Rudolf Steiner

Okkult pecsetek Magikus szimbolumok

9021 Gyor Baross Gabor u. 4.

Megyei Kiinyvttir Gyor

J]]m~1111WJIJij~11

A forditas.az alabbi mfi alapjan kesziilt Rudolf Steiner

Bilder okkulter Siegel und Saulen, GA 284 a Die Goetheanum - Fenster, KA 12

Forditotta Ladanyi Lorand

Lektoralta Dr. Kassa Laszlo

Nyelvi lektor Borsos Maria

Minden jog fenntartva. Barmilyen masolas, sokszorositas, illetve adatfeldolgozo rendszerben valo tarolas a kiad6 elozetes irasbeli hozzajarulasahoz kotottt,

© Hermit Konyvkiado

Hungarian Translation © Hermit Konyvkiado

Tartalom

Rudolf Steiner bevezetoje 7

Szimb6lumok es jelek, mint a kaosz kozremukodoi 9

Apokaliptikus pecsetek 24

Az okkult pecsetek es oszlopok kepei .42

1. sz: Fiiggelek - szines apokaliptikus pecsetek

Rudolf Steiner az else Goetheanum ablakaihoz 73

2. sz: Fiiggelek - a masodik Goetheanum szines ablakai

A kiad6 megjegyzese 80

5

A z itt bemutatott tizennegy tabla a .Pecsetek es szimb6lumok" J-\.. reprodukci6i, melyek annak a helyisegnek belso terburkolasara szolgaltak, amelyben 1907 majus 18., 19., 20. es 21-en megrendezesre kenilt a .Teozofiai Tarsasag eur6pai szekci6inak federacioja" miincheni kongresszusa.

Ezek nem tetszes szerinti "szimb6Iumok", melyek ertelemszeruen megmagyarazhatok, hanem szellemtudomanyi .jelek", melyeknek eppugy rendelkezniuk kell kapukkal, mint ahogyan az megfeleI a valodi szeIlemtudomanynak, Az effajta .jegyek" nem az ertelem vagy az onkenyes fantazia szulemenyei, hanem bennuk reprodukalodik mindaz, ami a szellemi erzekelessel, szemlelodessel felvet6dik az erzekek feletti vilagokban. Semmifele spekulacio, semmifele - meg a Iegszellemesebb - ertelmes megvilagttas sem forduI eI6 e jelek eseteben, mivel ezek a jelek nem kiotlottek, han em kizarolag annak leirasat tartalmazzak, ami a lathatatlan vilagokban eszlelheto. Az itt reprodukalt jelek eseteben az .aszrralis'' es a "szellemi" (devachani) vilag atelesenek lefrasarol van sz6.

Az else het tabla "pecsetjei" az asztralis vilag valosagos esernenyeit, mfg a het "oszlop" a szellemi vilag ugyanazon esemenyeit jelenfti meg. Mikozben azonban a pecsetek kozvetlenul a "szellemi latasmod" ateleset reprodukaljak, addig a het oszlop eseteben ez valahogyan maskepp van. Hiszen a szellemi vilag benyomasait nem lehet osszehasonlftani a .Jatasm6ddal", han em sokkal inkabb a .szellemi hallassal".

Ebben az esetben tanacsot kell kerniink, hogy szabad-e a tulsagosan hasonI6 .Jiallast" elkepzelnunk a fizikai vilagban, hiszen lehet hozzaidomulni, ez azonban megiscsak hid abrand. Ennek a szellemi hallasnak Iehetseges eredmenyeit kepben csak akkor Iehet kifejezni, ha annak , hangzasat" formaba ontjuk, fgy volt ez ezen "oszlopok" eseteben is, melyeknek azonban lenyege egyedi.il akkor ertheto, ha ezen formakat plasztikusan (semmikeppen sem fest6in) fogjuk elkepzelni.

A szellemtudomany ertelmeben a fizikai vilag doIgainak okai az erzekek feletti, lathatatlanban szunnyadnak. Ami fizikailag megnyilvanul, annak az asztralvilagban megvan a maga oskepe, rnfg a szellemi vilagban a mag a szellemi osereje van jelen. A het pecset az asztralis oskepeken ke-

7

resztiil - a szellemtudomany ertelmeben - az emberiseg fejlodeset nyiijtja a Folden. Ha az "asztralis langolas" ezt a fejlodest a regmult~an es ,a tavoli jovoben keresi, akkor szamara ez a fejlodes a bemutatott het pee set kepeiben mutatkozik meg. Nem kell semmit felfedezni, hanem esak a valosagot kell megerteni, mel yet szellemileg eszlel,

Rudolf Steiner, 1907okt6ber Bevezeto a tizennegy szines tabla osszetevojehez

8

SZIMBOLUMOK ES JELEK MINT A KAosz KOZREMUKOnOI

Az ember megerzi a kdosz hatalmas erejet, mely minden dolog csirasejtjeben ott lapul.

Ha az ember hagyja magat e kepekkel befolydsolni, akkor lelkebol a legmelyebb osalapok emelkednek fel.

9

Ma egy latszolag nagyon absztrakt elmelkedessel kezdjuk, amely azonban - amint meglatjak - bizonyosan erdekes lehet mindennapjaink szamara, Ma val6ban megprobalkozunk egyesi.ilni a folddel es mindennapi eletunk soran nemcsak a mennyorszaggal, han em azzal is, ami mogotte van.

Mai elmelkedesunk fo motivuma az lesz, amit a regi idokbol atveve a .Jcaosz" nevvel illetiink. Nos, amint latjak, a tema nemileg elvont, a tema, mely meg val6ban amogott talalhato, amit a mennyorszag fogalma alatt ertunk; azonban eppen ezt a temat kellene egyesfteni mindennapos eletunkkel.

Tudjak, hogy a kaoszhoz nemcsak az a gyonyoru gorog mese es monda kapcsol6dik, ami elregeli, hogy a legoregebb istenek, tehat a legregebbi szellemlenyek, a kaoszbol szi.ilettek, ugyanakkor azt is tudjak.Tiogy mas nepek mesei es mondai ezt a kaoszt kulonfeleelnevezesekkel illetik. Hiszen mi mas mint a kaosz lehet vegeredrnenyeben a " Ginnungagap " eszak-german rnondajaban meglevo tatongo szakadek, melybol az egyik oldalon letrejon a hideg Niflheim vagyis Nebelheim, mig a masik oldalon a forr6 Muspelheim? Es mi masra mutat ra vegul maganak a Biblianknak is a kezdete? Hiszen M6zes elso konyveben ezeket a szavakat olvashatjuk: .Kezdetben Isten megteremtette a mennyet es a foldet. A Fold kietlen es puszta volt es sotetseg volt a szakadek felett es Isten szelleme a vizek felett lebegett.

Es igy szolt az Isten: Legyen vilagossag! Es Ion vilagossag. Es latta Isten, hogy a feny )0; es Isten kiilonvalasztotta a fenyt a sotetsegtol. A Fold igy kietlen es puszta volt" (az eredeti nernet nyelvben wiist und wirre, azaz puszta es zavaros) ez csupan mas kifejezes a kaoszra, melybol maguk a legmagasztosabb szellernlenyek felemelkedtek.

Mi a kaosz? Az ilyen magasztos fogalmakat meghatarozo regi szavak kulonlegesen hatottak az ernberiseg fejlodesere, Nagyon sok evvel ezelott az emberek teljesen elvesztettek erzekiiket e szavak megfeleloertelmezese irant. Ok mar egyaltalan nem tudtak, mire akartak kilyukadni, amikor e szavak elhangzottak. Ennek a materialista korszaknak, melybol az oszszes jelenkori ember bizonyos ertelemben feliilemelkedett, mar csak sz6-

10

hasznalatai vannak arra, hogy egyaltalan jellernezzek azt, amit a kaosz sz6 takar. Hiszen szavaink az idok folyaman teljesen mas jelentest kaptak, mint amilyenekkel korabban, sot mint amilyenekkel meg egeszen regen rendelkeztek. A sz6 eloszor a targy, tehat a fogalom szellemi jelentesenek feleJt meg. Mai szavaink - hogy iigyrnond - a kulso, materialis targyak materialista jelentesehez kapcso16dnak, es mar nem a szellem jelentesekent jelennek meg. Aki rna meghall egy sz6t, azt annak kifejezesere hasznalja, amit az erzeki vilagban jelent, azonban mar nem gondol arra, hogy osszefuggesbe hozza a szellemi vilaggal.

A jelenlegi teoz6fikus aramlat inauguraciojanak legkulonbozobb indokai koze egyvalami tartozik, ami osszeftiggesben van ezekkel a materiaIisztikus iranyzani szovaltozasokkal. Az, hogy a teoz6fiai mozgalom eppen most lepett be a vilagba es be kellett lepnie a vilagba, az kulonfele valosagokkal, erzekekkel es erzekek felettivel fiigg ossze.

Azonban az egyik ok az, hogy ha XIX. szazad vegen es a XX. szazad elejen nem jelent volna meg ez a teoz6fiai mozgalom, ha ez a spiritual is vilagaramlat nem hatolt volna bele a vilagba, akkor ez a spiritualis mozgalom szaz ev alatt val6szinG.leg teljesen ellehetetleniilt volna. Ez egyenesen a korszak legkedvezobb felteteleinek kifurkeszese, A szavak egyre tobb es tobb jelleget szereznek, es materialista cellal keriilnek felhasznalasra. Ha meg szaz ever varnank, akkor szavainkat mar nem lehetne olykeppen kifejezni, ahogyan azt a szellemtudomany allftja. Az embereknek erre mar nem lenne erzekuk, mivel mar csak azt hallanak, amit a materialista vilag hasznal, Mar nem leteznenek azok a szavak, amelyekkel az ember megerthetne magat, es ezaltal semmi sem lenne abb61, hogy amit a szellernkutatokkerdeznek, arra valasz erkezik, A teozofianak tehat mindenbe uj szavakat kell belehelyezni, minden sz6nak uj jelleget kell adni; kozvetlenul meg kell ujftania a beszedet. Az embereknek iijra erzekelniiik kelI azt, hogy ezekben a szavakban rejlik valami, hogy bizonyos szavakban nemcsak az keriil felemlegetesre, ami tapinthat6 vagy szemmel lathato, hanem az is, ami a magasztosabb vilagok fele mutat.

Most.ezt a tern at Iatszolag teljesen elhagyjuk es probalunk erzelmes embereket keresni, akik mindeddig sokkal eroteljesebben orientalodnak es kozelednek a spiritualista vilaghoz, mint a jelenkori emberiseg erzelmei es elkepzelesei. Az, aki belemeriil a titokzatos es megiscsak oly feny- 10 emberi szellem beklyojaba, mindig erdeklode~re tart szamot, ha megkaparint valamely regi konyvet es belemelyed nemcsak ebbe a konyvbe, amint azt sok tanult ember teszi, amikor elolvassak, hogy "ezek az urak

11

tulajdonkeppen szellemek", han em beleerzi magat a szerzo szellemebe, ateli annak lelkivilagat. Barmelyik konyvvel peldalozhatnank; mi azonban Komeniusz .Physica" cfmu konyvere vetjiik tekintetunket, amit 1633-ban adtak ki.

Ez az a "physica ", mely alatt a mai ember mar egyaltalan semmit sem kepzel el, mivel itt fizikai dolgokr61 beszel, de iigy, hogy teljesen vilagos, hogy az, aki beszel, minden fizikai dolga reven egyidejuleg ramutat a szellemi hatterre es hogy minden materiaban, minden eroben egy eszkozt, egy kisugarzast lat a szellemi letezesek es erok hattereben, Ebben a konyvben, ez a .fizika", sokfelekeppen van Iefrva, ami ezuttal a tudas targya. Azonban Komeniusz, ez a XVII. szazadi kivalo pedag6gus es gondolkod6 - szuletett lS92-ben - nemcsak hogy elfogadta es osszefoglalta koranak ismereteit, hanem Komeniuszban nagyszeru oseredetu gondolatok is sziilettek az emberekrol es az esemenyekrol, valamint a tudas melyenszanto, szellemi osszefuggeseirol. Komeniusz figyelemremelto szemely, mint a XlV. es Xv. szazad egesz sor mas alakja.

Mas forrasbol tudjuk, hogy a XIV. es a Xv. szazadban kerult megalapftasra a R6zsakeresztes rend; ez az a rend, mely ujkori forrnajaban feldolgozza es megorzi az osregi titkokat. Ez a rend, mely megalapftasakor csak het tagb61 allt, mind a mai napig teljesen rejtetten mukodott. Senki sem tudta, ki r6zsakeresztes, csak maga a r6zsakeresztes. Soha senki sem tudhatott meg semmit a r6zsakeresztesek titkarol. Ezert mindaz, ami a kulvilagban a r6zsakeresztesek hfveirol vagy ellensegeirol megjelent, sarlatanizmus vagy val ami olyasmi volt, amit helyteleniil ertelmeztek vagy egyszeruen arulassal kerult a napvilagra, Most jott el annak az ideje, amikor a kozonseges vilag szamara mindenfelet kozolni lehet a rozsakeresztesekrol,

Azonban sok mas eszkoz es m6dszer letezik arra, hogy az effajta, okkult iskolakban viragzo titkok behatoljanak a kozonseges szellemi es kulruralis eletbe,

Amikor peldaul Lessing "Az emberi nemzedekek nevelese" cfrnu milvenek zarszavaban teljesen egyertelmuen azt mondja, hogy az ember alland6an iijra es iijra visszater a vilagba, hogy iijra testet olt, akkor ez nem volt semmi egyeb mint egy titokzatos r6zsakeresztes aramlat, amelyrol az, akin keresztularamlik, egyaltalan semmit sem sejt. Ez a jelentosegteljes ertekezes, mely Igy er veget: "Nem az egesz orokkevalosdg az enyem? ", a tud6s ember szamara nem mas, mint annak a jele, hogy a r6- zsakeresztes vilagnezetet Lessing szajan keresztiil az emberiseghez vezeto uton talalta meg.

12

Sok minden a rozsakeresztessegen keresztiil keriilt hozzank, Roviden fogalmazva sok eszkoz es m6d letezik, melyek altal a szellemi vilag szetarad anelkul, hogy az emberek, akikre ez vonatkozik, mindig pontosan tudnak ezt. Nem arr61 van sz6, hogy az, ami a vilagban zajlik, osszekapcsol6djon valamely nevvel. A mozgalom mint olyan, egy nevvel kapcso- 16dik ossze. Am a r6zsakeresztesek utanzoin kiviil perbe soha nem keveredtek. Semmikeppen sem uldoztek volna azt, aki valamikeppen atvette volna gondolataikat. Ez szamukra kozombos volt. Egyaltalan mi volt az oka annak, hogy valaki kozornbosebb az irant, amelybol ilyen dolgok bukkannak elo? A fo dolog az volt, hogy behatoltak a vilagba. Korunkban, amikor a gondolatatvitel es mas hasonl6 dolgok miatt folynak pereskedesek, ez azert van fgy, mert ezek a tulajdonkeppeni gondolatatvivok rendszerint hasonlokeppen nem jonnek elo.

Azokhoz, akik a magasztos szellemi fejlodesnek koszonhetoen rendelkeztek magasabb tudassal, akik eros energikus akarattal fennkoltebb vilagokba tortek a rozsakeresztesseg befolyasolasanak kovetkezrnenyekent, ohozzajuk tartozott Komeniusz, ez a kivalo pedag6gus. A mai ember szamara nagyon elonyos dolog, hogy eppen Komeniusz gondolatait tanulmanyozhatjak. Hasonl6an elonyos az is, hogy Johann Baptist von Helmont, Komeniusz kortarsanak gondolatait is olvashatjak, aki szinten r6zsakeresztes volt.

Manapsag azonban minket egy egeszen mas oldalr61 fog erdekelni, mikozben meg szeretnem jegyezni, hogy az, amit most mondok, csak annak szernlelteteset szolgalja, csak a jobb tajekozodast segfti elo abban, ami tulajdonkeppen gondolatainkban megtalalhato, ha kimondjuk a kaosz sz6t.

Ismerni fogjak azt a sz6t, amelyrol va16szfnUleg mindannyian vagy Iegalabbis sokan azt gondoljak, hogy nagyon regi: azaz a .igaz" (az eredeti nemet nyelvben Gas) sz6t, melyet a legtobb ember csak, mint vilagftogazt vagy valami hasonl6t ismer. A fizikabol tudjuk, hogy sokfele gaz letezik es hogy lenyegeben veve a legtobb szubsztanciat gazza lehet valtoztatni. Ha nem gondolkodnank tovabb, akkor konnyen elhihetnenk, hogy ez a sz6 eppoly regi, mint az osszes tobbi sz6. De nem fgy van. Komeniusz es Helmont elott a "gaz" es "gazos" szavak nem voltak ismert fogalmak. Helmont volt az elso, aki ezt a sz6t eloszor hasznalta es jelleggel ruhazta fel. Eloszor enol az idotol kezdve lehet talalkozni vele az elo beszedben. A mil, melyben ez a sz6 megjelenik, 161S-ben fr6dott. Azt gondolhatjak, hogy ez nagyon rovid ido. Ugyanakkor azonban tudatosftanunk kell magunkban, hogy az embernek megvan erre az oka, ha ilyen uj

13

sz6t hasznal. Ugyanis Helmont volt az else, akinek elkepzelese volt arr61, hogy ki hasznalta a gaz fogalmat es kozvetftette az emberiseg szamara iigy, ahogyan manapsagmegszokotta valt,

Most vessunk egy pillantast arra, hogy a jelenlegi iskolak szerint mi a gaz fogalma. Mindannyian tudjuk, hogy amikor a vizet felforraljuk, gozolges kovetkezik be, minek folytan vfzgoz keletkezik. A g6z nem gaz, es ezt a jelenkori iskolai fogalmak sem nevezik annak. A g6z tulajdonkeppen, ha nagy vonasokban akarjuk kifejezni, az, amit szernunkkel lathatunk, ugyanaz az anyag, ami korabban a vfzben volt, csak most kisebb reszecskekben szetszorodva,

Tehat elmondhatjuk, hogy melegftessel a VIZ vtzparava valtozik. Ezzel a m6dszerrel az osszes vagy legalabbis a nagyobb szubsztanciakat alacsonyabb vagy magasabb, vagy nagyon magas homersekleten parava tudjuk valtoztatni. A melegftest azonban tovabb folytathatjuk. Ha tovabb folytatjuk a melegitest, akkor eljutunk az erintett szubsztanciak azon allapotahoz, amikor mar szinte lathatatlanok, amikor val6ban egy masik formaba mennek at, mel yet manapsag gazformanak nevezunk, Mikozben a goz csak a viz es a g6zforma kozotti atmeneti fokozat, addig ez a gazforma lenyegeben magasabb fejlodesi szinten lev6 goz, ami magasabb homersekleten keletkezik. A g6zforma es a gazforma kozotti kulonbseg Helmont elott semrnikeppen sem volt vilagos. J611ehet Komeniusz a gozformaval dolgozott.

Nos, Helmont eloszor vilagosan szen-dioxidban hatarozta meg a gaz jelleget, amit reszletesen meg is vizsgalt. A szen-dioxiddal es mas gazokkal egybefonta azon elkepzeleseit, melyek a mai fizika es az ember szamara mar egyaltalan nem annyira egyertelmuek. Helmont mindamellett raj ott arra, hogy kulonbozo allapotok kozott letezik egy kifinomultabb allapot is, melynek a gaz elnevezest adta. Helmont , Ortus medicinae" cimf muvenek egyik alapmondata fgy hangzik: "hunc spiritum, incognitum hactenus, novo nomine gas voco ", Ez a kovetkezot jelenti: "Az olyan szellemet, mely mindeddig ismeretlen, gaznak nevezziik". - Ez az else alkalom, amikor ez a sz6 merlegeles targyat kepezi.

Ez a mondat szamunkra nagyon tanulsagos. Helmont mindenekelott arra utal, amirol mint gazrol, spiritusr61, szellemrol beszel, tehat vilagos, hogy az, amit mint gazt allapftott meg, szamara mint a szellemi lenyeg eszkoze jelent meg. Neki maganak olyan erzese van, hogy errol az attetsz6 szubsztanciarol mint szellernrol kell beszelnie, es ezert ezt a szellemet a "gaz" uj elnevezessel illeti.

14

Most pedig vessunk egy pillantast arra, hogy milyen elkepzelesekkel bitt. Tudta, hogy ha ezt a gazt lehuti, akkor csodalatra melto jelensegnek lesz a tamija: sotet, felhocske formaju elemek jonnek letre; a gaz ujra gozformat olt, majd folyadekka valtozik. A gaz ennek alapjat, attetszoen tiszta alapjat kepezi, melybol letrejon az, ami suru, osszesurusodott. A gaz ennek meghasonulasa olyan ertelemben, amirol Goethe Igy velekedik:

"Minden mulando dolog csupan meghasonulds ". Helmont sok mindent eszrevett abban az egyszeru folyamatban, ahogyan a gaz lehfil es osszesunisodik: szamara a gazbol kis vilagok keletkeztek. Az ember, aki Igy erzett, meg elmondhatta: .hunc spiritum incognitum gas voco ".

Az a kerdes, hogyan keletkezett eredetileg minden, ami a vilagon anyag formajaban van jelen, szamara vilagos volt. Helmont tudta: eredetileg az egesz vilag val ami olyasmivel telftodott, ami talan sokkal kifinomultabb, mint az, ami mint gaz jelent meg, valami olyasmivel, ami keresztulhatol a fen yen es amit egyaltalan nem lehet eszrevenni - attetszo, onmagaban ragyog6, szellemileg semmifele szennyezodest nem tartalmaz6. Es ahogyan e gazbol kulonvalnak a gozok, melyek mint homalyos masszak neznek ki, tigy az attetszo, szennyezetlen vegtelenbcl Ietrejott az osszes olyan dolog, mely manapsag is letezik, iigyrnint az asvanyok, a novenyek es az allatok, minden, amit az anyagi vilagban latunk. Mindenfajta szellerniseg hozzajutott a suruseghez, olyan kepzodmenyek keletkeztek, melyeket manapsag is ismerunk,

Mar az osregi id6kben es a primitfv nepeknel is talalkozunk olyan meghasonulasokkal, melyek kivaloan felhasznalhatok arra, hogy hasonl6 elkepzelest idezzenek elo, Neha a bennsztilott es primitfv nepek szellemnek tekintik azt, ami az anyagon kfvul tortenik. Az ilyen ember tudja, hogy szajabol lehelet szall fel, amelyrol tudja, hogy abb61 para lesz, ha hideg levegore kerul,

Latja azt, hogy abbol, aminek lelki formaja van, letrejon valami, ami osszesfmlsodik az emberi lehelet attetszo tisztasagabol, A lelek e leheleteben, e kilegzeseben es osszesurusodeseben eszrevette a vilag keletkezese szamara szukseges rend hasonlatossagat. Innen ered ez a sokszor megjeleno nezet, mely szerint a vilag mint az Istenseg kilegzesenek eredmenye tunik fel. Ez a val6di osregi elkepzeles,

Tudatosftani kell magunkban, hogy ezen osregi elkepzeles mit tartalmaz. Ez az osregi elkepzeles a ter egeszen mas fogalmat tartalmazza, szemben azzal a szaraz, absztrakt fogalommal, mellyel a mai ember rendelkezik. Mit ert a mai ember a ter alatt? Vegtelenul kiterjedo uresseget

15

/

/

kepzel el, amelyben nines semmi. A ter ezen megfogalmazasaval a jelenben barhol osszetalalkozhatunk, ahol sz6 esik a terrol. Azonban mit ertettek a ter alatt azok, akik a szellemtudomanyok talajan alltak? Szamukra a ter a szellem altai szetaradt es kitagult, aminek megvan a maga hasonlatossaga abban, ami szennyezetlen, amelybol g5z, forras keletkezik, amelybol a dolgok osszes csfrasejtje Isten eredeti szellemenek szavai altai jott letre. Hiszen a ter nem vegtelen uresseg, hanem az eredeti szellem tere. Es mi magunk osszesflrGsOdott terek vagyunk a szuletes terebol letrej5ve. Ha minden dolog ujra felold6dna, akkor korulottunk latszolag a vegtelen uresseg jelenne meg. Azonban ez a latszolagos uresseg valojaban hasonlokeppen tobb lenne a semminel csakiigy, mint a gaz is az, amelyben felold6dtak a szubsztanciak. Ezt a ter alatt azok ertik, akik okkult m6don gondolkodnak.

Az, hogy Helmont a hatterben rendelkezett valami hasonl6 gondolkodasmoddal, arra teljesen vilagosan ramutat. Megmutatja nekunk, hogy rendelkezik ezzel a gondolkodasmoddal.

Nos, ez a gaz, amint azt bemutattam, nagyon ritka, nagy az atereszto kepessege, athatol rajta a feny es az ember nem is sejtene, hogy ott, ahol a gaz szetterul, nem erzi annak hatasat, hogy ott egyaltalan van valami. Azonban tekintettel erre az osalapra, ez a gaz meg osszesurttsodott, szennyezett. Alapja valami mas, valami meg szellemibb. Azonban a melyebben talalhato dolgokat egyidejUleg felismerhetjuk, ha a gazt mint hasonlatossagot vesszuk figyelembe: amikor az egesz vilag ebbol a csfrasejtes terbol keletkezik, akkor azt elparolgasnak kepzeljuk el, es amikor azt kepzeljtik el, hogy a gaz maganak a szellemnek kigozolgese, akkor a para a gaz kigozolgese. Annak koszonhetoen, hogy lelkeben rendelkezik ezzel az elkepzelessel, Helmont figyelemre meltoan szep kijelentest tesz, amikor ezt mondja: .halitum ilium gas vocavi, non lange a chao veterum secretum ". Ez a kovetkezot jelenti: .Ezt a leheletet gaznak neveztem el; uilsazosan nem ter el az 5sok kaoszatol", - Latjak, hogy a gaz fogalma

b

egyesi.i1 a kaosz szavaval, sot hogy egyaltalan a gaz sz6 letrehozta a ka-

osz sz6t, a "gaz" (gas) "kaossza" valtozott. Ez az a sz6, melyet Helmont alkotott meg, hogy belehelyezze a sajat titokzatos tudomanyabol kiindu- 16 fogalmakat. Ez rendkfvul erdekes tudornanyos osszefugges.

Tehat olyan emberrol van sz6, aki jartas volt e dolgokban, a ter fogalmanak meghatarozasaban, ami nem termeketlen, tires es absztrakt, ellentetben azzal, amit a fizika ismer; ez a ternek egy olyan fogalom meghatarozasa, melyben a vegtelennek sok esfrasejtje van, hiszen ez a ter tartal-

16

mazza minden dolog lathatatlan csfrasejtjet. Azoket a dolgoket, melyek manapsag osszesurusodtek: valaha mindegyikuk kigozolges volt es a terb51 surusodott ossze. Igy a ter szamunkra eletre kel, esfrasejtje lesz annak, ami a vilagban szetterjed. Az tires, absztrakt ter helyett hozzajutunk az eleven szellemhez, melybol minden dolog felemelkedett. E m6dszerrel sok mindennek, ami absztrakt, eletet adunk; es j6, hogy kereszti.i1hatolunk ilyen absztrakei6n, keresztul azokon a fogalmakon, melyek elpusztftjak az osszes emberi gondolatot es eletet,

Ha most a szellemet atjuttatjuk a ter allapotaba, amikor meg egeszen szellemi volt, es figyelemmel kfserjuk sajat lelkiinket, ahogyan a letek osszesurusodnek ebbol a vegtelen terbol, torvenyessegbol, mely a ter szamara szuletett meg, ha athelyezzuk oda, akkor peldaul egyertelmuen ra fogunk erezni a Biblia kovetkezo szavaira: .Kezdetben isten megteremtette a rnennyet es a foldet. A Fold aztan kietlen es puszta volt, es sotetseg lebegett a szakadekok felett, es isten Szelleme lebegett a vizek felett".

Gondoljuk esak el, milyen lehetett ez a tiszta, szellemileg attetszo ter, Mi tortent ebben a tiszta, attetszo terben? Val6ban elevenen kepzeljuk el, amit mar gyakrabban magunk ele kepzeltunk: itt ebben a terben terjed szet a Ieggaz. Szavaim a terben kenilnek kimondasra, ahol ez a gaz szetterjed. Itt keletkezik a rezges es innen hatolnak at a szavak a lelkekbe. Minden sz6, ami kimondasra keri.il, ebben a terben alakul ki, ami levegovel kitoltott. Kepzeljuk magunk ele e mozdulatlan leveg5t; senki nem mond semmit. Es most iijfent kepzeljuk el, hogy valaki mond valarnit. Mindenfele leveg6 ezt a szoveget rendszeres mozgasba hozza es a leveg5ben alakul ki - esendesen es szernunk szamara lathatatlanul - minden sz6 Igy jut hozza hasonlatossagahoz. Es most kepzeljuk magunk ele azt a vegtelenul szetarado teret, mely nem tires absztrakei6, es amelyben felhangzik Isten szava, kitoltve kimondott szavaival az egesz teret. Ez volt a kezdet. A terben felhangzott a sz6 es eloszor a szellemvilag, a kaosz jott letre, ezek a terbol homalyos kepzcdmenyeket alkottak meg, melyek e15- szor a szennyezodesben mutattak ra arra, mi fog kesobb kialakulni.

Es most hallgassuk meg a Biblia szavait: "A kaosz - ez a Fold letrejove kodos kepzodmenye - mindeddig kietlen es puszta volt es Isten Szelleme befolyassal volt es a vizek felett lebegett". Itt van nekiink a keletkezes pillanata: ez a kaosz.

U gyanis annyira melyenszantoak azok az elkepzelesek, melyek alapjat vallasi dokumentumok kepezik, Az embereknek eloszor ismetelten el kell sajatitaniuk az erzelmet, hogy valami ilyesmit megertsenek.

17

A kaosz ugyanakkor nemcsak a vilag fejlodesere van befolyassal, hanem kesobb is; a kaosz meg manapsag is jelen van. Az, ami minket elvezet a mennyorszagba es kozonseges eletunkbe, az annak felismerese, hogy a kaosz meg a mai napig itt van, hogy eppen ugy, mint a harmonikus mennyorszag, mint az oly szepen megalkotott vilagok, manapsag korulottiink meg ott a kaosz. Altala minden behatol valahova es osszekeveredik. A kaosz az elso, 6seredetfi megalakulas, Aztan beszennyezodott, vilagok alakftottak ki jelenlegi tokeletesseget. De ahogy rendelkeziink gazmasszaval es ennek a masszanak egy reszet Iehutjuk, tehat az egyes reszecskek kozott meg leveg6 marad vissza es tovabb hat, ugy maradt fel egy reszecske az eredeti szellembol; es a kaosz tovabbi befolyassal bfr es tovabb el vilagunkban, Meg itt minden osszekeveredik a kaosszal, minden k6 es minden let. Mi magunk atitatodunk es egybefon6dunk a kaoszszal. Es nemcsak hogy kaosszal osszekeveredett letek vannak kinn az erzeki vilagban, hanem azzallelkiink es szellemiink is osszekeveredik. Ugy, ahogy az ember, akinek lelke es szelleme reszt vallal abbol, ami a kaoszbol fennmaradt. A kaoszbol csak egy resz tagoz6dott ki. A kaosz korulottunk talalhato. Benne van minden letben es egyben egyike azon folyamatos indokoknak, melyek a tovabbiakban is befolyassal vannak a termekenysegre.

Most egy egyszerfi peldan keresztiil mutassuk be annak elkepzeleset, hogyan hat a kaosz, Latjuk, hogy a kaosz hatasara ott keriil sor, ahol a bukott produktumok, peldaul e16 organizmusok vannak jelen.

Ezek a bukott produktumok nyilvanvaloan pusztulast okoznak; azonban azok az eleven valadekok, melyeket a falusi ember, mint tragyat visz ki a rnezore, alapjat kepezik az uj termoeronek. Az uj magvetes annak koszonhetoen sikeres, hogy az ember megtragyazza a talajt. Miert van erre szukseg? Mi volt korabban a tragya? Eloszor kulonfele szepformaju novenyek es mas letek voltak kfviil a vilagban, melyek a kaoszbol alakultak ki. Sajat iitjukon haladtak es az allatok szamara taplalekul szolgaltak. A szuksegtelen anyagok kivalasztodtak, a testben megvannak az ilyen anyagok kozvetlen kiuzetesere szolgalo torvenyszerusegek; a tragya osszekeveredik a mezo talajaval: ez a letek visszaterese a kaoszhoz, A kaosz befolyassal bfr a tragyaban es minden kitaszftottban, es anelkiil, hogy a kaoszt valamennyi idore belekevernenk a kozmoszba, soha nines mas lehetseges fejlodes,

Az eljaras, mellyel itt ebben a folyamatban a legalacsonyabb szinten rendelkezunk, val ami teljesen masra vezet ra minket. Ravezet minket arra, hogy kepesek legyiink megerteni azt, hogy mindenfajta fejlodes szama-

18

ra az okozati osszefuggesek fole kell emelkedni az ostortenetben es val amilyen m6dszerrel iijra el kell fogadni a kaoszt. Senki sem letezhet, ha rea csak es kizarolag a kozmosz bfr befolyassal. A kozmosz nem mas, mint az, ami az el6z6 okokbol es a letrejovo erokbol keletkezett. Nemcsak az oszszes fizikai dolog, hanem az osszes moralis es intellektualis tan is azokb61 az okokbol fejl6dik ki, melyek korabban megalakultak. Egy radikalis peldaval szeretnern megvilagftani azt, mi is valojaban a kozmosz.

A kozmosz az, amikor peldaul Nernetorszagban Goethe, Schiller, Lessing, Herder, Schelling tevekenykedtek es aztan eljon egy tanfto es Goethe, Schiller stb. gyonyoruseges gondolatait reprodukalja. Ennek a tanft6nak semrnit se lenne szabad reprodukalnia, ami koszonhetoen az okoknak mar nem volt itt meg, illetve nem alakult ki korabban.

Vagy vegyunk egy mas orszagbol vale em bert. Ez az ember mindket labaval olyan talajon all, ami lepesrol-Iepesre fejlodott ki. A geniusz eseteben ez nem igy van. 6 a kaosz alapjan tevekenykedik,

A geniusz voltakeppen azert olyan kulonleges, mert az emberi lelekbe uj szikra hatol be. Uj elemek, uj fogalmak keletkeznek es kezdenek el hatni. A geniuszban a kozmosz es a kaosz jegyzi el egymast, Semmifele fejlodes nem kovetkezne be, ha itt csak kiils6 okok lennenek, ha ezek az okok nem keverednenek ismet a kaoszba. Azzal, hogy a tevekenysegek osszes korabbi torvenye ujra a kaoszba zuhant, megsziiletik a geniusz, es a geniusz kozremukodesevel letrejon valami, ami mas vilagokbol bukkan e16, valami, ami nem a korabbibol, han em val ami ujbol keletkezett. A vilagnak minden pillanatban iijra es iijra kapcsolatban kell allnia a kaosszal. Innen szarmaznak azok a melyenszanto, jelentosegteljes erzesek, amelyekkel a letflnt korok embere es amelyekkel az okkult kutat6k rendelkeztek, ha a kaosz sz6 kirnondasra keriilt. Annak szamara, aki ezt megerezni keptelen, a kaosz valami olyasmit jelent, mint az osszekeveredes es a homalyossag, ami tulajdonkeppen az emberek tobbsege szamara azonos a geniusz zavaros es sivar gondolataival. A zavarodottsag es a sivarsag erzetevel iigy, ahogy azok nagyobbreszt a geniusz gondolataib61 erzodnek ki, mindamellett csak azok az emberek rendelkeznek, akik olyan talajon allnak, ami itt a mtiltbol bukkan e16. Valami ujdon sag csak a kaoszbol keletkezhet, aminek veliink egyesiilnie kell, ha nemileg hozza kfvanunk jarulni az ernberiseg tovabbi fejlodesehez,

A teoz6fiai mozgalom egy olyan mozgalom, mely az emberiseget uj szellemi csfrasejttel termekenyfti meg.

Es azoknak, akik egyetertenek a teoz6fiai mozgalommal, tudatosftaniuk kell, hogy a tovabbiakban nemcsak azzal gazdalkodhatnak, ami ide a

19

/

regrruilt atyainak kozmoszabol bukkant elo, hanem azzal is, ami mint a szellem uj csfrasejtje - mintha a kaoszbol szarmazna - az emberiseg buvkorebe keri.i1het. Ennek folytan az emberiseg sz6 szerint szellemileg megtermekenyul.

Azok az elkepzelesek, melyeket manapsag a valosagos es igazi teoz6-

fia az emberiseg szamara kikozvetft, nem a multbol erednek. Az, aki mint egy geol6gus a fold retegeit kutatja es kepes elmondani, mi torrent a letunt erzeki vilagban, soha nem kepes kiftirkeszni, mi bfr nagy jelentosegzel a teoz6fia szamara: az emberiseg jovobeni kialakulasanak megisme-

'"

rese, mely a kaoszbol az erzeki kozmoszba jut. Ezert vegtelenul fontos,

hogy az ember a teoz6fiai vilagnezet kozremukodesevel elfogadja azokat az elkepzeleseket, erzeseket es impulzusokat, melyek nem a mi kozmoszunkb61 erednek, hanem amelyek kozvetleniil abb61 a forrnabol emelkednek ki, amellyel a szellem rendelkezett, mielott latszolag kulsoleg kialakult.

Ezek a kaoszbol feliilemelkedett elkepzelesek olyan szimb6lumok es

jelek, melyekhez az okkult iskolak a fennkoltebb vilagokbol jutottak hozza es alapjat kepezik az osszes titokzatos tudomanynak es imaginalis ismeretnek. A kaoszbol vett imaginacid hatassal van az emberi lelekre. Ha ez a hatas nagyon is eleven, akkor a kaosz es az emberi lelek egyesiil.

Ernlekezzilnk vissza a miineheni kongresszusi terem berendezesere.

Ami a hetedik pecseten kerill bemutatasra, az eddig a kozmoszban nem volt meg; senki sem talalhatja meg a kozmosz torvenyei kozott. Azonban abban hekovetkezik, az lesz. Ez egy jovobeni forma lesz. Kozben meg a kaoszbol elobukkanva hatassal van az emberi lelekre, megpedig olykeppen - ezekre az imaginaciokra, ezekre a formakra -, hogy letezik a vilag egy teljes kepmasa, megpedig olym6don, ahogyan ez a bevezetoben leIrasra keriilt. Es ha a megfelelo m6don vessziik figyelembe, akkor elevenen hat es az em bert feliilrol magasztosabb vilagokba repfti.

Aztan a kaosz az emberi lelekben fejti ki tevekenyseget es elvezeti ot azokba a vilagokba, melyek az erzeki vilag felett es mogott bomlanak el. Ekkepp az embernek uj kapesolatot kell letesftenie a szellemi vilagokkal, es ez annak a jele, hogy az ember alkalmazkodik az effajta kepekhez, Ha az ember ilyen kepekhez jut, akkor megerzi annak a nagysagnak, hatalomnak az erejet, mely a vegtelen idoben folyamatos hatassal bfr; az ember megerzi a kaosz hatalmas erejet, am ely minden dolog csfrasejtjeben benne lakozik. Ha az ember hagyja, hogy e kepek hatassal legyenek ra, akkor lelkebol a legmelyebb osalapok emelkednek fel.

20

A hetedik pecseten az asztralvilag kepeit, mig a hetedik tamasztoducon vagy oszlopon azokat a fogalmakat latjuk, melyek belepnek kozmoszunkba, vilagunkba, ha a devaehani vilagot kfserjuk figyelemmel. Ha ezen oszlopfoket megfigyeljuk, akkor azt latjuk, hogy azok hatassal vannak rank. Ha erezni es torodni fogunk, akkor ratalalunk arra, ami erzeseinket ugy rendezi el, ahogyan az sohasem lehetett elrendezve a szimbolikus vilag alapjan, aminek koszonhetoen vegrehajthatjuk annak a szellemi zenenek fogalmat vagyis harmonikus szferajat, amely a devaehan.

Ezen oszlopfok kozvetlen indfttatasai annak, hogy a regi osszefuggesekbol sajat erzeseit a magasba emelje es egeszen uj osszefuggesre vezesse. Egyedulallo m6don valami hasonl6 keletkezhet iigy, hogy erzeseink kitornek a regi osszefuggesekbol es uj osszefuggeseket alkotnak meg. Nem szabad azonban ertelmetleniil kitorniink, maskeppen osszetorjuk magunkat. Ha ez lehetseges egyesiiljiink onmagunkkal, hagyjuk hatni az erzeseket, amit a szellemvilagbol es a kaoszbol nyeriink. Az effajta imaginacio a szellemtudomanyi mozgalom eszkozei koze tartozik a vilagban. Minden, ami ebben a vilagaramlatban megjelenik, egyetlen egesznek tekintendo, hiszen egyetlen egy gondolat hatja at ezt az egesz aramlatot,

Es ha esak egyetlen egy gondolat fog athatolni, akkor ezzel az aramlattal megtgertethetjuk, hogy megfelelo eredmennyel jar majd.

Meggyozodhetiink arr61, hogy ezek a kepek befolyassal bfrnak. Ezek azonban nagyon haszontalan hatast is kifejthetnek. Ezek a kepek arra va- 16k, hogy az embert elvezessek a legszebb szellemi harmoniaba. Az, aki val6di teoz6fiai gondolkodasmodot folytat, es eppen ott, ahol a teoz6- fikus elet aramlik, megallapftja, hogy lelke felszabadul es felfrissiil. Ha peldaul felakasztanank az etkezoben es hetkoznapi gondolatokkal figyelnenk meg, akkor tonkretennenk fizikai organizmusunkat. Ezeket a dol gokat a lelek szent kedelyallapota nelkiil nem szabad eJfogadni, hanem esakis megfeleloen osszehangoltan lehet tudomasul venni. Ebbol lathatjuk, hogy az eros fenynek, lehet eros arnyeka is. A gyenge fenynek ugyanakkor erotlen amyeka van. Azt nem szabad a teoz6fia bflneiil felr6- ni, ha suru sotetseg veszi korul azokat, akik ahhoz jogtalanul jutottak hozza, De sernmikeppen sines ugy, hogy allandoan absztrakt m6don fogunk beszelni es tevekenykedni, hanem sokkal inkabb az a jellemzo, hogy az, amit szamunkra a titkos iskolak nyiijthatnak, azok reven fogunk tovabbhaladni, es hogy az embereket olyan eszkozokkel ruhazzuk fel, hogy ismet nagyobb hanyadot vallaljanak e dolgokb61. A teoz6fia semmikeppen sem hataros az elkepzelesekkel: az egyfajta realis ero, mely bearamolhat

21

_j

az ernberiseg szellemi eletebe. Ezert aztan az ilyen embernek nem szabad jatszadoznia az effajta dolgokkal, hanem vilagosan tudatosftania kell magaban, hogy ezek hatekony er6k.

E pel dan kereszti.il, mely minket kozvetleniil foglalkoztat, megmutatkozhat az a teny, hogy mennyire kiterjedt a kaosz fogalma annak szamara, aki azt megfeIel6en ertelmezi. Az, ami minden fizikai dolog mogott fennall, arnelybol minden fizikai dolog letrejon es megszi.iletik, a kaosz - ezt mindenki tudta. Akar a gorogok neveztek kaosznak, akar a Genezis ecseteli szamunkra oly modon, ahogy azt lattuk, vagy akar az indiai filoz6fia emlfti a kaosz sz6t: az mindig ugyanaz, amit a titkos iskolak aIapjan szamunkra felemlegetnek, amint hogy azt is, ami a kezdetben volt, orokke tovabb el.

Annak reven, hogy az ember egyesiil sajat val6di oseredetevel, fejlodes kovetkezhet be. Annak szamara, akit beklyoba vert az erzeki vilag, a kaosz kietlennek es pusztanak tunik, A tud6s szamara ez nem fgy van. Aki behatol a szellemi erzekek birodalmaba, annak ez azt jelenti, hogy osszekeveredett a szferak harmoniajanak tonusaval, amelyrol Puthagorasz kovetoi is emlftest tettek, amelynek sz6 szerinti fordftasat manapsag a teoz6fiai vilagmozgalom kozvetiti a nyilvanossag szamara, eppen a megfelel6 pillanatban. Mivel manapsag meg elofordulhat, hogy nehany ember, felemelkedve ebbol a nagy tobbsegbol, erzelmileg hozzajutott a szellemi vilagbol szarrnazo sz6rendhez, ezert itt az id6 beszelni e dolgokr61.

Tehat mindenfele jartassag ezen erzelmekbol fejlodott ki. Ugy, ahogy korabban a korinthoszi es j6n oszlopsorok kifejl6dtek az 6kori egyiptomi titkos tanokb61, hasonlokeppen ezek az oszlopok kifejezoeszkozei lesznek a szellemtudomanyi igazsagoknak. Beloluk uj oszlopsorok alakulnak ki, hiszen az osszes jartassag csak a titkos tanok reven kristalyosodik ki. Val aha az emberek a szent ligeterd6kben megereztek az Isten jelenletet es tevekenyseget. Es aki erre nem volt kepes, az itt megerezhette - maga az ilyen g6tikus muben - milyen peldaul a milanoi d6m! Az a hangulat, amely itt eluralkodott, hasonl6 mint a druiddk es a trottok* szent ligeterd6iben.

Az osszes jovobeni jartassag majd a titkos tanok altal kristalyosodik ki. A g6tika nem mas, mint a korai kozepkor kikristalyosodott titkos tana. Es ez a jovoben eppen fgy fog el6fordulni, amit most szavakba ontiink, szfnekbe es formakba csepegtetve.

22

Aztan eloszor is letrejon a teoz6fiai aramlat eleven zubogasa, ha nemcsak a gondolatokban es szavakban fog aramolni, hanem belenyom6dik azokba a dolgokba, amelyek korulvesznek minket - ha minden dolson

b

kereszti.ilhatol.

Az 1907 oktober J9-i eloadds, Berlin.

* A druidak es trottok miszteriuma Skandinaviaban es Eszak-Oroszorszagban volt megtalalhato. Az eredeti felszentelt Sigen vagyis Siegfrieden - Sikken alapszik. (Rudolf Steiner, Hal es hogyan keressiik a szellemet - eloadassorozata, 1909, Berlin).

23

APOKALIPTIKUS PECSETEK

Ezek az illusztraciok arra szolgdlnak, hogyan vdlhat a szellemi szemlelodes eletformdvd, muveszi dbrazolasmoddd. Vessuk emlekezetiinkbe, hogy ezek a kepek a magasztosabb vildgok leteinek eleven eroit reprodukdljdk; es ezek a magasztosabb szellemi erok mely benyomdst tesznek a kepek szemleloire. Kozvetlenul azokra az er6kre hatnak, melyek minden emberben ott szunnyadnak.

Azonban ezek hatasa esak akkor megfelelo, ha ezeket a kepeket a lelek megfelelo belso kedelyallapotaval szemleljuk. Aki ezeket a kepeket teoz6jiai elkepzelesekkel a fejeben es teozofiai erzelmekkel a sziveben szemleli, az azokb61 a legszentebb dolgokat fogadja el. AId azokat valamely tetszes szerinti helyen akamd [elakasztani vagy [elallitani, ahol a kepek fele hetkoznapi gondolatokkal es erzelmekkel fog kozeledni, akkor kedvezotlen hatdst fog erezni, mely a testi elet aggaszt6 befolyasoltsagat vonhatja maga utan. Jarjunk ennek alapjdn es a kepekhez esak oly mertekben kozelitsunk; ami osszhangban lesz a szellemi vilagokhoz valo ragaszkodassal. Ezeknek a kepeknek a magasztosabb eletet szolgalo ter disztteset kell szolgdlniuk; soha nem fordulhatndnak el6 vagy lehetnenek megfigyelhet6k ott, ahol az emberi gondolkoddsmod nines veluk osszhangban.

(

24

/

/

I Elsa pecset

Rudolf Steiner vdzlatrajza alapjan Jestette Clara Rettich

(

II. Masodik pecset

Rudolf Steiner vdzlatrajza alapjan festette Clara Rettich

(

III. Harmadik pecset

Rudolf Steiner vdzlatrajza alapjan festette Clara Rettich

J

Iv. Negyedik pecset

Rudolf Steiner vazlatrajza alapjdn festette Clara Rettich

j

Iv. Negyedik pecset

Rudolf Steiner vdzlatrajza alapjan festette Clara Rettich

J

VI. Hatodik pecset

Rudolf Steiner vdzlatrajza alapjdn festette Clara Rettich

VII Hetedik pecset

Rudolf Steiner vdzlatrajza alapjan festette Clara Rettich

Alegjelent6sebb szimbolumok es kepek azok, amelyekkel egyaltaIan rendelkezunk, amelyeket az okkultistak minden korszakban elismertek. Az ember mindig a mikrokozmosz, a kis vilag altal volt es van elnevezve. Es ez eppen azert van igy, mert aki az embert pontosan es intimen ismeri, annak egyre vilagosabb lesz, hogy abban lakozik, mondhatnank tigy is, hogy benne kicsinyitett formaban minden megtalalhato, ami a ki.ils6 termeszetben elterjedt. Lehet, hogy ez eleinte kisse nehezen ertheto, ha azonban ezt jobban atgondoljatok, megertik, mi ertendo ezalatt: mint az esszencia, a termeszetbol torteno kilugozodas bizonyos fajtaja, az emberben megtalalhato minden anyag es ero. Ha valamely noveny lenyeget fcgjuk tanulmanyozni es ha csak kielegfto melysegben lesziink kepesek megvizsgalni, akkor majd megallapftjuk, hogy az emberi organizmusban megtalalhato valami e lenyegekbol, meg ha barmifele kis menynyisegben is. Es amikor megvizsgalunk egy allatot - az emberi organizmusban mindig kepesek leszunk bebizonyitani valamit, ami bizonyosan az emberi organizmus belsejebe kerul,

Termeszetesen szuksegszeru, hogy a vilag fejlodeset okkult szemszcgbol figyeljuk meg, ha azt jol meg akarjuk erteni, fgy peldaul az okkultista tudja, hogy az embernek nem kellene annyira kitarnia a szfvet - mint teszi azt manapsag - ha a kulvilagban nem lenne oroszlan.

Terjunk vissza most a regebbi korokba, amikor meg egyaltalan nem voltak oroszlanok. Az emberek akkoriban mar leteztek, hiszen a letek kozul a Iegregebbi, de szfvuk egeszen maskepp nyilt meg. A termeszetben azonban mindeniitt vannak osszefuggesek, melyek nem mindig nyilvanval oak. Amikor az ember valamikor az osidokben kifejlesztette szfvenek mai formajat, letrejott az oroszlan: mindketten ugyanazt az er6t formaztak meg. Ez olyan, mintha - kivontuk volna az oroszlan lenyeget es isteni ertelemmel abbot megalkottuk volna az emberi szivet. Talan tudjak, hogy az emberi szfv semmiben sem emlekeztet az oroszlanera, az okkultista eseteben azonban igen. Nem szabad elfeledni, hogy ha valamely dolog betagoz6dik valamely osszefuggesbe, organizmusba, akkor egeszen maskepp hat, mint amikor szabad. Ez forditva is igaz: ha kepesek lennenk ki~onni a szfv esszenciajat es abb6l ktvannank megalkotni a letet, mely

25

megfelelne ennek a szfvnek - amennyiben az organizmus er6i nem determinalnak - akkor rendelkeznenk oroszlannal, A batorsag es a vakmeroseg minden tulajdonsaga, vagyis ahogy az okkultista nevezi, az ember .Jdralyi" tulajdonsagai az oroszlannal es Platonnal meglevo osszefuggesben leledzenek, amely szent volt, es a kiralyi lelket a szfvbe helyezte.

Az ember es a termeszet osszefuggesere Paracelsus egy nagyon szep parhuzamot vont. Ezt mondja: .Ez olyan, mintha a termeszetben az egyes letek a betuk, mig az ember a szo lenne, ami az emlitett betukbol all ossze. A kulso nagy vildg: makrokozmosz, bennunk a kis vildg: mikrokozmosz. Kivul minden onmagunk szamdra letezik; az emberben ez a harm6nia altai val6sul meg, amelybe mas szervek reven tagozodik be. Es az emberben eppen ezert vagyunk kepesek dbrdzolni a rank vonatkozo vilagegyetem egesz [ejlodeset".

Az ember es vilag osszefuggese fejlodesenek kepei a miincheni kongresszus idejen a dfszteremben voltak felfiiggesztve. Nezzuk csak, mit is kepviselnekl

Az e I so egy feher ruhaba oltozott embert abrazol, akinek labai mintha fembol, mintha olvadt fembol lennenek: szajabol tiizes kard 16g ki; jobb kezet bolyg6ink jelei olelik korbe: a Szaturnusz, a Nap, a Hold, a Mars, a Merkiir, a Jupiter, a Venusz, Aki ismeri Janos Apokalipsziset, az emlekezik ana, hogy benn megtalalhato ennek a kepnek szamos megegyez6 lefrasa, hiszen Janos beavatott volt. Ez a pecset ugyanis, mondhatnank, az egesz emberiseg eszmenykepet kepviseli. Ezt akkor ertjuk meg, ha visszaemlekezunk nehany olyan elkepzelesre, melyek regebbiek az itt ernlftetteknel.

Ha visszaterunk az ember fejlodesehez, akkor eljutunk abba a korba, amikor az ember meg csak nagyon tokeletlen allapotban leledzett. Igy peldaul nem volt neki olyanja, amit mi a vallainkon viseliink: vagyis feje. Ez val6ban groteszknek hangzana, ha a mostani embert fgy abrazolnank, A fej ugyanis eloszor fokozatosan fejlodott ki es folytonosan tovabb fog fejl6dni. Az emberben manapsag vannak olyanszervek, melyek ugyszolvan elertek vegso formajukat; ezek a szervek a kesobbiekben mar nem Iesznek jelen az emberi testben. Aztan vannak olyanok, melyek at fognak alakulni, mint a gegenk, melynek oriasi jovoje van, termeszetesen szfviinkkel egyiitt. Manapsag az ember gegeje meg csak fejlodese kezdeten tart, egyszer majd belole lesz a szaporodas szellemileg atvaltozott szerve. Az errol a miszteriumrol sz616 elkepzeles akkor valik valosagga, ha tudatosftjuk magunkban azt, amit az ember manapsag a gegejevel tesz. Amikor ezt mondorn, hallgassak szavaimat: azzal, hogy ez a terem tele

26

J

27

van levegovel, a levegoben a szamunkra kimondott szavak eljutnak fuleikbe, lelkeikbe. Ha kimondok egy szot, peldaul .vilag", akkor a levegohullamok vibralni kezdenek - szavaim igy oltenek testet. Az, amit manapsag az ember igy megalkot, az asvanyi birodalom megalkotasa elnevezest viseli.

A leveg6 mozgasai asvanyi mozgasok; a gege altai az ember asvanyi befolyassal bfr kornyezetere.

Az ember azonban novekedni fog es egyszer novenyi befolyassal fog bfrni; utana nemcsak asvanyi, hanem novenyi vibraciot is elo fog idezni. Novenyi nyelven fog beszelni. A kovetkezo lepcsofok az lesz, hogy az erz6 let nyelven fog beszelni; es a fejlodes kovetkezo fokozataban sajat gegeje reven onmagaval hasonlokat fog eloidezni. Most a szo kozremukodesevel kimondja Ielkenek tartalmat, majd pedig onmagat nevezi meg. Es ahogy az ember a Ietekrol fog beszelni a jovoben, ugy a szervekkel megajandekozott emberiseg elodei az istenek kimondtak mindazt a szot, mely jelenleg is hasznalatban van. Az osszes ember, az osszes eloleny es az osszes tobbi kimondtak ezeknek az isteneknek a never. Mi mindannyian sz6 szerint kimondasra keriiltiink az istenek szavaival.

Kezdetben volt a sz6, es ez a Sz6 Istennel volt, es e; a Sz6 Isten volt!

Ez spekulatfv ertelemben nem filozofiai szo - Janos kifejtette az osvalosagot, mel yet szo szerint kell ertelmezni.

Es vegul a Szo es a Teremtes lesz aSzo megvalosulasa; es amit az ember a jovoben letre fog hozni, az annak megvalosulasa lesz, ami manapsag a szo. Am aztan az embernek nem lesz olyan fizikai formaja, mint jelenleg; egeszen addig a formaig elorehalad, mely a Szaturnusz volt, egeszen a tuz anyagaig. A vilagfejlodes kezdeten Igy egyesiil az alkotoero a vilagfejlodes vegi teremt6er6nkkel.

Ez a let, mely a vilagnak kinyilvanftott mindent, ami abban manapsag megtalalhato, ez a let manapsag az emberek nagyszeru elokepe. Ez a let kinyilvanftotta a vilagnak a Szaturnuszt, a Napot, a Holdat, a Foldet - majd mindket felteken a Marsot es a Merkiirt - a Jupitert es a Venuszt. Ezt e het csillag jelbJi;ezek annakjelei, hogy az ember milyen mertekben kepes kifejl6dni. A vegen a bolygo ujra a tuz anyagaba keriil; es az embernek ebben a tiizes anyagban lehetosege nyflik alkotomodon beszelni: ez az a tiizes kard, mely a szajabol bukkan e16. Minden tiizes lesz, ezert vannak olvadt fembol a labai.

Ha a mai em bert bsszehasonlftjuk az allatokkal, akkor a kulonbseg oly medon mutatkozik meg, hogy el kell mondanunk: az embernek egyeduli-

28

kent birtokaban van az, ami vel az egyes allatok nem rendelkeznek. Az embernek individualis, mig az allatnak kollektfv lelke van. Az individualis ember onmagaban veve teljesen allati nernzetseggel biro Peldaul az osszes oroszlannak kollektfven csak egy lelke van. Ez a kollektfv En eppen olyan, mint az ember Enje, csak nem ereszkedett Ie teljesen a fizikai vilagba; csak az asztralvilagban lelhet6 fel. Itt a foldon lathatjuk a fizikai embereket, melyek mindegyike magan viseli tulajdon Enj€t. Az asztralvilagban az asztralis anyagban eppen ilyen letezesekkel talalkozunk ossze, mint amilyenek mi magunk vagyunk, csak nem fizikai, hanem asztralis porhiivellyel. Veliik, mint hozzank hasonlokkal elbeszelgethetiink - ez az allatok kollektfv lelke.

Ekkepp az ember a korabbi korokban rendelkezett kollektfv lelekkel, eloszor fokozatosan mai onallosaganak formajaban alakult ki. Ezek a kollektfv lelkek eredetileg az asztralvilagban voltak jelen, majd alaereszked. tek, hogy a masszaban lehessenek. Amikor most az asztralvilazban tekin-

b

tetiinket az ember eredeti kollektfv lelkere vetjuk, ott negy nemzetseget

talalunk, melyek kozul az ember feliilemelkedett. Ha ezt a negy fajtat a mai allati nemzetsegekhez tartozo kollektfv lelkekkel ossze akarjuk hasonhtani, akkor el kell mondanunk: e negy fajta kbziil az egyiket az oroszlanhoz, a masikat a sashoz, a harmadikat a bikahoz es a negyediket a tortenelem elotti emberhez kellene hasonlftanunk, mielott Enje alaereszkedett volna. Bzert a masodik kepen ott vannak szamunkra az apokaliptikus allatok, ugymint az oroszlan, a sas, a bika es az ember, ami az emberiseg egy korabbi fejlcdesi allapotat kepviseli.

Aztan meg megvan es letezni fog, ameddig FOld letezik, az ember rnagasztosabb megnyilvanulasa szamara a kollektfv lelek, mely barannyal abrazolt, egy misztikus barannyal, ami a Megvalto jele. Ez az ot kollektfv lelek csoportosftasa: negy emberi a nagyszerG kollektfv Ielek korul, mely az osszes emberhez egyiittesen tartozik - ezt kepviseli a m d sod i k kep.

Ha figyelemmel kfserjuk az ember fejlcdeset messze a mtiltba, akkor segftsegul kell hfvnunk sokrnillio evet, aztan meg osszetalalkozunk valami massal is. Most az ember fizikailag van jelen a Foldon; volt azonban egy olyan idoszak, amikor azt, ami itt a Folden vandorolt, mindeddig keptelen volt befogadni az emberi lelek, Tehat ez a lelek az asztralis sfkon mozgott. Es a tovabbiakban a rmilt reven olyan korba jutunk, amikor szellemi sfkon mozgott. A jovoben ujra felemelkedik erre a magasszintre, mfgnem megtisztuI a Foldon. A szellemt61 az asztralis szferan keresztiil elju~l fizikai szferaig, majd megint felemelkedik a szellemhez: ez az

29

ember hosszu fejlodese. Es ennek ellenere ez az id5szak nem tfmik tulsazosan hosszunak ha osszehasonlftjuk a fejlodes idejevel, amit az ember : Szaturnuszon e's a tobbi bolyg6n veghezvitt. Ott az ember nemcsak fizikai, hanem szellemi, asztralis es fizikai valtozasokon is keresztiilment. Es ha ezeket a valtozasokat figyelemmel kfvanjuk kfserni, akkor egeszen a szellemi vilagokba kell felemelkedntink. Ott meghalljuk a szferak :enejet, tonusat, ami ebben a szellemi vilagga! tel~ t~r~en hompOlyog. E~ ~a az ember ujra meghonosodik ebben a szelleml vilagban, akkor a szferak harrnoniaja felhangzik szamara. Az okkultizmusban ezt az angyalok harsonaja tonusanak nevezik. Ezert a h a r In a d i k kepen ott vannak_ez~.k a harsonak. A szellemvilagb61 nyilvanulnak meg, mely azonban eloszor csak akkor leplez5dik Ie, amikor az ember folyamatosan tovabb hal ad. Aztan szamara megnyilvanul a het pecsettel ellatott konyv,

Ez az a het pecset, amit eppen kerestink; ezek a pecsetek kiadjak titkaikat. Ezert talalhato a konyv kozepen, alul pedig az ernberiseg negy fazisa; hiszen ez a negy 16 nem mas, mint az emberiseg negy fejl5desi sta-

diuma az evek soran.

Am letezik meg egy magasztosabb fejlodes is. Az ember meg rna-

gasztosabb vilagokbol szarrnazik es ezekhez a vil.agokhoz is~etelten f~lemelkedik. Es aztan jelenlegi formaja eltfmik a vilagban. AITIl manapsag kiviil van a vilagban - az egyedtilall6 betu, amelybol az ember osszeallfttatott _ mindezt aztan az ember ujolag elfogadja: alakja megegyezik a vilag formajaval. Bizonyos trivialis hagyomanyok szerint a teoz6f!a arra tanft es arrol szol, hogy Istent onmagunkban kell keresnunk. Aki azonban meg akarja talalni Istent, annak azokban a mflvekben kell keresnie 5t, melyek szettertilnek a vilagegyetembcn- A vilagon semmi sem csupan mat~ria _ ez csak latszolagos - a valosagban mindenfajta materia a szellemlseg, az Isten altali kuldetes kifejez5eszk6ze. Es az ember szinte szetfeszfti sajat letet a kozelgo evek soran; egyre jobban es jobban fog azonosulni a vilaggal, tehat abrazolhatjuk azt ugy, mint amikor az emben has onmas helyett a kozmosz hasonmasat helyettesftjtik be.

Ezt a sziklaszirtet, tengert es oszlopokat abrazolo neg y e d i k pecseten latjak, Az, amit manapsag a vilag, mint egboltot fon at, sajat anyagaval arra szolgal, hogy az ember teste labra kapjon. Azok az erok, melyek manapsag a Nap szellemenel vannak, aj6v5ben azt nyujtjak az embe~ szamara, ami yegteleni.il magasztos m6dszerrelletrehozza annak szellemi erejet. Ez az a szolaris ero, amelyre az ember t6rekszik. A novenyekkel ellentetben, melyek fejukkel, gyokertikkel a Fold k6zeppontja fele nyulnak, az

30

ember fejet a nap iranyaba fordftja; feje a nappal egyesi.il es rnagaba fogadja a fennkoltebb er5ket. Ezt azzal a napsugaras arccal kell abrazolnunk ami a felhovel boritott testen, a koszirten es az oszlopokon nyugszik. Ezutan az ember onteremtove valik; es aztan a tokeletes Teremtes szimboluma szfnes szivarvannyal oleli korul az em bert. Janos Apokalipsziseben ugyszinten raakadhatunk ehhez hasonI6 pecsetre, A felhok kozott talalhat6 a konyv. Az ApokaIipszis alT61 sz6I, hogy a beavatottnak meg kell neznie ezt a konyvet, Ezzel ramutat arra a korra, amikor az ember nem csak kulsoleg fogadja el a bolcsesseget, hanem mint taplalekot is magahoz veszi, amikor 6 maga valik a bolcsesseg megtestesult formajava,

Aztan elkovetkezik az az idoszak, amikor a vilagegyetemben nagy valtozasok jatszodnak Ie. MiheIyt az ember magahoz kapcsoIja a Nap erejet, kezdetet veszi ez a fejlodesi stadium, amikor a Nap ujfent egyesiil a Folddel, Az ember szolaris Ietfive Iesz. A Nap erejevel megsziiletik az ember napja. Bzert az (0 t 0 d i k pecseten) asszony egy szi.il5 nap. Aztan ~z emberiseg moralissa, etikussa valik egeszen addig, mfg az osszes pusztft6 er6 - az ember alavalobb jellemen nyugodva - Iegyozotte nem valik. Ei a hetfeju es tfzszarvu allatok kozremukodesevel keri.il bemutatasra. A napsugaras asszony laba a Holdat erinti, ameIy magaba fogIaIja az osszes hitvany szubsztanciat, meIyre a Folden nem volt sziikseg es ameIy nem volt kitaszftott. Mindaz, ami manapsag a Hold magikus eroi kozul meg befolyassal van a Foldre, kesobb legyozesre kerul. Ha az ember egyesiil a Nappal, akkor legyozte a Holdat.

Aztan (h a t 0 d i k pecseten) az kerul abrazolasra, ahogy az ember a fennkolt atszellemuleshez felemelkedve, egyenlo lesz Michael alakjaval; mindazt, ami a vilagban rossz, a sarkany szimbolumaval testesfti meg. Maskeppen sz6Iva azt latjuk, hogy az emberiseg fejlodesenek kezdeten es annak vegen azonosak a valtozasok allapotai. Ezeket az allapotokat az 01- vadt femlabu es a szajabol kardot oklendezo ferfi abrazolasaval lathattuk. Ebben a melyenszanto szimbolikaban szamunkra most az egesz vilag Ietezese a szent kehely szimbolumaban leplezodik Ie.

Nehany sz6 felvazolasaval szeretnem Ielkuk elott felvazolni a h e t ed i k pecsetet. Az, aki mint okkultista ismeri vilagunkat, tudja, hogy a ter a fizikai vilag szamara meg valami teIjesen mas, mint az egyszeru tiresseg, A ter egy oIyan forras, melybol szinte az egesz fizika kikristalyosodik. Kepzeljuk magunk ele egy kockalakii uvegedenyt, mely szamunkra teIjesen atlatszo es vfzzel van tele. Es most kepzeljuk eI, hogy ezzel a vizzel bizonyos hideg aramlat erkezik, tehat a legkulonfelebb m6don jeg ke-

J 31

letkezik. Ekkepp kepet kaphattok a vilag megteremteser51: a "ter" - a terbe kimondottan Isten teremt5 Szava kertil- kikristalyositja az osszes dol-

got es letet. ... ,

Ezt a teret, melybe Isten alkot6 Szava kerul bele, az okk~ltlsta s~m-

tiszta kockaval abrazolja. Azokat, akik kozelebb allnak hozzank, legjobban a kovetkez5keppen jellemezhetjilk: a kockanak harem koJcsonosen mer51eges oldala, harem tengelye, hosszusaga. magassaga es, szel~sse~e van _ a koeka a ter harorn dimenzi6jat kepviseli. Es most essek szo enol a harem dimenzi6r61, ahogy a ki.ils5 fizikai vilagban jelen vannak, ak~r mint ellentetes dimenzi6k. Ezt talan ugy kepzelhetjilk el, hogy az egyik ember az egyik iranyba, mig a masik ember vele szembe h~lad, mignem osszetahilkoznak. Hasonl6keppen minden terdimenzi6ban Jelen van egy ellentetes dimenzi6, tehat osszesen hat sugarral rendelkezilnk. Ezek a szembenallc sugarak egyben az emberi letezesek legmagasztosabb sze~menseinek 5si magkezdemenyeit kepviselik. A terbol kikristalyosodc fizikai test a legalaval6bb. A legmagasztosabb szellemi szegmens ennek eppen az ellenkez5je; ezekkel az ellentetes dimenzi6kkal abrazolt~ ~ fejlodes soran ezek az ellentetes dimenzi6k eloszor a letben formalodnak meg, amit legjobban ugy abrazolhatunk, ha hagyjuk egybeolvadni a vilagi :zenvedellyel, a vaggyal es az osztonnel. Ez eleinte fgy van. Kes6bb

aztan valami massa valik.

Egyre jobban es jobban pallerozodik - lattuk, ~ogy egeszen ~ag: ~a-

gassagokig _ am alaval6bb osztonokb51 indult ki, melyek a ktgyo altal szimbolizaltak. Ez az eljaras az ellentetes dimenzi6k ket, egymassal szembenallo kfgy6ba torten5 osszefutasaval abrazolt.

Azzal, hogy az emberiseg megtisztul, magasba emelkedik ahhoz, amit vilagspiralnak neveznek. A kfgy6 megtisztult teste, ez a vilagspiral. nagy jelent6seggel bfr. Ezt a kovetkezo pelda segjtsegevel kep~elhe~ilnk rnagunk ele: a modern asztron6mia Kopernikusz ket mondatara tamaszkodik~ a harmadik mondatot eszrevctlenul hagyta. Kopernikusz azt mondta, hogy a Nap is forog. A Nap elmozdul, j61lehet a esavarvonal menten, tehat a Fold es a Nap eO"yilttesen egy bonyolult gorbe menten mozog. UO"yanez vonatkozik a ~oldra, mely a Fold korul kering. Ez a keringes sokal komplikaltabb, mint amit az elementaris asztron6mia teltetetez. Itt lathatjuk, mekkora a spiral jelent6sege a kozmikus testekben; es ez a kozmikus test egy olyan format kepez, amellyel egyszer az ember azonosul.

Abban az id6szakban az ember alkot6ereje megtisztul, kifinomul; ett51 fogva a gege a szaporodas szerve lesz. Az, amit az ember, mint a ki-

32

gy6 kifinomult teste kifejleszt, mar nem alulrol felfele fejti ki hatasat, hanem felulrol lefele. A bennilnk megvaltozott gege kehely lesz, amit szent kehelynek neveznek el. Es eppen iigy, ahogy az egyik, kifinomul a masik is, ami aztan egyesi.il ezzel a letrejov5 szervvel: ez a vilagi er6k esszenciaja lesz, megpedig nagyszerfi vilagi esszeneia. Es ez a vilagi szellem tulajdon esszenciajaban meghasonul a galamb kepevel, ami a szent kehelylyel all szemben. Itt a galamb az atszellemult megtermekenyules szimboluma, mely a kozmosz reven eri el hatasat, mfgnem az ember egyszer egyesi.i1 a kozmosszal. Ezen eljaras teljes alkotokepessege egy szivarvannyal abrazolt - ez a szent kehely mindent tartalmaz6 pecsetje.

Ezaltal szamunkra gyonyoruen leleplezi a vilagok es az emberek kozotti osszefugges ertelmet mint az osszes tobbi pecset ertelmenek osszefcglalasat. Ezert all itt aztan a vilag titokzatossaga mint a pecset ki.ils5 szelen lev5 felirat. A vilag ezen titokzatossaga azt abrazolja, ahogyan az ember a vilag 5ser5ib51 megszilletett. Az id5k kezdeten minden ember vegigcsinalta azt a folyamatot, amelyen manapsag a szellemek keresztulmennek, amikor a tudat eroibol valami iij szi.i1etik.

Ezt fgy (betfikkel) fejezik ki a r6zsakeresztesek:

E.D.N Istentol szidettem.

Lattuk, hogy a megnyilvanulas soran ehhez hozzacsatlakozik valami: az elethez a halal. Azonban az embernek, hogy ebben a halalban ujra eletre leljen, mindenfajta elevenseg forrasaban le kell gy6znie ezt az erzeki halalt. Es ez a forras kozponti pontja mindenfele kozmikus fejlodesnek; hiszen ra kellett lelnilnk a halalra, hogy eljussunk a tudathoz. De esak akkor gy5zhetjilk le, ha ennek a halalnak ertelmet megleljiik a Megvalto titkai kozott.

Eppen tigy, ahogy Istentol szarmazunk,

az ezoterikus bolcsesseg ertelmeben Krisztusban halunk meg. 1. c. M.

Es mivel mindeniltt, ahol val ami megnyilvanul, ott kettosseg mutatkozik meg, amellyel a harmadiknak egyesillnie kell, azonosul az emberrel, mfgnem legyozi a halalt, egyedi.iJ a vilagot (galambot) atjaro Szellemmel:

']

33

Az ember feluimad halottaib61 is ujra a Szellemben fog elni.

P. S. S. R.

Ez a teozofiai rozsakereszt. Es ez a kereszt mindaddig ragyogni fog, mfg a vallas es a tudornany megbekel egymassal.

Lathatjak, ahogy az effajta pecsetekben kepviselteti magat az egesz vilag, es mivel azokba a magusok es a beavatottak altai kerul bele a vilag, ezert azokban hatalmas ero nyugszik.

Ujra es ujra visszaterhetnek ezekhez a pecsetekhez; mindig megallapithatjak, hogy a meditacion kereszti.il a vegtelen bolcsesseg forrasai lehetnek. Felulmulhatatlan befolyasuk van az emberi lelekre, mivel a vilag titokzatossaga alapjan jottek letre. Ha olyan helyisegben fuggesztjuk fel, . ahol olyan dolgokrol van szo, mint amilyenekrol most mi beszeliink - minek folytan az ember felemelkedik a vilag szent miszteriumaihoz - akkor a leginkabb ott fognak eletre kelni es ragyogni anelkiil, hogy roluk az emberek tudomast szereznenek. Azonban ezek a pecsetek, eppen azert, mert ilyen jelentoseggel bfrnak, egyidejfileg nem alkalmasak arra, hogy profanizalodjanak. Es ez mennyire furcsan hangzik: ha a helyiseg falain mindeniitt fuggeni fognak, aho) szoba se kerul a szellerniseg, ahol trivialis szavak hangzanak e), ott olykeppen fog hatni, hogy a fizikai organizmust betegge teszi. Mennyire trivialisan hangzik, hogy ezek a pecsetek elpusztitjak az eletet.

Ami szellemi teruletrol szarmazik, az a szellemi teriilethez tartozik es nem szabad profanizalni; sajatos medon keriil kinyilvanftva. A szellemi dolgok jele oda tartozik, ahol a szellemi dolgok lejatszodnak es hatasuk esedekesse valik,

Az 1907 szeptember 16-i eloadas, Stuttgart.

Elsa bolygokozi pecset - Szatumusz ')

35

36

Masodik bolygokozi pecset - Nap

Harmadik bolygokozi pecset - Hold --,

37

38

Negyedik bolygokoz; pecset - Mars

Otodik bolygokoz: pecset - Merkiii-"

39

Hatodik bolygokozi pecset - Jupiter

-,

Hetedik boiygokozi pecset - venusz

40

41

OKKULT PECSETEK ES OSZLOPOK IffiPEI

Azonban nem jutunk el e dolgok val6di megertesehez, ha e [ormdk megfigyelesekor csak ertelmes magyanizatokb61 indulunk ki. E [ormakba muveszi erzekkel kell betekintenimk es az oszlopf6ket hagyni kell, hadd hassanak, mint a forma. Aki ezzel nem torddik, azt gondolhatna, hogy csupdn allegoriakkal vagy jobb esetben szimbolumokkal all szembe. lgy aztan semmit sem ert meg.

42

Az I. PECSET kiterjedten abrazolja az ember teljes foldi fejlodeset. Ez, hasonlokeppen, mint az e sorba tartoz6 pecsetek, bizonyos ertelemben leirva megtalalhato .Szr, Janos Jeleneseiben'' (az Apokalipszisben). Hiszen aki megerti ennek az frasnak a szellemtudomanyi ertelmet, abban nem vesz eszre semmi mast, mint annak az adott frasnak a szavait, ami asztralsfkon oskepi m6don eszleli az emberi fejlodeset, Az ilyen ember aztan megerti ennek az frasnak az else szavait, melyek (megkozelftoleg helyesen reprodukalva) igy hangzanak: Jezus Kriszius megnyilvdnuldsa, amit Isten adott neki, hogy megmutassa szolgalojdnak, ahogy roviden megnevezi a sziiksegszeri: torteneseket; ez Isten angyalai reven a j e l e k ben lett elkiildve szolgalojanak, Jdnosnak: 6 oniotte jormdba Isten "szavdt" es annak megnyilvdnuldsdt Jezus Krisztuson keresztul ugy, ahogy megldtta. Az a j e I, amit meglatott, azaltal lett lefrva, aki megemlitette a "titkos megnyilvanulasokat''. A kovetkezo pecsetek eseteben megfigyelheto, hogy sok tekintetben, de semmikeppen sem teljesen azonosak azzal, ami az Apokalipszisben frva van. Hiszen kepeink alapja a szellemtudomanyi m6dszer, mely j611ehet osszhangban all az osszes hagyomannyal, tulajdonkeppeni formajaban azonban, megfelelve az emberiseg modem szuksegleteinek, a XIV. szazadban azokban a korokben fejlodott ki, melyek ettol fogva feladatuknak tekintettek gondoskodni e dolgokr61. Mindazonaltal ugy tunik, hogy az emlftett ids ramutat .Szt, Janos jeleneseire".

Kimondottan emlftesre melto, hogy e het pecset barmelyike az iijabb id6kben mar szerepelt ebben vagy abban a muben; azonban az, aki e dolgok beavatottja, felismeri, hogy a tobbi reprodukci6 nehany pontban elter az itt bemutatott formatol, mely a val6di szellemtudomanyi kiindulopontra kfvan ramutatni.

Az else pecset eseteben annak lefrasat az Apokalipszissel hasonlithatjuk ossze.

"Es megfordultam, hogy ldssam art a hangot, amely hozzam szolt; es miutdn megfordultam, het aranygyertydt ldttam: Es e her aranygyer.tya kozott az emberhe: hasonlito Fiut, hosszu ruhdba oltozve es ujjai kozott aranyszalagot viselve. A haja olyan iisrbe botult, mint a feher tajtekot veto hulldm, mint a h6, es szeme mint a tuznek ldngja egett. Ldbai sdrgarez-

43

he: hasonlitottak, mint az ego kemenee [enye; es hangja olyan volt, mint a legtobb viznek hangja. Es jobb kezeben het csillagot tartott, es szajabol mindket irdnyba eles kard logott ala, es area mint a nap [enye, amikor teljes erobol ragyog. "

A kozonseges kepeken az emberiseg fejlodesenek legkiterjedtebb titokzatossaga mutatkozik meg. Ha valaki reszletesen akarja lefrja mindazt, amit e kepekben lat, annak vas tag konyvet kellene irnia. Tegyiink esak meg nehany utalast erre vonatkoz6lag. E pecsetek kepeinek minden jele, minden formaja sok mindenrol tamiskodik es amit itt elmondunk, az annak esak kis reszet fedi. Az ember szervei es kifejezoeszkozei olyanok, melyek jelenlegi formajukban a korabbi formak csokkeno fejlodesi fokozatat kepviselik, melyek tehat mar nilleptek sajat tokeletesseguk fokozatan; masok azonban a fejlodes kezdeti fokozatat kepviselik, emelked6 iranyba elmozdulva.

Az ember eseteben az effajta szegmensek egyel6re meg tokeletlenek es ajovoben egeszen mas, magasztosabb feladatokat fognak betolteni, Az a szerv, amely a jovoben valami altai sokkal fennkoltebb, tokeletesebb lesz, mint amilyen a jelenben, a beszed szervet kepviseli, es mind azet, ami az emberhez tartozik. Mihelyt ezt megjegyezziik, megerint minket a let nagyszeru titokzatossaga, melyet az "alkoto Szo miszieriumdnak" is neveziink. Ennek reven nyilvanvalova valik ezen szerv jovobeni allapota, mely egyszer, ha az ember atszellemul, szaporodast szolgalo szerv lesz.

A szaporodas ezen atszellemiilt formaja a mftoszokban es a vallasi tortenetekben a szajbol el6bukkan6 tiizes .Jcard" kepenek felel meg. Az ember foldi fejlodesenek elso fokozata abban az id6szakban jatszodott le, amikor a FOld meg "tiizes" volt; es a tttz elemebol letrejott az els6 emberi megtestesules; foldi vandorlasanak legvegen az ember belseje a tGz alkot6 erejet fogja kisugarozni. E fejlodes - a Fold kezdetetol egeszen annak pusztulasaig - sok mindent leleplez, amikor az asztralsfkon feltfmik a sziilet6 Ember oskepe, amint az az else pecseten keriil megorokftesre. A foldi fejlodes kezdete itt azokban a tiizes labakban, a tiizes tekintetben es az "alkoto Szo" tokeleteserejeben nyilvanul meg, mely a szajbol elobukkan6 tiizes kardban er veget. Mikozben vegbemegy e folyamat, bekovetkezik az Ember es azon er6k megszuletese, melyek mindekozben az erok fokozatos hatasa alatt kifejlodtek, Igy nyerve el sajatos megnyilvanulasukat a jobb kezben lev6 het pecsetben. lgy nez ki minden vonal es ennek a kepnek minden pontja bizonyos mertekben olyan, ami osszefugg az ember fejlodesenek kiterjedt titokzatossagaval.

44

A II. PECSET az els6k kozott abrazolja a foldi ernberiseg fejlodesi allomasait, es mindazt, ami azokhoz hozzatartozik. A foldi ember ugyanis meg az 6si id6kben sem rendelkezett azzal, amit individualis leleknek neveznek. Ezuttal nala az letezett, ami vel jelenleg meg az allatok rendelkeznek, ami visszamaradt az ernberiseg korai fejlodesi szakaszabol: a kollektiv lelek. Ha visszatekintiink a tortenelem elotti idokben az asztralsfkon mozg6 emberi kollektfv lelek imaginalis jovobelatasanak megfigyelesere, akkor azt,latjuk, hogy azok kulonbozo formait negy alaptipusb6llehet levezetni. Es ezek a masodik pee set negy apokaliptikus allataban teremt6dtek iijra: az oroszlanban, a bikaban, a sasban es abban az alakban, mely csakiigy, mint a kollektfv lelek kozel all a jelenkor emberenek individualis lelkehez es amely ezert az "Ember" nevet viseli. Ezzel megerint minket annak igazsaga, amit sokszor oly allegorikusan fejez ki ez a negy allat.

I

A III. PECSET az iin. szferak harmoniajat abrazolja, Az ember ennek titokzatossagat a halal es az ujjaszuletes koztes idoszakaban eli at (a "szellemfoldon" vagy ott, amit a hetkoznapi teoz6fiai irodalom .xlevachannak" nevez). Mindezen pecsetek eseteben azonban ernlekezetiinkbe kell vesni, hogy csupan az asztralis vilag tapasztalatait abrazoljak. Ennek ellenere azonban mas vilagok is megfigyelesre keriilnek az asztralis vilagon kiviil. Fizikai vilagunk az 6skepek alapjan az asztralsfkon figyelhetok meg. Es ezen a sfkon a szellemvilag a kepek utdn Iathat6. Ekkepp a harmadik pecset a "szellemfOld" asztralis kepek utanisagat abrazolja. A harsonat fuj6 angyalok a vilagi megnyilvanulasok szellemi oslenyegeit kepviselik; a harsonak t6nusai olyan er6ket fejeznek ki, meIyek ezekbol az oslenyege! a vilagba aramolnak, es amelyeken keresztiil a letek es a dolgok felepulnek, valamint szuletesukben es tevekenysegukben rejtozkodnek el.

Az apokaliptikus lovasok azokat a f6bb fejlodesi pontokat abrazoljak, amelyek altai az emberi individualitas a sok megtestesules soran keresztiilmegy es amelyek lovasokat abrazolnak az asztralsfkon: a feher 16 a lelki fejlodes egy nagyon korai szakaszat fejezi ki; a sarga 16 a lelek habonis fejlodesi iranyara mutat ra, amikor esak a lelek kiils6 fizikai eszlelese fejl6dik ki; es a fakozoldbe jatszo 16 a megallapodott lelek kepe, mely a test felett uralkodik (ezert a zold szfn, mely mint az eleven erok beliilr61 kifele hat6 kifejezese jon letre).

45

A IV. PECSET tobbek kozott ket oszlopot abrazol, melyek kozill az egyik a tengerbol, mig a masik a foldi birodalomb61 emelkedik ki. Ezeken az oszlopokon ott a szerepvallalas titokzatos jele, ami az emberi fejlodes soran a voros (oxigenben gazdag) es kekes-voros (szen-dioxidban

gazdag) vert jelkepezi.

Az emberi "En" a foldi korforgasban ugy eli at tulajdon fejlodeset,

hogy sajat fizikai eletet kolcsonos egytitthataskent fejezik ki a voros verben, mely nelkili nem letezhetne elet, es a kek verben, mely nelkul nem letezhetne tudds. A kek ver az erok fizikai kifejezoeszkoze, mely a tudast nyujtja, amely azonban onmagaban az emberi formaban osszefiigg a halallal, es a voros ver az elet kifejez6eszkoze, amely azonban emberi formaban onmagarol keptelen barmifele ismeretet nyiijtani. Kozos egyiittmukodesuk soran mindketten a tudas fajat es az elet fajat kepviselik, vagy ket olyan oszlopot, amelyeken az elet es az En megismerese tovabbfejlfidik egeszen a tokeletesseg fokozataig, ahol is az ember egyesiil az univerzalis foldi erokkel. A pecseten a jovo ezen utols6 allapotat a test felso resze abrazolja, ami a felhokbol all osszes, es abbol az arcbol, mely magaeva tette a Nap szellemi eroit.

A "tudast" az ember kesobb mar nem kfviilrol fogja ertelmezni,

hanem altai a fog "pillantani", ami a konyv szerint a pecset kozepen van megjelolve. Eloszor az effajta "pillantasok" reven tarul fel a hetpecsetes konyv a magasabb szinteken, amint ez hasonlokeppen megjelolesre keriilt a III. pecseten, "Szt. Janos Jeleneseiben" errol a kovetkezo mondatot olvashatjuk: "Es kivettem ezt a konyvecsket az angyal kezebOl es abrdndoztam. rola".

Az V. PECSET az ember magasztosabb fejlodesi szakaszat abrazolja iigy, ahogy az hekovetkezik, mignem a Fold ujfent egyestil a Nappal, es az ember mar nemcsak a FOld eroivel dolgozik, hanem a szolaris erokkel

is munkalkodik.

A no, aki megszidi a Napot, ehhez a javo emberehez vonz6dik. Az

als6bb termeszet bizonyos eroit, melyek az emberben elnek es megakadalyozzak magasabb szellemisegenek teljes kifejlodeset, az ember kesobb elkuloniti magatol. A pecsetben leva ezen erok egyreszt , tizfeju es tizszarvu" allatokat, masreszt pedig a Holdat erintd szolaris ember labait kepviselik, A szellemtudornany szamara a Hold bizonyos als6bb erok kozpontja, me1yek manapsag meg hatassal vannak az emberi letezesre, es ame1yeket a jovd embere legy6z es .rnaga ala" rendel.

46

A VI. PECSET egy megtisztult, semmikeppen sem atszellemiilt, de szellemisegeben eros embert abrazol, aki az alavalobb eroket nemcsak legyurte, hanem oly m6don meg is valtoztatta, hogy szolgalatra alkalmassa tette. Ezt fejezi ki a megszeliditett "ragadoz6". "Szt. Janos Jeleneseiben'' errol ezt olvashatjuk:

"Es lattam a mennyorszagbol alaereszkedo angyalt, akinek kulcsa volt a szakadekhoz es nagy lane logott a kezeben. Es megragadta a sarkanyt, az ordognek es sdtdnnak ezt az dreg kigyojat, es ezer evre lekotozte. "

A VII. PECSET a szent kehely misrieriumdnak reprodukci6ja. Ez az az asztralis elmeny, amely az emberiseg fejlodesenek univerzalis ertelmet reprodukalja, A kehely egy "terbeli vildgot" abrazol, ami mindeddig nem volt atmenet egyetlen fizikai lenyegen es egyetlen fizikai megnyilvanulason sem. A szellemtudomany szamara ugyanis a ter nem egyszerfl "tiresseg", hanem annak hordoz6ja, ami onmagaban lathatatlanul eIrejti az osszes fizikai csfrasejtet. Belole az egesz fizikai vilag mintegy kicsap6dik, mint ahogy a s6 csap6dik ki a teljesen attetszo oldatbol. Es ami - tekintettel az emberre - a terbeli vilagban kialakuI, az az alacsonyabb fejlodesi szinttol a magasabb fele halad. A .Jiarom terbeli dimenziobol", melyek a kehelyben kifejezesre jutnak, eloszor az aIs6bb emberi er5k fejI6dnek ki, amit ket kfgy6 abrazol, ameIyek onmagukbol ismetelten egy kifinomult szellemi termeszetesseget szulnek, amely a kozmikus spiralokban nyilvanul meg. E magasabb er5k elszaporodasaval az ember kitarhatja a galamb altal kifejezett szfntiszta vilagi szellemek befogadasara alkalmas kelyhet. Ezzel az ember a vilag szellemi eroinek uralkodojava valik, mely a szivarvany kepe. Ez ennek a pecsetnek egy nagyon vazlatos lefrasa, mely annak nyilvanulhat meg, aki meditacioja soran hagyja magat befolyasolni altala, Ez a pecset a modern szellemtudomanyra vonatkozo mondaskent igy el tovabb:

Ex Deo naseimur, In Christo morimur,

Per Spiritum sanctum reviviseimus.

Istentol szidettem, Krisztusban halok meg,

A Szentlelek altai tdmadok fel.

Ebben a mondasban teljes mertekbenjelen van az emberi fejlodes ertelme,

47

OSZLOPFOK

A kongresszusi terem minden masodik pecsetje kozott megtalalhato volt egy-egy oszlop, melyek a kepek masodik soraban reprodukaltak, Ezen oszlopfok, amint az fentebb emlftesre kerult, a .szellemvilagban'' va16 .Jatas" megtapasztalasat voltak hivatottak abrazolni (ami tulajdonkeppen mar nem is megfelelo rnegjeloles). Az 6ser6k eszleleserol van sz6, mely a szellem t6nusaiban nyugszik. Az oszlopfok plasztikus formai annak athidalasara szolgalnak, ami hallhat6. Mindazonaltal azonban e formak semmikeppen sem onkenyes celt szqlgalnak, han em teljesen termeszetesen ramutatnak arra, hogy ha a .Jato embert" engedik megalkotni a "szellemi zenet" (szferak harmoniajat), akkor annak egesz lete tovaaramlik. A plasztikus forrnak itt valojaban a .megfagyott zene" bizonyos formai, melyek kifejezesre juttatjak a vilag titokzatossagat. Hogy ezek a formak oszlopfok alakjaban jelennek meg, termeszetes doIog; annak jelenik meg Igy, aki a kfgy6t kutatja. A foldi letezesek fizikai fejlcdesenek alapja a szellemvilagban lelheto tel. Ez az iigynevezett "due".

Mindenfajta fejlcdes a het fokozat folytatasaban nyugszik. (A hetes szam mindamellett nem a .babona" eredmenye, hanem a szellemi torvenyszerusegek kifejezoeszkoze.) Maga a F61d a fejlodes het allapotan megy keresztul, amit het bolygokozi elnevezessel jelolnek: a Szaturnusz, a Nap, a Hold, a Mars, a Merktir, a Jupiter es a Venusz allapota, (Ami e dolgok ertelmere vonatkozik, azt lasd "Titkos tudomany" cfrnu muvemben vagy "Az akasha kronikdjdbol" .Lucifer-Gnozisabanr.) Azonban nemesak a mennyei test halad elore sajat fejlodese soran, hanem minden fejlodes het fokozaton megy keresztiil, melyek a modern szellemtudomany ertelmeben a het bolygokozi allapot kifejezesere szolgalnak.

A fentebb emlftett m6dszerrel az ezen allapotok szellemi tamasztoeroi az oszlopfoformak reven reprodukalodnak.

Ez a motfvum keresztillmegy mind a het oszlopfon - az egyik ero fellilr61, mig a masik alulr61, melyek eloszor egymassal szemben helyezkednek el, majd egybefon6dnak es aztan egyuttesen mukodnek kozre. Ezeknek az er6knek erezni kell gazdagsagukat es aztan a lelek maga ateli, ahogyan az eleven megalakulasban elterjednek, osszezsugorodnak, egybefon6dnak, elnyelodnek, megnyflnak stb.

Az erok ezen komplikaciojat akkor fogjuk erezni, amikor megerezzuk a novenyek .Jetrejottet'' azok eleven eroibol, es hatalmunkban all megerezni azt, ahogy az er6vonal eloszor oszlopszerfien merolegesen n6 fel-

48

fele, ahogyan lenn az oszlopf6k plasztikus kepzodmenyeiben kifejlodik, amit a feliilrol felejuk erkezo erok alkotnak meg, tehat letrejon az erzeki oszlopf6. Eloszor a legegyszerfibb m6don az als6 erok fejlodnek ki es felulrol ve1i.ik szembe eppen olyan hozzajuk hasonl6 egyszeru erok talalhat6k meg (Szaturnusz oszlopa); aztan a felulrol erkezo formak kiteljesednek, alulr6l feltol6dnak a csucsokig es Igy hatnak, hogy az als6 formak az oldalak fele kozelftenek. Egyidejuleg ezek az als6 formak az eleven kepzodmenyekhsn jonnek Ietre (Nap oszlopa). A felsok sokszfnubbek rnaradnak, es a letrejov6 csucs mint valami megtermekenyjrg aJapelv novekszik, mig az als6k termestakarokka alakulnak at. E ketto kozotr leledzo tovabbi er6motfvum a tart6szerkezet, mivel a szegmensek kozotti aranyt nem lehetett akkora intenzirassal erezni mint a tart6er6t (Hold oszlopa). A tovabbiakban sor kerul az als6 es felso elkulonulesere, a Hold oszlopfoinek eros tart6szerkezetei maguk veszik fel az oszlopformakat, azaz a kozottuk talalhato als6t es felsot, ami egyetlen kepzodmennye nett ossze, ami felUlr61 egy tij motfvum (Mars oszlopa) jelol,

A fels6 es az als6 egyesulesebol keletkezett kepzodrnenyek megelevenednek es mint egy botra tekert kfgy6 jelennek meg. Szamunkra nem marad mas hatra mint annak megerzese, ahogy ez a motfvum szervesen kino az el6z6 motfvumb61. A Mars oszlopfoinek kozepso kepzodmenyei eltuntek; azok a jelek, melyek korabban felulrol erkeztek, teljesebbe valtak (Merkur oszlopa). Most ujra egy meghatarozott egyszerusiteshez erkeztunk el, mely azonban magaba foglalja az el6z6 sokszfmiseg gyumolcset. A fels6 kehelyszeruseg megnyflik, mig az als6 szernermes formaban egyszerGsiti az eletet (Jupiter oszlopa). Az utols6 allapot a kulso egyszerusftes saran ramutat erre a "bels6 teljessegre", Az alulr6l erkezo novekedes letrejotte elocsalta felulrol a gyumolcsot tart6 kehelyszeru kepzodmenyt (Venusz oszlopa).

Aki kepes mindazt rnegerezni, ami a vilagtortenesek ezen "oszlopaiban" kifejezesrs kerult, az rdere; a minden letet erinto kiterjedt torvenyekre, amelyek teljesen mas m6dszerrel oldjak meg az elet titkait mint az absztrakt "termeszet torvenyei",

Bevezet6 a tizennegy szines tabla osszetetelehez, 1907 oktober

49

50

Elsa oszlop - Szatumusz

Masodik oszlop - Nap

51

Harmadik oszlop - Hold

Negyedik oszlop - Mars

52

53

54

Otodik oszlop - Merkur

Hatodik oszlop - Jupiter

55

56

A SZiNEK JELEI

E kepek minden beuije, minden szine jelent valamit. Ha megfeleld m6don tekintunk a dolgokra. es rderzunk az oszszefuggesrs, akkor egeszen konkret erzelmeket 10- gunk eloidezni, melyek forrasai lehetnek a bels6 erdnek. Fontos, hogy itt nines mit tennunk az unalmas allegoriakkal, hanem csakis annak eleven kifejezesevel kezdhetunk valamit, amit minden (beavatott) mint valosagot elhet at az asztralsikon.

Hetedik oszlop - Venusz

57

S zeretnek nehany sz6t sz61ni azokr61 a szfnekrol, arnelyeknek kozegeben megval6sult gyulekezetunk. Hogy egy szfn voros, annak megvan az oka. Ezt a szfnt, ha kinn latjuk, akkor benn eppen az ellentetparjat alkotja, his zen a szem tendenci6zusan onmagatol alkotja meg a zoldeskek szfnt, ha mag a el6tt voroset lat: ez a szem bels6 aktivitasa. Egy gyermek eseteben nagyon sok fiigg attol, ahogy a test valaszol a kulso hatasokra. Utalok itt arra, amit a voros szfnrol elmondtam, amikor a nevelesrol volt sz6. A szem voros komyezetben tendenci6zusan a zoldeskek tevekenysegre valaszol es ez a belso elfoglaltsag megnyugtat6. Ennek folytan az izgatott gyermekek koreben a voros szfn nyugtat6an hat. Amennyire visszaemlekeznek arra, hogy az ember kesobbi fejl6desi stadiuma egy magasabb szinten mindig a gyermekkor szintjerol vezetheto le, rajonnek arra, miert volt e helyszin szamara - mely, jollehet nem a beavatas helyszfne, megis az ilyen helyszfn sajat szimb61umai altal arra emlekeztet - kivalasztva egy szfn, mely a gyermek testeben eppen a szenthez igazod6 szfnt idezi e16. Nem hiaba sz61 Igy a Biblia: "Am(g nem wiltok olyannd, mint a gyermekek, addig nem juttok be a mennyek orszagaba. ". Bels6nknek eterien eppugy szfntisztanak kell lennie mint a felul lev6 kozmikus eternek, ami maga kekben nyilvanul meg. Kornyezetiinknek erre val6 nevelese voros szfnben kenil kifejezesre. Ha kulsoleg minket voros szfn vesz korul, akkor bels6nkben azzal ellentetes szfn jelenik meg.

Ezzel rnagyarazhato a voros szfn elofordulasa az ezoterikusok osszes helyszinen, mikozben az az exoterikus helyszfn, ahol latszolag es jelkepesen a titkos tanokrol van sz6, az kek szfnt visel, A r6zsakeresztes vilagnezet ezt a fajta ezoterikussaget voros szfnben fejezik ki. Amennyiben ez a ter a r6zsakeresztes vilagnezet ertelmeben nyflna meg, fgy a kek egboltnak meg felfele kellene fvelnie.

Mit jelent a r6zsakeresztesek e ket oszlopa? Amennyiben ertekezni akarunk e ket oszlopr61, melyek itt allnak elottunk, akkor az un. aranymondakbol kell kiindulnunk. Ez fgy sz61:

Amikor Set, Adam fia - aki elfoglalta Abel helyet - ferfiva lett es betekintest nyerhetett az edenbe, az angyalok korul Iangolo karddal jarhatott ott, ahonnan az ember kiuzetesre !elt. Itt Set valami nagyon kiilonos

58

dolgot vett eszre. Eszrevette, ahogy ket fa, az elet fdja es a tudds faja kolcsonosen koruloleli egymast. E ket osszefonodott fatol Set harem magot kapott, azokat magahoz vette es Adam atyjanak szajaba tette, amikor az meghalt. Ezutan Adam strhantjarol egy hatalmas fa n5tt ki. Sokak szamara, akik rendelkeztek pszichikai erzekkel, ez a fa mint val ami tiizesen ragyog6 fenysugar mutatkozott meg es ez a sugar annak szamara jelentett valamit, aki kepes volt latni, J es B betukbe tekeredett ossze, annak a ket sz6nak kezdobetuibe, melyeket itt most a szamon ki nem ejthetek es amelyeknek ertelme a kovetkezo: En vagyok az, aki vagyok, is aki voltam, is akinek lennem kell. Ez a fa harem szegmensre oszlott. Set oszlopot keszftett belole es azt a vilag evolucioja soran a legkulonbozobb m6don hasznalta fel. Csinalt belole palcat; ez volt M6zes varazspalcaja, allitja a monda. Ez ugyanaz a fa volt, amelybcl Salamon templomanak tartogerendai voltak kialakftva. Ezek olyan hosszu ideig megmaradtak, amfg az emberek meg nem ertettek a regi titkokat. Aztan a fadarabot egy halast6ba vetette, amelyben mindig egy meghatarozott idoben a benak es vakok gyogyulasra leItek.

Amikor a t6b6l ujra kivettek, egy hidat epftettek belole, amelyen a Megvalto haladt keresztiil, amikor a keresztseg utjara lepett. Es vegul, ahogy a monda allitja, maga a kereszt, amelyen a Megvalto fuggott, ugyanabb6l a fabol keszult, amely Adam szajabol kinott, miutan abba belekeriiltek az elet es tudas egybefon6dott fainak magvai.

Ennek a mondanak melyenszanto szimbolikus jelentese van. Emlekezzunk csak vissza arra a folyamatra, arra a valtozasra, amire a tanitvanynak kell gondolnia, amikor vegrehajtja a r6zsakeresztes probatetel negy fokozatat: a bolcsek kovenek elkeszftesere. Emlekezzunk arra, hogy emellett voros verunk bizonyos gondozasarol van sz6. A voros vernek e jelentosegere nemcsak azert gondolunk, mert esetiinkben arra Goethe kijelentese is hivatkozik: A vir egy kulonleges nedv, de csak azert, mert azt az okkuItizmus minden idoszakban tanftotta. Ugy, ahogy ez a voros ver megjelenik, ami az oxigen belelegzesenek eredmenye. Erre csak roviden terhetunk ki. Ha most a mondaban es a Bibliaban ramutatunk egy fontos momentumra, Set ismetelt visszateresere a paradicsomba, akkor emlekeznunk kell ana, hogy az ember hogyan jutott ki az edenbol. Az edenbol, a magasztosabb szellernvilag oleben leledzo ember regrmilt allapotabol az ember olyan dolgon ment keresztiil, melyet a Biblia mint fizikai eljarast jelol meg, ami parhuzamosan fut az alaereszkedessel, Azok, ~kik meg akartak erteni a Bibliat, azt sz6 szerint kell megtanulniuk. A Bibliaban ez

59

all: "es orrlyukdn keresztiil belelegezie a: elet leheletet, es lelkeben az ember elevenne vdlt", Ez az elet leheletenek belelegzese egy olyan folyamat volt, ami itt kepletesen kerul kifejezesre es ami tobb milli6 even keresztiil ment vegbe. Mit jelent tehat e folyamat?

Az emberiseg fejlodeseben, a fizikai test letrejotteben voltak olyan idoszakok, amikor az emberi testben nem volt tiid6, tehat meg nem tudott exigent belelegezni.

Voltak olyan idoszakok, amikor az ember tobbe-kevesbe folyekony elemben lebegett, amikor rendelkezett egy szervvel, egy meghatarozott formaju uszoholyaggal, amelybol kesobb kifejlodott a tiid6. Az akkori uszoholyag tudove alakult at es mi ezt az atalakulasi folyamatot figyelemmel kfserhetjuk. Ha ezt tessziik, akkor ez mint olyan eljaras mutatkozik meg, amit a Biblia a kovetkezo keppel abrazol: Isten az elet leheletet lehelte az emberbe es az ember eleven lelekke lett. Ezzel a lehelet belehelessel nyflt eloszor alkalom a voros ver letrehozasara. Igy fiigg ossze az ember alaereszkedese a voros ver fajanak letrehozasaval annak belsejeben.

Kepzeljuk el, hogy all el6ttiink egy ember es mi csak a voros ver aramlasat latnank: el6ttiink lenne az eleven voros fa. Errol a farol egy kereszteny ezoterikus a kovetkezoket allftja: Ez a tudas faja. Az ember magahoz ragadta, megfzlelte a voros fa veret. A voros fa verenek letrehozasa, mely a tudas val6di faja: ez bun. Es Isten kiuzte az embert a paradicsornbol, hogy fzlelje meg az elet fajat. Onmagunkban meg egy faval rendelkeziink, amit eppugy magunk ele kepzelhetunk, mint az elsot. Ennek a fanak azonban a vere voroses-kek. Ez a halal anyaga. A voroses-kek fa ugyanakkor oltott testet az emberben, mint a masik. Amikor az ember Isten oleben nyugodott, akkor az Istenseg abban kepes volt egybesz6ni mindazt, amit elete es tudasa jelent - es a jovoben talalhato az az id6szak, amikor az ember tudatanak elterjedese soran kepes lesz egymaga vorosse valtoztatni a kek vert; aztan onnon magaban egy olyan forras fakad majd, minek folytan a kek fa vere az elet faja lesz. Ma ez a halal faja. Ebben a kepben fgy el egyiitt a visszatekintes es a jovobelatas!

Lathatjuk, hogy az emberben kolcsonosen osszekeveredik a voros es a voroses-kek fa vere, A voros ver az En kifejezoeszkoze, ezaltal alacsonyabban helyezkedik el a tudas Enjetol, mig a kek ver a halal kifejez6eszkoze. A tavoli jovoben a halal faja majd az elet fajava valtozik, amint az eredetileg arrnigy is az elet faja volt. - Ha az em bert iigy kepzelitek magatok ele, ahogyan elottetek all, akkor egesz elete e ket fa kolcsonos egyutthatasan fog alapulni.

60

Az, hogy Setiijra be mert lepni a paradicsomba, azt jelenti, hogy beavatott lett es volt mersze visszatekinteni az isteni-szellemi allapotra, amikor a ket fa egybefon6dott. Es ezen egybefon6dott fak harem magvat belehelyezte Adam szajaba es abb61 keletkezett a haromreszes fa. Ez a kovetkezot jelenti: a fa, amely kino az ernberbol, manasz, budhi, atma; e harorn mu, melyek az ember magasabb szegmenseit kepviselik, mint csfrasejtek talalhatok meg benne. Tehat a mondaban megjelolesre keriil, ahogy az Ember csfrasejtjeben, tehat mar Adamban is az Istenseg harmassaga van jelen, amint nagyra n6 es ahogyan azt legeloszor csakis a beavatott latja, Az embernek vegig kell mennie sajat fejlodese utjan. Ez a monda szamunkra kifejezesre juttatja az osszes olyan dolgot, amely az emberiseg fejlodese soran lejatszodott es amely a beavatashoz vezet.

Annak megismeresebol, ahogy ez a haromreszes fa - az orokkevalosag faja - benniink nyugszik, ezt a kovetkeztetest vonhatjuk le: Vagyok, aki vagyok, es aki voltam, es aki leszek, er6t szerziink, mely tovabbvezet minket es keziinkbe varazspalcat ad. Ezert van M6zesnak varazspalcaja. Ezert keszul a bolcsesseg tempi om a az e16 fa magvabol kinott fabol. Ezert faragjak meg belole a keresztet, a beavatas jelet, mely az emberben lev6 harem als6bb szegmens lekuzdeset jelenti harem magasabb szeg-

mens altal.

Ez a monda arra mutat ra, ahogy a beavatott a jovobeni allapotra tekint, amikor a tudas faja - voros fa vere - es az elet faja - kekes-voros fa vere - osszefonodnak magaban az emberben.

Most az, aki fejl6dni kfvan, befrja a szfvbe, amit szamunkra mindket oszlop - egyreszt a voros oszlop, ami a voros oszlop veret jeloli; a kekesvoros oszlop, ami a kek oszlop verere utal - mondani akar. Ma mar egymastol elkulonultek, Ezert all a terem bal oldalan egy voros, mig a jobb oldalan egy kekes-voros oszlop. Szamunkra annak felszohtasaval szolgalnak, hogy legyozzek az emberiseg jelenlegi allapotat, hogy utunkat ahhoz a ponthoz iranyftsuk, kiterjedt tudatunkat oly m6don fonja egybe, aminek J-B a neve. A voros oszlop J betflvel, mig a kekes-voros oszlop B betfrvel megjelolt.

Az oszlopokon talalhato versek arra emlekeztetnek minket, ami ezekkel az egyes oszlopokkal osszefuggnek. A voros oszlopon ezek a szavak allnak:

A szintiszta gondolatokban ratalalsz az Enre, amit kepes vagy megtartani.

61

Ha a gondola tot keppe valtoztatod, akkor ateled az alkot6 bolcsesseget.

Im reinen Gedanken findest du Das Selbst, das sich halten kann.

Wandelst zum Bilde du den Gedanken, Erlebst du die schaffende Weisheit.

Aki errol fog meditalni, gondolatai erore kapnak a voros oszlop verenek ereje reven, mely a celhoz vezet - a bolcsesseg oszlopahoz.

Az elet oszlopa er6t ad az embernek, melyre sziiksege van, ha magaeva teszi azokat a gondolatokat, melyek a masodik, kek oszlopon allnak:

Ha az erzelmet jenybe surited ossze, akkor egy muveszi edit nyilvanitasz ki.

Ha az akaratot a letben orokited meg, akkor a vildgi letben alkotsz.

Verdichtest du das Gefuhl zum Licht, Offenbarst du die [ormende Kraft.

Verdinglichts du den Willen zum Wessen, So schaff est du im Weltensein.

Az else sz6 a tudasra, mig a masik az eletre vonatkozik. A formalodo ero legeloszor az else boles mondas ertelmeben "nyilvanul meg"; "magikussa" eloszor a masodik boles mondas ertelmeben valik. A tudas egyszeru er6it61 elrugaszkodva a magikus befolyasoltsag fele, nos ez az else oszlopon lev6 boles mondas erejetol a masodik oszlopon levo boles mondas ereje fele torteno atmeneten nyugszik.

Ekkepp lathatjuk, amint a r6zsakeresztes tanitvany eszmenyei es eeljai eppen azzal fiiggnek ossze, amit ez a ket szimb6lum, ez a ket oszlop

62

jelent. Nehany ezoterikus tarsasagban e ket oszlop szinten felallftasra keriil. Ezzel az ezoterikus mindig egyesfteni fogja annak ertelmet, ami altala eppen hozzacsatlakozott.

A het keppel feldfszftett terem szimbolikus kifejezoeszkoze az abszohit konkret osregi bolcsessegnek. Ezek a kepek het ugynevezett osregi pecsetet es allandoan megujulo bolcsesseget kepviselnek. Janos Apokalipsziseben elT61 szinten sz6 van, es ez az Apokalipszis meghatarozott fajtaja az okkult jelbeszed interpretaciojanak. Aki ezt tanulmanyozza, az eppen ezeket a pecseteket ismeri fel az Apokalipszis frojanak latomasaiban.

E kepek minden betuje, minden szfne jelent valarnit. Ha megfelel6en tekintiink a dolgokra es megerezzuk az osszefuggest, akkor egeszen konkret erzelmek fognak felbukkanni, melyek a bels6 erok forrasaiva valhatnak. Fontos, hogy itt nines mit tenniink a felfoghatatlan allegoriakkal, hanem esakis eleven kifejezoeszkozevel, amit minden beavatott, mint va- 16di valosagot atelhet az asztralsfkon.

Az e l s 6 k e p egy olyan ember, akinek szajaban tiizes kard van. Ez a kard - es ezen az egy vonason rmilik - osszefugg egy fejlodesi titokkal. A beszedet emberernlekezet 6ta a kardhoz hasonlftottak. Ez azonban nemesak poetikus kep. Az okkultizmusban mindent sz6 szerint kell venni. Azt esak meg kell ertenunk.

Letezik egy bizonyos titokzatos osszefugges abban, ahogy beszelunk, ami gegenk kozremflkodesevel szavainkban kifejezesre jut, es a jelenkori als6bb emberi osztonok altal elszaporodik.

Az emberi hasonmas valtozast okoz. Manapsag mar nehanyan kepesek meglatni az asztralsfkot, ami a jov6 fizikajaban jelen lesz. Az az allapot, amit az ember egyszer eler, olyan kep lesz, ami a hetnek egyiket kepviseli. Ez a kep jelenleg egy asztralis kep es az emberi test fizikajanak evohicios allapotat fejezi ki a jovoben.

Ha ezt az allapotot el akarjuk kepzelni, akkor gondolnunk kell ra - beszeltetnunk kell: jelenkori, als6bb reprodukei6s ereje folytan az ember termeket hoz letre az akaratlan es tudatlan szferaban. A szaporodasra keszteto oszton reven anyaggal teli formak alakulhatnak ki. Az emberben van azonban meg egy ero, amely eddig szamara nem adta meg az allhatatos hasonmas kialakftasanak kepesseget: ebben rejlik beszedenek ereje. Amikor ezt mondom, akkor valamit letrehozok, Ha figyelemmel kfserjuk azt, ami ebben a terben vegbernegy, mikozben beszelek, akkor meglathatjuk a vibralo levegohullarnokat. Ezek nem mas ok, mint mozgassa valtozott szavak: mozdulatok. Az fgy mozgassa valtozott szavak a regrmiltban

63

is azok voltak, amik manapsag a reprodukci6s eletben megnyilvanulnak. Ami manapsag kondenzalt - amikor meg szellem volt - a mozgasban sz6- va valtozott. Amit manapsag az ember szavaival csak, mint mozgas hajthat vegre, kesobb val6ban reprodukci6s er6 lesz. Kepzeljuk el, hogy szavaim egyik pillanatr6l a masikra megszilardulnanak, tehat a megmerevedett levegohullamok alabullananak, majd minden egyes sz6 szamara kuIOn format talalnank: az "a" szamara mas format mint .Jsten" szamara; peldaul a kagyl6 format, Amikor azt mondom .Jsten", ott lenn mas formak lennenek, mint amikor azt mondom "a". Az okkultizmus megmutatja nekunk, hogy minden, ami korulottunk fizikai targyak formajaban jelen van, valojaban ugy is keletkezett. A Logosz szelleme megjelent a terben es az anyag format ontott; ez ut6bbi a megszilardulas folyamata.

Ami a jelenben korulottunk alakot oltott szavakban jelenik meg, Isten kondenzalt Szava. A bennilnk lev6 er6k Isten kondenzalt eroi. Ami korabban a Sz6 altai lett megteremtve, manapsag termeszetes formakban realizalodott.

Ekkepp az evolucio folyaman az emberi gege reprodukci6s szerv lesz.

Ezt nemcsak mozgassal hozzuk letre, hanem a gege val6ban reprodukci- 6s szerv lesz. Ami manapsag a beszed, kesobb azza lesz, amit magahoz hasonl6an letre fog hozni. A gege egy jovobeni, a szellemisegbe felemelkedett reprodukci6s szerv; ezert a ferfi eseteben mar megjelenik a nemiseg fejlodese es a gege fejlodese kozotti parhuzam. A nemi erettseg idejen a hangvaltozas ramutat arra az alkot6er6re, mely egyszerre az ember hangjabol fejl6dik ki. A beszedbol val6di reprodukci6s er6 keletkezik, ez pedig az ember tudatos produkci6s ereje. Es amint tudjak, a szellemeknek, melyek e16deink voltak, a szellemi tuzek elnevezeseit adjuk, mivel a tuzzel oly m6don alltak kapcsolatba, ahogyan mi a levegovel, fgy felernelkedesunkkor ismet a leveg6 szellemetol fogunk tovabbfejlodni a tilzes szellemek fele, A gegebol nemcsak ez az egyetlen er6 fog aramlani, hanem a tuz szellemeinek ereje is.

Ezt latjak kifejezesre juttatva az els6 kepen, ahol tiizes kardjat latjak annak, aki az orokkevalo, minden inkarnacion kereszti.ilmen6 emberi lenyt kepviseli. Ez az emberben jelenlevo orokkevalosag egyben isteni alkot6er6 is. Igaz, hogy az, ami bennilnk mint orokkevalo lenyben az inkarnacio reven vegbemegy, hasonl6 ahhoz, ami a hetszeres bolygokozi rendszerben megteremtodott. Ezert markolja oly er6sen ez az ember jobb kezeben a het bolyg6 szimb6lumait.

64

Am d sod i k k e p apokaliptikus allatokat abrazol: az oroszlant, a sast, a bikat es az em bert. Ezekrol meghatarozott fogalmat alkotunk, ha visszaemlekezunk arra, hogy az allatok manapsag nem rendelkeznek olyan ragyog6 lelekkel, mint mi. Az allatok a fizikai sfkon nem rendelkeznek sajat ragyog6 lelekkel; egyes allatok eppugy az En csoportjahoz tartoznak, mint az ember vegtagjai a teljes Enhez. Az allatok eseteben ezert beszelunk csoportos lelkekrol es ha e csoportos lelkek utan fognak nyomozni, akkor azokat az asztralsfkon talaljak meg. Ugyanakkor mindenki szarnara vilagos lesz, hogy az ember tulajdon fejlodesi allapotaiban is vegrehajtott olyan dolgokat, amelyek a fizikai sfkon zajlottak le - amikor meg nem rendelkezett ragyog6 lelekkel, Az ember olyan allaporokon ment kereszti.il, amelyekkel a csoportos lelkek rendelkeztek. Ugyanabban a pillanatban - amit lemurikusnak neveznek - amikor a lelek alaereszkedett a fizikai testisegbe, a csoportos lelkek individualis lelkekke valtoztak. A tavoli jovoben az ember iijra felemelkedik a csoportos lelkek allapotahoz, de csakis tudataban, magasztosabb ertelerntol vezerelve.

Ezeknek a magasztosabb csoportos lelkeknek szimb6luma a m d s 0 _ d i k k e p. A tavoli jovoben az egyseg azoknak a csoportos lelkeknek kuls6 formai altal lesznek abrazolva, melyekkel az emberiseg korabban mar rendelkezett. Ezek a csoportos lelkek, melyekbol az emberi individualis lelek felemelkedett es amelyekhez ujfent visszater, negy tipikus csoportra oszlanak. Ez a negy val6di asztralis csoport. Az egyikre a csoportos lelkek a jellemz6k, ahogyan meg jelenleg testet olt a bikalelek csokevenyeiben; a masikra az, ahogyan az oroszlan lelkeben kifejl6dnek; a hannadikra az, ahogyan a madarak Ielkeben kialakulnak; ez az a lelek, mely az embert a magasba emelte, megengedte, hogy belepjen az individualitasba, ezt iigy jelolik, mint Ember. E negy csoportos lelekbol emelkedett ki az ember, amibe aztan tijra visszater, A csoportos lelket, mely a leg hal ad6bb, mely mar az asztralsfkon epptigy individualizalt, mint az emberi lelek, a szimb6lum kozepen Iatjuk. Ez Krisztus lelke, ami barannyal szimbolizalt. Ez a lelek kiegeszfti a tovabbi negy csoportos lelket.

Utana itt azt a lelket lathatjuk, mely az egeszet het szfnben tunteti fel, ez a masodik forma alkot6 vilagi alapelve.

Ez az a hetszeres alkot6 alapelv, mely hatekony alapjatkepezte az emberi evolucionak, amikor az ember ezen a fokozaton allt. Es ami az I-XII szarnjegyekre vonatkozik, melyeket a szivarvany szfnein, mint oraszamlapokat olvashatunk, emlekeztet kell arra, hogy val aha a FOld, a Hold es a Nap egy test volt.

65

Ezzel az egyseggel olyan allapotok fuggnek ossze, melyek itt abrazolasra kerultek. Itt szuksegszeruve valt a kozmikus rend ezen formaja, hogy az ember csoportos lelek lehessen. Jelenkori idotagozodasunk oszszefugg a kozmikus testek allasaval. Ebben az 6si multban, amikor a Nap korul semmifele Fold nem keringett, mindenfajta idoaranyossag maskepp nezett ki. Abban az id5ben nem letezett nap, sem ora, Maga a Nap sajat utjat jarta es letezett egy hatalmas kozmikus szamlap. Ez kepviselte azt a helyet, mel yen a Nap keresztiilhaladt. Orainkon az oramutato ketszer halad vegig egy nap; ebben a regi kozmikus idoszamftasban a Nap ugyszinten nem egyszer, hanem ketszer haladt vegig, megpedig a vilagossag es sotetseg idoszakaban. Ezt a kett5s athaladast, ezt a kettos keresztiilhaladast a megallasokkal, a kozmikus rend idosebb testvereinek elmulasaval magyarazzak. Ez az Apokalipszis huszonnegy oreg embere. Ezert a kozmikus orak modszerevel nehany dolog rendszabalyozasra kerul.

Ha a tavoli jovobe tekintunk, akkor a hat 0 d i k k e p ben meglatjuk a kozmikus, jovobeni allapotot, amikor az ember sajat kiils6 formajaban ismet egy fokkal feljebb kenil; azt latjuk, hogy a FOld es a Nap ujra egy egesz lesz es ami kizarasra kerul, az mint a Hold teste kenil kirekesztesre. Emlekezzunk vissza arra, hogy Goethe azt nevezi a legmagasztosabb dolognak, amit elerhet, megpedig az orokkevalo noiseget. Ami az emberi jellemben legyozi a szuksegtelen any ago kat, mint n5i dolog kerul megjelolesre.

Ha a FOld egyszer egyesul a Nappal, akkor maga az ember szolaris no lesz; az ember eleri az egyesulest. A szuksegtelen anyag mint Hold kerul abrazolasra, ami a labai alatt fekszik. Aminek kfvul kell lennie, mfgnem a Fold ujfent Nappa lesz, egy sarkannyal kerul abrazolasra. Ez akkor lesz legyozve, ha a Fold isrnet Nappa lesz.

A h arm a d i k k e p egy nyitott konyvre mutat, amely serlegekkel es harsonat fuj6 angyalokkal, feny- es szfnozonnel kortilolelt, A trombitalo angyalok a szferak harmoniajat fejezik ki. Ha az ember az asztralsfkrol a devachani sikra lepdel, akkor azt eli at, hogy a fenyozon es az asztralsfk szfnei elvegyiilnek a szferak harmoniajaba, Amikor az, ami az asztralsfkon mint fenyozon es szfn tunik fel, elkezd felhangzani, ez a mentalsfk lenyegenek kifejezoeszkoze lesz. A puthagoraszi iskola ezt a harmoniat mint a szferak zenejet jelolte meg. Errol Goethe is emlitest tesz, amikor ezt mondja: "A stferak tavoli zenejevel szolal meg a nap ... es a szellemi hallds tonusaiban mar egy tij nap szidetik meg!"

A serlegek a harag tin. cseszejet kepviselik, ami azt jelenti, hogy az ember hozzajut ahhoz a szellemhez, mely legyozi, atalakftja azt, amit ha-

66

ragnak neveznek. Mindenfajta haragot ki kell zarni; ezert keriilnek kiontesre a harag edenyei,

A konyv semmi mast nem jelol, minthogy az ember onmaga fejlodeseben - ha kepes megfelelokeppen megfejteni sajat titokzatossagat - a vilag evoluciojanak kepet kepviseli, Ha tudja azt, hogy az ember a vilag evoluciojanak kepe, akkor ezt onrnagarol elolvashatja, fgy onmaga konyveve valik. Aztan bekovetkezik az a pillanat, amelyrol az Apokalipszisben az jarja, hogy Janosnak bele kell neznie a konyvbe, Ezt a tovabbiakban a kovetkezo pee set valasztja kulon.

A neg y e d i k k e p ket oszlopa a voros es kek fa verenek kolcsonos osszekeveredeset abrazolja,

A felho a mai levego, melyet csupan a gege ural. Bel5le keletkezik az ember jovobeni szilard anyaggal megnyflo produkcios ereje. Aver mindket oszlopa felett egy kezdemenyezf ember kristalyosodik ki, aki belenezett a konyvbe. Es az ember onmagaban letrehoz egy olyan erot, mely a Felder Nappa valtoztatja, Ez az ero arra az arcra jellemzo, amely a Napbol sziiletett meg. Ha az ember eljut erre a fokozatra, akkor latomasa az asztralis vilagba tortend latomas lesz. Ez szamotokra a szolaris arc feletti szivarvanyban kerul megjelolesre. Ez a szivarvany egy olyan er5t kepvisel, amelyet az ember magaeva tesz, ha onmaga kozmikus alkoto Jette lesz.

Az 0 to d i k k e pen egy olyan lettel rendelkeziink, mely legy5zi a sarkanyt. Ez az a jovobeni ember, aki minden tin. alsobb dolgot beklyoba ver. Ez azzal a kozmikus allapottal fugg ossze, mely eppen akkor kovetkezik be, amikor a kama eltaposasra kerul.

Az az allapot, amely akkor kovetkezik be, amikor a fentebb emlftettre sor kerul, szimbolikusan az u to l s o k e p szent kelyhe. Alant az attetszo kehely, mel yet egy atlatszo gyemantkelyhet abrazol, mely szfntiszta szenb51 all. Ha az ember olyan tavol lesz, hogy magat a szenet fogja felhasznalni testenek felepftesehez - a novenyek kozrernukodese nelkul - akkor megalkotja ezt a kelyhet. Ez a kristalyos szfntiszta szenbol keszult forma meg jobban ramutat az ember jovobeni allapotara. Ott mar az ember annyira tavol lesz, hogy nemcsak e harom dimenziot, hanem az ellentetes kontradimenzi6kat is felismeri: ezert e harem dimenzio visszatukrozodeseben harom ujabb dimenzi6 jelenik meg. E harem kontradimenzio azt abrazolja, amit az ember egyszer eler, ha szellerneben Iekuzd minden fizikai dol got. A kfgy6k a fentrol meg magasabbra iranyulo fejlodesre utalnak. A pecseten ez mint egy fenylo kep kerul megjelenftesre ibolyaszfnu-kek tekeredesben. Ez a fenylo kigyokep a tudassal jaro aldozati jellegre mutat ra.

67

Rudolf Steiner 1905 komi

68

VIII. voros nyugati ablak

IX zold eszaki ablak

X zold deli ablak

XL kek eszaki ablak

XlI kek deli ablak

XIII. ibolyaszinu eszaki ablak

XIv. ibolyaszinu deli ablak

xv. rozsaszind eszaki ablak

XVI. rozsaszirui deli ablak

Az elsa Goetheanum

A mdsodik Goetheanum

A mdsodik Goetheanum szines ablakai motivumait Rudolf Steiner vdzlatrajzai alapjan Asja Turgenevovd metszette uvegbe

69

Csak ez az aldozatos jellem kepes megragadni a kozmikus spiralt a Merkiir-botjaval, me1y Igy tuzesse valik, mikozben a szfntiszta tudasbol letekeredik. Aztan alul egy feje tetejere allftott val6di kehellye alakul at. A novenyi kehely manapsag szemermes, szabadon felfele iranyul; az ember eseteben ez eppen ellenkezoleg van. Azonban az emberi kehely ujra szemermes lesz, ha lefele fordul - ezert itt a kehely, mint lefele fordftott kehely kerul abrazolasra. A hamisftatlan ember, az az ember, aki artatlanna lett es galambkent kerul abrazolasra. A szivarvany egy hetszeres alkot6 embert jelol.

Ekkepp ebben a het pecsetben megjelolesre keriil az emberiseg egesz fejlodese. Az effajta kepek figyelemmel kfseresevel olyan erzelmek johetnek letre, melyekhez hozzaferhetunk es amelyek onmagukban hatekony evolucios momentumokat kepviselnek.

A programkatalogus korul van frva a r6zsakeresztes iskolak szignaturajaval:

E.D.N.I.C.M.P.S.S.R.

Ennek jelentese:

Ex Deo nascimur In Christo morimur

Per Spiritum sanctum reviviscimus.

A het pecseten az inicialis titok kerul kifejezesre; a hetedik oszlopon bolygokozi m6don kerulnek kifejezesre. Ezek az oszlopok tartjak a mennyorszagot, azaz: az egesz fejlodest, A oszlopf6k motfvumai minden egyes sajatos vonasuk reven abszohit meghatarozott jelentoseggel bfrnak. Ha plasztikusan fogjatok erezni, amint a fels6k lehajolnak az als6khoz, akkor bennunk olyan erzesek jelennek meg, melyek esziinkbe juttatjak e kozmikus testeket erinto allapotok aramlasait,

Az else oszlop motfvumai egyszenl hajlatokkal es gorbuletekkel rendelkeznek. Azok figyelemmel kfseresevel ezen aramlasok megerzese kerul megidezesre, melyek elvegyiiltek a Folden, amikor tulajdon else allapotaba testet oltott, amit a Szaturnusz allapotanak neveznek. Ezen ez az oszlop a szaturnalis elnevezest viseli.

Ha a masodik oszlop megfigyelesevel megerzik a motfvumok tagoz6- dasanak tovabbi fejlodeset - az als6k mint a novenyi magvak tagoz6dnak

70

szet, mfg felulrol az als6k oly m6don tagoz6dnak, hogy abb61 kehe1y valhat - aztan benniink olyan erzelmek szabadulnak fel, melyek feletetet adnak az aramlasoknak, valamint a Foldon athatolo testnek, amikor a Nap allapotaba keriilt. Ezert ebben az esetben szolaris oszlopr61 beszelunk. Es Igy van ez a harmadik, negyedik es a tobbi oszlop megfigyelesekor. Es ha az egyikt6l eljutunk a masikig, akkor mindegyik eseteben mas es mas erzelernaramlat fejl6dik ki.

A Fold fejlodese else felenek megvan a maga kulonleges jellege, koszonhetoen a Mars befolyasanak, Most, a masodik feleben, egy olyan ero befolyasa alatt all, mel yet az okkultista a Merkiirbol lat kiindulni. Ennek alapjan a FOld fejlodese ket felre oszlik: Marsra es Merkiirra. Ha most a Vulkan allapotat mint a szaturnalis allapot oktavjanak egy bizonyos fajtajar figyelmen kfvul hagyjuk, akkor a Fold fejlodese allapotainak soran a kovetkezo sorrend jelenik meg: Szaturnusz, Nap, Hold, Mars, Merkiir, Jupiter, Venusz.

A merkurialis oszlop eseteben a Szaturnusz motfvuma beleszovodik a Merkrir rnotfvumaba. A kfgy6bot szerves resze az el6z6 allapotnak es tovabbfejlodik. Es ami a tovabbi fejlodes soran a foldi aramlasokbol letrejon, azt a kovetkezo oszlopfok motfvumaiba torten6 elmelyedeskor erezzuk meg. Az utols6 eseteben ujra a kehe1y formaval rendelkezimk.

Foldunk het bolygokozi allapotanak titokzatossaga a het napjainak elnevezeset rejti. Ezek a kovetkezok:

szombat Szaturnusz napja Saturday, Samedi, Samstag,
vasarnap Nap napja Sonntag,
hetf6 Hold napja Montag, Monday,
kedd Mars napja Mardi vagy Ziu, Tuesday, Dienstag,
szerda Merkiir napja Mercredi, (a Mittwoch
egy profan elnevezes)
csiitortok Jupiter napja Jeudi, Thor, Donar,
Thursday, Donnerstag,
pentek Venusz napja Vendredi, Freya, Freitag A het napjainak elnevezese teljesen szimbolikus. Azok figyelemmel kfsereseben meglatunk valamit, amire a beavatottak ezt mondhatnak: arra gondolunk, hogy betagoz6dtunk az id6 eleven evoluciojaba. Igy minket a iegmagasabb megtanft annak a legkozelebbinek a megertesere, ami kozvetlenul kortilottiink van.

71

Az oszlopokon jelolve kelllennie az emberiseg evohicioja gondolatanak. Ez ugy keriil kifejezesre, ahogyan a jelek okkult beszedeben mindig is kifejezesre keriilt. A okkultizmus helyszfne szimbolikusan tagoz6dott es kialakftott volt. A formaban, kepben, szfnben az embernek lamia kellett, mi el a lelekben, Kiviilr61 szemiinkbe ragyog mindaz, ami a lelekben el, amit aztan az ember feldolgoz a vilag fejlodese ertelmeben. Erre a nagyszeru evohiciora onzetlenul kell gondolnunk, mindenekelott ez a mi kuldetesunk. Es ez akkor fog beteljesiilni, ha a belso elet egeszen ataramlik a kulso vilagba,

Eloadas, Munchen, 1907. mdjus 21. (Magyardzat a kongresszusi terem berendezesehez es [elszerelesehez.)

72

RUDOLF STEINERNEK AZ ELSa GOETHEANUM ABLAKAIROLSZOLOiRAsA

Az iivegtabldkon vdlasztekosan megfogalmazva sok mindent megtalaltok szellemtudomanyunk tartalmabol, min dig imaginarius latasmodban - az almodozo ember, az eber ember sajatos leteben, a teremtes kulonfele titokzatossagaban stb. Mindezt semmikeppen sem szimb6lumokban, hanem szemlelodes soran; mindezt mtiveszien eloadva, ami azonban keszen csak akkor lesz, ha a nap beragyogja.

73

EPULETES GONDOLAT ES AZ ABLAK

Tehat a d6r epftkezes szamara felmeriilt annak a kenyszerusege, mely Munchenben nel!1 vetodott volna fel, ha ez a do log esakis a belscepfteszetrol sz6lna - az ablak berakasanak kenyszenrsegerol.

Ha meg akarjak erteni ezen ablak problemajat, akkor arra kerem Onoket, hogy eloszor probaljak felolelni ennek a faepftmenynek az egesz gondolatat, U gy, ahogy itt all, meg sernmifelekeppen sem nevezheto tudomanyos vagy legkevesbe sem muveszi alkotasnak, Ugyanakkor muveszi alkotas, figyelembe veve oszlopait, falait es szobrait. Ennek az egesznek nines semmifele dekorativ jellege, tehat dekorativ ertelemben nem annyira elrendezett, ez az egesz tulajdonkeppen olyan, hogy azt az embert, aki erre egy pillantast vet, minden gorbulete, minden sfk feli.i1ete eseteben mas-mas erzesek es gondolatok kerftik hatalmaba. Szemunkkel csak ezeket a gorbuleteket es sfk feliileteket kfserjuk figyelemmel. Kfserjiik figyelemmel, erz6 latassal. Amit ebben az esetben a lelekben fogunk atelni - ha tekintetunkethagyjuk vegigsiklani a muveszi alkotasok egy reszen - az tulajdonkeppen eloszor valik muveszi alkotassa tekintettel a faszoborra. Muveszi alkotas tulajdonkeppen eloszor az emberi elmeben keletkezik. A betonalapzat es a faresz a muveszi alkotas elokeszuletei koze tartoznak. A formakban val6 gyonyorkodes reven az ember eloszor sajat maga keszftsen muveszi alkotast. Ezert ez ugyszolvan az epftkezes legszellemibb resze. Ami a faba beekelodik, ez az epitkezes legszellemibb resze. Igy egy muveszi alkotas keletkezik - tehat tulajdonkeppen eloszor - ha a befogad6 lelek hallgat6 vagy belulrol megsz61al6.

Tehat felmeri.ilt az ablak, mindig csak egy ablak egy reszbe torteno berakasanak kenyszerusege, mely ket oszlop kozott talalhato.

Ezen ablak szamara kesobb felmerult egy iijabb odaillo epuletes gondolat kenyszerusege, ami a megfelelo uvegtechnika keresesere iranyult. Egyszinfi uvegtablakat alkalmaztak, amelyekbe megfelelo motfvumok lettek belevesve, tehat itt mar rendelkezunk esiszolt ablakiiveggel. U gyanazzal az eszkozzel, amit kiesiben a fogorvos hasznal, amikor a fo-

74

gat furja, lett a kemeny uvegtabla leesiszolva ott, ahol erre szukseg volt, hogy kulonbozo vastagsagu uveghez lehessen jutni. A kulonfele vastagsagu iiveg adta ezeket a motfvumokat.

Egyes uvegtablak egyszinfiek; a szfnek olyan elrendezesuek, hogy egyrnas utani sorrendiseguk folytan harmoniat alkossanak. Az epiiletnek a szimmetriatengelyt tekintve ablakonkent mindig egyazon szfne lesz - a bejarat iranyatol - tehat az evolucio soran rendelkezni fogunk a szfnek harmoniajaval. De a mfrveszi alkotas - az ablak mint muveszi alkotas - meg most sines keszen. Eloszor akkor van keszen, ha a nap keresztul sut rajta; tehat ebben az esetben az iivegablakok rendszereben letrejott valami, ahol az el6 termeszetnek, mely kfvi.il van, egyutt kell mukodnie a esiszolt uveggel, hogy itt meglegyen a muveszi alkotas.

Az uvegtablakon szellemtudomanyunk tartalmabol sok mindenre - imaginarius pillantast vetve - ratalalunk: az almodozo emberre, az eber emberre tulajdon letezeseben, a teremtes kulonfele titkaira stb. Mindezt nem a szimb6lumokban, hanem a szemlelodesben talaljuk meg; minden velemeny, minden kinyilvanftas muveszi, azonban eloszor akkor keszul el, ha atvilagftja a nap. Tehat itt, ahol mas eszkoz keri.ilt alkalmazasra e ter tulajdonkeppeni lezarasa felulmulasanak kiprobalasara, ez a kfserlet lett vegrehajtva, A fa mellett es annak architektiiraja es szobraszata eseteben lett vegrehajtva, mely teljesen lelki szernlelodesre utal, ezt a teret felulmuljak es elvezetnek moge. Konkretabban fogalmazva, erzelmileg ez az ablakoknal veszi kezdetet, Ott keri.i1 sor a napfennyel val6 egyesulesre, mely keresztulhalad rajta, a kozmoszb6l erkezik ide es lathatatlan vilagunkkal ragyog fel, valami olyannal, ami ehhez hozzatartozik.

E ket resz tehat erdemben megfelel a lelki elemnek. Itt kulsoleg ugy nez ki, ahogy a feny es a esiszolt uveg osszetalalkozik, hogy tulajdonkeppen, mint valami lelki elem, egy muveszi alkotas jon letre; mikozben a faszobrok eseteben szellemileg az jelenik meg, ami magaban az emberi lelekben min muveszi alkotas keri.i1 atelesre.

.Erdensterben und Weltenleben" eloadas

. 1918. julius 3.

GA 181, 1991 Domach, 309-311 old.

75

A FALAK ES ABLAKOK VISZONYAROL

Ha egyszer eljutunk a dornaehi epuletiinkhoz, mely magaba foglalja szellemtudomanyi foiskolankat, akkor minden maskeppen keriiI ertelmezesre, mint az eddigi muveszet dolgainak megertese. Lathatjuk, hogy mar maguk a falak is maskepp ertelmezettek. Mit is jelent valojaban az ilyen fal az osszes eddigi architekniraban?

A fal bezartsagot jelent. Az ember valaminek a belsejeben volt, amit falak zartak korbe, es ez muveszi motfvumokkal, muveszi formakkal keriiIt kifejezesre, Az embernek ereznie kellett, hogy valaminek a belsejeben van. Dornaehban ez az ezereves hagyomany megszakad. A falak - termeszetesen muveszien ertelmezve - nem olyanok, hogy az ember bezarva erezze mag at, hanem minden ugy keriil kialakftasra, ugy keriil mfiveszien megformazasra, hogy a fal szellemileg-Ielkileg attetsz5 legyen, hogy az embert bel iiI egy olyan erzes fogja el, hogy a fal abbamarad letezni,

A lelek minden gorbulet altal olyan hangulatba keriiI, hogy ezek a falak lelkileg atretszove valnak. Ez az ablakok eseteben egeszen az anyagig van levezetve.

Az ablak szamara kigondoltam az uvegcsiszolas alapelvet, ami azt jelenti, hogy az egyszfnu uvegtablakat ugy munkaljak meg, hogy gyemantszeggel keriilnek kivesesre es eloszor akkor valnak muveszi alkotassa, ha kfviilrol rajtuk atsut a nap, ha kapesolatot teremtenek a kulvilaggal. Az eloszor athalado napfeny kivesett muveszi alkotast keszft. Azonban a kialakftasban szinten vegbement a muvesziesseg: a falak azert semmisiiltek meg, hogy az ember ne uljon egymaga a zart terben, hanem mint a mikrokozmosz, kozvetlen kapesolatban alljon a makrokozmosszal csakugy, mint az egesz vilagegyeternmel.

Reszlet a "Geisteswissenschaftliche Behandlung sozialer und pedagogischer Fragen" cimti eloadasbol. 1919. julius 13.

GA 192, 1991 Dornach, 293. old.

VOROS NYUGATI ABLAK

Ha az ablakok motfvumaira pillantunk, akkor nem szabad azt gondolnunk, hogy ebb en az esetben az embernek mar esak a szimbolikus alakokkal kell torodnie. Ezt mar meglathatjuk egy nagyobb fali ablaktablan

76

(voros ablak). Ezeken az uvegtablakon nines semmi mas megalkotva, mint am it az imaginacio rejt. Vannak olyan misztikusok, akik a misztikat felszines mondatokkal es furesa elkepzelesekkel alkotjak meg es akik szakadatlanul arra vilagftanak ra, hogy a fizikai erzeki kulvilag sajatos m6don latomas, illuzio.

Az egyik emberhez gyakran masok esatlakoznak es azt mondjak, hogy ez es ez kivalo misztikus, mivel allandoan arrol sz6nokol, hogy a kulvilag egy latomas. A fizikai emberi arc rendelkezik valami olyasmivel, amit tunemenynek neveznek, ami velejeig hazugsag, ami igazabol veve valami mast takar. Az, ami ezen a fali uvegtablan megjelenik, semmikeppen sem bir jelkepes jelleggel; ez egy olyan leny, amelyre rapillanthatunk, amely nemesak szellemileg tfmik figyelemre meltonak, amint az erzeki szemlelodes szamara kiils5leg kinez. A gege teljes egeszeben eteri szerv; a gege mint fizikai gege val6ban egy tunemeny, es az, ami esakis fizikai szemlelodes, nem lehet valosag. Szellemileg mi all e mogort? Az a szellemi valosag, mely szerint az embernek val6ban sugtak valamit a fulebe - mindket fulebe -, ami vilagi titok. Tehat val6ban elmondhatjuk: a bika bal fulebe, mig az oroszlan jobb fulebe suttog. Ha valaki valami ehhez hasonl6 motfvumot akar kepben vagy szavakban kifejezni, akkor a szavakba esak ugyanazt helyezheti, ami mar magaban a kepben is megtalalhato. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az ember az effajta kepet esak akkor ertheti meg, ha azt a vilagnezetet kepviseli, amelybol a kep szarmazik. Az az ember, aki szamara nem jelent semmit a keresztenyi erzulet, annak nem all hatalmaban megorizni a megertest az abrazolassal szemben, amely megalkotta a kereszteny muveszetet.

A muvesz sok mindent atel, ha korultekintoen el; am elmenyeinek nem szabad absztrakt gondolatokat olteniuk, maskeppen azonnal tovatunik a ragyogas.

Rudolf Steiner szavai az 1925. augusztus 25-i Summer Art Course reszvevoinek sz6ltak a Goetheanumban, "Der Baugedanke des Goetheanum ", GA 289/290.

KEK DELI ABLAK

Ha az em bert effajta muveszi erziilet kerfti hatalmaba, akkor batorkodhat annak megtetelere, hogy olyan motivumokat hoz letre, melyek megtalalhatok ezeken az ablakokon. Termeszetesen nem mehetek a resz-

77

letekbe, de felhfvorn a figyelmuket erre a kek ablakra, erre, ahol mindket oldals6 ablakon* egy emberi alakot lathatunk, egy emberi alakot ketfele helyzetben. Az emberben egyszerre benne el az osszes olyan tulajdonsag, amely megtalalhato a vadaszokban, amikor celba veszik azokat az allatokat, melyeket el kfvannak ejteni.

Abban, ami az iivegben ki van vesve, megtalaljuk az ember teljes belsejet, a figuralis abrazolasmodban ralelunk mindarra, ami ben benne el, Ha bels6 atelese eljut egy meghatarozott szakaszhoz, akkor az ember nem tehet mast, mint format ad annak, ami mint szenvedely el tovabb belsejeben. Es ha aztan ezt az egesz kepet atalakulasi folyamataban kepzeljuk el, akkor a kovetkezot talaljuk a baloldali ablakszarnyon: az ember a madar lelovesenek szandekatol eljutott tettenek vegrehajtasahoz; celzott es lott. Ami korabban torrent, az a kesobbiekben megvaltozik, tehat a jobboldali ablakiivegben kivesesre keriilt es fgy a napfeny eloszor nyujt muveszi alkotast.

lgy kellene attanulmanyozni minden egyes ablakot. Azonban ebben az esetben nem arr61 van sz6, hogy megszunne az interpretalasi rnuveszet, hanem inkabb arr61, hogy az erzelem rev en atadasra keruljon mindaz, ami ezen az iivegen megtalalhato.

Eppen amikor az ember szorgalmazza az interpretalasi muveszetet, akkor tekinti at a nut tulajdonkeppeni muveszi szandekat.

Az 1920. 10. 16-i eloaddsbol, .Der Baugedanke des Goetheanum '; GA 289(290

Itt, ezen a kek uvegtablan lathatjuk azt az em bert, aki - balra - celoz, hogy leloje a leveg6ben reptile madarat. A jobb oldali tablan azt lathatjuk, hogy ez az ember meghtizza a ravaszt. A madar a bal oldali mez6n vilagos szferaban talalhato. Az ember korul mindenfele alakokat latunk, akik a lathato asztral-testben elnek, az egyiket, amikor eppen loni keszul, mig a masikat, amikor mar lett. Ez a valosag, j611ehet a profan eletbol vett valosag. EI tudom kepzelni, hogy azok szamara, akik a belso felmagasztalasbol allandoan csak szejjeloszlottak, mindez egyfajta indfttatas lesz,

* Rudolf Steiner az elsa Goetheanum ablakair6l beszel, ahol az ablakok haromreszesek voltak, egy kozponti es ket oldals6 reszbol alltak. Ebben a konyvben a masodik Goetheanum ablakainak reprodukciojat talaljuk meg, ahol a motfvumok egyetlen egy ablakban egyesulnek, Az, ami oldals6 ablak volt, az a - kozponti ablak f5 jelenete ala cstiszott.

78

amennyiben az itt emlftett dolgokat ugy elik at, hogy csupan az ember 10- vese kerul abrazolasra.

Rudolf Steiner szavai az 1921. augusztus 25-i Summer Art Course Goetheanum reszvevoihez szoltak, .Der Baugedanke des Goetheanum", GA 289(290.

IBOLYASziNU ESZAKI ABLAK

Termeszetesen egy muveszi alkotast csak az erthet meg, aki teljesen abban a szellemi aramlatban el, melybol ez a muveszi alkotas keletkezett. Ekkepp Ahriman es Lucifer idealis hasonmasait csak azok fogjak megerteni, akik benne vannak ebben az ararnlatban.

Ez azonban minden id6szak kozos muveszi alkotasa, ami csak azok szamara kozertheto, akik megtalalhatok ebben a szellemi aramlatban. Csak ennek a szellemi aramlatnak belsejeben Iehetnek igazi muveszi alkotasok, ugyanakkor azonban a szellemi iranyzatnak bennuk kell lenni. Eppen tigy, ahogy az, aki megerti a Sixtusi madonnat vagy mondjuk, Rafaellot61 Krisztus szinevdltordsdt, ahogy ismernie kell valamit ebbol a szellemi aramlatbol, melybol ez a kep kin6tt, Igy termeszetesen annak, aki valamit meglatott epuletunkben, azt sajat lelkebe, sajat szfvebe rejti, mivel szellemi aramlatunkhoz tartozik. Utana azonban, ha ez megvan az ember lelkeben, akkor a mflveszi alkotasnak maganak kell megsz6lalnia, hogy ezutan senkinek se keIljen ezt megmagyaraznia, megneveznie vagy val ami hasonl6t tennie.

Ha tehat valamelyik ember egyszer keresztulnez iivegablakainkon es alul egy bizonyos fajtaju kopors6t pillant meg es abban egy halott embert es felfele tekintve meglat valamit a tekerg6 iiton, valamit, amit mint tekervenyes utat ismer meg, ami peldanak okaert egy oreg ferfi, egy fiataIember, egy leany es egy gyermek all. Ha elfogadta szellemi aramlatunkat, akkor eszreveszi, hogy ez egyfajta visszatekintes. Ha az ember kozvetleniil athaladt a halal kapujan, akkor visszatekintve meglatja a foldi eletet. Ezt termeszetesen figyelembe kell venni. Utana azonban a kep arra van hatassal, ami epptigy, mint a Sixtusi madonna azt foglalja magaban, aki ismeri Krisztus tortenetet.

El6adds, 1916. 01. 09. .Der Baugedanke des Goetheanum", GA 289(290

79

Itt kfserlet torrent a val6di atalakult test megalkotasara - ezt abbol lathatjuk, hogy az ezeken az iivegablakokon levo motfvumok azoknak a motfvumoknak reszei, amelyek mint a lelki elet kepei bekovetkeznek. Vessuk tekintettinket peldaul erre a r6zsaszfnre szfnezett ablakra. A baloldaIi ablakszarnyon azt Iathatjatok, amint megjelenik valami, ami ennek az epuletnek nyugati fokapujahoz hasonlft; a jobboldali ablakszarnyon egy fejhez hasonl6 valamit lathattok. Baloldalon egy hegyoldalon uldogeld embert latunk, akinek tekintete az epuletre mered, mfg jobboldalon egy masik embert fedezhetunk fel, akinek pillantasa az elobb emlftett ember fejere szegezodik. Ez nem valamifele spekulatfv misztikus dolog, hanem csupan a belso szemlelodes kozvetlen atelese. Ez az epulet nem epulhetett volna fel maskepp, minthogy benne az ember titokzatos m6don erzekeli az emberi fej formajat, es egyreszt az organikus erobol, masreszt pedig az emberi fej formajabol kifoly6lag beteljesedik az epuletforma erzelmi hasonrnasa. Ezert a hegyoldalon uldogelo ember tulajdon lelkeben en-

, nek az epuletnek az atalakulasat eszleli: egyreszt mint emberi fejet, masreszt pedig mint egy olyan epuletet, amely kfvtil nyilvanul meg. Ezzel adott az a motfvum, amely, ha batorkodhatom e!mondani, beletorkollik a belso atelesbe,

Rudolf Steiner szavai az 1921. augusztus 25-i Summer Art Course Goetheanum resztvevoihez sz6ltak, .Der Baugedanke des Goetheanum ", GA 289/290.

MEG]EGYZis

Itt egy Iatszolagos ellentmondas van - ebben a konyvben egymas mellett megtalalhatok a masodik Goetheanum ablakainak szfnes reprodukci- 6i es Rudolf Steinernek az elso Goetheanum ablakaira vonatkoz6 kijelentesei. Mindamellett itt szandekosan a masodiknak, tehat a jelenlegi Goetheanum ablakat mutatjuk be szfnes kivitelezesben, ahogyan jelenleg a latogatok is lathatjak,

Az els6, faszerkezetu Goetheanum ablakai szinte az egesz epulettel egytitt az 1922/23-as szilveszter ejszakai tuzvesz aldozata lett.

A masodik Goetheanum ablakai hasonlokeppen, mint az egesz epulet, csak Rudolf Steiner halala utan keszultek el. Es meg ha az else es masodik ablakok motfvumainak sfkbeli elhelyezkedese valtozott is, maguk a

80

motfvumok erintetlenek maradtak. Csak az oldals6 ablakszarnyak elsodleges triptichonjai kertiltek athelyezesre a Goetheanum betonablakai melle a legfobb kozponti ablak ala.

A Goetheanumok egyes szfnes ablakaihoz frt reszletes magyarazoszovegeket Rudolf Steiner A kiiszob titka cfrnu mfrveben talalhatoak.

81