szintena kiilcinbdzci
helyszineken- orvosi rendelci,posta,palvouor,*,
stb. - tudj6k legjobban
megtapasztalni
a gyermekek.Term6szetesen
igen nagy az or odapedagogus
feleicissege,
hogy
olyanj6l elcikdszitett
helyszinrevigye az 6vodrisgyermekeket,ahoi
adott celj6t a legjobba'
meg tudja val6sitani a gyermekek tanulisrihoz,
a legtribb elmeny, tapasztaiatottudja
biztositani'arnelybiztons6gos
a gyermekeknek
6s ahol szeretertel,
megert6ssel
fogadjakciket.
Nem mindig oldhat6meg termeszetes
kcirnyezetben
a val6sdgt6rgya,rak,
jelenseg6nek
bemutat6sa'
Iiyenkor,ha csakegy m6d van 16,a t6rgvat.jelens6get
termeszetes
kr)rnyezetdb7l
kiemelten mutassuk be a csoportszobiiban.gevihetiint
oda n6v6nyeket, 6llatokat
(termeszetesena megfelel6 higi6n6s
szabiilyok betart6sa meliett!) Behivhatunk
a
csoportszob6ba
egyenruhritviselci szemeiyeket- rendcirt.ttizolt6t,
post6st, stb. Mindk6t
esetbenfontos, hogy a l6nyegesjegyekre
irrinltva a gyermekek figyelm6t, idezztik fel
eldzetes6lm6nyeiket,tapasztalataikat.
Amennyiben nem 6ll rendelkezesiinkrea val6s6gos
tiirgy, akkor annak masolatat,
modellidt vagy kdpdtmutathatjukbe, pl. vadon
6lcj 6llatok kepeit. A gyermekekkcjz'etlen
kiimyezeteben
fel nem lelhetcitargyakeseteben
alkalmazhatjukezt a megold6st.
Egyes esetekben- pl' ha a gvermekek elegendci
elciismerettelrendelkeznek-, a
tapasztalatotaz 6vodapedagogus
szemldleteselbeszdldse
is helyettesitheti.Arra azonbannagy
gondot kell forditani, hogy a leirds igen
szeml6leteslegyen,hogy a k6pzeletsegits6g6vel
alakuljonki a megfelel6k6p a gyermekekben.
A z info r mdci6k fe I doIg o ztisa
Az informdci6kfeldolgozasakor sor6n keriil
sor az eiemzsre,a fogalmak tartalmi
jegyeinek feltariisara, ekkor tdrtenik
a lenyeges jegyek, osszefiiggdsekfelismerdse,
megismer6se'
Erre 6piil a val6di,alaposmegrtds,amety it-apiaa
beves6snek
6s felidezesnek.
38

Az elernzes sorzur tcirt6*d aneiizissel es :;zint4zi*cselieidolgczoit ismeretek 6italanositd; i,s


:bsztrakc;o sorin illesztlieteik bc a mir rr:egierrokrenCszerebe.Termeszetesen fonios a po;-ir.rj$
:'.e1}ilirrnegta!6l6saehben a rendszerbeil. tis;tizva kapesolanikat a renciszei ttibbi eienrdvei^
A komyezo vai*s6g sokf6!r' hei"vsziiien. min,lcn erzkszen'r,q;1. r,6jtozatus
modszerei.kei megtapasztalt teir;reil elemsz'.'e.a!akuinak a gyennekel,; isrrreretei.
A iap&s?tait jelensegek feldolgoz6.sAn;rll ici;,'iunat6trari nll:ijirizhe refIe;ek a
goudcikodis!

ulripmi.ve!etei<: Sliitas ^ tagadis. zuralizis -- szintezis, dssz*hasciiiilas. aziu:


a/rnosiias es il;egkriionbdzteis- ;iltali.nositas. tbsz-trakci6 cs korlkretizficio; i..alan:ini a
gc.,ndr-;{koiicsi
ntii;'elefei.: iltalAnosil6s, meghatarozas, fcioszt.*s, kiivetkc:,.tetds.irizonyit;ls fs
catblis" hipotezis *s eirndlet. A li$rrr1.*zeteveI isnrerkeiicj gyernreknek fonrcs. hcg,r,
iapaszialstai';al rni;rden eieilei ert*lnrezni iudjo:r. -42 ovodirs g."-emiek. gr:ndcikc;tii:s4.,re.it
ie;lettsegi szint;4t tckintvs, alkalmas arca. hogy a: cvri<Japedagogusn:egfleleici iriniiiirsi,,,:ri
i;iiicnbSzci gonriolkodasi fbrrnakba.n t'ilkriizze a valttsligot, s l.:rili,inb$zci goirclolkodasi
alapnrr.iveletek-ke
l uj ab'n es rn,,ilyebb,risszefti ggeseket feCezzeniri .
A gvei"m*kek gondoikr',dasifolyamatait a keiirjcn inoii.,,ilr. sr:etnli!crli,;z k;rpcsoil
tin,l'ek n.lr.rjtisa incii.ia ei. Ebben az eietkort:an igeri sioif)sen kapcscili,dik a icr,.yeli
beinutatdsihoz a;ok eieinzdse. iimely risszetbndrlik ez 6!taiAnositi,ssai.
A goncicikoildsi aiapniiivtlctek bizi,;litjAk a gver:rckeknek azoi:et az eieirii, koni:r(,i
isntereteket. anrelyek btrtokairar kdpessc vain*k, ti!ilepr.e a ko;ilgit tenr-,r:ktn fiiaianirs
en'6nyC ktil'elkeztet*sek ievonisarl. togalnrak alckitiisi"ra, ismerer.rends;ereL i:piie;cre. Pi ;
ntinci*n dvszaktran megfig;relik az dvszakra 3eiienrzri: jellcmzi! ittojar:!:sr .leiensiilek':i a
csapariekot - esci. hc, havas esci, jd-aesii. stb., a ircinr,Srsiklctet,a szeie..t.a lbihck aialjat.
nagys6gd.t,az eg szinet.
Az cvt>dAskoi"i gyernek*k eletkori salatoss6gai'; fityelembc vdve. cfiszei-u a?
eletnzest bemutatdssal parhuz*mosan vdgezrri. A rdsz - egesz viszonyd.nak *szrevdtetes4l:ez
s;:iiksdges a iri.rgy vagy
-ieieriseg 6s kcirnvezetdaek cisszeiiiggiset llleqmutatni ds Lttaita.rz
egeszbtil kiemeirtj azt a reszt. arneiyet elemezni sze:'ctnnk. Az erciobr:n ieil ser-.ln.
kirinduldson, eios;:ciraz erdclt. nrint lcihelyet tigyeitessiik meg a gvermekekllel. majrl zutiLi
keresstik nreg 6s beszeijiink azokrol a nrjvenyekiijl es/vagr, 6llatoi'rt-rl, arne!;,ek n:iatf oria
mentilnk.
Az elemi:iis lblvamatdban alapvetri fontoss6gu az antlizis 6s a szintd,z,is.Az anaiizis
soriti a tdtgl;akat. jeier-rsegeketr;:szekre bont-jik, rnqd nreg-Ailapirjdha reszek nrlajrlcns6gait
(pl.: a ncivfnl'ek reszei, az aiiutroii tcstleiepitese. l*sti'is:tek eszrei0tetese, i.!z einbeii iesf
dss:eievoil. A gyennekeh i;irnAra ug-v tehetjiik 6rdeke:;s6 e;:i., ha iclgtdn I _1e1!er:izi:
Inozg*stbmri*;at. eleimeenlrlviuruiasokat, tulatcionsieokal is eirnocdjuil.
A gondoikodd,si aiapmuvelrtek vegzesekor r,-y-enini'orriiciok alap.ian. i(:nnesl-etc)rn
az drv*riapedagc,g*ssgitsegcvel, csszehasr;nlitvii azokai, ki tud"iak eareh-"i a t:irgyak es
jegyeit" r'a!aniint a speciAii:rrrregkiiirinbci:tetaieg;r*ir. Pl. a kulia
-ieiensigekktizcls lnyeges
is a ntacska egvar{rt ncgyiSbu h6zi:illat, de a k;lnnait bchirzni csak a raacska tucj:r.
A k$ztis es a speciillisjcgy,ek ismeretfbert,a lenyeges voti:isokatkiemr:ive;utnal. e! a
ibgalomalkodshoz. A kutya es a inacs;ka az cmher kcz'"*ticil kiirny-ezetei:en ci, .12 e*'ircr
gondoskorlik r6iuk, tehft hazi6l iarok.
Az ovoC6sg:ienneke!{,tairasztalataik-aiarpienaiakulo isniercteik f"eiheszniias.4.r'al
u'!:yre
elvcntabh szinten" egyre tdbL'ettucinal.lmsg a ktirii!<ittiik levo vii{grril.

Rendszerezis- riigzitds
Nemcsakaz inform6ci6k feldolgoz6srirnak
vdgscil6p6sek6ntsziiksdgesa rendszerbe
illesztes,a rendszerezes,
amikor a tanultak,,rij" hely6ijelciljiikki a t6nyek
a fogalmakkcizcitt.
A tapasztalatokat,
ismereteket
felhaszn6lhat6s6gut
eroeteuenrendszerezni
6srcigzitenikell.
A rendszerezeskor,
elciremegadottszempontokalapjdn az anyagismdtjt
attekint6se
tcirtdnik' A rendszerezeselt6rcj mennyisegrianyagreszekei'fogtat
*ug,iuu, form6l egysdges
eg6ssz6'Lehet6v6tesziaz ismeretekmagasabb
szintti szenezcideset,
melyetaz eletkorelcire
haladt6valegyreinkribbkialakul 6vodrlskorban.
A rdgzitdsrendkiviil fontos r6szea folyamatnak,hiszen
ez hatarozzameg azismeretek
eml6kezetbe
v6s6s6nek
m6lys6g6t,tart6ss6g6t.
Kti lrinbdzciv illtazataivannak:
o Az elsfidlegesrdgzitds a tdnyek
elernz6sekcjzbentcirtenik, besz6iget6s
hez vagy a
gyermekek cselekvdseihezkapcsol6dv
a (zebrhn t6rt6nci atkel6s, piac litogatas
ktizben).
t Az elemzdskorvdgbementielscidleges
rdgzit6sek sorozat6tfol,,-anratosrr)gzitesnek,
megszil6r'ditdsnakis tekinthediik. A tiirgyak, jelensegek
kiemelt r6szeit, ia
6ltalanositdsok sor6n meg6liapitott nr.!ngyj.r.t"t
tcjbbszcir ism6relji.ik,
gyakoroltatjuk,erurek kcivetkeztdb
en az uj ismeretek rdgzodnek, s kcitcidneka
kor6bbiakhozpl': gyiimcjlcscik,
zcildsdgek
elemzdseta kcji,etkezcj
szempontokalapjan
vegezhetjtik:neve, alakja, nagys6ga,szine, ilrata,
ize, rtiszer, fogyasztrisercitti
megmosiisasegiti az elemzdstaz 6rzekeles-izlel6s,
valamint a cselekedtet6smegfigyel6sa piacon,v6siirl6s,6tkez6shez
elcikdszites.
o A befeiezd rdgzitds a t6ma,
t6makor befejezesekoregyar6nt szriks6ges.Ennek
kiikinbcizciformrli lehetnek:
vers' vagy tcjrt6netekelmond6sa.A mese erre
nem alkaimas,hiszen a mese in
(nemigaz),a kcirnyezeti
jelensdg,vagy a kdrnyezetpediga var6srrg!
',mese"
elmlltdsdre ktilcinbcizci
tev6kenysdgekben
adunk lehetciseget,
ilietve ha az adort
t6rgyat,jelensegetmegv6ltozottkcirnyezetben,
tobb alkaiommal,eltdrcim6don
szeml6ltedtik.
Ez a tipusri rcigzit6s igen jdl felhaszn6lhato
a tem6t lezaro ismdtlci-rendszerez(i
foglalkozilsokon' Ilyenkor kiilctnbctz6eszkcizok
(szines kepek, k6rtyak, kepeslapok)
felhasznriliisiival,tev6kenys6g kcizben gyakoroltathat6k
a krilcinbcizri gondolkodasi,
mtiveletek'amelyekaz adotttdmrinbeliil magasabb
rendri<isszefiigg6sek
felfedezeset
teszik
Iehetcive'Pl; - az dvszakokatjellemzri k6pek
szetv6logatasa
(cisz-t61),
6llatok {ht{Zi[ltatvadon 6lci), kcizlekedesieszkcizdk(vfzi, l6gi,
szlr-ttitoi; csoportositilsa.A helyszini
foglalkozrlsokonmegszerzettismereteikrendszerez6sere,
rcigzitesere(pi. <in6ll6vrisrlrlls a
piacon,kdzlekedds),
j6 lehetcisdgek
ad6dnaka jrlt6ktevdkenysegben,
ak6r a csoporrszobiiban,
akir az 6vodaudvardn.
Alkalmazds - gtakorlds
A tanulasi folyamatbanaz ismeretszerzds
ds az alkalmazrisegys6getalkot. Egyszerre
elcizmenye6s eredm6nyeis az ismeretszendsnek
az alkalmazds,hiszen egyreszta koriibban
megtanultakat
alkalmazzuk[j probldmahelyzetekben
(pl. rij informaci6kmeg6rt6se),
m6sr6szt
cdlunkmindentanultismeretalkalmaznitudilsa.

40

Az alkalmazds tag drtelembenjelenti mindazt a gyakorlSst, amely a kdszsig- ils


kepessegfejlesztdst
szolgillja,sztikebbdrtelembencsak az un. alkot6 alkalmazdstjelenti. A
tanuliisi folyamatbankomplex modon jelentkeznek,hiszen minden alkalmazdsegyben
gyakorhlsis, de nem alkalmaz6jellegrieka gyakorl6sbizonyosform6i. Kcizcisjellemztijtik,
tdrtenik, azonbana gyakorl6segyszeni
hogy rnindkettcielcizetesismeretekfelhaszn6l6s6val
ttlid6z6s vagy reprodukci6,az alkalmazdsazonbanprobl6m6kmegoldasa(elm6let vagy
gyakorlati)tehritproduktiv(alkot6)tev6kenys6g.
adja.Az, hogy
A tanulasifolyamatmegszerzettismeretekdrtkeitalkalmazhat6silguk
milyen rendszert alkotnak, hogyan piilnek be a gyermek mar meglev6 ismeret- 6s
cselekv6srendszer6be.
A megszerzett ismeretek mdlft6se, jartass6gok, k6szs6gek 6s
kepess6gek
alakitasatdrt6nik a tanul6sifolyamat ezen szakaszihur.A tanultakalkalmazasa
feladatokmegoldfsakorlehet 6s kell
azt jelenti, hogy a meg6rtettismereteketki.ildnbcizci
telhaszn6lni.Bar a tanulasi folyamat egesztitszcivi az eros kcjtcid6sa gyakorlathoz,csak
lehetval6di gyakorlatialkalmazasrolbesz6lni.
tenyekbiftok6ban,dsszefiiggesek
ismereteben
A kdmyezetinevel6sbena gyakoriatialkalmazAsigen v6ltozatosform6i leteznek,amelyek
sordn a gyermekek ismeretei mdlyiilnek, rendszerbeszervezcidnek,alakul j6rtassdguk,
k6szs6gtik,
fejlcidnekkepessdgeik.
.{.26vodai6letvalamennyitev6kenysdge
alkalmaserre:
o A jatek: gyakorl6-6s szerepj6tdk,(valamintaz azt kieg6szit6pit6s,konstru6ltu,
bark6csol6s, b6boz6s,dr amatiz6l6s)
; szab6lyj6tek; szenzitiv j 6tekok.
o A tanulas: lehets6gesform6i, valamint a szernelyis6galakitdsanakbarmely
vers, mese;
fejleszt6sifeladata(a mozgiis,a kiilsci vil6g tev6kenymegismer6se;
6nek,zene,6nekesj 6t6k;rajzolas.mint6z6s,kezimunka).
o A ntunka.'naposs6g,ndv6ny- 6s 6llatgondozisa csoportszob6ban
6s az 6voda
udvardn,kertjben,alkalmi feladatokelvdgzese.
A tanulasegyni feladat,s ebbcilaz kdvetkezik,hogy a gyakorlis legiobb modjai azok,
Pl.:
van egy6ni munk6ra.<jn6ll6feladatmegoldasra.
amelyekbena gyermekneklehetcisege
az eltiltetettndv6nyt.A piac l6togatdsonegy-egy
Saj6tmaga gondozzaa termeszetsarokban
cinkntv6llalkoz6 gyermekegyediil vas{rol.
Az ismeretekgyakorlatialkalmazasa,azontfl, hogy a tanul6sifolyamategyik eleme,
valaminta gyakorl6foglalkozasoknak.
legfontosabb
feladataaz ism6tlci-rendszerezci,
Ellenfirzds - dnikelis
Az ellenrjrzdscdlja gyermekeinktudasanakellencirzese.Az ellencirz6sazonban
az ir6nlt6si folyamat
visszajelzeskent
a mi munk6nkatis mincisiti.Ezert t'elhaszn6lhatjuk
visszacsatol6sakent,a rendszer tdkeletesitdsehezsziiksdges inform6ci6kdnt, annak
6rdek6ben.
m6dosit6sa,
tcikeletesitese
Az ellendrzdsneksol{dle mod.ia lehet: direkt, indirekt, irdsbeli, gyakorlati feladat stb.
nciveli,segitvea re6lishelyzetkepkialakit6s6t.
tobboldahis6ga
v6ltozatoss6ga,
Hatdkonys6g6t
A gyakorlasbavagy az alkalmazasfazis6ba 6piilci indirekt ellencirz6sta gyermek nem is
is sztiksdgvan.Az ilyen jellegti m6r6s,6rt6kel6s
6li meg.A direkt ellencirzesre
ellenrirz6sk6nt
egyrdsztviszonylag objektiv jelz6st ad az 6vodapedag6gusszitmftra,m6sr6szta gyermeket
A gyakorlatifeladatok
felkdszitia k6s6bbikiildnbdzcihelyzetekbentdrtnrimegmdrettet6sre.
hat6sti,motiv6lhat, tttjkoztata tudas
al vlgzett ellencirz6sfesziiltsdgcscikkentci
megoldas6v
Az ellencirzsakkor igazfn hat6kony,ha 6rtdkelesseltarsul.
alkalmazhatds6gar6l.

A tanulasi tevekenysdgfolyamat6bantcirt6nciismeret
elsajiitit6s6r6l,a j6rtass6gok
alakulasrlr6l, a kepessegekfejlcidesdrcilaz 6vodapedag6gusnak
azert. kell foiyamatosan
t6jkozddnia,mert ez nem csak a gyermekekadott
fejlettsegiszintjet jelzi,hanem az ci
tov6bbi tanul6stsegitcitev6kenys6gdt
is meghatirozza.Ez6rt szi.iksdge
van ,,visszajelz6sre,
Azt folyamatosankell kapnia,hogy alkalmazkodni
tudjon a tanulasiranyitds6vala gyermek
szriks69leteihez.
A gyermekek ertelmi. drzelmi vagy akarati
visszajelzesei szavakban 6s
tev6kenys6geken keresztiil egyarint tctrtdnhetnek.
igy
lehetcis6ge nyilik
M
6vodape'Jag6gusnak
az ellenorzdsre,amelyet alkalmazhataz egyes foglalkoziisok
teljes
folyamataban,azok befejezesek6nt
6ppenrigy. mint szelesebben
6rtelmezve,egyestem6k,
illetve tdmak.rcjkbefejez6sekora nap brirmely szakaszitban.
It{ivel a kdmyezeti neveles6thatja az dvodai nevelds
egeszet,a gyermek minden
tev6kenysdgeben
- melyeket mar a gyakorl6s lehet6segekentis kiemeltiink
- sor6.,n
ellencirizhetcikcirnyezetercilszerzetttapasztalatainak
sziruje, ismereteinekmincisege6s
mennyisge.
A csoportszob6banzajlo jitdkokndl pl.: boltos-piacosjateknril
ellencirizhetci,
gyiimcilcs,zcildsegismeretiiket,a kultririiltemberi
kapcsolatokkialakitasAra
val6 k6pessgtik.
A kcizlekeddsij6t6kban a j6rmiivekkel, a veltik valo
kcizlekeddssel,
ir6nlt6sukkal
(rendcir,lampa)kapcsolatos
ismereteikellencirzdsre
ad6diklehetciseg.
Az ellencirzdseredm6ny6tazonnalvisszais kell csatolni
a gyermek fei6, 6rt6kelve
tev6kenysdgt'Dics6rettel, buzdit6ssal,sikerllm'nyhez jutrat6ssal
kdsztethet6legink6bb
tovabbi tapasztalatgl'tijt6sre,
cselekvesre.ugyanakkor nagyon fontos, hogy a kdrnyezeti
neveltisc6ljainaknem megfelelciviselkedestikelit6lds.
.gyJ.i.imi legyensz6mukra,Tudniuk
keli' hogy mit lehet es mit nem! Termeszetesen
minden esetbenfeitd,rvaaz ok-okozati
cisszefiigg6seket'
A kdrnyezet t6rgyaival,jelens6geivelkapcsolatos
t6ves, vagy hiiinyos
ismereteiketkorrig6lni, p6tolni, negativ drzelmeiketpeaig
oidani sztiks6ges
. Ez az6llatok,
ncivenyekdleterevonatkozdismeretekre
6ppenfgy vonatkozik,minr az emle.i kapcsolatokra.

^1

VI. FEJEZET

AZ 6voDAI K6RNYEaETT
NEvELESFOLYAMA'rAnaN
ronrnx6 r.ltruIAs
ALAPELvnt,tdnvnnysznnusEcEt
(Biharini dr. Krekd llonu - Kanczler Gyuldni dr.)
Az ismeretelsajiitftas
es alkalmaz6sfolyamatanakelemz6sekorfigyelembe kell venni
ar.nakalapelveit,tiirvdnyszer{isdgeit.
A "didaktikai alapelvek: tanitasi-tanuldsifolyamat legaltalanosabb trin,dnyszerfisdgeinek,
|
tetelei nek dsszessege
"2
Az alapelvek olyan 6ltal6nostetelek. krivetelmenyek,ir6nyeivek, melyek ttikrdzik a
tanitasi-tanuhi.si
folyamatlegl6nyegesebb
sajiitoss6gait,
tdrv6nyszenis6geit.
Leir6 jellegtiek;a
mindenkoritanit6sigyakorlat szarnttra
normativdtnyujtanak;kiil6nb0zcjabsztrakci6sszintti
szabAlyok,kcivetelmenyek,
feladatokegyiittesdtalkorj6k;tdbbsdgtika neveleseg6sz6ben
is
szerepetkap - (nevel6si alapelvek) drvenyessegtikki.iicinbdzci,az adott heiyzet 6ltal
megszokottansaj6tos 6s egyedi; egym6ssalkolcscjnhatrisban
6rvdnyesiilnek;6ltal6nosan
elfogadottrendszeriikm6g nem alakultki;
Minden nevelcinekervdnyesitenie
kell ezenalapelveketa munkd.j6ban.
Erv6nyesi.il6stiket
az ovodaikdrnyezetinevel6sben
annaksajitoss6gaiszabjakmeg.
,42tivodai tanuldsfolyamatdnak alapelvei
A tudomdnyossdgelve
Az drthetdsig elve
A motivrilds elve
Az tudatosstigds az aktivizdldselve
A tartdssdg is szildrdsdg elve
A fokozatossdg elve
A szemliletessig elve
A dffirencidlds elve
A visszacsatolds
elve
A negeriisttds elve
Az dletkdzelisig elve
A rendszeressdgelve
A jtitdkossdg elve
A tudomdnyossdgelve
A tudomanyossdg
alapelvdnekdrtelmebena vil6g val6s6gos,igaz t6nyeit,jelensgeit,
a tudomdny6ltal igazolt6shitelesnekelfogadottismereteket
adjuk6t a gyermekeknek.
Az ismeretanyagm6g az egyszerisiteserdekdbensem tartalmazhata szakszenisdgneknem
megfelel<ielemeket.Sztikebbes t6gabbkdmyezettinkt6nyeit,jelensdgeitdsszefiiggdstikben.
fejl6destik 6s v6ltoz6suk kdlcscinhatas6ban
vizsgdljuk. Az 6vod6ban azon ismeretek
elsaj6titdsaa cI, melyek - figyelembe veve az adott konkr6t kdrnyezetet es a
gyermekcsoportokfejlettsegi szintjet - ahhoz neikiilcizhetetlenek,
hogy kdrnyezetiikben
biztons6gosan
eligazodjanak.
t6j6kozottaklegyenekaz erdekl<iddsiiknek
megfelelcitm6kban.
BAthory ZoltAn,Falus lv6n),
'' Rethi Endren6: didaktikai alapelvek"Pedag6giaiLexikon L kritet (fciszerkesztcik:
Keraban Ktinyvkiad,5,Bp. 1997. 283.o.

Igen fontos,hogy ezenismeretekalkalmasaklegyenek


cselekv6-gondolkod6si
tevekenysgiik
kibontakoztat6sira.
Ennek erdek6bentiirekedjiik arra,hogy:
c a tanuldsrakeriilcj ismeretekaz
objektiv val6siigotttikrcizzdk.Ezen ismeretekkcjr6t,
te{edelmet 6s mdlysegeta gyermekekeletko.u, f.ll"ttrd
ge hattrozza meg. pi.: a 3-4
evesek ismerj6k fel, nevezz6kmeg a kdzvetlen kcirnyezettikben
kcizleked6n6hany
kcizlekedesieszkcizt,a 6-7 evesektudjrik csoportositani
a:rokataszerint,hogy milyen
kcizegbenmozognak; vizi, 16gi, szarazltj ld i ;
a
t6rgyakat,jelens6geketsaj6tkcirnyezettikben
'
es sajdtosdsszefiiggeseikben
muta.ssuk
be
a gyermekeknek,pi.: helyszini foglalkoziisokonismerkedjenek
L1g u hazi6llatokkal,a
z<ildsdgekkel,
gyrimdlcs<ikkel
;
o aielensdgekok-okozatitisszeftigg6seit,
kdlcscjnhat6sait
a gyermeksz6m6ra6rthetcim6don
ta{uk fel pl': az 6lettelenkdrnyezetit6nyezcik(viz,h6)
hatasaa n6v6nyekre,csir6ztat6s,
hajtat6s;
o ismertessiikmeg a gyermekeketaz
ember6skdmyezeteviszony6val, uzemberszerepvel
6s felelSssdgdver,
ncivdnyek,
6ilatokgondoziis6var,
v6delm6ver;
o biztositsuk, hogy tapasztalataikat,
ismereteiket folyamatosan krpr6b6lhassrik a
gyakorlatban
Az drthetdsdgelve
Az drthetdsdgelve a tanulds anyag6nakl6nyeg6t,
alapcisszefiigg6seit,
gondolati
megragadils6tteszi lehetdve a gyermek fejlettsdgdnek
megt'eleicien,L ismeretanyag
terjedelme,feldoIgozrlsanakm6dja tekintet6ben. gyurant.
Az alapelv figyelembevdteleazt jelenti, hogy a gyermekeknek
a val6s6g dolgait,
jelensdgeitdrtelmik6pess6geik
fejletts6g6nek
szintj6nkellkcjzvetiteni.Ennekertelrndben
nem
el6g az dletkcrijellemz6ketfigyelembevenni,hanem
az egydnisajiitoss6gokra,
a gyermekek
egyeni fejlettsegi szintj6re is gondot keil forditani.
Az 6vodas gyermeknekakkor lesz
kcirnyezeteerthetci,ha konkrdt tapasztaliisb6lindulunk
ki, lehetciseget
adunk cselekvsre,
tev6kenykeddsre,
majd az' 6letkomalimegfelelci6ltalanosit6sok,
kcivetkeztet6sek
levo'6:sa
utiin ism6ttevdkenysdgbe
epftjtikbe azokat.
A motivrilds elve
A motit'alas elve alapvetciaz 6vodas gyermek tanul6si
fblyamat6ban.Motivalilsanak
fontoseiemei:
- a koroszt6ly figyelmdnekjeliemzciit alapul veve
' A figyelem ebrentartasa
lgen
lenyegesmozzanataamotivilfsnak. Alkalmas16bArmely
6rdekes,a gyer."t sz6m6ra
rijszeni trirgy,j eiens6g.
o A tanulas tartalmd'hozkapcsol6d6szem6lyes
erdekeltseg,arnelyetkiv6lthatjil< az.
otthoni 6lm6nyek (csalddi kirdndul6sok,s6tak, valamelyik
csal6dtag 6rdeklcidci
elkdtelezetts6ge,
valamely kdrnyezetiikbenl6vci t6rgy vagy jelens6g, pl.;
aut6k,
rillatok),az 6vodapedag6gus
szem6ly6he
z valokcittid6s,divatir6nyzatok,
t.'u oinot.
f
r A magabiztoss6g
kialakul6saa megl6v6tapasztalatokhat6s6ra
lmar uiazott azon a
jArmtivrin,helyszinenl6tta azokataz 6llatokat
stb.).
o Az eldgedettsdg6rz6senekl6trehoz6sa,amely
hozzitjixul a gvermeki szemlyis6g
alakulasaho
z, a pozitiv 6nk6pformiil6dasahoz.

AA

Alknlmazasdnakc6lja a tud6s megszerz6seir6nti v6gy 6s 6rdekl6d6sfelkelt6se,


valamintpozitiv erzelmi6llapotkialakitasaa tanul6sirant. Az 6vod6ban,ahol a tanulasm6g
nem sziind6kostev6kenys6g,igen nagy jelentcis6gevan ennek az alapelvnek.A tanulilsi
folyamategesz6ben
drv6nyesiilnie
kell.
Az 6vod6.sgyermekekj6l motivalhatokkdrnyezetiiktdrgyaival,jelensegeivel.A k<izvetleniil,
min6l tdbb erz6kszerwel szerzett tapasztalatok, ftjkdnt ha kdzben a gyermekek
tevdkenykedhetnek,
folyamatosantanul6srak6sztetikciket.A tanulasikedvtik teljesitm6nyeik
folyamatos,elscidlegesen
pozitiv ertdkel6s6vel
igen nagymdrt6kben
fokozhat6.
A tudatosstig ds aktiviailds elve
A tudatossdgds aktivizalaselvdnekl6nyege:kdpessekell tenni a gyermekekettudatos
lsmeretszerz6sre,
valamint alkot6k6pes,cintevdkenyaktiv rdszvetelreebbena fclyamathan.
Alkalmaz6sasorfurpszichikusfolyamataik szintje, valamint tevekenys6gtikhat6konys6ga
emelkedik.Atnatiaaz 6vodapedag6gusok
tevekenyseget
ugyanrigy,mint a gyermeket.
Az alapprogramszellem6benkdszitett helyi programok k<irnyezetinevelesi feladatainali
megval6sitasa
elk6pzelhetetlen
a pedag6giaicin6il6s6g,
a pedag6giaiszabads6g
felismer6se
6s
kihaszn6klsa
n6lkiil, amelynekalapjaaz aktivit6s.
Az 6vodasgyermekrejellemzci,hogy tapasztalatait,
ismereteitfcilegszenzomotoros
(erz6keleses-mozg6sos)
tevekenys6g kcizben szerzi meg. igy a gyermeki aktivitas
megnyilvinulhat az ismeretszerz6sfolyamatiiban, ftik6nt a gondolkod6si mriveletek
alkalmaz6s6ban,a probl6mahelyzetekmegoldrlsrlban(pl.' h6zi6llatok, oszi zcildsdgek
fogalmanakalakitasa).A mozgdsos,a manuiilis tevekenys6gekegdsz sora, a jinlk, a
munkajellegritev6kenys6gek
mind - rnind alkalmasalia gyermekaktiviz6l6s6ra.
Az 6vod6s
korban a beszed,a nyelvi gondolkodisfejlciddsevel
egyrenagyobblesz a szerepea verb6lis
eijarasoknak.Az aktivitriskivdltds6hoznelktil<izhetetlen
a kep-szo-cselekvds
egysdge.
Az alapelvmegval6sitiisa
fligg a feldolgozand6tartalomt6l,a feldolgoz6ssor6nalkalmazott
m6dszerektcil
6seszkdzciktcil,
valaminta szervezesi
form6t6l,a helyszintril.
A tartdssdg is szildrdsdg elve
A tartossag,szilardsagelvdnekerv'enyesitese
kovetkezt6benbedpiilnek a gyermekek
szemelyis6g6be
az elsaj6titottismeretek,jArtass6gok,kepessdgek,teljesitm6nykepes
tudAs
kialakulasahozvezetve.Az tj ismeretek,melyek a kor6bban elsaj6titottakrapi.ilnek"a
tov6bbiak alapj6t jelentik. Az alapelv megtartdsaazt eredmenyezi,hogy a gyemrek az
ismereteket
tart6sanmegcirizve,
sztiks6gesetdnalkalmaznitudja.
A tartossdgdrvdnyesitesitszolgalja
. a gyermekekaktiv kdzremtikdddse
a tanuliisifolyamatbanpl.: a t6nyek<isszegydjtdse
6llatokmegfigyel6sekcjzbenaz dlcihelyi.ikdn;
. az ism6tlesa t6makdrok,t6m6k egym6sradpiil6se,korcsoportonkdntielrendezdse,
valamintaz a szemldlet,hogy az 6vodai6let egdsz6t6thatjaa kcirnyezetineveles;
o a gyakorlds, hiszen a kcimyezetb6l gyrijtcitt 6lm6nyek, tapasztalatoka gyermek
birmely tev6kenys6gebenmegjelenhetnek;jetdk, munkajellegri tev6kenys6gek,
rajzolas,stb.
Az ismeretek tart6ss6giinak,szili.rds6gdnakfelt6tele m6g 6vod6s korban az is, hogy
kevesebbet,de alaposabbanelemezve ismertessiinkmeg a gyermekekkelkdrnyezetiik
targyaib6l,j elensdgeibcil.

45

A fokozatossdg elve
Afokozatossag aztkciveteli,hogy a tanul6sinlnltasa sorin (az
anyagkiv6lasztdsakor
a m6dszerek 6s eszkcizlk, a szervezeti formiik es
helyszinek megv6iasitdsakor)vegyiik
figyelembe az 6vodas gyennekek ktilcinbcizcifejlettsdg6i
ugyanakkor a lehetcilegnagyobb
m6rtdkben fejlessziik 6ket. A tanulasi anyag- osszelltitrlsakor
tigyelji.ink arra, hogy az
megfeleldnehzsdgifokri legyen.Nem lehetel6gszerhangsrilyozni,
hogy a tril konnyri vagya
tfl neh6zanyagegyardntgritoljaa megfelelciszinttifeldolgcz6st,
az elsaj6tit6st.
Az ismeretek feldolgoziisakora fokozatossdgmegtartasa
megkcivetelibizonyos - m6r
comenius 6ltal meghat6rozottelemi didaktikai szab6lyok
megtart6s6t,
melynek ertelmben
az ismeretszerz6s
ritja:
r kcizelitciia tiivolihoz
e akcinnyritcilanehdzhez
. az isrnerttcilaz ismeretlenhez
. az egyszenitcilaz cisszetetthez
vezet
A gyermekekkeielciszdrkdzeli, majd t6volabbi6vodai
kcirnyezeti.iket
ismertessiikmeg.
(csoportszoba,ciltcizci,az 6voda udvara, majd
az 6voda kdzeiebbi-t6volabbikdmyezete:
tizletek,krizleked6s).
Egyes tmiik feldolgozrisakor
korcsoportonkdnt
tartaimabanes terjedelmebenkell 6s lehet
differenci6lnia tanulAsanyag6t.pl.: 3-4 evesekhazityuk(kakas,
tyuk, csibe),
4-5 dvesekhiizi kacsa,h6zi lrid,
6-7 6vesekhazi pulyka,h6zigerlamb,
gydngytyuk.
A szemliletessig elve
A szemldletesseg
elve biztositja, hogy az elsaj6titort ismeretek megfeleljenek
a
val6s6gnak' Alkalmaziisakor elengedhetetiena gyermekek
megfigyeleseinektudatos
iriinfitdsa, a l6tottak elemzesea megfelelcibelsci
kip kialakit6siihoz. A szemldletess6g
elv6nek 6rv6nyesit6sehez
igen fontos min6l tcibb 6ri6kszerv bekapcsol6sa,az
elm6nyek
felidezdse,a tirgyak,,jerensegek
szines,jerz6kben,k6pekbengazd,ag,k6pzeretre,
6rzelmekre
hat6bemutatiisa,
leirdsa,<isszehasonlitissal,
p6ld6valmegvil;rgitva.
A szemliletessdg nem azonos a szemldltetdssel!A
szemlletess6galapelv, a
szeml6ltet6s
modszer.A szeml6letessdg
tdbb mint a szemlltet6s
az eglsztanui6sifolyamat
,
jellemzcije'A szemldltet6s
a tanul6sifolyamatbana tdnyfeltriras
sordnfordul elcirendszeresen.
Nem szabadazonbanelfele<ikezni
arrol, hogy a szemldletesseg
egyoldali alkalmaziisanem
kivanatos, hiszen a k<imyezetmegismereseki.ilcincisen
sokoldalf, komplex, dinamikus
folyamat' Ez az alapelv a kdrnyezetinevelsteriiletenj6l
felkdsztilt,feladat6tis szeretcj
6vodapedag6gus
munkejanakfontos szab6lyoz6ja.
Alkalmazhadukegy term6szetijeiens6g,
vagv 6llat,ncivenyjellemzdsekor.
A dffirencidlds elve
A dffirencidlds elve a gyermekekletkori ds egy6ni saj6toss6gainak,
sziiksegieteinek,
ezek eltercijellegdnekfigyelembevdtel6tteszi szriksegessd.
Ez a gyermekisajiitoss6gokhoz
val6 alkalmazkod6son
kiviil jelenti azok egydejri fejlesztesetis. Fcikdntu"gy.,
6letkoru
a ktilcinbcizci
letkorugyermekekegyidejti tanul6siranlt6srtbanvan ennek
nagy
::T111*'
Jelentosege.

46

A csoportszobarendjenek helye6llitris6ban a gyermekek fejletts6gi szind6nek


megfelelcienkapcsol6dnakbe, de mindenkinekkell valamilyen feladatot vegeznie.Ez az
alapelvdrvnyestilaz eszkdzdkhaszn6lat6ban,
a naposi munka iranflt6s6ban,a fejleszt6si
feladatokmegfogalmaz6s6ban"
A visszacsatolds
elve
A visszacsalolas elvenek fontoss6gdt az adja, hogy M 6vod6s gyermekek
tapasztalatszerzesi,
tanul6si tev6kenysegiikeredm6nyess6ger6l
folyamatos visszajelz6st
ig6nyelnek.
A kisgyermekeknek
kev6stapasztalatuk,
erciserzelmi berillit6dasukmiatt igen nagy
sztksdgiik van cselekedeteikfolyamatos min6sit6s6re.Ez a visszacsatol6stdrtnhet
verb6lisan,n6gyszemkozt,
az eglsz csoportel6tt is. N6ha azonbanel6g egy b6lintris,biztato
mosoly.
A megerilsitdselve
A meger6sitds
elvenekldnyegea kiv6natosmagatart6sm6clok,
tev6kenysegek
rcigzit6se
illetve kiktiszdbdldse.
jovobeni megjelen6si.iket
Elcifordul6suk
gyakoris6g6t,
fokozzaa pozitiv
megercisitds,azok helyeslese,illetve cscikkenti azokat a negativ megercisit6s
, azok
helyelenitese.
A kcirnyezethezfrizcidcipozitiv magatartasiform6k, viselkedesimodok alakit6sa
alapvetciensztiks6ges6vod6skorban,pl.: szobanrivenyekmeglocsol6sa.A helytelen,
kcirnyezetreveszelyesmagatart6sgyakoris6g6tviszont csdkkentenikell. p1.: az lettelen
kcirnyezeti t6nyezcik karosit6s6nak,az elcilenyekkelkapcsolatoshelytelen magatartdsi
szab6lyoknaka vonatkoz6s6ban.
Az iletktizelisig elve
Az /letkdzelisdgelve azt jelenti, hogy a k6rnyezetinevel6startalmaa val6sdgb6l,a
gyermek kcizvetlen termdszeti-t6rsadalmikornyezetebcil,a mindennapi gyakorlatb6l
szirmazlk.Ezt az alapelvettdbbfdleszempontb6lis 6rtelmezni.ink
kell. Az egyik szenlpontaz,
hogy a gyermekkcizvetlentiltapasztaljaa termdszetv6ltoz6sait,annaktcirt6ndseit,
pl.: hideg
van, fiij asz6l,esik az esci.A trirsadalmi6let idciszeniesem6nyeit,
aktualit6sait,annakokait 6s
k<ivetkezmnyeit
az 6vodapedag6gus
kcizvetit6sdvel
61ik 6t a gyermekek(pl.: csoporttdrsuk
sztilet6snapjrinak
a megiinnepis6t,
a term6szetiinnepeinektartalmi feldolgoz6s6t).A masik
szempont:a v6rosi 6s a vid6ki kcimyezetbcil
fakadoeltdresekm6s 6s m6sjellegri kcimyezeti
dlmnyeket,tapasztalatokat,
cselekvdsilehetrisegeket
biztositanak(pl.: utazasmetr6nilletve
lovaskocsin,hazi6llatokaz 6llatkertparasztudvariiban
ilietve a falusiport6n). Munkiink soran
trlmaszkodjunkezekre az dlmenyekre es tapasztalatokra,pitsi.ik be 6vodai munk6nkba,
teremtsiinkbizalmon alapul6 l6gkdrt, amely segiti a f6lelmek oldds6t, valamint a k6ros
hatAsok kdztimbcjsit6s6t. Alkalmazkodjunk ezel<hezaz ismeretekhez, 6s ugyanaklior
6rtelmezztikis. Pl.: ne csak tudjrlk a legsziiksegesebb
kdzlekedesiszab6lyokat.hanem
gyakoroltassuk
is veliik. J6 lehetcisdget
teremterrea naposimunka,a kertbenvgzettmunka,
a j6t6k. A kdriildttiink l6vcivil6g nagyongyorsanv6ltozik.Ennekkdvetese.a gyermekeknek
j6l haszndlhat6
ezekrea v6ltozdsokraval6 felk6szitdse
a mi felel6ssdgiink.
A kcirnyezetiikben
ismereteket,
keszsdgeket
6sk6pess6geket
aiakitsunkki a gyennekekben.

A rendsz,eressigelve
A rendszeressdgelvdnek drv6nyestildse a
tenyek 6s jelensegek vizsgrilat6ban
meghatarozott
logikai sorrendbetart6sat
jelenti. Fontostudni azt, hogy a tudom6ny
rendszere
nem azonosa tant6rgydidaktikai rendszerdvel,
mely els6dlegesen
az dletkorhoz igazodik.
Ennekaz elvnek az 6rtelm6benrendszervan a
tanuldsban,s ennekeredm6nyekenta tudiisban
6sa gondolkodasban.
A rendszeressdgelve nagy rugalmass6got
kivrln tervezdsben,szervez6sben,
tanulasiftinltiisban egyardnt' A tanukis anyagrinak
rendszereaz adott idciszakraelkdszitett
tematervbental6ihat6 meg. ugyanakkor tcirekedntink
kell a rendszermegteremt.s*rea
gyermekektudiisribanis.
A jdtekossdg elve
Az 6vodaskoruak tanuliis6nak jellemzrii
teszik szriks6gessd valamennyi
tevdkenysdgtikbena iaulkossag elvertek
ervdnyesitesdt.Elscjsorbanj6tekos modszerek
alkalmazilsivalbiztosithatjukaj6tdk jellemzcijegyeinek
megr6t6t.(Bcivebbena j6t6krol a IV.
fejezetben
volt sz6!)

48

VII. FEJEZET

AZ ovoDAr KORNyEZETT
NEvEI-BS
ru6nsznnu
(Biharini

dr. Krekd llona)

A m6dszer fogalma. kivflaszt6sfnak szempontjai


Pedag6giai Lexikon szerint: ,snodszer, methodus (lat. ut, amely ahhoz vezet): a tevdkenysegek
vegrehajtdsi modja; a hasonlo tevekenysdgek vegzdsenek kdzos eljardsai, ismdtkidd elemei,
eg/-eg)) tevdkenysdgosztaly vegzesdnek modozatai. A tevdkenysdgek sokfiilesdge miatt nent
celszenl altalaban a - 16l beszdlni, hanem az egyes tevekenysdgteniletek -reir6l"22
Az alkalmazhatd mddszerck r endkivtil r'6ltozatosak, sokf6i6k. Csoportosit6suk i gen
bonyolult, tcjbbf6le szempont alapjan lehetsdges. A ktildnbcizci szerzlk elt6rci alapon
csoportositjak(Babinszkij 1985, Harlamov i990, Gaiuzinszkij 6s Jevtuch 1996)
A csoportosit6s lehet:
,, I . Az inJormacio forrdsa szerint:
.
verbalis (szobeli vagy irasbeli),
o

szemldletes,

gr-akorlati modszereket kiilonbt)ztetnek meg egymastol.


2. A tanulok cltal vdgzett megismerci tevdkenyseg szerint beszelhettink:
t receptiv,
o

reproduktiv,

reszbenfelfedez1, heurisztikus ds
kutato jellegfi modszerekrill.

3. Az ohatas logikai irdnya alapjan


o induhiv, illetve
o deduhiv jellegfi m6dszerek kilionbr)ztethet6k meg.
4. A tanuldsi munkn iranyitusanak szempontja alapjdn:
. tanari dominanciaju,
o

kdzos tandri - tanul\i


tanuldi dominanciaji modszerek emlithetiink.
5. Az ohatdsi folyamatban betriltott szerepiik, a didaktikai Jbladatok szerint
t 997)
. az ilj ismeretek tanitasanak - tanulasanak,
.

(Nag), Sancior

a kdpessdgektanitasdnak, tanulasanak,

az alkalmazdsnak.

a rendszerezdsnek ds a rogzitdsnek a m1dszereircil beszdlhetiink.

6. A szobeli kozl6 m6dszereken belill meg szohdk kiikinbriztetni


o a monologikus ds
t

a dialogikus modszereket".23

t' Orov S6ndor:modszer,


Pedag6giai
LexikonII. kritet(ftiszerkeszt<ik:
BrithoryZoltAn,Faluslvdn),Keraban
Kiinyvkiad6,Bp. 1997.478.o.
" Didaktika(szerk.:Falus
Iv6n)NemzetiTankcinyvkiado,
Bp. 1998.284.o.

A m6dszerekteljess6genek
besorohisdt
egyetlenfelosztisi alap sem teszi lehet6v6.Erdemes
azonbanfigyelembevenni olyan lehet6sdgk6nt
6rtelmezve,amelybeaz 6ltalunk v6lasztott
m6dszerekbeilleszthetdk.
A modszerekkivdlasztasaaz 6vodapedagogus
joga dskdtelessege,6s ennekk<ivetkezt6ben
felelSss6ge
is. J6l megv6lasztottm6dszerekalkalmazashval,
a helyi lehetcisegek,
adotts6gok
ismeret6benlehet csak munkdja igazin hatdkony.A rnegfelel6m6dszer,
illetve modszerek
kiv6lasztasanehez feladat. Alaposan ismemi kell hazzit,az
egyes modszerekbenrejl6
lehet6sdgeket,
rendelkezniekell megfeielcielmdletiismeretekkelahhoz,hogy a szempontok
es a m6dszerekktiztitti cisszefiiggdsek
megfogalmazhatoaklegyenekaz alkalmazo sz6mara,
valamintelengedhetetlen
a pedag6giaidontdsekmeghozatalithozsziiks6ges
j6rtass6g.
A mddszerek kivdlasztristinakszempontjai;
o tanul6s tcin'enyszenisdgei,
amelyet a 3-7 dves gyermekek eletkori es egyeni
sajdtossrlgai
hat6roznakmeg;
t az elerendcicdiok a gyermeketkciriilvevovil6g, a term6szeti
4s a tarsadalmrvalos6g
j elensegeinek,
cisszefiiggdseinek
estcin'6nyszenis69ein
ek felt6r6siit;
' az ismeretanyagtartalma es terjedeime - ovod6skorbanelsddlegesa gyermek
kcizvetlenk6rnyezet6nek
megismertetdse;
o a feladatokmegoldiisahozrendelkezdsre
6llc idci - a kisgyemrek szamira nagyon
fontos, hogy tev6kenysegeire
legyen eleg ideje. illetve ha akkor nem, de bel6that6
idcinbeliil tudjabefejezniazt,amit elkezdettl
- mind a vegyeseletkoru,mind u azonos
' a gyerrnekek6letkori6s egyenisaj6tossdgai
eletkoru gyermekeket tartalmaz6 csoportok, egyeni sajritossdrggal
rendeikezcj
gyermekeineknevel6serendkivi.ilv6ltozatosm6dszereket
igenvel;
r a helyr lehetcisegek
- a teleptil6sjellege szerintilehetcis6gek
(v6rosi, vid6ki 6voda)
illetve az 6vodaktizvetlenkdrnyezetenek
jellemzcii(kiskertek,i.izemekstb.);
' M aktudlis lehet6sdgek- az 6voda 6ltal biztositottr6rgy feltdtelek,munkajellegri
tevdkenysegek,
a j6tek eszkozei;
a tz aktuillis esem6nyek- melyek a termdszeties a
t6rsadalmikcirnyezetesernenyei
egyarrlntlehetnek;
t az ovodapedag6gus
szemlyis6ge
- szakmaiesm6,Jszertani
felk6sziiits6ge,
hivatrisbeii
elkcitelezettsege;
jellemz6i, elvei az 6vod6sgyermek
' M ismeretelsaj6tit6s6s alkalmazasfolyamatanak
6rtelmik6pessegeinek,
pszichikaisaj6tossilgainak
megfeielcien;
. az egyesm6dszerekeltercihatekonysiiga,
nehdzsegifoka.
A m6dszerekalkalmazrisdban
a komplexit6stkell el6terbe helyezni. Onmagribanegyik
m6dszer sem kell6en hatdkony,a m6<lszerekkombindci6jaadja a
megval6sit6siegjobb
lehetcis6gdt.
Ebben a komplexitasbana cselekv6snek(tev6kenys6g),a szeml6letnek(a
kdpnek;6s a besz6dnek(a sz6nak)az egymdshozvaloviszony6tkell
helyesen6rt6kelni,
6rtelmezni.
Ebben a jegyzetben term6szetesen
tdrgyunk kettris kcitcid6s6nek
(pedag6giai6s
termdszettudomanyos)
megfelercifeifog6sban
j ellemeztiika m6dszereket.
A kornyezeti nevel6s hatdkonysrig
at valtozatosmodszerekalkalmazitsavalbiztosithatjrlft.4
kulcinbcjz6m6dszerekmiis- 6s mas m6don hatnak a gyermekre,szemelyis6gi.ik
min6l tcibb
oldalirfejlcid6s6telcisegitve.

A kiirnyezeti nevel6sm6dszereinekfelosztisa
Targyunk szempontjiib6la m6dszereket k6t csoportra oszthatjuk: hagtomdnyos
ismeretszerzfmddszerekre.
pedagdgiaimddszerekre6s specidlistermdszettudomdnyos
A modszerekelemzesekorkdvetett sonendisegnem fontoss6gisort jelent, hiszen a
a dont6.
m6dszereknek
az adotthelyzetbentdrtencialkalmaz6sa
H agt omdnyos p edagtigiai mddszer ek
magtardzat
elbeszdlis
beszilgetds
szentliltetds
g:akorlds
ellen6rzds
drtdkelds
projekt
jtitdk
,Vagltardzat
A ,,magtarazat":olyanszobelikbzl6 t oktatasimodszert (szobelikdzlds),arnelybena
targtak, jelensegekldnyeg,lnekkiemeldse,a t torvdnyek,t elvek, t elmdletek6s > szabd:l,vok
logikus kifejtdse,feltdrasa ds megdrtetdsedominaf'24Nem egyszenikcizls,hanemkifejti az
objektiv val6sigban meglevci inform6ci6kat. Feldolgozva azokat, segiti az ismeretek
kialakulas6t.
szab6lyok,
amelynekc6l-iadsszefiiggdsek,
A magyarazatsz6belimegnyilatkoz6sunk,
igyekszikbemutatni.
amellyeljelensdgekokait,kcjvetkezmenyeit
fogalmakmeg6rtet6se,
A hat6kony magyNtaatra jellemzci, hogy j6l elcikeszitett,meghat6rozottcelja,
van, 6rthetci,
megtervezettlogikai menete van, a gyermekek fejletts6g6velcisszhangban
beiktat6sa.
6s az eszkcizcik
vii6gosa fogalmazas,
megfelelcia p6ldakkiv6lasztdsa
a
a fogalmaz6sbelipontatlans6gokat,
Kertilni kell a logikai kcivetkezetlens6geket,
A magyarizal sordna
a nem megfelelcisz6haszn6latot.
semmitmond6megfogalmaz6sokat,
figyelem fenntart6s6nakegyik m6dja a v6ltozatos krdesek megfogalmtzasa,amelyek
ismeretekfigyelembev6tele.
tapasztalatok,
aktiviz6ljaka gyermeket.Igen fontosaz elozetes
teszi,hogy amagyar|zatotmindig kiserje
szintjesziiksegess6
Az 6vodasokgondolkodasarlak
bemutatas,amelyhez c6lszeni val6s6gos tdrgyakat, modelleket, k6peket, audiovizu6lis
alkalmazni.
eszkcizciket
Ugyanakkornagy figyelmet kell arra forditani, hogy a bemutatAsne legyenonclu,
szervesen
epi.ilj6nbe a magyariyatba,a fogalomldnyegdrevonatkozzon.
alkalmazhatoa termeszetijelensegek(pl.: a ntiv6nyekes
Ez a m6dszerkombin6ci6
tArgyai,jelens6gei),t6rsadalmiesem6nyek,- az
term6szet
6s
elettelen
az
6lci
6lete,
6llatok
emberek egymashozffizcidri kapcsolatai,szerepei- jellemzdsekoregyar6nt.Egyijttesen
6s a bemutat6sbiztosidaa vizuAlis(kpszeni)6s a verb6lis(nyelvi)
alkalmazva,amagyarbzat
egyseg6t. igy &z drzekszervi megismer6s szervesen
ismeretszerz6s
tapasztalat 6s
kapcsol6dika sz6beliismeretszerz6shez.
2o
Lappints Arped: magyarAzat Pedag6giai Lexikon II. ktttet (fciszerkesztok: B6thory ZoltAn, Falus lv6n),
Keraban Kcinyvkiado, Bp. 1997. 414.o.

5l

Elbeszilis
Az ,,elbeszdlds:szobeli informaci6kdzlds, a kiil\nbtizti -*
tdnyek, jelenstlgek,
folyamatok ds esemtlnyekeleven es szemleletes/ -- szemldletesseg/
kifejtdstire. Olyan .ohatasi modszer, amel.r-a tanurok megrdv|
- ismereteire tamaszkocrvaui - kdpzetek,
ismeretekkialakitdsatteszilehet6vd,'2s.
Az elbeszdl6s
az a m6dszer,amellyelvalamelyszemdlyt,t6rgyat,esemenyt,
jelens6get
erzdkletesen,
szemldletesen
tudunk verb6lisana gyermekekkelmegismertetni.A gyermekek
kdpzelet6t,6rzelmeit mozg6sito olyan konkret inform6ciok
dtad6siiraalkalmas, amely
eIscisorbanaz lrzekszerrr
ekkel feIfoghat6 tuIajdonsrlgokat kcizvetiti.
Amennyibena gyermekeknekaz adottt6makcirben
nincsenekkell6enkialakult kdpzeteik,az
6vodapedagogus
szemldletesbesz6ddtcelszeni a szemlelte,., nul" nrJapr*r"val6s6gos
t6rgyak,filmr6szletek,fenykepfelvdtelek,
hangfelvetelekfelhasznrilas6val
- 6lmdnyszeriibb,
vil6gosabbri
6s drthetcjbbe
renni.
Az eibeszdles
t6m6jalehetb6rmelytermdszeti
vagy t6rsadalmijeiens6g,
esem6ny.
Az
elbeszdlds
m6dszeretk6tf6lemodonlehetalkalmazni:
e sz
elbesz6l6selegyen szines es nyelvileg j6l rnegforrn6lt,
amely
'vodapedag6gLrs
szeml6letess6,
drdekessteszi a fejleszt6si feladatok megval6sitas6r,
fejleszti a
gyermekek k6pzelet6t,gyarapitja szdkincsriket,gazd,ag
drzelmi hat6sokatbiztosit
szilmukra,
o gtermekek elbeszeldseik sorin megfigyeldseiket,
dlrndnyeiket dsszefiiggcien,
folyamatosanmondj6k el. Ezert aj6nlott ezt a m6dszert
inkiibb 5,6 es 7 6vesekn6l
alkalmazni' Az 6vodapedag6gus6rdekicid6se,kdrd6se
serkenti a gyermeket
dlmenyeinek6sszefi.iggci
elmond6s6,ra.
Az elbesz6l6salapj6ulszolg6l66lm6nyfakadhategyeni,
otthon,csalddik6rben szerzett, es
csoportos, 6vodiban szerzetttapasztal
atb6l.
Ktilcinbozci feladatok megvai6sit6sakoralkalmazhaduk
erdeklcides felkelt6s6re, az
isrneretanyagfeldolgozisira, a tapasztaltakrendszerezesere,
rcigzitesere.Az 6vodai
kdrnyezetinevel6sben
6ltalebanm6sm6dszerekkel
egytittalkalmazzuk.
Az eibeszeldstrirgya lehet a termdszetijelens6gek,pl.: vill6m,
mennyd6rg6s,sziv6rv6ny
keletkezdse,
nciv6nyek,rillatok6lete,,,6llatszi.iltik"
6skicsinyeikkapcsolata.
M egheszdtis (beszilgetis)
A ,,heszilgetds, megheszdds"; a hagtomany,osoktatas
kerdve_kifejtd modszere,
arnelyndla tcnulok a pedagogusattal
feltett kdrctdsekds az azokra aclotr valaszokalapjan
sajdtitjnk el a tunanvagot. I -eg.vbenaz elsajatitott +
ismeretek ..+ ellenhrztistlneka
legkdzvetlenebb
mddja".26
Didahikai szempontbol a beszdlget6slehet : elcjre
megtervezett kdrdds
felelet,
problemamegoldiis,
vagy szabadbesz6lget6s.
A megbeszelds,
beszelgetds
az a m6dszer,amelynekalkalmazdsakor
rJial6gustfolytatunka
gyermekkel, azazklr des-felelet form6j6ban doIgozzuk fel
az i smereanyagot.

t-anqtntsArp6d: elbesz6les,Pedag6giaiLexikon I. kcitet(fciszerkesztcik:


ll
Bdthory zoltan Falus lv6n), Keraban
Krinyvkiado,Bp. 1997.336.o.
Katalin: megbeszel6s(beszdlgetes),Pedag6giaiLexikon
L kcitet(foszerkesztcik:Bithory Zolrin Falus
-" lth:t-Keraban Kdnyvkiado,
Ivdn),
ep. l9l7. Za.o.

52

Eredmdnyessegenek tdbb feltetele van:


.
a tdma

.
.
o
.

a problemafelvetessel tdrtend kezdds,


a jol tervezett, inditd kdrddsek,
a kdtetlen, oldott ldgkdr, amelyben lehet kdrdezni, 6s lehet hibazni is. benne
megnyilvanulhat kreativitasuk ;
az 6todapedag6gus magatart6sa

'/ gyfijtsecisszea t6mamegbeszeldse


szempontj6b6l
hasznosjeliemzciket,6s
Beszdlget6sre
az eglsa egyUtttdltdtt nap rendeikez6siinkrettll. Az elcire ,,megtervezett"
temirkhozkapcsolodojelens6gek,dsszefiigg6sek
feltir6sSntul, a vdletleniil,a spont6nmodorr
ad6d6tanuia^si
helyzetekkihasznrilasA.ra
is alkalmas.Pl.: leesikaz elsciho, nagy cseppekben
hullik az esci, ismeretien madar erkezett a mad6retetcjhciz,
valakinek megszriietetta
kistestv6re.
stb.
A modszerrendkiviil fontos eleme a kdrde.s.A k6rd6seketszint6n sok szenrpont
alapjanIehetcsoportositani.
c A kerdez6sc6lja,funkcioja(azirhnyttfs form6ja)szerinta krd6slehet:sugaimazo,
riryezeto6s gondolkodtat6k6rdes.
juttat6siihozajanlott l'eltenni.Pl.:Ha kin6zel az abiakon,
sikerdlm6nyhez
l6todugye,hogy stit a nap?
gyenneknekkell eldcjntenie,
hogy melyik a helyes.Pl.: ez az alma piros,
vagyz6id?
juttatja el a gyermeket.Pl.: Milyen idci van cisszei?Mi
megv6laszol6siihoz
tdrt6nik a nciv6nyekkel?
Mit csindinakazokaz 6llatok, amelyekneknincs
mit ennitik?
megliltAsdban
levon6s6ban.
Pl.: N{jert
, az itlletalkotisbana kovetkeztet6sek
bujnakel cisszela bdkak?
Fontos, hogy ezen k6rdesek alkalmaz6sakorbetartsuk a helyes sorrendet. A
gondolkodtat6kerdesttegyiik fel elciszrir,es ha arra nem tudnak vdlaszolnia gyermekek,
akkor segitsrinkr6vezetci
kerciesekkel.
Sugalmazokerddstcsakneveldsicellal alkalmazzunki
t Az elvarhat6v6laszjellege szerint a kerdes lehet: t6nymeg6llapit6,felsoroldst
igdnylci,ok-okozaticisszefiigg6st
6selemikovetkeztet6st
felt6r6.
csindla kutya?
szeml6lteteshez,bemutat6shozkapcsol6dik.Pl.: Mi van a kutya fejdn?
Miket ndztiinkmeg tegnapaz 6llatkertben?

53

iiltettinkt6lenvirdgokata kiskertbe?
o A nyelvhelyessdgszempontjilb6la k6rdds legyen:
vil6gosan megfogalmazott,
egyszeni 6s 6rthetci,rcivid, 6s konkr6t valamint az eppen6rzdkelhetti,6szlelhetci
dolgokra,tulajdons6gokra
vonatkoz6
A kdrd6seknyelvi megfogalmaz6siiraegyr6szt azertkell igen nagy gondot
fordftanunk,
mert az 6rthetds6g,a szabatosmegfogalmazashat a gyermekek v6laszaira,
m6srsztaz6rt
mert az 6v6ntj beszedeminta a gyermekeknek.Ezert a k6rd6sek
megfogalmaz6san6l
tcirekedntink
kell a nyelvhelyessdgi
szempontokbetarlas6ra.
A szakirodaloma io, a helyes kdrdezis jellemz6it a gazdagempirikus
kutat6si anyag
alapj6na kdvetkez6kben
adjameg.
A kdrdds:
o legyenpontos,vil6gos, rcivid s egy6rtelmri,ne legyen
tfl 6ltalanos,illetve [n.
kettciskdrdes;
o feleljenmeg a gyermekek6rtelmi szfnvonaliinak,
ne legyense tril egyszeni,se t6l
bonyolult;
o mozdftsa elci a gyermekek gondolkodasanakfejlciddset
min6l tribb legyen a
gondolkodtat6k6rd6s;
gyermekekkapjanakelegendciidcit a gondolkod6sra,
az egydnikiilcinbsegeket
' a
vegyiik figyelembe;
o a kerddsaz egszcsoporlnakszoljon, tcirekedjtinkarra,
hogy mindenki kapjon
lehetcisdget
a v6laszad6sra;
o mindl tcibbgyermeketaktivizriljon.
H eh,ys\s,kdrdezesieljarrlsoka kdvetkezcik:
. szuggesztiv,
sugalmaz6,
eldcintendci
kdrdesekfeltevese;
. fjrafogalmazott,ismdteltkrd6sek;
o a k6rd6seknek
az 6vodapedag6gusok
6rtalimegvdraszor6sa;
. a gyermekekv6laszainak
rendszeres
ism6tl6se.
A gyermekekhelyes v6laszaitegy-egydicsdrciszoval,mosollyal,megfelelci
gesztussal
isme4'tikel. R6szbenj6, vagy rossz v6lasz eset6ndifferenci6ltankell drt6kelntink
. azaz a
pozitivumokelismerdse
mellettfel kell t6rnunka negativumokatis.
Pozitivelemeketnem tartalmazovilluzniil tdmogat6,b6torito6rr6kel6stadiunk.
Pedagogiaiszempontholkeriitend| reagdlasok;
r elmarasztal6
szavak;
r cinikusmegjegyz6sek;
e a helyesv|lasz negativert6kelese;
. az 6rtdkel6selmaradiisa.
Szemldltetis
A ,'szemldltetds:a szemldletessdg
elvdnek a gyakorlatban tdrtenri ervdnyesitdse,az
ohatas folyamatdban alkalmazott eljaras, amely egyardnt vonatkozik a pedagogus
es a
tanul6k tevekenysdgdre'
Az oktatdsfolyamatabanfelhasznalt eszkdzdk(szemldltet7eszk6z6k)
vdg) a valdsdgtargtainak dsjelensdgeinekmeg1figl,el\se
teszilehetfivdaz drzdki,lszlelist,,.27

''' Tonrpa Kl6ra - T6thn6


Kiss Agnes: szemleltet6sPedag6giaiLexikon IIL kdtet (friszerkesztrik:
fo_rospataki
Bdthory ZoltA4 Falus lv6n), Keraban K<inyvkiad6,Bp. 1997.
-370.o.
54

A szeml6ltet6s (demonstrdci6) olyan m6dszer, amelynek alkalmaz6sakor


meghatdrozott tiirgyak, jelensdgek, folyamatok 6szlelese, elemz6se t6rt6nik. A
term6szettudominyosismeretek alapozrls6ban,fogalmak kialakitis6ban 6ppfgy, mint a
ievdkenys6gek
elsaj6titasiiban
a szeml6ltetds
igen fontosszerepettciltbe.
A szemldltetdshozzdjarul :
r a gondolkodasfejlesztds6hez
(kepszeni-szeml6letes);
o a fogalomalkot6shoz,
a tev6kenysdg
elsaj6tit6s6hoz;
o a tanultakgyakorlatialkalmaz6silehet6s6geinek
felt6ras6hoz;
. a megismertj elens6gekszenrl6letes
rendsze
rez|,shez,
oszt6lyoz6s6hoz;
. a gyermekekerdeklciddsdnek
felkelt6sehez.
A szeml6ltetdseredmenyessdgenek
feltdtele;
o kapcsol6djona tdbbi modszerhez;
o mindengyernreksz6rnara
j6l kcivethetci
legyen;
. emeljeki a l6nyeget;
r aktiviz6ija a gyennekeket;
o elscidleges
16gzit6s,resz6sszefoglal6s
kapcsol6djonhozz6;
c alkalmazkodjonaz adottcsoportfejlettsegiszintj6hez.
A szemleltet6s6ltal6bannem elkiil<intilten,hanem sz6beli m6dszerekkel(magyarizar,
eibeszdl6s)egyi.ittjelenik meg. A kdp es a szd egysegehezovodriskorbanazonbanmeg a
cselekvisis hozz6tartozik.
A szemldltetesnek
minden gyermek 6ltal jol krivethetcinek
(6rz6kelhetcinek,
l6that6nak,
hallhat6nak)kell lennie.Fontosa l6nyegkiemelese.A mddszerakkor lesz igazin hat6kony,,,
ha a gyermekekaktivak.
Szeml6lteteskor
a val6s6gtargyait,jelens6geit,illetve azok itbrhzoliis6t
hasznaljukfel. Az
erz6kelesen,
6szlel6senkeresztiilmegval6sul6elevenszeml6letetkivanjuk biztositani.Ez a
m6dszer iranyulhat a krjrtilcittuk l6vci vil6g b6rmely jelensdgre.t6rgy6ra, szemdiydre,
cisszefiigg6sdre.
A szemleltetestcirtdnhetkdzvetleniils kdzvene.K\zvetlen (az ovoda udvardn,kertjdbena
ktilcjnb<iz6term6szetkdzelis mestersdges
t6,rsul6sokban
stb.) szeml6ltetessel
a helyszini
foglalkozasokkeretdbena k<imyezrival6s6gjelensegeit,targyait 6s azok cisszeftiggeseit
tarhatjukfel. Bemutathatjukpl. az 6ptileteket,a kozlekeddsieszkcizciket,
a ncivenyeket6s az
dLllatokat.
Krizvetett szemldltet6ssordn a csoportszob6bair,
a mfzeumokban a dolgokat.
t6.rgyakat,jelens6geket es cisszefiigg6seiket
jelenithedtik meg v6ltozatos eszkdzrjkkel
(videofilmek,makettek,kpek,rajzokstb.)
A magtarazatelsszemldltetds
- a tapasztalatok
kcjzvetitesdnek,
az ismereteketadas6nak
e
kt m6dszere- a gyakorlatbanegyiitt, cisszekapcsolodva
kertil alkalmaz6.sra,
l6thatov66s
hallhat6v6t6ve a kdrnyezcivil6got a gyermekeksz6m6ra.Az dvodrisgyermekgondolkodrisi
k6pessegeinek
fejiesztese,valamintaz 6ltalanosiskolai term6szettudom6nyos
nevelsrevalo
felkdszitdseegyarilntigenyli a magyariuatotds a szemldltetest.A fogalmak alakit6sd.nak
elengedhetetlen
feltdtelea kdmyezdvil6g targyainak,jelensdgeinek6s tdrvenyszenis6geinek
min6l ritfog6bb,pontosabbmegertese.Ugyanakkorgondolkodrisukfejletts6g6neka szintje
ktilcin<isenfontoss6 teszi a cselekvds-szemlelet
6s a besz6d, a vizu6lis 6s verb6lis
ismeretszerz6segysdg6nekmegval6sitas6t.igy az I. jelzcirendszer6ltal megvalosulo
szemldletes,
kdpszenimegismershezhozzit
kapcsol6dika II. jelz6rendszer6ltal megvalosul6
sz6beli ismeretszerzes.
A kepi es sz6beli ismeretszerzds
belsciarrinyaikiildnbdzhetnekaz

alkalmazotteszkdzdkt6lfiigg6en,6s az egyeskorcsoportokfejlettsdgi
szintje szerint.Igen
l6nyegesazonban,hogy a kip esa sedsohanem szakadhatnak
er egymrrst6l.

Gyakorlds
Ez a modszer az 6vodriban igen nagy hangsflyt kap. Hiszen
a kisgyermekek
ismereteiketmanipuhici6kcizbenszerzik meg. Igen .i.ir.n tev6kenysegre
motiv6ltak, ezen
sajrltossrigukhozfeltdtleniil alkalmazkodnunkkell. A kiildnbcizci
tevekenys6gi form{kban
megval6sul6 cselekvdsekkdzben a gyermekek jobban megismerik
a t<ctrtitcittut<
l6vci
targyakat,dolgokat,j elensegeket
6sdsszefiiggdsUket.
A tevekenysegek
j ellegekorcsoportonk6nt
v6ltoz,5.Minden koroszt6lynakmegvannak
azon dletkori sajrltoss6gai,
amelyek a jrit6kban,a munkatevekenys6gben,
illetve a tanuliisi
folyamatban lehetciv6 teszik a kcimyezeti tapasztalatok
felhasznaliisat,az ismeretek
alkalmazds6t.
A 3-4 dvesekszi{maraa sok mozg6ssal,
cseiekvessel.ldro
ter,ekenyseg
az 6rdekes.A 45 6vesekreegyreinkiibb a belscitev6kenys6g,
az 6rtelmiercikmiikcjdesea jellem 26.Az 5-6,7
evesekndla cselekvesta gondolkodasv6lda fel. A gyerrnekek
szdmdraa legoptim6lisabb
fejlesztcihatristolyan feladatokkalerhetjtik el, ameiyet
megfeleineka k-orcioporti6s az
egy6nifejlettsegnek.
A gyakorldsnak
nagyszerepevanaz iskoraalkarnrassdg
krarakui6sdban.
Ezenm6dszeralkaimazils6val:
o a gyerrnekekmegtanuljakfigyelmriketa nevelo
magyarazatd,ra
ird.nltani;
. fejl6dikfeladattudatuk;
r gondolkodrisuk
a feladatmegolddsirra
aktiviz6rodik;
o kdpeseklesznekc6ltudatos,ertelmimunkik vegzdsdre.
A kcirnyezetiismeretek gyakorlhslra az ovod6s gyermek bdnnely
tevekenys6gi
formaja alkalmas.A legkcizvetlenebbtil
a kisgyermeksraniera legkedvezcibben
azonbana
jatdkbanval6sul meg' Pl.: a gytimdlcscikkel,
zdlds6gekkeikapcsolatosismereteka piacos,a
munkajellegritevdkenysegek,a babakonyhaij6tdkban gyakoroihatok
,,6szrev6tlentil,,,
a
nciveny-6srillatgondozasban
szint6n,,ad6dnak"gyakorl6silehetciseeek.

Ellendrzis es drtdkelis
A kcimyezetmegismer6sere
neveldsegeszfolyamat6t6tsz6vr.
A vil6ggal ismerkedci kisgyermek tapasztalats
zerzsetaz ovodapedag6gusnak
folyamatosanellencirizniekell, hiszen ezeka tapasztalatok
adj6k az ismeretekalapjait.Az
ellencirzessel
egytitt tdrt6nik az 6rt6kel6s,hiszen a gyermekmegnyilv6nul6sait
valamilyen
m6don ertdkeljiik. Az 6rt6kelestdrtenhet sz6ban, de egy
mosoly, egy pillant6s, egy
fejmozdulat is el6g olykor. Ebben az 6letkorbantermeszetesen
a dics6ret, a gyermeki
tevekenysdg pozitiv 6rtekel6se a kivdnatos, azonban a
negativ megnyilvrinulasok,
magatart6sform6k
elutasitiisa,helytelensegtikindoklasasemn6lkiil6 zheto.
A gyermekek 6letkori sajdtoss6grib6lad6d6an sziiksdges az
rilland.6 folyamatos
ellencirzds,
a szeruetttapasztalatok,,mincisdgi"6ttekint6se,ds ugyanakkor
elengedhetetlen
azokmegereisit6se
illetve c6folata, azazaz6rt6kel6s.
Az ellencirzdsds 6rtekel6sjelentcis6g6tkiemeli, hogy a gyermek
szamira a
termdszettudomdnyos
nevels alapoz6sadrdekdbenrendkiwl fontos a k<irnyezetrcil,
a
kcirnyezetebci
I gy'rijt6tt ismeretekmennyis6ge6s mi ncisege.

56

Projektmtidszer
A ,,projekt (lat.: "terv") a pedagigidban az a sajatostanulasi egysdg,amelr-benegyes
' tanulok v. -, tanulocsoportokrinalloan, a tudomanyoskutatast modellezvesajatitjak et c
tananyagot."2S
,,Projehorientalt tanulas - amelyben ,,a pedagogus hatarozza meg a lananyagon
beliili ds kiviili tdmat elSre meghatsrozottcdlok ,6.rdekdben,
viszontq tdma felColgozosa,az
eredmdnybemutatasa,az drtekeldsa projehoktatasra.iellemzdmodontr)rtdnik".2e
Az a m6dszer,amely a gyermekek6rdeklcides6re
dptil, az 6vodapedag6gusok
6s a
gyermekek k<jzds tevekenysdgenalapszik, 6s projektek sorozatak6ntszewezi meg a
megismerdsifolyamatot. A projektek komplex feladatok, kciz6ppontjukbanvalamilyen
gyakorlatitermdszetti
problemavan. Az lettelkapcsolatban
l6vcit6m6kkapcs6na gyermekek
cintev6kenyseg6re
helyezi a hangsrilyt.A megfeleicitema, a hely 6s a szemdlyek6ltal
meghat6rozott,
ezeft mindig konkr6t es egyedi. A gyermekekeim6nyeinalapszik es minr
feladatterv'nek
fontosjellernzcijea tudatostervezds.
A projektmunka felt6tele, hogy megfeleici legyen a tartalom, tz osszhang a
tevdkenysegformak
es a gyermekeksztiks6gletei,
lehetcis6gei
kcizcitt.
Az ovodai kdrnyezeti nevelds folyarnatdbana projektm6dszert a kcivetkezo
sajdtossagai
teszikrendkivi.ilj6l alkalmazhat6vii
(Palh sandornyomiin):
o egy probiema,tdmakdrtcibbszempontffeldolgozilsdt
teszileheiriveazzal,hogy
a t6makrircik
t6m6itevdkenys6gben
val6sulnakmeg;
. az egymdshozkapcsol6d6 ismereteketa gyermekek 6rdeklcid6s6tcil
fiiggoen
integr6lja;
o a tev6kenyseg
lehetj6t6k, vagya feln<itteltal felajanlotttev6kenys6g;
o hosszabbidcin kereszttil- tdbb nap vagy het sor6n - valcisulmeg, mikcizben
vriltoztathatj
6.{c,
b6vithetika gyermekek;
o megval6sitas6ban
a csal6d,a sziilcikis segithetnek,
a gyermekotthoni tapasztalatai
jol felhaszn6lhat6k;
. a gyermektevdkenys6g6ben
citvcizcidik
a j6t6k, a munkaes a tanul6s;
r a kcjrnYezetktilsci megjelends6ben,
a csoportszoba
kpdnekmegv6itoz6s6ban
is
tiikrcizcidheta projekt tartalma.
A gyakorlati megvulosilrjssordna feladatoksonendjea k<ivetkezo:
r a probl6makcir
megfogalmazisaa gyermekek6rdeklcid6se
alapjan;
o tery ktjszitesea gyermekekeddigitapasztaiatai,
tov6bbielkdpzel6sei
alapj6n;
. a tdmalidr integr6lt lehetcisdgeinekfelt6r6sa, a megfelel6 tevdkenys6gek
kiv6lasztasa;
. a megvalositishoz sziikseges ,,forr6sok" felt6.r6sa, felhaszn6lhat6s6guk
(kcinyvek,anyagok,eszk6z6k);
megszervezse
r a heti terv vdglegesitdse,
vegiggondoivaa szem6lyrsegfejleszt6s,
a keszseg,a
kepess6g
alakitaslehetcis6geit.

" Bokkon L6szl6: projekt Pedagogiai Lexikon IIi. ktitet (fiiszerkesztcik: Bithory ZoltAn, Falus lv6n), Keraban
Kcinyvkiado.Bp. 1997. 215.o.
-'Hunyady Gytirgyne - M. Nridasi Miria: Pedagogiaiterv'ezes.Comenius Bt. Pecs.2000. i 13.o.

A prqekt gtakorlati megvarositasca kcivetkezcildpdsekben


tdrtenhet:
t A projekt tartalmat klpezd probl6makcir
megkeresese,megfogalmaz6sa.Azaz a
gyermekeket az adott idciszakbanleglobban erdekl6,
f.ginL,iUU foglalkoztat6
dlmenyek,probldmik, t6rgyakfelterk6pezdse.
Majd mindezekalapjanklvetkezhet
a gyermekekhez az adott idciszakban legkcizelebb
6116 prob!mak6r
megfogalmaz6sa.
t A projekt tervdnekelktiszitdse.Ennek alapja
a gyermekekkeltdrt6ncjbeszelget6s,
amelynekc6ija a gyermekekelmdnyeinek,tapasztalatainak
megismer6se.
Ezut6n
azt kell felt6mi, mit szeretndnek
csin6lni,m6g mit szeretnenek
megtudniaz adott
t6miban' Szem6lyszerintismervea gyermekekig6nyeit
a tevdkenyJegi-cselekv6s
listiit ennekmegfelel6enlehetelk6sziteni.A projekt lez4r6sa
ur6n lehetcis6g
van a
gyermekeknek a rnegismert rij dolgokr6l
kialakult velemenyevel val6
megfeleltet6sre.
A kdztismegbesz6leskor
az 6vodapedagogusnak
is lehetcisge
van
terveitismertetni.
o A tdmakrir integralt lehetrisdgeinekfeltinilsa.
Az ennek megfelelc! tevkenysegek
megkeres6se.Azon tev6kenysdgek,melyek a gyermekek
erzelmeire epitve
gyarapitjak ismereteiket.
o A projektmegvalositasahoz
sziiksdges
fonasokfeltdrdsa,megszerv,ez6se.

egy6nitapasztalatait
vonjuk be.
tapasztalat
gy,rijt6s).
6sszegyiijt6se.
o A projekt heti tervdnekveglegesitdse,
A fontosabb tevekenysdgek,esemdnyek egym6sut6nis696nak
megrillapitasa
ttikrdben,figyelembev6ve a szemdlyis6gfejlesztes
iehetcisegeit.
a kdszseg6s a
kepess6gek
alakitiis6nak
felt6teleit.
A projektm6dszerrelteh6t a gyermekek 6rdekl6d6s6nek
megfelekien komplexen.
kiil0nbdz6 tevdkenys6geilehetdsdgekbehgyazottan,
min6l tiibb r6sztvev6 bevonis6val
dolgozzukfel a t6m6t.
A huliaddk fblhaszn6ldsanak
ndhany lehetcis6gdt
mutatjuk be a jegyzetXII. fejezet6ben
tai6lhat6projektekben.
J6t6k
A "iatdk" "" 2' gtermeki - ; a kisgvereka ktilvilagb6t
ds a sajat belsti vilagabot
szarmazrj tagolatlan benyomdsait
idrikcselekvdseivel tagitja. A - kiemelt jelent7sdgti
taidkozo!^o tevekenysig, a gtermek legfontosabu
teiekenysegrendszere, fejlpddsdnek
kulcsa."3o
A jatdk a nevel6sbensokfdle funkci6t tcilthet be. igy
a kcimyezeti neveles
folyamatdban mint m6dszer is alkalmazhat6, j6t6kfajtankent
m6s 6s m6s tartalmi
jellemzcikkel'Hiszena kcirnyezetmegismerdse
jilt6k, a;atel 6heny6nek foniisa a kctrnvezet.
@onII.k<iter(f<iszerkesztcik:BrithoryZo|t^n,FalusIv6n),Keraban
Ktinyvkiad6,
Bp.1997.136.o.
58

A j6t6kok valamennf fajt6ja rendkivi.ilfontos a kcirnyezetinevel6sben.Kiilcjncisen


a szenzitiv
j6t6kokalkaimazhat6k
j6l. (Reszletesebben
a IV, fejezetben).
Hiszen az 6vodiis gyermek gondolkod6sa,amely szeml6letes,kepszerii,konkret,
erzki
tapasztalatokhoz,
cselekvesekhez
kdt6dik. Nem kepes mdg az dszleltjelensdgekl6nyegenek
kiemel6sdre.Ezert kell min6l t<ibb lehetcis6getbiztositani az erzekszervltapasztal6sos
tanul6sra.
Specidlistermdszettudomdnyos
megismer6modszerek
meglligteles
leirds
dsszehasonlitds
becsl6s-miris
viugtilddds - k[sirlet
Megfigtelis
(mint oktatasi ntodszer):termdszetesen
'4 ,,megfig\,'elds
vctgt)mestersegesen
el1iddzeft
szituaci6bana --, tenyfeltarassal
felism"r"rrt segitc _
- tdrvdnyek, trjrvtjn.yszertisegek
oktalasimodszer"..3t
A megfigyelesalapvetci
tudom6nyoskutatomodszer,
alapjaatcibbiismeretszerzci
m6dszernek.
Az iskolaskori fogalmiabsztrakttanuldsracsakakkor leszk6pesa gyermek,ha aztmegelcizte
nagy sz6mumotoros vagy perceptudlistanulas.A fogalomalkot6snak
ugyanis felteteleaz
alapos6s differenci6lt6szlels,amely a c6ltudatos,m6dszeresmegfigyeldsreval6 kepess6g
ndlkiil nem lehetsdges.
A megfigyeldstulajdonk6ppen
nem m6s,mint cdltudatoseszlel6s.Enneksor6ntcirtdnikmeg a
lenyegesjegyek kiemel6sea l6nyegtelenekkrizril. A megfigyel6ssor6n t6rekedni
kell a
ldnyeges6s ldnyegtelenkiiltinvdlasztds6ra,valamint alapv:etcigondolkodrlsi
mriveletek
meginditiisa.
Az,ivodasgyermekmegismerci
folyamatairamdgnemjellemzcia tudatossdg.
Az 6vodapedag6gus
fontos feladataa gyermekekcsapong6figyelmet,megfigyel6s6t
tudatoss6'c6lzott megfigyel6ssdalakitsa.Ennek 6rdek6benir6nyftani kell
a megfigyel6st.
Tcibbfelelehetcis6g
van ene:
o R6mutatunka megfigyel6st6rgy6ra,felemeljiik, a gyermek kez66e
a_d.juk
azt.
r Szempontokmegad6s6val,
kerdesekkelir6nyitjuka megfigyeldseket.
A gyermekek erzekszerveit,,kieg6szithetji.ik"
eszklzzel, a kezi nagyit6val, amely
"gy
lehet6vetesziaz aiaposabb,
r6szietesebb
megfigyelest.Nagyonfontos.hogy megtanitsukaz
ovoddsokataz eszkdz helyes haszn6iat6ra,valamint alapvetcigondolkod6si
miiveletek
megindit6s6ra.
R6 kell szoktatni a gyermekeketarra, hogy megfigyeleseiketfogalmazz!*,meg
sz6ban,
rcigzitsekrajzban.Ennek soranfejl<idikki egy masik kutat6m6dszerbeni
jartassdguk,arnely
modszera lelras. A megfigyeldshezegy bizonyos idci ut6n kapcsol6dik egy k6vetkez6
kutat6m6dszer,
az dsszehasonlitzls,
amikor a megfigyeltjellemzcikosszevetese
tcirt6nik.A
megfigyel6sek,valamint a hozziljuk kapcsol6d6 tev6kenys6gekir6nlt6sakor bizonyos

' V-ictor Andr'6s: megfigyels, Pedag6giai


Lexikon II. kiitet (f6szerkesztcik: Brithory ZoltAn,Falus lvin), Keraban
K<inyvkiad6,Bp. 1997, 445-446.o.

szempontokm hangsflyt kell fektetni azdn, hogy lehetcis6getadjunk a gyermekeknek


dsszehasonlitiisra
6scsoportosit6sra,
ezzelkapcsolatos
k6pess6geik
alakulasrira.
o A kiv6lasztott t6rgyak azonos es ktildnb6zcitulajdons6gainak
eszrevetetds
e szin
felismertetdssel.
o A sikbeli 6s tdrbeli formak pontos felismersdnek,megnevezs6nek
alakitlsa alak
felismertetessel.
o Mdret felismertet6s;
a tdrbelikiterjed6s,a t6r kiilcinbcizci
irrinyainak6szrev6tet6se.
o A rdszekfelismertete!:se,
a rdsz es eg6sz kapcsolatiinak 6szrev6tetes
e. Az egesz
r6szekb6lval6 cjsszetettsdg6nek
tudatosit6sa.
Megfigyeleseket a term6szeti 6s tiirsadalmi kdmyezetben egyariint v6geztethetiink
a
gyermekekkel'Term6szetikcirnyezetben,
term6szetijelensdgek<isszefiigg6seinek,
nciv6nyek,
6llatok fejlciddsdnek,viselkedis6nekminel pontosabbmegismer6sdtieszi
lehetciv6.(pl.
6vszakokv6ltoz6sai,rovarok fejl6d6se,hrizi6llatok6lete).Tarsadalmikcirnyezetben
emberi
kapcsolatok,viselkedesi m6dok feltilrrls6r,alrendkivtil hatekonyansegiii
a gyermekek
tarsadalmibeilleszkedds6t
(pl. s6taa piacon,l6togat6sa vir6giizletben).
A sztikebbkcirnyezet- lak6hely,telepiils* termeszeti6s tdrsadalmi6rt6keinek
6s
szeps6geinek
megl6ttatrlsa
6smegszerettetdse
ahazaszeretetre
neveldsred6nt6hat6ssa!lehet.
A megfigteleskiilOnb<izci
gyakoris6ggal,vttltoz6helyszinekends elt6r6m6don t6rt6nhet
o Gyakorisagaalapjan egyszervagy
folyamatosan:
(kcrzlekedes)
vagy egy-egydolog (6llat vagy nciveny)megismeresdt.
szrevegydk,megliissik, megdrtsdk a vdltozast, a
fejtcidesl. A iolyamatos
megfigyel6salkalmat ad arrq hogy ugyanazont6ma tartalm6t meghat6rozott
id<iszakonk6nt,
meghatdrozott
idcipontokban
ism6teltenmegfigyelj6[.eli;ut U
megfigyeles alkalmiival tapasztalt6llapotot, helyzetet az elizii megfigyel6s
eredmdnyeivel
dsszehasonlitva
lehetertekelni.(evszakokvilltozasa,nciv6nyek
fejlciddse,
az emberimunka eredmdnyessdge
pl. egy epitkezsn6l).
igy veszik
eszreazokata meg6rt6stelcisegit6cisszefiigg6seket.
o Helysz{ne szerint tdrtdnhet szobaban vagy szabadban.
A rugyez1 6gakat
ndzegethetik
a gyermekekvdziban,vagyndhrinyhettelkescibb
az udvaron.
' A ielenseg, targt megl6te alapjan vdgezhet6 kdzvetlenril vagy kozvetetten.A
kisgyermekszi{m6raa legmaradand6bb
6lmnvt,a legmeghataroz6bb
tapasztalatot
a kcjzvetlen6rzdkel6s,
jelenti,
6szlel6s
Az 6vodrls gyermek 6letkori 6s egydni saj6tossdgainakmegfelelcienakkor a
leghat6konyabb
ez a m6dszer,ha a gyermekekneklehetcisdgi.ik
van kcizvetlen,folyamatos
megfigyeldsre,
fcikdnta szabadban.
Az 6vodaudvaraennekkitrin6 helyszinelehet.
Leirds

'2 Victor Andris: leiras. Pedag6giai


LexikonlI. kdtet(f6szerkesztrik:
B6thory Zoltfn,Faiuslvrin),Keraban
Kdnyvkiad6,Bp. 1997.353.o.

60

A lefr6sa tudomiinyoskutat6modszerek
kozril a m6.sikalapvetdm6dszer.Alkalmas
arra,hogy a gyermekek6lmenyeiket,meg tudj6kjeleniteni,ki tudj6k fejezni megfigyeleseik
sordnszerzetttapasztalataikat.
A 3-7 6vesgyermekeletkorisaj6toss6gainak
megfelelcien
a leirilssz6ban(verb6lisan)
s dbrazolasscl(vizu6lisan)tcirtdnhet.Konkrdt inform6ci6k6tad6sakorfcikenta gyermekek
kepzeletdre,
drzelmeirehat.A szobantrjrt6n6leir6skorlehetris6get
kapnaka gyermekek,hogy
saj6t fejlettsegi szintjiiknek, besz6dkeszsdgtiknekmegfelelcien szamoljanak be a
kcimyezettikben
tapasztaltakr6l.
Az 6vodapedag6gusnak
nagy figyelmet kell forditaniaari-a.
hogy a gyermekmindig nevezzemeg azt a jelens6get,t6rgyat,6lcil6nyt,amircjl beszel.Ezzel
eldsegithetci
gondolkod6safegyelmezettebbe
vril6sa.Ugyanaklioraz 6vodapedagdgusoknak
alkalmat ad ez a gyermekekfejlesztdsere.
A gyermekekkiildnbcizcitechnik6kkalszivesen
dbrdzolidkazt, ami sz6mukraszep,kedves,6rdekes.A val6s6ggalkapcsolatosrapasztalataik
rajzban tcirtendrcigzit6sendlnem baj, ha neni tcikeletesaz ibrdzoiils, de foltos, hogy
val6s6ghrllegyena vizsgiilt tulajdonsdgszempond6b6l.
Peld6ulha valami z6ld szinrt,az ne
legyen kek, ha valami szcigletes,ne legyen kerek, stb. A vizu6lis kifejezes a konkr6t
kcimyezeti 6lm6ny megjelenites6ntfl megfelelcikepet ad a gyermek szemlyis6gd:nek
fejlcid6sercil
is. A szobelies a rajzbantcirt6n6leirrisnAlegyarA,nt
l6nyeges,hogy a gyermeka
sajritmegfigyeleseitrcigzitse,
hiszena vizsgiilttarggyalkapcsolatos
tapasztalatelt6rcilehet.
A sz6beli (verbalis) le{rds az 6vodapedag6gusm6dszere is lehet, arnellyel
szeml6letesen,
sz6p magyars6ggal,
fordulatos,v6ltozatoskifejez6sei<kel
tudja krjzvetitenia
gyermeknek a koriilcitte lev6 vi169 esem6rryeit.Pt.: a vonul6 madarak eiindulasat,
vissza6rkez6s6t,
veszlyeit,a t6li 6lmot alv6 6llatok viselked6set
,,utaz6suk"sziiksegessdg6t,
stb. A vizualis megielenitdsszintdnaz 6vodapedag6gus
hatekonyeszkcizelehet pl. az filatok
6lcihelyeinek,
a term6szetkdzeli,
a mesters6ges
tdrsulSsoknak
6s az lpitett kcirnyezetnek
az
ribrazolasrival.
0sszehasonlitris
Az ,dsszehasonlitds:olyan eljaras, amely targtak, jelensegekmas objektumokknlvalo
kdzrisvonasainakilletve kiilt)nbdzdsdgeinek
Jbttarasaraszolgal."33
Az tisszehasonlit6s eredmenyekdnt hasonlos6gok, azonoss6gok, elteresek.
ki.il<inbcjz6sdgek
es egybenem vethetcjjellegzetessegek
trimek ki. Ez a modszerajellegzetes
bdlyegek sz6rnbavetel6ntrii alkalmas arra, hogy a gyermekek eljussanak bizonyos
dsszeiliggdseft
felismeresdhez
is. Ezek segitsegevelazutin kdpesekleszneka megfigyelteket
rendeznr.
csoportositani.
Az ovod6s gyermekre jellemzii, hogy a kiikinbozcisdgeketelcibb eszreveszi.
GondolkodasAnak
fejlesztese
erdek6benazonbannagyonfontos,hogy 6szrevegye
6s kiemelje
* a fogalmakalakitasamiatt - az azonossagokat.
A kdrnyez6valos6gjelens6geinek,t6rgyainakniinden kcizvetleniilmegtapasztalhat6,
erzekelhetci
sajiltoss6gait
tudja cisszehasonlitani
a gyermek.(Pl. a fdk, bokok magassag6t,
a
j6cint, a n6.rciszes a tulipanhagym6jri.nak
nagysdg6t,sz6rainakhossz6t,altiuak magassdgdt,
sajiit testmdreteiket).

" P6chy Benjamin: tisszehasonlitis,Pedag6giaiLexikon lll. k<itet(fiiszerkesztrik:Brithory ZolrAn,FalusIv6n).


Keraban Kdnyvkiad6, Bp. 1997. I 14.o.

Becslis - mirds
A melrds:vallmely mennyisdg(mdrenddmennyisdg)
mdrfuszamainak
meghatarozdsa
mdrtekegyseggel
varo kizvetrenvagy k\zvetett-* dsszehasonritas
arap.ian,,ra
Ez a modszeralkalmasarra, hogy a kdmyezet
targyainakegymiishozval6 viszonyit terbeli kiterjeddstiket;magass6gukat,szelessdgtiket,
Lsszrisiigukat megtapasztalj6k6s
egymrishozviszonf tsilk a gyermekek.
A becsl6stitgya lehetncivny,6llat,valamint
az embermagassiiga,
sz6lessege,
stb.
Az ovodilban a becsldsm6dszer6t alkalmazzuk
ink6bb. A gyermekek valamely hazzijuk
kcizel6ll6tiirgy,dolog ismeretealapjanbecstilik
meg a k6rnyez6vilig adotttulajdons6g6t.
A becslsaz atapjaa m6rdsnek,amellyel valarneiy
mdrtekegys6gben
adjuk meg a
kcimyezetdolgainakkiteded6s6t,nagys6g6t,
tcimeget.
V'izsgtilildds- kisirla
A
"kis6rlet:.ielenseg elSiddzdse (rendszerint mestersdgeskortilmdnyek kdzdtt)
megismerisi cdIlal. "3s
A tudomanyoskrserletlenyegesjellemzcije,trirgyrinak
rnin6l ,,tiszt6bbform6ban,'val6
tanulmiinyoz6sa,
a kis6rleti feltdtelekeitanaou6ltortui6.u,megfelelci
kombin6l6s
a, a zavaro
hatdsokt6l val6 elvonatkoztat6sa.A kisdrletek
sor6n lehet6s6g nllik
a
m6lyebb
cisszefiigg6sek,
tcirv6ryszenisegekmegragad6sa.ra,
feltdriisara,6s ezek ismeretebenaltaliinos
dsszefiiggesek
keresds6re.
A termdszettudom6nyos
kis6rlettribbnyrrelaborat6riumikisdrleteket
jelent. Ezenkivril
beszdlhetiink
m6g ipari, iizemi kis6rletekrcil
is. Az un. nrodellkiserletekalkodaka kisdrletek
nagy csoportj6t'Sajdtosakaz un. tinkisdrletek.
Nem mondhat6khagyomiinyosertelembenvett
kisdrletneka gondolatkisirletek.A m6r6s
egyr6sztspeciriliskis6rlet, m6sr6szta legt6bb
kiserletigen ldnyegescisszetevcije.
A kisdrlet mint m6dszer az 6vod6ban ink6bb
vizsgalodas.Hiszen a gyermekek,
gondolkodrlsuk
6s manu6liskdpessdgeik
fejletts6giszintjenefkcivetkezt6ben
nem alkalmasak
a termdszettudom6nyos
kiserletek megtervez6sdre,
megszenezesdre6s lebonyoiit6s6ra,
valaunint a m6dszer sor6n feltarul6
6ssze{iigg6sek,szab6lyszenis6gekfelismer6sre,
6rtelmezdsere'
Arra azonbanigen, hogy az 6vodapedagdgusok
6ltal el6id6zettjelens6geket
megtapasztalva
6letkoruknakmegfelel6szintentudjak;kat
drtelmezni.es elemi szinten
megfogalmazni'
"vizsg6l6dni" az el66s 6lettelenkcirnyezetmindenelem6vel6sjelenseg6vel
lehet' szob6banes szabadbanegyarrint.Ezek
a ,,kis6rletek"rgen alkalmasaka gyermekek
kcimyezetszeretci
6s -vidtj szemldlet6nek6s magatart6sanak
formiikisrlra,lehetciseget
adva
cselekvistikre.
"Kisdrletez6siink",vizsg6l6drlsunkt6rgya lehet az dlettelen kdmyezeti tenyezcik
viltozasainaksokasiga(old6d6s,fagy6s,olvad6s,
p6.Lrolgils,
stb.);az 6lcilenyek6letjelensegei,
azok villtozatossfga(pl. a ncivdnyekhajtatasa(iigak,
hagymrlk), csirintat6sa.6letfelteteleinek
-egy
megv6ltoztatasa,az 6llatok 6retjelens6geipr.
tepte babb6l var6 ,,kiboml6sa,,.Az
6vod6sokkalelv6geztethetd
vizsg6l6drlsok
leirasaa Termeszetismeret
6vodapedag6gusoknak
cimri ftiiskolaijegyzetbenolvashar6.
'n csoma Gyula: m6res. Pedagogiai Lexikon IL kdtet (fciszerkesztcik:
Bathory zoltitryFalus lv6n), Keraban
Kcinyvkiad6, Bp. 1997. 45g.o.
" victor Andrds: kisdrlet, Pedag6giai Lexikon
Ii. kritet (friszerkeszt6k: Biithory zoltin,Falus
lv6n), Keraban
Kiinyrkiad6, Bp. 1997.236.o.

62

VIII. FEJEZET
AZ OVODAI KORNYEZETI NEVELfS ESZKOZEI
(Biharini dr. Krekd llona)
Eszk0z- taneszkiiz
A ,,taneszkdzinformaciohordoz|, mddium,oktatasi eszkiiz,oktatdsi mddium, ohatasi
segedeszkoz,szemldltetcieszkoz,tanitasi eszkoz, tanszer, lanulasi forras: az oktatds
folyamatabanfelhasznalhat|, az oktaidsceijainakeldresdtel1segitdtargy. "36
Az eszkcizcikfogalm6baktilcjnbcizci
funkci6jri, megjelendsries felhaszn6lhat6sigut6rgyak,
szerkezetek
tartoznak.Rendszerez6stik
6soszt6lyoz6suk
igenneh6z.
Napjainkban kiilcinbs6get tesznek a szamit6gepek megjelen6se elcitti 6s a
szAmitog6pek
meglelenese
ut6niidciszakeszkcizei
k<izdtt.
A sz6rnit6g6pndlkiili, hagyomanyoseszkcizciknek
a szakirodalombaneltefedt az
erz6kszervekre
gyakorolthat6sszerinti;az els6dleges
hasznril6j[;valaminta munkaszervezt:s
szerintiosztilyozAsa,
l. A fiininelmi s4empontrtmegkozelites
az eszk<izdk
negynemzedekdt
ktildnbriztetimeg:
o elscinemzed6k
melyek elk6szitdsdhez.bemutatinihoz nem kell g6pi berendezes:vaiodi
tilrgyak,modellek,makettek,falik6pek,falit6blak,
- j6 r6sziikszinteegyidcisaz ismeret6tad6ssal,
az oktat6ssal,
o masodiknemzeddk
- -elkdszitesehez
mar gpekkellenek,de bemutat6s6hoz
nem igdnyelkiilcinosebb
technikaiberendez6st
: tankcinyvek,
munkafiizetek,fenyk6pek,
o harmadiknemzed6k
- gepi berendez6seksztiksgesekaz inform6ci6hordozr5kelci6llitdsrihoz6s
bemutatas6hoz:
audiovizu6liseszkcizcikes anyagok,oktat6filmek, diakepek,
video{blv6telek,
- a hfradastechnika
fe-ilciddse
tette lehetciv6vetit6stechnikaes a hangtechnika
eszkcizeinekmeghonosodisit az oktatiisban.
-

negyediknemzeddk
- a tanul6siranltriselemeitis tartalmazz6k,
programozottoktat6s,programozott
tankcinyvek,oktatogdpiprogramok,
- az. egy6ni tanulas pedag6giaiszempontbolhat6konyabb6s szdlesebbk<tni
elterjed6sea sz6mit6g6p haszn6latahoz fiiz6dik.

2. Az informAci6itadis 6rz6kszervicsatorn6iszerintlehetekaz eszkcizcik


r auditiveszkdzdk- oktat6stechnikai
eszk<izdk
o vizu6liseszkdzdk
. audiovizu6lis-oktatristechnikai
o taktikus(tapinthat6,manipul6ci6s)
3u
Tonpa Klira: taneszkiiz. Pedagogiai Lexikon III. k<ltet (fciszerkesztrik:B6thory Zoltiln, Falus Iv6n), Keraban
K<inyvkiad6,Bp. 1997. 450.o.

63

3. Az eszkiizfel haszndldj a szerint


- a tan6r(ir6svetitci- 6brak) szinnfuakesziilt
- a tanul6(manipul6ci6seszkcizdk)
sz6m6rak6sziilt
- tanul6 6s tani{r szitmitrakeszi.il6eszkdz(kisdrleti eszkciz)
A ma eldrhetd eszkdztik csoportositdsa3T

Tandri

Tandri segddletek

Anyagok

Eszkiizdk

dem on strdc i6 s eszkli zdk


Tanari kezik)nyvek,
termdszeti targrak,

mddszertani

g{jtemenyek,

segddkdnyvek,

preparatumok,

szakkdnyvek,

munkatermdkek, kisdrleti

fe Iad a t9l frj temenyek,

| (i nformaciohordozok,
audiovizual
is anyagok,
I

i audiovizualis eszki)26k,
segideszkdzr)k, hardver)

lszoJtver)

lauditiv

eszkoztik,utanzatok,

folyoiratok,

applikaci6s eszkdzdk,

tantargttesztek,

hanglemezek,

lemezjdtszo, magnetofon,

taktilis (manualis)

bibliografiak,

hangszalagok,

radiokeszilek, CD

taneszkiizdk,

taneszkdzjegtzekek,

iskolaradio-adas, audia

lejitszri,CD I lejritsz6,

mer6 eszkdzok, metszet ek.

mil so rj eg,-zek ek, ta b Ia i

CD bptikai lemezekl

szdvegek es vazlatok
vizudlis
falikdpek

faliterkepek

episzkop, epidiaszkop,
dtlatszatlan kepek,

diavetitci,dianez6,

diafilmek, keretezett diak,

irdsvetitri

irasvetit6 transzpar ensek,


o

Tanutdktsirlai-

Tanuldi segidletek

ds munkaesz*ilzdk

foto CD sikmodellek,

Jilmvetitd

nemafilmek
Tankdnyvek,

manipulaciis eszkiziik

munkafiizetek,

kisirleti eszkdzdk, Iogikai

m unka Iapo k, fe Iada tIap o k,

ktszletek, labo ratdriumi

nyomtatott programok,

hangosito tt diaso rozat,

kiszletek, modellek,

atlaszok, szotarak,

hangosfilmek,

Kdpmagnetofon,

app I i kac io s eszkii zi k,

szdveggv{ijtemenyek,

i skoIa teI evizio- adas,

keplemezjatszo, zart ldncil

merd eszkiizik.

o I vaso kbnyv ek. nAven-v- es

videofelvetelek,

televizii, ry,elvi

allcthataroz6k, tanul6i

kdplemezekgepi

laboratorium, oktatogdp,

audiovizualis
diav etitd + magne tofo n,
filmvetit6. Televizio.

programok
kitelez6 irodalom,

szamitogdp,

folyoiratok,
do Igo za tlii zet ek, fiz et,
merd es szamoloeszkbzdk

regisztrdloeszk)zdk,
.

szdmitdgepes

sakzorosito-eszkbzdk

oktat6programok

multimtdia PC

multimedia

'' Tonpa Kl6ra:taneszktiz.


Pedag6giai
LexikonIU. kdtet(fciszerkesztcik:
Bithory ZoltAn,FalusIvrin),Keraban
K<inyvkiad6,
Bp. 1997451.o.

&

Az 6vodai kdmyezeti neveles folyamatanakegesz6benrendkivi.ii fontos, hogy a


gyermekeketkcirnyezcival6s6got,a term6szetijelensdgeket,a targyakat,ndvdnyeket6s
6llatokatszeml6ltet6eszkcizdkkelmutassukbe. Ktil<jndsena gyakorl6st,a rendszerez6st
tudjuk ezzel megkcinnfteni, hatekonny6tenni. Ez6rt az ovodapedag6gusoknak
arra kell
tcirekedniiik,
hogy az 6voda szert6r6banmegfelelcimennyis6gri6s mincisdgrieszkciz6lljon
rendelkez6siikre.
Fontos, hogy az eszk6z,6kkdzrjtt legyenek olyanok, amelyek minden
korcsoportszitmitrahaszndlhat6ak,es olyanok is, arnelyekmeghat6rozottkorcsoportban
alkalmazhat6ak.
A szemliltetti eszkiiziik lehetdvi teszik: a termdszeti es tiirsadalmi kdrnyezet alaposabb
megismer6s6t,
az ok-okozatidsszefiigg6sek
felismer6set,
meg6n6set,a kt.ils6kcir{ilmenyektcil
fiiggetlentapasztaiat
kcizcisilletve egyenitevekenys6gre
is alkahnatadnak
szerzesdt,
Az eszkcizcik segitcii a nevelcjmunkAnak,hatekonys6guk, ,,hasznoss6guk"az
ovodapedag6gus
tudatoss6giinmulik. Az eszkcizcjknagyon fontosak,de csup6nalarendelt
szereptikvan. Leghatdkonyabbalkaimaz6suk6rdek6benaz 6vodapedag6gus
csak oiyan 6s
anny eszkciztalkalmazzon,ami 6s amennyi elcisegitia gyermekektapasztalatszerzds6t,
megismereset.
A gyermekek tev6kenysegre, v6gy6ra, kivdncsis6gilra epitett, cselekr'dses
probldmahelyzetek
megolddsasokfdle eszklzt igenyel. Hiszen minden gyermek szinngra
biztositanikell az aktivitasigdny6nekmegfeleicitevdkenysegeket.
Az eszk0ziikkelkapcsolatoskiivetelm6nyek
Az 6vodai k<irnyezetinevelds folyamat6banalkalrnazott eszkdzokkelkapcsoiatban
tcjbbfdle
- pedag6giai,egeszsegtigyi,
kell teijestilnie.
esztdtikai* kdvetelmdnynek
. Pedagigiai kovetelmdnyek:
szolgdlj6kannak
- legyenekszoroskapcsolatbana feidolgozottismeretanyaggal:
sokoldahielemz6s6t,
megdrtdsdt;
legyenek;
- megfelelcimretti,kcinnyenkezelhetciek
haszndlni;
- tart6sanyagb6lkesziiljenek,hogy tobbszcjrlehessen
tdrolhat6klegyenek.
- sertil6smentesen
c Egeszsdgiigy-i
kdvetelmdnyek:
- feleljenekmeg a higi6niaiszab6lyoknak;
- ne legyenekbalesetvesz6lyesek;
ne okozzon a gyerrnekeknek.
- haszniilatukfizikai megerciltetest
o Esztetikti kovetelmdnyek:
- tiikrozzekhriena val6s6got;
legyenek;
- sz5pszinez6stiek
- formaikivitelezestikfejlesztcilegyena gyermekszdperzekdre.
Az eszkOz0kkivflasztisinak szenrpontjai:
o az eszkdzcikben
rejlcilehetcis6gek;
o a fejlesztdsifeladates a tartalom;
. szervezetiformak 6s m6dszerek;
. a gyerTnekcsoportok
eletkorijellemz6i,tekintettelaz egyenifejletts6gtikszintjere;
. az 6vodapedag6gus
szemelyilehetcisegei;
. az 6vodapedag6gus
tr{rgyilehetcisdgei.

Az eszkiiedk a tariulasi foiyamat sord.n krildnbijzci szen'ezi:ti keretekben, szene;u;


fomrAkbarr 6s elrdrii ii el yszineken aikai mazhiltck.
Emek sorin igen viiltozatos szereper tciltenek he. Felha:;zn6lhatdk a motir,fiAskor ;r,
isnreretn,vujtd.sfc,i-var','ratiihan,
a szemlelt*fs, a renCszerezcs. a g-v';l3;orlas,.ar. rsrnetiss, ,
rtigzits. az ellendrzes alkalm6val.
Az eszkiiil$k csnportosit6sa
'iiii'g5'unk saj;ltossfgainak

szcniircntjabo! az-cszktjzciktt hit nagl, cso!]orlrc oszrhiltluii


kiszen vdsrir*it is saifit k{szitisii eszkiizrikre.
Kis1e* vdsdra{t esiitdio'* azok. arneiv,eketae rntiznie6'-uekkesz *,i}apriltran.,,asarrrlnai.
nleg. Az eieki.rornos*szk,Jz,;ihhslesc{veszdiy-nrt:ntessegrrrnaglc,onr)de_
kell ligycini.
Keszttt va,siiroltuk: a kfserleti eszkci^riiklmanipuiiciris eszi;rieok. tcirni-czeti tikgyai; cs
munkaterrnekei;).a ienrezj6tszo.a nragnetolirr:.r r6dioli*s;:iiidk cs a {.D lc;6tsz6, a 1;ikliji.
(n:anuaiis) eszktizcik.a nteries;l',*zcik. a manipuldcios es rr kiser-ieii *szi.tizijk.
vatanrini a
niodellek. a liri;,'oiratok (niiven5'ek is {iiatak kepcivci). a faiikepek, a lolcnr,e!
6ilatliatfrczoL. a iiiar*tito, a diandzii es az irasverit#, az frii.svclitcjrr;).r-rsZprrpsc'k.
a lirlo Ci,,
cs a sikniodellek. a .iiaveif""a,a niagnciolbrr, a fijmv er.ito,a fbnl,ktipczrj$ep,a tclevizitl. a
.j6tekeszkczdk-s a szfirnitogeu. a hasznalaij es::kczdk, a szerii:.aniok- mely.ck a ititrcitt*l
munkacszkdaeinrk,,hicsin1ireti".a gvenirekek kezfbe i!lcj ,,niesi:ialai".
A kdszen v6sArolt eszkci.:,:k tovabb csopcriosithaiok lenndne!: a iejez.;t eie,jen ii:lsorol:
rendszerszesi ds osztiiiyozdsi szerlpcntok aiapjalr. lvlosr itt azrnlran cgy, a t6.rg;,r:nk
seemponljibcl fi:ntos megkti!6nbdzt*tdst szereinink tenni. vannak oi1'an speciilis eszkii;,rik.
amelyek iu 6voddsok temti-iszettuColi6i:vc,qlei'eicstnek sa-ltitosiehetrjsereit terei:.itik nreij. _A
terrndszets:itrk (bdvebben a IX, f'elc"zeiben)esz.kcizces hi:lyszine eg-var6iitleiict a kcimyezet;
ner,'eiesnck.Ir{ini sajat keszjtdsri ,.eszkoz", iarlainzu: oi;ran beiensiezesi t.,irgyakat. meil,ei:
esak kfsi:eri vis;irc-,liratoknreg" Ezek
-corabatarloznak:
nz iiveglailal-','ok,ntelrvekctakvff iumm6, *qua-leira: iurnini vagv ten'ariurrrmdlelict
'
epi t e n i ;
c a Lrerrnrih
,.iakc" elcilcn',.ckr:iso nehAny.peld6nya;
c a 'barki:soliishcz sziiks0grs esz_k6ziil:(ollir. ragaezttj. stb i;
e virilgiser epel.".r iifgf-iiid;
e toic.oL. tafi.o seerkczetci-.
Rsndkivtii tbntos ;l kcim.vezelinevelds foiyai".rialriban
a ki;. nitg;,i16.anrelynr:k haszniiiaiaa
trcilen neikillSzhe.tclien,nrql1 a temids;lel s:,:ilntalarraprd cstiiid;iit tcszi a gyeniiek szamira
ii.tirairiva es ilvc,p.het0'ii. rlfi,ilos;kip n*nt ieitrlen0l sziihscges. tia az,-ivo<llr ineg tudja
Yenni' a szrcreantikr*sihop nagvon
.i(,, az iitaia leli'edczhc-t,j vii61; igen drrlci<es ii
g-veranekeknek.
Sajdt hisZitisii eszkiittik azok. mell,'eket -n?.616daneqlagdguscl.: gyakran a
gyen'n*Lekkti egytlft kszitenel: ei. Ezek a kornyrzeti nevriesbcn
;61 haszualha-ti:k. A.z
sszkiizdklioz sziiksdges ariyagcik eg,v r*sret - iiolelil"i reszekei, rillatok i6bnyonrit. roliit _,
kcizdsen gyujthetili cssze. Az igy nverl .,aiapanyagokircl" kesziietr eszkozokhez a gyci'niekrk
erzelrnileg rs jobtran kcitodnek.
Saj;li k6szitsri eszkc:.kerit sajdtor, v6!tozat,:x m6rjon hrsznalhai;uk knr:rl.e.retiiirk
tirgyait, herenii';zeseit

iiir

Az 6vodapedag6gus6s a gyermekek elkdpzelesei alapjan kialakitott


amelybena gyermekek6ltal gytijtott ,,kincsek" vannak, ,,saj6t
termdszetsarok,
k6szit6stieszkdzk6nt"funkcion6l.
alkalm6valk6sztiltfenykepekegyesdvel,felnagyitvavagy
A krjzrjstevekenys6gek
j6l haszn6lhatti
eszkozcik.
albumbarendezve,illetve ,,k6nyvkent"(leporell6k6nt)
jelens6gek
(termdszeti
hangia, kcizlekedesi
hangiai,
6ilatok
Magn6felvdteiek
eszkcizdkhangla)
hulladekokb6lk6sziten
magvakbol illetve m6s ncjvdnyreszekbcil,
Term6sekbcil,
(dobok,csdrg6kstb.)
,,hangszerek"
A sokfele alapanyagb6l,v6ltozatos form6ju 6s szep kivitelcz6sri eszk<jzdk
keszithetcik.
Az dvszakrajellemzci formdjiban a tanulAsi folyamat segttesentul a
esztetikusdiszeis lehet;
csoportszoba
ad lehetcisget,6sszefiiggesek,
haszn6lhat6.Komplex tapasztalargyrijtesre
meg6rtds6t
teszi lehetciv6,ha az idcij6rasielemekt0kr6ben,
tdrv6nyszenisegek
ugyanazoneszkcizcinmegjelennekaz evszakrajellemzti ndvdnyek. dllatok
jellegzetessegeit
kepek.
ribr6zo16
valamintaz <iltcizkcides
eletjelensdgeit,
megfelelciidcitartamra.A gyermekekszdmaradrthetcivizuilis
fejlettsdgnek
jelekkel rdgzitett id<5jirasi jelens6gek megielenit6s6re, a vditozasok
szelir6ny);
alkalmas.(hom6rseklet,
figyelemmelkis6r6sere
Y gltrijtemdnyek- k6szithetcjk
az elo6sdlettelenterm6szetalkot6r6szeibrjl:
szin[ik,form6jukszerintv6logatva,csoportositva;
kavicsb6l- nagys6guk,
madarainakfelismer6sdben,
tollakb6l- az udvaronl6vcimadaretetci
tapasztalatokfeliddzesebensegit; termdnyek,termesekes
megismer6sben,
magvak cisszel,gy6gyndvdnyekfolyamatosantisszegyrijtveegesz nevelesi
evbenj6l felhaszn6lhat6k;
alkalmazhat6k;
falevelek- szineikes form6jukalapj6nnagyonsokrd,trien
kiviigottk6pekbcilis k6szithetcik;
kdpeslapokbol,

biatdkeszkozrik-:,"ffi
,fi Tl?"t-ffi:,T-H:J::,'-.*lrrrsasjirt6kok'
funkcion6laz ovodapedugogus han91a, amellyel 6rdekess6,
Kiilcinlegeseszkeizkent
leir6s6t.
bemutatAs6t,
tisszefiiggdsek
vdltozatoss6
tehetia term6szetijelensegek,
A krimyezetinevelessaj6toshelyszinea szabadtenndszet(b6vebbenerrcila IX,
fejezetben),amelynektdrgyai, elcildnyeifunkcion6lhatnaka kcirnyezetineveles
felhaszn6lt6gak,
eszkdzeikfnt. Pl. A ,,tavaszviro"hajtatilsok,csir6ztat6sokhoz
6llat nemcsak
nciv6ny,
megismert
6lcihelyn
stb.
A
saj6t
magvak
hagym6.k,
6rdekesebb,hanem mdlyebb risszefiigg6sekmeg6rtetes6tis lehetcivdteszi. A
term6szetihelyszinekets6t6val, kirrindulassalktizelithetjtik meg, melyek igy
a IX. fejezetben)
(bcivebben
szint6nsaj6toseszkdzk{ntis 6rtelmezhetcik,
biztosit a gyermekekneka ,,nytiri tdbor",
Rendki6l sok 6lmnyt6s tapasztalatot
amely szint6n saj6tos eszkcjzeis a kdrnyezeti nevel6snek(b6vebben a IX.
fejezetben).A szabadbana gyelmekneka sok rij ,,dolgot" nyujt6 komyezetiren

elishott idci alatt pi.: r;z erd,: f6i, a rdt virdgal, a ia,iusi k<i*;vezet diiaiai, ruiilci mlr'l
a kdrtildttiilr-k l6vcj vi i6g m egisni ersiinek sralatcs q:szi.ozcr.
Az eszirrlz6k keszitdsdhez 'rer:nszetes ariyagokat hasz:i6i.,'a aiapozhai..luk ille iv.:
tov*b'c erosithedth a gyennekk kotoddset terrnds;eti kiirny*zetiikhdz. iumal rargyaiho.z.
d,lci6n5.'eii:cz,ds jo, ha sajit rnagunk kszitiiik" ha iehet, a gyenlekekkel eg-viiti, a:.ok'uo! a;,
anyagokbd!. n:el.,'ka g.""errnekcsoporlkri:.:osteveken3.segehezkiitodnek.

IX. FEJEZET
AZ OVODAI KORNYEZETI NEVELES SZERVEZETI KERETE, SZERVEZETI
FoRMAI, szERVEZEsT M6DJAI, A FEJLEszTEs (FocLALKozAs)

TipusAr,

TARTALI}IA
(Biharind dr. Krekd llona - Kanczler Gyuldnd dr.)
Szervezetikeret
Az 6vodai k<irnyezetinevelds kerete a csoportrendszer.Az eletkorok alapjdn
cisszeilllitott
csoportokmellett(3-4 6vesek,4-5 6vesek,5-6-7dvesekkorcsoportja)
a vegyes
csoportokmindenlehets6ges
korcisszetdtehi
vriltozatiitmegtal6ljuk.
A kdrnyezetmegismer6s6t
biztosit6tanuidskiikinbcizciszewezetiform6kbanval6sulrneg.
Szervezetiform6k
Az 6vodapedagogus
6ltal kezdemdnyezettfejlesztds(foglalkozd.s),a kiilsci viLlg
tev6kenymegismerdse
drdekdben
k6tf6leszewezetiform6banvalosithat6meg:kcitetienben
es
kdtdttben.
Kdt etlen szerv ezetifo r tna
Az 6vodapedag6gusokszintfira kotdttek, scitkdtelezcjek.Ez az elvirrbsmegfatirozza
felk6sztilts6gi.iket,
tewezo-szewezomunk6jukat, valamint a k6tetlen tanul6s irany'itds
eszkcizeit.
m6dszereitestartalm6t.
A kdtetlensEgafoglalkozashelydre,idejdre,sa gyermekekrdszvdteldrevonatkozik.
. A gyermekektevekenysdgdhez
igazodvav6lasszukmeg ezenfoglalkoz6sokhely,ct,
hogy a gyermekek,(valamint az eszk6z6kis) kenyelmesenelf6rjenck,szabadon
tudjanak tevekenykedni.(babaszoba,termeszetsarok,
helyszini foglalkoz6sokon
elegend6nagysrigri
t6r)
. A foglalkoz6siddpontjat is idcitartamattobb tenyezobefolyAsolja,fejlesztdsi
feladatait6lfiiggcien.Ilyen lehet: az idcitartam,az idcijiuis, az aktualit6sok.a
gyermekekelcizetestapasztalatai
az adott t6m6ban.A legfontosabbazonbanaz,
hogy a gyermekekj6tdkideje ne rcividtiljcin.I<icipondanincs ,,6rahoz"kdtve a
napirendbensem. Azok vegyenekr6szt benne, akik m6g nem meriiltek ei a
jiitdkban, vagy mdr befejeztlk azt.
o Kcitetlena gyermekekelhelvezkedese
is. Arra azonbangondotkell forditani,hogy
mindenkil6sson6skenyelmesen
tilhessenvagytevekenykedhesseu.
Ebben a szervezeti form6ban sztiks6ges,hogy a fejlesztdsi feladatokat mds
megval6sitsuk.
alkalommal,m6sr6sztvevrikkel,
teh6tminden6vod6ssal,
Mindez olyan tudatosantervezettirrlnltassal tcirt6nhet,amely a gyermekj6tekebailleszti a
nem szakida
v6s6rliisa piacon),a j6t6k folyamatoss6g6t
tanulast(babafi.irdetes,
ebddftizdshez
meg. A tcibbszcirianyagfeldolgoziissor6.nktilcin figyelni.ink kell arra, hogy azt, akit ritkan
vagy egyriltalin nem sikeriilt bevonni,egy6ni banasm6ddalfoglalkoztassuk.A gyermekek
rdeklcid6siiknek
megfelelcienvehetnekr6sztaz ebbena szewezetiform6banfoly6 munk6ban.
Onkentes rdszv6teltiket,kiviincsis6gukat,tev6kenys6giv6gyukatt felkeltcj 6s kiel6git6
motivillassalerhetitikel,

Ktitd t t sie rv eiet i jb r rfta


A kdiotf icglalkczd-rokoir i'ol"1t_;:rolt
tevekeiilisdgri:i inaguk a g,verrnekeii_rs tu,ljr'rk.
yiDgv rcszt keil verrni hcnniik:..Ke:tlesi itlcle a napire;rdirez
igazodik. itl.4punt;a is itldtai,ttrtr;
inegiatfrr:zott. A g;"'ermek*ktcl rbgyelniezer'tebbnragatailAst kivin rtint a kotertrenszen,cireir
ibrn:a. Csirk urzlj ii:giaiko,:hatnak, arni oti trirtrinik. nregi:allga{ak riirsuket. folvair;atosan:r
iiel','ii1,;tr i.!hrek. leienii:eznetrr. A munkit egyszerre fejezik be, i-rg.y kei! rnegs.--:er/.6ni
aj
foglalko:z6sokat.I".ogylegyen lehet<ir;g
dnAllc munkiir3 vat:y c$oporrrnuniifra is. Fiqyeiic"r.
tneg sajat n;.agukes tiifsuk mur:kijai, srokiariak htzzit s.r drrfkeiesi:ez. irn-/;r:4.'megvflasztdsa I
i'eiadal tiiggvdny.-,. C;l.akorlo. irimd:tlci-rends2terc/oi*l*dairrk r*liesiid.se tortcnhet eiihen s
szen'ez:etifb m : dha,-r"egy-e gi' terl ii t bido l.goz6s;in
ak lezArdsakfn t
A riitetiei'l szervezeti iirrma az ovodaskor icejeti rlcn hatekonl,arr alkahnaziiaio,
piggl'elci az o';otias g1'rnnek testi-ielki szrilsdgieieinek.
-rl,zonhaiia kirm3'*zeti neyelais
fcly*rl:a*iban ts goiiiot l,rcl! ii-rrdiiani a gyernrel.:ekiskc,lai rrrurrkai'irvai6 ail;alriras$fc{nak a;:
alallitfq:ira i:iir'ek ktivetkr:zteh';r a kr.iiscivilag teve!:env megisrnerfse kdrnS.ezetiiriri.alma:rak
ieidolgoz*sara. a k$rn;r'ezc vai,ls;ig jelensdgein*k fcltarA-car:tcktkorc,nketil t:ltdrri sT.ervei(tt
.iLr ma aikallnaz{sacdiszenj.
e 3-4 ev*sekndl - kctetic_.n
ibrmaban,
a 4-5 6veseknel - krit.:tien f'orn:i'aan,
c S^ri-? 6vcseknel - kiitellen vir"gyl:cit<ittS/_$ft'ezieii
ir:rmiba_n.
A kotcitt fi.lnudrt az utoisc irvoCai nevclesi v mdsodil.: feleben lehei az iskci:ira vzri,];
l'eikeszitdsre hatkonyan alkalme:ni. l'snridszetese!: az eg,,.eh ieveken;isfgek kiirnlvezeti
'ranainid,tis fel keil haszndlnunk er-re.
Szerveeesirndriok- nru n kaformik
,,Mwnhajbrma, t*nuldssi,ervez,isi tttis!. az oklatds sorin slkalnutzitr;!i'ts:snezt:si rno,i.
{iza: {t * fraulciis mu.nku.a: + {fr'(ni mttnlu, a
tsinku, { + (suporltiuinkii, tr,- Ixiras
retegrnunkt "t' A kornl;ezet i:iegisnierdsdre neveles folr-amarAbannen') alkall:razhatunk
ttlinden szen'ezdsi mc'rclot.cr;ak azokat. arneiyek megf'eleinek a 3- 7 evrs gyemtekek eletkori
sajatcissagainak.
F,zekii kiivetkczcili :
frorctrilis fttutrka
egytni mun*u
$A!'t$rt ffiurtks

A frontdlis munkit

Az 6vodiibana legkevesbdajanlott a fiont6lis munka, amely a tanulAslehetcis6get


egyszer
biztositja,de a felt6teleitnem.Ritkan,nivid ideig akkor elfogadhat6,ha az ovodfusok
gyrijtdsihelyzetbenvannak,esezertazt ki keil haszn6lni.(Pl.: sdtakon,
elcifordul6tapasztalat
kinlnduldsokonegy-egy drdekesjelenseg, elcihelyjellemz6sekor(sziv6rv6ny,vaddiszno
bemutat6sakor.
dagonyaz6),
csoportszobdban,,6llatvend69"

Egdni munka
,.Az egv-enimunka sordn az egyes gverekek cinalioan megoldandd feladatofuit
z
rr40
KODNAK'

Ennek c6lja lehet rij ismeretsz erzs, akor6bbiak alkalmaz6sa, r6gzit6se, rendszerezdse,
ertekel6se. Az dvodai tanul6s folyamat6ban, ahol a gyermekeknek mdg sok egyenre szabott
segitseget kell adni, ez a szervezdsi m6d csak akkor alkalmazhat6, ha azt megfelelcien
biztositani tudjuk. Tcirekedni.ink kell arra, hogy a gyermek szamina egyszerre legyen
megoldhat6 es iejlesztci hatasf. Tehit: legyen meghozza az 6vod6s elcizetestapasztalatavag5,
kapja meg az egylni segitsdget, (pl. ajand6k keszitese termeszetes anyagokb6l). A projekt
m6dszer alkalmaz6sa is j6 lehetcisdget kin6l az egyeni munk6ra, (pl. a viz vilAgnapjara
k6szitett projekt).
A pdrban folyd tanulds
,,A parhan foly,o t.anulas lenyege, hogr- ket tanulo mikodik egl,iitt ,*alarnely tanulmanyi
n'
feladat megoldasaban'
Ez szolg6lhatjaaz ismeretszerzest.'azalkalmazilst,ardgzftesit es az 6rt6kel6st egyariirtt.
A prirban folyti tanulas lehet paros munkn, kdt hasonl6 szinten l6v<i gyennek spontdn
kialakul6 egyiittmrikddese (pl. szcinyegen foly6 j6tek: gar6zs6pites, 6llatkerrepit6s). Lehet hazai szakirodalomban ertelmezett m6don - tLzonoseletkoruak eset6n tanulopdrnak nevezett,
nagyobb dletkori elt6resn6l korrepetalo viszonynak nevezett munka. Ezt a kiilfttldi
szakirodalom tunorrendszeril tanuliisnak nevezi. Az 6vodapedagogus hatbrozza meg a pArok
Osszetdtel6t es a feladatot (pl. magvak vet6se vir6gcserepekbe, kisebbek segit6se a
rendrakiisban).
A csoportmunka
,,A csoportmunkiban 3-6 f6 kozrisenold meg kapott vagy vallalt feludatot'*'
Ebben a form6ban a csoporttagok kdlcsdncisen ftggnek egym6stol, f'eleltjsek
egymAsrt, elleneirzik egymis munk6jdt. Az 5-6-7 6ves 6vodiisok m6r tudnak ily ntodon
dolgozni de termeszetesen nagyon kell r6juk figyelntink a feladat elvdgzds6nek egesz
id6tartalma alatt (pl. gytimcilcs-, zrildsdgsal6tak6szitese). A jol megszen/ezett csoportmunka
az egyes gyermekekre 6s a csoportra is j6 hat6"ssalvan.
Az 6vodai nevel6munk6ban 6liiink b6tran a ki.ilcinbciz6 tanul6sszen'ez6si niodok

,,A ircntijlis ntunku ol1,n;t slen,ezi.si niid, cnrii.y,henegldtt iitnuloi tortlki.t gy,erekek.
Lanuitisi tet'eiken1,5ige oirhuienrose:l, eg), idcihett. gl,ckran {:ior'to,t tilentben {etit,i!: ;
kiz ds ckt ut tis i r eI r:k t rtleke be:n"3'i

alkalmazasival!

'" i\"1.rr'.5dest
Miria: &'{unkaibrnre,tanuiisszrn'ez-"imird. Fecla6cgiaiLexrkon II. kcter i1"c!:;zerkei;ztrik:
i?ft}i.rti
r',rrilin. i'tlus lvin), Keraban K<iny'lkladir,tsp i9!;7. 508.a.
' f*. Nadasi ir'lirriaiAz oktatas szervczesiinocljai
es rnunka{brntii, ln Falrrslvin {si:eik.l Didaktika. ,\enur:tl
I'ankiiny.t:iedc.Sp^. 1998
-itr9.o.

no
M. Nedasi M6ria: Az oktat6s szervez6si m6djai 6s munkafomrii
Tank0nlvkiad6, Bp., 1998 374.o.
ar
u.ott 379 o.
a2
u.ott 382 o.

iijil

'i tt

In Falus lv6n (szerk.) Didaktika. Nemzeti

A fejleszfds
ltogia!kozAsitipusai
A fejlesztestipusdta bennes;erepl$ftj didaktikai,Ibjlesztesii*iadat hiitrruzzairieg.
Ezt a f6 t'eladatota gl,v-ermei;ek
rdekl#desenekfelkeltdsc 4s a n:egti:leld, nvu.q,r;Cl
k0nilmenyekmegierenitese
uranc4lszerrimeg.,'altisitan
i.
A kiirnl'ezetinr'veleslbiyamatdban
a kiivr:tkczciiipu-sufejiesztesek
kiiior;.h,ii:tethetok
mi.g:
rtj ismer*tet ftld olgazd
ismitt{ p.end,sytrezd
g;'ak*rld
!'&YriS

i$ ismereteket fetdolgozd ripas


Az ilyen tipusii fc.ilesztesekena ha;rgsuly az ri.i isrnercrek itaoasAn vail. i:eladiit a
g-vemiekck szamirra iij ismereiek nyiiitis* ds ibirlolgozasa. u tenyanvag ircrnutai.asa.elcmz6s.:
*s iiliaianositiisa sor;i.it. Kiizhe n fettcidik a gyenirekek rqcsisnreri:sben valc ,i*:r'tassaga.
i:dszsege, F.zek a-ltrglalkoziisok a l-4 <ives*t:korcsopo(jdb'ar a gvakoritrbak. liiszen iik rne;r
kei-eset tapasztaltak. kcirnyszettk nr4g szintc is:mcretlensi:6rnukra. l'enn*szetesdn az eicizetes.
ottlani lapesztaialaik eltercek. A toilhi korcsop+rtiran az u.! ismcretck aranye egylc csaiiicrr.
{pi.: A 3-4 evesekszifun6ri:rij isrneretetjelei:tcnek a gvai+gr:sklizlekedfs aiapvetirszahalyai,a
k6::r'etien korn"yezetben ievo ndhirnv jdrrnu. A ke*sirbbiekben kiegdsztilhet a g1'alcgos
kozieked6srcv6bbr szabi!yaival, valaniint taga'trbkan:yez:tilk ii;-miiveinek isrneretevell.
V;mtuk c!yan temak" ar:icilvek al,-tualitrisukes elvontsiguk miatt r:bak az o',"oEi6skorkesrjbbi
6veibr:n v6lnak a gyernie!.ek szim6ril hefugadhariri'a ip!.: 4-5 vcs korhan u.i t*nia szArnukra:l
n1'6n elmdnl'r:kfeici*lgozhr"d:5-('-leveseknckfg ten;a, a r:zrpszakok.
a;: isk,iias*k lesztini.:.
Ismdtlii - re$dszere46 tipws
A tanul:il folyamatdban szuksdg varl arra" !reigy egyes an,,'agreszcket, tdmdka'r
bizloirycs idcikrjziinLent ;r- gyennekek 6irsnr*telienek. $s ig1., cim{:l,o'itverilesszek bdviil6
rsnrereirik rends:rerdbe,tapasztalatarksoraba.
Tiirekedjiink arra. hogl' ezeit alk:alnlakkor ne mechariil.:ustr:ielevcnjtes iegven" hanerir
minbsegileg mirs, magasabb szintsn tdrielnci elrnelyiies. A hangsirll: u g;rennek
tapasetalrtlririakrendszerezdser es rogzitcsc'n viln. {.;j clrm telhaszilill[sa, iii. v6itozatcs
ntoCszerek fs eszkrjzok e!kalmazasa flcri,.:ozza
l:bi
g,,vemrekel:Srtiel,lici.lcstites i91' eredrndir,vese
vilik a renElszerezes.
lsnl6tlfsre-r'entlsz*rczsrc cgv-{igi' fdnla Sssz-efbgialfsali.rr,lezfrdsako; rau szilk,sdg
{pi.: eg1,-egvallat jeiiemzd jegyeinck i"iregismerese
utin vagy .iz. ilirtok i*r;axcirer helti! a
hfuiiAllatokkai. r,aCrrnlo 6i!aroiGai, rn{s egt6.jat ailafaival ',,aioismerkeiies utsli).
Ezck az aikainisk ige;rjol h:ihasznilhetdk eiiencirz$sre,hiszen renqcteg a visszajebds
a g1.'ennekek i sniereteirci1,kdszsdgeik. kepessdgeik iej letrsegirci l.
Gyakorld t{pws
A gyenr'ekek

ntegl4vti isrrereter.nek gyai<orllis;ua. keszsge!nek fejl*sztisdrc.


kepessegctnek alakftd'sira szoig61. i\ gyemrekek kiildnbdzo ievekenysgek kr.izbenprobfljali
ki az"akat.(pl.: dsszei ilz urivar takaritasakor soran gyakoroiha4di< az ott i6 nov{nyei<-lieles
6.ilatokhal kapcsolatos ismereieikc.I, tere:pasztal keszit*schez iblhasznalhatjrirk k<j;riekeddsi
iapasztalatalkai,'tz epitett kornl'czel tdt.;:vairril"cs(]ll]ir!yelrol gyuitr-rti rap:lszlaiataik-at).

Igen fontos, hogy minden gyermek megfelelcien gyakorolhassa a ktilcinbdzci


A gyakorl6s a figyelem koncentr6ldsonkivi.il komoly akarati
feladatmegold6sokat.
6s a v6ltozatossagra.
igennagygondotkell forditaniaj6t6koss6gra
Ezert
ig6nyel.
ercifeszitest
Vegtes(kombinativ) tiPusrt
a vegyestipusri fejleszt6sekfelelnek
Az 6vodils gyermekekdletkori sajdtoss6gainak
meg a legjobban.Megismer<ifolyamataiksajftossigainem teszik lehet6ve,hogy egy-egy
feladat megoldiisaratfl sok id6t forditsunk. A t6m6hoz kapcsol6d6kor6bbi ismeretek'
elcizetestapasztalatokfelid6zds6taz ij ismeretekfeldolgoz6sa,tdnyek nyujt6sa,elemzds,
elemi 6ltal6nosit6sr<igzitesekciveti. Gyakran kertil sor - valamilyen j6t6kos cselekv6s
fonn6jaban- az ismeretekgyakorlatialkahnaz6s6ra.
A fejlesztds(foglalkoz6s)tartalma
A fejlesztestartalmaa gyermeketkcirtilvevcjtermszeties tarsadaimikornyezetbcil
sz6nnazik.Ez a tartalommdr 6nmagdbanis segiti a gyemrekes kdrnyezetekcjz<jttipozitiv
erzelmi viszony kialaliuiiisit, mindezzellehetcivdt6ve a gyermeki szem6lyisgsokoldalu
fejleszt6s6t.
A fejleszt6s tartalma temakorokre, a t6maktircik tdmakra bonthat6k' Egy-egy tema
feldolgozasatdbb alkalommal tdrt6nhet. A temakcirdk6s a tdm6k tartalmazz'i*' azakzt a
azokat az ismereteket,amelyek sziiks6geseka kdmyezet
zerzesilehetcisegeket,
tapasztalats
megval6sitas6hoz.
nevei6sfeladatainak
megismer6s6re
A k<irnyezetinevel6s t{makcireit k6t csoportra oszthatjuk: a tdrssdalmi kiirnyezet
timakiirdre is a termdszetikiirnyezet tdmakiirire.
jelennek
A t6mak6rdknem egym6st6lelszigetelten,hanem szervescisszefiiggesben
meg.A feldolgozassoriina t6rsadalmi6s a termeszetrk6myezett6makoreiis osszefonodnak,
ok-okozati
6tsz6vik,kieg6szitikegymdst.Ennekkapcs6n6rtik nrega gyermekeka ktilcinbcizcj
jellemzcii.
a
(evszakok
csod6it
vil6g
l6vcj
kdriildttiik
a
torvdnyszenisdgeket,
cisszefi.igg6seket,
v6ltozrlsaistb.)
terrneszet
kell a line6ris6s a koncentrikus
folyamatiibanerv6nyesiilnie
A t6makfeldolgozasanak
a
ismeretszerzest
tapasztal6st,
bcivtilcj
kdrkrircisen
6s
Az egym6sra6ptilci
anyagfel6pitesnek.
adja.A vegyeseletkoru
ad6d6fejlettsegiszintktildrrbsege
gyermekek6letkorisaj6toss6gaib6l
szinttikieldgitese,a differenciSitfejlesztes
ennekaz igenyneka legoptim6lisabb
csoportokban
feleltissege.
az ovodapedag6gus
az egyes temakdr<ikcinbeliil a kovetkezcin6hany szempont
A timdk kivdtaszttisriban
i gen fontos:
6rv6nyesiil6se
. a csoportbanlevcigyermekekfejlettsegiszintje;
isnteretei;
. a gyermekek
6lmenyei,tapasztalatai,
meglevci
o a helyi lehetcisdgek;
. az aktualitiis;
. a tergyl koncentr6ci6;
.
egyest6m6kkomPlexfelfogasa;
^z

Az 6vod6?,i2i a kontye::ettei vaiti isilerkr.:des i;crarr is a gvarle!: le6;l;<iz,vetlenebi:.


dltala ieginkll'b megtapasziaihale, rnege;1hcti! kam.v-ezetebijlinriulrink li:r, s a;,cn l"e!'esztili
jutunk ei a tvoiahrbikcimyezet niegisnrerds*hez.
A tdrsads|mi kiirnyezei tenskiireinek timdi:
. .tz i,''oii,n Alctiwk lr:!lewz*i, annak rende, szokdsai, a tirsak mcgisrnerese. s
tirgy'i kcinryeljei iltal biztositott leireids4gek r:resismei'ese.egys he!..lsdgek
ftmliq:ioja.a,: rivoda riolgol:oi. oit vdgzett rnuni;{juk;
"

a *diiitida.l, ai'rnak tagliuval, az c,tihornai ki;pcsol::ios Iegfbntosabtr elninyek.


tirPasztalatcr'L:;

a /estiikkel kapcsciatr,rs elemi isrnrrttek. alapr,eld egeszsdgligri s;toktisok,


eg*szsegesd:ietniodra ne v eles, egeszs*g';dCelern
;

*z o'.'odttudvcrinctk, ke.rtjen"tk,mrnt kczvetli:n kiimvezetiinknek mcRisn:erese.


az at'oda kjrnvekrnel isinerete, i;iiszriicr, riaieiek, kozepiiietek, valamirit ii

o
*

a
a
.

benniik dolgozo embe;'ek;nunkrija:


t kdzlekedes aiap'"etci szabai-vai,a g,vaiogos kdzlckerlds szabai;;ai, ila ovoCa
kcizi'etten koniyezete-rren talalhatir k<izleheiiesi eszkrjzdk jclle:nzdi. 'ez,
utazir"skor tanUsitand* heiy*s viselked{is, a tigabtr ktirnyerzei koziekedesi
eszkdzei, a kijzlekedr-lsi<i.oigt-;zok
inurik6jival r.,al6isrnerkerld's;
itr emhr:ri rnunku kdri'ryezetetmegvaltoztato hatd-sa;
uz i.rkoln, a nqtkozi beinutatAsa;
u ttJpszaft,,A rnegisnier*se a gyen:iek szan-.ira jol Aitekirrthetci ;riii'rdennirpi,
ritnrikir san isrnf tiii,Jc tevriken,vsdgekenkelesztii l.

A t er m t szeti *ii r u1'ezet ti ffi s.*ii r ei n ek tem di :


e iil. elettelen tttrnrc.>-zt'i.i
korryezai jr:iensegei. t6rgyai, iiz0k lellenizcii:
- nz id,-tjdru.gevszakonkenti sajetossi"qal.hcimcrsekict. Jellrcjzet,csapaciel;,rzel,
- a.k-izerek. szinik. fonnairrk. fcltiietrik, irllaguk-,fa.itiik 1.hontok.nieszki, stb.);
- a tern:i_i-ohitu!ajcionsagai.ktiionbciz'isege az eg,vrs eltiheiycken;
- avi: jellcniz,ni, hirtdrsaeieitelenre rs 6irire.
*

ir! dki l:irn.t,ezcti. ten'e:6k, azrtk .jellernzii:


- a n,ivenvtl;.'viragos lievenyek. zcldsesek es g;"tlr.:roicsiik;
- et allotc;k. irdzidliatck. hir- kdriil elci allatrrk, hazai erd5k, nrezok, r,izek,
r,izpar-tokailerai, illatkerti ellarok:
- 'at-etther hatAsaeletteienre es 61cir-e.

q
s

itiapszinek dt ,rrt,.t'urrr;cilr.ruei./ek az eili 6s fletteien l:iinryezet sai;it<issigai:


;tz iunepek.

Az iinnepek
Az iinnep: ,,*agyrt!;b kazttsstghen: ielcntii
e: ztne t isztele:t{ n ek szen teh no;}'^'

cl:ani{.n),,s:enttii"+'emkilienek, vaiarnel},

esem6nyeihezs az egyhtni iinnepkrirhdz.Napjainkban ezek kiegesziilnek a kornyezet es


csoportj6nak
az eb 6s 6lettelentermdszetegy-egy dsszetevcijdnek,
term6szetv6delemnek,
napjair6lval6 megeml6kez6ssel.
nevezetes
drcimet6s esztetikai6lni6nytnyujto
6rt6kteremtci,
Az iinnepelotekakdzdssegformdl6,
jelent6s.
kdzbenaz 6vod6sokgyakoroljdk
tevdkenysegek
Az
tinnepi
el6kdszi.ileti
igen
hatasa
az egym6s kdzcitti kooper6ci6t es kommunik6ci6t is. Az i.innepldsalkalmas a rtgi
6pol6s6railletve ij hagyomanyok(pl. Fdld napja,r'iz vil6gnapja)
ndpszok6sok
hagyomrlnyok,
- m6rt6kkelval6 - bedpiilesea mindennapinevel6munk6ba,
A n6pszok6sok
meghonositiis6ra.
spont6nformrijAn
kapcsol6dika kcirnyezetinevel6shez,mert a kultura hagyom6nyoz6s6nak
tril ,,...egybenmagatartases cselekvesimod is. A szok6sokkcjre valoj6ban egyszelre
illemtan, erkcilcsik6dex, iratlan tcirveny,mrivdszi forma, kcilt6szet6s emellett szinjdtszas,
(Mikul6s,
mitosz,magia.'AaA r6gi szok6sok- p6ld6ul:az 6vszakhozkapcsol6d6iinnepkcircik
kiszehajt6s,
barkagytijtes,zdld6gl6r6s,husv6t,ptinkcisd,arat6iinnep,
kar6csony,farsangol6s,
sziireti b6l stb.), a kalenddriumiiinnepek(a nevnapoz6sstb.) - felelevenit6sea kultur6lis
ercisiti benniik az egyiive
circikseg6pokis6valform6lja az 6vodasok magyars6gtudat6t,
tartozdst,szinesiti,szebbdteszimindennapjaikat.
napjainkig fellelhet6k a terntdszettiszteletre,megbecsiil6sdre
A nepszokdsokban
utalo poganyhitvilAg elemei.Egyr6sztebb6l, m6sresztaz iinnepekn6lalkalmazottt6rgyak,
ncivdnyek, ncivenyreszek,alapanyagok sokfeleseg6bcilkcivetkezciena nepszok6soknak
is van.
vonatkoz6sa
temreszetismereti
szAmtalan
Az finnepekre valo kdsziilfidtisds az iinneplds peciagogiailag azdrt jelentds, mert
pl. a madarakes f6k napi
esetetrk6nt,
biztosit a sztilcikkelval6 egyiittmtikcidesre,
lehetcis6get
is.
kdzriskirfndulason,a sziiltikktirnyezetiattitridj6nekform6l6sara
Alkalmas peld6ul sokfele term6szetesanyag illetve hulladdk (tojastart6 doboz,
mrianyag flakon, az udvari fak s cserjdk metszesekorklpzodo vesszci-,gally- 6s
nlegtapasztaltat6sdra.
stb.)tulajdons6gainak
textil- 6sszappanmarad6kok
kdregdarabok,
Alkalrnas tovribb6 a takar6kos 6letmod alapozitsira azzal, hogy a gyerekek
n6h6nymodj6val.
a,,hullad6k"feihaszn6l6sanak
megismerkednek
Lehetcisegetad sz6mtalantevEkenyseggyakorl6sira, saj6t citletek, elkepzel6sek
6smegval6sitrisrira.
kipr6b6l6s6ra
va16be6pit6se* az emlitettekboi
Ezek felismerese6s a kdrnyezetinevelcjmunkdba
- minden6vodapedagogus
feladata.
kdvetkezcien
o Az egyestinnepekrejellemzo ki)lsdsdgek,diszitri motivumak,tevekenysegek
betart6sa,alkalmaz6saa tartalommalegyenertdkti,hisz ezek is p6ldit adnak.
hozz6jrirulnakaz iratlan formai elvar6sok tov6bb6les6hez,aj6nd6koz6si
esetleg- kiilcinrisenaz uj kelettitermdszetiinnepekrtei
szok6sokelsaj6tit6s6.hoz,
- rij formak ldtrejcitt6hez.
l6nyeges
o Az id6tdnyez6mind az elcikesztiletif6zisban,mind az rinneplesben
elem. Az elcibbibenazrt,mert ha id6nk kev6s,az kapkod6shoz,rohan6shoz
cirom6t.Az ut6bbin6lpedig
vezet 6s ezek elveszik az iinneplsm6ltdrs6g6t,
a 30 percn6lhosszabb
azert,mert az ovodasoknak,6letkorukb6lkdvetkezcien
gterhe
firaszto.
lti,
I6s
me
i.innep
idcitartamfi

az 'iinncpeknek, igy ae ,-ivodaiaknak is egy r.3s"zekapcsolodik a terriid$zet oriik


kiiriorgzi"sir,hoz,a naptii.ri dv gazdasAgi tev6kenyrdgeiliez. rnas res,re ar: s'mtreri *letrit
'" iul:rl:y.rr
er1:lmeziiszot5.r.
Akl;idriiiai K-iado 1987 ta42.,r

;,1

oo
Kiza lldikd: Mi van rna, mi van ma ..., Utmutat6 a tevekenysdgktizpontu6vodai neveiesiprogramhoz'
Bpest, 1999.4.o.

75

A he$tsrirt kir'61aszt6ii,i az iinnep jeliege iiatirozza rneg. A tern;eszet lrinepeit


a srabadban - p1.: cvodakenben, vadaisparkban, 6ilatkerlhsn.

ajanlort

rnizeumbati, t6- vagy fbl",,oi"raton"crdei kdrnyezcttren --rnegszervc-':ni.


Egy-egy neveidsi 6vben az ilnnepleselt osszszinrira sziikseges irgvelniilk
rne,lt ha tdi scrkatt*n,ez'inl bel6iilk. akkor nregs::finik a hdtl.:dzlapckroi eltei.,-.,
azckb6l kicnrellieciij vohuk. rehat eppen a ienvegtik visz el. Az:, hogy ovctlai
tscpe;'ti1liia-fuai
mely iinnepcket ta-rtunk lrreg, a krj.,'etkez6 szcmpontok alanjar,
dr.ir:tsrikel:
vdteidvei p !. sziii'eii fei'r oir uiist szoltjtemi ei,i vidtik en ):
{pl.: vfrpiutr teieptil6scnajiniort a vi't vriagnap.jii,t,
iiegysigben ldvoberr
a matiarak ds f6k napj6t, ott pedig. ahol r,adaspa"k, iiiatkert eldriretc
tdvolsagban vi4r1, az, 6liatck nap.iat ceiszcrii kivdlaszi.ani ezcir
'F

iinnepkdrbdl);
dr tivr-rda nrlir
v e t e l d v ei;

nregldvcl iinncpiesi

iragyon:lny'ainak

figye lembe

);' a gyrrekcsuprrrt Lisszeieteie6s a kicsii: leiki brraiiitottsdgaaiiipjan.


,4: {t's:,akhtt; kapcsolddci ts a kalenddriurni

iinnepek terwiszetismereli

y$nstkozdss!

Tili rtnnepkiir
A karfcsorryt mr:gelozii udveilt ,,... u J'elke!{iNapra, o'wlsg r';icgosscgiiia mutui, ezetl
Ez ndvent let{oilfosobb jelkepe a
Arlventi jeikepeli mdg a koszonl. a h;rzikd, es *
-fjn1..";'
csillag.
Az driventi koszoruhoz virfsiizlctektreri viisai'olhatunii.rnoha , i'*gy fenycikoszorut, iie
keszithetiirrk is. A gyerekekkel l:dz6sen diszitsr;k fei sLa.az virdgokkal, rohozokkai,
ktildrtbtizci termesekkei, ntagokkai. szdrjtott alnra- s narancsszclctekkel st'D. A sztipit6s
ut;"'agait ti-rl)'anatosan gyrljtstik tjssze ijszi erdci sdtAkon,az o\,ridakerttroi. prar:i vas;ir:ii.sokon.
iii e.'ezziik ineg azokar es rbeszeigessiink i uir{.jdonsdgaikrdi.
A karat:saryJu- cs az adventi ablakdiszek, iliett,e sz ujdnriekok k^dsziiljenek
terrneszcttrs an;vegol.:bol, esetieg huliad,.'i:troi. Pdldaul papirbo!, ri.papapfr'o151,
szalrrab6l"
gi'ekenybii!, i:suhibol" frik f's cse{ek iesszr,iibril,tenreseklrci, rnaarlk.hoi,bef(:u.cstivegekbci}"
A niunhaiki-rdirskiizhen moncijuk e! a gyerekeknek, hcgy a szalrna a gai;cnafilfk :;zara,hi'g-v
a gyeken;' r'izparti noven'v,a csuh a kukoncacso .,mh6ia". a lcolcscinekval6 fei tiio
','aiojAoan
a ternresc;cnih63aslb.
A Borhalu (Bcrbura) ncpon, decenri:cr 4-en, v6girirrk tscrbiiia-igat es feg3;rj|,'
nagirilelslu bcfbtlcs livegbc. A manduia-" a csei"eszn ve, az.rszitiarac:k gaiiyr.k, a babarozsa
vesszck sll-.,karicson',ryaki'bonilo viragai szp csof;ortszobadfszek. "l'alai-iunliaikaimat e la is
cser-ietajoii riigycinek (szin. ibima), a nigy 6s a virag kozritti kapcsolatna.k a
rr,egilgi'el tct3s6re.a riigyek ki.ilonbdzcisegeur
ek tei fbrieztetes6re.
A hlikulds (Szeiri h4ikios) napr 6s esti szokSsok r.riszon:-lagoj keletriek, anreiyei az e
nap iiszteietdre sziiletelt kevi:s kSszijnieivers is bizonl'rl. AE aia-.id4kai<.na-k,
s szl.ikji:i;el egyiitt
i<eszitlietiink r.rcivdrrf fisrekkel {pi. ceklalevei} szinezert niararjdk anS,agokbc!.papirbul
,,N{ikuias zs6.kc't". B;;:{assuk a seiiiiikct arra, hogy ez.eke\ dvenkint ujra vegl,ek eio ds
t!

Grairasztii Szilvia tszel!'.): l",ler5{inknri is lietlchelni,re.ijatler i-ap - c.r;Kiinyvk,i:d6. riiti$. '/.r.r

ismetelten ezekbe rakj6k az ajanddkokat.Ezzel az eszkcjzcjk,,ilirafelhaszn6llsanak"eglk


m6djarahivjuk fel figyelmtiket.
A Luca-nap (december13.-a) idctj6sl6nap, amely a Gergely-naptrireletbel6pdse
(1582) el6ttaz ev legrcividebb
nappahinapja,a t6li napfordul6idcipontja,a vil6goss6gkezdete
volt. E diitumhozhazrl,nkban
sok n6pi var6zsl6s,szokdskapcsol6dik.Ezek egyik a Luca-bttza
iiltet6se.Ha a kemencekcizelben
kar6csonytiljira kizcildiiltek,ebbcii
csir6ztatottbrizaszemek
a parasztgazdiika kdvetkez66vi j6 termesrekcivetkeztettek.A Luca-brizaa kar6csonyiasztal
egyik dfsze,de a csoportszobilnak
is kedveszcildfolda lehet.
A karacsonyi iinnepkor novdnyeinekmegfigyeldse, eredettik, a hozzhjuk frizcidci
hagyomanyokelmes6l6seis kdrnyezetineveldsifeladatainkk6z tartozik. A karacsonlfoa
zdlditg(az elet cisi szimboluma)egyik megfelelcije.A legut6bbidvekig ez a sudfu:tcirzsri,
lefel6 terebdlyesedci
koron6jf, rcivid ttilevehi, hengerestobozri lucfenyd volt. (Form6ja a
stilizrlltkar6csonyfaAbrrlzokisokban
napjainkigmegjelenik.A szarazlevegcijrihelyis6gekben
hamar lehullajda leveleit, ez{rt fjabban m6s fenycifajok (fekete-, erdei-, jegenyev6ltjak fel. Az eredetilegNagy-Britanni6ban
duglriszfenyci)
alkalmazottkar6csonf diszek,a
htisos 6lbogy6it t6len lrlelo fehdr fagtongy, a lombhullat6,s6rga 6lbogy6jufakin (singa
fagyongy),a korallpiros csonthejastermdsr.i,sztir6slevehi magtal, ma m6r hazdnkbanis
egyrendpszenibbek.
A f6l6lciskctd6
fagycingyfajok
a tdli set6kon,a lombtalanf6k koron6j6ban
j6l felismerhetcik.
(A fakin fcikdnttcilgyeken6s szelidgesztenydn,
a feh6rfagydngykiilcinbcjzci
fafajokon,de tcilgyekensoha nem telepedikmeg!) A mikulasvirag(karicsonyi csillag) a
decemberelejdrevdrcisrevagy r6zsaszinireviitozo felleveleiveldiszit (Mexik6bol szbrmazo
dvelcicserje),a kardcsonyiknktuszpedig a lev6lszeni,lapos hajt6sainakv6g6n nll6 sz6p
szintivir6gaival(a braziliaitr6pusiescierdcik
egyik fan lako faja).
Tavaszirtnnepkiir
A tavaszi napejegyeniciseghez
kapcsol6d6szokasokkdztil sok tartozik a hiisvdti
iinnepkdrhdz.
Ezeka tavaszviir6st,
a veget6ci6megindul6s6val
az fj clet kezdet6thirdetik.
A zdlddgjaras, zoldiry)tord6stavaszt kciszcintcienekes-t6ncosj6t6k. Hazdnk egyes
viddkein viriigvasiimapon,misutt husv6t es piinkcisd kcizcitti vas6maponj6tszottrik. A
vagy vir6gokbol611,de a lany'okes a legdnyek
vadr6zsa6gb6l,
,,zoldag"kapu frizvessz6bcil,
cisszekulcsolt
keze is jelkepezhetiazt a kaput, amely alatt 6tbrijnak.Az ovod6kbana ,,Bf.jj.
bfjj ztild 69.. ." kezdettijdtekban<irz6dcitt
meg ez a szokis.
(A tojis
R6gi hagyomanyhirsv6tkora tojasfestes,diszit6ses a toj6s ajandekozasar.
Eurdzsiasz6mos orsz6g6bana term6kenysegjeik6pe.) A tojds fest6s6hezhaszn6lhatunk
n<ivenyieredetri(pl.: vrircishagyma
rezeda,6ger-es bokrdtala.
ki.ilsciburoklevele,festcipipitdr,
cserszcimdrce,
di6fa levele, ibolya vir6ga) szinez6keket.Az ehhez a tevekenyseghez
az
sztiks6gesndvdnyrdszeket
ajiinlott mitr el6zo 6v nyar6t6lfolyamatosancisszegyiijteniink
6vodakertben,illetve a s6t6k,kirandulisok helyszinein.Ekozbena gyerekeketisrnertessiik
nehr{nyalapvetciszab6ly6val.
meg a ncivdnygyrijt6s
A ket legregebbihisvtiti ndvdnya palma 6s a ftizfo, Vir6gvasilmapona katolikus
papok a tr6pusi eghajlatii orsz6gokban p6lmalevelet, a mers6kelt eghajlatirakban
puszpingotvagy frizfabarkAtszentelnekmeg.Hazinkbanigen elterjedttavaszi
drcikzcjldeket,
iinnepidisz a ftizfabarkrivalelegltett n6rcisz6sjricint csokor.
A hrisv6ti kdsziikid6shez, az iinnepi hangulat megteremt6slhez hozz,iltartazika
k6szithetiink,,tojiisfat",asztalidiszrrck
diszitdse.A nagy bark6jirkecskefrizbcil
csoportszoba
rillrrlrrrrk
Az ablakpd.rkdrryorr
fiizet alkalmazzunk.
apr6bark6jricinege- vagy rozmaringlevehi

haj latott jAcinthagyrniik virigot tronictr peidan.vai ieljessd teszik a tavaszvarast.A kcsziiltjtir:
kcizben sz6tiiialan aikaicni liiniikozrk a baiicaviragzat, a j.4.cinthagymiik stb. 1,.01'rnl--c:i'
6llapotdnak nregfig1.'eltetfscre.i.le feie<ikezziinli meg ar:roi. hog1,.'a filzek vir6gpcra ailere.:l
hatds$!
A piinkcsd (a hrisvethcz ltasorrloail vdltozo idc.pontu iinnep) v'irigszinibolunc ;r
Napistensk virbga. * bazsa- vaxy*ptinkosdi ro:sa. Mar nz okorban g,y6gy- es varizsnsver.-,
vol", Szirftott gydkerenek ftlzete dlenkitri. gfircscid6 hatfsri. Szdrjtcrt szir:iair paryurrib(t
tehetjtik.
'4n3,;1t iiapjira sokfeic neiven'yt nevelhetnek a gverekek. Oiyan tajokat a!aniciir
valasztanrrrh, ru'neiyek a kiintyezeti ;-dnyez6k iriit nen tiil igen'vescL, s irosszf rilcig
viragoznak. Ilvenek peidaul a biilsonyvirig (budciske). a petilnia, az.iiszirfizsa. a paprikavirag
\{agr"aii;at a gverekek az cvoclaksrthril, baikonifd6k nrivenl,eirol gyrijrs(k i-re es iiltess*k
,,sa.iat" cserepbc vagv kefiies poliirba (ujrahasznosiras!).Ez is cgy modja a ndvenyir
,.rnagtdl-rnagie"tartr"fejlridesnekfolvamatos figi'eleninrel kfsercsenek.
,4 termdszel iinneptzi
Zdid nupok pdidaul: r vj,zes el*heiyek vilfErapja ifetrrudr 2,), a vfz vrlagnapj;i
im;ircius 22.), a Fdlij napja l6pnlis 22.), a rnadarak 6s fak nap.ja (m6ju-s l0 j, e
k<iniyezetvedelmi';iiAgnap (iunius 5.), u o;:rinrdleg v6cielmeneknapja is:eptember 1t,.), a
takarinas vildgnapja (szeptcnrher 20.), az Allatok
napja (okiirber '1.i, a biodiverziLac
vedelmenek viifgnap;a (riec,:mber 29.). Tdbbsegiik a 20. szAzad il0-as, 9tl-es eveihen
,,sziileieit". iiletve eledt ir,iji (pl. a rnadarak {s fdk napja), ndhdnyui< ekkor sz6lesedett
vildgmozgaiommS(pl. a Fcilcina;lja).
lv{i inCoktiita ezeknek a napolurak az finnepek soraitu iktatdstit? .4:, hog.v az eilibeii
te"vekenyssgekhatAsara felgyorsuli bolygonkon az errlcik, a vizes dlciirelvek, a novdny- 6:i
dllati'ajok el- els kipusztuiiisa, ntitt a ialaj, a levego. a vizek szennyezetrsegdnekrnrrteke,
Frilcliink nyersanyagkeszieteinek kiakn6z6.si i!tem*, cscjkkcnt a t6rsul6sok diverzitdsa stb.
Ahhoz. hogy Fdldiinli iakhat$ rnaredjon, hog;t irlegfeielci eletlbiteieltrket biztositsoir mindr:rr
6l6i6nynei:. szUksegese folyarnatok lassit6sa,nreg{llitisa, alrol lehetseges"ott a-2,ere<ietihcz
k:cizelid.llapotok hei-w-."e6!litasa.
Ezcket pcdig csak takarekosari di6. kOmvezetbarat eletrnridot
f'oiytat6. a termeszei szdpsegeit feifedezni, a i<clrilvezethanridnr6i6t rlt6lni k6pes, a tenriszeti
es rrr epitetl kdmyezet enekeit tiszieini turJrj,k$zvctlen kornvezetiik ir6nt igdn;;espolgdrok-!"al
lehet elerni. A felnottck es a g1;erekek szcmleleLenck alakit6sa teh6t cisszi{rsadaltni szinter,
cleiigedhetetienl
Ennek
a
rn,5dja a
szemiiletfonnaiAsn-ak eg),iK lehetsiges
teni:eszeti.innepekhez kapcsolo<!.i feladat- es csrnidnysorban val'ri aktr v riszvete:i.
'lemtdsz,:;iesen
csd< akkor szenrieletlbnnilck. ha azok a rrlsztvevdket 6ftellnilr,q 6s erzein-rileg
egvarfuit nteger"intik.
A tenn6szettinnepeii a hrgyo;nanyos
modszerekei, otie'lcket, eszkrjzcket igfnyelnek"

,'i\

,jcie s"

napokttil

eiterci

trciyszineket.

X. FEJEZET
AZ OVODAI KORNYEZETT NEVELES HELYSZiNEI
(Bihorind dr. Krekd llona - Kunczler Gyultini dr,)
A kcirnyezetineveldsfolyamat6bana gyermekeka
,.kiilsdvil6got" igen sokoldalfan,
szob6ban6s szabadbanegyarrintmegismerheiik.Ne feledjtik
el azt, hogy ene
legalkalmasabb
a szabadterm6szet.A ktilcinbrizci,
-onbun
rendkivijl vAltozatos
helyszinekreset6kkal
eskirrinduldsokkal
leheteljutni.
Amikor a kcimyezettelval6 ismerked6saz ovodin kiviil tcjrt6nik,
rendkivtil fontos,
hogy az 6vodapedag6gus
rendelkezzena sztil6k arra vonatkoz6iriisbeli engedelyvelarra,
hogy a s6t:ikvagy kirdndukisoksordnovodankivtili helyszinrevihesse gyermekeket.
a
Ennek
birtok6ban lehet azuthn hozzikezdeni a szewezlshez, pl.: a helyszin
kivillaszt6sa. a
megkcizelites
m6dj6nakeldcint6se,
a kcizlekedesi
eszkcjzkivillasztisastb.
Az 6vodapedag6gus
feladatai a helyszinifoglalkozisok megszenez6s6ben
A sdta es a kirandulas eredm|nyess6genek,
amely elm6nyek,tapasztalatok
g1'glteset
eppfgy jelentheti,mint adott fejleszt6sifeladatokmegold6s6t,felt6teleaz
iitgondolt,tudalos
eIrikdszitds,Iebonyolitas dsfe Idolgozrjs.
Az eldkdszitds
atervezes6sa szervezes
tekintetdben
egyaranti6l6tgondoltlegyen:
o mar az 6ves t6matervelkdszitdsekord<intsrinkarr6l,
hogy meiy t6m6khoz,
milyen c6llal, hov6 6s mikor szerveziink sdt6t, kiranduliist, 6s annai.,
6im6nyanyag6t,
tapasztalatait
mikor 6shogyandolgozzukfel;
t az 6voda vezetcij6t 6s a szi.ilcikett6jdkoztassuka
helyszin(ek)rcil.az
idcipont(ok)16i;
t az ftvonalat,az indulilsesaz erkezesidcipond6t
pontosanismerjiik;
. a terepkfn6ltalehetcisegeket
merjtik fel;
3 a gyerrnekeket
keszitsiikfel az ott foly6 tevekenys6gekre;
A lebonltolitrisakkor zavartalan,
ha az elcikdszitds
alapos6skciriiltekintci
volt:
o indul6selcitta s6ta,a kir6ndul6scdlj6t,feladat6tismetelten
tudatositsuk:
o csakegeszs6ges
gyenneketvigyi.inkel;
r 6lland6an,ftikent k6zleked6sieszkcizrrille- illetve felsz6llva
eliencirizztika
l6tsz6.rnot:
val6 nyitottsaga,
' ne feledjiik, a nevelciip6lda tudfisa,6lm6nyekbefogadrisrira
term6szetszeretete
stb.ezenalkalmakkorfokozottanhat a gyermekekre.
A sdtak,kirrinduliisok 6lm6nyeinek,tapasztalatainak
fetdolgozasaaz azokatkcjvetcij6t6k es
munkajellegtitevdkenys6gekben,
valaminta tanul6sbdrmelyform6j6banmegval6sulhat.
A sdtdkonsordnaz 6vodakcizvetlenkcimyezet6nek
t6rgyait,jelensdgeitismerikmeg a
gyermekekgyalogoskcizleked6ssel.
S6t6valleheteljutni a piacra,a viragboltba,a k6z6rtbe,a
postarastb. Utvonaldnakhosszafiigg a gyermekek6letkor6tol,edzetts6g6tcil.
Gyakorisirg;taz
6vodapedag6gushatrlrozza meg. Az a jo, ha mindl robbet jamak az 6vod6n
kivtili
helyszineken,kcizvetlentapasztalatokritjur g),rijtik dlmenyeiketk6rnyezeti.ikb6l.Minden
tma el6tt kivinatos lenne a s6ta, a helyszin, helyszinek felkeresdse,mert
e kcjzben
lehet6sdgtikvan a gyennekekneka gyalogoskcjzieked6sszabrllyainakgyakorlas6ra,
az ennek
sorilnadod6krilcinbcizci
probIemahelyzetekmegoIdas6ra.

a gyer::nekek az ovr.rditol t6v,.r1 esd h,:lyszinekcn gydjterek


eimenveket, tapasztalatrrkal.Oda ktilrjni:<izcij6nn'jvekkei ;urhatnuk ci. igl' lelretcisigiik van a
g.vaiogoskdzlekedes szab6iyainak gyak*riasa rnciiett a tcimeglkeizlekeddsij:inniivekentrirtno
A

kirdxduldssn

felismerset6s meg6rt6setelcisegiti,ha minden dvszakbansor kertil ezekre a s6t6kra,


kinlnduhisokra.
o Az dvszakokban
az altalanos,ismetkidri megfigtelesilehetd-rdgek;

kcizlexedes*ieilapaszialdsdra, rz utazds szabily-ainak gyakor!dsira is" ErCenres c'lyan helyet


v6iaszrilili. amel.v viszonylag r<lvid ;do alatt megkcizelithctd. ugy,'anakkor sok rdekes

csapad6k,
szdl;

l6trrival6t kierll.
A sdtdk, krandulascJ;. -

levele:

ds igy a koml,ezeti ri*'ei6s

- heiy'szinei leheinek a
ierdcih, mezci''. rdtek, tavak. parirok.

tcrrndszetktizeli 6s mestersges ibs es fiitlair tirsulisck


arborftu:nok), a rnuzeui:rok. az iliatkertek, ez dpitett krirnyezet 6s a t6rsadalmi 6ler i;6rrnely
hclyszine (a ttizolt6sAg, a reritlcirsig, az cn'osi i-endelcistb.l.

gerinctelen6llatok(csiga,kagy16,izeltl6bfakkciztilftik6nt a rovarokes
a p6kszab6sriak)
testfelepites6nek,
ktiltakar6j6nak6letjelens6geinek
jellemzse;

ieenddi a set6k, kirandulisok megszervezdsdbenes lebon)'olit6siban a


kcivetkeztlk:
r Egyet keiI ertenre a helyszin es ar idcip,:rit vouatkozisaban a csopofi nr{.sik
ov odapedagr:gus6vales az 6r'oCa vezetoi,6r;
el
. Meg keU n4znie a kivalasztoit lieiyszint az aldhlri szcmpLlntoksr.erini:
Az itoriaptdugigus

(vet6s,iiltet6s,betakaritds,
megfigyel6se
sportstb.)
(szintik,6llaguk,dlcivillguk,stb.);
o Az eivszakok
sajatosmegfigeldsi lehet1segei:
lonrbszinezcid6s,
lombhulLis,6rettgytimcilcsok,
kevesebbmad6r,rovar,
betakaritdsimunk6k,az emberek<iltdzkciddse;

6tlar),
.

Egyeztetniekeli a szulokkel:

6llatok,nyugalmiidciszak,r[igyek.t6li 6lmot alvo, btivohelyiikcinl6r,ci,


elvilndorolt6llatok,melegebben
dltctzkddci
emberek,lak6sokfiitese,t6li
j 6tdkok,az emberekciltcizkod6se;
sportolasilehetcis6gek,

kriltsegeit {bdezi.;scnek v6ilai6sdtr,rz: az elso sziiiiri Sitekezletcn az eivi


egyetert6s megszerzf se megkcirrn-vitia munkf i :
*

6llatok mozg6sa,hangja,tavaszimunkAka kertekben,a foldeken,az


emberekciltcizkcid6se.

Csali mindezeket elrendezve celszcrfi a gyennekek tudr:mds{ra hcrzni a seta, a


kiranululasienvdt. llajd ezutAncikct kszirstikfel. hiszen tudaiuk kei!:

Helyszinek
Igen v6ltozatosak,,.,. Igazi terepe a szabad ternreszet.A legsokoldalubbhatasok,a
legmdlyebb
erzelmitdltdsildlmdnv-ek,
mdgiscsaka ,,termeszet
oldn" erik a gyerekeket".ao
iiagi'cn idnyeges az oltozi;k: iegycn ken,v*lr'.res(fiikent a cip6!), s ciyan, arnell' ar
acii:it irepnek es az idiiizu'asnakrriegfeiel. Akinel: s:z'jk:;eges.lcgyen vaitoruh:1.ia.ir6tizsakot
r'igi'enek a kirandui;isra a gyemiekek, snrel'v tzert cdlszeni. men gcrirrc'jk rn*gkinrdicre
ineilett kezeik szabaeion nrozognak. tvlinderi g,vernick hatizs;ikiitran leg,7s6 ereszsdgiigfi
fclszerel*s izsebkendd. WC papir), sapka, nag-v-ito,veszcnzacsko a ,,ki;;csc,k"gviljtesdhcz.
valam:nt viz s nern romld elelmiszer, valamint gyiir:rciics{nl. almal. es szemfrtszacsko.
F'onros meggycizni a sziilciket az iidiici, a csokciaile, a uukor es rz egi6b ,.rigcs6lniviilir"
szii k sgtelensdgerci!.
Ugyanakkor
elsosegeiyry*jtishoz

ovi:dapedag6g',isltal is
iegyen
egeszsdgiig.yi, valamint
sztiksges felseereles. szeilletes zacsk6. viz,, gviinr<iics, ndhini'
az

A termdszetikdrnyezetben
tdrt6nci6lm6nygyrijt6sre,
6gyazotttapasztalatszerztlsrc
cselekvesbe
a term6szetktizeli6s mestersdgesf6s es f6tlan t6rsul6sokadnak igen jo lehetcisdget.
ltt
megtapasztalhatj6k
a r6luk valo gondoskod6s
sziiksegessdg6t
6s fcntoss6g6t.
Termeszetkdzeli
fas es fatlan tarsulasokban(erdo, a rnezo,rtl, vizek, vizpartok stb.)
elmenyt,tapasztaiatot
gytijthetnekaz ott 6lcindv6nyek6s 6llatok6leter6l,egym6srahatasarol,
egyiitt6les6r6l.Az ismeretnyujt6smellett mindezek ercis 6rzelmi hat6st gyakorohiak a
gyermekekre.
Viselkedes,magatartas
forrnalohatasukis 6rt6kes.

szakkdnyv a n<lvfny- *s Allatfelisnrereshez.


A seiikon, kiriiu,.lulasokon gyrjjtritt dhnenyek, ';apasziaiat,rk,tenyek segrtik az ovoiids
gyennekek kepzeteinek, elemi ism*reteinek alakulAsi.t. Kepessegeik t4leszr.ese ;i'lelleti

Mestersdges
zcildsdges
fts 6sfdtlan tdrsulasokban(parkok,arbor6tumok,gytimcilcsos-,
6s vir6goskertek)- az dlcilenyekmegismerese
mellett az emberimunk6r6l,az 6vszakonk6nt
v6ltoz6feladatokr6lis szerezhetnek
tapasztalatokat,
6lm6nyeket.A konkr6t faj megismer6se

alkairriassf vdlnak elemi szinien felisrnerni es mrigerteni nernel-v6italiin+sithat6 ktivetkeztetisi


pl^ a krlrnyezeti inyezilk es az,4!cil6ri;,,ekszoros k.:pesciaia. Ezc.knek az asszefiiggeseknek a

tu

8|i

Victor AndrAs: A kdrnvezeti nevelis rendszere.lskolakulni'ra. 1993124.l0.o

scrdn

goncioz*saval is ibglalt:ozhatnak a gyen't:kek^ szemelyiseg{bjiricdsiiirri


'<i'ekeddsdver,
ez lgen pozitiva.t beftriy'fsoija.
Minrlen csoportnai<legyen egv kivuiasztou jit;a, serldie -- a
,,nti./unk,', e .,nti cseryenk-,.
de n:dg jobh - hisaen 6tfogdhb. komple:<ebb ismereteket ad ha kdzeli
parl;t;r riizsl, erddrdszr
v6iasztanak ki' Evszakcnknt eli6togatr.'aide az o'",rltJdsgyenrekek
megtairasztalhat;;ik azak
l'6it0eAsait, ilzcnflssagaii, kiildnbsizcisegeit.(pi. rrgyanaz a c,serie,
fe milyen tav&-rszal,nyarc6.
cisszci.teienl
A vatttsparkikban - bf intenziv emben
,.treava',kozds'',emberi ;ilr.lnia es gon,loskodils
eredmd:iyekdnt - termeszLiteselcihelyiikon. es dltal:ihan eredeti
kcirnyezetrikhen figvelherik
rneq a g;-errnekek az allatokat ds a nciviti-ycket Az ;liiatok
meghatarozott, bejarhato 6s
belithato teruleteri vaid marad6siit az emberek rlltal 6pitett hely"ek,
a karimok b;ztosit;an. ig,v
iol ldthatjak testfuidpitdstiket, kriltakarcjukai, egyes jelieinzo jegyeik evszakonkntr
viltozesait - cizek rs szarvasok aga-rcs- ds szciniltisir,
irl.plrilkoz6sukat 6s taplalekarkar.
valalnint mozgd.sukat. tirzik
,.iilaltrkat", lari:lk creceti nag'rsagukai, llizoirl,ros
ntagatartdsft'rniikat is gyakorolhatnak. lvfegtanulharl6k, hogyan
keii az crclciben,a nciver.r,ek
es fllatok ,'otthonaban" r'etirigkdni viselkedni. At<.ilhetik. h,.:gyha
csenCiren vanpak. vagv
csak haikan b'eszdlgetnek,akk+r tdhbct i6tnak, hallanak. Az
,.errtit", r,rint rjkologiai eg.isgef
tud-rdkrnegfig;reini.
A tdrssdatmi (ipitett) k#myezethen a tenriiiszeti jelenscgekke!,
targyakkal. diiiler,vekkrl
ts, rivoda eptiletehen. az i",.oi!a uritoran, herrjeben, rnuzeu*than,
ilktkerrbur
is;irerkedhei.nek
nifg
Az avoda dpiiiete nrint a krirnyezeti neve!s saj6tos lreryszine
Az dvoda eptiletdnek l:eiyisegei, a csopttr{szoha, zz oitriz#, a tbirvosok,
a:r eicitdr, valarnint
nregl'eielo f-elLigyelettelaz orvosj szoba. a kon-vha iaigyai, ekilenyei 6tgondoit trerendeze::
ala;:;in a tidniyezeti nevelds sajlitos heiyszineive vilhatnak" i\z on,osi
szcbuligz, a kon.t,hahct:
kdzvetlen ktim,vezettikbeu 6telt lmdn.;eik kapcsokidna&,,i,;rnelyck
erlidlsz6sdraiiletve rijsbl:
e!minyek gvtijt6ser* si kaimasaii.
A r:triportszobiha:i' a ,!'olvasi5ii, az e!6tt:rberi
;cl kiala-kiicttt tr:nueszetsilrok :rcivenyer.
iitatai' ktildnbitz# gr-tiiir:inerivei(kavics, ttrii, csjgahikak. magvaii,
tenl*sek. levelek) soktln
iapasztaiatct, isnrer*tet hiztositanak a g),,er-niekeknek.A g",tii-itemdn!ck
rirgv*i a kr'jlsnbdi:ij
tevdkeirysdgeiloek eszkJzei. aiapa;ryagai lehetnek, eszk$zkcnt
hesziirilhai6k a le_iiesztsi
fbladatok koillplex rrlego)tlasahcz.eiapar,yagaitehehrek a.;61dkes a!kotore.,'6kcny,segeknek.
A termdszersarok alkalmas a foly.'iunaiirs 6s az alkaionrszerrr
megfigyeleseke. A
t&r'a521'6ti hajurt6sok" a ia- es csegegallyak.:igak. a hagymagumok
stb., a r:siri.z6 magvak
viltozasai, a cserepes zdld ncivdnvck 6pciAsi f*laCatai so,krdt{i
rapasztaiaiot, ismererer
biztosilanak a gyernreke-krek. /rz akvariun:ban, a lerririumhan, a niacl6-ni)p<i6ben
elo ri!iatok
tuiajdonsdgai, nlagatart6sukilak jetlenrzdi
kr-.zvetienul rnegfigyeltcthetcik. F{igien6s
szeinpontok figyeleinbevteidvei azt jalasoljuk, hogy az. eserleges
aliergi*,s reakcick
kjaiakulas6::ak, a fendzdsek eikeriil:drrek dr<iekben a csop$nszobiban
cssk !efedetr
aKvarium iegyenl Az iivegdoiroztran vagy niigvilierct'i befcirtes tivegtien
kialakitorr
gilisztAinak rnegfrgyelese kiizberi liihatjdk azok ialajbani tev6kenys.dp,el.
',giiisztafaml"
Llgyancsak a tennszetsarakban van rtiei6;renessna h.:lyiik az atalakuid
ro.;ar'oaboi:nak. u

E2

mozg6' csillog6"nyomot"
kiildncis,szdphangotad6 mezeitiicsdknek,valamintaz erdekesen
hagy66ticsig6nak.
Megfelelcigondos
vlemenyiink szerint akvarium sziiks6gesminden csoportszob6ban'
M ott kialakul6
elvegezhet6
6ltal
kezels meliett - amely az ovodapedag6gusok
egyensirly
egys6g'
cikol6giai
l6trejtivcl
ereOmenyekdnt
kapcsolatok,v6gbemencifolyamatot<
a viz rnin6s6g6nek
Lathatjak
is.
alapoz6sara
gondolkodasuli
dkologiai
alkalmas
eszrevdtetese
az ,,algaevo"halak
megcsod6lhatjak
v6ltozas6t,6s annakhat6sSta benneievcielcilenyekre,
az 6iettelen6s 6lci
lehetnek
tanui
kiizben
gondoz6sa
,,szorgalmas"munk6j6t.Az akvrlrium
6ltilenyekre'a
l6v6
a
berure
hat
allapota
viz
a
Pl.:
hatisanak.
kcirnyezetit6nyezcik!gym*.u
srini n6v6nyzetelrejti az aptohalivad6kokatstb'
biztositasa(etet6s,itat6s)illetve
A terrariumban,kalitkaban 6lo 6llatok 6letfelt6teleinek
aiakul ki
veliik. igy kcinnyebben
keri.ilnek
kapcsolatba
kozvetlen
annakmegfigyel6sekdzben
j6
alap.iaa
kiindulasi
felelcisseg,amely
irantuk a gyermekekbenpozitiv erzelmi k<it<ids,
form6las6nak'
alakit6sanak"
arurak6icilenyeiiranti feleltjss6g
tagabbkcirnyezet,
egyrlszta cserepesntivenyekkelkapcsolatosrnunkik
A novenyekgondozasajelentheti:
elt6volit6s6t,alkalmankenti
elvgzeset,mindennapiiocsoi6st,portalanitast,elsz6radtr6szek
a csir6z6sfolyamatainak
iiltetsdt'
gum6k,
6t{ilteteset.Masrdsztmagvak vet6s6t,hagyn6k,
Apolasit'
gondoz6sdt'
ncivenyek
fiatal
a pal{ntitk,a
megfigyei6s6t,
is erthetciismeretterjesztci
A termeszetsarokba'varl a heiye az 6vod6sok sz6m6ra
folyoiratoknak'
konweknek,verseskdtetehrek'
esztdtikaielmenyforrasrs'
rendbentartotttermeszetsarok
folyamaiosan
A szepenberendezett,
helyszine
Az ovodaudvar,az ovodakertmint a k<imyezetinevelessaj6tos
tertiletek kik6pzese
alkalmas
tev6kenys6gekre
ki.ilcinbcizci
a
Az ovodaudvcrberendez6se,
kultrira aiakit6s6hoz' A
kcimyezet
a
hozziljitul
nagymert6kben
anyagokkal,
megfelelri
tetelekorszenienmegolChat6gumit6gl6k
krizlekeaciuiat viz- 6s s6rmenress6
j6tsz6teruletek,
vastaghomok, kavicsretegvagy szinten
cm
jatekok
10-15
alatt
Az udvari
felhaszn6las6val.
j6t6kok igen eszt6trkusak'sz6pek'
udvari
kesziilt
javasolt.
f6b6l
A
gumiteglaalkalmazSsa
folyamatoskarbantartasukra
v6ltozatosmozgiistteszneklehetciv6.Megfelelcimincis6giikre,

nagyonodakell figYelni'
minden 6vod6ban kiv6natos'
Az ovodakert (a tov6bbiakban: kert) l6trehoz6sa
kell megvalositani'A kertben
n6lktil
ezt az udvari j6tsz6r6szekcscikkenese
Termeszetesen
nevelesteriiletensokleitien
ktimyezeti
a
hat6sa,
szemelyisegfejlesztci
v*gzetttev6kenys6gek
es az 6lci term6szetegy-egy
6rv6nyestil.A kertlen a gyermekektal6lkoznak az 6lettelen
A
szerezhetnek'
tapasztalatokat
jelens6g6vel,dolg6val,targy6val,amelyekrtilott kcjzvetlen
v'gzeti
kertben
a
kdzelsege'
term6szet
a
tud6st'
a
tapasztaiatokra6ptilci ismereteket,
kdzvetiti a szamukra'A keft modell lehet a
veltozatos,sokf6le munka eredmenyess6ge
nlujt az
val6 kapcsolatukletrejottehez,alakitasahoz.Lehetasget
gyermekneka termeszettel
gyermekeket
a
Segiti
megfigyel6s6re'
v6ltoz6sok
hat6s6rabekdvetkezett
emberibeavatkozas
meglatasaraaz elo- es elettelenkdrnyezeti ttnyezok
n6hany alapvetci6kol6giai cisszefiigg6s
6s rillatfaj ismereriiket'naponta
kcizcittikdlcsdnhatasoklegfigyelesen it. Gazdagitjancivenymegtapasztaljakakert6llarrd6vagyottideiglenesenmegtelepedcielcil6nyeinekjellem
k6zdss6galakit6, fejlesztci
kertben vegzetLmunka - kert6szked6s- kor,i, tevkenys6g,
hat6sit.

Az d vad dker t ki a ! a ki ns a hoz is


.fejI eszt esi hezj at aso lj u k az u i ih bi a ki t :
s Alt+l az ovodaudvaron kevds a
hely, otr fn. trihtfunkio^r keriet alakitsudk ki
Olya"l kertet. an,eiyben iehetcisdgvan piihenesre.szemlelcidesrr:.
glonycirkodesre,
.i6tdka, ugya:iakkor haseonkert is, n:elynek zciiilsdgei. gytirnolcsui,
virigai
fbgyaszthatdk, ugyanakkor a kiikjnbszii lsvsi(g6tsdgek
aiapalvagaikert ii
hasznosftharck.
r Alaltitsunk
kt
tsbble le terme{helvet, hog}, a g-,,t:m?*kck
k$zvet}eniii
megtapasz:taihas-sei(az eic{helyei.:. valarnlrri ftzcrk
Slcit6nyeinek sokfdlesgei.
Leg,ven rrrindenki-lp1ien zoielsdges- es viragoskct l.
g),o1),- ds
-fi!szernolt(21,s._r
i:ertrdsz, aiakitsunk ki ,, nariurvencleg!$t. " liag;lob-b
rer-i.iietii ovodeucivaroa
6rdemes szikickeitet es kerti iaval is lfrrehozni.
o A
iiliessiink est-ri;'tiri.{a.icker(1ti. dseir6zsa, ha;naika.
birsoi-r,vvirfg),
"'iragcskerihe
meiyek fbjl<idesdt,.,magfril-magig.'6ilapotig nlcg rurljak
fig),elnr; legyurck iveto
tttlv'ern'eink.n:elyek kcjziii tavaszto!-iisz.igny.ilik
{pl.: tulip:ln, n,ircisz, rnargarrta,
szarkaidb, knzantenl) vaiarnehik. igy megcscidai{sa
ntelieti nrirrdig nyujtanak
megtigyelesi lehetdseget is. Uitr:ssrink a gl,ennekds ncpdalokban eirjlirrii*jo
virdgeisndvenl.,eketis (pi.. nefbic,ics.szeg{ii, viola,
szarkaldb).
a A vetemery"esl;ertberu
drrlemes a gyenneke!: 6hai a ruintleh.iapi etkezesekbdi
.i6i
ismert ziildsdgek kiizfii azokat tenneserenunk.
meivek kevdsbe igdnyesek, ds
meiyeket a gyennekek el is turiir,:r-k{bgyasztani or,,cdaj
tariozkodisuk alatr (p!.:
vcit'tishagynta,snidling. retek" sdska, paradicsrim,
naprika, sa:garepa). ijltethet..ink
azonlran dltaluk mdg nsrn isn'rcfi fajokat, rnciyek f3
izeir a ,,rni" kertiin^khol iai6n
*ldbb eliogacijat a gveiniekek {p!.: padlizsdn, p6rdhag.,_.rna).
r A &rdg"-- i"r ltiszernoven),ek termesztsdr,ei
alap<,z.lialjuk a gvelnekek elfugacio
magatartiisit a napjainkban egyre szilesebb
kcjr"ben terjeds tcrmeszetes
gy6-q1'rn6dokes beiegsdgnregelcizci
eljdrfsok irant. A gyerrr:ekek aitai fogyaszthato
fajokon kiviil (pl': kapcr, citromfti) rdemes a szep
ievelii, r,ir6gu,;o irraiii fajokat
tenrieszteni (pr.: revcndula, rnuskotdrvzsirya,
borsnrenta). Az
ovo,Jiis
gyerinckekrrek, a gyogyndvdnvek kozlil csak
neliAny aj;inlort fcgvasztd:sra. a
kertbeii tel?ntsztettek tapaszfalataik gyarapitisiit,
;rrevencids szemleletrnodruk
alakitds6t segitik"
s A s",'il:r'ckertise telepithclrinli.ieh6nv riapienirkgdvolL{" sz_6razs6glur6n6r..n.,,t.
amelyek a gYenrlekek ndv6nyfaj ismere:teinekgyarapfr6sa
meilert e kerL 6r,Jekijs.
kedr're-cszinfclt;ai. T'iirekedjiink a .,sziklakat", a kisebb-liagyobb
krjveket azonos
n:irrcisegilk6;sl;o!vdlogatnt (,-:sakm6szkc. csak bazali),
6s,u.rc c kdzetrt jeliernza
ndvdnyckkel beteiepiteni Ezt,ei is segirhetjtik
okai6giai gondalkorlasuk
alapozAsiit"
c A kerti lj (irtlemes szal'.etnberrei
eikeszjttetrii; igen j5 megiigy.-eidsiiehet6segek*r
biztcsit, dlmeny 6s tepasztriiat szint;en, lu av'+tJis
g-v.ermekeknek a vizi
letkijzrisseg mrikcidser:ek megirtes6hez. Ezen kiviii
6letlbii6telt, ivoviz l*r::ast
jelent a kert.i6 neh6n'/ eiti!nyenek pl.:
rr;varoknak" ketditlir:knek, madaraknak.
c ?eiepitsiink did scvdn|'1 az udvar
keritessn beirili r6szre. Ez sok sze*rponibr-il
elcinyds: megszriri a levegct a porto!, tompitja az utca
zaj.it, nreg',r,ug1atr,,sr,fp
ldtvanyr ;eient, bardtsigos. iermdszetkcizeli kdrnyezetsr
biztosii. Az uCi,ar
nagy'sdgdtsl firggden ez aliar t$bosoros is ieher. Az
ucvar berseje, a gyermekck
;duszrltere fele ntindenF:eppen azokirl a fajokat tiltesstik. nrelvek szAniukra

vesz6lytelenek,eshalehet'legyenek<jshonosak(pl.:t6rpemandula,k6ztins6ge
mogyoro,tamariska,ararryfa(aranyvesszci),kerti-gyonglvesszci,kdzcinsege
viragait elvit6gz6sut6n a gyermekek6ltal
orgona,bogl6rkacserje,fagyal (ennet a
t*etmeseimergezciek)' Az utca felcili
el6rhetcimagass6gigki kell uagni, mert
kertilhet a kcizelebe'telepithettink srinin
sorban, ahol az ovoddrsgyermek nem
e g y m a s m e l l e t t i s ke s,tci vi se sfa j o ka t( tti zt6 vi s,g a l a g o n ya fa j o k,kci k6 n y'
g y e p r i r o z s a , b o r b o l ya fa j o kstb ') 'm e l ye ka ka d a l yo zh a tj 6 kk6 b o r Al l a to ke s
illetektelenekbehatol6s6t'
kiv6lasztas6n6la
6s kertjebe telepitettfas szaru ndvdnyek
o Az 6voda udvard.,ra
tit tenntink'valamintnevelesiceljainkrol
ndv6nyekre6s a gyermekekreis tekinteitel
semf'eledkezhettinkmeg'Akiv6laszt6siszempontokakdvetkezcik:

vegyiiletekettartalmaz6,altergi6tokozofajokle'legyenekkcjzdtttik(pl.:rozsa,
mah6nia,tiszafa,galagonyafajok'
triztovis,japanbirs,magyal,ieny., leveli
jelzeit helye tiltesstikazokat;
uaosrcibi itt.,u. csakaz elcibbiekben
r'<irdsfenycit;
el6lephet;ha van eleghelyiink'iiitessiink
pl. jezsdmen,ny6ri orgona'diszszilva'diszalma;

r e p r e z e n t 6 l 6 fa j o kl e g ye n e k,p }.:ki sl e ve l ti 6 sn a g yl e ve l r i h zu s,j u h a r fa j o k'


gYeftY[n;
kcizcinseges
gytimolcseinekelterciszine6rdekess6teszi,magasaC.vitamintafialma,n
mogyor6is j6l "hasznosithat6;
okoz seri'ilest'A kdzdnseges

egyik sark6bacsoponosaniilteteit
Amennyrbenaz udvarmdretelehetovetes'i]annat
alakithatunkki' Pl': fagyal'
siini bozotot kepezcif6s sz6ru novnyekbcil,'mad6rventleglcif'
feketebodza,ttiztdvts,gyeptirozsa,kecsker6g6-,borbolya.6s.galagonyafajok,h6bogyo'
vagy az
b*6,posz6tak,zoldik6k stb'' Az itt
Ezek vedelm6benresztethetneka feketerig-6k,
otthonra
is
fajok
resz6nltn.ty.r.,i mad6rodiikbanmds
udvar, a kert b6rmely csendesebb
de lehet a gyermekek
mad6'reles6g'
lehet
is
telen
Termestik
lelnek (pl.: szencinke,csuszka)
lekv6:1' szarithatjuk'
alapanyaga.Fcizhettinkbelcile szorpot'
tevekenysegeinek
ktilcinbcizci
kcirny6ket
A
stb'
belcile
"mad6rvend6glci"
haszn6lhatjuk,barkacsolhatunk
szinezaanyagk6nt
megtelepedeset'
lehetcivtessziikl6gy sz6ruva'dndv6nyek
,,elvadult"kertr6szkJntmeghagyva
rovar tal6l tapl5lkot
A vrr6gokonet a' uuarbansokf6le
kiaiakulas6t.
a talajtborit6 avartakar6
p l . : t i 'i c s k o k , p o s z m d h e k,l e p k6 ke ,u g yu n - a t.ko r m i n d e ze n r o va r o ka ke r tb e n m e g j e l e n
marJarak,esetlegstincikt6pl6l6k6ulszolg6lhatnak'
A g y e r m e k e k t a p aszta l a to ka tsze r e zh e tn e ka l e ve l e k',t6
l i a ta
l a ku
l 6 sfu o l '',a
allatainknak
alv6
Az avar vedelmetnyujt t6li 6lmot
terjed6s6r<il.
vadnovenyektermeszetes
pl.: si.incik,barnavarangYok'

iufa,darererris nrcdarituti, tnudariiinlS keszitdsrc1 se ibicdke;-:z-i.inkmeg. Eeeknck


az aila-ndo ,,m{i.:ddtetdse" alkaimas a kcir::yezeti neveld's ibiadsrairr;ili
ntegvalosirAsin tui a triyermekekszemeiyisegdnek sok,-ridal'ifbjlesztdsdrr:^
Kt)$tpaszlifld kialakitdsa tdbbfele szemp*ntt-rol is hasznos. A komposztdiAs a
szelYes huiladekok ujrahaszircsitisanak igen .jrii szen:lditethetd fotmaja, Nagi,qn
hatdkony nodja
ez, a szernldletfhrnri.l4sriaic ls. A
kert'r:cn L-tesfteti
komposzt|ldfban vegbenienri foiyainatokat a gyerrnekel: meg tudjdl.: {igyeini, nteg
tr-r.ljrrkvcltlk beszelni azckaf. es ugyanakkor dvszakonkenr m6.sd;sm6s rszt'elaoat
eivegz*sdvel, irktivan r,3szescivcis tudnak v6lni a rnunkinak. (fiinyeseclek. falevdl.
gviim$ics, ztildsegmaraiiek komposzt halonrra hcrrddsa, befeddse taiaj_iatrstb.).
il{egtapasztalhatjdk, hogy a fcll'amat '','dgen ietrejott kqrrnposzt i-e1}ie.szni.i6.s6val
szepc:nfejitidnek ndven-l'eik.aliar a kertben, ak6r cserepbe!1,a (:soponszo'oabarr.

A: tiiiatkerlek mini a kt;rni'ez#i ney,tiessajitr;s kcltszinei


Napjair:i suli'os kein-lyezetir'*lsaga kihatott es kihat a kiil,inbi:z* eiiiirell,eki:e, veszei),ezicii az
eldldnyek f'cnnniaradasiii. r\zon fajok szfmara, an:eiveknek terrn4$zetes didhi:iye rszbeii
vagv egeszdben megsziint, amelyekrrek egy'etJszamatennes:{eteselohell'gjiisri }ecsrikkent, ;
tii.leiestcsak a kiiz"''eilen gr-"'nd*skoda
s. az dllurkertekben vaio tsrt6'slesz:i!ehetrjr'd.
Az allatkcrtekvdi rgeii rnegoszlariaka veienidn;,,eh.Nil ruokkal dniinii eg,vci,aiiik szerint azak
a ,,jdr";illatkertek, aeok korszeniek is naujeink <ik-rll6giaiszeml6ieteiiek megfi:ielciek. enreive!:
rrcneddkel a-cinak a krprusztultussalleni,sgs1r,t 6iiatohlak ds biztcsiddk szaporc,<!;isrit:
felteteleit. Az illatkcrlcknck tehdt l:irnagaslo telentij segii ternidszervdileimiszerepiik
-.'an.
Ezen kivrii *1i6tna-kkornyezeti nc-veidsi6s ismerettcrjcsziri feladatokat. A szahaiidci kuiniruiii
elriltdsdnek" a kellenres kikapcsoiod:isnak eriekes iehetrisegetjeientik sok cnrber sziniiire.
Ovi-iilas gverrnekekJtei - tekintetteJ eletkorukbal faka,J6 saj;itossd,gaikra- erdemcs 4r,eritr
tcibbszrir eiiAtogatni, kevesebbet, de alaposabban megnez.ni, nreglig5,elni. .ar zoc-pedagdgia;
sziilgiilatis ig6ny'hevetele nagyon sok- rdekes, aprri resziet isrrrcretfhcz, kdzvctierr
tapasztaialckhc.'z juttatla a gvcmrckeket. Az 6ilatks:rti iiitogatas,rkon l; gyennekek
,,tesikdzeiben'- tapasztaihatjAk rl.ieg a filrriekrii- rnesdkbJjl. versekbrjl ismert aiiar"ck
lestmereteii, jeiiemzdit.
,.illaiat", mozgiisat, gyiinyorkodhetnek sziniik, minta;zali*
szdpsegeben.bjapjainkban. Ailatkertjernkherr a mds kontinensek {lialaival r:gy'rittbernutatirsri:
kertilnek hazai vadon el#. vaianrint hiz kdri.ili es iriizialiatainis. }.,!incez vi.rosi- ris ialirsr
ovodis szd:miracgyard-ntlgen nagi,eh,nfnyl lelcnt.
.4 tuti::euncl:, mint a *irnye:el! nerte,lessLtiat{):;
!;e:it.s:inei
A gyerekek lenndszetc:i rdekiddese i-emtartilsdnak ds to.,'6btrfejiesztescnokhelyszinei krjziilt
k-ienrelt szereptiek a m.iizeunrtlr, a:rielyek egy'ben a tirsadainri kcirn.lerei reszei is. h
muzeunlckban kiAilitott t6rgyakat., eszkiiztjk*l. ki.*'iiieieker, kozetekei. egy-eg-v i6-i. r6l'sula-c
jelienz:r.i nrJvni. es dliatfajait nenl viszi {ova z viz. a szei, nern repiilr;ek, nenr {irtnaii el.
helyben nraredva szinte nregtbi$aio kdzelsegbe kertilnek a g_yereliekkel.Ezekhez bAmik*;
visszs;rhetnek, rnelietttik hosszai:b icelg eiidczhetnek iis ekiizben alapos*n szenttig.trc
venelik azokat, kerciezltetik 16l.,lk a veltik lvi: felncitteket. p^ miiz.e'unriattrgatin Bi.
6voddsol:niil* izgaimas jetek, ,,liincsek"' i'elt-edez.ese.Erdekic!<issijkei nen:esirtri a frlliii,o
ieliegu. ujseerd ingerhatfsti kl6liitasi lxgyak keliik iti, hanein a r:ruzeurnok epilietei, a kialiit.i
heiyisdg ntrete"diszltci rnoti':umaik. Tejhaz ilietve fairisrIzeum l*togriifsr-rntirgyiasiiva t;rnri
fei el$ttiik elJieink etcte. taliikoznak a rra mdr csak a nepmesfkl:i-:n eloti:rdulo ha-szniiati

86

tdrgyakkal, ismerkednekr6gi mestcrs6gekeszk<jzeivel,s6t bizonyos napokon lehetnek


j6tdkk6szitcik,gyfrhatnak, siithetnektdszt6t,formazhatnakagyagotstb. Ilyenkor nem csak
szeml6l6i, hanem cselekvci rdsztvevcii is az esemdnyeknek.A muzeumokban teh6t
emocion6lis6s intellektu6lis6lm6nyekegyarant6rik ciket.Ennekr6v6n fejlcidikk6pzeletiik,
bcivtilnekesmlytilnekismereteik.
A gyerekkori kellemes muzeuml6togat6sidlmenyek, eml6kek
velhetcien
hozz6j4rulnak
ahhoz,hogy feln6ttk6ntis ig6nyeljdka szabadidci
eltdltes6nekezt a szinvonalas
modj6t.
A kcirnyezeti nevelesben kittintetett helytik van a termdszettudomaryi
gntjtemdnyelvtek,a tajhazaknak,falumuzeumoknuk,ipartdrtdneti kiatlitasotcnakQI.; hajttani
jdtekmizeumoknak.A ki6llitott targyak esetenkent
iarnniveket bemutat6gyfijtemdnyeknek),
szeml6ltetci,
scitszeml6letformdl6
eszkcizcik.
A muzeum kiv6lasztrisAtndl,
a l6togatis szervezesdn6les lebonyolit6s6n6la kovetkezci
szempontokat
vegyiik figyelembe:
I { fejlesztds celj6t, a megval6sitandopedag6giai feladatokat. Ezek a:zt is
befolydsoljak,hogy csoportunkbolhany gyereket visztink magunkkal eily-egy
alkalommal,hogy mennyiidctttditiink el veliik a mizeurnbarr,hogyankdszidiikfel
cjket a i6togatasra.A kisebb ltszdm (8-10 ftt) elm6lyiiltebbmegfigyeldst,az
egydni 6lm6nyek,velem6nyekkdlcsdncjsmeghallgat6sAt
6s megbeszeles6t
teszi
lehetciv6.
. Ajrinlott a kiv6lasztottmfzeumot(kat)dventetcibbszciris felkeresni,esetenkenr
m6s-m6scdllal. Kapcsolhatjukaz idcipontotiinnepekhez(pl.: m6rcius 15.-e
HadtdrtenetiMfzeum, Nemzeti Mirzeum; hrisv6t Szentendreitalumrizeum),
kcivethetiilletve megelcizheti
az erdei,vizparti,scitaz 6llatkertikirdnduldsainkat
is
(pl.: 6llatkerti l6togat6s- Mezcigazdasdgi
Muzeum; er<lei,vizparti kir6ndul6sMezcigazdas6gi
vagy MagyarTermdszettudomdnyi
Muzeum).
r A gyerekcsoport6letkor risszetdtelere
is sziiks6gesfigyelntink. Gyermekenlint
elt6rciugyan,hogy hriny 6veskor6t6i leszbefogad6a muzeumil6tnival6kra,de az
a tapasztalat,hogy m6r a negyevesektcibbsegeis erdeklcidessel
fordul t6gab'o
kd,rnyezet6nek
e szeletefel6 is.
e A csoPort 6v6ncii vezesseka ,,foglalkoz6st",mert a gyermekek 6rzelmileg
hozziijuk kdtrjdnek,ez6rt elscisorban
ci elcjtttiknllnak meg b6tran,dszint6n.A
mfzeumpedag6gus
citleteit,ajrinl6saitaz elcikdszft6s
fazisiibanvegyiik figyelernbe.
Ott pedig, ahol ez a specidliskcinilmenyekmiatt nem lehets6ges(pl.: a Magyar
Termeszettudom6nyiMuzeum Termeszetbrivdrtermeben; a falumuzeumi
kismesters6gek
bemutat6j
6n),legyiinka segitcii.
o A megtekintendci
ki6llitrisramind elm6leti, mind m6dszertaniszempontb6lj6l,
c6lirdnyosan
kell felkesziilntink.Ennekkereteben:rewezzik megpontosanaz oda6s visszautaz6sritvonakit. V6lasszuk a legrcividebb,a legkevesebb6tsz6ll6st
jArmriveket. Gondoskodjunk
igdnyicit,es a legbiztons6gosabban
megkozelfthetci
megfelelcisz6m[ ki s6nircjl.
o A m6dszerekkdziil a mrizeumis6tiina szemldltet6s
a
, a magyariaat,a beszelget6s,
megfigyel6s,esetenkdntaz dsszehasonlitis,a leiras (rajzohls) 6s a j6tdk a
domindnsak.Az ut6bbiakkdziil elscisorban
a nevezettfanti^ziajittlkajdnlolt,rrrt'rt
ezj6ruI hozzi leghatdkonyabban
a l6tottakbelscifeldolgozitsira.

3
t

Ne csak a szernl4iodesre biztositsunk idtit. liarein


az utfura kdvetkezo jiirekra 6s
rajzoliisra is' A.z ahhoz szuksegeseszkcizrjk<ii sern ieleqJkszhetiink
6iegi
cyrijtsiik tjssze ds a rnegF:ielci hel-ven es rciiiL,enincndluk
ei a kiiiilitasi temdhoz
kapesolodo taldlos kerildseket, vr-ruekei6s dnekeliiik
ei a dalokat.

Ntdri tiborok
Az un' nyari tiiborozitsokon a szabad terrndszr{ ervenyesr.ilo
pozitiv hatiisainak sckas6ga 6ri a;r
6vodd'sokat'Ezek egdsz neveldsi 6vre ehndnyt, tapasztaiatot,
cs sok^sok evig har6 ke!lcnies
emidkekei adnak nel.;ik.
A nyari tiibr"'rck meszen'ezdsc sr:k id0t es kririiltckintd
pedagdrgiai n:ur:jia[ igenyei. A
szilicitdl tirv*i toltcirt ndhany (5-6) nap az d',,odasgyr:nneir
szilnira akksr lesz keilcmes, lia j<,rl
elcik*szit3rJk,megtervezzi.ik,megszerv*zztik.
Az elokeszitds sordn az alfbbi f'eladataivannak rdbort
a
szen'ezi ovodapecag6gtrsnak:
o A koliegil eiszants6gi.nakfeimirese
6s az rivodavez*tri egyetcneserrekelnycrese.
o A hE:i:;s;in kiv'dlasznjsir. A pihend-<i,
i..z dtk*zesi, a tisztiilkr:dasi tjs a jhtek
lehetcisegek fbinrdrese' Javaxol.juk a t6bor heivszineiil
az erdcit, aniely vaitczatos,
sokszinrj ekivilag4val' sokiiile eiclen-ve'.,e}egyechiiAlio
lehetdsegetbiztilsit,
o I
kii'diasztott
helyszln
$tegismertetes..
a
tdbe-rrbirn resztve.,,6
rir.cdapeci;rgcg,usokkal,
in{ cl ezr kor,etderi a sziii citckel.
r A gyernnckek .,negiittriirisa., az
ado{t lehettisegekkel, motiviiijrsuii a t6l_rarbeli
lehetLisdgekfelviilantrisaval. Fontosnak tartjuk, hogy
a gyeimek ezi le6etosdgk6nt
elje meg, a;nr sa;inara nern kcitelezo 6s biimrikor idrbeszakithatd.
o Sziiif-EJ'errnek es i,,,o,!apet!ag(,gus
krizi,is tlcintdse arro!, hogy ki nrchet tibr:rozni,
ttzv a gyermeli sn;llids6ganak. a szUltitdl val$ elszak;rddsinak
megiteldse.
" A kivdnt ietszinl (melvet a hely adoitsdgei 0s a kis*rcj ovooaperiag,6gusokszdiila
iratdroznak nre_u)megiliap;t6sa iltiir a hely iefugla!6sa.
o Az utazfs m6djarrak. a reszletes prograninak
a ni;giratdlozasa, ennek ismerleiese
kol ldgd,kiial.szitlcikkel 6s g-ie;m ekekkel.
c Elcikdsr:iteni es a tdbo;'t:za.s
helyszindre szdlJftani a ren'e:.ctt ieveiterivsegeii
eszk^6zeit.
A tflror icieje aiatt rninden kisdrii telies
szenrflyisi:gevei es idejei,ei a gyennc,iiek
rendeikezisdre keil. hog-v;ilijo;r, lbglaikoztatilsuk,
resti eps8giik rnegriv6sa erct:kdbe:i.
Ter''e;zziink az oti toitotl ida n.rinden nap.jara
i,alarniiy'en progranror. A delelcitti orak aiait
sdtakat. kirindrilasoket e'7s7|"thetiink a taborhcll,
konr1,"dkin, mds-rnes tema- kiiz"eppont'ba
6iiitrlsrlvai (nrlvenvek, aliaicli, viz sth.). tla mr,irl
van ra, erdernes a kcizcli teiegi(ild:sena
ha:idllatckat dioheiriiktil ntcgniziri. Az ebecirtani
pihenci termeszeleselinern n:ara.lhat rrl. ./.,
dciutanok jritekkal, kdznriives fbgialkozassai telhetnek,
Az esti piszi.oniiz-ek, k,.izos 6ncklesek
i gsn nraradaldo eimdnyt Jlenienek.
A hety kir,*.lisztdsandi figyeln,i.inkkeli aira is, hog;y
legyen elerheto k<izeibengverrnekolos, a
tdti*rhei-velr legyeir rnegfelelo eis6sugelyriyu.j16
Neiszerrjds, ds uzt n:indcn kirinduliiskor

i,lg1'riknragunkka!!
A tfi:orbdl hozott ,,emil,,ek,'(kdzetek. fa*gali stb.) a
k6vetkezcitabor eicikeszitis*trr:n
,.segitenek".

88

XI. FEJEZET
FELKE SZUTNS AZ dVODAI KORNY EZETI NEVEL6MUNKARA
(Biharini dr. Krek6 llona)
Az 6lland6anviitozo vil6g, a term6szeti6s t6rsadalmikcirn,vezet
jelens6geit6s azok
tisszefiiggdseit
csakaz az ovodapedag6gus
tudja a gyermekekkelmegismertetni,
megrtetni6s
megszerettetni,
aki folyamatosan,tudatosan6s lelkiismeretesen
k6sztil a kcimyezetrnevelds
feladatainak
megoldas6ra.
A felk6sziil6snek
tc;bbszakasza
van:
o folyamatos,6lland6felk6sziil6s;
o tematikustervezds;
tcirt6nciferk6szril6s.
' egy alkalomra,konkr6tfoglalkoz6sra
Folyamatos,6lland6 felkdsziil6s
Az 6vodapedagogusszimara rendkivtil sokr6tri munk6t jelent a folyarnatos
felkdsziiles,
amelycirrkdpzs
6s/vagytov6bbk6pz6s
form6j6banegyar6ntmegva16sulhat.
A megjelencj szakirodalom rendszeres tanulm6nyozilsa aclja az alapjlt
szakmai
felk6sztiltseg6nek,
pedag6giaikpzetts6ge
n<ivelesdnek,
a kcimyezetinevel6sselkapcsolatos
szai'lmaiismereteigyarapitrisrinak.
A tudom6nyosfejlcid6s,a gyermekek6rtelmi fejldci6senek
felgyorsulasa
szintenapontarij feladatokatvagya regiekrij kcirnyezetben
t6rt6ncjmegoidiisrit
ignyli.
Az igdnyes pedagogia felkdsziiltsdg megszerz6sees fenntartdsa erdek6ben
trlj6koz6dnia
kell az uj pedagogiai,pszichologiaiismeretekben,
olvasnia6s ismerniekell az rij
elmdletiszakkonyveket,
follt6iratokat. Cllszeni olyan sa-i6tszakkc;nyvt6rat
letesiteni.melyben
a legszriks6gesebbek
mindig klznel vannak.
A kcirnyezetinevelds feladatainaknapjainkbanelv6rt szinten tcirtdncimegold6sa
nelkiildzhetetlenn6
teszia szakmaiismeretek6llancl6kiegeszitesdt,
korszeni6rtelmezeset.
Ez
a termeszet-6s a tdrsadalomtudom6nyok
legrijabberedmdnyeinek
ismeret6t,valanrintalkot6,
az ovod6sgyemrek6letkorisaj6toss6gainak
megfelelcikcizvetitesdt
egyar6ntjelenti.
Az elm6letiismeretekmellettndlkiilcizhetetlen
a modszertanifelkesztiltseg.
Azoknak-az uj
vagy megujitotteljar6soknaka megismer6se
6s alkalmazasa,
melyekkela k6rnyezetineveies
egyreszinvonalasabbd
tehetci,hat6konys6ga
ncjvelhetci.
A folyamatosfelkdsztilesldnyegesalkot6reszea sztikseges
szeml6ltet6eszkcizcjk
gyrijtese.
A rendszeres,c6lirrinyos gytijtessel minden 6vodapedag6gusk<innyebbeteheti
sajiit
nevel6munk6j6t.
Ugyaniskcinnyebbkiv6logatni,mint cisszegy'rijteni
adottesetbena sziikseges
eszkciztiket'A gyrijtcittanyag rendszerez6se,
t6rol6sais reszea folyamatosfelkesztilesnck,
koll6g6val,gyermekkelegyiitt v|gezve ezt a munkat m6g 6rt6kesebblehet, Sok
.10<itlet,
elk6pzel6skeriilhet napvil6gra,6s igy a gyermekekis aktfv r6szei lehetneka megrsmerds
folyamatS.nak
Az 6lland6jellegri szakmaifelkesztil6snek
- cinkdpzesnek
6s tov6bbkdpzesnek
- ezeken
kiviil mdg szAmtalan
hatdkonyformrijalehetsdges.
igy p6ld6ul:
. az intezmdnyekben
t6rt6n6tov6bbk6pz6sek,
kcirnyezetinevel6si kdrdsselfoelalkozo
' egy-egy pedag6giai-pszichol6giai,
elciadris
meghalIgat6sa,

bemut*t5rcrgialkaz,sokkal
cisszekdiott
megireszc-rds,
r,ira.
*T 6vo<iris
csoIrcrtmunkd;anak,.gi*u*i6r*,
:o
a televizio,r,idcokinditale.hetrisegek,'
c kirdr:Culrisok
vddeitterrileteke::
'

Tematikus ten.ezs
Az ovodaperlagtigus
feikeszuiesdnek,
ter",ezonunk6j6nakszervesr6sze
tervezes.Ennek elsciun. elcikdszitcj
a &mrtikus
szakaszdban
t$fienik a r6jiko;:dC6s.
a iiei,v_i
adottsdgokds
lehetdsegek
fblrndrese'Ez aaijclenti. hugy
sza,rnba
keil venni az iivode, vai*rri,rt
kfi'rili szukebtrds t6gabb te;-r:rdszefi
ovori'rr
r1stdrsadainiikcirnyezetild.itsdgait.
",
R g.v*ermekek
szarrara ez a kcintyezettrizios
itja a s;lont;ur tapasztaratszerz$s.
varai;iinr a tffiui.ishoz
szriksdges nregfigyelesek iehcttisdgeii
. Enttbst az J'o,Jai csopo*
t6jekozctts:igiir,
isnrereteinek'
kdsz-segeinek
szrntjft fbinrd,rv*kei! az olapir.ogru,ribaii
rilsgadoit,az ovcrj6skcr
eierertclc
jeii.:mziikke!tisszevetni.
Ezritanl*i,"t .tt"urite'i magdta
"'egere
remNikus!ct-\,dt.
Iniiek ertelm6bena hd.r"orn
ev an;r2g311ak
tillaimi vonalkc;zasait
itgo1dol.,,anel.elisi
dvekreelosztvacelszeriia feldcigozancld
arryagorrdgziteni.Ma.idcg;l_eB),fv_
r.onatkoz;!s;iba:i
lehet rnegterveenia ri'szek' a
iemokarr;kkrjziirti arin.i,t. Narnriennek
iuaataban,aii anyag

rbj;;;;;iliove,,6r',a tejieszresi
;Xfr,?::,,::Xflll;,1ltrliJ:"**ggc(seit
reiadsrr-*,
A teiuaiik'usiervezdsnekazr keli jelente'ie
tehit. hog.r,az ov<ir.lapecagogus
leborttva bsszeiliit'ia a glcri:ilis
dvckre
t*nla*riici*e,, ,nriy.t*i - .irrrhong
ha,rt az, aiapprograin
szerlletudvel'
sajdthelyrneve!4*ti
prc,dranlj:inaii
tiikrdbar - szer*tn6fel,Jolgoeni.
Az ov'ddbana
taltil!:isi tblyamat nem szukftlietcj
le a fogiaikozlsckra.Kfil.in,rr*n
igar er a kornyezeti
nevclds teriileten' ameiy a gyerrnekek
tro.k*qvreginek alapja, cs a tanurtak
megvaluisirdsa*ak
'rinde'
rerietrisege.
igy egy-eg.v
,;;; ;;;;,*"rir*,",
errn.nyek, iapaszrararoi.:
g-r'tijtese'
a tanultak.g-vakorl6sa'
a::,itei' a munkajellegrite.r:dken-vsgek
krizbenis lehetseges.
Ill. : a hazi{ii ratck - tanu}dslran
: feri snrcrcsiik ,l r.*xr,;r,, eientcisf
.!
_qrik
jitdkban:
paraszrucivar
hialakitasa
Aiiaftarrds
j6rdk

fiH-:;Jfiff n ; * *ff. i"i :ii3:*ffi


Az egy*s

ur?;ilL
ni,azi,vc<i
ap
ed
ago
gus
- o- keli' en

te''tak ibldolgczasauak ren<lkiviil


jo. trrni*s;:ctes kererer
atl.ifk az evsz*kok. A
iga:':oilva

,,"-ffiifilil:Tffii"'

k<lrn;rci;etrik
"csod6i",
ok-o.L;o:ar:
osszefiiggesei
nraradek

A te,vezdmunica
be-/qiezirisze:t vczlarkeszitis,(ttiotr
eserhen{t iervez(r

keszitis.

Felkdsziii6seg3,a!kaiomra, koukrit
foglalkczfsra
A taurui{s folyamardbarl egy-egy
foglaikozasci.i tcibbf6le
nlegvafdsit4sd'rs
,tbjiesztisi felaclar
van leheteiseg'
rzek J retadat*kelore tervczc*e&,
de scrreniNriknem icrret
rnerev,az a:tyagrdifi:ggoensoktiile
modonvdirczhat,
A g1'ermekekaktivitdsatbiztosito
cscleker]tetes
drdekerbsn
a; egydnrre,reken;r,segek.
*t-datmegoLl6st szolgald es:kijzr;tt
nrennf segr es n:iniisegegcndcs;
elrik6szit*.sr
l}li;"-,

90

A konkrdt foglalkoz6sraval6 felkdsziil6sktildnbdzcifeladatokteljesitds6tfoglalja mag6ba.

iev,
o
.
o

a feidolgozand6 ismeretanyag. a foglalkoz6s anyag6nak magasabb fokon valo


tanulmilnyoz6silt;
a feldolgoz6s menetdnek, a foglaikoz6snak a megtervez6sdt;
a foglalkoz6s viulatinak rcigzites6t iriisban;
a foglalkoz6s eszkcizeinekelcik6szitbslt,haszn6latuk kipr6b6l6s6t.

.
feldolgozand6 ismeretanyag, a foglalkoz6s anyag6nak magasabb fokon valo
tanulmdnyozAsa rendkivi.il fontos kovetelmdny. Az 6vodapedag6gusnak sokkal icibbet kell
tudnia egy adott tern6ban ann6l, mint ami a feldolgoz6shoz szi.iksdges.Csak akkor es csak azt
az ismeretanyagot tudja "gyermeknyelven" kdzvetiteni, amelynek minden r6szletevel
A

tiszt6ban van.
A foglaikozas megte,,^ezdsekoraz 6vodapedag6gusnak tudnia kell, hogy az egesz
t6makcir ismeretanyagdba, illetve a teljes 6ves nevel6si ten'be hogyan illeszkedik az adott
foglalkozas fejlesztesi feladata. A teljes szemtilyiseg fejlesztds6re vonatkoz6 fejleszt6si
feladatokat, hangsrilyozva a tanuldsi feladatokat pontosall meg keil hat6rozni. Ezut6n 6t kell
gondolni a feldolgozando anyag terjedelm6t es mlyseg6t - vegyes eletkoru csoportokban
mindharom korcsoportra vonatkoztatva - figyelembe veve a megszerezhetci tapasztalatok
kcirdt, a kialakitand6 jArtass6gok, kdszsdgek s kepessegekmennyis6gdt 6s minoseg6t.
A vez6rlci elv az legyen, hogy ink6bb kevesebb anyagot dolgozzanak fel egyszerre, tle
azr sokoldahian, tevdkenysegekben, fejlesztve a gyermekek gondolkodasdt. Ezut6n a
m6dszerek, az eszkozrjk, a szervezeti form6k es a keretek, adott esetben a helyszin
6tgondol6sa a feladat
A foglatkozas vazlatanak irisbeli r<igzitese hozz,Ajdrul a foglalkoz6sok eicizetes,
tudatos {tgondol6sahoz, megszewezds1hez. A j6 vinlat tiikrcizi, hogy az ovodapedagogus
miert ten ezte a foglalkoz6st 6s hogyan kiv6nja megval<isitani fejleszt6si feladatait.
Ugyanakkor lehetcivdteszi, hogy alkalmazkodjon a foglaikoz6s kcjzben kialakul6 helyzethez.
Afoglulkozas eszkdzeinek elok1szit6se,kiprob6l6sa igen fontos. A technikai eszkcizcik
a szeml6ltetds eszkdzeinek elhelyezesi m6dja, stabilit6sa, kezelhet6s6geaz
mrikcidcik6pessege,
anyagfeldolgozas folyamatoss6g6nak feltetele.
Mindezeket figyelembe v6ve keriilhet
ten'ezet6nek elk6szitesdre.

sor

egy-egy

foglalkozas

v6zlatdnak,

A rervezet feldpftCIse
Fejidc:
A tevekenyseg vezetc,je:
l{ei;.,ettese:
A tevekenyseghelye:
A tevdkenysqigldeje:
Korc;irporl:
Tevehenysdgi fi:nna: .1. kriiso vi169
tevdken.i n:egismerese: Fliim yezeti*eveids:
adott 6voda iiei 1,ipro ganr j 6trur irasr:nii
i1 ei;rer,ezes
A fe.tlesztt-:s
iartalma:
egy_kdt moniiaiban nreglbgalnrazva
A felleszies e,i6zrn6nyer:
egv6rii. csopclrfos
A fejiesztesielaclarai:
ianuliis ir.6nyir6sr,szcrnclyiscglilieszle:i
{dlta-idbank.rcsopoilra bont*ai
A {b.iiesztdstipusa:

_ rij ismeretetf-elciolgozo
- ismetlij,renciszerszci
- gyakorld
- vegyes
A iejiesztesmorlszei"ei:
A fe,jiesztes
eszkci;iei:
Szen'ezetifomra:
h,[uni<alornia:
Helyszin:

pedagogiai.ieruteszettudonianyos
gy'ernn
ekldlszirnnakmegibiel6en
kdtcirt,kctetlen
frontiilis,csopc,rios.
pdros,egy6ni
csoporiszoba,
6vod6nkfviili (seta,tirinduias}

A tevekenyseg
t'ei6pitese
L
Kezdriszak:isz

Ii.

a. Szenezds
b. Mofrv6clo f legaidbb _i i:rilcir:bciztitc:vckcnyseg)
A tevekenvseg viihaio ntenete
Feladaf
-

res:fe iarJiitrik

Kci.tjesek

A t$vek,-py56gekh ei y,e,sziiksegc,sszervezdsr
feiaciaick
T*r,ekenysigck
Kepess6gfbjiesztes: a foj lodri k6pess6gek
nte$r.evezdse
Mcdszerek
Iii.

Eszk6zSk
Befejezo .qzakasz
a jit"ek ful;,ratisa
nrf*stevdkeiri,segi ieiretosig ft la3;ir:l6sa

N6hiny megiegyz6sa tervezettartalmi kidolgoz6sfhoz:


I. Kezdd szakasz
Motivacio, szervezds
mindig az adott,
tevdkenysdgek,
A motiv6ci66s a szervezdsegymassa!felcserdlhetci
konkr6thelyzeta ddntri,A szervez6sifeladatokeiliit6sasokszorm6r dnmagibanmotiv6i6 a
Pl.: az. asztalok mask6nt tortdnci elhelyezese,az eszklzdk elciv6tele.
gyernrekek szhrnfura.
Pedag6giaiszempontb6l fontos, hogy egy-egy alkalommal tctbbf6le (legaldbb hrirom)
motiv6ci6s lehetciseggelkesztiljiink, hogy alkalmazkodni tudjunk a csoport aktu6lis
felkelthetik a feltrincitdrgyak, a
A gyermek 6rdeklciddsdt
hangulat6hoz,tev6kenyseg6hez.
a csod6lkoz6st,meglepet6st,6rzelmeketkiv6lt6 helyzetek,
felhiv6 jellegti tevdkenys6gek,
felkeltesebiztositlaa
motiv6l. Erdeklcidesiik
lehetcisege
azonbana legink6bba tevdkenys6gek
s az alkot6
tem6hozkapcsolod6aktiv viszonyukat,a megismer6sifolyamat megindit6s6t.
Nem szabadazonbanmegfeledkezntinka csoport 6letdben
tevekenysdgkibontakoztatasiit.
sem.
kihaszn6l6sdLrol
ad6d6spontiinlehet6segek
IL A tartalomfeldolgoztisdnakmenete
A tartalom feladatokra hontottfeldolgozasuket hasabbantc)rtdnik,a tevekenyseg
A bal liasdbbanfogalmazzukmeg a fejlesztesifeladatokat logikai
tipusAnakmegfeielcien.
felsorolva,felttintetveaz adott feladat megoldis6hoz
egys6gekrebontva, a reszfeladatokat
a konkretan ltt
sztiksegestevekenysegeket,az ehhez kapcsol6do k6pess6gfejleszt6st,
jobb
k6rdeseket.
a
rogzitjtik
A
has6bban
az
eszk<izciket.
m6dszereket
es
alkalmazott
III. Befejezf szakasz
es
a fejlesztdstartahna,a gyermekek6rdekicjdese
Alkalmazasrlnaksztiks6gessgt
meg.
tev6kenys6giv6gyahatitrozza

XII. FEJEZET
AMIT MEG TUDNI KELL...
A kcimyezetinevel6slegiobb helyszinea szabadtenn6szet.A termeszetihelyszinek
helyszinaz erdo.
v6lem6nyiinkszerintlegalkalmasabb
az
koztil 6vodriskoroszt6lyszftmftra
nagyongondostervez6stes szervezdst
tcirt6ncitapasztalatgyr.ijtes
A termeszetikcimyezetben
segitsegetadniaz al6bbiakban
ig6nyel.Ehhezszeretndnk
Mi keriiljiin a h6tizsfkba?
A gtermekek hdtizsdkjdba
sapka
anor6k
pul6ver
escikab6t
zsebkendci
gytimcilcs(alma,kcirte)
nejlonzacsk6a szemdtnek
innival6(viz)
esetleguzsonna(nemromlando)
k6zi naglt6
textil gyrijtctzacsk6
cserezokni
Az ivodapedagdgusoh hritiuriki dba
A saj6t,szem6lyessziiks6gleteintfi ugyanazoka t6rgyak,amelyekbenne vannaka
gyermekekh5tizs6kj6banis.
csomag (fert6tienit6shezelscisegdlynyujt6
Ezen kiviil: WC papir, nedves tcjrl<ikendci,
betadin. gyorstapasz,gezpolya (3-4 db), h6romszoglettikendcl, l6zmero, idzcsillapit6,
f6lliteresiiveg ivoviz, poh6r,kalcium-pezsgtitabletta.
Nyiri tAborok
A ny6ri t6boroz6sokidejdn is sztiksdgiik van a gyermekeknekrneghatirozott
napirendre.
AttanOonapirendipontok:reggeli,tizorai,ebed,eb6dutdnipihen6,uzsonna'vacsora.
a1
Ezek'-rt
gyrijtes6re
nllik lehetcisegilk.
Mindennap m6s-m6sjellegri elm6nyek,tapasztalatok
maradand6v6es fejles;:tovc.
6rzkelcij6tdkok tehetik 6rdekess6,
elmfnyeket,tapasztalatokat
J6,ha mindennapnakmegvana saj6tosjellege:
t6m6ja,a tervezetl
Ditetdttiinklzl menjtinkkirAndulni,mindennapnaklegyenmeghat6rozott
gytijteni.
t6m6ban,valamintspontanadod6elmdnyeket,tapasztalatokat
tudatositasa.
Ismerkedesa triborhellyel,a t6borielet szab6lyainak
L nap Meg6rkez6s.
talaj.
2.nap Kcizetek,
3. nap N<iv6nyek-6llatok.
4. nap Viz.
- h6rzi6llatok,
falusih6zak,udvarok.
5. nap Falusik<irnyezet
6. nap Bircsri,setaa t6borhelykdriil. lltazishaza.
95

a szehadjdtek n:eilett brztositsunk lehetoseget a hu-lyszinerrg5'rijtr3it,,,,alemint


a niagunkkai h*eott tennszetes anyagol,kai valti keznriives levdkenystigre. Ezek iehemel,:
kavicsok. a lekaszd,itrtit frisziiai, virdgos nrivduvek. ievelek, agak. vaiamint agvag. textil, sttr.
*dlutdnonkittt

A kir6c du l6sok, t6boroztaris egdszs6giig,r,ikrd6sei


A retldszeres tcstinczgdssal. arnelyre a kil'ilndul6sok. a i6bcrozixok alatr rendkiviil soli
lehetcisig nyilik, javui a keringdsi-. a iegzd-, a rnozgirs- s az emdsztclreirdszerinrikciCse.A
ten'ez,dsneiazonban nagvorl alaposan goncicijuk 6t a g.vennekek resii adorts6gait. lctkori s
eg;reni sajatossdgair.terhelhetrisrigdi.
Potttosan r6gzitsrik kiriinduiesunk cdijr. a tilv liosszdt ds nrenetidejft. T6jekozodjunli,
hoi lehet cgcszsdges ivo'"izet taliini. Jo ha tudluic, hogy meieg'ocn a benne elszaporgilc
bahteriuinok hatdsdra.o16l:alatt ,.ruegrorniik" a viz, h6lferfijzdst c.rkozhat,ami gyr-ri.i1q1rontds.
hasmen4serka iehet. Asoit kutak. patak+k, tavak es foiy6k vize szennyeze(tlehet nrdg akkr:r
is, ha 61.iii.tsz.6.
h,.linden
vigrri-r nragaval0,5 Iiter vrzr-tl
-e,yenr:ek
A turazrisok, kiriincluiiisok st'i:anmegibierri hslycr cs icriir keli biztositani a gl,,ennekek
testsziiksegietenek
kieiegitds{re.
16. ha az indulds reggeli ut6n tortnik. Csak clvari nresszire rlenjenek a gyermekek, hogy
ebddre hazafrjenek,
A helyszini foglalhozasokon,
j dt dh * k h o z s;$lrsige.r eszkii zii k

kirdnduliisokort,

ttlborozdsohon

t,izsgtiltidtisokhtz,

Ezek termeszetesena csc,por-totkisdrii felnciftekn6i vanirak.


"Erddzsdlt" az erdei kirdnduldsakhoz
o Feh6r a-nyagbol (teriirJ 70x70 cm) - letakanri, rfrak:ni a krncseket, n6h6ny nagyobb
rndretii (3{tx50 cm) es tcibb kisebb rndrelii 20x30 cnr rexlilzaosk6;
o Ndglzet alakri feher any'agbdl l.eritcin (70;<7ti cm1, rt,koz-epen szintdn n6gyzet alakir
r
r
e
n
r

Erd e i d l l a t o k f b i i d v a l vcd e ttke p e i I5 xl5 cin . ( e g ve n ile gis e l kdszi theti j ):


A gyennckek idtszArnAnaknregf'eleicifa ruhaakaszt<,r
csrpeszek:
Eg,v daraL' it) m hosszf kdtdi:
Egy darab rorigyialrdir,

Kfz.inaEl-itrik,

Zsirkrdr6k;

Ket darab niros sapka;


Ot darab piros s;:alag;
A gyenxekek ldiszfileuiali megfbleld nicnnyisegii hdrornsz6gietii ken<i6;
Kis krfut)rak,kiilonbtjzcj erdci aliatcrkkepeivei;
A gyennekl6tszinrnak megfeieio kiiicjribozoszinil (iegal6iib 2 cm sziir:s I - 1,-i peter
hosszir) szalag;
Tir, darab. a kissventiekek kdzmerernekrnegfbieio nagys*gt tikrjr;
iires papii'ok, karlonlapok;

r
e
o
.
*
.

96

lyuk (30x3Ctcmh
Fdiiiuott hatiirozd lapok (keszen kaphatok);

R.agaszto;

r
q

Papirb6l keszitett.,,diakerel";
pJ4papirlapb6l kcszirett,,k*pkeret";

Egy gombolyag v{kany sprlga.

, Viuztik " o makrobioldgiai vizviugdlathoz


o Nagyit6k
o Hdrom darabnagy m6retri(3_5
I) feh6r mtianyagt6l
o Tiz darabkis m6retti(max.
0,5 l) fehermrianl,a!t6l
o Feh6rmiianyagkis kanalak
I Nehanynagyobbm6retri
mrianyagsziir6,t6bbkisebbmeretri(teris).
o F6li6zotthatrirozolapok
(k6szenkaphat6k)
Mit lehetmegennimeg azerd6ben?
A gyermeknekcsak azt, antitaz6vodapedag6gus
,,megenged,,!
Levelek:s6skaborbolya,
medvehagym;
Ternrdsek:fekete bodza, hrisossom, vadr6zsa,
erdei szam6ca,erdei m6lna, erdei szeder,
vadkcirte,vadalma,vadcseresznye.
fekete6fonya,szelidgesztenye,
brikkmakk
Gy6gyn6venyek
Frojektek
A bemutatott projektek napjaink egyik
regnagyobb kcimyezeti gondj6var, a
huiladdktiezelds
problemdivalfoglaltornut. Azokat
u tern.tut fogiak cissze,amelyekneka
feldolgoziisa
segitiaz 6vodrisgyermekekkorszeniszemrdret6nek
arakurirs6t.

3-7 E\/EfJGlERMEKEK
A HAZTARTAST HULLADfKOK
SZERVESANYAGTARTALM

A FTUI.LAI}EK A SZEME'I F.OT;ALN{A,

ruxur_Onfrnsr

Kiirnl'ezetiln k 6liapot*

A irulladdkmennyis$ge
6smiu6s6ge
ofthon 6saz 6vod6han

A komposztk6pz6d6st
A komposztfelhaszn6l6sa

befolyiso16t6n1'ez6k

,/
/
,t

Mib6t mit lehetmdg k6szfteni?

tt

--_..__-\

ii

,/

Az anl,agfajt$k ismerefe

A komposztil6sid6ig6nye

../'

To ,'* i - - ^ * ^ -

- ---

KOMPOSZTALAS

T{LILT,ADEK

=-__

alapanyagai

[Iutrladdkkeletkez6s

A komposztflis

megefdzdse,.t

taliarkoss6g

,/

komposztanyagok
kezel6s6nek,,szabilyai"

\'6s:irhii szoi<dsok
alakft6sa

I-iitoga tis h u I lad f kg.yiij f 6_, feldol go;:r,


helycken

A komposzt616l6nyei

Szefekffvg.r'iijtfs

*f

paplr

y:".-"{:===-q_
-___-Veszelyes
hullad6k
(eieraek)

-\-\.-_

rnrianyagi:k

SZgMi,ELETF
ORMALiS
VISELKEDEST
SZCIKASOT^,TLAKiTASA
I.EI'iNTART'f
IA'rOSA{;RAri NVELES

A komposztflAseszk0zei

koniposztdlirs

Osszeffi,iirtujstigpapir
Jbrrndr,$sa

Babakonl,htri,,kasxndlati

-\-

Takarekossagru sioktatds

,r/
--'..-

,/'

Fapirvarirzt
=-=.-elijzrievi foii- ds a-qztali
napt6rali
Papirnausd
kepeinel:{'clhaszn6}is
tecknifta
&
.r ,z
\
--\iotak feikasir.;zisa
,,r/" ,,/ i
nros6szeres
\6segydbdobozr:k
|
-""-""^
../
;.t'
fblhaszrrai6.sa
.r"
i
,/,/'
|
-*
-,/
- IJ.jrapapir kiszitds
-/--.t'
!
l l vl rw r

____

trirgy,'

,/

\-__

rlLfi

r lur d$r ttd!/tr i<,

/.

Fiitdgdtilb a Ftitdnapjcii

,/

,.,,

fatikep
paspanu

./,

|
i

hajtogatds
ius6k6,kard)
v6gris(paripa)

tulIBOL MIT I-IiIiETl


/

/' /

/ i \\''-.
i
l
\\"
./
'i'

.&tiian5,ag
- hornoko
zo iapht - rnatlarcteto
_ krskosar
itato,_
fiirdeto
-csiraziatdedenv
vonat'\-Ltallil.

aj6nrlekkisercikiurtya
nie.gltivo

i
i

.1

tdrolddoboz

,/'/i
/ .r/

JiitikpA'

,,/

-'

lltEc KESZiIANI:
r

tot6alburn
leoorelio

'"1\'telesmeg$r26"
marad6kfonalbdl

\ \

I i \i..\

i t' .' \
\,
|
ti
I
Kerti hullad6k \

|
I
i

\.

,,Lliragyerga. rljraszappan
k6szit6se

\t
\

\\.
\

\,
\,

|
|

\l
Textiimaraclek
"

\
\

n-resepiiniAk
Lraba

- jiitdktfuoi(r
\
gally hdl\ - m e i e g m t $ o i . 1 r ''
te'xiilkc'P'
\
:*:tr^
pits
'\
\'
ve,sszobol
lbnas
tiltetcibrit
\ t\
ablak,asztaldisz
t,.
larnpiis
rnericg
ilveg
mikuiis. ang,r'ai
- mdcsss
ntadireteio
- fiiszerecettarld
- fiirdrisott:rtii

Lenye-tetrLgbol, vessifibrit,

KII. ALTALANos BIBLIoGRAFIA


AcsaiGdzAn6- HegedtisAnik6 -Yizy Istvi{nn6:Kcirnyezetinevelesaz ovoditban
AquaKiad6, 1990.
Ag6rdySALndor:
Praktikumaz 6vodaisaz |ltalinos iskolaikcirnyezetineveldshez
mindenkinek,
AquaKiado.Bp. 1996.
BiharineKrek6 Ilona - KanczlerGyul6n6:A kcimyezetinevel6s6saz 6voda-iskolakert
Kapcsolata.
Oko-ForumAlapitvriny.Bp. 1997.
Biharin6Krek6 llona (szerk.):Gyogyndvenyek
az ovoda-es iskolakertben.
OkoF6rumAlapitv6ny.Bp. 2000.
BiharineKrek6 Ilona (szerk.):Kdmyezetinevel6saz erdciben.
Oko-ForumAlapitvany.
Bp.2002.
Az Ovodainevel6sorsz6gosalapprogramja
ln. Ovodaaz ezredfordul6n.
Mijvelcidesies
Kiizoktat:isiMinisztdrium.Bp. I 998.
Attasfogtatas
a kcirnyezetinevelesfejlesztdsenek
a kcizoktat6st
6rintcjfeladatair6l.
a kcizoktat6sban"
Orsz69osPedag6giaiTan6cskoz6s,
,,Kcirnyezetvedelem
Kazincbarcika,
1987.Kiadjaaz Orsz6goslermeszet-Es
Kcin:yezetvedelmi
Hivatal,Bp.
BdthoryZoltin- FalusIvan (foszerk.):Pedagirgiailexikon I-lII. kcitet.KerabanKcjnwkiacio.
B p . 1 9 9 7.
BezeghAndr6s- RueppVargaMriria- VargaJ6zsef(cjssze6ll.):
A levegci
Oko-F6rumAlapitv6nyBp. 2001.
Dezs6rin6
Biro Mrirta- NagyneAcs Monika:Ovodfsokaz 6llatkertben.
Fciv6rosi
Allat- esNcivdnykert,
Bp. i999.
EperjessyBamrin6* Zs6mbokiK6roiyn6:Az oszkincsei.KerabanKrinyvkiad6Bp. 1993.
Fab6neNagy Andrea- FaggyasJ6nosn6:
Zcildnapok- a kdrnyezetineveldsbenSzarvas.
2002.
FalusIv6n- SzirAkJudir:Didaktika.
ComeniusBr. 1998.
FalusIvfur(szerk.):Didaktika.Elmeletialapoka tanit6stanul6s6hoz.
Nemzeti
Tankcinyvkiad6,
Bp. I 998.
FejesErzs6bet- KanczlerGyul6ne:A termeszetiinnepei.KINCS Kdny.vkiad6,Szombathely
1 9 9 9 . , 20 0 12.,0 0 3 .
.* KanczlerGyul6ne:Mcselcjtermeszet.
FejesErzsdbet
KINCS Kcinyvkiado,1995
1997:1999,
GrahamI.-Sterry,P.: Kerdesek6sv6laszok.Tenyekkcinyve.ElektraKiado. Bp. 1997.
HunyadyGyrirgyne- M. N6dasiMaria:Pedag6giaitervezes.ComeniusBt. Pdcs.2000.
KanczlerG5'uland(szerk.):A kcirnyezeti
nevelespedag6giai6spszichol6giaialapjai.
KTM - BTF. Bp. 1977;ELTETOFK 2001.
KanczlerGyukine(szerk.):Hullad6kgazdalkod6sr6l
6vodapedagirgusoknak.
KvVM - ELTE
TOFK, Bp. 2003.november11.
KanczlerGyulane(szerk.):Kdrnyezetinevel6saz erdciben
a mrivdszetekeszkcizeivel.
OkoF6rum
Alapitvany.2003.
Kom6rP6ln6- SzemAnJ6zsefne:Az 6vodaikcizleked6sre
neveldselmdleti6s m6dszertani
k6rd6sei.NaritasKft.. Bp.
KcinczeyR6ka- Nagy Andrea:Zdldkdznapikalauz.FcildNapjaAlapitvany. 1993.

KSzSskrlrnyezetinevei*sikoncepcid.FIir.!ev*l?tlCI . oktclrer.
Kdi"nyereiinevelisi 6skommunikricids progr:u::ircda
cvoilapedagd
gusoknakj avasoitszakirodalon:
LabancGytirgyi (szerk.):Ovodi.sokktirrr;.'ezeti
neveidse.
Rdceflizetek.5.Alapitva"rya
Magi';rrorszigiKrirryezetiNevel6s6rf
. Bp. 1!r98; 2001.
Lohn, F. - Schwytcr.A.: Tal;ilkozzunkaz erd6ben.Erddpedagdgia.
Oko-F6n:mAlapitvrinv.Bp. i002.
N6.dailvfagda:
,,vigyiuz rajuk" sorozat.ilp. ccdex Frint tsiado.lggT,iggg,lqgg,
N6daiMagda:Frladarak,
fdk, glerekek.i-eganys T'drsa.Irryorncra
1990.
Siini fijzeteki. Zoldbetiis{innepeink.Siini Egyesriletli)98.
Vargine Bihan'dri Gabrielia(<isszedilitoiia):
Zcilrlovi Otletgwjtemeiry(KisgyennekekKtimvezet-esrenniszetv6delmi
nevelesdhc.z
.. . Klub Fiizetek?"
Szolnok,1997.
Victor ardris: A k^dmyezeri
neveiesrenciszeie.
iskciakuitura.1993.24.s2.

I na

XIV. FEJEZET
AZ OVODAPEDAGOGUSOKPOT,CARAJAVASOLT SZAKIRODALOM
AcsaiGez6ne- HegedtisAnik6 -Yizy Istviinnd:Kcirnyezetinevel6s
az 6vod6ban.
AquaKiad6,Bp., 1990.
Adorjin Rita (cissze6ll.):
Magonc.MecsekiErddszeti
R6szv6nyt6rsas6g,
Pecs,1998.
AgardyS6.ndor:
ErdeiiskolaTornyosp6lc6n.
AquaKiado,Bp., 1993,
AgardyS6ndor:Praktikumaz ovodaies az iiltalinos iskolaikomyezetineveldshez
mindenkinek.
AquaKiad6,Bp., 1995.
Barab6s
Emcind- lcsu Ferencn6:
ProjektfiizetekI -6. Polg6r,I 998-1999.
Barab6sErn6n6- IcsuFerencne:Projektfiizetek L Polgiir,1998.
Barab6sErn6n6- Icsu Ferencne:Projektfiizetek2. Polg6r,1998.
Batab6sEm6n- Icsu Ferencnd:Projektfiizetek3. Polg6r,1998.
Barab6s
Ern6n6- IcsuFerencnd:
Projekt{iizetek4. Polg6r,1998.
BarabdsErncind- Icsu Ferencnd:Projektfiizetek5. Tiszafjvaros,ReproprintKff., 1999.
Barab6sEm6ne- Icsu Ferencn6:Projektfiizetek6. Polg6r,1999,
lliharineKrek6 Ilona KanczlerGyul6n6:A kcirnyezetinevel6ssaz 6voda-iskolakert
kapcsolata.
0ko-F6rum Alapitvany.Bp. i 997.
lliharin6Krek6 Ilona (szerk.):Gyoglnriv6nyekaz 6voda-6siskolakertben.
Oko-F6rum
Alapitv6ny,Bp.,2000.
Comell,Joseph:Kdzenfogvaa gyerekekkela term6szetben.
MagyarKcirnyezetiNevelesi
Egyesiilet.1998.
('sabaiDolores- VasarhelyiTamds:Biodi Versitasprofesszora Term6szettudomdnyi
Mrizeumban.MagyarTenn6szettudom6nyi
Mfzeum, Bp., 1994.
('sabaiDolores* V6sarhely Tam6s:Biodi Versitasprofesszora SzegediVadasparkban.
SzegediVadaspark,1995.
- Nagyn6Acs M6nika: Ovodisok az 6llatkerlben.Fciv6rosiAllatl)czs6rineBir6 MdLrta
esNcivdnykert,
Bp.. 1999.
lrpc{esyBam6n6- Zs6mbokiK6rolyn6:Freinetitt es most.NemzetiTankcinyvkiado,
B p . ,1 9 9 3 .
lrpcryesy
Baman6- ZsiimbokiKdrolyne:Az 6szkincsei.KerabanKdny"*kiad6,
Bp., i993.
l:pcqesyBarndne- ZsrimbokiKarolyn6:Az ovodai6let 6pitokock6i.Nyugat-MagyarorszrlgiEgyetemekBenedekElek Pedag6giaiFrjiskolaiKar, Sopron,2000.
ll,derneKocsisLivia: Kornyezetismeret.
Ov6n6i segddkdnyvaz iskol6raelcikeszitci
csoportokr6sz6re.IPSZILON Pedag6giaiSzolg6ltat6Kft. Bek6scsaba,
1996.
lrc.icsErzs6bet- KanczlerGyul:in6:Mes6lciterm6szet.
KINCS Kcinlvkiad6,Szombathely,
1995;1997;1999.
lrc'jcsErzsdbet- KanczlerGy.rlan:A termeszettinnepei.Kincs Kcinyvkiad6,
Szombathely,1999.;2002.,2003.
l'r'irny6Istvdn- L6nrlrdG6bor:Nlsd ki ezta kiskaput!CalibraKiado,Bp., 1993.
llitvasP6ter(sor.szerk.),
IlosvayGy<irgy,PinterTibor (szerk.):Pedag6giailehet6s6gek
az 6llatkertekben.
Zoopedag6gia.
fOnf-ANC SzegediMunkacsoportja,
Juh6szGyula

101

Tanarkpzci
Fdiskola,i 995.
KanczlerGyTrhind* l,abancCy'drgy'i:OvotlisolJra}a l,.fagyarTemriszettuilomilnyi
h{ri;zeurnba'n'
M6dszertanliitnrutatd6vodapedagr-igusokrnak.
Lacer-tine
ftzetek 4.
h{ag;rarTermf szettucicrrniinlMf zeum.tsp_.I 99T.
KanczlerGyutan(szerk.):A ktirnyezetineveiEspe<iag6giai
spsziciir-ri6giai
alap-jai
KTM-ETF, Bp., l99T; ELTE TOFK, Bir.,2001.
KanczierGyulan6(szeik):Iiriliadkgazd6ikodasrdi
ovodapedagdgusok-nak,
KvVlr.f-ELTE
TOFK.8p.20{)3.
Kiss Giibor:ilogvan dpitsiinktiuicisvdnyt?
!.rtildtaniorrikseg':inkEgvestilet,Bp." i9g9.
Komltr P6rlne
- Szemd'ii
Jdzsefird:
Az dvodaikdzlekeddsre
neveidselm6leti6smriCszertani
kerd6sei.NavitasKft. Bp.
ts-o'iStsne
Nmeft iv{6ria{szerk.):Erdciperiag6gia.
* fenn6szet-. Neveles.
Eg6szsrig
\pirczai CsereJdnosTa,nittikpzci
F'6iskola,G,y6r,19g7.
Kirczy KAlrninnd 14ih6lyIstvinnd* Zvara.l6nosne:
Erdeidvoria-.iskolaprqgrarnok.
BrunszvikTerezOvdkepzciFciiskola,Szarr,as,1996.
Kniger,ursula: Kertszkeelj'iink
pestiszaionKdnSvkiadti.Ep., i993.
gyerer,.ek.
Kuti Istvdn- Kuti Isivdnnd:r0nlAxC * Kornyezetinevelesaz ovc.rd6ben.
Kecskemeti
TariitdkdpzdFdiskola,Kecskenrdr.! 9g5.
LabanczCytirg-vi(szcrk.):Ovoddsokkdmyezetinevelese.Rer;e-liizetek
5. Alapiivuri5,a
btagyarorsz6gi
Kdmyezctil.Jevelesert,
Bp., I 999.,200i .
Nadai N{agda:Madarak,l'ik, gyerekek.Legriny6s Tarsa}.iyo.mdaG}"{K, Bp., 19g0.
NSdaiMagda:F6varosunkttidejeI. Barangoldsok
a Bndai-hegysdgben.
szivAna-ny
Gyermekhaz,
Bp., 1993.
]ti6daiMagda:Tollas.lor.rbosbdvriiet.Di'asztia Kiad6, Bp., i996.
NddaiMagda:vigyriaz rajukl lsorozar)codex Frint Kiado,Bp., 1996-1999.
ovodai nevelsarszigosalapprogramja
19g6.SEN{ic lnierprint}.lyomda,Bp., i996.
lCe!ldkleta t3711996.
(VII.?8.]Konn. Rendelerhez
I'almer,Joy .. Neal,Philipp:A kcirnyezeti
neveiesk6zik6nyve.Havaspeter(szerk.)
Routledge- K0RLANC - Infogrcup1998.Mdscdik,javito$ es ocjr,'iteti
kia,Jas20110.
Papst.Susanne
- Braun,Christian:Kcir".iyezeti
neveldsszobdhands szatraciban.
ARG-E
Llmweltenziehung,
B6r:s,1991.
Rei-qner,
Nadja* F{erlt,Brigitta: Feifedezdsek
a vdrosban.Kdrny,ezetv6delnri
esTertilerfejiesztesih{iniszteriuni,Bp., I 994.
Seir[ntlndFarkasJulia'ir:a:J6tekostermeszetvfdeien.
NodusKraelo,Vcszprdm,1994.
SinaiN{iki$sijtcai Ovodai"Jeveidtestiilerc
(szerk.):\iapr6i-napraa mi kalencl6iurnunk.
PedrllusBi. Debiecen,i 992.(Airerrrativitirs)
Siisstbi n*p. Altemaiiv 6vcr.lirk,iskoiakh{agyarorsz6gon.
(Szer.k*szrette:
i{om C5bor,
iiorvith I{. A;tila, Siri Lajos.\,'eker<iy
Tamis, ZaparBertalenne)SorosAlapiivan1,,,
199-tl.
Vaiic l-{s216;A l,.iskertdsz.
AgricolaKiado,Bp., 199{i.
VarganeBiiran'6nCabriella.(cisszedliitotta):
Eciidovi. Otietgyri-itemdny
- Kisgyermekek
kiimyezet - dsten"n6szetvedelmi
neveldsdhez.
TiszaKiub Ftize{ekZ. Szoinok. lrgT.
ZstrrntrokiKarclynf: $en*evil6.gottenul.ovodisok rnatenratikrija.
RepiaLAN Kft,
Sopran.?001.