CAROLYN DEAL TANAcSAI

HOGYAN TEHETJOI< EREDMENYESEBBE

AZ ELMETOI<RE-TECHNII<AT?
Van-e olyan terOlete eletednek, ahol sikertelennek tartod maga
dat? Val6jaban azon a terOleten is 1OO%-osan sikeres vagy, ugyan
is sikeresen val6sftod meg a sikertelenseget, amelynek kepet el
medben hordozod. S az val6ban hat... Az. elmetOkre-technika cso
dalatos es rendkfvOI hatekony m6dja annak, hogy gondolataidat
ujra vagyadra iranyitsd, s igy ahftott celod val6ban megval6suljon
az eletedben.
Ahhoz, hogy az elme tUkrevel a lehet6 legjobb eredmenyeket erd
el, a kbvetkez6ket kell tenned:
1. Dbntsd el, hogy mi az, amit val6ban akarsz! Egy ferti megker
dezte t6tem, vajon megnbvelheti-e testmagassagat 20 em-rei
az elmetOkre-technika segitsegevel. Megkerdeztem, miert akar
20 em-rei magasabb lenni. - Hogy magabiztosabb es a n6k
szamara vonz6bb legyek! - felelte. Az.t javasoltam, hasznalja az
elmetOkre-technikat arra, hogy magabiztosabb es a nak sza
mara vonz6bb legyen; vizualizalja, amint nagyszenJen erzi ma
gat mas emberek tarsasagaban. VegOI is val6jaban ezt akarja,
nemde? Biztos vagyok ugyan abban, hogy rengeteg, koneent
ralt, mentalis energiavat bizonyos ida alatt kepesek vagyunk
megvaltoztatni a csont szerkezetet, de ehhez sok id6 es ener
gia sZOkseges. S ha meg is n6 az illet6, esetleg akkor is felszeg
marad a n6k kbzeleben.
Mindig tisztazd tehat, hogy mit is akarsz val6jaban!
5
6
2. Gy6z6dj meg arr61, hogy celodat pozitfv m6don fogalmaztad-e
meg!
fme egy pozitivan megfogalmazott cel: - Energikus, rendszere
t6 ember vagyok.
Ugyanez a cel negatfv formaban: - Kevesbe halogatom mar az
Ogyeimet, es kisebb felfordulasban elek.
Barmit is allftunk figyelmOnk kbzeppontjaba, barmire is koncent
ralunk, azt hajlamosak vagyunk va/6ra valtani. Arra koncentra/j
tehat, amilyen lenni akarsz!
3. Bizonyosodj meg afel61, hogy celoddal kapcsolatban el-e ben
ned vagy, hit es e/varas! Ez a harom bsszetevo teremti meg azt
az energiat, ami a szinten tbrteno vizualizalassal egyOtt meg
hozza a kfvant eredmenyt.
A vagy adja a cel eleresehez sZOkseges energiat. Ha nem je
lentkezik az eredmeny olyan gyorsan, mint szeretned, akkor irj
listat azokr61 az okokr61, amelyek miatt el akarod erni celodat,
es azokr61 az okokr61 is, amelyek miatt eset/eg nem akarod el
erni azt! fgy talan kiderOI, hogy vagyadat val6jaban nemi fenn
tartas gyengfti. Ha rajbssz, hogy melyek is ezek a gatak, akkor
mar lehetoseged nyflik tuljutni rajtuk.
Amikor peldaul azert kezdtem programozni, hogy agykontroll
oktat6 lehessek, ugy ereztem, valami akadalyoz. Osszefrtam a
mellette es az ellene sz616 eNeket. Rajbttem, att61 felek, hogy
akkor megromlik kitUno kapcsolatom kislanyommal, mert a het
vegeken ellennek foglalva. Amint papfrra leiNa lattam a proble
mat, tamadt egy btletem. Hetkbznapokon is tanfthatok, nem
csak hetvegeken! Vagyam azonnal erosebb lett.
A hit az a tenyezo, amely agyadban olyan ugykent k6dolja celo
dat, amiert erdemes kuzdeni. Ha nem hiszed, hogy celod el
erhet6, akkor agyad azt megval6sfthatatlan ,,6hajkent" k6dolja,
s az ugy nem kap kell6 energiat. Celod elerhetosegebe vetett
hited megerosftese erdekeben gondolj korabbi sikereidre! Be
szelgess olyanokkal, akik elertek hasonl6 celt! Olvass sikeres
emberekrol! Olyan gondolatokkal itasd at elmedet, melyek ero
sftik hitedet!
Az elvaras azt jelenti, hogy lepeseket teszel celod elerese erde
keben. A tettek azt jelzlk tudatodnak belOl, sa vilagmindenseg
nek kivul, hogy felkeszultel az eredmenyek elfogadasara. Ha azt
programozod, hogy megfelelo alberl6 vegye ki a szobadat,
akkor rajta, keszftsd elo a szobatl
A vagy, a hit es az elvaras egyarant fontos, ha azonban valame
Iyikuk kulbnbsen eros, az esetben a programozas akkor is ered
menyes, ha a masik ket tenyezo tbrtenetesen gyengebb. Szam
talanszor programoztam nagy vaggyal, am keves hittel es elva
rassal, s meglepetessel fogadtam az eredmenyt. Minel erosebb
azonban mindharom tenyezo, annal jobb eredmenyeket ersz el.
4. Jelen idaben programozd jbvodet!
Amikor az elmetUkre-technlkaval programozol, kepzeld, hogya
jbvoben jarsz, s latod, mi tbrtenik ott! Olyan eletszerOve es er
zekletesse tedd a kepet, amennyire csak tudod! Mit erzel most,
hogy elerted celodat? Mit latsz? Mit hallasz? Kepzeld el mind
ezt szinteden! Ha azt mondod szinteden, hogy "Mindenfele em
ber tarsasagaban j61 erzem magam", az hatasos. A "Mindenfele
ember tarsasagaban j61 fogom erezni magamat" vagy a "Min
denfele ember tarsasagaban j61 akarom erezni magamat"
viszont nem.
5. Hidd el, hogy megerdemled celod elereset! Ha szinteden prog
ramozva fenntartast erzel, kerdezd meg magadt61, vajon meg
erdemled-e a celt! Talan elfojtod vagyadat, mert nem erzed ugy,
hogy megerdemelned annak teljesOleset. Ha ilyen akadalyra
bukkansz, akkor lepned kell. Talan tenned kell valamit, hogy
megerdemeld celodat. Vagy talan meg kell valtoztatnod a ma
gadr61 kialakftott lesujt6 velemenyedet. Programozd be szinte
den: "Megerdemlem a boldogsagot es a sikert!"
7
6. Vegu! mi a valasz arra a kerdesre, hogy hanyszor es mennyi
ideig programozzunk egy-egy cel elerese erdekeben?
Vannak celok, amelyek eleresehez eleg mindbssze egyszer
ketszer programozni. Mas celokert hetekig, honapokig kell ki
tartoan programozni. Komoly betegseg eseten vagy surgos
ugyben a napi haromszor 15 perces programozas ajanlott.
Maskor a naponkenti vagy a 2-3 naponkenti egyszeri progra
mozas is megteszi.
Jose Silva azt javasolja, hogy fontos ugyek eseten 10-12 percig
id6zzunk el a celt megjelenito, feher keretes kepen. (A gondola
tok elkalandozasat megakadalyozhatjuk, ha peldaul magunk
ban vagy hangosan megfogalmazzuk a kepen megjelenitett lat
vanyt, jelenetet. Az is segft, ha mozgalmassa, filmszeruve tesz
szuk a kepet.) Ha nincs 15 percunk programozasra, akkor is
erdemes akarcsak nehany percet is raszanni a program meg
erosftesere, annyival is elobbre vittuk ugyunket.
Az alapszabaly: programozd celodat szinteden, alfaban, s yard
el azt es keszulj fel ra betaban! Sok sikert!
* * *
Sokszor a legegyszerubb dolgok a leghatekonyabbak. Peldaul le
lrod-e a szamodra fontos, programozando celt? Nos, ha ezentul
megteszed, akkor meglatod, eletedben rendkfvul izgalmas fejle
meny varhato! En ugyanis az elmult 10 evben azt tapasztaltam,
hogy a bennem es kbrbttem leva energia celomra tbrteno iranyf
tasanak az egyik legk6nnyebb modja, ha lefrom celomat. Valo
jaban egesz cellistat vezetek, amin - mindig pozitrv megfogalma
zasban - a szamomra fontos celkitUzesek sorakoznak, es reg
gelizes k6zben mindig vegigolvasom azokat. Mellesleg ez sokkal
6r6mtelibb olvasmany, mint a hatborzongato esemenyeket tartal
mazo napilap... Felkeles utan ugyanis "beallftod" energiaidat arra a
8
napra. Ha regg,el es ez azok
Ik8Pzel8sevei IS Jar, az arra osztonoz, hogy elmed tudatos es tu
resze (avagy kulsa es belsa tudatossagod) egyarant afele
vegye az iranyt. A celok leirasa tehat az egyik legfontosabb kulcs!
Hadd kerdezzem meg, kimondod-e hangosan programozas
koZ , hogy eppen mit vizualizalsz az elmetUkre-technika hasz
ben
nal eseten a feher keretes tUkbrben? Nagyon sokan panasz
ata
kodnak nekem a kbvetkez6keppen: "Carolyn! Amikor az elme
tukre-technikat hasznalom, sokszor bizony rendkfvul nehezen tu
dom gondolataimat a szamomra fontos ugyre iranyftani. Nemegy
szer elszuny6kalok kbzben, vagy elkalandozik a gondolatom. Nem
tudom mindig elegge beleelni magamat a programozott helyzetbe.
Visszajbvbk szintemral, es azt mondom: - J6, hat lazitottam, de
nem erzem, hogy el is ertem volna valamit."
lIyen esetben azt tanacsolom, mondd ki hangosan szinteden,
amit elkepzelsz! Tehat: lIes most latom a feher keretes tUkbrben,
hogy... " A beszM nem hoz ki szintedral, viszont hatekonyan segit,
hogy meg jobban ra tudd irany[tani figyelmedet, s [gy energiadat is
aszamodra fontos ugyre. Nyilvanval6, hogy ha aut6buszon utazol,
akkor nem fogod hangosan elmondani, hogy eppen mit vizuali
zalsz, mert szomszMod minden biz.onnyal furan nezne rad ... De
peldaul otthon, egyedul programozva rendkivul hasznos, ha kbz
ben hangosan ki is mondod gondolataidatl
Ha pedig meg akarod sokszorozni ennek a "trukknek" a prog
ramoz6 erejet, akkor ulj Ie baratoddal vagy rokonoddal, valaki
olyannal, aki szinten elvegezte az agykontrolltanfolyamot, es egyutt
menjetek szintetekre! En ezt paros programozasnak nevezem. Ami
engem i1let, en mindennap alkalmazom, vagy kislanyommal, Adri
ennel, vagy titkarnommel. Leulunk, szintunkre megyunk, majd kb.
egy perc mulva megkerdezem: "Keszen allsz?" Amikor jelez, hogy
6 is elegge ellazult, akkor hangosan mondani kezdem, hogy mit
vizualizalok, mit kepzelek el. Partnerem velem egyutt programozza
9
10
azt, amit en igy megfogalmazok. Ennek az az elonye, hogy arnil\ ,
en vizualizalok valamilyen valtozast az eletemben, akkor
elhiszem azt, de sokszor bizony ketelkedern IS
hogy ez val6ban meg fog tOrtenni. Am amikor mellettem ul a tar:
sam, akinek eltero a hitrendszere, maskent gondol ram, mint'
bnmagamra, 0 k6nnyebben el tudja hinni a valtozast, s azt gOh
dolja, hogy persze, termeszetes, hogy Carolyn meg tUdja ezt CS,
nalni, ezt a celjat is el tudja ami. Az 0 hite igy mintegy hozzaacl6d:
az enyemhez.
Paras pragramozas k6zben tarsam is nyugodtan beszelhe'
hozzam, elmondhatja, hogy 0 mikent jeleniti meg az ugyet s ez
meg nagyobb lenduletet es 6szt6nzest ad ahhoz, hogy val6ban ei
tudjam erni celomat, tehat meg teljesebbe teszi a programoz6 ha
tast. Mindennek a vegeredmenye nem olyan, mintha egyhez hoz.
zaadnek meg egyet, hanem mintha a szazat megszoroznam szaz
zal! Megsokszorozza a programoz6 hatast!
Mellesleg, ha ezt baratoddal vagy hazastarsaddal teszed,
akkor - mintegy "mellekhataskent" - sokkal k6zelebb is kerLJltbk
egymashoz, hiszen k6z6sen, kb. 15 percig, ellazult, kellemes alla
potban, megosztjatok egymassal celjaitokat A paros programo
zas tehat szorosabbra fUzi es bensosegesebbe teszi kettot6k kap
csolatat.
Az is jelentos elonye az ilyen paros programozasnak, hogy
k6zben tarsam esetleg olyan informaci6t vesz pszichikusan, ami
esetleg bennem nem bukkant f61 ezzel az uggyel kapcsolatban.
Ezek az apr6 "trukkbk" tehat val6ban megsokszorozzak az elme
tUkr'e-technikaval vegzett programozas hatekonysagat
l
Sokan nem tudjak, hogy az elmetUkre-tecllnika arra is hasz
nalhat6, hogy k6nnyebben hozzunk j6 d6nteseket. Ha ugy erzed.
hogy "jaj Istenem, nem is tudom, mit akarok igazan", akkor kep
zeld el 6nmagadat a feher keretes tUk6rben, ahogy kipattan a
. a feJ'edbol, es azt mondod: - Persze, tudom mar mit kell
sZlk
ra
I
.", nern! Meg
van
. "
Had mese1jek el ezze! kapcsolatban egy konkret esetet. Ot
d
I ezelo ugy alakult, hogy egyszerre harom fertival kerultem,
tt
evveze csak kezdeti fazisu kapcsolatba. Tudnotok kell rolam, hogy
aJ:;veto rnonog
am
vagyok,. igy rendkivul ,a
en
. 'alakult helyzet. Naponta toprengtem: "Mit tegyek? Melylket va
Mit mondjak, pocsek erzes volt ... Szerettem volna ko
kapcsolatot kialakitani a harom ferfi egyikevel, de nem tudtam
eld6nteni, melyikkel.
Egy nap raebredtem, hogy val6jaban alland6an az a gondolat
akatol afejemben, hogy "Nem tudom, mi tegyek! Nem tudom, mit
tegyek!". Ezzel a mondattal val6jaban programoztam agyamat, ha
tarozatlanna tettem magamat, s val6ban nem tudtam, mi a helyes
lontes. Amint f61ismertem a tenyt, azonnal leallitottam ezt a belso
monol6got, t6rbltem ezt anegatfv all(tast, es akbvetkezot kezdtem
magamban mondogatni: "Vilagosan latni fogom, mi szamomra a
legjobb d6ntes." A feher keretes tCIk6rben pedig vizualizaltam ma
gamat, ahogy eppen "kigyul fejemben a feny" , es azt mondom:
"Megvan! Hat persze! Tudom mar, mi a legjobb a szamomra!" Ket
nap mulva, reggel f6lebredve, egyszeruen biztosan tudtam, mi a
helyes d6ntes. Az elmetUkre-technikaval tehat kbnnyebben hozha
tunk j6 d6nteseket is!
Szeretnek meg egy fontos tanacsot adni. Ehhez azonban ve
gezzunk el6sz6r egy r6vid kfserletet. Megkerem hunyd be a sze
medet, gondolj a j6vore, s behunyt szemmel emeld f61 kezedet, s
igy mutass oda, ahol a j6vot elkepzeled! Most nezd meg, hogy ha
amultra gondolsz, hoi jelenik meg az szamodra! K6sz6nbm, kinyit
hatod a szemedet.
Agyunk egyeni modon k6dolja, egyeni modon jeleniti meg az
Az. elmetukre-technika alkalmazasakor elosz6r ugye elkepzel
luk akek, majd afeher keretes tUkr6t. Azt halljuk, hogy mindig bal
11
12
ra toljuk a tUkrbt, s ott kepzeljuk el azt feher kerettel. Val6jaban
ebben az a legfontosabb, hogy mashollegyen a gondot megjelenf
t6 kek keretes, mint a celt tartalmaz6 feher keretes tUkbr. K6dolasi
rendszere miatt agyunknak ugyanis mashol kell megjelenfteni a
problemat, mint a celt, a megoldast. Val6jaban nem o/yan fontos,
hogy hoi kepzeled el a kek es hoi a feher keretes tUkrbt, de miutan
vizualizaltad a feher keretes kepet, erdemes belelepni a kepbe,
belulr61 nezve is minel teljesebben atelni az elmenyt! Hallod, mit
mondanak a kbrulbtted lev6k a cel eleresekor, aterzed a cel elere
senek brbmet. Olyan ez, mintha gondolatban "szinhazi pr6bat" tar
tanal. Beleeled magad a cel eleresebe, s igy mintegy fblkeszfted
elmedet, lelkedet, hogy be tudja fogadni azt, amikor a helyzet val6
ban bekbvetkezik. Utana kilephetsz ajelenetb61, majd afeher kere
tes gondolati kepet tedd arra a helyre, ahol agyad a te esetedben
megjelenfti a jbv6t! Ha kbzeljbv6re vonatkoz6 esemenyr61 van sz6,
akkor helyezd magadhoz kbzelebb a kepet, ha a tavolabbi Jbv6re
vonatkoz6 esemenyr61, akkor tavolabbra! Azt tapasztaltam az el
mult evek alatt, hogy agyunk, illetve tudatalattink fgy val6sagosabb
esemenykent fogadja el az ugyet, s ezM sokkal er6sebb ily m6
don a programoz6 hatas.
Erdemes tudni, hogy minden programozaskor szemmel nem
lathat6 dolgok tbrtennek. Tudjuk, hogy az ember alkotta musze
rekkel manapsag merhet6 elektromagneses hullamtartomanynak
csupan 1%-at tudjuk erzekszerveinkkel eszlelni. Tehat lehet, hogy
programozol, megsem eszlelsz valtozast. Ha azonban ketelkedsz,
akkor az olyan, mintha elultetnel egy magot a kertedben, majd egy
id6 mulva fblmerul benned a gyanu: "Mi van, ha nem csirazik ki?"
Erre fogod magad, kimesz a kertbe, es kiasod a magot, hogy meg
nezd, kicsfrazott-e mar. Ezzel azonban megzavarod az ott meg
kezd6dbtt energiafolyamatot, s a nbveny nem tud kifejl6dni! Hagyd
ott! S6t, huzd felre a kbrnyez6 nbvenyek leveleit, hogy meg tbbb
feny erje a frissen elultetett magot! Ez a levelfelrehuzas es a kbr
nyezet kigyomlal
asa
felel meg a gondolat-nagytakarftasnak. Lo
csolnod is kell. Ez a programozas. Az eltet6 napfeny pedig hason
latom
ban
a Magasabb Intelligencia. Mindezeken kivu! ugyanis mar
csupan biznod kell abban, hogy a folyamat megtbrtenik, s meg
1ato
d
, ugy is lesz!
:I;: :1= *
Befejezesul, tanulsagos erdekessegkent, szeretnem elmeselni
egy kbrnyekemen el6 asszony tbrtenetet, aki evekkel korabban
Kaliforniaban vegezte el az agykontrolltanfolyamot. Elkezdte prog
ramo
zni
, hogy megtalalja a szamara idealis partnert, a neki val6
igazi ferjet. Ugy dbntbtt, hogy megkeresi igazi tarsat, de randevuz
gatas nelkul! Azt vizualizalta, hogy a sors bsszehozza 6t a szamara
idealis partnerrel.
Azt biztosan tudta, hogy olyan fertit keres, akinek a lelki Me
kek alegfontosabbak, de sok egyeb tUlajdonsagat is vegiggondol
ta es bsszefrta. Nagyon er6sen hitte, hogy celjat eleri, s a sors
val6ban bsszehozza oket. Azt is programozta, hogy biztosan felis
merje idealis tarsat, amikor talalkozik vele,
Csaknem ket even keresztUl rendszeresen vizualizalta celjat,
elkepzelte, hogy bsszejbn a dolog. Ket ev meglehetosen hosszu
id6, nem igaz? Megsem piszkalta meg a magot, csak hagyta, hadd
n6jbn. Ki tudja, mire volt szuksege szamara ebben az idoszakban?
Azt hiszem, ez ido alatt szamos olyan vonast fejlesztett ki maga
ban, ami kessze tette 6t az igazan j6 kapcsolatra. Rendkivul fon
tos, hogy e16szbr neked magadnak kell megvaltoznod, neked ma
gadnak kell keszen allnod a boldog kapcsolatral Egyebkent csak
csungsz a masikon, es azt varod el, hogy 0 tegyen boldogga, ami
szamara nyilvanval6an teher.
Eltelt ket ev, s kbzben a hblgy kitart6an programozta az ugyet,
es senkivel sem randevuzott.
13
14
Tartent egyszer, hogy baratn6je falhivta telefonon, es azt
mondta: - Figyelj, muszaj eljannbd egy randevura! Ket remek,
j6kepu ferfival talalkoztam, es egy "kett6s randevut" beszeltUnk
meg (amikor ket par egyutt, egyszerre talalkozik). Ismer6sam na
gyon agg6dott baratn6je miatt, mert az valamilyen pszichiatriai
betegsegben szenvedett. Arra gondol!: - Te j6 eg, ki tudja, milyen
fick6kat szedett fal ez a lany!
Nyugtalankodott miatta, es hogy vigyazzon baratn6jere, ne
hogy az valami 6rultseget tegyen, vegul is igent mondott a hfvasra.
Elindult kocsijaval baratn6je haza fele. J61 ismerem az agykontroll
os halgyet, s fgy tudom, hogy kiegyensulyozott, teljesen normalis,
ket labbal a faldan jar6, abszolut szavahihet6 ember, s nem valami
elvarazsolt, fura figura, Megeskuszik ra, hogy a kavetkez6 tbrtent.
Ahogy elindult kocsijaval, egyszer csak valamilyen eros fenysu
garat latott, ami felulr61 az egb61 egy ferfit vilagftott meg az utcan,
aki a jardan ment. Megkerdeztem t6le: - Biztos, hogy nem valami
utcai lampa fenyet lattad? - Nem, mondta, hidd el, hogy nem!
Ahogy megpillantotta a fertit, nagyon szaporan kezdett dobog
ni a szive. Meg akart allni, de abszurdnak erezte, hogy csak ugy le
sz6lftson az utcan egy ismeretlen fertit. fgy aztan tovabb ment ba
ratn6jehez, aki az ajt6ban varva a kavetkez6 szavakkal fogadta:
Gyorsan menj haza, mert az en partnerem nem jatt el, csak a tied,
ezert atkuldtem hozzad! Gyalog indult el nehany perce.
Visszafordult, s mire hazaert, az a ferti varta a kapuban, akit
odafelemenet az uton latott. Bementek a hazba, leultek es atbe
szelgettek az egesz ejszakat. A ferti meg aznap megkerte a kezet.
A tartenet nem annyira hihetetlen, mint amilyennek elsa hallas
ra tOnik. Ami igazan csodalatos az egeszben, hogy kb. nyolc eve
elnek egyutt, es azt mondta nekem ez az asszony, hogy: "Carolyn,
ez a kapcsolat egyszeruen takeletes!" Az ut6bbi nyolc evben val6
saggal ragyog ez a halgy!
Alt hiszem nem kell tulsagosan bizonygatnom, hogy vannak
szem
mel
nem lathat6, de letez6 energiak! Nem szuksegszeruen
termeszetfblatti erokre gondolok. Sokszor teszunk olyant, aminek
hatas van, csak azt nem vesszuk ragtan eszre. Persze legyunk
a
6szintek, egyes esemenyek ma meg szamunkra bizony megma
gyarazhatatlanok...
* * *
15
DR. GEORGE DESAU TANAcSAI
Domjan Laszl6: - Mit javaso/sz George azoknak az agykontrollo
soknak, akik a tantolyam utan rendszeresen gyakorolnak, megsem
erzik magukat eleg sikeresnek? Mi /ehet ennek az oka?
- Az. egyik ok az lehet, hogy az illet6 nem hatarozta meg egyertel
muen es vilagosan a celjat, hogy pontosan mi is az, amit el akar er
ni. A sikertelenseg masik gyakori oka, ha olyan hit muk6dik elmeje
melyen, ami megakadalyozza 6t celja elereseben. Ha peidaul va
lak; az Ozleti vallalkozasaban szeretne sikert elemi, j6 allasra vagy
Ilil
remek kapcsolatra vagyik, de olyan 6nkorlatoz6 hit el benne, ami
miatt alapvet6en ugy gondolja, hogy nem erdemli meg ezeket,
vagy hogy 6 nem eleg j6 ember, akkor ez a hit megakadalyozza
celja elereseben. Hogy az ilyen 6nkorlatoz6 hiedelmeinkt6/ mikent
szabadulhatunk meg viszonylag gyorsan es hatekonyan, arr61 sz61t
az el6adasom, de nemsokara magyarul is hozzaferhet6 lesz egy
hangkazetta, ami jelent6s segitseget ad majd ehhez. (Az.6ta meg
jelent Onkorlatoz6 hiede/meink megvaltoztatasa cimen.)
- Mit tanacso/sz, hogyan tegyuk erosebbe vagyunkat, hiWnket es
elvarasunkat?
- Tanacsom 6sszefOgg az els6 kerdesre adott valaszommal. Ha
celunkat kello intenzitas, illetve szenvedelyesseg nelkul progra
mozzuk, akkor ez csak homalyos, halovany 6haj marad, egyike a
naponta jelentkezo "szeretnem"-eknek. A szenvedelyes erzes ere
jevel kell feltolteni vagyainkat ahhoz, hogy igazan hatekonyak le
gyenek! EzM olyan hasznos, ha t6bbsz6r es erzekletesen elkep
zeljOk celunkat, es nem csak a latvanyt vetftjuk lelki szemeink ele,
hanem hangokat es erzeselmenyt is beleviszOnk a gondolatba.
16
11'1
Utana pedig is kezdunk, hogy minden sf
kon egyre kozelebb kerulJunk celunkhoz. Tapasztalatom szennt ezek
siker legfontosabb 6sszetev6i, ezek a tenyezok eredmenyezik,
val60an elerjuk celjainkat.
_Ho9yan betolyasolta eletedet a Silva-m6dszer? Mi volt szamodra
a legmeglepobb esemeny az agykontrollal kapcsolatban?
_programo
ztam
evekkel ezel6tt, hogy a Silva-fele Agykontrollszer
vez kutatasi reszlegenek igazgat6ja legyek, holott akkor meg nem
et
is letezett ilyen statusz. Programozasom eredmenyenek tulajdo
[tom, ho9y lett ilyen, s hogy elnyertem ezt a megbfzatast. Progra
rno , hogy a szervezet tisztesseges fizetest adjon, ami leheto
ztam
ve teszi, hogy sokat utazzak, es olyan emberekke\ talalkozzak, aki
ket az erdekel, ami engem is, vagyis amit akkoriban parapszichol6
gianak neveztek, tehat az elme szokasos hasznalatat meghalad6
jelenSeg
ek
. "Veletlenek" reven letrej6tt ez a munkak6r, es engem bi
zott meg a szervezet ezzel a feladattal, amit hosszu eveken ke
resztUl br6mmel el is lattam, Eletemet tehat ugyancsak nagymer
tekben befolyasolta a Silva-m6dszer. Programozass
al
elertem va
gyamat, es itt visszautalok ket korabbi kerdesedre, Hangsulyo
zom, hogy az emlitett poszt programozasom elkezdesekor meg
nem is letezetti
A legmeglepobb jelensegek, amiket az agykontrollal kapcso
latban eszleltem: a telepatia, a telekinezis es a tavgy6gyftas. Egesz
mas elmenyt jelentett olvasni ezekr61 a jelensegekrol, mint a val6
sagban latnl es megtapasztalni azokat. Megdbbbentett, hogyezek
a jelensegek nemcsak leteznek, hanem letrehozasuk meg is tanul
hat6! Szazezrek, sot milli6k tanultak mar meg, es ezen kepesse
guket konkret, gyakorlati problemak megoldasara alkalmazzak is.
Hogy megsem hasznaljuk eleg sokszor, valamennyi olyan helyzet
ben, amikor pedig indokolt lenne, az csupan azt a tenyt tukrbzi,
hogy mi emberek, a jelek szerint, hajlamosak vagyunk a megszo
kott, regi kerekvagasban maradni .. ,
17
A jelensegek azonban ennek ellenere leteznek, es szamomra a
Silva-m6dszer egyik hatalmas erdeme, hogy a teoretizalas szintje_
r61 a hetkbznapi gyakorlatba helyezte at 6ket. Megmutatta, hog
y
letezik a kommunikacionak mas fajtaja is, hogy gondolatainkna
energiaja van, es elmenk kbzvetlen teremt6er6vel is rendelkezik. A
Silva-modszer megerthet6ve es elerhet6v8 tette mindezt, meghoz.
za oly modon, hogy a legkulbnfelebb muveltsegu emberek egy.
arant elsajatfthassak atechnikakat. Amodszert minden szempont_
bol a rendkivul gyakorlatias szemlelet jellemZi. A szubjektfv kom
munikacio, az bngyogyitas, a gyogyftas es egyeb hasonlo, "furcsa"
jelensegek voltak tehat a legmeglep6bb elmenyek, amiket a Silva.
m6dszer kapcsan lattam es megtapasztaltam. Olyan meg/ep6 es
hasznos jelensegek, amiket - ma mar j61 tudjuk - gyakorlatilag
barkinek meg lehet tan/tani.
:i: :;: *
'I
18
DoMJAN GABOR TANAcSAI
AZ AGYKONTROLl SIKERENEK TITKA
Helyezz
unk
egy tipikus, "hetkbznapi" esetet nagyft6nk ala! A na
pokban szamolt, be levelben egy kedves, tanfolyamot
e9
zett
hblgy Szekesfehervarrol:
,.... Egy agykontrollos talalkoz6n megvettem a Gazdagsag cfmu
konyvet es kazettat. Napokon, heteken keresztUl hasznaltam mind
kett6t. Az els6 eredmeny novemberben jelentkezett 60 ezer Ft
ormajaban.... Ekkor dbntbttem el, lakastulajdonos leszek. Rend
szeresen programoztam, ... decemberre 120 ezer, januarra 600
ezer lett be/6Ie. Egyre jobban lelkesedtem. Mar /erajzoltam a
szobakat, a butorokat, a kilatast az ablakb61. Mindent, ami csak
eszembe jutott, meg akkor is, ha nevetsegesnek tUnt is, de hittem,
hogy igy lesz. (Hegyek, fak, bokrok, tavak, vonat, aut6k, kutyak,
satrak... stb.) Telefonon erdekl6dtem egy hirdetesre, aznap meg
nMem, dbntbttem, ez kell. Meg nem volt meg a teljes bsszeg, de
tudtam, csak hinnem kell benne es programoznom, az elme cso
dalatosan mukbdik. Bejbtt!!! ... A lakas ablakab61 messzi tavolb61
latni a Bakony hegyeit, egy erd6s reszt, halastavat a mellette huz6
d6 vasuti sfnnel, a haz el6tti nagy aut6parkol6t, mellette kutyafut
tat6t, s6t meg a satras piacra is odalatni. Pontosan ahogy lerajzol
tam! Ugye, milyen csodalatos? Ez az eddigi legnagyobb sikerem!"
Mindez ugy hangzik, mintha magia volna. Pedig egyaltalan
nem az. Agyunk, ez a fantasztikus "szamitogep", ami az evo/uci6
csucsteljesitmenye, noha val6ban fantasztikus kepessegu szerke
zet, megiscsak gep, ami gepiesen mukbdik. Ha az agy a szam!
t6gep - a hardware -, akkor gondolataink alkotjak a software-t, a
19
programot, ami szerint a gep mOkbdik. Milyen gyakran hallani'
"nines egy fillerem se", "nem telik ra", "a mi esaladunk mindig i ~
szegeny volt", es meg b6ven folytathatnam a sort. Ezek a progra_
mok is "sikeresen" mOkbdnek. Aki effeleket mondogat nap mint
nap, az val6ban szegeny marad, val6ban sok mindenre nem tell
neki, alkalmasint sz6 szerint atlepi a fbldbn hever6 penzt.
Azt, hogy mennyire sz6 szerint ertelmezhetjuk agyunk gepies
mOkbdeset, j61 peldazza egy kamionsof6r esete a kbzelmultb61. 6
is ugyanezt a testi-Ielki gazdagsaggal kapesolatos pozitfv all[ta50
kat tartalmaz6 kazettat hallgatta gyakran vezetes kbzben. Egyik
ejjeli utjan - maga sem tudta, miert - hirtelen lefekezett az orszag
uton. Ahogy leugrott a koesir61, egy kbteg btezresre lepett. Csoda?
Nem! Gepiesen mOkbd6 agya a sok, penzzel kapesolatos pozitiv
allftas hatasara bsztbnbs m6don, kbzvetlenul a fekre tapos6
labanak jelzett. A esoda az lenne, ha mindannyian pont fgy jutnank
penzhez. Meglehet6sen ritka ugyanis az orszaguton hever6
btezreskbteg. De nem fgy az uzleti lehet6segek, eletet jobbft6
btletek, egymast es bnmagunkat seglt6 alkalmak sokasaga,
amiket ellentetes programok hatasara ujb61 es ujb61 atlepunk,
hiaba hevernek el6ttunk az uton!
Legyen anyagiakr61, egeszsegr61 vagy barmi masr61 is sz6, az
agykontroll sikerenek titka az ugynevezett gondolat-nagytakarftas,
vagyis az eletLinket iranyit6 programok megvaltoztatasa, jobbra
eserelese. Ennek lenyeget fgy ragadta meg igen talal6an levelenek
vegen a szekesfehervari agykontrollos hblgy: "Va16 igaz: ahogy ma
gondolkodom, olyan a holnapom!"
Hogy miert eppen az anyagiak kerdeset valasztottam pelda
gyanant? Meglep6en sokszor talalkozom azzal, hogy sulyos testi
es lelki betegsegek ilyen egyszerO okra vezethet6k vissza, S az is
meglep6, hogy nagyjab61 ugyanannyiszor a sok penz a baj kialaku
lasanak oka, mint ahanyszor annak hianya. Elgondolkodtat6, hogy
ezek szerint val6jaban nem is maga a penz, hanem a vele kapeso
latos gondolkodasunk, tehat a program lehet megint esak a hibas.
20
E9y spanyoi kutat6, Pilar Usanos Tamajo, aki alapos vizsgalat
I' vette az agykontrollt, erre a kbvetkeztetesre jutolt tudomanyos
a80likaci6jaban: "A Silva-m6dszer hatekonysaganak kulesa a hoz
7' alias megvaltoztatasa",
_8 A gondolat-nagytakaritas val6jaban az alapprogramnak, vagyis
hozzaallasunknak megvaltoztatasat jelenti. Tehat peldanknal ma
adva azl, h09y bneelnak vagy epp ellenkez6leg, kbrnyezetLinket
seg eszkbznek tekintjuk a penzt. EIs6 esetben az elvesztesetOl
1t6
val6 brbkbs retteges vagy a hianya miatti alland6 gybtrades, maso
dik esetben a megosztas lehet6segenek brbme tolt el. De penz
/1eiyett mondhatok akar egeszseget, eletet is. A helyes ertekrend
kialakitasa rendcsinalas. Glyan nagytakaritas, ahol a szemetet ki
szorjuk, a fontos dolgokat j6 helyre tesszuk. Enelkul a siker, a gy6
gyulaS csak id6leges, hisz tovabbra is a regi. negativ programok
maradnak az iranyit6k. Az igazi siker, az igazi gy6gyulas belOlral jbn,
s [gy magunk tehetLink erte a legtbbbet.
Egy bbles kinai mondas szerint a boldogsag nem kivul, sokkal
inkabb belul keresend6. A boldogsag nem egy celpont az ut vegen,
sokkal inkabb maga az utonjaras mikentje. Nem azon mulik, hogy
azt csinaljam, amit szeretek, sokkal inkabb azon, hogy szeressem,
amit csinalok. A sajat boldogsagom a sajat kezemben van.
AGYUNK FOGEKONY ALLAPOTAI
"Mely tudatszinten leva ember kbzeleben ne beszelj negatlv dol
gokr61!"- hangzik az egyik agykontrollos alapszabaly. A mely tu
datszint ugyanis fogekony agyi allapotot jelent. Epp ezt hasznaljuk
ki az agykontrollban, amikor pozitiv uzenetekkel, mentalis kepekkel
bngy6gyitast vagy mas problemamegoldast vegzunk,
Reklamszakemberek kival6an ertenek ahhoz, hogy mifele truk
kbkkellehet pillanatok alatt fogekonyabb agyi allapotot letrehozni.
lIyenkor aztan nyitottabb tudatallapotunkat kihasznalva hatasosab
ban ultethetik el elmenkben az aru kepet.
21
II
A reklamcelu fblhasznalasnal azonbanmost sokkal fontOsabb
kerdest erintek: el6ad6dnak eletLinkben olyan helyzetek, amikor llet.
fontossagu lehet, hogy milyen Ozenet eri a rendkivOI fogekony alia.
potban lev6 agyunkat.
Szerte a vilagon, szamos k6rhaz mOt6jenek falara kifrjak a ko.
vetkez6 rbvid mondatot: "Az altatott beteg mindent hall!". Isabell
Silva, az agykontroll megteremt6jenek, Jose Silvanak egyik lanYa.
aneszteziol6gus egy amerikai k6rhazban. Agykontrollos technika.
kat hasznalva, azokba a beteget Is bevonva keszOI fbi a mOtetekre
s az operaci6 kbzben is pozitfv allftasokkal tamogatja az operali
szemelyt. A k6rhazban egy ido utan olyan egyertelmOve valt min.
dennek a hatasa - annyival stabilabb volt mOtet kbzben ezen be.
tegek elettani allapota, s annyival gyorsabban gy6gyultak, mint a
tbbbiek -, hogy az operal6 orvosok mara mar versengenek Isabell
"kegyeiert". Isabellnek ket hatarozott kikbtese van: sose beszelje
nek negativ dolgokr61 az altatott szemely jelenleteben, es se gon
do/atban, se sz6ban ne kezeljek targykent az embert.
Magyar pelda is alatamasztja mindezt. Nemregiben, az egyik
agykontrolltanfolyamon kaptam a kbvetkez6 beszamol6t:
"".Altat6s asszisztenskent" dolgoztam egy budapesti k6rhaz
ban. A f6nbkbmmel egyeztetve az operaci6ra var6 betegeket ket
csoportra osztottuk, valogatas nelkul, a mOteti kilras sorrendjeben.
Az els6 csoportba tartoz6 betegek Wiebe altatas alatt pozitfv
kijelenteseket mondtunk a fajdalomra, verzesre, erzesre, egesz
segre, mOtet utani allapotra vonatkoz6an. A masodik csoport a
kontrollcsoport volt, tehat nekik nem mondtunk semmit (nehez
volt). Csodalatos eredmenyeink szOlettek:
- lenyegesen csbkkent (40%) a mOtet alatt egyebkent szOkseges
fajdalomcsillapft6 mennyisege;
- altalanossagban nem volt sZOkseg annyi gy6gyszerre amOtet alatt;
- csbkkent a verzes abban az esetben is, amikor nem alkalmaz
tunk egyebkent "vertelenftest"; a beteg kbnnyen ebredt, komp
Iikaci6 nelkOI;
22
az els6 csoportba tartoz6 betegeknek egyalta/6m nem volt
- zukseg
uk
mOtet utan kabft6 fajdalomcsillapft6ra! "
egy nem kimondottan agykontrollos, de ugyancsak a
ekony allapotra epit6 technika, amit minden tanfolyamon el
fogndo
k
a hallgat6knak, hatha sZOksegOk lesz ra az eletben. Ma
1'11;' is ugy hallottam valahol, meg miel6tt a Silva-m6dszert megis
9 ertem volna. Baleseteknel az eszmeletlen serOlttel sokszor a
l'11 , a szervezet panikhoz hasonifthat6 veszreakci6ja vegez. Ha
okk
(tehat nem a ment6orvost felrelbkve!) erkezOnk olyan bal
eset helyszfnere, ahol eszmeletlen serOlt talalhat6, mikbzben az el
s6seg
el
ynyujtas szabalyai szerint ellatjuk a serOltet, nyugtassuk meg!
Tehat mondjuk hangosan, az eszmeletlen serOlt szamara j61 hall
hat6an peldaul a kbvetkez6t: "EIOtbtt egy aut6, de a ment6k mar
uton vannak. Nyugodj meg, minden rendben lesz!" SZOkseg sze
rint tegyOk meg hozza: "Mondd a testednek, hogy allftsa el a ver
zest!" Sokk- es verzesellenes szavaink eletment6 hatasuak lehet
nek!
Ket eve egyik reggel aut6val vittem gyerekeimet az 6vodaba. A
kbzvetlenOI elattem halad6 teheraut6 a zebran elOtbtt egy iskolas
gyereket. Ahogy fblfogtam, hogy mi is tbrtent, azonnal kiugrottam
a kocsib61, es odarohantam hOlza. A serLilt kislany szajab61, fOle
b61 folyt aver, tagra nyllt szemmel, eszmeletlenOI fekLidt az aszfal
ton. Gyakorlatilag biztos voltam benne, hogy meghalt. Megis,
ahogy melle terdeltem, ragtbn mondtam: - Elutbtt egy aut6, de
mar telefonaltak a ment6knek. Minden rendben lesz! Mondd a tes
tednek, hogy allftsa el a verzest!
A kislany, akir61 azt hittem, mar halott, azonnal magahoz tM,
fbi akart ugrani, ugy kellett lefogni, nyugtatni, nehogy nagyobb kart
okozzon ezzel magaban. Az6ta felepult, hal'istennek tulelte a bal
esetet.
23
II
Nem azt allftom, hogy en mentettem meg az eletet. Azert from Ie
mindezt, mert megtapasztaltam: va/6ban nagyon fogekony allapot
ez, s meg/ehet, az ONOS megerkezeseig laikuskent igy is Segft_
hetUnk egymasnak.
SZOKAsOK ES SZENVEDELYEK
A szokas a sokszor vegzett cselekedet altai kialakitott automa_
tizmus, Ha vegigvesszUk gondolatban egy napunkat, meglepodve
tapasztaljuk, milyen 6riasi mertekben befolyasoljak szokasaink ele
tUnk menetet. A reggeli feloltozest61 az este agybavitt konyv fO/btti
elalvasig ezerszamra talalunk peldakat arra, hogy az ismetlessel
elmelyftett automatizmusok mikent alakftjak mindennapi eletUnket.
Ha melyebbre asunk, meg tudatosnak tartott donteseink indftekai
kozt is b6segesen fo/lelhetjuk az alkalmasint gyerekkorb61, vagy
meg regebbrol magunkkal hurcolt szokaskovuletek kesei hatasat.
Az onpusztft6 szokasok egy reszet szokas szenvedelybeteg
segnek nevezni. Dohanyzas, alkoholizmus, kabft6szer-fUggoseg _
hogy csak a legkozismertebbeket emlitsem, A "szenvedelybeteg
seg" sz60sszetetel meghonosodasaban a "betegseg" sz6 tabb
dologr61 arulkodik, Egyreszt arr61, hogya nyilvanval6 es testileg-Iel
kileg kozismerten sulyos karosodast okoz6 kavetkezmenyeik miatt
joggal tartjuk oket betegsegeknek, A betegseg sz6ba azonban
J
belehallom valahogy azt a jelentest is, hogy ez valami kfvulrol erke
zett sorscsapas, ami ellen maga az ember vajmi keveset tehet. KI
I!i
vulr61 erkezett, teMt nyilvan kulso, ONosi segitseget igenyel. Egy
uttal, ha betegsegrol beszelunk, a beteg - /egyen az akar a leg
garazdabb rendszeres alkoholfogyaszt6 - fblmentendo, Matlan,
kiszolgaltatott a/dozat csupan.
Gondo/junk a Kis herceg iszakosara: ,,- Iszom, - Miert iszo/? _
Hogy feledjek, - Mit? - Szegyenemet. - Milyen szegyent? - Sze
gyenemet, mert iszom," Ezt az ordogi kart megtorheti, ha neven
24
zUk a dolgokat. a szemelytelen alkoholizmus fogalom helyett
ul alkoholbetegsegrol besze!Unk, A betegseg sz6, ha j61 ertel
e_au" k nem csak egyfajta fblmentest ad, de a gy6gyulas leheto
rnet.z ,
-e at is folkinalja,
::> 9A szenvedelybetegsegek kialakulasanak termeszetesen szam-
Ian lelki es testi tenyezoje van, Sved kutat6k peldaul bebizonyf
;3
ttak
. hogy afelnottkori kabit6szer-fUggoseg kialakulasa szorosan
a szUletes korUlmenyeivel. Bizonyos, az anyanak szules
adott fajdalomcsillapit6k, amelyek magat61 ertetodoen a
yerek szervezetebe is bekerulnek, "inprinting", bevesodo hatasu
az ujszul6tt szamara, es ha egyeb korulmenyek - peldaul a ka
elerhetosege! - adottak, ezeknek a hajdani ujszul6tteknek
Joval nagyobb szazaleka valik felnott korara kabit6szeresse, mint
azoknak, akiknek az edesanyja szUles k6zben nem kapott jlyen faj
dalomcsillapitokat. Az emlitett tanulmany arra is ravilagit, hogy
meg az ilyen eros bevesodesek sem szUksegszenJ meghataroz6i
eleWnknek. A. tarsadalmi, csalMi hatasok, a hozzaallasunk sokkal
jelentosebb lehet meg ezeknel is.
Ha teljesen jogosan betegsegnek nevezzuk az 6npusztit6 szen
vedelyeket, belathatjuk, keyes, ha csak kivulrol erkez6 gy6gy[tas
folyik, A gy6gyulasnak be/Ci/ro/ is kell fakadnia! Oriasi lehetoseget
kinal ebben az agykontroll! Fogekony agyi allapotainkat kihasznal
va kepesek vagyunk ugyanis d6ntoen megvaltoztatni eleWnket ira
nyit6 szokasainkat!
Tapasztalatb61 beszelek: en magam "nikotinbeteg" voltam, Majd
nusz eVig napi ket-harom doboz cigarettat tost61tem el. Minden
korabbi leszokasi kiserletem sulyos megvonasi Wnetektol kfsert
kudarcba fulladt. Az agykontroll technikait alkalmazva ezelott nyolc
ewel azonban sikerult vegleg abbahagynom a dohanyzast, meg
hozza k6nnyen es kellemesen! Egy szep reggel ugy ebredtem,
mintha soha eletemben nem is dohanyoztam volna, Nyoma S8 volt
megvonasi Wnetnek, s az6ta is "tiszta" - s hozzateszem, ett61
25
nemcsak egeszsegesebb, de szabadabb es boldogabb is - va.
gyok.
Az alkalmazott technika lenyege ugyanaz volt, mint amivel "
Kis herceg alkoholistaja tartotta meg magat az alkoholizmus
potaban: olyan vagyok, ahogy gondolkodom, az vagyok, akine,
tartom magam.
Kepzeletemet es a fogekonyabb tUdatallapotot kihasznalva u
enkepet u/tettem el elmemben, ami aztan kel16 id6ben
maga j6 gyumolcset, a ragyujtas szokasat61 megszabadult, nikn.
tinmentes e/etet.
Tapasztalatb6/ beszelek akkor is, amikor sok magyar agykont.
rollos - egykori szenvedelybeteg - peldajara hivatkozva mondom:
ezeket a technikakat sikerrel lehet alkalmazni mas problemakra
peldaul alkoholbetegsegt61, kabft6szerfugg6segt6/ val6
badulasra is.
S azt is b6seges tapasztalat igazolja, hogy az agykontrollt
hasznos, j6 szokasok kialakftasara, az elet jobbatetelere, szen.
vedelyes megszeretesere is ragyog6an lehet hasznalni. Erdemes
hat elni a lehet6seggel, hasznalni a szokaskontroll technikajat, ugy,
ahogy a tanfolyamon megtanultuk! Kfvanom ehhez a legjobbakat!
SZUBJEKTiV KOMMUNIKAClO,
AVAGY BESZELGETES SZAVAK NELKOL
Az agykontrolltanfolyam 4. napjan vegzett esettanulmanyb61
I'!
kiderul, hogy az intufci6 nem misztikus, ritkan es varatlanul fblbuk
kan6 jelenseg, hanem tudatosan fejleszthet6, iranyfthato es a min
dennapi elet problemainak megoldasaba j61 bevonhat6 kepesse
gunk. Sokan megtapasztaljak azt is, hogy ez az egyel6re tudoma
nyosan meg kevesse f6lderftett informaci6szerz6 csatorna uzene
tek kQ/desere is kivaloan alkalmas.
Szamomra a megtapasztalt jelenseg legfontosabb tanulsaga
26
h gy mi, emberek, sokkal szorosabb kapcsolatban allunk egy
al: al mint ahogy az a felszinen megmutatkozik, sokkal kevesbe
masSunk egymast61 "elszigeteltek". Kolcsbnzott hasonlaHal elve:
.agy teng felszinet nezzuk, ugy tUnik, egymast61 elesen elval6
er
latunk. Am ha melyebbre tekintUnk, rajbvunk, hogy a
egyertelmuen elkulbnul6 szigetek mind ugyanannak a fbld
a tengerfeneknek a kiemelked6 hegycsucsai csupan.
"J A melyben - ahogy az agykontrollban mondjuk: bels6, szub
ektlv vilagunkban - mi is sokkal melyebben osszetartozunk, mint
ahogy az a felszfn folott latszik. Nagy felel6sseget es csodalatos le
hetoseg
et
is rejt ez afelismeres: gondolati uton, kozvetlenul is se
itheWnk egymasnak a problemak megoldasaban.
A tanfolyamon tanult egyik technikanak szubjektiv kommuni
kaci6 a neve. EIs6sorban arra szolgal ez a technika, hogy gyerme
keinknek segftsunk problemaik megoldasaban. A gyermek prob
lemai mogbtt sokszor csaladi, iskolai feszultsegek miatt kialakult
"rossz" szokasokat Munk, mint peldaul nagyobb gyerekeknel a
korbmragast, az ujjszopast, vagy az ejszakai bepisilest. Ezek meg
old6dasat gyorsithatja fbi a szavak nelkuli, gondolati uzenet, a
"szubjektfv kommunikacio".
Kat gondolat ezzel kapcsolatban: velemenyem szerint a szub
jektiv - mondjuk ugy: telepatikus - kommunikaci6nal elobbre val6
az objektiv kommunikaci6. Legalabbis id6rendben feltetlenuli Hi
szen epp az objektiv, fizikai kapcsolat zavaraib61, csaladi, iskolai fe
sZOltsegekb61, frusztraci6kb61 ered a gyerekek legtobb olyan prob
lemaja, amit aztan szubjektiv kommunlkaci6val szeretnenk orvo
solni. Mennyivel jobb lenne magat a bajt megel6zni! Szivb61 ajan
10m ezert a gyerekek szamara tartott agykontrolltanfolyamokat.
Ezeknek elsorendO celja epp a csaladi, iskolai problemak jobb fel
dolgozasa, a sikeresebb eletvezetes kepessegenek kialakitasa. (A
9yermektanfolyamokr61 reszletes informacio az E/ixfrben megjele
no Alfajar6kban 0Ivashat6.)
27
28
A masik fontos megjegyzes: ez a bizonyos "szubjektiv komrn
nikaei6" nem valamifele akaralunk ellenere Ibrteno
telepalikus taviranyflas. Akar gyerek, akar felnott az uzenel
zettje, szabadsagaban all elfogadni vagy elutasitani a hozza eljuI6
vagyis megfeleloen - tehal szeretettel, j6 szandekkal,
get tiszteletben tartva - kuldbtt j6 kfvansagot. A beszamol6k SZe.
rint az etfogadas legtbbbszbr sajat, a melyben mar reg6ta meglevo
vagyunk fblerosbdesekent jelentkezik.
Pelda gyanant alljon itt ,egy kedves videki pap esete, akivel a
kbzelmultban lalalkoztam. Evekkel ezelott infarktuson, majd sziv.
mulelen esett aI, am a dohanyzast valahogy meg ezek utan sem
tudta abbahagyni. Az egyik "gyermeke" - ahogy tanftvanyait nevezi
- teol6giara jelentkezell. Azt kMe tole, hogy a felveteli elott elso
utja a kapolnaba vezessen majd, s imajaban emlekezzek meg r61a
is. Aznap reggel, ahogy az ujjai kbzt fUstblgo esikkre nezelt, hirte
len eros vagya lamadt: abba kene vegre hagyni! A gondolatot tett
kbvelle, elnyomta a felig szivott eigarettat, s az6ta se gyujtoll ra.
J6val kesobb derult csak ki, hogy perere pontosan ekkor imadko
zoll Me tanftvanya a szeminarium kapolnajaban, azt kerve Isten
101, baresak lelki alyja vegre abba tudna hagyna a dohanyzasl.
Negy eve mar, hogy a plebanos ur, hivei brbmere, nem rongalja
egeszseget a cigarettaval.
Befejezesul meg egy beszamol6 egy agykontrollos hblgy derus
leve/ebol. Ez arra a nem is oly ritka esetre pelda, amikor ugy "don'"
a szubjektfv kommunikaei6 efmzettje, hogy kbszbni szepen, nem
ker a fblkfnall j6b61:
"Egyik reggel, meg felig alfaban, elkepzeltem, hogy baratom
mal eppen a sajat eskuvonkbn vagyunk. BementOnk a hazassag
kbto-terembe, ahollezajlolt a szokasos eerem6nia....
Aznap esle ta/alkoztam baratommal, aki szinte kbszbnes he
Iyett kezdte meselni remaJmat: - Kepzeld, reggel teljesen leiuadva
, ebredtem, hogy valakivel bsszehazasodtam! Gondolhatod,
3 ra ' ' I" k
gy ern aztan, az ,:gesz napom on rement... (Baratom rbg
iatt
"szmesen agglegeny.)
:;: 8'
29
30
DR. DOMJAN LAsZLO TANAcSAI
Amikor 1989-ben e/oszor vegeztem agykontrolltanfolyamot, /enyQ.
gbzott a hatasa es a feltarul6 uj lehetosegek. A tanfolyam utan Ie:.
kesen vegeztem a gyakorlatokat. Kb. egy h8t mulva azonban mar
ritkabban mentem szintemre, s mind gyakrabban elofordUlt, hog
y
"majd ho/nap!" felkialtassal - Ilyen-olyan inteznival6 mlatt - elna.
poltam a szintremenetelt. Vegul szinte teljesen leszoktam rola, s
csak idonkent, nemi lelkiismeret-furdalas kfsereteben jutott eszem.
be, hogy j6 lenne gyakorolnorn.
A majdani oktatasra gondolva egyszer aztan osszeszedtem
magamat, s ujra nekikezdtem. Egy kitUno tanacsot kaptam,
eletem egy/k legjobb tanacsat: epftsem ki a szintremenetel
szokasat a szokaskontroll segftsegevel.
A hetkbznapi elet szempontjab6/ talan a szokaskontroll a
legfontosabb Silva-teehnika, mert ha utananezunk, kiderul, ele
tUnk, viselkedesunk nagyreszt kialakult szokasaink rendszere.
Mi a szokas? Az agysejtekre gyakorolt benyomas, amit az is
metlesek megerositettek. Mint amikor fe/hoszakadaskor a lezudul6
viz utat tor maganak a laza folddomb oldalan, s ha ujra megered az
es6, a VIZ a mar kivajt, sekely barazdaban csurog Ie, ami Lljabb
esozesekkor egyre melyebb es melyebb lesz. Az ismetles hatasara
szokasaink is fgy melyulnek el, fgy valnak egyre erosebbe, es rog
zulnek egyre melyebben.
A szokaskontroll le/kunk "geptermebe" nyujt belepesi lehet6
seget. Alkalmat ad arra, hogy a kialakult automatizmusokat m6
dosftsuk, atprogramozzuk. Ha peldaul 6riasi felfordulasban elunk,
s a lakasban vagy fr6asztalunkon emiatt 6rakig kell kutatni holmik,
, k utan, akkor a szokaskontroll segftsegevel m6dosfthatjuk
Egy alkalommal, szintunkbn, vizualizaljuk magunkat, ahogy
etu detlenSeg
ben
elunk. Utana, kb. 30 napon keresztUl, szintUn
3"re
n
feher keretes tUkrunkben lelki szemeinkkel latjuk magunkat,
jo erzessel, energikusan rendet teremtUnk es tartunk ma
korul, s igy nyugodtabban, kiegyensulyozottabban es hate
gunyab
ban
telnek napjaink. S mi lesz ennek az eredmenye? Mar
nap mulva azon kapjuk magunkat, hogy szinte oda se fi
1yelve, visszatess
zuk
a palera a levett kbnyvet, s nem hajftjuk az
tornyosulo papfrkupae tetejere; hogy szekrenybe akaszt
uk megszaradt ingunket, s nem hagyjuk napokig a szarit6n stb.
Az elobbi hasonlatnal maradva, ha azt akarom, hogy a viz mas
on folyjon Ie a dombr61, akkor uj medret kell vajjak szamara. Idot
as energiat kell forditanom az uj meder kialakitasara. A szokas
megvaltoztatasahoz is ido es energia, mentalis energia kell. Minel
tbbbsz
br
vetitem lelki szemeim ele a vagyott allapot kepet, annal
melyebb lesz az uj "meder".
AfUves reten sokszor kell ugyanott atvagnom, amfg kitaposott,
uj ut jbn letre. Ugyanez a helyzet az uj szokassal is. Tapasztalat
szerint kb. 30-szor kell szintunkbn megerosltenunk egy uj szokast
ahhoz, hogy az val6ban tart6san rbgzuljbn, illetve, hogy korabbi
szokasunk maradand6an megvaltozzon.
Akepzelet erosebb az akarateronel: ezM tegyuk a feher kere
tes kepet igazan vonz6va, minel erzekletesebbe, minden reszletre,
minden erzekszervre vonatkoz6an!
Jut eszembe, most azanban nem a szokaskontrollt akarom
magyarazgatni, hanem annak egy specialis alkalmazasat, a szint
remenetel szokasanak kialakitasat szeretnem elmondani, sajat pel
dam alapjan. Hogyan alakftottam ki tehat ezt az uj szokast? Egy
alkalommal, szintemen, kek keretes tCtkrbmben vizualizaltam ma
gam, ahogy lustan maskorra halasztom a gyakorlast, s elemeztem
a problemat. Majd balra csusztatva a kepet, h6feher keretes tUk
31
32
rbmben lelki szemeimmel lattam magam, ahogy elvezettel, nag
szenJ k6zerzettel meditalok reggel, ebed utan es este, elalvas e16;'
Naponta elkepzeltem szintemen, hogy kivetel nelkOI mindenna
meditalok, elvezem azt, es egyre nagyobb es nagyobb sikerek::
erek el. Szintemen ugyan mas programozast is vegeztem, erre '
celra azonban 30 napon keresztUl minden alkalommal sZentelte C
kb. 5 percet. A m6dszer bevalt, raszoktam a meditalasra, senne'
kbvetkezteben gybkeresen megvaltozott az eletem, bsszehasonlit.
hatatlanul jobb lett.
Ujabb hasonlattal ugy mondanam, hogy erdemes egy uj olal'
kutb61 kiszivattyuzott o/ajb61 szarmaz6 benzin els6 adagjat a 8;(i.
vattyu motorjaba tOlteni, mert a folyamatosan felszfnre kerul6 ala
megannyi egyeb cel elereset teszi igy lehet6ve. Erdemes addig
alakitani a szintremenetel szokasat, amfg a tanfo/yam utan meg
lendOletben vagyunk, amig tart a le/kesedes, mert igy valik lehet6.
ve celjaink elerese.
A Silva-m6dszerrel val6ban "csodakra" vagyunk kepesek, leg
alabbis a mai kbznapi gondolkodas mercejevel merve. Ezeket a
"csodakat" azonban csak akkor tudjuk elemi, ha hasznaljuk is az
agykontrol/t! Tanacsolom, hasznaljuk hat a Silva-fele technikakat,
nehogy ugy jarjunk, mint a vandor, aki az uton talalt gyemantot
nadragja Iyukas zsebebe tette!
NEHANY SZEMELYISEGFEJLESZTO, POZITiv AlliTAs
MEDITAcIOHOZ:
SzeretheW vagyok.
Vonzom es elfogadom az bromet.
Ertekes ember vagyok.
Gondjat viselem magamnak es masoknak.
Felelmeim a multe. Megbocsatok magamnak. Mindenkinek meg
bocsatok. Szeret<5, megbocsat6 ember vagyok.
szabado
n
es szeretettel lepek tovabb eletem uj szakaszaba.
e9 tudom valtoztatni onmagamat.
I<onnyeb
ben
tudok megvaltozni, mint hittem volna.
::: >.= *
Edemes megpr6balni szep zene mel/ett meditalni. Nagyon hasz
ha fontosabb pozitrv al/rtasokat, programozasi celt magneto
fonra mondunk, majd szintOnkon visszahal/gatunk. A betegek on
6gyftas
at
is segfti. A betegeknek javaslom, olvassanak eslvagy
minel tobb gy6gyulasi sikertortenetet, itassak at el
mejOket gy6gyulassal kapcsolatos gondolatokkal, hogy mindenes
ul erre hangol6djanak rat Szervi betegseg eseten hasznos id6n
kent (havonta legalabb egyszer) kezlevitaci6s gyakorlatot vegezni,
ami egyeseknek konnyebben megy behunyt szemmel, tehat, ha
sZintOnkbn elkepzelik, hogy egyik - er6sebb - kezOk emelkedik,
mintha leggomb vagy daru emelne. Betegeknek kulcsfontossagu
a lelki meregtelenftes: a szinten tbrten6 megbocsatas. Tovabba
nagyon hasznos nekik (masoknak is) a nevetes, ami bizonyftottan
gy6gyhatasu. Javaslom, olvassanak nevettet6 irodalmat, nezze
nek, hallgassanak v[gjatekokat!
HOGYAN MENJUNK SZINTUNKRE?
Talan indokolatlannak tUnik agykontrolltanfolyamot vegzettek sza
mara err61 az alapkerdesr61 [mi, val6jaban megis sZOkseges, mert
aSilva-m6dszer "alfaja es omegaja" az "alfaallapot" elerese, (Ami
kor agyunk tbbb alfaagyhullamot termel.) Rutinos agykontrolloz6k
is olvashatnak itt talan egy-ket apr6, szamukra is uj. j6 tanacsot, f6
celom azonban az, hogy a tanfolyam utan a szintremenesr61 id6vel
leszok6kat segitsem, es rendszeres gyakorlasra bsztonozzem.
Hogyan megyek en a szintemre? Reggel, ebredes utan, e16
33
szor is kimegyek a we-re, konnyitek magamon, hogy agYko
nt
rollozas kozben h6lyagfeszuhs ne zavarjon. Utana vagy visszafek:
szem az agyba, vagy fontosabb programozas (ez a gy'.
koribb) leulok egy kozepesen kenyelmes ulesre. Erdemes ebred:,
utan minel elobb alfaba menni. Egyreszt, akkor meg kozelebb ja:
runk az alvas szintjehez, tehat gyorsabban, konnyebben jUlun;,
alfaba. Masreszt, a nap beindultaval egyre tobb ugy es tennivalt
koti Ie figyelmunket, s igy azt egyre nehezebb kontrollalni, korda.
ban tartani. Harmadreszt igy programozhatjuk be leghatekonyab.
ban egesz napi j6 kozerzetLinket es aznapi ugyeink lenduletes
sikeres lebonyolitasat. A reggeli szintremenetelre egyfajta lelki "fel:
oltbzkodeskent" gondolok, amit val6jaban fontosabbnak tartok,
mint testem feloltozteteset. (Alert az ut6bbir61 sem feledkezerr
meg... )
Behunyom szemeimet, mely leveg6t veszek G6 melyet), s amlg
nyugodtan kifujom a leveg6t, magamban haromszor elismetlem es
egyuttal lelki szemeim ele vetftem a harmas szamot. A szamokat
esoppnyivel szemmagassagom folott, tehat kepzeletbeli keper
ny6mon kepzelem el, de amugy nem eroltetem a felfele iranyul6,
20 fokos tekintetet. (Ha valaki meg nem tud elegge vizualizalni, va
gyis lelk! kepet megjelenfteni - emlekezzunk: lelki kepek nelkul is
lehet sikeresen programozni! -, akkor eleg a szam gondo/ata is.)
Ezt megismetlem a kettes es egyes szammal is, - tehat a 3-r61 1
re m6dszert alkalmazom.
Utana tet6t61 tal pig ellazitom izmaimat, majd idealis pihen6he
Iyemre kepzelem magam. Att61 fUggoen szanok az izomlazitasra
tbbb vagy kevesebb id6t, hogy mennyire erzem magamat feszult
nek, ebernek. Neha eleg csak a kellemes lazasagra gondolnom, es
testem maris zsibbadtan pihen. Maskor ez kevesnek bizonyul, s
ilyenkor figyelmemet te16t61 tal pig vegigterelem izmaimon, mikoz
ben ilyen mondatokat mondok magamban: "Ellazul a b6r a fejem
tetejen. Ellazul a b6r a homlokomon. Ellazul az areom. Ellazul a
34
. a karam, a kezem" ... es [gy tovabb, egeszen a talpamig
,allarnKeves dolog seglti ugyanis annyira az alfaba jutast, mint a
ellazitasa. Szanjuk ra hat a kell6 .. ..
... Idor61 sz61va fontos tudnunk, hogy mlnel tobbszor megyunk
tOn
kre
, annal gyorsabban jutunk ada. A szintrejutas idejet
S.. szamo
s
tenyez6 befolyasolja, az atlagot tekintve az elobbi
ias azonban megis igaz. Ezt kovet6en nehany pozitfv aliitast
orrno
1ok
magamban, hogy rahangol6djak arra a csodalatos, har
oniKuS allapotra, amit alfanak nevezunk, s ahol jobbik enunkkel
:-;enJlOnK szorosabb kapcsolatba. (Hitem szerint masok jobbik en
evel es a Magasaob Intelligeneiaval - ha ugy tetszik a Gondvise
essel vagy Istennel - is egy hangol6dunk ekkor.)
'lelyek ezek a pozitiv Peldaul: "Atjar a szeretet es a beke.
Nyugodt es laza vagyok. Atadom magam a pihenesnek. Minden
ap es mindenhogyan, egyre jobban es jobban vagyok. Elegend6
vnergiam, penzem es tudasom van, hogy elerjem minden fontos
celomat. Befogadom eletembe a legnagyobb b6segnek es eso
::1alatos tbrteneseknek azt a lehet6seget, amit a Teremto nekem
adomanyoz. Befogadom magamert es az egesz emberisegert."
Majd visszaszamolok, szukseg szerint 10-t61 vagy 25-t61 egye
sevel egyig, s kozben magam ele vetftem a szamokat. Neha azt is
elkepzelem, ahogy mOgonddal magam ele rajzolom ezeket a
szamjegyeket, Igy ugyanis kevesbe tud elkalandozni gondolatom,
s val6ban egyre melyebb tudatszintre ereszkedek. Megjegyzem,
neha nem is szamolok vissza, csak varok, s hamarosan erzem az
aifaban leves erzeset, ami szemelyenkent tbbbe-kevesbe kiJlbn
bozo erzes.
Ha valakit szorongat a "vajon alfaban vagyok-e mar" kerdes
kenyszere, javaslom mondja maganak: - Lehet, hogy alfaban va
9yok mar, lehet hogy meg nem. Mindegy. Atadom magamat a pi
henesnek, ami nagyon kellemes es nagyon egeszseges, es [gy
el6bb-ut6bb ugyis alfaban leszek.
35
Feszultsegerzes eseten tanacsos felhaszna[ni egy tanfolYarn .
beultetett programot: vegyunk egy mely leveg6t, s mig
mondjuk magunknak: - Lazits!
Id6nkent bekapcsolom a magn6t es az alfahangot, Vagy 0
agykontrollhangot, vagy a Sziget cfmu kazettat, vagy az Alapgy:
korlat-kazettat. Tanacsos havonta legalabb egyszer az ut6bbiv
a
gyakorolni, mert segitsegevel melyebbre jutunk.
Meg melyebbre visz a kezlevitaci6, s ezt is erdemes legalabt
havonta egyszer alkalmazni. A kezlevitaci6t legtbbbszbr nyitot,
szemme[ vegzem, ahogy a tanfolyamon is tesszuk. Mereven ne:
zem kezhatamat, mikbzben elkepzelem, hogy kezem es karom egy.
re kbnnyebbe valik, egyre magasabbra emelkedik. Sokszor azan.
ban behunyt szemmel megyek szintemre, s csak ezutan kepzelerr
el, hogy er6sebbik kezem egyre kbnnyebbe valik, s egyre maga.
sabbra emelkedik. Nemi varakozas utan ugyanugy elkezd eme!.
kedni kezunk - ami a thetaba jutas jele -, es igy a sokakat krnz'
kbnnyezest is elkerulhetjuk. Maskor nyitott szemmel vegzem a
kezlevitaci6s gyakorlatot, de nem csinalom vegig, hanem amikor
kezem emelkedni kezd, becsukom szememet, es kezemet blembe
engedve folytatom a gyakorlatot.
Kedvenc sz6rakozasom az "alulr61 tbrteno szintremenetel",
amikor ejjel, alvas kbzben felig fblebredve kezdek programozni, gon
dolataimat celomra iranyftva. A gondolatok elkalandozasanak egyeb
kent az egyik legjobb ellenszere, ha magunkban vagy hangosan
kimondjuk, hogy milyen kepet vagy jelenetet akarunk vizualizalni
Programozasaim sikere ugrasszeruen megn6tt, mi6ta idon
kent Ie is from a celt, amit szeretnek elerni. Reggelente nemegy
szer elolvasom ezeket a - mindig pozitiv formaban megfogalma'
zott - allftasokat, hiszen reg gel meg mindnyajan nyitottabb, prog
ramozhat6bb allapotban vagyunk. Megjegyzem, erdemes minel
tbbbszbr atitatni elmenket az ahftott siker gondolataval es kepevel.
Ez az adott temara vonatkoz6 gondo[at-nagytakarftast is segfti,
ami minden programozas /ege/s6 es a/apvet6 feltete/e!
36
Ebed utan es el,ott, szintemre megyek, ne-
a azonban delelott vagy delutan IS. Utobbl esetben, f61eg ha tul
.be erz mag
am
, kezd:m gyakorlatot, s
em
rnek
7 mgoly6mat meredeken folfele forgatva addlg nezek a mennye
egy ponto:, a:nig el nem aszemhejam. Ez a beve
etes Ugyanis nemJleg eltompltja, 8lfaraszt]a az agyamat, s utana
Z ar kbnnyebben es gyorsabban merulbk szintemre.
Hat ennyit a j6 tanacsokb61, es nagyon remelem, hogy a jbv6
",en minel tbbben, minel tbbbszbr megyunk szintUnkre, ahol - per
'''e tettekkel kiegeszitve - szinte barmit elerhetunk. Alfa szinten
'
szinte mindent!
* *
Az. agykontrolltanfolyam els6 temaja a pozitfv gondolkodas. Nem
tudom, val6jaban mennyire meggy6z6 az ottani erveles, es meny
nyire meggyozoek a felsorolt peldak, a teny az, hogy a pozitfv gon-
Ikodas asikeres agykontro[lozas talan legfontosabb alapfeltetele.
A tanfolyamokon es az eloz6 Alfajar6kban emlitettem Helen
Hadsell, nagyszeru amerikai agykontrollos asszony nevet. 6 az, aki
szinte minden palyazatot, tombolahuzast megnyert, amin csak
eszt vett. Sikerenek titka a pozitiv gondolkodas. A temaval kap
csolatban tehat csak olyan gondolatokat hordoz fejeben, csak olyan
szavakat, mondatokat mond, amelyek celja elereset jelzik. A [eg
kisebb ketseg felmerulesekor is azonnal tbrli a negativ gondolatot,
as rbgtbn pozltiwal helyettesiti azt.
Helen a kbvetkezot mondja sikerei titkar61: "Nem hiszek a sze
rencseben es a veletlenben. Kivetftem a celomat kepzeletbeli
kaperny6mre, s aztan kizar61ag pozitiv energiaval taplalom azt. Ha
vagyaidnak eleg energiat adsz, val6ra valnak. Ez nem csupan ab
rand, hanem teny."
37
38
Gyermekeit is beoltotta a pozitfv gondolkodassal. Mindket 1"
reszt vett olyan palyazaton, amelynek f6 dfja egy
eur6pai utazas volt. A palyazaton rajtuk kivul mindket esetben tab:
szazezer diak indult meg. Glyan mertekben hangoltak ra
a sikerre, hogy mindketten el6re kivaltottak utleveluket, es
tak maguknak a szukseges ved6oltasokat. Igen, megnyertek
dUat. '
Helen gybnyoru texasi haza szinten egy palyazat fo dfja volt. j.
resztvev6k szama itt mar milli6s nagysagrendet ert el. Helen POzitl
vitasa odaig terjedt, hogy kisfianak azt mondta: - Ha
az ujsagfr6 bacsik, meglepodtel-e, amikor megtudtad, hogy ti nyer
tetek, mondd, hogy igen, de val6jaban mar most biztosan tUdha
tod, hogy mi fogjuk megnyerni.
Elettani teny, hogy agyunk percenkent kb. harmincszor, igaz
csak pillanatnyi idore, de alfaba zokken, tehat kul6nosen progra
mozhat6, "felveteli" allapotba kerul. Akar tetszik, akar nem, ez azl
jelenti, hogy val6jaban eberen is egesz nap programozzuk agyun
kat! Megpedig azokkal a gondolatokkal, amiket azokban a pillana
tokban eppen fejunkben hordunk! (Egy amerikai k6nyv cfme a ka
vetkez6: "Egyetlen negatfv gondolat luxusat sem engedheted meg
magadnak!" Most mar remelem erthet6, hogy miert.)
A negatfv gondolat is programoz6 hatasu: agg6dast, balsze
rencset, betegseget, rosszkedvet, faradtsagerzest, szegenyseget
szul. Ha mar mindenkepp programozzuk "szamft6gepunket", nem
erdemesebb hat szamunkra kfvanatos, pozitfv dolgokat progra
mozni?
Helen azt javasolja, hogy celkitQzeseinket - pozitfv formaban
megfogalmazva - frjuk papfrszeletekre, majd tegyuk azokat laka
sunk szembe6tl6 pontjaira! Azt is megtehetjuk, javasolja, hogy
mondatainkat magnetofonra vesszuk, s egy h6napig naponta meg
hallgatjuk a felvetelt. Itassuk at tehat elmenket, tudatos es tudat,
alatti reszunket egyarant, a siker pozitfv gondolataval es kepevel!
yano1yan programozas, mint pI. az elmetOkre-technika hasz
C:"1 IS Ug , 'd" k' .
...- t csupan a programozas I eJe mas: percen ent harmlncszor
"ala a, 'd
.?/1anyezredmaso. perc.. ., ", ..
Helen nehany otletet IS ad a POZltlV allitasokra: "Konnyen meg-
Kmasokat. Nyugodt, magabiztos, kiegyensulyozott ember va
tv. elet vart es varatlan m6don gazdagft. Eletem minden per
ertekelem, es tisztelettel fordulok a el6khoz. Hiba
abol tanulok, eredmenyeimb61 er6t meritek. Grommel tudok sze
tatet adni es kapni." Reggelekre: "Ma van hatralev6 eletem els6
apia. Nagy elmenyek varn,ak, n;a ra,m .." .. ' .
Sikereink kulcsfontossagu es nelkulozhetetlen bazlsa tehat az
lapOS gondolat-nagytakarftas, az adott ugyunk temajaval kapcso
atos alapoS "gyomtalanftas". A gondolat ugyanis megval6sul, tes
et olt, fizikai val6sagga valik! Joggal int hat 6vatossagra Frank
Outlaw:
"Ogyelj gondolataidra, mert azok szabjak meg szavaid!
Ogyelj szavaidra, mert azok szabjak meg tetteid!
Ogyelj tetteidre, mert azok szabjak meg szokasaid!
Ogyelj szokasaidra, mert azok szabjak meg jellemed, es
ugyelj jellemedre, mert az szabja meg sorsod!"
:(. :(. *
Az Elet es Tudomanyban 1991 decembereben megjelent egy in
terju Szentagothai Janos akademikus urral, aki elesen kritizalta a
SlIva-fele agykontrollt, mert az az agy mukOdeser61 teves kepet fest.
Levelvalaszom k6zerdeku lehet agykontrollosok szamara, ezert e
konyvecskebe is beleszerkesztem:
"Termeszetesen igaza van Szentagothai professzor urnak
abban, hogy Jobb agyfeltekenket is hasznaljuk, hiszen peldaul a
kepi emlekezes, a zenei hallas, a terlatas es szamos egyeb muve
szi kepesseg a vizsgalati eredmenyek szerint alapvetoen ehhez az
39
agyterGlethez kapcsol6dik. Jose Silva ezt nem tagadja, azonban
azt allitja, hogy nem hasznaljuk ki e/8gg8 ezeket a "jobbagyfelte_
kes" kepessegeket, hogy problemaink megoldasakor, donteseink
meghozatalakor tulsagosan a "balagyfeltekes" logikankra, racio
nalitasunkra hagyatkozunk csupan.
Tokeletesen megMem az agykutat6 felhaborodasat, amit az
agymukodest szimplifikal6 velemeny hallatan erez. Azzal a meg
allapitasaval is egyet tudok Meni, hogy Jose Silva szuperlaikus, en
azonban ugy mondanam, hogy laikus es szuper.
Laikus, hiszen meglep6 m6don sosem jart iskolaba, bar On
er6b61 kes6bb jelent6s tudasra tett szert, tobb szabadalmazott es
gyMott talalmany feltalal6ja, es tobb egyetem diszdoktora lett.
Szegeny, arva gyermekkent kezdte, a radi6javitast levelez6 kurzu
son sajatftotta el. (Izgalmas es tanulsagos elete, valamint egyedi.Jl
all6 m6dszere a "Jose Silva, az agykontroll megteremt6je" clmu
konyvb61 ismerhet6 meg.)
Eredetileg csupan gyerekeinek szeretett volna segfteni, hogy
jobban menjen nekik a tanulas. Celja eleresehez el6szor hipn6zis
sal pr6balkozott. Hamarosan azonban egyeni utat dolgozott ki,
ami mintegy 25 evi kutatassal egy kulonleges m6dszer, a Silva-fele
"agykontroll" kifejlesztesehez vezetett el.
Ellazult testi-Ielki allapotban, amikor agyhullamvizsgal6 musze
reivel gyerekein az alfaagyhullamok dominanciajat eszlelte, vizuali
zaci6s es imaginaci6s gyakorlatokat vegeztetett veluk. Varatlanul,
es val6jaban teljesen veletlenGI, dobbenetes dolgot fedezett fel: a
gyerekek a sok gyakorlas hatasara egyszer csak latnoki kepesse
geket mutattak! Szamukra ismeretlen emberek kulsejer61 es be
tegsegeir61 adtak pontos lefrast, id6ben kes6bb bekovetkez6 ese
menyeket tudtak megj6solni. Jose Silva eredeti celja ugyan csupan
a gyerekek tanulasanak segitese volt, de a veletlen felfedezes nem
hagyta nyugodni. Megkereste dr. Rhine-t, a duke-i egyetem hires
kutat6jat, aki azonban gyakorlatilag sz6ba sem alit a texasi radi6
40
rnuszeresszel. Silva nem adta fbi, szul6varosaban onkent jelentke
26 gyerekeknel, majd feln6tteknel fejlesztette ki ugyanezeket a
kepeSsegeket. Egyre tobb praktikus technikat is kidolgozott, ame
Iyek segitik az elet minden tipusu problemajanak hatekonyabb
rnegoldasat, s "mellesleg" hozzajarulnak a pszichikus kepessegek
kifejl6desehez. Majd 1966-ban megindltotta csoportos, nyilvanos
tanfolyamait.
Amikor megjelentek az els6 kozlemenyek a bal es jobb agyfel
teke erdekes funkci6kulonbseger61, Silva ugy gondolta, vegre
rnegtalaltak azt a tudomanyos alapot is, ami megmagyarazza kG
lonleges eredmenyeit. Mentalis gyakorlataival ezek szerint 6 a jobb
agyfelteket er6srtette, gondolta, amely inkabb bels6, [elki vilagunk
kal all kapcsolatban, mintsem a minket korGlvev6 fizikai, targyi, ob
jektfV vilaggal.
A:z. agykutatas termeszetesen rohamos temp6ban tovabbha
ladt, s kiderult, hogy a sok milliard elemb61 all6 biokomputerunk
meg bonyolultabban mukodik, mint kepzeltUk. KiderGIt, hogy a ket
felteke funkci6inak eles szetvalasztasa a val6sag leegyszerusftese,
oar sok alapvet6, korabbi megfigyeles ma is igaznak bizonyult.
Alkalmam volt 1991 nyaran megnezni a vilaghfru floridai Epcot
kozpont tudomanyos ismeretterjeszt6 bemutat6jat az agy muko
deser61, amely - termeszetesen leegyszerusftve - a bal agyfelteke
nek tulajdonftja a logikus, racionalis, elemz6 gondolkodast, s a
jobbnak a kepzel6dest, kreativitast, vizualizalast, erzeseket, intufci6t,
hasonl6an ahhoz, ahogy a Silva-fele tanfolyamokon azt elmondjuk.
Hozzatesszuk azonban, hogy ez egy leegyszerusitett agymuko
desmodell, s mara mar val6jaban jobbara csak szimbolikusnak ne
vezhetjuk. Hasonlatkent mondhatnam, hogy pl. ma is emlegetjuk a
.nyugati vilag" es "keleti vilag" mentalitasa kozti kulonbseget, ho
lott a technika fejl6desevel es a kulturalis kolcsonhatasok kbvet
kezteben ennek a megkulbnboztetesnek a jogossaga ugyancsak
megkerd6jelezhet6. Megis hasznaljuk ezt a megkulonboztetest,
4
42
mintegy jelkepesen, es tudjuk, hogy mire utalunk ezekke[ a kifeje_
zesekkel.
Jose Silvat, illetve m6dszeret, szupernek is tartom, mert segft
segevel milli6k elete valt mar eddig is jobba. Kiegyensulyozottabb
testileg es lelkileg egeszsegesebb emberek lettek, akik az ele;
minden problemajat hatekonyabban oldjak meg, s akik szeretteik,
embertarsaik gondjain is eredmenyesebben tudnak mar segfteni.
Elmejuk kepessegeit nagyobb mertekben tudjak kihasznalni, mert
a mi kulturankban masodhegedus szerepre karhoztatott "jobbagy
fe[tekes" kepessegeket feler6sitettek, s fgy teljesebb, "ketagy
feltekes" mukbdesre kepesek a problemak megoldasakor is".
Eddig az idezet a va[aszlevelbol. A tanfolyamokon igyekeztem
hangsulyozni, hogya bar es a jobb agyfelteke funkci6inak eles szet
valasztasa tudomanyos szempontb61 mara mar jobbara csak jel
kepesnek nevezheto, didaktikai szempontb61 azonban nagyon
hasznos megkbzelftes. "Szep a forras - fUrbdni abban!" - frja a kol
to. Szamomra is az a legfontosabb, hogy egy-egy m6dszer meny
nyire hasznos az e[et gyakorlataban. Ha tudomanyos szempontb61
val6ban reszben mar tulhaladott is a ket agyfe[teke funkci6inak le
egyszerusftett szetvalasztasa, a gyakorlati eredmenyek akkor is azt
bizonyftjak, hogy a Silva-fele agykontroll hatekonyabb agymukb
dest eredmenyez, es ha sz6 szerinti ertelemben nem is feltetlenul
jobbagyfe[tekesebbe, de mindenkeppen jobba tesz minket, es
jobba teszi eletUnket.
* * *
Nagyon hasznos rendszeresen bsszejarni agykontro[ltanfolyamot
vegzetteknek, mert egymas sikerei k61cs6n6sen 6szt6noznek a
rendszeres gyakorlasra, es a hitet is n6ve[ik, amiro[ tudjuk, hogy
celjaink eleresehez kUlcsfontossagu. Lehet6seget ad tovabba a
celok csoportos programozasahoz, ami erdekes m6don kul6nb
sen er6teljes hatas, valamint alkalmat ad az esettanulmany gyakor
lasara. Ut6bbi a hazcsoportok es klubok szerintem legfontosabb
eladata. Az esettanulmanyt erdemes ott leginkabb gyakorolni,
mert az nbveli meg leghatekonyabban problemafelismer6 es -kor
rig
al6
pszichikus kepessegunket.
Az esettanulmanyt parosaval erdemes vegezni, vagy maximum
harmas csoportban, amikor is a harmadik szemely feljegyzeseket
keszit. Kb. 20-30 beteg emberen vegzett esettanulmany utan el
kezdhetUnk mas ugyekben is pszichikusan tevekenykedni, pl.
munkahelyi, penzugyi, kapcsolati es egyeb gondokon. A hullamz6
teljesitmeny senkit ne zavarjon, hosszu tavon egyre pontosabb es
egyre hatekonyabb pszichikus vizsgal6va es problemamegold6va
valunk. (Gyakor[ott agykontrollosok talalati pontossaga atlagosan
80%-oS, vagy meg nagyobb.)
A Silva-fele m6dszeren kivul mas hasznos es pozitiv mentalis
technika es relaxaci6s m6dszer is letezik. Megsem tanacsos eze
ken az 6sszej6veteleken mindenfelet osszekutyulni. Azl javaslom,
hogy agykontrollos klubban vagy hazcsoportban alapvet6en az
agykontrollal foglalkozzunk. Lehet es erdemes elmelyedni benne,
mert a tanfolyam elvegzese csak az elso lepes egy hosszu es
izgalmas uton.
>,<; *
Tbbb levelben is kaptam olyan kerest, hogy segitsek eligazodni az
agykontrolltanfolyamon tanu[t technikak k6zt, mert a levelir6 nem
is tudja, hogy a tanfolyam utan pontosan mit is tegyen, hogyan
kezdjen neki a tanultak gyakorlasanak es rendszeres hasznalata
nak.
A legfontosabb a rendszeres ellazulas. Ha valaki nem hasznal
semmilyen technikat, viszont naponta egyszer, ketszer, haromszor
(lehet6leg haromszor) relaxal a tanfolyamon tanult m6dszerrel, es
43
44
komolyan veszi (tehat teszi is) a gondolat-nagytakarftast, akkor
testi-Ielki allapota mar csupan ett61 is dbbbenetes mertekben fog
javulni. Ne csak kazetta segftsegevel relaxaljunk! Gyakoroljuk az
bnellazitas muveszetet, s kbzben figyeljuk meg sajat reakcionkat
figyeljuk meg peldaul, hogya mi esetLinkben mely melyft6
kak valnak be a legjobban! Amugy nem vagyok nagy hive a bio
feedback gepeknek (biologiai visszajelz6k), mert gyakorlattal min
den masina nelkul is erezzuk, hogy elegge ellazultunk-e mar, de er
demes tudni, hogy leteznek olyan mOszerek, amelyekjelzik a relaxaci6
melyseget, s ily modon segftik az alapos ellazulas elsajatitasat.
Nem kell minden technikat rbgtbn, egyszerre hasznalni! Dbnt
suk el, hogy melyek a legfontosabb megoldando feladataink, s
azok termeszetet61 fUgg6en valasszunk! Ha peldaul valamilyen
kerdesre szeretnenk valaszt kapni, dilemma kfnoz minket, akkor az
alomkontroll, a poharvfztechnika es a tanacsadok allnak rendelke
zesunkre. Ez egyuttal nehezsegi sorrend is. Az alomkontroll bizo
nyos ertelemben a legkbnnyebb, mert egyertelmu, hogy almon ke
resztU! varhat6 a tudatalattinkb61 erkez6 valasz. A poharviztechni
ka sem nehez, csak egyfajta nyitottsagot feltetelez, hiszen tbbb
uton is erkezhet valasz, nem csupan almon keresztLil. A leggyor
sabban persze tanacsad6inktol kaphatunk valaszt, am ezt f61eg
azoknak ajanlom, akik eleg sok sikeres esettanulmanyt vegeztek
mar.
Ha ismerjuk celunkat, akkor batran alkalmazzuk az - univer
zalis - elmetLikre-technikat! Programozzuk ahitott celunkat leg
alabb harom naponta egy alkalommal! Surg6s vagy fontos ugy
eseten naponta haromszor. Mindig vigyunk erzelmet is az elkepzelt
jelenetekbe, mert az megsokszorozza a programoz6 hatast, es
jobban lekbti a termeszete szerint csapong6 kepzeletLinket! Id6n
kent valtoztathatunk a kepsoron, nehogy unalmassa valjon.
Alvaszavar eseten ertelemszeruen alkalmazzuk az alvaskont
rollt, fejfajas eseten a fejfajaskontrollt (migrenesek meglep6en
Konnyen es a visszajelzesek szerint vegleg megvalhatnak bajuk
tol!). Az ebredeskontrollt mindenkinek melegen ajanlom, akinek
'dore kell ebrednie. Az ebrenletkontroll pI. vezetes kbzbeni elalmo
eletet menthet! Lelki fejlOdesunket kaprazatosan felgyor
sftja az alomkontroll. A memoriafogas napi haszna.lata rendkfvuli
l11ertekben javitja a vizualis kepesseget, es kitUn6 pI. id6skori fele
dekenyseg ellen is. A haromujjtechnika ugyan f61eg a tanulast segf
ti, de hasznaljuk kreativan, minel tbbb helyzetben! Remek lehet6
seget nyujt ez a tudatosan kialakitott felteteles reflex, ami azonnal
hatekonyabb allapotba kapcsolja agyunkat.
Havonta legalabb egyszer ajanlatos a kezlevitaci6t is gyako
rolni. A kesztyuerzestelenftest csak balesetkor, hirtelen fajdalom,
verzes idejen vegyuk e16, de akkor feltetlenul! A szokaskontrollal
ncsodakat" mOvelhetLink, kbnnyeden leszokhatunk pI. cigarettarol,
lefogyhatunk, s6t barmilyen uj, jo szokast is kialakithatunk. (PI. a
rendszeres agykontrollozas szokasat!)
A Silva-m6dszer "csucsa" az esettanu!many, a problemak
pszichikus felismeresenek es korrekci6janak lehet6sege. Ennek
gyakorlasaval minden mas technika is jobban fog menni!
Nagyon-nagyon erdemes egy fuzetbe, "agykontrollnapI6ba",
fbljegyezni tapasztalatainkat, celjainkat es sikereinket. Megeri a be
fektetes!
Ismetlem, nem kell mindent egyszerre hasznalni. Hosszabb id6
alatt viszont az bsszes technikat vegigpr6balhatjuk. Erdemes to
vabba esetenkent utananezni a tudnival6knak a tanfolyami kezi
kbnyvben, amelynek atfrt, magyaritott valtozatat mindenkinek szf
ves figyelmebe ajanlom, aki esetleg meg a regi, nagy alakuval ren
delkezik.
* * *
45
Befejezeskent kbzreadom Alan Phillips, amerikai agykontrollos
baratom velemenyet a "szuper agykontrollos" programjar61. (0 az
a zeneszerz6 es enekes, akinek az Egyre jobban clmu kazettaja
gyakran hallhat6 tanfolyamaink szuneteiben.)
,,1 . Naponta legalabb egyszer menj szintedre 15 percre! Valassz ki
egy olyan id6pontot a nap folyaman, amikor zavartalanul, 15 perc
re szintedre mehetsz! (Kisebb egeszsegOgyi problemak eseten
naponta ketszer, nagyobb egeszsegugyi problemak eseten
naponta haromszor.) 15 perc relaxacio megel6zi a stressz karos
hatasat, meger6sfti immunrendszeredet, /elassftja az bregedest
es felgyorsftja a gy6gyulast.
Menj laborat6riumi szintedre a 3-r6/ 1-re, majd a 1G-r61 1-re
1'1111
m6dszerrel! Melyebbre juthatsz: visszaszamolasos melyft6 gya
korlattal, ha idealis pihen6helyedre kepzeled magad, vagy ha
gyakorlod tested tet6t61 tal pig tbrten6, teljes eHazitasat.
Melyftes utan mondhatsz magadnak j6tekony hatasu allftasokat
II I
(Iasd pl. a tanfolyami kezikbnyv idevonatkoz6 reszet), hasznal
hatod az elmetOkre-technikat (vizualizald magadat, amint "egy
re jobban" alakul napod, vizualizald azon celjaid elereset, amit
I
mar programoztal a feher keretes tokorben, iHetve barmilyen
mas ugyet is programozhatsz), konzultalj tanacsad6iddal vagy
vegezz esettanulmanyokat!
2. Vegezz naponta legalabb egy esettanulmanyt (heti hetet)!
3. Gyakorold a hosszu relaxaci6t hetente egyszer! Jelblj ki egy
idapontot minden hetre! Hasznalhatod ekkor az Alapgyakorlat
ermu kazettat, vagy egyszeruen j6 alaposan lazftsd el ilyenkor
izmaidat, tet6t61 talpig! A gyakorlat kbzben sz61hat az alfahang.
Ne mechanikusan, gepiesen vegezd a gyakorlatot, hanem val6
ban kbvesd az instrukci6kat, testestOl, lelkestOl legyel benne a
dologban!
4. Havonta legalabb egyszer gyakorold a kezlevitaci6val tbrtena
szintremenetelt!
46
5. Tanuld meg es gyakorold az els6 harminc mem6riafogast!"
Sok sikert kivanok, s javaslom, igyekezzunk egyre "szupereb
bek" lenni.
* :.:: *
bbb tanfolyamot vegzett tarsunkt61 hallottam a kbvetkez6 meg
jegyzest:
_A tanfolyam utan ket-harom h6napig minden j61 ment, de az6ta
nem erek el eredmenyeket! Mi lehet a hiba?
Ha nem gyakoroljuk rendszeresen testOnk alapos ellazftasat,
akkor id6vel egyre sekelyebb relaxaci6s tudatszinteken jarunk, s az
ott vegzett programozas mar sokkal kisebb hatasfoku. Naponta
legalabb egyszer erdemes alaposan ellazftani magunkat, mert szer
vezetOnknek ugyanazt jelenti a relaxaci6, mint amit a gepeknek az
olajozas! Megteremtjuk vele a hatekony programozas egyik legfon
tosabb el6feltetelet. S ha esetieg nem is hasznalunk egyetlen tech
nikat se, viszont rendszeresen es alaposan ellazulunk, mar azzal is
hatalmas j6t teszunk szervezetUnknek. A rendszeres relaxaci6t61
ugyanis - es ez bizonyitott teny - nyugodtta, lelkileg tart6san sta
billa valunk. Olyan harmonikus testi-Ielki allapotot teremtOnk fgy
meg, amiben fizikalis es psziches folyamataink is kiegyensulyozot
tan, egeszsegesen zajlanak.
Nehany tanacsot szeretnek adni most az alapos ellazulashoz,
f61eg azoknak, akik feszultebbek, es fgy kisse nehezebben jutottak
eddig szintjukre.
1. Szanjunk elegend6 id6t izmaink ellazftasara! Sokszorosan meg
terul! Erdemes lepesenkent vegigvenni testtajainkat a fejtet6t61
egeszen a sarkunkig, s ilyenkor magunk ele is kepzelhetjuk tes
tUnknek azt a terOletet. Mikbzben peldaul arcizmunkra figye
lunk, lehet6/eg mondjuk is ki magunkban, hogy pI. "ellazul a fe
jem tetejen a bar, ellazul a homlokom, ellazul a szemhejam, el
47
48
lazulnak a szemkbruli izmaim, ellazul az arcom, ellazul a nyel
vem". Szukseg eseten erdemes egymas utan tbbbszbr is vegig_
lazitani testUnket. Ismerek olyan, egyebkent meglehet6sen fel
pbrgetett, feszult fertit, aki egymas utan btszbr is vegiggondolja
teste izmait, es igy meg a legfeszultebb allapotab61 is nagyon
mely tudatszintre tud ereszkedni.
J61 segftik testUnk ellazitasat a lelki kepek, Elkepzelhetjuk pel
daul, hogy izmunk vajb61 van, es tOz6 napon allunk; vagy, hogy
izomszalainkat kis emberkek rangatjak, akik most leheverednek
pihenni; vagy hogy izomrostjaink gitarhurok, amelyeket megla
zitva azok egyre melyebb hangon sz6lnak, egyre lazabban pen
genek,
2, Minden erzekszervunkre vonatkoz6an kepzeljuk el az idealis pi
hen6helyunket! Mit latok, milyen h6mersekletet erzek, mit hal
10k, milyen illatot erzek, akar fzt is? Minel erzekletesebben kep
zeljuk el, annal jobban lekbti figyelmunket, es annal inkabb rank
ragad a hely nyugalma. Erdemes az apr6 reszletekre is oda
figyelni! Mozgast is viheWnk a kepbe. Van aki kerekparozas,
evezes vagy teniszezes kbzben kepzeli el magat, mert szamara
ez jelent igazi nyugalmat. Nyugodtan megtehetjuk. Nem letez6,
kepzeletbeli helyet is kitalalhatunk magunknak, illetve olyant is,
ahol meg sosem jMunk. Gyerektanfolyamon az egyik btletes
kislany peldaul azt kepzelte el, hogy vattaszeru, puha felh6n ul,
es labat 16balva Mmulja a szomszSdos bolyhos felhoket es a
madarakat.
Akar kivulr61 is "Iathatjuk" magunkat az ideal is pihen6helyen,
bar egy fokkal jobbnak tartom, ha azt kepzeljuk el, hogy most
eppen ott vagyunk, es erzekeljuk a kbrnyezetet, halljuk a han
gokat, erezzuk az illatokat, latjuk a latvanyt. A lenyeg, hogy ide
alis pihenohelyunk kellemes, nyugalmas elmenyt jelentsen sza
munkra. Eppenseggel megvaltoztatni is lehet, de ha mar talal
tunk egy igazan j6t, erdemes annal kikbtni.
3, Ku/s6, targyi segitsegek:
Akinek megvan az Alapgyakorlat cimu hangkazetta, az j61 teszi,
ha id6nkent - szerintem hetente egyszer - meghallgatja,
F61eg feszult allapotban sokat segithet a kellemes zene is,
4. programozhatjuk, hogy egyre kbnnyebben, egyre jobban ella
zulunk, Ha peldaul az elmetUkre-technika szerinti feher keretes
kepzeletbeli Wkrunkbn "Iatjuk" magunkat, ahogy igazan lazan,
megis ebren programozunk, s felidezzuk a kellemes erzest, ami
ilyenkor jelentkezik, majd annak brbmet, hogy mar gyorsan ju
tunk mely tudatszintre, akkor val6ban felgyorsul alfaba jLrtasunk
folyamata! (Ezt a trukkbt mas technikakkal kapcsolatban is le
het es erdemes hasznalni. Egyik tarsunknak, Csongornak, pel
daul tbbbszbri pr6balkozasra sem sikerult a kezlevitaci6, Ne
hanyszor programozta az elmetUkre-technikaval a sikeres kez
levitaci6t, es az hamarosan remekul ment!)
5. Faraghatunk mond6kat, rigmust - persze nem csak rfmel6 po
zitiv allftas jbn sz6ba -, ami azt uzeni "sof6runknek", tehat agyunk
nak, illetve tudatalattinknak, hogy relaxaci6kor gyorsan es
melyre vigyen minket. Minel tbbbet mondogatjuk ezt magunk
ban - akar dudolgatni is lehet valamilyen dallamra - , annal
gyorsabban fogunk ellazulni.
Reggeli szobabiciklizes, uszas vagy futas kbzben id6nkent pel
daul a kbvetkez6 - proz6diailag ugyan kifogasolhat6 - "versi
ket" mondogatom magamban ritmusra: "Egyre jobban ellazu
10k, gyorsan jutok alfaba,"
Kivanok sok-sok linam, mely es hasznos relaxaci6t!
:;: :(. :;<
Reg6ta foglalkoztat egy alapkerdes: vajon mi a f6 aka annak a
jelensegnek, hogy egyes tarsaink a jelek szerint val6ban lelkiisme
retesen gyakoroljak a relaxaci6t, j61 is hasznaljak a tanult technika
49
50
kat, megse sikeresek annyira, mint a tbbbiek? Azt hiszem, rajbttern
az egyik legfontosabb okra, bar lehet, hogy ez nem mindenkinek
ujdonsag. Egy kbnyv olvasasa kbzben esett Ie a tantusz. Dr. Bernie
8iegel, a Szeretet, gy6gyftas, csodak cfmu (remek) kbnyveben
Edith nevu, tbrekeny, alig 38 kilos beteget idezi: "Nincs s z u k s e g e ~
sem a csoportra, sem a maga terapiajaral Fiatalkoromban anYElrn
mindig azt mondogatta: - Csont es b6r vagy, de tbrtenjek barrni,
tul fogsz esni rajta. Meg fogod elni a 93. szuletesnapodat, es akkor
is uthengerrel ketl eltaposni. - Edith tulelt egy szivinfarktust, egy
beverzett nyombelfekelyt, a ferje halalat, es egy mellkasfalra raterj
ed6 eml6rakot. Tbbb, mint hat lwei a mutet utan, ma is eleter6s."
Arra dbbbentett ra ez az apro, am figyelemremelt6 pelda, hogy
mekkora ereje van azoknak a hiteknek, amiket kisgyerekkorunk
ban ultetnek el fejunkben, tbbbnyire szuleink. A hit szereper61 ta
nulunk a tanfolyamon, s az eletUnket korlatozo, negatfv hatasu hie
delmekr61 is szot ejtek. A fejunkben el6 kulbnbbz6 hiteknek azon
ban nem azonos az erejuk! Gyerekkorban agyunk rendkfvul prog
ramozhato, es eletUnk ekkor gyakorlatilag teljes mertekben szule
inkt61 fOgg. A csbppseg szamara a szul6 szinte isten, aki fizikailag
is fbleje tornyosul, s akit61 etele, itala, minden eletfeltetele szarma
zik. Amit szuleink mondtak, az szamunkra szinte szentfrassa valt!
Az 6 vilagkepuk a mi vilagkepunk lett. Ha peldaul 6k pesszimistan,
fekete szfnben lattak az eletet, nagy valoszinuseggel mi is fgy
viszonyultunk kes6bb a vilaghoz. Mukbdnek tehat agyunk "szamf
togepeben" ugynevezett "alapprogramok", melyen beves6dbtt
"alaphitek", s ezek zbmeben szuleinkt61 szarmaznak.
EI6ttem lebeg egy kbzepkoru, pesti asszony kepe, aki arcan
lemondo mosollyal fgy panaszkodott: "Laci kerem, en remenytelen
eset vagyok. Hiaba programozok, ugyanolyan rakas szerencset
lenseg maradok, mint amilyen az anyam volt..." A melyben tehat
ott mukbdbtt benne a "nekem semmi sem sikerul" alapprogram, s
az. rnegtorped6zta a cel elereset. (A kitarto programozas a jelek
zerint egyebkent id6vel ezt a gatat is attbri.)
5 A jelek szerint a kisgyerekkorunkb61 hozott alaphiteink annyira
meghatarozzak eletUnket, mint egy-egy festmenyt az alapszfne.
Egy sbtet alaptonusu kep akkor is szomoru, borongos hangulatot
aras
zt
, ha el6fordul benne nehany elenk szinfolt.
8 a szuloi hitrendszer nem csak szavak utjan iv6dott belenk.
Ha mamank mindig szomoruan, lehangoltan jart-kelt, vettuk a ben
ne rejl6 uzenetet: az elet remenytelen, rossz dolog, de hat el kell
viselni, amig veget nem er...
A szavakkal is meger6srtett programozas azonban termesze
tesen meg hatasosabbra sikeredett: "Nekunk soha nem sikerul
semmi. Mi mindig szegenyek leszunk. Rossz vagy! Nem erdemled
meg, hogy szeresselek! Meglasd, megfizetsz te meg ezert az elet
ben! Az eletben mindenert meg kell szenvedni. Apaddal mind
ketten fiut szerettunk volna. Egy lwei a batyad utan szulettel, va
ratlanul. De nehez is volt!" 8 mit tesz Isten, a feln6tt gyerek sikerte
lennek bizonyul; valahogy mindig keves a penze; hajszolja az
eredmenyeket, munkamanias lesz, csakhogy a kbrnyezeteben
ll6k szeretetet kierdemelje, hiszen bnmaga, a teljesitmenyei nelkul
meltatlan a szeretetre; onsorsrontova valik, peldaul a munkahelyi
el61eptetes elOt! mindig elkbvet valami oriasi baklbvest, csakhogy
nem tudatosan! - teljesftse a szul6i joslatot, vagy hogy rejtett
buntudata miatt tudattalanul megbuntesse magat, celjait kfnkeser
vesen, kbrulmenyesen eri el; fiusan viselkedik, esetleg meg kebleit
sem "meri" atlagos meretQre noveszteni, elfojtja n6iesseget; ide
gennek, kirekesztettnek erzi magat az emberek kbzott.
A gyermeki elme sokszor dobbenetesen ertelmezi a szavakat.
Tudok olyan asszonyrol, aki kbversege okat kereste agykontroll
technikaval, s azt a kbvetkez6, gyerekkoraban gyakran hallott
anyai intelemben talalta meg: "Tarts tavolsagot a fiukkal! Ok mindig
51
52
"azt" akarjak!" Az allitasban ugyan talan van nemi igazsag, az illet6
hblgy tudatalattija azonban olyannyira sz6 szerint vette a fogekony
korban beleje su[ykolt figyelmeztetest, hogy tekintelyes hajreteget
nbvesztett, esakhogy tavol tartsa magat61 a veszedelmes
ferfiakat. ..
A melyen beves6dbtt, negativ hatasu alaphiteket, alapprog_
ramokat is meg lehet valtoztatni, am ez idot es kitartast igenylo fo
Iyamat. (Gyorsitani lehet ugyan peldaul az Agykontro//sikerek efmu
kbnyv 214. oldalan lefrt kineziol6giai trukkel.) Az atprogramozas
ban az alapos gondolat-nagytakarftason kivul pozitiv allftasokra es
az elmetUkre-teehnikara van szukseg. (Az Onkor/atoz6 hiede/meink
megva/toztatasa cimO hangkazettank is ertekes segitseg ehhez.)
De hogyan azonosftsuk korlatoz6 hatasu alaphiteinket? Fontos
kerdes, ugyanis sajnos jellemz6juk, hogy megbujnak a melyben,
hiszen oly regen es melyen iv6dtak belenk. A kbvetkez6t javaslom:
frjuk Ie papfrra, hogy milyen tulajdonsagok jellemeztek szuleinket,
illetve azokat az embereket, akik kiskorunkban neveltek minket!
Ebb61 ugyanis tObbnyire kiderul, hogy ok milyen alapprogramok,
alaphitek szerint mOkodnek/mOkodtek, s nyilvan ezeket adtak to
vabb nekunk is. Igyekezzunk felidezni a gyerekkorunkban gyakran
hallott intelmeket, es irjuk Ie ezeket is! (Alfaban konnyebb vissza
emlekezni rajuk.) Erdemes megfigyelni bels6 "monoI6gjainkat" is,
az bnmagunkban foly6, bels6 parbeszedet. Egy napig akar frasban
is rogzithetjuk az adott temaval kapesolatos valamennyi gondo
latunkat, mert ugy kbnnyebben elemezhetoek, jobban szembe
tOnik a mogottuk meghuz6d6 tevhit. Tapasztalatom szerint rend
kivul fontos es hasznos felismeresek nyomaba jutunk igy sajat
eletunkre vonatkoz6an. S ha megvan az ellenseg, vagyis a sikeres
programozast megnehezft6, onkorlatoz6 hiedelem (vagy hiedel
mek), akkor mar konnyebben elbanunk vele (veluk). Kivanok ered
menyes felderitest, es gy6zedelmes "esatat"!
* * >.:
AI. agykontrollban kUlesfontossagu szerepet jatszik az alomkont
oil-teehnika, ami egyreszt onismeretUnket noveli, s ezzel lelki
fejl6desunket szolgalja, masreszt lehet6ve teszi, hogy kerdesekre
val
aszt
kapjunk boles tudatalattinkb61, vagy azon keresztUl a kol
lektiv tudattalanb61, vagy ki tudja honnan... M. IIdik6 budapesti
agykontrollos peldaul, az alomkontroll els6 ket lepesenek rend
szeres gyakorlasa utan, arra a kerdesre ken valaszt almat61, hogy
mikent lehet gy6gyitani az Ezt kbvet6 ejszaka
almaban rendkfvul erdekes otlete tamadt. Otletet elmeselte kemi
kus ismer6senek, aki igen jelent6snek velte azt. IIdik6 elkezdte
programozni, hogy a sors osszehozza 6t olyan szakemberrel, aki
ezen a szakteruleten dolgozik, s ezert meg jobban meg tUdja ftelni,
ho9y van-e realitasa az alomban kapott valasznak. "Veletlenek"
sorozatan keresztul talalkozott egy gyerekkori jatsz6pajtasaval,
akir61 kiderult, hogy kival6 biokemikus lett, es epp ezen a teruleten
vegez kutatasokat. IIdik6 otletet annyira igeretesnek talalta, hogy
alapitvanyt hoztak letre a szukseges kutat6munka elvegzesehez.
Ha nem is teszunk fel ilyen nagy horderejO kerdeseket alom
kontrollal, s azt "esupan" onismeretUnk nbvelesere hasznaljuk, ak
kor is az az egyik legjelent6sebb teehnika, amit a negynapos tan
folyam soran elsajatitunk. De vajon hogyan ertelmezzuk almain
kat? Adunk ugyan ehhez tanaesot a tanfolyamon, am ez olyan te
rOlet, ahol elkel a szakember segftsege. Ezert hivtam meg egyik
aprilisi klubtalalkoz6nkra Mikl6sfalvi Maria ktinikai psziehol6gust,
aki psziehiater partnerevel, dr. ParMi J6zseffel alomfeldolgoz6
csoportfoglalkozasokat, illetve alomertelmezest tanft6 el6adasokat
es taborokat tart, s fgy ugyanesak sokat tud az almok interpreta
lasar61.
- Hadd kBrdezzem meg Maria, vannak-e a/yan egyetemes szim
b6/umok, ame/yek ismerete segft a/maink erte/mezeseben?
- Igen is, meg nem is. Carl Jung, a hires svajci psziehiater azt
mondja, hogy az almok szakert6inek ismernie kell a mftoszokat, az
53
6si vallasokat es a nepkblteszetet, am amint konkret alom er
telmezese a feladat, akar sajatjae, akar mase az, rbgtbn mindent el
kell felejtenie. Azt javasolja, hogy tbkeletesen el6fteletmentesen ko
zelftsunk az almokhoz. Az almoskbnyvek vagy szimb61umsz6tarak
nem nyujtanak jelent6s segftseget. Az almok ugyanis nem rejtve
nyek, amelyek a kulcs megtalalasaval automatikusan megoldha
t6k. Sokfeleseguk es sokszfnuseguk alapjan sokkal inkabb ha
sonlfthat6ak a termeszethez. A megfigyelt "tbrvenyszerusegek" az
alomfejtesben hoi igaznak, hoi tevesnek bizonyulnak.
- Regge/ente en a/faban proM/om /evonni a/maim tanu/sagat.
F6/teszem magamnak a "Mit je/ent ez az a/om?", a "Hogyan fQgg
6ssze ez az a/om az e/etemme/?", vagya "Mit tanu/hatok ebbO/ az
a/ombo/?" kerdeseket, es megfigye/em, mi/yen 6t/etek kigyoznak
e/6 spontan modon, s az "ahB-erzessel" kisert gondo/atokat a/apo
sabban szemQgyre veszem. Mive/ egeszithetjQk ki ezt az egyszeru
es sokunk tapaszta/ata szerint muk6d6 m6dszert?
- Val6ban erdemes kerdeseket fbltenni az alommal kapcsolatban,
es hasznos megfigyelni a jelentkez6 testi reakci6kat. Kulbnbs mo
don, minden kerdesnel egy-egy testi erzest lehet megfigyelni. Ez
tbbbnyire bsszetett, komplex, atelt erzet, amihez keresheWnk va
lamifele sz6t, valamilyen "cimet". Megpr6balhatjuk megfogalmazni
ezt az erzetet, s amikor sikerult azt megtalalni, akkor egy8rtelmu
megkbnnyebbules, az emlftett "aha-elmeny" jelentkezik.
Nagyon fontos, hogy a reggeli ebredeskor lehet61eg ne pat
tanjunk ki rbgtbn az agyb61! Erdemes ekkor par percet arra szanni,
hogy fblidezzuk almainkat, s erdemes azokat Ie is fmi! Ha nem em
lekszik az almara, akkor is irjon Ie valamit! Peldaul leirja, hogy
almodtam ejjel valamit. Majd tegye fbi a kerdest: - Milyen erzest
hagyott bennem ez az alom? Varjon kb. egy percet, hogy
kerdesere valasz erkezhessen! Figyelje ekbzben testet, figyelje a
keletkez6 erzetet, es pr6balja azt megnevezni, majd frja Ie ezt az
erzest! Az erzes megfogalmazasa ugyanis sokszor el6hozza az
54
'10m emleket. Csoportfoglalkozasainkon is szamtalanszor el6for
hogy a latsz61ag elfelejtett alom, s6t neha alomsor, ily m6don
reszletesen felidez6dbtt!
Ha valaki nem emlekszik almaira, az altalaban azt a felelmet
ukrazi, hogy a tudattalanb61 bekopogtat6 gondolatot alapvet6en
felelmetesnek vagy veszelyesnek iteli meg. "Felborfthatja jelenlegi
(relatfv) lelki egyensulyomat" - gondolja -, "jobb tehat nem foglal
kozni vele". Persze a rohan6 elettemp6 is magyarazhatja a jelense
segit6 kerdesekkel hfvhatjuk el6 az alom rejtett, szim:
bolikus Qzenetet?
_ Nagyon sok es nagyon sokfele ilyen segft6 kerdes letezik. Pel
daul: "Milyen cfmet adnek az alomnak? Milyen cfmeket adnek az
alom egyes reszeinek? Hoi az alom csucspontja? Mikent viszo
nyulnak az alomreszek egymashoz? Kik szerepelnek az alomban?
Mi az alom mondanival6ja? Milyen konfliktus szerepel az alom
ban?" Hangsulyozom, mindenkinek maganak kell megtalalnia a
szamara legmegfelel6bb m6dszert, hisz nem vagyunk egyformak
l
Egyik csoporttagunknak peldaul az segrtett kulanbsen sokat az
a.lom 8rtelmezeseben, hogy megkerdezte, mit tesz, es mit nem
tesz az "alomen" az alomban. Vagy peldaul az alomban el6fordul6
igek es tagad6 igek 6sszegyujtese is rendkivul beszedes lehet.
Sokszor olyan dbbbenetesen pontos jellemz8st kapunk fgy ma
gunkr61, ami szinte fejbe k61int6 hatasu! A technika ugyanakkor
roppant egyszeru.
Csoportjainkon kerdeslistat is alkalmazunk, amin peldaul ilyen
kerdesek szerepelnek: "Mi8rt pont most almodtam ezt az almot?
Mi kaze az alomnak korabbi almaimhoz? Mit akar t6lem ez az
alom?" Mindenki maga is 6sszeallfthat bnmaga szamara hasonl6
kulcskerdeseket.
Rendkivul hasznos, ha a reggeli ebredes utan parbeszedbe
elegyedunk valamelyik alomkeppel vagy alomalakkal. Lehet ezt
55
56
frasban is. Peldaul megkerdezzuk t6le: "Ki vagy te? Miert jbttel az
almomba?" Utana hagyjuk, hogy kezunk szinte magat61 irjon, hog
y
a toll vezesse kezunket!
Hangsulyozom, hogy ha nem jelent megoldhatatianul nagy
terhet, akkor rendkivul hasznos reggelente leirni almunkal. Csak
ezt kbvet6en tegyuk fel az emlitett kerdeseket, es - ahogy azt mar
mondtam - nagyon hasznos azokra frasban va/aszolni! Az fras
ugyanis megmarad, es kesobb visszatekintve jobban megfigye/_
heW lelki fejlodesuk iranya, vilagosabba valik, hogy honnan hova
tartunk.
k. emlftett kerdeseket persze meditaci6ban is feltehetjuk bn
magunknak. lIyenkor sokszor egeszen eltero erte/mezest nyerunk
ahhoz kepest, amit eloszbr gondoltunk. Altalanos jelenseg ugyan
is, hogy az almokban sokkal tbbb es sokszor teljesen mas uzenet
bUjik meg, mint amit elsa, feluletes pillantasra gondolnank.
Metaforaken1 is keze/hetjuk az almot, amit tbbb vonatkozasa
ban erte/mezhetUnk. Peldaul megkerdezhetjuk, hogyan sz61 ez az
alom a je/enlegi elethelyzetemro/? Vagy hogyan sz61 ugyanez az
alom a penzhez val6 viszonyomr61? Vagy hogyan sz61 ugyanez az
alom a szexualitashoz val6 viszonyomr61?
Csoportjainkon sokszor hasznaljuk meditaci6ban a "visszale
pest". Az alomban korabbi esemenyhez lepunk vissza, es esetleg
mas m6don folytatjuk onnan az alom menetet. Remalomb61 fel
riadva peldaul erdemes megpr6balni folytatni azl. Szamos remal
munkr61 ugyanis kiderul fgy, hogy sokkal kevesbe remisztoek, mint
eloszbr gondoltuk, es val6jaban segftenek, hogy megbaratkozzunk
olyan valamivel, amirol tevesen azt hittUk, hogy menekulnunk kefl
elole,
Csoportjainkon sokszor el is jatszunk almokat, alomjelenete
ket. Rengeteg uj felismerest hozhat az ilyen dramatizalas!
Nem racionalis feldolgozasi m6d, am nagyon hasznos, ha
pe/daul megpr6baljuk lerajzolni az a/om hangulatat. Ebben a tudat
talanunk, a jobb agyfeltekenk sokkal nagyobb mertekben vesz
res
zt
, es ilyen m6don hozhat az alom ertekes ajandekot, hasznos
felisrnerest.
_ Koszonjuk a hasznos tanacsokat, es gyanftom, sokan szfvesen
csatlakoznanak alomfeldogozo csoportjaitokhoz. Hoi /ehet jelent
kezni a foglalkozasaitokra?
_A 240-0856 telefonszamon,
_Erdemes foglalkozni almainkkal, mert azok onmagunk jobb meg
ertes
e
reven hozzasegftenek egesz vilagunk jobb megBrtesehez.
Szebben fogalmazza ezt meg Weores Sandor, aki fgy fr: "Onmagad
beutazasa a mindenseg beutazasa. "
:;: :;-: *
IsrnerosbrnWI hallottam a kovetkezot: "Ket h6napja bsszefutottam
egykori iskolatarsammal, es alig ismertem ra. Sugarzott be/ole a
j6kedv es az optimizmus, pedig tudtam, hogy komoly gondjai
vannak.
- Mitol nezel ki ilyen remekul? - kerdeztem.
- Egy hete fejeztem be az agykontrolltanfolyamot, hangzott a valasz.
Ket h6nappal kesobb ujra bsszefutottam vele, de akkor mar ismet
korabbi, "Ieeresztett" formajaban lattam... "
Vajon mi az oka, hogy az illeto hblgy eletebe - es feltehetoen
sok mas tarsunkeba is - csak atmenetileg hozott napfenyt a Silva
fele tanfolyam? Mit lehet tenni, hogy ez maskent legyen? Szam
lalan embert ismerek, magamat is beleertve, akiknek az eletet
gybkeresen megvaltoztatta az agykontroll. A m6dszer tehat ket
segtelenul mukbdik. Aki ketelkedne benne, javaslom olvassa el az
Agykontrollsikerek vagy a Hetkoznapi csodak cfmu kbnyvet. A
hiba tehat biztosan nem a m6dszerben van.
Sokan talan ugy mennek haza a negynapos kurzusr61, hogy
csodat varnak. Arra szamftanak, hogy gondjaik napok alatt meg
57
58
old6dnak, de mivel a csodak kesnek, lelkesedesuk lelohad. Pedig
joggal varjak a "csodat", mert eletunket val6ban dbbbenetes mer
tekben tudjuk megvaltoztatni ezzel a remek m6dszerrel, am ehhez
nemi id6 es kitartas is szuksegeltetik. Az agykontroll nem CSoda
"csak" csodalatos. A bennunk szunnyad6 csodalatos kepessege:
ket tarja fel.
Fontosnak tartom, hogy a fanatizmus es a kishitUseg csapda_
jat egyarant el tudjuk kerulni. Nyilvanval6, hogy evek, evtizede
alatt bsszegyult gondhalmazt meg nagyon hatekony m6dszerre'
sem tudunk mar61 holnapra eltuntetni. Erdemes azonban nekifog
ni, mar csak azert is, mert ezt a munkat senki mas nem vegzi el
helyettunk...
A kishitUsegr61 Debrecenben kaptam j6 lecket. '91 tavaszan
tanfolyamot tartottam, s akkor egy kedves asszony megkerdezte,
el tudja-e tuntetni labar61 a csontos butykbt agykontrollal. "Nem
hinnem, feleltem, en inkabb megoperaltatnam, es a gyors seb
gy6gyulast programoznam." A 92-es debreceni tanfolyamon Erzsi
mosolyogva jbtt oda hozzam: - Laci, kishitU voltal! Nezd meg a
labamat! Visszafejlesztettem a butykbtl Idabe tellett, de sikerult!
Sokan persze se nem fanatikus csodavar6k, se nem kishitUek,
am egy id6 utan erat vesz rajtuk az egyik legf6bb kbzellenseg, a
lustasag. Fokozatosan visszasuppednek a megszokott kerekva
gasba. Ve/em is ez tbrtent, miutan 89-ben el6szbr vegeztem el kul
fbldbn a tanfolyamot. Rajtam a szokaskontroll segftett; egy h6nap
alatt kepzeletem segftsegevel kialakftottam a rendszeres relaxalas
szokasat, es az6ta az eletem mindennapos reszeve valt, akar a
fogmosas. (Reszben az ellustul6kra gondolva keszftettem a Zenes
meditaci6 reggelre es estere cimu kazettat, hiszen kisebb erafe
szftest igenyel az iranyftott meditaci6, mint az bnaI16.)
Miskolci barataim szerint a titok nyitja a siker. Ha ugyanis ate!
juk, hogy sulyos problemankat meg tudtuk oldani agykontrollal.
hogy nehez dbntest j61 hoztunk meg a Silva-m6dszer segftsegevel,
ho9y relaxaci6 utan kellemes nyugalom aradt szet egesz val6nk
ban, es magabiztosabban es energikusabban lattunk neki tovabbi
r1egoldand6 feladatainknak, akkor ugy rakapunk a rendszeres
gyakorlasra, mint gyerek a csokoladera, Reszben ezert olyan fon
toS az ebredeskontroll, hiszen ha megtapasztaljuk, hogy elmenkkel
percre fel ebreszteni s ez meg kez
d6knek is eleg hlheto celkltuzes, am az eredmeny ugyanakkor
valamennyire megis meglep6 -, akkor az a siker megunhatatlan
fzet is szankba lopja, s fgy ujabb sikerre szomjazunk,
Sokan a zene szerepere eskusznek, Kellemes muzsikat kap
cso
1nak
be a meditaci6 idejere, ami meg nagyobb elmennye teszi
a hasznos lazitast es programozast, s fgy legkbzelebb nagyobb
Kedvuk lesz ismet meditalni. Ha nem valunk fUgg6ve a zenetal,
akkor alkalmankent szerintem is hasznos segftseg lehet, f61eg
azoknak, akik lustasagra hajlamosak,
Nem nagy beruhazas, de megeri: vegyunk fUzetet, es vezes
sunk agykontrollnapl6t! Irjuk bele programozasunk celjait, es szf
nes ceruzaval jelbljuk be sikereinket! Gazeravel bsztbnbz rendsze
res gyakorlasra, ha magunk elatt latjuk sikereink frott, tarka nyo
mat, es esetleges sikertelensegeinkbal is fontos tanulsagokat von
hatunk Ie!
A hazcsoportok, klubok egyik legnagyobb el6nye, hogy rend
szeres gyakorlasra bsztbnbznek. Erdemes hat csatlakozni egyhez,
Vegul emlekezzunk, a tanfolyamot meg lehet ismetelni. Id6nkent
kOlbn, csak ismetl6knek sz616 kurzust is szervezunk, amelyekr61
szinten az Alfajar6kban lehet olvasni.
* * :;:
Az elmult bt evben, ami6ta ismerem es hasznalom az agykontrollt,
sokszor elgondolkoztam azon, vajon mi elmenk mukbdesenek
"egysege". Hiszen szamos termeszeti folyamatnal megfigyelhet6,
59
hogy egysegnyi csomagokban, ugynevezett kvantumokban Zajlik.
Peldaul a feny egysege a foton, az elektromos arame az elektrof),
Vajon mi az elme muk6desenek az "alapegysege"? - morfondfroz_
tam el nemegyszer. Ma ugy latom, hogy a gondolat. Vizsgalatok
szerint az atlagember naponta kb. 60 ezer gondolatot gondol, es
ezek vegrehajtand6 utasitasokkent hatnak agyunkra, s azon ke
resztUl egesz szervezetUnkre. A jelek szerint kdzvetett es k6zvetle
hat6er6vel, ha tetszik teremt6 er6vel rendelkezunk, s ez a val6sag_
formal6 er6 gondolatainkon keresztUl jut ervenyre. Ha megtanulod
iranyftani gondolataidat, megtanulod alakftani bels6 es kuls6 val6
sagodat.
Figyeljuk meg peldaul az egyszeru, am kitart6 hasznalat eseten
megis hatasos Coue-m6dszert. Ha valaki kepes heteken-h6na
pokon at naponta t6bb tucatszor elmondani valamilyen allftast, pI.
"Napr61 napra, minden szempontb61, egyre jobban es jobban va
gyok.", "Egyenesen tartom a hatamat.", "J6kedvu vagyok.",
reveszem az anyagi helyzetem javulasat eredmenyez6 lehetose
geket.", akkor a napi kb. 60 ezer teremt6 gondolat nagyobb he.
nyada iranyul mar celja fele, s a sok kis "gondolatvektor" ered6je
realizal6dik, es id6vel val6ban elerheti kituz6tt celjat.
Vajon miert er6sebb a gondolat hatasa alfaban, ebben a kelle
mes, ellazult, am megis eber, befele figyel6 allapotban? Mert be
taban elmenk ereje megoszlik. [gy fr err61 Clancy McKenzie, a vilag
hfruve valt agykontrollos amerikai pszichiater: "Agyunk kepessegei
rendkfvul nagyok, de a szokasos szinten muk6dve azt folyama
tosan bombazza szamos kul6nb6z6 Inger: gondolatok, kfvansa
gok, szuksegletek, vagyak, zajok, fenyek, nyomasok, konfliktusok,
mindenfele stressz. Figyelmenek 100/0-anal nagyobb reszet i9Y
keptelen egyszerre egy dologra iranyftani az ember. Ellazult alla
potban azonban kepes."
Val6ban, a teljesen eber allapotban elmenk ezernyi t6rtenesre
figyel, letbiztonsagunk erdekeben folyamatosan nyomon k6veti a
60
k"rbtWnk zajl6, luktet6 vilagot. A!faban, a testi es lelki csend vila
tudjuk csak igazan egy pontra, celunkra f6kuszalni a ben
ga t
N
Nt
unk lev6 terem 0 ero .
n N eddigi gondolatmenetb61 remelem kivilaglik, miert annyira
fontos a gondolat-nagytakaritas, es miert erdemes igazan erde
keS
Se
, szfnesse, magunk szamara vonz6va tenni kepzeletbeli la
borat6riumunkat. Az ut6bbi ugyanis abban segft, hogy a progra
moz
as
ertekes ideje alatt teremt6 kepzeleWnk - "gondolatsoro
zatunk" - ne csapongjon 6sszevissza, hanem celunkra Japadjon".
Tanulsagos ebb61 a szempontb61 Zab6 D6ri levele:
"Maria Sorel konyvenek (Teijesebb elet - Agykontrollalj olvasa
sa hatasara elkezdtem programozni, hogy egyre kreatfvabba val
jak. A siker els6 lepese maris csodalatos volt. A bdrtonh6z hasonl6
szurke, utvesztokkel teli laborat6riumom szinte varazssz6ra cso
dalatosra valtozott. A 3-r61 1-re m6dszer hasznalata soran a ha
rom szamot - reszben Laci tanacsara - siralyokkent, hattyukkent,
majd balnakb61 kil6vell6 sz6k6kutakkent kepzelem el. A viz nagyon
fontos elem szamomra, fgy az "utazas" egy tutajon folytat6dik, ami
meredek, er6s sodrasu zuhatagon kormanyoz 1-es szintemre,
alfaba. Itt egy torpe var, aki vigyaz a tutajomra, s gyakran egyutt
imadkozunk.
EI6sz6r egy friss illatu, z61d erd6ben haladok befele, ahol ha
marosan baratsagos tisztas tarul szemem ele, s ott egy 6riasi, te
rebelyes, gy6ny6ru szep fa var ram. Ez a kedves fa megengedte,
hogy testeben lakjak, es ott agykontrollozzak. A fa el, s nekem ez
csodalatos er6t ad. Laborat6riumomban az energia folyamatosan
aramlik belem. Mar tavolr61 is oly szep ez a latvany, hogy meg a nap
is lej6n az egr61, kfvancsian les be, hogy megtudja, mi t6rtenik ott.
Amikor a tisztasra erek, alig varom mar, hogy laboromban le
gyek, megis lassan megyek, hogy 6r6mbm tovabb tartson. Mikor
belepek, ugy erzem, itt mindenre kepes vagyok. (Marmint olyanra,
ami j6, tiszta, szep es 6szinte.) EI6sz6r egy nagy terembe erek,
61
ahol gy6ny6ru sz6k6kut all, s egy szimfonikus zenekar jatszik
Ilyenkor en is el6sz6r jatszom: k6zepkori ruhat viselek, tancolak
enekelek, s meghfvok a balra mindenkit, akit csak ismerek. Mindig
annyian vannak, hogy teljesen megtelik a terem.
Mikor mar kel16en emelkedett a hangulat, atlepek a CSOdak
birodalmaba. A szoba k6zepen lev6 forg6szinpadon all az a nad
bol font karosszek, amelyen az iranyftogombjaim talalhatoak, vala
mint gy6nyoru, faragott froasztalom, s azon or6knaptaram es min.
dig pontos oram. A szobanak nincsenek sarkai. Egy nepi faragasLJ
szekrenyben tartom a porszfv6t, az aranyv6dr6t, az arany- es
ezustporokat, a Gral-kelyhet es az ezerj6fUvet. A deli fal oriasi ab
lak, ami egyuttal a keperny6m is.
Talalhat6 meg a szobaban egy tarsalgoasztal, mellette nehilnY
kenyelmes szek tanacsad6imnak es a vendegeknek, valamint egy
festmeny, ami valtoztatja szfneit. A kepen egy gy6ny6ru folyo lat
szik, amin hfd Ivel at, s f616ttuk a nap ragyog. (Szamomra ez a
harmas szimbolizalja az agykontrollt.) Neha naplementet kepzelek
el a kepen, maskor napfelkeltet, s ilyenkor a kep minden egyes szf
ne megvaltozik. (Ami6ta ezt gyakorlom, a vizualizalt szinek sokkal
tisztabbak lettek.)"
Sokak szamara talan gyerekesnek tOnik D6ri laborja, am ab
ban biztos vagyok, hogy ez a kellemes, az 6 fzlesenek es gonda
latvilaganak megfelel6 k6rnyezet val6ban lek6ti kepzeletet, mas
sz6val teremt6 ereju gondolataramlasat.
Es hogy lilik ebbe a logikai okfejtesbe a hit, vagy es elvaras?
merulhet fel a kerdes. Ha belegondolunk, talan egyetMunk abban,
hogy ezek is vegs6 soron gondolatokat takarnak. Hiszen a hit azt
jelenti, hogy mit gondolok egy adott dologrol. A hit bizonyos erte
lemben egy gondolatrendszer, ami belenk iv6dott, "szamftoge
punk" programjava vaIt, tehat meghatarozza, hogy a minket era
hatasokra hogyan reagalunk tudatos es tudattalan szinten.
Amire igazan vagyunk, arra sokat gondolunk. Nem csoda hat,
62
ho9y celunk eleresehez kulcsfontossagu a vagy, hiszen minel t6bb
ondolatol avagy Jeremta egyseget" fordftunk egy ugyre, annal
;agyobb az az e!etOnkben meg is ..
Amit igazan elvarunk, amlre nagyon-nagyon szamltunk, az
szinl
en
gyakran jar fejunkben, arra szinten sok gondolategyseget
k6ItUnk" .
., Miert frtam Ie ezt a teoriat? Hogy komolyan vegyuk a gondolat
nagytakarftast es szfnesftsuk laborat6riumunkat. Ennek a gondo
latmenetnek a fenyeben remelem meg igazabbnak hat We6res
Sandor figyelmeztetese: "Vigyazz, hogy vilagosat gondolsz-e vagy
s6tetet, mert amit gondottal, megteremtetted!"
* * *
Az elmult hetekben t6bben megkerestek telefonon, levelben es
szemelyesen, es kertek, reagaljak egy mostanaban megjelent
kbnyvre, Gal Peter katolikus pap, A New Age - kereszteny szem
mel cfmu mOvere. A szerza ugyanis nagyon Kemeny szavakkal i1leti
kbnyveben a Silva-modszert.
Mindnyajan tudjuk ugyan, hogy az agykontroll nem vilagnezet,
hanem a stressz kezelesenek es az elme fejlesztesenek tudoma
nyosan megalapozott m6dszere, am a nagy peldanyszamban
megjelent k6nyv jelent6s hatasa miatt, mindannyiunk erdekeben,
nyilvanosan is tisztaznunk kell ezt a tenyt. Nyflt levelet frtam ezM
Gal Peternek, amit elkuldtem a legnagyobb katolikus hetilapnak,
az Uj Embernek. Levelemet az ujsag f6szerkeszt6je tul hosszunak
talalta, ezM annak r6viditett valtozatat is elkuldtem a szerkeszto
segbe. Mivel a tema vegul is minden tanfolyamot vegzettet erint
het, ezM az Alfajar6kban k6z16m az eredeti valaszlevelet. Soraim
ugyan elaruljak sajat vilagnezetemet, de hangsulyozom, hogy a
Silva-modszer teljesen fUggetlen az ideologiat61. Mindenki kepes
ugyanis megtanulni hatekonyabban hasznalni elmejet, ahogy uszni
is egyforman megtanulhat hiv6 es ateista.
63
NYfLT GAL A "NEW AGE - KERESZfENy
SZEMMEL" CIMU KONYV IROJANAK
Kedves Gal atya!
Budapest, 1994. okt6ber 2.,
Erdekl6dessel olvastam k6nyvet, es mivel Magyarorszagon en Ve
zetem a Silva-fele agykontroll elnevezesu stresszkezel6 es elme
fejleszt6 m6dszer oktatasat, szeretnek nyilvanosan es viszonylag
roviden reagalni a Silva-m6dszerr61 Irt soraira.
Teljesen megertek minden vallasos embert, aki idegenkedess
e
es komoly fenntartasokkal olvassa az Agykontroll cfmO k6nYVet,
vagy Jose Silva egy-ket masik [rasat, mert el6sz6r en is ugyanfgy
reagaltam. - Milyen Magasabb Intelligenciar61 beszel, aki nem Is
ten? Kik ezek a "tanacsad6k"? - kerdeztem olvasas kozben magam
ban, hogy ket kenyes pontot emlftsek a Silva-k6nyvekb61. Kivan
csisagom miatt en azonban elvegeztem a tanfolyamot is, hiszen ez
egy negynapos kurzuson oktatott ismeretanyag, a k6nyvek inkabb
csak Ismertet6kent szolgalnak. Ott vilagosan megertettem, hogy
nemcsak hogy nines konfliktus a kereszteny hit es a Silva-m6dszer
kozott, de meg az is hatarozottan allfthat6, hogy az agykontroll
megismerese es hasznalata rendkivuli mertekben elmelyfti az Is
tenhitet es az imadsagos eletet, jobb es krisztusibb emberre tesz
minket. Megertettem, hogy ez tudomanyos, nem pedig vilagne
zeti tanfolyam, meg akkor is, ha k6nyveiben Jose Silva, aki egyeb
kent r6mai katolikus vallasu ember, kifejti vilagnezetet, ami teol6giai
szempontb61 val6ban tartalmaz vitathat6 elemeket is.
A tanfolyamon megtanuljuk, hogyan lazuljunk el, vagyis mikent
vezessuk Ie szervezetUnkb61 azt a feszultseget, k6zismert neven
stresszt, ami manapsag mil1i6szamra szedi aldozatait, hiszen a
szivinfarktust61 kezdve az agyverzesen at a rakbetegsegig ma mar
szamtalan sulyos betegseg eseten igazolt a stressz k6roki szere
pe. Megtanuljuk, hogy ebben a kellemes es egeszseges, ellazult
64
II potban hogyan hasznaljuk elmenket hatekonyabban, hogy ma
es szeretteink kisebb es nagyobb problemait sikeresebben
gu . t dd'
Idjuk meg, min e Ig.
Igen, beletartozik ebbe az intufei6 fejlesztese is, am ez is hasz
05, hiszen lehet6ve teszi, hogy peldaul megerezzunk veszelyeket,
nepekben gyorsan megtalaljunk hibakat. Igen, beletartozik ebbe
annak a kozvetlen alkot6, vagy ha tetszik teremt6 er6nek a fel
ismerese es hasznalata is, amely mindannyiunkban benne lakozik.
Nem
csak
kozvetve tudunk ugyanis alkotni, pI. amikor hazat vagy
butort tervezunk es keszftUnk, K6zvetlen teremt6 era is mOkodik
bennOnk, amit gondolataink es kepzeletunk kontrollalasanak meg
tanulasa reven tudunk iranyftani. Aki ketelkedik ebben, javaslom,
probaljon azonos korulmenyek kozt csfraztatni ket-ket babszemet,
am az egyik babszemparra gondoljon sokszor szeretettel! Megta
pasztalja, ezek a babok sokkal gyorsabban csfraznak ki, mint az
elhanyagoltak, s fgy megtapasztalja elmeje - vagy lelke - kbzvetlen
alkot6, teremta hatasat.
Ennek a kozvetlen teremta er6nek a segftsegevel betegseg
eseten val6ban tudunk segfteni magunkon, s6t az emberi elmek
kozt meglev6, szemmel ugyan nem lathat6 kapcsolat miatt meg
embertarsainkon is, ahogy ezt Jezus meg is igerte nekunk. Az6ta
ertem igazan a mondatot, hogy "Isten sajat kepsre es hasonlatos
sagara teremtette az embert", ami6ta naponta tapasztalom a Te
remt6nkt61 kapott kozvetlen alkot6ero hatasat. Ez velemenyem sze
rint egyik legnagyobb adomanyunk, talentumunk, aminek haszna
!atarol halalunk utan szamot kell adnunk. Az agykontrolltanfolya
man azt tanuljuk meg tobbek k6z6tt, hogy mikent hasznaljuk ezt
hatekonyan es erk61csosen mindannyiunk javara.
Az6ta ertem igazan, hogy Jezus miert nevezi bOnnek a gando
latban elk6vetett vetket is, ami6ta tapasztalom, hogy a gondolat
nak tenyleg val6sagformal6 ereje van. Az agykontroll ezeknek a va
16sagteremt6 gondolatoknak az etikus cslu iranyftasara tanit, es a
65
problemacentrikus gondolkodas helyett a megoldascentrikus ho
z
.
zaallas kialakftasara.
Gyum61eser61 ismerni meg a fat, tanuljuk Jezust61. Nem tag
a
_
dom, j6 erzessel bontogatom naponta a sikerekr61 beszamol6 Ie.
velek tucatjait: leszoktam a dohanyzasr61; meggy6gyultam "gyo.
gyithatatlan" betegsegb61; leszoktattam ferjemet az iszakossagrOI'
jobban tanul a gyerek; javult a esalad hangulata; javult a merno:
riam; vegre altat6 nelkul alszom, es meg hosszan sorolhatnarn a
sikereket. Nekem ugy tUnik, ez a Silva-fa j6 gyUm61es6ket terern".
Tavaly november tajan edesapam azt hallotta a Vatikani Ri3di'
magyar nyelvu adasaban, hogy a Katolikus Egyhaznak nines elvi
kifogasa a Silva-m6dszerrel kapesolatban. Gabor batyam, aki fele
segevel szinten oktatja az agykontrollt, levelet frt a Vatikanba. Ide
zem Benko atya hivatalos levelpapfron erkezett valaszat:
"Edesapja j61 Mette adasunkat: elvileg k6z6mbosnek, semle
gesnek lehet tekinteni a Silva-fele agykontroll m6dszert. A gyakor
latban sok fUgg az oktat6 vilagnezetetol es egyeni celjait61 is - mint
mas hasonl6 m6dszereknel. Kivanom, hogy Magyarorszagon ne
valJek a Silva-fele agykontroll valamifele vallasp6tlekka."
Ez a veszely nem fenyeget, hiszen ahogy mar hangsulyoztarn,
az agykontroll nem vilagnezet, hanem az elme hasznalatanak
tudomanyosan megalapozott - hatekonyabb m6dja, egy egysze
ruen elsajatfthat6, praktikus, 6nsegito es segit6 m6dszer. Tagad
hatatlanulletezik azonban egy "mellekhatasa": lelkibb emberre va
lunk tole. Szamtalan konkret peldat tudok felsorolni, es levelekkel
igazolni, hogy a tanfolyam hatasara mikent valt sok ateista magyar
ember templomba jar6 hfvove.
EgyetMek Benk6 atyaval, hogy fontos az ismeretanyag pre
zentalasanak m6dja, bar a mentalis gyakorlatok szovege annyira
pozitfv es etikus, hogy durva felremagyarazasra nem nagyon latok
lehet6seget. Felel6sseggel nyilvan nem vallalhatok garaneiat a
vilag valamennyi agykontrolloktat6jaert - megjegyzem vilagszerte
66
Kpap es apaea is oktatja a m6dszert, s6t, Braziliaban meg pus
is (Joao Arlindo pusp6k ur) -, a magyar oktat6kM, harman
po 't]'uk a feln6tteket, azonban igen.
tan
l
. h . . . t'l I' kb
szere:
nenk
, a a papsag meglsmerne aaasun an az agy
ntroll
t
, hogy a m6dszerrel kapesolatos erthet6 idegenkedesuk
'(Ogy gyanakvasuk megszunjon. EzM hivtunk es hfvunk meg tanfo
szeretettel minden papot es szerzetest. Kurzusainkon ok
tehat ingyen vehetnek reszt, barmely felekezett61 is jelentkeznek.
sajnO
S
az egyhazi sajt6ban fizetett hirdetesben sem
hettuk 6ket errol. A Kereszteny Elet nem vette fel hirdetesunket, az Uj
Ember mar pozitfvabban alit hozza, el akarta kuldeni munkatarsat egy
tanfolyamunkra, s att61 tette fUggove d6nteset. Nyilvan kozbej6tt
laJamilyen akadaly, mert munkatarsuk sajnos nem jott el a kurzusra.
Tapasztalatom es szilard meggy6zodesem, hogy a m6dszer
megismerese es hasznalata rendkfvuli mertekben gazdagitja a lelki
81etet. EzM tartottam "Az elmelyult imadkozas titka" cfmmel eloa
oast ket budapesti plebanian, es ezt a szerintem hasznos, egy6ras
el6adast meghfvasra szivesen megtartom mas templomokban is,
termeszetesen ingyen. (Megjegyzes: a level megfrasa 6ta az eloa
das anyaga mar kazettan is megjelent. Cfme: Hogyan imadkaz
hatunk elmelyiJltebben?)
Nem vagyok teol6gus. Jezus j6 hire es tanftasa szamomra ro
vid es vilagos: van ertelme eletUnknek, hiszen a Teremto Isten edes
apankkent, forr6n szeret minket. Azt keri, szeressunk mi is, szol
galjuk, segftsuk egymast. A Silva-m6dszer szamomra ezt a esoda
latos szolgalatot teszi hatekonyabba es oromtelibbe.
Tisztelettel meghfvom Gal atyat is barmelyik tanfolyamunkra,
praktikusan valamelyik pecsi kurzusra. Kerem, igyekezzen minel
kevesebb elo[telettel megfigyelni, mi is val6jaban ez a Silva-fele
agykontroll!
Szfvelyes udv6zlettel:
dr. Damjan Laszl6
67
Nemreg bsszefutottam az utean egy kedves ismerosbmmel, aki
ket eve vegezte el az agykontrolltanfolyamot. Megkerdeztem tole
hasznalja-e meg az ott tanultakat. '
- Hat az igazsag az, hangzott a felelet, hogy nehany hetig viszonylag
rendszeresen relaxaltam, de egy ida utan valahogy ellustultam... 8z6
val oszinten sz61va most mar nem hasznalom az agykontrollt, de
azert hidd el, fgy is hatalmas elmeny volt az a ket hetvege!
Gyanitom, ismer6sbm nines egyedul a tbrtenetevel ... Pedig az
igazsag az, hogy relaxalas nelkul is lehet agykontrollozni, persze
esak bizonyos mertekig. Hogyan? Ugy, hogy gondosan megvalo
gatjuk szavainkat es gondolatainkat, valamint tudatosan pozitiv,
megoldaseentrikus hozzaallast alakftunk ki.
Egy korabbi reszben mar pedzettem elmeletemet, miszerint
agyunk, illetve elmenk szamara a gondolat az alapegyseg, az az
"uzemanyag". Naponta kb, 60 ezer gondolat fordul meg fe
junkben, es valamennyinek kerlelhetetlenul programoz6 hatasa
van, 80kan talan meg emlekeznek arra az igaz es tanulsagos tbr
tenetre, Anni esetere, amit a tanfolyam vegefele, vieees diakepek
kfsereteben meseltem el. 6 az az amerikai agykontrollos hblgy, aki
eredmenytelenul programozta az elmetUkre-teehnikaval, hogy ud
varl6ra talaljon, pedig egyeb teruleteken hatalmas sikereket tudha
tott mar magaenak, Vegul megfogadva baratom es tanarom, Ca
rolyn Deal tanaesat, egy napon at leirta minden gondolatat, ami
ezzel a temaval kapesolatban aznap esak eszebe jutott. A szaja is
tatva maradt, amikor estere negy fuzetoldal telt meg esupa-esupa
negatfv allitassal, Ezek utan val6ban alapos gondolat-nagytakarf
tast vegzett, tehat tudatosan figyelte gondolatait es szavait, s amint
rajtakapta magat egy negatfv tartalmu gondolaton vagy mondaton,
rbgtbn tbrblte es pozitfv gondolattal helyettesftette be azt. Ket he
ten belul ugy dongtak kbrul a fertiak, mint mezet a legyek!
Anni tbrtenete tehat a napnal vilagosabban bizonyitja, hogy
val6ban kulesfontossagu a gondolat-nagytakarftas, s hogy minden
68
gondolatunk programozza tudatalattinkat. Am ennel tbbbet is je
lez! Azt is mutatja, hogy ha valaki nem relaxal, nem programoz
alfaban, de a gondolatait, szavait, hozzaallasat, egesz bels6 hit
rendszeret val6ban megvaltoztatja egy uggyel kapesolatban, ugy
is elerheti eeljat! Gondoljunk esak Emil Coue m6dszerere! Ma is
rnOkbdik, s abban nem szerepel alfa, esak pozitfv tartalmu monda
10k ismetelgetese. Persze sokkal hatekonyabb az ellazult allapot
ban megfogalmazott, eelra iranyitott gondolat, i1letve gondolatsor,
am erdemes tudatosftani magunkban, hogy anelkul is tudjuk kont
rollalni agyunkat, vagyis tudJuk iranyftani eletUnket!
Az el6bb "hitrendszerr61" beszeltem, De hat vegul is mi a hit?
szerintem azt jelenti, hogy mit gondolok az adott temar61. Mi a
vagy? Hogy hany gondolatot szanok a napi 60 ezer kbzul az adott
CJgyre. Hiszen ami utan nagyon ahftozom, az gyakran eszembe jut.
S mi mas lenne az elvaras is, mintsem gondolatsor, ami a vege
redmenyre iranyul. Varok az eredmenyre, szamftok ra, hozzaalla
sommal es tetteimmel is jelzem elmem es a vi lag szamara, hogy
keszen allok az ahftott vegeredmeny befogadasara.
Tettet emlftettem, de ahogy Emerson bblesen megallapitja,
"Minden tettUnk ase egy gondolat." Igen, a tettek oka is a gondo
lat! Joggal mondhatjuk hat azt hiszem, hogy aki megtanulta ira
nyftani gondolatait, megtanulta iranyitani eletet!
Hogy milyen gondolatokat forgatunk agyunkban, s hogy mi
Iyen szavakat hasznalunk, az esupan szokas kerdese. Tbbbszbr
megfigyeltem magamon, s gondolom nem vagyok ezzel egyedul,
hogy ram ragadt egy-egy sz6fordulat, gyakran hasznalt kifeJezes,
amit baratomt61, ismer6sbmt61, diakkoromban valamelyik osz
talytarsamt61 gyakran hallottam. Raszoktam arra a sz6ra vagy
kifejezesre, Igen, egyszeruen szokas, automatizmus, hogy milyen
szavakat hasznalunk, am minden sz6 egy-egy - val6sagteremt6
gondolat is egyben! Tudatos odafigyelessel kb, 2-3 het alatt meg
valtoztathatjuk gondolataink, szavaink jelleget, vagyis hozzaalla
69
sunkat. A vice az, hogy ezzel automatikusan valtozni fog hangU_
latunk, s6t testi es lelki egeszsegi allapotunk is!
A hozzaallas megvaltozasanak fantasztikus peldajat lattarn
nemreg Gyuri baratomon, akivel haromeves korunk 6ta ismerjuk
egymast. Ha letezik negativ hozzaallas, akkor Gyurie az volt. SZinte
alland6an panaszkodott, szidta a regi rendszert, szidta az Ujat
megallas nelkul, 6rakon at tudta sorolni, hogy mi a rossz, mi a
a vilagban, az eletben. Nyaron azonban meglatogatta testverel
Malajziaban, s az6ta mintha kicsereltek volna. Legnagyobb elme
nyekent azt mese/te el nekem a repul6terr61 befele jovet, hogy a
malaj emberek csodalatosak. Barmi tOrtenik, mosolyognak, a leg
nagyobb forgalmi dug6ban is nyugodtak maradnak, vadidegenek
re is kedvesen ramosolyognak az utcan, keszsegesen segftenek a
csell6-botl6 turistanak, egy sz6val arad bel61uk a deru es az elet
orom. Gyuri ugy dontbtt, hogy atveszi ezt a mentalitast, mert a
jelek szerint Igy erdemes elni, s az6ta dbbbenetes valtozason ment
keresztUl, termeszetesen el6nyere. A hibakat persze ma is eszre
veszi, rendkivul eles szemu es eszu fertl, csak maskent all hoz
zajuk! A pozitrv gondolkoz6 nem r6zsaszin szemuveget tesz fbI!
Latja a bajt, am ugy dont, hogy a gond helyett a megoldasra, a cel
ra koncentral.
Meggy6z6desem egyebkent, hogy az elkeserft6en rossz ma
gyar betegsegi es halalozasi statisztikai adatok okai kozott kulcs
fontossagu szerepet jatszik az elterjedt deprimaltsag, negativitas,
ami viszont alapvet6en hozzaallas kerdese. Szereny anyagi korul
menyek kozt el6 ember is lehet mosolyg6s es j6kedvu, talan isme
runk is i1yent, ahogy talan olyan gazdag embert is, aki allandoan
csak nyavalyog es panaszkodik. Minden hozzaallas kerdese. Hoz
zaallasunkat legnagyobb mertekben eddig szerintem szuleink es a
televizi6 alakitotta... Nem lenne ideje kezbe vennunk a kormany
rudat?
70
Az elmondottakb61 remelem senki sem azt szurte Ie, hogy
"'165Ieg
eS
relaxalni, mert anelkul is lehet programozni. A relaxalas
an a szervezetUnknek, mint az olaj a gepnek. A testi es lelki
e5Z
5e
g tan legnagyobb titka eppen a lazftas, arr61 nem is be
hogy sokszorta nagyobb hatasfokkal tudjuk programozni
:>;zamit6g
e
punket" alfaban, mint betaban, s hogy az agykontroll
jelensege, peldaul a pszichikus problemafelismeres es a
l\orrekci6 lehet6sege, a fokozott kreativitas szigoruan osszekap
csolodik a melyebb tudatszintekkel. Mondanival6m egy mondat
n csak ennyi volt: erdemes rendszeresen relaxalni, de ha leszok
tal rola, akkor is tudd, hogy gondolataid, szavaid es hozzaallasod
megvalasztasan keresztUl iranyitani tudod eletedet!
:(. :::
Az egyik kecskemeti agykontrolltanfolyam ket igen tanulsagos
brtenetet is hailottam. Egyik tarsunk elmeselte, hogy programozni
kezdte latasa javftasat, mert nagyon szeretett volna megszabadul
ni a szemuveget61. Alfaban sokszor mondogatta: "Elhagyom a
szemuvegemet. Elhagyom a szemuvegemet." Nos, a programo
zas nem maradt eredmenytelen. Ugy elhagyta a szemuveget, hogy
azota sem talalja...
Igen, agyunk val6ban sz6 szerint veszi szavainkat, vegrehaj
lando utasftaskent kezeli azokat. (EzM is annyira fontos a gondo
lat-nagytakarftas.) Mi magunk ugyan sokkal tobbek vagyunk gep
nel, agyunk a jelek szerint megis szamit6gepkent viselkedik. Aki
hasznalt mar eleteben szamit6gepet, az tudja, hogy pontos utasi
tast kell adni a masinanak, kulonben az vagy nem hajtja vegre a
neki szant feladato!, vagy valami teljesen mast csinal, mint amit
szeretnenk. Erdemes hat elmenket is pozitfv, jelen ideju allitasokkal
programozni, alfaban es betaban egyarant. A sz6ban forg6 eset
ben peldau! ajanlhat6 a "Mindket szemem elesen, tisztan lat.",
71
vagy a "Mindket szemem egyre elesebberi, egyre tisztabban lat."
vagya "Napr61 napra jobban latok, hala neked Istenem.", vagy ~
"Napr61 napra jobban latok, egeszseges a szemem." mandat
gyakori hasznalata.
A masik hasznos erdekesseg egy dbbbenetes gy6gyulas tor.
tenete, amiben az agykontroll ugyan csak reszben jatszott Szere.
pet. Azt a gy6gyft6 m6dszert alkalmazta tarsunk, amit reszletese
a nemreg megjelent, Mega/l az AIDS! dmu, izgalmas kbnyvunk [r
Ie. Idezem a kedves hblgyet: "Ot eve tanulom az agykontrollt. 1990
tavaszan kiderult noveremrol, hogy menthetetlen beteg. A raksej.
tek mar kileptek a mehbol, es behal6ztak a kismedencet. Tetezte a
bajt, hogy a budapesti k6rhazban, ahol diagnosztizaltak beteg.
seget, elmondtak testveremnek az igazsagot, amitol a teljesen
bsszeroppant. Alig bfrtuk ravenni, hogy egyezzen bele a tovabbi
kezelesekbe. A terapia utan rettenetes rosszulletei voltak, raadasul
a kontrollvizsgalaton kiderult, hogy hiaba minden. N. professzor ur
megmutatta nekem, testszerte nottek a rakos daganatak.
"Nehany h6napja van csak hatra. Megpr6balhatnank a gyogy.
szeres kezelest, de felesleges, hiszen csak tovabb kfnoznank"
mondta a tanar ur,
Ekkor kitalaltam egy meset. Megkertem a professzor ural,
mondja neki azt, hogy mivel mar nem annyira fiatal, 59 eves, a
rakos sejtek szaporodasa is lassabb, s [gy val6szfnu, hogy nem is
rakbetegsegben fog meghalni.
Hazahoztam n6veremet hazunkba, es elkezdtem lelket verni
bele, erosftgettem a meset.
- Tenyleg, a prof is i/yesmit mondott .. - sz61t remenykedve. Sze
genynek azonban szbrnyO rosszulletei voltak, barmit is evett. (A
besugarzas elpusztftotta a belbolyhokat.) Hanyt, es pokoli hasi
gbrcsbk kinoztak.
Elkezdtem lekuraztatni. (Delel6tt alma- es keyes ceklale, del
utan csak zbldsegle.) Ezt birta. Megszuntek a rosszulletek. Pr6bal
72
rn a folyekony-pepes etrendet: ismet jbttek a panaszok. K ~ d
:arn elalro!. Sok h6nap utan sikerult, mar tudott enni pepes etelt, .
~ kes
6bb
szilardabb etelt, de csak vegeta!iust. Ennek bt eve! No
verern most a beteg ferjet apolja otthon. En pedig halatelt sziwel
gondalok azokra, akik az Agykontrollt es a Testkontrollt megirtak."
* * *
Uj tanfolyami kezikbnyvet irtam Gabor batyam segitsegevel, mert
ugy ereztUk, hogy a reginel sokkal gyakorlatiasabb kbnyvre van
szOkseg ahhoz, hogy a kurzus utan magabiztosan jarjuk utunkat.
Olyanra, ami konkret es vi/agos utmutatast ad a Silva-m6dszer
hasznalatahoz. Kedvcsinal6kent rbvid reszlet - dr. Bernie Siegel
amerikai sebesz tanacsai - az uj agykontrolltanfolyami kezikbnyv
bel:
HOGYAN BETEGEDJ MEG?
1. Ne figyelj a testedre! Egyel rengeteg haszontalan, karos hatasu
etelt, igyal sokat, szedjel minel tbbb gyogyszert es kabft6szert,
valtogasd gyakran szexualis partnereidet, s ne hasznalj veluk
ovszert, s mindenek elOtt erezz mindezert mely bOntudatot! Ha
feszult vagy es faradt, ne figyelj ada, inkabb tegyel ra meg egy
lapattal!
2. Eletedet tartsd jelentektelennek es ertektelennek!
3. Olyan dolgokat csinalj, amit nem szeretsz, es nagy ivben kerulj
minden tevekenyseget, ami neked brbmet szerezne, amire Iga
zan vagysz! Kbvesd a kbrnyezetedben el6k tanacsait, igazodj
elvarasaikhoz, s kbzben lasd magad nyomorultnak es remeny
telen esetnek!
4. Tarts haragot, es legy rendkivul kritikus, kulbnbsen bnma
gaddal szemben!
73
5. Eleteddel kapcsolatban gyakran gondolj remiszt6 lehet6se_
gekre, s rag6dj rajtuk minel hosszabban! Minden pillanatOdban
- de legalabb id6d nagy reszeben - agg6dj!
6. KerOld a mely, tart6s, bens6seges kapcsolatokat!
7. Valamennyi problemad miatt masokat hibaztass!
8. Ki ne nyilvanftsd erzeseidet es velemenyedet nyfltan! Ugy Se
ertekelne senki. .. Ha egy m6d van ra, lehet61eg ne is tUdd
hogy val6jaban milyen erzesek is elnek benned! '
9. Fojtsd el magadban a humorerzek legenyhebb megnyilvanu_
lasat is! Elvegre az elet csbppet sem nevetseges, nemdebar!?
10. Nagy fvben kerOlj minden valtoztatast eletedben, ami elege
dettsegerzessel vagy brbmmel jama!
* * *
Nemreg ujra elolvastam egyik kedvenc kbnyvemet, az "Uttalan
utakon"-t. Dr. Scott Peck, amerikai pszichiater frta meg a hetvenes
evekben, es mOve hosszu eveken keresztOI slager volt az amerikai
kbnyvpiacon. (Ujabban "A jaratlan ut" cfmen lehet kapni - bar gon
dolom kbnyvtarakban is hozzaferhet6.) Nem friss kbnyv tehat, de
mivel temaja a lelki fejl6des utja, ami hitem szerint legfontosabb
dolgunk itt a Fbldbn, es mivel a jelek szerint az emberi lelek as
problemakbre nem valtozik olyan sebesseggei, mint mondjuk a
muszaki berendezesek, a technika, azt hiszem a kbnyv ma is
id6szeru.
Scott Peck a hagyomanyos pszichoanalfzist hasznalja gy6gyf
tasa eszk6zekent, amit sokan mar nem tartanak korszerunek as
eleg hatekonynak. Nem vagyok pszichol6gus, ezert nem akarok
es nem is tudok igazan erdemben hozzasz61ni ehhez a kerdeshez.
A:z. azonban teny, hogy az agykontroll, peldaul az alomkontroll
technika reven, a nagyon id6igenyes pszichoanalizis id6tartamat
radikalisan lecsbkkenti. Sokszor a tanfolyamon is megemlftem dr.
74
Clancy McKenzie vilaghirQ amerikai pszichiater nevet, aki elme
elte nekem, hogy a nala korabban atlagosan negy evet igenyl6
5szichoanaifzis legtbbb esetben nyolc h6napra rbvidOlt Ie, ami6ta
~ l i e n s e i t el6szor e!kOldi a Silva-fele agykontrolltanfolyamra. (A kH
ens sz6t hasznaltam, es nem a pacienst, mert a kozhiedelemmel
ellentetben nem csak az jar pszichol6gushoz, aki elvesztette a lelki
egyensulyat, hanem aki a fejl6des - konnyunek nem mindig nevez
heto - utjan szakavatott segft6re vagyik.) Megjegyzem mas kOlf61di
as magyar pszichol6gust61 es pszichiatert61 is azt hallottam, hogy
apszichoterapiaban atlagosan ket ev nyereseget jelent, ha az i1leto
elvegezte az agykontrollt.
Miert hozom sz6ba Scott Peck kbnyvet? Mert olvasasakor
olyan dolog jutott eszembe, ami velemenyem szerint hatalmas le
net6seget jelent a lelki problemak gyokeres kezeleseben. Mirol van
sz6? Arr61, hogy tapasztalat szerint a legtobb komoly lelki prob
lemank oka a gyerekkorunkban minket ert traumatikus hatas. Mi
nel kisebb korban tbrtent a felzaklat6 esemeny, annal melyebb
nyomot hagyott az lelkOnkben es aztan egesz eletOnkben. Nagyon
gyakori paldaul, hogy nem kaptunk eleg figyelmet, eleg szeretetet
kiskorunkban, vagy hogy nem kfvant gyermekkent j6ttOnk a vilag
ra. Na es akkor mi van? - merOI fer talan sokakban. Ha fgy t6rtent,
hat fgy tortent, es kesz. Ezen ut61ag mar nem lehet segfteni.
A jelek szerint lehet. Hogyan? Ha melyebb tudatszintre eresz
kedQnk, alfaba, es mintegy "atfrjuk" gyerekkorunkat. Laborat6riumi
tudatszintOnkbn, kepzeietbeli oroknaptarunk segftsegevel vissza
lepOnk abba az id6be, amikor a traumatikus esemeny tOrtent, vagy
amikor a gyengM szeretet, figyelem elmaradt eletOnkbol. Ezt kb
vet6en kepzeletben ujraeljOk azt a helyzetet, azt az idoszakot, am
most mar pozitfv iranyban megvaltoztatott m6don. Tudatalattink
ugyanis a jelek szerint nemigen tud kOlbnbseget tenni kepzelet es
val6sag kozott, es nekem ugy tOnik, hogy csak a jelen idot ismeri.
Azt javaslom tehat, hogy ha valamilyen fajdalmas, felzaklat6 191
75
menyt eltQnk at, akar kisgyerekkorunkban, ami erzesunk szerint a
jelenlegi eletQnket is megkeserfti, akkor melyebb tudatszinten
menjunk vissza abba az idobe, es pozitfvan megvaltoztatott m6.
don "vetftsuk Ie" Jelki szemeink elott tbbbszbr a m6dosftott jele.
netet! Gondolatban eljuk at ujra az akkori esemenyeket, de mos
mar megvaltoztatott formaban! Errol a lehetosegrol egy regebbi
Alfajar6kban ugyan mar esett sz6, s ott az angol agykontrolloktat6
John Newman es egyik tanitvanya konkret peldaival igazoltuk i ~
ennek a mentalis folyamatnak a tenyleges gy6gyhatasat. Mie
hozom akkor ujra sz6ba ezt az bngy6gyft6 lehetoseget?
Mert szinte mindannyian szenvedunk egy olyan, nagyon jelen
tos gyermekkori hatast61, ami megneheziti mai, felnott eletQnket.
Ez a trauma pedig nem egy felzaklat6 esemeny, hanem valaminek
a hianya. Legtbbben LJgyanis keves dicseretet kaptunk gyerekko
runkban, s ezM az bnbizalmunk nem lett eleg eros. Maig fUlem.
ben cseng peidaul egy kedves felnott ismerosbm hangja, aki ne.
hany eve a kbvetkezoket mondta: "Tudod, Laci, nekem szinte be
kell rugnom ahhoz, hogy be merjek menni egy boltba vasarolni ... "
(J61 mutatja a pelda azt a - szakemberek altai j61 ismert - ossze
fUggest is, hogy az alkoholizmus kUlcsfontossagu gyokere a serult
enkep, a keves onbizalom.)
Tovabb sONasztotta bnbizalmunkat az a - tbbbnyire nem ke
ves - rombol6 kritika is, amit legtbbben viszont bosegesen meg
kaptunk gyerekkorunkban. Marpedig a szakemberek egyetMenek
abban, hogy az egeszseges, eros onbizalom, az ep enkep kulcs
fontossagu ahhoz, hogy sikeresek legyunk az eletben. (A sikeres
seget most a sz6 legteljesebb, legmelyebb ertelmeben Mem,
vagyis az Melmes, tartalmas, minel teljesebb elet elesere, s nem a
felszfnes, latsz61agos sikeressegre gondolok.) Termeszetesen nem
bekepzeltsegrol, nem onhittsegrol beszelek, hanem arr61 a bels6
biztonsagerzesrol, arr61 az erot es stabilitast ad6 mely hitrol, hogy
meg tudok birk6zni az eletemben elem kerulo feladatokkal.
76
Marpedig a jelek szerint az bnbizalom nem dontes kerdese.
Nern el8g ugy dontenem, hogy mostant61 kezdve elegendo bnbi-
Irnarn van, s att61 fogva val6ban magabiztos leszek. Az elme
~ e l y e b b szintjen dol el ez a kerdes (is)! A gyerekkori, fo/eg a
kiSgyerekkOri hatasok eredoje, hogy ki mennyi onbizalommal ren
delkez
ik
. John Roger es Peter McWilliams szerint - akik a magya
rul sajnos meg nem jelent amerikai konyv, az "Egyetlen negatfv
gondo
lat
luxusat sem engedheted meg magadnak!" cfmO mO
szerz
oi
- az alapkerdes, hogy gyerekkorunkban mennyi szidast,
iIIetve rnennyi dicseretet kaptunk. Velemenyuk szerint alapvetoen e
ketto aranya szabja meg onbizalmunk mMekenek alakulasat. S
legyOnk oszintek, legtobbunknel ez az arany nem eppen kedve
zo...
.Mit dumal ez? Hogy ellazu/tan sokszor kepzeljem el magam
gyerekkent, es kepzeletben halljam, ahogy a szuleim es tanaraim
megdicsernek, hogy milyen ugyes es okos vagyokT - merul fel
talan sokakban a kerdes. Igen, ezt javaslom. Ilyen m6don ugyanis
azt hiszem sokkal melyebb es tart6sabb pozitiv valtozast hoz
hatunk letre eletLinkben, mint azt elso hallasra gondolnank. Az
egyik legfontosabb gybkerOnket, onbizalmunkat, onbecsulesunket
,Iocsoljuk meg" ugyanis, s annak hatasa eletLink gyakorlatilag min
den terOleten meg fog mutatkozni. Ketelkedsz? Javaslom, tegyel
pr6bat! Artani biztos nem art...
A gyerekeidet pedig, vagy ha pedag6gus vagy, akkor tanftva
nyaidat, javaslom, dicserd minel gyakrabban! T6bbet segitesz ez
lei nekik, mint elso pillanatban gondolnad, mert az egyik legMe
kesebb utraval6val latod el oket felnott eletLikre: egeszseges bn
bizalommal.
* * *
77
A villamolvasas ugyan nem tartozik szorosan veve az agYkont.
rollhoz, azonban sok kerdest kapok ezzel kapcsolatban is. Meg.
jegyzem szoros a kapcsolat a villamolvasas es a Silva-m6dsz
e
.
kozott, hiszen Paul Scheele, a m6dszer kidolgoz6ja is agykont.
rollos, es ugyanolyan m6dszerrel javasolja a rendkivUli sebessegQ
olvasashoz szUkseges ellazulast, mint amit a tanfolyamon mi is
megtanultunk.
Az egyik gyakran felvet6d6 kerdes: ,,6aj-e, ha fot6olvasas k6z.
ben nem latom elesen a betOket?" Nem, nem baj. A lenyeg, hog
y
a szUkseges el6keszUlet utan ellazu[tan, megis egyfajta koncentralt
allapotban ("mandarinsapka"), tavolba nez6 tekintettel vegignez
zem az frott o[dalakat. A lapozast lehet61eg egyenletes Utemben
vegezzUk, es kozben erdemes monotonan kantalni magunkban
vagy felhangosan pI. azt a pozitfv allftast, hogy "Laza vagyok, la
pozok, latom az egesz lapot!" Furcsa, de tudatalattink akkor is vil
lamgyorsan befogadja a hatalmas mennyisegu frott informaci6t, ha
fejjel lefele tartjuk a konyvet! (Ennek az a haszna, hogy ilyenkor
kevesbe jelentkezik a kfsSrtes, hogy szemUnk raf6kuszaljon egy
egy sz6ra.)
A sikeres villamolvasas egyik [enyeges titka, hogy el merjuk
hinni, val6ban kepesek vagyunk ra. Ehhez javasolnek egy jatekos
kfserletet, ami egyebkent a nyelvtanulashoz is hasznos. Fotool
vasd nehanyszor a sz6tart, majd tedd fol magadnak a kerdest:
mondjuk az "asztal" sz6 vajon a sz6tarban a jobb vagy a bal
oldalon szerepelt? Hallgass els6 bekattan6 otletedre, vagyis meg
erzesedre! TegyUk fel az jut els6re eszedbe, hogy a jobb oldalon.
Utana tedd fel magadban a kerdest: azon az oldalon a jobb vagya
bal oszlopban volt a sz6? Megint hallgass intufci6dra, figyeld meg,
mi jut eszedbe els6re! Ezt kovet6en tedd fel magadban a kerdest:
az oszlop fels6 vagy als6 felen szerepelt a sz6? Figyeld meg,
milyen gondolat kattan be els6nek, majd ellen6rizd, j61 emlekeztel
e! Vizsgalj meg igy minel tbbb sz6t, es meg fogsz lep6dni, milyen
sokszor helyes az igy jov6 valasz! Azt is megtapasztalod majd,
78
ho9Y minel tobbszbr fot60lvasod a sz6tarat, annal tObb pontos
talal atod lesz.
Ez ajatekos gyakorlat egyreszt megnove[i hitedet, hogy tudat
lattid val6ban Ie tudta fenykepezni az irott oldalakat, s ez a meg
ar6s6d6tt hit noveli villamolvasasod eredmenyesseget is! Masreszt
~ e j l e s z t i intuici6dat, ami - tudjuk j61- az elet minden terUleten hasz
noS kepessegUnk. VegUI, s nem utols6sorban, fejleszti nyelvtuda
sodat, n6veli sz6kincsedet.
A legtbbb kerdest azonban az aktivalassal kapcsolatban ka
pom, vagyis, hogy mikent tudjuk a tudatos elme szamara el6hivni
atudatalattiba bezudftott adathalmazt. Nos, ennek ket m6dja van:
aspontan es az iranyftott, "kezi vezerlesu" aktivalas. A spontan ak
tivalasra hadd meseljem el sajat, tanulsagos elmenyemet. Fot6
olvastam egy temakorben nehany kbnyvet, majd meg is feled
keztem r6luk. A kovetkez6 heten tbbb, nagyon eredeti otletem ta
madt a temaval kapcsolatban. Gondo[atban vallon veregettem
magam, hogy lam, milyen j6 formaban vagyok mostanaban... Az
tan esett Ie a tantusz, hogy hoppa, en az uj otletek zomet a fot6
olvasott kbnyvekb61 szerezteml (6aratom szerint egyebkent ez az
igazan hatekony o[vasas, mert az olvasottak nyilvanval6 m6don
beepUltek gondolkodasomba, val6jaban magameva tettem az 0[
vasott gondolatokat.)
A Villamolvasas cimu kbnyvet elolvas6k tobbseget azonban,
f61eg a diakokat, az iranyftott, tudatos aktivalas erdekli. Ennek titka
annak megMese, hogy az aktivalas aktiv folyamat!!! Paul Scheele,
am6dszer kidolgoz6ja a kovetkez6ket mondta nekem ezzel kap
csolatban: "Sokan elkovetik a kovetkez6 hibat: fot6olvassak az
adott sZbveget vagy konyvet, majd leulnek egy Ures papir ele, hogy
elmeterkepezzek az olvasottakat. es csak varnak es varnak. Az
aktivalas ennek epp az ellenkez6je: aktivv8. valunk, s mindig vala
milyen konkret celt fogalmazunk meg magunkban. 6elevetjUk ma
gunkat a kbnyvbe, a felfedez6 kfvancsisagaval szuperolvasunk es
79
lemerOIOnk, ujra meg ujra, fgy szedjOk ossze azokat az inforrna_
ci6kat, amelyek agyunkat ismet ingerOletbe hozzak, Ezt kovetoen
agyunk aztan val6ban elkezdi letrehozni a megfelel6 agysejtko2i
kapcsolasokat. "
Aktivalaskor tehat nem arra kell varni, hogy minden hirtelen
eszOnkbe jusson, hanem konkret kerdessel a fejOnkben, reszben
megerzesOnkre hagyatkozva, reszben a szuperolvasas es Ierne
rOles technikajat alkalmazva keressOk a k6nyvben a kerdesre a
valaszt. Amint megtalaltuk, ujabb kerdest fogalmazunk meg el
menkben, es keresOnk tovabb, Erdemes - f61eg tanulas eseten - a
megtalalt valaszt elmeterkepen is r6gziteni! (Az elmeterkepezes a
sikeres, gyors es tart6s hatasu tanulas egyik legjobb eszkozel)
Aktivalas k6zben a kezem Ogyebe teszek nehany szfnes tollat es
egy nagy, sima papirlapot, s a fejemben megfogalmazott kerde
sekre megtalalt valaszok alapjan arra rajzolom-irom az elmeter
kepet. Utana erdemes esetleg egy ujabb, most mar kisebb, torna
rebb elrendezesu elmeterkepre atalakftani az el6sz6r keszitett vaz
latot.
A lenyeg tehat, hogy megMsuk, az iranyftott, "kezi vezerlesu"
aktivalas aktiv folyamat! [gy beszel err61 Paul Scheele: "A fot6ol
vasas olyan, mint amikor megteremtjOk az egesz vilagot behal6z6
telefonrendszert, kabelekkel es muholdkapcsolatokkal. Az aktiva
las ebben a hasonlatban annak felel meg, amikor egy konkret ker
dessel a fejOnkben hasznalatba vesszuk a kiepftett rendszert, el
inditjuk hivasunkat, jelet kOldOnk ebbe a hal6zatba, s fgy agyunk
meg tudja teremteni a sZOkseges agysejtk6zi kapcsolatokal.
Minden villamolvas6t arra biztatok, hogy az aktivalas soran legyen
aktrv, legyen konkret celja, es jatsszon a szbveggel!"
Az6ta mar megjelent a kilenc hangkazettab61, 6t kbnyvb61 es egy
tOkorb61 a116, Hazi villamo/vasas-tanfo/yam cimu csomag, Kaphat6 a
Hattyuhaz (I. ker, Hattyu u, 14,) AgykontroliOzleteben, illetve utanvei
tel megrendelhet6 az Agykontrolliroda telefonszaman (1/488-0118).
80
BefejezesOI meg nehany hasznos tanacs Cl diakoknak Paul
scheele-tol: "Azt javaslom a diakoknak, hogy a tanulas megkez
desekor fordftsanak ket-harom percet a k6vetkez6kre: helyezzek
maguk ele a sZOkseges k6nyveket, fOzeteket, majd tegyek 6nma
guk szamara nagyon vilagossa, hogy most pontosan mit is fognak
tanulni! Ezutan hunyjak be a szemOket, es jussanak ellazult, megis
eber, koncentralt allapotba, mert ily m6don jutnak hozza tudatalat
tijuk hatalmas erejehez! Ekkor elkezdhetik a tanulast, celszeruen a
villamolvasast hasznalva, de ha anelkOI tanul valaki, akkor is job
ban boldogul feladataval ilyen nyugodt, koncentralt allapotban. Husz
vagy harmine perc mulva erdemes szOnetet tartani, meg akkor is,
ha j61 megy a tanulas. Legjobb ilyenkor f6lallni, mozogni, fizikailag
as szellemileg egyarant eltavolodni a tanulast61, hogy az uj infor
maGi6 beepOlhessen, integral6dhasson, majd r6vid szOnet utan
folytassuk a tanulast! A 30-40 perces tanulasi ciklusok tehat lazi
tassal es koncentralassal kezd6dnek, eros koncentraci6val jar6
id6szakkal folytat6dnak, majd szOnettel fejezodnek be, Ha fgy
kezdenek tanulni, egyre vilagosabba valik majd szamukra is, hogy
elmenk mennyivel t6bbre kepes, mint eddig hittOk,"
* * *
Neha ugy gondolok magunkra, agykontrollosokra, mint "tudat
alattink mern6keire", EletOnket ugyanis sokkal nagyobb mertekben
iranyftja elmenk automatikusan, akaratunkt61 fOggetlenOI muk6d6
resze, az ugynevezett tudatalatti, mint a tudatos resze. Azaltal,
hogya tanfolyamon megtanultunk nehany egyszeru, am rendkivOI
hatekony technikat, megtanultunk hatni tudatalattinkra, s azon ke
resztOI eletOnkre. A tUdatalattinkra azonban nemcsak alfaban
megfogant gondolatainkkal es gondolati kepeinkkel hatunk, ha
nem eberen is, kimondott szavainkkal es ki nem mondott, sot
sokszor magunk szamara sem tudatosul6 gondolatafnkkal. Ez
81
ut6bbit "paratudatos" gondolatoknak nevezi Peter Kline, a rnar
megjelent, rendkfvul jelent6s kiadvanyunk, a Zseninek szulettOnkf
cfmO k6nyv fr6ja. Ezek a gondolatok ugyanis tudatossagunk hata
ran huz6dnak meg, es csak akkor vesszuk 6ket eszre, ha ki
mondottan figyelunk rajuk. R61uk b6vebben meg a kes6bbiekbe
frok, mert annyira jelent6sek, hogy erdemes veluk kulon, alapo_
sabban is foglalkozni.
Most a szavainkr61 sz61nek nehany sz6t, mar csak azert is
mert reg6ta ad6s vagyok egy fgeretemmel. Egy budapesti havi
talalkoz6n megigertem, mindent megteszek, hogy kiderftsem, rne
Iyik az a tizenket sz6, i1letve kifejezes, amit el6adasaban dr. George
DeSau, amerikai pszichol6gus csak a "piszkos tizenkeM"-kent
emlegetett, s amelyek hasznalatat a kudarcok es problemak kUlcs
fontossagu forrasanak nevezte. Betty Perry segftsegevel hozza
jutottam vegre a "piszkos tizenkett6" -hoz, sa hozzajuk Wzott meg
jegyzesekhez es tanacsokhoz is. (A megjegyzesek azt magyaraz
zak meg, hogy ezek a szavak, illetve kifejezesek val6jaban mit aka
dalyoznak meg vagy mit kend6znek el. EzM is nevezik a listan
szerepl6 szavakat, illetve kifejezeseket sokan a 12 "blokkoI6nak"
es "maszkfroz6nak".) Lassuk hat a kerulend6 "piszkos tizenkett6"-t!
1, Igen, de... azt a jelentest maszkfrozza, hogy: Egyetertesz
velem vagy nem?
2. Megpr6balom... Mondd meg inkabb vilagosan, megteszed
vagy nem!
3. Nem tudok... meggatolja a kreativ gondolkodast. Tedd fol in
kabb magadban a kerdest: "Mit tennek, ha tudnek... ?"
4. VaI6szlnUleg... azt maszkfrozza, hogy "hozzunk dontest!"
"Val6szinOleg nem leszunk keszen hatarid6re. Korabban se si
kerult hatarid6re vegezni, tehat nyilvan most se fog." Vigyazz,
mert az ilyen mondatok onbeteljesit6 j6slatkent mOkodhetnek!
Hozzatok inkabb dontestl
5. Barcsak... azt maszkfrozza, hogy idot es energiat pazarolunk
82
multbeli esemenyekre. Tedd fol inkabb a kerdest: "Milyen lepe
sekre van most szukseg?"
6. Kellett volna... id6fecserlest maszkfroz, Valtoztasd at a kovet
kez6 kifejezesre: "Akkor nem tetWk meg, de lassuk, most mit
tegyunkl"
7, Lehet... az irany es a szandek hianyat leplezi. Tedd WI inkabb
a kerdest: "Mit kell tenni? Mikor fogod tudni?"
8. Soha - blokkol6 hatasu sz6, ami lezarja a lehet6seget, hogy uj
m6don kozelftsunk az adott ugyhoz.
9. Mindig - ugyanaz vonatkozik ra, mint a nyolcadikra, a sohara.
A "mindig" a nagy feljogosit6.
10. Lehetetlen - szinten blokkol6 sz6, Kioltja a kreativ otleteket.
Kerdezd meg magadt61: "Ha megis lehetseges volna, mit ten
nek? Mit tehet tarsasagunk minden egyes tagja, hogy menjen
aszeker?"
11. Kell - blokkol6 hatasu sz6, Elfojtja a kreativitast, es haragot szul.
12. HUlyeseg - blokkol6 sz6, Valaszolhatod ra: "Erdekes, vajon
miert tartod annak?"
Nem vagyok babonas, ezert hadd tegyek a listahoz tizenhar
madikkent egy, szerintem nagyon jelent6s, lehetOleg szinten keru
lendo kifejezest: nem tudom. Erdemes megfigyelni, milyen elter
jedt - ma meg - a hasznalata. Pedig ez is blokkol. Gatolja, hogy
utananezz a dolognak, lezarja a kfvancsi kereses folyamatat. He
Iyette en tobbnyire a "hat ez kerdes" vagy a "kerdeses" kifejezest,
iIIetve sz6t hasznalom,
* * *
Uj ev, uj elet! Sokan fogadkozasokkal kezdik az uj evet, eltervezik,
m ~ es mikent csinalnak mostant61 maskent, de legyunk 6szintek,
legtobbszor bizony hamar visszacsusszan minden a regi kerek
vagasba... Hogyan hasznalhatjuk agykontrolltudasunkat arra, hogy
ezuttal maskent tortenjen?
83
A titok nyitja, hogy eredmenyesen tUdjunk hatni arra a "tudat_
alattinkra", amelyik alapvetoen megszabja szokasainkat, kesztete_
seinket, hangulatunkat, automatizmusainkat - szinte egesz eletunk
alakulasat. Tudatalattinak szoktuk nevezni elmenknek ezt a hatal_
mas regi6jat, nem mintha sz6 szerint melyen lenne, hanem men
kiesik a tudatos elme hataskorebol, mert az az akarat szamara
kozvetlenul, nemigen hozzaferheto. Kozvetve azonban igen, S Ie:
nyegeben eppen ennek mikentjet tanftja az agykontroll!
"Ha az akarat es a kepzelet osszeUtkozesbe ,kerul, mindig a
kepzelet kerul ki gyoztesen" - mondja Emil Coue. Igy igaz. A kep
zelet ugyanis erzelmeket general, s tudatalattink - kicsit talan kis
gyerek m6djara - a jelek szerint mindig a nagyobb 6r6mmel jfu6
allapotra t6rekszik! Ha peldaul eld6ntod, hogy az unnepek alatt
nem eszel edesseget, mert mar fgy is sok a fOI6s kil6d, de latod,
ahogy gyerekeid moh6n es j6izuen majszoljak a di6s bejglit , es
elkepzeled a mazsola, a cukros di6massza es a reszelt narancshej
csodalatos izharm6niajat, el6bb-ut6bb meggyoz6d magadat, hogy
egy szelet meg nem a vilag vege, s mar nyulsz is a talca fele. (Egy
szelet utan persze nem allsz meg...)
Mi hat a megoldas? Amit a szokaskontrollnal tanultunk: tedd
kepzeleteddel, mely tudatszinten, a lehetO legvonz6bba, legkiva
natosabba azt az allapotot, amit tudatos d6ntesed alapjan el
akarsz erni, es filmszerCien, erzekletesen eld bele magadat sokszor
a celkent kiWzott allapotba, mintha maris elerted volna azt! Minel
t6bb erzelmet viszel a kepzel6desbe, annal jobb, hiszen az or6mre
szomjas "kormanyosod" (tudatalattid) akkor menthetelenul arra ira
nyftja eleted "haj6jat". Ahhoz, hogy tart6s legyen a valtozas, erde
mes egy h6napon keresztUl naponta ezt tenni, f61eg akkor, ha egy
sokeves, melyen rogzult automatizmust akarsz atprogramozni.
Tanacsos jelen idejCi, pozitfv allitasokkal is kiegeszfteni a prog
ramozast.
Laura Silva - az Elmenk univerzalis ereje cimu, nyolc hangka
84
ttas hazi tanfolyami anyagban - egy kitUno trukkel egeszfti ki a
::nacsot: tedd elviselhetetlenul taszit6va a nem kfvant allapotot o/y
rnodon, hogy elkepz:led magad egy h 6 n ~ p , egyev, ket ev mulva a
'elenlegi, rosSZ szokasoddal!
) sokak rossz szokasa peidaul a halogatas. Hadd adjak befe
jezes
ul
ennek megvaltoztatasahoz harom egyszerCi, am muk6d6 j6
tanacsot:
_ Tfz napig ird 6ssze reggelente az aznapi legfontosabb teendo-
Idet, valaszd ki k6zuluk a legkellemetlenebbet, es kezdd azzal!
(Meglatod, kiderul, hogy val6jaban nem is olyan razos ugyek azok.)
_ Fogadd meg, hogy minden levelet csak egyszer veszel a ke
zedbe!
_Amikor kimondod a "majd" szot, r6gton csereld ki "most"-ra, es
cselekedj is annak megfelel6en! Ezt persze a j6zan esz szabta
hatarokon belul tedd, hiszen nyilvan nem lehet sz6 szerint minden
esetben azonnal cselekedni.
Az elonyos valtozashoz sok sikert kivanok!
* * *
Egy kedves, videki ismeros6m fianak vagy harom eve kiujult az
agydaganata, amit nehany lwei korabban kioperaltak. A:z. ideg
sebesz meglehetosen remenytelennek latta a helyzetet, es ujabb
mutetet javasolt. Baratom elvitte egy meltan hires, kitUno magyar
termeszetgy6gyaszhoz, aki ugynevezett pszichosebeszeti avagy
f,zellemsebeszeti mutetet hajtott rajta vegre. A nagyfiu hal'lstennek
az6ta is tokeletesen j61 van.
Mi volt ez a "mutet" es miert hatott? A termeszetgy6gyasz meg
tanftotta baratom fiat j6 melyen ellazulni, ugy, hogy azert k6zben ne
aludjon el - ez szerencsere k6nnyen ment, mer! a gyerek egyuttal
termeszetesen az agykontrolltanfolyamot is elvegezte -, majd ezen
a melyebb tudatszinten elkepzeltette vele, hogy kioperalja sajat
85
11
1
11
I
I
fejebol a daganatot, es tOzben elegeti azt. Ismerosek a m6dsze
elemei? Nem csodalom, hiszen a laborat6riumban tOrteno
gyftas vagy gy6gyftas soran mi is hasonl6t teszunk. J6 melYen
ellazulunk. amikor sokkal befolyasolhat6bb, "programozhat6bb'
az az elmenk, illetve agyunk, amelyik az bsszes szervunk mUkbde_
set iranyitja. es valamilyen, szamunkra erdekes es az ahftott Valto_
zast hihetove tevo modon elkepzeljuk a sikeres beavatkozast, majd
a vegeredmenyt.
Hogy is tanultuk a tanfolyamon, melyek az elme vilagaban a
perdbnW tenyezok? Igen, a vagy, a hit es az elvaras. (Szerintem az
elso ketto a lenyeg.) Vagyott-e a fiatalember a gyogyulasra? Nana!
Plane, hogy Damoklesz kardjakent - vagy inkabb szikejekent - ott
lebegett feje fblbtt egy olyan mOtet komoiy lehetosege. amit egy
szer mar volt "szerencseje" atelni. Hitte-e, hogy meg tudja valtoz
tatni a testet? Valamennyire feltetlenul. hiszen elvegezte az agy
kontrolltanfolyamot, s ennek kapcsan megtapasztalt nehany meg
lepo dolgot, illetve hallotta masok - a mai atlagember szemszbge
bol nezve - szinte csodanak tOnG sikeret. Hitet erosftette az a teny
is, hogy egy hires, sok nagyszerO gy6gyftasi eredmenyt felmutatni
tud6 es nem utolsosorban kedves, melegszfvO szakember vezette
az uton. A gyogyulast hihetobbe es elvarhat6bba tette a kitOn6en
megvalasztott gondolati kepsor is. melynek soran a beteg testszo
vetet elegette. Miert? Mert sokszor atelt. hetkbznapi tapasztala
tunk. hogy amit elegetUnk, az megsemmisul. Pontosan ez volt a
cel: megsemmisfteni a daganatot. "Hiszem, ha latom!" - szoktak
mondani. Pontosan ez tbrtent. Baratom fia latta - termeszetesen
lelk! szemeivel -, hogy eleg, megsemmisul a daganat, s ezert el
hitte. S mivel elhitte, a valtozas az anyag vilagaban meg is tbrtent!
"Hited meggyogyftott!" - mondta Jezus szamtalanszor. Igen. a
hit jelenti talan a legfontosabb kulcsot a siker eleresehez. Azt tud
juk elerni, amit elerhetonek hiszunk, s eppen hitUnk erositeset szol
galjak a kulbnfele. szfnesen elkepzelt laboratoriumi folyamatok is.
86
Reszben pedig azt, hogy teremt? kepzeletUnket. gondolatainkat
adott ugyre tudjuk f6kuszalni.) Am a hit, ez kincset era valami,
. en kenyes "j6szag". Gondozni. apolni, nbveszteni kell, ha nagy
akarunk elerni az agykontrollal. Amikor 1989 karacso
nyan, a Gy6gyfthatsz cimO kbnyv fordftasa kbzben azt olvastam.
ho9y agykontrollal ailitolag meg az idojarasra is hatni lehet, egnek
alit ahajam. "Na. alljon mar meg a menet!" - gondoltam. "Ami sok.
al saki Ezt mar nem hiszem el." Ma mar tudom. hogy bizonyos
mertekig meg ez is lehetseges, mert szamtalan olyan dolgot ta
pasztaltam azota, ami megnbvelte az elme erejebe vetett hitemet,
iIIeNe az evek soran sok megmagyarazhatatlannak velt jelenseg
miertjere is valaszt kaptam vagy talaltam. S amit ertunk, azt
hisszuk is.
Igen, erdemes a hitet apolni, gondozni. fokozatosan erosfteni.
Hogyan? Kezdjuk az egyszerObb technikakkal, pl. az ebredes
kontrollal! Sokan megtapasztaltak, hogy maguktol is fblebredtek a
klvant idopontban. ezert viszonylag hiheto a technika. Ennek elle
nere meglepo. tehat hitunket nbvelo hatasu, amikor mondjuk ne
9yed hatkor. a programozott idopontban pattan ki a szemunk. Ez a
kicsit nagyobb hit segiteni fog, hogy el merjuk hinni, val6ban bssze
talalkozunk ismerosunkkel, ha vagyunk a talalkozasra es az elme
tOkre-technikaval erzekletesen programozzuk azt. Ez is bejbn.
Hoppa! Ez mar aztan val6ban meglepa! - mondjuk, s az ateltek
hatasara hitUnk meg nagyobb, meg erosebb palantava csepere
dett, lehetove teve meg nagyobb sikerek elereset.
Ha mar palantat emlegetek. ismet tanacsolom a tanfolyamon
emlitett babcsfraztatasos kfserlet elvegzeset, hiszen az kezzel
foghat6an erosfti meg elmenk erejebe vetett hitUnket. Erdemes to
vabba masok sikeret olvasni. ezert is adtuk ki az Agykontrolls/
kerek es a Hetkoznapi csodak cimO kiadvanyunkat. Tovabba
erdemes fUzetben gyOjteni sajat sikereinket, hiszen legyunk aszin
tek, a legmeggyozabb a sajat, szemelyes tapasztalat.
87
Mondanival6m lenyege tehat: nbveld hitedet! Hidd el,
vagy raj
* * *
Aranyos es elgondolkoztat6 levelet kaptam minap a bajai tanfo_
Iyamon Zsellerne Solymos Martat61: "Ha egy no el akar menni agy_
kontrollra, hosszu ideig tep6dik, hogy mikent mondja meg ottho
n
es mib61 fizesse ki. Ha sikerul befizetnie, hosszan hallgathatja
kornyezeteben el6k, velemenyet. A szomszSdok: Lam, milyen j6
neki, hogy rgy raer! Ugy latszik, nines mas dolga. No meg mi masra
is koltene a penzet!? Miel6tt elmegy, elrendezi a gyerekeket
megszervezl felugyeletUket. Ket napra el6re megf6z, s amikor
dobva hazaer, hallgathatja a szegeny ferj panaszat, hogy mit kellett
neki atelnie egesz nap. Gyorsan finom vaesorat keszft, hogy eny
hitse buntudatat. Elmosogat, kitakarftja a lakast, bepakolja a mo
s6gepet. Meset mond szegeny, elhagyott gyermekeinek, s meg
hallgatja, hogy ki kit bantott egesz nap, s mar nem is olyan fel
dobott. Aztan hallgathatja a esipkel6d6 megjegyzeseket, es ha van
meg energiaja, lemegy alfaba.
Ha apuka megy agykontrollra, mindenki orul. Vegre valami j6
lesz! Tan tobb tUrelem, megSrtes, nyugalom. Reggel gyors szend
vicscsomagolas, hisz a szellem mellett a testet is taplalni kell! Par
biztat6 sz6, este finom vacsora, mert szegeny elfaradt. A gyereke
ket addigra j6 letenni aludni, ne zavarjak az ahltatos perceket. 6
most alfaba megy! Ilyenkor nem szabad zavarni!
Laci! Nem lehetne ezt is kicsit atprogramozni?"
Marta kerdesere ket sz6val feleltem: Asszonysorsfordft6 tanto
Iyam. Ezt agykontrolltanfolyamot vegzett es meg nem vegzett hol
gyeknek egyarant ajanlom.
De hogy ne csak a holgyeknek javasoljak tovabbkepzesi lehe
t6seget, hadd meseljem el, mit mondott a napokban Hegedus Eta,
88
koZismert, kitOn6 termeszetgy6gyasz es spiritualis tanft6, aki bu
havi talalkoz6nkon egyik alkalommal vendegunk volt:
_ Laci! Ez az Elmenk univerzalis ereje cfmO kazettas albumotok
gyszeruen fantasztikus! Sok remek anyagot olvastam es hallot
mar, de a lenyeget ez foglalja ossze a legjobban! Minden sza
igaz! Aki ezeket a gyakorlatokat vegigesinalja, az allftom, hogy
kOl6nleges eredmenyeket fog elerni! Megtanit arra is, hogy mikent
lehet rnegkerd6jelezni es teljesen atalakftani a hetkoznapi val6
sagunkat. Az agykontrolltanfolyam hatasara peldaul sokan meg
bocsatanak haragosaiknak, de lelkuk es elmejuk melyen megis
flyoma marad a haragnak. Az Elmenk univerzalis ereje megtanit,
/1ogyan lehet ezt is eltavolltani, mikent lehet teljesen pozitfwa alaki
tani a negatfvumokat. Igazi bels6 rendet teremt! Ennel jobbat
nangkazettan en meg nem hallottam! Szerintem sokan nem is tud
jak, rnekkora kincset rejt ez az album!"
Akinek fblkeltette az erdekl6deset Eta velemenye, a nyolcka
zettas, kezikonyves albumot megvasarolhatja a Terra Centerben
(ara 7800 Ft), vagy megrendelheti postan, ha penzesutalvanyon el
kUld cfmunkre 8300 Ft-ot. Megjegyzem, egyik szerzoje, Jerry Sea
vey a kazettan elmondott m6dszerrel tUntette el peldaul szegy
csontdaganatat es szokott Ie a heroinr61. De nemcsak ongy6gyi
tasr61 esik benne sz6, hanem a fogyast61 kezdve a szokasok
megvaltoztatasaig szinte mindenr61.
* * :::
Andris fiam, aki ma mar 17 eves, elsok kozt vegezte el az agy
kontrolltanfolyamot. Az6ta id6nkent hasznalta az agykontrollt, t6bb
nyire azonban flem. Nem erOltettem. Mostanaban viszont megint
rakapott. "Regebben, ha fajt a fejem" - meselte a napokban -,
"szintemre mentem, majd a laboromba, es elkepzeltem egy digi
talis kijelzesO fejfajasmer6t. Lattam, ahogy egyre kisebb Meket
mutat a masina, vegUI nullat. Neha elmult tole a fejfajasorn, sokszor
89
azonban nem, ezert aztan el is ment a kedvem az agykontrallo_
zastol.
Mostanaban egyik nap nagyon fajt a fejem. Ezuttal ket aranyos
tbrpet hfvtam a laboromba, s a fajdalmat hatalmas fekete kot6mb_
kent Jelenftettem meg. A ket t6rpe nekiugrott esakanyokkat, es fo
kozatosan szetbontottak, majd talieskakkal elhordtak a koram_
fekete monolitot. Egeszen beleizzadtak! Kijbttem a laboromb61, es
kepzeld, nyoma sem maradt a fejfajasomnak!"
Andris azota teljes sikerrel mulasztotta el baratai fej- IS has
fajasait is a ket kedvene tbrpikeje segitsegevel, s ezert ma mar ujra
lelkesen hasznal(gat)ja az agykontrollt.
Fiam tapasztalata szamomra azt erositi meg, hogy val6ban er
demes SZlnesen, erdekesen, jatekosan megjeleniteni a valtozas fo
Iyamatat, mert Igy jobban az ugyunkbn tudjuk tartani elmenk te
remto erejet. A masik tanulsag, hogy erdemes a valtoztatast tabo
runkban olyan m6don elkepzelni, ami viszonylag hihet6ve, s igy
elvarhat6bba teszi az ahftott eredmenyt. Gyakran tapasztaljuk,
hogy amit aprankent elhordunk, peldaul fbldkupaeot, az annan
valoban eltUnik. Azt is sokszor megtapasztaltuk mar mindannyian,
hogy egy-egy eel elereseert altalaban kemenyen meg kell dolgaz
m Gondolom ezen OkOK miatt is bizonyult sokkal hatasosabbnak a
torpes modszer, mint a digitalis kijelz6s.
Lehet persze, hogy valakit61 teljesen idegen a tbrpek gonda
lata. Neki talan az testhezallobb, ha kepzeleteben langsz6roval 01
vasztja el a zsfrtbmbnek elkepzelt fajdalmat vagy betegseget, s az
a lefoly6n keresztUl tavozik. Javaslom, mindenki hagyatkozzon sa
jat fantaziajara - ami egyebkent alfaban sokkal-sokkal elenkebb -,
es ugy kepzelje el a folyamatot, ami szamara egyreszt hihet6bbe
es Igy elvarhat6bba teszi a cel elereset, masreszt eleg erdekes ah
110Z, hogy figyelmet tekosse! Kivanok hat kellemes "jatszadozast"!
:;: :;: :::
90
pR. KiGYOS EVA TANAcSAI
AZ agykontrollosok kulbnbbz6 osszejbvetelein sok emberrel be
szelgetek. Az ut6bbi id6ben tbbb olyan dologr61 hallottam, amit61
ros
sz
erzeseim tamadtak. Meseltek olyan hazcsoportr61, ahol az
6ssz
e
jbveteleken nem a megismert technikak gyakorlasat tartjak
fontasnak, hanem az ezoteria es misztika kbrebe tartoz6 kepes
segeik kialakftasat. Volt alyan tarsunk, aki az ujsagban hirdette,
hogya mult es jbv6 latasa alapjan 1000 forintert barki problemajan
segrteni tud. Egy fiatalember tanulasi zavarrat kuzd6 gyermekek
szamara (szinten dfjazasert) meditaci6kat tartott.
Valamennyiunk erdeke, hogy megpr6baljunk egyutt gondol
kozni az agykontroll helyet illetoen, es elhataroljuk magunkat attal,
ami nem tartozik a Silva-m6dszerhez, raadasul veszelyes is lehet
az ember lelki egyensulyara.
Tbbb, mint husz eve dolgozom pszichol6guskent, fgy nem
csak erdekl6desem, hanem mindennapi tevekenysegem is abba
az iranyba vezetett, hogy minel tbbb ismeretet szerezzek az ember
lelki-szellemi mukbdesenek tbrvenyszerusegeirol. Az Igy bssze
gyult tapasztalatom iratja most velem ezeket a sorokat.
A masadik evezred vegehez k6zeledve az ember valtoz6ban
van. Az a hatalmas intellektualis fejl6des, ami szazadunkat jellemzi,
sokakat mar nem tolt el egyertelmu brbmmel, hiszen ahhoz a mu
szaki-teehnikai fejlettsegen alapul6 tbmegtermeleshez vezetett el,
ami nem boldogit. Ketsegtelen el6nyei mellett vastbrvenyekkel haj
szol a birtaklas kenyszere fete, elsorvasztja az emberi kapcsota
takat, stresszhez vezet6 elethelyzeteket, hajlektalan, ehez6 emberi
roncsokat es egyre sulyosabb betegsegeket teremt. Mindez egyre
91
92
tbbb embert fordft az bnmagahoz visszatalalas igenye, a bels'
harm6nia, a lelki elmenyek keresese fele. J
A nyugati vilagban 20-25 eve indult el az a lelki-szellemi aran _
lat, ame/yet a Vfzbnt6 koranak neveznek. Ez az, elnevezes arra
6sregi hagyomanyra utal, amely szerint a Nagy Ev 26000 fbldi eVet
is a tizenket csillagjegy alapjan lehet korszakokra osztani. A rnost
bekbszbnt6 2150 eves id6szak a Vizbnt6 jegyeben telik. Hatez
e
ev utan ez az els6 ismet emberformaju jelkep, es j61 szimbolizalja
helyzetUnket, hogy bnpusztitasunk megfekezesere, fennmarada_
sunkra csak a teljesse val6 ember l<epes.
Az bt erzekszervvel felfoghat6 vilagunkr61 naponta b6vut6, ha
tal mas informaci6tbmeget gyujt bssze a tUdomany, es val6ban le
nyugbz6 felfedezeseket tesz. Pontosan ezM ertelmetlen, hogYa
tudomany jobb esetben szemermesen nem vesz tudomast az al
ta/a megmagyarazhatatlan dolgokr61, s6t inkabb az jellemz6, hogy
ostobasagnak, csalasnak min6sfti azt. fgy hat nem segfti azt a
tenylegesen zajl6 folyamatot sem, amelyben az emberi tUdatvilag
megmozdu/t, es a tbbb evszazada visszaszorftottan benne el6 ke
pessegek ujra megmutatkoznak. Kitbrve az ot erzekszervvel bir
tokolhat6 vilagb61, az ember koveteli kozmikus letenek jogait.
Egy ilyen meretU valtozas kezdeten az utkereses rninden
ellentmondasa termeszetes jelenseg. A szels6seges elutasitas es
a kritikatlan befogadas is. A szelfd szavu tanit6k mellett szukseg
szeruen megjelennek a hiszekenyseg vamszed6i es a j6hiszemCi,
de nem megfelelo tudassal rendelkez6 sz6sz616k. A konyvpiacot
elarasztottak a nagyon kulbnbbz6 szfnvonalu ezoterikus tartalmu
irasok. Tanfolyamok tbmegei hfvjak az erdekl6d6ket, es rejtett ke
pessegek felszabaditasat fgerik mindenkinek. Kulbnbbz6 osi tu
dast feltetelez6 keteti tanitasokon nyugv6 meditaci6kat tartanak
sokszor tbkeletesen felkeszuletlen vezetok. Id6utazasokat es rein
karnaci6s elmenyeket fgernek, Es ez mar veszelyes! A hipn6zis es
a mely meditaci6, az emberi tudattalan vagy melytudat tartal
ihaz val6 hozzajutas m6dosult tudatallapot eleresen keresztUl.
kfvancsisagb61, vagy abb61 az elvarasb61, hogy ezzel
problema egy csapasra megold6dik, felesleges megboly
ezeket a mely retegeket. A fejlodes egyetlen alapja az onis
9eret. es annak az embernek, aki ezt az utat jarja, mindaz ami a
tovabblepeshez szukseges, almok, fantaziak utjan a tudataba ke
''I. Az a moh6sag, ami rank, emberekre jellemzo, ezen az uton
nem elore visz, hanem sokkal inkabb bajt okoz.
Szazadunk egyik legnagyobb lelekkutat6ja Carl G, Jung evekig
tarto bnmegismeresi folyamataban a melytudat tartalmainak meg
ismeres
erol
fgy fr: "... a fantaziak val6sagos aradata indult el, en
pedig minden tolem telhetot megtettem, hogy ne veszftsem el taje
kOzod6kepessegemet, es utat talaljak kbzottuk. Tanacstalanul all
tam egy idegenszeru vilagban, mindent neheznek es ertelmetlen
nek ereztem. Szuntelen feszultsegben lItem, gyakran mintha 6riasi
sziklatbmbbk zuhantak volna ram. Egzenges egzengest kbvetett.
Brutalis er6 kellett hozza, hogy kibirjam." Ha ezt lIte at egy olyan
ember, aki j61 ismerte a lelek mukbdesenek tbrvenyeit, akkor mi
Iyen hatassallehet az ilyen elmeny egy atlagos emberre?!
Tapasztalataim alapjan mindazok szamara, akik igenylik bnva
16juk fejleszteset, a Silva-m6dszer biztonsagos segftseget nyujt.
Sajatos, dinamikus meditaci6ja nem a melytudatot bombazza osi
szimb61umok es technikak alkalmazasaval, hanem egy stressz
mentes, relaxalt allapot eleresevel a problemamegoldas szamara
klvan jobb elettani lehetosegeket kialakftani. Gyakorlatainak tbbb
sage nagyon is a hetkbznapi eletUnk megkbnnyfteset celozza: a
fiziol6gias alvas es ebredes biztositasat, a stressz okozta gbrcsbs
fajdalmak megszunteteset, hatekonyabb tanulasi m6dszerek elsa
jatitasat, az emlekezet fejleszteset stb. Lepesenkent vezet el annak
megtapasztalasahoz, hogy intuitiv kepessegeink is felhasznal
hat6ak problemaink megoldasara, Alapveto celja az, hogy a m6d
szer gyakorl6ja problemamegoldasra hangolt, bnbizalommal ren
93
94
delkez6, kreatfv, segit6kesz emberre valhasson. MeghagYJa a nyj.
tottsagot a meg nem ismert horizontok fele, de alapvet6en a min.
dennapi elet csodainak ertekelese fele vezet.
Termeszetesen mindenki maga d6nti el, hogy szamara merm
vezet az lit. Annyit azonban elvarhatunk, hogy ha mas utakon ja;'
ne nevezze azt agykontrollnak.
* * *
JOHN NEWMAN TANAcSAI
Domjan Laszl6: - Hadd kerdezzelek meg John, milyen tanacsokat
tudnal adni a kepzeletbeli laborat6riumunk es tanacsad6ink ered
rnenyesebb hasznalatahoz?
_ A tanfolyam harmadik napjar61 sokan kerdesekkel, ketsegekkel
rnennek haza. Londonban pI. sokan odajonnek hozzam, es meg
kerdezik: - John! A tanaesad6mnak nines area! Vagy: - A tanaes
ad6m nem beszel hozzam! Vagy: - Folyton eltUnik a tanaesad6m!
Vagy: - Nem egeszen ertem ezt a tanaesad6 dolgot. Nem lehet,
hogy esak a sajat gondolatomra fogom ra, hogy a tanaesad6t61
,., ?
Ion.
. Szeretnem el6sz6r elmeselni nektek, hogy eletem kritikus id6
szakaban mikent hasznaltam laboromat es tanaesad6imat. Ez
1980-ban tOrtent, harom ewel azutan, hogy el6szor vegeztem el
az agykontrolltanfolyamot, s ekkor mar egy eve oktattam is a m6d
szert. Valaszlit ele erkeztem. Ugy ereztem, tisztaznom kell eletem
celjat. Sok-sok eve dolgoztam mar ekkor az angol tevenel, a BBC
nel. musorokat irva, szerkesztve, rendezve. Nagyon izgalmas
munka volt - az elejen... Id6vel azonban egyre er6sebben hatal
maba kerftett az erzes es felismeres, hogy munkamnak val6jaban
:<eves a tenyleges haszna, Hetf6t61 pentekig - sajat ertekelesem
szerint - szemetet keszitettem a teveben, aminek a lenyege vegul
is az volt, hogy valamivel kitoltsek, mondjuk egy6ranyi musorid6t.
Ez a musor neha a kerteszkedesr61 sz6lt, maskor a kosartonasr61.
A hetvegeken pedig az agykontrollt oktattam. Minel hosszabb
ideje tanftottam a Silva-m6dszert, annal er6sebbe valt bennem az
erzes, hogy sokkal jelent6sebb a hetvegi munkam, hogy ezzel a
95
tevekenysegemmel lenyegesen jelent6sebb hatast gyakorOlhatok
masok eletere, mint televizi6s ugykadesemmel.
Abban az id6ben azonban meg kevesen jattek el Angliaban _
tanfolyamainkra. Az agykontroll oktatasa ezert nagyon keyes Penz
Cl
hozott a konyhankra, mig a teveben priman megfizettek. Sulyos di.
lemma ele kerultem: sok penzert dolgozzak a tevenek, mikbzben
munkam keyes aramet okoz, vagy foglalkozzak csak a nagyob
arammel jaro oktatassal, ami viszont minimalis bevetelt jelente
csaladi kasszanknak. Ugy ereztem, hogy csak a laborat6riumi tao
nacsad6imhoz fordulhatok segitsegert.
Egyik nap, ebedszunetben, leuItem a tevestudio egy csendes
sarkaba, s alfaba mentem, laboratoriumi szintemre. Azzal a cellal
tettem ezt, hogy tisztazzam eletcelomat. Vazoltam tanacsad6im.
nak a tenyeket, vagyis hogy nem elegit ki a tevemunka, viszont el
kell tartanom csaladomat, etetnem, ruhaznom kell gyermekeimet.
rgy gondolatban azt mondtam tanacsadoimnak, hogy esszeru teo
hat, hogy abbahagyjam az agykontroll oktatasat , s azt programoz
zam, hogy a teveben ertelmesebb, hasznosabb feladatokat kapjak
a jbv6ben, a h8tvegeket pedig a gyerekeimmel toltom. Abban az
id6ben ugyanis hetkoznapokon a teveben dolgoztam, hetvegen
pedig Angliaszerte tanitottam, s igy bizony nem sok id6m jutott
gyerekeimre. Ezt gondolatban elmondtam tanacsad6imnak, majd
faltettem a kerdest: - Mit tegyek? A kerdes foltevese utan kiuresi
tettem elmemet, es szep nyugodtan, csondben vartam.
Tanfolyamot vegzettek sokszor leulnek, laborszintjukre men
nek, es varjak, hogy tanacsadoik beszeljenek hozzajuk. Nemegy
szer tehat felreMik, hogy mikent kaphatjak meg a valaszt jelent6
sugallatot. Sokszor hajlamosak vagyunk tulzottan a figyelesre
osszpontositani, s a figyeles nagy igyekezeteben olykor esetleg el
siklunk a hozzank erkez6 valasz mellett. Azt tanultam meg az evek
alatt, hogy a laboromban laza es nyugodt legyek, es semmifele
er6feszftest se tegyek annak erdekeben, hogy valaszt szerezzek
96
. 'rdes
emre
.
KB Tehat miutan megfogalmaztam a helyzetet, egesz lazan es
LJgodtan ultem a laborban, es hagytam gondolataimat szabadon
nYarnOlni. Tanacsad6im tarsasagaban feltettem a kerdest: - A te
maradjak? A Silva-m6dszert oktassam? Hogyan tbltsek tbbb
;ot gyerekeimmel? Mi eletem celja? Ekkor egy hangot "hallottam",
bar nem igazan hallasrol van szo a hallas sz6 szerinti ertelmeben,
'1iszen nem fizikailag, nem testileg vagyunk jelen laborunkban. In
Ka.b
b
azt kell mondanom, hogy egy hang tudatosult bennem, ami
akovetkez6t mondta: - Tanitanod kell a Silva-modszert!
Mire en fgy feleltem: - Nem, nem, nem! Azt hiszem, nem ertet
retek meg a dolgot! (Kazbevetem: kihez beszeltem ekkor? Kepze
letbeli beszedemet az ugynevezett tanacsadokhoz inteztem, ugyan
'gy, mint ahogy barkihez beszelnek a hetkoznapi eletben is.)
Nem, nem, nem! Azt hiszem, nem Mettetek meg. Meg csak ravid
ideje oktatom aSilva-m6dszert, s az nem hoz eleg penzt ahhoz, hogy
a csaladomat. Irrealis dontes [enne hat t6lem, ha otthagy
nam atevet, es telJes munkaid6mben az agykontrollal foglalkoznekl
EzM hat ujra a tanacsad6imnak szegeztem a kerdest: - Le
gyetek most mar komolyak, legyetek szfvesek Melmes valaszt ad
ni: maradjak-e a tevenel, abbahagyjam-e a tanftast, s mit tegyek,
hogy ertelmet es oromet leljek a munkamban, az eletemben? - Ta
nftanod kell a Silva-m6dszert! - jott ismetelten a gondolati valasz.
Eddig nyugodt, bekes voltam, de ekkor megis kisse idegesse
valtam. Kezdett elfogyni a tUrelmem. Meg ketszer fbltettern ugyan
azt a kerdest. Meg ketszer megkaptam ugyanazt a valaszt. Csal6
dottsagomban kinyitottam szemeimet: - Nem halljatok, mit mon
dok? Felneztem az egre. Aztan ugy gondoltam, nem kell ezzel
Istent zavarnom, fgy inkabb ujra behunytam a szemem. Meg egy
szer foltettem a kerdest, s hozzatettem: - Most mar legyetek sZI
vesek azt a valaszt adni, amit en akarok! Otthon akarok lenni a
csaladommal, de oromet is akarok lelni a munkamban. A valasz
azonban nem valtozott: - Tanftanod kell a Silva-m6dszert!
97
Megadtam magamat. Az esettanulmanyaim es sikereim reve
s tanftvanyaim esettanulmanyai es sikerei reven ugyanis m e g t ~ :
nultam, hogy erdemes megbfzni ezekben a bels6 sugallatokban
Megadtam hat magam, es megkerdeztem: - Rendben, de akko;
azt mondjatok meg, mib61 tartom majd el a esalado;nat? Erre a
kerdesre egy bibliai mondat ugrott be valaszkent: "Az Ur a te pasz
torod, nem szenvedsz fnseget."
Fblkeltem a szekr6[, kimentem a studiobo[, s bekopogta
f6n6kbm szobajaba, ott a BBC-ben. Bejelentettem, hogy felmon_
dok, s a haromhonapos felmondasi id6 vegen elmegyek. - J6!
vagy, John? - kerdezte f6nbkbm. - Tudom, hogya korodbeli ferti
ak atmennek egyfajta "fertiklimaxon". Azt javaslom, egy hetig ve
gyuk targytaiannak a [emondasodat, addig gondold meg a[aposan
a dolgot, es pihend ki magadi
A szintemen ert elmeny azonban annyira er6teljes es valoszeru
volt, hogy magabiztosan visszautasftottam a nagyvonalu ajanlatot,
es kitartottam eredetl elkepzelesem mellett, s ott helyben vegleg
felmondtam a tevenek, f6nbkbm minden tovabbi eszerve ellenere.
Nezzuk meg ezen az eseten, hogy mi tbrtent laborszintemen a
tanaesadoimma[, s vizsgaljuk meg, hogy raeionalis emberkent
hogyan banunk sokszor ezzel a bels6 hanggal, de el6szbr lassuk,
milyen kbvetkezmenyei is lettek az egesz tbrtenesnek.
1. A kbvetkez6 evben olyan munkat vegeztem, ami brbmmel tbltot!
el, s a tevebeli jbvedelmem negyszeresere tettem szert. Az Ur va
loban pasztorom volt, nem szenvedtUnk inseget. A zsoltar igaznak
bizonyult.
2. Laborszinten megfogalmazott egyik vagyam az volt, hogy tab
bet lehessek gyerekeimmel. Ez is teljesult, hiszen hetf6t61 pen
tekig sokkal tbbb id6t tblthettem gyermekeimmel a kbvetkez6
evben, mint a legtbbb, nyolc orat do[gozo apa. Az elmu[t 10-12
evben tehat, nagy brbmbmre, vegigkbvethettem gyerekeim fej
16deset. Ebb61 a szempontbo[ is erdemes volt hat a bels6 hang
98
ra hallg
atni
.
3. Boldogabbnak ereztUk magunkat felesegemmel, mint barmikor
korabban, amikor a "kreatfv" televfzi6 val6jaban destruktfv leg
k6reben dolgoztam. (Gyakori volt ugyanis az ott dolgozok kbzt
a valas, az alkoholivas, a dohanyzas, a nyugtat6k es egyeb
szerek rendszeres hasznalata, nyuzs6gtek a feszult, nyuzott
emberek.)
Az eredmenyeket nezve nagyon hasznosnak bizonyult hat,
nagy mertem hal[gatni erre a laborszinten jelentkez6, bels6 hangra.
Emlekeztek, ahogy megbeszeltem szintemen az ugyet a tanaes
ad6kkal. racionalis felem azt mondta, hogy "Nem! Nem akarom
ezt! En abba akarom hagyni az agykontrolltanftast, de ugyanakkor
alami Melmesebb munkara vagyom a BBC-nel." Tenylegesen a
laborban ultem? Testi fuleimmel hallottam a tanaesadok szavat?
Nem! Sok agykontrollos panaszkodik, hogy lemegy laborszintjere,
ott beszel tanaesadoihoz, de azok soha nem felelnek nekik. Ennek
sokszor az az oka, hogy tenylegesen megszolal6 hangra varunk.
Ez azonban abszurd, irrea[is elvaras! Amikor mi fe[tesszuk a ker
dest, akkor is hangtalanul, magunkban mondjuk e[ azt. Gondo
latban. A valasz megkapasahoz tehat egy ugyanilyen be[s6, gon
dolati nyitottsag kell, hogy hasonlo modon venni tudjuk a feleletet.
Jose Silva szamos laboratoriumi berendezesi targyat ta[alt ki,
hogy segftse bels6, tudatos figyelmunk kifejleszteset. Azert, hogy
er6feszites nelkul venni tudjuk a szamunkra szukseges infor
maci6t. A laboratoriumban Jose - zsenialisan - olyan targyakat
kepzeltet el velunk, amik egyarant kihasznaljak latasi, hallasi es ta
pintasi uton tbrten6 eszlelesi kepessegunket. A viZUcslis esz[elest
szolgalja a kepzeletbeli keperny6, tovabba elkepze[juk az asztalt, a
szeket, a kartotekozokat, eszk6z6ket, pl. gyogyfto berendezese
ket, 5 lelki szemeinkke[ tanacsadokat latunk. A hal[as esatornajat
hasznalja ki a bels6 parbeszed lehet6sege a tanaesadokkal, s bel
56 hallasunkkal vehetjuk a tanaesadok valaszait. Nem ertem, miert
olyan nehez ez egyeseknek, hiszen mindnyajunk fejeben szinte
99
alland6an dial6gus, bels6 parbeszed zajlik. Amikor peidaul ma re
gel elmentel az uzletbe, vagy amikor munkaba indultal,
ban talan beszelgetest folytattal a fanokoddel vagy az elad6v'
Vagy, ha e/ettarsaddal vitad volt, akkor utana val6szfnuleg
fe/idezed a tortenteket, s magadban ujra hallod az elhangzott er.
veket. es ellenerveket, ismet lejatszod mindkett6tOk elhangzot\
szavalt.
Az agykontrolltanfolyamon mi azonban azt tanultuk meg, hog
kepesek legyunk ezen a tudatszinten deduktfv, kovetkeztet6 gOn.
dolkodasra is! Kerdesunkre vegul is csak ugy kaphatunk valaszl.
ha foltesszuk elaszor a kerdest. Jose a tanfolyam negyedik nap:
janak anyagaval tehat arra tanft minket, hogy a laborberendezes
er
es a tanacsad6k segftsegevel vegezzunk esettanulmanyokat, es
fgy ebresszuk fOi kepessegunket, hogy belsa latasunkkal, bels6
hallasunkkal, bels6 erzatapint6 kepessegunkke/ tudjunk informa.
ci6t venni. Amikor kes6bb gyakoroljuk az esettanulmanyt, akkor
eppen ezt a kepessegunket fejlesztjuk tovabb.
A kutatasok azt je/zik, hogy melyebb tudatszinteken mindenki
rendelkezik vizua/is (Iatasi), audialis (hal/asi) es kinesztetikus (erzesi
tapintasi) erzekelesl kepesseggel. Egyikunk inkabb kisse vizuali
sabb, masikunknal a hallasi informaci6 vetele megy konnyebben,
megint mas inkabb a kinesztetikus csatornan igazodik el jobban. A
kinesztetikus csatorna azt jelenti, hogy mikent erzunk egy kerdes
ral, egy ugyr61. Szeretem ezt az embert, vagy nem? J6 erzest kelt
bennem vagy rosszat? Ami engem illet, en az ilyen erzeseket a
hasam tajan tapasztalom meg. Sokan inkabb erzes alapjan tudjak
megmondani, hogy valami j6 vagy rossz. Amikor beleszerette/
mostani hazastarsadba, akkor agyadban nem hallas vagy latas
utjan tudatosult a szerelem allapotanak felismerese, hanem erze
sek utjan vetted azt eszre. Ha a masikkal kapcsolatban rossz erzes
jelentkezik, akkor nem erdemes bsszehazasodni az illetavel ... De
figyeljetek fel a tenyre, es gondoljatok bele ebbe egy kicsit: vegul is
100
eletre sz6/6 dbntest egy erzes alapjan hoztunk meg! EletUnk es
egyik fontos bsszetevoje tehat a kinesztetikus csator
e: de mindnyajan rendelkezunk mindharom csatornaval, meg ha
n is azonos intenzitassal hasznaljuk a harmat.
n Amikor tehat agykontrolloktat6tok arra biztat, hogy gyakorol
'atok az esettanulmanyt, akkor azt nem csupan azert teszi, hogy
problemak megoldasara bsztbnbzzbn titeket, ha
nem ho9y egyre jobban szokjatok hozza a laborszinten tbrtena
infarmaci6vetelhez! Ez fejleszti kepessegeteket, hogy melyebb tu
datszinteken belso valaszt kapjatok kerdeseitekre!
Fussuk at rbviden, mi segfti laborunkban a vizualis, az audialis
as a kinesztetikus informaci6vetelt! Erdemes egyebkent tisztazni
magunkban, hogya harom csatorna kbzul a mi esetUnkben melyik
aleger6sebb, mert akkor eleve inkabb arra hagyatkozunk. Vizualis
segedeszkbz a kepzeletbeli kepernya es a kartotekoz6. Nyisd ki a
kartotekoz6t, s ha erdekel a valasz es alapvet6en vizua/is vagy, ak
kar ne hang utjan vard kerdesedre a feleletet, hanem kepi m6don!
Ha igy nem erkezik valasz, akkor tedd felre a kartotekoz6t, fordulj a
tanacsad6idhoz, es kerdezd meg t61uk a kerdest "sz6ban". Ez mar
a hallasi csatorna. Vagy fogd meg a vizsgalt szemely fejet, tedd
sisakkent a magadera, s ekkor sajat erzesedkent, kinesztetikus
utan kapod meg kerdesedre a valaszt! Olyan eszkbzkeszlet all te
Mt laborunkban rendelkezesunkre, ami barmely kerdesunkre, a
harom agybemeneti csatorna egyiken, megadja a valaszt.
Szilard meggy6zodesem, hogy amikor alfaba megyunk, s a
belsa hangban bizva vesszuk a melybal, a belulral jbva informa
ci6t, akkor tiszta valaszt kapunk, olyant, ami fUggetlen az egot61,
az ental. Egonk alapvetaen betaban mukbdik elenken. Ezen a
tUdatszinten, alfaban, tehat sokkal tisztabb informaci6forrashoz
jutunk el.
Nyomonkbvettuk sok tanftvanyunk sorsat, hogy megtudjuk,
mikent hasznaltak eletUkben laborat6riumukat, s kiderult, hogy so
101
kan rendkivul kreatfvan es sikeresen alkalmaztak a labor nyujtotta
lehet6segeket. Elmeselem nehanyuk tanulsagos tOrtenetet.
Egy angol agykontrollos ferti vallalkozasa csaknem totalis csod.
be jutott. Teljesen maga alatt volt, romokban hevert, ketsegbe_
esetten kfnlodott. Az aggodas gyakorlatilag betegge tette. Labo.
ratoriumi szintjere ereszkedett, hogy javftsa egeszsegi allapotat.
Laborszintjen azonban varatlanul remek, vadonatuj 6tlete szuletel
arra vonatkozoan, hogy mikent lehetne olyan mOanyag zacsk6t
kesziteni, amiben fagyasztott Mirelite borsot lehet tarolni. Mi kaze
van a fagyasztott borsot tartalmazo mOanyag zacskonak embe.
runk egeszsegehez? Olyan 6tlete tamadt alfaban, ami lehet6ve
teszi, hogy ha a haziasszony nem hasznalja fel a fagyasztott bors6
teljes mennyiseget, akkor egyszerOen vissza tudja zami a mOa
nyag zacskot. Egyfajta kett6s csomagolasrol van szo, bar nem
ismerem a reszleteket, nem vagyok csomagolastechnikai szakem
ber. Teny azonban, hogy egy eredeti, vadonatuj 6tletet talalt ki
ezen a szakteruleten. Henry szabadalmaztatta 6tletet, es eladta
azt egy nagy cegnek. Nagyon komoly 6sszeget fizettek Me, ami
vel talpra allitotta vallalkozasat, s ett61 egeszsegi allapota is rende
z6d6tt!
Hadd mondjak el nektek meg egy szemelyes elmenyt a ta
nacsad6kkal kapcsolatban. Megkerlek Laci, nagyon tapintatosan
es szalonkepesen fordftsad, hogy milyen egeszsegugyi panaszom
volt korabban ... Spasztikus kolonszindr6mar61 van ugyanis sz6,
vagyis "g6rcs6s vastagbel-tUnetegyuttesem" volt. Magyarul: ha
ideges lettem, akkor a vastagbelem szinte sz6 szerint g6rcsbe
randult. Mondhatom, ugyancsak fajdalmas elmeny, s ilyenkor vi
harsebesen WC-re kellett rohannom...
Gyerekkorom 6ta kfnzott ez a betegseg. Annyira reszeve vaIt
eletemnek, hogy gyakorlatilag hozzatartoz6mkent gondoltam ra.
Tulajdonkeppen nem is voltam tudataban annak, hogy beteg va
gyok. Kanadaban egy alkalommal peldaul a SZiklas-hegysegben
102
forgattunk egy filmet, amiben szineszkent szerepeltem egy hfres
kollegammal. A filmforgatas vegen a film gy8.rtasvezet6je nagy
szabasu fogadast rendezett tiszteletUnkre. Ott ultem a vacsora
asztalnal felesegemmel, Jane-nel, el6ttunk a t6merdek etel, amit a
f6n6k felesege keszitett. Ott ultek a hfres szfneszek, peldaul July
Christi is, es t6bb mas, neves filmsztar. Megettuk a levest. Meg kell
jegyeznem, hogy korabban meglehet6sen magamnak valo, kisse
szegyenl6s ember voltam. Nem elveztem, ha nagy tarsasagban
kellett vacsoraznom. Ha pedig kellemetlenul ereztem magam, ak
kor a belem garantaltan g6rcsbe randult. Ott ultUnk tehat a ren
dez6vel, gy8.rtasvezet6vel es a t6bbi szinesszel az asztal k6rUl.
Akkor egyebkent meg nem ismertem a Silva-m6dszert. Ereztem,
hogy a feszultseg hatasara vastagbelem nyuglalanul mocorog. A
fajdalom fokozatosan er6s6d6tt, vegul mar szinte elviselhetetlenne
valt. Nem akartam, hogy latszodjek rajtam a kfnl6das, ezM er61
telett "angol mosolyt" kenyszerftettem arcomra. Egy id6 mulva
azonban egyszerOen elajultam, es arcommal az el6ttem all6 pUly
kas taiba zuhantam. A gy8.rtasvezet6 felesege remulten kialtott fel:
,Te j6 eg! Valaki megmergezte az etelt[" Szerencsere felesegem,
segftseggel, kicipelt a mosd6ba.
Kepzeljetek el, hogy amikor munkahelyemen, a BBC-nel vala
milyen el6ben k6zvetftett mOsort csinaltunk, amit egyenes adas
ban nezett tizenketmilli6 ember, akkor az adas kezdete el6tt husz
perccel vastagbelem "bekapcsolt". A t6bbiek remulten kiabaltak:
"Hova tOnt John Newman? Hoi van John Newman?" Hoi lettem
'Jolna, ha nem a WC-n? S amikor az illemhelyen hallottam, hogy
utanam kutatnak, akkor vastagbelem allapota termeszetesen meg
tovabb romlott ... Az adas kezdete el6tt 6t perccel valahogy megis
assze tudtam szedni magamat, es kikecmeregtem a mellek
helyisegb61. Ne tudjatok meg, milyen "elmeny" volt ez az allapotl
Amikor 1977-ben el6sz6r vegeztem el az agykontrolltanfolya
mot, akkor eszembe se jutott, hogy ezt a gondomat valaha is
103
104
megoldhatom a laboromban. Az. egeszet' egyszeruen elkerulhe.
tetlen allapotnak tekintettem. Egy nap azonban leesett a tantuS2:
mi lenne, ha megpr6balnam alkalmazni a Silva-m6dszert ennek a
gondnak a megszOntetesere? Szintemre mentem, es elkepzelte
a feher keretes tOkrbt. Megjelenitettem benne a tbkeletes, eges2.
seges vastagbel kepet, illetve inkabb ugy mondom, gondolata
Harom h6napig programoztam. Semmi valtozas. - Hogy van ez?_
gondoltam magamban. - Hat nem azt tanitottak nekOnk a tan.
folyamon, hogy az elmetOkre-technika mukbdik? Hogy a feher
keretes tOkbrben vizualizalt kep megval6sul?
Tudjatok, vannak olyan Ogyek, amiket ha a feher keretes to.
kbrbe helyezOnk, val6jaban sokkal melyebb szinW programozast
igenyelnek. Ugy dbntbttem, megpr6balom, hogy ahelyett, hogy
vastagbelem jelenlegi al/apotanak megvaltozasat kepzelnem el a
feher keretes tOkbrben, laborat6riumomba megyek, es megkere.
sem problemam gy6keret. Az. okot akartam megtalalni, es ott akar.
tam valtoztatast vegrehajtani.
Kepzeletbeli laboromban, ahol mint tUdjatok, ott all brbknap.
tarunk is, elkezdtem visszalapozni a naptarban. Visszamentem egy
evet, megvolt a gbrcsbs vastagbel. Meg egy evet vissza, akkor is
meg megvolt a betegseg. Egeszen 1949-ig lapozgattam vissza
fgy. Ez volt az els6 ev a visszafele haladasban, amikor vastagbelem
meg nem volt beteg, legalabbis laborat6riumi szintemen ezt esz
leltem. Ekkor elindultam az idoben elorefele. Eloszbr 1950 januar
jahoz leptem. Ekkor mar megvolt a gbrcsbs vastagbel, a fajdalma
is szinte ereztem. Fbltettem magamban a kerdest: - Mi tbrtent ve
lem 1950-ben, trzeves koromban?
SzOleim szamomra a legjobbat akartak, es elkOldtek benn
lakasos iskolaba. 1950 januarjaban vonultam be a kollegiumba,
Angliaban, ha azt akarod, hogy a gyereked kival6 oktatast es ne
vel est kapjon, akkor bennlakasos iskolaba (boarding school) kOI
dbd. SzOleim ugyanugy a legjobbat akartak szamomra, mint ahogy
ti is nyilvan a legjobbat igyekeztek adni sajat gyerekeiteknek. An
ak erdekeben, hogy ezt megfizethessek, lemondtak uj ruhakr61,
nut6r61. Kezenfogva elvittek ebbe az intezmenybe. Laborat6riu
alfaszinten, el6jbtt mindaz az erzes, amit akkor, tfzeves
,<oromban ateltem. Emlekeztem, ahogy belepOnk a hideg, barat
sagtalan epOletbe. Emlekeztem, ahogy ott Olbk egy hatalmas te
remben. Hat gyerek volt meg rajtam kivOI a szobaban, s egy asztal
korOI OltOnk, Jelen volt az elbljar6nk, aki fekete kalapszerusegben
es fekete kbpenyben elenk. Fblemelte karjait, es ijeszt6, mely
hangjan megsz6lalt: "Udvbzbllek benneteket." Kepzeljetek el, mi
,yen gondolatok es asszociaci6k jelenhettek meg nekOnk, tizeves
gyerekeknek a fejeben, ahogy ezt a szettart karu, fblenk tornyo
sul6, komoly, fekete ruhaju fertit neztOk! Kivert minket a veritek...
Ontbtt nekOnk egy-egy csesze teat, ami olyan izu volt, mint a mo
50gat6le. "Hoi a mamam?" - egyre csak ez jart a fejemben.
Este bevonultunk a hal6szobaba. Akkoriban meg nehez id6k
jartak Angliaban, s a csokolade, az edesseg luxusnak szamitott,
hi5zen orszagszerte keves volt az elelem. Mamam utraval6ul sOte
menyt sOtbtt nekem, amit dobozba csomagolt. A dobozt az
agyam ala tettem. Az. agy volt a szigetem, az en terOletem, s a sO
temenyes doboz jelentette szamomra a kapcsolatot mamammal.
Szomoru sziwel lehajoltam a dobozert, hogy kivegyek bel61e egy
kis sOtemenyt, amikor az igazgat6 belepett az ajt6n, kivette a sOte
menyt a kezemb61, es elvitte a dobozt is. Tizeves kisfiu voltam. Az.
egesz ejszakat atsfrtam, csendben, hangtalanul. Megengeded-e
fiukent, hogya tbbbi fiu lassa rajtad, hogy sirsz? Emlekszem, hogy
a tbbbi agy felol is szipogast lehetett hal/ani ... A szOleink persze a
legjobbat akartak szamunkra.
Mi hianyzott nekem akkor ott? A szeretet. Nem volt ebben az
iskolaban szeretet, csak: "Tedd eztl Tedd azt! Figyelj!" Hoi itt a sze
retet? Hoi itt a lagysag, a kedvesseg? Nyoma sem volt. Most mar
lalan sejtitek, hogy az angolok erzelmileg miert olyanok, ami
Iyenek...
105
Egy ewel kesobb egy nap hasmenesem tamadt. Nagyon fajt a
hasam. Elmentem az orvosi rendel6be, ahol az apolon6 fogadott.
Az apolon6 lenye alit legk6zelebb az iskolaban ahhoz, ami nekern
a mamat jelentette. Adott valami hasmenes elleni gyogyszert. Ha
tott. Keves morfiumot is tartalmazott a keszitmeny. Nagyon kelle
mes erzest okozott.
K6vetkez6 heten, amikor ismet maganyosnak ereztem ma
gam, ujra hasmenesem tamadt. Visszamentem az apolon6hoz
akit61 ismet kaptam orvossagot. Eveken keresztUl ment ez fgy. S
fgy laboratoriumi tudatszintemen vilagossa valt szamomra, hogy
vastagbelbetegsegem szfntisztan pszichoszomatikus jelenseg, amit
a bennlakasos iskola okozott, es azt a celt szolgalta ott, hogy egy
kis figyelmet es szeretetet kapjak!
Ugy d6nt6ttem, hogy laboromban ujraelem eletemnek ezt a
szakaszat, de most maskent, mint annak idejen t6rtent. Amikor
otthagytak szuleim ezzel a moslekizO teaval es a riaszto kulseju
tanarral az iskolaban, es elmen6ben az ajto m6gul integetve azt
mondogattak, hogy "Szervusz Johny! Szervusz!", akkor ugy d6n
t6ttem, hogy megvaltoztatom a tortenet folytatasat. Laboromban,
feher keretes tUkr6mben, a t6rtentek helyett azt kepzeltem el, hogy
szuleim nem tUnnek el az ajto m6g6tt, hanem odajonnek hozzam,
felkapnak, es rakiabalnak a tanarra: - Nem! Nem hagyjuk itt a
fiunkat! Hazavisszuk magunkkal!
Ezt a jelenetet sokszor elkepzeltem laboratoriumi szintemen a
feher keretes tUk6rben, es kepzeljetek, azota egyetlen egyszer
sem jelentkezett vastagbelg6rcs6m! Nem hatasvadaszat celjab61
meseltem el nektek, hanem a t6rtenet tanuisaga miatt. Lehet
ugyanis, hogy a ti eletetekben is akad olyan problema, aminel
erdemes visszamenni a gyokerhez, es hasonloan kezelni az ugyet.
Egyik tanftvanyom, egy londoni, 62 eves h6lgy, hihetetlenul so
kat kinlodott alvaszavaraval. Minden letezo altatot vegigprobalt,
ami csak kaphato, s amikor el]6tt tanfolyamunkra, szamara ott ert
106
het6 modon a lenyeget az alvaskontroll-technika jelentette. Min
dent elkovetett, hogy mOkodjon. Ketsegbeesetten probalkozott. A
ketsegbeesetl" persze azt is jelenti, hogy olyankor nem alfaban,
hanem betaban vagyunk. Fel ewel a tanfolyam utan odaj6tt hoz
zam, es fgy szolt: "John, minden este alkalmazom az alvaskont
rollt, megsem mukodik!" Azt feleltem: "Fura, hiszen masoknak mu
k6dik!" Sokan elmeseltek, hogy egyszer-ketszer hasznaltak, es
azota remekul elalszanak.
Azt javasoltam ezert, hogy keresse meg alvaszavaranak okat.
Aznap este otthon laborszintjere ment, es naptara segftsegevel
ugyanugy visszasetalt az id6ben, mint en. Masnap visszajott: - Azt
hiszem megtalaltam a megoldast. Tizenegy eves koromig kellett
visszamennem. Akkoriban Malajziaban laktunk. Egyik este szuleim
elmentek otthonro/, s en egyedul maradtam a hazban. Mar alud
tam, amikor egy ferti bet6rt a hazunkba, Bej6tt a szobamba, es
megeroszakolt.
Laborszintjen rajott a h6lgy, hogy azert alszik el nehezen, mert
tudat alatt valojaban ebren akart maradni, hogy ne valjon vedtelen
ne egy esetleges ujabb bet6r6vel szemben! Azt javasoltam, hogy
menjen szintjere, nezzen szembe a tortentekkel - ne tagadja Ie a
val6sagot, ez nagyon fontos -, majd valtoztassa azt meg. Meg
tette. Elkepzelte a jelenetet, de most ugy, hogy szulei korabban
erkeznek haza, es karjukba veve megvedik 6t. Fontos az esetben,
hogy laborszintjen a holgy visszament 11 eves koraba, az akkori
gondolkodasmodjaba, s ehhez kepeket, hangokat es erzeseket is
f6lidezett, hogy minel valoszerubben ujra tudja elni a helyzetet. Ezt
kovet6en egy hetig rendszeresen elkepzelte a m6dosftott jelenetet,
s ett61 kezdve meg az alvaskontrollra sem volt szuksege, mert a
tovabbiakban mar minden este k6nnyen alomba szenderult, es
melyen, pihentet6en aludt!
Alert meseltem el nektek ezeket a peldakat, hogy jobban
megertsetek, hogyan lehet jol kihasznalni a kepzeletbeli laborato
107
rium lehet6segeit. Tehat amikor mi, oktat6k azt mondjuk a tanfo_
Iyam negyedik napjan, hogy az esettanulmany masok es onma_
gunk gy6gyftasara szolgal, az igaz, de amikor arra biztatunk, hog
y
"gyakoroljatok, gyakoroljatok, gyakoroljatok", akkor az azt is jelenti
hogy a laborat6rium valamennyi eszkozenek hasznalatat
jatokl A gyakorlas arra is szolgal, hogy raj6jj, melyek azok a la
boreszk6zbk, amelyek szamodra a legmegfelel6bbek, attal fU996.
en, hogy inkabb vizualis, vagy auditiv, vagy kinesztetikus "uzem
m6dban" hasznalod els6dlegesen agyadat. Ily m6don pedig,
ahogy mar tapasztaltatok vagy majd megtapasztaljatok, nagyon
jelent6s valtozast tudtok elemi eletetekben, es "mellesleg" sokkal
hatekonyabb gy6gyft6kka is valtok.
* * *
Beszelgessunk egy kicsit az elmetUkre-technikar61! Fogadni mer
nek, hogy valamennyien hasznaltatok mar. Vannak k6ztetek, akik
6riasi sikereket enek el ezzel a technikaval, am neha tal an azt ta
pasztaltatok, hogy semmi sem t6rtenik. Mi lehet vajon az ut6bbi
aka? Val6jaban rengeteg lelektani es metafizikai ismeret bujik meg
ennek a technikanak a hattereben. Amikor elkezded hasznalni az
elmetUkre-technikat, akkor val6jaban az 6nfelfedezes, a lelektan es
a metafizika utjara lepsz, s egy hosszu utazast kezdesz meg.
Sokan azt hiszik, hogy csak el kell kepzelni a jelenetet, s az
meg fog t6rtenni. Szerencsere ez nem mindig van igy. Mien mon
dam, hogy szerencsere? Mert ha belegondolsz, az emberi agy
egyarant produkal pozitiv es negativ gondolatokat is. Agyunk az
id6 nagy reszeben sajnos negatfv dolgokat gondol, s6t mentalis
kepekben meg is jeleniti azokat. Hadd mondjak erre egy peldat!
Legt6bbeteknek nyilvan van gyereke. Emlekezz csak vlssza!
Hanyszor fordult e16, hogy lanyod vagy fiad elment otthonr61, talan
nem is tudtad, hogy hova, vagy talan elkene a csalad aut6jat, s
108
azzal hajtott el? Hanyszor fordult e16, hogy szeret6, gondos szu
lokent agg6dtal, hatha valami baj a gyerekkel, es minden
tele sz6rnyuseg jutott az eszedbe? 0 azonban szerencsere megis
rnindig hazaj6tt, vidaman es egeszsegesen. Hal'lstennek azok a
szornyu kepek, agg6dva elkepzeltel, nem tbrtentek meg,
nem kbvetkeztek be, Es mivel megtanultad az agykontrollt, az ese
rneny utan raj6hettel, hogy hoppa, val6jaban masszivan negatrvan
gondolkoztal agg6dasod idejen!
Emlekszem, velem is el6tordult ilyen eset. Felesegem uj aut6t
vett, es 17 eves Jim fiam, aki harom napja szerezte meg a jogosft
vanyt, megkerdezte, hogy kblcsbnveheti-e a kocsit. Megkapta a
rnamajat61, mire en rbgtbn elkezdtem agg6dni, vajon nem lesz-e
valami baj. Elkepzeltem ezM alfaban, hogy fiam aznap este egesz
segesen hazaer. Ennek a kimenetelnek a val6szfnusege eleg nagy
volt. Es val6ban egeszsegesen M hazar Csak eppen nem tul bol
dogan... Azt ugyanis elfelejtettem programozni, hogy az aut6 is
biztonsagban legyen. Nos, ket horpadassal hozta vissza a kocsit...
Szamomra ez az eset azt bizonyftotta, hogy erdemes megle
het6sen pontosan megfogalmazni celunkat. Persze fontosabb volt
szamunkra az, hogy 6 maga epsegben hazaten, mint az, hogy a
kocsi ket helyen behorpadt.
Hadd kerdezzem meg, hanyatokkal fordult e16, hogy vizuali
zaltatok valamit a feher keretes tUkbrben, vagytatok is ra, s egy id6
mulva megis azt kellett konstatalnotok, hogy nem enetek el ce
lotokat? Ugy latom eleg sokatokkal. Kbsz6nbm az 6szintesege
teket. Gratulalok, ugyanis csatlakoztatok az emberi fajhoz... Mi,
emberek, ugyanis val6jaban rendkivul bonyolult "masineria" va
9yunk. Hallottatok a hasonlatr61, miszerint az emberi agy olyan,
mint egy fantasztikusan bsszetett felepftesu szamft6gep. Megfi
9yelhetUnk azonban egy 6riasi kulbnbseget a boltban kaphat6 es a
nyakunkon hordott komputer kbzbtt! Az agy eseteben ugyanis
szamolni kell egy olyan tenyez6vel is, amit ugy neveznek, hogy
109
emberi erzelem! S nem egyszer el6fordul, hogy programozzuk az
adott celunk elereset, es azt hisszuk, hogy kell6 erzelmet is vittunk
a programozasba, am ha alaposan elemezzuk, kiderul, hogy az
erzelem keves volt.
Emlekeztek a vagy, hit, elvaras harmasara az agykontrolltan_
folyamr61? Ez a harom tenyez6 alkotja egyuttesen a teljes, mely bi
zalmat, az igazi hitet. Egy pillanatra megkerem a koztUnk leva
keresztenyeket, emlekezzenek vissza a Bibliaban olvasottakra! Mi
is volt ott az a harom fogalom, ami a mely hitnek, a teljes bizalorn
nak a harom osszetev6jekent szerepelt? Igen, a hit, a remeny es a
szeretet. Ha ezt a harom tenyez6t, a hitet, a remenyt es a szerete
tet beleviszitek az elmetUkre-technikanal a feher keretes jelenetbe,
akkor azt fogjatok tapasztalni, hogy egy uj erzelem ebred bennetek,
amivel sokkal hatekonyabba tudjatok tenni a programozasotokat
l
Javas!om, mindig tedd fol magadnak a kerdest: van-e bennern
igazi, mely hit, teljes bizalom. Ami tehat a vagy, hit es elvaras
egyuttese. Folepftett-e benned ez remenyt? A szeretet tenyeza
pedig azt a kerdest veti fel, hogy vajon bevontal-e mas embereket
is a programozasodba? Hadd tegyem vilagosabba mondaniva
16mat egy peldaval!
Egyik angol tanftvanyommal tortent. Programozta elmetUkre
technikaval, hogy megn6jon a jbvedelme. Ferjevel egy eszak
angliai ipari varosban laktak. Sbtet, es6s varosr61 van sz6, olyanr61,
amit a legtbbb ember nem sz[vesen valasztana lak6helyeul. Ez a
hblgy eredetileg Ausztraliab61 erkezett Angliaba. Tbrtenetesen
Perth varosb61, ahol ragyog6an kek az eg, es hetagra sut a nap.
Ott olyan a tel, mint Angliaban a nyar. S6t, meg jobb is... Borzasz
t6an hiElnyzott neki az ottani napsutes, a meleg, es mindenek elatt
a csaladja. Programozaskor a feher keretes kepben azt kepzelte
el, hogy elegend6 penzhez jut annak erdekeben, hogy el tudjon
utazni Ausztraliaba. Hat h6napnyi programozas utan odajbtt hoz
zam, es igy sz61t:
110
_John! Nem nyertem meg a penzt! Pedig programoztam!
_Mit kepzeltel el? - kerdeztem.
_Ho9y nyerek a lott6n.
_Es mondd - kerdeztem -, milyen erzelmi haszna lenne annak, ha
val6ban megnyerned a szukseges bsszeget?
Megjegyzem, erdemes ezentul magadnak is minden esetben
foltenni a kerdest: "Milyen erzelmi hasznom szarmazik abb61, ha
elerem celomat?" Akkor tudok ugyanis csak tanacsot adni neki a
feher keretes kepre vonatkoz6an, ha mar tisztaban vagyok azzal,
hogy milyen erzelmi el6nyt akar elerni. Tehat ujra mondom, mert
nagyon fontos: tedd fbi magadnak is minden esetben a kerdest:
"Milyen erzelmi haszna lesz szamomra es csaladom, szeretteim
szamara annak, ha elerem celomat?"
A sz6ban forg6 hblgy a kovetkez6t felelte: - Egyutt lehetnek a
papammal es a mamammal. Erre megkerdeztem: - Mi tenne iga
zan boldogga? Az a pillanat, amikor lelepsz a repul6gephez tolt
lepcs6r61, es ujra Ausztralia foldjere teszed a labad?
-Igen, az!
- Talan meg meg is cs6kolnad a f6ldet, ahogy a papa szokta?
- Igen, megtennem! - valaszolta. Megkerdeztem: - Es mondd
csak, hogyan kepzeled el ezt a jelenetet?
- Latom magam, ahogy jbvbk lefele a repul6gep lepcs6jen, latom,
ahogy szOleim kbnnyes szemmel integetnek, majd latom, ahogy
6r6mmel megbleljuk egymast. Latom, ahogy ferjem is lesetal a lep
cs6n - a holgy ugyanis egy fiatal fr f8rfihoz ment felesegul -, es el
kepzelem, hogy ferjem kezeben tartja kisbabankat. Latom, ahogy
rnamam karjaiba veszi ujdonsOlt unokajat, es magahoz olell.
Ezek a kepek bukkantak hat fbi elmejeben a kerdesemre. Mire
en: - Latod, ezek azok a kepek, amelyek igazan beszedesek a
szamodra! Ezek a kepek jelenftik meg igazan a vagyadat, tehat
ezeket kell betenned a feher keretes Wkorkepbe! Felejtsd el a
lott6nyeremeny gondolatat! Az erzelmi celodat megjelenft6 kepe
111
ket tedd a programozasba! Hitet, remenytes szeretetet, s megla
tod, a sors valamilyen modon eljuttatja hozzad a repul6jegyet!
Megkbszbnte tanacsomat, es ettol kezdve ennek megfelel6en
programozta celja elereset. EI tudod kepzelni, milyen erzes j8.rta at
a szivet minden egyes alkalommal, amikor ezt a jelenetsort elkep
zelte? EI tudod kepzelni, mit erzett, amikor minden programo_
zasnal vizualizalta a gybnybrO kek eget, ami ugyancsak kulbnb6
zbtt a fUstbs, angol, ipari varos egboltjatol? EI tudod kepzelni, mi
Iyen erzes jMa at, amikor arra gondolt, hogy szeretett ferje teljesen
uj eletlehetosegek kbze csbppen Ausztraliaban? S amikor kepze
letben ujra egyutt latta szeretteit?
Hat honap mulva kinyitom a postaladamat, s egy gybny6ru
kepeslap pottyan ki bel6le. Ausztraliabol erkezett, Perth varosb61.
Megirta a hblgy, hogy kethetes ilyeten modon tbrteno programo
zast kbvetoen a repul6jegyekhez szOkseges penzmennyiseg meg
erkezett az eletebe! Hogy hogyan? Hat nem mindegy? A lenyeg,
hogy megerkezett. A hblgy celja az volt, hogy szeretteivel ujra
egyutt legyen Ausztraliaban. Figyeld meg, milyen hibat kbvetett el:
a penzt kepzelte ell Pedig valojaban nem a penzre vagyott, hanem
arra, hogy csaladja ujra egyutt legyen! Ez volt az igazi celja, sZl
veben valojaban ez a vagy lIt!
ValoszinOleg vannak kbztetek olyanok, akik ma meg sajnos
munkanelkuliek, akik munkat keresnek. Nagyon sok munkanelkuli
kert mar tolem tanacsot Londonban. Elmondom, mikent zajlott
egy - tipikusnak nevezhet6 - beszelgetesem.
- John! Egy eve vegeztem el a tanfolyamot naiad. Azota prog
ramozom, hogy allashoz jussak, megsem jMam sikerrell Dgy lat
szik, nekem nem mukbdik az agykontroll, az elmetUkre-technika!
- Varj egy kicsit! Az agykontrolltechnikak mindig mukbdnek. Az.
elmetUkre-technika feher keretes kepe mindig hat! Tudnod kell,
hogy emberkent te is alapvet6en erzelmi leny vagy. A legtbbb em
ber azonban - s gyanftom te is - a logikajaval, a kuls6 tudatos
112
sagaval gondolkozik! Letezik ugyanakkor egy bels6 tudatossagod
is, ami valojaban mindig visz valamilyen iranyba, csak ennek nem
vagy mindig tudataban! Mondd csak, amikor dolgoztal, milyen
munkat vegeztel?
_Egy gyarban dolgoztam.
_Feltetelezem, hogy imadtad a munkadat.
_Micsoda? Meg hogy imadtam volna!? Utaltam! Unalmas volt, ujra
meg ujra ugyanazt kellett tennem, es raadasul meg gyengen is fi
zettek.
_ Hm... Eigondolkoztato... Es mondd csak, milyen munkat prog
ramoztal eddig?
_ Mit programoztam volna!? Hat ugyanazt a gyari munkat vagy
valami hasonlot.
- Alljon meg a menet! Az elobb azt mondtad, hogy utaltad azt a
munkat, nem? Vigyazz, mert a programozasodat alapvetoen a szf
ved iranyitja! Emiatt ily modon aztEln akar iteletnapig is progra
mozhatsz, akkor se fogod elerni a celt!
- Miert?
- Mert utalod ezt a munkat. Igen, elmed tudatos reszevel prog
ramozod a gyari munkat, de a bels6, a melyebb tUdatossagod ujra
meg ujra tbrli ezt a programot!
- De hat akkor mit tegyek, hogy megeljek? Mibol fizessem ki a lak
bert?
- Nezd! Te most az bnfelfedezes izgalmas utjan jarsz. Egy dolgot
bizton igerhetek: nem fogsz unatkozni, es nem lesznek kellemetlen
perceid. Mostantol kezdve ugyanis olyan helyzetben fogod elkep
zelni magadat, amiben valamilyen munkat vegzel, bar nem konkret
tevekenyseget valasztasz, ez a resz homalyos lesz. Amit viszont
elesen fogsz latni kepzeletedben, az a penz, amit a ho elejen fize
teskent kapsz. Latod majd magadat, ahogy brbmmel, mosolyogva
veszed at a penzt.
- De konkretan mit tegyek?
113
114
- Varj egy kiesit! Te logikusan pr6balod megkozelfteni a problema!
ami ertheto, hiszen vilagunk esak erre programozott eddig. ~
iskolaban is ezt tanultad. A tanfolyamon azonban elsajatftottal egy
olyan m6dszert, amiben a psziehol6gia es a metafizika tbrvenyei
mukOdnek. Tanulj meg megbfzni belsa, intuitfv reszedben, es ak
kor fgerem, eljutsz a szamodra idealis munkahoz!
- De John! En szakkepzetlen, egyszeru ember vagyok! Nines
diplomam, nines szakmunkas-bizonyftvanyoml
- Ne tbradj vele! Ebben a vonatkozasban ez nem szamft. Arra
gondolj. hogy mid van, hogy mit szeretsz esinalni, s ne arra, amid
nines! Mondd, mi az amit igazan szeretnel tenni?
- Imadok utazni. Arr61 szoktam abrandozni, hogy utazom a vilag
ban. De hat szegeny ember vagyok, tudom, hogy ez irrealis gon
dolat...
- Allj meg! Kbnyorgbm, most ne a logikus bal agyfeltekeddel gon
dolkozz! Engedd meg magadnak egy kiesit, hogy abrandozz, hogy
almodozz! Hldd el nekem, hogy var rad egy megfelela munkale
het6seg, ami reven utazgathatsz a vilagban!
- De konkretan mi az?
- Nezd, ha a sajat szivemre hallgatva valaszolok a kerdesedre,
akkor nem segitettem neked. A legfontosabb, hogy meg merj bizni
a sajat erzesedben, a sajat intuitfv reszedben! Lasd magad lelki
szemeiddel a feher keretes kepen, ahogy sokat utazol, remekCiI
megfizetnek, s elvezed a munkadat!
Nos, az illeto ferti egy h6napon belul munkat kapott! Miesoda?
Meg hogy egy kepzetlen ember bssze-vissza utazhat a vilagban?
Igen! Mi ugyanis a metafizika vilagar61, az agykontroll vilagar61 be
szelgetOnk! Emberunk tbrtenetesen egy 6eeanjar6n helyezkedett
el utaskfser6kent. Az6ta is nagyon-nagyon boldogan vegzi ezt a
munkat. Ertsd meg es jegyezd meg, hogy semmi sem lehetetlen!
Ez az elmetOkre-teehnika legnagyobb uzenete. Barmiert is prog
ramozol, ha akadalyba utkbzbl, mindig menj vissza, s tedd fol
magadnak a kerdest: "Ez az, amire igazan vagyom? Ez az, amire a
esaladom, a szeretteim igazan vagynak?" S ha egyertelmuen igen
avalasz, akkor tedd fbi magadnak a kerdest: "Mik az elonyei a eel
elen3sEmek?", s kepzeld el ezeket az el6nyoket!
Sokszor megkerdezik to/em: "Es John, aztan mennyi idelg
programozzak? Mennyi ideig kepzeljem el a feher keretes gondo
lati kepet? 30 pereig? 10 pereig? Szamit-e alfaban az ido?" Erre a
kerdesre a kovetkezo a valaszom: szinteden kb. 5-10 masodper
cig kepzeld el a feher keretes kepet! Ugyanis nem annyira a prog
ramozas id6tartama szamit, mint az ismetlesek szama. Erdemes
minel tbbbszbr gondolni eelodra, illetve magad ele kepzelni a gon
dolati kepet. A tanfolyamon ugyebar azt tanultuk, hogy naponta 3
szor erdemes relaxalni. Ajanlatos tehat naponta 3-szor progra
mozni, es lehet6seg szerint minel tbbb erzelmet belevinni a progra
mozasba! Eleinte lehet, hogy mintegy szineszkent el kell jatszanod
az erzest, mert esetleg nem igazan tudod elhinni a eel elereset.
Shakespeare azt irta, hogy tetelezd fel magadr61, hogy rendelkezel
az adott erennyel, meg ha ez nem is Igaz. Pontosan ez az elme
tCikre-teehnika /enyege is! Ha mar meglenne a eel, akkor nem kep
zelned el. Az egesz kepzeletgyakorlat mbgbtt az a gigantikus fel
tetelezes huz6dik meg, hogy mindez lehetseges. Hogy akarmit is
kepzelsz el, az val6ban megjelenik az eletedben!
Az elmetUkre-teehnika val6jaban mindig mukbdik. Ugyanis az,
hogy te ma hoi tartasz az eletedben, az annak az eredmenye, hogy
eddig milyen gondolati kepeket hordoztal elmedben. Azokra a
termeszetesen f61bukkan6 gondolati kepekre gondolok, amelyeket
mindenki bsztbn6sen es folyamatosan megteremt. Azokra a kont
rollalatlan kepekre utalok, amelyek minden vonatkozasban alap
vet6en meghataroztak eddigi eletedet. Ilyenkor sokan megalli
tanak: "Na! Ne ess tulzasba John! Ne akard nekem bebeszelni,
hogy az en hibam, hogy munkanelkuli vagyok! Nem! Ez a gazda
sagi helyzet hibaja!" Vagy: "Ne mondd nekem, hogy en vagyok a
felel6s a betegsegemert! A koszos, fUstos leveg6, amit beszfvtarn
az okozta!" stb. De hadd mondjak valamit: akarmi is tortent veled'
azt nem kis reszben megis te teremtetted meg azokkal a kontrofla:
latlan gondolatsorokkal, lelki kepsorokkal, amik alland6an ott
voltak a fejedben! A kapcsolati problemakt61 kezdve az egesZsegi
gondokig. A zatonyra futott hazassagert is sokszor egymasra mu
togatnak ferj es feleseg, mintha csak a masik lenne az oka a ku
darcnak. Nem. Valahol te okoztad azt. Vagy felelem, vagy mas ne
gatfv vagy pozitfv hatas reven. Elkepzelted azt, amit61 feltel, azt a
vegkimenetelt, s ily - kontroflalatlan - m6don hozzajarultal a torte
nesekhez, az adott val6sag megteremtesehez. Ez az a lenyeges
uzenet, amit az agykontrolltanfolyamon megtanulsz, hogy a gon
dolati kep val6sagot teremt, s ezM erdemes azt pozitivra valtoz
tatni! Az elmetUkre-technika tulajdonkeppen csak egy nagyon egy
szeru "szerszam" ahhoz, hogy kontroflalni tudd ezeket a val6sag
teremto kepeket, gondolataidat. Hogy kepes legyel olyan kepeket,
gondolatokat vizualizalni, amelyeket el akarsz erni, amikre vagysz,
Ha beismered, hogy felelos vagy a jelenlegi helyzetedert, az a for
dul6pont, amitol kezdve val6ban jelent6s valtozasokat fogsz tudni
letrehozni eletedben! Ettol kezdve fog elmed hatalmas ereje igazan
szolgalni teged!
Kivancsi vagyok, vajon hanyan emlekeztek meg a tanfolyam
els6 napjan tanult leckere. Emlekeztek meg a gondolat -nagytaka
rftasra? Igen, emlekeztek. De vajon teszitek-e? Egy dolog tudni
r6la, s az utcan jarva gyakran mondani, hogy "toroid, toroid", s egy
masik val6ban alkalmazni is, melyen, legbelul! A "toroid, torold"-del
sokszor csak jatszunk. Egyfajta sz6las-mondassa valik. Ha csak
mondjuk, de nem gondoljuk komolyan, s nem alkalmazzuk igazan
a gondolat-nagytakaritas koncepci6jat, nem aszerint elunk, akkor
a "toroid, toroid" csak felszlnes valami marad. Dontest kell hoznad,
hogy hajland6 vagy megfigyelni onmagadat es felismerni a sajal
negativ hozzaallasodat! Nagyon-nagyon biztatlak titeket, gondal
116
jatok vegig, amit a tanfolyam elso napjan hallottatok, s alkalmaz
zatok azokat a "toroid, torbld"-oket az elmetukre-technikara! Azt
javaslom, nezzetek onmagatokba! Hogyan lehet ezt legkbnnyeb
ben megtenni? A kepzeletbeli laborat6riumban.
S itt szeretnek ramutatni arra, hogy mikent lehet a kulonfele
agykontrolltechnikakat kombinalni. Mondok egy peldat. Odajott
hazzam egyszer egy ferti, s elmondta, hogy meghalt a 14 eves fia.
Aut6balesetben. - 10 eve tbrtent, mondta, de en meg mindig
szenvedek miatta. En vezettem a kocsit, amikor karamboloztunk.
En sertetlenul szalltam ki az aut6b61, meselte, a mellettem ul6 fiam
feje azonban lerepult a nyakar61. ..
Kepzeld el, milyen buntudatban elt a ferti! Milyen iszonyu
kepek bukkantak fol gondolataiban ujb61 es ujb61! - Pr6baltam
hasznalni az elmetUkre-technikat, mondta, hogy ujra boldognak
lassam magamat, olyan embernek, aki mar kiheverte a gyasz
fajdalmat. A szfvem, az erzeseim azonban nem hagytak ezt, hiszen
imadtam 6t. Nagyon egyutt tudtam erezni vele, hiszen nekem is
ket flam van.
Azt feleltem: - Menj a laborodba! Ugye emlekszel az orok
naptarra? Akkor lapozz vissza benne a baleset napjara! Ezt ko
vet6en pedig hazudj magadnak! Lasd, ahogy rohan feled a masik
kocsi, s te ekkor felrerantod a kormanyt, es ugyesen kikerulod azt!
Ezt kovetoen pedig nezz a fiadra, es lasd, hogy 0 tokeletesen
egeszseges. Pontosan tudom, hogy ez nem igaz, hogy nem ez a
val6sag. Megis azt javaslom, hogy a sajat lelki beked erdekeben
jatszd el a tortenteket [gy, meghamisftva!
Azert ajanlottam neki ezt, hogy vegre a sajat eletet elhesse
ujra, most mar gyasz nelkul. Igy folytattam: - Lasd a 14 eves fiadat
alaborodban! S ezentul mindig beszelj hozza a laborban!
Korulbelul hat h6nap mulva megkeresett, s azt mondta:
- John, elmemben, a lelkemben el a fiam. Vegre nyugalom kol
tozott a szfvembe, megtalaltam a lelki beket. 6 meg mindig velem
van.
117
118
Egy tanrtvanyom is ugyesen alkalmazta ezt az brbknaptaros
technikat. Amikor megszuletett a fia, a szuleszorvos fblemelte a
csecsem6t. es azt mondta: "Egeszseges fia szuletett!" Erre az
asszonynak elkezdett bmleni a kbnny a szemeb61: "De en lany!
szerettem volnal" - mondta sfrva.
Mar 10 eves volt a fia, amikor az asszony radbbbent, hogy ed
dig nem volt tul j6 anyja gyermekenek, s ennek az az oka, hogy
val6jaban mindig is lanyra vagyott, s nem fiura. Ezt a technikat
alkalmazta 6 is. Visszament id6ben, s a kepzeletbeli kepen latta
magat. hogy szfvb61 brul fia megszuletesenek. Ennek hatasara mar
nehany 6ran belul megvaltozott a viszonya fiahoz, megvaltozott
kettejuk kapcsolata! Ahogy ezt az asszony sokunk el6tt elmeselte
egy ugyanilyen agykontrallos talalkoz6n, patakzottak a kbnnyei.
EzM mondom nektek, vigyetek erzest az elmetOkre-technika al
kalmazasaba! Keressetek meg pI. a labor, a tanacsad6k segftse
gevel - mondjuk munkanelkuliseg eseten -, hogy milyen erzelmi
haszna lesz szamotokra, ha megfelel6 munkat kaptok. Amint meg
talaltatok azt, azonnal vigyetek azt bele az elmetOkre-technikaval
tbrten6 pragramozasba! Meglatjatok, igy valtok majd igazan ered
menyesse a programozassal, igy fog val6ban egyre jobba valni az
eletetek.
* * *
Befejezesul sz61nek meg nehany sz6t nektek a poharviztech
nikar61 is, mert agykontrollosok kbzbtt tapasztalatom szerint ez is
gyakran felmerul6 tema. Sokan megisszak a ketszer fel pohar vi
zet, ugy, ahogy a tanfolyamon megtanultak, es csodat varnak. A
poharvfztechnika alapvet6en egyszeruen egy kivalt6 mechaniz
mus. Szerintem ilyenkor az tbrtenik, hogy egy bizonyos m6don
kerdest teszunk fel melyebb, bblcsebb enunknek, ha tetszik tudat
alattinknak, s az nehany napon belul az bt erzekszervunk es az er
zelmeink reven kiszuri a bennunk lev6 es az agyunkba befuto infor
maci6k kbzul a fbltett kerdessel kapcsolatos adatokat. Maskent
togalmazva: lehet6ve teszi erzekszerveidnek, hogy figyelmen kivul
hagyjak a lenyegtelen informaciot, am el6segfti, hogy intufci6d
bsztonbsen olyan informaci6hoz vezessen el, ami neked a kerdes
rnegvalaszolasahoz szukseges. Tehat nyugodtan idd meg este es
regg
el
a tanultak szerint a vizet - megjegyzem nem kell nagyon
rnereven ragaszkodni a ritualehoz -, s aztan tudatos elmeddel ne
is foglalkozz a problemaval! Feledkezz meg az ugyr61! Ne torodj
rnar vele! Ilyenkor ugyanis tudatalattid, amelyik az bt erzekszerve
den keresztUl az agyadba befuto informaci6kat folyamatosan meg
szuri, atveszi a feladatot. Azt fogod tapasztalni, hogy el6bb-ut6bb
val6ban befut a szukseges informacio. A technika lenyege, hogy
ne er61tesd a dol got!
Kezdokent sokan elkbvettuk a hibat, hogy megittuk este, majd
regg
el
a vizet, s vMuk a csodat. TettOnk-vettunk, s kbzben tuda
tos elmenkkellestOk: - Hoppa! Talan ez a valasz? A bal agyfelteke
azt va.laszolta: - Nem! - Hoppa! Talan akkor ez a valasz? A bal
agyfelteke ismet azt valaszolta: - Nem, ez semi Es ez meg ne
hanyszor eI6fordult. ..
Barataim, ezt a technikat gyakorolni kell! Meg kell tanulnunk
eszrevenni a dolgokat, anelkul, hogy keresnenk oket! Ennek hianya
ugyanis az egyik leggyakoribb hiba, amit a poharviztechnikaval
kapcsolatban agykontrollosok elkbvetnek.
Egyes spiritual is kbrbkben passziv rezisztencianak, passziv el
lenallasnak nevezik ezt a hozzaallast. Gandhi volt az, aki egy sze
melyben legyozte az egesz brit armadiat. Egyetlen ember! Neki kb
szbnhet6, hogy a hatalmas, eros hadsereggel rendelkezo brit vi
lagbirodalom elkezdett szethullani. a ugyanis azt mondta: "Nem
fogok kuzdeni veluk, nem fogok harcolni ellenuk." Ezzel az oriasi
brit hadsereg nem tudott mit kezdeni. Ez a gondolat, a spiritualitas,
a lelkiseg ereje a nyers, fizikai era fblbtt.
Vegso soran a poharvfztechnika eseten is ez a mentalitas mu
kOdik. Lenyeljuk a vizet, hogy ezzel kivaltsunk, illetve beindftsunk
119
egy folyamatot a tudatalattiban. S ezt kovetOen passzivak rna
radunk, nem esinalunk semmit, esupan hiszunk. Hisszuk, ho
gy
elmenk m ~ g h o z z a majd a valaszt. A passziv reziszteneia 6svenYe_
re lepunk. Igy erdemes hasznalni a poharvizteehnikat!
Megjegyzem, ugyanezt lattuk Vietnamban is. A hatalmas arne
rikai hadsereg nem tudta legyozni a kis Vietnamot. Miert? Mert az
amerikai hadseregben nem volt hit, nem volt igazi, eros eel. Sza
modra a eel jelenti a kulesot ahhoz, hogy sikeres legy a pohar
vizteehnikaval. Rendkfvul fontos, hogy legyen eelod, egy olyan
eros eel, ami erzelmiJeg is jelentos a szamodra! Komoly okodnak
kell lenned a passziv reziszteneiara!
Javaslom, mar ma este hasznaljatok ujra, es ne erolk6djetek
ne keressetek tudatosan a valaszt! Ne tegyetek erofeszitest, hog;
megtalaljatok a keresett informaei6t! Hagyjatok, hogy a gy6nyorCi
lelki reszetek, tudatalattitok, felismerje es tudtotokra hozza azt. Ba
rataim, javaslom, gyakoroljatok, es meg fogjatok latni, sokkal sike
resebbek lesztek a technikaval fgy!
* * *
120
!JErry PERRY TANAcSAI
Betty Perry az a floridai agykontrolloktat6, akinek nevezetes 6ngy6
gylt8si t6rtenetet minden tanfolyamon elmeselem. Agyverzest k6
vet6en 14 evig elt valtozatlan allapotban feloldali Mnulassal,
/8t8s-, beszed- es mem6riazavarral, amlg meg nem ismerte a
Silva-m6dszert. Haromh6napos kitart6 programozas utan jelent
kezett az e/s6 biztat6 jel, es fel ev alatt gyakorlatilag t6keletesen
egeszsegesse tette magat. Megitelesem szerint lenyegesen fia
talabbnak nez ki koranal - val6jaban 67 eves - , amit alapvet6en
$linten a rendszeres relaxalasnak es programozasnak tulajdonit.
Fiatalabb testverei mar h6feher hajUak, Bettynek azonban alig van
neMny asz hajszala, mert ezt is programozza. Ennek erdekBben
azonban csak annyit tesz, hogy hajmosaskor, hajszarftaskor, fesQI
kOdeskor es valahanyszor eszebe jut haja, a k6vetkezat mondja:
"Eros szalu, sun), selymes es hullamos, k6zepbarna hajam van."
Peldaja mutaqa, hogy a gondolatoknak es a szavaknak, a relaxa
ei6t61 tuggetlenOI Is, milyen nagy az ereje.
Betty a vizualizalasr61 tartott nehany 6ras tovabbkBpza tanfo
Iyamot. T6bb ok miatt valasztotta ezt a temat. Egyreszt, mert rend
kivul gyakorlatias ember, es olyan temar61 akart tanltani, ami igazan
hasznos, marpedig a vizualizalas es a kBpzelet kUlcsfontossagu
szerepe/ ja/szik a Silva-m6dszerben, hiszen az a hatekony prog
ramozas alapveta feltetele. A masik ok, hogy Betty csukott szem
mel az egvilagon semmit sem "Iat", s emiatt sokat foglalkozott a
kerdessel. Hamar raj6tt, hogy az eredmenyes vizualizalashoz es
elkepzelBshez - tehat a sikeres programozashoz - egyaltalan nem
sZOkseges, hogy behunyt szemmel tenyleges kepeket tUdjunk lelki
121
szemeink ele idezni, es ezt a tudast nekOnk is at akarta adni,
R6viden 6sszefoglalom Betty nehany tanacsat.
Fontos, hogy pontosan azonosftsuk celunkat, es ne csak kb
rulbeluli utiranyt jelaljunk ki elmenk szamara. Erdemes tehat leul
nunk, es alapos vegiggondolas utan papirra vetnunk, mit akarunk
elemi. Betty tart a lakasaban egy noteszt, amibe azonnal fblfrja, ha
eszebe jut egy ujabb elerendo eel, Idonkent atfutja a cellistat, meg
jelali a mar el8rteket, es kihuzza az idovel esetleg targytalanna val
takat.
Neha elofordul, hogy konkret a celunk, forr6 a vagyunk, el
hisszuk, hogy elerhetjuk azt, tetteket va/lalo elvaras is el bennunk,
programozunk is, celunkat megsem erjuk el. lIyenkor altalaban
bennunk mukadik valamilyen belso blokk, amit a kavetkezo pozitiv
allftas alfaban es betaban tOrteno mondogatasaval sikerult mar
sokaknak legyozni: "Felhagyok minden szemelyekkel, helyekkel es
targyakkal kapcsolatos tulzott ragaszkodassal, illetve nehezteles
sel. Megnyitom magamat a vilagmindenseg hatartalan csodai sza
mara."
A konkret cel megfogalmazasa utan kepzeljuk el reszletesen,
mit fogunk majd latni, hallani, szagolni, tapintani, erezni, amikor
el8rtuk celunkat! Ez egyebkent bsszefUggatt Betty egyik legfon
tosabb mondanivalojaval: a sikeres vizualizalas nem azt jelenti,
hogy gondolati kepeket tudunk teremteni, hanem hogy minel er
zekletesebben, tehat minel tbbb erzekszervunket bevonva kepzel
juk el azt a szituaci6t, aminek bekavetkeztere vagyunk. Egyiklink
hangokat idez fel kannyebben, masikunk kepeket vagy erzeteket.
A lenyeg, hogy annyira valoszeruve tegyuk a gondolatot, ameny
nyire csak tudjuk!
Azt is erdemes kiderftenunk, hogy at erzekszervunk kbzul me
Iyikre hagyatkozhatunk kepzeletben leginkabb, s melyikre legke
vesbe. Erdekes modon mindketto edzesevel a tbbbi erzekelesi
kepzelet is erosbdik.
122
Minel jobban megfigyeljuk a reszleteket betaban, annal jobban
ludunk vizualizalni alfaban! A kepek felidezesenek javftasa erdeke
ben figyeljuk meg a gyakran latott targyak apro reszleteit is, pI.
lakasunk bejarati ajtajat. Ne csak a latvanyt, a napkazben eszlelt
hangokat, fzeket, illatokat, hanem erzeseinket is figyeljuk meg ala
posan!
Egyszeru, am nagyszeru tanaes: erdemes reggelente szintUn
k6n elkepzelni, mikent akarjuk majd erezni magunkat este, a nap
vegen, amikor nyugovora hajtjuk a fejunket. Csupan ez, Betty es
sok tanftvanya tapasztalata szerint, meglepoen nagym8rtekben
javitja eletUnket.
Idezzuk fel eletUnk egy olyan pillanatat, olyan "csucselmenyet",
amikor nagyon j61 ereztLik magunkat, amikor intenzfv bramerzest
elWnk atl Lehet ez egy varva vM ajandek megkapasanak emleke,
egy dfj atvetele, gyerek szuletese miatti boldogsag, vagy barmilyen
mas, igazan bromteli emlekunk. Figyeljuk meg, hogy erre az
esemenyre visszagondolva elmenk mikent vetiti azt ujra elenk! Ha
hasonl6 modon kepzeljuk el vagyunk beteljesuleset, es hasonlo
erzest kepzelunk el celunk eleresevel kapcsolatban, hatekonyabb
lesz a programozas, mer! elmenket i1y modon mintegy a siker es
orbm "uzemmodjaba" kapesoljuk.
S a legnagyobb titok, ahogy Betty fogalmazott, hogy elmenk a
jelek szerint nem tud kulbnbseget tenni valosag es kepzelet kozott.
EzM aztan, ha gondolatban erzekletesen es sokszor beleeljuk
magunkat abba a helyzetbe, amire vagyunk, aminek bekovetkez
teben hiszunk, s amit el is varunk, akkor elmenk mindent elkovet,
hogy az be is kovetkezzen. Ugy iranyftja tetteinket, erzeseinket, s
az emberi elmek kozt megleva kapcsolatok miatt olyan embereket
es esemenyeket vonz eletUnkbe, akik es amik elosegftik, hogy az
elkepzelt - vagy tan pontosabban fogalmazva: az erzekletesen
kigondolt - gondolat valosagga valjon.
* * *
123
124
Az agykontroll bizonyos ertelemben "mentalis sportnak" tekint_
hetO, hiszen szellemi kepessegeinket edzzuk, es reszben ennek
segitsegevel hozunk el6 magunkb61 korabban elkepzelhetetlennek
hitt teljesftmenyeket. A j6 sportember azonban nagyon sokat edz.
Ragadjunk meg mi is minden alkalmat a gyakorlasra.
NEHANY TROI<I< AZ INTUi(IO EDZESERE
Tankolas el6tt tippeld meg, hogy mennyi benzinnel telik meg ko
csid tartalya!
Pr6bald kitalalni, hEiny es milyen levellesz a postaladadban!
Miel6tt talalkozol valakivel, tippeld meg, vajon hogy nez ki az illeto,
milyen magas, milyen sulyu, milyen szinG a haja, milyen a szeme
Iyisege!
Ha vacsorara mesz baratodhoz, pr6bald elore kitalalni, mit f6zbtt!
Tippeld meg sportmerkozes elott az eredmenyt!
Csbng a telefon? Tippeld meg, vajon ki hfv!
SEGiTSEG A GONDOLATI
I<IVETiTES GYAI<ORLASAHOZ
Beszelj gondolatban madarhoz, gyfkhoz, es figyeld meg, hogyan
reagal!
Gondolati uton kerj meg valakit, hogy hivjon fel telefonon!
Sorban allaskor gondolatban mondd az egyik sorban all6nak,
hogy bogar maszik a karjan vagy a nyakan, s figyeld meg, hogyan
reagal!
Etteremben gondo[atban kerj meg egy-egy embert, hogy forditsak
feled tekintetUket!
Ezek a jatekos gyakorlatok edzik mentalis kepessegunket, S
egyuttal nbvelik hitUnket es magabiztossagunkat, hogy szukseg
eseten val6ban tamaszkodhatunk megerzeseinkre, es gondolati
utan is kapcsolatot teremthetUnk masokkal. A gyakorlas legjobb
as leghasznosabb m6dja azonban ketsegtelenul az esettanul
many, amikor iranyft6val vizsgalunk tavollev6 beteg embert, IS
mentalisan gy6gyitjuk at.
* * *
125
ROSA RIVAS TANAcSAI
Domjan Laszl6: - Mit tanacsolsz azoknak az agykontro/losoknak
akik elvegeztek az alaptanfolyamot, rendszeresen gyakorolnak is'
programozzak ilyen-olyan ceijuk elereset, es valami m/att m e g s e ~
erik el ceijukat? Mi lehet a hiba?
- A tanfolyamon ugyebar sok technikat tanulunk meg. Aztan mulik
az ido, sza[adnak a h6napok, Sokaknak, nekem is, kedvence az
elmetOkre-technika, Az ido mulasaval hajlamosak vagyunk azan
ban csupan a technikara koncentra[ni, peldaul az "elmetOkre-tech
nikara", Emlekszem, egy alkalommal felkeresett egy tanfolyarna!
vegzett hal[gat6 a kbvetkezo kerdessel: - Rosa, mar 3-4 hete
programozok egy problema megoldasa erdekeben az "e[metOkre"
segftsegevel, es megsem jbn az eredmeny, Megkerdeztern tole:
- Es mondd csak, alkalmazod a re[axaci6s technikat?
- Igen, hasznalom az elmetUkre-technikat.
- Nem, nem! Azt kerdezem, vegzed-e a relaxaci6s gyakorlatot?
- Az melyik technika?
- Az, amit rbgtbn a tanfo[yam elejen tanultunk.
- 6, arra gondolsz, amikor ellazftottuk a testUnket tetoto[ talpig?
Nem, hat azt soha nem gyakoroltam. Azt gondo[tam, hogy az
csupan a bevezetes a tbbbihez, a lenyeghez,
A jelek szerint tehat hajlamosak vagyunk megfeledkezni arr6[,
hogy a relaxacio, a lazitas olyan nekunk, mint gepnek az olaj. Sok
agykontrollos kitart6an, heteken kereszW[ programozza valamelyik
celja elereset az elmeWkre-technikaval, anelkul, hogy kello mer
tekben meger6sftene a relaxaciot. E[6bb-utobb elerkezik a pillanat,
amikor esetleg mar nincsenek is a szintjLikbn! Akar meg feszu[tte is
126
valhatnak, Ha ugyanis valaki nagyon vagyik valamire, akkor fe[
lephet a "hiperintenci6", a WI eros, gbrcsos szandek jelensege, A
eel eleresere iranyul6 szandek ekkor nagyon feler6sodik, es
szorong6va va[unk, Az i[yen allapotban [ev6 ember ugy gondol a
feher keretes tUkbrben megjelenitett kepre, hogy ha "a fene fenet
esz
ik
, akkor is meg kell ennek tbrtennie, kLilbnben ripityara tbrbm
ezt a rohadt tUkrot! "." Hat ez a hiperintencio. Erre az emberre meg
azt se mondhatjuk, hogy laza, Ez fo[eg olyankor fordulhat e[o, ha
valakinek nagyon nagy sZLiksege van adott celja eleresere, Meg
el6zesenek viszont egyetlen modja a relaxacio, az a[apos ellazulas
gyakorlasa,
Az alaptanfolyam es barmelyik tovabbkepzo tanfolyam legfon
tosabb technikaja a relaxacio. Sokan azt hiszik, hogy a test izmai
nak ellazitasa tll[ sok idot igenyel. Tevedes! A 3-r611-re m6dszerrel
kezdjLik, utana 10-tol 1-ig szamolva laboratoriumi szintUnkre me
gyunk, majd egyszeruen, gyorsan vegigzongorazzuk testUnket:
"Ellazul a fejem teteje, ellazul homlokom, ellazul szemhejam, ellazul
areom, ellazu[ torkom ... ", es igy tovabb talpunkig, Mindez hat per
eet se vesz igenybe. Viszont ilyen m6don megerosftjLik a relaxacio,
az ellazulas erzeset!
Miutan alaposan ellazitottuk testOnket, mondhatunk magunk
nak pozitfv allftasokat, majd kovetkezik a programozas. lIyen mo
don vegezve a gyakorlatot a programozashoz erve mar j6 melyen
ellazulunk, Ez uton elkeruljuk a hiperintencio lehetoseget, es az
azzal jaro szorongast.
Ha valakinek peldaul egeszsegugyi gondja van, az alaptanfo
Iyam anyagab61 tudjuk a teendoket: menjen orvoshoz, es naponta
haromszor relaxaljon, Ha valaki csupan annyit tesz, hogy naponta
haromszor tenyleg e[lazftja magat, mar azza[ is sokat segft gondja
rnegoldasaban. A programozas, a gy6gyulas vizualizalasa csupan
felgyorsftja annak folyamatat, de ha az illeto semmit sem tud prog
ramozasrol, vizualizalasrol, viszont kepes es hajlando naponta ha
127
romszor ellazulni, segfti, hogy helyrebillenjen testeben az egyen
sulyi allapot, es visszanyerje egeszseget. Ha valaki elkezdi gyako
ralni a relaxaciot, akkor fantasztikus atalakulas zajlik Ie bennel
Megvaltozik temperamentuma, egesz jelleme. .
- Velemenyed szerint milyen gyakran erdemes hasznalni az "Alap
gyakorlat" kazettat?
- Ez emberenkent kulbnbbzhet. Lenyeges, hogy hasznaljuk ugyan
az Alapgyakorlat kazettat, de sohase valjunk fUgg6ve t61el Egye
sek azt javasoljak, hogy hetente, masok, hogy havonta egyszer
hasznaljuk. Velemenyem szerint ezt embere valogatja. Szerintem
hetente egyszer az optimalis. A legjobb azonban, ha naponta te
magad lazitod el bnmagadat alaposan, naponta egyszer. Terms
szetesen realista vagyok, es tudom, hogy az "Alapgyakorlat" hosz
szu, fgy naponta vale vegzese tul sok id6t venne igenybe. EzM azt
javaslom, hogy hetente egyszer hallgassuk meg! A rbvidebb valto
zatat azonban naponta erdemes elvegezni.
Miutan elvegezted a rbvid relaxaciot, akkor programozhatsz is.
Tehat nem arrol van szo, hogy a teljes relaxacio csak lazitas legyen,
hanem a mondjuk 15 perces relaxacioban 7 percet arra szansz,
hogy alaposan ellazitod magad, a testedet, s utana meg 8 pereig
pragramozhatsz. Ha kevesebb id6d van, akkor kisse gyorsabban
vegzed a gyakorlatot. Viszont igy is rbgzftesz es meger6sftesz egy
mechanizmust, a relaxacio mechanizmusat. A kazetta hallgatasa is
ilyen r6gzites. Ha hetente egyszer ezt megteszed, mar az is eso
dakat eredmenyezhet.
Alaptermeszetem szerint ugyancsak temperamentumos, fel
p6rgetett tempoban e16, allandoan rohano, agressziv ember len
nek, "A"-szemelyisegtfpus a kbb6n. Nekem ezert gyakrabban van
szuksegem erre az alapos ellazulasra, mint mondjuk egy olyan em
bernek, akinek termeszete alapvet6en csendes, nyugodt. Tehat
6nmagad megfigyelesevel te magad deritsd ki, hogy mi a szamod
ra idealis menetrend.
128
VegezetUl azt szeretnem elmondani, hogy milyen lepeseket kell
rnegtenni egy-egy cel eleresehez. Az els6, hogy nezzunk szembe a
valOsaggal, a meglev6 gonddal. Lehet, hogy valaki azert nem eri el
celjat, mert nem a f61d6n jar. Ahhoz, hogy holnap eljussak Madrid
ba, tudnom kell, hogy most Budapesten vagyok. Ha a kiindulasi
helyzetet nem tudatosftom magamban, akkor nem jutok el sehova.
Nt is jelenti ez, hogy elfogadom a jelenlegi helyzetet, nem taga
dom Ie, szembenezek vele. Ez az els6 lepes.
A masodik, hogy kijel616m celomat. Nem azt, amit masok
rnondanak nekem arrol, hogy milyen celomnak kellene lennem,
hanem amit en magam tartok celomnak. Gy6z6dj meg arrol, hogy
bsszhangban allsz celoddal! Sokszor az az akadaly, hogy nem
igazan szeretned elerni celodat, mert szamodra valojaban nem
igazan fontos az.
A harmadik lepes: valassz ki olyan eszkbzt, amivel el akarod
erni celodatl Ez ket dolgot jelent. Egyreszt, hogy mit kell objektrven
tenned a cel elerese erdekeben. Az eredmenyek nem a kemenyen
keresztUl J6nnek, mint a Mikulas. Celjaid eleresehez tettek is kelle
nek! Tervezd meg objektiven, betaban tetteidet, amikre celod el
erese erdekeben szukseged van! Masreszt azt jelenti, hogy szub
jektiv tervet is kell keszitened, vagyis gondold meg, mit teszel
szubjektiv modon celod elerese erdekeben! A szubjektiv azt jelenti,
hogy lelki kepeken es szavakon keresztul. Tehat vizualizald, amit el
akarsz erni, es beszelj arrol pozitivanl Ez olyan pozitfv hozzMllast
alakit ki benned, ami semmi massal nem potolhato, es alapvet6en
sZOkseges celod eleresehez.
Ezek utan jbhet a negyedik lepes: cselekedj! Pragramozd na
ponta celod elereset! A Silva-modszer nem egy magikus recept!
Nem varazslat! Egy mentalis eszkbz, egy mentalis tan. Vannak,
akik 24 6ran belul varjak el az eredmenyt. Igen, ismerek olyanokat,
akik 24 6ran belOI val6ban el is ertek celjukat. Vannak olyanok, akik
48 6ran belLiI, masok egy heten belOI erik el. Vannak, akik egy
129
130
h6nap alatt. Thomas Edison, a hires feltalal6 allit61ag hetezerszer
pr6balt meg bekapcsolni villanyizz6t, masok szerint csak ketezer_
szer, Tegyuk fel, hogy ketezerszer, Ketezerszer pr6balta meg be
kapcsolni sajat keszftesu villanyizz6jat. Es az utols6 pr6balkozasig
nem sikerult. Te hanyszor programozol, hogy elerd azt, amire
vagysz? Ketszer? Husszor? Igen. Ketszazszor? Talan, Ketezer_
szer? Nem, Pedig lehet, hogy ketezredszerre gyulladna fbi a te
vi!lanyizz6d
l
Kitart6nak kell hat lenned! Cselekednek kell!
S az btbdik: mindig emlekezz arra, hogy itt a Fbldbn mindnya_
junknak b6segesen elegend6 van mindenb61! Tudd, hogy ugyan
olyan sikeres lehetsz, mint barki mas, Bizza! es higgyel hat on
magadban!
Es hogy vegul befejezzem, legyen hited! Mert nem szamit,
hogy milyen a tenger, hogy nyugodt vagy viharos. Mindegy, Ha ha
j6ddal utazol a tengeren, soha nem vagy egyedul. A vilagminden
seg kapitanya veled van, Utols6 tanacskent tehat azt mondom, es
ez szemelyes, sajat tapasztalatomb61 szarmaz6 tanacsom, hogy
mindezek mellett meg: im3dkozz!
* ::: *
JOSE SILVA TANAcSAI
Legut6bbi tanto/yamomon - aha/ magam is sokat tanu/ok, s ezM
kosz6net a resztvevoknek - a k6vetkezo gyakran ismet/odo kerdest
kaptam, de ezutta/ az uto/s6 nap de/utanjan. fgy hangzott: "Hannet
tudom. hogy szintemen vagyok?" Ismet/okent je/en volt egyik
kedves gyermekoktat6 kollegank, aki igen e/gondo/kodtat6 j6 tana
csot adott a kerdesre: "Ha maskent nem is erezne az ember, a
sikeres esettanu/manyok visszaje/zest adnak arra vonatkoz6an,
hogy megte/e/6 szinten vo/tunk. EzM is erdemes gyakran vegezni
esettanulmanyt, "
Gonda/atilt k6zreadom, s megto/dom Jose Silva egyik e/me/
kedeseve/, ami nemn3giben jelent meg az ausztra/iai agykontro/los
Ujsagban. Celom ezzel az, hogy kedvet ke/tsek az esettanu/manyok
rendszeres vegzesehez. Erre a tanto/yam gyakorlataiban is buzdf
tast kaptunk, megis sokan ugyerzik, nehez azt egyedul vegezni.
Tartsuk eszben: esettanu/manyon t6bb do/got Munk. Eset
tanu/many /ehet az a kfser/et, amit a tantolyam uto/s6 napjan veg
zOnk: altalunk ismeret/en szeme/yr6/ szinWnk6n elmondjuk meger
zeseinket, ame/yek nagy szaza/ekban he/yesnek bizonyulnak. Ez
egyutta/ tanu/as is: visszajelzest kapunk, mi/yen a megerzes, milyen
a kepzelodes, s mi a ketto k6zti ku/6nbseg.
Am esettanu/many az is, ha ismert betegsegG embereknek
kO/dunk gy6gyu/ast, s mi/yen csoda/atos is, amikor itt kapunk
pozitrv "visszaje/zest"!
Az fgy kia/akftott "viszonyrtasi ponljainkat" kesobb mar aztan az
e/et gyakor/ati/ag barme/y teru/eten sikerre/ a/ka/mazhatjuk, s fgy
esettanu/manynak nevezheljuk a ku/6nb6zo prob/emak intuitrv
131
megoldasat is. Ehhez a sikerhez persze sok gyakorlas kell. Erre
buzdft bennCmket k6vetkez6 gondolataival Jose Silva. (Domjan
Gabor)
Tartsd mindig eszben: er6d benned van! Onmagadba melyed
ve ered el er6forrasodat, s nem rajtad kivOli dolgokon keresztOl.
Gyakran talalkozni olyanokkal, akik tanfolyamr61 tanfolyamra
jarnak, ujabb es ujabb vezetOket keresnek, megallas nelkOI bUjjak
a kOlbnbbz6 kbnyveket, hogy megtalaljak a "valaszt". Alland6 kere
sesben elnek, ami egyOtt jar azzal, hogy a valaszt sosem kapjak
meg. A valaszok ugyanis bennOnk vannak. Ezen nem azt Mem,
hogy ne keress segftseget, ha arra van szOkseged. Csupan azt,
hogy ne ess tulzasba! A sok, kOlbnbbz6 technika es m6dszer mind
lehet a cel fele viv6 eszkbz, de sosem maga a cel!
A Silva-m6dszerben arra tanultal technikakat, hogy magadba
melyedj, s ott megtalald a kM valaszokat. Olyan m6dszerek allnak
fgy rendelkezesedre, amelyekkel iranyftast kerhetsz a te magasabb
intelligenciadt61.
Amikor el6szbr hasznalod ezeket a technikakat, kbvesd ponto
san az utasftasokat, am kbzben bels6 viszonyftasi pontokat is ala
kits ki magad szamara, hogy segitsegOkkel meg jobban mukbd
hess a jbv6ben!
Mi, emberek kOlbnbbz6 m6dokon "mukbdOnk". Vannak, akik
els6sorban vizualisak, masok f61eg hallassal vagy tapintas reven
szerzik informaci6ikat. A Silva-modszerben tekintettel vagyunk a
kOlbnbsegekre. EzM olvassa az iranyfto az esettanulmany soran:
"Erzekeld, erezd, jelenitsd meg, tudd, hogy ott van!" Erezni, erze
kelni szamtalan m6don lehet. Elkepzelheted peldaul, hogy fblteszel
egy kerdest, s hallod ra a valaszt. De akarmilyen modon is szerzed
az informaciot, hasznald azt, s tartsd eszben a kbvetkez6 tanacsot
is: ha "megerzed" az informaci6t; ha azt kepzeled, hogy hallod a
valaszt; vagy ha csak valami altalanos, megfoghatatlan "tudas"
132
erzete alakul ki benned, javaslom, jelenftsd meg kepileg is, hogy
mikent nezhet ki az a dolog, amire raereztel! Tehat fordfts kOlbn fi
gyelmet vizualis kepesseged fejlesztesere, mikbzben persze a
tbbbi is fejl6dik!
Kezdetben special is "szertartassal" jutsz szintedre, ahol az
esettanulmanyokat vegzed. Gyakorlassallerbvidftheted ezt a "szer
tartast", mig vegOI meglehetsz akar nelkOle is. Id6vel kialakfthatod
azokat a bels6, sajat viszonyftasi pontokat, amelyek reven kepes
leszel felismerni azt a specialis, mentalis vagy erzelmi allapotot, ami
benned a laboratoriumi szint allapotaval kapcsol6dott bssze, s
ezaltal kepes leszel esettanulmanyokat vegezni anelkOI, hogy
hosszas el6keszOIeteket kene tenned.
Onbizalmad egeszseges nbvekedese erdekeben eredmenyeid
lattan nyugodtan erezz jogos bOszkeseget, hiszen te magad vagy
az, aki a munkat vegzi, te magad szerzed meg a sZOkseges infor
maci6t, sikeressegedM te magad vagy a felel6s! A technikak csak
eszkbzbk. Meg fogod tanulni felismerni azt a specialis erzest, amlt
akkor erzel, amikor megfelel6 dbnteseket hozol, s fgy ahhoz, hogy
kes6bb helyes dbnteseket hozzal, mar nem lesz szOkseged a kO
Ibnbbz6 technikakra. Ezutan mar csak akkor lesz sZOkseged ki
segfteskeppen egy-egy technikara, amikor nem jelentkezik az a
bizonyos erzes, ami segft, hogy helyes dbntest holl.
Egyesek szamara neheznek tOnik ilyen bnbizalom kialakftasa.
De a cel ez. Tanulj meg bfzni magadban! Hasznald elmedet es lelki
kepessegeidet, hogy egyenesen sajat er6forrasaidhoz folyamod
hass, hiszen rendelkezesedre all mindaz, ami ahhoz kell, hogy
sikeres legy!
:(. * *
133
LAURA SILVA TANAcSAI
Damjan Laszlo: - Tapasztalatad szerint mi a leggyakaribb oka
annak, ha valaki hasznalja az agykontrollt, es programozasaval
megsem eri el celjat? Milyen jo tanacsokat tudnal adni nekQnk,
magyaragykonuofiosoknak?
- A:z egyik legalapvet6bb tanacs, hogy ne csak baj, ne csak nagy
szOkseg eseten programozzunk! Valjon a szintremenetel eletUnk
mindennapi elemeve, szinte eletformava, ami eletUnk j6forman
valamennyi tevekenyseget athatja, s igy krizis idejen, bajban is
biztonsaggal tUdjuk alkalmazni a m6dszert, valamennyi technikat
Ahogy sZOksegOnk van fogunk vagy b6runk aiJolasara, mosasara,
karbantartasara, ugyanugy szukseg van elmenk, lelkunk apolasara
is, s ezt kiWn6en szolgalja a Silva-m6dszer.
A technikak rendszeres hasznalata lehet6ve teszi, hogy egyre
tbbb szubjektiv viszonyftasi pontunk alakuljon ki az elet minden te
ren. Ezt kOlbnbsen fontosnak tartom, hiszen csak [gy tanulhatjuk
meg ertelmezni mindazt, amit szubjektiv m6don eszlelunk. Akar
esettanulmanyr61 van sz6, akar kerdesek felteveser61 es ily m6don
kreativ btletek es megerzesek el6hozatalar61. Es nemcsak a meg
erzesek el6hozatala a lenyeges, hanem az is, hogy hallgassunk in
tufci6nkra, s merjOnk annak megfelel6en cselekedni is. Ugyanis
csak igy lehet megtapasztalni, hogy erdemes megerzeseinkre hall
gatni, es csak Igy tudjuk egyre biztosabban megkulbnbbztetni a
helyes megerzessel jar6 erzest az egyeb erzesektol. Minel tbbb
szbr tesszOk ezt meg, annal vilagosabban megertjuk, hogy az el
me, a lelek vilagaban sokkal tbbb rejlik, mint a targyi, fizikai vilag
ban. Valamennyi kerdesUnkre ebben a dimenzi6ban talalhat6 meg
134
avalasz, akar egeszsegUgyi, akar egyeb problema megoldasar61 is
van sz6. Mindezek a "tuloldalon", vagyis leWnk szellemi, lelki sikjan
rejlenek. Jbv6nk is ott talalhat6. Mi pedig eppen a jobb jbv6nkert,
egymas jobb jbv6jeert kUzdUnk. Minel jobban el tudunk igazodni
az elme, a lelek vilagaban, a szubjektiv dimenzi6ban, annal jobban
tudjuk megismerni es alakftani jbvonket. Ezert hat nagyon fontos,
ho9y minel tbbb es minel megbizhat6bb szubjektiv viszonyitasi
pontot epftsUnk ki.
A tanfolyamot vegzettek vilagszerte leggyakrabban az elme
tCJkre-technikat alkalmazzak. Ennek azonban az a veszelye, hogy
csak akarunk, akarunk valamit, tehat a vagy megvan, de nem
vesszlik elegge komolyan a tbbbi tenyez6t. Az elmetUkre-technika
sikeres alkalmazasahoz pozitfv hozzaallasra, gondolat-nagytakari
tasra, vagyra, hitre, elvarasra, vizualizalasra (kek keretes kep el
gondolasahoz), kepzeletre (a feher keretes kep elgondolasahoz) es
tettekre van szOkseg.
Vigyazzunk, ne korlatozzuk egyetlen lehetosegre a problema
megoldasat! Ha pI. tbbb penzre van szUkseged, akkor ne azt
kepzeld el a feher keretes kepen, hogy munkB.dert tbbb penzt
kapsz, hanem kepzeld el, hogy kifizeted szamlaidat, hogy rendel
kezesedre all az az bsszeg, ami szUksegleteid kielegitesehez kell, s
igy nem korlatozod a megoldast csupan egyetlen lehetosegre! Ha
egy aszszony peldaul pocsekul erzi magat, mert ferje elhagyta,
akkor jobb, ha feher keretes tUkreben nem azt kepzeli el, hogy ferje
visszajbn hozza, hanem azt, hogy 6 ujra kiegyensulyozott, eros,
magabiztos. Ezaltal nem korlatozza problemajanak megoldasat
egyetlen lehet6segre. S az is lenyeges, hogy figyelje a vissza
jelzest.
- Mit ertesz visszajelzesen?
- A:z ut6bbi peldanal maradva, ha az asszony azt jeleniti meg feher
keretes kepeben, hogy ferje visszater hozza, lehet, hogy a gbrcsbs
visszaszerzesi vagy miatt egyre tbbbet veszekednek, s ez csak
135
nbveli a kettejUk kbzti tavolsagot. Ez a visszajelzes arra figyelmez_
tet. hogy valtoztatni kell a programozas m6djan. J61 vizualiz<:lIt
vagyis a problemat j61 jelenitette meg, de kepzeletevel mar n e ~
megfelel6en bant. hiszen a visszajelzes negatfv eredmenyt muta
tott. Ilyenkor erdemes m6dositani a feher keretes kepen.
Ha gondod van, el6szbr is nell vele szembe, fogadd el a
problema tenyet! Ezutan tedd fel magadnak a kerdest: milyen lehe
t6segeim vannak? Milyen utak nyflnak a problema megoldasara?
Miutan sorra vetted a lehet6segeket, valaszd ki a legjobbat, es
jelenitsd meg azt a feher keretes tUkbrben! Azutan pedig cselekedj!
A eel, hogy gondolkodasunk ne problemacentrikus, hanem meg
oldascentrikus legyen!
Fontos a hihet6seg kerdese is. Egy asszonynak pI. nagy da
ganata volt, de az csak akkor kezdett kisebbedni, amikor az
asszony a fokozatos kisebbedest programozta. A daganat hirtelen,
teljes elWnese tul hihetetlen volt szamara. Fokozatos megkisebbe
deset azonban el tudta hinni.
- Naponta hanyszor menjunk szintUnkre?
- Minimum ketszer. Reggel es este ugyis keresztUlmegyUnk az
alfan, szamarsag lenne nem kihasznalni ezt, es legalabb nehany
percre nem programozni ott. Ebed utan, ha csak harom percet
tudunk szakftani relaxaci6ra, mar az is szamit valamit. Tbbb id6
persze meg jobb. A lazftas j6t tesz neked, j6t tesz a csaladodnak.
Nem kell feltetlenUI 15 perc, mar 2-3 perc is szamft. TegyUk meg
legalabb sajat erdekunkben! Ennyit igazan megerdemlUnk! Az agy
sokszor magat61 jelzi, hogy szUksege van egy kis pihenesre, kikap
csol6dasra, Peldaul, amikor napkbzben elabrandozunk. Vegyuk az
ilyen alkalmaknak hasznat, es ilyenkor is programozzunk! AI.
abrandozasok, elbambulasok is val6jaban szintremenetelt jelente
nek az agy szempontjab61. Tenylegesen tehat gyakrabban me
gyUnk szintUnkre, mint gondolnank. De a minimum, hogy reggel es
este, tehat naponta legalabb ketszer szintOnkre menjUnk. Megeri.
136
_Mit javasolnal azoknak, akik kevesse tudnak vizualizalni?
_ Sokaknak azert van problemaja a vizualizalassal, mert latni sze
retnenek. Val6jaban gondolatr61 van sz6, mint amikor azt idezem
fel, hogy milyen ruha is volt rajtam tegnap. Minel jobban belegon
dolunk a ruha reszleteibe, annal pontosabban fel tudjuk idezni
an
nak
kepet, illetve gondolatat. Nagyon ajanlom a mem6riafoga
sok rendszeres hasznalatat is, mert kiWnoen fejleszti a vizualizal6
kepeSseget. En naponta alkalmazom. Azokra aggatom napi elin
teznival6mat, s fgy cetlik nelkUI is megvagyok. Raadasul edzesben
tartom vizualizal6 kepessegemet es kepzeletemet. amelyek az
elme nyelvet jelentik. A vizualizalas mutatja meg, hogy milyen a
jelenlegi eleted, s a kepzelet. hogy milyenne szeretned tenni a
jovoben. Az elme nyelven beszelve onmagaddal kommunikalsz; a
lelkeddel, sajat intelligenciaddal, s a testeddel. Szorosabb kapcso
latban maradsz igy ened minden reszevel, erzelmeiddel is, sot,
azzal a forrassal is, ahonnan mindannyian jbttunk. Ha nem tanuljuk
meg es nem hasznaljuk az elme nyelvet, akkor elveszitjuk a kom
munikaci6 eme csodalatos eszkozet.
_ Mit tegyen az, aki ugy erzi, nem kap va/aszt kerdesere a pohar
vfztechnikBval?
_ Ezzel a technikaval tulajdonkeppen mar egy napon belul valaszt
kell kapni. Ha ugy erezzuk, hogy nem kaptunk valaszt, akkor te
gyuk fel szinWnkbn a kerdest: "Mi lett volna kerdesemre a felelet,
ha valaszt kaptam volna?" Utana uresitsuk ki elmenket, s hagyat
kozzunk az elsokent felbukkan6 megerzesre!
- Mennyire fontos az esettanulmany gyakorlasa?
- Kulcsfontossagu. Ez teszi lehetove, hogy egyre tbbb szubjektiv
viszonyitasi pontunk legyen, s igy megtanuljuk ertelmezni az el
menk "radi6ja" fele folyamatosan araml6 "jeladast". Ugyebar azert
kezdunk beteg embereken gyakorolni, mert ok sok energiat bo
csatanak kl, mintegy segftseget kerve. Nekunk embereknek a jelek
szerint het "energiaszintUnk" van. A tisztan szellemi energia szintje,
137
138
a szubatomi dimenzi6, az atomi dimenzi6, a molekularis dimenzi6
a sejtek dimenzi6ja, a szervek dimenzi6ja es vegul a z e r v r e n d s z e ~
rek dimenzi6ja. Ezen a !let szinten sugarzunk ki energiat, s ezek
alkotjak egyuttesen az aurat. Emellett emberi intelligenciank is van
(sokan ezt nevezik leleknek). Szoros kapcsolatban allunk mas
emberi lenyekkel.
Miutan a tanfolyam negyedik napjanak delel6ttjen kialakltot
tunk szubjektfv viszonyftasi pontokat az emberi anat6miar61, az
esettanulmanynal feltUnik, ha a vizsgalt betegnek peldaul a szive
maskent jelenik meg, mint ahogy az egeszseges szivet jelezte
elmenk. Partnerunk pedig azt mondja: "KitUn6! Val6ban beteg a
szfve." Jegyezd meg az erzest, amit akkor ereztel, amikor ez a fel
ismeres jelentkezett! Minel tobb esettanulmanyt vegzunk, annal
tobb ilyen szubjektfv viszonyitasi pontunk lesz, es annal otthono
sabban mozgunk a szubjektfv vilagban.
Miutan beleszulettunk ebbe a fizikai, objektfv vilagba, sok ezer
nyi viszonyrtasi pontot gyGjtottunk be hallasunkkal, lc3tasunkkal, ta
pintasunkkal, [zlelesunkkel, szaglasunkkal. Ezek eredmenye, hogy
ma, feln6ttkent, ilyen j61 eligazodunk ebben a vilagban. Ha a gye
rek egy g6zolg6 teascseszebe dugva kezen megegeti ujjat, akkor
g6zoig6 folyadekot latva kes6bb mar nem dugja bele a kezet. De
ha a hidegben lat valakit, akinek a szajab61 g6zpara tor e16, fbi
merul benne a kerdes: "Ez ugyanolyan, mint ami a teascseszeb61
jon ki?" Es megtanulja, hogy nem, noha hasonl6an nez ki, meg
sem azonos dologr61 van sz6. A kulonbseget pedig egyetlen mo
don kepes megtanulni: osszehasonlltassal.
Ha a gyereknek mutatunk egy sarga, majd egy narancssarga
papirt, akkor el6szor mindkett6t sarganak mondja. Ha azonban a
sarga es voros valamennyi arnyalatat mutat6 szinskala melle he
Iyezem az els6, majd a masodik papirt, es ismet megmutatom a
ket szines papfrt, akkor mar tudni fogja a kUlonbseget, es habozas
nelkul neven nevezi a sargat es a narancssargat. Tudja mar, hogy
rnilyen szinG az egyik, illetve a masik, mert osszehasonlftast veg
zett. Novekedese soran minden erzekszervevel ugyanfgy szerez
viSZonyitasi pontokat. [gy valik hatekony, produktfv, ugyes feln6tte.
Annal gazdagabb az elete, minel tbbb viszonyitasi pontja van.
Az az ember, aki soha nem mozdul ki a hazab61 vagy falujab61,
sok erdekes, izgalmas dologr61 marad Ie. Nekunk feltarul egy uj vi
lag, a szubjektfv dimenzi6. Ebben kell egyre tobb szubjektlv viszo
nyftasi pontot teremtenunk, ahogy a gyerek az objektfv vilagban
tesz
i
novekedese soran. Ez tbrtenik, amikor falba, fembe stb. vetlt
juk ki magunkat a tanfolyam harmadik napjan, es h6mersekletre,
fenyre, szagra stb. figyelunk, majd tapasztalasainkat osszehason
Iftjuk, ujra es ujra.
A negyedik nap delutanjan pedig elkezdjuk osszehasonlftani a
helyes informaci6val jar6 erzest es a teves informaci6val jar6 er
zest. Az esettanulmany tehat nem vizsga. Azt teszi lehet6ve, hogy
megtanuljuk a helyes es a teves informaci6val jar6 erzes kozti ku
Ibnbseget, es igy egyre magabiztosabban mozogjunk az uj vilag
ban, a szubjektfv dimenzi6ban.
S kes6bb, ha valami gond van a fiaddal, a szintedre mesz, es
megkerdezed, mi lehet a baja? Miert olyan zaklatott a kamasz
flam? Mi zajlik benne? Eszedbe otlenek gondolatok, peldaul hogy
elszigeteltnek, visszautasitottnak erzi magat. Ha mar gyakorlattal
rendelkezel, ha mar ismered a helyes informaci6val jar6 erzest,
akkor tudod, hogya gondolat igaz, az erkez6 informaci6 helyes.
Akkor is segitsegedre lesz ez a lehet6seg, ha peldaul uzleti
ajanlatot kapsz egy uzletembert61. Ha rutinod van az esettanul
manyban, akkor megerzesed alapjan ugyanolyan biztosan tudod,
hogy az ajanlatra igent vagy nemet mondj, mint amilyen biztosan a
gyerek meg tudja mar mondani, hogy sarga vagy narancssarga
szlnt lat.
Es sorolhatnam meg az elet szamtalan egyeb teruletet, hiszen
ahogy mondtam, a valaszok ebben a dimenzi6ban elerhet6k, saki
139
a tanfolyamot elvegezte, az megtette az els6 lepeseket ahhoz
hogy ezekhez a valaszokhoz hozza is jusson. Csak
kell. Az eszkozbk mar rendelkezesere allnak.
- Neha melyebb szintre megyunk, maskor csak sekely szinten
jiJ.runk. Mit tanacso/sz, milyen melyre erdemes menni peidaul
6ngy6gyftas vagy gy6gyftiJ.s eseten, illetve milyen melyre menjunk
peldiJ.ul egy 6t1et kitaliJ.liJ.sa erdekeben?
- Ha szervi betegsegr61 van szo, akkor javasolnam, hogy - peidaul
kezlevitaci6val - menjunk me[yre. Ha pe[daul szfvbetegsegben
szenvedunk, akkor erdemes lefmi egy papfrra mondjuk a kbvetke
z6t: "Szivem egyre egeszsegesebbe valik minden lelegzettel, ami
veszek. SZlvem napr61 napra egeszsegesebbe es egeszsegeseb
be valik." Azutan surftsuk mindezt egy sz6ba, peldaul abba, hogy
"sgeszseg". Ezek utan, ahogy peldau! kezlevitaci6val egyre me
Iyebb tudatszintre ereszkedunk, mondjuk magunkban: "egeszseg,
egeszseg, egeszseg"! S akkor agyunk szamara ez a sz6 mar az
egesz al[itast kepviseli. Azert hasznos ez, mert fgy kez[evitaciova[
vagy egyeb melyitesi technikava[ melyre menve nem zavarod meg
a test bngy6gyft6 fo[yamatat. [Iyenkor a test gy6gyftja onmagat.
Mas alka[ommal te akarhatsz gyogyltast generalni, s akkor
e[eg alfaszintre menni. Te magad dbntsd el, hogy 10-t61, 25-t61
vagy peldau[ 50-tOl szamolsz-e vissza 1-ig, ha kell, akar ismete[ten
is! Utana menj laborat6riumi szintedre, s udvbzbld tanacsad6idat,
majd kek keretes kepben jelenitsd meg egeszsegugyi problema
dati Ezt kbvet6en feher keretes kepben jelenftsd meg, hogy mit
teszel, s igy energiat ku[desz ennek a kepnek. Ehhez mar nem kelt
nagyon mely tudatszintre ereszkedni, csupan egy kellemes, kb
zepes melysegbe, ahol menta[isan aktfv vagy.
Thetaban nem vagy menta[isan aktfv. Ott induktfv gondolko
dast produkalunk, vagyis ha egy gondolat jut eszunkbe, akkor jb
het valami felismeres, btlet, de alapvet6en passzivak vagyunk, te
hat peidaul nem hozunk letre kek vagy feher keretet, nem gondol
140
koz
unk
megoldason. Passziv vagy, hagyod, hogy tested gy6gyrtsa
bnmag
at
, de ennek az ongyogyftasnak iranyt adsz azzal, hogy
peldaul azt mondogatod magadban, hogy "egeszseg, egeszseg,
egeszseg a szivemnek".
Alfaban viszont mentalisan aktiv vagy, ott dinamikusan medi
talsz. Vizualizalhatsz, elkepze[hetsz dolgokat. Elvezed, ha a feher
keretes kepben egeszsegesnek ,,[atod" magad, nbveled hitedet,
vagyadat, e[varasodat. Esetleg hozzateszed, hogy valahanyszor
bsszeteszem barmely kezem els6 harom ujjat, ujra e[6jbn ez az er
zes, es egeszsegesnek erzem magamat. Valamennyi mentalis er
zekelesi m6dodon megtapasztalod, aterzed azt, es erre epftve ja
vulsz es fejl6dsz, es be[ee[ed magad, hogy mindez mar megtor
tent, e[erted, ez igy van, elvegeztetett. A jov6ben tehat mintegy
mult id6ben programozol: kesz, megvan, el van intezve, megold6
dott. I[yenkor tehat nem jarsz annyira melyen.
Ha azt akarod, hogy tested onmagat gy6gyftsa, menj j6 mely
rei De betegseg eseten legjobb a ket modszert kombinalni, egy
szer fgy, egyszer ugy. A programozassal ugyanis agyadon keresz
tOl uzensz a testednek, hogy mit is akarsz, s agyad veszi a lapot,
es teljesiti keresedet. Tehat alfaba is menjunk, ne csak thetaba!
Mas erzes [ehet otthon alfaba menni, mint a tanfolyamon. A
tanlolyamon az oktato vezet, s te rahagyatkozol. By m6don neha
nagyon melyre szaladhatsz, neha nem is emlekszel arra, hogy mi
tortent, mi hangzott el. Ekkor is figyelsz, csak nem emlekszel arra,
ami elhangzott. Aztan visszajossz, majd megint melyre mesz.
Otthon nem mesz esetleg olyan melyre, mert onmagadat iranyftod.
Ha melyebbre mesz, akkor esetleg hajlamos vagy elaludni. Sz6val
kbnnyen lehet, hogy meglehet6sen elter az otthoni szintremenetel
elmenye a tanlolyamit61. Emiatt tehat nem kell agg6dni. Ha valaki
mas visz teged szintre, akkor mindig nagyobb az eselyed, hogy
melyebbre jutsz.
141
142
- Hadd kerdezzem meg, milyen gyakran javasolod az Alapgya_
korlat-kazetta hasznalatat?
- Ez eleg egyeni. Ugy gondolom, ha valaki naponta ketszer
haromszor sZintjere megy, annak nincs szuksege a kazetta o l y a ~
gyakori meghallgatasara, mint annak, aki mondjuk csak naponta
egyszer, vagy hetente egyszer gyakorol. Aki ritkabban gyakorol,
annak tanacsos gyakrabban meghallgatnia a kazettat, mert nines
meg benne meg a rutinos gyakorl6 bels6 nyugalma. A rendszeres
gyakorl6 nyugalmat, bsszhangot, kiegyensulyozottsagot erez, es
erzi, hogy iranyftja, kontrollalja eletet. Elete harmonikus ritmusban
zajlik. Ugy folyik elete, mint egy nyugodt foly6. J6 dolgok tbrtennek
vele, tbbb eleteben a szerencses "veletlen". "Veletlenul" a meg
felel6 id6ben a megfelel6 helyen van, egeszsegesebb, szeren
csesebb, tehat kisebb a szuksege az "Alapgyakorlat" kazettara,
mint annak, aki ritkabban gyakorol. Azt mondanam, hogy a
rendszeres gyakorl6nak hetente egyszer, a ritkan, rendszertelenul
gyakorl6nak ket-harom naponta javasolnam a kazetta hasznalatat,
bar naponta sem tilos. Ezt mar mindenki maga dbntse el! Nagyon
fontos ugyanis, hogy sajat reakci6nkra es eredmenyeinkre figyelve
rugalmasan alakftsuk gyakorlatainkat! Talaljuk meg a nekunk
leginkabb megfelel6 sikerformulat, figyeljuk meg, hogy konkretan
nekunk mi valik be legjobban! Kfserletezzuk ki, mit61 valik eletUnk a
legkiegyensulyozottabba, hogyan erhetjuk el leggyorsabban celja
inkat! Es ha kialakftottuk tbbbe-kevesbe egyeni menetrendunket,
egyeni stilusunkat, akkor tartsunk is ki mellette, alkalmazzuk rend
szeresen, folyamatosan!
- Egyetertesz-e azzal, hogy hlba mindig az "Alapgyakorlat" kazet
taval szintre menni otthon?
- Igen, nagyon is fgy gondolom. Mindenkinek ki kell ugyanis ala
kftania sajat viszonyftasipont-rendszeret, es ha onmagad melyfted
szintedet, akkor kbzben meg is ismered, fel is fedezed onmagadat.
Megtudod, hogy mikent mukbdik es reagal elmed, agyad, tested.
Felfedezed bels6 gondolataidat. Kerdeseket tehetsz fol magad
nak, peldaul, miert olyan az eletem, amilyen? Mit szeretnek elemi?
Hogyan tehetem jobba az eletemet? Ha maskent elhetnek, ho
gyan llnek? Megengeded magadnak, hogy k lrdezz, es megnyitod
elm
ldet
avalaszokra. Ha egy magnetofon vezet, akkor ilyen szem
pontb61 jobbara zarva van elm ld. Ugy pedig nem lehet annyira
megtapasztalni mindazt a szepseget es el6nyt, ami ezen a kreativ
tudatszinten levessel jar. Holott ez egy csodalatos dimenzi6! Az
emberi intelligencia el6tt nines korlat, nines hatar! Itt barhova eljut
hatsz! Kapesolatba lephetsz a forrassal, ahonnan jottel, a Maga
sabb Intelligeneiaval, vagy nevezheted masnak is. Es szuks lg ese
ten, ha megnyitod elmedet, megkapod a valaszt, a szamodra ep
pen szukseges informaei6t! Megerkezik a felismer lS, megerkezik
az intufei6. Ha alland6an esak a kazettat hasznalod, akkor elzarod
magad ezekl61 a lehet6segekt61. Az alapgyakorlat hasznos a me
Iyfteshez, vagy hogy megtanuljuk az ellazulas mikEmtj lt, ls hogy
segitsegevel olyan szubjektiv viszonyrtasi pontokat alakltsunk ki,
amelyeket az onal16an vegzett relaxaci6val hasznoslthatunk.
_ Hogyan hatott a te eletedre az agykontroll, es milyen egyeb
tanacsot adnal meg nekOnk, magyar agykontrollosoknak?
_ Val6ban teljesen atjarta lletemet a Silva-m6dszer. Aszerint elek,
alland6an hasznalom, ahogy a gyerekeimt61 kezdve a barataimig
valamennyien. Megtanultak es alkalmazzak ezt a m6dszert, s vala
mennyien nagyon szeretjuk azt. Sokszor hallom, hogy "konnyen
besz llsz, hiszen neked nines problemad"! A Silva-m6dszer nem
egy minden problemat megold6 panacea (varazsszer), hanem esz
koz, ami seglt, hogy eletunket napr61 napra egyre jobba tegyuk. Ez
pedig ram nezve tokeletesen all. Eletem minden napjan fejl6dok,
lletem val6ban napr61 napra egyre jobba valik. Felbukkannak per
sze megoldand6 probl lmak, az llet kihivasai, szerelmi, kapesolati
gondok, szakftasok, lelki fajdalmak, a krfzis pillanatai, de a megol
dast seg[t6 eszkbzbk is alland6an ott sorakoznak, keznel vannak.
143
144
Ezek segftenek, hogy ellazulj, hogy a kritikus id6kben is kontrollalni
uralni tudd az esemenyeket, a helyzetet, segitenek, hogy o l y a ~
kreatfv otleteket szulj, amelyek hozzajarulnak a gondok orvoslasa_
hoz, a kiut megtalalasahoz. Es igen, en teljes szfvemb6t hiszem,
hogy val6ban, eletem mindennap es mindenhogyan, egyre jobba
es jobba valik. Szilardan hiszem, hogy akarkivel is talalkozunk,
akarmi is tOrtenik ve/unk, az a fejl6desunket szolgalja.
Javaslom, tanutd meg, hogy a csapasokat, nehez helyzeteket
el6nnye, j6tetemennye valtoztasd! Vedd eszre eleted minden
torteneseben a szepseget, s mindenkiben, akivel csak talalkozol, a
j6t, es tanulj minden esemenyb61! Ha valami rossznak, negatfvnak
latsz6 tOrtenik ve/ed, tedd fol magadnak a kerdest: mit tanulhatok
ebb61? Hogyan tudnam ezt a negatfv tapasztalast, mint peidaul
egy szerelmem vagy szep kapcsotatom elveszteset, vagy barmi
mast ugy fordftani, hogy az jobba tegye az eletemet? Es fontos,
hogy tedd is meg a szukseges lepeseket, tetteket, mert jelent6s
valtozasra csak fgy szamfthatsz. S meglatod, eleted mindennap es
mindenhogyan val6ban egyre jobba valik!
*' * *
MAGYAR AGYKONTROLLOSOK
TANAcSAI
Sokan kerdezik meg az ut6bbi id6ben t6lem, hogy mikent tudtam
ennylre megvaltozni. A titok talan legjelent6sebb nyitja az alapos
gondoiat-nagytakarftas. Leirom azt a ketperces meditaci6t, amit
az agykontrolltanfolyam utan naponta elvegeztem.
Alfaban elkepzeltem, hogy benn jarok a koponyamban. Agya
mat retnek kepzeltem el a sotet keretes gondolati kepen, amin
szamtalan fekete es szurke virag virit. Olyan szurke sz6viragok n6
nek rajta, mint peldaul: nem tudom, ugy sem sikerul, hulye vagyok,
rohadt alak. Itt teremnek tovabba a gyulolet, az agg6das, a fele
lem, a fajdalom, az agresszi6 es mindaz, amit61 szeretnek megsza
badulni. Naponta korbej8rtam ezt a mez6t, es j6 alaposan szet
neztem, akad-e meg valami "gyomlaland6". Az ott tala[t rossz gon
dolatok eseten fogtam a hatamon lev6, gyomirt6szert tartalmaz6
permetez6gepet, es vegigpermeteztem vele az egesz mez6t. Lat
tam, amint a negatfv szavak es gondolatok egyt61-egyig elpusztLJ!
nak, elhervadnak. Amikor ezzel vegeztem, akkor beteritettem a te
repet j6 min6segu term6fOlddel, majd beultettem a mostanra mar
arany fenyben usz6 teruletet szep, szines szavakkal. Peldaul: siker,
boldogsag, megbocsatas, beke, nyugalom, szeretet, kival6sag, es
sorolhatnam meg hosszan. Ez a folyamat persze mar a feher ke
retes tUkorben zajlott.
Ezt a gyakorlatot heteken at, rendszeresen vegeztem, amig
szavaim es gondolataim at nem rendez6dtek. Id6nkent azert az6ta
is ki-kinezek a "retemre", gondozom, s ha talalok egy-egy sza
momra kedves sz6t vagy gondolatot, akkor elultetem. Ha viszont
145
146
negatfv gondolattal vagy kifejezessel futok assze, akkor azonnal
kigyomlalom, hogy ne tudjon melyen gyakeret ereszteni.
Tapasztalatom szerint ezt a gyakorlatot altalaban este erdemes
elvegezni, miutan vegiggondolom a napom, es eszembe jut, hogy
milyen szavakat es gondolatokat hasznaltam napk6zben, s annak
megfeleloen ultetek vagy gyomlalok.
Graman Janosne
:1 * *
Roviden lefrom a Pecsi Ifjusagi Haz AgykontroHklubjanak az eletel.
1991 januarja ota mukadunk, es ugy erzem, nagyon sikeresen.
Minden hetfon 17-tal 20 6raig tartjuk 6sszejoveteleinket. A klubnak
barki tagja lehet, aki elvegezte az agykontrolltanfolyamot. Minden
h6nap els6 hetfojen esettanulmanyt vegzunk, majd mindenki el
mondja valamilyen, kisebb-nagyobb sikeret.
A t6bbi klubfoglalkozas elsa feleben k6z6sen programozunk
10 beteg gyogyulasaert, egy-egy beteg erdekeben at alkalommal,
tehat 6t heten at. A gy6gyltas el6tt (5-10 percet) tornazunk, majd
kellemes zene kfsereteben laboratoriuml tudatszintOnkre ereszke
dunk. Eloszor elhangzik a beteg neve, eletkora, lakcime, hogy min
denki vizualizalja ot, majd kb. 20 masodperc mulva ismet elhangzik
ugyanaz a nev, eletkor es lakcfm, valamint a beteg kulsejenek IS
betegsegenek ismertetese. Egy beteget kb. masfel percig gyogyi
tunk, majd kepzeletben kUl6nleges medencenkbe kfserjuk, ugyan
is laborunkban betegszobat IS "eletvizes" medencet is elkepzel
tOnk. Utana folytatjuk a k6vetkez6 beteggel. Az utolso heten, tehat
az 6t6dik alkalommal, az Ultraszeminariumon tanult egyetemes
ontoformat alkalmazzuk.
Gyogyftas utan r6vid szunetet tartunk, majd kb. fel 7-t61 agy
kontrollos, vagy ritkan egyeb technikakat gyakorolunk, iHetve isme
rCJnk meg. Gyakran hfvunk meg el6adokat, akik erdekes tema
korokrol beszelnek, de kozulCJnk is sokan vallaltak mar el6adast.
(Grommel fogadjuk el6adok jelentkezesetl) Az estet altalaban sze
retetmeditaci6val zarjuk, es arra torekszunk, hogy a klubtagok ko
zott bensoseges, szeretetteljes legkor uralkodjon. A csaladias han
gulat kialakftasa erdekeben szerveztOnk mar kozos szilvesztert,
kirandulast, majalist IS vacsorakat is. Lsnyeges feladata mindenki
nek, hogy oszinte vslemenyevel IS kritikajaval segitse a klub fej
16deset. Fontos alapelvunk meg, hogy ugynaki tevekenyseget tilos
folytatni a klubban, akarmire is vonatkozzon az.
VegCJI mindenkinek ajanlom a ,,7+1 technikat", aminek a celja,
hogy ne csupan egy-ket technikat hasznaljunk, hanem a het min
den napjara WzzCJk ki celul egy-egy technika gyakorlasat, es emel
lett egy technikat, pI. az elme tOkret, a het valamennyi napjan hasz
naljunk. Sokunknak remekCJI bevalt a modszer. Fa el6nyet abban
latom, hogy igy "melegen tartjuk" tudasunkat, s szCJkseg eseten
ezert hatekonyabban tudjuk hasznalni barmelyik technikat.
Sok sikert mindenkinek, es kfvanom, hogy egyre tobben es
egyre jobban legyunk!
Kiefer Bela
* * *
lElKI NAGYTAKARiTAs
Az agykontrollban kapcsolatba Ispunk a Magasabb Intelligencia
val. Ez a kommunikaci6 azonban akkor igazan sikeres, ha az
bsszekot6 csatorna minden akadalyt61 mentes. Ilyen akadaly a
buntudat, a szorongas, a mergel6des vagy a harag. (A harag ira
nyulhat masra, de onmagunkra is.) Ezek a blokkolo erzesek lelkileg
es testileg is kart okoznak bennCJnk. A kovetkezokben gondolato
147
148
kat merftek es teehnikakat adaptalok ket esodalatos kbnyvb61 is:
S. Gawain: Az afkoto kepzefet es G. Jampolsky: A szeretet a fefe
fern tagadasa cfmu muveb61.
Megboesatason en az emlitett negatfv erzesek szelnek ereS2
teset ertem. Ezek az erzesek ugyan a masik emberrel val6 kapeso
latomb61 szarmaznak, megis az en kizar61agos tulajdonaim, es
els6sorban nekem Manak! Szubjektfv dolgok, az en hitvilagom
reszei.
Ha meg akarom valtoztatni az engem kbrulvev6 vilagot, ugy
legjobb, ha m6dositom az arr61 alkotott elkepzelesemet es ennek
megfelel6en is eselekszem. Nemreg egy j6 baratom meglehet6sen
bant6an viselkedett velem. Ez nekem igen rossz napokat szerzett.
Kes6bb elgondolkodtam az ugybn, megvizsgaltam baratom indite
kait, hogy megertsem viselkedeset. Mergemet ez persze meg nem
oszlatta el, megis el6bbre vitt. Megertettem, hogy a megtbrtente
ken nem valtoztathatok, s hogy az ugy nem er annyit, hogy miatta
elveszitsem a lelki nyugalmamat. Mostant61 elfogadom 6t olyan
nak, amilyen, s az egesz ugyet felreteszem egy polera, s elem to
vabb a magam amugy is eleg szerteagaz6 eletet. Ekkor fbllelegez
tem, s az6ta energiaimat a j6 es erdekes dolgokra tudom forditani.
Az eset mar nem nyomaszt.
A megboesatas nem feltetlenul azt jelenti, hogy kbrberohanga
10k, es mindenkinek megmondom, hogy mar nem haragszom ra, s
hogy imadom. Nem, a dolgot els6sorban magamban kell elintez
nem! A megboesatas nekem azt jelenti, hogy szelnek eresztem a
rossz erzest, kisbprbm magamb61. Tulteszem magam rajta. Leg
gbmbbt kbtbk ra es eleresztem. Fblszabadftom magamat. A meg
boesatas nem annyira a masik felnek sz61. EIs6sorban az en
ugyem, bnmagam megtisztftasa.
Nehany konkret teehnika:
1. MEGBOCsATOK MAGAMNAK
Ird fel egy papfrra enkeped negatfv elemeit, pI. "Iusta vagyok, nines
eleg penzem, nekem soha semmi sem sikerul, gyenge vagyok, a
bajokert en vagyok a feleI6s"! Szinteden gondold vegig a listat!
Vedd el6re, ami igazan bant, erezd at, elemezd! Majd gondolatban
gyurd bssze a papfrt, szakftsd szet es dobd el! Szintedrol kij6ve
tenylegesen, objektfven is tedd meg ezt! Azt szimbolizalja ez, hogy
a negatfvumokat leraztad magadr61. Ezutan mondj es frj magadnak
megfelel6, idevonatkoz6 pozitiv allitasokat, s azokat kesobb szin
teden is ismetelgesd!
2. MEGBOCSATOK MAsNAK
Ird fel egy papfrra, hogy kikre, s miert haragszoll Szinteden mind
egyikukkel beszeld meg, ami kbztetek tbrtent, s mondd, hogy meg
boesatasz! Kijbvetel utan a papirra is frd ezt Ie, majd szakitsd azt
szet es dobd ell Kbzeli kapesolat (pt. szul6, hazastars) eseten az
eredmeny esetleg nem jelentkezik azonnal. Ez esetben tbbbszbr
ismeteld meg a folyamatot! Ne feledd, mindezt a magad erde
keben teszed! Sokan arr61 szamoltak be, hogy a gyakorlat hatasa
ra testi tOneteikt61, betegsegukt61 is megszabadultak!
3. MAsOK MEGBOCSATANAK NEKEM
Az el6bb lefrthoz hasonl6an jarj el! Elkepzeled, hogy megboesa
tanak neked. Gondold el es ird ra a papirra: "Megboesatok ma
gamnak, buntudatom al61 fbloldozom magamat." Ezt kbvetoen
tepd szet a papfrt, es dobd ell
149
T
4. FIZIKAI TAKARiTAs, RENDRAKAs
A lelki nagytakarftas sokszor k6t6dik a fizikaihoz. Gondoljuk csak
el, milyen mas is a frissen kitakarftott otthonunkban lenni! Emlekez
zunk, milyen felszabadit6 is tud lenni a lomtalanftas!
Vegul nehany gondolatot idezek A szeretet a felelem tagadasa
cfmO k6nyvb61:
"F6 celunk a bels6 beke legyen, s ehhez fa eszk6zunk a meg
bocsatas! Ez esetben, a belsa hangra hal/gatva, megtalaljuk a bol
dogsagot. Ha fgy elunk, raj6vunk, mikent hozzuk rendbe kapcso
latainkat, megtalaljuk a telki beket, es megszabadulunk szoronga
sainkt61.
A megbocsatas eszk6z ahhoz, hogy regi, rossz programjainkat
atirjuk es szorongasainkon tUladjunk. R6viden: megbocsatani annyi,
mint tultenni magamat a gondon. Az ujraprogramozas f6 celja sajat
lelki bekenk megteremtese. EIs6sorban tehat sajat magunkra gon
dolunk. Nem 6nz6 m6don, hanem az 6nmegval6sftas termesze
tessegevel. A megbocsatas csak a masodik lepes,
Kiabrandft6 lehet ugyanis, ha els6 lepeskent pr6balunk szeret
ni vatakit. A mult torz ertekiteletei alapjan ugy tOnhet, hogy az illet6
egyaltalan nem szeretetre melt6! Mivel viselkedeset tevesen ertel
meztUk, fgy val6jaban igencsak nehezunkre esik szeretni 6t.
Ha f6 celunk sajat lelki bekenk, s a megbocsatast ennek ren
deljuk ala, akkor a masikat "sarokba szorftott kutyanak" tekintjuk,
aki felelmeben mar meg mindenkit, val6jaban azonban szeretetert
eseng. lIyen megk6zelitesben mar k6nnyebben tudjuk szeretni es
elfogadni at, s megszerezni magunknak a lelki beket.
Megbocsatani annyi, mint tuladni a multon, mas sz6val atprog
ramozni magunkat. Ez csak a jelenben, csak "most" tOrtenhet.
Ugy, hogy tultesszuk magunkat mindazon, amit masok okoztak
nekunk, il/etve azon, amit mi okoztunk masoknak. Ezzel a szelektfv
feledessel f61szabadftjuk magunkat a jelen szamara. F6lszabadu
lunk es masokat is kiszabaditunk multunk torzftott tapasztalatainak
hal6jab61. Ladonyi Janos
150
Ha egy lwei ezel6tt irtam volna ezt a levelet, akkor sok-sok apr6
sikerr61 szamoltam volna be, amiket akkor meg szamon tartottam.
Ma mar nem szamolom a sikereimet, de mindig tudatositom ma
gamban 6ket, hogy 6ruljek nekik, hogy elvezzem a gyakorlatilag
folyamatosan jelen leva sikert. Most kifejezetten a megvaltozott
gondolkodasm6domb61, a pozitiv hozzaallasomb61, az emberek
iranti elnezesb61 es a tudatalattimba vetett 6riasi bizalomb61 ereda
sikerekre gondolok. Bar ami6ta nem sajnalom kiadni a penzt - ha
elromlik az aut6, akkor azt gondolom, hogy a szerelanek biztosan
most van nagy szuksege penzre -, a legkulbnfelebb m6dokon jut
el hozzam mindig az, amire szuksegunk van.
Eletem alapjaiban valtozott meg, Igazgat6m azt mondta leg
ut6bb, ha semmit sem csinalnek, al<kor is megtartana "hivatasos
lelkesitanek". Ami6ta nem eralkbdbm, hanem az elk6vetkezend6
feladataimat meditaci6ban megbeszelem a tudatalattimmal, min
den megy a maga utjan! Minden nagyobb munka vagy utazas el6tt
beszelgetek a tanacsad6immal, kerem segftseguket, es az6ta
minden nehez helyzetb61 sikeresen tudok kikerulni. S mily erdekes:
a gond legt6bbszbr nem ugy old6dik meg, ahogy azt en kigon
dolom, hanem sokkal egyszerObb es kezzelfoghat6bb m6don!
Els6dlegesnek, nelkulbzhetetlennek es 6riasinak tartom a gon
dolat-nagytakaritast. Vegigmentem gondolatban az eletemen. Sorra
Yettem szuleimet, mostohaapamat, feltestveremet, kollegaimat.
Minden szemelyt, esemenyt, ami bantott es rossz erzessel tblt6tt
el. Megpr6baltam visszaidezni a helyzeteket es esemenyeket, s
igyekeztem megMeni az akkori szerepl6k cselekedeteit. Peldaul
amikor 5 eves voltam, s a mostohaapam 28, emlekezetem szerint
t6bbsz6r kockaJa tette az en kis eletemet. 45 even kereszWI mind
ezt megbocsathatatlannak tartottam. Ma mar elnezem 30 eves
orvos fiamat, aki nem jarta meg az orosz frontot, nem volt hadifog
sagban, es - megftelesem szerint - megis ugyanolyan felelatlenul
viselkedik gyerekevel, mint annak idejen mostohaapam velem. Ugy
151
152
latszik, az egesz csak nezopont kerdese. Megbocsatok, megbo
csatok, megbocsatok.
Atvizsgaltam sajat, lelkiismeret-furdalasos elethelyzeteimet.
Gondolatban bocsanatot kertem, megbocsatottam, rendbe tettern
az e[mult 50 ev ugyeit. Uj, tiszta lappa[ indultam, s ma mar nagyon
vigyazok arra, hogy masokkal es magammal kapcso[atos gonrin
lataim es tetteim pozitlvak legyenek.
Tanacsadom kezdetben a halott edesapam es edesanyam
volt. Kettejuk halala k6zt 30 ev telt el, laborat6riumomban megis
egykoru fiataloknak latom 6ket. A tanfolyam elvegzese utan kilenc
h6napig nem sz6[tak hozzam. Azota mar beszelgetunk. Amikor
megkerdeztem 6ket, hogy az els6 kilenc h6napban miert voltak
cs6ndben, azt mondtak, 6k beszeltek, csak en nem tudtam rajuk
hangol6dni.
N. Z.-ne
: ~ :;: *
T6bb mint feleves intenzfv agykontrollos multtal a hatam m6g6tt,
azt hiszem ideje megosztani veletek egy o[yan elmenyemet, amely
nek lenyege bizonyara sokatokat erint. Orulnek, ha esetem hata
sara azok is [elkesebben gyakorolnanak majd, akik - va[amilyen
okbol - talan kedvuket veszitettek.
Ugy velem, a gyakorlasi kedv elvesztesenek egyik oka, hogy
nem egyforman tudunk vizualizalni, holott az elenk, szfnes lelki ke
pek elvezetesebbe teszik a programozast. Sok tarsunk val6szfnu
leg nem eleg kitart6, hogy ezt a kepesseget kello mertekben kifej
lessze. EIs6sorban oket szeretnem biztatni tapasztalatommal: ne
hagyjak abba a gyakorlastl Talan nem is tUdjak meg, milyen cso
dalatos elmenysorozattal lesznek gazdagabbak!
Hogy vegre sajat tapasztalatomra terjek, majusban - fiamma[
egyUtt - elvegeztem az agykontrolltanfolyamot, es elmondhatom,
a negy nap alatt minden gyakorlat egyforman j61 sikerult. Azt
hittem, szokvanyos, atlagos jelenseg ez, hiszen fiammal az6ta
szamtalan esettanulmanyt vegeztUnk, igen nagy elvezettel.
Osszel, amikor ismetl6kent a ferjemet is elkfsertem a tanfo
Iyamra, d6bbenten hallottam tole - es id6k6zben sok mas tarsunk
t61 is -, hogy alfaban nem kepes ,,[atnl". Az utols6 napon ferjemnek
is sikerult ugyan az esettanulmany, de bels6 latasa korantsem volt
olyan eleven es 6na1l6, mint a mienk. Mivel az agykontroll nalam
folyamatosan muk6dik, es sok sikert hozott eddig is, e[hataroztam,
megoldom ezt a feladatot.
Ahogy a 93 novemberi es decemberi Alfajar6kban is olvashat
tatok, John Newman, angol agykontrolloktat6 azt tanacsolta, pr6
baljuk megkeresni a megoldand6 gond okat. Ha valamelyik agy
kontrolltechnika segftsegevel mar megtalaltuk eletUnknek azt az
esemenyet, ami a problemat kivaltotta, akkor idezzuk fel nehany
szor alfaban a t6rtenteket, de az esemenysor veget valtoztassuk
kepzeletben pozitlvra, s fgy a traumatikus hatas megszOnik. EIs6
lepeskent ezt az utmutatast k6vettuk. Talaltunk is ferjem gyerek
koraban olyan esemenyt, ami a vizualizalas gatjakent mOk6dhetett
talan, a valtoztatas azonban nem hozott atUt6 sikert.
Ekkor sajat tanacsadomnak tettem tol a kerdest: m! az oka,
hogy ferjem nem lat lelki szemeivel konkret kepeket? Tanacsad6m,
akit mellesleg neha mar ugy is "dolgoztatok", hogy en magam
k6zben kij6v6k a laborb61, azt valaszolta: keyes a hite. Nem meri
elhinni, hogy kepes ra. Rakerdeztem az ugyre ferjemnel, aki egyet
Mett a valasszal. ElkezdtUk "kiprogramozni" kishitOseget, de ez
sem hozott atUto sikert.
K6vetkez6 lepeskent arra kertem ferjemet, hogy laborat6riu
153
maban kepzeljen el egy villanykapcsol6t, tapogassa ki a kezevel,
es gyujtson lampat. Szegeny meg az izz6t is kicserelte, megis
sotetben maradt...
Uj ot/etem tamadt. MegkMem, kepzelje el a sotetseget, es
targyiasftsa, tehat mondja el, milyennekerzi azt. Vastag, sotet,
poras, nehez fOgg6nynek erzekelte, illetve ahhoz tudta hasonlftani.
Alfaban minden erzekszervet sorra veve elkepzelte ezt a fOgg6nyt,
tehat annak a szfnet, tapintasat, ,zet, szagat. Tanacsomra azt
pragramozta maganak, hogy a fOgg6ny mogott egy csodalatos,
szfnes vi/ag rejtozik. Ezek utan 6vatosan elhuzta kepzeleteben a
fUggonyt. Es megje/ent egy fenysugar! A sok gyakorlas hatasara
egyre tbbb, igaz, eleinte a pragramozas temajat61 fuggetlen, lelki
kep uszott be egy-egy pillanatra lelki szemei ele.
T6bb hetes kfserletezes - de a vartnal meg mindig kevesebb
eredmeny - utan ismet ujftasba kezdtUnk. Amikor ferjem a szintjere
er, jelez, s en ekkor hangosan vezetek szamara kul6nb6z6 vizuali
zalasfejleszt6 gyakorlatokat, "Ielki szemtornat". Peldaul elkezdek
varialni egy szfnskalat, a gyakorlat spontan m6don alakul, s k6z
ben a kepeket en is elkepzelem betaban. A gyakorlatok olyan
erzekletesek es fordulatosak voltak, hogy vegre - gondolom ennek
is kosz6nhetoen - eredmenyt hoztak! Ferjemben id6vel kialakult
egy laborat6rium most mar konkretabb erzete, egy-egy berende
zesi targy kepe is beugratt, es a gyakorlatok soran az6ta is egyre
tbbb dolog, szemely, targy stb. "Iatvanya" is bej6n.
T6rtenetUnk bizonyftja, hogya kitart6 gyakorlas es a kreativitas
el6bb-ut6bb eredmenyhez vezet. Hasonl6 sikereket es nagy kitar
tast kivanok mindenkinek!
T6thAdamne
T6th Adamne levelet azert tettem be a k6nyvbe, mert'sokaknak
gond a vizualizalas, vagyis a gondolati kepek lelki szemeink ele
154
vetftese, ami a Silva-m6dszerben val6ban k6zponti szerepet jat
szik. Nagyon fontos azonban megerteni, hogy a vizualiztJlas nem
azt jelenti, hogy olyan eles es szfnes Mpet latunk lelki szemeinkkel,
mintha nyitott szemmel tenylegesen neznenk valamit, vagy amikor
alvas kozben almodunk! Nem, a latas, az almodas es a vizualizalas
teljesen kulonb6z6 elettani folyamatok! Ut6bbi csupan azt jelenti,
hogy gondolok arra a targyra vagy szemelyre. Erzekletesen el
gondolom, hogy mit !8tnek, ha latnam, mit hallanek, ha hallanam.
(Mint ahogy peldaul egy slager dallamat is fel tudjuk idezni gondo
latban, holott a tenyleges zenet termeszetesen nem halljuk.) Egye
sek konnyebben ideznek fellelki kepeket, masok inkabb hangokat,
mfg a harmadik esoport erzeseket es tapintaselmenyt. Mindharom
esoportra gondolt Jose Silva a laborat6rium es az esettanulmany
menetenek kialakftasanal. Ahhoz, hogy sikeresek legyunk a Silva
fele teehnikakkal, nem kell g6res6sen er6lk6dnunk, hogy szfnes
lelki kepeket tudjunk e/Mpzelni, meg ha ez termeszetesen kellemes
elmeny is! A sikerhez az elme vilagaban a k6vetkezak kellenek:
forr6 vagy, a eel elerhetasegebe vetett eros hit, a tettek vallalasat is
magaba foglal6 elvaras es kitartas.
A vizualizalast azonban lehet, es nagyon erdemes is fej/eszteni.
Pontosan ez a fa funkei6ja a mem6riafogas-rendszernek, amit
eppen emiatt erdemes naponta hasznalni.
Erdemes tovabbB elmenk mindharom "uzemm6djat" tudato
san trenfrozni. En peldaul dominal6an vizualis ember vagyok, mint a
fertiak t6bbsege, de tudatosan edzern agyam ket masik alapvet6
erzekeleset is. Hadd mondjam el szokasos napi programom elejet,
hatha hasznos otletet jelent egyeseknek. Reggel ebredes utan
leUl6k egy szekre, es programozok. Utana felpattanok kezzel-Iab
bal hajthat6 szobabieiklimre, hogy negyed6ran at izzasszam teste
met, mik6zben sorra veszem gondolatban a SZ8.z mem6riafogast,
hogy elmemet is trenfrozzam. (Az ut6bbi id6ben inkabb elmegyek
hajnalban az uszodaba, s a hoszszakat a mem6riafogasok
155
segftsegevel szamolom.) A mem6riafogasoknak azonban nem
csak a kepet idezem fel, hanem azzal kapcsolatban hangot es
erzest is. A "tea"sz6nal peldauf elkepzelek egy csesze gozalgo,
aranybarna szfnu teat, am emellett a szurcsales hangjat es a
csesze fUlenek forro erinteset is, sot a tea izet is felidezem, mert fgy
nem csak szubjektfv latasomat, hanem szubjektfv hal/asomat,
tapintasomat, sot izlelesemet is fejlesztem. .
Talalkoztam olyan agykontrol/ossal, aki alfaban raj6tt, hogy a
lefki kepek felidezeset egy fajdalmas gyerekkori elmeny blokkolja.
Kislanykoraban meghaft edesanyja, s a rokonsag eraltette, hogy
nezze meg a kopors6ban fekvo testet, holott anagyon nem akarta.
A gond gy6kerenek megtalalasa altalaban segft, hogy gyor
sabban erjUk el celjainkat. J6 pelda erre John Newman korabban
mar k6z61t ket esete is.
Hadd 6sszegezzem tehat egy mondatban a lenyeget: ha erze
sunk szerint meg kevesse tudunk v i z u a l i z a l n l ~ akkor fepesszuk ezt a
kepessegunket a mem6riafogasok gyakori hasznalataval,. vegez
zunk esetleg mas, az iment idezett levelben is fefrt kepzeletfejleszto
gyakorlatsort; s keresheWnk esetleges multbeli, akadalyt jelenta
traumatikus efmenyt az eleWnkben, de ne higgyuk, hogya sikeres
programozas nelkul6zhetetlen elofeltetefe a szfnes lelki kepek
vi/aga! (D. L.)
* * *
Laborom egy kicsi szigeten all6 kristalypalota. Ez a sziget egyuttal
az idealis pihen6helyem is. Nagyon messze, valahol az Operencias
tengeren is tUI, egy hatalmas 6cean k6zepen talalhat6. Letezeserol
senki sem tud, csak en, de barki eszreveheti, sot egy kCil6nleges
"fenym616" altai el is juthat ide. Jbhet barki, akinek nagy sZOksege
van a segitsegemre, akinek testi-Ielki fajdalmai vannak, vagy egy
szeruen csak pihenesre, a haboritatlan termeszet bekejere vagyik.
156
En legtbbbsz6r a buborek formaju, haromeltG jarmOvemmel
megyek, s harom pillanat alatt jutok el ide. Megerkezem a homo
kos partra, megmosom a labam a hOs habokban, majd letelep
szem a palmafak alatti nyugagyamba, es szetnezek. Fantasztikus
latvany fog ad! Hatam m6g6tt a messzesegben a varost latom,
ahonnan jbttem, es a fenym616t, ami bsszek6t vele. Tolem jobbra
delfinek jatszadoznak a vfzben, a levegoben siralyok repkednek, a
part mellett pedig feher hattyuk uszkalnak. Balra a palmafakat
t61gyfaerdo valtja f61. Hallom az avar zizzeneset, a patakok csbr
gedezeset es az enekes madarak vi dam dalolasat-. Elottem pillan
g6k tancolnak a viragos reten, szinte erzem a z61d f(j illatat. Neha
egy-egy delceg szarvas Odv6z61, vagy egy kedves vakond, maskor
kismajmok ugrandoznak a vallamon, vagy eppen k6kuszdi6val ki
nal egy koalamack6. Hallgatom a tenger zugasat, elvezem a lagy
szello simogatasat, es nagy boldogsaggal nezem a szikraz6 nap
fenyben meg-megcsillan6 Ovegkristaly-palotamat. Alapja nyolc
sz6gletU, es harom tornya van. A ket hats6 torony tanacsad6im
birodalma. Az elOlso toronyba fenyletran szoktam f6lkapaszkodni,
es a csodatavcs6vem segftsegevel kapcsolatba kerOlbk az egesz
vilagegyetemmel.
A bejarati ajt6t61 balra lev6 csarnok a vizterapias terem. Me
dencejeben kristalytiszta eletvfz csobog, amibe egy forrason at
gombnyomasra zuhog szukseg szerint a szeretet vize, a tUrelem
vize, vagy eppen a boldogsag vize. Jobbra a fenyterapias terem
talalhat6, benne a vizsgal6asztal es a fantasztikus lezerlampa, ami
kfvansag szerint vagy az eletero sargas, vagy a tisztanlatas feher,
vagy a szeretet piros fenyevel vilagft.
A polcokon kOlbnbbz6 kristalyok sorakoznak (pI. energiakris
taly), tovabba egyeb hasznos dolgok, ugymint varazsceruza, Oveg
mos6 kefe, tU, cerna, festek, ecset, balzsamok, k6tszerek, ill6ola
jok.
A k6zepso nagyterem a dolgoz6szobam. A szemkbzti fal al
157
1-'
kotja a keperny6met, ami taviranyft6val a fenyleremb61 is f6lkap
csolhat6. A szoba k6zepen all a fote/om, ami mindig a pillanatnyi
testtartasomhoz. illetve mozdulataimhoz igazodik.Az asztalom
szinten atlatsz6 Ovegkristaly. Jobb szelen all az 6r6knaptar. bal
szelen a cs6rg66ra. Az asztal es a keperny6 k6z6tt helyezkedik el
a kartotekoz6 rendszer. Leporell6szeru fakkokban talalhat6k a kar
tonok, amelyeket a tanacsad6im keresnek ki, es tartalmukat be
taplaljak a komputerembe.
Van tovabba egy pihen6szalonom is. Ha idam engedi, akkor
estenkent itt szoktam vendegOI latni a tanacsad6imat. Ilyenkor
teazunk es csevegunk. Ha valakit gy6gyftani akarok, fenysugar ut
jan hozom el ide. Kepernyam r6ntgendimenzi6jaban megvizs
galom, majd kezeles utan a feher keretes tUk6rh6z vezetem, ahol
gy6gyultnak latja magat. Ezutan segit6im hazakfserik.
Kfvanom, hogy mindenki olyan j61 erezze magat a laborjaban,
mint en!
F. An/k6, Kecskemet
158