A palánkai VECSERA SÁNDOR Magyar M vel dési Egyesület folyóirata

V. évfolyam 10. (53.) szám 2008. október Ingyenes példány

Havilapunk e
számát
A tartalomból:
a Szekeres László
2. oldal: Fejl dünk
alapítvány
3. oldal: Törzsvendégek Zomborban segítségével
4-5. oldal: Ünnepeletek a kézimunkázók adtuk ki
6. oldal: Amir l nem írhattunk, de megtörtént
7. oldal: Verbászon is voltunk
8-9. oldal: N k oldala S
SZZII B
BÁÁLL
10. oldal: A palánkai Magyarzó Pistike messéi
11. oldal: Mindannyian gyerekek voltunk....valamikor 22000088.. X
XII.. 88..
12. oldal: Körösztrejtvény, Viccsarok
2 2008. október

FEJL DÜNK

Egyesületünk az idén ünnepelte fennállásának 7. évfordulóját. Az elmúlt évek alatt

állandóan a m vel dés keser -édes kenyerét éve, anyagi gondokkal küszködtünk, minden
garasért alaposan meg kellett szolgálni (értsd: pályázni minden lehet és lehetetlen
kuratóriumoknál, amelyek rendesen a szükséges összeg csak egy hányadát ítélték oda),
sz kösen és takarékoskodva m ködni. De még hogy m ködni! Minden álszerénység nélkül
mondhatjuk, hogy itt Bácska déli részén a tevékenyebb és sikeresebb egyesületek közé
tartozunk. Igen sok bizonyítékunk is van ezen állítás alátámasztására: rendszeres
információkkal látjuk el magyarjainkat (Akácos Út, Nefelejcs, Dunakanyar); vegyes kórusunk
szívesen látott vendég (Zombor, Mélykút, Durindó...); kézimunkázóink kiváló dolgokat
szorgoskodnak össze, szerteágazó barátságokat kötnek; jól látogatott és tartalmas
rendezvényeket tartunk (Farsangi és szi bál, Népdal és néptánc est, Március 15-e, szt. István
nap, Október 23-a); és, ami a legfontosabb, szilárd alapokon áll az anyanyelvoktatás,
gyermekeinknek tartalmas rendezvényekkel, kirándulásokkal kedveskedünk.
Minderre fölfigyeltek ott, ahol kell, és az utóbbi években már mélyebben is benyúltak a
zsebükbe az adományozók (noha nem elég
mélyen), úgyhogy egy bizonyos fokú
fejl désnek indultunk, ami a fölszerelést illeti.
A már meglév inventárium mellé, a legújabb
adományok eredményeként, a napokban
fölfejlesztettük video-technikánkat, szereztünk
egy megfelel nyomtatót és újságunk most
már ÚJSÁG; asztalokkal, székekkel b vítettük
bútorzatunkat.
Mégiscsak igaz lehet az a fölfogás, hogy a
szorgalomnak, a min séges munkának el bb-
utóbb eredményei lesznek. Mi most ezeknek
az erényeknek gyümölcsét élvezzük.

A PALÁNKAI VECSERA SÁNDOR MME

AZ IDÉN IS: 2008. XI. 8-ÁN 19 ÓRAI KEZDETTEL MEGSZERVEZI A

MÁR HAGYOMÁNYOS

SZI BÁL
TÁNCMULATSÁGOT

A SZLOVÁK OTTHON NAGYTERMÉBEN

ÉL ZENE LEHOCKY TIBOR M VÉSZ ÚR VEZETÉSÉVEL!

SÉGES VACSORÁVAL A BELÉP 600 DINÁR.
JELENTKEZNI LEHET NOVEMBER 1-IG:
UHLÁRIK ETELKA PÉNZTÁROSNÁL: 021-6044-734
VAGY DOSZTÁN MIHÁLY ALELNÖKNÉL: 021-6040-058
064-274-97-95
2008. október 3

TÖRZSVENDÉGEK ZOMBORBAN

Egyesületünk vegyes kórusa már törzsvendégnek mondhatja magát a zombori

kegyeletadáson. Az idén immár harmadszor voltunk ott, és az el rejelzések szerint, jöv re is
szívesen látnak majd bennünket. No, de mindennek el zményei is voltak.
Kb. két hónappal ezel tt, Mák István
karnagyunk kiválasztotta a repertoárt,
összeédesgette a kórust és a zenekart, majd
megkezd dtek a próbák, amelyek néha
hetente kétszer is meg lettek tartva.
Október 5-én egy magabiztos csapat
indult útra Nyugat-Bácska felé. Egy és egy
negyed órás kellemes utazás után fél öt
körül megérkeztünk Zomborba.
Leparkoltunk, majd rövid séta után
megérkeztünk a Szentháromság-plébánia
katolikus templomba, ahol részt vettünk a
kegyeletadás szentmisén. Utána egy újabb
séta a Magyar Polgári Kaszinóig, ahol az
udvarban megkoszorúzták Schweidel József
emléktábláját és az 1956-os kegyeletemléket.
A kopjafánál egyesületünk alelnöke, Dosztán
Mihály koszorúzott. Ezek után bevonultunk a
nagyterembe, ahol a magyarországi
templomok harangszója mellett megindult az
ünnepi m sor. A vendégeket a zombori
Magyar Polgári Kaszinó elnöke dr. Karcher
Erzsébet köszöntötte, majd egy megrázó
beszámolót adott az aradi vértanúk utolsó
szavairól a bitófa alatt. Dudás Károly a
VMMSZ elnöke mély, a pillanatatot átél
szavai senkit sem hagytak közömbösen. Nagy
Tibor tanár egy jól sikerült el adást tartott
Schweidel József életér l. A m sort a
bácskertesi, szilágyi, vepr di, doroszlói,
vajszkai, gombosi, bajmoki és a palánkai
kedvel k dalos-verses összeállítása
folytatta, valamint fölléptek még a
szabadkai Lányi Ern iparos dalárda és
az Ungaresca régizene-együttes.
Mindezek között – büszkeséggel
mondhatjuk! – a mieink igen szép
teljesítményt nyújtottak, úgyhogy a
búcsúzásnál, a szívélyes vendéglátók a
jó utat kívánáshoz hozzáf zték a
viszontlátást jöv re is.
Mondani sem kell, hogy egy
elégedett csapat érkezett vissza
Palánkára este 11 óra körül.
4 2008. október

ÜNNEPELTEK A KÉZIMUNKÁZÓK
A szakcsoport megalakulásának 5. évfordulója

„globális” tervet, amit a kézimunkázók elfogadtak és

A
z egyesületünk keretében megalakult
kézimunkázók szakcsoportja, ime, most a munka megkezd dött. A csoport az els serleget
ünnepelték megalakulásuk jubiláris ötödik is az vezetése alatt szerezte. Az Árvácska nevet is
évfordulóját. közös megbeszéléssel vette magára a csoport.
2008.szeptember 12-én, Horvát Sajnos, egészségügyi okokból a munka
Tibor, egyesületünk elnöke, ünnepé- vezetését Eta a menyének, Marinak, adta át,
lyesen megnyitotta a kézimunkázók ki még a mai napig is ott áll a munkák élén. A
kiállítását, melyet a jubiláris évforduló csoport minden évben részt vesz egy vidéki
alkalmából rendezett a szakcsoport. kiállítás versenyen Vajdaság szinten és
Méltatta a tagok szorgalmas, buzgó sikerül serleget nyerni. A tagok részére ez
munkáját, melyet a kiállított kézimunkák igenis egy nagy erkölcsi jutalomnak számít.
és a több helységben nyert serlegek Kiállítást évközben két ízben is
bizonyítják és kihangsúlyozta, hogy az rendeznek a kézimunkázók az egyesület
egyesület keretében k a legönállóbbak, nagytermében. Ilyenkor a látogatóknak van
hiszen itt majdnem minden az miben gyönyörködniük! k körüljárják a
önszervezés alapján zajlik. Sajnálatát kiállított munkákat, majd elmennek. Általában
fejezte ki, hogy ebben az ünnepélyes két napig szokott tartani a kiállítás. Senki
pillanatban nincs jelen Faragó Eta néni, idáig még nem kérdezte meg a
aki, tulajdonképpen, a kézimunka Faragó Eta kézimunkázókat: „Hogyan is folyik a kiállítás
szakcsoport megalapozottja. Faragó csinálása?” Mindenki csak azt tudja, hogy az
Mari, aki Eta nénit l átvette a csoport volt és – elmúlt. Pedig, bizony, van ott
„stafétáját” már teljesen belejött a munka!
munkák vezetésébe és szervezésébe. Az állványok lécei évközben ott
Az elnök további jó munkát kívánt abban hevernek a mellék kamrában. A kiállítást
a reményben, hogy a munkakedv nem megel estén megjelennek a szorgalmas
fog lankadni és az eredmények nem férfiak, akik el húzzák a léceket és
fognak kimaradni összeszerelik ket, majd felállítják a
Faragó Mari a csoport vezet , megfelel helyen. Itt legtöbbször Toma Józsi,
ezúttal két kézimunka képet adott át az Szücs Péter és Pálinkás András mutatják
elnöknek – ajándékba. Az egyik képet Faragó Mari meg az ügyességüket. Egyszer itt
az egyesület elnökségének, a másikat személyesen láttam Dosztán Mihályt is de az
pedig magának az elnöknek. Evvel be is fejez dött a utóbbi id kben inkább a Magyarzó Pistike
kiállítás megnyitása. alakjában zúdítja a kritikákat. Miután az állványok
Öt évvel ezel tt Faragó Eta fordult az egye- már a helyükön vannak, akkor jön sorra a nagy zöld
sület elnökségéhez avval a kéréssel, hogy szeretne vászon rájuk való er sítése. Csak ez után kerülnek
megalakítani egy kézimunka csoportot az el a kézimunkák, melyek a zöld vászonra lesznek
egyesület keretében. Mindenki üdvözölte az ötletet gombost kkel felt zve. Ez már tipikusan az
és pár nappal kés bb máris összeültek a csoport asszonyok munkája. A kézimunkákat el ször a
els nek megjelent tagjai. Eta néni megcsinálta a helyszínen kivasalják, mert bár mennyire is vigyáz-

A kiállítás el készítése Az elkészült kiállítás

2008. október 5
zák otthon, azok mégis csak egy kicsit A Kézimunkázók Szövetségében (melynek
összegy dnek, pedig itt mindennek tökéletesnek tagja az Árvácska) 70 és még valahány
kell lennie, ha jó eredményt akarnak elérni. A kézimunkázó csoport van különböz helységekb l
vasalás m vészetét és jelenleg közülük 13
Dosztán Magdi mutatta csoporttal már létezik
be. A kézimunkákat megalapozott jó
csoportokra osztják és barátsági viszony. Itt
azok elhelyezését csakis megemlíthetjük Szent-
egyedül a csoport tamást, Vajszkát, Bácsot,
vezet , Faragó Mari, Pirost, Temerint,
határozhatja meg. Külön Budiszavát, Feketicset,
meghatározott helyre Verbászt, Tordát,
kerülhetnek a húsvéti Dobradót, stb. Az
kézimunkák, külön helyre egymás közti jó barátság
a karácsonyi, majd a kinyilvánításaként szol-
tiszta fehér és a végén a gál a teadélutánra való
tarka kézimunkák. meghívás. Amikor az
Ezúttal a katolikus Árvácska tagjai vannak
templom részére meghíva (például Szent-
készített kézimunkák Emlék a kiállítás megnyitásáról tamásra) az gondjuk
sok helyet foglaltak el. csak az úti költség. Az
Ezek különböz nagyságú hímzett terít k, melyeket elfogyasztott tea, kalácsok, szörpök, valamint a zene
a kézimunkázók önkéntesen csinálták és költségei az ottani szervez számlájára megy. Tehát
ajándékozzák oda a templomnak. Ezeknek nincs belép díj. Ugyan ez a helyzet nálunk is
elkészítésében pravoszláv szerb asszonyok is részt Palánkán, mikor az illend ség és a m veltség
vettek mondván: „Ha az Istennek kell csinálni, akkor kimutatásaként az Árvácska viszonozza a meghívást
mindég itt vagyunk”. el vendéglátóinak,
A kézimunka ahol eddig már
szakcsoport, mondhat- vendégeskedett. A
juk, hogy egy külön vendégek gondja csak a
„kollektíva” az egyesület Palánkára érkezés
keretében. A csoport költségei. Ezek a
tagjai külön tagsági díjat vendégek részére
fizetnek. Azért lehetnek nálunk se nincs
önállóak. Ezen a belép díj. A kalácsokat
pénzen olyan az Árvácska tagjai sütik
anyagokat vásárolhat- otthon és hozzák el a
nak, melyekb l saját teázóknak. A tea, zene
maguknak csinálhatnak és a különleges sós
kézimunkákat anélkül, kalácsok költségeit
hogy az egyesülett l önkéntes
kérnének segítséget. Az adományokból, valamint
egyesület csak akkor a tombolából nyert
fizeti az anyagot, ha Emlék a kiállítás zárásáról összegb l fedezik.
megrendel náluk olyan Ilyenkor folyik el a
kézimunkákat, melyeket másik m vel dési csoportban összeszedett külön tagsági díjak
egyesületeknek szándékozik ajándékozni. Az megtakarított összege is.
egyesület fizeti a tagsági díjat a Vajdasági A kézimunkázók nem sajnálják a fáradságot,
Kézimunkázók Szövetségének amelynek az mert a teadélutánok nagyon kellemesen telnek el.
Árvácska a tagja. Továbbá az egyesület kifizeti Palánkán, általában, Lehocki Tibor muzsikál, aki
annak a teremnek bérletét is ahol a kézimunkázók biztosítja a jó hangulat fenntartását. Ilyen
teadélutánt szerveznek. Így nem mondhatja az alkalmakkor sok ismeretség születik, jó barátság
Árvácska, hogy mostoha gyermekként bánnak vele. köt dik és mindenkor szép emlékekkel távoznak az
Egy külön tétel, amely nagy szerepet játszik emberek. Faragó Mari, a csoport vezet je, állandóan
a kézimunkázók csoportjában - a teadélután. Ez hangsúlyozza: „Bárki, akit egy kicsit is érdekli a
egy nagyszer , hasznos és szórakoztató eszköz, kézimunka, tagosodjon be az Árvácskába. Itt már
amely összeköti és összetartja az embereket. csak szórakozásból is sok mindent megtanulhat és a
teadélutánokra pedig bejárjuk egész Vajdaságot !”

GION Antal
6 2008. október

AMIR L NEM ÍRHATTUNK, DE MEGTÖRTÉNT

Az augusztusi-szeptemberi kett s szám (51-52) már megjelent, amikor útra

keltünk.
Mélykútra voltunk
hivatalosak, augusztus 10-
ére, a Lovas napokra, amely
keretében verseny lett
megszervezve a különféle
paprikás-pörköltek bográcsban f zésében.
Nem is tudom mire jobban emlékezem
vissza, a paprikásokra, vagy a lovasfogatok
bemutatkozójára, mert egyaránt élvezetes
volt. Tudniillik csak két kocsival mentünk
oda. Az egyikben, a palánkai község
kocsijában, utazott a kultúrával és
turizmussal való megbízott és a VMSZ helyi
szervezet elnöke meg alelnöke. k a
község költségén utaztak. A másik kocsiban
(az enyémben), mi négyen egyesületünkb l utaztunk, és saját zsebünkb l fizettük az utat. Mi azt
gondoltuk, hogy ez egy szép kirándulás lesz és nem is sajnáltuk az elköltött pénzt.
Ez mind nem is olyan fontos, hanem az, hogy amikor odaérkeztünk, nagyon szívélyes
fogadtatásban részesültünk és azonnal egy jó gazdag reggelivel kínáltak meg bennünket. A b
reggeli után 10 órakor kezd dött a fogatok versenye. Nagyon ügyesen vezették a fogatokat a
kacskaringós utakon és mi izgalommal vártuk minden egyes versenyz nek a végeredményét.
A paprikás-pörkölt f k nagyon mozogtak, forogtak és mi közülünk is két tagot vettek be a
zs ribe, hogy osztályozzák kóstolással a paprikásokat. A zs ri szerint a mi vendéglátónk, a
Szederinda elnöke lett a gy ztes, kit birka pörkölttel. Volt ott kecske paprikás, üsz , kakas
és híres, magyarosan elkészített, birka pörkölt is.
Nem tudtuk mind megkóstolni, mert hát 10-12 bográcsból csak egy-egy falatot teszünk a
tányérba, már az is sok volna. Majd elfelejtettem,
pacal is volt, ami különösen ízlett egyeseknek
(nekem nem).
Ebéd után meg dalikáztunk és jó borral
hintettük a különleges jó bográcsban készült
ételeket, ami még jobban ízlett. Kellemes
hangulatban búcsúztunk a vendéglátóinktól délután
5 és 6 óra között.
Azt is elmondom, megérkezésünkkor átadtuk
szerény kis ajándékainkat és megbeszéltük, hogy
k is, már mint a Szederinda valahány tagja,
jöjjenek el hozzánk Palánkára, k pedig ezt
november elejére ígérték.
Nagyon szép volt, csak sajnálom, hogy nem
voltunk többen ezen a kiránduláson, de ez egyrészt érthet is, mert korlátozottak vagyunk a
kényszervízummal. Szeretném ha többen is élveznék ezeket a lehet ségeket.

ANDRIGA Sándor
2008. október 7

VERBÁSZON IS VOLTUNK

Szeptember 13-án Verbászon tartották meg a tartományi hagyományos szokások,

néptáncok és népdalok vetélked jét. Ez már a harmadik szinten volt. El ször Szépligeten
(Gajdobrán), amikor az egyesületünk kórusa szerepelt és Andriga Gizella mint szóló énekes,
tovább jutottunk, és ez a vetélkedés Futakon volt, ahol a kórusunk nem min sült a tartományi
dönt be, hanem csak Andriga Gizella szóló énekesünk. A dönt Verbászon volt és két napig
tartott, szombaton és vasárnap, 2008. IX. 13-14-én, a sportcsarnokban.
Ez egy multietnikumú
vetélked volt, ahol felléphettek
és bemutathatták hagyományai-
kat egész Vajdaságból mind
azok népek, akik itt élnek. A
Palánkai községb l ott voltak a
Mladenovóiak, a Szépligetiek, a
Pivnicaiak és többek közt,
Andriga Gizellának köszön-
het en, a Vecsera Sándor MME
is. A vetélked n színvonalas
volt a bemutatkozás, rendkívüli
a szervezés. Mindannyian meg
voltak dicsérve, de nem tudtak
mindannyian tovább jutni az
oplenáci köztársasági vetél-
ked re. Csak annyit tudtunk
meg, hogy a palánkai községb l
a mladenovóiak jutottak tovább.
Mindegy, meg kell nekünk elégedve lenni ezzel a sikerrel is (mert hát az volt), mivel tavaly csak
a körzetibe tudtunk bejutni, szintén Andriga Gizellának köszönhet en. Gratuláljunk neki, mert
ilyen módon is terjed a Vecsera
Sándor MME híre. Err l a
rendezvényr l a Vajdasági TV-1 is
közvetített és egész tartományukban
nézhet volt.
Gizella el tt még egy nagy
kihívás áll a jöv ben, nem is sokára,
október 24-én és 25-én, amikor részt
vesz a VIVE népzenei fesztivál els
estéjén mint magyar nóta amat r
szóló énekes. Szurkoljunk neki,
kívánva minél magasabb helyezést
részére a VIVE vetélked n.

ANDRIGA Sándor
8 2008. október

Faragó Mária: ÚRI HÍMZÉS

Még Szent István király és Gizella királyné idejéb l ismertek az els hímz helyek, szóval az úri hímzés a XI. Századból
ered. 1031-ben készült el a koronázási palást, melyet Gizella királyné, valamint udvarhölgyei és az apácák készítették el. A palástot a
székesfehérvári Mária plébániának ajándékozták. A XIII. Században alakították át koronázási palásttá. A hímzést évszázadok
folyamán sok befolyás érte, mint keletr l (Bizánc), úgy nyugatról
(Velence, Itália). A XV. és a XVI. században élte fénykorát ez a
faj. A törökök által három részre szakadt országban azonban
tovább élt a hímzés m vészete Erdélyben és a királyi
Magyarországon, ahol a XVII. század második felében már
érezhet a barokk hatás.
Ennyit a történelemr l.
Az úri hímzéssel egy szajáni tanfolyamon találkoztam
el ször. Az el adást Ibolya szenttamási el adó tartotta.
Reggelt l-estig, hat napon át hímeztünk. A tudásomat azóta
soknak átadtam az egyesületben.
A hímzéstechnikáról, a motívumokról és más dolgokról
az úri hímzésr l többet az újságunk következ számában.

Kovácsevics Gabriella: SMAGYAR ÉTELEINK

A magyar si konyha sajátosan
ötvözött Közép-Ázsia, Kelet-
Turkesztán (Újguria), Tibet, Nepál,
India, Mongólia, Kína és Ordosz
hagyományival. Amíg a nyugatiak
ként pirítottak, nyárson sütöttek,
addig a magyarok inkább talpas-lábas
üstjeikben, függeszthet agyag
edényeikben f ztek. Ordosz városától
(a hun törzsek székhelye/f városa a
kínai nagy fal el tt) a Kárpát-medencéig, 2000 darab talpas üstöt
találtak a régészek. seink konzerválási szenzációja a „szárított
hús” készítése volt! Így ír err l Villani János, az olasz történetíró:
„Ha levágják a marhát, húsát nagy üstökben megf zik. Ha pedig
jól meg van f zve és sózva, elválasztják a csonttól és kemencén
vagy másként megszárítják, megszáradva finom porrá zúzzák. A
hadjárathoz üstöket visznek magukkal, és minden visz magával
egy zacskóval ilyen port, meg fejedelmük is vitet utánuk.
Felforralt vízbe dobják, egy-két maréktól megtelik az edény,
megdagad, mintha kása volna. Nagy a tápláló ereje, és így
kevés kenyérrel, vagy anélkül is er t ad az embernek. Nem
csoda hát, hogy nagy sokaságban járnak oly hosszú id kig a
pusztán, mert lovaik f vel, szénával, k maguk pedig porrá tört
hússal táplálkoznak.” Kedvelt gyümölcseik az alma, körte, szilva,
barack, cseresznye és a sz voltak. A Kárpát-medence gazdag
volt erd kben és vizekben, tehát vadhús és hal is b ven
kerülhetett az üstökbe. Ugyanúgy a gy jtögetéssel szerzett
gombák és vadgyümölcsök is terítéken voltak. A ma használatos
tejtermékek nagy részét (joghurt, kefir, sajtok és kumisz)
els nként Közép-Ázsia lovas és állattenyészt népei fedezték föl
és állították el . A kanca vagy teve tejb l erjesztett kumisz
készítését Sándor István írta le: „Minden tejet, mihelyt kifejtik,
azonnal kif zik, és miként kih l, nagy b redénybe töltik. Ebben
az edényben még mindig az el bbeni savanyú tejb l egy kis
maradik találkozik, mely a frisset kevés
id alatt savanyúvá teszik. Mert ezen
edények soha ki nem tisztíttanak, és bel l
a sajtból s tisztátlanságból egy ujjnyi
héjök vagyon, ebben áll a titok, hogy a tej
a bor ízét megnyerje. A tejes égett bor
égetése az asszonyok dolga. Ezen égett
bor részegít ugyan, mint a gabonából
való, de a részegség t le sokkal tovább
eltart.” Eleink f leg szarvasmarhát, lovat
és juhot tenyésztettek – juhtejb l készítették a túrót, sajtót, írót
és a zsírként használt vajat. Földm veléssel is foglalkoztak,
tönkölybúzát, kölest, árpát, rozst és feltételezhet en hajdinát és
barnarizst is termesztettek. A gabonaféléb l lepénykenyeret,
„langallót-lapotyát”, „kövönsült leppencset” és „hamubansült
pogácsát” sütöttek, hozzá híg kása-ételeket f ztek. Sokféle
növényt termesztettek: vöröshagyma, fokhagyma, káposzta,
borsó, sárgarépa, tök, sóska, paraj, uborka, cékla, torma, bab,
lencse. F szernövények közül a tárkonyt, csombort,
borsikafüvet, lestyánt, kakukkfüvet, bazsalikomot, borsot,
gyömbért, köményt, ánizst, szurokfüvet, kaprot, turbolyát,
mirhafüvet, komlót, mustármagot, citromfüvet ismerték és
használták. Sok vadon term f szerfüvet, ízesít t is használtak
(pl. vízitorma, galagonya, pipacs, cickafark, botorján, csalán,
mezei katáng, tyúkhúr, kamilla, pitypang, mezei zsázsa,
medvehagyma). Trópusi füvek közül a szerecsendió, kardamon,
sáfrány, szegf szeg, fahéj, vanília, szezámmag, babérlevél,
csillagánizs került seinkhez. seink gyorsan mozgó lovas
hadának élelemtartalékokra volt szüksége, amit csak az ételek
és az alapanyagok tartósítása oldhatott meg. A húst szárítással,
a sajtot, túrót füstöléssel, a gombákat, gyümölcsöket aszalással,
a tejet savanyítással konzerválták. E tudományuk biztosította a
hazától távol maradó csapatok sikeres és hosszútávon is
zavartalan életét, vándorlását.
2008. október 9

Kovácsevics Gabriella: MIT ITTAK A MAGYAROK AZ SHAZÁBAN

Mindenki azt tartja, hogy a magyar nép boráról híres.
A bor szinte nemzeti italunknak számít. Se szeri, se
száma a kit , világhír magyar boroknak, pl. a Tokaji
aszú, az Egri bikavér, a Debr i hársfalevel . Mindez azt
bizonyítja, hogy a sz termesztésnek, borászatnak
Magyarországon nagy múltja és nagy hagyománya van.
A régi írások és emlékek arról emlékeznek meg, hogy
a magyarok csak az új hazában ismerkedtek meg a
sz vel, s bódító italával, a borral, amit a rómaiak hagytak
rájuk. Ki hinné, hogy a bort a magyar nép régebbr l
ismeri, pedig így van.
Honfoglaló seink kétféle alkoholtartalmú italt
készítettek, a bozát és a kumiszt.
A bozát kölesb l, árpából, rizsb l, majd kés bb
kukoricából készítették erjesztéssel. Ezeken kívül
alkalmas alapanyag volt a cserfa vagy a nyírfa nedve.
A fákat megcsapolták, levét edénybe felfogták,
hordóba összegy jtötték, s megerjesztették. Ebb l lett a
bozasör. Az erd járó emberek gyakran itták a fák nedvét
erjesztés nélkül is, mert savanykás íze kellemesen
sített.
A boza mellett seink kedvelt itala volt a kumisz. Ez kanca vagy teve tejéb l készült. Az
erjesztéshez használt töml t el ször kifüstölték. Ennek hatására a tejalvadást el segít
baktériumok elpusztultak. A kifüstölt töml be
összegy jtött tej néhány óra múlva erjedni kezdett.
Gyakran megkeverték. Néhány nap alatt kész lett. A
végeredmény h sí-
en savanykás íz ,
szénsavas, pezsg ,
enyhén bódító hatású
ital. A székelyek
lúsernek nevezték, de
kabla, illetve kabala
néven is ismert.
10
A p a l á n k a i
Kezit csókolom!
Nagy örömmel vettem
tudomásul a zegyes
felmérések eredményeit
miszerint a havi folyóiratunk
a Zakácos Út mind
népszer bb és benne a
palánkai Pistike rovata is, ami arra kötelez hogy
tovább gondolkodjak és írjak. Szeretem, ha tudunk 1
hullámhosszon lenni és nem kell szakítani, vagyis
megválni egymástól mint ama korosabb
házaspárnak. A zid söd férj avval állított be a
zügyvédi irodába, hogy intézzék a zügyét, mert válni
akar.
- De jó ember, ennyi év után ez hogy lehetséges?
- Hát csak úgy, hogy megcsalt a zasszony.
- És ez bizonyitott tény, vagy valami találmány?
- Személyesen kaptam ket rajta az aktuson és
nincs más kiút.
- Jól van bácsikám, - mondja a zügyvéd - de maga
soha sem csalta meg a feleségét ennyi év alatt?
- Az egészen más. Talán 1 példából jobban
megérti ügyvéd uram a dolgokat. Ha én kiöltözve
végig sétálok a zutcán és véletlenül belelépek 1
tehénlepénybe, lemosom a csizmám és mehetek
tovább, senki semmit nem fog tudni. Ámazonban ha
figyelmesség híján a tehénlepény netalán a csizmába
kerül akkor azt a csizmát már eldobhatja.
Ebb l kifolyólag került a zöreglány
(zöregasszony) a vejéhez aki ezután a gondját fogja
viselni. Sajnos a sors más forgatókönyvet irt és a
zanyóst 1 váratlan pillanatban a veje jó er ben lév
cs döre (lova) úgy rúgta meg, hogy a mama belehalt.
Meglep en sokan jöttek a temetésre és sorbaállva
igyekeztek látszólag részvétet nyilvánitani a
szomorúnak látszó v nek. Sajnálta is a zanyósát, de
leg a nyugdíját, ami ezentúl állandó hiánynak
számitódik. Ámazonban a feleségének az tünt fel,
hogy a férje a részvétek fogadásakor csak integetett
a fejével hol igent, hol nemet jelezve. Hazaérve arra
kért magyarázatot hogy hogyan lehet igy össze-
vissza integetni a részvétnyilvánitásra.
- Hát idefigyelj drágám, elég kevés volt a
részvétnyilvánitás. Majdnem mindenki a ló után
érdekl dött és én csak a kérdésekre feleltem, hogy a
ló még megvam de már nem szabad.
Ámazonban 1 fekete humorba is beill eset
amikor 1 másik v nek is meghalt a zanyósa, de
másnap korán reggel kinyitotta a züzletét (boltját),
hogy szolgálni tudja a zérkez vev ket. A zegyik
közeli ismer se rá is kérdezett hogy ez mit jelent?
Talán a zelhúnyt körüli tevékenységgel és a
temetésel kellene hogy legyen elfoglalva.
2008. október
- Tudja kedves barátom – volt a válasz – nálunk
els a züzlet és csak utána jöhet a zélvezet.
- Mindez a zunokaöcsémet a kis Mórickát nem
nagyon dobja fel épp úgy mint a gazdasági
problémák vagy politikai válságok. El-el mélázik de a
fülei hegyezve vannak minden helyzetben, ezért
tudja mindig a frappáns válaszokat is. Az új tanév
kezdetén a tanitónéni anatómia – azaz embertant
iktatott a programba ahol f helyet kapott a
sekszuális felvilágositás
- Gyerekek, kezdte a tanitónéni – a rohamosan
terjed nemi betegségekre való tekintettel
szeretnélek benneteket id ben és kell en
felvilágositani, miként és hogyan kell csinálni az
óvintézkedéseket, hogy ne járjatok úgy mint a zegyik
egyenruhás bácsi. Neveket nem emlitünk, mert az
reklámnak t nne a „fakabátok” részére. Nekik a
rsön magyarázták a szakemberek, a gumi
óvszerek szükségességét és használati módját.
- Na, tudom én azt, csak azel tt 1-t használtam
most meg néha 12 is naponta megszalad.
- Akkor ön nagyon foglalt és rámen s lehet.
- Ááá, nem gond. Reggel felteszem mind a 12-t és
várom a zalkalmat.
- De hiszen 12-vel nem lehet semmit csinálni!
- Hát, azt már megtapasztaltam. Igy ha valami
munka adódna, vagy vizelnem kell leszedem ket.
Itt már Móricka közbeszólt:
- Tanitónéni, err l már hallottam elég sokat,
óvszerre meg még nincs szükségem, kimehetek?
- Nem mész sehova, leülsz itt az els padba
el ttem és csendben maradsz.
Kis id múlva arra figyelt fel a tanitónéni, hogy
Móricka valamit csinál és nevetgél.
- Móricka, te mit csinálsz.?
- Játszikálok, tanitónéni.
- És miért játszikálsz?
- Mert tetszik és jól érzem magam
- Na, és mivel játszikálsz?
- Arról nem illik beszélni!
- Jó, jó, de akor meg mutasd meg.!
- Ám, az már szemtelenség volna., de megkérném
a tanitónénit hogy máskor húzhatna bugyit is a
miniszoknya alá !
A továbbiakban maradok tisztelettel
a palánkai Pistike
DOSZTÁN Mihály
2008. október 11

Mindannyian gyerekek voltunk . . .

- valamikor -

1 9 5 5 – 5 6.
I. osztály

19. . . . 1. Zetko Manci

20. Szalai András 2. Javor . . .
21. . . . 3. Pelvai Irén
22. Sisa Péter 4. Vakula Rozi
23. Majlát Jozsef 5. Farkas . . .
24. . . . 6. . . .
25. Nagy István 7. Szabó Ilona
26. Pécsi Pál 8. . . .
27. Zárity István 9. Német Klári
28. Rajda Sándor 10. Sisa (Molnár) Teri
29. Kovács József 11. Biszega Katica
30. . . . 12. Bélik Ilona
31. Jovánovity . . . 13. Ivanek Ilona
32. . . . 14. Kárász Rozi
33. . . . 15. Karácsonyi . . .
34. Finta Erzsébet 16. . . .
35. Mészáros Vica 17. . . .
36. Vecsera Kati 18. Bakter Ilona.

Tanitón : Varga Ilonka

12 2008. október

EGY KIS GOND

Havilapunk e számát
a TARTOMÁNYI
VEL DÉSI ÉS
OKTATÁSI TITKÁRSÁG
segítségével adtuk ki

MAGYAR NYELV
SOR A PALÁNKAI
BAP RÁDIÓBAN,
95,1 MHz
Vasárnap, 8.00-9.30 óráig
a Nefelejcs

MAGYAR NYELV
SOR A PALÁNKAI
BAP TÉVÉBEN,
59. CSATORNA
Hétf , 18.30-kor a
Dunakanyar, ismétlés
szombaton 15.00-kor

Megemlékezés
1956-ról
2008. X. 23. 19 h
az
egyesület
nagytermében

A XXI. SZÁZADBAN

Két fest beszélget:

- Mit mondanak a kiállításodról a kritikusok?
- Hát, az egyik ezt, a másik azt. Van, aki a festéket
sajnálja, van, aki a vásznat.

- Pincér, ez magának bécsi szelet? Nevetnem kell.

- Szívb l örülök, uram, hogy így fogja fel. A többi
vendég ugyanis káromkodni szokott.

- Kérem, az ön vendégl je ezel tt A báránynál volt

címezve. Miért festették át most a cégtáblát A
- Jól van, Gyula, de el bb
Szarvas Marhánál címre?
megfejed a teheneket és kipucolod
- Mert közben megn sültem ...
az istálót. Utána mehetsz
kompjuterezni.

Kiadja a Vecsera Sándor Magyar M vel dési Egyesület, Palánka. * Felel s szerkeszt : Horvát Tibor *
F szerkeszt : Vecsera Sándor * Munkatársak: Gion Antal (Riportok), Andriga Sándor (Riportok),
Dosztán Mihály (Humor), Ballangó István (Fényképek)
E-mail: vecsera2001@yahoo.com A szerkeszt ség címe: Kralja Petra I 9/I. postafiók 19. 21400 Palánka, tel/fax: (021)751-862.