Vass Gabor

Hogyan nyerjiink

~

az 5-os LOTTO-n?

Szerzfi: Vass Gabor

Tartalomjegyzek

Hogyan nverjimk az 5-05 LOTTO-n?

Koszonetek - E16szo - bevezet6

Elsa resz:

Hogyan kesziilbetett el ez a konyv ...

A szerzo reszere minden jog fenntartva. A kiadasert a szerzri feleL

Egy nagyszenl sajat elmeny meg regebbrol """,.",." .... 11 (tapasztaJat a "VILLAMOL VAsAs" cimii konyvroJ)

Az elrnenybril uj gondolat szuletik.; . 23

Az 5-os LOTTO mcgnycrcsenek alapelvei 39

© Vass Gabor, magankiadas, Budapest, 2002 2085 Pijisvorosvar, Pet6fi Sandor utcs 24.

Terjesztes: 06 (20) 9-68-28-02 06 (20) 9-367-077

Masodik resz:

A torto« nyeres elmeleti es gyakorlati technikaja

Rajzok, abrak:

Nemeth Zsolt

,

Attekintes a .Villarnolvasas" -r61 51

Az "AGY +" gyakorlati technikaja: 60

Isrnerkedes a sztereogrammokkal 61

- Felkeszules, inform~lciogyujtes 75

- FOTO-adatbevitel 83

- Feldolgozratas 97

- Elohfvas, eredmeny 102

Arculat- es fedelterv:

Vass Gabor

Nyomdai munkalatok:

TIMP Kft.

1139 Budapest,

Frangepan utea 12-14, Pelelos vezeto: Cseh Tibor

Harmadik resz:

Vegeredmeny - osszefoglalas

Szerz6i vegszo, osszegzes ""."."",, 117

3

Koszonetek

Aaa! Ez mindjart a kedvenc reszernl - Koszonorn az anyukamnaaak, koszonorn az apukamnaaak ... stb.! De felreteve a viccelodest, kijelenthetem, hogy ez a konyv az alabbi szernelyek - segft6t<'irsaim - nelkul nem johetett volna letre.

Eloszor is koszonorn Paul R. Sc11eele-nek, hogy megalkotta a VILLAMOLVASAs cirmi konyvet. Aztan meg Rossel Gerg6nek - cgykoii osztaIytarsamnak -, hogy addig nezte, amig meg nem latta az elsa sztereogrammot, mely ezutan engem is j6 iranyba mozditott tovabb ezugyben, Koszonet illeti szuleimet, es nagyszuleimet, mert bels6 fejlcdesemet mindig elosegitcttek, es sokat is tanultam toluk eleternben.

Koszonom baratairnnak, Csillanak es Andrisnak, hogy segitettek a konyvern elkesziteseben, tovabba nagy fejhajtas illeti Halasz Cabort, aki a gyors nyomdai kivitelezesben jeleskedett. Koszi Balazs a rugalmassagodat a tartalom veglegesiteseben, es neked is Zsolti a j6pofa rajzokat!

Hadd ad6zzak mely h6dolattal kuzinomnak, Vass Palnak azert, mert munkamban folyamatosan segit, es tehermentesitett az iras idoszakaban. Koszonom a "kozremukodest" Matyi Istvannak IS, az onzetlen kitartasa miatt.

Is vegul - de megis abszolut legelo! - koszonorn edes kis Chrissie-kernnek, hogy Ietevel olyan plusz energiakat szabaditott fel bennem, amelyek e konyv megfrasahoz nelkulozhetetlenek lettek volna.

5

E16sz6 - bevezet6

E16sz6 - bevezet6

Ketezerketto, tizedik h6 eleje. Szorgosan dolgozgattam a szamttogeppel az irodarnban amikoris arra lettem figyelmes, hogy a radio mar ezredszer kozli hallgat6ival: "Az 5-os LOTTO e heti fOnyeremenye: EGYMILLARD(!) forint, amelyet - sajnos - ezuttal sem sikerult senkinek elvinnie."

Egy pillanatra megalltam a munkammal. A gondolataim egy sok evvel ezelotti LOTTO-zassal kapcsolatos, katartikus elmenyern fele vettek az iranyt, Elkalandoztam. Majd egy pereeel kesobb mar rra eszmeltern, hogy azon gondolkodom mi mindent tudnek kezdeni ennyi penzzel. ..

- Istneros kerdes nemde? Talan mar a kcdves Olvas6 15 Ieltette megsbeii .

... Es a magamnak adott vtilesz ez volt:

- Telsn meg kellene ptobelnom ujraf ...

Va16ban lehetseges volna meg a sotsobis euiu megtudnunk a kihuzand6 szamjegyeket? A mostanaban igencsak aktualis temat boneolgat6 konyvern tobbek kozott erre a kerdesre adhatja meg a valaszt mindenki szamara, Ezt a mindenki altal elsajatithato uj m6dszert az agyunk rejtett

7

(tudatalatti) kepessegeinek scgitscgcvcl haszn.ilh.ujuk ki. Ehhez azonban ismernunk kell olyan technikakat, mcllyckkc! csatornat nyithatunk es kornmunikalhatunk agyunk szint c vegtelen, belso vilagaval.

kulhatnak es tovabbfejlodhetnek, ujabb gondolatokat szulve ezzel es melyebb megertest adva azoknak.

Ezt a kornmunikacios technikat - melyet ebben a konyvben ismertetni fogok - eszerint "AGY+"-nak neveztem el. Ezen technika alapjai reszben az ugynevezeu "VILLAMo LVASAs" m6dszerei, melyeket volt szerencsern fiatalabb koromban megismerni. Az alapsziszternak, es a kesobbiekben leirt "VELETLEN NINeS!" -elmelet segitsegevel, es ezek tovabbfejlesztesevel sikerult kialakttanom egy logikus m6dszert arra, hogy peldaul az 5-os LOTT6 aktualis nyerdszamait meg a sorsolast megelozoen kiderithessuk pusztan az agyunk segitsegevel. Ezt szeretnem ismertetni a kedves Olvasoval, ugyanis ugy gondolom, hogy a mai rohan6, gyors vilagban csodalatos elmenk rninel jobb kihasznalasa sokban segithet eletunkben, munkankban, kapcsolatainkban. Probalok tehat egyfajta uj ajt6t megnyitni az emberek gondolkodasaban, his zen ezen elmeletek-gyakorlatok mas, egeszen kulonbozd teruleteken is hasznosithatoak a sajat munkateruletunktol kezdve a maganeletiinkig bezarolag, nem utols6 sorban a LOTT6- zasnal.

Kedves 01vas6! Forgasd hat erne konyvet kfvancsian, erezz ra az elrnenkkel valo tudatosabb komrnunikacio Izere, es vegul nyerd meg Te is a sajat LOTTO 5-osod!

Nem titkolt vagyam, hogy olvas6imat ne egy egysl.('I(i "hasznalati leiras" forrnajaban avassarn be ezen izgal"l:" m6dszerbe, ugyhogy isrnertetese kozben folyamatosan :tt- meg atszovorn mondataimat a .felfedezeseim" sajat el menveivel, gondolkodasom alaplogikaival, melyek az olvasoban is kiala-

8

Elso resz:

Egy tiegyszetti sajat elmeny meg regebbrol. ..

Hogyan kesziilhetett el ez a konyv ...

(tapasztalat a "VILLANIOLVASAs" cimii konyvrol)

- Talan meg kellene probalnom ujral. ..

,,,,,,,,

... A bevezetesben leirt, frissnek mondhat6 esernenyek vegeredmenyet csakugyan tett kovette.

Ezen kis intermezzo elozmenyei jopar eyre nyulnak viszsza. Valamerre a rnuszaki szakkozepiskolas padokba, amiket nehany, igazan lokott baratornmal koptattunk akkoriban. Ezekben az iskolakban rengeteget sz6rakoztunk, viccelodruk, es a tananyag tartalman kfvul mindenre kivancsiak voltunk,

ami uj, erdekes, izgalmas. U gy ernlekszem, ekkor eltek izeifto a viragkorukat az ugynevezet "SZTEREOGRAMM" lapocskak is, ~z:~:o~. melyek harorndimenzios abrait komoly erofeszitesernbe kerult b6l ugyan meglatni, de amikor az egyik baratorn cgesznapos unszolasa utan sikerult, (~j dimenzi6k nyiltak meg elottern.

Ezek a kepek egy szamltogepes algoritmus alapjan keszitett, klilOnbozo 3D-s targyakat rejt6, szines abrak, amelyeket specialisan nezve feledhetetlen elmenyben lehet reszunk. Lenyege roviden, hogy a ket szerntengelyunket szinte parhuzamosba allitjuk egyrnassal (a tavolba revedunk), es aztan merolegesen magunk ele tartjuk a specialis krix-kraxnak tuna abrat, majd mikor az agyunk "feldolgozta" a vizualis informaciokat - szinte erczsu, aiwgy dolgozik - megjelenik a sze-

11

meink elctt a 2D-s kepen egy 3D-snek tun6 1;11').;)', ,\ ~Ik

bernelyul, a hatter eltavolodik, a kep t:hgya pedig oil dl~/(' leg fel meterre az orrunk el6tt. Hat nem csodalatos?

~ De az! Miutan a mellettem til6 padtarsam-baratom 2 (lI;>IS szekhintazos nezegetes utan harsanyan eljenezni kezdett (1'1. elvezettdl, gondoltam, ezek utan nekem is latnorn kell amit 6 latott. Azt hittem eloszor jonchany oras aktfv probalkozas ulan, hogy valamifele csoda torrent, a latvany gyonyonl volt. A felfedezes orommel arasztotr el: N ahat! Mi-mindenre kepes az emberi agy!

Ha nem talalkozott meg ilyen SZTEREOGRAMM-okkal a kedves Olvas6, akkor javaslom, ha osszehozza eggyel a sors, hogy ne menjen el mellette! Mar csak azert sem, mert a nezegeto-technikaja hason16 azzal, amit az "AGY + "-nal fogunk alkalmazni a LOTTOSZISZTEMA adatbevitelenel.

tatni a lat6korijmet t: tcttuiben. Viszant mindig is erdekelt a koriilottem lev6 viLig. Mar egeszesi kis karomt61 f01yamatosan iigyeltem a kotnyezetcmet; es egy-egy dologr61 pr6baItam magamban velsmiiele velemenyt, eredmenyt letrehozni. Ezek az "eredmenyek" nem dogma -szcriiek: Ez azt jelenti, hogy nem veglegesc); hanem keplekenyek. A kes6bbiekben a kiilonboz6 elmenyek, esemenyek, tebetssok vtiltoz-

tathaUak 6ket. Viszont megvannak es edott esctekben j6 egy mar elore atgandalt ve1emenyt elohuzn: sajM szellemiuik be/s6 "raktarab61". Ennek nagy elonye a gyorsasag agy adott kommutiilcicios helyzetben. Csak arra kell vigyezni, hogy tudjuk elfogadni a 111a5ik Eel igeziit is, bisz 19y fej16dik a 5ajat bels6 viJagunk is.

Tebiit ez a konyv mar csak a sziuictbeni 1apozgatasaval 15 kivivta a figyelmemet a fent emlftett termeszetem miatt.

Di6hej- Hadd terjek azonban vissza a kozepiskolai elrnenyeimhez.

VI1;:;;. Ugyanis a SZTEREOGRAMM-ok utan nemsokkal egy

OLVASAs- "j6madar" osztalytarsarn egyszercsak egy izgalmas konyvvel

r61 jelent meg az egyik szunetben, A dme sokat sejtet6:

"VI LLAM OLVASAs" volt. Hmm. Mi lehet ez? ~ tettem Eel magamnak a nagy kerdest, de a belelapozas utan mar egy b6vebb aldmmel is talalkozhattarn: VILLAMOLVASAs TELJES ELMEVEL. Azt hiszem erdekesse valt a konyv, mert utana meg aznap rohantam a konyvesbolta beszerezni.

~ Erdekesseg:

Sasem voltam egy igazan olvesos-tipus de valami megfogott ebben a kotivvbeti. Akkor meg nem sejtettem, 11081 mit tudhatok meg belGIe, hogyan fogja nagyban megvelior-

Kesdbb otthon elkezdtem attanulmanyozni a

VILLAMOLVASAs cirmi konyvet, Egyszenl, vekony, konnyen forgathat6 kis darab volt. Viszont a belso szerkezetet tekintve mas egy mindennapihoz kepest. Ez azt jelenti, hogy az olvasasat nem folyamatosan oldalankent, hanem a kulonbozoen megjelOlt reszenkent, egyfajta hierarhcikus sorrendben ajanlorta az troja. Hat erdekes, de lassuk mit iger a konyv ~ mondtam magamban.

A hatlapot olvasgatva azt allitotta, hogy a "HARMADIK EVEZRED OLVASAsI ES TANULAsI MODSZERENEK" hirmondoja. Segftsegevel ~ es az agyunkeval ~ akar masodperces gyorsasaggal is tudunk j6 megertesi szazalekkal .olvasni". Erre a feladatra egy logikus es j61 ertelmezhetd ezkoztarat vonultatott Eel, melynek lenyege egy egeszen mas sziszternaju olvasas.

12

1 'J. ,)

E m6dszer elemei a gyakorlatban a kiiYel kCi('it'k voltak:

"

" ...

1. F elkesziiles
2. Elozetes attekintes
'" '"
3. FOTOOLVASAS
4. Aktivalas
5. Scbesolvesis ". Az E.I. Dupont ccg szennYl7izszakertC[jenek egy megbe- PeJd~ a szelesre feIkesziiJeskent kb. 7 em vastag irstkoteget kellett ~ft::is eiolvasnia, ami a temaval kapcsolatos szovetsegi el6irasokat eredmetartalmazza. Odafelemenet, a 35 perces repuuiutot: villem- nyeire olvasta ezeket az tigyneveectt OSHA-dokumentumokat. A tahilkozon - helyesen - azt aJlitotta, hogy az OSHA nem

fogad el haTOm evesne] regebbi vizkezelesi adatokat. Ez

o/yan szakmai kerdes volt, ami azokban a szabalyokban b{Ut

meg~ amelyeket fl'issiben vilJamolvasott.

Hogy ezek az elemek pontosan miket is takarnak, azzal a masodik reszben foglalkozok reszletesebben. Mivel ezek a lepesek alapjaul szolgalnak az "ACY +" technikanak is, fgy egyuttveve ismertetem majd az atdolgozott "LOTTO-s" technikaval,

• Egy iigyvedne): 3 pcrcebe keriiit, hogy elolvassa a Kozlekedesi Minisztetiutn 300 oldalas jogi kezikonyvet. Azonnal sbboz a peregrsiushoz lapozott a konyvben, cunely az sdotr eset megnyetesebcz sziikseges iniormticiot tzrtslmazta. Az iigyhoz allami szakert6kt~nt kirendelt tanu - aki nem taJalta meg e paragrafust - dobbenten szetnlelte az iigyvednek ezt a mutatvanyat.

A VILLL\MOLVASAs cinnl konyv alapjan a "FOTOOLVAsAs" tudornanyos alapokon nyugszik es kiilfoldon oktatjak is azt. A szerzo rengeteg konkret peldaval is igazolta a rmi tarutasanak eredmenyeit, melyeket tanul6k, komoly uzleternberek, professzorok gyakorolnak szerte a vilagon. Ezen modszer hatekonysagara es kulonhozo alkalmazasaira szarnos peldat hoz az fr6ja (Paul R. Scheele) a konyveben, aki a VILLAMOLVASAs gyakorlati tanit6ja is.

Fantasztikusan j61 hangz6 adatok ezek, komolyan elgondolkoztam annak idejen, hne kozuluk:

• Egy egyetemista Wbbszor .Iotoolveste" a sz6.tart, mind hatasara dramai medon javult cgyetcmi szokinesteszfjenek

d / "

ere menye ....

amelyeken egy par

Alapjaban veve nem akartam megtanulni "ezerrel" olvas- 11l, de ugy dontottern, belevagok. Hajtott a kfvancsisag, vaJon

14

15

lehetseges-e, arnit a hatlapja hirdetet: masodpercenkent megerteni egy oldal tartalmat.

E1kezdtem tehat atragni magam a konyvon, amelynek egyik fontos filozofiaja az, hogy az agyunk altal nyujtott lehetosegek segirsegevel kimagas16 eredmenyt tudunk elerni az olvasas-tanulas ternakoreben.

toredeket hasznaljuk ki. Va16ban igy volna? Es vajon mit rejteget a tobbi p1usz szellerni teljesitrnenv? Erdekes ezen elgondolkozni. A VILLAMOLVASAs TELJES ELMEVEL cirmi konyv technikai segttsegevel megprobalta agyunk ezen plusz eroinek bevonasaval meggyorsftani az inforrnaciobevitelt (FOTOOLVASAS), es rnelyebbe tenni a rnegertest (ELOZETES ATTEKINTES, AKTIVALAS).

.Szzkits regi olvasasi szoksseiddel!" - ostromol a konyv, es enyhe ironiaval ramutat arra, hogy az emberek nagytohhsege meg felnott koraban is megmarad az elemi altalanos iskolaban tanult, H~gi modszernel, pedig annal mar letezik ujabb, sokszorta hatekonyabb olvasasi es tanulasi m6d. A mai inforrnacioehes vilagunkban pedig nagyon sokat szarnit az ido, melyet egy-egy modern ebb m6dszer hasznalataval nyerhetiink - masokkal vagy a munkankkal szemben.

- Velemeny:

Ezze1 kapcsolatban az a megliit isom, bogy sajnos a mal robenos-gvot», teljesftmenyorientalt vjlagban az az ellentet. alakult ki, hogy bar sziikseges Jenne olyan hatekonyabb olvasasi-tanulasi modszereset elsajatftania mindenkinek, amellyekkel igazodni tudmink a tttcgnovekedctt: korii]» metivekhe«, de va16jaball eppen a nagy "hajtas" miatt nem marad idonk az qj m6dszerekkel va16 kfserletezesre, ezok elscljatftasara. igy a mostani tsrssdelom ssjno« inkebb konzervalja; minthogysem (yftaml a regi, elevult tenulssi m6dszereinket.

Ha belegondolunk, nagyon erdekes dolog ez. Valahogy llgy nez ki letorditve, hogy vegy egy csom6 megismerni kfvant dolgot, szerezd meg a hozzajuk tartoz6 informaci6kat) az egeszet gyurd ossze es dobd be az agyadba, emesztesd meg vele, es mar csel: kerdeseset kell Ioltenned egy-egy kivtint momentummal kspcsoletbeii. Az eredmenvt az agy "TUDATALATTI" - vagy mss neveti "TUDATOSTOL ELTERO" - tetuleteinek fantasztikus tefjesftmenye tslctu: szel!fda Neked.

Szuper! A sztereogrammok latvanyanak rneses felefedezese utan en 111<11' semmin sem csodalkoztam, U gyhogy olvastam, olvastam, olvastam ...

Sokszor olvastuk, hallottuk mar a tudomanyos megnyilatkozasokbol, hogy agyunknak hatalmas kapacitasanak csak

Az igazsaghoz hozzatartozik, hogy a kfvancsisagom miatt par oldal utan mar nem tartottam be az Iroja altai .elofrt" hierarchiat. Talan ennek is - es a szokasos idohianyaimnak is - koszonheto, hogy kisse ossze-vissza sikerult olvasgatnom

a konyvet. Ennek ellenere egy jopar edekes, magam szamara R6viden uj felfedezesre jutottam: Ilyen volt peldaul a FOTOOLVASAs- ~~a~:~l hoz szukseges melyebb "ellazult eber" allapot elerese, amit P tulajdonkeppen "ALFA allapot'l-nak hivunk.

16

17

Ez az agyunknak egy olyan rezgesszamu allapota (8-12 Hz), amely a legoptimalisabb a FOTOOLVASAs-hoz. Ezen agyallapotnak az eleresehez szukseges tudnival6kat reszletesen a konyv rnasodik reszeben from le.

Mindenesetre szamornra oriasi elmeny volt eloszor megtapasztalni ezt az ugysz61van nagyon kellemes tudatallapotot (ALFA allapot), melynek kiprobalasa utan az ember allitom, hogy mashogy latja a vilagot. Ugy tudnam jellemezni, hogy ez egyfajta eber alvas. Megtanulasa nem 5 perces feladat, de nem is hetek kerdese, Biztosan alkati kerdes is, de nekem sikerult kb. egy het alatt elsajatftanorn a kbnyvben szerep16 "egy kepze1etbe1i targyra koncentrilos" m6dszerrel.

FANTASZTIKUSf S6t olyannyira az volt, 110gy nem is akartam meg egy darabig "kUonni" ebb61 az allapotb61. Teljesen azt ereztetn, bogy ez sokka1 tokeletesebb pibenes meg az a1vasna1 IS.

-~d~~ &~

Az ALFA allapotbam tuiajonkeppen aktivaljuk agyunk ~~~~tr61

jobb feltekejet, me1y i1yenkor keszes: a11 az uigerek beio- PP

gadasara. Ez a pozftfv gondolkodasunkat segiti ei6, valamint megnyitjz az utat a l10sszutavu iuemoriin): meiysegei [eIe, melynek adatbazisat igy kihaszna1hayuk.

Amikor probaIgattam, el6szor mindfg zavart valami: az ii16helyzetem, az izmaim, az ablakomon athallatsz6 mediucsicserges, viszkettem sib. Aztan egyszercsak mindez szinte eszrevetlenii1 tnegsziint. Arra lettem figye1mes, l10gy merbetcticnu! j61 erzem magam, semmi sem zavar, nem akarok vsksrozni, es a kismadar hangja is kellemes lett. Kicsit inegkesvc kapcsoltam, hogy kb. 1 betes proba1kozasom - az ALFA allapot elsajatftasaval - celjahoz ert.

Velemenyem szerint ezen kiilonos m6dszert 50k mas dologra is hasznalhaUuk, pe1daul a mar jelzett kiva16 nyugtato hatasa miatt pihenesr« is. Biztosan erzett mar olyat a kedves 01vaso, hogy egy edott he1yen, adott id6ben - peJdaul ottbon egy kellemes hetvegi pihen6napon az agyon elnyujtozva, ellezuive - egy ideig rncgtelzlt« a "tOke1etes hertaoniit", Jo1 etezte magat, pihent es kipihent. Nem zlszik, de megis 1e1kileg es fizikaIisan is tOlt6dik ekkor az ember. Haj1amos, hogy gondolkozzon, toprengjen 1S i1yenkor. Sokszor ez nagyon sokat jelenthet egy ujabb nehh bet kezdete elott a teljesft6kepessegiink szcmpontjibo).

Ugy kepzeljiik el, hogy Ebben az allapotban a Jegzesiink, izmaink, verkeringesunk ugy tesz, mint mikor alszunk, megis figyeimiink pengeelcs. Tokeletesen kapcso1atban van tesWnkkel es a kornyezette] is. Legzesiink lassu, muitbs alud- 11an1<. Sziiite erczzuk a veriuik. aramlasat az ereinkben. Nagyon kellemes allapot ez.

Tulejdoukeppen a Ietit leirt allapotot erheUiik el BARMII<.OR az ALFA-szisztema scgitsegevel. Teh.i: 11a kuneriiltek, Eiradtak vagyunk, probaljuk meg a kes6bb pontosan leiit tcchnikiit megtanu1ni es alakalmazni sZiikseg cseten.

18

19

Meggy6z6desem, llOgy az . \ I.I"A ,ilJapotban kef}( -sck. vegyun): magunkat gy6gyftani, Bijdalmainkat oldani i-, de ehhez tiuit egy ilyen i1'any6 siekkonyvet javaslok.

Az "AGY+" technikanak es a LOTTO··z6s inodszcrnck nagyon fontos resze az ALFA allapot elsajatitasa, ]11\/('11 ennek segitsegevel tudjuk agyunk rnellyebb, villamgvos.m mukodo teruleteire eljuttatni a szukseges j nformaciokat.

- Erdckcsseg:

Ugy gondolom, bogy e konyvbcn ismcrtetctt. elsosorben VlzuALIS bcviteli forma mellett letezhetnek miisok. is. Peldeul hangokkal, szagokkal is bevihetnenk hasonl6 uiiotmaci6kat, k6dokat agyunkba, sot va16szfml1eg tessziik is ezt folyamatosan eletiuik. soren. ValalJOgy megis az cmberek tobbsege inlcibb vizuslis. Sokkal kimtiyebbet: kiilonboztetiink meg ket geometriei format vagy [obb szfnt a szemiinkkel, sokkal hamarabb tudunk elemezni egy elenk tando kepct, minthogy potitcsnn hallanank egy felcsendnJo zcneszem minden apr6 reszletet vagy kapasb6J tudnen]: lebonteni egy illatminta szsgosszetevoit. F6Jeg ha azt vesszuk, hogy a totoolvssessel az ember szemsr» egyerteltrni k6d alapjan betiiket es sZizrnjegyeket juttatunk a "agy-szamftogepiinkbe".

ismerkedes A VILLAMOLVASAs cirml konyvben a .vizualis ad.ubeJL~~~: vitelre"- vagyis a~ adott / olvasnivalo mctitsus It'h~lJySAL kepezesere - a FOTOOLVASAS-t hasznalta a tanar ur, Ezt tehat ALFA allapotban kell vegeZIlUnk, bogy a tudatostol elterf teruletekre jusson a .Jefenykepezett" anyag.

Ezt a gyakorlatban roviden ugy tehetjuk meg - irta a konyv -, hogy ALFA allapotba kerules utan magunk ele tartva a konyvet egy "FOT()FOKUSZ" -nak hivott allapotban - ami meglatasorn szerint tulajdonkeppen hasonlo a sztereogammok nezestechnikajaval -, lagy nezessel vegigpaszt~'izzuk az olvasnivalot.

- Fontos!

/.~ /

FOTOOL V ASAS - "FOTO-adatbeviter'

Figyelemremelt6! - gondoltam magamban akkoriban.

Probalgattam, es a sztereogrammos .Jatni-tudasom" miatt egcsz konnyen ment a dolog.

Hamarosan jott is az elsa uj otletern:

- Vajon ezzel a technikaval bevihetunk-e inforrnaciokar agyunkba, mas, nem mondatokkal irott, nem benikbol {dI6, esetleg nem is sik papfron lev6 tagyak tulajdonsagairol IS;'

Nem nehez valaszolni erre a kedesre:

A FOTOOLVASA5T a kes6bbi unro-« aternelt technikanal "FOTO-adatbevitelnek" hivom majd, mert ennel mar nemcsak "egyszenJ" szovegeket, hanem esetleg LO'ITOszelvetiyeket, sajat irasunkat, vagy bsrmi egyeb teuuihoz kspcsolodot is le fogunk menuilissn Iotoztutni az agyunkkal.

- Hat persze! Miert ne? Sot meg tovabb is lephenruk.;

"Ismetles a tudss szii16anyja," - Ezt az elmeletet koveti Fontos

mindket konyv. Tulajdonkeppen az osszes lepesnel az • /

/ .. / // / / / / lsmetles!

(FELKESZULES, ELOZETES ATTEKINTES, FOTOOLVASAS,

AKTIVALAs, SEBESOLVASAS) jo, ha nem egyszer erdltetve,

20

21

mindent pontosan megerteni akarva, hanem ink» I Ii I I obbszor, konnyedebben halad at az ember az informaciolr.rhuazokon,

N em is lehetne jobb peldat talalni erre, 1IIIIII amelyet a konyv ismertetett: "Gondoljunk esak bele, hogy .I /cncszek is mennyit gyakorolnak mie16tt a kesz - ti:ikelet('.~('11 clsajatitott - darabjukkal a kozonseg ele allnak. A kapkod.i-, c!s6re mindent megcrteni-vagy a jo olvasast akadalyozharja is.

Alapvet6en az eletiitik minden teriilcten j6 hit .nem er61kodiink". Ez az inte1em mosolyogtat6an hathat els(i /Ia/lasra> de az az igazsag~ lJOgy neha nagyon is komolvn /I kc 11 venni. Peldaul a munkubeiyer: egy Iotitos hatarid6s 11111l1ka miatt az ember kepes szinte teijesen .kicstnelni" mag:it (p/. nemelves, kapkodas, szemelyisegellenrs megetertss) holott ha energiiit okosabban koncentralja, sokkal jobb eredtnenvt erbe: el az atgondolatlan kapkodasnal. Ezert nagyon Iontos, hogy tudjunk mexlegelni es neh« inksbb csak teliiletesebben fogJalkozzunk az adott fe1adattal, nehogy ezzel tonkretegyiik sajat bels6 harm6niankat, mert azzal senkinek sem lesz jobb.

[nkabb Iussunk: neki tobbszot Ieliiletesebben, barmilyen nagy a kesztetes is arra, lwgy mindig egyb61 t6keletesen tudjunk mindent.

Az elmenyb61 zij gondolat sziiletik ...

Egesz eleternben intuitjvan eltem, Ezalatt azt ertern, hogy testi es lelki mozgasterern egesz teruleten szarnos alkalommal egyfajta "e16re rnegerzest" ereztern mar gyerekkorom ota,

Ezek a megerzesek jelen vannak mar az apro dolgokban is, de hatasuk eler akar az eletutamig, begyiinlzik a maganeleternbe, atfonja a mindennapjaimat, programozza a napjaimat. Igen, kedves Olvaso, programozza! Merthogy hagyom! Mindig is ereztern val ami furesa szalat, ami a velem kapesolatos tortenesek alapjan e16re visz. Egy alap "sarga utat" mutatva ezzel nekem a j6 iranyba, eletern soran. Ezen konyv - amit a kedves Olvas6 most a kezeben tart - is fgy keszulhetett el. Egyszeriien ereztern, hogy most itt van az ideje, hogy kiadjak magambol egy olyan konyvet, amelynek ternai manapsag nagyon aktualis teruleteket erintenek, es gondolatai talan sok embert a "tovabbgondolkodasra" kesztetnek annak erdekeben, hogy eletuket jobba, szinesebbe tegyek.

Konyvem kovetkezo Iejezeteben tovabb vrszern az akkori tapasztalataim papirra veteset, es vazolorn az ezzel kapcsolatosan kialakult uj gondolataimat, melyek felismeresekke alakulva egy pontba, a LOTTO jatekban valo eredrneny "kiszamiUisara" koncentralodtak.

Az intuitiv rnegerzeseim szamtalan helyzetben j61 vizs- Az _ ,

gaztak. Segitsegukkel pozitiv iranyba tudtam terelgetni a dol- I~lTUICIO.

TO

gokat. S6t, rengetegszer volt olyan is, hogy valarniert -

mondjuk egy er6ssebb ra(m)hatas miatt - nem hallgattam rajuk, es utana jott is a baj. Ilyen esetekben szinte erzern, hogy egy nagyon halvany "bels6 hang" e16re figyelmeztet a veszelyre. Ezekben az .clbaltazott" helyzetekben nagyon indu-

22

23

_, _, _,

EZ AZ ERZES, ES MINDEZ

_, N

A VELETLEN MUVE LENNE?

veletlenul felrohant a jardara, veletlenul atgazolva a husz, teljesen veletlenul ott kozlekedo gyalogoson" - hallhatjuk a radioban.

Ez a terulet tehat legyen a kozlekedes, az utcai forga- 10m. Biztosan ugy gondoljuk, hogy az eldbb emlitett baleset csak a veletlen rmive volt? Vizsgaljuk meg ezt a kerdest kicsit pontosabban es ra fogunk jonni, hogy sokkal tobb logika van kialakulasaban, mint azt hinnenk, sot megelozheto is lett volna. Nem egyszenlen a veletlen rmive: peldaul az auto megcsllsZ,is(l.t sokszor utolagosan is egyertelmiien bizonyfthato tenyek igazolhatjak. Kescbb kiderulhet, hogy rossz futormibeallitas, rossz levegonyomas a gumikban, az eloregcdett korrnanykonstrukcio, melyet tulajdonosa nem vitt el eloz6 heten - meg id6ben - szervizbe, de az is lehet, hogy a hosszanti utegyenetlenseg okozta a baleset kezdeti fazisat. Kesobb, ahogy az auto megcsuszott, a padka valtoztatta meg az auto iranyat, dobta meg azt, mely innent61 kezdve teljesen iranvfthatatlanna valt es vezetoje keptelen volt elkerulni, hogy a jardan kozlekedd gyalogosokat elerje. A gyalogosok nern .veletlenul" voltak eppcn azon a napon, abban a pillanatban az adott jardaszakaszon. XY munkaba ment, mert minden nap ezt teszi, ZX iskolaba rohant, mert eppen kesesben volt a reggeli keszulodes miatt, az id6sebb hblgy, ZY pedig a buszmegallo hatuljaban allt, mert nem szereti az elol levo tbmeget. Ebb61 a gyors levezetesbol lathatjuk, hogy mindennek oka volt.

latos tudtam lenni, hiszen nem hallgattam a jo kis sajat "belsa megerzesemre", arnely annyiszor segitett mar nekem.

- Erdekesscg!

Az .intuicio" SZ6T61 az Idegen szavak es kif~jezesek szottir« a kovetkez6ket hozza: ,,1. Osztonos megerzts, Ielismeres 2. Kcpcsscg az igazsag elozetes, kozvetlen, elmenyszerii ielismcreserc, amely a felhalmozott tapasztalatokon, koriLbban szerzett ismereteken elepui."

Ezek alapjan mi teh;it az intufci6? - tehetnen): tel a kerdee: Egyszciticu az osztonos (veletlenszeni) megerzes, vag)' pedig teiiylegesen, eddigi tapasztalataink alapjan alkotott recionelis "kep" az adott dologrol?

Va16szin(ileg az ut6bbi. Vag)' tultu: iuindketui osszekepcsolv«. Ezt a kovetkezo sorokban pr6balom meg lcvezctni,

Sokat gondolkoztam mar azon, hogy ezt miert erzern igy? Ez egyfajta sorsszeniscg? Vagy lehet, hogy az ember neha kepes ra, hogy "megjosolja" mi fog vele tortenni?

- Tegyllk fel tehat a kerdest:

A megvalaszolashoz valasszunk ki egy olyan teruletet, amelyben hosszu id6 ota torekszik az ember a veletlenek elkerulesere, megis oly sokszor bagatellizaljuk .bal't-escteit:

" ... XY markaju auto veletlenul megcsuszot az uttesten es

Az esethez erkezd rendorsegi helyszmelok ezen okokat ugyan nem Iatjak, de a baleset bizonyithato okait ki is tudjak deriteni a megmaradt nyomok alapjan. Ezek alapjan mar ki-

24

25

csit elgondolkozhatunk azon, hogy talan veletlenek nmcsenek IS.

Lathatjuk, hogy a dolgok, esernenyek osszefuggenek egymassal es utana egy adott pontban - a balesetben - osszpontosultak. Valamilyen szinten megel6zhet6 lett volna ez a baleset, hiszen ha tudjuk a resztvevoinek tulajdonsagait - ebb61 kifolyolag viselkedeset erre az adott pil1anatra kivetitve -, akkor akar elore is kiszarnithattuk volna, hogy mi fog tortenni. Arniert ezt nem tettuk meg, pusztan csak az, hogy senki se volt kfvancsi erre a helyzetre ebben az iel6ben, tehat peldaul az auto tulajdonosat nem erdekelte elore - bar lehet, hogy tudta is, hogy futomuvenek nem jo a beallitasa -, hogy a forgalomban milyen konfliktusokat okozhat majel. S6t, tovabb megyek, az autogyarakat a gyartasnal nem foglalkoztatta ez a kiragadott pillanat, amelyben egy akkor frissen legyartott auto - a most mar eloregedett futormive miatt - balesetet okozhatott tiz evvel kesobb. Erre azt mondhatjuk, hogy 6k akkor ezt nem tudhattak. Es igazunk is van.

Hogy miert? Azert, mert tiz evvel ezel6tt egy autogyarnak keptelenseg lett volna olyan szamitasokat vegeznie bizonyos tulajdonsagok ismerete nelkiil, mint peldaul az, hogy KZ (a kocsi vezet6je) nern viszi el szervizbe id6ben az autojat, de ha meg tudta volna is, nem rendelekezett volna olyan "szamftogeppel", ami kiszamolhatta volna, hogy az adott id6pillanatban milyen balesetet fog okozni.

Az autogyarak feladata es munkaja az, hogy fokozatosan, egyre jobban megismerjek vasarloik tulajdonsagait, szokasait es ehhez igazitsak repertoarjukat mind biztonsagban, mind kenyelemben a kesobbi balesetek elkerulese erdekeben. Ez is

egyfajta eldrelatast tukroz a .veletlenek elkerulesere".

Lehetseges tehat, hogy a jovoben az eloreszamftasi technologiak (fejlett szamitogepek) es a vasarlok mine! jobb ismerete kozel nullaval egyenlove teszi majd a balesetek szamat. N apjainkban is lathatjuk, hogy e fele haladunk.

A jav6 torteneseit tiz evre visszarnen61eg nehez - sokszor lehetetlennek tLln6 feladat - kiszamolni, Viszont ragadjunk ki egy el6z6 pillanatot es nezzuk meg, hogy mennyivel egvszenibb elolgunk lett volna, ha modjuk a baleset e16tti nap estejen probalunk meg el6re okoskodni:

Az aut6 tulajdonosarol tudjuk, hogy nem vitte el autojat id6ben szervizbe. Ebb61 tudjuk, hogy futormive rossz volt az adott pillanatban. (Ezt meg lehetne tovabb boncolgatni a jobb vegeredmeny erdekeben pl. hogy pontosan a leng6kar melyik gumi-silentje, hogyan volt kiszakadva ebb61 kavetkez61eg hogyan viselkeclik pontosan az auto ha az egy kisebb uthiba hatasara teljesen elenged stb., am ez mar egy szakember felaclata lenne.)

XY a balesetet megel6z6 nap estejen teljesen a megszokottnak mondhat6an viselhedett. Tevet nezett 8-ig - mert tudhatjuk, hogy koran ke16 tipus -, majd szepen lefekudt aludni. Eddig a pillanatig semmi olyan plusz eserneny nern tortent veIe, ami a kovetkezo nap reggeli (balesetes) munkaba meneset befolyasolta volna. A cegenel minden nap 8-kor kezd, amit renelszerint be is tart. U gyhogy - ezek rniatt - szinte lOO%-an tudhattuk, hogy 6 ott fog elsetalni 7:55-kor. A "szinte lOO%-an" megallapftas is teljesen kizarhato, ha meg tobb befolyasolo tenyezdt ismerunk

26

27

az adott pillanatra (e16z6 estere) kivetirve. De ennel a szerep·· lonknel tegyuk fel nines mas.

Viszont ZX - kislany -- e16z6 este sokat tanult abban a kiragadott pillanatban. Akkor is pont a hazijat csinalta. Altalaban nem kellett igy tulzasba vinnie, de mivel tudtatudjuk -, hogy fontos dolgozata lesz masnap biologiabol, igy kiesit rakapcsolt. Megallapithatjuk, hogy faradt es kimerult volt mar akkor is. Ez a kislany altalaban pontos volt ugyan, de lehetett rola tudni, ha nem alszik rendesen, akkor elalszik es elkesik az iskolabol. Kesesei nem szamottcvoek, csak par pereesek, mert az agyb61 valo kimaszassal vannak gondjai. Ilyenkor tobb idore van szuksege, hogy kikcemeregjen, de utana minden a megszokott tempoban folytat6dik nala. Sietni nem szokott, tehat egy picit kesik, vagyis le fogja kesni a menetrencl szerinti buszat, aminek kovetkezteben - kiszamithato! - 15 pereel kesobb jutott az adott jardaszakaszra, ahol az auto a balesetet okozta.

A kislany, ZX alaptulajdonagai es az ot ero kornyezet tulajdonsagai lathatjuk, bonyolultabbak ebben az esetben. Azonban az egyeb·- nem befolyasolo - tenyezoket is valamennyire isrnernunk kell a mind pontosabb eredmeny erdekeben, ahhoz, hogy ki tudjuk ezeket zarni, ne vegyuk figyelembe foloslegesen 6ket. Ilyenek tenyezok lehetnek pl. a kislany anvukaja, aki mar a felkelese elott elment dolgozni, vagy a kutyajuk a kertben, aki meg szunyokalt az indulas pillanataban, igy nem kapott (kb. 2 percet igenyJ6) simogatast gazd~jat61, aki igy legalabb a kovetkezo buszt elerte.

Ezen tenyezok hatnak tehat szerepkinkre, dehogy ezt mi egy e16zetes szamitashoz tudjuk is, ahhoz tundunk kell ezen resztvevok viselkedeset is. fgy a peldank tovabb bonyo16dik

a "nem befolyasolo" elernek (anyuka, kutyus) tulajdonsagainak isrneretehez,

Ebb61 a bar nagyon leegyszerlisftett, megis bonyolult peldabol latszik, hogy a ji)v6 tehat nem mas, mint ternerdek dolog egymasra hatasa a kesobbiek soran. A .riern befolyasolo" elemek is tovabb boncolgathatoak annak iranyaban, hogy mien lettek .nem befolyasolo" elemek.

Ezt a rengeteg inforrnaciot latszolag lehetelen felclolgozni, en megis azt vallom, bogy elrnenk kepes ra. Ami szinten nem csekely feladat meg ebben az esetben, az az INFORMAcIOSZERZES. Hiszen a rengeteg resztvevonek tudnunk kell begvujteni sokfele vislkedeset, tulajdonsagat. Ez is keptelensegnek ninhet a hetkoznapi ember szarnara. Az INFORMAcroSZERZES-sel kapcsolatban _. a mar korabban Irtakhoz visszakanyarodva - az a meglatasorn, hogy nem kell "mindent" pontosan tudnunk a j6 eredmenyhez, mert egyes hianyzo tulajdonsagok kideritese lehetseges mas, mar bevitt dolgokb61, osszefuggesekbol, tapasztalatokbol is.

Nekiuik csak sunyi a feJadatunk, bogy a lehet6 legtobb, szemunkt» eIerhet6 iniortneciot magunkeva tcgyiik, az agyunk az esetleges hianyz6kat kip6tolja.

-- Fontos! Nem

Az e16bbi peldab61 azt is kikovetkeztethetjiik, hogy mindegy

zz

eredmeuycssegiuik. szempontjebol nem mindegy az id6tenyezo id6tenyez6!

semI Ha kozelebb vagyunk id6ben a "szamoltatni" kivant eredmetiyhez, akkor lenyegesen kevesebb osszeruggest kell agyunknak feldogoznia, mert az ida mulasaval egyre tobb ke1etkezik azokb61.

28

29

A masik megkozelitest ,,vELETLEN NINes" filozofiara a televlziozasban, mozikban, kepeken, plakatokon Iathato "HAROMDIMENZIOS" (a kesobbiekben csak 30-s) kepek, rnozgokepek keszitesi elmeletebol vezetem le:

A BD-s Szinten mar egesz fiatalkorom ota erdeklodest mutatok

grafi:sar~; a szamttogepes 3D-s grafikai megjelenites irant. Olyannyira, animator hogy eletern egy eleg hosszu szakaszaban kornolyan foglalkoz-

szaklllar61 tam ezzel a terulettel, szamitogepes animatorkent. A 3D-s grafikai megjeleniiest elsosotber: Iilmekbcn, reklamf11mekben, a nyomtatott mediabi:U1 a val6sagt6I eltero Iatvanyok bemutauisara, vagy az elkepzeJheto, de velsmiett a vaI6sagban kivitelezhetetlen kepek, mozgesok. lIlegjelenftesere hasznaijuk.

A szernleletunkhoz, am ely a LOTTO nyeroszamainak elozetes megismereset igeri, mi most az utobbi teruletet vesszuk nagyit6 ala, tehat azt, amelyik a valosagot probalja a matematikai rendszer segitsegevel elethiien visszaadni szamunkra, Ez azert nagyon jo pelda, mert manapsag a szarnitogepek szamolasi sebessege mar kepes a tokeletes kepi megjelenitesre a mozivaszon vagy a televizio felbontasanak tavlataban. Lehetosegunk van arra, hogy ezek kapacitasanak igenybevetelevel modellezzunk kulonbozo, eletben megtalalhato targyakat, azokat felruhazzuk tetszes szerinti tulajdonsagokkal - ebben az esetben a valosaghtien -, ezeket megjelenitsuk, tobb aspekrusbol megmutassuk, reszletezzuk, elemezzuk.

Peldakent felhoznam a ncmregibcn mozivasznon bernutatott Jurassic Park ctrnti filmet, amely mint tudjuk az oskori "dinoszauruszos" korszakot igyekszik - igen igenyes, professzionalis rnodon - bemutatni nekimk, a nezok szamara.

A latvany lenYl1g6zo! Az elobb emlftett 3D-s anirnacios

technika segitsegevel szinte millimeteres reszletessegig megismerkedhetunk ezen, reg kihalt allatvilag milyensegevel, Azon tulmenoen, hogy kompletten megalkottak az egyes fajokat - ezen azt ertern, hogy nem csak egy elettelen vazat keszitettek, hanem az allatok mozgasat, hangjat, viselkedeset is megmutattak -, raadasul tudornanyos alapokra helyezett, a mult ernlekeit, bizonyftekait felhasznalo tokeletes Iatvanyban reszesnettek minket. (Egyebkent a iilmet a mi szcmpoiitunkb6I is ajanlom tnindenkinek.}

Tehat itt is lathatjuk, hogy az alapvetoen meg sohasem latott, evezredekkel ezelott kipusztult oslenyeket a megmaradt Ieletek alapjan, tulajdonsagaikra kovetkeztetve alkottak meg a film keszitoi.

30

31

Tulajdonkt'~ppen ;IZ tortenik. ilyenkor, hogy az a5ata50k aLkalmaval szerzeti iniormticiok birtokeben (pl. csontviirek; iiriilek, kornyezet! tenyez6k stb.) a megsllspitott llllcijdonsagokat betaplaljak a szamft6gepbe, es ezek alapjall kikalkulaitagak a vegeredmeoyt, azaz az ei61eny komplett, vaio5aghu kepmasat, mozgastit, viselkedeset (pI. az allat testielepitese, borteluletenek: szine es mintazata stb.).

Az animaci65 elzptecimikiibtui epitenek: egy v/tzat, amit k<'356bb feJruilclznak a hilOnboz6 tulajdonsagokkal. Az edou test (vaz) alapvet6en aprocska harom5zogekb61 (poligonokb61) epiii rei es ezt szinczik. be, etuiek adnak feJiiletmintat (pl. erdesseget vagy puhesiigot, 11a kell) es mas egyeb tulujdotisagokat (pi. fenyatereszto kepesseg stb.). igy kapjuk meg a "U'irgyunkat", az objektul11ot, sdott esctben egy dinoszauruszt. Amikor eJkesziilt a tzrgyun); akkoT mar 11e111 ke11 msst tenniink, mint behelveznunk a kiviint kornyezetbe.

A ];itas tulajdol1keppen a fen;v jatekt:J szemiinkkei. A len)' hatcisara. kiilonbozo ingere): indulnak a szemiinkon kcresztiil al agy fde, amely ezeket villiunscbcsen feidolgozza es osszeaLIftja sztununkr« a kepe:

Az suiuuicios technika nem mas, mint a feny utjanak kiszamftasa, ami valljllk be, 11e111 kis Iclnde), hiszen tulajdotikeppen - es ezert hoztsm fel ezt a temat mzsodik. peldfinek - a l'a/osag igen preciz niodellczese. A feny utjat a matematikai mtiveletek tomkelegevel a mai szamitogepek nuir pillanatok alalt ki wdjak szsmitsni.

egy brirdarabkajat. Meg bonyolultabbnak ninhet a feladat amikor kulonbozo fenytoreseket, fenyateresztokepessegeket (atJatszo targyaknal) vagy fenyvisszaverodeseket, tukrozcdeseket (pl. a femes targyak e5eteben) szamoltatunk ki (lascl a Terminator cimti Iilmben), de a mai technikaval mar lehetseges ez.

6sszegzes

Belegondolni is sok, hogy mennyi rmiveletet kell ilyenkor elvegeznie a szamttogepnek ahhoz, hogy megkapju k egy dinoszaurusz csak egy apro reszletet, mondjuk a combj.inuk

Osszegzeskent azt a kovetkeztetest levonhatjuk ebbol a ket megkozelftesbol, hogy ha kepesek vagyunk azt kiszamolru, hogy egy kornyezetben az altalunk valasztott pontnak milyen lesz peldaul a szine, azokbol az inforrnaciokbol es cgymasra hatasukbol ami a ferry terjedese ll1jan keletkezik, akkor feltehetjuk magunknak a kerdest, hogy lehet, hogy kepesek vagyunk az egymasrahatasok alapjan akar a jovobeIi dolgokat is el6re kiszamolni. U gy uinik igen.

Pusztan ismerni kell a kiszamitando dolog es az 6t korulvevo kornyezete tulajdonsagait, majd ezek kolcsonhatasat a matematikai rendszer es a szamitogep segitsegevel kiszamoljuk.

Terjunk vissza a regi torteneternre, a VILLAMOLVASAs cinni konyv altal kialakitott elmenyvilaghoz es az eletern soran kialakult, e16bb emlitett "VELETLEN NINeS" elrnelethez!

A konyv olvasasa kozben egyre jobban elkalandoztak a gondolataim es azon kaptarn magam, hogy mar nem is a konyv f6 temajat kivanom megerteni (hogy hogyan olvassunk el masodperces sebesseggel oldalakat), hanem inkabb egy uj

32

33

kihivas fele Yettem az iranyt. Azon ninddtem, hogy ezen fantasztikus m6dszerek megisrneresevel milyen uj teruleteken tudom kihasznalni az elmernet es szerzett tudasornat.

elemezni az ott lathato targyakat, jeleneseket, nagy reszletesseggel is akar, Plane erdekes a mennyiseg fogalma ebben az esetben, ha tudjuk, hogy a szemunk felbont6 kepessege igen nagy es ezen belul agyunk akar egy pillanat alatt ertelmezni tudja az eleje tarulo vilagot.

Es akkor jott a nagy otlet: ha ezen m6dszerek eredmenyesseget elfogadom es ezeket az alapelveket kovetern, akkor elmeletileg a LOTT6 es egyeb szerencsejatekok teriileten is kepes vagyok masok szamara nem vart eredmenyt elerni.

Tehat elkezdtem gondolkozni azon, mi Jenne, ha megprobalnam az 5-05 LOTTO at huzando szarnjegyet elore megtudni az elmeletern igazolasa erdekeben.

Sosem voltam igazan egy LOTTO-z6s tipus. Ezen szerencsejatekkal maximum szuleirn altal - akik rendszeresen, elore kitalalt szarnokkal, kulonbozo szuletesi es egyeb unnepi datumokkal jatszottak - talalkoztam addig. Hogy rnegis pont ezt a teruletet valasztotram, annak tan az az oka a nagy nyererneny mellett, hogy mindenki szinte elkepzelhetetlennek tartja, hogy a 90 szarn kozul otot eltalaljon egy adott huzas soran. Ennek a valoszimisege a szamok tukreben valoban eleg csekely, ugyanis kozel negyvennegymilliardtl) lehetosege van a vegeredmenynek.

Visszakanyarodhatunk a kozlekedesre IS, megpedig azert, mert ez egy olyan rendszer, amelyben az ember sokkal nagyobb sebesseggel halad, mint amire alapvetoen "terveztek", vagy mondhatnank ugy is, hogy amire fizikalisan lchetosegei vannak. Az ember 5 km/h sebessegu temp6ban gyalogol es kb. 12 krn/h sebesseggel tud futni, amihez alapvetcen meg IS vannak a fizikai kepessegei,

Autoba ulve viszont ennek a sokszorosaval "h<ut" es ezzel aranyosan a vezetes kozbeni inforrnaciofeldolgozas is sok-

Lchctctlcnne]: tiini]: a nagy veriicosziu» miatt?

Igen, val6ban. Viszont gondoljunk bele, hogy az agyunk mennyi informaciot dolgoz fel egy szernhunyas alatt, akar vizualisan, akar egyeb teren. Peldaul ha belepunk egy szobaba, a pillanat toredeke alatt kepesek vagyunk nezni, latni es

34

35

szorosara kell, hogy nOlJon agyunkban. Gondoljunk bele, hogy amikor 50 km/h-s sebesseggel, ami a fut6temp6nknak kb. a 4-szerese, egy adott id6pillanatban mennyi informaciot kell feldolgoznia az agynak a balesetmentes kozlekedes erdekeben. N ezzunk utana egy kisse ennek!

Az aut6snak ilyenkor figyelnie kell elsosorban az utat maga elott, egyfajta "lagyabb", nem csak egy pontra koncentrale nezesmoddal, ugyanis ezzel a technikaval jobban bevonhatjuk a periferias Iatomezonket is, ami erzekenyebb a kornyezeti mozgasok eszlelesere. Ezen kivul folyamatosan kovetnie kell a kozlekedesi helyzetet (jelzotablakat, -larnpakat, kozlekedesi partnereket, gyalogosokat stb.), aut6ja allapotat, reakci6it, visclkedesct, magat a kormanyzast, az uton fellelherd hibakat, egyenetlensegeket, akadalyokat. Az aut6 belsejeben zajl6 esernenyeket, peldaul bcszelgetest az utassal, radiohallgatast, valamint az egyeb kornyezeti tenyez/iket (pl. idojaras). Mindezt egyfolytaban, a masodperc tortresze alan, annak erdekeben, hogy biztonsagosan haladhasson.

A kovetkezo fejezetben elerkezunk vegre - az eddigi elvek es gondolatok integralasaval - az 5-os LOTTO .. n val6 nyeresi lehetoseg elvenek ismerteresehez, majd a masodik reszben lelrtak segitsegevel az olvaso elsajatithatja a nyeremenyhez szukseges m6dszereket.

Lathatjuk tehat, hogy agyunk kepes ilyen fantasztikusan sok rmivelet elvegzesere folyamatosan, es ezt mi evidensnek tartjuk, nem tulajdonitunk neki kulonosebben nagy jelentoseget.

Ha ezeket a szamftasokat lebontjuk es atfordftjuk a matematika nyelvere, akkor ezzel mar be is bizonyftottuk, hogy agyunk nemcsak hogy kepes annyi tutiveletet elvegczni, ami az 5-os LOTTO variaci6inak sziime, hanem a miisodperc toredeke alatt a mindennapi eletbeu btiven t6.1 is szarnyalja azt.

36

37

,

,,,u,,'

~

Az 5-os LOITO

tuegtiyereseuek alapelvei

,

Ha a kedves Olvas6m mar eljutott eddig a fejezetig, akkor lathatja, hogy mennyi fantasztikus ujdonsagot, lehetriseget tartogat agyunk szamunkra, a hasznalati lehetosegek tarhaza szinte vegtelen.

Talan mar ezen a ponton is ebredeznek konyvern forgat6jaban uj gondolatok, otletek es nagy oromomre szolgal, ha esetleg az eddig leirtak kozott mar talalt szamara meroben uj felfogast, gondolkodast vagy modszerelmeletet.

Most azonban szeretnem leirni a multbeli elmenyeim eredmenyet, lezami es osszegezni azt, majd az az6ta nyert ujabb gondolatokkal, kisebb kiegeszitesekkel vagy javitasokkal felvertezve, az olvas6 ele tarni a mostani vegeredrnenyt.

Mint mar irtam, nem sokat LOTTO-ztam addig a pillanatig. Nem annyira vonzott a sok penz megnyeresenek lehetdsege. Volt egy j61 bevalt eletutarn, fgy hit mindig tartottam valahonnan valahova, N em akartam leterni r61a. Arr61 nem is beszelve, hogy soha semmilyen jatekban nem volt szerencsern. Se a hugoinmal, nagysziileimmel folytatott kartyazasban, sem pedig a Vidarnpark halacska-halaszdajaban, de foleg nem A Read & Digest gigantikus nyerernenyakci6iban (pedig fonyertes voltam mar, vagy tizszer), bar az utobbirol valoszintileg nem a szerencsern dontott ...

39

Akkor azonban elmeleteim gyakorlatba fektetese vegett raszantam magamat a .Jehetetlenre", 5-6s talalatot akartarn elerni a LOTTO-n. Ezt elcg komolyan is yettem, mar csak azert is, mert frissen eltek bennem a szerzett elmenyek.

Korulbelul 1 hetig foglalkoztam vele .rak und pak", es ennyi bdven eleg is, hiszen a LOTTO-szamokat hetente sorsoljak, mint tudjuk. Csak egyszer probaltam meg. Az alul ismertetett figyelemremelt6 eredrneyt nem kovette az6ta tobb probalkozas,

Lassuk tehat hanyasom lett ujszeru elmeletem elsa es egyszen probaja utan:

Kettes taJalatot ertem ell

- Hoh6! Aljunk csak meg egy sz6ra! - mondhatja erre az eredrnenyre a kedves 0lvas6.

- Kettest mar en IS nyertem am! - kialrhatja harsanyan, es ez igaz is lehet.

Itt azonban hadd tegyek hozza egy fontos momentumot, amelyet idaig nem em litettern:

Az eredmenykent kapott szamjegyeimet - meg a sorsolas eldtt -, hierarchikusan irtam fel magamnak. Ez azt jelenti, hogy sorrendbe allitottam aket aszerint, hogy melyiket kaptam meg eldszor, melyiket maso d szor stb. Valamint egy masik rangsort is felallitottam, megpedig ugy, hogy az en erzesem szennti legvaloszintibb sorsoland6 szamokat az elejere, a kevesbe .eltalaltnak" erzetteket pedig a lista vegere raktarn ...

40

... Mit gondolsz, hoI aUt a kes6bb kisorsolt ket szsm az en rangsorolt listiumbsn?

TaJalt! Mindket listsben az els6 ket he1yen alltak a sztuuok ugyanolyan sorrenben!

Ez azt a fantasztikus dolgot jelenti, hogy az elsa ket szamjegyben - az otbol - szazszazalekosan biztos voltam, sikeriilt elore kiszamitanom az agyam segitsegevel azokat elso(!) probalkozasra! Kettd szamjegyet az atbol! Masodsorban a masik rangsoreredmenvem pedig azt bizonyitotta, hogy a probalkozasom elsa reszeben meg teljesen korrekt eredmenyeket kaptam (az elsa es nuisodik szsimot}, de valamiert utana mar nem sikerult tart ani a "j 6 utat",

Ennek okat reszben egybol meg tudtam valaszolni rnagamnak, viszont a kesobbiek soran atgondolva az akkor alkalrnazott technikakat, kis valtoztatast igenyelnek a egyes reszek, mellyekkel pontosabba teheto az eredmeny,

Elgondolkodtam, tnert a toitenethez az is hozzatartozik, hogy a szamok elahivasa koebet: pont a mssodi): utan kezdtem el kicsit " £fraclni". E16re ereztem - es kesabb bevillant -, hogy a harmadik szamnai mar csejkken a koncentradom. Entiek okuiro) - hogy mien nem lebetett egybal Citi5s talalatom - a kesabbiekben olvssbetsz lmYd. U gy gondolom, hogy elsa probalkozasra nem tossz eredmeny es telen Olvssom is erz1 mar, hogy ez koran sem veletlen!

41

Mindenesetre azert kellemes volt - es most is az - a tudat, hogy nnikodik a dolog. Az elmeletekbcl osszeallitott "LOTTO-nyero" technikat a gyakorlatban beigazoltnak nyilvanitottam a magam szamara, Its boldog vagyok, hogy ilyen fantasztikus 40%-os eredmenyt ertem el egyetlen probalkozassal.

ALAPELVEK

.. ~

- osszegzes -

Hogy mikent ertern el elsore kettes talala tot annak idejen az 5-os LOTTO-n? Semmi mast nem kellet tennem csak

,

integralnorn a mar elozcekben felvazolt gondolatokat, m6dszereket.

Sokaig emesztgettern ezt az uj tudast, kozben uj meg uj dolgokat hozzafiizve az elmeletehez. Tudtam, ha megint megprobalorn, tutira megyek majd. Az is latszodott, hogy a 100%-os vegeredmenyhez meg jobban be kell dobnom magamat, elsdsorban peldaul az inforrnaciogyujtes teruleten - ami nagyon fontos, hiszen agyunk egyreszt ennek alapjan "szamol". Nem eppen a "nagy LOTTO-sok" koze tartozvan, egy sor fontos inforrnaciot kihagytam akkoriban, pl. a regebben huzott LOTTO-szamok megszerzese, maga a sorsolas helyszine stb. Ezek mind-mind nagyon hasznos infok az agyunknak.

Am tovabbra sem a penszerzesi lehetoseg, a hirtelen meggazdagodas hajtott, hanem az hogy mindezt meg tudome csinalni.

Kozben teltek-rnultak a napok, hetek, uj szakaszok jottek az eleternben, es valahogy egyre kevesebbet mozgatott ezen fantasztikus lehetoseg kiaknazasa. Elraktaroztam magamban, kitudja mire varva. - Talan arra, hogy kesobb megirpm ezt a konyvet, amit a kezedben tartasz, kedves Olvas6m.

Lassuk tahat az alapelveket!

Ahhoz azonban, hogy ezt megtehessem egy olyan szem- Fontos leletet kellett kepviselnern, ami alapvetoen ktserletezo, aktfv a j6

, hozza·

nyitott az uj gondolatokra, es nem pedig passztv, szrik- alIas!

latokoru, csak a mar megtanitott dolgokb61 taplalkozo. Fogekonynak kellett lennem az ujdonsagra, mert csak fgy enhet,tem meg, - az egyebkent igen racionalisan felepftett _ VILLAMOLVASAS cirmi konyv rnondanivalojat, elrneleteit. Ez

a fajta "pozitiv" hozzaallas alapfeltetele a m6dszer elsajatftasanak,

fly m6don felszabadul az ember osszes belso tehetsege. Visszater az a tcrtneszctbo! fakad6

,

gyermekies "racsocfalkozas", amely mindig is taptalajt biztosftott a modernebb gondolkodas szeuuire, valamint j6 hatassal van a hatekonysagra is.

42

43

Fe1ej!siik Egy masik feltetel, ami magatol ertetddo, hogy felejtsuk

el REGI" 1 RE' GI LOTIO' " k" k 'A' H' k "I /'

LOTf6.s e a -zasi szo asam at. z ismerosem szu etesi

szoka· datumanak Xvclgetese szep es becses dolog ugyan, de na-

sainlatl gyon kevesek nverhettek vele idaig. A "sok" LOTTOSZELVENYES technika is minirnalis eselypluszot adhat a kivant eredrneny elereseben. Ezen technikak nagy hatranya, hogy nincsen pontos celmeghatarozas bennuk, nincsenek az agyunkba bevitt plusz inforrnaciok a LOTTO-zasrol, nem idoszeniek (regi szunok. stb.), nem hasznaljak a teljes agykapacitasunkat, es igy eselyt sem adnak nekunk a nyereshez. A valoszinusegszarnitasos modszerek pedig pusztan "csak" a matematikai oldalrol kozelitik meg a problemat, marpedig agyunk a szamokon kivul egyeb teruletek adataival is megbirkozik (vizuslis ingerek, id6pontok stb.).

Agyunk ilyenkor egyfajta informaciohianyban szenved, es a szamitasi lehetdsegeit sem aktivizaljuk, vagy csak nagyon kis mertekben a mar tapasztalatainkb61 kialakult inforrnacios csatorriak alapjan. Ez fgy tehat kevesnek ninik, nem j6 modszer.

- Fontos:

Telii: id6ben ne haj6kazzunk messzire, mert kinuiyen lehet, hogy elveszitjiik a partvonalat es cltevedimk!

Ha luirom h6nappal a sotsolss el6tt akaIjuk megtudni az eredmenyt, akkor agyunknak - az id6 miilzs« miatt - sokkal wbb befolyaso16 tenyez6vel kelI szzmoltiie, es nekiink is nehezebb pontos adatokat szerezniink a sorsolss kOriilmenyeire.

A LOTTO-s m6dszeriinket igyhat - az elsajatitast kovet6en - a kivalasztott sorsolest megel6z6en maximum egy bettel kezdjiik, es az etedmeuyt id6ben kozel a sorsoltishoz hfvjuk e16! (Maximum a sorsolas e16tti napon.)

Akkoriban en is igy tettern, Hetfon elkezdtem a celmeghatarozassal es az inforrnacioszerzessel, majd keddt6l pentekig a megszerzett LOTTO-zasi inforrnaciok bevitelevel, es a megerositesekkel foglalkoztam, es csak szombaton - a LOTTOSORSOLAs napjan -, mine] kozelebb az id6ben a sorsolas pontos datumahoz - a szelveny leadhatosagat figyelembe veve - kezdtem el az agyamrnal felderfttetni a kivant szarnokat.

Fontos - Velemeny:

id6tenyez~ A legrosszabb szisztcme szerintem az clore meglietero-

zott sziunjegyekke! va16 alland6 jatek, hiszen itt meg az esetleges belsa, spontiu: intuici6 lehetoseget61 is megiosztiuk. magunkat, meit idoben olyan tevol helyezkediink el a szamok kital;il;isakor az adott sorsolss: id6pontt6lJ 110gy arra mar szinte kcptelcnseg "raereznie" egyunknsk.

- A "VELETLEN NINCS" elmeletrol:

Nem kell pontosan rnegertenunk a ,;VELETLEN NINCS" elmeletet ahhoz, hogy hasznalni tudjuk majd az 'lACY -i " modszernel, hiszen ezt megteszi majd helyettunk a sokkal bonyolultabb inforrnacio feldolgozasra kepes tudatalattink. Eleg ha a levezetett peldak alapjan elfogadjuk egyfajta trivialitaskent,

44

45

A

I I

Ezen a nagyon lecgvszctiisitctt abran nyomon kovethetjuk egy kepzeletbeli dolog viselkedeset "A ", melvre a kortiyezctebcn lev6 cgyeb dolgok, "B-C" hatnak. Az egyszertiseg miatt csak iuirom id6sfkot es herem dolgot vizsgalunk.

Az "A" vona1r6l tegyuk fel, tudjuk, hogy ha seiami nem befolyasolja, akkor egyen1etesen haladna at a luirom id6- sikunkon. Ezen tu1ajdonsaganak wdataban konnyu is lenne megmondanunk, bogy bol fogja atszelni a harmadik idtisikunkat (a szaggatott vonal ezt jelzi). Igen am, de mint lathatjuk, a "B" vonslkiink kozbelep, es igy hat az "A" vonelkinkr« es fgy mcgvsltoztet]« annak iranyat. SzamolasLlnk fgy bonyolu1tabba valik, f61eg hogy fatjllk: a "B" vonalkank is belolves alatt volt "C" miatt meg az els6 id6sikban, ugyhogy csak ennek a rahatasnak az eredmenyekent tslelkozhstot: egyaltaJan "A"-val.

Ebb61 kovetkezik, hogy "A"-ra "C" is hatott, igaz csak attetelesen ugyen. Azt is eezrcvehctjis); hogy "A" is visszshstott .B'<re, bar ez most a mi szcmpontunkbol nem fontos.

masuclik idos[k

ds6 id6sik

Nczziik, ha az els6 id6sikban (mondjuk jeIenben), ki araljuk szsunolni az "A" vonnlkiink. he1yzetet a harmadik id6sfkban (a jov6ben), ekkor ismemiuik kell mind a herotn vonalkank alaptul;ydonsagat - miszerint alapvet6en egyenes votisui, cgyenlctes mozgsst vegcznek -, es hogy ezek talalkozasakor - tulcydonsagaik - hogyan hatnak egymesi«, bogven v;i]toztatjak meg egymas haladasi szoget, esetleg valamelyik erossebb-e valamilyen szempontb6l.

- Erdekesseg:

A kovetkez6 nehany sotben megpr6balom szemJeltetni egy adott konkret dolog "mozgasat" a teibcn, es id6ben, annak erdekeben, bogy megjobban megerthessuk a "VELEILEN NINCS" etmeletet, valamint ilyenkor tudatost61 elter6 eniuikben "zaj16" folyamatokat, kolcsonhatasokat. Akit ez a rcszlet nem edekel, nyugodtan lapozza tovabb a d61tbetiis sorolcit.

46

Lcithaduk 1wgy kii1onboz6 tulajdonsagok ismeretetiek. birtokzben szamolhat6 a jov6, de szinte lehetetlen egy adott

47

elologr61 Cs ki5rii/\'(.:l'Cf kiimyc/.c!cr61 is, III in de» iJJi()rmaci6t tudni. AZ()llban uem is kell! A LOTI'()-s {cchlliUban csak az Jesz a [antos, hogy a 5Zil111 unkra clcrhcui /el1etoleg legtobb iniotmeciot gytijtsiik be az a(/o/l so}'So/;/s/'61, es a tobbit l1yugodtan birns]: az agyunk tuelata/all i kCfJc5segeire. A bevltt es mar meglev6 infok aJapjall az agJunk mar "el tud uuiulni", es kepes ana is, 110gy a hianyzo iniormscioe reszleteket kip6tolja, kiszamolja. (Goneloljuk csak meg, hogy mi lenne "A" vonaiacskankkal, ha "C"-t velsuiier: nem vessziik: figye1embe - hianyzik az informaci6s tarunkb6i -, es az nem tsszi: egyet "B"-n .. .)

Osszeloglslv«, cleg ha annyit letunl: ebb61, bogy j6 l1a itunel t6bb doJgot ismertetiink az agyunkkaJ, mert fgy nagyban megkolJnyftjilk a munkajat, es ezaltal el6segftjiik a kivcH6bb ercdmetiyt, biszen az e16bb lefrtaknaI a va16sagban sokkalta bonyolultabb kolcsonhadsok vannak.

Hogy az elmeleteket hasznalni tudjuk, valahogyan kapcsolatba kell lepnunk a teljes (tudatos, tudatalatti) agykapacitasunkkal. Ki kell tamunk elrnenket, hogy az, mint egy porszivo, szippantsa be az inforrnaciohalrnazokat, melyekkel eredrnenyesen dolgozhat kesobb.

Ennek eleresehez a VILLAMOLVASAs-b61 aternelt,

modositou m6dszereket kell magunkeva tennunk. E sziszterna LOTT6-s valtozatanak lepesei tehat a kovetkezoek:

1. Felkesziiles

- ceimegiuuerozss

- adatgyUjtes

- az "ellazult allapot" elerese

- cel-bevitel

Az "AGY+" alaplfpesei

Vegiil, de nem utols6 sorban, ismet kiemelem: "Ismetles a tudas sziiloanyja." - Ezt mar olvashattad az elozo sorokban. Nos, ez a LOTTO-s fejtotechnikanal is igaz. Az eredmenyektol fllggetlenul probald meg ujra es ujra a technikakat, a LOTT6-zast, mert az ismetles nagyon-nagyon segfti a melyebb ismereteket, igy az "AGY u:" technika tokeletes elsajatttasat is.

'"

2. FOTO-adatbevitel

- Ielkesziiles a FOTO-adatbevitelre

- FOTOFOKUSZ-allapot - adatbevitel,

konceiiricio es celmegerosites - egyeb kiegeszftesek

3. Feldolgozteuis

4. E16hivas, eredmeny

- kocenrecio es ceJmeger6sftes

- a LorrO-szamok kideritese

- ajanlott id6beosztas

Ezek a fantasztikus elmeletek talcan hozzak nekiink az LOTTO-zashoz szukseges m6dszereket.

A kovetkezo reszben ezen lepesek elsajatftasat tanulhatjuk meg. De ehhez j6 ha eloszor roviden atvesszuk a VILLAMOLVASAs m6dszereit, kiegeszftve az "AGY + "-hoz.

48

49

Masodik tesz:

A.ttekin tes a

.., ..,

VILUMOLVASAS-r61

.., ..,

A LOITO-n nyeres

elmeieti es gyakorlati technikaja

A .Villamolvasas teljes elmevel" cirml konyv szarnomra nagyon sokat jelent. Egyfajta kis remekrminek tartom. Megnyitotta e16ttem a "parbeszedet" a tudatos es a tudatost61 elterd (tudatalatti) agyrmikodesem kozott. Egyszenien, rnegis kello magyarazatokkal irja Ie szerzoje benne azt a m6dszert, rnellyel els6sorban az olvasasi-tanulasi-gondolkodasi szokasainkon javithatunk. A zsenialitast olyan, mindenki szarnara ertheto m6don adja at a konyv, hogy olvasasa kozben meg nem tapasztalt izgalmakat ereztem.

Fantasztikus, ahogyan kiter a ternaval kapcsolatos egyeb dolgokra es teljesen erthetoen, elfogadhat6an magyarazza azokat. Az olvasas kozben min dig erezheto egy lehelletnyi ismetles, amely a fontos reszek megercsitese miatt igen j6 ezkoz.

Maga a konyv mondaniva16ja tulrnutat az olvasason, tanulason, Egyfajta "uj szemleletvilagot" mutat be nekunk, am ely tulajdonkeppen mindig itt van a kozelunkben, csak mi kevesbe hasznaljuk. Ennek okai tarsadalmi beidegzcdeseink, tanulasi szokasaink. A VILLAMOLVASAS-t olvasva ezert sokszor ereztern azt, hogy olyan dolgokr61 esik sz6, amit en mar nehanyszor ateltem, de nem tudatosftottam magamban, nem gondoltam vegig, csak elfogadtam mint olyat.

1IIIIIni

~

A .Villamolvasas teljes elrnevel" cfrmi konyv Iepesei j6l megaiapozottak es erthetoek. A LOTTO-s "AGY +" tech-

51

nikank tokeletes megertesehez j6 ha egy picit atnezzuk elemeit.

A VILLAMOLVAS.As m6dszereinek rovid ismettetese

hez agyunkat hfvjuk scgitsegiil. Viszont pontositani nem art, sot kelI, hiszen ahhoz, bogy agyunk a majd bevitt iniortiuici6k a1apjan rata1a1hasson a ,Jovo-szamftasban" arra a konkre: pontra az idobeti, amelyik az 5 szam sotsoless, konkretizzlnunk kell magunkban a sorsolss pontos idejet, he1yszfnet, kotiilmenyeit. Minnel jobban behataroljuk a pontos celunkat - muuleniele szempontb61 - annal nagyobb a val6szinLfseg a j6 eredmettyre. Ez egy nagyon fontos lepes! Az itiiormeciobevitel tulejdoukeppen mar itt megkezdodik.

Annak ulejen, emikor 2-esem lett az "AGY +" tecbnikiival, elso nekiiuuisr« eJegge sok tenyt beievittem a celmeghatarozasomba, hogy mine] pontosabb iegyen. Azonban tudom, hogy ezt meg 1ehetett vo1na iokozni mas, Iatsz61ag kevesbe Iontos adattal, pl. hogy magunkban tudatositjuk a sotsologep jeienietet, vagy pr6baljuk mcgluuerozni azt a szemelyt, aki a sorsouist vegzi mcljd.

U gy gondoltam, hogy csak gyorsan vegigfutva a lepeseken vazolorn a VILLAMOLVASAS-t, de ez valojaban az altalunk hasznalt "AGY +" osszefoglalasa is, ezert a sorok koze dolt betLfkkel szedve, be-befiizom a LOTTO-val kapcsolatos eszreveteleimet is. A tobbi reszt idezern a VILLAMOLVASAs konyvebol, mert egyszenlen nem lehetne erthet6bben leirni a benne foglaltakat.

1. lepes: Fe1kesziiles

"A hatekony olvasashoz eloszor is arra van sziikseg, hogy tisztan lassuk a celt Ez azt jelenti, hogy tudatosan meg kell fogalmaznunk, mit akarunk elerni az olvasassal. Peldaul lehet, hogy csak roviden at akarjuk nezni a f6 pontokat. Lehet, hogy bizonyos reszleteket akarunk megismerni, peldaul hogy milyen rnegoldasokat ajanl a konyv egy specialis problema eseten, Lehet, hogy van valamilyen konkret feladatunk, es ehhez keresunk nehany megoldasi otletet. Bels6 tudatossagunk avagy tudatalattink szamara a eel "radarjelzes", aminek alapjan mar kepes a keresett eredmenyt produkaln i."

A mi esetiuikben nem nehez a celt felallftani: A soron kovetkezo 5-os LOTTO-szamokat szcrctneti]: megtudni, ami-

.Ha megvan a vilagos eel, akkor az ellazult eberseg allapotaba lepunk - ez a gyorstanulas allapota, Ebben az allapotban nem letezik sem unalom, sem szorongas. Erofeszitest ugyan teszunk, de nem agg6dunk az eredmeny miatt. Megfigyeltel mar kisgyerekeket jatszas kozben? U gyanazt az ellazult, am celtudatos allapotot lathatod rajtuk, amirol beszelek."

Az emlitett eber allapotot a mandarintechnika segitsegevel scljatfthatjuk el. Ezt a kesobbi reszletezcsben from Ie. J6, ha az egesz "AGY+" m6dszert a LOTTO-szamok megfejtesc alatt - az adatgyLfjtesen kiviil -, Ebben az allapotban vegczzii): a kivtint. etcdmeny elerese erdekeben.

52

53

2. Jepes: E16zetes atteikintes - (adatgy~tes)

Az elozetes atnezes a kovetkezo fontos alapelv miatt lenyeges: a hatekony tanulas "az egesztol a reszekig" halad. Ez azt jelenti, hogy egy atfogo kepben elcszor az egeszet ragadjuk meg, s csak utana folytatjuk a kisebb reszletekkel.

Az elozetes atnezes olyan, mintha rontgenfelvetelt keszitenenk a konyvrdl, vagyis kepet kapunk annak alapszerkezeterdl, A struktura megertese valami olyasmit nycjt, amit a tanulaselmelettel foglalkozok sernanak neveznek; szamos elvaras alakul ki fejunkbcn arra vonatkozoan, hogy mi kovetkezik, Ha mar isrnerjuk az adott irornany szerkezetet, pontosabban meg tudjuk josolni a tartalmat. Ennek eredmenyekeppen rendkivuli mertekben megno a megertes, es sokkal elvezetesebbe valik az olvasas.

6sszefoglalva tehat, az eldzetes atnezessel megis-

rnerkedunk a konyv vagy cikk csontvazaval. A villarnolvasas kovetkezo lepeseinel pedig a csontvazhoz hozzaadjuk a testet

. "

IS.

Ebbez a lepeshez tartozik az "adatgyujtes" is. Alapelve: muiel tobb, annal jobb. Pr6bfiljuk tehat a lehet6 legtdbb informaci6t mcgezerczni, ami a LOTrO-val kapcsolatos es elerhet6 szamunkra. Regebbi nyer6szamokat, szeivcnvt, POlJtos va16sz1lJ us ega da to t, kdriilbeWli jatekosszanJOt, szelvenysztunot. Kes6bb ezekb61 fog taplalkozni agyunk. Ezekb61 az adatokb61 bonyolffja ki szamunkra a vegeveamenyt.

"A kovetkezd lepes, hogy felmerjuk az Irott anyagot.

Ebben a szakaszban nem az a celunk, hogy reszleteiben megragadjuk a tartalmat, hanem hogy kepet kapjunk a szerkezetr61. Konyv eseteben ez azt jelenti, hogy megnezzuk az elulso boritot, a tartalomjegyzeket, a targymutatot, az esetlegesen elofordulo szojegyzeket, hatso boritot, es minden kiemelkedo szovegreszletet, tehat a dmeket, a vastagbenis es dolt betiis reszeket. Ekozben egy listat is osszeallitunk a kulcskifejezesekrol avagy beindito szavakrol, amelyek tornoren kifejezik a f6 gondolatokat vagy esemenyeket. A beindit6 szavak azokra a reszletekre iranyitjak figyelmllnket, amelyeket kesobb alaposabban akarunk ranulmanyozni.

Az el6zetes atnezes rovid es kellemes tevekenyseg. Ha hatekonvan csinaljuk, ugy korulbelul 5 pere egy konyv eseteben, 3 perc egy beszamolonal, es mindossze 3 masodpere egy cikknel. Ez alatt az idd alatt tisztazzuk es Iinomitjuk celjainkat, atnezzuk a beindito szavakat, es eldontjuk, hogy folytatjuk az olvasast, vagy inkabb felretesszuk az anyagot. N e olvasd el azt, amire nines szukseged, vagy ami nem erdekell

A mi szempontunkb61 ez a resz csak annyit jelent, hogy magunkban atvizsgalhafjuk meget a LOrrO-szelvenyt, es a sorsoliis kdriilmenyeit, ezzel egyfajta kctetct adva czuttini tenykedesunknek, es a "meger6sfteseinknek ". Ezt a kisebb lepcst. az e16z6be, a felkesziilesbe integra/tam. Felfoghat6 az adatgy(ljtes reszekent.

3. lepes: Fot601vasas - (avagy FOTO-adatbevitel)

"A fotoolvasashoz eloszor is rnenjunk meg rnelyebben abba az ellazult, de eber szellemi es testi allapotba, amelyet a gyorstanulas allapotanak nevezunk. Ebben az allapotban

54

55

minden nyugtalansag, aggodalom es feszultseg rnegsziinik.

Ezt kovetoen FOTOFOKUSZ-helyzetbe allitjuk szememket. Ennek az a celja, hogy uj m6don hasznaljuk a latoszervunket: ahelyett, hogy minden egyes sz6t eles f6kuszba hoznank, ellazftjuk a szemiinket, hogy a periferias lata sunk megnojon, es az cgesz nyomtatott oldal a latoterunkbe keruljon.

A FOTOFOKUSZ-olassal olyan testi es szellemi ablakot nyitunk, amin keresztul a vizualis ingerek kozvetlenul erhetik el agyunkat. Ebben az allapotban mentalisan Iefenykepezzuk az egesz oldalt, ami az a tudatel6ttes - tudatalatti - feldolgozasahoz kerul, Minden oidal lefenykepezese kozvetlen idegi valaszt valt ki. Az agy felismeri a rnintakat anelkul, hogy a tudatos elme kritikai-logikus rmikodese akadalyozna ezt a folyamatot. (/)

Masodpercenkent egy oldalas sebessegnel egy egesz konyvet harom-ot perc alatt lehet fotoolvasassal elolvasni. Ez nem hagyornanyos olvasas, A fotoolvasas utan a tudatunkban nagyon keyes, vagy semmi nines az anyagb61, tehat tudatos szinten semmit sem tudunk. (/) A koverkezo lepes (elohfvas) hozza el6 azt a tudatossagot, amelyre szuksegunk van."

A FOTO-adatbevite1 szamunkra a kulcs, amivei megnyithaguk es elerhegiik tlldataJattink 6riasi feldolgoz6kepesseget. Nsgyot: Iontos ezett, 110gy a sztereogrammoK nezesteclmik4javal hasonlatos FOTOFOKUSZ-he1yzetet maradektslenu! megertsiik es elsajatftsuk. Enne! a lepesnel a kiilonbOzo beszerzett adatainkat, iniormecioinku' vizuslisin vissziik be egyenesen a tudetslsuinkbe. igy tesziink pe1dalll a LOTTOszelvenyiuikkel is annak erdekeben, hogy a wdatalattink a leheto legtobb iuioiuizciot presclbessc ki be101e szemunkre.

4. lepes: Aktivaias - (Feldolgoztatas,. el6hfvas)

"Az aktivalas saran ujra ingereljuk az agyat

kerdesekkel szondazzuk, vizsgaljuk, es felderitjuk, mely reszek vonzanak legjobban a szovegbdl. Ezutan szuperolvassuk a szbveg legfontosabb reszeit ugy, hogy minden oldal kozepen vagy egy benioszlopan felulrol lefele gyorsan vegisaaladunk tekintetunkkel.

Amikor szuksegesnek erezzuk, iranyitottabb olvasassal Iernerulunk a szovegbe hogy megertsuk a reszleteket. Lerneruleskor engedjuk, hogy intuicionk vezessen benniinket, ilyenforrnan: - He, lapozz csak a 147. oldal utols6 bekezdesehez! Igen, ez az! Itt van az a gondolat, amire kivancsi voltal.

A sokfele aktivacios technika mindegyike hozzaferhetdve teszi azokat a rnelyebb benyornasokat, amelyeket a fotoolvasas megalapozott. Az aktivalas teljes elrnedet igenybe veszi, a szoveg kapcsolatba kerul tudatos rmikodeseddcl, s fgy elerted olvasasi celodat."

Ezzel a lepcsset elerkezimk majd a vegkifej1ethez. A fe1- dolgozest a kb. egy hetes nuivclet alatt folyamatosan vegzi agyunk, napkozben, este amikor alszunk. Ezze1 kiilonosebben tiem kell mC!jd tor6dniink.

Az el6hfvaslJcll viszotit Cyabb erdekcs m6dszert alkalmazunk, biszen a korrekt szamjegyeket - agyunk kalkulc1lt eredmenyet - \ra1ahogyan e16 kell szedniuik: belole. Erre megintcsak a FOTOFOKUSZ-t fogjuk hasznaJni, velemint meger6sftesekkel, keresek1<el szabalyozzuk a kfyant eredmeny megielenitodeset. A sorsouisboz idobeti lehet6 legkozelebb az el6hhrasnaJ sziuu otiken t egy-egy papfrlapra Jefljuk az osszes

56

57

5. lepes: Sebesolvasas - (srsmunkr« lenyegileg ez e16z6 lepesbe integnilva)

- Etdckcsscg:

Az olvestis va16jaban irott 01dalakr61 \laI6 tanuias. Amikor el6szor jatszol egy uj zenedarabot, vagy el6szor golfozo1, nem varod el, hogy az mar elsore Wkdetesen menjeii. Ugy tauulod meg azt a zenedarabot, vagy azt az (y tevekenyseget, hog» minden resr: nehanyszor megismeteiez.

A Fillclmolvasas m6dszere is az lij do1gok megtanuIasanak helyes liyat koveti azzal, hogy hesznelst« sottin tobbszor iutiuk. at a szoveget.

Itt megertisiteskent Fisszakanyarodunk egy.f6 peldavai az "ismetles betelmeboz".

LornJszAMOT egvt6l kilencvenig, es agyunkt61 egyertelm(f jelze8t k61"iink ('8 verunk a sotsolendo szemok megszerzesebez.

Ez az a 1ept<s, am111 nemilcg veitozuutem az elsa pr6balkozasoll1 6ra, de errol mc~jd b6vebben. ..

,.,A villamolvasas utolso Iepese Ieginkabb a hagyomanyos ertelernben vett olvasashoz es a gyorsolvasashoz 3_11 kozel, A sebesolvasas alatt gyorsan vegigviszed tekintetedet a szovegen, az elejet()l a vegeig. Frre annyi iddt sz.insz, amennyire szukseged van. Olvasasi sebess(~gedet nyugodtan valtoztasd a szoveg bonyolultsagatol, sajat korabbi isrnereteidtol es az anyag fontossagatol fug-goen. A kulcsszo a rugalmass{tg.

A sebesolvasas fontos, mert eluzi sok kezd6 villamolvaso felelmet, hogy el fogja felejteni, arnit elolvasort, vagy hogy elsore nem marad meg sernmi a sz6vegb61.A sebesolvasas kozvetlenul a rudatos rmikodest vonja be, es kielegiti azt az 1genyi"mket, hogy megertsuk a tartalmat,

Ne Ieledd, ez a Jepes a rendszer osszes egyeb lepese utan kovetkezik] A tobbi lepes fokozatosan egyre isrnerosebbe teszi szarnunkra a szoveget. Elofordulhat, hogy Ltgy dontesz, nem hasznalod a sebesolvasast, mert mar hozzajutottal ahhoz, arnire szukseged volt."

Ehbez a reszhez csek. annyit fCiznek, hogy mind jobban bclcmcgytmk a reszletac1atokba is, annal jobben tud egyunl: "dolgozni" a celunk elerese erdekeben!

Most, hogy atfog6 ralatast kaptunk szemleletern kialakulasara, es nagyjab61 elsajatithattuk elrneleteit, elkezdhetjuk begyakorolni az ,,/lGY -" modszer gyakorlati lepeseit, lesziirve a LOTTO-zas vonatkozasaban.

Hadd ernlitsern, hogy ez a m6dszer rengeteg mas egyeb teruleteken, helyzetekben IS kihasznalhato. Peldaul megkereshetunk vele dolgokat, pozftivan alakithatjuk kapcsolatainkat, elorejelzeseket kerhetunk stb,

Kivanorn, bogv az alabb leirt modszereket ki-ki a mag·. a

c. ; c.

modjan - esetleg tovabb atalakitva - tudja majd nemc:sak a

LOTTO-zasban, hanern egyeb j6 elolgokra felhasznalni.

58

59

Az "AGY+" gyakorlati technikaja

lstnerkerkedes

a sztereogrammokkal

Kezdo gyakorlati Iepeskent tanuljuk meg a "sztereogrammos" nezesi m6d technikajat. Bar ezt csak a felkeszules utan, a rnasodik lepesben fogjuk alkalmazni, megis ugy gondolom, hogy ennek elsajatirasat koveto mellbevago elmeny nagymertekben megkonnyiti, megerosltheti az "AGY +" elsajatitasat.

A sztereogrammok egy idoben nagyon felkapottak voltak. Hogyan Komplett kiskonyvek is J' elentek meg r6luk, sot kiallitasokat nezziik

a sztereo-

is rendeztek ezzel kapcsolatban. Sokunk eloszobaja falan mint gram-

keretbe agyazott apr6 rntiremekek is megtalalhatoak, his zen mokat? az ujjabb iranyzatok egyre bonyolultabb sztereogrammokat produkaltak es ennek eredmenyekent szulettek meg a kep-

kent falra akaszthat6, esetenkent a .Jiagyomanyos" festesi technikaval vegyitett "mualkotasok".

Emiatt ugy gondolom, hogy ezt a technikat mar viszonylag sokan ismerhetik. Ezen olvas6im a kovetkezd reszt - kedviik szerint - nyugodtan ugOljak at, viszont javaslom, hogy bevezeteskent toltsenek egy kis idot a 63. oldalon talalhat6 sztereogammban (elsa abra) rejlo aranyos figura tanulmanyozasaval.

- Fontos!

Ezen kis abra - es a sztereogrammok - bizonyos szetnpontokb61 kulcs[ontossag(z lesz szemunkre a kes6bbiekben!

61

62

AI ;'II)I';'lk h;'ill:lpj:11 \1,111111'''0''''11 1:111''''11 11.11-\1'1([111, hogy ncllOg)' it sziivcg iill('tv(),,('g('\I'1 111'/,11.111101,,"'«>11,1 uezegetesu kbc.

A sztereogrammok tartalmai Ill('gl:lllli I'gl, ,I jolli>olclalihoz hasonl6 krix-krax kcpeu elosz.» I'mc,,1 d()I(lgll;d, niuhet az ember szamara. Valoban, en is hitetlcnkcdrcm :1 d{)l()gg:t1 kapcsolatban, de mindenki elhiheti, a l1legl:lLasl kiivclJS boldogsagerzet feledteti a kezdeti nehczsegeket.

Alapelv itt is, hogy engedjrlk szabacljeira a kfserletez6 kedvUnket es tie hag)juk, hagy az ecldig kizlekult. latasmodunk akadcUyozzon minkct celunk megval6sftasaban.

Tehat keressunk egy nyugodt helyet, ahol leulhetunk es kenyelmesen nekifoghatunk a sztereogramm nezestechnikajanak elsajatitasahoz. Fontos, hogy a szobaban j6 fenyviszonyok Iegyenek, mert ttgy konnyebben megy a dolog.

Ezutan vegyuk magunk ele az elso abrat ugy, hogy a kis nyil hegye nezzen folfele (ez az oldsl logjan lefele). Itt jegyzem meg, bogy ha kicsinek ninik az abra, akkor nyugod tan fel is nagyfthatjuk akar egy jobb minosegti fenymasoloval is. A nagyobb, kb. A4-es meretti kep az idealis. Is fektetve terrneszetesen, mert ez van a legkozelebb az emberi latoter aranyaihoz (ersnymetszeses kepkivagas).

Mikor ez megvan, tartsuk a szernunk ele az abrat ugy kb. 30 centimeternyire. Most kezdjunk lassan "elrnerlilni" a kepben. Ez azt jelenti, hogy ugy nezzunk ra, mintha a tavolba revednenk. Ilyenkor a ket szemtengelyunket kozel parhuzamossa tesszuk. Ez lehetoseget ad arra, hogy a periferias

ds6 Abra ~

latomezonk rmikodesbe lepjen az orrunk elott leva kepunknel is. Es nekunk pont erre van szuksegunk. Mivel messzebbre fokuszalunk a szemeinkkel, ezert a kozeli targyunk eldszor homalyosnak Iatszik, viszont ha elkezdjuk nagyon lassan ideoda mozgatni a szerntengelyunk iranyaba par millimeternyit a kepet - megtartva kozben a tavolba nezest -, akkor lassan latszodni fog, hogy az "ossze-vissza" mintazatbol egyes reszek elkolunulnek egyrnastol. Vannak terulctck, amik "benyom6dnak" es vannak, amik kozelednek hozzank. Ez itt mar kezd erdekesse valni.

- Erdekesseg:

Fa16jaban nekem az volt a pioblemem a sztereogrammokkal az eJejen, hogy nem tudtam pontosan, hogy mit is kell lstnom az adott kepen. Hoi he1yezkedik el rajta a targy, egyaltaJan bogyet: fest az egesz, milyen a szine, es hogyhogy 3D-ben Jatom. Ezekkel a ketsegekkel kiizdottem egy darabig, eztsn mar Ie is tettem role, hogy lssstun emit mondogattak. Hiilyeseg! - gondoltam.

De ekkor a pedtstsem, aki mar kb. feI 6raja ektiven nem figyelt az oren heneni a dinoszauruszos sztereogrammlepocskzt Mmulta egyfolytaban, hiitclen felrikkantott:

Megvan! Ezek utzn mar egyb61 elsreszthettsm kerdeseimmel, 11Og)l tulajdonkeppen mit is kellenc liimom, es 6 valaszolgatott mikozbet: teijesen bebarangolta a kepeket. Nekem ez peldeu! nagyon segitett.

A sztereogrammokat ugy kepzeljLik el, mintha egy - vagy wbb - nem till bonyolult, szoborszctii targyat teljesen pontosan .becsomegoliuink" ez adott mintiis csomago16- minuizeun), Pontosabban inkabb reicszitenenk: szemb61 a

65

szamft6gep altaI generalt "irkafirhit". A lat6terunk a papfr sfkjahoz kepes: bemelyul minthacsak tiikotbe neziienk: A mituiizet - ami lehet szines is - kepezi a lat6teriink hats6 falat, es a tzrgyunk: ehhez kepes ielenk. kazelebb, kiemelkedik beltile, Ha kicsit elforgaduk a fejunket valamelyik iruiyb«, akkor a targy 3D-s, hologrammszenl mozgzst produkal a szemiink ]attara.

Eloszor hihetetlen erzes volt, amikor megnyiIt elottem a ter a sik papirban, es meg most is szivesen kalandozom ezen kepek vilagaban. A tiikbterzetet noveli egyfajta lenyugozo csilloges, meJy a szinpoinpesebb abrakon talan jobban kiveheu).

Folytassuk tehatl Egy ismeretlen ternaju abranal szepen nyugodtan tartsuk magunk e16tt a lapot a szemtengelyeink vonalara mer6legesen. Ne legyen elforgatva es ne legyen gyiirott vagy elhajlott a papirunk. Ha mar latunk egyes teruleteket elkUlonulni egymastol, az j6 jel. Agyunk elkezdte "osszerakni" a maternatikaval kiszamitott 3D-s kepet. Ne kapkodjunk ilyenkor, es keruljuk a gyors, es nagyot ugr6 szemmozgasokat. Csak nezzunk bele a kepbe.

Agyunknak ke11 egy kis id6 az elejen a tanulashoz. En ugy Yettem eszre, hogy ez korulbelul fel 6ra szokott lenni. Nagyjab61 ennyi id6 alatt megtanfthatjuk agyunkat egy teljesen uj latasmodra, ami utana mar - mint peldaul az uszas - sosem felejt6dik el. Egyre hamarabb "jonnek majd be" a kulonbozd sztereogrammok, minel tobbet gyakoroljuk.

Egyszercsak elkezdenek tisztabban kirajzolodni a vonalak, elek es a hatter besullyed. Ilyenkor altalaban eloszor szinte megijed a szernunk, es egyb61 szetesik a remek kis larva-

nyunk, de ekkor mar "szagot fogtunk" es konnyebben ratalalunk a f6bb reszekre, mint korabban. Innentol mar az agyunke a f6szerep. Szinte erezni ahogyan dolgozik a jobb feltekenk (tudatalattink). Egyre tobb es tobb reszlet jelenik meg elottiink a targybol es igy szepen, lassu szemmozgasokkal teljesen be tudjuk jarni a kepet.

A targy - olykor tobb is - altalaban a kozepso reszen helyezkedik el a kepeken, viszonylag j6l kitoltve a rendelkezesre a116 teruletet. Sokan azt hiszik, hogy valami sorrnintat fognak latni, de nem. Az alapmintazatbol ad6d6 sorrnintak benne lesznek a kepben, de csak mint textura (csomagoI6anyag), i11etve mint hatter.

Amikor mar ratalaltunk a kepben a beleszamittarott targyunkra, esetleg meg jobban e11azithatjuk a nezesunket. fgy meg tobb reszletet vehetunk ki a kepbdl, Itt a nem egy pontra tekintesen van a hangsuly, Minel jobban az cgesz kepet akarjuk lani, nempedig egy pontot, annal jobban fogjuk latni 3D-s targyunk apr6bb reszleteit is.

Csodalatos ahogyan az agyunk osszerakja a kepet a periferias latomezonk segftsegcvel. Viszont amint egy pontra akarunk koncentralni (lasd a mesodik abran a pontokat), a kis tukorszeni kepunk szctesik, es visszasullyed a 2D-s papfrszeni krix-kraxnak. Ennek a miertjevel a kesobbiekben b6vebben foglalkozunk.

Nezzuk meg a mi sztereogrammunkat (elsa abra):

Segftsegkent elarulorn, hogy egy allatot fogunk benne meglatni, melynek labai - a kep als6 reszen - konnyen

66

67

Nos, kedves Olvas6! Mit rejt az abrank?

(A velsez 1l1egtaJaJhat6 a konyv utolso lapjan is.)

felfedezhetok. Erdemes megis inkabb eloszor a jobb fels6 regi6t pasztazni, ugyanis itt csak egy ives reszt talalunk (az allat hats6felet), amit konnyebben meglathatunk a kezdetekben. Mozgassuk tehat finoman egy kicsit ide-oda a lapot tavol-kozel, tavol kozel. .Revedjunk" addig, amfg ez a resz teljesen meg nem jelenik.

Mikor ez megvan, akkor lassu szemmozgasokkal haladjunk az allat egyeb testreszei fele. Kozben tegyunk FeI magunkban kerdeseket peldaul: Van fule, farka? Milyen allatot latunk egyaltalan? stb., es valaszolgassuk is meg 6ket.

Akinek ennyi nem volna eleg a rnegismerkedcshcz, annak meg szamos rnodszer all a rendelkezesere, peldaul van aki llgy kczdi a nezcgetcst, hogy teljesen kozel rakja az orra ele a kepet ugy, hogy az mar csak homalyosan latszik, Utana pedig lassan elkezdi tavolitani az abrat rnikozben a "meszszebbre Iokuszalast" megtarlja. fgy keresi meg azt a tavolsagot, ahol a kepen leva tartalom kirajzo16dik.

Egy masik rn6dszer szerint a kepet korulbelul 30 ce ntimeterre tartva ugy nezzuk, hogy annak a sarkaira koncentralunk. Ez egybol a periferias latasunknak adja at a vezerfonalat.

-- Fotuos!

A sztereogrammokat mindenki lathaga, akinek j6 a szeme, nem jelentosen seriil: a larasa, vagy nem vak a Eel szetuere. A Eel szemiikre vakok a fizika torvenye miatt kepte-

68

miisodit: abra -t

lenek mcgletni a sztereogrammokat, mert a "Eelszemuseg miatt" az agy csak Eel iniormsciot kap az adott 3D-s tsrgyr6l. A szemavegesseg, kontaktlencse viselese elvileg nem lehet akadaIyoz6 tenyezo.

Probalgassuk tehat nyugodtan ezt a fantasztikus technikat, amellyel szo szerint uj dimenziok nyilnak meg el6tnink az egyszenl papirlapban. Amikor mar latjuk a mi abrankat is, probaljunk meg teljesen szetnezni benne, fedezzuk fel reszleteit. Ha elso a1ka1omma1 nem sikerulne elsajatftanunk a do1got, ne ilyedjunk meg. Varjunk egy kis idot, esetleg olvassuk tovabb ezt a konyvet, vagy "akar masnap is visszaterhetunk ra, Ne felejtsuk, hogy agyunknak meg kell tanulnia ezt az uJ latasm6dot, ugyanugy, mint annak idejen az olvasastl

Ehhez mindenkinek sok sikert kfvanok!

- Erdckesscg:

A szereogrammok tiezegetese kozbet: es urana is erczziik, hogy szemiinknek szinte "izomLiza" van. Ez mcydnem fgy igaz, biszeii ez a nezesi m6d alaposan igenvbeveszi a szemimket. Egyes konyvek azt 11jak, 110gy mindez j6tekony hatassal is lebet a latasunkra, biszcn ez nem mas tulcydonkeppen, mint egy slepos szemtorna. Sokan srro] szamoltak be, hogy a VILLAMOLVASAs-nal a FOTOOLVASAs technikajanak bssznelsts soriin javult a szemiik, vagy - a rosszzbbul lsto): eseteben - szintei: maradt.

Nekem IS ugy ttinik, kozbet: mintha a szemizmaimat edzenem, minetiesetre kipr6baltam mar azt is, hogy amikor

71

mar letom az abrat, elsezdcm 1assan elforgatni va1amelyik irtuiyb« a kepet. Ezt azonban senkinek tictn javaslom, inert e1egge iurcse erzes. Mintha ki ekiutuink: tekcrni a szemizmainkat. Lebetseges hogy ennek szemkarosit6 hatasa is van ugyhogy ne pr6balgassuk!

Dehogynem!

Kis tizetiotperces tiezegetes utiu: esak bejott tieki vegre. Megkonnyebbiilt es otiilt, de folyamatosan azt hangoztatta, bogy neki .snilyen lessii agya van Ii.

Szerintcm az tortent, hogy a tnonitoros nezesteehllika iiemileg kiilonbozik a sima pepiretol es ezet: azt is kiilon meg kell tanulnunk. Ezek utsn mar mindket Ieliiletcn tiegyon gyorsan (par ttuisodperc a1att) bejottek neki az abrak, es csek lilt es esendben nezegette azokat. Tebet tietn az 6 agya volt "lass(] ii, csek meg kellett tanulnia specielisso lstni a periieriis Iat6mezejevel.

Ebb61 a kis sztoribol az is kideriil, hogy mennyire Iontos 1ehet a gyorsabb megtsnuleshoz a hozaallas es a segitseg.

Viszont uj etzest iger, ha egy szter('(),~/;lJnmot

szamft6gepes monitoron pr6balunk tiezegetni.

Ezzel kapesolatban nagyon erdekes elmthl)clIl van.

Nemregibeti egy beretom arr61 panaszkodott, hogy az ismer6senek telis-tele van a lakasa sztereogrammokkal, es hogy tutiltkor kije1entette, hogy 6 addig tiem megy haza onnan, emig meg nem Jatja a kepekben n.;jlo 3D-s targyakat. Rajnali kettoig volt a baratjawi1 e miett, de nem siketiilt neki. Amikor ve1em ta IaIkozo tt, motultem neki, hogy van egy olyan sztereogrammom, amit szcrintcm nagyon kannyu meglemi, pr6ba1kozzunk azza1, majd en segftek neki. Elkezdte nhegetni egy oIyasL-yta hozzaallassa1, hogy tu1ajdonkeppen his: benne, csek ugy erzi 0 velemiert tnegsem tuclja ltitni a kep tsrtelmiit. Kis ie16ras pr6balkozas utiin megis sikeriilt neki. Nagyon bo1dog volt az ~j e1meny miett, de akkor mondtam neki, hogy most nezze meg monitoron is ugyanazt az a brat, tnert kicsit mas eImeny.

Leiil: a gep eie, e1kezdte nezni. Es semmi. Tovsbb pr6ba1kozott, de meg mindig semmi. Nem akart bejanni neki a teriniormticio berbogy is prob.ilkozott. E16szo1' nem crtettiik, iuszen a lapon mar latta es raadasu1 nekem meg osr is beiot: a motiitoros kep, lwgy a feje folatt alva neztem. Idegeskedn! kezdett, hogy milyen "lassu" az agya, eset1eg Iehet, hogy 6 monitoron nem tudja uitni.

A monitoros szterogremmores meg tiikrosebb, csi1l6g6- sabb latvanyt nyujthat a monitor mar amt'igy is iiveg feliilete miatt. Egy bcszkennelt sztereogrammai kesobb lehet jatszadozni. Peldaui elesfteni, hom::ilyosftallj, szfnezni, sotetfteni, vilagosftani stb. Pr6balgassuk telui: kedviink szerint! A boltokban regebben kaphat6 kis sztereogrammos konyveket telen meg megszerczhetiiik: a kiad6iknal.

Leteznek sztereogremm-geiierslo programok is, amiket nagy valc5szfnuseggel telelbetunk az internetcn.

A szterogrammokb61 tabb0jta ietezik. Az egyszerubbek esak egy-ket, vagy berotn sfkban mutatjak a taIgyakat, valahogy ugy mintha papfrb61 kivagl1ank moncljuk egy dinoszaurusz sziluettjet, es rafeszftve a min tat, berekruink: az adott mintas tetbe akar tobb sikbeti is. Ezek tebe: nem "szoborszeriick", mint a mi teigyunk. Szoktak sima kepekke1 is kom-

72

73

buiiln! a sztereogrammokat, fgy mer egyszeruen nezve IS szep i:itvanyt nyujtanak, viszont czeket rendszerint nehezebb meglani.

Els6 lepes.

Felkesziiles, informaci6gyUjtes

Most pedig lejunk tovabb, es kezdjuk el az ,,1\(;)'+" gyakorlatat.

A CELMEGHATAROz.A.s

Az eletben barrnit IS teszunk, j6 ha celtudatosak Celmeghavagyunk. Minden tevekenyseg alapja a .miertje". A eel az tarozas ok, emiert valamibe be1efogunk. A eel nelkul csak mirnelni

tudjuk az adott feladatokat, keyes lesz a munkankban, tettunkben az osszetarto era, a Iogikussag, es ilyenkor szinte szethullik a cselekedetunk is, elveszitiuk a fonalat az informaciohalmazokban. A eel telui: nagyon fontos, ez motivsi]«

az em bert! J6, ha minel jobban tudatositjuk magunkban,

minnel jobban megfogalmazzuk, korulirjuk azt, mintegy utat mutatva agyunknak a megoldashoz.

Az elsa lepes mint celmcghatarozas ugy tortenik, hogy magunkban elmondjuk, osszegezzuk hogy vegeredmenykent mit is varunk el kesobbi tevekenysegunktol, mire iranyul a cselekedetunk, mi legyen a vegallomasa.

Eloszor az adatgyujteshez - egyelore csak feluletesebben, atfog6 jelleggel - hatarozzuk meg magunkban a celunkat, mondjuk fgy:

"Celom az e heti 5-05 LOTTOSORSOIASON maximalis eredmenyt elerni, megnyerni a fanyeremenyt. Ennek eleresehez az "AGY -t-" technikat hasznalorn majd, ami arra epul,

74

75

hogy a lehet6 legtobb informaciot begytijtom a LOTTO-zasr61, ezeket beviszem az agyam melyebb, nagy kapacitasu retegeibe, es ezutan el6hivatom az eredrnenyt, a kivant ot szamot. Most tehat el kell gondolkoznom azon, hogy milyen adatokat gytijtsek a LOTTO-zassal kapcsolatban, es azokat honnan szerezzem be."

Ezek utan gondolkozzunk el egy kicsit! Vajon mik azok az inforrnaciok, arnelyekhez hozzajuthatunk es segitenenek tervunk megvalositasaban?

AZ ADATGy(JJTES

A matematikai va16szintisegszamftas azert eleg fontos eleme lehet az egymasrahatasok fejtegetesenek, igyhat ne hagyjuk ki. Ehhez a terulethez j6 tehat begyujteni a miiltbeli nyertes szamvariaci6kat, minel regebbre visszamen6leg. Ezt beszerezhetjuk peldaul a LOTTO-zokban ahol egy nagy tablara kirakjak tobb h6napra visszamen61eg a nyertes szarnokat. Valahogy szerezzuk be ezt a 8za11180rt, vagy fotozzuk Ie, mert majd szukseg lesz ra a FOTO-adatbevitelnel.

Fontosak lehetnek a sorsolss kozvetlen koriilmenyei is.

Peldaul a pontos helyszine, idopontja, a resztvevok, a 50rsolasi bizottsag, a LOTTOSORSOLAsBAN resztvevok leirasa. Nem tudhatunk mindenkir61 mindent, de megnevezhetjuk a sorsolasban konstansnak szamito embereket, szerezhetunk inforrnaciokat a sorsolast vegz6 - mostanaban Iegnyomassal mukodo - szerkezetrol, hogy az pontosan milyen elvti stb.

Hogyan Agyunk adatfeldolgoz6 kepessege kiterjed mas-mas teru-

gy4dYts~nk.· a~ letek informacioinak osszekapcsolasara es nem .csak" egy

a atal atr

bonyolult matematikai valoszlnusegszamitast vegezhetunk vele

e teren, Igaz ugyan, hogy rmikodese levezethet6 matematikai impulzusok sokasagara, de megis kepes arra, hogy id6ben, terben kulonbozo erzekelesi teruletek altal felhalmozott informaciokat osszevessen es eredmenyeket generaljon beloluk. Logikai rmikodeset most ne akarjuk megerteni, mert azzal valosztmileg egy teljes konyvet tele lehetne irni. Elegedjiink meg annyival, hogy kapcsolatba tudja hozni peldaul egy gyiimolcs kepei az izevel, a tapintasaval, az illataval, a biologiai felepitesevel stb.

LOTTO-zasnal is ezt a kepesseget hasznaljuk ki, ugyhogy szinte minden inforrnacio erdekes lehet szamunkra, ami ezzel kapcsolatos. Megsem gy(1jthetunk be mindent, ugyhogy valamifele fontossagi sorrendet fel kell allftanunk magunkban az adatok kezelesere.

Gylijtsunk be regebbi ujsagcikkeket, amik a LOTTO-zassal kapcsolatosakl Fontos lehet, hogy mikor, ki, mennyit nyert

76

77

es hogy milyen esemenyek lengik korul a LOTTO-zas tajekat. Ezek beszerzeseben elcnyuk lehet a LOTTO-zast figyelemmel kovetoknek, de kis raforditassal a .Iaikusok" is hamar sok-sok fontos inforrnacio birtokaba juthatnak.

Amennyiben Iehctscgcs, j6 ha az adatokat valamilyen nyomtatott, vagy irasos formaban szerezzuk be, de a radiobol, televizi6b61 kapott hirek is bevihetok lesznek majd. Ajanlatos a nem "frott" anyagokat sajat kczuleg papirra vetni, nehogy clfelcjtsuk, de ez megkonnyfti az adatbevitelt is, hiszen mi ene a celra a vizualis jellegu FOTO-adatbevitelt fogjuk hasznalni.

Tajekozodjunk a f6nyeremeny eppen aktuaIis es regebbi merteker61. (Ez motivaci6nak es megerositeshez is wkeJetes adat).

Nem utols6sorban fontos egy par Lorro-szelveny beszetzese is. Ezeket is meg fogjuk "mutatni" agyunknak, es az sem art, ha lesz min beadnunk a vegen a sajat szarnkombinacionkat.

Alapvetoen az a hozzaallas a j6, hogy a fentieken kivul figyelmet forditunk mindenfeIe egyeb LOrrO-zassal kapcsolatos iniormecicnek. es jartunkba-keluinkbe gyujtjuk azokat, tarsalgunk roluk, Megegyszer mondom, hogy a megszerzett adatokat )6 egyb61 szorgalmasan 1 efrn i, hogy nehogy elvesszenek mire az adatbevitelhez etiuik!

A GEL BEVITELE

"ELLAZULT ALLAPOTBAN"

A celbevitelhez eloszor is keruljunk ellazult allapotba, Hogyan mert ennel a lepesnel mar j6, ha iranyitotta tesszuk a keriilj~nk

. . A~

figyelmunket. Ez az az idealis, testileg ellazult, de szellemi- aJlapotba?

leg eber allapot, amelyben jobban tudunk koncentralni a

celunk bevitelere, a kesobbi adatbeviteIre, majd az eldhivas-

ra is. Ezekhez a technikakhoz szuksegunk van a figyelmunkre. Az ellazult allapotot az ugynevezett mandarintech- A "man~ika segttsegevel erhetjuk el. Ennek lenyege, hogy a ~:{~~techfigyelmunk egy egyseget egy pontra rogzftjuk, es ez segft

abban, hogy a teljes figyelmunket osszpontosfthassuk es ezt

az allapotot fenntartsuk az "AGY +" technikak vegigvitelekor,

Ismertettem az adatgyiijtes lenyeget. Ezt az egyebkent nagyon fontos lepest a tovabbiakban nern from Ie reszletesebben, ki-ki maga talalja meg a .Jelohelyeit'' a lehet6 lcgkorultckintobben. Mine! tobb inforrnacioval rendelkezunk, annal tobb kapcsolatot "bog6zgathat" majd agyunk a j6 eredmeny erdekeben, ugyhogy j6 gYlutogetest kivanok.

111111",

~

, ,

-6-

J '

A eel- es FOTO-adatbevitelhez az idealis figyelmi pont kozvetlenul a fejunk rnogott es felett van, ahogyan az abra

78

79

is mutatja. A kovetkezo lepesekkel hogyan tudjuk a figyelmunket oda allapot elerese erdekeben:

megtanulhatjuk, hogy iranvitani az ellazult

segitsegevel jeloljuk ki az utat az szamara, hogy merre is keresgeljen kapcsolodasokat vizsgaljon.

- Valasszunk egy kellemes testhelyzetet az asztalnal ulve, vagy az agyon, ahogy tetszik! A kornvezetunkben ne legyenek a figyelmiinket megzavaro tenyezckl

Ezutan kepzeljuk el, hogy egy mandarint tartunk a kezunkbenl Erezziik a sulyat, feluletet, nezegessuk a szinet! jatszunk veIe! Forgassuk korbe, dobaljuk egyik kezunkbol a masikba, erezzuk az illatat, mintha ott lenne eldttunk!

- Kapjuk el a mandarint a dorninans kezunnkel - ha jobbkezes vagy akkor a jobbal -, es vigyiik a gyumolcsor a fejunk tetejenek hatso reszehez! Kepzeljuk el, hogy a mandarin ott marad! Finoman erintsuk meg ezt a teruletet, hogy teljesebb legyen ez az erzes] Most lassan hagyjuk ott a mandarin un kat es lassan engedjuk le a kezunket! Erezziik azt, hogy egy magikus mandarinrol van 5Z0, amit a terben barhova elhelyezhetunk, ott maradl

Csukjuk be lagyan a szernunket es hagyju k, hogy a gyumolcslink ott egyensulyozzon hatul a fcjunk bubjan! Figyeljuk meg, mi tortenik e kozben a testunkkel es a szellemi allapotunkkall Ellazultnak, megis ebernek erezzuk magunkat. Csukott szemmel kepzeljuk azt, hogy a latoterunk kiszelesedikl

- Tartsuk fenn ezt a nyugodt, eber allapotot! Kozben nyissuk ki a szernunket, es kezdjiik el a celmeghatarozasunk bevitelet, ismerteteset az agyunkkal!

Az "AGY -" LOTTO-s technikajaban is nagyon fontos szerepet kap a celmeglJatarozas es a celbevitel is, hiszen ezek

agyunk (tudatalattink) Hogya~

. / '1 pontosltsuk

majd, es hogy mr yen a celunkat?

Az 5-os LOTTO-jateknal a celt rneghatarozni nagyon egyszeru es konkret feladatnak ninik:

"Az a celom, hogy elore megtudjam, pontosan melyik ot szarnot fogjak kisorsolni a LOTTOSORSOLAsON."

Ez fgy nagyjabol korrekt is, de valojaban sokkal pontosabban is meg tudjuk hatarozni a celunkat, amivel mar az elejen sokkal nagyobb ralatast engediink az agyunknak. Tulajdonkeppen ramutatunk a tenyezokrc, amellyekkel a kesobbiekben .szamolnia" kell majd.

A b6vebb celmeghatarozas ---4.._ J---_""

egyfajta pontositas, hogy konynyebben elerjuk, arnit szeretnek. Probaljuk meg tchat konkretabban IS, mondjuk fgy:

"Az a celom, hogy az agyam es az altalam hasznalt "AGY +" m6dszer segusegevel az )::. heti sorsolas nyeroszamait XX honap ~-en - szombaton - XX orakor, a TV-s sorsolast mege16z6en 'Z:_ oraval, konkretan es egyertelrmien elore rnegtudjam, hogy a sajat LOTTO-szelvenyemmel otos talalatot erjek eI ezen a sorsolason es ezzel en nyerjern meg a f6nyere111enyt."

80

81

Lathatjuk, hogy a masodik celrneghatarozas mar j6val precizebben behatarolja a kfvansagunkar es egyertelrmibb utat mutat az agyunknak, igy az, ebb61 fakad6an tudja mihez kotni a kesobb bevitt informaciokat, Szinte mar itt megkezd6dik az edstbevitel, az "ACY - " masodik lepese.

Az ut6bbi meghatarozasnal celunkat id6ben es terben is behataroltuk. Az id6pontokkal megmutatjuk agyunknak azt az id6sfkot amiben mag a a sorsolas lesz (jav6), es azt is arnelyben majd meg szeretnenk kapni - elore - a szamokat (pl. a szombat delelatt - je1en).

Ha most visszatekintiink a "VELETLEN NINeS" abninkhoz (46. oldal), akkor lathatjuk, hogy ezzel a lepesse! mar egybaI heron: nagyon fontos uiiormticict meg is kaptunk a resztveva befolyasoI6 tenyez6kbal: a ,Jelen" id6sik datumat, es idejet, vaJamint· a ,Jov6" id6siket is, es bebsuiroltuk a kozottiik leva id6intervaIlumot, amelyben a "kalkuJalast" keIl majd vegeznie agyunknak.

Masodik lepes.

/

FOTO-adatbevitel

FELKESZULES A FOTO-ADATBEVITELRE

Az ellazult eberseg allapotaban maradva tehat fogalmazzuk meg celunkst. a fenti bovebb pekl« mintajara, mine! egzaktabb m6don!

A celmeghatarozas es adatgyujtes utan elerkeztunk a Hogyan talan legfontosabb es egyben legerdekesebb reszhez. A nyert kesziiljiink

d kk 1 .C 1 "1 ' .. k" k > Eel a

a ato a "le to tju agyun at, hogy ezutan megkezdhesse a FOrO-adat-

feldolgozasukat. bevitelre?

Ez a technika arra epul, hogy az agyunk kepes a tudatalatti szintu infomac6feldolgozasra. A FOTO-adatbevitel egy rendkivuli lehetoseg az igazi adatfeldozasra, csak el kell engednunk magunkkat es hagynunk, hogy elmenk elvegezze a "szamitasokat". Ez egy olyan resz, arnm nem kell "kemenyen dolgozni", mindent tudatosan megerteni. Sot a tudatos (recionelis) enunk tulzott beavatkozasa hatraltathatja is a folyamatokat. Egyszeruen csak eI kell engednunk rnagunkat, hasznalni a technikat, es vegul orulhetunk az eredrnenynek.

Ehhez a lepeshez mar teljes egesszeben kapcsolatot ken teremtenunk agyunk tudatelottes teruleteivel, hogy az informacioink szabadon aramolhassanak at rajta. Ennek eleresehez meg rnelyebb allapotba kel1 kerulnunk, a mar emlitett ALF A alJapotba.

A kovetke~6 m6dszerreI megtanuljuk, hogy hogyan erjuk el ezt a FOTO-adatbevitelhez szukseges tudatallapotot. Ez az eljaras kezdetben tobb percet is igenybe vehet, de kesobb mar konnyebben ir<lnyithatjuk magunkat afele.

Ha ezzel megvagyunk, itt az ideje tehat, hogy ellassuk agyunkat egyeb, begyiijtott informaciokkal is, amelyekb61 taplalkozhat es tovabb bonyohthatja a .jovoszarnltasat".

82

83

Hogyan ,,- Helyezkedjunk el kerryelmesenl EI(Sszor, amikor meg tanu-

keriiljiin lod ezt a technikat, fekiidj lel Kesobb mar ulve, ulohelye-

alfa- k di kil

al1apotba? den kenyelmesen hatradolve ez ~ ne 1.

Vegyunk egy mely leIegzetet! Engedjuk ki a Ievegot, majd

csukjuk be a szemeinket!

_ Erezzuk, amint testiink teljesen ellazul! Vegyunk egy mely lelegzetet, es egy pillanatig tartsuk bent a levegot! Lassu kilegzes kozben gondoljunk a harrnas szamra, es gondolatban ismetelgessuk azt a szot, hogy "lazits"! Ez a jelzes a testi ellazulasra. Ezt kovetden fokozatosan lazitsuk eJ a nagyobb izomcsoportokat a fejunktol a labujjakig: Kepzeljuk el, amint az ellazulas hullama egesz testunkon vegigterjed! Engedjuk "elolvadni" minden izmunkat, hogy testunk kellemesen ellazult es feszultsegmentes legyen!

_ Most pedig csendesitsuk le elmenket! Vegytink egy mely lelegzetet, es tartsuk bent egy pillanatig. Lassan flijjuk ki, kozben gondo~iunk a kettes szarnra, es gondolatban ismetelgessuk a .Iazits" szot. Ez a lelki, ellazulas jelzese. Eresszuk szelnek a multtal es a jovovel kapcsolatos gondolatainkat! Figyelmunkkel forduljunk a jelen pillanat felel A kilegzessel egyutt engedjunk ki minden feszultseget, szororigast, problematl Belegzeskor erezzuk, hogy beke es nyugalom arad testunkbel

_ Vegyunk ismet mely lelegzetet, es tartsuk bent azt egy pillanatra. Lassu kilegzes kozben gondolatban halljuk az "egy" szot, Mikozben ez tortenik, lelki szemeink ele kepzeljim k egy gyonyonl viragot! Ez jelzi, hogy bsszpontositottuk tudatodatunkat, es megerkeztunk elmenk er(Sforrasszin~ere - abba az allapotba, amelyre a megnbvekedett kreativitas es informacio befogado es feldolgozo kepesseg jellemz(S."

Kepzeljuk el, hogy egy gyonyoru, csendes helyen vagyunk! Figyeljiik meg a nyugalmat araszto latvanyt, amt fogad, a hangokat es az erzcseketl Kepzeljuk el, hogy egy orat idozunk ezen a gyonyoru helyen! Pihenjunk ott kenyelmesen nehany pillanatig.

Mielott tovabbhaladnank a kovetkezo lepeshez, ernlekeztesssuk magunkat arra, hogy engedjunk szelnek minden maradek feszultseget vagy nyugtalansagot, es hogy ezt a testileg-Ielkileg ellazult allapotot a FOTO-adatbevitel kozben is fenntartjukl

A fent emlitett m6dszer tehat leherdseget biztosft ana, hogy kapcsolatot letesitsunk tudatalattinkka]. Ilyenkor az agyunk jobb feltekeje lep rmikodesbe, es keszen all az ingerek befogadasara. A jobbfeltekes rmikodes fogekonyabba tesz minket a sajat pozitiv gondolatainkra, es segitsegevel megnyflik elottunk az lit a hosszutavu memoriank melyebben fekvd .adatbazisahoz".

Ezcn kiviil vaIaszthatunk egyeb modszerekct is errs, l10gy begyakoro1juk az testi ellazultsag allapotat. Hiszen ezzel ma mar sok konyv es tclsecios tsniolysm ioglelhozik, de a Jenyeguk ugyanaz.

Ha sikerult tehat elsajatitanunk az ALFA allapotba kerules technikajat, akkor itt az ideje, hogy elkezdjuk adatainkat "betaplalni" a csucskategorias, sajat szuperszamttogepunkbe.

84

85

A FOTO-cADATBEVITEL

Iat6mezonkke1 lebet, hogy nem Luunl: eles fokuszban, de kfva16a]] - es gyorsan - tudjuk. vele erzekelni a koritvczctiuikben zaj16 mozgasokat, illetve a fenyerzekelesiink is sokka1 kifinomultabb az eles f6kuszos Jatasellal. Lat6szerviink ezen terliletel'ol kiildott iniornuicioit a tudata1attink dolgozza fel.

Ha kicsit be1egondolunk, akkor ezekct a jelensegeket a gyakor1atban a SZTEREOGRAMMOK nezegetesevc! le is vezethefiiik es be is bizonyfthafiuk.

A konyvben szerepki SZTEREOGRAMMOT .Isuin" - fa1eg a periferias 1atasunkka1 - nczv« uitul elen): annak vai6s, 3D-s vilig«. Azonban szenteljiink Iigyclmet a 69. oldelon ta1alhat6 mssodil: abranak is! Ez teljesen ugyanaz a kep mint az elsa, azzal a kiilonbseggel, hogy Ebben elhelyeztem ket potuot.

Hozzuk be magunknak a mssodik abrat! Mikol' mar elenk uiru! az egesz Iavany, nezziink. a pontok Iele. Mal" most is lehet erczn), bogy a mar kitisztult kep kiss« "meginog" ilyenkor. Ha pontok Iele tieziuik, azok bezsvsrnsk; vagy akar szet is rombolhafiak Iatvanyunkat.

Most pr6bfi!junk job ban .riuieztu" a pontok egyikere.

Igyekezziink eleseii letn! a korvo11a1at ugy, hogy ckozben ne veszitsiik el a 3D-s latvanyul1kat scm. Mit mondjak. Nem fog sikeriilni. Aze/es f6kuszalas, es az ellazult iiezesi m6d mintha OWe egymiis«. Bezavar es a kepiink szetesik:

Ez tobb dolgot is bizonvit egyszerre:

Azt, lwgy a SZTEREOGRAMMOS nezestechnika E11Jtesztikus Iehetosegeihez va16ban netn az eles f6kuszu (tudatos), hanem a periferias (tudatalatti) latasm6dunkat hasznaljuk. Masreszt pedig, hogy etuiel a magasabb szintii tnodszemel a tudstos "e1me" mennyire be tud zavarm a

Hogyan Mint mar emlitettem, az inforrnacioinkat egyreszt vizualis

vi~niibe uton, masreszt belso megerosftesekkel fogjuk agyunk tudat-

az lor-

maci6inkat? alattija szarnara elerhetove tenni.

Maradjunk tehat a lagy, ellazult allapotban es pontositsuk magunkban a FOTO-adatbevitehinket! Fogalmazzuk meg, hogy mire is akarjuk hasznalni ezt a technikat, es hogy mit varunk el tole.

Ezutan gyujtsuk magunk ele az osszes - a LOTTO-zassal kapcsolatos - mar meglevo adathalmazunkat. Hogy ezeket vizualisan befot6zhassuk, szukscgunk lesz a szemeinkkel torte no masfajta latasrnodot megismeresere, ami gyakorlatilag megegyezik a SZTEREOGRAMMOK nezestechnikajaval.

Ezt FOTOFOKUSZ-allapotnak nevezzuk.

- Erdckcsseg

A FOTOFOKUSZ-aIlapotban szemiuik periferias lat6mezejet hasznaljuk, 110gy annak segftsegevel ez iniormiiciouikst egyenesen az zgyun): gyOl'S, wdatalatti-elel11zo tetiileteire juttathassuk d. Nagyon erdckcs, es elettani1ag is levezethet/i, bogy ini is tortenik i1yenkor va16jaban.

Szemiink ideghartyaja (retina) ket tegior« osztheto. Az egyik. a sargafolt, ahol sadin tomotiilne]: az "efes" latasutikert feleMs "csapok"-nak nevezett sejtek. Az erral a teriiletrol erkezo ingereket a tudatos eltnenk dolgozza Iel.

A ideghartyank mesik. - periferias - res zen pedig ugynevezet: palcikakat telelunk. Tobb SZelZ ptilcik» tartozik egy ideghez, ezert ezek a sejtek nagyon erzekenyek. A periferias

86

87

tudatalatti agymukodesbe. Oh6! He ebb{Sl tovabb kovetkeztetim]: az el6z6ek alapjan; akkor tulsjdonkcppen kimondhafjuk) lwgy a FOTOFOKUSZ-hoz liesonlo SZTEREOCRAMM-os nezestechnikanal vslobei: agyunk tudatalatti teriiletcuiek kepessegeit hasznaljuk ki, es kozbeti meg tudetosui is erezziik, felfogjuk ezt, mintegy bebizotryitve az slepelveit? Ugyt6nik igen!

A SZTEREOCRAMM-os "latni tutuis" a scyat szemiinkkel Iathat6 bizotivite]: a tecnbik« lefJogosultsagara.

A FOTOFOKUSZ ALLAPOT ELERESE

Ezeket ezen: irtam le mert a LOTTO-s "ACY+" tecbnikankban fly m6don a FOTOFOKUSZ-szal a tudalattinkba "fenykepezett" kiilOnboz6 iromtuiyok, targyak, nem fognak szzmunkr« cttclnic« mintezstoket adni, nem lesz gyonyor6 terbsuisuk, mint a SZTEREOCRAMM-oknak, bar az itott sorok is majd egy lehelletnyit ki fognak cinclkedni a sikbol. Ezek a hilonboz6 beiotazstido targyak nem fognak orissi vizutilis eJmenyt jelenteni sziununkr«. EgyszenJen csak "lekapjuk" 6ket, majd minden toviibbi n elk iil beWlqiik agyunk melyebb retegeibe a feldolgoztatas erdekeben.

A FOTOF()KUSZ allapot elsajatitasat legjobb ha iigy Rogyan kezdiuk hog')! megprobalunk err)' adott targyat maskerit" keruljpnk

J' Lb·" ... . Foro.

latni mint hagyornanyosan. FOKUSZ·

Rakjuk ossze a ket mutatoujjunk vegct egymassal szern- hal ben egy sikban magunk elott (mint azt az abran is IathafJuk)! Most nezzunk egy tavolabbi pontra es kozben lassan emeljuk asszeero ujjainkat a szernunk rnagassagabanl N e fokuszaljunk "elesen", tartsuk nezesunket lazan es figyeljuk mutatoujjainkatl Probaljuk megfogalmazni magunkban mit Iatunkl

Most pedig tanuljunk meg FOTOFOKUSZ-szal nezni!

A ket ujjunk kicsit lerovidul es mintha egy harrnadik none kozepen, egy "minivirsli"-szeru kepzodrnenyt fogunk latni, Ez erdekes felfedezesnek ninik ugyan, de mi koze van a FOTOFOKUSZ allapotunkhoz? - Tehetnenk fel a kerdest,

I-I at az, bogy ezzel a lepessel maris maskeppen latjuk az elottunk leva vilagot. Amikor mar latjuk a .minivirslit" az azt jelenti, bogy a szemeinket parhuzamos sikba allitottuk egyrnassal -- ellentetben az alapvet6en" osszeterto" tiezesimkke] -, fgy a latoterunk hatarai felolvadnak,. es a perifcrias erzekelesunk kiterjed, akarcsak a SZTEREOGRAMM-ok eseteben. fgy erhetjuk el a FOTOFOKUSZ-os latasmodot egy tetszdleges Uirgy eseteben,

Fontos!

Ennel a lepesnei telui: ne akaIjuk erteni, elcmezni a BEFOTOZOTT vizuelis ada toka t, mert mint lathattuk - a SZTEREOGRAMM-os pontok esetebcn - az csak megzavarja a tudatalatti tutikodesimket. A tudetositest majd az e16hfvasnal fogjuk istnet alkalmazni, addig pedig lazuljunk el, es nyugodtan eressziik szelnek. a tudatos eniinket.

88

89

Pr6balgassuk egy kicsit ezzel a tectuukevet egyeb targyainkat is nezegetnil A tznuuis ezen tesze jateko5 es tnokis sz6rakozas. Ktserletezziuik: a "nem szitiimctrikus" targyakkal is! Erdekes latvanyt ~gemek, nemde?

Ha j6I nezzuk konyvunket, akkor azt erzekeljuk, hogy figyelmunk nern is igazan a sorokra iranyul, hanem az 6ket korulvevo feher terre. Az elenk tarulo latvany kulonos tisztasagban es mclysegbcn jelentti meg szarnunkra a sorokat.

Ha ezeket tapasztaljuk, tudhatjuk, hogy elertuk a FOTOFOKUSZ allapotot,

Most nezzuk meg mit kapunk ha konyvekkel, (~sacikkekkel probalkozunk:

Fontos, bogy ezek FOTOFOKUSZOS latasat is meglstacriuk; biszeti a befot6zand6 adataink Jeg11agyobb szazalekban ilyen jelleguek iesznek!

Nyissunk ki egy tetsz61eges

konyvetl Helyezkedjunk el kenyelmesen egy szekben es tegyuk magunk ele, mintha csak "siman" olvasni szeretneuk. Haszrialjuk ugyanazt a nezesi technikat, mint elobb az ujjunknall Azt fogjuk tapasztalni, hogy visszater a "minivirsli" effektusunk, csak most a konyv dimenzi6ira kivetitve. Magyami a konyv kiteritett ket oldala kozott kozepen megjeJenik egy harmadik, keskenyebb, kisse lekerekitett oldal is. A lapokat .Iazan" nezzuk, nem fokuszalva, ugyhogy a sorokat nem tudjuk a hagyomanyos ertelemben elolvasni. Azt latjuk, hogy a benik, sorok kisse kiemelkednek a lapok sikjabol szinte harorndimenzios hatast keltve .

~ ~
I I
I I
I I
I I
J I
I I
I - I
- ...... - 90

Erdckesseg!

Eleinte nehezebben mehet eiuiek az allapotnak az elsajatftasa. Folyamatosan koncentreltu (f6kuszaini) akarunk a sorokrz, abrtikra, aminek az az crcdmetiye, hogy elveszftjiik a hertnedi]: oldalunkat es kicsiuik a helycs "iaza" nezesi allapotb61.

A sokeves tenulesi gyakorlatunk miatt elmenk. tudatos iesze egyfolytaban at akalja venui az iTanyftast. De mi ne hagyjuk! Ennek erdckeben hasznaljunk kiilonbozo pozitiv megetosttcseket, amelyek a j6 ininyba tetelbetik iigyelmitnketo PeJdaul:

- A FOTO-aclatbevitellel az infonnaci6imat egyenesen az egyum tudatalatti sepecitiiseii« bfzom, es cWand6an bozz~iferhetove teszem sziunomrz.

- A FOTO-adatbeYitel korben kizirotn a tudetos eltnemet, es ezzel szabad utat biztosftok az adatok beereuiuisiine]: az agyamba, es a hos5zutavu meinoruimbe.

- Az elottem leva konvvet (cikket, foly6iratot stb.) " Jagyan ", nem egy pontra f6ku5zalva nezem.

91

He velsmiett: nem boldogultuui): ezzcl a nezestecluuksval, akkor pr6baljuk maskepp. Nezziuik a kinyitott konyv oldalaira zIgy, hogy a sarkokra koncentrelunk, nem pedig a kozepso teszekre. Kepze!Jiink el egy nagy X-et, ami osszekoti a konyv negy sarkatI (Akkor is ezt a m6dszert hasznald, be csek egy szemmel ltusz']

ADATBEVITEL FOTOFOKUSSZAL

J 0] on hat az egyik legfontosabb resze a modszerunknek, roi«

az adatok tudatalattinkba va16 bevitele. adatbevitel

He llgy crezris]; kicsi; dBirad a szemiink k6ziJen, akkor alljunk meg, lH~hany percig pihentessiik a lat6rendszeriinket.

I-logy ez igazan hatekony legyen, a mar megismert technikakkal felvertezcdve fogjunk bele!

- Helyezkedjunk el kenyelmesen az asztalunknal, vagy akar egy karosszekben es lepjunk a mar az el6z6ekben elsajatitott .melyebb" tudatallapotba, hogy agyunk maximalisan raalhasson a tudatalatti adatbevitelre!

Most vegyuk magunkhoz az osszegyujtott irott es Iratlan informacioinkatl Az irottakat teritsuk ki az asztalon ugy, hogy mindegyik latszodjonl

Magunkban fogalmazzuk meg, hogy mr IS pontosan a FOTO-adatbevitellel a celunk, valahogy igy:

Ilsllhettu): mar, lwgy a hsgvotiuinvos oiveses lassan kikezdi a szemiuiket. Sokksl tobb szemiiveges embert latunk szok l<i:jz(jtt, skik tenszeresebbeii bCzjjak a konyveket A folyamatos, eros egy pontra f6kusza/as nem mozgatja m~g igazan szemiuikct.

Sokan a hi/foidi " VILLAMOL VASOK" koziil a

VILLAMOL VSAS cimlf konyv alapjan - arr61 sziunolte]: be, bogy ami6ta ezt a m6dszert hasznaljak, stegtuiu. (netn romloti tovzbb), sot egyes esetekben javu1t is a Jatasuk. Ez l'a16szin(f]eg snnek tudhat6 be, hogy ugyan a FO TOOL VAsAs, FOTOFOKUSZ elegge igenyt»: veszi a lat6szerviinket, cgyben at is mozgatja annak izmett, ugyhogy az egesz gyakorlat fe/foghat6 egy j6 kis szemtornakent IS, ami pozitiv h:wissal Iche: rei.

"Most FOTO-adatbevitellel, FOTOFOKUSZ allapotban be fogom vinni az e heti 5-6s LOTTO-val kapcsolatosan osszegyGjtott inforrnaciokat, hogy ezek a tudatalatti elmern nagy informaciofeldolgozo kepesscgu reszeibe jussanak, hogy aztan az agyam oriasi adatfeldolgoz6 reszenek segftsegevel szombat delelott tizenegy orakor mar tudjam a delutan kisorsolando, ot darab szamjegyet."

Ezt a megfogalmazast ki-ki tctszesc szeritit vegezheti.

Hozzatehct, m6dosithat, clvclic: bcloic, de Ienyeg az, hogy a sajat szetnpontjs: szeriat a legegzaktabb m6don loga1mazza meg a cBjat a FOTO-adatbevitellel kapcsolatban.

92

93

- Hasznaljuk a FOT6F6KUSZT! Vegyuk tehat sorban magunk ele az ujsagcikkeket, elozo nyertes LOTT6-szamokat, fot6kat, kepeket, a szelvenyunketd), amit majd szombaton ki fogunk tolteni es beadni, es ezeket egyesevel, nyugodt temp6ban FOTOZZUK BE agyunknak a mar megtanult (minivirslis) technikavall Ne torodjiink vele, hogy semmi tudatosat nem etziin]: kozben. Egy-egy lappal, abraval kb. 4-5 tnssodpercet kell minimum tblteniuik, de a bonyolultabbakkal sem sZiikseges sokkal tobbct.

- Maradjunk a melyebb lazult allapotban! Ha vegeztunk az irott, kepes adatainkkal, akkor johetnek a fejunkben levo informaciok is! Ezek bevitelet nem tudjuk vizualisan megoidani - csak he elozoleg papirra vetcttiik oket -, ugyhogy lassan csukjuk be a szernunket, es vegyuk szepen sorra a magunkban kialakult velernenyeket, tenyeket, egyeb inforrnaciokatl Mintha magunknak meselnenk ezekrol, szinte halljuk kepzeletbeli hangunkat, de akar hangosan is mormolhatunk, mert az hatasosabb. Mindent vegyiink szamba, amit csak tudunk a LOrrO-zasr61! Peldaul:

Most azonban ezeket engedjiik szelnek! Nagyon fontos, hogy ne akaIjuk az agyunkat - es magunkat - tuvernil A tenyszeru megallapitasokon nil belevihetiink a mondaniva16nkba sajat exzelmeket is, de azok legyenek teljesen tisztsk, oszintek! Kiilonben olyan, minha agyunkat Ielreintormsltuink!

- Nagyon fontos Jepes ezutan, hogy fogjunk egy A4-es papirlapot, es fekteve az ellazult allapotban - de most nem FOTOFOKUSZBAN - lassan Irjuk le az 5-05 LOTT6 szamjegyeit egytol kilencvenig, sorrendben a LOTT6- szelveny beosztasanak rnegfeleloenl (Tcluit soronkent tizetiotsriimos beosrtiisse], igy ennek megieleloen 6 sort kapunk egymss elett.) Eire ezert van sziiksegiin): inert majd az elohivasnal a szzmoket ugyanfgy leiive fogjuk megkapni az eredmenyt. Most a szsmok s~jatkezCi lefnzsaval az a celunk, hogy agyunknak iniornuiciokut kiildjiink onmsgunk kezfrasar61 is.

"A LOTTO-n mar volt tizenhet eves korornban kettes talala tom, aminek akkoriban nagyon orultern, meg akkor is ha semmit sem fizettek ki ra."

Amikor ezt a "be1so meselcs!" vegzi az ember, furcsa crzes keritbeti luuslmebe. Hirtelen olysn, mintha egy mesik. vzlskinek skernenk. e10adni elmenyeinket, tudesutiket, es egybol beevstkoznek az alapveto emberi tulsjdonsigein]:

Feltekenyseg a sajat tudesunkr«, naivitas-kompenzaJas, onuralom kimutetsse, tetszeni vagyas magunk elOtt is stb.

94

95

Az A4-es lapotunkat elore halvanyan iel is kockazhafjuk, annak erdekeben, 110gy szamainkac ne osszevtssze ketiiljenek a pepirre. (Mint a kepen.)

Ha keszen vagyunk a szamok leirasaval, akkor FOTOFOKUSSZAL vigyuk be ezt IS a tudatalattinkba! Mikozben ezt tesszuk, mondogassuk magunkban:

Harmadik lepes. Feldolgoztatas

"Azt szeretnern hogy a tudatalattim tokeletesen megismerje s~jat kezirasornat, sajatossagait, mert ennek meg az elohivasnal fontos szerepe lesz!"

Ha mar meghataroztuk celunkat, begyujtottuk es befotoztuk adatainkat, inforrnacioinkar a LOTTO-zasr61, es meg is erositettuk tervunket, akkor autornatikusan elkezd6dik az agyunkban az adatok feldolgozasa.

Tulajdonkeppen ez a lepes mar a kezdetektol jelen van, his zen amikor a celunkat meghatarozzuk, es elerhetove tessziik a tudatalattink reszere is, akkor agyunk elkezd a ternaval foglalkoznio

- fgy nil Keszen is vagyunk. Mostrnar agyunkat ke1l6enmegpakoltuk a celunk eleresehez szukseges ternerdek inforrnacioval. Levezeteskent a FOTO-ada tbevitelre - az ellazult allapotot megtartva - tegyunk magunknak pozitfv meger6- siteseket a modszerunk helyessegerol, es agyunk hatekonysagar61:

Azert fontos, hogy a FOTO-adatbevitel utan egy legalabb par oras szunctet tartsunk, mert a sok bevitt informacio .rnegemesztesehez" id6t kell hagynunk agyunknak.

.Erzem es hiszern, hogy az irnent bevitt iforrnaciok eljutnak agyam melyebb retegeibe, ahol az elmern csodalatos kepessegevel azonnal megkezdi a feldolgozasukat."

Ez az egesz folyamat, ami az elmenkben zajlik ilyenkor, nagyon bssonlit a voiietsin Iektetesre. Az embcrek sitieket Iektetnek annak erdekebeti, hogy ceijaikat elerjek. Lehet, hogy cssk el akarnak jutni biztonsagban az egyik foldr:yzi helyrol a nuisikre, de az is lehet, hogy totitos kiildemenyt szallft a vonat, aminek beerkezese pontosan tuegheterozheto, es ezert elore szemitsnsl: is ra.

Egyes cimcletek. azt igazo!jak, hogy valami ilyesrni tnodon ketiilhetnek kepcsoletb» egynuisse! gondolataink es niemoriiuik az zuvunkben.

u,

Kepzeijiink el egy hatalmas teret, amelyet telisteie atsz6nek a mar kialakftott vonatsin-halozatok a szelrozsa min-

.Kivanorn, hogy az altalam BEFOTOZOrr anyagokkal agyam megfel6 inforrnaciokhoz jus son ahhoz, hogy e he! szombaton a LOTTC)SORSOLA.sON 5-os talalatot erjek el."

Fontos!

A FOTO-adatbevitel utiin tartsunk sziuietct!

Arr61, hogy a heti beosztistmkben czeket a lepeseket mikor ajanlatos elvegezniink, a kes6bbiekben irok majd!

96

97

den ir;inyaba inikozben meg sok helyen zaj1ik a sinepites is! A belso "urben" a siiiekcn villamgyors szuperexpresszeken szallit6dnak gondolataink alkotoelemei. Ezek a gyorsvonatok az a110111asokra szallitjak "rako111anyaikat", hogy utana egybo1 _ esetlcg uj szillltmtuuiye! - tovsbb szaguldjanak a kovetkezo celpontte.

A eel- es FOTO-adatbevite11el tuIC!_jdonajdonkeppen olyan 111 intb a mi is vonatsineket iektetnenl: az uj informaci6k osszekapesolasanak erdekeben.

nyire megnehezitheti a ki« munkasaink dolgtit. Ossze-vissze sza1adgaInak a kepzeletbeli teiben, esetenkent befejezetlen siiieket hagyva maguk uuin.

Ez a pelde is bizonyitje, hogy mennyire fontos Jepes az "AGY + "-nal peldaul a eelmeghauirozas, kello pontossiggel.

Maradjunk meg ennel a eltizoekbcn mar em1itettem a gym (fkodes egymasrahatasat.

pe1damil egy sz6 ctejeig. Az a tudatos es a tuda tala tti A tudatos cluicnk: alland6an

bele akar avatkozni a wdatost61 eltero tesz mukodesebe. Kerdeseket tesz Ie], es azokra veleszt is var. Esctiuikbct: peldaul megiI1lithatja az iniornuicioinkkel megrakott szaguld6 vonatunkat es ellenorizni akalja ezt, feltartva munkajaban. Vagy motuliu]: az tillouuisokre beerkezo adatokat kfFalija - szeriolott kivanesi volta miatt - vegigtenutmenyozni.

Tehiit meg egy peldiivel igazolva, itt is erzekehetjiik, hogy czc]: a nem idoben tottent, tudatos bezvetkozesok: lassithatjak, akadalyozhatjak az informaci6feldolgozast.

A munkasaink sziinteletiiil dolgoznak, es feladatukat vegezve rohannak a kovetkezo titvonelhoz. Lathatjuk, ha egy adott elvegzendo feladatban szetsz6rtak vagyunk, eltiini): elottiin]: a eel, vagy he az alapb61 uetn pontos, skkoi az meny-

Eppen ezert a FELDOLGOZTATAs alatt is probaljunk ellazultak maradni, es ne engedjuk, hogy a tudatos elmenk rossz hatassal legyen rank, es elteritsen a kitiizott celun k megvalositasatol, mivel tudatosan meg ennel a lepesnel sem fogunk szinte semmilyen visszajelzest kapni a vart eredrnenynyel kapcsolatbanl Ennek erdekeben ajanlatos a FELDOLGOZTATAs ideje alatt is olykor-olykor az ellazult allapotban magunkban osszegezni a celjainkat, pozftiv megerositesekkel segiteni tudatalattink munkajat.

Az azonban egyaltalan nem baj, ha foglalkozunk a ternaval es hagyjuk, hogy gondolataink belernelyedjenek neha

98

99

- J61 van kisfiam mostmer hagyd abba az "Anyam tyukjat"!

Eleget tanultad mar. Fekiidj le szepen, es megletod holnapra .Ieiilcpszik" es kitisztul a vers a fejedben.

Pontosan ez fog tortenni veliink a LOTTO-s "AGY +" technika FELDOLGOZTATAs reszeben IS, csak aludjunk nyugodtan, es hagyjuk agyunkat ugykodni.

a LOTTO-zas es elmenk csodas vilagaba.

Egyebkent a FELDOLGOZTATAs fazisaban ezeken kivul szinte semmi mast nem kell tennunk, his zen agyunk tudatalattija a gerjesztesunk hatasara automatikusan elvegzi a feladatunkat. J 0, ha erre a lepesre hagyunk legalabb ket napot, ket ejszakaval. Tehat nap pal vegezzuk csak nyugodtan a mmdennapos teendoinket, kicsiket erositsuk meg magunkat estefele az elhatarozasunkban es aztan aludjunk egy jot!

A kipihentseg ebben a fazisban pozitivan hathat!

Amirol eddig irtam, az csak egy fajtaja a FELDOLGOZTATAS-nak, megpedig a kezivezerlesu. Kesz b6nusz pont szamunkra e temaban, hogy a tudatosan iranyithato agymukodes mellett letezik meg az elrnenk spontan feldolgozo kepcsscge, amely az iranyithatosagon kfvul esik ugyan, de eredmenyei sokszor nagyon j6 iranyba kepesek befolyasolni az eletunket.

Ezek az ugy nevezett "valami azt sugta, hogy ... " bevillanasok agyunkban, amik csak ugy jonnek, es aztan vagy hallgatunk rajuk vagy nem.

N ekem peldaul az eletern soran rengeteg belso mcgerzcscm van. A tapasztalatom az, hogy rnindig kepesek ezek a plusz megnyilvanulasok kedvezobben alakitani a dolgaimat, es eppen ezert nagyra tartom az intuiciot magar, mint agyunk specialis plusz lehetcseget.

Ismeros lehet mindenkinek az elebbi mondat meg regebbitil, valahonnan az altaJanos iskoJas korunkb61, foleg a vcrstsnuliistuil hallhattuk sziileink szajab61, hogy:

Ezek utan kovetkezhet tehat a vegso lepes 5-os LOTTOszarnok .kiszamttasahoz", mely lehet, hogy rnegvaltoztatja jovonket. Ez pedig az eredmenyek ELOHIV ASA.

100

101

N egyedik lepes.

E16hfvas, eredmeny

Koccnrscio es ceJmegerosftes

Eloszor is gratulalok az Olvas6nak, hogy mar eljutott konyvem olvasasanak ezen reszehez, az "ACY +" technika utols6 lepesehez. Itt mar valoszfrnlsithetd, hogy a irasban ismertetett - terrneszetes alapokra epiil6 - m6dszereket sikerult valamilyen szinten megertenie es elsajatitania.

Arrol volt szo az eddigekben, hogy az ELOHIV AST erdernes minel kozelebb helyeznunk idoben a LOTTOSORSOLAs idopontjahoz, his zen fgy kevesebb inforrnacio kapcsolatot kell boncolgatnia agyunknak az iddintervallum lerovidulese miatt. Lehetosegunk szerint hagyjuk tehat ezt a lepest a SORSOLAs napjara, de figyeljiink, hogy nehogy elkessunk kitoltott szelvenyeink leadasaval.

(Megjegyeznem, hogy h« valaki esetleg ideig setnmit sem tudott magaeva tenni a lefrtakb6l, akkor se csiiggedien! Nezegesse, pr6balgassa az uj technikeksi! Ne adja Iel, hiszen ezeket is meg keJJ tanulnunk, akarcsak annak idejen olvasni, irtu vagy aka,. isszni, Alkati es koriilmenyfuggo is lebet az elsajatitas gyotssseg«, melyseg«. Sz6val pr6balkozzunk csak, higgyiik el - megerif)

Az ELOHIv As viszonylag egyszenl, nem is igenyel a mar megisrnerteken kivul semmi uj technikat, Ket reszre bonthat6: Az ujabb koncentreciovel es ceuncgcrositessel ismet felelevenitjuk agyunknak, hogy mivel is toltottunk napi egyket orat e heten, es ezzel mi a celunk, A celmeghatarozas lehet ugyanolyan, mint az eddigi legpontosabb, amit hasznaltunk. Esetleg ujabb rnegerdsftesnek beleszohetjuk a magunkban tett mondatokba a penteki megerosites utani LOTTO-zassal kapcsolatos plussz informacioinkat, otleteinket IS.

Az is lehetseges, hogy mar ezek alapjan szulettek uj gondolatok, elkepzelesek, velernenyek ezekkel kapcsolatban. Ha ez igy van, akkor mar szinte erezzuk is magunkban, hogy nem volt hasztalan idotoltes e konyv lapozgatasa eddig a pontig sem. Azonban ha mar itt vagyunk, es tele vagyunk tudassal, lendiilettel, ne aljunk hat meg, hanem vagjunk bele LOTTOSzAMAINK ELOHIV As ABA, mely m6dszer cseppet sem bonyolultabb mint az el6zoek.

]6 osszeioglelni magunkban az "ACY + ", az 5-os LOlTO megnyercscre iranyu16 m6dszeriink reszeit, es hogy azokt6l mit is vetunk, Iepesckre bon tva. Ilyeten m6don:

"Az "ACY +" technika scgitsegevc! meg szetetnem nyerni az e heti 5-05 LOlTO fonyeremenytf Ennek eJeresehez - az "ACY +" reszekent - eloszor is (mondjuk vesirnep) egyszenlen megiuterozuun a celomst es csszeszedtem a gondolataimat, hogy mi az, amit uiiotuuiciokeat be tudok szerezni

102

103

a urrro-sua, annak erdekeben, hogy elvigyem a fonyereuienyt. Amikor ezzel megvoltam, elkezdtem osszegy(fjteni az adatokat. (Lehetoleg itt nevezziik meg, llOgy mik azok, pl. a LOTTO-z6ban 5ikeriiit uiegtslelnom egy evr« visszzmetuileg a nyero szamkombinaci6kat, es ezt a plekiitot lefot6ztam. Ugyaninnen elboztsm azt a LOTTOSZELVENYT, amelyet majd a megkapott sziunokke! cgyiut fogok (mondjuk szombaton) leadni. Beszelgettcm a LOTTO-s elad6 holggyel, hsth« megtudom, hogy az emberek altalaban milyen m6dszerekkel szoktak taIalatokat elemi. Beszereztem egy rcgebbi, LOTTO-zassal kapcsolatos koiiyvet, besze1gettem a nagysziileimmel regebbi LOTTO-s elmenyeikkel kapcsolatban. Ok adtak is egy akkori matematikai sziszteme: lefr6 vazlatot, ami allft61ag a nagyban noveli a aycrcs va16szin(jseget. Ujsagokat, cikkeket gy(jjottem a temar6l, meghallgattam minden ezze1 kapcsolatos hirt es ezekb61 jegyzete1tem magamnak, stb.).

Az adatgy(ljtesre ket napot szintsm (mondjuk a h8f6- kedd). Amikor megvoltak az iniotmecioiin, a mar elore megtanult "ellazult allapot" eleresevel elkezdtem a celom pontos bevitelet az agyam tudatalatti teszebe hogy az megkezdhesse a munkajat.

(Szerdiin} kovetkezhetett a FOTO-adatbevitel, mellyel az eddig osszegy(jjtott iuiorttuicioimet "taplaitam be" agyamnak. Ennel a FOTOFOI<USZT hesznsltem, hogy az iniormecioim egyenesen az agyam me1yebb szinfieire jussanak. Az adatbevitel clott-utiui megerositeseke: tettem magamnak a technikaval kapcsolatosan.

Ezuttui (csiitortokon es pcnteketi) hagytam, bogy cltnem eutometikuseti feldolgozza a dolgokat, es csak meger6- siteseket vegeztetn magamban muulket nap a lciekves el6tt.

Eletkcztem a mai naphoz (szombat), a LOTTOSORSOLAs napjahoz, mikor is szcretnem az egesz beti LOTTO-zassal kapcsolatos adatgy(jjtesemet, es tudatel6ttes iniomuicicieldolgoziisomst lezzrni es az ELOHivAs segitsegevel egyerteiuuien megkapni a mai napon sorsoland6 5-os LOTTO at nyertes szamjegyet! Ennek erdekeben az ELOHivAs reszekent meg jobban pontosftom a celomet es osszcioglsloui az eddigi

tevekeuvsegemet.

Fontos, hogy a koncentnki6t es celmegerosftest is - a mar megszokott m6don - melvebbeu ellazult allapotban vegezziik a j6 eredmeny erdekeben!

A LOTTO-szamok kidetitese

Az ELOHIV As masodik resze a sztuuol: kotikret ieideritese. Akkoriban, amikor kettesem lett a LOTTO-n, ugy gondolkoztam, hogy ahhoz, hogy az addigi kabe egyhetes munkam meghozza gyumolcset, ennel a pontnal a kovtkezokre kell osszpontositanorn:

Talalnorn kellet egy olyan m6dszert, aminek a segitsegevel valamilyen m6don visszakuldhetjuk agyunk tudatalatti reszenek - addigra mar megerlelodott - eredmenyeit a tudatos reszbe, hogy tudjam is melyik ot szarnot ikszelgessem a szelvenyernen.

Elgondolkoztam tehat ...

Mivel tudtam, hogy elegge vizualis tipus vagyok - es az emberek tobbsege is az -, ugy gondoitam, mindenkeppen

104

105

valamilyen vizualis jelet kell kernem az agyamt61 az egyebkent egyszenl szamok elohivasara.

Vegul azt talaltam ki, hogy rnelyebb tudatallapotban a megerdsftest es osszegzest azzal zarorn, hogy "megkerem" agyamat, hogy az ...

" ... altalam ezutan ujbol sajatkezuleg papirra vetett szarnok felirasaval adjon szarnomra egyertelmu(!) jeleket arra vonatkoz6an, hogy mik lesznek a nyeroszarnok az aznapl 80rSObSOil."

Uegyezziik meg a fenti mondatom pontos fogalmazasat, mert ez a resz az amin a "regihez" kepcst a kes6bbiekben ket dologot 1S veltoztstok. az egyerte1mubb eredmeny erdekeben! Ez egyben magyarazhatja is az akkori .cssk" 40%-os teleletomet az 5-os LOITO-n!)

Itt aljunk meg egy pillanatra! Telua ennel a IepesneI az a lenyeg, hogy a mar egyszer inioriiuiciokent sajatkezuleg bevitt, fektetett A4-es Iapra felirt szamokhoz hason16an most is tegyiink egy hason16 lepest, iIjuk Eel lassan egyesevel a szamokat ugyamlgy, csak itt mar a "tudatalattink" vezerli majd a keziinket. Agyunk ezt az alapjan teszi, hogy a kozvetleniil ezeltiti tett megerositesnel es celmeghatarozasnal "megkertiik erre". Legyiink tehat nagyon ellazultak, es engedjiik, hogy a tudatalattink irinyttson minket. - Nem is olyan hiilyeseg a Csillagok Htibotti]« cimti film mondanival6ja, ugye?

106

El6re is bocsiinetot kerek, hogy elkalandozom egy rnondat erejeig, de nem birom ki, hogy ne fljam le: eppen az el6z6 mondat leirss» utiu: kozvetlet: csippant a tclcionotn. Kaptam egy cseng6hangot a mobilomra. A Star Wars lmperiiltl Hat nem j6pofa? Kabe evente egyszer kiild valaki tiekem cseng6hangot. Ezt mar h6napok 6ta vedsszom, es pont most, a "Csillagok Haborujas" sorom vcgcn csak ugy idecsippan neketn a semmib61! Hmm,. haborgast erze]: a jov6ben ...

- Visszstetve:

Remelem emleksziink meg arra amikor az ADA T-beviteluel az egyik ajanlott lepesiink, a L01TO-szelvenynek megfelel6 alakzatban, sajat kezzel, fektetett A4-es papirra vitt szamjegyek voltak. Azt mondtuk, hogy ezzel a lepessel agyunk uiiomuiciokst kaphat sajat kezirasunkr61, es ha ezt megtettiik, akkor ez igy is van.

Az agyunk ezt az iniortiuiciot osszevetve a L01TO-s eredtueuyeve! kepes lesz olyan jelzeseket adni, amelyek elso ranezesre keziink irashibajanak, vagy pillanatnyi irestevesztesiinknek ttinhet ugyan, tuegis fontos jelzesek Iesznek szsmunksu. Miutan leirtuk az 5-os L01TO osszes szamat egyt6l kilencvenig, nines mas dolgunk mint ezt a Iapot utana alaposan atnezni, es kivalasztani azokat a szamjegyeket, arnelyek vslsmiett nagyon kiilonboznek, eliitnek a tobbit61. Ezek lehetnek kiilonfele vizuzlis formai hiMk, meretkiilonbsegek, elrontott-atfirkalt reszek, ettisebben tnegrejzol: szemok. Btirmi amit6l az adott szztuok: "kil6gnak a tobbi koziir.

A szamok vizsgalatakor is maradjunk ellazult allapotban, mert igy a tudatalattink is tovsbbi segitseget nyUjthat a kivalasztashoz!

107

Emlitettem, hogy ket dolgon valtoztattarn a regl sziszernarnhoz kepest. Ez egyreszt az - az akkori eredmenybel kiinduva -, hogy valoszintileg jobb, ha nemcsak egy lapot frunk tele szarnokkal, hanern mind az otot kulon-kulon egytol kilencvenig teleirt A4-es papiron pr6baljuk meg kideriteni. fgy elmeletileg jobb eredmenyt erhetunk el, hiszen konnyebb es egyertelrmibb egy "rUt kiskacsat" eszrevennunk a tornegben, mint rangsorolni a elottunk fekvd jopar, kisse rontottnak latszo szamjegy kozott.

Errol tanuskodik a kettes eredmenyem, melynek

nyeroszamai, mint tudjuk, a ketfajta sajat rangsorban - amiket annak idejen elore megalkottam - az elso ket helyen alltak. Tehat az elso szam meg abszolut meghatarozhato volt. A masodik meg eppen felismerhetd volt az "egypapfros" m6dszerrel, de a harmadik szamtol mar sajnos nem lehetett ponto san kivenni a tablazatbol a j6 eredmenyt.

J avaslom az .otpaptros" tablazat keszitestl

sen megis valamilyen szuiten szemon volt tartva ez az igenyem.)

Ezek a jelzesek lehetnek a kezirasunkon belul elrontott szamjegyek (atfirkalva, Czjrairva), aranytalan rajzolas, tulhuzasok es roviditesek, halvanyabb es er6sebb vagy eppen hianyos szamjegvek, de lehetnek ennek eppen az ellenkezdi is. Kivanhatjuk azt is peldaul, hogy agyunk a nekunk valarniert legjobban tetszd szamokkal jelezzen. Peldaul szeretnenk, ha a sok-sok kozepszenien (hagyomanyosan) lerajzolt szarnjegyek kozul a kulonlegesen egyenletes vonalvezetesukkel emelkednenek ki a LOTTO otosunk nyerdszarnai.

A masik dolog, amihez "hozza kellett nyulnorn" az a regi - fent bekeretezett - celmeghatarozasorn "adjon szamomra egyertelmu(!) je1eket" resze. fgy ut6lag bevallva ez a meghatarozas kisse pontatlan, hiszen ezen belul tucatnyi dolgot fel lehetne sorolni, hogy milyen alakban is tudja agyunk "pontosan" ertesunkre hozni az eredmenyeit a szarnok sajatkezii leirasan belul. Peldaul en automatikusan a formai hibakat ertettern ezalatt, de ezt nem konkretizaltarn magamban.

(Az, hogy a kettcs talala tom tuegie meglett, az annak koszonbeu) szerinteni, bogy bar nem tudatosftottam, hogy milyen jelzeseket vtito]: el pontosan agyamt61, de tudatel6tte-

Erdckcsscg, megjegyzes:

Amikor annak idejcn kettesem lett, megprobeltsun a leiit szamokat FOTOFOKUSZ-ban is megfigyelni. Ennel azt erzi az ember, hogy egyszeire Jatja az osszes szemot. Bizonyos szsmo]: vizwilisan egyertclmticn kirfnak a tobb! kaziil. Lcbctosegtin): van tehat ezzel a jelzesrendszerrel is pr6balkozni az atvizsgaiasnal, de ezt a valasztasunkat is el6bb kazoljiik agyunkkal a vegs6 celmeghatarozasunkkor!

A mtisi]: dolog, hogy a fenti jeladasi Iehetosegel: Ievezeteseb61 is mennyire kitiiru]: az, 110gy az ember sokkal bsmsrebb felfedezi a hibakat, a rosszst, es annak veriicioit, mint inkabb a szepc: es j6t bon toga tna, clemczgctne.

Ezert mi - saj nalatos alaptermeszetunknel fogva - valaszszunk ki - opcionalisan - mondjuk a szamhibakat kiemelo jelzes rendszert, es fogalmazzuk at a regebbi celmeghatarozasomat:

108

109

" ... Most pedig azt ketem az agyamt61, hogy a tudataletti kepessegeim segftsegevel, az altalam ezutan ujb61 sajatkez{i]eg papfrra vetett szemok. felfrasaval adjon sziimomre egyerte1mu(f) jeleket arra vonatkoz6an, hogy mik lesznek a nyeroszamok az aznapi soisoleson. Ezek a jelek legyenek beuibibe); smelvekne] velsmiert Ujra kell kezdeniuik a szzm megrC!jzolasat, es fgy vonaJathuz6dczs lesz a khfrasos papfrokon. A pontossiig erdekebeti nycroszemonkcut hi/on-kiilon egy tablazatot itok Ie, es mindegyikbol egy-egy j61 eszrcvebeu), bibiivel je161t nyeroszamot szeretnek megkepni!"

Ha megvagyunk az utols6 celmeghatarozassal, egyb61 fogjunk ot darab A4-est es - tetszes szerint halvanyan vonalazzuk be oket e16re - es melyen ellazult allapotban vezessuk veglg magunkat az otszor kilencven szamon. Mikor megvagyunk az else tablazat leirasaval, meg az atnezese elott erdsitsuk meg magunkat modszerunk helyessegeben:

"Ellazult-eber Mlapotban lefrtam a LOTTO-szelveny mintajara az elsa llyeroszam kivalasztascihoz sziikseges szemsorozatot egytol kilencvenig. Hiszek a inodszerem helyessegeben es pontossagciban, es kerein agyamat bogy most mutassa meg nekem egyertelmuen az elsa nyeroszamot, melyet a mei napon ... ora ... perckor fognak kihuzn1 az 5- 0S LOTTOSORSOLASON."

Ezutan fogjunk egy tollat es az ellazult allapotot fenntartva vizsgaljuk meg az elsd tablazatunkat a mar emlitett "szamhibas" szemszogbol. Amelyik szarnot a legjobban a

110

I' '~l

1""-----1

kateg6ria gyoztesenek iteljuk, azt karikazzuk be tollunkkal. Az atvizsgaIas kozben is hallgassunk a scUM belso megnyilvanulasainkra! Ha a Iathato es a "beJso hang"-os eredmetiyiuik: is eros, es kii1onbozo, akkor csctleg tobb szamot is vtileszttuuunk, de iotitos, hogy "meglatasuk" modja szeruit kategorizaijuk oket! Tebet ka1'ik3zzuk be az egyertelnuien .elszurt" sztunjegyiuike; es 11a va1ami ezt sugja, 1wgy a masik, llarammal etrebb leva sziun is Iotitos Iehet, skkot azt meg keretezzii): be szogletesen) Ezekbol a csak ka1'ikazott, vagy csak keretezett szamokat ta1'talmazo vsrisciokbo! tobb szelvenyt 1S beadhatunk majd!

fme itt van az els6 nyerernenyvaromanyos szamjegyunk.

Gyorsan frjunk a lap szelere egy l-es szamot, hogy ezt kaptuk meg eloszor! Probaljuk memorizalni az elrnenyt, hogy mennyire volt egyertelrmi a dontesunk, mert a kesobbiekben ilyen szempontb61 is ossze tudjuk majd vetni az eredmenyeinket.

III

Ha elfaradtunk, nyugodtan piherihetunk egy kicsiket a kovetkezo szamjegy elott. Ezutan ugyanilyen modon hivjuk elo a tobbi szamunkat is! Ugyeljunk ra, hogy legyunk mindig lazak es hogy ne akarjunk kapkodni! Inkabb pihenjunk tobbet ket szam kozott!

lesz az "etel", amivel majd taplalja sajat belsd mechanizmusait! Az informaciogyujtes idotartama egyenileg valtozo. Van, aki mar alapbol sokkal tobbet tud a LOTTO-zasrol, es lehet olyan is, aki aprankent a szuleitdl, barataitol, ujsagokbol szerzi be a hasznos adatokat.

Itt jegyeznem meg, bogy az biztosan csak elotiyiinkre vzlbet, ha mar Littunk nehany kozvetitest a LOTI'Osorsolesokrol! Itt nagyon sok uj dolgot figyelhet meg az ember. Ugyeljiink a reszletekre is!

Ezzel tulajdonkeppen a vegere is ertunk modszerunknek, Mostrnar nines mas dolgunk esak beikszelgetni a kapott nyeroszamainkat LOTTO-szelvenyunkon, es minel hamarabb beadni oke; a kozelben leva LOTTO-z6k egyikebe. - Mert tudjuk: emit ma megtehetiink, nem j6 ha elhalasztjuk!

Ajanlott id6beosztas

Az adatgyujtes mennyiseget jJJet6e11 hallgassunk az Oszt0110S megerzesiinkre! Ha a "bels6 hangunk" azt siig]«, .rtiostmer eleg", ekkor be is iejezbetju); De ha nuisnsp ugy keliink Eel, hogy meg {y otletcink vannak az iniottneciok: beszerzesevel kapcsolatban, akkol" ne habozzunk elintezni ezeket! Meg ekkor sem, ha mar a kes6bbi iepeseknel tartutik!

He megvannak ez adataink, skkot - meg lchetolcg kedden - Eolytassuk a felkesziilesiinket a "ceJbevitelleJ"!

Az alabbiakban leirorn az "AGY +" technika Iepeseit iegy LOTTO-s hetre kivetitett, altalam ajanlott uterntervben, mint egyfajta vazlatot vagy osszefoglalast:

Vasarnap kezdhetunk a FELKESZULESSEL, celmeghatarozassal, Ez a nap altalaban nyugodtabb helyzetet kinal erre a nagyon fontos lepesre. A felkeszules ezen reszet nyugodt korulrnenyek kozott korulbelul fel 6ra alatt el tudjuk intezni. Ha belefer az idonkbe, meg az adatgyiijtest is megkezdhetjiik.

Miutan aludtunk egy jot es kozben agyunk tudatalatti resze mar elkezdte boneolgatni az elozo napi "cel-bevitelunk" tartalrnat, szerdsn egy nekunk kedvezo idopontban kezdjiik meg az adatbevitel folyamatat a mar lefrtak szerint! Ez adatrnennyisegtol fiiggoen maximum egy-ket orat vehet igenybe. Ne feledkezzunk el a magunkban folytatott eel- es egyeb mcgerosuesekrol semI

Ha ezze1 megvagyunk, ne is lepjunk tovabb aznap!

Vegezzuk csak nyugodtan a hatramaradt, mindennapi teendoinket, es este ismet aludjunk egy nagyot! Ezen a ponton mar

Hetfon es kedden gyujtsuk be adatainkat a LOTTO-zasroll Semmit se haggyunk ki! Minden apro reszlet jelentoseggel bir szarnunkra. Ne felejtsiik el, hogy agyunknak ez

112

113

"tu(~ja" agyunk, hogy mit varunk tole, es rendelkezesere is bocsatottuk a "munkajahoz" szukseges informaciokat. EzzeI megkezdddik a FELDOLGOZTATAs az agyunkban.

Csiitoitokon es penteken mar csak annyi dolgunk van, hogy a celmegerositesekkel es az egyeb jovevenyinforrnaciokkal foglalkozzunk. Tegyuk ezt ALFA allapotban, es egyre jobban koncentraljunk a szombati ELOHIV ASRA, melynek terrnese nem mas lesz, mint a heti nyertes LOTTO-szamsorozatunk!

Szombat. Eljott hat a varva-vart nap. A szombat nagyon fontos az eredmeny szempontjabol, llgyhogy lehet61eg legylink kipihentek, fittek. Tudhatjuk, hogy mikor lehet legkes6bb leadni a LOTTO-szelvenyiinket, ugyhogy keressunk egy jo delelotti id6pontot, amikor van korulbelul egy orank az ELOHIvAs elvegzesere, es lehetoleg szarnoljuk bele a leadashoz szukseges menetid6t is. Vegezzuk el az ELOHIV AST, es a kapott eredrnenvt irjuk feI valoszirnisegi es krono16giai sorrendben is.

Nem maradt mas, minthogy toltsuk ki LOTTO-nkat es vigyazzunk, hogy el ne kessunk a leadassall

114

Vegeredmeny - osszefoglalas

Szerz6i vegsz6,

.. ~

osszegzes

Levezetesnek nehany sajat "okoskodast" tartogatok az utols6 oldalakra.

Az olvasok nagy reszeben, akik mar eljutottak idaig, e konyv zarofejezeteig, az olvasas alatt folyamatosan uj kerdesek, kulonbozo izgalmas gondolatok, otletek fogalmaz6dhattak meg, es boldogok, hogy egy SOl' ujszenl m6dszert es technikat tanulhattak. Ugy erezhetik, hogy olyan "pluszt" adott nekik a konyv, amit a tovabbi eletuk soran tetszdlegesen alkalmazhatnak, kiprobalhatnak, tovabbfejleszthetnek.

Ha azonban van olyan olvaso is, aki meg mindig ketkedik a konyvben ismertetett csodalatos technikak eredmenyessegeben, akkor azt valoszfrnileg azert teszi, mert azt mondhatja: - Igen, igenl Ez itt mind szep es j6, de ha ezt a technikat az fr6ja ilyen nagyszeriien erti es tudja is hasznalni, hogyhogy nem vitte meg el egyszer sem az 5-os LOTTO fonyerernenyet?

Hat igen, ennek a tenynek sokfele magyarazata lS van.

Remelern a kovetkezo nehany mondatomb61 valaszt kap szkeptikus olvasom az iment feltett kerdesere.

117

TALALJUNK RA SAJAT MOTIVAcIOINKRA!

"CELUNK A TULELES!"

tevekenysejr. A hozza kapcsolodo showmtisorok is kis id6re leledtetik velunk mindennapjaink megprobaltatasair, ezert ugy gondolom a LOTTO-zas jo hatassal lehet legtobbunkre.

Mie16tt azonban belekezdenenk a nyeremeny elhoditasaba, jo osszefo~lalni eddigi eletunket, es hogy egy ilyen nagyertekti LOTTO-nyeremeny vajon milyen iranyba is terelhetne azt a kessobbiekben. J 6, ha van pcnzunk, de szamornra az ut6bbi id6ben vilagossa valr, hogy ezen kivul meg mas celok es szepsegek is vannak az eletben,

Az el6z6 evern peldaul borzaszt6 .hajtosra" sikerult. A munkambol kifoly6lag teljesen kimeritettem a bels6 energiakeszleteimet. Tobbek kozott ez is oka, hogy nern probalkoztarn azota ujb61 a LOTTO-zassal. Egyszenien gorcsosen hajtottam egycb celjaimert, mikozben a "regi" motivacioim eltiintek. Ennek az lett a vege, hogy - az egyre rosszabbod6 kozer~etem miatt - megalJjt kellett parancsolnom magamnak.

U gy dontottem, hogy forditok az esernenyeken. Ra akartam talalni regi motivacioimra es a "problema okozo" gondolkodast vissza akatram forditani "problema megold6" -ra.

Azt hiszern sikerult is. Nem hagytam, hogy a sok, ram nehezed6 feladat legyozzon. Raadasul a nyar elejen egymasra talaltunk szerelmemmel, aki kulonleges lenyevel azota teljesen, elkapraztatou, feltoltott. Ennek eredrnenye ez a konyv is. U gy erzern tehat, hogy a gy6zelmem a kulvilag ereje felett, es egyben a sajat kis "LOTTO 5-osom" is - ez a mii.

A mai vilagban egyre tobb unott, faradt, agyonhajszolt embert latok. Robotszenlen vegezzuk dolgunkat, tiiltanittatjuk magunkat, keveset pihenunk es vegiil azon kapjuk magunkat, hogy lassacskan minden joerzes kiveszik belolunk. Az alapjaban gyermekkorunkb61 ered6 jokedvunk, pozitiv gondolkodasunk, kepessegunk az 6szinte racsodalkozasra, egyre jobban atalakul negatlv, pesszimista, onpusztito mechanizrnusokka es ezek komoly karokat okozhatnak berinunk. Oszszekavarodunk, elveszitjuk a kontrollt magunk felett, es aztan rossz iranyban idulunk el, hogy rendbe tegyuk a dolgainkat. Mesterkeltekke valunk.

Azt is erezni rnanapsag, hogy minden ezerrel porog.

Egyre gyorsabban telnek napjaink, egyre kevesebbnek uinik a rendelkezesunkre {d16 id6.

- ki"l1thatnank ebben a "kaosz-szagu ", rohan6 vilsgben, de llgysem haJija meg senki.

Viszont, ha mar egyre tobbet erezzuk ezt magunkon, akkor tudhatjuk: elveszttettuk eredeti celjainkat, es egyben magunkat IS.

Ez a konyv a laza, vidarn, esemeny Ieiro hangvetelevel megprobalja a helyes iranyban tartani - vagy terelni - olvasojat, A LOTTO-zas maga is egy j6 hangulatu, pacifikus

Talal] ra tehat Te is, kedves Olvas6m a sajat motivaci6idra, es ezzel a magad "LOITO 5-osere" is! Ennek eleresehez a konyvem biztosan segitseget fog nyujtani.

118

119

/1 '1

1/ (7'-SD,-

Bibliogrtiiie

Pontos idezetek:

Paul R. Scheele, M.A.: Villamo]vasas teljes elmevel Eredeti cirn: The PhotoReading Whole Mind System Forditotta: Miklosfalvi Maria

Kiadta: AGYKONTROLL - dr. Dornjan Laszlo, 1995

A sztereogremrn-ebriikon egy baranybOlj6 lsthet».