The 12 th Symposium on Analytical and Environmental Problems, Szeged, 26 September 2005

LETERMETT CSIPERKEGOMBA KOMPOSZT KEVERÉKEK

MAKRO-, MIKROELEM TARTALMA ÉS HASZNOSÍTHATÓSÁGA A
KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN

Fehérvári-Póczik Erika - Dr. Gyırfi Júlia - Dr. Slezák Katalin Angéla

Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Zöldség- és Gombatermesztési

Tanszék, 1118 Budapest, Ménesi út 44.
e-mail: limon2@freemail.hu

ÖSSZEFOGLALÓ

Évente mintegy 200.000 tonna letermett csiperke komposzt keletkezik Magyarországon. A

letermett csiperkegomba komposzt beltartalmi értékeirıl az elmúlt évekbıl mindössze két
adat áll rendelkezésünkre, Beyer (2001) cikke, illetve a BCE Zöldség- és Gombatermesztési
Tanszékén 2004-ben végzett vizsgálat eredményei. 2005. évben végzett vizsgálataink során
összekevertük a letermett komposztot és a takaróanyagot, majd ebbıl átlagmintát vettünk, s a
fent említett irodalmi adatok alapján végeztettük el a beltartalmi értékekre vonatkozó
analitikai méréseket.
Hajtatási kísérletünkben alkalmaztunk kontroll-, 100%-, 50%-, valamint 25% letermett
komposztot tartalmazó közeget. Tesztnövény a ’Mustang’ kígyóuborka fajta volt.
Kezelésenként mértük az egy négyzetméterre esı összes termést (kg), valamint az I., II.
osztályú, illetve selejt termések számát (db).
Eddigi eredményeink alapján a 25% -, illetve 50% letermett komposztot tartalmazó közegek
mind termésmennyiségben, mind pedig a termés minıségét illetıen felülmúlták a kontroll
közeget. A 100% letermett komposztot tartalmazó kezelés a kontrollhoz képest
termésmennyiségben nem mutatott jelentıs különbséget, azonban a minıség tekintetében a
100%-os kezelés kedvezıbb eredményeket hozott.

IRODALMI ÁTTEKINTÉS

Évente mintegy 200.000 tonna letermett csiperke komposzt keletkezik Magyarországon.

Ennek elhelyezése, utóhasznosítása komoly gondot jelent a gombatermesztık számára, s ―
jelenleg még ― nem megoldott. A letermett gombakomposzt változó összetétele és polietilén
fóliával való szennyezettsége miatt ma még környezetszennyezı anyagként tartjuk számon
(GYİRFI, 1995). Termıtalajaink szerves anyag tartalma s ezzel összefüggésben a
termékenysége az elmúlt 15 év óta folyamatosan romlik. Az egyik oldalon tehát országos
viszonylatban jelentıs szerves trágya hiány van, míg a másik oldalon a rendelkezésünkre álló
nagy tömegő letermett gombakomposztot, mint környezetszennyezı mellékterméket tartjuk
nyilván s e szerint is kezeljük (GYİRFI, 2001a).
A letermett csiperkekomposzt felhasználása (újrahasznosítása) az elmúlt két évtizedben került
elıtérbe. Hollandiában és Németországban (GÜNTHER, 1986) a letermett komposzt
elhelyezése nagy gondot jelentett és jelent napjainkban is. Indiában a letermett komposztot
néhány évig érlelik, fertıtlenítik, majd a csiperketermesztésben takaróanyagként hasznosítják
újra (BROSIUS, 1981).
Spanyolországban 1995-ben 16 komposztüzem alapította az újrafeldolgozó üzemet,
szövetkezeti formában. A komposztüzemek saját költségükön szállítják el a termesztıiktıl a

269
 The 12 th Symposium on Analytical and Environmental Problems, Szeged, 26 September 2005

letermett komposztot az üzembe. Az összes komposzt 90-95%-át dolgozzák fel. A

telephelyen lemérik a beérkezı letermett anyagot, a fóliazsákokból kiborítják és halomba
rakják, majd érlelik, s végül jó minıségő kertészeti földként hozzák forgalomba. A minél jobb
minıségő kertészeti föld elıállítása miatt az üzem különbözı egyetemekkel és
kutatóintézetekkel együttmőködik (GYİRFI, 2001b).
A komposzttal szennyezett polietilén zsákok összegyőjtése, megsemmisítése egyelıre
megoldatlan, bár kutatások folynak több országban – így hazánkban is – arra vonatkozóan,
hogy a zsákokhoz bizonyos adalékanyagot keverve, azok lebomlanak, ezáltal megszőnik
környezetszennyezı hatásuk.

ANYAG ÉS MÓDSZER

A vizsgálatunk alapanyagául szolgáló letermett csiperkegomba komposztot budatétényi

termesztıtıl hoztuk, majd a BCE Soroksári Kísérleti Üzemében tárolásra került. Ehhez egy
szabadban található, felül nyitott , alulról fóliával zárt tárolót alakítottunk ki.
A szabadban tárolt letermett anyagot növénytermesztési alapanyagként alkalmaztuk a 2005.
évben. Vizsgálatainkban szerepelt 50% síkláptızeget és 50% balti felláptızeget tartalmazó
kontroll közeg, 100% letermett komposztot tartalmazó, 50% letermett komposztot és 50%
kontroll közeget tartalmazó, valamint 25% letermett komposztot és 75% kontroll közeget
tartalmazó kezelés. Az említett keverékekbıl a növények ültetése elıtt átlagmintát vettünk, s a
fent említett irodalmi adatok alapján, illetve ezeket kiegészítve végeztettük el a beltartalmi
értékekre vonatkozó analitikai méréseket.
A 2004-es vizsgálati évben három alkalommal történt mintavétel a letermett komposztból,
ezekkel a mintákkal hajtatási kísérletet nem végeztünk. Mindhárom idıpont vizsgálati
eredményeit az 1. táblázat szemlélteti.

1. táblázat A letermett csiperkegomba komposzt vizsgálati eredményei (2004)

vizsgált elemek 100% letermett komposzt (szárazanyag %)
minta 1 minta 2 minta 3
NH4-N 0,035 0,050 0,060
∑N 2,89 2,39 2,55
K 2,21 2,02 2,46
Ca 4,84 6,21 5,38
Mg 0,74 0,66 0,65
Fe 0,17 0,15 0,06
Na 0,19 0,19 0,23
Al 0,25 0,25 0,14
Szárazanyag tartalom 67,70 64,40 69,60
Sótartalom 14,00 11,40 12,20
pH 6,57 6,53 6,27
Forrás: Gyırfi J., Maszlavér P., F.-Póczik E.(2004)

A 2005-ös vizsgálati évben két alkalommal történt mintavétel: a hajtatási kísérlet elıtt, illetve
a letermesztés után. Ez utóbbi eredmények még nem állnak rendelkezésünkre. A 100%
letermett komposztból vett mintán kívül a termesztésben alkalmazott két keverékbıl is történt
mintavétel. Ennek eredményeit a 2. táblázat szemlélteti.

270
 The 12 th Symposium on Analytical and Environmental Problems, Szeged, 26 September 2005

2. táblázat A letermett csiperkegomba táptalaj keverékek vizsgálati eredményei (2005)

100% komposzt 50% komposzt 25% komposzt
∑N (szárazanyag %) 2,07 2,21 1,71
∑P ( szárazanyag %) 0,701 0,389 0,208
∑K (szárazanyag %) 0,346 0,128 0,068
Ca (szárazanyag %) 3,75 2,08 1,92
Mg (ppm) 574,0 401,0 328,0
Fe (ppm) 397,0 440,0 439,0
Mn (ppm) 128,0 77,7 48,9
Zn (ppm) 94,7 79,5 54,1
Cu (ppm) 15,6 11,2 8,75
EC (mS/cm) 12,39 5,31 2,67
pH 7,7 7,3 7,1

A kiültetésre 2005. április 7.-én, Filclair típusú fóliasátorban került sor. A kísérletben 12 literes
vödröket alkalmaztunk, melyekbe vödrönként 10-10 liter közeget töltöttünk. 160x32 cm-es
térállásra helyeztük el ıket, azaz 1,953 db növénnyel számoltunk négyzetméterenként.
Minden vödörbe két csepegtetı testet helyeztünk. A tápoldatozást naponta 1-2-szer végeztük
a növények igénye szerint.
Vizsgálatainkban a kígyó típusú Mustang uborkafajtát (Cucumis sativus L. cv. Mustang)
alkalmaztuk, mely igen korai fajta, középhosszú terméseket hoz és megújuló képessége jónak
mondható.
Az elsı termésszedésre 2005. május 16-án, az utolsóra 2005. július 7-én került sor. A
szedéseket hetente kétszer, gazdasági érettségben végeztük.
Kezelésenként vizsgáltuk az egy négyzetméterre esı összes termést (kg), valamint az I., II.
osztályú, illetve selejt termések számát (db).

EREDMÉNYEK

Az 1. és 2. táblázatban látható eredményeket összevetve megállapítottuk, hogy a 100 %

letermett komposztot tartalmazó minták között a két vizsgálati évben különbséget
tapasztaltunk. A 2005. évben a vizsgált elemek az elızı évhez képest alacsonyabb értékeket
mutatnak. Ez az eredmény a káliumtartalom esetében a legszembetőnıbb, ugyanis rendkívül
alacsony értéket mutat.
A sótartalom, nitrogéntartalom esetében nem tapasztaltunk jelentıs különbséget, a pH viszont
jelentısen megnıtt. A letermett komposztban a sótartalom rendkívül magas, ami azt jelenti,
hogy tisztán, egyéb kertészeti földkeverékek hozzáadása nélkül a termesztés során
problémákat okozhat (gyökérperzselés, terméselrúgás, stb.).
A közölt eredmények a növények kiültetése elıtti mintavételbıl származnak, a letermesztés
utáni adatok vizsgálata még folyik. A két vizsgálati évben mért elemösszetételben
tapasztalható különbségek miatt további vizsgálatok szükségesek.
Hajtatási kísérletünk során azt tapasztaltuk, hogy a legmagasabb terméseredményt a 25%
letermett komposztot tartalmazó közeg hozta, ettıl nem sokkal marad el az 50% komposztot
tartalmazó kezelés. A kontroll közegnél mindkét kezelés nagyobb mennyiséget produkált. A
legrosszabb terméseredményt a 100% letermett komposztot tartalmazó közeg mutatta,
valószínőleg a magas EC és rossz vízmegkötı képessége miatt (1. ábra).

271
 The 12 th Symposium on Analytical and Environmental Problems, Szeged, 26 September 2005

1. ábra A kezelésenként szedett összes termés tömege (kg/m2)

9,65 9,31 10,85 11,09
12

10

kg/m2
6
4

2
0
konrtoll 100%gk 50%gk 25%gk

A 2. ábrán szintén a termésmennyiséget mutatjuk, de darabszámra vonatkoztatva. Ebben az

esetben is a 25% letermett komposztot tartalmazó közeg hozta a legjobb eredményt, s ettıl
nem sokkal marad el az 50%-ot tartalmazó kezelés. Látható viszont, hogy a 100% komposztot
tartalmazó közeg bár alacsonyabb össztömegő terméseredményt produkált, de magasabb a
leszedett termések darabszáma, mint a kontroll esetében.

2. ábra A kezelésenként szedett összes termés darabszáma (db/m2)

24,83 25,56 28,22 28,51

30
25
20
db/m2

15
10
5
0
konrtoll 100%gk 50%gk 25%gk

A 3. ábrán a leszedett termések minıségi megoszlását mutatjuk be tömegre (kg)

vonatkoztatva. Ebben az esetben is megfigyelhetı, hogy legtöbb I. osztályú és legkevesebb II.
osztályú, illetve selejt termést a 25% letermett komposztot tartalmazó kezelés hozta, bár a 25-
és 50%-os kezelések között nincs szignifikáns különbség.
Minıséget tekintve legrosszabbul a kontroll kezelés szerepelt. Ott tapasztaltuk a legtöbb II.
osztályú és selejt termést, illetve a legkevesebb I. osztályút is.

3. ábra A kezelésenként szedett összes termés minıségi megoszlása

100%

80%
selejt_kg
60%
II_kg
40%
I_kg
20%

0%
ll

gk

gk

gk
r to

0%

%
n

50

25
ko

10

272
 The 12 th Symposium on Analytical and Environmental Problems, Szeged, 26 September 2005

KÖVETKEZTETÉSEK

Eddigi eredményeink alapján a 25%, illetve 50% letermett komposztot tartalmazó közegek
mind termésmennyiségben, mind pedig a termés minıségét illetıen felülmúlták a kontroll
közeget, egymáshoz viszonyítva azonban szignifikáns különbséget nem tapasztaltunk. A
100% letermett komposztot tartalmazó kezelés a kontrollhoz képest termésmennyiségben nem
mutatott jelentıs különbséget, a II. osztályú, illetve selejt termések aránya viszont a 100%-os
kezelésben lényegesen kevesebb, mint a kontroll esetében.
Eredményeink alapján elmondható, hogy a letermett komposzt alkalmazható kertészeti
termesztésben. Kisebb mennyiségben, illetve fele-fele arányban keverve a kontroll közeghez
lényegesen jobb minıségő és mennyiségő termést kaphatunk, mint az általunk megszokott
termesztı közegben. Ha kizárólag letermett komposztban kívánunk termeszteni, akkor –
eddigi eredményeink alapján – számolnunk kell azzal, hogy a termés minısége lényegesen
jobb lesz, mint más termesztı közegekben, de alacsonyabb termésmennyiséggel kell
számolnunk.
A letermett gombakomposzt konténeres zöldségtermesztésben való felhasználhatóságának,
valamint megismeréséhez további vizsgálatok szükségesek.

IRODALOMJEGYZÉK

Brosius, C., C. (1981). Spent compost as an alternate casing material. Mushroom Science,
11(1) p. 397-403.
Günther, J. (1986). Reclamation of spent compost, Der Champignon, 294 p. 16.
Gyırfi, J. (1995). A letermett gombakomposztról. Új Kertgazdaság, 1(3) p.104-106.
Gyırfi, J. (2001a). A letermett csiperkekomposzt hasznosítása. Új Kertgazdaság, 33(4) p. 98.
Gyırfi, J. (2001b). Spanyolországi tanulmányút. Magyar Gomba, 5(17) p. 1-5
Gyırfi, J., Maszlavér, P., Fehérvári-Póczik E. (2004). A letermett csiperkekomposzt
elemösszetétele és hasznosításának lehetıségei. The 11th Symposium on Analytical and
Environmental Problems , Szeged. p. 257-261.

SUMMARY

Each year approximately 200 000 t spent compost of button mushroom is produced in
Hungary. As regards the composition values of the spent compost of button mushroom, only
two pieces of data are available from recent years: the article of Beyer (2201) and the 2004
test results of the Department of Vegetable and Mushroom Growing of the Budapest Corvinus
University. In our investigations in 2005 the spent compost was mixed with the casing
material, then a bulk sample was taken from the mixture and the analytical measurements
regarding the composition values were made to be carried out in accordance with the data
from the literature mentioned above.
The trial carried out under greenhouse conditions comprised a control medium and those
containing 100%, 50% and 25% spent compost respectively. The test plant was the snake
cucumber cultivar ‘Mustang’. For each treatment, records of total yield per square meter (kg)
and the number of class I, class II and substandard fruits (pieces) were maintained.
On the basis of the results obtained so far, the media containing respectively 25% and 50%
spent compost were superior to the control treatment in the aspects of both yield quantity and
quality. The treatment containing 100% spent compost did not reveal any significant
difference in yields as compared to the control treatment, on the other hand, considering the
quality, the 100% treatment produced more favourable results

273