a sorozat �s a k�tet szerkesztoje:

kaposi l�szl�

isbn9638457 031

� kaposi l�szl�, 2002

megjelent 1000 p�ld�nyban.

kiadta:

kerekasztal sz�nh�zi nevel�si k�zpont

marczib�nyi t�ri muvelod�si k�zpont
felelos kiad�: Lipt�k ildik�

nyomta a kapit�lis kft., debrecen

felelos vezeto: kapusi j�zsef
52/452-099

"mindenhez van jogom,

h�t j�tszom.
f�ntrol gyereknek, lentrol
embemek l�tszom. "
(ratk� j�zsef)

..�
bevezeto

keveset j�tszunk!
s ha j�tszunk, akkor is mit �s hol?
,j�t�kos", "sz�rakoztat�" vet�lkedok�n �gyess�gi j�t�kokat. egy k�zismert p�lda:
k�ss�nk kanalat egy madzag egyik v�g�re, a m�sik v�g�t a nadrjg �v�re, s a
lengo kan�llal -kultikus mozg�sokat v�gezve -p�ck�lj�nk egy gyuf�sdobozt a
c�lvonalig a k�z�ns�g hars�ny "kacaj�t�l" k�s�rve.
j�tszunk fant�zi�tlan, �res, csak idot�lt�sre alkalmas j�t�kokat a
diszk�f�nyekkel,
scifi filmekbe illo hangzavarral cs�b�t� j�t�ktermekben. j�tszunk m�g
szerencsej�t�kokat,
t�rsasj�t�kokat, logikai j�t�kokat a sn�blit�l a bridzs ig.
ahogy christian morgenstern �rja, "minden emberben egy gyermek is rejtozik,
aki j�tszani akar" -ennek a rejtozo gyermeknek jobb j�t�kokat is aj�nlhatunk a

fentiekn�l.
a j�t�kok egy r�sze nem csak �res perceink, �r�ink kit�lt�s�re, hanem a k�z�ss�g-
�s szem�lyis�g�p�to folyamatok megk�nny�t�s�re, gyors�t�s�ra is alkalmas.

sokan tudj�k, elfogadj�k ezt, de k�z�l�k is csak kevesen ismerik magukat a

j�t�kokat.
gyerekekkel, fiatalokkal egyre t�bb helyen �s form�ban dolgoznak �s idonk�nt

j�tszanak is ma m�r a megszokott .int�zm�nyi kereteken (�voda, iskola) bel�l �s

k�V�l. szabadidos foglalkoz�sokat, szakk�r�ket, mo~galmi (p�ld�ul cserk�sz)
csoportokat, muv�szeti k�r�ket vezetok, egy�b rendszeres t�rsas tal�lkoz�kat
(klubfoglalkoz�sok, t�borok stb.) szervezok �s vezetok sz�m�ra �ll�tottuk �ssze
(az 1984-ben �s '87-ben, s az�ta ut�nnyom�sban t�bb ezer p�ld�nyban megjelent
j�t�kk�nyv 1-11. c�mu f�zetek felhaszn�l�s�val) ezt a k�tetet, de a fent eml�tett
szervez�si-szervezeti form�k mellett a j�t�kok jelentos r�sze a tan�rai munk�ban
is alkalmazhat�. P�ldat�rat adni, alkalmaz�si javaslatokkal ("haszn�lati
utas�t�ssal") egy�tt -ezt a c�lt tuzt�k magunk el�.

az ismertet�sre ker�lo j�t�kok r�g�ta szerepelnek a dr�mapedag�gusok �s a

sz�nj�tsz�k k�pz�s�vei foglalkoz� szakemberek gyakorlat�ban.] az ut�bbi �vekben
t�bb olyan -j�t�kgyujtem�nyt is tartalmaz� -k�nyv jelent meg, amelyet
pszichol�gusok, orvosok �rtak, �ll�tottak �ssze. e k�tetekben (irodalomjegyz�k
3., 17. �s r�szben az 1.) a ter�pi�s gyakorlat alkalmaz�si tan�csait olvashatj�k
az
�rdeklodok -s az �rcleklodok k�z�tt gyakran tal�lhatunk olyanokat is, akik
kor�ntsem
ter�pi�s c�llal, hanem megszokott tan�rai, muv�szeti csoportbeli stb.
munk�jukban alkalmaznak j�t�kokat. m�s c�llal, m�sk�nt j�tszhat juk (pontosab-

1 a j�t�kok eredete (igawjhat�an) t�bbnyire sem szem�lyhez, sem szakter�lethez nem

k�thet� "
folkl�r" , mondhatn�nk, sz�jr�l sz�jra helyett jegyzetf�zetb�l jegyzetf�zetbe,
foglalkoz�sr�l foglalkoz�sra
te~edtek �s terjednek -k�zkincset jelentenek (nincs szerzoj�k, legfeljebb
adapt�l�juk, idonk�nt
ford�t�juk, els� hazai alkalmaz�juk stb.).
"'
,
ban: m�sk�nt kell j�tszanunk) azokat a szab�ly j�t�kokat, amelyek e k�tetben
tal�lhat�k. munk�nk rem�lhetoleg visszahozza a tan�t�si gyakorlat sz�m�ra azokat
a j�t�kokat, amelyek elsz�rmaztak onnan.
(ellent�tes ir�ny� folyamat is nyom�m k�vetheto h�tk�znapi gyakorlatunkban,
�gy gyujtem�ny�nkben szint�n: olykor a ter�pi�s elj�r�sok .,fegyvert�r�b�l"
vesz�nk
�t a pedag�giai munk�ban alkalmazhat� elemeket.)

a k�z�ss�g�p�to folyamatokban minden r�sztvevo -s nemcsak a vezeto -hat az

�sszes t�bbi r�sztvevore. a hat� t�nyez�k k�z�l nagy hangs�lyt kap a j�t�kvezet�
szem�lye. a j�t�kok vezet�se (tan�ri, pszichol�gusi stb.) diplom�t nem ig�

nyei, de a mindenkori j�t�kvezet�vel szemben t�bb k�vetelm�ny is t�maszthat�:

. emberismerettel, emp�ti�s c"bele�rz�") �s improviz�ci�s (r�gt�nz�)

k�pess�gekkel,
nem utols�sorban t�rsai ir�nti feleloss�gtudattal felt�tlen�l rendelkeznie kell.
legyen pedag�gus a j�t�kvezet�, de nem a foglalkoz�s�t tekintve! k�l�n k�ve

i ~~iit,l~n~,h?gy a v~zet� sz�m�ra jelentsenek szem�lyes �lm�nyanyagot a j�t�kok,

')atszokent is ismerje azokat, ne csak vezet�k�nt2. aki a fentieknek -saj�t
beval!:
i�s~ szerint -nem felel meg, azt k�rj�k, ink�bb j�t�kosk�nt, mint vezet�k�nt ke

l:~~~e h~ly�t a foglalkoz�sokon.

:~..",'" "', ,

***

'hi,1;~~,~jl!!'i>~';;"t~"'"" i ~ .

9~~~�'t.t~!:.~~.~'~ '

~.

.nw~,!~;f\ji~t�kokismertet�sekor az olvas� a k�vetkez� "rovatokkal" tal�lkozhat:

:::~'::;::'\ie [. a j�t�k c�me.

i '~>!,.qe;"c�mszavakban a j�t�k besorol�s�r�l 'j tartalm�r�l c�lj�r�l

ji'. .

. ,fef�/milyen �letkor�aknak aj�nlhat�.

~~~~~e:k�r�lm�nyek, milyen t�r-, eszk�z-�s egy�b ig�nyei vannak a j�t�knak.
"rp[e' neh�zs�gifoka szerint kiknek aj�nlhat�.
i.,:,�t:ij e, a j�t�k le�r�sa.
1.�:�i~i:e� megjegyz�sek (alkalmaz�si tapasztalatok; javaslatok).

'1 j. j,l;;:}!.

~,a legt�bb j�t�kn�l csak a c�m, alatta z�r�jelben egy dolt betus sor, majd a
:[~:,,}~e�r�s �s megjegyz�s .~.ovato~szerepelnek. ennek okai a k�vetkezok:
!;';�~r~1;:.ne" nem szerepeltetjuk az eletkor rovatot, ha -apr�bb formanyelvi
v�ltozta:~~
l;;'~� .t�sokkal b�rmely koroszt�lynak javasolhat� a j�t�k;
~ ,.,a. norm�l tantermekben is j�tszhat�, k�l�nleges eszk�zt, kell�ket, szo,
.;:.nyeget stb. nem ig�nyl� j�t�kok eset�ben nem t�lt�tt�k ki a k�r�lm�:;'
nyek rovatot�

l;' ~kezd� csoport -kezd� j�t�kvezet� sz�m�ra is aj�nlhat� j�t�kokn�l a

::~,~eh�zs�gifok sem tal�lhat� meg.

#,.1[,:

~~,~.f~:i.:'

***

'),

~j�t�,kok �s ve~et�s�k m�ds~ertana a~ ors~�g egyre t�bb pontj�n s~erve~ett dr��

tanfolyamok anyag�nak r�s~�t k�pe~i. a tanfolyamokr�l inform�ci�kkal swlg�lhat a
apedag6giai t�rsas�g (tel.: 3361361; e-mail: drama@drama.hu).
l'

a j�t�k besorol�sa/tartalma/c�lja

a szakirodalomban k�nyvenk�nt �s szerzonk�nt v�ltozik a j�t�kok besorol�sa.

t�bbnyire fejezetekbe osztj�k az azonos vagy hasonl� c�lok el�r�se �rdek�ben
alkalmazhat� j�t�kokat. ez a besorol�s rendre csak kompromisszumok
�r�n lehets�ges, mivel a j�t�kok t�lnyom� r�sze t�bb funkci� bet�lt�s�re
is alkalmas. p�ld�ul a k�tetben t�korj�t�k n�ven szereplo, sokak �ltal
ismert gyakorlat az alkalmaz�s konkr�t c�lj�t�l f�ggoen szerepelhetne a
testtudatot,
a mozg�skoncentr�ci�t, az egy�ttm�k�d�,st ("interakci�s j�t�k"), az

ut�nz�k�pess�get stb. fejleszto j�t�kok k�z�tt is. eppen ez�rt a ,merev,

fejezetekbe
t�rt�no besorol�snak nem l�ttuk �rtelm�t. (a pontos~�lmeghat�roz�st
m�g a ter�pi�s gyakorlatot folytat�k is ker�lik, helyette ink�bb al

kalmaz�si lehetos�geket �rnak k�r�l.)

a j�t�kok ismertet�sekor gyakran k�zl�nk egym�st�l kisebb-nagyobb m�rt�kben
elt�ro, de ugyanazon c�l szolg�lat�ba �ll�that�, formai-szervez�sbeli
vari�ci�kat.

milyen k�r�lm�nyek k�z�tt j�tsszunk?

lehet�leg teremben, b�r ez nem elengedhetetlen�l sz�ks�ges. az viszont
igen, hogy ne k�z�ns�g el�tt j�tsszunk (m�helymunk�r�l van sz�, nem sz�
rakoztat�sr�l), s az is, hogy a j�tsz�k id�nk�nt le tudjanak �lni (sz�kre, f�ldre
-mindegy) .
sz�njunk id�t a k�z�ss�gform�l� j�t�kokra, s ne�holtid�k kit�lt�s�re haszn�ljuk
azokat -erre a c�lra jobban megfelelnek a csak sz�rakoztat�st c�lul t�z�
j�t�kok (ilyeneket t�bb k�zhaszn�lat� k�nyvben tal�lhatnak az �rdekl�dok).
m�sk�nt fogalmazva: ker�lj�k a j�t�kok "ie�rt�kel�s�t", a csak sz�rakoztat�
c�lra, s nem a bet�lthet� funkci�nak megfelel�en t�rt�n� felhaszn�l�st, a
"k�ls�dleges" alkalmaz�st.

a megjegyz�sek c�msz� alatt tal�lhat� alkalmaz�si javaslatok, �szrev�telek

f�k�nt a szerkeszt� saj�t gyakorlat�b�l, gyerekekkel, fiatalokkal, v�gzett

munk�j�b�l
sz�rmaznak. ezek a tapasztalatok id�nk�nt jelent�sen elt�rnek az
ut�bbi �vekben megjelent j�t�kgy�jtem�nyek szerzoinek gyakorlati �szrev�teleit�i,
tan�csait�I.

a j�t�kokat �ltal�ban sorozatokba �gyazva alkalmazzuk. a sorozatok fel�p�t�se

nem e k�tet t�rgya -a tanfolyamokra vonatkoz�an l�sd az el�z� oldal l�bjegyzet�t.
kab�tunkkal, t�sk�nkkal egy�tt tegy�k le
napi gondjainkat,
�lljunk k�rbe,
kezdodhet
a
j�t�k.

~l4f

szada, 2002. janu�r

n�v-l�Nc

(n�vtanul�s, mem�r�afejleszt�s)

�letkor: nagyobb l�tsz�m� csoportokn�l (a sok n�v miatt) csak 8-9 �v f�l�tt.

k�r�hn�nyek: mivel a nevek az arcok n�lk�l is megjegyezhet�k(!), fontos,

hogy k�rben �ltess�k le a t�rsas�got, �gy mindenki l�thatja ,az �sszes r�sztvev�
arc�t. (k�rj�k is: figyelj�k a j�tsz�k a t�bbiek arc�t.) ,

neh�zs�gi fokozat: nagyobb l�tsz�m� csoport eset�n teljes n�vvel neh�z feladat
-helyette megel�gedhet�nk az ut�n�vvel. '*

le�r�s: a vezet�t�l jobbra �l� j�t�kos bemutatkozik (teljes n�vvel). a szomsz�dja

megism�tli az el�z� nevet, majd a saj�tj�t mondja. amellette �l� �gy m�r a
saj�tj�val egy�tt h�rom nevet mond, a k�vetkez� n�gyet �s �gy tov�bb. a vezet�
marad utols�nak, az els� "k�rben" az � feladata a legnehezebb, neki
kell a legt�bb nevet memoriz�lnia. a j�t�k ism�tl�s�n�l, �jabb, ellen�rz�
"k�r�kn�l"
m�r a t�bbieknek is a teljes "n�v-i�ncot" kell elmondaniuk.

megjegyz�s: a j�t�kkal kapcsolatos tapasztalat: el�fordulhat, hogya r�sztvev�k

csak addig figyelnek a nevekre, am�g sorra ker�lnek, az ut�nuk k�vetkez�k
nev�t m�r nem jegyzik meg. ez�rt �rdemes gyorsan v�gigfuttatni a j�t�kot

m�g egyszer -ellent�tes ir�nyban. az "ellenpr�b�t" (ak�r) el�re is bejelent

hetj�k.
Nemcsak a neveket, m�s ismereteket is r�gz�thet�nk a j�t�kkal: p�ld�ul a
foglalkoz�st, a sz�let�si helyet, a kedvenc id�t�lt�st stb.

n�V-sor

(n�vtanul�s, besz�lget�s ind�t�sa a bemutatkoz�si szok�sok r�l, szab�lyok~�l)

le�r�s: k�t p�rhuzamos vonalban �llnak a r�sztvev�k, arccal egym�s fel�

("folyos�").
az egyik sor v�g�n �ll� j�t�kos kezd: a vele szemk�zt �ll�hoz l�p,
kezet fognak, bemutatkoznak teljes n�vvel. ut�na az eredetileg mellette �ll�hoz
j�n vissza, vele fog kezet, neki mutatkozik be. a tov�bbiakban hasonl�
cikcakk vonalon haladva �r a folyos� elej�re, ahol be�ll saj�t sor�ba. amikor
az els� j�t�kos a folyos� k�zep�n�l tart, akkor indul a m�sodik (a m�sik sor
els� embere). folyamatosan j�tsszunk, am�g az eredeti elhelyezked�st vissza
nem kapjuk.
megjegyz�s: m�r a j�t�k el�tt felh�vhatjuk a figyelmet arra, hogya kommunil<
�d� fontos eleme a tekintetek kapcsol�d�sa; ut�na tudatos�tsuk a tapasztalatokat!
gyakran fordul el�, hogy a j�tsz�k egyike-m�sika a f�ldre n�z bemutatkoz�s
k�zben, elmotyogja a nev�t, csak odatartja a kez�t, s nem fogja meg

a m�sik�t stb.
(n�vtanul�s, fesz�lts�g old�sa)

le�r�s: i az elozo j�t�khoz k�pest kev�sb� k�t�tt, kev�sb� szab�lyozott a k�vet

. . kezo. a csoport "sz�tsz�r�dik" a teremben. adott jelre mindenki elindul �s

annyi emberrel fog kezet a rendelkez�sre �ll� ido alatt, amennyivel csak lehet.
minden egyes k�zfog�sn�l be kell mutatkozni. �ltal�ban nagy "forgatag",
zsibv�s�ri hangulat alakul ki. a j�t�kosok feladata: a k�t�tt j�t�kido alatt a
leheto
legt�bb nevet kell megjegyezni�k, vagyis min�l t�bb nevet begyujteni

.i � ;,n�vt�rukba".
megjegyz�s: nagyobb l�tsz�m� csoportn�l el�gedj�nk meg az ut�nevek, bec�:
zo nevek haszn�lat�val.

n�V-k�R

(n�vtanul�s, koncentr�ci�)

,le�r�s: k�rj�t�k -labd�t dobunk, s k�l�nb�zo (a csoportvezeto �ltal szabadon

vari�lhat�) szab�lyok szerint mondjuk a neveket. p�ld�ul:

� aki kapja a labd�t, az a saj�t nev�t mondja.

� annak a nev�t mondjuk, akitol kaptuk a labd�t.
� annak a j�t�kosnak a nev�t mondjuk, akinek dobni fogjuk a labd�t.
� h�rom nevet mondunk: akitol kaptuk, a saj�tunkat, majd annak a nev�t,
akinek dobjuk a labd�t.
megjegyz�s: ne a teljes n�vvel j�tsszuk, �gy p�ld�ul a legutols�k�nt eml�tett
v�ltozat lass� (�s unalmas) lesz!
'.' a n�vtanul�st szolg�l� j�t�kok ut�n ism�tlo vagy "ellenorzo" j�t�kk�nt alkal

:mazhatjuk. megadhatjuk a j�t�k alapj�t jelento temp�t is, aki t�veszt vagy

?nemsz�lal meg idoben, az kiesik.3

5::i\t, .

n:?j' ","

,.;ipp-zsupp

.� ,.!-., 1,1

(n�vtanul�s, koncentr�ci�)

~!.�t�t\�~"

! '1
j~tkor: formanyelvi v�ltoztat�ssal b�rmilyen koroszt�lJyal j�tszhat�.
neh�zs�~ fokozat: n�vtanul�sra haszn�lva neh�z -k�nnyebb, ha csak az �j
ismeretek r�gz�t�s�tv�rjuk a j�t�kt�i.
, : .k�rben �llunk. mindenki megk�rdezi k�t szomsz�dja nev�t. ha a j�t�k

:.meste'r a k�r k�zep�rol r�mutat valakire, s azt mondja, hogy zsipp, akkor an'
nak azonnal meg kell mondania a jobb oldali szomsz�dja nev�t. ha azt

. kies�ses j�t�kok egy idore ..lemondanak" a j�tsz�k egy r�sz�rol -ez semmik�ppen
nem j�.
'yuk viszont a versenyszellem, amely alkalmank�nt nagyobb �sszpontos�t�s ra ,
erokifejt�sre k�sz�:
r�Sztvev�ket.

(~, '1

,( :1

if~.\,

mondja, hogy zsupp, akkor a baloldali szomsz�d nev�t kell mondani. ha

zsipp-zsup~ot mond, akkor mindenki helyet cser�l, senki nem maradhat addigi
szomsz�dja mellett, majd folytat�dik a j�t�k, csak a szomsz�dok v�ltoz

ta~. aki t�veszt vagy nem tudja szomsz�dja nev�t, esetleg sokat gondolkozikrajta,
maga �ll be a k�rbe, j�t�kmesternek. �

megjegyz�s: a (szervez�si) forma maradhat, mik�zben a tartalom v�ltozik. a

n�vtanul�st szolg�l� j�t�kok t�bbs�g�hez hasonl�an a zsipp-zsupp is alkalmas
m�s inform�ci�k r�gz�t�s�re: nem csak a ut�-, hanem a vezet�knevet

::,agy ~k�r azt is megtanulhatjuk, hogy ki hol lakik, melyik i~kol�ba-oszt�lyba

ja~, sot a tov�bbiak sor�n m�g ink�bb t�g�thatjuk az ismeret k�r�t, p�ld�ul

lmlyen a szomsz�d kedvenc sz�ne, mif�le �teleket szeret stb.

l�Ncj�T�K

(�rint�s, eg�sz csoport egy�ttmuk�d�se)

�letkor: kb. 9-10 �vtol felfel� felnottekig b�rkinek aj�nlott.

neh�zs�gi ~okozat:az egyszeru szab�lyok ellen�re nem k�nnyu, s nem teljesen

veszelytelen j�t�k. h�vjuk fel a j�tsz�k figyelm�t, vigy�zzanak egym�s
testi �ps�g�re (jelen esetben csukl�, k�ny�k, v�ll s�r�lhet).
le�r�s: a j�t�k sor�n meg kell fogni egym�s kez�t, ~ot a testek is egym�shoz �rnek

-m�g a r�sztvevok a feladat v�grehajt�s�ra, a szab�ly betart�s�ra figyelnek,

a vezeto sz�m�ra igaz�b�l errol sz�l a j�t�k.
k�rt alak�tunk, megfogjuk a mellett�nk �ll� kez�t. egy j�t�kos a k�r�n k�v�l,
h�ttal �ll a t�bbieknek. a kezek kapcsol�d�s�t, a l�nc folytonoss�g�t v�gig
megtartva (szab�ly: a j�t�k v�g�ig nem szabad elengedni a szomsz�dok kez�t!),
a kapcsol�d� kezek alatt �tb�jva, felett�k �tl�pve �sszebogozzuk a l�ncot.
a csom�t a kezdetben h�ttal �ll� j�t�kosnak kell kibontania, feladata az
eredeti helyzet vissza�ll�t�sa. '
megjegyz�s: nagyobb l�tsz�m� csoport eset�n k�t "kital�l�nk" is lehet. fontos
a j�t�kido: a leheto leggyorsabban kell dolgozniuk a "kital�l�knak", m�r csak
az�rt is, mert t�rsaiknak idonk�nt furcsa, kitekeredett (fizikailag is f�raszt�)
p�zokat kell megtartaniuk .

megsz�L�T -meg�Rint

(kommunik�ci�s j�t�k, �rint�s)

neh�zs�gi fokozat: felnottek sz�m�ra maga az �rint�s (amit a j�t�k "�tt�telek"

n�lk�l ig�nye!), m�g gyerekeknek (�letkort�l f�ggoen) az ellent�tes nemuek
�rint�se jelenthet gondot.

le�r~: a r�sztve~o~ k�rben �lnek. a vezeto kezdi a j�t�kot. megsz�l�t valakit,

akit ezzel egy idoben valamilyen term�szetes mozdulattal meg is �rint. ut�na
12

,.",valamennyien �gy besz�lnek. a megsz�l�tott m�shoz fordul, mond neki vala

,:'.\mit �s k�zben meg�rinti.

megjegyz�s: a j�t�k ut�n a vezeto felh�vhatja a figyelmet arra, hogya sz�beli
; ;.:k�zl�st eros�theti, gyeng�theti az �rint�s (a mozdulat) �ltal k�z�lt
inform�ci�,

'annak jelleg�tol f�ggoen. a vezeto �ltal elmondottak alapj�n j�tszhatunk �gy

..
\':'' is, hogy: i
,. eros�tse a mozdulat a sz�beli k�zl�st (azonos tartalm�ak legyenek),

� gyeng�tse a sz�beli k�zl�st (ellent�tes tartalm�ak legyenek).

szi�Mi

(egy�ttmuk�d�s p�rban, koncentr�ci�)

~ 'neh�zs�gi fokozat: k�nnyu j�t�k, "j�gt�ro", old� szerepe lehet; ak�r az egy")
il m�st m�g nem ismerok elso foglalkoz�s�n is alkalmazhatjuk.

1: le�r�s: a r�sztvevok p�rokat form�Inak. egy �ltaluk v�lasztott ponton

(testfel�-
ileten) a p�rok "�sszenonek" (p�ld�ul egym�s fel� eso v�llukat vagy karjukat
, i ,�sszeszor�tva mozognak). az egyetlen szab�ly: az �sszeszor�tott testr�szek
'nem v�lhatnak el a j�t�k sor�n -mintha ketten egy test lenn�nek. a p�rok

f';

i'

nak mindenf�le jel, megbesz�l�s n�lk�l kell mozogniuk, meg�llniuk, kedv�k

,~ , szerint �jra elindulhatnak, le�lhetnek, lehajolhatnak stb. a j�t�k v�g�n
k�ri~'
i,j '1 hetj�k a r�sztvevoket, hogy mutass�k be p�rosuk legnagyobb attrakci�j�t.

~.,'~:

'

:11 ~ r.

~ .�' ~:~it!',,~gyszerrep�rban, indulni

: (ejiy�ttmuk�d�s koncentr�ci�)

k,r-, i ",
i~:lr',i k�r�lm�nyek: a j�t�knak nagy t�rig�nye van -�tlagos teremm�retek �s
csoifm'-:.;
portl�tsz�mok mellett csak a t�rsas�g fele dolgozhat egyidej�leg.
, t~�r�s: egyszeru feladat -m�gis nagy �r�m lehet a j�tsz�knak a sikeres v�gre
, : \;c;; hajt�s.

];.:;ap�rok, egym�s mellett �llnak, de nem �rhetnek egym�shoz, s nem n�zhet"

7:'nek egym�sra. koncentr�l�s ut�n -mindenf�le jelz�s n�lk�l -egyszerre kell
f'elindulniuk, meghat�rozott sz�m� l�p�st megtenni�k, majd meg�llniuk. ha

.1 .;;:...

p�ros�val m�r j�l megy, j�tszhatj�k h�rman vagy n�gyen is.

,,~'megjegyz�s: nehezebb a feladat akkor, ha az egym�s mellett �ll�k k�z�tti
t�'-';;:
'vols�got n�velj�k (eg�szen addig, am�g k�v�l ker�lnek egym�s perif�ri�lis l�_.~
�mezej�n).

� ~i,
:~!r'<1

~t~!'1

'ff

k�Zfog�

(n�vtanul�s, eg�sz csoport egy�ttmuk�d�se, ritmus j�t�k, koncentr�ci�)

�letkor: felnottekkel is �rdemes megpr�b�lni, de e j�t�kkal t�bb eredm�nyt

�rhet�nk
el a 10-18 �v k�z�ttiekkel.
k�r�lm�nyek: p�ros sz�m� kell, hogy legyen a csoport (amit� k�nny� el�rni:
ha p�ratlan a l�tsz�m, a j�t�k bemutat�sa ut�n a vezeto ki�ll).' "

neh~zs�gi fokozat: nem k�nnyu j�t�k! csak akkor �rdemes a bonyolultabb

_v~ltozat?,kkal foglalkozni, ha az alapj�t�k m�r nagyon j�l megy .....

lelras: a jatsz�k a k�r ker�let�n, a k�rvonal ir�ny�ban p�ros�val egym�ssal

sze.mben �llnak. a j�t�kvezeto utas�t�s�ra egyszerre indul a csoport. a p�rok

t~gjal ke~et fogn~k, nev�ket, mondj�k (el�g az ut�n�v, m�sk�nt lelassul a j�

tek), majd egymassal ellentetes ir�nyban haladnak tov�bb a k�r ker�let�n.

sorban kezet fognak a vel�k ellent�tes ir�nyban halad�kkal. figyelem: mivel
ker�lgetik egym�st, minden m�sodik k�zfog�s balk�zzel t�rt�nik (a t�rsas�a
fele a k�rvonaion ellent�tes ir�nyban "szlalomozik")! ' b

f~.ntos a k�z�s ri~mus. ha egyetlen r�sztvevo t�veszt, az eg�sz csoport mun

kaja n;egakad. minden k�zfog�sn�l t�11�njen meg a bemutatkoz�s. (a j�t�k

kapcsan -ha ez a csop011sz�m�ra fontos -besz�lget�st kezdem�nyezhet�nk
a bemutatkoz�s szab�lyair�l.)
megjegyz�s: a bemutatkoz�s elhagy�s�val t�bb m�don lehet vari�l ni a j�t�kot(a
valtozatok -az alapj�t�khoz viszony�tva -sokkal nehezebbek):

� elmarad a kezdeti vezetoi besz�mol�s, r� kell �rezni a k�z�s ritmusra

� m:ghat~rozott. sz�m� (p�ld�ul minden harmadik vagy negyedik) k�zfog�s
utan l?indenkl 180 fokos fordulatot tesz, saj�t addigi halad�si
ir�ny�valellentetesen mozog tov�bb a k�r ker�let�n

� v�ltakoz� ritmus� forg�sok (a harmadik, majd a negyedik ut�n -folyamatosan)

,
kapcsol�D�S

(csendreflex, koncentr�ci�, egy�ttmuk�d�s, ismerked�s, �rint�s, t�rsv�laszt�s)

neh�zs�gi fokozat: idosebbek sz�m�ra (k�z�piskol�sokn�l is, de a felnott

tanfolyamok
r�sztvevoin�l m�g gyakrabban) a mozg�s -a g�tl�sok miatt -probl�m�t
jelenthet.

le�r�s: zene sz�l, vid�m hangulat�, t�ncolhat� muzsika. a j�t�kosok �gy mozognak
a zen�re, hogy bej�rj�k a rendelkez�s�kre �ll� teret. amikor a zen�t
meg�ll�t juk, mindenki azon a helyen �s abban a p�zban kell, hogy maradjon,
amelyben a csend �11e (mozg�sstop). a sz�netek alatt instrukci�kat adhatunk,
p�ld�ul a k�vetkezo sorrendben:

� "mozg�s k�zben ujjaiddal �rintsd meg amelletted elhalad�k kez�t!"

� "a v�llak s�rl�djanak egym�shoz!"
� "a h�tak �rintkezzenek!"
� "v�lassz ki valakit, s a kisujjatok kapcsol�dj�k egym�sba. egy�tt mozogjatok
tov�bb!"
� "egy�tt t�ncoljatok tov�bbi"
megjegyz�s: az egyes instrukci�k k�z�tt az azoknak megfelel� szintu kapcsolatok
j�trej�tt�hez -term�szetesen -id�t kell hagyni. sz�ks�g eset�n besz�lj�k
meg a t�rt�nteket, illetve adjunk seg�dutas�t�sokat (ezekkel ak�r a j�t�kkal
kapcsolatos g�tl�sokat is oldani lehet).

csal�D

(t�rsv�laszt�s kiscsoportos j�t�kokhoz, kapcsolatteremt�s)

k�r�lm�nyek: nagyobb t�rig�ny -eg�sz csoport mozog egy�tt.

neh�zs�gi fokozat: az el�z� j�t�k (kapcsol�d�s) ut�n k�nnyebb.
le�r�s: csal�dokat, vagyis kis l�tsz�m� csoportokat alak�tunk, ez a j�t�k c�lja. a

t�rsas�g l�tsz�m�t�l f�gg�en 3-5 csal�df�t jel�l�nk ki. a csal�df�k elindulnak,

s a teremben zen�re mozg�, s�t�l�, t�ncol� t�rsaik k�z�l szemkontaktus
vagy �rint�s alapj�n v�lasztj�k ki p�rjukat. a m�r egym�sra tal�lt r�sztvev�k

1;:j":: k�zen fogva mennek tov�bb, keresnek tov�bb. kiv�lasztj�k a csal�d t�bbi

11'; ." tagj�t, am�g csak el nem fogynak a m�g v�laszthat�k.

i 'megjegyz�s: a j�t�k "�rettebb" v�ltozat�ban a csal�df� csak a kapcsolatteremt�s

. ' kezdem�nyez�s�nek jog�t kapja meg, a kiv�laszt�s�t nem. teh�t nem

kotelez�elfogadni
a kezdem�nyezett partnerkapcsolatot, az csak a kezdem�nyez�s
"nyelv�n" adott visszajelz�ssel v�lik �rv�nyess�.

"liszt csal�Dja"

(t�rsv�laszt�s kiscsoportos j�t�kokhoz)

.�letkor: kamaszok lehet, hogy "gyermetegnek" fogj�k tartani a feladatot, a

kisebbek
rendre nagy �lvezettel j�tssz�k.

le�r�s: "mesters�ges" (vagyis sorsol�s jellegu) t�rsv�laszt� j�t�k, de a legjobbak

k�z�l val�. A vezet� a j�t�k el�tt c�dul�kat (�r �s) oszt ki, amelyeket nem
szabad r�gt�n elolvasni. minden c�dul�n egy-egy rokons�gi kapcsolat vagy
egy n�v tal�lhat�. Att�l f�gg�en adjuk meg a rokons�got, hogy a k�vetkez�

, j�t�khoz h�ny f�s csoportokat szeretn�nk alak�tani. p�ld�ul ha "liszt" nagy:'~

japj�b�l valamint nagyanyj�b�l, apj�b�l, anyj�b�l �s a zeneszerzob�l �ll a
teljes csal�d, akkor �t f�s csapatot hozunk l�tre. szerencse dolga, ki melyik

.c�dul�t kapja, az, hogya "kod�ly" vagy a "bart�k" csal�dba ker�l majd.
zen�re mozgunk, t�ncolunk a teremben. amint le�ll a zene, m�r olvashatjuk
is..a c�dul�n l�vo sz�veget. a rokonoknak meg kell tal�lniuk egym�st. mivel

"ind�nki egyszerre, hangosan kiab�lva keresi a saj�t rokons�g�t, ez nem

'~nyu feladat. a rokons�g sz�m�ra m�g �l�srendet is megszabhatunk, p�l
d�ul a nagyapa le�l egy sz�kre, t�rd�re �l a nagyanya, apa, anya, majd a
gyermek kc:v~t~ezlk. amelyik csoport elobb k�sz�l el, az kapja meg els�k�nt

a kovetkezo jatekban a feladat�t.4

me~egyz�s: a c�dul�kon b�rmely h�res ember, de ak�r kital�lt szem�ly rokonsaga

is szerepelhet. a j�t�k ism�telt alkalmaz�sakor c�lszeru. �j csal�dneveket
v�lasztani.

...,

szemkontaktus

(t�rsv�laszt�s p�rj�t�kokhoz)

k�r�lm�nyek: p�ros sz�m� r�sztvevo sz�ks�ges -a vezeto be-illetve ki�ll�s�val

ez biztos�that�.

ne~�zs�gi fokozat: nem csak kezdoknek jelenthet neh�zs�get a mimika "be

agyaszt�sa", a tekintettel k�z�lt �zenetek �ttelmez�se-fejt�se.

le�r�s:

a) ~ j�t�kvezeto felsz�l�tja a j�t�kosokat, hogy szabadon mozogjanak, j�rk�lJanak

a teremben �s k�zben figyelj�k a t�bbiek tekintet�t. szavak n�lk�l,
~zemkontaktussal kell mindenkinek p�rt keresnie. azok a j�t�kosok f�lre~
llhat~ak, akik, "egym�sra tal�ltak" -�gy jelezve a t�bbiek sz�m�ra, hogy

o~ .t~ar.nem.~alaszthat�k. a j�t�k addig tatt, am�g mindenki megtal�lja a

pal1at. u,gy:ljun~ arra, ,hogy ne vegy�k ig�nybe a mimika kifejezo eszk�zeIt,
a parvalasztas valoban szemkontaktuson alapuljon.

b) fo~~nai.v�ltoz~at�s:, k�rben �l�nk, �gy keresik egym�st a szemek. figyelj�k

a tobbtek tekmtetet, s engedj�k meg, hogy belen�zzenek a szem�nkbe.
akik egym�sra leltek, azok egym�s m�g� �lnek. a j�t�kot ez esetben is
. add~g foly tatjuk, am�g mindenki meg nem tal�lja a p�rj�t.
megje~es: a b) v�ltozatn�l a j�t�k elej�n �rdemes egy ideig a v�laszt�s jog�t
felf�ggeszteni, elobb n�zz�k v�gig az �sszes szemp�tt, csa~ ut�na d�nts�nk.

kezek

(t�rsv�laszt�s p� rj�t�kokh oz, tapint�si �rz�kel�s fejleszt�se)

k�r�lm�nyek: mivel a r�sztvevok "vakon" mozognak, nem lehetnek a teremben

olyan helyek, amelyek vesz�lyt jelentenek sz�mukra.
neh~zs�,gifokozat: kezd�kn�l �s fok�nt kicsikn�l (als� tagozatban) a vakon
(raadasui csendben, hang �s besz�d n�lk�l) v�gzett mozg�s probl�m�t jelent

het.

4 _semmi sz�ks�g m�s jeheg� jutalmaz�sra, maga a j�t�k jelentsen �rt�ket,

�lvezetet a benne r�sztvevokne~!
~i a j�t�k �r�me mellett adhat�, az nem t�rgyi: a t�rsak �s a vezeto apr�
gesztusokban

megnyilvanul� szeretete.
a j�t�k r�sztvevoi csukott szemmel mozognak a teremben. a kezek "is

merkednek", keresnek kapcsolatot. a kezek mondhatnak igent �s neme~ ~s.

lehet v�logatni, megkeresni az �rint�s alapj�n rokonszenves kezet. a)at~k

elott tudatos�tani kell a v�laszt�st befoly�sol� t�nyezoket: p�ld�ul a kez er

dess�ge, hom�rs�klete, nedvess�ge, m�rete stb~ . _. , __ ,

megjegyz�s: az �rint�s alapj�n t�rt�no t�rsv~]a,sztas ~lszun a szemelyes
el~l~eletek
egy r�sz�t. ugyeini kell arra, hogy a jatek ,soran ~~, adjunk magl~n~lol, ~z

�rint�sen k�v�l m�s inform�ci�t (hangot nevetes formajaban sem; gyurut, olat
le kell venni).

1.: ~

r0konszenves hangforras

/tqrsv�laszt�s p�ros vagy kiscsoportosj�t�kokhoz, hall�s�rz�kel�sfejleszt�se)

k�r�lm�nyek: l�sd a kezek c�mu j�t�kn�l �rtakat! , ,.

}neh�zs�gi fokozat: �nfegyelmet k�v�n, mivel a j�t�k �rt:lmetlen~~ vah~, ha a

,rtjelz�snek sz�nt hangokon k�V�liek (besz�lget�s, nevetes) zavaqak a resztve;:+
�:'.voket:'

':,:le�r�s: '
:;t,.\: a) ,csukott szemmel j�tszunk. a teremben ki-ki helyet keres mag�nak, majd

'", .,. egy neki tetszo hangot, hangsort hallat, idonk�nt ism�~elve az:. k�zben, a

sz�netekben figyel a t�bbiek �ltal kiadott hangokra, ~s,-:ovabbra l~ behunyt

szemmel -elindul a sz�m�ra szimpatikus hang lranyaba. ily modon

" csoportok! form�l�dnak. " ,

a, t�rsas�G fele csukott szemmel a terem egyik oldal�n. a rendelkezesre
�ll� t�r ;�sik fel�n annak k�l�nb�zo pontjain a t�rsas�g m�sik r�sze h�v�
szavakat mond. 'a "vakok" elindulnak a nekik szimpatikus hangforr�s
'ir�ny�ba, s addig mennek, am�g nem tal�lkoznak a "kiszemelt" partnerrel.

::";;'1 a hangot ad�k mozoghatnak is...

.'::<::~::;~<i"'~:

!r;~t':,:kurat�S�S tal�Lkoz�S

,h ~'.c\1'~. ""

:...~..."~(kapcsolatteremt�s, �rint�s, t�rsv�laszt�s, tapint�si

�rz�kel�sfejleszt�se)
1.'1 '

'letkor: 10-11 �v felettiekkel m�r �rdemes j�tszani.

k�riilm�nyek �s neh�zs�gi fokozat: l�sd a kezek c�mu j�t�kn�l �rtakat'
te�r�s: az �sszes r�sztvevo csukott szemmel (�s besz�d n�lk�l, lassan, �vato

,:~~:.�san!)mozog. egy-egy csoportt�rssal tal�lkozva pr�b�ljuk ot szavak n�lk�l

(�s
m}(gyer:g�deno k�sz�nteni, csak mozdulatokkal, majd menj�nk tov�bb. n�h�ny

i . :lehets�ges vezetoi instrukci�k k�z�l:

:",,:'�lijmeg valaki elott, vizsg�ld v�gig az arc�t, majd menj tov�bb!
-jabb meg�ll�s -a kezek k�sz�nts�k egym�st!

� keress valakit, akinek a haja ugyanolyan hossz�, mint a ti�d -ha ilyent
tal�lsz, fogd meg a kez�t �s egyi.itt menjetek tov�bb (b�rki csatlakozhat
m�g hozz�tok)1
a kiv�laszt�s szempontja szabadon vari�lhat�: a haj hoss,za helyett a hasonl�
orr, sz�j, k�z stb. alapj�n is kereshet�nk t�rsat.
megjegyz�s: nem a m�sik felismer�se a j�t�k c�lja, hanem a tapasztalatszerz�s
csukott szemmel, tapint�s �tj�n, majd a j�t�k v�g�n a t�rsv�laszt�s.

t�Rdelo k�R

(eg�sz csoport egy�ttmuk�d�se, �rint�s)

�letkor: 10-11 �v felettiekkel.

neh�zs�gi fokozat: neh�z gyakorlat, ak�rki hib�zik, sz�teshet a k�r (ami
s�r�l�svesz�lyt
jelent).
le�r�s: a csoport szuk k�rben helyezkedik el �gy, hogy mindenkinek a k�r k�

z�ppontja fel� legyen a jobb v�lla, s egyidejuleg hozz��~en az elotte illetve

m�g�tte �ll�hoz. a r�sztvevok megfogj�k az elott�k �ll� derek�t. ezek ut�n
mindenki (egyszerre kell cselekedn�nk!) lassan behajl�tja a t�rd�t eg�szen

addig, m�g biztosan nem �l a m�g�tte l�vo t�rs�nak a t�rd�n. (ha nem siker�lt,
akkor pr�b�ljuk meg ism�t.) sikeres k�s�rlet ut�n ak�r "mutatv�nyok" is
k�vetkezhetnek, p�ld�ul elengedj�k az elott�nk l�vo derek�t, vagy l�pkedni

pr�b�lunk a "t�rdelo k�rrel".

kupac

(eg�sz csoport egy�ttmuk�d�se, �rint�s)

�letkor: 11-12 �v felettiekkel.

k�r�lm�nyek: az a) v�ltozatot csak szonyegen vagy szonyegpadl�n j�tsszuk.

neh�zs�gi fokozat: az a) v�ltozat kicsiknek neh�z, pontosabban csak mulats�g,
"kicsi a rak�s" lesz belole -a gyakorlat nem errol sz�l.

le�r�s:

a) k�rt alkotunk, majd a csoport minden tagja hasra fekszik, s csukott

szemmel, nagyon lassan a k�r k�zepe fel� hiszik. ott -term�szetesen _
tal�lkozik a t�bbiekkel. a j�t�k v�g�n egy kupacban kell, hogy legyen az
eg�sz csoport.
b) ha nem lehet lefek�dni a terem padl�j�ra: a r�sztvevok csukott szemmel
mennek a k�r k�zepe fel�, ahol megpr�b�lnak a leheto legkisebb "csom�ban"
�sszegyulni.
megjegyz�s: a j�t�k mindk�t v�ltozat�n�l f�l�sleges a besz�d. csak akkor
pr�b�lkozzunk
ezzel a gyakorlattal, ha biztosak vagyunk abban, hogy nagyonvigy�znak majd
egym�sra.
"d�L�Ng�Los" bizalomj�T�Kok

(bizalom�rzet kialak�t�sa, eg�sz csoport egy�ttmuk�d�se)

�letkor: az a) �s b) v�ltozat 10 �v felette!) m�r megpr�b�lhat�. A c) v�ltozatot

11-12 �v felettieknek aj�nljuk.
k�r�hn�nyek: kis helyig�ny, csend, a csoport �sszeszedett, koncentr�lt �llapota
sz�ks�ges.
neh�zs�gi fokozat: neh�z j�t�k! �s ez az �sszes bizalomgyakorlatra �rv�nyes:

nem szabad hib�zni, s�t, ha v�grehajt�suk sor�n a .t�ved�s lehet�s�ge felme,

r�l, m�r az is c�ljaink elleni. ..
le�r�s: a v�ltozatok5 neh�zs�gi sorrendje megegyezik az ismertet�s sorrendj�

'vel.
a) a klasszikus forma a k�vetkez�: szorosan egym�s mell� �ilva k�rt alko.
tunk. mindenki t�maszban �ll, a kezek mellmagass�gban. a csoport egyik

. tagja a k.�r k�zep�n �ll. behunyt szemmel, merev testtel kell d�lnie vala.
melyik ir�nyba. a k�rben �ll�k megfogj�k �s visszahelyezik k�z�pre (a
f�lre�rt�sek elker�l�se v�gett: visszahelyezik, nem l�kik!), s tov�bbd�l

, m�sfel�. a j�t�khoz nagy "adag" bizalom, hasonl� m�rt�k� felel�ss�gtudat

,,'t sz�ks�ges. v�gig kell j�tszani, mindenki ker�lj�n a k�r k�zep�re.
k�nyszer�teni
-nyilv�n -nem szabad.

b) "fababa" vagy "harangnyelv" n�ven ismert v�ltozat. h�rman j�tssz�k. k�z�l�k

ketten egym�s fel� fordulva, t�maszban �llva v�rj�k a k�z�tt�k �ll�,
majd csukott szemmel, merev testtel valamelyik�k fel� d�l� t�rsukat. a
k�t "fog�" egym�s k�zt "adogat ja" a harmadikat. a h�rom f�s csoporton
bel�li szerepcser�vel folytat�dik a j�t�k.

c) p�ros v�ltozat. a p�r egyik tagja (aki d�lni fog) kezeit oldals� k�z�ptart�sban

tartva, csukott szemmel, m�g t�rsa m�g�tte, t�maszban (har�ntterpeszben)

�ll. adott jelre (p�ld�ul: a h�tul �ll� megfogja t�rsa v�ll�t) hanyatt
d�l merev testtel. t�rsa a h�na alatt -alkarj�val felfogva -kapja el,
majd vissza�ll�tja f�gg�leges helyzetbe. az el�z�kn�l is nagyobb fegyelmet,
bizalmat k�v�n� feladat. p�ron bel�li szerepcser�vel folytathatjuk. az
alkaros fog�ssal a saj�t tests�lyn�l j�val t�bbet is meg lehet tartani -nem
kell "er�m�v�sznek" lenni ahhoz, hogy sikeresen �s biztons�ggal hajthassuk
v�gre a gyakorlat.

.:ra~'j�t~kok formai vari�l�sa foglalkol�ssorozatok tervez�sekor lehet�s�get ad az

�szrev�tlen tartalmi

: i,sm�d�sre. a j�t�kra �pp�gy �rv�nyes, mint a tanul�sra: az egyes elemekb�l

akkor {ii i �ssze folya.::
mat, ha a m�r megszerzett ismeretekre �p�tve magasabb szintu feladatokat adunk.

k�r�hn�nyek �s neh�zs�gi fokozat: l�sd az el�z� j�t�kn�l �rtakat!

le�r�s: k�t v�ltozatot ismertet�nk.
a) a csoport egyik tagj�t fejmagass�g f�l� emelik a t�bbiek. az emel�s ut�n
egy ideig tartj�k, majd �vatosan leteszik a f�ldre. k�zben a felemelt j�t�kos
laz�t, szeme csukva. amennyiben id�nk engedi, ker�lj�n sorra az �szszes
csoporttag.
b) a "sz�ll�t�szalag-v�ltozat": k�t sorban, arccal egym�s fel�, kb. f�l m�ter
t�vols�gra
�llnak a csoporttagok (pr�b�ljunk azonos magass�g�akat egym�ssal
szembe �ll�tani). az els� p�ros egyik tagja lefekszik az els� hatnyolc
ember k�z�tt. azok felemelik fejmagass�gig, majd tov�bbadj�k k�zr�l
k�zre -eg�szen addig, m�g a l�nc v�g�re nem �r, ahol �vatosan
leteszik. k�vetkezik az els� p�r m�sodik tagja, majd a m�sodik p�r els�
tagja �s �gy tov�bb ....

vakvezet�S

(bizalom�rzet kialak�t�sa, egy�ttmuk�d�s p�rokban, a c-d-e v�ltozatokban

hall�s�rz�kel�s
fejleszt�se)

�letkor: 9-10 �v felettiekkel.

neh�zs�gi fokozat: k�nnyebbek, kev�sb� vesz�lyesek, mint a "d�l�ng�l�s"

bizalomj�t�kok
b�rmelyike. hib�zni azonban itt sem szabad! a gyakorlatok
v�grehajt�sa sor�n m�g az apr� hib�k is �pp ellent�tes hat�st v�ltanak ki,
mint amit el�rni szeretn�nk. lehet�leg ne legyenek a teremben "vesz�lyes

pontok" (k�lyha, olyan b�tor, ami felborulhat, fogas, ami eld�lhet stb,)

le�r�s: a p�ros vakj�t�kok (k�z�s jellemz�j�k, hogya p�r egyik tagja csukott
szemmel j�tszik), mik�zben megingatnak t�r�rz�kel� biztons�gunkban, felh�vj�k
a figyelmet a t�bbi �rz�kszervre, hall�sra, tapint�sra, szagl�sra, s m�g
valamire, ami jelen esetben a legfontosabb: n�velik/n�velhetik a bizalom �rz�s�t
a partner, a l�t� ir�nt. f�l tucatnyi v�ltozatot ismertet�nk: �
a) a p�r egyik tagja behunyt szemmel j�r, m�g a m�sik j�t�kos m�g�tte haladva,
a "vak" v�ll�ra helyezett kez�vel ir�ny�tja a k�z�s mozg�st. miut�n
�rezhet� a partner mozg�s�n a lazul�s-old�d�s, p�ron bel�li szerepcser�vel
folytat�dik a j�t�k. .
a j�t�k vari�ci�i bizonyos fok� nehez�t�st is jelentenek -az �rint�si ("in

form�ci�-ad�") fel�let cs�kkent�s�vel:

� k�t k�zzel a v�llon ir�ny�t a l�t�,

� egy k�zzel a v�llon,
� egy ujjal, �s a vak el�tt j�rva ir�ny�t, vezet a l�t�.
b) a p�rok tagjai a terem szemk�zti falai el�tt helyezkednek el. az egyik
sorban �ll�k behunyt szemmel, egyenletes temp�ban indulnak a m�sik
oldal fel�. a t�bbiek feladata: meg kell fogniuk t�rsukat a fal el�tt. a j�t�k
ut�n elemezz�k a t�rt�nteket. (a bizalom �s a biztons�g hi�nya j�l l�that�
a behunyt szemmel j�r�k mozg�s�n: a fal k�zel�be �rve lelassul mozg�
suk.) "megb�zok benned" -mondjuk idonk�nt. ki lehet pr�b�lni! szerep

cser�vel folytat�dik a j�t�k.

c) a p�rok tagjai a terem szemk�zti falain�l �llnak, az elozo v�ltozathoz

hasonl�an.
egyetlen p�ros j�tszik, majd �jabb k�vetkezik: a l�t�k nem fogj�k
meg t�rsukat, csak sz�lnak, ki�ltanak, mielott az a falhoz �rne.

d) miut�n a p�rok egyeztett�k saj�t hagjel�ket, egym�st�l k�t-h�rom m�ter

t�vols�gra helyezkednek el. hogya csukott szemu j�t�kos merre megy,
azt t�rs�nak hangja (a besz�d tilos') szabja meg sz�m�ra, ugyanis k�vetnie
kell a "hangforr�st" .

e) a p�r egyik tagja csukott szemmel megy t�rsa fel�. ebben a' v�ltozatban
csak a meg�ll�sra �s az indul�sra adhat hangjelz�st a partner. kello gyakorlat
megszerz�se ut�n ak�r vesz�lyesnek tuno helyzetek is felv�llalhat�k,
p�ld�ul a fal (vagy m�s akad�lyok, sz�kek, egy�b b�torok) elott �ll�tja
meg a "vakot" t�rs�nak hangja.

e)! a vakvezet�ses gyakorlatok k�r�t bov�ti az al�bbi, ir�ny�t�torony nevu

, j�t�k is.

� a p�rok egyik tagja csukott szemmel megy (o a rep�log�p), m�g a m�sik

(az ir�ny�t�torony) szavakkal, sz�veges utas�t�sokkal vezeti, ir�ny�tja
v�gig az akad�lyokkal teli "kifut�p�ly�n" . (az akad�lyok �rint�se is
hib�nak sz�m�t.) m�sk�nt elhelyezett akad�lyokkal j�het az �jabb p�r.
� j�tszhatunk egyidejuleg t�bb p�rossal is: ebben az esetben a j�t�kosoknak
az utas�t�sok pontos v�grehajt�s�n k�v�l a nektk sz�l� inform�ci�k
kiv�laszt�s�ra is figyelni�k kell. '
az aut�vezet�s nem �rvezetok vas�rnapi j�t�ka, hanem bizalomgyakorlat.
a p�rok tagjai egym�s m�g�tt helyezkednek el. az el�l �ll� csukott
szemmel megy a h�ts� �rint�ses jelz�sei alapj�n. a jelek lehetnek egyezm�nyesek
(egy�bk�nt szabadon vari�lhat�k), p�ld�ul a k�vetkezo m�don:

� a h�t k�zep�nek �rint�se: egyenesen

� bal v�ll: balra
� jobb v�ll: jobbra
� ha nincs �rint�s: �llj
� k�z a nyakon: h�trafel�
� a sebess�g az �rint�s eross�g�vel szab�lyozhat�.
ba. a k�rben �ll�k feladata: a hozz�juk �rkezo, vakon j�r� t�rsukat meg kell
fogniuk (a s�r�l�sek elker�l�se v�gett az �rkezo elol oldalra kil�pveo. ezek
ut�n visszaford�thatj�k a nekik tetszo ir�nyba. a k�rben k�zlekedo j�t�kos �jra
elindul -mindig egyenes vonalon halad a k�r�n bel�l. A bizonytalans�g

�~ ~izalmatlans�g j�l megfigyelheto a j�r�s temp�j�nak v�ltoz�s�n, az

ir�nyvaltasokon
stb. cser�vel folytathatjuk., ,

megjegyz�s: j�t�k k�zben a k�rben �ll�k -adott vezetoi jelre -v�ltoztathatj�k

(kisebbre, nagyobbra) a k�r m�ret�t. .~

vak-k�Gy�
(bizalom�rzet kialak�t�sa, egy�ttmuk�d�s kiscsoportban)

�letkor: 11-12 �v felettiekkel.

neh�zs�gi fokozat: j�val nehezebb, mint a p�ros vakvezet�ses j�t�kok!

le�r�s: n�gy-�t fobol �ll� kiscsoportokban j�tszunk -egym�s kez�t fogva me

gy~nk (kezdetben nagyon lassan) a sor elej�n �ll�, nyitott szemu t�rsunk

utan. term�szetesen sem az ir�ny�t�, sem a vakok nem besz�lhetnek: csak

kez�k szor�t�s�val (�s kez�k tart�s�val, mozgat�s�val) adhatnak egym�snak

inform�ci�t.

megj~gyz�s: gyakorl�s ut�n ak�r a termen k�v�lre is mer�szkedhetnek a j�tszok,

vagy termen bel�l (akad�lyok, p�ld�ul sz�kek elhelyez�s�vei) nehez�thetj�k
az �tvonalat.

egyed�L

(bizalom�rzet kialak�t�sa, t�r�rz�kel�s, tapint�si �rz�kel�sfejleszt�se)

�letkor: 9-10 �v felett.

k�r�hn�nyek: l�sd a vakvezet�sn�l �rtakat!
le�r�s: csukott szemmel s�t�l mindenki a teremben. a j�t�k alatt nem szabad

besz�lni! a t�r �s a t�rben l�vo szem�lyek, t�rgyak �rz�kel�s�re kell figyelni.

amellett�nk elhalad�kkal megpr�b�l hatu nk kapcsolatot teremteni -ez csak
�rint�ssel, tapint�ssal lehets�ges.

megjegyz�s: a j�t�k ut�n -m�r nyitott szemmel -pr�b�ljuk meg rekonstru�lni

a t�rt�nteket: merre j�rhattunk, kikkel tal�lkozhattunk a j�t�k sor�n.

tanulm�Ny�T

(bizalom�rzet kialak�t�sa, t�r�rz�kel�s, tapint�si �rz�kel�sfejleszt�se

egy�ttmuk�~~
ro~~ �

�letkor: 1o~11�v felett.

k�r�hn�nyek: l�sd a vakvezet�sn�l �rtakat!
22

le�r�s: vakvezet�sre �p�l� �sszetett gyakorlat. p�rakban j�tszunk. a partner ki

'v�laszt�s�nak alapja (kiv�telesen): lehet�leg azzal legy�nk egy�tt, akit leg..,

, jobban ismer�nk a t�rsas�gb�l. a p�rak tagjai �rint�s, tapint�s �tj�n
kommunik�lhatnak.
a l�t� feladata: vezetnie kell t�rs�t, seg�teni ot abban, hogy a

. nem g�tolt �rz�keivel (hall�s, tapint�s, esetleg szagl�s, �zlel�s �tj�n) min�l
jobban megismerhesse pillanatnyi k�rnyezet�t. kb. 5-10 perc ut�n p�ran bel�li
szerepcser�vel folytat�dhat a j�t�k.

megjegyz�s: v�dj�k partner�nket, legy�nk figyelmesek, gyeng�dek hozz�! pr�b�ljuk

t�rsunkat igaz�n sz�p tapasztalatokhoz juttatni. a j�t�kot megbesz�l�ssel
z�rjuk.

vakok �S szobrok

(bizalom�rzet kialak�t�sa, t�r�rz�kel�s, tapint�si �rz�kel�sfejleszt�se)

�letkor: 11-12 �v felett.

~�r�lm�nyek: l�sd a vakvezet�sn�l �rtakat!
neh�zs�gi fokozat: �sszetett, neh�z gyakorlat, amely �p�t az el�zokben ismer.
tetett vakj�t�kok tapasztalataira.
le�r�s: t�bb m�r ismel1 gyakorlatelem kombin�l�s�val l�trej�tt neh�z, de sz�p
, j�t�k. a csoport fele "vakokb�!" �ll, a m�sik fel�t alkotj�k a vezet�k. a
vezetok
a vakok nev�t mondj�k, akik elindulnak fel�j�k. a vezetok gyakran v�ltoztatj�k
hely�ket, azut�n meg�llnak, s tov�bb sz�longatj�k a vakok�t. amikor
a vakok a vezetok mell� �rnek, azok k�zen fogj�k oket �s egy szoboregy�ttest
k�peznek a vakokb�l oly m�don, hogy azok teste egym�shoz
�rjen; ezut�n a vezet�k t�volabb mennek, s mindegyik�k ugyanazt a poz�ci�t
veszi� fel, amibe a partner�t �ll�totta. a vakok a le k�pezett szoboregy�ttes
elk�sz�lte
ut�n (tov�bbra is csukott szemmel) megpr�b�lj�k saj�t vezet�j�ket
kiv�lasztani, megtal�lni.

ismerem? felismerem?

(a t�rsak jellemzo von�sainak megfigyel�se, memoriz�l�sa; csoportismeret,

tapint�si
�rz�kel�s, hall�s�rz�kel�sfejleszt�se)

le�r�s: t�rsainkr�l szerzett inform�ci�ink jelentos r�sze vizu�lis. "ismerj�k

egym�st"
-ez a biztons�gunk szem�nket becsukva r�gt�n meginog. felismerem-
e a legjobb bar�tomat csukott szemmel, csak az arc�t tapintva? -ez a j�

.t�k t�m�ja.

. a) k�rt alkotunk. a k�r k�zep�n csukott szemmel �ll az egyik j�t�kos. a

k�rben �ll�k menetir�nyban elindulnak, majd a k�z�pen �ll� j�t�kos jelz�s�re
meg�llnak. a kital�l� (� �ll a k�r k�zep�n) r�mutat valamelyik t�rs�ra,
aki odamegy hozz�, �s a kital�l� kez�t a saj�t arc�ra helyezi. a kita

l�t� feladata: csak az arc �rint�se, tapint�sa alapj�n t�j�koz�dva kell

felismernie
t�rs�t. ha siker�lt, akkor cser�vel (a "felismert" j�t�kos marad k�z�pen)
folytat6dik a j�t�k. amennyiben nemsiker�lt, �gy a kital�l� tov�bbra
is k�z�pen marad, s egy m�sik t�rs�nak felismer�s�vel pr�b�lkoz

hat.
b) a j�t�k szervez�se megegyezik az a) vari�ci��val. a kit�l�l� �ltal csukott
szemmel kijel�lt j�t�kos nem megy k�z�pre, hanem hely�n tparadva elv�ltoztatott
hangon sz�lal meg. a kital�l�nak most hangj�r�l kell felismernie
t�rs�t. �
c) m�g nehezebb v�ltozat a k�vetkezo: a szervez�s az a) vari�ci�n�l �rtakkal
teljes m�rt�kben megegyezik, csak a felismer�s alapja m�s. nem arcr�l,
hanem a t�rs kez�rol kell meg�llap�tani, ki o.
d) 5-8 j�t�kos egym�s mell� �ll, kb. f�l-f�l m�ter t�rk�zt hagyva. a kital�l�
j�l megjegyzi ezt a fel�ll�st, majd becsukja szem�t. ezut�n a vonalban �ll�k
helyet cser�lnek c"�sszekeverednek"), csak a k�z�tt�k l�v� t�vols�got
tartj�k meg. a (csukott szemu) kital�l� dolga az eredeti sorrend vissza�ll�t�sa.
a j�t�k neh�zs�ge v�ltoztathat� azzal, hogy mit haszn�lhat a kital�l�
az azonos�t�sra (p�ld�ul hajr�l sokkal k�nnyebb felismerni, hogy ki �ll
el�tt�nk, mint k�zrol ..) .
e) a j�t�kosok hang n�lk�l sz�tsz�lednek a teremben. a csukott szemu kital�l�
tapsol, erre mindenki megmerevedik a hely�n. a kital�l� elindul valamelyik
ir�nyba -nem szabad kit�rni el�le! ~, s az elso j�t�kosnak, akive]
tal�lkozik, feltesz egy k�rd�st. a k�rdezett elv�ltoztatott hangon v�laszol.
ha a kital�l� felismerte, akkor szerepcser�vel, �jabb helyv�ltoztat�ssal
folytat�dik a j�t�k. ellenkezo esetben a kital�l� marad m�g egy "fordul�ra".
f) az el�z�vel megegyezo szervez�su j�t�k, csak a kital�l� most nem hangr�l,
hanem a j�t�kos arc�t tapintva pr�b�lja felismerni t�rs�t.
megjegyz�s: az a-c-divari�ci�ra vonatkozik: az "�rulkod�" t�rgyakat tegy�k le

a j�t�k megkezd�se el�tt (p�ld�ul kar�r�t, gyurut, szem�v,eget stb.).

visszajelz�S

(�nismeret, t�rsismeret, tapint�si �rz�kel�s fejleszt�se)

�letkor: 11-12 �v felett.

le�r�s:

a) a k�t egyenl� r�szre osztott csoport egyik fel�hez tartoz� j�t�kosok

sz�tsz�r�dva
a teremben -le�lnek, majd becsukj�k a szem�ket. mindegyik�k
mell� oda�l a m�sik csapatb�l valaki, aki a csukott szemu j�t�kos
kez�t a saj�t v�ll�ra teszi. ezut�n a "vak" j�t�kos megvizsg�lja a partner
arc�t, haj�t, kez�t, mik�zben k�zli �szrev�teleit c"megfigyeltem, hogy" ...
p�ld�ul "a hajad l�gy, a kezed sz�raz" stb.) egy id� ut�n a nyitott szemu
j�t�kosok vissza mennek, felsorakoznak. az els� csapat tagjai -kinyitva
szem�ket -megpr�b�lj�k megkeresni partner�ket. a csapatok szerepcser�j�vei
k�vetkezhet az ism�tl�s.
b) szervez�sbeli vari�ci�: 4-5 j�t�kos -egym�st�l lehetoleg t�vol -le�l, majd

becsukja a szem�t. a t�bbiek v�laszthatnak k�z�l�k, t�bb t�rsukn�l is

"pr�b�lkozhatnak", vagy ak�r visszat�rhetnek ugyanahhoz a j�t�koshoz,
meghallgathatj�k ism�telten, milyennek �rzi ("l�tja") oket a m�sik.

megjegyz�s: a fenti j�t�k k�zponti eleme a csukott szemu j�t�kos �ltal adott
sz�beli visszajelz�s, s csak m�sodsorban fontos az, hogy siker�lt-e felismernie
t�rs�t (a j�t�k ezen r�sze ak�r el is hagyhat�).

csomagol�S

. (bizalom�rzet kialak�t�sa, egy�ttmuk�d�s p�rokban �s kiscsoportokban, felelos

'~"s'�gt1adcltkialak�t�sa) .

'fr;'j '-"

k�r�hn�nyek: szonyeg vagy szonyegpadl� sz�ks�ges.

~eh�zs�gi fokozat: a s�r�l�svesz�ly miatt sorolhatjuk a nehezebb j�t�kok k�-

:jij;' z�.

'1

le�r�s: a :csoport fele hanyatt fekszik a padl�n, laz�n, behunyt szemmel. a m�"
sik fele, a l�t�k, adott jelre, ellazult, fekvo partnereikkel "azt csin�lnak, amit

akarnak", fel�itetik, hasra fektetik, asztalra teszik, kupacba hordj�k stb. oket.
megjegyz�s: csak megfelelo fizikai laz�t�s ut�n j�tszhat�. A j�t�k elott h�vjuk
fel
la figyelmet arra, hogy emberekkel, s nem t�rgyakkal van dolgunk, b�njunk
k�m�letesen t�rsainkkal.

zs�K b�Za

(laz�t�s)

�letkor: formanyelvi v�ltoztat�ssal m�g a felso tagozatban is alkalmazhat� -a

kisebbek (a 7-8. �vig) sz�m�ra tal�ljunk ki kerett�rt�netet, p�ld�ul mondjunk

. mes�t az eg�rrol, aki kir�gta a zs�kot.
k�r�hn�nyek: szonyeg vagy szonyegpadl�s terem sz�ks�ges.
le�r�s: azonosul�sra �p�lo laz�t� j�t�k. karny�jt�snyi t�vols�gra, k�rben �llnak

h'

a r�sztvevok. a j�t�kvezeto �ltal adott instrukci�: ny�jtsuk-fesz�ts�k a

test�nket,
j�tsszuk azt, hogy t�m�tt (b�z�s-) zs�k vagyunk. a zs�k valamilyen ok,
n�l fogva kilyukadt, �s most folyik belole a b�za. ahogy �r�l a zs�k (lassan,
,nagyon lassan peregnek ki a magok, fel�l m�r alig van benne, most m�r a

i;~'iaer~k�n�l is fogy belole stb.), �gy lazulunk el mi is. v�g�l a zs�k -csaknem

;!\,;;;.uresen-ott marad a f�ld�n.'

"., ..rn': egjegyz�s: fontos a lass�s�g, a folyamat koncentr�lt k�vet�se. a vezeto
(ha
;~1~i"il,:j'ez neki �ppen fontos) ellenorizheti a v�gtagok lazas�g�t c"mesei
keretben":

''''''-,o~!i:,~;(".~aradt-em�g b�za a zs�kban).

gumiember

(laz�t�s, egy�ttmuk�d�s p�rokban)

�letkor: a k�z�lt v�ltozat a kisebbek j�t�ka, de formanyelvi v�ltoztat�ssal m�g a

felso tagozatban is alkalmazhat�.

k�ruhn�nyek: szonyeg vagy szonyegpadl�s terem sz�ks�ges. "

le�r�s: p�rokban j�tszunk. a p�r egyik tagja a gumiember (sz�m�ra ~�sz�to-laz�

t� gyakorlat lesz ez a j�t�k). t�rsa elosz�r felpump�lja a gumiem~er: (hangos

be-�s kil�gz�sekkel -teh�t sz�m�ra j�t�kunk l�gzogyakorlat), atmg az tele

nem lesz levegovel, vagyis meg nem fesz�l minden porcik�ja, majd kih�zza
a dug�t. a dug� nagyon kicsi, lassan �ramlik kifel� a l,e~~go. a~ogy fog>-:.a
levego, a gumiemberek fokozatosan elernyednek, s vegul elterulnek a fold�n
..

megjegyz�s: az elozo j�t�khoz hasonl�an itt is fontos a lass�s�g, a folyamat

koncentr�lt k�vet�se.

mese

(laz�t�s)

�letkor: ha koroszt�ly t�i f�ggoen v�laszt juk meg a "mes�t", b�rmilyen �letkorban

alkalmazhat� (ak�r felnottekn�l is).

k�ruhn�nyek: szonyeg vagy szonyegpadl�s terem sz�ks�ges.

le�r�s: a r�sztvevok csukott szemmel a f�ld�n fekszenek (amennyiben a terem

ezt lehetov� teszi -ellenkezo esetben sz�ken �lnek, a lehetos�gekhez k�pest

a leglaz�bban, h�tradolve), a kezek is a p~dl�n. gondol,at,ban, �lj�k �ta ve

zeto �ltal elmondottakat, s nem kell mozgasban megvalosltam azt, amit hallunk.
megjegyz�s: mondhatunk �sszef�ggo t�rt�netet, de ak�r mozaikokb�l is �p�t

kezhet�nk.
idonk�nt -foleg kisebbekn�l -fontos lehet j�t�k k�zben a fizikai �rint�s a
vezeto r�sz�rol.

diszk�

(laz�t�s)

neh�zs�gi fokozat: idosebbek sz�m�ra (k�z�piskol�sokn�l is, d~ a felnot,t tan~

folyamok r�sztvevoin�l m�g gyakrabban) a t�nchoz hasonlo, hasonhthato
mozg�s -a g�tl�sok miatt -probl�m�t jelenthet.

le�r�s: zene sz�l, gyors ritmus�, amire t�ncolni is lehet (s mi�rt ne lehetne az
aktu�lis sl�gerek valamelyike ...). "tan�ri narr�ci�ra" mozog a csoport: a veze
to id�r�l id�re �jabb inform�ci�kkal szolg�l arra vonatkoz�an, hogy most
�ppen kik �s hol vagyunk.
ha mozg�sbeli g�tl�sai vannak a t�rsas�gnak, akkor t�ncos jellegu ut�nz� j�t�kokat

j�tszhatunk (valamelyik r�sztvev� mozg�s�t kell m�solni!) -az aerobic

mint�j�ra.
ha mernek t�ncolni, akkor hagyhatjuk �ket szabadon mozogni a zen�re, �gy
improviz�lva, ahogya r�sztvev�knek tetszik.

megjegyz�s: olyan helysz�neket-szerepl�ket �rdemes "narr�lni", amelyek

felszabad�t�
hat�ssal lehetnek a r�sztvev�kre (p�ld�ul majomt�nc, bolond-diszk�
stb.)

(laz�t�s, egy�ttmuk�d�s p�rokban, bizalom�rzet kialak�t�sa)

�letkor: 11-12 �v felett.

k�riilm�nyek: sz�nyeg vagy sz�nyegpadl�s terem sz�ks�ges.

ne#h~�gi fokozat: figyelem, nem vesz�lytelen a gyakorlat!

lej.ras:

, a) kellemes hat�s�, bizalmat is k�v�n� laz�t� gyakorlat. a p�r egyik tagja r�

vi1, �tmozgat� "torna" ut�n hanyatt fekszik, szem�t becsukja. partnere a

fej�hez t�rdel, s azt felemelve, leengedve illetve oldalra mozgatva pr�b�lja
ellaz�tani a fekv� nyakizmait (a fekv� j�t�kos feladata: teljesen r� Kell b�z

, i inia mag�t t�rs�ra). a j�t�k p�ron bel�li szerepcser�vel folytat�dik.

.1

'0,

b) h�rman j�tszanak. a f�ld�n fekv� j�t�kos l�b�t �s fej�t fogja egy-egy t�rsa
-�vatosan h�zz�k, "ny�jtj�k".
~egjegyz�s: a fej mozgat�sa csak lass� lehet -h�vjuk fel a j�tsz�k figyelm�t a
'o, s�rul�svesz�lyre.

li";

:1�,�, ,

1.1

� i, .� szigetek
j: il
. ti,
ij'','! '1, (koncentr�ci�, csendreflex)

i
ol:~t'i�letkor: m�g k�z�piskol�sokkal is megpr�b�lhat�.

" rol: le�r�s:

',.1,

"~'.:~:a) 'elhelyez�nk a f�ld�n n�gy-�t sz�tter�tett �js�gpap�rt. dallamos muzsika

:sz�l magn�r�l. mindenki mozog, t�ncol a pap �rok k�z�tt. ha le�ll a zene,
,! :mindenki az �js�gpap�r-szigetre l�p. m�r aki r�f�r. a lemarad�k kiesnek
,.'o"�'ia j�t�kb�l. eggyel kevesebb pap�r marad a f�ld�n. tov�bbengedj�k a ze

""~i; ;' :: .,n�t, majd ism�t csend. �jb�l ugr�s a pap�rra. addig folyik a j�t�k,
m�g
~:!;jbi",~;, :,,:csak egy pap�r marad.
!~~,� ilia csendref]exre �p�l a j�t�k, koncentr�ci�ra k�sztet, de ak�r azt is
meg',,,
tudhat juk bel�le, hogy ki seg�ti a m�sikat, ki er�szakos stb.

b) felvezetheto a j�t�k �gy is, hogy feladatul t�rsaink seg�t�s�t adjuk:

pr�b�ljunk
meg egyre kisebb helyre �sszegy�lni, csoportszinten "a legkevesebb
l�bon �llni" stb. (ebben az esetben -term�szetesen -nem kies�s re j�t

szli nk.)

hangs�Ly

...�

(koncentr�ci�)

le�r�s: egyszeru, mind�ssze k�tir�ny� figyelemmegoszt�st k�v�n� koncentr�ci�s

gyakorlat. k�rben �llunk, s az els� n�gy sz�mot mondjuk egym�s ut�n �gy,
hogy k�z�l�k mindig csak az egyik legyen hangs�lyos. a hangs�ly minden
ism�tl�d�s alkalm�val eggyel tov�bbkerul:

12 34 /1 234/ 12 34/ 12 34 /1 2 34 stb.

megjegyz�s: a hangs�lyt "al�t�maszthatjuk" egy mozdulattal, p�ld�ul a k�z

felemel�s�vel
(esetleg tapssal) -kezdoknek �gy k�nnyebb a j�t�k.
a j�t�k nehez�thet� azzal, hogy vezet�i jelz�sre magunkban sz�molunk tov�bb,
majd �jabb jelre az �ppen k�vetkez� j�t�kos hangosan.

sz�Mfuitat�S

(koncentr�ci�)

le�r�s: k�rt alak�tanak a r�sztvev�k (�lve is j�tszhat�). a j�t�k sor�n t�bb

sz�msort
fogunk egyidejuleg futtatni, mindegyiket a vezet� ind�tja. a j�tsz�k feladata,
hogy csak a sorrendben el�tt�k l�v� hangj�ra koncentr�lja nak, sarra,
hogya t�le hallott sz�mn�l eggyel nagyobbat mondjanak. nem k�telez� el�l
kezdeni a sz�msorokat! a csoportl�tsz�mt�i f�gg az, hogy h�ny sz�msor
egyidej� futtat�sa sz�m�t j� teljes�tm�nynek (h�sz f�n�l 5-10 sz�insor is "el

f�r" a k�rben).

� szervez�sbeli vari�ci�: nem a vezet� ind�tja az �sszes sz�msort, hanem

�ppen az a j�t�kos, akinek a k�r�n k�v�l s�t�l� ir�ny�t� (a csoport egyik
tagja) megfogja a v�ll�t.
� b�rki -k�ls� jel n�lk�l -ind�that �jabb sz�msort.
megjegyz�s: csukott szemmel is j�tszhatunk, nincs sz�ks�g a vizu�lis
inform�ci�kra.

bumm

(koncentr�ci�)

k�ruhn�nyek: annyi sz�k sz�ks�ges, mint a j�tsz�k sz�ma.

le�r�s:

a) k�rben �l�nk �s sorban elkezd�nk sz�molni. az els� j�t�kos egyet, a m�sodik

kettot mond �s �gy tov�bb. akire a hetes vagy annak t�bbsz�r�se
28

jut (vagy olyan sz�m, amelynek m�sodik sz�mjegye hetes), annak a sz�m
helyett humm-ot kell mondania. p�ld�ul: 12, 13, humm, 1.5, 16, humm
stb. aki t�ved, az kiesik. t�veszt�snek sz�m�t az is, ha nem r�gt�n v�gja

r� a sz�mot a j�t�kos.
b) "nehez�tett" v�ltozat: az elozo vari�ci� gyakorl�sa ut�n j�tszhatunk �gy is,
hogya sz�msor halad�si ir�nya minden humm ut�n megv�ltozik. p�ld�ul
13, humm, 1.5 sz�mok eset�ben ugyanaz a r�sztvevo mondja a 13-t �s a

l5-t.
c) a j�t�k harmadik neh�zs�gi fokozata: az ir�nyv�lt�sos vari�ci�ban a h�t
t�bbsz�r�sei eset�ben humm-ot mondunk, m�g azokn�l a sz�mokn�l,
ahol hetes a m�sodik sz�mjegy, hamm-ot kell mondani.
megjegyz�s: mindh�rom v�ltozatra vonatkozik: t�veszt�s ut�n el�lrol kell kezdeni.
a j�t�k m�s "szorz�t�bl�kkal" is j�tszhat�.

;/koncentr�ci�)

le�r�s: egym�s kez�t fogva k�rt alak�tunk, majd kik�ld�nk egy j�t�kost a terembol.

"felad�t" �s "c�mzettet" v�lasztva megbesz�lj�k, hogy ki k�ld "�zenetet"

�s kinek. az �zenetet k�zszor�t�ssal -�szrev�tlen�l -kell eljuttatni "rendeltet�si

hely�re". a visszah�vott kital�l� a k�r k�zep�n �llva �rgus szemekkel

figyeli: h�tha siker�l elcs�pnie az �tad�s egy pillanat�t. ha �szreveszi -egy

k�zszor�t�sb�l vagy a tekintetekbol -, hogy hol tart v�ndof�tj�n az �zenet,

r�mutat,
samennyiben eltal�lta, az "�gyetlenkedo" ker�l a k�r k�zep�re. ha az
�zenet c�lba �r, "megkaptam." -mondja a c�mzett. a j�t�k folytat�s�hoz �j

felad�t, �j c�mzettet v�lasztunk. az �j kital�l� az elozo felad� lesz.

megjegyz�s: �sszetettebb, r�tegzettebb lehet a j�t�k kevesebb r�sztvevo eset�n
(�t-hat fo). ekkor az �rint�s milyens�ge is szerepet kaphat.

adok -kapok

(koncentr�ci�)

.le�r�s: (mont�gh imre j�t�kismertet�se nyom�n.)

k�rben �ll a t�rsas�g. megegyez�nk egy r�vid sz�vegben (p�ld�ul: fekete.

feh�r. igen. nem.), majd memoriz�ljuk, begyakoroljuk azt.
a j�t�k menete: a kezdo j�t�kos mondja az elso mondatot -valamelyik t�rs�nak.
6 nyugt�zza az �zenetet, majd a m�sodik mondatot mondja egy �ltala

kiv�lasztott r�sztvevonek (egyed�l visszaadni tilos az �zenetet), aki a harmadik

mondattal adja tov�bb a "staf�t�t". a negyedik mondat ut�n �jra az
elso k�vetkezik, s �gy tov�bb. hiba eset�n �jra indul a j�t�k (de j�tszhatunk

kies�sre is).
i

, ., i az �zenet v�tel�re-
a j�t�k alapv�ltozata k�tir�~y� figyelemosztast ig~nye :
ad�s�ra �s a soron k�vetkezo mondatra kell figyelm.

v�ltozatok:

� hosszabb mondatokkal j�tszunk, kk k'

� k�rd�s-felelet v�ltakoz�ssal (p�ld�ul: te volt�l? nem �n voltam. a or i
tette? nem tudom.), ,
� n�gyn�l t�bb mondattal j�tszunk,
� sorokra bontott verssei, 'd' i'f k t
� harmadik ir�ny� figyelemoszt�st ig�nylo bov�t�ssel, pel au k~ oza ~~an
emelkedo hangerovel, vagy egyre d�h�sebben, vagy egyre e vese en

stb stb mondjuk asz�veget. h ' hid' k"

me 'e~�s: az ut�bbi v�ltozat nem csak vezetoi utas�t�s~a j~t.sz at~, " a a, o k
~egpr�b�lkozhatnak a k�l�nb�zo �rzelmi va~y technl~al jelle~u fo~~~s~l_
�nszab�lyoz�s�val, v�lthatnak vi,ssz~v�telre, ,~~;, f(:0~::k_~;p~%~s:�tl6do,

, t�k azt a pontot ahonnan mar nmcs tova . z ,,, i

~~sszat�ro eleme 'i~'het foglalkoz�sainkn~k, ha mindig m�s-mas szovegge

j�tsszuk.)

jegyezd meg!

(megfigyelok�pess�gfejleszt�se, mem�riafejleszt�s) . __ ..

--' .' -o k 'm�t�l �s a megfigyel�sre sz�nt idotol f�gg.

nehezsegl fokozat. a talbya, sza .. '11' a k�t�tt megfigye-

le�r�s: tucatnyi k�l�nb�zo targyat .~elyez~nkl e~m~s ~n: t~;-gyakat s k�l�nf�le

l' .. d --20-30 m�sodperc -leprta utan eta afju '.

:~~~te~m�nyeket �ll�tva a j�tsz�k mem�ri�ja el�, feladatokat adhatunk.

� meg kell nevezni a t�r~wakat, ,

� pontos le�r�st kell adm azokral, , ,
� meg kell adni elhelyezked�s�ket, csoportosl~~~ukat, ,', b
� me kell adni az azonos sz�nuek (vagy fo~majua~) sz~n:at s~ . fia
felajat nehez�theto a letakart t�rgyak sz�ma nak novelesev~lllletv,~. a :e~�_
ayel�si ido cs�kkent�s�vel. j�tszhatunk �gy is, hogy a me~flgyelt tf ?;h'�nybz�l
egyet elvesz�nk, s az kap pontot, alik' neg tudja mon am, me yi 1

zik. _. '1' 1�pess�a�nk ellenorz�-

megjegyz�s: kiv�l� lehetos�~, megf~gyelo'l r~:~i~?~lza~~-f�t�k ~�ven a ii. sz�

s�re. (nem mai "tal�lm�ny: a szazad e so e e en .

m� cserk�szpr�ba r�sze volt.)

tan�R �R azt mondta ...

(koncentr�ci�) .

--." , a k�r k�ze �re �ll. amennyiben utas�t�sait �gy kezdi, hog;
letr;.s: ~z ,1:an~lto ui ino ndta ", akkor mindenki k�teles azokat v�grehajtani.
ha csal

" anar az ...

mag�t az utas�t�st mondja, akkor tilos
k�z�sen v�gezheto egyszer� cselekv�sre
a kezed, l�p�s indulj, �llj stb.). aki
r�sztvevo
kies�s�ig tart -�gyes ir�ny�t� mellett
folytathatjuk.
a v�grehajt�s. az utas�t�sok b�rmilyen
vonatkozhatnak (p�ld�ul: emeld fej
t�veszt, az kiesik. a j�t�k az utols�
ez nem hossz� ido. �j ir�ny�t�val

megjegyz�s: az eur�pa t�bb orsz�g�ban ismert �s kedvelt j�t�kban a csoport

vezetoje csak a bemutat�s idej�re j�tssza az "ir�ny�t�t", ut�na �tadja ezt a
szerepet.
a mindenkori ir�ny�t� "tr�kkjei" k�z� tartozhat: a saj�t cselekv�se elt�r
az �ltala k�z�lt instrukci�kt�i (m�st csin�l, mint amit mond), ism�teltet egy
cselekv�st, majd hirtelen v�lt stb.

kir�Ly -b�R�

(koncentr�ci�)

�letkor: tapasztalatom szerint m�g a k�z�piskol�sok is sz�vesen j�tssz�k.

k�r�lm�nyek: annyi sz�k sz�ks�ges, mint a j�tsz�k sz�ma.

le�r�s: a j�tsz�k k�rben �lnek. k�t kiemelt hely van a k�rben: a kir�ly� �s a
b�r��
(a b�r� a kir�ly balj�n foglal helyet). a t�bbi j�t�kos rangj�t (poz�ci�j�t)
sz�mokkal jel�lj�k. a rangl�tra teh�t �gy n�z ki: kir�ly, b�r�, egyes, kettes,
h�rmas stb. a rangok a sz�keket jel�lik, r�ad�sul azokat nem szabad j�t�k
k�zben ism�telten k�z�lni. a j�tsz�k c�lja: min�l elor�bb ker�lni a rangl�tr�n
(vagyis k�zelebb a kir�lyi sz�khez). '
a j�t�kot a kir�ly kezdi: megnevezi saj�t mag�t, �s mond mell� egy m�sik
rangot. p�ld�ul: "kir�ly h�vja a kettest". ekkor a kettes sz�m� (rang�) j�t�kos
k�vetkezik. megnevezi saj�t mag�t, majd hozz�tesz egy m�sik rangot (p�ld�ul:
"kettes h�vja az �t�st"). a j�t�kot -�rtelemszer�en -a kettes j�t�kos �ltal
megnevezett folytatja, �s �gy tov�bb. aki t�veszt (a j�t�k alapv�ltozat�ban
hib�nak sz�m�t: olyan rangot-sz�mot h�vni, amilyen nincs a k�rben; a visszah�v�s;
ha valaki nem sz�lal meg idoben), az az utols� helyre keliil, m�g a
t�bbiek -az alatta l�vok -eggyel elore ugranak a rangl�tr�n (mindenkire, kir�lyra,

b�r�ra is �rv�nyes a szab�ly).

n�h�ny v�ltozat -mindegyiknehezebb, mint az alapj�t�k:

� megadhatjuk a j�t�k ritmus�t, ak�r tapsolhatjuk is azt (hib�nak sz�m�t, ha

valaki kiesik a ritmusb�l),
� nem mondjuk a teljes sz�veget, csak a saj�t �s a h�vott f�l rangj�t-sz�m�t
(a fenti p�lda alapj�n: "kettes h�vja az �t�st" helyett "kettes-�t�s"), ezzel
gyorsabb� v�lik a j�t�k,
� �jabb rangokat vezet�nk be, amelyek nehezebben jegyezhetok meg, mint
a sz�mok (p�ld�ul: kir�ly, herceg, gr�f, b�r�, b�r� stb.).
hogy tetszik a szomsz�Dod?

(koncentr�ci�)

�letkor: 11-12 �v alatt �rdemes kipr�b�lni.

k�r�hn�nyek: eggyel kevesebb sz�k, mint a r�sztvevok sz�ma -k�rben elhelyezve.'
� ,
le�r�s: a csoport �I, a k�rdezo a k�r k�zep�n �ll, �s a k�vetkezo k�rd�st intezi
valamelyik t�rs�hoz: "hogy tetszik a szomsz�dod?" '"
k�tf�le v�lasz k�z�l lehet v�lasztani:
a) "tetszik." ebben az esetben mindenki fel�ll �s m�si~ sz�k~e �l (k�zben ,a
k�rdezo is megpr�b�l sz�ket szerezni). akinek nem jut szek, az lesz az uj
k�rdezo.

b) "nem tetszik." enn�l a v�laszn�l �jabb k�rd�s k�vetkezik: "kit akarsz

helyette?"
a k�rdezettnek ism�t k�t v�laszt�si lehetos�ge van:

� megnevezi k�t nem egym�s mellett �lo t�rs�t -a h�vattaknak va:al::~nt

jelenlegi szomsz�dainak (teh�t n�gy e~be:nek) h~lyet ~.ell csereinluk.
mivel a k�rdezo is igyekszik sz�khez jutm, valakmek ujfent nem marad
hely -o lesz a k�vetkezo k�rdezo ..

� ha a "kit akarsz helyette?" k�rd�sre a "senkit." fele~etet a?ja, akkc:1

mindenkinek (a v�laszad� kiv�tel�vel) k�rbe kell futnia a szekeken ktv�l,
am�g o azt nem mondja, hogy "�llj!". ekkor.a t�rsas�g minden
tagja megpr�b�l sz�ket szerezni, de valakinek nem jut...

mi v�Ltozom

(koncentr�ci�, mem�riafejleszt�s, egym�sra figyel�s)

le�r�s: 1. k""1' k

a) egyvalakit kik�ld�nk a szob�b�l. mielott kimegy, a apo~an .oru ne~:

hol �I, hogy n�z ki stb. ezut�n a bent l:na~ad�~ meg.~serelhetlk ,helyuk~t
elcser�lhetik ruhadarabjaikat, haszn�lat! targyalkat: osszesen harom val

toztat�st hajtanak v�gre. beh�vjuk a kital�l�t, akinek az a f~~ad~ta" ~og:

r�j�jj�n, milyen v�ltoztat�sok t�rt�ntek, am�g o kint volt. uj kitaialovai
cser�vel folytat�dik a j�t�k .. " ..
b) mindenki j�tsz� �s kital�l� lehet egyszerre, s nem kell kikuldem senkit.

j�t�kosok k�rben �llnak, majd a j�t�kvez~to jel�re, (p�ld�ul tap~ra) mm

denki h�trafordul (kifordul a k�r), becsukja a szemet, ~ valamit ,valto~tat,
ruh�zat�n (kisebb nem "szemet sz�r�" v�ltoztat�sokral van szo!). mluta'

visszafordult a t�r~as�g, a j�t�kvezeto �ltal megadott p�ros~t�sban, kell k

tal�lni hoay a pillanatnyi partner mit v�ltoztatott (amennyiben paron be
i�I ne~1 siker�l felfedezni a v�ltoz�st, seg�thet a csoport).
t�K�Rj�T�K

(koncentr�ci�, ut�nz�k�pess�gfejleszt�se, emp�tia, egy�ttmuk�d�s p�rokban)

le�r�s: a p�r tagjai egym�ssal szemben �llnak, olyan t�vols�gban, hogy kiny�jtott
karjuk (pontosabban az ujjhegy�k) �ssze�rjen. egyik�k az ir�ny�t�, aki
elmozdulhat, fintort v�ghat, gesztikul�lhat. t�rs�nak feladata: mintha o lenne

. a t�k�r, ut�na csin�lni -a leheto legpontosabban, szinte vele egy(.itt v�gezni

-az �sszes mozdulatot (ha az ir�ny�t� balk�zzel mozdult, akkor a szemben
l�vo jobbal teszi ugyanezt stb.). a fokozatoss�g elv�t betartva elobb lass�

, ,k�zmozdulatokat t�kr�zz�nk, k�sobb gyorsabbakat, majd ak�r az eg�sz testre

kiterjedo mozdulatsorokat is.
a j�t�k nehezebb v�ltozatai:

� iaz ir�ny�t� szerep�t megbesz�l�s, illetve k�l�n jelz�sek n�lk�l veszik �t

�s adj�k vissza a j�tsz�k.
i� szitu�ci�k p�ros t�kr�z�se -n�gy j�t�kos vesz r�szt benne. az elso p�ros

,. ,

(megegyezve a szitu�ci�ban) kezdem�nyez, a m�sodik pedig igyekszik

~ ii mifl�l pontosabban t�kr�zni a l�tott ltiozdulatokat.

.megjegyz�s: halad�knak helysz�nt vagy szitu�ci�t is megadhatunk.

karmesterj�T�K

i.
(koncentr�ci�, ut�nz�k�pess�gfejleszt�se, eg�sz csoport egyiittm�k�d�se),

le�r�s: ki ir�ny�tja a mozg�st? egy r�sztvevot kik�ld�nk a terembol, a t�bbiek

k�rbe �llnak. ezut�n a bent marad�k v�lasztanak egy mozg�sir�ny�t�t -az o
mozdulatait fogj�k a k�sobbiekben -min�l pontosabban -ut�nozni. az ir�ny�t�
mindenf�le mozdulatot tehet (p�ld�ul megsim�tja a haj�t, �sszekulcsolja
a kez�t, keresztbe teszi a l�b�t, de ak�r konkr�t jelent�s n�lk�li mozdulatokat

o.
i is). arra kell �gyelnie, hogya mozdulatokat k�vetheto sebess�ggel hajtsa

,1

v�gre. a kital�l� feladata az, hogy a csoport egy�ttes mozg�s�t figyelve

megnevezze
az ir�ny�t�t. ha siker�l neki, akkor az ir�ny�t�b�l kital�l� lesz, �s a
t�rsas�g �j ir�ny�t�t v�laszt. (ellenkezo esetben a kital�l� marad m�g egy j�t�kra

-�j ir�ny�t�val.)

megjegyz�s: a j�t�k elott mondjuk el, hogya tekintetek is el�rulhatj�k azt, amit
a j�t�kban titkolni igyeksz�nk. amennyiben mindenki egyidejuleg az ir�ny�t�t
figyeli, nagyon k�nnyu lesz a kital�l� dolga.
nagyobb l�tsz�m� csoportn�l k�t tippje is lehet. a kital�l�nak. ha a csoport
.nem pontosan dolgozik, akkor nagyon neh�z r�j�nni, ki ir�ny�tja a mozg�st...

,'ii

t�Vols�Gtarf�S

(koncentr�ci�, egy�ttmuk�d�s p�rok ban, t�r�rz�kel�sfejleszt�se)

le�r�s:

a) p�rokban j�tszunk. egym�ssal szemben �llnak a j�t�kosok. egyik�k kezdem�nyez,

m�g a m�sik feladata az, hogya k�z�tt�k l�vo t�vols~got megtartsa.
p�ld�ul, ha a kezdem�nyezo keze elore lend�l, akkor t�rs�� h�tra,

vagy ha egyik�k kinyomja a has�t, akkor a m�sik beh�zza stb; (mintha a

k�z�tt�k l�vo t�r anyaga szil�rd, rugalmatlan lenne) .. ~
b) j�tszhatunk oly m�don is, hogy nem jel�lj�k ki az ir�ny�t�t: alkalmazkodniuk
kell egym�shoz a j�t�kosoknak.

c) a p�r egyik tagja a -;;hipnotizor" -tenyer�t t�rsa arca el� tartja (kb. 20-30
cm-re), majd lass� k�zmozdulatokba kezd. a p�r m�sik tagj�nak feladata:
k�vetnie kell t�rsa kez�t an�lk�l, hogya k�z �s az arc k�z�tti t�vols�g

v�ltozna. az ir�ny�t� lehetos�ge: ha jobb k�zzel kezdett, filmes sz�haszn�lattal

"�t�sztathat" a bal kez�re (�s vissza). �gy bonyolult "mutatv�nyok"
is megoldhat�k (p�ld�ul �tb�jhat a "hipnotizor" l�ba k�z�tt az ir�ny�tott).
d) az ir�ny�t� k�t kez�vel k�t embert is "hipnotiz�lhat" egyidejuleg .
megjegyz�s: a t�vols�g megtart�sa az egyetlen feladat, s ehhez mindk�t j�t�kos
koncentr�ci�ja, nagyon pontos egy�ttmuk�d�se sz�ks�ges. nem arr�l sz�l a
j�t�k, hogy mik�nt torn�ztathatja meg t�rs�t az ir�ny�t�.

�Llj!

(mozg�skoncentr�ci�, ut�nz�k�pess�g fejleszt�se, csendrqflex)

le�r�s:

a) a csoport minden tagja szabadon mozog, majd az "�llj" jelre (p�ld�ul a

sz� maga, sz� �s taps, a sz� �s dob�t�s) a pillanatnyi p�zba "merevedik".
a k�vetkezo jel ut�n ebbol a p�zb�l kell az elozotol teljesen elt�ro mozdulatot
(mozg�ssort) ind�tani.

b) a j�t�k a meg�ll�t�sig az elozo vari�ci� mint�j�ra folyik. a meg�ll�t�s ut�n

a vezeto kijel�li a csoport valamelyik tagj�t, mindenki felveszi az o p�z�t,
majd (�jabb jelre) abb�l kiindulva mozog tov�bb.

c) a csoport tagjai egym�s m�g�tt helyezkednek el. az utols� ember valamilyen

mozg�ssort v�gez (a t�bbiek, mivel m�g�tt�k �ll, nem l�tj�k!). az
"�llj" utas�t�s elhangz�sa ut�n megtartja a pillanatnyi p�zt. ezzel egy idoben
visszafordul az utols� elotti ember, aki megfigyeli �s �tveszi az elozo
j�t�kos p�z�t, majd abb�l kiindulva mozog tov�bb. a j�t�k �gy megy v�gig
az eg�sz oszlopon.

megjegyz�s: j�t�kok k�z�tti �sszek�to-�tvezeto elemk�nt cis) haszn�lhat� az

a) �s a b) v�ltozat.

,.,i ~� ~ �� ,.. _" ._ ��� .�.�����

"~~~..,..._
v�Lasz

(egy�ttmuk�d�s p�rokban, testnyelv �rtelmez�se, reakci�k�szs�gfejleszt�se)

le�r�s: a k�t j�t�kos egym�ssal szemben �ll, "b" csukott szemmel. "a" felvesz
egy tetszoleges p�zt. a vezeto �ltal adott jelre (p�ld�ul tapsra) "b" kinyitja a
szem�t, s gondolkod�si ido n�lk�l "v�laszol" t�rs�nak "szobr�ra". (a v�lasz
alapveto v�ltozatai: csatlakoz�s, kieg�sz�t�s, ellenpontoz�s.) k�t-h�rom "v�lasz"
ut�n a kezdem�nyezo szerep�nek p�ron bel�li cser�j�vel folytatjuk a j�

t�kot.

szobr�Sz

(egy�ttmuk�d�s p�rokban, testnyelv �rtelmez�se)

le�r�s: a p�rok egyik tagja a "szobor anyaga", m�sikuk a "szobr�sz". amit a

szobr�sz be�ll�t, azt t�rs�nak meg kell tal1ania. a szobor anyaga mag�t�l nem
mozoghat, m�g akkor sem, ha jobb �tlete t�mad, mint t�rs�nak. a feladatot
adhatja a vezeto (a t�ma kijel�l�s�vei, p�ld�ul a f�jdalom, az elnyomotts�g, a
hosiess�g, a szerelem, a harc, a h�bor�, a szeretet szobr�t kell megalkotni),
de r�b�zhatjuk instrukci� n�lk�l is a szobork�sz�t�st a "muv�szekre".

megjegyz�s: idonk�nt �rdemes az alkot�sokat elemezni. ez a szobrok alanyait�i

fegyelmet, koncentr�ci�t ig�nyel.
ha nem a vezeto adja a t�m�t, j�tszhatunk �gy is, hogya t�bbiek feladata
kital�lni,
mit �br�zol az elk�sz�lt szobor. a j� alkot�st m�solni (�s m�soitatni)

is lehet.

t�Vszobr�Szat

(egy�t�nuk�d�s p�rokban, testnyelv �rtelmez�se)

le�r�s:

'.f ,. a) az elozo, a szobr�sz c�mu j�t�khoz hasonl� m�don j�tszunk, azzal a

k�l�nbs�ggel,
hogy tilos az �rint�s. a r�sztvevok p�rokba �llnak, egym�ssal
szemben. a p�rok egyik tagja ir�ny�t, o a szobr�sz, t�rsa test�bol kell
szobrot form�lnia an�lk�l, hogy ahhoz hozz��rhetne. t�volr�l v�gzi el a
szobor mint�z�s�hoz sz�ks�ges mozdulatokat, az ir�ny�tott pedig belehelyezkedik
a k�v�nt p�zokba. (a f�lre�rt�sek elker�l�se v�gett: a szobr�sz

.'1

feladata v�grehajtani azt a mozdulatsort, amellyel felemelheti t�rsa kez�t,

s nem erre vonatkoz� jelz�seket, utas�t�sokat adni, p�ld�ul a saj�t keze
behajl�t�s�val! ne t�vessz�k �ssze a t�k�lj�t�kkal!)
b) a szobr�sz egyszerre ak�r t�bb t�rs�val is dolgozhat, �gy szoborcsoportot

1 ' k�sz�thet.
megjegyz�s: a j�t�k sor�n gyakran tal�lkozunk kommunik�ci�s zavarral: a
szobr�sz mozdulatai, b�r sz�m�ra tiszt�k, t�rs�nak m�gsem mindig �rthetoek.
�rdemes megvitatni a tapasztalatokat.

t�Vkapcsolat

(egy�ttmuk�d�s p�rokban, testnyelv �rtelmez�se, reakci�k�szs�g fejleszt�se)

..,

le�r�s: az al�bbiakban ismertet�sre ker�lo j�t�k v�ltozatlan form�ban, t�bbf�le

tartalommal j�tszhat�. A p�rok tagjai 4-5 m�terre �llnak egym�st�l. az ir�ny�t�
�ltal adott jelz�sekre kell a m�siknak -azonnal! -reag�lnia gesztusokkal,

mimik�val. p�ld�ul:

� "szerelmi" jelenet. gyeng�ds�get kifejezo gesztusokra kell gyors v�laszokat

adni.
� "vallat�s". a k�nz� �s a k�nzott �ll egym�ssal szemben.
megjegyl�s: a p�ros jelenetek t�m�i tetsz�s szerint megv�laszthat�k. tov�bbi
�tletek: sportok -�k�lv�v�s, labdaj�t�kok -, vadnyugati jelenetek, t�ncok
stb.)

adj hozz� egy mozduiatot!

(koncentr�ci�, mem�riafejleszt�s)

le�r�s: k�rben �llunk. a j�t�k
meg�rinti az orr�t. a mellette
hozz�tesz egy m�sikat. teh�t o
a fej�t. a harmadik megism�tli
egyet -�s �gy tov�bb az �sszes
vezetoje kezd egy egyszeru mozdulattal, p�ld�ul
�ll� j�t�kos megism�tli ezt a mozdulatot, majd
is meg�rinti az orr�t, majd mondjuk megvakarja
az elso k�t mozdulatot, o is hozz�tesz
j�t�kosn�l.

,,

"nev ado "

(testnyelv �rtelmez�se, fant�zia)

le�r�s: a k�rben �lo csoport egyik tagja a k�r k�zep�n felvesz egy p�zt (szobor).
a t�bbiek nevet adnak a szobornak, majd �ja bb r�sztvevo kapcsol�dik
saj�t szobr�val az elozoh�z, ezzel ak�r �j �tletet is vihet a j�t�kba. nevet adnak

a szoborp�rosnak is, majd folytatj�k, am�g az eg�sz csoport be nem �llt.

szerkezetek

(testnyelv �rtelmez�se, fant�zia)

le�r�s:

a) kis l�tsz�m� csoportokban dolgozunk. minden csapat feladata, hogy egy

k�l�nleges "szerkezetet" hozzon l�tre a j�tsz�k test�bol. n�h�ny �tlet: to
36

ronydaru, g�mesk�t, fa, h�d, rep�l�g�p stb. feladatk�nt adhat juk mozg�
szerkezetek "�p�t�s�t" is -l�sd a b) v�ltozatot!
b) k�rbe �llunk. az els� j�t�kos egy bonyolult, val�s�gos vagy k�pzeletbeli,

�l� vagy �lettelen "szerkezet" r�szek�nt kezd cselekv�sbe. amint valakinek

�tlete t�mad a szerkezet tov�bbi �p�t�s�hez (meg�rtette vagy �rteni
v�li annak "muk�d�s�t"), bekapcsol�dhat a j�t�kba. ez mindaddig foly tat�dik,
am�g a csoport minden tagja "be nem �p�lt" a szerkezetbe.

jelbesz�D

(koncentr�ci�, kommunik�ci� testnyelven, mem�riafejleszt�s)

�letkor: 12 �v alatt.

le�r�s: k�rben �l�nk a f�ld�n. minden csoporttag v�laszt mag�nak egy "besz�l�
nevet" (l�sd az indi�n t�rt�netekben szerepl� neveket). sorban k�z�lj�k
azokat �s bemutat juk nonverb�lis jelz�s�ket is. innen besz�d n�lk�l fo!ytatjuk.
a kezd� j�t�kos el�sz�r a saj�t jel�t mutatja, majd valaki m�s�t. a h�vott
f�l megism�tli a saj�tj�t, majd h�v egy m�sik j�t�kost �s �gy tov�bb. aki t�veszt,

az kiesik.

megjegyz�s: a j�t�k szervez�se az adok-kapok �s a kir�ly-b�r� c�m alatt tal�l

hat�khoz
hasonl�.

kulcsos j�T�K y 3 f\;

(koncentr�ci�, hall�s�rz�kel�s fejleszt�se; mindezek mellett nyelvi j�t�k is
lehet]

�letkor: 9-12 �v k�z�ttieknek.

le�r�s: a j�t�kosok k�rben �lnek, egyvalaki k�z�pen �ll csukott szemmel. a

t�bbiek nesztelen�l egy kulcscsom�t adogatnak k�rbe. ha a k�r k�zep�n �ll�
j�t�kos meghallja a kulcsok z�rg�s�t, akkor odamutat (abba az ir�nyba,
ahonnan a zajt hallotta). ha az ir�nyt eltal�lta, akkor megadnat egy betut, s a
rajtakapott j�t�kosnak annyi id� alatt, m�g a kulcs egyszer k�rbe�r �t t�rgyat
kell mondania a megadott kezd�betuvel. ha a rendelkez�sre �ll� id� alatt
nem tud �t t�rgyat megnevezni, akkor � keliil a k�r k�zep�re.

megjegyz�s: nyelvi j�t�kk�nt j�tszva a "rajtakapott" feladata k�l�nb�z�

sz�fajokhoz
k�thet�; nagyobb csoportl�tsz�m eset�n 5-10 sz� lehet a feladat.

�Rj�T�K

(mozg�skoncentr�ci�, egy�ttmuk�d�s)

le�r�s: az �r furcs�n l�t, csak a mozg�st �rz�keli, az �ll� alakokat nem veszi
�szre. a terem egyik fal�n�l �ll, h�ttal a szemben l�v� faln�l egy vonalba fel
sorakozott t�rsainak -�k a v�roslak�k. az �r �s a v�roslak�k k�z�tt vona
ban lerakva tal�lhat�k a v�rosiak �rt�kt�rgyai (egy-egy toll, vagy kar�ra, vaf
gyuru, vagy kulcstart� stb.) -ezeket kell visszaszerezni�k az �rt�l. amikor,

�r visszafordul, mindenkinek meg kell merevednie abban a p�zban, alt:

lyenben �ppen van. akit mozogni l�t az �r, azt visszak�ldheti az alapvonair
az �r b�rmikor, a neki tetsz� (lehet�leg kisz�m�thatatlan) ritq;usban ford

h�tra. az �rt�kt�rgyat nem csak megszerezni kell, hanem sikeresen vissza

kell vele jutni az alapvonalon t�lra. (ha az �r valakit a kinccsql a kez�ben 1
mozogni, annak is �jra kell kezdeni, a kincset let�ve, az alapvonalr�l.)
a j�t�k t�bbf�le szervez�si form�ban terjedt el:

� az �r "k�v� v�ltoztathatja" azt, akit mozogni l�t (ahelyett, hogy visszah

den� az alapvonalra),
� a szabadon mozg�k (�rint�ssel) kioldhatj�k "elfogott" t�rsaikat,
� az "elfogottak" csak �gy szabadulhatnak, ha t�rsaik felemelik �s az ala]
vonalig viszik �ket (vigy�zat, az �r b�rmikor visszafordulhat!).
megjegyz�s: a fenti j�t�k v�roslak�k �s az �r, a kal�z �s s�b�lv�ny n�ven
ismert.

a kal�Z kincse

(mozg�skoncentr�ci�, hall�s�rz�kel�sfejleszt�se)

k�r�lm�nyek: mint a t�bbi hall�s�rz�kel�st (is) fejleszt� j�t�kn�l, zavar�ak 1

hetnek a k�ls� zajok, csendre van sz�ks�g.

le�r�s: a j�t�kosok k�rben �lnek, k�z�pen a kal�z (csukott szemmel). a kal c

el�tt n�h�ny apr�p�nz van, ezek a kincsei. valaki odalopakodik nesztelem~
csendben, �s megpr�b�lja megszerezni -�szrev�tlen�l -a kal�z kincs�t. isiker�l
neki (vagyis nem fogja meg a csukott szemu kal�z), akkor � lesz,
�j kal�z -ellenkez� esetben m�svalaki pr�b�lkozhat. �

rabl�

(mozg�skoncentr�ci�, reflex)

k�r�lm�nyek: 15-20 kisebb (egy�bk�nt tetsz�leges form�j�) t�rgy, valami

madzag, k�t�l vagy kr�ta sz�ks�ges a j�t�khoz.

le�r�s: kijel�l�nk egy ter�letet (k�r�lhat�roljuk madzaggal, k�t�llel, vagy ah

lehet, ott kr�t�val megrajzoljuk), egy kb. k�t, k�t �s f�l m�ter �tm�r�ju k�
ebben a k�rben �ll �s vigy�z a kincseire az �r. a csoport t�bbi tagja -ant'
k�I, hogy bel�phetn�nek a lez�rt ter�letre -igyekszik min�l t�bb t�rgy
megszerezni. egyszerre t�bb j�t�kos is "t�madhat" -tehetik ezt b�rme
ir�nyb�l. akit az �r meg�rint, az kiesett. a j�t�k nyertese: aki a legt�bb t3
gyat rabolta.
:138

ide figyelj!

(k~ncentr�ci�, t�rsismeret)

le�r�s: h�rman j�tssz�k. ketten besz�lgetnek -ak�rmirol folyhat a sz�. A harmadik

j�t�kos feladata, hogy megpr�b�lja a besz�lgetok figyeltn�t mag�ra
vonni. nem �rhet hozz�juk, egy�bk�nt -a j� �zl�s hat�r�n bel�l -b�rmilyen
eszk�zt haszn�lhat. ha siker�lt mag�ra terelnie a besz�lgetok figyelm�t, akkor
o nyert, s maradhat a k�vetkezo p�rosn�l is. ha nem siker�It, akkor
�jabb p�ros k�vetkezik, �jabb harmadik emberrel.

tedd meg!

(koncentr�ci�, t�rsismeret)

le�r�s: a p�r egyik tagja �k�lbe szor�tja kez�t. a m�sik feladata: r�besz�lni
t�rs�t,
hogy nyissa ki a kez�t (az pedig csak akkor tegye meg, ha �gy �rzi, val�ban
r�besz�lte erre partnere!). figyelem! a fizikai "behat�snak" nincs helye a
j�t�kban!

� a meggyoz�s �rdek�ben a besz�d mellett "bevetheto" ak�r �nek, t�nc, n�maj�t�k

is.
:ikacsint�S p�Rkeres�

(koncentr�ci�, rf1flex)

k�r�lm�nyek: p�ratlan sz�m� t�rsas�g j�tszhat ja (ezt minden esetben el lehet

�rni: ha p�ros sz�m� a csoport, akkor a vezeto is j�tszik, ellent�tes esetben
kimarad a j�t�kb�l).

le�r�s: a p�rok egym�s m�g�, kettos k�rben �llnak fel. az egyed�l maradt j�t�kos
a belso k�rbe (vagy a k�r k�zep�re) �ll. feladata: p�rt kell szereznie
kacsint�ssal.
a belsok (ha �ppen r�kacsintott a "sz�lista") fel� szaladn�nak, a
k�lsoknek viszont az a feladatuk, hogy megakad�lyozz�k a sz�k�st, �tkarolj�k
indul� p�rjukat. (akit idoben elkaptak -az �rint�s is el�g -, az visszal�p a
hely�re.) ha viszont valaki megsz�k�tt, a hoppon maradt j�t�kos bel�p a
belso k�rbe �s a tov�bbiakban o pr�b�l kacsint�ssal p�rt szerezni. az
"elcs�b�tott"
j�t�kosnak az elozo kacsingat� m�g� kell �llnia (a k�lso k�rbe). a
szerepek �gy �lland�an cser�lodnek.

�'gyilkos ;\utr'
'" (koncentr�ci�, megfigyelok�pess�gfejleszt�se, testnyelv �rtelmez�se)

!: >.,<

�letkor: 13-14 �v alatt.

le�r�s:

a) a gyilkos kacsint -semmif�le brut�lis nincs a j�t�kban. k�rben �l a t�rsas�g.

a j�t�k vezetoje jel�li ki a "gyilkost" (mindenki becsukja a szem�t, s
az lesz a gyilkos, akinek a v�ll�ra r�teszi a kez�t a vezeto.) a gyilkos k�zt�nk
van, de rajta (�s a nem j�tsz� vezeton) k�v�l senki hem tudja, ki az
(ha a vezeto is j�tszani akar, akkor sorsol�ssal d�nthet�nk -p�ld�ul k�rty�val).
a gyilkos kacsint�ssal v�gzi dolg�t. akire r�kacsintott, az mag�ban
�tig sz�mol, majd bejelenti, hogy "v�gem", "meghaltam". nem kell j�mboran
"v�rni a v�gre". mindenkinek van egy gyan�s�t�si lehetos'�'ge. a gya

n�s�t�s szab�lyai: k�zfelemel�ssei kell jelezni a gyan�s�t�si sz�nd�kot.

meg kell v�rni, am�g legal�bb k�t gyan�s�t� jelentkezik. ekkor (vezetoi
besz�mol�sra: egy, ketto, h�rom) egyszerre r�mutatnak az �ltaluk gyan�

s�t.ott j�t�kosra. ha mindketten eltal�lt�k a gyilkos szem�ly�t, akkor v�ge

a)�t�knak. ha k�t k�l�nb�zo szem�lyre mutattak, akkor -f�ggetlen�l attol,
hogya gyilkos k�z�tt�k volt-e vagy nem -tov�bb folytat�dik a j�t�k

(a ':.�l:o~�s: a k�t gy~n�s�t� elvesztette tov�bbi v�dekez�si, gyan�s�t�si

lehetoseget).
amennyiben nem leplezik le a gyilkost, addig tart a j�t�k,
am�g van "potenci�lis" �ldozat. a j�t�k alatt v�gig szemkontaktust kell tar

taniuk a j�tsz�knak.
b) szervez�si vari�ci�: a csoport kis, z�rt (p�ld�ul sz�kekkel hat�rolt) ter�leten

s�t�l. a gyilkos kopog �ldozatainak h�t�n. az elozo v�ltozat t�bbi szab�lya

�rv�nyes.
megjegyz�s: a "s�t�l�s" -b) -v�ltozat j�tszhat� kacsint�ssal is.

a b�N�s

(koncentr�ci�, megfigyelok�pess�gfejleszt�se, testnyelv �rtelmez�se)

le�r�s: k�rben �] a t�rsas�g. az elozo j�t�kn�l ismertetett m�dszerrel a vezeto

jel�li ki a "bun�st". a bun�s k�zt�nk van, de a j�t�k elej�n rajta (�s a vezeton)
k�v�l senki nem tudja, ki az. �ppen ezt kell kital�lniuk a t�bbieknek.
b�rmirol besz�lhet�nk, b�rki k�rdezhet, v�laszol hat -mik�zben mindenki figyel.
a bun�s feladata: leplezni, hogy ot jel�lt�k ki.
val�sz�nuleg r�vid ido eltelt�vel m�gis el�rulja mag�t (p�ld�ul zavarts�g�val),

vagy azzal, hogy feltunoen �gy viselkedik, mintha nem o lenne az stb.

tekintettel

(egy�ttmuk�d�s p�rokban, koncentr�ci�, kommunik�ci� tekintette!)

�letkor: a b) v�ltozatot 11-12 �v felett �rdemes kipr�b�lni, az a) vari�ns

fiatalabbakkai
is j�tszhat�.

neh�zs�gi fokozat: nem csak kezdoknek jelenthet probl�m�t a mimika "befagyaszt�sa"

�s a tekintettel k�z�lt �zenetek �rtelmez�se-fejt�se.

il le�r�s:

:1a) p�rokban j�tszunk. az ir�ny�t� j�t�kos feladata: tekintettel kell

utas�t�sokat

41
b) a t�bbi mem�riaj�t�khoz hasonl� szervez�ssel (j�sd p�ld�ul a n�v-l�nc
c�mu j�t�kot): meg kell ism�telni a m�r hallott hangokat, majd hozz�

ii
'ii adnia t�rs�nak, k�I�nf�le cselekv�sekre b�rni ot:

:j

szon le egy k�pet a falr�l, vigye azt egy m�siki�l�be stb. ha a j�tsz�k
koncentr�lnak egym�sra,

"

lyamatokat is v�gre tudnak hajtani ily m�don.

b) egym�ssal szemben, k�t-h�rom m�ter t�vols�gra

k�t �zenet k�z�l v�laszthat az ir�ny�t�: h�v vagy

p�ld�ul �lljon fel, akaszj�t�kosnak,

helyezze az
bonyolult cselekv�si fo

�llnak fel a j�tsz�k. csak

k�ld (vonz vagy tasz�t).

tessz�k a saj�tunkat.

c) a sorban elott�nk l�vo �ltal adott hangot

va alkot juk meg a saj�tunkat. mindenkinek
ga �ltal adott hangot, ezek a j�t�k v�g�n
rehozhatunk egy k�z�s "zenemuvet".

�Gy hallottam ...

vessz�k �t, majd abb�l kiindulmeg

kell jegyeznie a saj�t maegyi.
itt is megsz�laltathat�k, l�t"

ezt a v�ltozatot a p�rokon bel�li megbesz�l�ssel z�rjuk.

megjegyz�s: a b) v�ltozat a szabadul�s �tja c�mu j�t�k elok�sz�t�se, felvezet�se

lehet.

a-szabadul�S �Tja

,. ;/ko'nc�ntr�ci�, eg�sz csoport egy�ttmuk�d�se,

~u ..

. '
�letkor: ill-12 �v felett.
neh�zs�gi fokozat: neh�z j�t�k -az elozo

emp�tia, kommunik�ci� tekintet

j�t�kn�l �rtaknak megfeleloen -a

mimika "befagyaszt�sa" , a tekintettel k�z�lt �zenetek �rtelmez�se-fejt�se mi

att. '

le�r�s: egym�st�l kb. f�l-f�l m�terre, k�rben �ll a t�rsas�g, egy j�t�kos a k�r
, k�zep�n. a k�rbol egy vagy k�t ir�nyban ("kapun") lehet kimenni. k k�r k�,
zep�n �ll� nem tudja, hogy melyik az az egy vagy k�t �t, �ppen ezt kell
kital�lnia.
ha rossz fel� indul, akkor a j�t�kosok karjukkal elz�rj�k az utat. a j�t�k
l�nyege: mindenki �sszpontos�t a feladat�ra, a pillanatnyi szerep�tol fllggoen
tekintet�vel -�s csak azzal -h�vni (vonzani) vagy k�ldeni (tasz�tani)
pr�b�lja a k�r k�zep�n �ll� j�t�kost. a kital�l�nak (hogy kital�ljon) a "lelki
r�st" kell megkeresnie.

megjegyz�s: akital�l�nak -a csoportl�tsz�mt�i f�ggoen -t�bb tippje is lehet.

add tov�Bb a hangot!

(egy�ttmuk�d�s eg�sz csoportban)

le�r�s:

a) k�rben �llunk, kez�nket egym�s v�ll�ra tessz�k, szem�nk csukva. a j�t�kvezeto

ad egy hangot (p�ld�ul csettint, z�mm�g stb.). a szomsz�dja �tveszi,
megpr�b�lja pontosan ugyanazt a hangot adni o is. ezut�n a soron
k�vetkezo, �s �gy megy a hang k�rbe. (ha j�l begyakoroltuk, akkor v�ltoztathat�
a hang �tad�s�nak-�tv�tel�nek gyorsas�ga, ugyan�gy v�ltoztathat�
a hangmagass�g is.) a j�t�k �jabb menetein�l m�s-m�s j�t�kos adja
meg a kezdo hangot.

(koncentr�ci�, megfigyelok�pess�g �s hall�s�rz�kel�sfejleszt�se)

le�r�s: k�rben �l a csoport. az elso j�t�kot a vezeto kezdi. a mellette �lo

j�t�kos
f�l�be s�g egy �sszetett mondatot, vagy n�h�ny egyszeru mondatb�l �ll�
r�vid sz�veget. olyan hangosan kell s�gni, hogy a t�bbiek ne hallhass�k, de
�rtheto legyen a sz�veg. a vezeto mellett �lo j�t�kos a m�sik szomsz�dj�nak
adja tov�bb az inform�ci�t �s �gy tov�bb, eg�szen addig, m�g k�rbe nem �rt
a "h�r". az utols� j�t�kos hangosan mondja a kapott inform�ci�t, amit �ssze

hasonl�tunk az eredetivel.
"h�zi v�ltozatok": a j�t�kvezeto feladata eld�nteni, hogya r�sztvevok
visszak�rdezhetnek
j�t�k k�zben, vagy -gyakorlott csoportokn�l, k�nnyebb, r�videbb
sz�vegn�l -nem.

megjegyz�s: �rdemes felg�ngy�l�teni az utols�kt�i kezdve, hogy hol �s milyen

form�ban torzult a sz�veg.

hangcsere

(koncentr�ci�, egy�ttmuk�d�s)

le�r�s: a csoport megegyezik k�t "hangjelz�sben", majd begyakoroljuk, memoriz�ljuk

azokat. a j�t�k kezd�s�t v�llal� r�sztvevo az egyik meghat�rozott

hanggal az �ltala kiszemelt t�rsa fel� fordul, aki f�l�ll, s a m�sik egyeztetett
hangot hallatva elindul. f�l�ton tal�lkoznak, itt hangot cser�lnek, majd mindketto

tov�bbmegy egy-egy m�sik j�t�kos fel�, m�g v�g�l mindenkit bevon

nak.

t�Rfeloszt�S

(m6zg�skoncentr�ci�, egy�ttmuk�d�s eg�sz csoportban, t�r�rz�kel�s, reakci�k�szs�g)

le�r�s:

a) szabad mozg�sb�l adott jelre (p�ld�ul tapsra, vagy ha zen�re mozgunk,

akkor a zene kikapcsol�s�ra, a csendre) kell meg�llni -megtartva, kimerev�tve
a pillanatnyi p�zt. a meg�ll�st�I sz�m�tva k�t�tt idon (n�h�ny m�
42

sodpercen) bel�l az eg�sz t�rsas�gnak -a legegyenletesebb t�rkit�lt�sre

t�rekedve -kell be�llnia, egyenletes t�rkit�lt�s: ne torl�djanak egy he

lyen a j�t�kosok, m�s helyeken pedig ne keletkezzenek "kr�terek", "lyu

kak". a j�t�k k�zben nem szabad saj�t testhelyzet�nk�n k�v�l m�ssal uta

s�t�st adni a t�rsaknak (p�ld�ul besz�lni, vagy mutogatni). magas fok�

egym�sra figyel�st, az eg�sz csoportt�l gyors reakci�k�szs�get ig�nyel a

j�t�k.

b) mozg�s k�zben folyamatosan figyelni kell az egyenletes t�rkit�lt�sre. ebben

az esetben a meg�ll�t�s csak az ellenorz�st szolg�lja.
.~egjegyz�s: az a) v�ltozat j�t�kok k�z�tti �tvezet�sk�nt is alkalmazhat�.

:i�

i!tabl�

lk

!1q

(koncentr�ci�, megfigyelok�pess�g, egy�ttmuk�d�s eg�sz csoportban vagy kiscso

lj, ,

11 :i portokban, t�r�rz�kel�s, reakci�k�szs�g)

ij:

ii'ile�r�s: siabad mozg�sb�l adott jelre mozg�sstop, majd a meg�ll�s ut�n k�t�tt,
iii �ltal�ban r�vid idon bel�l kell eg�sz csoportos tabl�t, vagyis �ll�k�pet
l�trelihozni.
a csoport gyakorlotts�g�t�l, �letkor�t�l f�ggoen adjunk feladatot. kez

ii

li doknek c�lszeru j�l ismert t�m�kat, helysz�neket, helyzeteket megadni (p�lij

d�ul vas�t�llom�s, mozi elocsarnoka, �ruh�z, k�nyvt�r, alulj�r� stb.),

)':

megjegyz�s: ebben a j�t�kban sincs m�d arra, hogy a j�tsz�k sz�veges, utas�t�

j'!
;'1 sokat adjanak egym�snak. kezdem�nyezni vagy a t�rsak kezdem�nyez�s�hez;),
igazodni -ez a k�t lehetos�g �ll rendelkez�sre. eg�sz csoportos egy�ttmuk�d�st
k�v�n� j�t�k (az elozoh�z, a t�lfeloszt�shoz hasonl�an).

n�Ma ki�Lt�S

(megfigyelok�pess�g fejleszt�se, testnyelv �rtelmez�se, sz�jr�l olvas�s)

�letkor: 11-12 �v alatt.

'le�r�s: a csoport egyik tagja ki�lt valamit, de hang n�lk�l. Igyekszik olyan
gesz"
tusokkal, arckifejez�ssel k�s�rni "n�ma ki�lt�s�t", amibol a t�bbiek r�j�hetnek,
hogy ki�lt�sa mi volt: p�ld�ul biztat�s, k�ts�gbees�s, seg�lyk�r�s, felsz�l�t�s
stb. ha a csoport nem tudja megfejteni, akkor hangosan ki�lthat a j�t�kos.
�jabb j�t�kossal folytathatjuk.

>. 1

,fekete-feh�R-igen-nem

'(koncentr�ci�, kifejezok�pess�g; nyelv�r�k j�t�kak�nt is alkalmazhat�)

; i.~ " 1, !

�letkor: 12-13 �v alatt.

le�r�s: v�lasztunk egy k�rdezot, akinek a k�rd�seire felelni tartoznak a t�bbiek

(m�gpedig azonnal!), egy kik�t�ssel: a v�laszokban nem szerepelhetnek a j�

t�k nev�t ad� szavak (tetsz�s szerint m�s szavakat cis) tilalom al� helyezhet�nk),

a k�rdezo iparkodik �l�nk besz�lget�sbe elegyedni t�rsaival, annak

rem�ny�ben, hogy azok a hirtelen feltett k�rd�sekre elsz�lj�k "magukat. aki

hib�zik, az: .

� kiesik,
� j�tszhatunk �gy is, hogy sz�moljuk a hibapontokat,
� a hib�z� j�t�kos lesz az �j k�rdezo .
a b�R�

(koncentr�ci�)

�letkor: 12-13 �v alatt.

le�r�s: a b�r� (a j�t�k alapv�ltozat�ban) a k�vetkezo rendelkez�st hozza: "akit

k�rdezek, nem v�laszolhat. helyette a baloldali szomsz�dj�nak kell felelni. a
k�rdezett serr:mif�le m�don nem jelezhet vissza, nem b�linthat, nem moso

lyoghat stb. erted?" a b�r� k�rd�s�re majdnem mindig v�laszolnak. aki v�laszol,
az kiesik.
megjegyz�s: a j�t�k a b�r� �jabb rendelkez�seivel tetsz�s szerint vari�lhat�,
nehez�theto,
p�ld�ul az igen-nem v�laszok kiz�r�sa, minden v�laszban benne
kell lenni egy kijel�lt sz�nak, csak "hazug" v�lasz adhat� stb.

h�Rmas sz�J�T�K

(k~rejezok�pess�g) fant�zia; nyelv�r�k j�t�kak�nt -is -alkalmazhat�)

�letkor: 12-13 �v alatt.

le�r�s:

a) a kezdo j�t�kos megnevez h�rom t�rgyat -azonos kezdobetuvel. a k�vetkezo

j�t�kos feladata, hogy olyan mondatot alkosson, amelyben ez a
h�rom sz� megtal�lhat�, majd o adja meg az �jabb szavakat.

b) tetszoleges kezdobet�kkel h�rom "�ssze nem illo" t�rgyat nevez�nk meg.

c) lehet �gy is j�tszani, hogy azonos kezdobetuvel nem h�rom t�rgy, hanem
egy-egy t�rgy, fogalom �s szem�ly nev�t kell megadni.
keresd a k�Zmond�St

(koncentr�ci�, sz�rakoztat�s, logikai j�t�k)

neh�zs�gi fokozat: a csoport �ltal adott feladatt�i f�gg a j�t�k neh�zs�ge.

le�r�s: a t�rsas�g meg�llapodik egy k�zmond�sban, majd annak szavait a jelenlevok

k�z�tt "kiosztj�k" . a kital�l� k�rd�seket tesz fel t�rsainak, s nekik �gy
kell v�laszolniuk, hogya r�juk kiosztott sz� -a leheto legkevesebb "feltun�ssel"
-benne legyen a mondatban. meghat�rozhatjuk, hogy h�ny k�rd�se le

het akital�l�nak.

megjegyz�s: a k�zmond�sok mellett sz�l�sokkal, sz�ll�ig�kkel, ismert versek

r�szleteivel stb. is j�tszhatunk -hogy �ppen melyikkel, azt a j�t�k elott k�z�lj�k

akital�l�val.
(a j�t�k temp�ja a kital�l�t�I f�gg, ha lassan j�nnek a k�rd�sek, hossz�v� �s
unalmass� v�lhat a j�t�k ...)

a j�Tszma szab�Lya

(koncentr�ci�, sz�rakoztat�s, logikai j�t�k, megfigyelok�pess�gfejleszt�se)

neh�zs�gi fokozat: a csoport �ltal adott feladatt�i f�gg a j�t�k neh�zs�ge.

le�r�s: egyvalaki kimegy a terembol. a bent marad�k megegyeznek valamilyen

szab�lyban -a k�rdezo feladata ennek kital�l�sa. p�ld�ul a csop9rt �gy v�laszol
a feltett k�rd�sekre, hogya fi�k mindig igazat mondanak, m�g a l�nyok
hamis v�laszokat adnak. vagy: a v�laszokat az �b�c� soron k�vetkezo betuj�vel
kezdik (az elsot a-val, a m�sodikat b-vel stb.). a k�rdezo mindenkinek
feltesz egy k�rd�st, s a kapott v�laszok alapj�n pr�b�lja megfejteni az adott

j�t�k szab�ly�t.

megjegyz�s: a szab�lyok nem csak nyelviek, nyelvtaniak lehetnek -a csopol1

�ltal hozott szab�ly gesztusokra, a tekintet ir�ny�ra stb. is vonatkozhat.
c"m�ni�s" csal�d n�ven is ismert a j�t�k. )

mondj egy t�Rt�Netet!

(fant~zia, kreativit�s, spont�n besz�dfejleszt�se)

le�r�s: ebben a j�t�kban az, akire a mes�lo szerepe jut, igaz�b�l kibesz�lheti
mag�t. no, nem teljesen zavartalanul, ugyanis a t�rsak bele-belesz�lnak, s
neki a kapott inform�ci�kat be�p�tve kell folytatnia t�rt�net�t, m�gpedig �gy,
hogy az eredeti sztori fo vonala megmaradjon. p�ldak�nt �lljon itt egy j�t�k
r�szlete: mes�lo: "elindultam hazafel� az iskol�b�l ..." k�zbesz�l�s: "urrak�

ta." mes�lo: "eszembe jutott, hogy megy m�r a t�v�ben az �j fantasztikus

filmsorozat, tele urrak�t�val meg l�zerfegyverrel ..." k�zbesz�l�s:
"szemetesv�d�r."
mes�lo: "otthon persze a h�zimunk�val fogadtak, vigyem le a szeme
tesv�dr�t, menjek bev�s�rolni, �gy nem tudtam ;ti~gn�zni a filmet ..." kreati

vit�sunk, fant�zi�nk kipr�b�l�s�hoz remek lehetoseg.

sz�P�Rbaj

(spont�n besz�dfejleszt�se)

le�r�s: , .. ~ 11fil

a) a 'k�r k�zep�n �ll a k�t ellenfel. egylde)uleg ke --: o y~mat0?~n. -.mon

daniuk egy-egy �sszef�ggo t�rt�netet. az nyer, aki tovabb birja ("kifullad�sig"
j�tszunk). ,

b) a k�t k�zdonek f�l perc �ll rendelkez�s�re. ez ido ~iatt .~alogat?tt .(de
nem val�s!!!), sz�nes, fant�ziad�s s�rt�seket kell egymas f~jeh~z va~~l~k.
tilos az "�v�n aluli �t�s", a m�sik gyeng�inek felem~egetese, es. a .k?zons�ges
besz�d. a csoport d�nti el, hogy ki nyert. a gyoztest barkl klhlvhat

ja.

a herceg �Rfi vizsg�Ja

(fant�zia, kreativit�s, spont�n besz�dfejleszt�se)

le�r�s: (gabnai katalin ismertet�se nyom�n.) ketten j�:ssz�~ ,-eg~ik�k ~z udvari

tan�t�, m�sikuk a herceg �rfi szerep�t. az udvan ta?lto (!ej~t veszik, ha
kider�l, hogy meglehetosen gyenge elm�vel rendelkezo. tamtvanya semmit
nem tud) csak rendk�v�l egyszer� k�rd�seket mer felt~nm, d~ a i:ercegecsk~
ezekre is roppant nagy ostobas�gokat v�laszol (nem v.el~tlenul, hl;z:n a hel

ceg �rfi szerep�t alak�t� j�t�kos feladata a~, hogy minel jobban pr~?ar~ t~gye

t 'r�t) a tan�r -mit tehetne? -igyekszik logikusan megmagyal azn~,. ogy

t:~~v�n'ya v�lasza nem rossz, sot j�, voltak�ppen kit�n~, teljesen ujszeru,
mondhatni forradalmi stb. , ., ,
(nem csak politikusok k�pz�s�ben alkalmazhato jatek ...)

egy�n k�Nnyebb ..... _ .._

(testnyelv �rtelmez�se, egym�srafigyel�s, eg�sz csoport egyuttmukodese)

�letkor: 11-12 �v felett. , d i

le�r�s: a k�r k�zep�n �ll a csoport egyik tagja, aki el.in~�t ,egy las~ltott m?z,
u a

, tot. a t�bbiek feladata: seg�teni a mozdula: b,~~ejezeseb:n, kivitelezeseben

p�ldak�nt: ha le akar �lni, valaki azonnal alabuj1k, hogy o"ezt megtehe;se. j
foszereplo azt tesz, amit akar -a t~bbiek seg�tik, hogy leulhessen, felallhas

son, ny�jt�zhasson, foroghasson, maszhasson stb. , ,

megjegyz�s: a foszereplo minden mozdulatot nagyon. lassan veg~zzen, hogy ,
t�bbieknek maradjon idej�k sz�nd�kai kital�l�s�ra es a cselekvesre.
46

add tov�Bb!

(koncentr�ci�, csendre/lex)

�letkor: 11-12 �v alatt.

le�r�s: a r�sztvevok k�rben �llnak �s egy kisebb labd�t (vagy m�s t�rgyat) nagyobb

l�tsz�m� csoportn�l ak�r t�bbet is -adnak k�zrol k�zre. teszik ezt

addig, am�g a zene sz�l. akinek �ppen a zene le�ll�sa kor van a kez�ben a
labda, az kiesik. "utols� menek�l�si lehetos�g": mikor a zene elhallgatott,
m�g megpr�b�lhatja �tadni a labd�t a szomsz�dj�nak, �s ha �tveszi, akkor o

esik ki. (az utols� r�sztvevoig, a "gyoztesig" j�tszunk.)

mi volt ak�Pen?

(megfigyelok�pess�g, kifejezok�pess�g, mem�riafejleszt�s)

�letkor: 10-14 �v k�z�ttieknek.

k�r�lm�nyek: fot� vagy festm�ny sz�ks�ges a j�t�khoz.
neh�zs�gi fokozat: a k�ptol f�gg a feladat neh�zs�ge.
le�r�s: a csoport n�gy-�t tagja kimegy a terembol. a bent marad�knak a j�t�kvezeto

megmutat egy k�pet, amelyet k�t percig n�zhetnek, majd �jabb k�t
perc alatt meg kell egyezni�k abban, mik�nt "�rhat� le" a k�p (ezt nem szabad
�r�sban r�gz�teni!). a j�t�kosokat egyenk�nt h�vjuk be. a csoport elmes�li,
hogy mit l�ttak a k�pen (visszak�rdezni nem szabad, de a le�r�s megism�tl�se
k�rheto). �jabb j�t�kos beh�v�sa ut�n az elsok�nt beh�vott adja toi
v�bb a k�p le�r�s�t. az utols� j�t�kos feladata: a le�r�s meghallgat�sa ut�n le
kell rajzolnia (v�zlatosan) a k�pet �gy, hogy k�zben sz�beli magyar�zatot
fuz hozz�. amikor elk�sz�lt a rajz, hasonl�tsuk �ssze az eredeti k�ppel'

ki vagyok �N?

(sz�rakoztat�s, logikai j�t�k, a c) v�ltozat szitu�ci�s j�t�k, a d) v�ltozat a

t�rsismeretrol
is sz�l)

�letkor: 10-14 �v k�z�ttieknek.

neh�zs�gi fokozat: az a-b-c v�ltozatokn�l j�t�kvezeto �ltal v�lasztott nevektol
f�gg.

le�r�s:

a) a c�m ellen�re nem �nismereti j�t�k: barkochba csoportos v�ltozatban. a

! j�t�kosok kimennek a terembol, majd egyenk�nt j�nnek vissza. az ajt�

ban a vezeto mindenkinek feltuz a h�t�ra egy c�dul�t, amin egy h�res ember
neve �ll (term�szetesen minden c�dul�n m�s-m�s n�v tal�lhat�). a j�t�kosok
szabadon mozoghatnak a teremben. feladatuk: t�rsaikhoz int�zett,
igen-nem-is feleletekkel megv�laszolhat� k�rd�sekkel kider�teni,

hogy milyen n�v �ll a saj�t c�dul�jukon. amint val~ki "azo~os�tott~ ~ag�t",
leveheti a c�dul�j�t, majd tov�bb seg�t t�rsamak, valaszadokent.
(p�lda: "szerinted �n �lek m�g?", "am�g �ltem, tud�s voltam?" stb.)

b) �(jybesz�l�nk a m�sikkal mint a n�v valamikori gazd�j�val. ebben a v�l

o' '1

tozatban nem a saj�t k�rd�seinkre kapott v�laszokb�l, han~m a bes:e g~t�sbol

a hozz�nk int�zett mondatokb�l kell r�j�nn�nk, kin~k a nevet "viselj�k,".
(p�ld�ul, ha maga kossuth lajos j�n velem szernbe,':;dl1egk�rdezhetem
tole, hogy �ll a honv�dek toborz�s�val, vagy megjegyezhetem,
mennyire tetszett a legut�bbi orsz�ggyul�si besz�de stb.) ~..�
c) k�T h�Res ember besz�Lget: az ut�bbi j�t�k p�ros v�ltozatban. k�t j�t�kos
kimegy a terembol. m�g kint vannak, a t�rsas�g eld�nti, hogy kit
szem�lyes�tenek meg. a v�lasztott szereplok lehetnek muv�szek, tud~sok,
politikusok stb. a k�t j�t�kosnak k�l�n-k�l�n mondjuk meg, hogy mrlyen

szerepet osztottunk a m�sikra. teh�t egyik sem ismeri a saj�t szem�lyazonoss�g�t,

csak a t�rs��t. �s most �gy kell besz�lget�st kezden~�~,
mintha a m�sik neves szem�lyis�ggel tal�lkoztak volna: cselekedetelrol,

szok�sair�l, �let�nek fontos esem�nyeirol stb. ejtenek sz�t. csak �ppen a

nev�t nem mondhatj�k ki.
d) az elozo v�ltozat szervez�si rendje szerint j�tszunk. az elt�r�s: nem h�res
emberek besz�lgetnek majd egym�ssal, hanem a csoport jelen l�vo tagjai

k�z�l v�lasztunk kettot. nem h�res emberek �letrajz�nak ismeret�rol sz�l

�gy a j�t�k, hanem arr�l, hogy mennyire vagyunk t�j�kozottak t�rsaink
szok�saiban, viselked�s�ben, helyzetmegold�saiban stb.

jut eszembe

(asszoci�ci�s j�t�k, koncentr�ci�)

le�r�s:

a) a j�t�k r�sztvevoi k�rb:n �lnek. a kezd_o. ember mo~? egy monda~?~

p�ld�ul: "a mad�rf�ttyrol nekem az erdo jut e~zembe .. a mellette ul,~
kapcsol�dik hozz�: "az erdorol nekem a va,dallatok. jutnak esz:mb~ .
majd a k�vetkezo: "a vad�llatokr�l neken: az allatk,ert jut es~em~e " ml~degyik
j�t�kosnak meg kell jegyeznie sajat mondatat, ugyal11s a jatek masodik
menet�ben ford�tott sorrendben hangzik el az �sszes mondat.

b) ha a csoport as~zoci�ci�i �rdekesek a j�t�k vezetoje sz�m�ra, akkor

semmi sz�ks�(J az elozo v�ltozatn�l eml�tett m�sodik menetre. ebben az
esetben a vez:ro ind�t -�ltala fontosnak v�lt -szavakkal �jabb k�r�ket.
k�Z�S mondand�

(egy�ttmuk�d�s p�rokban �s/vagy eg�sz csoportban, mem�riafejleszt�s a c)

v�ltozatn�l)

le�r�s:

a) p�rokban j�tszunk. a p�rok egym�s kez�t fogva egy embernek sz�m�tanak,

s �gy besz�lgetnek egy m�sik emberrel (vagyis egy m�sik p�rral),
hogy az egyik sz�t a p�r egyik tagja mondja, a m�sikat a t�rsa -eg�szen
addig, am�g be nem fejezik a mondatot. a v�laszt hasonl� m�don adja a
m�sik p�r.

b) szavank�nti v�lt�ssal az eg�sz csoport j�tszhat egyszerre. k�rben �lve

.! egy-egy sz�t fuz�nk a m�r elhangzottakhoz. mindenkinek jog�ban �ll a

, kedve szerinti ir�nyba terelni a t�rt�netet, befejezni az aktu�lis mondatot,

�jat kezdeni stb. j�tszhat� a t�ma meghat�roz�sa n�lk�l avagy annak
megk�t�s�vei. megadhatjuk a k�z�sen "�rt" alkot�s mufaj�t, st�lus�t is.
(j�tszhatunk mondatonk�nti v�lt�ssal is.)

c) mem�riaj�t�kfunkci�t is adhatunk a k�z�s mondand�nak. k�rben �lve

az elso j�t�kos szav�t megism�tli a m�sodik, majd hozz�teszi a saj�tj�t. a
harmadik az eloz�k ism�tl�s�vei �gy m�r h�rom sz�t mond �s �gy tov�bb.

rnog�p

(�nk�p, v�gyk�p, �nismeret, szitu�ci�s j�t�k ind�t�sa)

le�r�s: id�zz�k fel, majd pr�b�ljuk megjelen�teni �t vagy t�z �vvel ezelotti
�nmagunkat.
igyekezz�nk �gy j�rni, besz�lni, mint �t vagy t�z �vvel ezelott. a
j�t�k m�sodik r�sz�ben "elore hajtjuk az idog�pet" , s megpr�b�ljuk elk�pzelni
�t-t�z �vvel k�sobbi �nmagunkat. j�tsszuk is el! egyenk�nt is j�tszhatunk,
de m�g jobb, ha kapcsolatot teremtenek egym�ssal az �t-t�z �vvel
megfiatalodott -�regedett r�sztvevok.

megjegyz�s: a j�t�k j� felvezet�s a "honnan j�tt�nk?", "kik vagyunk?", "hov�

megy�nk?" k�rd�seket boncolgat� besz�lget�sekhez.

keresd a helyed!

(�nk�p, �nismeret)

'eletl~or:11-12�v alatt.

neh�zs�gi fokozat: a j�t�k "direkt", �tl�tsz� volta' miatt �tk�zhet�nk ellen�ll�s

... ba.

le�r�s: a csoport tagjai ellent�tp�rokat �ll�tanak �ssze. p�ld�ul: f�sv�nys�g-

pazarl�s,
z�rk�zott -mindenkivel bar�tkozik stb. stb. (sz�mtalan ilyen ellent�tp�rt
felsorolhatunk.) ezek ut�n kinevezz�k a terem egyik sark�t p�ld�ul a
f�sv�nys�g sark�nak, a m�sikat (�tl�san) a pazarl�s sark�nak. a j�t�kosoknak
ezen az �tl�n kell elhelyezkedni�k, m�rlegelve a f�sv�nys�g �s a pazarl�s

k�z�tti hely�ket. (ha ketten is ugyanarra a pontra akarnak �llni, akkor egym�s
mellett helyezkedjenek el.)
megjegyz�s: a j�t�k az �rt�kekrol illetve a t�rsadalmunkra oly jellemzo
�rt�kveszt�srol
sz�l� besz�lget�sekhez "felvezet�s�l" szolg�lhat.

k�1perces �N�Letrajz

(�nk�p, �nismeret, t�rsismeret, mem�riafejleszt�s)

k�c�hn�nyek: p�ros sz�m� t�rsas�g j�tszhat ja.

le�r�s:

a) p�rokban j�tszunk. mindegyik j�t�kosnak k�t perce van arra, hogy elmondja
mag�r�l a legfontosabbakat. a "hallgat�" j�t�kos feladata; igye

. keznie kell a leheto legt�bb inform�ci�t megjegyezni, mivel a j�t�k k�vetkezo

fordul�j�ban o mutatja be elozo partner�t. miut�n a p�rok mindk�t
tagja besz�lt mag�r�l, t�bbf�le m�don folytathatjuk:

� csatlakozhatunk egy m�sik p�roshoz, ahol mindenki az elozo partner�t

mutatja be, a tole hallottak alapj�n. (folytathatjuk besz�lget�ssei,
k�rd�seket tehet�nk fel, vagy ak�r �gy is, hogy az eg�sz csoportnak
mutatjuk be egym�st az �n�letrajzok alapj�n.)
� mindenki �j p�rt keres mag�nak, s viszi tov�bb az elozo fordul�ban
hallott inform�ci�kat. a k�vetkezo, vagyis a harmadik k�rben arr�l besz�l�nk
majd, akirol a m�sodikban hallottunk. h�rom-n�gy fordul�
ut�n eg�sz csoportos bemutat�s k�vetkezhet (itt arr�l besz�l�nk, akirol
az utols� fordul�ban hallottunk). az j�t�k �jabb fordul�ihoz egyre
kevesebb ido sz�ks�ges. ha eg�sz csoportban t�ves inform�ci�k hangzanak
el, adjunk lehetos�get a jav�t�sra.
b) nemcsak a m�ltr�l �s a jelenrol lehet besz�lni -mint �ltal�ban az
�n�letrajzokban
-, hanem tervekrol, sz�nd�kokr�l, rem�nyekrol, is! (a fenti szervez�si
forma "felt�ltheto" m�s tartalommal.)

p�Ros interj�

(�nk�p, �nismeret, t�rsismeret, mem�riafejleszt�s)

k�c�hn�nyek: t�rgyi ig�ny: pap�rlap, �r�eszk�z minden j�t�kos sz�m�ra.

le�r�s: minden j�t�kos �rjon fel nyolc-t�z olyan k�rd�st, amelyet a vele interj�t
k�sz�tonek kellene feltennie ahhoz, hogy ot min�l jobban megismerhesse (ez
lehet otthoni feladat is!). a j�tsz�k v�lasszanak p�rt maguknak, majd a k�rd�seket

c"k�rdo�veket") kicser�lve k�sz�ts�k el egym�ssal az interj�kat. az �ppen

"hallgat�" j�t�kos feladata a kapott v�laszok megjegyz�se. ezut�n k�t
m�sik p�rral hat fos csoportot alak�tva -a kapott v�laszok alapj�n -kell bemutatni

partner�nket a t�bbieknek.

megjegyz�s: a bemutat�s sor�n a j�tsz�k jav�thatj�k mindazt, amiben nem �rtenek

egyet a r�luk besz�lovel.
50

csoportos interj�

(�nk�p, �nismeret, inform�ci�k fogad�sa, t�rsismeret)

le�r�s: k�rben �l�nk -a csoport egyik tagj�t k�rdezik a t�bbiek. a j�t�kosok

sorban egym�s ut�n k�rd�seket tesznek fel neki, amelyekre r�gt�n v�laszolnia
kell. (a r�gt�n a temp� miatt fontos, ha lassan j�nnek a v�laszok, a j�t�k
unalmass� v�lhat. egy�bk�nt -nyilv�n -nem k�telezo a v�laszad�s.) �oyelj�nk
arra, hogya feltett k�rd�sek s�~m�lyes k�zl�sekre teremtsenek lehetos�get.
(a "mi az �let c�lja?"-t�pus� k�rd�sek nem tartoznak a legjobbak k�z�.)

megje~�s: csak a k�rdezot val�ban �rdeklo k�rd�st szabad feltenni. ne az�rt

k�rdezz�nk, mert �ppen sorra ker�lt�nk! vigy�zzunk, k�rd�sekkel is s�rthetj�k,
� b�nthat juk t�rsainkat; ker�lj�k ezt (a j�t�k sor�n)!

n�Vjegyk�Rtya

(�nk�p, �njellemz�s, t�rsismeret)

k�r�lm�nyek: t�rgyi ig�ny: pap�rlap, �r�eszk�z minden j�t�kos sz�m�ra.

le�r�s:

. a) minden j�t�kos k�sz�t mag�r�l egy "n�vjegyk�rty�t". a szok�st�l elt�roen

a k�rtya nem tartalmazza a nevet, c�met, telefonsz�mot. ezek helyett egy�ni

-�s nem k�lsodleges -jellemzoket �runk r�, t�m�ren sz�lva arr�l, milyennek
l�tjuk magunkat. (h�vjuk fel a j�tsz�k figyelm�t arra, hogya le�r�

sok l�pjenek t�l a fizikai adotts�gok, a k�lso ismertet�s�n.) ezut�n a

j�t�kvezeto �sszeszedi a k�rty�kat, majd megkeverve kiosztja azokat. a
r�sztvevok sorban felolvass�k a hozz�juk ker�lt k�rty�n tal�lhat� sz�veget,
majd megpr�b�lj�k kital�lni, ki �rhatta azt. ha nem siker�lt, b�rki seg�thet
a csoportb�l -utols�k�nt a k�rtya tulajdonosa.

b) "unikum" -minden r�sztvevo feladata azonos: olyan n�vjegyk�rty�t kell

�rniuk magukr�l, amely senki m�s�val sem t�vesztheto �ssze, amin a saj�t
szem�lyis�g�kkel kapcsolatos k�l�nlegess�gek vannak. (nein csak a po zi

t�v von�sok �rhat�k fel...)

megjegyz�s: a j�t�k lehetos�get ny�jt az �nmagunkr�l alkotott k�p "tesztel�s�

re".

i hirdet�S

(�nk�p, :�njellemz�s, t�rsismeret)

k�r�lm�nyek: t�rgyi ig�ny: pap�rlap, �r�eszk�z minden j�t�kos sz�m�ra.

le�r�s:
a) �res pap�rlapokat osztunk ki. a r�sztvevok feladata, hogy r�vid, n�h�ny
mondatos hirdet�st �rjanak, amelyben t�rsat keresnek, ki-ki olyan t�rsat
(p�ld�ul bar�tot, �tit�rsat, f�rj et, feles�get, sz�lot stb.), amilyent akar. a
j�t�k
elotti instrukci�ban t�rt�njen utal�s arra, hogya "v�gy" megfogalmaz�sa
nem el�g, magukr�l is �rjanak a j�tsz�k. ezut�n felolvassuk valamennyi
hirdet�st, �s megpr�b�ljuk kital�lni, melyiket ki �rh�tta. \

b) maximum 25 szavas hirdet�seket lehet feladni, amelyekben magunkat

aj�nljuk, mint bar�tot, sz�lot, tan�rt, testv�rt,' szerelmest stb. !���.

megjegyz�s: a bj v�ltozatn�l h�vjuk fel a j�tsz�k figyelm�t, gondolj�k meg, mi�rt

v�lasztan� oket valaki bar�tk�nt, testv�rk�nt stb., s hogy ezt fogalmazz�k
meg a hirdet�s�kben.

k�Pzeletbeli aj�Nd�K

(t�rsismeret)

k�r�lm�nyek: t�rgyi ig�ny: pap�rlap, �r�eszk�z minden j�t�kos sz�m�ra.

le�r�s:

a) mindenki kap egy c�dul�t, amelyre egy k�pzeletbeli aj�nd�k nev�t irja.
az aj�nd�kok kapcsolatokra, helyzetekre, �llapotokra utalhatnak: p�ld�ul
tudom, hogy "x" elvesztette a kar�r�j�t, akkor "k�ldhetek" neki egy �r�t;
"y" t�bbsz�r k�lcs�nk�rte m�r a ker�kp�romat, teh�t a c�dul�mra ker�kp�rt
�rok. ezut�n a c�dul�k egy kalapba (sapk�ba, dobozba) ker�lnek,
ahonnan egyenk�nt h�zva mindenki megpr�b�lja kital�lni a hozz� ker�lt
c�dula c�mzettj�t. ha egyed�l nem megy, a csoport seg�thet. (ha �gy sem
siker�lt, tov�bbi k�nny�t�s a c�mzett kital�l�s�hoz: jelentkezhet az aj�nd�

koz�.) .
b) lehet �gy is j�tszani, hogy egyvalaki kap aj�nd�kot az �sszes t�rs�t�l, �s
megpr�b�lja kital�lni, melyik aj�nd�kot ki k�ldhette. ezut�n sorban k�vetkeznek
a t�bbiek.

hogy ker�Lt hozz�?

(�nbemutat�s, t�rsismeret)

k�r�lm�nyek: a j�t�k elok�sz�letet ig�nyel: k�rj�k meg a csoport tagjait, hogy

hozzanak magukkal apr�, de sz�mukra kedves vagy fontos t�rgyaik k�z�l
n�h�nyat (4-6 darabot) a k�vetkezo foglalkoz�sra.

le�r�s:

a) p�rt v�lasztunk -apaitner t�rgyair�l kell kital�lnunk, hogyan ker�ltek azok

hozz�. n�h�ny perces gondolkod�s ut�n �ssze�l a csoport -mindenki
elmondhatja "k�vetkeztet�seit", mibol �s mi�rt gondolt arra, amire.
ezek ut�n a t�rgyak igazi t�rt�net�t megtudhatjuk a tulajdonost�l.
b) j�tszhatunk a k�vetkezo m�don is: a foglalkoz�s elott mindenki �tad egyegy
t�rgyat a vezetonek, aki azokat kirakja egy asztalra. azt kell kital�lni,
hogy melyik t�rgy ki� (mondjuk meg azt is, mibol, mi�rt k�vetkeztett�nk
arra, hogy az �v�).

mit tenne �...?

(t�rsisme~et, �nk�p, milyennf!k l�tnak m�sok)

le�r�s: n�gy-�t fos csapatokat alak�tunk. valamelyik csapat egyik tagja kimegy a
terembol. mielott kimenne, a j�t�k vezetoje ismertet egy befejezetlen t�rt�netet.
(p�ld�ul: "tal�lsz az utc�n egy teli p�nzt�rc�t, senki nincs a k�rny�ken.";
"hazat�rve a lak�sotokban �ri�si felfordul�st, rombol�s, puszt�t�s nyomait
tal�lod." stb.) a kint l�vo j�t�kosnak azon kell gondolkodnia, mit tenne o
ebben a helyzetben. bent marad� csapatt�rsainak feladata: r�vid megbesz�l�s
ut�n el kell mondaniuk, szerint�k mit tenne t�rsuk ebben a helyzetben.
miut�n elmondt�k v�lem�ny�ket, visszaj�n a kik�ld�tt j�t�kos, �s k�zli a saj�t
v�lasz�t.

� a kapott v�laszokat �sszehasonl�tva a t�bbi csapat (p�ld�ul ketto, egy

vagy nulla pontot adva) pontozza: mennyire ismerik t�rsukat a soron l�vo
csapat tagjai. a k�vetkezo csapattal folytat�dik a j�t�k. (a j�t�khoz h�rom-
n�gy fos csapatokat alak�tsunk.)
� szervezhetj�k a j�t�kot �gy is, hogy egyidejuleg minden csapat j�tszik, �s
csak a legjobb v�lasz kap pontot.
�Let�T-t�Rk�p

(�nbemutat�s, �nk�p, t�rsismeret)

k�r�lm�nyek: t�rgyi ig�ny: pap�rlap minden j�t�kos sz�m�ra valamint tollak,

filcek, egy�b �r�-�s rajzeszk�z�k.

, le�r�s: a csoporttagok feladata: "t�rk�pet" kell k�sz�teni�k eddigi �let�krol.

minden t�rk�pnek tartalmaznia kell valamilyen form�ban a "j� helyeket" ca
cs�csokat, a l�tv�nyos pontokat, a ny�lt utakat stb.), a "rossz helyeket"
(betegs�g,
k�rh�z, nagy kudarcok, buk�sok stb.), az akad�lyokat, a ker�loutakat,
a soromp�kat valamint a jelenlegi halad�s fo ir�ny�t is. tartalmazhat ja a

.i t�rk�p a j�vo tervezett �tjait is.

megjegyz�s: a t�rk�peink elk�sz�lte ut�n bemutathatjuk azokat p�rokban vagy
: kiscsoportokban oq-15 fos csoportl�tsz�m eset�n az eg�sz t�rsas�gnak).
,haszn�lhat juk �gy is a t�rk�peket, hogy �sszegyujtj�k, (teljes) csoportunk
, sz�m�ra mif�le esem�nyek jelentett�k a legnagyobb akad�lyokat, milyen
50romp�kkal
�llt�k utunkat stb.

�Gy t�Rf�Nt ...

(t�rsismeret)

�letkor: 10-11 �v felett.

le�r�s: p�rokban j�tszunk. a p�r egyik tagja elmond a saj�t ~ie,t~b�l egy
t�rt�n<:tet.
a m�sik megism�tli azt olyan m�don, hogy megprobalp pont9~an u:~nozni
t�rsa hanghordoz�s�t, hangs�lyait. t�bbf�lek�ppen folytathatjuk a pt�kot:
,~"" ' .

� az eredeti mes�lo saj�t t�rt�net�t valamilyen felvett karakterkentmeselt el

ism�t (p�ld�ul isz�kos h�zmesterk�nt, sz�rakozott professzork�nt stb.).
� a m�sodik j�t�kos elj�tssza partnere t�rt�net�t. a mes�lo szerep�nek cser�j�vel
folytat�dik a j�t�k. "
megjegyz�s: �rdemes megbesz�lni a tapasztalatokat, p�ldaul azt, hogy milyen
hat�sa volt avisszahallott -elt�vol�tott -t�rt�netnek.

"�Let-j�T�K"

(t�rsismeret, szitu�ci�s j�t�k ind�t�sa)

�letkor: 11-12 �v felett.

le�r�s: kiscsoportokban j�tszunk. a csoport minden .~asja elmo~d ..e~ ~igaz)

t�rt�netet az �let�bol. ut�na a t�rsas�g a hallott tortenetek kozul kivaiaszt
egyet, s azt a "tulajdonos" ir�ny�t�s�val c"rendez�s�ben") elj�tssza. a j�t�kot

. megbesz�l�s, majd �j mes�lo-rendezo v�laszt�sa k~v~heti., .. _ ,~

megjegyz�s: a j�t�kot c�lszeru (�pp�gy, mint az elozot, az igy tortent clmut)
megbesz�l�ssel z�rni.

ki mondhatta?

(�nismeret, t�rsismeret)

le�r�s: egyvalaki kimegy a terembol. a bent marad�k k�z�.i h�;man mond~na,k

r�la egy-egy mondatot, lehetoleg olyasmit, amit c~ak .az ll~eto tudha,t
a~kitalal�r�l.
igyekezz�nk min�l szem�lyesebb, de nem mdlszkret, ~em .serto ~ondatokat
gyujteni. (a m�sik v�glet: ha olyanokat m~nd~~k, .amlt ..~md~~~1 tud

akital�l�r�l akkor nincs �rtelme a j�t�knak.) a kitalalo vissza]on,a ptekvezeto

ismerte'ti a h�rom megjegyz�st c"k�pzeld, azt hallottam r�lad ..."). ki kell
tal�lnia ki �ll�thatta r�la azokat.

megjegyz�s: a j�t�k elej�n lehetoleg pozit�vumokat mondjanak a j�t�kos9k, .k�sobb

tal�n lehet kritikus megjegyz�seket is tenni. (a j�t�kvezetonek -itt is �gyelnie
kell arra, hogy senki ne s�r�lj�n!)
54

.ilyen vagyok?

:(t�rsismeret, �nk�p, milyennek l�tnak m�sok)

le�r�s: a kital�l� a t�bbieknek h�ttal helyezkedik el. kiv�lasztunk valakit a

csoportb�l,
s megpr�b�ljuk k�z�sen le�rni arc�nak jellemzo von�sait. a kital�l�

i:~a~ azt kell megmondania, kirol besz�lnek a t�bbiek. a "megfejt�sig" tart a

jatek egy menete. ha nem j�rt sikerrel a kital�l�, akkor visszafordulhat s

, n;egpr�b�lhatja �gy kiv�lasztani, kinek az arc�r�l besz�lt�nk (nem c�lja a 'j�;'

t~knak,_ hogy kudarc�lm�nyhez juttassuk csoportunk tagjait),

megje~es: csoi?0rtja ,v�log~tja -lehet,_ hogy �rdemes a j�t�k elott "bemutat�t"
tartam, .m~nnyi.apro vonas fedezheto fel egy ember arc�n, milyen sok sza

vunk, klfejezesunk van felfedez�seink le�r�s�ra, ..

a kital�l� sz�m�ra "gyan�s" lehet, ha valaki nem sz�lalt meg -az a j�t�kos is

m~~~hat egy-k�t mondatot, akinek az arc�r�l besz�l�nk �ppen.

a jatek megkezd�se elott adjunk idot arra, hogy mindenki measzeml�lhesse
("r�gz�thesse") a t�bbiek arc�t. b

�Gy j�Rok �N?

(t�rsismeret, �nk�p, milyennek l�tnak m�sok)

le�r�s: a ~�r~en �l,l,� r~sz~evok ,~igyelik �s hangosan komment�lj�k �nk�nt je.

, len~~zo (es ~ tobblek altal kijel�lt ter�leten bel�l s�t�l�) t�rsuk mozg�s�t,
, tartas~~. vagyis: a ,cs?port egyik tagja a k�r�n bel�l s�t�l, a t�bbiek pedig el

�.;\mondjak, hogy mit latnak.

mfgjegyz�s: en:~!tett�k, �s font~s?ak v�lj�k az �nk�ntess�get. a j�t�k elott

: ~~gbeszelt:.etjuk ~ csoport tagjaival, hogy -tal�n -�gy lenne "igazs�gos" a
jatek, ha elobb-utobb mindenki beker�lne k�z�pre!
(enn�l a j�t�kn�l is -mint az elozon�l -gondot jelenthet a le�r�shoz sz�ks�ges
sz�kincs hi�nya ...)

il-yennek i�Tlak!

(t�rsismeret, �nk�p, milyennek l�tnak m�sok)

le�r�s: a v�l~sztott p�r megszem�lyes�t�se a feladat. k�t egyenlo l�tsz�m� csa

. patot alak;tun~. a~ i-es csapat tagjai felosztj�k maguk k�z�tt, hogy ki kit fog
megszemelyesltem a ii-es csapat tagjai k�z�l, �s ford�tva. ezut�n megpr�b�lnak
valamennyien valami szem�lyeset elj�tszani a m�sikr�l. a j�t�k sor�n lehet
utalni a m�sik termet�re, j�r�s�ra, gesztusaira (ha nem n�maj�t�kot j�t

~~un.k, akkor besz�dst�lus�ra, hangj�ra is). ha az i-es csapat valamelyik tagja

jatszlk, akkor a ii-es csapatnak kell kital�lni, kit v�lasztottak k�z�l�k. Ford�t

va ugyan�gy.

,. ,

megjegyz�s: a karikat�ra �s a g�nyrajz nem azonos fogalmak. a t�rsak jellemzo

von�sait elt�lozhatjuk, de nem olyan m�rt�kben, amely m�r s�rt�s sz�mba
megy6,

telefon

(t�rsismeret, �nk�p, milyennek l�tnak m�sok, v�lem�nyek k�zl�se)

le�r�s: a j�t�k formanyelv�n, az id�zojelek elhagy�s�val: a kezdo j�t�k�S felveszi

a telefont, s elkezd besz�lni valamelyik t�rs�r�l. csupa olyan dolgot

mond, amirol a h�vott f�l mag�ra ismerhet, r�j�het, hogy r�la van sz�. Ami

kor a kiszemelt j�t�kos r�j�n, hogy r�la besz�lnek, felveszi a telefont, vagyis
jelzi, megkapta az �zenetet. most o kezd besz�lni valaki m�sr�l.
megjegyz�s: ha m�r besz�l�nk, lehetoleg fontos dolgokkal foglalkozzunk, ne a
pillanatnyi �l�srenddel, hajsz�nnel, ruh�zattal stb.

mi lenne, ha ... ?

(�n ismeret, t�rsismeret, v�lem�nyek k�zl�se; nyelv�r�k j�t�ka is lehet)

�letkor: 10-11 �v felettiekkel.

le�r�s: r�gi j�t�k. a szaionok ifj�s�ga kedvelte egykoron: burkoltan lehetett

udvarolni, "vir�gnyelven" szerelmet vallani a j�t�k sor�n. mi m�s form�ban,

m�s c�llal haszj:l�ljuk. a kital�l� kimegy a terembol. a t�bbiek megbesz�l�s
alapj�n v�lasztanak valakit a bent marad�k k�z�l: az o szem�lye lesz a k�r

d�sek t�rgya. a kital�l� visszaj�n, �s "mi lenne, ha ...?" kezdetu k�rd�seket

felt�ve kell a v�laszok alapj�n r�j�nnie, kire gondoltak a t�bbiek. a kital�l�

maga d�nti el, hogy milyen taktik�val k�rdez. adhatja ugyanazt a k�rd�st
mindenkinek, de k�l�n-k�l�n, szem�lyre sz�l�an is k�rdezhet:

n�h�ny j� k�rd�s: "mi lenne, ha .., vir�g, n�v�ny, hangszer, sport, term�szeti
jelens�g, foglalkoz�s, sz�n, anyag, t�rt�nelmi kor, b�tor stb. lenne?" (a vir�gra
vonatkoz� k�rd�s eset�ben nyilv�nval�an �ri�si k�l�nbs�g van a jiliom,
szegfu, orchidea, kaktusz v�laszok k�z�tt.)
megjegyz�s: �rdemes -hogy min�l t�bb fordul�ra ker�lhessen sor -felso idohat�rral
j�tszani: �t percen bel�ir� kell k�rdezni. izgalmas j�t�k: ha burkoltan
is, de v�lem�nyt mondanak r�lam, s nekem is el kell mo,ndanom, milyennek
l�tom t�rsamat.

6 a 48. oldalt�l oly;\o j�t�kokat ismertett�nk, amelyek a klasszikus feloszt�s

szerint az �nismereti,

t�rsismereti j�t�kok k�z� tartoznak. ezek vezet�se j�val t�bb m�dszertani

tapasztalatot k�v�n, mint
y�Lem�Nyek

(t�rsismeret, �nk�p, milyennek l�tnak m�sok, v�lem�nyek k�zl�se)

�letkor: 11-12 �v felettiekkel.

k�r�lm�nyek: idoig�nyes a j�t�k b) �s e) v�ltozata. ezeket csak olyan alkal

mak~or j�tss~uk, a~ikor i~inden j�t�kosnak lehetov� tudjuk tenni, hogy nem
csupan beszelhet masokrol, hallhat is mag�r�l.

neh�zs�gi fokozat: csak gyakorlott j�t�kvezetoknek javasoljuk!

;i,..e�r�s:t�bb v�ltozatban mutatunk be olyan j�t�kokat, melyeknek c�lja

"befejezetlen
mondatokkal" lehetos�get adni a t�bbiekrol -itt �s most -alkotott v�lem�nyek
elmond�s�ra, illetve a saj�t szem�ly�nkrol alkotott v�lem�nyek
m:ghal!gat�s�ra. (hasonl�, de ugyanezt a c�lt burkoltabban el�ro j�t�kokkal

mar talalkozhatott az olvas� e k�tet lapjain.)

a) neheztel�S, m�Lt�Nyl�S...
k�rben �lnek a j�t�kosok. egyvalaki kezdi a j�t�kot. k�t�tt mondatkezcl�sekkel
besz�lhet egy-egy t�rs�r�l. ezt mondja: neheztelek ... (itt valame

lyik j�t�kos nev�t mondja, majd azt, hogy mi�rt neheztel arra a t�rs�ra). a

m�sik ~n?nd,at~ezd�s: ~�lt~nyolom ... (s elmondja, hogy ugyanabban vagy

egy !naslk tarsaban mit meltanyol). ezut�n a mell ette �lo j�t�kos mondja
el ket n:ondat~t: kire neheztel �s mi�rt, illetve kiben mit m�lt�nyol.

b) nyilvanvalo...

k�rben �lnek a j�t�kosok, egyvalaki a k�r k�zep�n. a k�z�pso' j�t�kos

sorban mindenkirol mond egy-egy mondatot. k�tf�le mondatkezd�s �ll
rendelkez�s�re:

� nyilv�nval�, hogy ... (�s mond valami olyant, ami nyilv�nval�nak tunik
a m�sikr�l)
� felfedeztem rajtad, hogy ... (�rtelemszeruen az elozo mint�ra)
~mik~r ,min~.en~irol mondott egy-egy mondatot, akkor m�s �l k�z�pre,
es a j3tek elolrol kezdodik. az a) v�ltozatt�I elt�roen: abesz�lonek v�lasz,
tania kell a k�tf�le kezd�s k�z�l.
c) az a v�Lem�Nyem...
k�rben �lnek a j�t�kosok, egyvalaki a k�r k�zep�n. a k�z�psorol besz�lnek
a t�bbiek. k�tf�le mondatkezd�s k�z�l v�laszthatnak a j�tsz�k:

� az a v�lem�nyem r�lad ... (s n�h�ny mondatban mindenki elmondhatja

a k�z�pen �lorol alkotott pillanatnyi v�lem�ny�t)
� azt vettem �szre rajtad (�rtelemszeruen az elozo mint�ra)
b�rki kezd~eti a j�t�kot, majd forg�sir�ny szerint haladva sz�lnak a mellette
�lok. erdeme,s szab�lyk�nt betartani: mindig a j�t�kvezeto az utols�
v�lem�nyalkot�. (igya saj�t v�lem�ny�be beleszove kompenz�lhatja az
esetleges erosen sz�lsos�ges vagy s�rto' v�lem�nyeket.) k�rbe�rve �jabb
csoporttag �l k�z�pre -folytat�dik a j�t�k.
d) sz.ervez�sbeli vari�ci�: 4-5 fos kiscsoportok j�tszanak p�rhuzamosan.
minden csapatban az egyik tag k�z�pre �l. a t�bbiek elo�rt mondatkez

d�ssel c"nyilv�nval�, hogy ...") mondanak valami nyilv�~v~~�t a k~lsej�ve~

ruh�zat�val kapcsolatban -mindezt k�vetkeztet�sek nelkul. a. ~ovetkezo
k�r mondatait (alaposabb szemrev�telez�s ut�n) n:�r ~ind~nkl igy~ke~dl:
"azt figyeltem meg, hogy te ...". azzal lehetne befejezm, ~mlt ,az els~
pillanatban
m�g nem vett�nk �szre. a harmadik k�rben mar ye!ekedesek:t,

k�vetkeztet�seket, sejt�seket is k�z�lhet�nk. a mondatkezd:s leh~t ?eld�ul

a k�vetkezo: "azt gondolom, hogy te...". a mondando b�:fejezesek�nt
k�rdezz�nk vissza: "igaz ez?". a fent le�rt k�r�k ut�n a csapat �jabb

tagja ker�l k�z�pre ... ' ~'" .

megjegyz�s: a j�t�kok elotti instrukci�ban felt�tlenul mondjuk el, hogy

pillanatnyi
v�lem�nyekrol van sz�. H�vjuk fel a figyelmet arra is, i;ogy tob? egy~ehangz�
v�lem�ny sem teszi felt�tlen�l igazz� azok tartal~a~. (egyres~t mask�nt
fogalmaz r�lam az, akivel f�l�r�ja �sszevesztem, masres~t, a, t~rtenelem
m�r produk�lt p�ld�kat arra vonatkoz�an, hogy emberek meglteleseben egy

szelte �s hossz� idon kereszt�l milli�k t�vedtek ...)

k�T�Ti mondatkezd�Sek

(�nismeret, esoportismeret)

le�r�s: a "befejezetlen mondatok" (az elozo j�t�k v�ltozatai is ~rre ~p�ltek)

nemcsak m�sokkal kapcsolatos v�lem�ny�nk k�zl�sekor hasznalhatok. a lehetos�geket

kor�ntsem kimer�tve k�t p,�ld�va! s~olg�lunk: " ' .
a) "a legjobb dolog, ami ezen a heten tortent velem ..." ~oglal~,o~asal~k

visszat�ro eleme lehet a fenti mondatkezd�ssei ,juttatott kor. a j3tek elott

_ tal�n _ �rdemes elmondani a csoport tagjainak, hogya fenti mondat befejez�se

nem csak nagy, izgalmas esem�ny lehe: .... ~ . ". '
ugyan�gy besz�lhet�nk a h�t legrosszabb esemenyelrol is. s mlejt ne blz~

hatn�nk a r�sztvevokre a v�laszt�st a legjobb �s/vagy a' legrosszabb heti

�lm�nyek ismertet�s�ben .... ,'
b) egy kalapb a (sapk�ba, doboz.ba"stb.) ?,edob~nk annyi p:p~rla~ot, aha

nyan j�tszunk. elotte mindenki ralr a saj3t lapj3ra egy kevess~ k?rvonal~zott,
befejezetlen, �s lehetoleg �rz�sekre utal� mo~dat~t. pe~da\.:1 ,,~tto,~
tartok, hogy ..." "az aggaszt, hogy ..." "a~nak. �r�ln~k ..., "attol felnek; ..

azt szeretn�m ..." ezut�n azt az instrukclot adjuk a jatszoknak, hogy huz~
anak ki egy-egy c�dul�t �s fejezz�k be a r~jta t~l�!h~t� mondatot. ,h�~juk
fel a figyelmet: nem nyelvi j�t�kr�l van sz�, probalj3k azokat az erzes.~iket
be�rni, amelyek itt �s most, vagy �ltal�ban gyakran foglalkoztatj ak

oket. l' 'ih

megjegyz�s: a b) v�ltozathoz: a felolvas�s ut�n j�t�kr�l besz� getesre va: atunk.
a j�t�kb�l ad�d� t�m�k lehetnek p�ld�ul a f�lelmek, a v�gyak, celok
stb.
mit v�Rok toled?

(�nismeret, t�rsismeret)

�letkor: 11-12 �v felett.

n~h~zs�gi fokozat: csak gyakorlott j�t�kosoknak javasoljuk.

letras:

a) p�,~os .!�t~k. "a':-val ~~ "b"-vel jel�lve a j�t�kosokat. "a" k�t m�terrel �ll

,,~ ~ogott, majd :eleje mozdul �lel�sre, vagy �t�sre emelt k�zzel. (azt o
do,~tl el, hogya ket lehetos�g k�z�l melyiket v�lasztja.)
,,~ feladata,: ~zt ke~ n::g�~eznie, hogy abban a pillanatban mit v�rhat, mit
valaszt a ma~lk, ettol fuggoen fordulni �lel�sre, vagy �t�sre emelt k�zzel

b) ~e~ csa~ ket i~hetos�g ..k?z�~, hanem t�gabb k�rbol is v�laszthatunk: .a

j,atek e valtozataban a kotottseg annyi, hogy mindk�t j�t�kosnak �rzel n'
allapotot kell kifejeznie. i !

meg!.egyz~s: ~eh�z j�t�k, k,oncentr�ci�t, bele�rzo k�pess�get ig�nyel. nagy �rom

a jats:ok~ak, ha a ,velet.l~nszeru "tal�latok" ut�n val�ban sikeliil egym�s

r~kh,angolodnluk, megerezmuk, hogy mi v�rhat� az adott pillanatban a m�

si tol.

v�Dlottak padja

~�nk�p, milyennek l�tnak m�sok, t�rsismeret, v�lem�nyek k�zl�se)

~letkor: 11-12 �v felettiekkel.

~�r�lm~nye~: l~hetoleg olyan alkalmakkor j�tsszuk, amikor minden j�t�kosn~

k ~iz.toslthatjuk, hogy "v�dl�" �s "v�dlott" is lehet.

ne_h~zsegtfokozat: csak gyakorlott j�t�kvezetoknek javasoljuk.

letras: a~kalo~ c:rra: ~ogy a. t�rsas�g tagjai v�lem�nyt mondjanak egym�sr�l,

oly nyiltan es oszmten, amit a -k�pmutat� -t�rsadalmi illemszab�lyok

engedtek volna, meg. ~,t�rsas�g b�r�t �s v�dlottat v�laszt. miut�n a v�~~~
elh~~ta, a szobat, ~ biro .s~rban ,m~.gk�rdezi a jelenl�voket, hogy mivel v�doljak

tarsukat. amikor kivetel nelkul mmdenki v�laszolt m�r visszah�v'�k

v~dlott~t, s ~ b�r� s.urb~n a f~j�re, olvassa a v�dpontokat. a m~gv�doltnajk jo~

gaba~ all mmdegy~k ~ad, u,tan vedekezni, magyar�zkodni, tagadni. de csak

a~kol ta?adha;ja bunosseget, ha azt is megmondja, hogy azzal a bunne] ki
v~do~ta ot ~ ,t~rsas�gb�l. ha eltal�lja a v�dl� szem�ly�t, megszabadul a to

vabb! gyanusltast�l, s az "eltal� It" szem�ly lesz az �j v�dlott.

egy perc�Nk a ti�D!

(�nismeret, t�rsismeret, �rt�kek, �rt�krendek)

�letkor: 11-12 �v felettiekkel.

k�r�lm�nyek: idoig�nyes j�t�k.

neh�zs�gi fokozat: csak gyakorlott j�t�kvezetoknek javasoljuk.

le�r�s: a j�t�k elotti instrukci�: itt �s most, neked �s nek�nk fontos dolgokat
kell
egyetlen percbe sur�tve elmondani. a r�sztvevok maguk d�nthetik el, hogyan
t�ltik ki a rendelkez�s�kre �ll� idot: saj�t szavaikkal, vagy versid�zeteket,
dalokat stb. felhaszn�lva.
megjegyz�s: a szerkeszto eddigi tapasztalatai alapj�n: a j�tsz�k �ltal�~an
meg�rzik
a feladat s�ly�t, komoly neh�zs�get jelent sz�mukra valami ,fontosat
mondani, kit�lteni a rendelkez�s�kre �ll� egy percet. miut�n k�rbe�rt�nk a
j�t�kkal, �rdemes megbesz�lni a tapasztaltakat: tudjuk-e, hogy mi",fontos a
m�siknak, a csoportunknak, tudunk-e egy�ltal�n valami fontosat mondani
m�soknak -vagy csak fecseg�nk?!

szoborcsoporfok

(csoportismeret, �rt�kek, �rt�krendek)

�letkor: 10-11 �v felett.

le�r�s:

a) a csoport egyik tagja a t�bbiek mozgat�s�val megalkot egy szoborcsoportot,

amely _ v�lem�nye szerint -t�kr�zi a csoport belso viszonyait, a tagok
k�z�tti kapcsolatokat. mikor elk�sz�lt, helyet cser�l a csoport egyik
tagj�val (akivel sz�vesen cser�lne, vagy akinek a helyzet�t a legjobbnak
tartja). az �j ir�ny�t� �trendezheti a szoborcsoportot, majd o is helyet

cser�l valakivel �s �gy tov�bb.

b) n�gy-�t fos csoportokat alak�tunk. a j�t�k elso fordul�j�b�l hagyjunk ki

annyi embert, mint a csoportok sz�ma. minden csoportnak egy-egy k�pet

(tabl�t) kell k�sz�tenie arr�l, hogy mi a boldogs�g. amint elk�sz�ltek a
k�pek, r�vid gondolkod�si ido ut�n, a vezeto �ltal adott jelre a k�pek
k�sz�t�s�bol
kihagyott j�t�kosok gyorsan felv�ltj�k azt, aki' szerint�k a leg

boldogabb. b�rmelyik k�pet v�laszthatj�k, s ha a kiv�lasztott k�pet �s

alakot valaki m�r lefoglalta, akkor keress�k meg a m�sodik legboldogabc
bat. t�bbf�lek�ppen folytathatjuk a j�t�kot:

� a lecser�lt j�t�kosok v�laszthatnak, de ahelyett, hogy felv�ltan�k a

szerint�k legboldogabbat, mell� �llnak, ugyanazt a poz�ci�t felv�ve.
ezt k�vetoen k�l�nb�zo idok�z�kben tapsol a vezeto. a j�t�kosok
minden egyes tapsn�l tehetnek egy-egy mozdulatot, ami szerint�k az
adott �llapotot fokozza. a v�ltoz�sok �s az utols� k�p elemz�s�vel �r
v�get a j�t�k .
� folytathatjuk �j csoportokkal, m�soknak adva meg a v�laszt�s lehetos�g�t,
avagy
� m�s �rzelmi �llapotok hasonl� m�don t�rt�no bemutat�s�val.
�

.j
�Rver�S

(�rt�kek, �rt�krendek, d�nt�si helyzetek)

�letkor: 11-12 �v felett.

k�r�lm�nyek: az a) v�ltozathoz k�rty�k, zsetonok vagy pap�rlapok sz�ks�gesek.

neh�zs�gi fokozat: csak gyakorlott j�t�kvezetoknek javasoljuk.

le�r�s:

a) a j�t�k elok�sz�t�se: az �rverezendo �rt�kekrol (ezek lehetnek erk�lcsi,

szellemi, t�rgyi stb. �rt�kek) k�rty�kat kell k�sz�teni. minden r�sztvevo
100 zsetonnal (ponttal) rendelkezik (el�g sz�mon tartani, nem kell "jelezni").
a j�t�k menete: a vezeto (kiki�lt�) felolvassa az �rver�sre bocs�tott
�lt�kek teljes list�j�t, majd a kiki�lt�si �rat k�z�lve, egyenk�nt megv�telre
k�n�lja azokat. �rdemes feljegyezni, mi mennyi�rt kelt el. az aukci� v�g�n
besz�lj�k meg, hogy ki mit, mennyi�rt �s mi�rt v�s�rolt. k�t r�vid lista az
�rver�sekhez (amelyek szabadon m�dos�that�k, kieg�sz�thetok):

� "a legfontosabb sz�momra": szerelem, karrier, gazdags�g, eg�szs�g,

n�pszerus�g, hossz� �let, sikeres h�zass�g (k�l�n: egy, ketto, h�rom
vagy m�g t�bb gyerekkel), muvelts�g, bej�rni a vil�got, nagy szellemi
teljes�tm�nyeket l�trehozni stb.
� "amit (akit) legink�bb nem szeretek": hazugs�g, eroszak, emberek lebecs�l�se,
h�bonl, k�b�t�szer, alkohol, doh�nyz�s, telev�zi�, yjs�gok,
iskola, tan�rok, sz�lok, nagysz�lok, h�zimunk�k stb.
b) k�rty�k n�lk�l is j�tszhatunk: r�vid gondolkod�si idot adunk, majd a csoport
tagjai egyenk�nt �rver�sre k�n�lnak egy-egy (�ltaluk kiv�lasztott, k�r�l�rt)
k�pzeletbeli t�rgyat.

c) a csoporttagok hozhatnak egy-egy val�s�gos t�rgyat az imit�lt (vagy ha

megunt j�t�kokr�l, k�nyvekrol van sz�, akkor igazi) �rver�sre.

tal�Lkoz�S

(fesz�lts�g old�sa)

�letkor: 8-9 �v felett.

le�r�s: k�rben, szorosan egym�s mellett, a t�rsak derek�ra tett k�zzel �ll a cso

, port. egy j�t�kos a k�r�n bel�l, m�g egy m�sik k�v�l helyezkedik el. a feladat:
a k�r�n bel�l �s k�v�l elhelyezkedo j�t�kosoknak tal�lkozni kell (kint
vagy bent), a t�bbieknek ezt kell megakad�lyozniuk -an�lk�l, hogy elen

.. gedhetn�k egym�st (a k�rt v�gig meg kell tartaniuk).

megjegyz�s: erokifejt�s, sok mozg�s, k�zdelem -, s nem brut�lis akci�k kivite-

. lez�se a c�lunk.

f�Ldreng�S
(fesz�lts�g old�sa)

�l.~t~or:,12-13.�Valatt. vesebb sz�k, mint a j�tsz�k sz�ma. -"

korulmenyek. eggyel k<: " _ ., , ike a '�t�kosok szemben ulnek egy-
le�r�s: a "kimarad�s ra" ep~lo ja~~kok :.?y" tt kb )h�rom m�ter t�vols�g' legyen.
m�ssal, k�t sorban. a ket s~e, sor oz?d hirt~len elki�ltja mag�t, hogy
"f�ldK�z�pen
fel s al� s�t�l esy j3tekos, ;a) "i-knek helyet kell cser�lt'ri�k. egyreng�s!".
ekkor a~ egymass.al ~ze~ .. e~ uo�j�t�kos is igyekszik elfoglalni egy

valaki azonban kimarad, mive .a ozeps

helyet. a kimarad� ker�l k�z�pre.

sporfj�T�Kok" ,

c10mmunik�ci� testnyelven, ut�nz�k�pess�g fejlesztese)

le�r�s: . i bd' k -'labd�t kos�rlabd�t, medicina)

labd�t dobunk egym~snak (kis a k a~ '~~~z�nk'-mindezt t�rgyak n�l

labd�t), l�gg�mb�t: plogpongozun , eol

k�l. .,, _. 1-i �tottan v�gezz�k. Ha megfeleloen

b) a fenti j�t�kot a jatek~e~etok jelere ~ss 'l'k mint a lass�tott filmfelv�tel.
koncentr�l a t�rsas�g, ., 'k)ateku f�nyo y~~na v! 1, ' n�lk�l Amikor kattint a

, t epezogep� ' j�t�c)

a vezeto fotozza a jate o -dib a k�vetkezo kattint�skor tov�bb

kosok belemerevednek a moz u at a.

folytat�dik a m�.m~~ ~portj~t�k ... 't�k" az e ik csapat tagjainak fela~

d) k�t csapatba~ is jatszh~tc?,ak ,,~~~it)a'tsen'ek me~ysp01tokat, azok jellemzo
data, hogy. ml1nes ~s~k~zok e ~�~~~ csa at tagjai megnevezik a bemutai
mozdulataloak "segltse~evel. a , t' p feladatot cser�l' a k�t csapat.

i tott sport�gat. ot sportag bemutatasa u an

i
i

foglalkoz�Sok .'

i (kommunik�ci� testnyelven, ut�nz�k�pess�gfejlesztese) ..

__ ., , ' 'h h sonl�an j�tszunk. az egyik csapat tasjal
le�r�s: az elozo j3t~k d~ valtozata o:zo~ 'ellemzo mozdulatai, helyzetei alapjan.

foglalkoz�sokat jeleol:::ne~ meg'k" ~ -f glalkoz�s bemutat�s�ra, ha az

i akkor v�lthatnak a )atsz?~ a ove\~.zo k ~ . kell a jellemzo jegyek s�r�t�elozot
m�r felismerte a maslk csapat., ore :: ol �l a k�t csapat. (a j�t�k

, '"f i ikoz�s bemutatasa utan cser ., ,

sere. harom-ot og a 'k'b '1 "'ttem" elnevez�s� ismert gyermekj3tek.)

i "osv�ltozata" az "amen a o jo

.1

._u__._..._~�� �_ .__

0-" _���_ ���. , _

�Rzelmek

(kommunik�ci� testnyelven)

neh�zs�gi fokozat: nem k�nnyu feladat a pillanatnyi �llapotunkt�I elt�ro �rzelmek

felid�z�se, elj�tsz�sa.
le�r�s: a j�t�kvezeto felsorol n�h�ny �rzelmet, �llapotot (p�ld�ul: megvet�s,
f�lelem,
gy�l�let, t�relmetlens�g, j�kedv, meglepet�s, k�z�ny, izgalom, rette,
g�s, aggodalom, d�h stb.), amelyek k�z�l a r�sztvevok v�laszthatnak. ezeket

, kell bemutatniuk szobork�nt, vagy mozg�s k�zben (gesztusokkal, taglejt�sekkel).

a j�t�kosok szabadon v�laszthatnak, hogy ki mit akar bemutatni,
m�g a t�bbiek feladata kital�lni, hogy mi lehet a bemutatott �rzelmi �llapot.

�Gy haszn�Lj�K ...

(kreativit�s, kommunik�ci� testnyelven; a c) v�ltozatban mem�riafejleszt�s)

le�r�s: m�mes j�t�kok t�bb v�ltozatban.

a) k�t azonos l�tsz�m� csoportban j�tszunk. mindk�t csapat kap egy-egy

t�rgyat (ezek elt�ro alak�ak legyenek, p�ld�ul sepru illetve t�ny�r).
a feladat: m�s t�rgyak haszn�lat�t kell elj�tszani az adott t�rggyal (ami tilos:
saj�t funkd�j�ban haszn�lni az adott t�rgyat!). csapatverseny: az a
csapat gyoz, amelyik k�t�tt ido (5-10 fos csapatok eset�n k�t perc) alatt
t�bb t�rgyat tud elj�tszani. v�laszthatunk alkalmi zsurit is, ennek hi�ny�ban
a vezeto l�tja el a "b�r�" feladat�t. az sz�m�t �rv�nyes "tal�latnak"
amit a zsuri vagy a b�r� felismer �s elfogad. (p�ld�ul egy t�ny�rral elj�tszhat�
a g�pkocsi korm�nykereke, kalap, t�k�r, lav�r, paletta, jegyzett�mb,
k�nyv, szendvics stb., csak t�ny�r nem.)

b) k�rben �l a csoport. a vezeto bemutatja egy t�rgy haszn�lat�t, majd �tadja

a k�pzeletbeli t�rgyat a k�vetkezo j�t�kosnak, aki elobb "haszn�lja"
azt, majd (a v�lt�st valamilyen egyezm�ny cselekv�ssel jelezhetj�k) egy
m�sik t�rgy haszn�lat�t l11utatjabe, amit �tad a k�vetkezo j�t�kosnak ... �s
�gy tov�bb, eg�szen addig, am�g k�rbe nem �rt�nk.

c) a b) v�ltozat mem�riaj�t�kk�nt is j�tszhat�: mindenkinek meg kell jegyeznie

az elozo t�rgyakat.

'it ;�a hel,yzet kulcsa

. (szitu�ci�s J�t�k ind�t�sa, testnyelv �rtelmez�se)

le�r�s: egy j�t�kost kik�ld�nk a terembol. a bent marad�k feladata az, hogy r�vid
tan�cskoz�s ut�n be�lljanak egy olyan �ll� k�pbe (tabl�ba), amelyben egy
fontos szereplonek a hely�t �resen hagyt�k (p�ld�ul az iskolai oszt�ly �ll�k�p�bol

a tan�r, az egyh�zi szertart�s�b�l a pap hi�nyzik). a kik�ld�tt j�t�

� 1,
.1 .

j
,. 'n'i van a helyzet kulcsa", amint elfoglalta

kos feladata: megtalalol a helyet." a a , "t 'kkal foly tata

hely�t, megmozdulhat az �ll�k�p -sz�veges, mozgasos ja e
hat juk.

folytasd az akci�Ti , " .__

. (koncentr�ci�, testnyelv �rtelmez�se, a b) v�ltozat szituacwsjatek)

le�r�s: .. 'd . 1 netet" (ami lehet ~gy h�t

a) ~�~~~~~r~~~~i~t::f~~, ~~~~~it f~~�~~~1 a ~ji;~j�t. h~:z elore :neg;~ap�~

d 1 " k�vetkezo j�t�kos megertette mlrol� van szo, a or

tott sorren a apjan ," bb h yta p�ld�ul a cipo

hl' 'il �s ott folytatja, ahol tarsa az lment a a ag, .. k

j�~:e::a:ol' egy s�l�cet. a harmadik j�t~ko~ -meg�rtve az eddlgle et

folytathatja p~ld�.ul azzal, hogy elk:~~~:e~~~'lekv�ssorozat folytat�s�ra, hab)

j�tszhatunk .ugy .i~bhogr, n~~�~~~re k�rj�k a j�tsz�kat. amint a soron k�

~~~~e~~yj~~~~;~l~:g;~e~te (vagy �rt:ni v�li~, a~ elozo (~io~~~~a~k~~!;d

csatlakozhat t�rs�hoz (t�rsaihoz), be~ephet ~ ptekb:. ,e val~~oport minden

az �ssze addigi r�sztvevo. szerencses eset en a vegen a

tagja j�tszik. , ., "
megjegyz�s: a b) v�ltozat lavina neven is ismert.

p�Ros versmond�S _

(egy�ttmuk�d�s p�rokban, szitu�ci�teremt�s, sz�rakoztatas) _,,.. '

.. ' tus sz�tv�lasztasara epul. aparok

le�r�s: mulats�gos j�t�k: a szo:,eg, es a ~~s~ tte �llva a versmond� h�na alatt

egyik tagja verset ~o~d, ~~~ \~~saa~~g~eget �s ~ gesztust szinkronba kell

elore. ny�jtot~ keztve ~~~~~stuig�nyel a j�t�k a p�rok tagjait�l. (versek he

~~~~ie;~~:~~~:eno~~;milyen m�s sz�veget is el lehet j�tsz~ni a~ .i~mertetett

m�don, de az ~�l�~ haszon, ~a ve~~f~t;n~~~~n:~bcsao~~~g~ j~~~~s dolga -

megjegyz�s: lass~1 szoveg~o~~;; ~szhangba k~r�lhet a besz�d �s a mozg�s.

nagyobb az ese ye anna ,

"
szinkronizala"s .-" .' ijk)

(egy�ttmuk�d�s p�rokban illetve kiscsoportban, szztuacws jate

�letkor: 10-11 �v felett .. , ., "t' k kban nagy gyakorlattal rendelkezo

neh�zs�gi fokozat: csak a szltuaclos ja e o

csoportok sz�m�ra aj�nlott.
le�r�s: n�gy fos csoportokra osztjuk a t�rsas�got. a n�gy fos csoportok egyik
fele n�maj�t�kot j�tszik, a m�sik fele "szinkroniz�l" (minden pantomimszeru
j�t�kot bemutat� szereplonknek van "hangja", vagyis egy j�t�kos, aki a
n�maj�t�k�hoz
a sz�veget, hangot szolg�ltatja). a kiscsoportok a vezeto �ltal
megadott szitu�ci�kat dolgoznak fel, r�gt�nz�ssei.

megjegyz�s: anf)�l k�nnyebb a j�t�k, min�llassabban j�tszunk. az alapv�ltozatban

-a val�di szinkroniz�l�shoz hasonl�an -a hang igazodik a "k�phez" (a
mozg�shoz). a j�t�k magasabb szintu v�ltozat�ban nincs ir�ny�t�, a mozg� besz�lo
p�rok egy�ttmuk�d�se a fontos.

kinevet�S

(koncentr�ci�, t�rsismeret, csoportismeret)

�letkor: 10-11 �v felett.

neh�zs�gi fokozat: a j�t�k pontos jelvezet�st" ig�nyel, an�lk�l k�nnyen v�lhat
(n�mi euf�mizmussal) csoportos "boh�ckod�ss�".
le�r�s: egym�ssal szemben helyezkedik el a k�t csapat. az egyik a komolyak
csapata. nekik nem szabad nevetni�k, m�g mosolyogniuk sem. a m�sik a
vid�mak csapata. feladatuk, hogyakomolyakat megnevettess�k. ennek �rdek�ben
-a j� �zl�s hat�rain bel�l -, a m�sik csapat j�t�kosainak meg�rint�se
n�lk�l, minden eszk�zt ig�nybe vehetnek. aki a komolyak k�z�l elnevette
mag�t, ki�ll a sorb�l. ha a komolyak valamennyien elnevett�k magukat, akkor
a vid�mak gyoztek. ezut�n csere: a vid�maknak hirtelen meg kell komolyodniuk
�s ford�tva.
megjegyz�s: a j�t�k egyar�nt fontos tapasztalatokat adhat a humor valamint a
t�rsak "term�szet�re" vonatkoz�an. a j�t�k ut�n besz�lget�ssei folytathatjuk:

a nevets�gestol a humorosig. ..

lio gy volt az elej�N?

(megfigyelok�pess�g �s ut�nz�k�pess�g fejleszt�se; sz�rakoztat�s)

le�r�s:

a) a t�rsas�got k�t csapatba osztjuk, majd az egyik csapat tagjai kimennek a

terembol. a bent marad�k megegyeznek egy mozdulatsorban (gyakori
v�laszt�s h�tk�znapi tev�kenys�gek bemutat�sa, p�ld�ul valaki bever egy
sz�get a falba, v�letlen�l az ujj�ra �t, majd bek�t�zi a kez�t.) ezut�n beh�vn~
k egy j�t�kost, �s a bentiek k�z�l valaki elj�tssza neki ezt a jelene

tet. ujabb j�t�kost h�vnak be, most az elso beh�vott j�tssza el a m�sodiknak
azt, amit l�tott. a m�sodik beh�vott a harmadiknak j�tszik �s �gy tov�bb.
az utols� beh�vott m�r nem ism�tli meg a mozdulatsort -helyette
elmondja, hogy mit �rtett meg a j�t�kb�l. v�g�l ism�t megmutat juk az

eredeti mozdulatsort. (ezek ut�n -ha sz�ks�ges -felg?~gy�l�the~j�k, a

t�rt�nteket, megn�zhetj�k, hol �s mik�rt torz~lt az eredeti jelenet. vlgyazva
tegy�k ezt: nem c�lunk b~r~it is .~i~�ztatol.)
a csapatok cser�j�vel folytatodik ajatek. ., ~', .. , _
b) a j�t�k szervez�sbeli vari�ci�ja: p�rokban jatszunk, ,az e;s,: r,a.: r~vld meg
besz�l�s sor�n kital�l egy r�vid (lehetoleg csattanos vegu), tortenetet. az
egym�s ut�n beh�vott p�ro~ f~lad~ta ~~ f~ntiek hasonloan) a cselek
v�ssorozat pontos l11egfigyelese es vlsszajatszasa. ~..�

halandzsa 'k'
(szitu�ci�s j�t�k, testnyelv �s vok�lis eszk�z�k seg�ts�g�velfolytatott kommum
aci�)

neh�zs�gi fokozat: a sz�veges szitu�ci�s j�t�kokn�l (a j~,tsz�kt�l; egy�~tol,

csoportt�l f�agoen) idonk�nt gondot jelenthet egyszerre jatszaol es beszelm.
ilyen esetekben c�lszeru elobb sz�veghelyettes�to m�dszerekkel feldolgoztatni
szitu�ci�kat. , ,. '1

le�r�s: a halandzsa nyelv: �rtelmetlen sz�tagok egyma~ utanja, .:agy erte :nes
sz�ta ok szavak �rtelmetlen egym�s ut�n f�z�se. mivel a s~o:,egnek ..n.~nc~
�rtell~e ~z�rt a m�sodiagos jelent�shordoz�kkal. lehet informaciokat kozol~l,

a hangl~jt�ssel, a hangs�llyal, a k�s�ro ge,sztuso~kal s:b. haland~sa. nyelv pe~,

d�ul a k�vetkezo: hekl� bentyu pirlen paty ... konnyu halandzsazm "olaszul,

jap�nul", k�naiul". , ~ ... 1

a vezeto �ltal kijel�lt szitu�ci�kat (p�ld�ul tan�r-diak, fonok-beosztott je enete

stb.) mozg�ssal �s halandzsa nyelven dolgozz�k fel a csoportok.

besz�Lget�S sz�Mokkal

(szitu�ci�s j�t�k, kommunik�ci�s j�t�k)

neh�zs�gi fokozat: l�sd az elozo j�t�kn�l �rtakat. ,~ ."

le�r�s: a halandzsa nyelvet sz�mok helyettes�tik. a sz�vegh<;l~ette~lto ell~ra,s~~

k�z�l �ltal�ban a legkevesebb ellen�ll�st ez a v�ltozat valqa ,kl a szltuac!o

le'�tsz�s�nak idotartama nem, de a "sz�veg" hossza, mega~hato az~al, ha p<;l

dll a k�vetkezo m�don jel�lj�k ki a feladatot: "ket horgas~ beszelget : v6zparton

arr�l, hogy mekkora halat fogtak. besz�l?essetek ~~amokkal hol 0ia
�ay hoayo k�zben ne ism�teljetek egyetlen szamot sem.

� o'
66

sz� m�Gus

(szitu�ci�sj�t�k, kommunik�ci�s j�t�k)

k~~�nyek: t�rgyi ig�ny: pap�rlap, �r�eszk�z minden j�t�kos sz�m�ra.

letras: a "m�gus" a csoport vezetoje. hatalm�ban �ll elvenni a szavakat az em

b~rektol .. a j�t~k alapv�,ltozat~ban a m�gus elveszi �sszes szavukat, majd

mmgenkmek visszaad negy-negy sz�t (ezeket �rj�k le a j�t�kosok!). a r�sztvevok

feladata, hogya visszakapott szavaikkal (de csak azokat valamint a

geszt~sokat �s a mimik�t, haszn�lva!) besz�lgessenek p�rokban. az alapv�lto

~at utan a partnerek osszak meg egym�ssal szavaikat (s jegyezz�k fel azokat).
igy a k?vetkezo k�rben mindenkinek m�r nyok-nyolc sz� �ll rendelkez�s�re.
uj p�rok alak�t�sa ut�n folytassuk a besz�lget�st.

a cser�t v�gezz�k el n�gy-�t alkalommal (egyre bov�lo list�kkao.

a sz�Veg marad

(szitu�ci�s j�t�k, kommunik�ci�s j�t�k)

k~~�,nyek: t~:gyi ig�ny: pap�rlap, �r�eszk�z minden j�t�kos sz�m�ra.

le~:_ pa~okban jatszunk. minden p�ros �r egy n�gy-hat mondatos dial�gust. a
keso.?blekben ezt mint sz�vegk�nyvet haszn�lj�k: a szitu�ci�k v�ltoznak, de

a ~zoveg nem. a sz?veg elsodleges jelent�se a cselekm�ny f�ggv�!'1y�benmodosui

vagy elveszik -a kommunik�ci� tov�bbi fenntart�sa �rdek�ben azt
a sz�vegmond�s m�dj�val valamint a gesztusokkal, �s amimik�val p�tol hatjuk.

.i

h�Ny �Ves vagyok?

(kommunik�ci� testnyelven)

�letkor: 9-10 �v felett.

le�r�s: !�.~�k~.n~hoz ,c�lszer;1 -k�z�sen -kijel�lni egy olyan helysz�nt, ahol a

le!skulonbozobb eletkoru _emberek fordulhatnak elo (p�ld�ul buszmeg�ll�,
~alyaudv.ar, egy mozi elocsarnoka stb.). a helysz�n n�h�ny berendez�si
targ?y~l je!ez~e:o is. a j�tsz�k le�rj�k egy darab pap�rra, hogy milyen �letkoru
flg~ra: klva~nak megjelen�teni, majd az egyezm�ny szerinti helysz�nen a
helys::m es az altaluk valasztott �letkor behat�roita -tetszoleges cselekv�s:
ket veg.ez~ek. a, csoport (�ppen) nem j�tsz� tagjainak feladata: ki kell ta
lalmuk, kl milyen eletkor� figur�t j�tszik.

megjegyz�s:. a. v:zet~, ~z�ks�g eset�n seg�thet n�h�ny olyan instrukci�val,

a feladat nehez�theto, ha az �letkor mellett (vagy helyett) a figura t�bb von�

s�t, jellemzoj�t kell elore megadni.

tulajdons�Ghordoz�

(kommunik�ci�s j�t�k, szitu�ci�s j�t�k)

eletkor: 9-10 �v felett.

k�r�lm�nyek: a j�t�kvezeto r�sz�rol elok�sz�leteket ig�nyel -a tulajdons�gokat
tartalmaz� k�rty�k� elk�sz�t�s�t.
neh�zs�gi fokozat: csak a szitu�ci�s j�t�kokban nagy gyakorlattal rendelkezo
csoportok sz�m�ra aj�nlott.

le�r�s: kism�retu kartonlapokra (k�rty�kra) emberi tulajdons�gokat �runk fel,

majd �sszekeverj�k a lapokat. h�rom-n�gy fobol �ll� csapatokkal j�tszunk.
minden csapat �t k�rty�t h�z ki. egyet -melyet a legkev�sb� tudnak �sszeegyeztetni

a t�bbivel -visszaadhatnak. a fennmarad� n�gy tulajdons�got a

csapat egy tagja fogja bemutatni (o lesz a "tulajdons�ghordoz�") t�rsai
seg�ts�g�vel,
akik egy r�gt�nz�tt j�t�k sor�n �gy cselekszenek, �gy besz�lnek,
hogy a t�bbi csoport tagjai -elobb-ut�bb -felismerhess�k �smegnevezhess�k
a n�gy tulajdons�got. az �ppen j�tsz� csapat tagjai nem mondhatj�k ki a
k�rty�ikon szereplo szavakat. (rokon �rtelm� ~z�t'csak "sz�ks�g eset�n" fogadjunk
el megold�sk�nt.)

stop!

(szitu�ci�Sj�t�k, fant�ziagyakorlat, koncentr�ci�)

�letkor: 9-10 �vfelett. .

neh�zs�gi fokozat: csak a szitu�ci�s j�t�kokban nagy gyakorlattal rendelkezo
csoportok sz�m�ra aj�nlott.

le�r�s:

a) elsosorban sz�nj�tsz�k k�r�ben ismert szitu�ci�s j�t�k, de nem csak

sz�nj�tsz�knak
ny�jthat j� sz�rakoz�st. a r�sztvevok k�rben �llnak, ezzel kije

l�lik a j�t�kter�letet is. az ind�t� j�t�kos -n�maj�t�kkal -egy cselekv�ssorba

kezd. a t�bbiek figyelik j�t�k�t. abban a pillanatban, amint j�t�ka
olyan ponthoz �rkezik, ahonnan az eddigiekhez k�pest m�s ir�nyban is
folytathat�, az a j�t�kos, akinek a folytat�sra j� �tlete van, meg�ll�thatja az
akci�t, bekiab�lhatja, hogy "stop!". a nyit� j�t�kos "megdermed" pillanatnyi
helyzet�ben. be�ll a m�sodik j�t�kos �s elso mondata ut�n �j
ir�nyban folytat�dik a j�t�k, imm�r sz�veggel egy�tt. A folytat�s hasonl�
az eddigiekhez: b�rki b�rmikor meg�ll�thatja a j�t�kot, majd elso monda
am~l>-:et,k1fej~z~bb jatek k�vethet, p�ld�ul "konfer�lhatja" az aut�busz k�zet�val

m�s ir�nyba terelheti azt. (a v�g�n az eg�sz csoport j�tszik.) figye

ledeset-erkezeset. hasonl� szervez�ssel az �letkor helyett m�s adotts�ookkal

jellemzokkel is j�tszhatunk. b'

lem! a j�t�kot a meg�ll�t�s ut�ni p�zb�l kiindulva ("f�nyk�p" alapj�n) kell
folytatni. azok a megold�sok a leg�rt�kesebbek, amelyek fant�ziad�s fordulatokat
hoznak.
b) �rdekes a fenti j�t�k szervez�sbeli vari�ci�ja is. k�t csoporttag (az 1. �s 2.
sz�m� j�t�kos) improviz�lni kezd tetszoleges t�m�ra. miut�n a j�t�k �rthetov�
v�lt, valaki a t�bbiek k�z�l meg�ll�tja azt (stop!) �s bel�p a j�t�kba
(o a 3. sz�m� j�t�kos). teljesen meg kell v�ltoztatnia a t�rt�netet. az 1.
j�t�kos valamilyen j�t�kon bel�li(!) okot keres a t�voz�sra �s maa�ra

hagyja a 2-3. j�t�kost. a folytat�s az eddigieknek megfeleloen, a 4. szereplo

bel�p�s�vei (a 2. t�voz�s�val) �s �gy tov�bb.

c) j�tszhatunk �gy is, hogyabe�ll� j�t�kos valakit lecser�l (a hely�re �ll),

felveszi az o p�z�t �s abb�l ind�t elso mondat�val. (k�t vagy h�rom fos
r�gt�nz�ssei kezdhetj�k ezt a v�ltozatot.)

ki vagy �S mit akarsz?

(szitu�ci�s j�t�k, fant�ziagyakorlat)

�letkor: 10-11 �v felett.

k�r�lm�nyek: kis l�tsz�m� csoportokkal j�tszhat�.
neh�zs�gi fokozat: csak a szitu�ci�s j�t�kokban nagy gyakorlattal rendelkezo
csoportok sz�m�ra aj�nlott.

le�r�s: egy j�t�kos ki�l a t�rsai el�, h�ttal azoknak (n�gy-�t m�terre). a t�bbiek

meghat�rozott sorrendben pr�b�lkoznak meg azzal, hogya h�ta ly{�g� lopakodva,

�szrev�tlen�l letegyenek egy k�pzeletbeli aj�nd�kot. mielott elindul a

j�t�kos, el kell d�ntenie, hogy o kicsoda, hol van, kinek viszi az aj�nd�kot,
milyen viszonyban, kapcsolatban van vele -�s azt is, hogy mi az aj�nd�k. a
h�ttal �lo j�t�kossal a vezet� k�zli, hogy sorrendben h�nyadik j�t�kosn�l

, (ak�r t�bbn�l is) forduljon vissza (ha akarjuk, r�b�zhatjuk a d�nt�st a j�t�,
kosra is). amikor h�trafordul, m�ris egy szitu�ci� r�sztvev�jek�nt kell
viselkednie.
a szerepek rugalmasan kell, hogy alakuljanak (p�ld�ul az aj�nd�

ko~~. j�t�kos hi�ba v�lasztotta a nagysz�l� szerep�t, ha partnere nem �gyszohtja

meg). a szerepekkel egyiitt maga az aj�nd�k is v�ltozhat.
megjegyz�s: akkor j� a j�t�k, ha a r�sztvevok "iebegtetik a szerepeket" (nem
k�tik meg azokat m�r r�gt�n a jelenet elej�n). a j�t�k egy-egy menete akkor
�r v�get, amikor tiszt�z�dnak a szerepek, �s kider�l, hogy mi az aj�nd�k.

hotelporf�S

(kommunik�ci� testnyelven)

~eh�zs�gi fokozat: csak a szitu�ci�s j�t�kokban nagy gyakorlattal rendelkez�

, .' csoportok sz�m�ra aj�nlott.

le�r�s: k�lf�ld�n vagyunk egy sz�llod�ban. valamilyen okn�l fogva (p�ld�ul

rekedts�g miatt) k�ptelenek vagyunk megsz�la~ni, pedig .~agyon fonto~ dolgot
kellene k�z�ln�nk a port�ssal; ezt c~ak mll~es. eszko~okkel "tolma:sol~
hat juk" , besz�d n�lk�l kell a portas tudtara adm kozlend~nket. ~ ~ortas (o

besz�lhet) k�rd�seit �rtj�k, megjegyz�seire is tudunk reagalm, peldaul gesz

tusokkal, mimik�val helyben hagyhatjuk a j� v�laszr�szeket; " . '

megjegyz�s: a megoldand� feladatokat -amit el k~1i m,agy~raz~1 a. po:tasnak

kijel�lheti
a j�t�kvezet� (p�ld�ul elozetesen megirt cedulak kozul huz a vend�g),
de ak�r a t�bbiek, az �ppen nem j�tsz�k is adhatj�k .� _
figyelem! ezt a j�t�kot tan�csos �g~ j�tsz~n~, hogy el~? a,lk,al~mrr'1ala vezeto
v�llalja a hotelport�s szerep�t -pozitiv mmtat adva sa13t 13tekaval.

(gabnai katalin ismertet�se nyom�n.)

most mufasd meg!

(szitu�ci�s j�t�k, fant�ziagyakorlat)

neh�zs�gi fokozat: csak a szitu�ci�s j�t�kokban nagy gyakorlattal rendelkez�

csoportok sz�m�ra aj�nlott. , .'

le�r�s: j� n�h�ny �vvel ezel�tt a telev�zi� vet�l~:d.?soro~ata ?alun~ is

~epszeruv�
tette _ az egy�bk�nt vil�gszerte ismert -j~tek egyik valtoz~ta_t. re? volt,
tal�n nem felesleges egy -a t�v�ben l�tottaktol� valamelyest eltero -valtozat

ismertet�se. '
k�t csapatban j�tszunk. a csapatok a t.erem ellent~tes sarkai~an ,tan~cs~oz

nak arr�l, hogy milyen feladatokat ad13nak egym,as~ak. a letszamtol .es. a

rendelkez�sre �ll� id�t�l f�gg�en n�gy-hat c�dulat irnak, megadva kulonb�z�
muv�szeti �gakhoz, mufajokhoz tartoz� alkot�sok c�m�t, a szerzo nemzetis�g�t
illetve megnevezik a muv�szeti �gat vagy mufajt, is.. ,

az el�k�sz�letek ut�n a csapatok helyet foglalnak egyma~sal szemben. a 13

t�kosok feladata: h�zniuk kell a m�sik csapat �ltal �rt c�dul�kb�l, majd az
egyperces gondolkod�si id� letelte ut�n n�maj�t�kkal kell :negmagyar�zni~k
saj�t csapatt�rsaiknak, hogy mi �ll a kih�zott .c�d~l�n. a latottakat, az~k er

telmez�s�t a csapat tagjai szavakkal azonnal vi$szajelzl~. csak a ~eljes clm

:1hangz�sa
sz�m�t �rv�nyes megold�snak! a "magyarazat?kh.0z f;lhasznalt

id�t minden j�t�kosn�l m�rj�k -az a csapat nyer, amelyik osszesltve keve�
sebb ido alatt j�tt r� a c�dul�k tartalm�ra. a j�t�k sor�n haszn�lhatun!\
egyezm�nyes jeleket (az al�bb felsoroltakon k�v�l is!),

c�lszeru betartani a k�vetkezo "menetrendet":

� a mufaj jel�l�s�t mutatjuk elosz�r (p�ld�ul szalaggal vagy kamer�val,

filmet, a f�gg�ny sz�th�z�s�val a sz�nh�zat, ~ karmester moz?ulatalval
komolyzen�t, git�rral a popzen�t, patetikus pozzal a versmondast stb.)
� ezt k�veti a nemzet jel�l�se (egyezs�g k�rd�se, milyen m�don),
� ujjainkkal jelezz�k, hogy h�ny sz�b�l �ll a c�m,
� �s azt is, hogy a c�m h�nyadik szav�t j�tsszuk �ppen.
,ak�sobbiekb~n ~ilos a sz�mokat ujjainkkal, illetve sz�neket, t�rgyakat a terem
berendezesemek vagy �lt�zet�nk darabjainak "direkt" felhaszn�l�s�val

megmutatni!
tov�bbi lehetos�gek:

.: ha~zn�lhat~n~,e?yezm�ny~s jeleket a n�velokre, a szavak hossz�ra stb.

�s )elezhetl a )atekos, ha reszekre bontva j�tssza el az adott sz�t vagy azt
. hogy nem szav~~, han,e~, a teljes c�m tartaim�t mutatja be.' ,
meg]e~e~: szervezesi vanaclo arra az esetre, ha j�tszani szeretn�nk de t '1_
ked~l. n~~~ a csoport k�t tagja kimegy a terembol -egyik�k adja a' feia~=t~t
amasik )atekos "mutatja meg", a csoport t�bbi tagja pedig kital�l� lehet. '

i~

f�Ggel�K

b�r a k�tetben szereplo j�t�kokat nem soroltuk fejezetekbe, tal�n m�gis �rdemes
elolvasni az 1984-87-ben megjelent j�t�kk�nyv 1-11. c�mu f�zetek
egyes fejezeteinek bevezet� sz�vegeit (n�mik�pp r�vid�tett �s pontos�tott
v�ltozatban),
azok m�dszertani jellegu �szrev�telei miatt...

'.'

kapcsoiatieremto j�T�Kok

a) ismerkedo j�t�kok

ezek a j�t�kok j�form�n n�lk�l�zhetetlenek indu l� csoportokn�l illetve olyan

tan�v eleji foglalkoz�sokn�l, amikor t�bb �j tag ker�l a m�r egym�st ismerok
k�z�. a j�t�kokkal r�vid ido alatt megtanulhat� a r�sztvevok ut�neve, csal�di
neve valamint egy�b fontos inform�ci�k. a kapcsolatteremt�si minimum (a
"nev�n nevezhetem") ut�n olyan j�t�kok k�vetkezhetnek, amelyekn�l eg�sz
csoportos, majd kiscsoportos egy�ttmuk�d�sre van sz�ks�g: a j�t�kok k�zben
egym�shoz �rhetnek, nem verb�lis inform�ci�kat szerezhetnek egym�sr�l
a j�tsz�k.

hj t�rsv�laszt� j�t�kok

a j�t�kok szervez�sekor a vezeto feladata k�tir�,ny�: egyr�szt lehetov� kell

tennie a rokonszenvi v�laszt�st, m�sr�szt biztos�tania kell, hogy a j�t�kokban
mindenki mindenkivel tal�lkozhasson -ugyanis a j�t�kok m�s ir�ny� inform�ci�kat
szolg�ltatnak a t�rsakr�l, mint a h�tk�znapok. lehetoleg ne a vezeto
d�ntse el, hogy ki kivel j�tsszon!
a sorsol�s jellegu t�rsv�laszt� .j�t�kok k�z�l csak egyet eml�t�nk, m�g a t�bbi,
ide sorolhat� j�t�kunk fok�nt a vizu�lis inform�ci�k kiz�r�s�val teszi

lehetov� a t�rsv�laszt�st.

bizalomj�T�Kok
a bizalomj�t�kok c�lja: pr�b�ra tenni a r�sztvevok k�z�tt megl�vo (r�szben az
eddigi j�t�kokkal megteremtett) kapcsolatokat, illetve azokat magasabb szintre

emelni -hozz�j�rulni a t�rs-t�rsak ir�nti bizalom�rzet kialak�t�s�hoz.

az e fejezetbe sorolt j�t�kok k�z�s alapja: ideiglenes fizikai
kiszolg�ltatotts�got
v�llalni (�nk�nt) a t�rsakkal szemben.

�Rz�Kel�Sfejleszto j�T�Kok

az �rz�kel�sfejleszto j�t�kok bos�ges t�rh�z�b�l a t�rsak, partnerek nem-vizu�lis

�ton t�rt�no felismer�s�re vonatkoz�kat ragadtuk ki, fok�nt a tapint�sra, hall�sra

�p�loket. �gy a h�tk�znapi "k�tcsatorn�s" (k�pi k�p + hang) inform�ci�szerz�s

sk�l�j�t bov�thetj�k: m�sk�nt m�st tudhatunk meg t�rsainkr�l. (nem foglalkozunk
p�ld�ul a szagl�s, �zlel�s fejleszt�s�vel: bos�ges szakirodalmuk van.)
laz�T� �S koncentr�L� j�T�Kok

a k�t j�t�kcsoportot nem v�letlen�l eml�tj�k egy(.itt -mindk�t j�t�kcsoport

alkalmaz�s�nak
c�lja: a t�rsas�g pszichikai-fizikai �llapot�t�l f�gg�en v�lasztva a j�t�kokat,
a tov�bbi munk�hoz alkalmas �llapotot teremteni ..
a fizikai �s pszich�s fesz�lts�gek cs�kkent�se elofelt�tele a gondolkoz�s tart�s
�sszpontos�t�s�t jelent� koncentr�ci�nak. a laz�t� j�t�kok jelent�s r�sze az izmok

valamilyen form�ban t�rt�n� ellaz�t�s�ra �p�l, ami maga ut�n vonja a pszich�s
fesz�lts�gek cs�kken�s�t is -zaklatott, "t�linger�lt" , ideges fesz�lts�gael
teli t�rsas�gokkal j�tszassuk ezeket. b
sz�mos esetben viszont az enerv�lts�g, f�rad�konys�g, egyfajta "energiaap�ly" a

pr()bl�ma, ez esetben a koncentr�ci�s j�t�kokat vegy�k el�.

~{\~.egyes foglalkoz�sokon bel�l a j�t�kok elhelyez�s�re, alkalmaz�si sorrendj�re
nem lehet �ltal�nos receptet adni. egy-egy j�l siker�lt laz�t� vagy koncent

r�ci�s j�t�kkal ak�r �jabb 10-20 percre is "munka k�pess�" tehetj�k csoportunkat.
nem csak a foglalkoz�sok elej�n illetve v�g�n, hanem a j�t�kok k�z�tt is
so~ra ker�lhetnek.)

interakci�S j�T�Kok

k�lcs�n�s viszonyt, k�lcs�n�s r�hat�st, egy�ttmuk�d�st k�v�nnak e j�t�kok

v�ltoiatos
szervez�si form�kban, de a megjelen�si form�t�i f�ggetlen�l valamennyi
j�t�kra vonatkozik: c�ljuk k�z�s tev�kenys�ggel (j�t�kkal) �rnyalni,
m�ly�teni a kapcsolatokat. az interakci�s j�t�kok p�rok, kisebb csoportok,
ritk�bban
az eg�sz csoport magas szintu egy�ttes tev�kenys�g�t c�lozi�k (s idonk�nt:
teszik el�rhetov�).

�N-�S csoportismereti j�T�Kok

ca k�tet j�t�kainak t�lnyom� r�sze �nvizsg�latra k�sztet, t�kr�t tart �nmagunk

el�.) e csoportba azok a j�t�kok sorolhat�k, amelyek fok�nt verb�lis infonn�ci�k
k�zl�s�t, fogad�s�t teszik lehetov� �nmagunkr�l, t�rsainkr�l.

fesz�Lts�Gold� j�T�Kok

azokban az esetekben, amikor sok j�t�kot j�tszunk egym�s ut�n, s fok�nt ha a

j�t�kok k�z�tt t�bb vet�lkedo jellegu volt, akkor sz�ks�gess� v�lhat a
felgy�lemlett
fesz�lts�g levezet�se. ez a sport j�t�kok illetve a n�pi gyermekj�t�kok
t�bbs�g�vei nagyszeruen megoldhat� (bos�ges irodalmuk van). b
probl�m�t jelenthet viszont az, hogy ezeknek a j�t�koknak t�bbnyire nagy a t�r

ig�nye. ez�rt k�zl�nk n�h�ny -tanteremben is megval�s�that� -j�t�kot, tudva

azt, hogy c�ljaink el�r�s�hez nem jobbak, mint a m�r eml�tett sport-�s n�pi
gyermekj�t�kok.

"szitu�Ci�S" j�T�Kok .
az id�zojel haszn�lat�nak oka: a szitu�ci�s j�t�kokat j�tszani, j�tszatni k�v�n�k

sz�m�ra csak a kezdeti munkaszakaszban jelenthetnek igazi feladatot a k�tet

szab�ly j�t�kai k�z�l ide tartoz�k.
a szitu�ci�s j�t�kok improviz�ci�ra (r�gt�nz�sre) �p�lnek, ezekben a r�sztve

vok feldolgozhatj�k �lm�nyeiket, eml�keiket, v�gyaikat, "f�lelmeiket stb.; tq

v�bb� �j ismeretekre is szert tehetnek p�ld�ul az �lethelyzete~. megold�sa, a

kapcsolatteremt�s, a kapcsolattart�s, a viselked�si m�dok ter�let�n.
a szitu�ci�s j�t�kok vezet�s�nek, ir�ny�t�s�nak m�dszertana egy.:r�szt nem t�rgya
j�t�kgy�jtem�ny�nknek, m�sr�szt az csak gyakorlati munka sor~n saj�t�that� el.
�gy n�h�ny -saj�t tapasztalatokra �p� l� -megjegyz�sn�l t�bbel nem szolg�l

hatunk ...

az elj�tszand� helyzeteket �ltal�ban a vezet� adja meg, �gy lehet�s�ge van

azokat rendszerbe fogni.
a szakirodalomban t�bb hely�tt olvashat� javaslat szerint a sz�veg n�lk�li

m�mes j�t�kokkal �rdemes kezdeni, majd csak ezek ut�n �lj�nk a

sz�vegheiyettes�t�ses
�s v�g�l a sz�veges j�t�kokkal. nos, saj�t gyakorlatom ennek
ellenkez�j�t igazolta: tapasztalataim szerint csak azoknak jelent k�nnyebbs�get
a sz�veg mell�z�se a szitu�ci�s j�t�kok sor�n, akiknek a sz�, a besz�dbeli
megnyilv�nul�s �nmag�ban elemi probl�ma -m�g kiseg�t� iskol�

sok sz�m�ra is b�n�t�an hatott, ha nem besz�lhettek a j�t�kok sor�n. s�t:

m�g az sem biztos, hogya gesztusok kifejez�bbek, pontosabbak lesznek, ha
n�maj�t�kot j�tszunk! �rdemes kipr�b�lni: javasoljuk csoporttagjainknak,

hogy egy-egy jelenetben haszn�ljanak nagyon sok sz�veget, annyit, amennyit

csak tudnak c"mindegy, hogy mit mondasz, csak besz�lj, besz�lj, sz�net n�lk�l").
gyakran tapasztalhatjuk, hogya sok sz�veg al�t�maszt�s�ra egyre t�bb

gesztust haszn�lnak, sokkal kifinomultabb, d�sabb gesztusnyelvre tal�lhatnak

�gy, mint ha mindent mutatniuk kellene.
m�sfajta, �s egy�rtelmubb fokozatoss�got adhatnak' a j�t�kok t�m�i. a
k�nnyebbtol a nehezebb fel� haladva:

1. a r�sztvevok napi �lethelyzeteibol mer�to egyszeru t�m�k, p�ld�ul h�tk�znapi

muveletek: takar�t�s, bev�s�rl�s stb.
2. az emberi viszonyok, az �lethelyzetek magasabb fok� sur�t�s�t k�v�n� feladatok,

p�ld�ul tan�r -di�k, sz�l� -gyerek viszony stb.

3. absztrakt, de tov�bbra is a r�sztvev�k �lm�nyeire �p� l� t�m�k, p�ld�ul
bar�ts�g, szerelem, er�szak, elnyom�s stb.
a szitu�ci�s j�t�kokat r�vid megbesz�l�s, el�k�sz�t�s el�zze meg (az egyeztet�s
n�lk�li spont�n improviz�ci�nak csak a sz�nj�tsz�k -k�z�l�k is a tapasztaltabbak
-gyakorlat�ban lehet helye), majd kollekt�v �rt�kel�s z�rja! ez
ut�bbi fontoss�g�t k�l�n hangs�lyozzuk: az �rt�ke l�s (elemz�s, visszajelz�s)
hi�nya cs�kkenti az improviz�ci� jelent�s�g�t.
(k�nyv�nkben a szab�lyok r�gz�t�s�vei szervezett-ind�tott szitu�ci�s j�t�kokkal
foglalkoztunk.)
74

irodalomjegyz�K

1. bagdy-telkes: szem�lyis�gfejleszto m�dszerek az iskol�ban, tank�nyvkiad�,

bp., 1988
2. b�nlaki-hesz-sztrilich: j�t�kosk�nyv, bp., 1927
3. benedek l�szl�: J�t�k �s pszichoter�pia, magyar pszichi�triai t�rsas�g, bp.,
1992
4. beniczky in11a: k�pes csal�dij�t�kk�nyv, franklin t�rsulat, bp., 1886
5. augusto boal: gyakorlatok sz�n�szeknek �s nem sz�n�szeknek (kiadatlan
nyersford�t�s)
6. donna brandes-howard phillips: gamesters' handbook, hutchinson, 1978
7. donna brandes: gamesters' handbook two, hutchinson, 1982
8. brian peachment: educational drama, macdonald and evans, 1976
9: debreczeni tibor: sz�nck�r-j�t�k, n�pmuvel�si propaganda iroda, bp. 1981
10.' miroslav disman: dramatikus nevel�s (in: j�t�ksarok, ilv, bp., 1979)
il gabnai katalin: dr�maj�t�kok, marczib�nyi t�ri muvelod�si k�zpont, bp.,
1993

12. gabnai katalin: dr�mapedag�giai levelek avagy a gyermeksz�nj�tsz�s �b�c�je,

�tt�rovezeto, bp., 1985/87
13; gyermekdramaturgia i-ii., n�pmuvel�si int�zet, bp., 1980-82
14; j�t�kk�nyv 1-11. (szerk.: kaposi l�szl�), g�d�lloi muvelod�si k�zpont,

:;),'i,;~1984-1987 '

15. karenr. kruper: kommunik�ci�s j�t�kok, n�pmuvel�si int�zet, bp., 1979.

(oktat�si seg�danyag)
16. nellie mccaslin: creative drama in the classroom, longman, new york,
1980
17. rudas j�nos: delfi �r�k�sei, gondolat, bp., 1990
18. geraldine brain siks: drama with children, harper and row, new york,
1977
19. viola spolin: sz�nh�zi improviz�ci�, N�pmuvel�si int�zet, bp., 1980 (kivonatos

ford�t�s, oktat�si seg�danyag)

20. winifred ward: playmaking with children, new york, 1957
t�Rgymutat�

(a sz�mok az oldalakat jel�lik)

a t�rsak jellemzo von�sainak megfigyel�se, 22

asszoci�ci�s j�t�k, 47 6

bizalom�rzet kialak�t�sa, 18, 19, 20, 21, 22, 24, 2

csendreflex, 13, 26, 33, 46
csoportismeret, 22, 57, 59, 64 ....,
d�nt�si helyzetek, 60
egym�sra figyel�s, 31, 45
egy�ttmuk�d�s, 13, 20, 36, 41 40 41 42 45
egy�ttmuk�d�s eg�sz csopoltban, 11, 13, 17, 18,32, , , ,

egy�ttmuk�d�s ki~csoportban, 21, 24 4 5 26 32 33 34 35, 39,47,63

egy�ttmuk�d�s parokban, 12, 19, 21, 2 , 2, , , , ,
emp�tia, 32, 40
�rint�s, 11, 13, 16, 17
�rt�kek, �rt�krendek, 58, 59, 60
fant�zia, 35, 43, 44, 45, 67, 68, 69
feleloss�gtudat kialak�t�sa, 24

fesz�lts�g old�sa, 10, 60, 61

hall�s�rz�kel�s fejleszt�se, 16; 19, 22' ..36; 37, 41. 6 58
inform�ci�k fogad�sa, v�lemenyek kozlese, 50, 55, 5 ,

ismerked�s, 13
kapcsolatteremt�s, 14, 16
kifejezok�pess�g, 42, 43, 46
kommunik�ci� tekintettel, 39, 40
kommunik�ci� testnyelven, 36, 61, 62, 66, 68

kommunik�ci�s j�t�k, 11,65, 66, 67 32 33 35 36 38 39 40,41,

koncentr�ci�, 10, 12, 13,26,27,28,29,30,31, , , , , , ,

42, 43, 44, 46, 47, 63, 64, 67, 68
kreativit�s, 44, 45, 62, 67, 68
laz�t�s, 24, 25, 26

logikai j�t�k, 44, 46

megfigyelok�pess�g, 41, 42, 46 64
meafigyelok�pess�g fejleszt�se, 29, 38, 39, 42, 44,
me~�riafejleszt�s, 9, 29, 31, 35, 36, 46, 47, 49, 62
mem�riaj�t�k, 9

milyennek l�tnak m�sok, 52, 54, 55, 56, 58

mozg�skoncentr�ci�,,33, 36, 37, 41
n�vtanul�s, 9, 10, 13

nyelvi j�t�k, 36, 42, 43, 55

�nbemutat�s, 51, 52
�nismeret, 23, 48, 49, 50, 53, 55, 57, 58
�njellemz�s, 50
�nk�p, 48, 49, 50, 52, 54, 55, 56, 58
reakci�k�szs�g kialak�t�sa, 34, 35, 41, 42
ref1ex, 37, 38
ritmusj�t�k, 13
spont�n besz�d fejleszt�se, 44 45
sz�jr�l 0iv:1s�s, 42 '

szitu�ci�s j�t�k, 4c�, c�3, c�"i,c�t),67, 68 69

szl!u{lci�s j�t�k ind�t�s:1, 48, 5,0,,62 '

swrak07tat�s,14, ,i6, c�3, 64

t;;pl~t�si �rz�kel�s f'ejleszt�se, 15, 16,21,22,23

talslsmeret, 23, 38, 46, 49, 50 51 52 '53 54 ---6 -8

t', '1 ') , , , ,-, ,)), ),)

~lsv~ asztas mcsoportos j�t�kokhoz, 13 14 16

t~r~val,aszt~s p�rj�t�kokhoz, 13, 1s, 16 ' ,

tererzekeles, 21, 22, 33, i�l, 42

testnyelv �rtelmez�se yi 0,') 0,8 2" 112 ;;-"2;:

i _'" ,,' _. ' ,'" '.'(, fl, 1 ,-1), ,) , e),\ 6)

utanzokepesseg rcjlesztese 32 2:2 (1 (il

, i ' "u,),) i

vagy (�p, l�R

v�lem�nyek k�zl�se, ii1fmm{lci�k fog;lci6sa, 50, 55, 56,

tarfalom

bevezeto

n�v-l�nc
n�v-sor
n�v-t�l'
n�v-k�r

zsipp-zsupp
l�ncj;�t�k
megsz�l�t -meg�rint

64 szi�mi

' egyszerre indulni

k�zfog�
k;1pcsol�d�s

csalid
"liszt csal�dj;\"

szemkonuktus

58 kezek
rokonszenves hangforr�s
kutat�s �s tal�lkoz�s

t�rdelo k�r

kupac
"d�l�ng�los" bizalomj�t�kok
utaz�s
vakvezet�s
vak-k�r

vak-k�gy�

egyed�l

tanulm�ny�t
vakok �s szobrok
ismerem' fel ismerem'

visszajelz�s

csomagol�s
zs�k blp:a
gumiember
mese
diszk�

nyaktorna
szigetek
hangs�ly

sz;imfutl\l�s
bumm
l.jzenet

10

jo

10

ii

11
12
12
13
13

ji�

14

is

15

16
16
17
17
18
18
19

20

21

21

21

22

22
23

24

21�

25

25

25

26

26

27

27
27

28

adok -kapok

jegyezd megl
tan� l\r azt mondta ..,
kir�lv -b�r�

hog}' tetszik :l szomsz�dod"

i\li v�lt07.ott'

t�k�rj;it�k
karmesterj�t�k
t�vols�gtart�s

�llj'
v�lasz
szohr�sz
t�vszobr;�szat

t�vkapcsobt
adj hoz� egy mozdulatot'
"n�vad�"
szerkezetek

jelbesz�d
kulcsos j�t�k

orj�t�k
a kal�z kincse

rabl�

ide figyeljl
tedd meg!
kacsint�s p�rkereso

a gyilkos
a b�n�s
tekintette)
a szabadul�s �tja
add lov{djh a h:\ngot'

�gy hal\otum.

j-bngcsere
t�rfeloszt�s
tabl�
n�ma ki�lt�s
fe kete-fe h�r-igen -nem

a b�r�
h� rmas sz�j:l[(~k
keresd a k�zmonc\;�st

a j�tszma szab�ly;\
mondj egy t�rt�netet'

28

29
29

0,0

31

,31

32
32

33
33
34

34
34
35
35
35

35

36
36
36

37

37
38
38
38
38
39
39

40
lio
41

1,1

41
42
42

42

43

43
44

(i4

44
jateko!\: "

csal�dkal�zbun�s Gumiember 4841

bumm 6744172110

diszk� lD11

ki mondhalt:j' gyilkostov�bbiii:liandzsa 46266127is47

szobr~1szsz�mfultat�sKinevet6sa b�r�
�rver�sv�ltozott'versmond�smondand��rzelmekkincset6!ecpkct1csa....
64536830937663414255022,/

rabl� 49

n�v-k�rMesemit tenne j�tszma �tja 58621554

n�v-l�rSzinkroniz�l�sszi�mi"n�vad�"N�matartalomn�v-l�ncszabadul�ski�lt�sHangs�ly6
...' maradszab�lya556935315945436313)~29 79

kutat�sAdd�llj'csomagol�stal�lkoz�sa hangoti57

78 szoborcsoportokn�v-sormi lenne, mondjadok-kapokkinevcl6scsoportoshala ndzs:l

szemkontaktusvagyoktov�bbegy t�rt�netet' "dct1�ng�i6s" hizalom]:�t�kokegy perc�nk
"�let-j�t�k"�let�t-t�rk�pFoglalkoz�sokfolytasdf�ldreng�sHa ngcsere
-interjllsz�mokkalvizsg�jaakci�tIa ti�c\1"53'(36,'(3~.-::,1.-
(s,j6//41363752385��SO],�35 hotelport�s

megsz�l�thercegllrfiegyed�legy�lt k�nnyebbfekete~feh�r-igenha ...'

kezek�n'meg�rintaz (j')7766422/�...-nem

k�z�sszerkezetek�rj�t�knyaktornarokonszenvesn�vjegyk�rty:lszigetekkupac"liszt
csal�dja" "sport j�t�kok" kir�lysz�m�gust�rgymutat�Mostk�t�tthelyzetvagyinterj�-�s
mit akarsz' mondatkezd�sekide figyeljl ilyen vagyok' ilyennekk:lpcsol�d�s
k�tpercesjelbesz�dmaradhas7.n{lij�k...
j�rokhangforr�smeglindulni�n'l�tlakik�zmond�st(?8:,46494558545651526s75711640ss516
5 hirdet�s egy mozdul:1totlj'bny vagyok'

p�rosl�ncj�t�kb�r�egyszerre 466147744s adj hozz�

volt a k�pen' 50

kulcsos j�t�k 48595355(j9672s h{1ril1assz�j�t�k �ves 61

f�ggel�kismerem? felismerem'63 l�338 hogy tetszik a szomsz�docp az elej�n' most

mutasd

irodalomjegyz�kKeresel a helyedi39 hogy volt megl

, tulaje!ons�ghore!oz�H�nystoplhogyhotelport�s,v�rokvolt�sJd6g�p�gy hallottam jut

eszembe k�zfog�az meglelej�n'akarsz?..606512

a sz�vegbesz�lget�smutasd�veskarmesterj�t�kvagyok?sz�mokk:llt�rt�nt.
..�n�letrajz('2].>(js

jegyezd 33
k�pzeletbeli aj,lnd�k 47

kacsint�s p�rkereso

betijrendben hogy ker�lt hoa�'

80

sz�m�gus

sz�p�rbaj
tabl�
tal�lkoz�s
tan�r �r azt monc1ta ..
tanulm�ny�t
t�vkapcsolat
t�vols�gtart�s

t�vszobr�szat

tedd meg'
tekintettel

telefon
t�rdelo k�r
t�rfeloszt�s

tulajdons�ghordoz�

t�k�rj�t�k
utaz�s
�zenet
v�dlottak pac1j:l
vak-k�gy�
Vak-k�r
vakok �s s7.0brok
vakvezet�s
v�lasz

v�lem�nyek

visszajelz�s
zs�k b�za

zsi pp-zsu pp

66

!j5

!j2

60
29
21

35
33

y�

38
39
55

17
41

67

32

18
! 28

'j8

21

20
22

19

34

"i6

23

2/�

10